Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Igaza van Kerekes Károly parlamenti képviselônek, aki ismételten azt sürgeti, hogy indítsák be az erdôszentgyörgyi bíróság mûködését. Mégiscsak furcsa, hogy a két éve felavatott bíróság, amely a környezô települések peres ügyeket intézô lakóit mentesítette volna a Segesvárra, illetve Marosvásárhelyre való ingázástól, az ezzel járó pénzkidobástól, még mindig üresen áll és nem lehet tudni, hogyan tovább. Azt igen, hogy valahol, valakik szeretnék megakadályozni az "üzembeállítását".

Furcsa, hogy a bíróságok szervezésérôl és mûködésérôl, bár 1992-ben született törvénybenszerepel az erdôszentgyörgyi (egyébként a két világháború között mûködô) bíróság létrehozása is, az azóta eltelt idôszak nem volt elég ahhoz, hogy mûködôképessé tegyék. Az épületet hat éve kezdték felújítani, és 2004-ben avatta fel nagy csinnadrattával az akkori igazságügyi miniszter, Cristian Diaconescu, RMDSZ politikusoktól körítve. Mai távlatból kampányízû az egész avató, hiszen azóta sem került oda bírói testület, személyzet, a vidék lakossága továbbra is Segesvárra vagy Marosvásárhelyre jár ügyintézni, miközben a sok milliárd lejbe került, korszerû bírósági épület ott díszeleg – üresen.

A fent említett 1992-es törvényt mellesleg egy másik követte 2004-ben, amely azonban valamiért megtartotta az erdôszentgyörgyi bíróságot, ám a beindítását átutalta a Legfelsôbb Bírói Tanács hatáskörébe. Így aztán még csak nem is a jelenlegi kormánykoalíción múlik az ügy megoldása. A Legfelsôbb Bírói Tanács azonban habozik. Már két éve. Miután ugyanis elvileg elhatározták, hogy csökkenteni kell a bíróságok számát, még nem tudják, hogy mely bíróságokat is akarják megszüntetni. Addig is, míg eldöntik (ki tudja, meddig tart még e folyamat?), mindennemû szándék a bíróság beindítására hatástalan.

A kutya tehát itt van eltemetve. Több kérdés is felmerül ezek után. Például az, hogy miért kell a bíróságok számát csökkenteni, miközben egyre több a jogi ügy, a bírák 40-50 itratcsomóval vonulnak be a tárgyalótermekbe, a peres ügyek a bírák túlterheltsége miatt évekig húzódnak. A gond inkább az lehet, hogy a bírák száma kevés, bár a jogi karok csak úgy öntik a szakembereket. Azt sem ártana megnézni, hogy a jogászok miért nem választják a bírói hivatást és orvosolni kellene az okokat. Azt is elemezni lehetne (persze, nem hosszú évekig), hogy hol indokolt és hol nem a bíróságok megszüntetése. Nem lehet egy sablont ráhúzni az egész rendszerre és tetszik, nem tetszik, alkalmazni azt. Ott, ahol igény van rá, mint esetünkben is, mûködtetni kell a bíróságokat. Az illetékesek tehetetlensége miatt emberek százai ingáznak lakóhelyük és a legközelebbi bíróságok között, ami elfogadhatatlan. És nem utolsósorban, közpénzbôl milliárdokat kiadni, majd utána nem használni egy intézményt, szerintem felelôtlen pazarlás. Ennyire gazdag lenne ez az ország?

A Mezôgazdasági Minisztérium és Állategészségügyi Hatóság össze fogja írni az összes baromfifarmot és állatokat az országból, hogy ezáltal is leellenôrizzék, mûködnek-e törvénytelenül egységek vagy olyanok, amelyek nem tartják be az elôírásokat. A pénteki ülésen döntött errôl a kormány és a madárinfluenza-járvány megfékezésére létrehozott parancsnokság. A kormányfô arra kérte az Állategészségügyi Hatóságot, hogy folyamatosan ellenôrizze az állategészségügyi igazgatóságok vezetôségének tevékenységét, hogy betartják-e a beavatkozási procedúrákat a gócokban, nyilatkozta Oana Marinescu kormányszóvivô. Pénteken a madárinfluenza-gócok száma elérte a 123-at miután a hatóságok megerôsítették a madárinfluenza-vírus létét egy Arges és egy Prahova megyei községben.

A Rahova börtön feltételes szabadlábra helyezésekrôl döntô bizottsága 12 hónappal elnapolta Miron Cozma volt bányászvezér kérésének tárgyalását.

Igazságügyi források a Mediafax-nak elmondták, hogy a bizottság hat tagja a kérés tárgyalásakor figyelembe vette többek között a Cozma által elkövetett tettek súlyosságát, a rehabilitációjára vonatkozó bizonyítékok hiányát, valamint azt is, hogy már részesült kegyelemben.

A bizottság hivatalból tárgyalta Cozma ügyét, ugyanis létezett a Temes Megyei Bíróság azon döntése, miszerint Cozma feltételes szabadlábra helyezésére vonatkozó kérést 2006 június elsejéig lehet napirendre tûzni. Pénteken azonban, miután kihallgatták Miron Cozmát, a bizottság hat tagja úgy döntött, hogy 2007 júniusáig halasztják a letartóztatott esetleges szabadlábra helyezését.

Miron Cozmát, miután hat hétig a temesvári börtönben tartózkodott, szerdán átszállították a fôvárosi Rahova börtönbe, hogy a katonai ügyészek kihallgathassák az 1990 júniusi bányászjárás kapcsán.

"Jobb országot szeretnénk teremteni. (...) Ehhez sok változás kell. A változások, változtatások egyik elsô számú motorja a Magyar Köztársaság Kormánya kell, hogy legyen, hogy a változások megvalósítására nem elég a kormány, azok csak akkor valósíthatók meg, ha nagyon sokan osztoznak benne" – jelentette ki Gyurcsány Ferenc Magyarország új kormányát bemutatva.

Gyurcsány Ferenc Molnár Lajost egészségügyi miniszternek, Gráf Józsefet földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek, Kóka Jánost a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium élére, Szekeres Imrét a Honvédelmi Minisztérium, Petrétei Józsefet az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Persányi Miklóst a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Göncz Kingát a Külügyminisztérium, Hiller Istvánt az Oktatási és Kulturális Minisztérium, Lamperth Mónikát az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Veres Jánost a Pénzügy-minisztérium és Kiss Pétert a Szociális és Munkaügyi Minisztérium vezetôjének jelöli. A Miniszterelnöki Hivatalt vezetô miniszterjelölt Szilvásy György – jelentette be a kijelölt miniszterelnök pénteken.

Kiss Péter lesz a miniszterelnök politikai helyettese, és a Szilvásy György vezette Miniszterelnöki Hivatal egyben ellátja a miniszterelnök kabinetjének feladatait is – közölte Gyurcsány Ferenc.

Mint mondta, a bemutatkozás elôtt mind a 12 miniszterjelölt felelôsség-nyilatkozatot írt alá, amelyben azt rögzítették, hogy a miniszterelnök és a miniszterjelöltek milyen módon vesznek részt az országreformban.

Miniszterjelöltjei bemutatása után Gyurcsány Ferenc kitért arra, hogy június 9-én alakulhat meg kormánya.

"A reformok kormánya a reformok embereivel. A sikeres és erôs Magyarországért. Mi így, tizenöten" – mondta végezetül a miniszterelnök.

A folyamatos képzésrôl, és a munkaerôpiac változásaira való felkészülésrôl szervezett szimpóziumot a megyei munkaerô- foglalkoztatási ügynökség, amelyre a szervezôk meghívták a munkaügyi, társadalomvédelmi és családügyi megyei igazgatóság képviselôit, a szakmai képzéssel foglalkozó engedélyezett struktúrákat, valamint a patronátusok és szakszervezetek képviselôit.

Amint azt Luminita Core, a megyei munkaerô-foglalkoztatási ügynökség ügyvezetô igazgatója a munkálatok felvezetôjében elmondta, a folyamatos képzés témaköre aktuálisabb, mint valaha, hisz a megújuló munkaerôpiacon sokoldalúan képzett, az elvárásokhoz és kihívásokhoz alkalmazkodni képes munkavállalókra van szükség. A munkahelyek iránti szociális igénynek ki kell egészülnie a munkavállalók személyes képességeivel is.

Elhangzott, hogy az Európai Unió ún. Lisszaboni Stratégiai Célkitûzései szerint az uniónak, amelynek várhatóan januártól Románia is tagjává válik, 2010-ig a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlôdô gazdaságává kell válnia, s ebben a felnôttképzésnek óriási szerepe lehet.

A gond csak abban rejlik, hogy míg az alapötlettel szinte mindenki egyetért, a munkáltatók kvázi összessége és a munkavállalók háromnegyede véli, hogy fontos a folyamatos továbbképzés, a gyakorlatban csupán a munkáltatók negyede szervez alkalmazottai számára továbbképzô tanfolyamokat. Tartja magát az a nézet, hogy a képzés és továbbképzés az egyén saját felelôssége, az erre fordított összeg "kiadás", amely elsôsorban a munkavállaló és nem a munkáltató érdekeit szolgálja, ugyanakkor pedig szinte minden cég készen és jól képzett munkaerôt szeretne alkalmazni.

Az munkaerôpiac új feltételei mellett azonban ennek meg kell változnia, s mint a statisztikai adatok mutatják, az utóbbi idôben növekedôben van a felnôttképzô tanfolyamok és az ezeken részt vevô személyek száma is.

