LVIII. évfolyam 138. (16319.) sz.

2006. június 17., szombat

Internetes olvasóink figyelmébe!

Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Százmilliárdok – mire?

Bálint Zsombor

Még a napokban, a Marosvásárhelyi Napok elôtt átadják a forgalomnak Marosvásárhelyen a Gyôzelem téri aluljáró fölött, a volt Telefonpalota elôtti közlekedési sávot. Ennyi az információ az aluljáró-saga legújabb epizódjáról, s mint a közel húsz esztendeje zajló építkezés (zajló?, azért ez a hosszú stagnálási periódusokat tekintve kicsit megtévesztô kifejezés!) minden újabb epizódjának befejezésekor, ezúttal is kvázi-sikertörténetként tálalja ezt a közvélemény elé a polgármesteri hivatal. S miközben felnôtt egy generáció, amely már nem emlékezhet arra, hogy valaha ezen a téren rendezett, vagy legalábbis nem építôtelepet kínáló látvány fogadta az erre haladót, a végsô kialakításig továbbra is csak várakozás a marosvásárhelyiek osztályrésze.

Talán maguk a hivatal alkalmazottjai sem igen tudhatják már, hogy a közben nyugdíjazott hivatalnoknemzedékrôl a fiatalabbakra örökített tervek sorozata hányszor változott az évek során, mily módon módosult az elképzelés a rendelkezésre álló alapok, az egymást váltogató városvezetés nézete szerint. Az azonban mégiscsak vezérfonalként vezet (kellene vezessen) át a történeten, hogy az építkezés megkezdésének stratégiai célkitûzése a közlekedés javítása, egyrészt a gépjármûforgalom, másrészt pedig a gyalogosforgalom szempontjából. Hogy eközben üzletközpont, föld alatti parkolóház, miegymás is csatlakozott a tervhez, az rendben van, ha már csak ily módon lehetett magánbefektetôt bevonni a kivitelezésbe, a végsô cél azonban maradt.

Nos, ehhez képest a most megnyílt sáv aligha változtat sokat a helyzeten. Évekig zajlott a forgalom ugyanazon a helyen, amelyet most ismét megnyitnak az autósok számára, s tekintve, hogy a keresztezôdésen áthaladó gépjármûvek száma nem változik (csak lassan-lassan nô hosszú távon), s marad a villanyrendôr is, aligha lesz gördülékenyebb. Fogadjuk el, hogy a felszín nagy erôfeszítéssel megtervezett végleges kialakítása (amely még felvesz egy kis idôt) valamicskét javít a helyzeten, noha a klasszikus körforgalommal ellentétben szintén maradnak villanyrendôrös részek, a gyalogosok számára azonban valóságos kálvária lesz továbbra is átkelni az útkeresztezôdésen, amíg a föld alatti helyiséget ki nem alakítják. S erre akár újabb éveket várhatunk, tekintve, hogy a jövendô üzletház helyének jogi helyzete tisztázatlan, visszaigényelt területrôl van szó.

Nem a mindenáron való elégedetlenkedés a célom, a felszín végleges kialakítása – annyi esztendô után – mindenképpen üdvözlendô. Az azonban mindenképpen elgondolkodásra késztet, hogy gyakorlatilag szinte ugyanott leszünk elkészültekor is, ahol a munkálatok megkezdésekor. Akkor pedig mivel lehet indokolni az idô során a munkálatokba ölt százmilliárdokat, s ki értük a felelôs?

Pozitív jelzés a brüsszeli EU- csúcsról

Feltételes "igen" a 2007. januári csatlakozásra

Megállapodtak hivatalosan az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfôi, hogy legkésôbb 2008 végére döntenek arról, miként folytassa az unió az intézményes reformok folyamatát – derült ki a péntek kora délután befejezôdött csúcsértekezlet résztvevôinek nyilatkozataiból.

A tagországok megerôsítették, hogy Románia és Bulgária csatlakozására a jövô év elsô napján számítanak. Tettek utalást néhányan arra is, hogy fokozatosan elkülönülhet a mai tagjelöltek, Törökország és Horvátország csatlakozási folyamata.

A résztvevôk ezzel gyakorlatilag kinyilvánították, hogy az elmúlt egy évben – a tavaly kudarccal végzôdött franciaországi és hollandiai népszavazások miatt indított gondolkodási idôszakban – nem sikerült olyan lépést találni, amely elôrébb vinné az alkotmányos szerzôdés részleges vagy teljes megmentésének, illetve az intézményes reformoknak az ügyét.

Wolfgang Schüssel osztrák kancellár, a találkozó elnöke és házigazdája, valamint José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke a találkozót lezáró sajtótájékoztatón megerôsítették azt is, hogy a következô idôszakban az unió inkább olyan, gyakorlati témákra összpontosít majd, mint a biztonság, a munkahelyteremtés, a vízumpolitika és a szervezett bûnözés elleni harc. 2006-2010 között több tucat átfogó programot igyekszik kidolgozni vagy végrehajtani az EU az említett és más területeken. Megállapodtak a vezetôk arról is, hogy a közvélemény számára követhetôbbé, átláthatóbbá teszik az uniós tevékenységet.

Kihagyták a csúcs záródokumentumából azt a korábban tervezett megfogalmazást, amely lehetôvé tett volna olyan értelmezést is, hogy az EU befogadóképessége feltétellé válik a bôvítési folyamat folytatásához. Ezt mások mellett Magyarország is ellenezte. Megbízták ugyanakkor a brüsszeli bizottságot, hogy még idén készítsen jelentést a témáról, amelyet egyebek között már a tíz éve született amszterdami szerzôdésben is felvetettek.

Az alkotmánnyal és intézményes kérdésekkel kapcsolatos legközelebbi helyzetjelentést egy év múlva, a német EU-elnökség végén írták elô önmaguk számára.

A tagországok vezetôi jóváhagyták Szlovénia euróövezeti taggá válását is.

Össztûz alatt a Rodipet

Elad, de nem fizet

A román nyelvû helyi lapok egyesülete türelmét vesztette: a Rodipet lapterjesztô cég tetemes adósságot halmozott fel a Botosanitól Kolozsvárig, Brailától Szebenig tucatnyinál több újsággal szemben, s emiatt tiltakozásként a június 19-i, tehát a hétfôi lapszámaikat nem adják át a terjesztôknek. A "Rodipet- képlet" igen egyszerû, az elôfizetôktôl bevett összegeket vagy újságárudáiban eladott lapok ellenértékét, sokszoros szerzôdésszegést követve el, nem utalja át az egyes kiadványoknak, hanem ismeretlen célokra használja. Az ilyen módon kifizetetlen számlákon immár sok milliárdos tartozást halmozott fel, egyre lehetetlenebb helyzetbe hozva a Rodipettel szerzôdéses kapcsolatban álló kiadványokat. Jogos tehát a tiltakozás, amivel a Népújság is egyetért, hiszen hosszú ideje maga is kénytelen elviselni a Rodipet-féle önkényt. Mi magunk radikálisabb megoldásra készülünk. Amellett, hogy szerzôdésszegésért pert indítunk a sajtóterjesztô ellen adósságai törlesztése végett, július 1-tôl árudáikból visszavonjuk a Népújságot. Ugyanakkor az eddig a Rodipet szolgáltatását igénylô elôfizetôinknek azt tanácsoljuk, hogy a minden tekintetben megbízhatóbb Posta hasonló szolgáltatása révén fizessenek elô a Népújságra.

Végre, itt a vakáció!

(mezey)

Hétfôn kezdôdnek az országos tesztek

Nagy zsongás, sok vidám gyerek volt ma az általános iskolák háza táján. Ünneplobe öltöztek a szülôk és pedagógusok is, alkalomhoz illôen kívántak pontot tenni a tanév végére. S bár a középiskolai ballagások okán a szem hozzászokott a szebbnél szebb, ma divatos virágcsokor- költeményekhez, mégis meg-megáll a tekintet egy újabb alkotáson, amit a tanítóknak ildomos ilyenkor átadni. Azonban mégsem a virág különlegessége, a csomagolás cifrasága a fontos, hanem az, hogy a gyerekek szívbôl és hálával adják át azoknak, akik a most leköszönô tanévben oly sokat fáradoztak értük. Értük, hogy személyiségük, tudásuk ha csak kevéssel is, de több legyen, mint szeptemberben volt.

A virágcsokrokat, okleveleket azok a gyerekek is megérdemelték, akik kitartóan és odaadással dolgoztak egész év során. A legügyesebbeknek, legigyekvôbbeknek a napi komoly tanulás mellett jutott idejük tantárgyversenyekre, vetélkedôkre készülni, s bebizonyítani, igenis, a tudás kitüntet, a tudás felemel, a tudás hatalom.

Míg az elemi iskolák egy-hét osztályosai tegnap a vakáció elsô napjának örültek, addig a nyolcadikosok már a megmérettetés elôtti forró lázban égnek. Ugyanis hétfôn kezdôdik a képességvizsga. Az országos tesztekre Maros megyében 5168 tanuló iratkozott fel. Ezek között vannak tavaly, tavalyelôtt végzettek is. Hétfôn román nyelv és irodalomból, kedden anyanyelvbôl (magyar és német), szerdán matematikából, csütörtökön történelembôl vagy földrajzból állnak vizsgára a növendékek. A megyében összesen 26 vizsgabizottság és 6 értékelo bizottság dolgozik. A végsô eredményeket június 29-én függesztik ki.

A Selgrosnál vásárolt, autót vihet haza

Kisorsolták a Selgros Cash&Carry üzletház ötéves évfordulójának tiszteletére Ötcsillagos öt év név alatt, a hûséges vásárlók számára szervezett nyereményjáték nagydíját. A marosvásárhelyi üzlet vásárlói közül azok vehettek részt az Opel Astra Classic gépkocsi sorsolásán, akik egyetlen számlára legkevesebb 1000 új lej értékben vásároltak a Selgrosban a május 31.–június 13. közötti idôszakban. A kihúzott szelvény a szovátai Elixon Impex Kft. nevét tartalmazta, amelynek tulajdonosa, Balázs Ibolya, munkatársai kíséretében ünnepélyes keretek között vehette át csütörtökön a gépkocsit. Balázs Ibolya elmondta, hogy a szovátai üzletük sokat köszönhet a Selgrosnak, ahonnan rendszeresen be szokták szerezni az árut.

Ugyanannak az akciónak a keretében a Selgros további 50 vásárlója egyenként 500 új lej értékû vásárlási utalványt vehetett át.