Luminita Core és Györfi Mária, a megyei munkaügyi, társadalomvédelmi és családügyi megyei igazgatóság ügyvezetô igazgatója általánosabb érvényû bevezetôje után gyakorlati ismertetôk következtek, Adela Boar irodavezetô, Csíki Marianna osztályvezetô, Monica Sandor ügyvezetô aligazgató és Violeta Sângeorzan irodavezetô elôadásában, majd a szakmai képzéssel foglalkozó struktúrák és a munkáltatók ismertették nézeteiket. A rendezvény vitával zárult.

A Nemzet Hôseinek Napján megemlékezô ünnepségeket tartottak csütörtökön Marosvásárhelyen is. A helyi hatóságok, dekoncentrált intézmények képviselôi, politikusok, tanulók nagy számban vettek részt azokon a rendezvényeken, amelyeket ebbôl az alkalomból szerveztek. A Hôsök temetôjében megtartott megemlékezésen jelen volt többek között Ciprian Dobre prefektus, Burkhardt Árpád és Pora Zamfira alprefektusok, a megyei tanács alelnökei, Emil Groza és Alexandru Fratean, Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere, a honvédelmi minisztérium, a rendôrség képviselôi. A koszorúzási ünnepséget a díszôrség felvonulása követte. Hasonló rendezvényre került sor a délután folyamán Marosorbón, ahol a megemlékezô ünnepség a gyulafehérvári ortodox érsek jelenlétében zajlott le, annak a gondolatnak a jegyében, hogy az a nemzet, amely nem ápolja hôsei emlékezetét, nem érdemli meg a jövôt.

Tegnap Marosvásárhelyen a Tudor negyedi Romulus Guga Általános Iskola elôtt felavatták a költô mellszobrát.

A rossz idôjárás megzavarta az iskola napjai keretében szervezett záróünnepséget, s a méltató beszédeket a zuhogó esôben meg sem tudták tartani. Ezekre a tanintézmény dísztermében kerülhetett sor. Az ortodox lelkész áldása után Iacob Octavian Aurel iskolaigazgató leplezte le Romulus Guga költô mellszobrát, mely szobor az iskola fôbejáratánál kapott helyet. Alkotója Buhlea Anna-Mária, az iskolában tanító Buhlea Mária tanítónô lánya, aki a kolozsvári Ion Andreescu Képzômûvészeti Egyetem másodéves hallgatója. – A kôbôl készült mellszobor adomány a tanítónô és lánya részérôl, amiért az iskola hálával tartozik nekik – mondta Iacob igazgató.

A kisdiákok virágot helyeztek a szobor talapzatára. A díszteremben a költôt méltató beszédek után kiosztották a Romulus Guga irodalmi versenypályázat nyerteseinek járó díjakat.

Marosvásárhelyen az állandóan nyitva tartó gyógyszertárakban – fôtéri Aesculap, B&B, az 1918. Dec. 1. úti Royal és a Pharma Plus – válthatnak ki gyógyszert hét végén a betegek. Segesváron szombaton a Gentiana I, vasárnapra virradó éjszaka (20 órától reggel 8 óráig) pedig az Aesculap 43- as gyógyszertár tart nyitva. Vasárnap szintén a Gentiana I, míg éjszaka az Aesculap 44-es gyógyszertár szolgálja ki a betegeket. Marosludason szombaton a Panax, 18 órától vasárnap reggel 8 óráig a Gold Farm, vasárnap délelôtt szintén a Panax, délután és éjszaka a Gold Farm szolgálja ki a betegeket. Szászrégenben szombaton a Lotus és a Medifarm tart ügyeletet, ez utóbbi egész vasárnap reggelig. Vasárnap szintén a Lotus ügyeletes, majd esté-tôl a Volscens nyit hétfô reggel 8 óráig. Dicsôszentmártonban szombaton 13 órától hétfô reggel 8 óráig a Veritas bocsát ki gyógyszereket. Marosvásárhelyen vasárnap dr. Kozák Szilvia fogorvos tart ügyeletet az Avram Iancu 1. szám alatti rendelôben.

Jegyzet

A húsvét utáni ötvenedik napon, idén június 4-én ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét (protestáns megfogalmazásban a Szentlélek kitöltését), egyben az egyház születésnapját, azaz pünkösd napját.

Pünkösd a karácsony és a húsvét után a kereszténység harmadik legnagyobb ünnepe, neve a görög pentecostes (ötven) szóból ered. Az ószövetségi zsidó népnél eredetileg aratási hálaadó ünnep vagy az elsô zsenge ünnepe volt, majd a sínai-hegyi törvényhozás (mózesi törvény) emléknapja lett. Ezen a napon ülték meg annak emlékét, hogy az Isten szövetségre lépett népével, Mózes törvényt hirdetett. Nevezték "hetek ünnepének" is (hétszer hét peszah után).

Bár pünkösdöt ünnepként csak a II. században említik keresztény írók (Tertullián, Origenes), ünneplése egyidôs az egyházzal. Már 305-ben püspöki szinódus rendelte el a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését. Az egyház születésnapjává nyilvánított pünkösd történéseit megörökítô Újszövetségi Szentírás részletesen leírja, hogy miként szállt le azon a napon a Jézus Krisztus által mennybemenetele elôtt megígért Szentlélek a tanítványokra. Az elsô keresztény pünkösdkor a Szentlélek kiáradt az apostolokra, betöltötte ôket megvilágosító, lelkesítô, szeretetet sugárzó kegyelmével, hogy képessé váljanak Jézus Krisztus missziós parancsának teljesítésére. Az apostolok különféle nyelveken kezdtek beszélni. Péter apostol prédikálásának hatására sokan megtértek, belôlük alakult meg az elsô keresztény gyülekezet, a jeruzsálemi ôsegyház.

A pünkösdi jelképek a szél, a galamb és a tüzes lángnyelv. A katolikus egyházban a II. Vatikáni Zsinat liturgiareformja szerint a pünkösd az ötvennapos húsvéti ünnepkör ünnepélyes befejezése. Korábban, a II. Vatikáni Zsinat elôtt pünkösd vigíliáját (az V. századtól) és pünkösd nyolcadát (a VII. századtól) is külön megünnepelték. Bár pünkösdhétfô a zsinati liturgiareform bevezetése óta már nem külön egyházi ünnep, a nyugati országokban – és 1993 óta Magyarországon is – ünnep.

A pünkösdi ünnep eszmeisége alapján jött létre a pünkösdista protestáns kisegyház. Az utóbbi évtizedekben a protestantizmusban létrejött és a katolikus egyházban is tért hódító karizmatikus megújulási mozgalom is a Szentlélek pünkösdi eljövetelébôl meríti a lelkiségét.

A néphit szerint ha pünkösdkor szép az idô, jó lesz a bortermés. Pünkösdhöz több népszokás is fûzôdik, ezek közül egyes vidékeken ma is él a pünkösdi királyválasztás. Ilyenkor a falu legényei különbözô ügyességi próbákon mérik össze ügyességüket: lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás stb. A gyôztes legény egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartozott engedelmességgel a többi, viselhette a pünkösdi koronát. Uralkodásának rövid idejére utal az irodalomba is átment "pünkösdi királyság" elnevezés. Jellegzetes pünkösdi szokás a pünkösdi király vagy királyné körmenete: a legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynônek öltöztetik és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni. A magyar pünkösdi szokások hasonlóak a szláv, román és germán szokásokhoz.

Pünkösd megünneplésének kiemelkedô magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, amely az összmagyarság legjelentôsebb vallási és nemzeti ünnepségei közé tartozik és a rendszerváltozás óta a világ magyarságának rendszeresen ismétlôdô tömegrendezvényévé vált. Eredete: 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határôr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni. Az összegyûlt székelyek azonban Nagyerdônél legyôzték a protestánsokat, megvédték katolikus hitüket. Ez idô óta minden pünkösd szombatján nagy búcsút tartanak.

Az emlékmû 2006 vasoszlopból álló éket formáz, legmagasabb pontján 8 méteres lesz. Ékszerû háromszög alakú tömböt alkot, s egyre sûrûsödô oszlopai rusztikusan rozsdás, illetve rozsdamentes vasból készülnek.

Az emlékmû kivitelezôje a Honvédelmi Minisztérium tulajdonában lévô HM Ei Zrt., tervezôje pedig az I-Y Alkotócsoport Kft., amely nemzetközi tervpályázaton nyerte el a lehetôséget a 79 jelentkezô egyikeként – áll az MTI-nek megküldött közleményben.

Az egykori Sztálin-szobor helyén felépülô emlékmûvön csúcsidôben 50-en dolgoznak majd, s további mintegy 100-an végzik a mûhelymunkákat. A kivitelezô jelenleg az egykor az állami vezetôknek fenntartott tribün alapjának bontási munkálatait végzi. Eddig 5000 köbméter aszfaltot és építési törmeléket szállítottak el.

Az emlékmûvet 2006. október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján avatják fel. Ugyanekkor leplezik le a másik emlékmûvet is, amely az 56-os szervezetek képviselôinek javaslatára készül a Mûegyetemnél. Ez utóbbi emlékhely kivitelezését a kormány 150 millió forinttal támogatja, s jelenleg a kiviteli tervek készülnek, illetve engedélyeztetési eljárások vannak folyamatban. Az alkotókat, Csíkszentmihályi Róbert szobrászt, illetve Schilling Róbert építészt az 56-os szervezetek által összeállított zsûri választotta ki.

Núri al-Máliki iraki miniszterelnök azzal vádolja az Irakban szolgáló amerikai katonákat, hogy "szinte már rutinszerûen" támadnak meg civileket az arab országban.

"Mindennapos jelenséggé" vált a civilek elleni erôszak – idézte pénteken a The New York Times az iraki kormány fejét. "Az amerikai katonák hol jármûveikkel taposnak el iraki civileket, hol már puszta gyanú alapján is megölik ôket" – mondta az amerikai lap munkatársának.

Az iraki miniszterelnök annak kapcsán nyilatkozott errôl, hogy felmerült 24 iraki – hadíszai – polgári személy amerikai tengerészgyalogosok általi lemészárlásának gyanúja, s az errôl megjelent médiatudósítások megrázták a közvéleményt.

Egy másik nyilatkozatában Máliki közölte, hogy kormánya el fogja kérni az amerikai illetékesektôl az ügyben zajló amerikai vizsgálat aktáit. Kijelentette, hogy ha megfelelnek a valóságnak a hadíszai vérengzésrôl szóló jelentések, "borzalmas bûncselekményrôl" van szó. Nyugati tudósítók megkérdezték az Egyesült Államok bagdadi nagykövetét, Zalmay Khalilzadot, hogy az Egyesült Államok hajlandó lesz-e átadni a vizsgálat dokumentációját az iraki kormánynak. A nagykövet annyit mondott válaszul, hogy ezt a kérdést még nem vitatták meg illetékes helyen.

A vizsgálattal megbízott amerikai szakértôk exhumáltatni akarják a múlt év novemberében Hadíszában talált iraki holttesteket, hogy megállapíthassák, milyen távolságból, milyen szögbôl, milyen kaliberû fegyverekbôl adták le rájuk a halálos lövéseket. Ezekbôl az adatokból próbálnak majd következtetni arra, miként zajlott le a véres hadíszai eset – írta pénteki számában a The Washington Post, a vizsgálóbizottsághoz közel álló védelmi minisztériumi illetékesekre hivatkozva. Az illetékesek hangsúlyozták, hogy a haditengerészet bûnügyi vizsgálati szolgálatához csak ez év márciusában érkezett elôször jelzés a hadíszai ügyrôl, tehát mintegy négy hónappal a történtek után. Ez roppantul megnehezíti a vizsgálóbizottság feladatát. Szinte "nulláról kell indulnia", hiszen a tárgyi bizonyítékok nagy része ez idô alatt eltûnt – hangsúlyozták a washingtoni lapban idézett illetékesek.

Az Európai Parlament (EP) csütörtökön bírálta az új EU-tagokat sújtó amerikai vízumpolitikát, azt, hogy Szlovénia kivételével a többi új tagállam polgárainak még mindig vízumot kell kérniük az amerikai belépéshez, s felszólította Washingtont: minden EU-országra terjessze ki a vízummentességet.

A német konzervatív EP-törvényhozó, Elmar Brok az EU és az Egyesült Államok kapcsolatának javításáról nyújtott be jelentést. A dokumentum szerint – amelyet az Európai Parlament csütörtöki brüsszeli ülésén elfogadtak a képviselôk – az, hogy az Egyesült Államok Szlovénia kivételével a többi 2004-ben csatlakozott országgal szemben továbbra is egyoldalú vízumkötelezettséget tart fenn, gátolja a transzatlanti kötelékek erôsítését, állandósítja az EU-polgárok közötti egyenlôtlenséget, ezenkívül azt sugallja: nem bízik az Európai Unió saját vízumszabályozásában. Ezért a képviselôk a vízummentesség megadására kérték az Egyesült Államokat. A dokumentum a transzatlanti partnerségrôl, azaz Európa és az Egyesült Államok együttmûködésérôl úgy foglalt állást, hogy az közös értékeken alapul, olyanokon, mint a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság, valamint a fenntartható fejlôdés támogatása. Ugyanakkor a képviselôk sürgették egy transzatlanti partnerségi megállapodás kidolgozását és életbe léptetését már 2007-ben. A határozat szerint ugyanis kellenek az ilyen intézményi keretek, ezek a két fél számára a közös célok következetes megvalósítását tennék lehetôvé.

Gróf Anton Wolfgang Faber-Castell – családjának immár nyolcadik nemzedékét képviselve – vezeti a világszerte elismert, 1761-ben a Nürnberg melletti Steinben alapított Faber-Castell impériumot. A szakmában világuralkodó "Ceruzák grófja" június 7-én ünnepli 65. születésnapját.

Évente több mint 1,8 milliárd grafitbetétes és színes ceruza hagyja el a konszern gyárait. A gyártás központja Brazília, de a németországi Stein és Geroldsgrün üzemében is nyolcszáznál többen dolgoznak. A konszern 2004-2005 évi üzleti forgalma 300 millió eurót, adózás elôtti nyeresége pedig 16 millió eurót tett ki.

Faber-Castell abból indul ki, hogy "hétköznapi tárgyakat nem hétköznapian szép kivitelezésben állítson elô". Jó példa erre a cég néhány évvel ezelôtti jubileuma alkalmából gyártott "tökéletes grafitceruza", amelybôl mindössze 99 darab készült és darabja 9000 euróba került. Méghozzá nem is indokolatlanul, mivel minden egyes ceruza végén három briliáns ragyogott.

Gróf Faber-Castell második feleségével, az amerikai Mary Elizabeth Hogannal és négy gyerekükkel nem a százesztendôs steini kastélyában, hanem Nürnberg közeli földbirtokán él.

Az 1941. június 7-én Bambergben született gróf Faber-Castell Svájcban végezte iskoláit és szerzett jogi diplomát. 1971-tôl 1977-ig beruházási tanácsadóként dolgozott Londonban és New Yorkban. A társadalmi elôkelôségekhez szokott grófnak nem volt könnyû a visszatérés frankföldi szülôvárosába. Apját sikerült rábeszélnie arra, hogy egyszemélyi vezetôként átvehesse a cég irányítását és többségi tulajdont kapjon, ami nem ment viták nélkül, tekintettel arra, hogy kilencen voltak testvérek.

A következô években Faber-Castell több fiókvállalatot létesített külföldön, köztük a legnagyobb kaucsuk-radírgumi gyárat Malajziában. Környezetvédelmi és szociális kérdésekben is korán elkötelezte magát. Brazíliában már a nyolcvanas évek derekán elindította az újraerdôsítési projektet.

Tegnap délután a második alkalommal megrendezett gazdasági, közigazgatási és jogi nemzetközi konferencia keretében a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem aulájában tartott ünnepségen Profesor Honoris Causa címet adományoztak Jenei György és Liviu Masalar professzoroknak.

Dr. Jenei György professzor a budapesti Corvinus Egyetem tanára. Kutatási területe a közigazgatás, melyrôl 19 könyvet és számos szakdolgozatot publikált. Rangos nyugat-európai és amerikai egyetemeken nyert el kutatási ösztöndíjat. Amint dr. Szabó Zsuzsanna dékán a díj odaítélésének méltatásakor elmondta: Jenei professzor jelentôs szerepet vállalt a Corvinus Egyetem és a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem Közgazdasági, Jogi és Közigazgatási Kara közötti kapcsolat kiépítésében.

A másik kitüntetett, Liviu Masalar, a mérnöki tudományok doktora romániai származású. A bukaresti Politechnikán végzett. Késôbb ugyanott, illetve Nagyszebenben tanított, majd Belgiumban a liege-i egyetemen vált tanszékvezetôvé. A Petru Maior Egyetemmel való együttmûködése hozzájárult a mesterképzés szintjének emeléséhez – mondta az ünnepségen dr. Vasile Bolos rektorhelyettes. Masalar professzor didaktikai és tudományos szempontból egyaránt a modern európai szellemet képviseli és azon fáradozott, hogy ezt Marosvásárhelyen is meghonosítsa.

Pénteken Traian Basescu államfô elhagyta az Elias kórházat, ahol a porckorongsérv-mûtét utáni kezelése folyt.

Az államfô, akit felesége és Mihai Berteanu orvos kísért, kijelentette, hogy egyenesen hazamegy. Hozzátette, hogy a felépülési folyamat hat hónap és egy év közötti, de párhuzamosan a hivatalba is bejár. Ugyanakkor elmondta, hogy ellenôrzésre még visszatér az Elias kórházba, és a gyakorlatokat otthon végzi.

Arra a kérdésre, hogy ebben a periódusban milyen tevékenységet szabad folytatnia, Basescu azt válaszolta
"amit tudok, mindent megtehetek".

Traian Basescu államfô egy ideig nem emelhet súlyt, nem vezethet autót és nem tehet hirtelen, ellenôrizetlen mozdulatokat, nyilatkozta pénteken Mihai Berteanu orvos, miután az államelnök elhagyta az Elias kórházat. Ugyanakkor Basescunak kerülnie kell a hideget és a nedvességet.

Berteanu orvos szerint a felépülési program elég nehéz, mert az államfônek "komoly neurológiai hiányossága" volt, de ennek ellenére jelentôs javulást ért el.

Néhány hét múlva az államfô felülvizsgálatra visszatér a kórházba, az ellenôrzések pedig megfelelô idôközönként megismétlôdnek.

A csíkszeredaiak kétszer annyit fizetnek a meleg vízért és fûtésért, mint más városok lakói, mert a helyi tanácsosok öt hónap alatt kétszer növelték a gigakalória díjszabását.