A próféta, a király és a diszkófény

Nagy Botond

Vendégjáték Marosvásárhelyen

Nyirô József – finoman szólva – nem tartozott a legmegtûrtebb írók közé a diktatúra idején. A hatalom igyekezett életének, munkásságának minden nyomát törölni, elfeledtetni, irodalomból és történelembôl számûzni a számûzetésben meghalt mestert. Mostanság újra felfigyeltek a méltánytalanul elfeledettre, könyveit immár sorozatban adják ki, kultusz támadt alakja körül – jogos és megérdemelt rajongói kör. Nem csoda, ha drámái is jószerint ismeretlenek a hazai és magyarországi közönség elôtt. És – talán – ezért is volt telt ház a kedd esti színházi vendégjátékon.

A budapesti Evangélium Színház vendégszerepelt Vásárhelyen Nyirô Próféta címû darabjával. A drámát az író egyik legszebb mûvének tartotta és a színtársulat neve sem kell senkit megtévesszen: nem mûkedvelô, egyházi ifjúsági színjátszó csoport érkezett, hanem olyan társulat, amely tagjai között tudhatja Bitskey Tibort, O. Szabó Jánost és Körtvélyessy Zsoltot. Tizenöt éve alakult és Magyar Örökség Díjjal tüntették ki nemrégiben.

Nyirô drámája pedig... gyönyörû. Keresztelô Szent János története tanítómesévé, legendává, mítosszá válik Nyirô szavai mögött- fölött, transzcendencia fanatizmussal, gyilkos cinizmus lelki összeomlással és megtisztulással párosul, a gúnyból megtöretés, a gonoszból pedig még gonoszabb válik a próféta, a király és a birodalom életének bemutatott, rövid szakaszában.

A társulat pedig híres arról, hogy vigyázza a míves beszédet, és ez ezúttal sem volt másképp. Korhû jelmezekben, a színpadi újításra való törekvés legcsekélyebb szándéka nélkül, konzerváltan ódon és nagyszerû stílben játszották a kétezer éves történetet: megelevenedett freskók, reneszánsz és barokk festmények alakjai mozogtak ezúttal a színpadon. Nem volt itt sokoldalú karakter, színes egyéniség, a lelki átalakulások hiteles folyamata mégis mélyen érintette a teltházas közönséget. Jelen produkció aktualitása az örök emberi lét ugyanazon kérdéseinek megfogalmazása, átértelmezése volt csupán, a leglényegtelenebb és leglényegesebb idôszerûség: szószínház a javából, de míves és ékes szószínház, amelyet jó látni és jó hallani. Elôadott történetmesélés, ahol a játék van a beszédért. Az Evangélium Színháznak sikerült e sokat – és joggal – kritizált formát élvezetessé, minôségivé tennie, bebizonyítania, hogy van még hely számára a tobzódó áramlatok között.

Mindennek azonban hátulütôje volt a hasonló stílusban kigondolt rendezés (Udvaros Béla), a gyermekbibliák képeit idézô óriási függöny és királyi palotaajtó, a meghatározhatatlan ülôke, amelyen szoborként megdermedve játszanak és beszélgetnek színészeink, a teljesen kihasználatlan tér, nem egy esetben pedig kihasználatlan szereplôk sokasága. A hangulatában betlehemezôs, formájában a szocreál korabeli rendezéseit idézô koncepció igyekezett korhû maradni, a festett kulissza nem látványszínházi, még kevésbé groteszk, inkább röhejes hatást keltett (csakúgy, mint János kôkorszaki jelmeze), a királyi hitves ágya mögött spanyolfalon átszûrôdô, forgó diszkófény pedig végképp kiölte az ember fiából a józan ítélôképesség minden lehetôségét (értsd: sírjunk, vagy nevessünk, vagy mi a fene? effektus).

A ritka szép szöveg és míves színjátszás segített átjutni a hihetetlen koncepció keltette ítészi bukkanókon, és amikor sikerült túltenni magunkat a kertben csiripelô madárkák szerepében felbukkanó rózsaszín-kéken világító bóvli izémizéken, amikor csak a játékra és szövegre összpontosult a figyelem, akkor vált teljesen nyilvánvalóvá: a társulat bizony méltó arra, hogy Nyirô egyik legszebb mûvét megmutassa a mindenkori közönségnek.

Megyei hírek

Hírszerkesztô: Kilyén Attila

Visszaterelik a Kis-Küküllôt

Május elején Vámosgálfalván a Rózsa utca végzôdésénél három ház omlott össze a bôséges esôzések okozta hegycsuszamlás miatt. Azóta a vízügy elvégezte a felméréseket, a polgármesteri hivatal irányításával kivágták a fákat, hogy a Kis-Küküllôt a régi medrébe tereljék. Nemsokára nagy teljesítményû kotrógéppel kezdik el a régi meder újraalakítását. A dombok övezte "krátert" folyamatosan töltik fel földdel.

Székelyvéckén befejezôdött a gáz bevezetése

Miután Székelyszálláson befejezték a gáz bevezetését, a községközpontban 68 családi házat kapcsoltak a rendszerbe. A napokban végeztek a munkálatokkal. Még négy házat kell csatlakoztatni az utcai hálózathoz, amely legtöbb két hét alatt megtörténik. Mivel Magyarzsákodon 55 család igényelte a gáz használatát, rövidesen elkezdik az utcai hálózat kiépítését, amelyet a tervek szerint decemberben fejeznek be.

Pályázatot nyújtottak be erdei utak javítására

Nyárádszereda Helyi Tanácsa két héttel ezelôtt pályázatot nyújtott be a SAPARD Ügynökséghez az erdei utak javítására. Az ügynökség szakemberei szerdán a helyszínen vizsgálták a pályázat indokoltságát, s a pontszámok arányában döntenek a pályázat elfogadásáról. A helyi tanács küldöttsége a jövô héten utazik Gyulafehérvárra, hogy kiegészítsék a dokumentációt az újabban igényelt iratokkal.

Tündér Ilona napok Csíkfalván

A csíkfalvi Tündér Ilona vendégház tulajdonosa, Szász Csaba Levente a polgármesteri hivatal és Madártej kabarétársulat közremûködésével július 1-2-án megszervezi a Tündér Ilona napokat. A megnyitóra szombat este kerül sor, miután a kabarétársulat szórakoztatja a közönséget. Vasárnap istentisztelet után a jelenlévôk kivonulnak a Tündér Ilona völgybe, a vendégházban az általános iskolások számára szerveznek vetélkedôket, megtekinthetô lesz a Te milyennek látod Tündér Ilonát címû gyermekrajz- kiállítás is, közben szekérrel is be lehet járni Tündér Ilona útját.

Szováta egyes utcáiban szünetel az áramszolgáltatás

A Dél-erdélyi Electrica szovátai kirendeltsége értesíti a fogyasztókat, hogy beütemezett munkálatok miatt a következô program szerint szünetel az áramszolgáltatás Szováta következô részein: – 2006. június 19-én 8-10 óra között a Sasok és Szarvas utcákban, valamint a Forrás utcában a 16-34. és 17-25. számok között; 2006. június 19-én 11 – 13 óra között a Rózsák útja 1-19. és 2-8. számok között, a Sport utcában, a Forrás utcában az 1-15. és 2-14. számok között; 2006. június 20-án 8-17 óra között a Forrás utcában a 16–34. és a 17–25-ös házszámok között; 2006. június 21-én 8–17 óra között a Forrás utcában az 1–15. és 2–14. házszámok között.

Pörköltfesztivál Seprôdön

A falu lakosága érdeklôdéssel várja június 24-ét, amikor pörköltfesztiválra kerül sor a településen. A rendezvényre a szervezôk hazavárják a falu szülötteit, de szívesen fogadnak bárkit. A nap fénypontja a pörköltverseny lesz.

Kerékpárverseny ma, vasárnap és hétfôn

A Román Kerékpáros-szövetség Kupájának második és harmadik szakaszára kerül sor a következô program szerint: ma az országúti versenyen résztvevôk Marosvásárhelyen a Voiajor elôtt startolnak 10 órakor, az útirány Marosvásárhely–Segesvár és vissza, 110 km. Vasárnap ugyancsak 10 órakor indulnak a versenyzôk a tömbház közötti szakaszon – 50 kör, összesen 70 km. A versenyeken Marosvásárhelyt olyan, jó eredményekre számító versenyzôk képviselik, mint Sipos Zoltán kisifjúsági kategória, Barta Béla nagyifjúsági kategória, Lucian Logigan, Madaras Attila ifjúsági kategória versenyzôje, a felnôtt kategóriában pedig Otto Mircea. Hétfôn a verseny harmadik szakasza kezdôdik. Indulás 10 órakor a Voiajor elôl, az útirány Balavásár–Szováta–Parajd–Gyergyószent miklós, az össztáv 110 km.

Gazdaképzés a Kárpát-medencében

A magyarországi Új Kézfogas Közalapítvány a Foglalkozáspolitikai és Munkaügyi Minisztériummal, a gróf Károlyi Sándor Szervezetfejlesztési Alapítvánnyal együttmûködve felnôttképzô programot indított. A képzéssorozat lebonyolítását Erdélyben az RMGE Maros (EGE) vállalta fel. A csoportos találkozókon a meghívott elôadóktól a gazdák tudomást szerezhetnek a magyarországi tapasztalatok alapján, hogy mi várja ôket az EU-s csatlakozás után, illetve mit ajánlatos tenniük a csatlakozásig. Megyénkben az elsô találkozót Nyárádszeredában tartották. Szeptemberig a Kis-Küküllô és Maros mentén 4-4, a Nyárádmentén még három felnôttképzô találkozóra kerül sor.

Holnap Póka-nap

A rendezvénysorozat 11 órakor kezdôdik istentisztelettel, ezt követi a kézimunka-kiállítás megtekintése. A tömeg a fúvószenekar és huszárok kíséretével kivonul a Fenyvesbe, ahol ünnepi mûsorok bemutatására kerül sor. Délután megtartják a hagyományos halászléfôzô versenyt, és a sportrendezvényeket. Este tábortûzzel és térzenével zárul az ünnep Pókában.

Objektív okok miatt maradt el

A marosvásárhelyi Yorick Stúdió tudatja kedves közönségével, hogy a csütörtök esti Kés a tyúkban címû elôadás objektív és elôre nem látható okok miatt maradt el. A produkciót július hónap folyamán megismétlik.

Budapestre látogat George Bush

(MTI) – George Bush amerikai elnök június 22-i budapesti látogatásán az 1956-os magyar forradalom emléke elôtt tiszteleg – közölte Stephen Hadley, az amerikai elnök nemzetbiztonsági fôtanácsadója washingtoni sajtóértekezletén.