Az elsô, 50 százalékos emelésrôl januárban, a másodikról csütörtökön, június elsején, az elsô nyári napon döntöttek, amikor a településen a hômérô higanyszála nulla Celsius fokot mutatott. Ez utóbbi áremelésre a tanácsosok szerint azért volt szükség, mert a kormány 2007 január elsejétôl eltörli a fûtéstámogatást, és a helyi tanácsnak nincs saját pénzforrása annak érdekében, hogy a kisjövedelmûeket támogassa. A hôenergiát szolgáltató cég, a Közmûvek Rt. képviselôje, Antal András elmondta, hogy egy gigakalória ára most 176 lej (1.760.000 régi lej, egymillióval több, mint más térségben – szerk. megj.), és az emelést a gáz és a hôenergia árának növelése indokolta. "Ilyen körülmények között a lakosság által felhalmozott adósság eléri a 40 milliárd lejt, ezt a pénzt csak a kormány segítségével lehet behajtani" – mondta Antal. Azok a városatyák, akik a második áremelés ellen szavaztak, azon a véleményen vannak, hogy elsôsorban a Közmûvek Rt. tehetô felelôssé, mivel "gazdasági szempontból nem mûködött hatékonyan, és a termelô-, valamint elosztórendszer hatékonnyá tételére vonatkozó stratégiával sem rendelkezik". Csíkszeredában az alacsony hômérsékleti értékek miatt a fûtésrendszer szeptember közepétôl május közepéig mûködik.

Május 23-án hozott ítéletet a megyei törvényszék Avram Astilean alsóbölkényi alpolgármester ügyében, akit a tavaly novemberben, helyi tanácsi határozattal fel-üggesztettek tisztségébôl.

A bírósági határozatot szerdán sajtótájékoztatón ismertette Astilean. A 995. sz. bírósági határozat semmisnek nyilvánítja az alsóbölkényi helyi tanács határozatát, amellyel felfüggesztette tisztségébôl az alpolgármestert és kötelezi, hogy a felperest helyezzék vissza jogaiba. Ugyanakkor 6480 RON (a felfüggesztés idôszakára – 2005. november–2006. április – járó bér) kifizetésére szólítja fel a tanácsot.

Tavaly az alsóbölkényi tanács a szászrégeni bíróság mellett mûködô ügyészségen tett feljelentést Avram Astilean alpolgármester ellen, amelyben azt állította, hogy engedély nélkül adott el tûzifát. Annak ellenére, hogy az alpolgármester ellen nem indítottak eljárást, a helyi tanács határozatot fogadott el a felfüggesztésérôl. Ezt semmisítette meg a megyei törvényszék. A döntés nyomán Astilean május 25-én jelentkezett a munkahelyén, de Gheorghe Alexandru polgármester nem ad neki munkát (A helyhatósági törvény értelmében a polgármester szabja meg az alpolgármesterek hatáskörét). "Ilyen körülmények között, jelentette ki Astilean a sajtótájékoztatón, azokkal a dolgokkal foglalkozom, amelyeket tavaly novemberben abbahagytam". Ezek a helységgazdálkodás, a szociális kérdések, beszerzés, kultúra, sport.

"Leltárt készítettem és elmondhatom, hogy a sáncok eldugultak, a hidak, pallók tönkrementek. A kérdésre, hogy mi az oka, a polgármester egyebek között azt említette, hogy ellenjelöltként indult a polgármesteri székért, illetve, hogy a községi malmot visszaigényelte, amelyet a családjától államosítottak el annak idején. Bár a visszaigénylési iratokat korábban benyújtotta, a polgármesteri hivatal 2000-ben 49 évre koncesszióba adta évi 2 millió 800 ezer régi lejért.

A törvényszéki döntés nem végleges, a helyi tanács megfellebbezheti.

Az egymillió eurós beruházás nyomán a mezô-királyfalvi farm a legkorszerûbbé válik Erdélyben. A finanszírozás SAPARD-program keretében történik, amely egy hónapja kezdôdött el.

Az Oprea Avicom tulajdonában lévô komplexum a beruházás befejeztével európai szabványok szerint fog mûködni. A vágóhidat az alapjaitól építik teljesen újjá, üzembe helyeznek egy új környezetkímélô víztisztító állomást, amelynek mûködtetése során ózont használnak. A vágóhídon a mosási procedúrához használt vizet ugyancsak ózonnal kezelik.

Végül a beruházások a termelési kapacitás növekedéséhez, a termelési költségek csökkenéséhez vezetnek. Eddig 1000 csirkét dolgoztak fel óránként, az új vágóhíd üzembe helyezése után a feldolgozandó csirkék száma 2000-re növekedik. A társaság ráadásul megjelenhet a fagyasztott termékek piacán olyan áruminôségi szinttel, amelyet az országban a hasonló profilú legjelentôsebb cégek értek el.

Mivel a teljes mezôkirályfalvi komplexum átépítés alatt van, jelenleg a farm nincs betelepítve élô csirkékkel. Ennek köszönhetôen a farmon nem fordulhatott elô madárinfluenza-gyanú, annál is inkább, mert az egyetlen gyanús gócot a komplexum épületeitôl 5 km-re fedezték fel.

Azért, hogy az Oprea Avicom cég a mezôkirályfalvi csirkével (Puiul de Craiesti) kapcsolatos bármilyen kérdésre, tisztázatlan problémára válaszolni tudjon, és hogy naponta tájékoztassa a vásárlóközönséget, telefonszámot bocsát rendelkezésre. A 0265/427-650-es telefonszám hétfôtôl péntekig 9-16 óra között hívható. A mezôkirályfalvi beruházás bizonyítja, hogy bár a baromfiszektor a jelen idôszakban gondokkal küzd, a román baromfiipar jelesen helytállhat az európai piacokon.

"A Maros megyeieknek meg kell érteniük, hogy a jelenlegi beruházás azért történik, hogy az asztalra kerülô termék még jobb, még egészségesebb legyen. A mi legfontosabb elfoglaltságunk az élelmiszerbiztonságra vonatkozó európai normák tiszteletben tartása."

Emanuel Oprea, a mezôkirályfalvi Oprea Avicom eladási igazgatója

Ne hüledezz s hökkenj máris,

ha fônököd kézen jár is.

Biztos megvan rá az érve,

nem bántja a korongsérve.

A figurát viccre veszi?

Azt is mindnyájunkért teszi.

Rajta egész világ gondja,

magára nem gondol – mondja.

Ezért oly sok búja, baja,

el is hullt tôle a haja.

A köz ügye nehéz teher,

egy-két spriccert ô is bever.

Kimerítô a sok szigor,

elkel néha egy kis vigyor.

Lehet ô is falu rossza,

otthon neki is van bossa.

Járom az utat…

…Marosvásárhely óvárosában. A Köteles Sámuel utca 1. szám alatt megtekinthettem a XIX. század végén épült Benkô László-féle házban Nagy Imre neves csíkzsögödi festômûvész képtárát. A kiállított 34 kép felejthetetlen élményben részesített, ezért érthetetlen volt számomra az a bánásmód, amiben ezt a nagy értékû gyûjteményt részesítette hosszú idôn át a hatalom.

Nagy Imre 1893. július 25-én született Csíkzsögödön és itt is halt meg 1976. augusztus 22- én. A csíksomlyói tanítóképzôben 1915-ben tanítói oklevelet szerzett, majd a keleti frontra került. 1918-ban sikerült beiratkoznia a budapesti Szépmûvészeti Fôiskolára, ahol neves tanárok és professzorok tanították. A fôiskola elvégzése után Kecskeméten, majd Budapesten élt és onnan jött haza 1924-ben Csíkzsögödre.

1922-tôl Kolozsváron, Marosvásárhelyen, majd ezt követôen Erdély több városában gyûjteményes kiállítást szervezett. Külföldön Firenzében, Velencében, Zürichben, Londonban és Nürnbergben rendezett kiállításokon jelent meg mûveivel.

1939-ben kitüntették a Szinyei-Merse Pál Társaság díjával, majd 1957-ben a Mûvészet Érdemes Mestere címet adományozták munkásságáért.

Közben 1949-ben a kolozsvári képzômûvészeti fôiskola tanárának hívták meg, de állását (politikai okok címén) már a következô tanévben felszámolták. Csíkzsögödön a hatóság üldözte, az államvédelem zaklatta – így került Marosvásárhelyre, ahol 1951-ben Veress Károly, a Cukorgyár akkori igazgatója vette pártfogásba, fizikai munkát, majd alkotó feltételeket biztosított számára, lehetôvé téve azt is, hogy 1959-ben a Teleki Tékában kiállíthassa mûveit.

Nagy Imre a kiállítás anyagát képezô 44 olajfestményét a városnak adományozta, amit az idôk folyamán adományokkal és vásárlásokkal bôvítettek, s így ma 126 munka szerepel a marosvásárhelyi Megyei Múzeum leltárában. A képtár a Teleki Téka épületében 1986-ig zavartalanul mûködött, de akkor felsôbb hatósági utasításra megszüntették s a kiállítás anyagát egy gyakran beázó raktárba összezsúfolták.

Tizennégy évi számûzetés után a városi tanács határozata, Fodor Imre polgármester támogatása és Simon Endre muzeológus tevékenysége nyomán 2001. február 16-án újból megnyitották a Köteles Sámuel utca 1. szám alatt a Nagy Imre-galériát, melyet azóta a vásárhelyiek és az idegenbôl jövô turisták nagy érdeklôdéssel keresnek fel.

Jó lenne, ha ezt a kiállítóhelyiséget tovább bôvítenék, hogy a múzeum birtokában lévô valamennyi Nagy Imre-mûvet a látogatók megtekinthessék.

Remélem, erre is sor kerül!

Fodor Sándor (S.)