A fôtanácsadó sajtótájékoztatóján ismertette az amerikai elnök jövô heti bécsi és budapesti programját. Bush elnök, akit útjára felesége, Laura Bush is elkíséri, a június 22-i, csütörtöki napot a budapesti amerikai nagykövetségen kezdi. Az elnök hivatalos üdvözlését a Sándor palota elôtt tartják meg. Bush elnök ezt követôen találkozik Sólyom László köztársasági elnökkel, majd pedig az Országgyûlés épületében Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel. Az amerikai elnököt ezt követôen Szili Katalin házelnök, majd az öt parlamenti párt vezetôi üdvözlik.

A magyar köztársasági elnök és a kormányfô ebéden látja vendégül Bush elnököt, majd koszorúzással tisztelegnek együtt azok emléke elôtt, akik a kommunizmus elleni 1956-os felkelésben életüket vesztették. Bush elnök a nap folyamán, késôbb az 1956-os forradalmat méltató beszédet mond, amelyben kiemeli Magyarország figyelemreméltó átalakulásának ihletô példáját és tanulságait is és üdvözölni fogja azokat az erôfeszítéseket, amelyek a reform továbbvitelét célozzák napjainkban a térségben.

Stephen Hadley nem szólt arról, hogy az elnök hol tölti a szerdáról csütörtökre virradó éjszakát.

A budapesti látogatást megelôzô szerdai bécsi csúcstalálkozót Stephen Hadley jó alkalomnak nevezte az Egyesült Államok és az Európai Unió szoros kapcsolatainak a megerôsítésére.

Megemlékezés a Nagy Imre- szobornál

A magyar közjogi méltóságok részvételével emlékeztek Nagy Imrére pénteken Budapesten a mártír miniszterelnök szobránál.

Az 1956-os forradalom miniszterelnöke kivégzésének és újratemetésének évfordulóján koszorút helyezett el a szobornál Sólyom László köztársasági elnök, Szili Katalin, az Országgyûlés elnöke, Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter – aki a Brüsszelben tartózkodó Gyurcsány Ferenc kormányfôt képviselte –, Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság és Lomnici Zoltán, a Legfelsôbb Bíróság elnöke.

A megemlékezésen Szili Katalin mondott rövid beszédet. Nagy Imrét olyan politikusként jellemezte, aki egybeforrasztotta a nemzetet, és hitvallásához haláláig hû maradt.

Elôdünk és példaképünk a mártír miniszterelnök – mondta az Országgyûlés elnöke hozzátéve, hogy Nagy Imre legkiemelkedôbb hitvallása szülôföld- és hazaszeretete volt.

Szili Katalin beszédében kitért arra, hogy Nagy Imrével együtt azokra a névtelen és ismert hôsökre is emlékezni kell, akik részt vettek az 1956-os forradalomban, és a megtorlások áldozataivá váltak.

"1956 éles kontúrokkal rajzolta Magyarországot a 20. század erkölcsi térképére" – fogalmazott az Országgyûlésé elnöke.

A szobornál Nagy Imre családja nevében a kivégzett miniszterelnök unokája, Jánosi Ferenc helyezett el virágot, a Nagy Imre Alapítvány és a Nagy Imre Társaság nevében többek között Király Béla vezérezredes és Kende Péter történész koszorúzott.

Elhelyezték a megemlékezés virágait a parlamenti pártok, a Fôvárosi Önkormányzat, az V. kerületi önkormányzat, az egyházak képviselôi, valamint az egykori barátok, harcostársak is.

A megemlékezésen a kormány több tagja is jelen volt.

Elôre hozott parlamenti választások Szlovákiában

Szlovákiában ma elôre hozott választáson döntenek az emberek az ország további sorsáról: a leegyszerûsített látszat szerint arról, hogy a következô négy évben jobb vagy baloldali kormányzás lesz-e az országban. A választás tétje mégsem ez, mivel az országban sem hagyományos jobboldali, sem hagyományos baloldali pártok nem alakultak ki.

Az elôrevetítések szerint a részvétel "hagyományosan alacsony" vagy annál is alacsonyabb lesz, ami döntôen meghatározhatja, vajon megôrzi-e hatalmi pozícióit a nyolc éve, két cikluson át kormányzó reformpárti jobbközép koalíció, vagy a baloldal bizonyul erôsebbnek. Ha az utóbbi jön be, baloldali kormányzásról akkor sem lehet majd beszélni, mert a legerôsebb erô, az eddig ellenzéki Robert Fico vezette Irány – Szociáldemokrácia (Smer-SD) egyedül aligha tudna kormányozni, lehetséges szövetségeseit pedig az egyik és másik oldalról egyaránt választhatja. Mégsem biztos, hogy Fico a 30 százalékos támogatottságával majd szabadon válogathat a partnerek között. Az ország következô kormánya várhatóan "felemás" erôkbôl és igen nagy kompromisszumok árán jöhet csak létre. Jóslatokra azonban a választást megelôzô napig sem vállalkozott senki.

Keserves helyzetben van a Magyar Koalíció Pártja, mert tudja: nyolc év kormányzati teljesítménye, a viszonylagos nemzetiségi béke hullhat porba, a jelentôsen elmaradott magyarlakta régiók fejlesztése torpanhat meg, s tehet mindez jóvátehetetlen szociális, szellemi és közérzeti károkat a magyar közösségben. Bugár Béla, a párt elnöke elképzelhetetlennek tartja, hogy az MKP kimaradjon a kormányból. Ez csak akkor történhetne meg, ha a magyar választók részvétele is alacsony lenne, de tudvalevô: a párt választói bázisa minden szlovák párténál stabilabb és állandóbb. A magyarok részvétele várhatóan most is magas lesz, így a párt bízvást tíz százaléknál jobb eredményt ér el. Kérdés azonban, milyen eredményeket tud majd kiküzdeni a választást követô tárgyalásokon, s milyen kompromisszumokra kényszerül azokkal a lehetséges partnerekkel szemben, akiknél jobbakat is el tudna képzelni, akik szívesen kormányoznának nélkülük.

Intô Lengyelországnak

Türelmetlen társadalom

Az Európai Parlament (EP) csütörtökön határozatában hívta fel az Európai Unió figyelmét, hogy reagáljon a fokozó lengyelországi társadalmi türelmetlenségre.

Egy, a faji alapú erôszakkal és az azonos nemûek kapcsolatával foglalkozó határozatában az EP nyugtalanságát hangoztatta azzal összefüggésben, hogy Lengyelországban növekszik a faji, az idegengyûlöleten, antiszemitizmuson és az azonos nemûek kapcsolatának elutasításán alapuló türelmetlenség.

A törvényhozás szerint az uniónak ki kell nyilvánítania a jelenséggel kapcsolatos aggodalmát, és fel kell vetni a Lengyel Családok Ligája (LPR) részvételének problémáját a kormányban, illetve, hogy a párt vezetôi gyûlöletet és erôszakot szítanak.

A törvényhozás egyben követelte, az európai bizottság vizsgálja meg, hogy a lengyel közoktatási miniszter tevékenysége és nyilatkozatai összhangban állnak-e az uniós alapszerzôdés hatodik pontjával, amely az alapvetô emberi jogok tiszteletben tartásával foglalkozik.

A Lengyel Családok Ligájának elnöke, Roman Giertych, az új közoktatási miniszter Kazimierz Marcinkiewicz jobboldali kormányának átalakításakor került be a varsói kabinetbe (amelynek egyik miniszterelnök- helyettese is lett), miután a kormánypárt, a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság a kormánytöbbség érdekében koalícióra lépett két kisebb párttal, az LPR- rel és a baloldali populista Önvédelemmel. Az új miniszter elsô intézkedéseként azzal az indoklással bocsátotta el a pedagógus- továbbképzô intézet (CODN) vezetôjét, Miroslaw Sielatyckit, hogy az intézete által kiadott emberi jogi kézikönyv a "melegszervezetek képviselôivel való találkozóra ösztönzi az iskolákat", s ezzel "a homoszexualitást propagálja".

A nap hírei

Az RMDSZ átvenné a Régiófejlesztési Minisztériumot

Borbély László területrendezési és közmunkálatügyi miniszter pénteken Marosvásárhelyen megerôsítette, hogy az RMDSZ átvenné a Régiófejlesztési Minisztériumot, amelyhez csatolódna a jelenlegi közmunkálatügyi és területrendezési minisztérium hatásköre is. Borbély elmagyarázta, hogy az Európai Integrációs Minisztérium a csatlakozás után elveszíti szerepét és az RMDSZ átvenné azon minisztériumot amely az integrációs minisztérium után létesülne és amelynek hatáskörébe tartozna a régiófejlesztés kérdése. "Ôsszel fogunk tárgyalni errôl, mivel létezik érdek ez irányban" – mondta Borbély.

A parlamenti bizottság cáfolja Marty állítását

A CIA parlamenti bizottság elnöke, Norica Nicolai pénteken kijelentette, vannak adatok melyek bizonyítják, hogy a román repülôtereken kizárólag technikai okok miatt szálltak le az amerikai katonai repülôgépek, és Romániában nincsenek terrorizmussal vádolt rabok számára fenntartott börtönök. A tavaly decemberi, CIA repülôgépek leszállásáról és terrorizmussal vádolt személyek számára fenntartott börtönökrôl és kínzásokról szóló jelentések után létrehozott parlamenti bizottság 3.000 járatot, a Románia területén lebonyolított légi járatok adatait és dokumentumait vizsgálta meg. Szem elôtt tartották a temesvári, konstancai, bukaresti, tulceai és fetesti-i katonai repülôtereket. Mind Norica Nicolai, a bizottság elnöke, mind George Maior (SZDP) alelnök cáfolják a külföldi média által közölt híreszteléseket, és Dick Marty svájci képviselô elmúlt heti kijelentését.

Bezárták a balánbányai bányát

Péntektôl a balánbányai bányát hivatalosan is bezárták, 640 alkalmazott került az utcára. A Hargita Megyei Munkaügyi és Foglalkoztatási Ügynökség szakemberei két héten keresztül foglalkoztak a bányászokkal, elmondták milyen jogaik és kötelezettségeik vannak, mennyi pénzt fognak kapni és milyen átképzési tanfolyamokat indítanak számukra. A szakmai átképzés vagy munkahelykeresés iránt nagyon alacsony az érdeklôdés, fôleg az elsô évben amikor a bányászok végkielégítést kapnak, nyilatkozta Tiberiu Paunescu, a Hargita Megyei Munkaügyi és Foglalkoztatási Ügynökség igazgatója. Elmondta, hogy a bányászok a bányavállalattól 160-210 millió régi lejnek megfelelô kárpótlásban részesülnek, amihez még hozzájön kéthavi átlagbér, azaz 16,5 millió lej, és a régiség függvényében 20, 22 vagy 24 hónapig az utolsó három hónapnak megfelelô átlagfizetés, ami nem lehet nagyobb 8,26 millió lejnél, az országos átlagbérnél. A bánya bezárásával Balánbányán a munkanélküliségi mutató elérte a 30%-ot, és helyi szinten semmilyen munkalehetôség nincs.

2 milliárd lejt fizettek ki a Zsil-völgyi bányászok

A Zsil-völgyi bányászok megkezdték az utolsó, 1999-es bányászjáráskor a Kôszén (Huilei) Társaságnak okozott károk visszafizetését, eddig kétmilliárd régi lejt folyósítottak. Lacatos Zoltán, a Zsil-völgyi Bányászszakszervezet elnöke pénteken elmondta, hogy a szakszervezetek a Kôszén (Huilei) Társaság vezetôségével közösen úgy döntöttek, hogy a kártérítést részletekben törlesztik, mert az érdekvédelmi szervezetek nem rendelkeznek a szükséges pénzalappal. Eddig a Zsil-völgyi Bányászszakszervezet közel kétmilliárd lejt folyósított, és még 10 milliárdot kell kifizessen. A Társaság a Zsil- völgyi Bányászszakszervezetet 1999. március 9- én perelte be 33,6 milliárd lej kártérítést kérve, a cég vezetôi szerint az 1999. január 4–22. közötti általános sztrájk ekkora kárt okozott a társaságnak.

Elhunyt Domokos Mátyás író, kritikus

Elhunyt pénteken Domokos Mátyás Széchenyi-, József Attila- és Magyar Örökség-díjas kritikus, író – tájékoztatta a Magyar Írószövetség az MTI-t. Domokos Mátyás elôször a szegedi egyetem német-filozófia szakos hallgatója volt, majd felsôfokú tanulmányait a budapesti Eötvös-kollégium tagjaként folytatta 1948-ban, ahonnan egy évvel késôbb kizárták. 1950-ben magyar-német szakos tanári oklevelet szerzett. 1953-tól a Szépirodalmi Könyvkiadó felelôs szerkesztôje, majd 1967-tôl fôszerkesztôje lett. 1989-tôl a Holmi címû folyóirat társszerkesztôjeként, 1991-tôl a Századvég, majd az Osiris Kiadó irodalmi vezetôjeként dolgozott. Domokos Mátyás a Széchenyi Akadémia alapító tagja volt. Fô kutatási területeként jegyzik a XX. századi magyar irodalmat. A 77. Ünnepi könyvhétre jelent meg az általa szerkesztett esszéantológia.

Az elsô kétnyelvû, szerb–magyar személyigazolvány

A vajdasági magyarok közül elsôként vette át csütörtökön az új kétnyelvû, szerb-magyar személyigazolványt Korhecz Tamás vajdasági kormányalelnök, kisebbségügyi és államigazgatási miniszter. A dokumentumot Vojin Kojic, a szabadkai belügyi titkárság illetékese nyújtotta át, és ezzel voltaképpen meg is kezdôdött a kétnyelvû személyi okmányok átadása azon délvidéki magyaroknak, akik ezt igénylik. Ez kézzelfogható eredménye a Vajdasági Magyar Szövetség és a szerbiai kormány vezetôi között tavaly novemberben megkezdett tárgyalássorozatnak, amely a vajdasági kisebbségek, közöttük is elsôsorban a magyarok helyzetének javítását szolgálja.

Újabb ANL-lakásokat adtak át

Vajda György

Öt év után megvehetik a bérlôk

Bár a környéke még építôtelephez hasonlít, tegnap délelôtt Borbély László területrendezéssel és középítkezéssel megbízott miniszter, Gheorghe Popescu, az Országos Lakásügynökség (ANL) vezérigazgatója, Dorin Florea polgármester, valamint Veres Katalin, a lakásügynökség helyi kirendeltségének vezetôje jelenlétében átadták az 1918. December 1. úton (a szájsebészeti klinika mögött), a Contrascom Benta cég által épített tömbházlakást. Miután a miniszter, a polgármester és kíséretük meglátogatta a lakrészeket, a sajtónak hosszan nyilatkoztak az eseményrôl.

Az országos lakásügynökség 20 milliárd lejjel járult hozzá a lakóház felépítéséhez. A négyemeletes épületbeli lakásokat az ügynökség öt évre szóló bérleti szerzôdés alapján bocsátja a fiatalok rendelkezésére. A 15 egyszobás, 37 négyzetméter felületû, 10 kétszobás, 55 m2 nagyságú lakrészekben összesen 25 család kaphat helyet. A tömbház korszerû követelményeknek felel meg: termopán ablakok, szalagparkett van a lakásokban, a konyha és fürdôszoba padló-és falicsempével van ellátva, a belsô falak kialakítására gipszkartonlapokat használtak, valamennyi lakónak saját fogyasztásmérési rendszere van, a tetôteret és a pincét is korszerûen kihasználták.

Glaja Eugen tervezô lapunknak elmondta, az újabb normatívák szerint alakították ki a lakófelületet is. A kamrát távolabb tették a konyhától, hogy a meleg ne érintse az itt tárolt élelmiszert, míg a konyhából dupla ajtó nyílik a nagyszobára, így nagyobb vendégség esetén megnövelhetik a teret. Marosvásárhelyen még két további helyszínen építenek ANL-lakásokat, ahol szintén e korszerû megoldásokat alkalmazzák.

Borbély László az újságíróknak, többek között, elmondta, hogy a korábbi elképzeléssel ellentétben, az igényekhez igazodva, lehetôvé teszik, hogy az ANL- tömbházakat bérlôk 5 év után a kormány által meghatározott összegért megvásárolják majd a lakrészeket. Ez ösztönzi a fiatalokat a családalapításra, a gyerekvállalásra, de annak tudatában, hogy majd sajátjuk lehet a lakás, talán jobban is vigyáznak rá. Az így befolyt összegbôl egy különleges alapot hoznak létre, amelybôl újabb lakások építését támogatják, illetve a polgármesteri hivataloknak is utalnak át összegeket, hiszen a helyi közigazgatási egységek kötelessége kiépíteni a tömbházak infrastruktúráját, a bekötéseket. A miniszter számításai szerint a tömbház 20 milliárd lejbe került, amit az ANL állt, ezenkívül az ügynökség 8,5 milliárd lejt költött az infrastruktúrára, a polgármesteri hivatal pedig 3,7 milliárd lejjel járult hozzá az épület átadásához. A miniszter azt is elmondta, egy kormányrendeletet készítenek elô, amelynek alapján a 35 év alatti fiatal házasok lakásépítési támogatást is kaphatnak, így ezzel is a családalapítókat segíti az állam.

Gheorghe Popescu vezérigazgató kifejtette, a költségvetés-kiegészítéskor 1600 milliárd lejt szán a kormány lakásépítésre mintegy 50 millió euróval többet, mint az elôzô évben, így számításaik szerint még az idén, országos szinten 5000 lakrészt adhatnak át. A legnagyobb gondot a területek tulajdonjoga jelenti, ezért felkérték a polgármesteri hivatalokat, hogy leltározzák fel a helyi közigazgatási egységek tulajdonában levô területeket, ahova újabb tömbházakat lehet építeni, amennyiben ezek szabadok, akkor pályázhatnak ANL-alapokra. Az elkövetkezendô idôszakban azonban megvizsgálják annak is a lehetôségét, hogy ne csak állami költségvetésbôl támogassák a lakásépítést, hanem azok számára, akik vállalják, jelzáloghitellel is tegyék lehetôvé azt, hogy új, korszerû lakásba költözzenek.

Népújság: – Az építôk nemcsak a környéket hagyták befejezetlenül, hanem a lakrészekben is akad még helyreigazítani való. Hogyan lehet ilyen körülmények között átadni a tömbházat?

Gheorghe Popescu: – Mi nagyon szigorú szerzôdést kötünk a kivitelezôvel, amennyiben nem tartják be a határidôket, akkor késedelmi kamatokat, büntetést számíthatunk fel, ezenkívül két évig szavatolják a munkát, így ez idôn belül bármilyen hiányosságot, rendellenességet kötelesek kijavítani saját költségükre.

Ki kell használni az uniós csatlakozás elônyeit

Európai Tanulmányi Központ Árkoson

Székelyföld az elmúlt évtizedekben önhibáján kívül vált vesztessé, most itt az alkalom, hogy korszerû európai tudással, felkészüléssel az európai uniós csatlakozás nyertese legyen – hangsúlyozta Markó Béla pénteken, a Kovászna megyei Árkoson.

A miniszterelnök-helyettes az RMDSZ számos parlamenti képviselôje és szenátora, a megyei tanács több vezetôje, valamint a magyarországi és svédországi testvérmegyék képviselôinek jelenlétében, ünnepi keretek között avatta fel az árkosi Európai Tanulmányi Központ épületét. A korszerû, számos európai felkészítô képzésnek helyet adó intézményt a román és a magyar kormány, valamint a testvérmegyék jelentôs anyagi támogatásával mintegy tízmilliárd régi lej értékû beruházással hozták létre. Az eseményen jelen volt Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke, valamint Szabó Béla csíkszeredai magyar fôkonzul is. Beszédében az RMDSZ elnöke úgy vélte, a globalizációs folyamatok miatt az európai nemzeteknek szükségük van az együttmûködésre, a szolidaritásra, ez az európai együttlét azonban nem eredményezi a régiók, a közösségek, a nyelvi, kulturális sajátosságok egybemosását, ellenkezôleg, ezek megôrzését segíti elô. A szövetségi elnök úgy értékelte, az uniós csatlakozás nyomán éles versenyhelyzet alakul ki a különbözô régiók, települések között az uniós források felhasználása tekintetében, és ebben a versenyben azok nyernek, akik korszerû, európai tudás birtokában vannak, akik tudják, hogyan kell élni, mûködni Európában. – Meg kell tanulni Európát – hívta fel a figyelmet Markó Béla, aki egyben rámutatott: az árkosi intézmény e tekintetben kiemelt jelentôségû lesz a székelyföldi magyarság számára. A miniszterelnök-helyettes szerint, bár vannak már felkészült, dinamikus polgármesterek, összességében az önkormányzatok nincsenek még felkészülve a csatlakozásra, ezek felkészítése az RMDSZ számára kiemelt prioritás a továbbiakban – szögezte le.