TIBOR BÁCSI VICCEIBÔL

Kohn kivándorol Izraelbe. Nem kap azonnal munkát, és céltalanul sétál az utcán. Találkozik a legjobb barátjával, Grünnel. Elpanaszolja a helyzetét, s megkérdi, hogy nem tudna-e neki valami állást szerezni. Erre Grün azt feleli, hogy ô cirkuszigazgató, tud-e Kohn valami artistaszámot. Erre Kohn azt feleli, hogy nem tud, de ha elviszi a cirkuszba, megtanulhat egy-két számot. Grün el is viszi Kohnt a cirkuszba, ahol az oroszlánszelídítô artistanô éppen a legnagyobb számot gyakorolja, ami abból áll, hogy a porondra lefeküdve meztelen testét az oroszlán nyalogatja. Erre Grün megkérdezi Kohnt: Meg tudná-e ezt csinálni? Kohn: Persze, vigyétek ki az oroszlánt.

*

Kohn az üzletben árulgat, mire nagy megijedve megjelenik Móricka, a fia. Kohn megkérdi tôle, hogy mi történt, hogy így kétségbe van esve. Móricka azt feleli, hogy egy órával hamarabb ment haza az iskolából, benézett a kulcslyukon, és az anyját Grün bácsival látta az ágyban. Kohn erre fogta Mórickát, és hazamenve a feleségét ágyban találta a legjobb barátjával, Grünnel. Erre Kohn nagy felháborodva rászól Grünre: Ez a hála, te gazember? Emlékszel, együtt voltunk munkaszolgálaton, a fél adag kenyeremet megosztottam veled, hogy ne pusztulj el. Mikor hazakerültünk, kölcsönadtam pénzt, hogy egy kicsi boltot nyissál, és most az a hála, hogy te frászt teszel a gyermekbe?

*

Kohn gazdag ember és megfizet egy ügynököt, hogy a fiának kerítsen egy gazdag menyasszonyt. Egy idô múlva jelentkezik az ügynök, és mondja Kohnnak, hogy megtalálta a gazdag menyasszonyjelöltet. Kohn erre megkérdi az ügynököt, hogy hozott-e fényképet róla. Mutatja a fényképet az ügynök, Kohn nézegeti a nôt, és kérdi az ügynöktôl, hogy gazdag-e, mire az ügynök, hogy a nô apjának két gyára is van, tehát nagyon gazdag. Tovább nézegetve a fényképet, Kohn azt mondja az ügynöknek: te, ez a nô nem régeni? De igen, feleli az ügynök. Erre Kohn nagy felháborodva: te, ezen a nôn egész Régen férfiai végigmentek. Erre az ügynök nyugodtan azt feleli: Hát Régen olyan nagy város?

A NAIV NYÚL

Az erdôben a nyúl éhesen keresgéli az ennivalót a bokorban. Nemsokára megjelenik a farkas, s megkérdi, hogy miért kínlódik egy kicsi élelemért olyan sokat. A nyúl azt feleli, hogy nagyon éhes. Erre a farkas azt mondja: gyere, ülj a hátamra, én elviszlek és megetetlek. A farkas odújához érve a nyúl megkérdezi, hogy mi lesz a vacsora, amelyre a farkas nyugodtan azt feleli, hogy nyúlpaprikás.

(Havadi Tibor gyûjtése)

(Folytatás május 27-i számunkból)

A meleg rénszarvashúsleves, ami ezután következett, tényleg felejthetetlenül jó volt. Az ebéd végi kávénál már ittam jobbat, de hát mindent nem lehet. Egy jót szövegeltünk. Fôleg a lapp (saját szóval számi) nyelvre voltam kíváncsi. Kiderült, hogy ôk is rokonnak tartanak minket, bár az egy érdekes kérdés marad, hogy ugyanakkor azt is vallják, hogy ôk Skandinávia igazi ôslakosai, a jég visszahúzódását követve jöttek. Ennek pedig már van vagy 6-8000 éve. A nyelvük hasonlít a finnre, az igéket ragozzák, a fônevek végére fûzik a toldalékokat, a "klasszikus" szavakat, mint vér, vaj, kéz, hal, majdnem úgy mondják, mint mi. Csak arra nem derült fény, hogy van-e tárgyas ragozásuk. Ezek után már mi fogtuk be a szarvasokat a szánokba és visszahúzattunk a faluba.

Vasárnap már melegebb volt, –22 fokig is "felment" a hômérséklet és egy kicsit be is borult, úgyhogy estefelé sem ment sokkal lejjebb. A reggeli elsô program kutyás szán volt. Azt hiszem, ez minden fiúnak, aki valaha elolvasott egy Jack London-regényt, örök álma marad. Nem tagadom, hogy ezt nagy arányban magamért rendeltem. Nem is csalódtam. Mikor a tizenkét farkas (igazából alaszkai husky) nekilendült a szánnal, az mindent megért. Ezek a kutyák két dolgot szeretnek: enni és szaladni. Kellett volna látni, hogy hogy toporzékoltak, hogy induljunk már. Szívesen tartanék egy ilyen kutyát, de a gazda szerint rengeteget kell szaladtatni ôket, mert ha nem, megbolondulnak. A kutyák és a szán tulajdonosa akár Vadölô mintaképe is lehetett volna. Egy talpig bôrbe öltözött, mosómedvebunda- sapkás belga volt, akit szintén valami szabadság utáni álom vetett a saját bevallása szerint is "kutyaéletbe". Kiutaztunk egy szigetre, ami az egy méter vastagságú jégen nem volt veszélyes. Ott egy ugyancsak törökösen készült kávéval vendégeltek meg egy kis kotában (ez a lapp sátor). Ezután egyet sétáltunk a faluban és megcsodáltuk a Jégszállodát. Hihetetlen. Vízzel kevert hóból építik a falakat, ezért ezek fehérek, de jó kemények. A tárgyak egy részét rendes jégbôl állítják elô, amit a folyóból vágnak az elôzô év márciusában. (Mikor novemberben elkezdik építeni a szállodát, még nem olyan vastag a jég a folyón, hogy elég legyen. Ezért tavasszal szedik össze a jeget és egy hatalmas épületben tárolják.) Van egy kis templom a szálloda mellett, ugyancsak jégbôl. Rengeteg gyereket keresztelnek ott, fôleg Isabella és hasonló nevekre, mert az is = jég, svédül. És még több esküvôt tartanak, elsôsorban angolok, akik valami furcsa okból rengetegen keresik fel a helyet. Maga a szálloda impozáns. 180 vendéget tud egyszerre fogadni. Tele van jégszobrokkal. Sok szobrász versenyez évente, hogy eljöhessen faragni. Van egy hatalmas, impozáns csarnok, ami Andersen jégkirálynôjének a termét juttatja eszünkbe. Van két nagy lakosztály, ahol teljes szoborcsoportok vannak. Az egyikben a teljes Beatles. És van még legalább húsz szoba, amelyekben kisebb-nagyobb jégalkotások vannak. A miénkben is volt egy kis szobor. Napközben a szálloda teljesen nyitva van, be lehet menni és akármelyik szobát megnézni. Este hatkor zárják be a kaput és válik rendes szállodává.

Vacsora után eljött a kemény pillanat. Az ember leadja a csomagjait a megôrzôbe. Kap egy kétrétegû hálózsákot és néhány tanácsot, hogy mit tartson magán. Lényegében egy vastagabb pizsama és egy sapka megteszi. Utána beszalad az ember a szobájába, feldobja a hálózsákot a faágyra és azon a rénszarvasbôrre, behúzza a cipzárat, hogy csak az orra látszodjon ki és már lehet is alukálni. Állítólag van, akinek sikerül mélyen aludni. Nekünk nem jött össze. Hol a hálózsák falához értem hozzá, hol a légzônyílás mozdult el, hol a karom fázott. Szóval jó volt, de szokás nem lesz belôle. Hajnalban egy csésze forró vörösáfonya-szörppel ébresztettek, és indultunk is a reptérre. Búcsúzóul kaptunk egy diplomát a hidegben töltött éjszakáról.

Ifj. Fülöp Géza

Az elsô ezer éve folyamán

Az evangélikus vallás híveinek is kicsi volt a száma. Az egykori Hajós utcában, a Baross Gábor utca és a fôtér sarkán lévô telken építették a lelkészi lakást, s 1829-ben a templomukat. A két nagy szoba nagyságú templomot neogótikus stílus hatása alatt díszítették. A kis templomot a Gulliver néven ismert tömbház építésekor lebontották, s a Toplica (Mentovich Ferenc) utcában kaptak egy épületet, melyet kedvezôen rendeztek be templom részére.

A Marosvásárhelyre jött zsidó vándorkereskedôk az országos (heti) vásárok forgalmát növelték. A vásárok után sokan közülük a város lakosaivá, polgáraivá váltak. Közösségük kezdetben Várhegyre járt imádkozni, egy udvarházban rögtönzött imaházba. Az ortodox zsidók 1857-ben építették elsô zsinagógájukat az Iskola utcai telkükön, a Nemzeti Színház mögötti parkolóhelyen. A szabadon álló zsinagóga klasszicista díszítéssel a megszokott zsinagógaformát mutatta. A zsinagóga mellett hittan tanítására Tanház készült, de ott volt a Schakterei (állatvágóhíd). A zsinagógát a Nemzeti Színház építésekor bontották le.