A KP megyei szervezetei nem akarnák elsietni

Cornelia Ardeleanu, az Arad megyei Konzervatív Párt elnöke, aki egyben a politikai alakulat országos alelnöke is, pénteken a Mediafax tudósítójának elmondta, hogy a KP kormányból való kilépése nem válna Románia hasznára, de ilyen döntést csak Dan Voiculescu hozhat.

Cornelia Ardelean szerint Dan Voiculescunak nem kell visszavonulnia a politikai életbôl még abban az esetben sem, ha bebizonyosodik, hogy kapcsolatban állt a politikai rendôrséggel, mert "ez nem szolgálná Románia és a KP érdekeit".

"Romániában kevés Dan Voiculescu szintû politikus van, és visszavonulása veszteséget jelentene, nem nyereséget", mondta Ardelean. Hozzátette, hogy szerinte "Voiculescut megdolgozták", és "egy dossziét gyártottak", a botrányt "a kényelmetlen politikus eltávolítására törekvô politikai ellenfelek nyakába varrták".

Petru Calian, Kolozs megyei KP elnök is úgy véli, hogy a Dan Voiculescura vonatkozó dossziét azért
"gyártották", hogy meggátolják miniszterelnök-helyettessé való kinevezését, majd hozzátette, hogy a párt a kormányzásból való kilépést is számításba veszi.

Ionel Tompa a KP alelnöke, a Beszterce-Naszód megyei fiókszervezet elnöke, pénteken a Mediafax tudósítójának kijelentette, ha bizonyítást nyerne, hogy Dan Voiculescu együttmûködött a szekuritátéval, ô személy szerint csalódott lenne. A kormányból való kilépésrôl kérdezve, Tompa elmondta, a párt nem kell semmit elhamarkodjon és emocionális alapon ítélkezzen, ilyen döntést a pártnak kell meghoznia figyelmen kívül hagyva Dan Voiculescu pozícióját.

Megyei konferencia Dan Voiculescu születésnapján

(mózes)

A jövevények nem változtatták meg a Konzervatív Párt "identitását"

Mióta egyesültek a Románok Nemzeti Egységpártjával (PUNR), illetve amióta a Demokrata Pártból is többen csatlakoztak hozzájuk, a kétszeresére nôtt a Konzervatív Párt (KP) megyei tagsága, nyilatkozta Marian Cornaciu, a szervezet megyei elnöke.

Mint kijelentette, a megyei szervezet a tagság létszáma tekintetében "növekvô tendenciát" mutat, majdnem kétszeresére nôtt a számuk, vagyis kb. ötezren vannak jelenleg. A pontos taglétszám azonban csak június végén derül ki. A megye területén 68 területi szervezetük mûködik, ezekben júliusban és augusztus folyamán tartanak tisztújító közgyûléseket. A megyei konferencia idôpontját Dan Voiculescu 60. születésnapjára, azaz szeptember 25-re idôzítették. A konferencián megválasztandó vezetés az "új valóságot" fogja tükrözni.

A sajtótájékoztatón nem vált világossá Lazar Ladariu helyzete, akit, annak ellenére, hogy a PUNR megyei szervezetét testületileg bekebelezte a KP, a Szociáldemokrata Párt a "Generáció 2008" elnevezésû program jelöltlistájára tette a 2008- ban esedékes választásokra. Cornaciu kijelentette, hogy amíg az ellenkezôje ki nem derül, a Konzervatív Párt tagjának tekinti, és sajnálná, ha átállna a PSD-be.

A kisebbségi törvényt ôszig el lehetne fogadni

Az Európai Unió kiemelt figyelemmel követi a romániai kisebbségek helyzetét, Ollie Rehn bôvítési biztos egyértelmûen kifejtette, támogatja a kisebbségi közösségek kulturális autonómiájának megteremtését, és az ezt tartalmazó kisebbségi törvény elfogadását – jelentette be Markó Béla szövetségi elnök pénteken az Árkoson tartott sajtótájékoztatóján.

A miniszterelnök-helyettes brüsszeli tárgyalásairól szólva elmondta, az uniós bôvítési biztossal folytatott megbeszélésén kiemelt hangsúllyal esett szó a kisebbségek helyzetérôl, ezen belül a kisebbségi törvény, az anyanyelvû oktatás, különösen a felsôoktatás helyzetérôl, valamint a magyarok jelenlétérôl a rendôrség és más hasonló intézmények kötelékeiben. Közölte, egyetértettek abban, hogy a kisebbségi törvényt még az ôszi országjelentés közzététele elôtt el kell fogadni, a biztos ugyanakkor jogos igénynek nevezte azt, hogy a jogszabálynak az egyéni jogok felleltározása mellett biztosítania kell a kisebbségi közösségek azon jogát, hogy az állammal közösen dönthessenek az anyanyelvû oktatási és kulturális intézmények mûködtetésében. Szintén azonos állásponton voltak az anyanyelvû felsôoktatás helyzetét illetôen. Ollie Rehn jogosnak nevezte az önálló magyar karok és tanszékek létrehozását, de az önálló magyar állami egyetem létrehozását is – mutatott rá a szövetségi elnök.

A gyergyóditrói gyûléssel kapcsolatban kifejtette, az RMDSZ nem támogatja a megmozdulást, ugyanis álláspontja szerint nem nagygyûlésekkel, hanem politikai eszközök révén valósíthatók meg a magyarság autonómia- törekvései.

Román–magyar gazdasági konferencia Kolozsváron

A magyarországi kis- és középvállalkozók versenyképességét rontják az Új egyensúly programban megfogalmazott reformok, ezért külföldi piacokhoz kellene fordulniuk, s ebben külön szerepe van a Kárpátia Magyar-Román Ipari és Kereskedelmi Kamarának (KMRIKK) – jelentette ki az MTI-nek Radetzky Jenô, a KMRIKK elnöke.

A szakember pénteken Kolozsváron a Finmedia cég által – a romániai és a magyarországi Coface, illetve más intézmények támogatásával – szervezett román-magyar gazdasági konferencián vett részt.

Radetzky elôadásában is kitért a magyar kormány új gazdasági programjára, amely kedvezôtlenül érinti a kis- és középvállalkozásokat. Radetzky szerint a megszorító intézkedések a multinacionális cégeket is érintik, de ezek a kis- és középvállalkozásokhoz képest sokkal rugalmasabbak. A vállalkozókat kedvezôtlenül érintô intézkedések között említette az egészségügyi hozzájárulás növekedését, a szolidaritás adót, de a beharangozott áremelések is áttételesen hozzájárulnak majd a cégek piacának visszaszûküléséhez.

"Ezért egyre inkább a külföldi piacokhoz kell fordulni. E tekintetben külön szerepe van a román-magyar vegyes kamarának, amely éppen a kis- és középvállalkozóknak próbál együttmûködési lehetôségek útján termelésnövekedési lehetôségeket keresni" – mondta Radetzky Jenô.

Tarolnak a nagyok

Nagymértékben tisztázódott a helyzet a B csoportban is, miután az A csoport kijelölte a két továbbjutóját. Anglia hozta a papírformát, s 2-0-ra nyert Trinidad-Tobago ellen, noha egyáltalán nem volt ez annyira sima. A többnyire angol másod- és harmadosztályban játszó derék karibiak ugyanis foggal-körömmel ragaszkodtak volna hozzá, hogy a második ellenféltôl se kapjanak gólt, különösen a trinidadiak egyetlen fehér játékosa, Birchall harcolt nagyon elszántan, aki amúgy angolnak született és nevelkedett, s Angliában angolként focizik egy harmadosztályú csapatban, ám egy trinidadi felmenôje alapján megkapta a kis szigetország útlevelét. Crouch azonban a 83. percben megtörte a jeget, Gerrard gólja pedig már csak a teljes felszabadulást jelentette Eriksson fiainak. A másik találkozón is az utolsó percekig kellett várni, amíg Svédország megszerezte Paraguay ellen a gyôztes gólt, ám a mutatott játék alapján teljes mértékben megérdemelten.

Az eredmények következtében Anglia már biztos továbbjutó, Paraguay biztosan búcsúzik, míg Svédország nagy eséllyel pályázik a másik továbbjutó helyre. Ezt csak úgy veszítheti el, ha kikap Angliától, Trinidad-Tobago pedig legalább két góllal nyer Paraguay ellen az utolsó fordulóban.

A C csoport elsô mérkôzésén Argentína esélyt nem hagyott Szerbia-Montenegró együttesének, s már csak egy csoda folytán szalaszthatja el a továbbjutás esélyét. Argentína már az elsô félidôben három gólt rúgott Jevrics kapujára, aztán pedig csak asszisztált a délszlávok kínlódásához. Ökölvívásban idô elôtt leléptették volna a szerbeket, így azonban még háromszor megfordították az argentinok a kést a selejtezôk legjobb védelmének ezer sebében.

Szombaton 16 órától a D csoport másik két együttese, Portugália és Irán találkozik, 19 órától (Csehország – Ghána) és 22 órától (Olaszország – Egyesült Államok) az E csoport második fordulójának találkozóit rendezik. Vasárnap az F csoport van a soron, 16 órától a Japán – Horvátország, 19 órától a Brazília – Ausztrália találkozókkal, s megkezdôdik a G csoport második fordulója is a 22 órakor rajtoló Franciaország – Dél-Korea mérkôzéssel.

Szópárbaj az autópályán

Nemcsak a stadionokban folyik küzdelem a németországi labdarúgó-világbajnokságon, az országban szinte nem lehet olyan helyet találni, ahol a szurkolók ne ragadnák meg az alkalmat a rivális csapat rajongóinak cukkolására.

A Stuttgartba vezetô utakon például péntek dél körül óriási dugók alakultak ki – a helyiek szerint egyébként a normális, azaz vb-mentes napokon sincs ez másképp –, s a helyzet táptalaja volt a különbözô együttesek drukkerei által oly kedvelt "zrikálásoknak". Az egyik sávban a sok német mellett egy portugál szurkolókkal teletömött kisbusz, a másikban egy narancssárgára mázolt holland, a harmadikban egy francia, mögötte pedig egy angol autó araszolgatott, s az utasok – amellett, hogy önmaguk és egymás szórakoztatására nyomták a dudát – idôrôl idôre odakiabáltak egymásnak olyanokat, hogy "Már hazafelé? Nem? Akkor hamarosan!".