A XIX. és XX. század fordulója táján a zsidóság lélekszáma nagy volt, s gazdaságilag jó anyagi helyzetük lehetôvé tette egy új zsinagóga építését, amelyet az Iskola utcai belsôségükön építettek a századforduló éveiben. Épületüknek az alaprajzi elrendezése, belsô díszítése és homlokzatainak kialakítása magán viseli a nemzetközi viszonylatban épített zsinagógák képét. Az említett századforduló után a hitközösség rituális fürdôt is épített az egykori városi gôzfürdô szomszédságában. Ezt az épületet a háború semmisítette meg. Az izraelita hitközösség a Baross Gábor utcában építette elemi iskolai épületét. A felsoroltak közül még élô örökségünk várostörténet szempontjából megôrzendô, sok közülük mûemlékként ismeretes, védelmük folyamatos feladatot jelent.

Keresztes Gyula

A négykerekû, rugózott, díszes, fedett, kényelmes lovas kocsi a kettôs fogattal a Székelyhodoson megszervezett lókiállítás látványossága volt. Fazakas Béla vállalkozó darabokban vásárolta meg egy régiségkereskedôtôl. A hintót az 1800-as években gyártották a tengelybe vésett évszám szerint. Állítólag sokáig az Esterházyak tulajdonában volt. Az új tulajdonos már gyerekkorában kedvelte a lovakat, ezért nem teketóriázott a hintóvásárt illetôen. A darabokat felújította, miután korabeli képeket tanulmányozott. Bôrdíszmûvessel készíttette el a kóbert, a párnázott bakot és a hátsó ülést. Új kerekeket csináltatott: a két hátsó keréken tárcsafék van. A két nagy "lámpába" gyertya helyett elektromos égôt szerelt, emellett az akkumulátor irányjelzôket is mûködtet. Szóval ez már "korszerûsített" lovas kocsi. De tartoznak még hozzá bôrbôl készített hámok, kantárok és gyeplô. A késaljfákon lánc helyett bôr húzóhám van. Ezek után megdöbbentô volt hallani, hogy a tulajdonos, bármennyire büszke is erre a hintóra, arra kényszerül, hogy eladja. A teljes felszereléssel együtt a díszes lovas kocsiért 350 millió régi lejt kér. Szóba jött a turizmus. Igen ám, csak ahhoz lovak kellenek s egy istállóépület, a lovaknak takarmány stb. Az pedig sok-sok pénzbe kerülne. Kár lenne a hintót valahol színben tartani…

Kilyén Attila

Az Egyesült Államokban az utóbbi idôben divattá vált a képregénygyûjtés, amely alapvetôen üzlet, beruházás.

A Superman elsô, eredeti száma elérheti a 100 ezer dollárt, és volt, aki 430 ezer dollárt kapott a Pókember elsô példányáért. Ekkora összeget azonban csak akkor érnek el a füzetek, ha hibátlanok. Vagyis nemcsak teljesen épeknek kell lenniük, hanem "szüzeknek" is, olyanoknak, amelyeket még senki sem olvasott, lapozott át. Ezt szakértô állapítja meg különbözô szigorú kritériumok alapján.

Olaszország még nem érte el ezt a szintet, pedig a "fumettónak", ahogy ott hívják, szintén nagy a kultusza. Egy-egy "ôsi" képregény ára maximum 30 ezer euróig emelkedhet, és a gyûjtés célját illetôen van egy lényeges különbség.

Az olasz gyûjtô elsôsorban élvezeti forrásnak tekinti a képregényt. Ezért másolatot készít róla, az eredetit celofánba burkolja és elrakja, a másolatot olvassa, forgatja, míg olvashatatlanná nem koptatja. És ekkor jön a kísértés, amelynek nem tud ellenállni: elôveszi az eredetit és azt élvezi annak teljes amortizálódásáig – írta a Corriere della Sera címû olasz napilap.

A szászrégeni Székely Gyopár Lotti a világon a legboldogabb kislány. A 12. szülinapjára pónilovat kapott. A kanca Liza névre hallgat. A 21 napos csikónak még nincs neve, de azt már tudják, hogy Lotti két és fél éves testvére, Lóránt József lesz a gazdája. Lotti nagy-nagy szakértelemmel ápolta kedvenceit Székelyhodoson a lószemle elôtt, közben a kis Józsi is "besegített" a munkába, ám egy adott pillanatban sírni kezdett, hogy ô miért nem veheti kézbe a lókefét. Egyszerûen azért, mert nem érte el a Liza hátát, majd ha felnô... Közben Székely Lóránt, az édesapa vette át a kiállításra való elôkészítés tennivalóit. Közeledett a felvonultatás ideje, Lotti egyre izgatottabb lett: drukkolt a kedvencéért, ami érthetô is, nem?

(k.a.)

Annyira megelégelte a spanyol kormány az idegen nyelvi tudatlanságot, hogy ezer eurót ajánl azoknak, akik hajlandók angolul tanulni.

Nem mindenkit ösztönöz azonban a kormány, csak a 18-30 év közötti korosztálynak jár a prémium. Az ifjabbak amúgy is kötelezôen tanulják az iskolákban az angolt, de csak tanulják, megtanulni nem igazán sikerül – pedig Spanyolországnak igen fontos az idegenforgalom.

Maga a miniszterelnök, Rodriguez Zapatero sem tud angolul, franciául viszont legalább próbálkozik: egyszer már felszólalt ezen a nyelven a francia parlamentben – nem tökéllyel.

Spanyolországban húsz százalékot sem ér el az angolul értôk aránya, és idegen nyelvek tekintetében a legtudatlanabbak között van az Európai Unióban.

Idegen nyelvek tekintetében csak a britek és az írek állnak még rosszabbul – bár náluk az angolul tudók aránya 100 százalékos.

Julian Lopezrôl, azaz El Juliról, a 23 éves, szôke, zöld szemû matadorról álmodnak manapság a spanyol tinilányok. Az arénák hôse 23 éves korára kétezer leszúrt bikával rekordot döntött.

Spanyolország az ifjú matadorban, aki viadalonként 100 ezer eurót kap, megtalálni vélte korábbi bálványának, Luis Miguel Dominguinnek az utódát. Az arénában valószínûleg így van, életvitelben azonban El Juli ellentéte Dominguinnek – írta a Corriere della Sera címû olasz napilap.

Az 50-es évek híres matadora ugyanis imádta a szórakozást és a nôket. Feleségének, Lucia Bosé olasz színésznônek nem lehetett könnyû élete mellette. Dominguin sok nô szívét törte össze, köztük olyan csillagokét, mint Ava Gardner, Rita Hayworth, Romy Schneider és Brigitte Bardot. Egy-egy nôi nevet adott 143 sebhelye mindegyikének. És nemcsak a bikát, hanem az embereket is szerette provokálni.

El Julit nem vakítja el a siker. Eddig szerzett nyolc sebérôl azt tartja, hogy azok azt szimbolizálják, hogy mint férfi és mint matador hogy halad elôre. "A mi köreinkben az a fontosabb, hogy mit csinál az ember és nem az, hogy milyen a külseje" – fejtette ki.

Julian egyébként vôlegény és hûséges típus, így a lányok csak szemükkel falhatják a fiút, akit "Beckhamnél szexibbnek" találnak. Bár az a szerep, amelyet leendô feleségének szán, sokukat elgondolkodtathatja. "A torero életében sok fontos szerep van. A társnôjének szerepe kemény háttérszerep. Benne van egy olyan út feltétlen támogatása, amelyet sokak szemében illogikus volna támogatni" – mondta El Juli.

Na, elmondom. Nem azt, hogy mibôl csinálják, hanem azt, honnan a megnevezés, és ... egy nem túl régi nyugati hírt.

Palacsinta szavunk 1577 óta dokumentált. A német Duden nevezetû lexikon (a német nyelv bibliája és fóruma) szerint az osztrákok beszélte német nyelvbe a magyarból került át, Palatschinke formában. Ma is így nevezik. És tovább azt írja a Duden, hogy a magyar bizonyára a román placinta-n keresztül a latin placenta, valamint az orvosi placenta (: méhlepény) szóra vezethetô vissza. A latin placenta, vagyis lapos kalácsot a római katonák hozták be a Duna térségébe – és még tovább, hogy a latin placenta (: kalács) a görög plakus (: lap/ótya) ill. plax (: lapos tál) fônévbôl való. Eléggé sántít, spekulatív, miszerint a római katonák hozták ill. adták át: kinek?

Szépséghibája a leírtaknak, hogy a magyarnak nem volt szüksége román közvetítésre, hiszen direktbe vehette át a latinból, az ország hivatalos nyelvébôl. Továbbá, hogy az erdélyi szászok a románból vették át, de a clatite-t Klettiten formájában. Aki pedig tud románul is, annak nem szükséges még azt is elmagyarázni, hogy a clatite a clati igébôl származik, s utal arra, ahogyan a híg tésztát a palacsintasütôben tényleg öblítésszerû mozdulattal terítik szét. Ez a napnál is világosabb.

Tehát: a magyar átvette a latinból; az osztrákok a magyarból; az erdélyi szászok a románból vették át, de a clatite szót. Érdekes lenne tudni, mikor keletkezett a román clatite.

*

Miután az ehetô palacsinta ügyét elintéztük, térjünk át a placentára, vagyis a méhlepényre, ami nyilván legelején áll a dolgoknak. Érdekes állatvilági vonatkozás, hogy némely kérôdzô állat ellés után megeszi a saját placentáját, aminek a magyarázata abban áll, hogy eltüntesse az ellés nyomait a ragadozók elôl, egyrészt, s másrészt talán azért is, mivel a méhlepény gazdag olyan anyagokban, amelyek az anyaállat számára fontosak (vitaminok, hormonok, vas). Amikor az afrikai szavannában beáll a gnúcsordák ellési ideje, akkor a sok-sok placentát a sakálok tüntetik el. Nagyragadozók inkább a gnút eszik szívesebben. Szülészek és bábaasszonyok mindennap kezükbe is veszik a méhlepényt, hiszen a kézben kiterítve meg kell ítélni, ép-e, nem maradt-e vissza belôle, hiszen az erôs vérzést okozhat. De hát ezt mindenki tudja.