Az ugratásba egy gyanútlan belga autóvezetô is be akart kapcsolódni, s ekkor hirtelen egybôl egységes lett a másik oldal, amely közölte: "Te ne szólj bele, ti nem is vagytok itt a vb-n!".

Svéd zászlóház

"Zászlószínûre" festette be házát egy férfi Svédországban, természetesen nemzeti színûre – amíg nem volt otthon a felesége.

Tette ezt a foci-vb lázában, és azért a nej távollétében, mert tudta, hogy nemigen egyezne bele asszonykája a kék alapú sárga keresztcsíkozású vakolatba.

"Igen érdekes volt az arca, amikor hazajött" – mondta a férj, akit életben hagyott neje, sôt, még le sem kapartatta vele a festéket azon melegében, hanem megengedte, hogy így maradjon a kétszintes ház – amíg a svéd csapat nem esik ki a világbajnokságból.

Ingük, tehenük rámegy a vb- re

Legatyásodhatnak a kambodzsaiak a foci-vb miatt: ingük, tehenük rámegy a fogadásokra.

A relatíve hatalmas tétekben játszó, a családok igen szûkös megélhetését kockáztató szerencsejátszadozás már olyan méreteket öltött, hogy kénytelen volt felemelni ellene szavát az ázsiai ország miniszterelnöke.

"Csak nézzétek a meccseket, de ne adjátok el teheneiteket, motorbiciklijeiteket, házaitokat, hogy fogadhassatok a meccsek végeredményeire. Ha akartok, fogadhattok is persze, de tegyétek ezt csupán szóban, tét nélkül, pusztán a játék kedvéért" – szólt országához Hun Sen egy vidéki kórház ünnepélyes megnyitóján beszélve.

Ô maga amúgy Japánnak drukkol – országa legbôkezûbb segélyezôjének.

B csoport

Anglia – Trinidad-Tobago 2-0 (0-0)

Nürnberg, 41000 nézô. Vezette: Toru Kamikava (japán)

Anglia: Robinson – Cole, Ferdinand, Terry, Carragher (57’ Lennon) – Gerrard, Beckham, Lampard, Cole (74’ Downing) – Owen (57’ Rooney), Crouch.

Trinidad-Tobago: Hislop – Sancho, Lawrence, Gray – Birchall, Whitley, Edwards, Theobald (84’ Wise) – Stern John, Jones (69’ Glen), Yorke.

Gólok: Crouch 83’. Gerrard 90+1’

Sárga lapok: Lampard 64’, illetve Theobald 18’, Whitley 19’, Jones 45+1’, Hislop 47’, Gray 56’

Svédország – Paraguay 1-0 (0-0)

Berlin, 72000 nézô. Vezette: Lubos Michel (szlovák)

Svédország: Isaksson – Mellberg, Lucic, Edman – Linderoth, Alexandersson, Ljungberg, Källström (85’ Elmander), Wilhelmsson (67’ Jonsson) – Ibrahimovic (46’ Allbäck), Larsson

Paraguay: Bobadilla – Nunez, Gamarra, Caceres, Caniza – Bonet (80’ Barreto), Acuna, Paredes, Riveros (62’ Dos Santos) – Santa Cruz (62’ Lopez), Valdez.

Gól: Ljungberg 89’

Sárga lapok: Linderoth 14’, Lucic 48’, Albäck 60’, illetve Caniza 3’, Acuna 51’, Paredes 74’, Barreto 85’

C csoport

Argentína – Szerbia-Montenegró 6-0 (3- 0)

Gelsenkirchen, 52000 nézô. Vezette: Roberto Rosetti (olasz)

Argentína: Abbondanzieri – Ayala, Sorin, Gonzalez (17’ Cambiasso), Heinze, Saviola (59’ Tevez), Mascherano, Crespo, Riquelme, Rodriguez (75’ Messi), Burdisso.

Szerbia-Montenegró: Jevrics – Duljaj, Gavrancsics, Koroman (50’ Ljuboja), Kezsman, Milosevics (70’ Vukics), Sztankovics, Predrag Djordjevics, Dudics, Nagy (46’ Ergics), Krsztajics.

Gólok: Rodriguez 6’, 41’, Cambiasso 31’, Crespo 78’, Tevez 84’, Messi 88’

Sárga lapok: Crespo 36’, illetve Koroman 7’, Nagy 27’, Krsztajics 42’

Piros lap: Kezsman 65’

Amíg a búzából kalap lesz

Fotópályázat

A Szalmakalap-készítôk Hagyományôrzô Egyesülete a Hargita megyei Kôrispatakon található Szalmakalap Múzeum fennállásának 5. évfordulója alkalmából fotópályázatot hirdet Amíg a búzából kalap lesz címmel. A pályázatra korosztálytól függetlenül bárki jelentkezhet Erdélybôl vagy határon túlról. A pályázatra olyan fotókkal lehet jelentkezni, amelyek a szalmakalappal kapcsolatosak, lehet szalmakalapos portré, szalmakalap egymagában, rongyos és szakadt szalmakalap, vagy akár a szalmakalap értékesítése a piacon.

A fotók beküldési határideje 2006. július 14. Az elbírálásra 2006. július 23-án kerül sor. A nyertes pályázókat a Szalmakalap Múzeum vezetôsége telefonon, e-mailben, vagy hagyományos postai levélben értesíti. A pályamunkák ugyanakkor Kôrispatak honlapján (www.korispatak.ro) is megtekinthetôk.

A pályázat fôdíja: egyhetes kôrispataki nyaralás a Kalap Vendégházban, teljes ellátás, napi három étkezés. Amennyiben a nyertes mûvész másodmagával érkezne a nyaralásra, négy nap teljes ellátást biztosítunk mindkét fô részére.

A második és harmadik díj ajándékcsomag 100 illetve 50 új lej értékben, amit a Szalmakalap Múzeum postai úton juttat el a nyerteseknek. Ezért kérjük a pályázókat, hogy akkor is közöljék velünk postai címüket és irányítószámukat, ha e-mailben küldik a fotókat.

Különdíj: a FotoPrint (www.fotoprint.ro) jóvoltából 50 darab 10x15-ös fénykép kidolgozása illetve egy póló a nyertes fotóval.

A képeket a következô címekre várják: e-mail: szkhe@yahoo.com.

A levél tárgyához kérjük beírni: Fotópályázat.

Levélcím: Muzeul Palariilor de Paie, 537006 Criseni Nr. 150. Jud. Harghita, ROMANIA – Szalmakalap Múzeum, 37006 Kôrispatak 150. szám, Hargita megye, ROMÁNIA

Szünetel az ivóvíz- szolgáltatás

Az Aquaserv Rt. értesti a fogyasztókat, hogy június 20- án, kedden szüneteltetik az ivóvíz- szolgáltatást a Tudor Vladimirescu utca 58–60., a Predeal utca 1–13., a Crinului utca 1–22., az 1848 út 1–9. és a Dózsa György utca 9., 11. és 13. számok között/alatt. A vízszolgáltatás szüneteltetésének oka a Tudor Vladimirescu utcai vízvezeték cseréje. A szolgáltató felhívja a fogyasztók figyelmét, hogy a vízszolgáltatás visszaállítása után a lerakódások miatt a víz rövid ideig elszínezôdhet, de háztartási célokra alkalmas marad. A szolgáltató a fogyasztók elnézését kéri és köszöni megértésüket.

A Procardia Alapítvány és a Marosvásárhelyi Szívbetegek Egyesülete

Meghívja önöket a Nyitott kapuk rendezvényére, melyre június 20-án kerül sor. Célja bemutatni a szív-érrendszeri megbetegedések megelôzésének és rehabilitációjának lehetôségeit, megismertetni mûködô csoportprogramjainkat a marosvásárhelyi szívbetegekkel, családtagjaikkal, valamint családorvosaikkal.

Ha többet szeretne tudni a szív-érrendszeri kockázati tényezôkrôl, a szívbetegségek megelôzésérôl, ha ön szívbeteg és rehabilitációs programban szeretne részt venni, jöjjön el családjával, családorvosával együtt. Szeretettel várjuk kedden, június 20-án 9- 12, valamint 16-19 óra között a Liviu Rebreanu utca 34. szám alatti tornatermünkben (a TCM-uszoda mellett).

Programjaink dinamikus, európai szelleme megismerteti önökkel, hogyan lehet életformává tenni a szív-érrendszeri betegségek megelôzését. Szeretettel várjuk!

MÚZSA

Szerkeszti: Nagy Miklós Kund

Vita Zsigmond és a Bethlen Kollégium

Vita Zsigmond egyidôs a XX. századdal: száz évvel ezelôtt, 1906. június 16-án született Nagyenyeden.A közel 380 éves Bethlen Kollégium egyik legjelesebb diákja és tanára volt, akinek az élete és munkássága összefonódott iskolájával.

Nyolcéves koráig még a "boldog békeidôk"-ben él. Egész életére meghatározó volt nagyapja diódi (Stremt) udvarháza és a Csáklyakô tövében meghúzódó falu festôi vidéke. "Gyermekéveim legkedvesebb emlékei a diódi házunk nagy, tágas kertjéhez fûzôdnek. Nagyapám, Zeyk Gábor, 1849-ben elpusztult házát 1875-ben újraépítette, s egy hozzáértô kertész segítségével a ház elôtt és onnan lefelé, a falut kettészelô Gyógyi- patakig vidékünk egyik legszebb, legváltozatosabb, színekben gazdag kertjét alakította ki... a kert szabad térségeivel, titkaival második nevelôanyánk lett. Szabad életet éltünk benne, de ugyanakkor munkára, a játék közben elsajátított munkára nevelt. Ez a játék valójában elôkészület volt az élet harcaira... a szabad természet levegôjét éreztük meg ott a maga változatos, gazdag színeivel." – emlékezik az író a boldog gyermekkorra.

Vita Zsigmond hosszú élete során saját bôrén tapasztalja a XX. század minden tragédiáját, megaláztatását. Gyermekként éli át az I. világháborút, a forradalmak idôszakát és a trianoni nemzeti tragédiát, átvészeli a dél-erdélyi magyar sorsot, részt vesz a II. világháborúban, magyar értelmiségi voltáért megjárja a târgu-jiui láger poklát. Származása miatt (anyai ágon a híres Zeyk család leszármazottja) megfosztják katedrájától, de megtörni, megfélemlíteni sohasem tudják a szálegyenes termetû és szilárd jellemû férfiút.

Találkozása a Bethlen kollégiummal egy életre szóló bensôséges kapcsolat kezdete volt. "Elôször gyermekkoromban láttam meg, amikor Enyedre, a piacra, a vár tövébe értünk. Sötéten, némán, nyugodtan emelkedett a magasba, a két szárnya mintha átölelte volna a felette, az Ôrhegyre felhúzódott szôlôket, és szembenézett a város nyüzsgô életével. Ez volt a kollégium, az enyedi Bethlen Kollégium..." Bethlen Gábor iskolájához való kötôdése a tanulmányi évekkel kezdôdött. A nagy mûveltségû családból a fogékony ifjú kedvezô szellemi környezetbe került. Az ország minden szögletébôl az "enyedi kohó"-ba érkezett ifjakat az intézet tudós professzorai a nyugat-európai szellem világával kötötték össze, mindig új célok keresésére ösztönözték, a szülôföld szeretetére nevelték. Vita Zsigmondra különösen nagy hatással volt Váró Ferenc, a kollégium történetének tudós kutatója, Járai István, az intézet "sápadt arcú, de tüzes, égetô szemû" igazgatója, Bodrogi János, az erdélyi történelem lelkes kutatója, de különösen Jékely Áprily Lajos "zengô, bársonyos hangja, amelyben az erdélyi hegyek tiszta levegôje fogta meg a hallgatót...", akinek biztatása bátorította és további munkára serkentette a diákot. Szellemi fejlôdésére meghatározóak voltak az önképzôköri összejövetelek is. Egy idôben társszerkesztôje a Haladjunk címû – kézzel írott – önképzôköri folyóiratnak. "Mûvészi, írói vagy kutatói pályák vágyait, álmait melengettük itt az önképzôköri munka közben vagy esetleg a könyvtárban, ahol Áprily Lajosnak mindig volt egy-egy diák segítsége is, aki mindenbe betekinthetett." Így köt haláláig tartó kapcsolatot a híres kollégiumi könyvtárral. Egyetemi tanulmányai befejezése után, 1928 ôszétôl, nyugat-európai tanulmányi útjáról hazatérve fedezi fel igazán a kollégium jelenét és múltját. Mintegy két és fél évtizedig volt egykori iskolája magyar-francia szakos tanára. Ilyen minôségében a korszerû irodalom- és nyelvoktatás híve, aki diákjai figyelmét mindig az új jelenségekre irányította, éles szemmel meglátta a nyiladozó tehetségeket. Ô figyelt fel elsônek Sütô András tanítóképzôs diák különleges írói tehetségére is.

Miután megfosztják katedrájától, a "könyvtárhomályban", a "szép aranybíbor könyvtárszobában" könyvek közt vészeli át a diktatúra évtizedeit, 1968- ig, nyugalomba vonulásáig. Ez lesz munkahelye, tudományos munkásságának legfôbb forrásvidéke. A könyvtár gazdag kéziratanyagából nyilvánosságra hoz sok régóta szunnyadó szellemet. Beke György szerint "...a múltba szállt ösztönzést hozni a jelennek." Több mint ezer folyóirat- és lapközleménye, tanulmánya, önálló kötete az erdélyi mûvelôdési örökség széles skáláját öleli át, térképezi fel. Így lett nehéz idôkben, állandó zaklatások és gyanakvás közepette a kimondhatatlan kimondója, Erdély, Nagyenyed és kollégiuma hûséges és legmegbízhatóbb krónikása. Az "enyedi kohó" sokszínû hagyományainak felmutatásával az alkotó, munkás szellemet, a Bethlen-szellemet igyekezett ápolni. Legjelentôsebb nagyobb munkái: a Tudománnyal és cselekedettel, a Mûvelôdés és népszolgálat, Az enyedi kohó címû tanulmánykötetek, az Áprily Lajosról, az emberrôl és a költôrôl írt monográfia, a Jókai Erdélyben címû irodalmi bedekker. Népmesegyûjteményekkel, tankönyvekkel, Gyulai Pál, Pósa Lajos és Gáspár János gyermekirodalmi munkásságának válogatásaival szolgálta a gyermekek irodalmi-esztétikai nevelését.

Kivéve két posztumusz kötetét (Enyedi évek, enyedi emberek, Erdélyi sétáló), minden mûve a Bethlen utcai családi otthonban vagy a kollégium falai között született. Innen küldi be írásait az Erdélyi Helikonhoz, melyekben fôként a modern francia irodalmat népszerûsíti. Itt szerkeszti az Erdélyi Gazda irodalmi rovatát és az Aradon megjelenô Havi Szemlét. Számára a vidék, a kisváros nem az elzárkózás, a beszûkülés, hanem a jobb kitekintés lehetôsége volt. Vidéken élve volt hû európai.

Nyugdíjba vonulása után is naponta bejárt a kollégiumba, egykori munkahelyére, a könyvtárba, habár tudta, hogy a hatalom emberei egyre nagyobb gyanakvással figyelték, minden lépését számon tartották. Ilyenkor mindig bátorított, kitartásra buzdított bennünket. Bízott abban, hogy Bethlen Gábor legmaradandóbb szellemi alkotását nem pusztíthatják el soha.

Hitvestársa, Rózsika néni halála után a teleket lányainál, Marosvásárhelyt és Kolozsvárt töltötte, de akkor sem szakadt el bölcsôhelyétôl. Miután végleg elhagyta Enyedet, levelezés útján tartotta a kapcsolatot itteni barátaival, tanácsokat adott, érdeklôdött az egyre válságosabb helyzetbe került kollégium sorsa felôl. Mikor nem sokkal halála elôtt tisztelôi közül néhányan felkerestük, legyengült állapotában is Enyed és a kollégium sorsa érdekelte.

Nyolcvanhárom éves korában érte meg a rendszerváltást, mely új lendületet adott munkásságának. Az elsô nagyszabású szabad kollégiumi rendezvényen, egy véndiák- világtalálkozón, a csengôk alól szólt az egybegyûltekhez, és Áprily Lajos szállóigévé vált sorait idézte:

"Az újrakezdés vakmerô reménye

legyôzte itt az ostromló halált,

s daccal vágott a mindig új jövônek –

Fejedelem, a fundamentum állt!..."

"Kincses kultúrhistóriánk jeles kutatója, múltunk gyalogos Csoma Sándora" 1998. január 1- jén halt meg Kolozsvárt, de halála után visszatért szülôvárosába, az Ôrhegy alji református temetôbe, felesége, szülei szeretett iskolája mellé.

Mennyire igazak Sütô Andrásnak a száz éve született Vita Zsigmond koporsójánál elhangzott értékelô szavai: "A holnap tudni fogja, ki voltál minekünk tegnap, Zsiga bátyám." Boldogok vagyunk, hogy egy ilyen ember kortársai lehettünk.Ôrizzük, ápoljuk emlékét!

Józsa Miklós

Vita Zsigmond

Vadludak a lágerben

Egy vasárnap délután aztán egyszer csak kisütött a nap. Az esô már az elôzô nap elállt, és így a barakktábor közepén végigvezetô kavicsos út is felszikkadt. Délután az egymástól elválasztott csoportoknak megengedték, hogy átlátogassanak egymáshoz, és így az ebéd utáni órákban a tömeg elözönlötte az udvart. Mintha csak barlangokból, téli rejtekhelyekrôl bújtak volna elô, úgy tûntek fel mindenfelôl a toprongyos, nehézkesen mozgó alakok. Sokan hosszú, bozontos szakállt növesztettek az elmúlt hónapok alatt, az arcuk beesett és sápadt lett.

Egyszerre éles gágogás hangzott fel fölöttünk a tiszta, derült égen. Föltekintettem és egy repülésben hosszan elhúzódó vadlúdcsapatot pillantottam meg a fejem felett. Az égre rajzolódó fekete vonal elôbb ék alakban haladt elôre, aztán megzavarodott, egy kisebb csapat elôretörtetett, kissé elszakadt a többitôl, majd ismét összeolvadt az egész. A Kárpátok felôl, északról jöttek és kelet felé haladtak, de közben-közben megváltozott a repülés iránya. Hol északra, hol pedig dél felé kanyarodott. És amint távolodtak tôlem, még sokáig felhangzott éles, gágogó hangjuk. Már nem is láttam, csak néha hallottam ôket, de még sokáig néztem utánuk.

Hányszor figyeltem otthon ôszi estéken a vadludak vonulását! Ott vonultak mindig a mi hegyeinken keresztül lefelé a Maros mentén, és tornácunkra kiállva néztem, amint a titokzatos ösztön csodálatos biztonsággal viszi ôket a melegebb vidékek felé, második, déli otthonukba. Ilyenkor eszembe jutott az Áprily verse (Vadludak). A vadludak vonulása benne a szabadabb, szélesebb vizek felé való elvágyódást ébresztette fel. Áprily a vidéki élet elzártságából a távol derengô tengerek világa felé szállott volna el, és lemondva gondolt az elmúlt ifjúságra, a végzetesen rohanó idôre. Én magam is otthon a vadludak szabad, akadálytalan röpülését bámultam és a helyhez kötöttség keservét éreztem minden ôsszel, míg végre szorongva, de mégis lelkesedéssel elindultam az egyetemre, és messze Párizs felé. Milyen más volt az akkori életem helyhez kötöttsége, mint a mostani rabságom! Most nem is annyira az izgatott, hogy merre szállnak és hol térnek majd pihenôre a vadludak, hanem az, honnan jönnek. Útjukat visszafelé kísérve a Holtmarosba vitt képzeletem, amely ma itt nemcsak diákkori kalandozásaim színhelyeként tûnt fel, hanem a régi diákokat nagy, merész utakra indító elhatározásoknak egyik megállóhelyeként vagy éppen utolsó hazai állomásaként is.

A vadludakkal a Holtmaros, Enyed, a Maros menti kisváros és a kollégium üzent felém. A kollégium, amelynek diákja egykor a nyugati, szabad országok egyetemei felé, vagy, mint Kôrösi Csoma, a kelet ôsi titkait felkutatni indultak el, hogy a tudomány újabb vívmányaival térjenek haza, vagy behatoljanak egy addig ismeretlen világba, amely világosságot deríthet a magyarság eredetére. Ilyen célokért érdemes volt útnak indulni, érdemes volt nélkülözni, megpróbáltatásokat szenvedni.

De vajon mi szüksége van a jövônek a mi nélkülözéseinkre, a mi rabságunkra? Hiszen mi, az ide internált értelmiségiek és velünk együtt a munkások az erdélyi népek megbéküléséért, szabad, független, egymást megbecsülô közös életéért harcoltunk, és most éppen ennek az új életnek az építésétôl zártak el. Keservesen gondoltam sorsunk érthetetlenségére, arra, hogy minket éppen a fasizmus bukásakor, a felszabadulás idején ítéltek rabságra.