Hogy aztán egy apának eszébe jusson felesége szülése után a méhlepényt megenni – tudomásom szerint eddig még erre nem volt példa. Ahogyan azonban kora tavasszal a nyugati mass media jelentette, egy Tom Cruise, tdk. Thomas Cruise Mapother (*1962 -) nevezetû amerikai filmszínész bejelentette, meg fogja enni felesége méhlepényét. Nem nevezte meg, nyersen vagy hamburger formájában. Azt is kinyilvánította, hogy a születendô családi szaporulék a Scientology Church tagja leend.

Közben megszületett a legifjabb Scientology-tag, a placentaevésrôl még nem jelentett a sajtó. A médiában sem tette fel még senki a kérdést, hogyan jutott eszébe a placentaevés gondolata? – netán a Scientology juttatta el ôt erre az, enyhén szólva sem hétköznapi gondolatra. Nem teljesen kizárt, hogy a Scientology gyakorolta agymosás "világította meg" elméjét. Azt is bejelentette az apa még, hogy felesége egy hétig egyetlen szót sem mondhat a gyermek körül. Ez a Scientology szekta alapítójának a katekizmusából való rendelet, aminek az a célja, hogy az újszülött a szülés okozta testi traumát ne kapcsolhassa a hang révén az anyjához.

Na már most: egyes kultúrkörökben a méhlepénnyel kapcsolatosan számunkra ugyancsak idegen gondolatok vertek gyökeret. Így malájföldön a méhlepény az újszülött idôsebb testvére; Szudánban a placenta az újszülött szellemi hasonmása. Hawaiiban elássák, Jemenben a háztetôre teszik fel. És az interneten ételreceptek keringnek, pl. ilyenek: placenta-lasagne és placenta roston sütve.

Más ország, más szokás – hangzik a fáma. Hogy ez mennyire igaz, arról majd máskor.

Dr. Szôcs Károly

A hiszékenység pszichológiája

Ezer számítógép egyetlen hálózatba kapcsolásával és a biológia egyik alapelvébôl, a természetes kiválogatódás folyamatából kiindulva szerkesztette meg feltaláló-géprendszerét az amerikai John Koza. Mindössze két alkalmazottal mûködô találmánygyárának már az állami cégek is adnak feladatot.

Panaszkodnak a feltalálók, mert a magányos feltaláló zsenik korszaka lassan lezárul. Mindinkább felvirrad viszont a tervezôintézetekben, laboratóriumokban dolgozó kollektíváké, teameké. A megálmodott, olykor megrendelt találmányt részfeladatokon dolgozó csoportok sokezer lépésben, s ma már nem tervezôasztalokon vagy papíron számolgatva, hanem speciális számítógépek tervezôszoftverjein futtatva tervezik. A szabadalom sem egy személyé, hanem az intézményé lesz, az érdemi feltalálót pedig meg sem nevezik.

Ha viszont akad magányos zseni (amilyen Edison is volt, és talán az egyik utolsó mohikánként Rubik Ernô), ritkán veszi hasznát a találmányának, mert megvalósításához nincs elegendô tôkéje. Ha pedig talál tôkéstársat, rendszerint ô fölözi le a szellemi termék hasznát. Az is elôfordul, hogy bár jelentôs díjat kap egy gyártótól, zseniális terméke nem valósul meg. (A nejlonharisnya szabadalmát megvásárló Du Pont cég – a selyemharisnya- üzlet védelme érdekében – évekre széfbe rejtette.)

A fejlôdés legújabb eredménye, hogy máris mûködik az elsô találmánygyár. Igaz, azt is fel kellett találni. A megvalósító és szabadalmaztató a Stanford Egyetem vendégtanáraként is tevékenykedô, most 62 éves John Koza, aki a kaliforniai Mountain View nevû kies városka egy elhagyott raktárában rendezte be ezer számítógép hálózatba kapcsolásával alkotott feltalálógépét. A komputerkorszak kezdetén végezte az egyetemet és ahogy a hardverek (a gépek) tökéletesedtek, Koza mind bonyolultabb szoftvereket (programokat) alkotott. Specialitása a szerencsejátékok mûködésének kidolgozása lett. Nem a nyerô szisztémáké, hanem például a kaparós sorsjegyeké vagy a lottójátékoké. Olyanokat sikerült alkotnia, amelyek jelentôs hasznot hoztak az alkalmazónak és vonzották az érdeklôdôket is. Több amerikai állam tôle rendelte meg a szerencsejáték-szoftverét, így hamarosan meggazdagodott és nekiláthatott a feltalálógép megalkotásának.

Fô nesztora a michigani John Holland matematikus volt, aki felhívta figyelmét az angol Ronald Fisher által 1930-ban írt, A természetes kiválasztódás örökléstani elmélete címû könyvre. A könyvbôl megismert, lényegében darwini folyamatok matematikai modellezésének lehetôsége ihlette feltalálói munkáját. Gépének az a lényege, hogy digitális algoritmusokban a lehetô legpontosabban határozza meg a feltalálandó szerkezetre, vagy mûködési elvre vonatkozó kérdéseket, s azok megválaszolását aztán az ezerkomputeres hálózatra bízza. Abban aztán az evolúciós elméletnek, a természetes kiválasztódásnak megfelelôen elôször az egyszerûbb lehetôségek futnak végig. Persze, hamarosan kiderül, hogy azok még nem felelnek meg az elvárásoknak. A "továbbélésre" képtelenek a gépbôl éppúgy kipusztulnak, mint a természetben a környezetváltozáshoz alkalmazkodni nem képes szibériai mamutok, vagy még régebben a túl nagyra nôtt sárkánygyíkok. A gép csak a fejlettebb változatot indítja újra, melyek közül a kitûzött cél és a betáplált egyéb szempontok alapján a legjobbnak ítélt (önmaga által elôállított) megoldásokat indítja tovább a gép, amíg mind tökéletesebb választ nem kap. (Ahogy a földi életet kezdô tengeri egysejtûekbôl sokmillió kiválasztódás után életre kelt a fôemlôs, az ember.)

A mindössze két alkalmazottal dolgozó Koza géprendszerének elsô látványos sikere az optikai lencsék látószögének minden korábbinál szélesebbre, 65 fokosra javítása volt. Aztán egy NASA-megbízatással szerzett hírnevet, mert a gép alakította ki a legjobb hatásfokú huzal-hurok antennát (ami a tévék legegyszerûbb, gemkapocs-alakú szobaantennájához hasonló). Sikeresen "találta fel" az alaszkai olajvezetékeket irányító elektronikus vezérlôberendezést is.

A feltalálógép most már rendszeresen kap feladatokat. Legújabb nagy feladata az amerikai választások hibát, csalást kizáró elektronikus szavazási rendszerének és szoftverének a kidolgozása, amelyet Illinois állam már meg is rendelt tôle.

Azt hihetnôk: az alkotó tökéletesen elégedett feltaláló-gépével. Koza azonban bosszús, hogy a különféle találmányok egy naptól egy hónapig tartó kialakítása során a gép havonta sokezer dollárnyi áramot fogyaszt. Reméli is, hogy a komputerek mind kisebbek és kevésbé energiaéhesek lesznek.

Persze, ennek elôsegítése akár a feltalálógép következô feladata is lehetne.