A tovaszálló vadludak elhalkuló gágogása a tehetetlenség kínjával hasított belém. Nem akartam tovább hallgatni ôket, sietve bementem a barakkunkba. Itt legalább együtt lehettem azokkal, akikkel egy sorsra ítéltettem, s velük együtt várhattam a vacsorát jelzô trombitaszóra.

(Részlet – Vita Zsigmond: Enyedi évek, enyedi emberek c. kötetébôl)

Hármasával adja ki könyveit Ráduly János. Persze annak, aki 1958 óta gyûjti nagyjából ugyanannak a vidéknek, Kibédnek és a környezô falvaknak a folklórját, ennél is több lehet a tarsolyában. Most olyan kiskötetekkel rukkolt elô, amelyek mûfaji gazdagságuknál fogva igen érdekesek, szórakoztatóak: történeti és hiedelemmondákat, népi tréfákat, igaz történeteket, névmagyarázókat, anekdotákat, falucsúfolókat, néhány tündér- és novellamesét tartalmaznak. Hármasfalu, Nagykend, Bözödújfalu, Székelyvécke, Havad, Havadtô, Egrestô, Rava, Szováta a "források", de az anyag zöme Kibédrôl származik. Külön öröm a recenzens számára, hogy lapunk gyermekeknek szerkesztett Stipendium címû oldala közölhette ennek a gyûjtésnek (a gyermekek elé való) igen jelentôs részét. Alább ide másolok három kis történetet, két régebbit és egy újabb korit, az egyik kötetbôl. * Kicsi, ujjnyi ember a csuma. Még leányka koromban mondta nekem egy öregasszony, hogy a csuma egy akkora ember, ujjnyi ember csak, s olyan lábai neki, mint az ujjam. Egy kicsi seprû a kezibe, avval járt. S amelyik háznál, a kapu elôtt sepregetett, ott lehetett tudni, hogy hónap ki hal meg. Ha hárman a házba benn vótak, az másnap mind meghalt. Aki nem vót otthon, az nem. Így járt faluról falura. Összeegyeztek az asszonyok Atosfalván, hogy szôjenek neki inget s gagyát. Amit egy éjjel fonnak, azt szôjjék is meg, s csinálják meg reggelre a ruhát. Nekifogtak, megszôtték az ingnek s a gagyának valót, s megcsinálták az inget s a gagyát. Kitették az út martjára, hogy ha jô a csuma, hát kapja meg, ôtözzék fel szegény. Jött a csuma, s az asszonyok lesték az ablakból. Ügyesen nekifogott, s felhúzta a gagyát, felvette az inget, s abba a helybe vette a seprût, ott keresztüllépett, nem ment bé Hármasfaluba, keresztülment Geges felé. Azon a nap Gegesbe haton haltak meg. * Mibôl vásárolnék? Egyszer az egyik székely gazda – olyan jó középkorú volt – elment a fogorvoshoz, hogy csináltassa meg a fogait, mert rosszak voltak. Meg is nézte alaposan a fogorvos. A gazda megkérdezte: – Doktor úr, mennyibe kerül a fog megcsinálása? – Egymillió lej, drágám, de akkor legalább fog tudni harapni és rágni. – Köszönöm szépen, doktor úr – válaszolt a gazda -, de ha én most egymillió lejt kifizetek magának, akkor otthon nem lesz mit harapni és rágni. Mibôl vásárolnék élelmet? * (Hallod-e, te másvilág, adsz kenderért pálinkát? Székely népi tréfák, mondák, anekdoták, Erdélyi Gondolat Könyvkiadó Székelyudvarhely, 2006; Hová, hová, Laji bátyám? Kis-Küküllô menti székely népmesék, mondák, tréfák kiejtés szerinti lejegyzésben. Erdélyi Gondolat Könyvkiadó Székelyudvarhely, 2006; A fák királyválasztása. Népi tréfák, mondák, anekdoták. Hoppá! Könyvkiadó, Marosvásárhely, 2006) *

B.D.

Velencei képeslap

A véletlen furcsa egybeeséseket produkál. Mint most is. Miközben Vita Zsigmond századik születésnapjára emlékezünk, természetszerûen bukkan elô egykori nagyenyedi tanítványa, Sütô András neve. Az író, aki gyakran idézte fel Bethlen kollégiumi tanára egyéniségét, szinte ugyanazon a napon látta meg a napvilágot, mint Vita tanár úr, csak huszonegy évvel késôbb. Ma tehát ôt is köszönthetjük. Sajnos, a betegség 79 évesen nem kerülte el, de túl a bajokon, alkotókedve, szellemi készenléte, frissessége, hála istennek, töretlen. Erre az alkalomra írást kértünk tôle. Egy több mint három és fél évtizede megjelent kisesszéjét ajánlotta a Rigó és apostol címû kötetébôl, mert úgy érzi, hogy a Velencei képeslap ma is igen idôszerû. Jó egészséget, újabb sikeres mûveket kívánva Sütô Andrásnak, ezt az írását adjuk ismét közre.

Platón a maga elképzelt államából kitiltotta a költôket. Illyés Gyula kajánul jegyzi meg valahol, hogy éppen ezért nem is lett semmi abból az államból. Amelyikbôl mégis lett valami: az mindahány ragaszkodott a pennás embereihez.

Néha nem egyébért: csak hogy féken tartsa ôket.

A velük való permanens bajlódás intézményes formáját, mint tudjuk, bizonyos Caraffa nevezetû bíbornok eszelte ki, egyszerû fogalomcsere útján, behelyettesítvén az érvelést a könyvégetéssel, az eszmecserét a számûzetéssel, esetleg máglyával, jobbik esetben az indexszel. Hogy mindezek végsô fokon ki és mi ellen irányultak: az inkvizíció törvényeinek ama záradékából is kiderül, miszerint az írás-olvasás tudományának elsajátításához világi embernek a jezsuita rendfônökség engedélyét kellett kikérnie.

Nem a költô veszélyes, hanem az olvasó.

Az eszme – vagy téveszme – az olvasóban válik társadalmi erôvé. A pápa számára nem Luther volt a legfôbb ellenfél, hanem a reformáció gondolati fegyvereivel közelgô parasztháború. Petôfi neve akkor vált rettegetté a magyar fôurak körében, midôn vakhíre kelt, hogy Rákoson negyvenezer paraszt mormolja a verseit. Egy otthoni példa is eszembe jut. Amikor Nagy Istvánt a harmincas években elsô lázító könyve miatt letartóztatták, az ügyészségen már Torda környéki olvasói várták – ugyancsak letartóztatva. Akkor – vallomása szerint – azon tûnôdött el: úgy kellene írnia, hogy senkinek se ártson vele. Pontosabban: hogy olvasói elkerüljék a tömlöc veszélyét. De akkor udvari költônek kellett volna felcsapnia.

A mindenkori pápák Caraffái tudták, hogy a kiáltás erejét a visszhangon lehet csak lemérni. Éppen ezért a visszhangtalan citerásoknak és köldöknézô széplelkeknek megkegyelmeztek. A megalkuvásra hajlamosaknak annyi szólásszabadságot engedélyeztek, amennyi épp szükséges volt ahhoz, hogy önmaguk elôtt is eltitkolják a rabságukat.

Ez a kényszer szülte a kétirányú úrvacsoraosztást: az Istennek, ami az Istené, a császárnak, ami a császáré. Ez a legnehezebb, ha ugyan nem a legkilátástalanabb vállalkozás. A császárnak ugyanis nem szabad tudnia, hogy a feléje nyújtott áldozatból egy darabkát az Istennek csíptek le. Az elnyomó hatalmak, miként a nôk: nem osztoznak a szerelemben. Servet Mihály a lassú tüzû máglyán is váltig erôsítgette, hogy híve a kálvini tanoknak, az ellenvéleménye csupán árnyalatbeli. Árnyalat nincs – mondták az égô hasábfák –, csak a rajzolatban. Vagy Genf, vagy Róma. Az igazság hiába igyekszik néha középre: póluson a helye.

A Doge-palota folyosóján azt nézegetem itt Mihai Beniuckal, miként is ellenôrizték a gondolat ingadozásait a két pólus között. A falból tátott szájú szörnyalak mered felénk. Nézem: a torka szabályszerû postaládikóban folytatódik. Nevezzük panaszládának. Ide dobták be a névtelen leveleket, följelentéseket.

A vigyorgó kôarc: cinkos biztatás az írásra. Sajátságos mûfajban, persze. Nem kell itt pôrén az olvasó elé állni, a közvélekedés nyílzáporába. A szerzô esetleges eszmei ellenfeleinek megrágalmazása ilyenformán mentes a következményektôl. Mintha azt mondaná: "Loyolai Ignác gyermeke, megbízhatsz a titoktartásomban." A sötét torok, akár a halál felé vezetô út: szigorúan egyirányú. Kizárt dolog, hogy szembe jövô utassal, talán épp az áldozatunkkal találkozzunk. Mielôtt a névtelen Mûvel hátba szúrnók, nem kell rámosolyognunk, hogyléte felôl érdeklôdnünk.

Amúgy is tudjuk, mi lesz a sorsa. Néhány lépésre van csupán – a palota belsejében – a tárgyalóterem. Közelében a bíró lakosztálya. Talán a hóhér is itt szokott kezet mosni a márványfürdôben. Közvetlen kijárat nyílik a Sóhajok Hídjára. Alatta most amerikai nászutasoknak egy rekedt gondolás énekel. A reneszánsz kori utánzatból a groteszk üt ki a legérzékelhetôbben. (Olyanszerûleg, mint midôn a Continental bárban – gin-fizz mellett – azt énekeljük, hogy ,,szép selymes lódingom dali pár pisztolyom, és nosza rajta, jó katonák!") A poétikus hangzású hídról egyenest a börtönbe lehet lépni: a következménybe.

Mifajta tájékoztatásra volt éhes ez a dohos kôszáj? Mindenre, amivel az eretnek gondolkodás bélyegét bárkire rá lehetett sütni. Kizárólagos tápláléka tehát: az eltérés, kitérés, letérés, eltévelyedés; a hivatalossal szembehelyezkedô nézet. Vagy a puszta nézet, ha épp olyan korszak volt, hogy a nézeteket – mint tiltott fegyvereket – be kellett szolgáltatni; ha valamely szórakozott Giordano Bruno, Galilei – a fejében nagytakarítást végezve – ott felejtett vagy egy vélekedést. Vagy a lelki üdvösség megszerzés&eacut