Szûcs József

Amerikalátó

Egyre nehezebb lett megkülönböztetni a valóságot az árucikké vált kultúra illúzióitól. A problémánk az lett, hogy újra kell definiálnunk a képzeletet annak érdekében, hogy valóságosabbá, kevésbé "imagináriussá" tegyük. Andy Warhol azért fontos számunkra, mert megállította a képek gyártását. Elegendô volt ôket kontextusukból kiemelni. A mi generációnk osztályrésze átrostálni az indusztrealitás hulladékát, hogy áterôltessük a réseken a valóságot. A "romantika" éppolyan elérhetetlen számunkra, mint az igazi vadon a városlakó számára. Lombok nélküli világban élünk: a fények tompítása nem megoldás. Ránk az a feladat hárul, hogy újragondoljuk a helyünket egy helyébôl kizökkent, elektronikus, szimultán, imaginárius világban. (Andrei Codrescu) * A verseket magam fordítottam – részben anyagi okokból, részben pedig azért, mert túl közel állt hozzám a feladat, nem szívesen engedtem volna át másnak. Remélem, ez az összeállítás érzékeltetni tud valamit abból a hihetetlen gazdagságból és sokrétûségbôl, amit Amerikában irodalomnak neveznek. (A vendégszerkesztô elôszavából – Gyukics Gábor) * Az állat elsötétíti a fényt vérének gömbjével és ezt olvassa a levelekre vetítve: / – ALVÓ TERROR DÜHÖNG – / ÁLMOKBÓL KIMENNI – / ...és a zöld száj kinyílik a föld alatt (Philip Lamantia) * Hallom amint a Semmi vackára szólít / Szavannák és Hozsannák gúnyolják a menetelô tömeget (Ira Cohen) * "Ó, az új bennlakók." "Természetesen ellenkeznek." "De olyan szolgálatkészeknek tûntek, amikor megérkeztek. Mit csinált velük?" "Azt mondtam, munkát adok nekik." "Ó, remek ötlet!" Kirobbanó nevetésük egy pillanatra elnyomta a kiabálást és üvöltözést. (Allen Hibbard) * Azt álmodta, hogy a padlón fekszik, és egy konzervdobozból mustárszószos makrélát esznek az egérrel. Féltette, nehogy a doboz széle elvágja a nyelvét. Nézte az apró nyelvecskét, amely egyre nagyobb lett, míg végül óriásivá nôtt. Iszonyúan megszomjazott. (Bonny Finberg) * Bebizonyítok egy tételt és kitágul a ház: / az ablakok kicsapódnak, lebegnek közel a mennyezethez, / a mennyezet sóhajtva elrepül. (Rita Dove) * fényes zöld idô vár a mélyben / az éles elmében és sötét-kék könyvek / akkor ez az a koncept amit érdemes ízlelgetni / milyen egy mocsok (Wanda Phipps) * találkozol pszichókkal, azokkal a palikkal, akik szeretnek kikötözve meg megláncolva, meg kibilincselve lenni az ágy egyik végétôl a másikig, a jóég szerelmére, kínzásról beszélek, és találkozol férfiakkal, akik ilyen hátizsákféléket hordanak magukkal, amikben mindenféle szerkezet van, hogy felszerelhessék a szaros mennyezetre. És azt szeretik, ha a bokájuknál fogva fel vannak lógatva, és megkorbácsolják ôket. (William T. Vollman) * ebben a pszichés földi paradicsomban / féltékenységem eredményeképpen / tigrisekkel párosodsz / mert az utolsó elôtti átlátszósággal / lehetetlen felmérni / égô koponyád veszélyes hatását (Will Alexander) * Vacsora után Magányos Fiú és két másik elkísért a cellámig. A terem kísértetiesen üres volt, a szomszéd cellákban sem volt fogoly. Késôbb megtudtam, hogy ezek a pillanatok nem a véletlen mûvei, hanem gondosan megszervezett akciók. A három férfi hátracsavarta a kezemet, és beráncigált a vécére, el a fal vizsla tekintetei elôl, és lerángatták a nadrágomat. Nem írom le, és neveket sem mondok. Elég sokáig tartott, amit mûveltek. (Jonathan Lethem) * generáció generációt követ, / semmit létre nem hoznak, / csupán rövid életüket, / ahogyan élnek és halnak, / erôszakosan nyomulnak, / makacs orrukkal / az egész föld ellenében, / ízletesnek / találják. (Mary Oliver) * Ifjúságom képregény-korszaka / nyomtatott kötegekké vált és nézd: / erre mi van nyomva? / Ki tudja, ebbôl mi lesz? / Idôközben tátog, mint hal a horgon. (John Ashbery) * Egymással összeütközô kultúrák korában vagyunk – számítógépek, videójátékok, tévé, zene, érzékeinket minden elképzelhetô dolog ostromolja –; hogy lehet mindezt belesûríteni egy villanelle-be? Hogy fogalmazhatunk meg olyan szövegeket, amik teljes egészében kifejezik és közlik meglátásainkat tizennégy vagy tizenkilenc sorban? Ez nagyon nehéz dolog. És én olyan ember szemszögébôl beszélek, aki ír kötött formában, és tiszteli a formát. Abban a világban, amiben ma élünk, szimfonikusabb kifejezésformákra van szükség a költészetben, nagyjából úgy, ahogy Jimi Hendrix, John Coltrane, John Cage és Miles Davis vagy a hozzájuk hasonlók fejezték ki magukat. (...) Hiszek abban, hogy ugyanaz a költô írhat kötött formájú és szimfonikus verseket is. Dzsessz-szviteket. Az ember írhat szimfonikusan, dzsesszesen, s ugyanakkor válthat egyet, mint én is néha, és írhat villanellákat meg sestinákat. Hiszen minden ember skizofrén. * (Quincy Troupe) * Azon gondolkozom / ha a régészek feltárják-e a nyomokat / az erszényes patkányéval együtt, vajon / észreveszik-e majd a szárnyas teremtményeket, / amelyek a ragyogásban felénk közelednek / és nem hagynak nyomot / csak a virágokon és / ezeken a szárnyas szavakon. (LÁTÓ, 2006/5, május)

B.D.

Nagy Attila

Mint lélegzô fehér kövek

Pihen a domboldalban a nyáj.

A néhány kutya még körbejár,

Majd farkát behúzva s orrát

A légbe csapva, nyugszik el.

Alkonyi már a napsugár

S a tébláboló csendben

Szamarak csengettyûhangja

Halkul a sokféle madárhangra –

Majd hirtelen kialszik a táj.

S ami volt:

A Föld másik felén

Kaparász a szíven a napsugár.

Albino Comelli

Le ragazze aspettano la sera

per sentire il sapore di luna

che hanno i baci

quando un brivido

di sangue sale

sulle labbra trasognate dei ragazzi.

Dormiranno insieme

in braccio al mare

dopo avere giocato

fra i labirinti madreperla

il girotondo delle conchiglie.

Domani pertiranno all'alba

per non vedere con gli occhi

di un giorno qualunque

svanire il sentiero di luna

su cui è passata l'onda segreta del cuore.

Lányok várják az estét,

hogy érezzék meg a hold zamatát,

csókok holdfényes ízét,

ha a vér remegése borzong,

szökken föl, s odatódul

a srácok álmatag ajkaira.

Együtt fogunk aludni

a tenger karjaiban,

miután a gyöngyház

sok labirintusa közt eljárták

együtt a kagylók körtáncát.

Holnap hajnalban elindulnak,

hogy ne lássák, hogy hétköznapi

szemükkel ne is láthassák

eltûnni a hold ösvényét,

amelyen túlra tajtékos örömmel

a szív titkos hullámzása csapott át.

Az olasz Albino Comelli és Kovács András Ferenc 2004 nyarán találkoztak Marosvásárhelyen. Barátság szövôdött, Comelli magyar felesége, Nagy Margit kitûnô közvetítônek bizonyult Friuli és Erdély között: közös, kétnyelvû kötet mutatja az eredményt, egyik fele olasz, másik fele magyar. Olasz felén Comellitôl Tempo e amore – Idô és szerelem címmel kapunk válogatást olasz eredeti verseibôl és azok magyar fordításából. Baloldalt az eredeti, jobboldalt a fordítás. Aztán ha "fejre állítjuk" a könyvet, András Ferenc Kovács Torony és tövis – Torre e spina címû válogatását olvashatjuk, baloldalt a magyar eredetit, jobboldalt az olasz változatot. Pompás ötlet, ragyogó könyv. Eligazító szöveget Nagy Miklós Kund írt hozzá, "természetesen": olaszul és magyarul. Idézzünk egy részletet: "Nem csak tartalmukban szépek Comelli és Kovács eddigi könyvei. Arra is gondosan ügyeltek, hogy kivitelezésükben is méltóak legyenek a közzétett lírai anyaghoz." "Non solo nei contenuti sono belli i libri publicati da Comelli e Kovács, i quali si presentano con una veste preziosa e degna del tema lirico." Ezért aztán Haller József, a nemzetközileg is elismert marosvásárhelyi képzômûvész festményei díszítik a két borítót.

B.D.

Kovács András Ferenc

Visszhangozz bennem,

visszhangod leszek – szegezz

az ûrbe, feszíts kitárt

karodra fel. Tégy

magadévá – legyek ég

s anyaföld dadogása.

Sii eco in me,

io saró la tua eco – inchiodami

nell'universo, crocifiggimi sulle aperte

tue braccia. Fammi

tua – che io sia

balbuzie del cielo e di madre terra.

Nel vento molleggiante

saremo avena selvatica. La bianca

mia gonna, vela febbrile

della tua primavera, sventola

nei tuoi occhi – ah, giammai

più bella e più libera bandiera!

Szélben rugózó

vadzabok leszünk. Fehér

szoknyám, tavaszod lázas

vitorlája, leng

a szemedben – jaj, soha

szebb, szabadabb lobogót!

Sul dorso dell'erba

gagliarda di farfalle –

il passetto morbido della punta di un dito

sui tasti di osso.

Saremo il silenzio delle vertebre,

battito dei cembali.

Füvek gerincén

lepkegagliarda – egy

ujjbegy lágy tipegése

csontbillentyûkön.

Csigolyák csöndje leszünk,

csembalók lüktetése.

Sebestyén Mihály

Bartha néni illegális juhatomokkal kereskedett Vaszlujban, amikor a rendôrség elkapta és hazatoloncolta Kampányba. Bartha néni nem is tiltakozott a rendôrségi erôszak/brutalitás ellen, felszegett állal várta, mit fog még az ügyészség és a rendôrfogalmazó a terhére róni, amikor kisunokája, Halmicsek Emôke – nem Ernôke! – (fiának tízéves kislánya, civilben osztályelsô és –elhagyó), felkiáltott: – rendôr néni, tessék a nagymamát békén hagyni, mert úgy pichán rúgom, hogy a fején bucskázik lefelé a törvényszék lépcsejérôl! És a közönség vastapsa közepette odarohant a nagymamához. Bartha nénit, a juhatom- síbolót csak két álmatag rendôr ôrizte abban a percben, szökéstôl nem kellett tartani, bár a gyanúsított/vádlott elôzetes letartóztatásban akkor már húsz napot töltött a toloncmûvek gépkocsijában és a rendôrségi fogdában, az ügyészség pedig csak az utolsó percben rendelte el, hogy szabadlábon védekezhet, a rendôrök mégis posztjukon maradtak, ôket ugyanis senki sem értesítette arról, hogy jelenlétük idôs Bartha Flobertné, született Túrós Manyika közvetlen közelében, testkisugárzásától hatvan mikronra már okafogyottá lett.

A kisunoka, Halmicsek Emôke (nem Ernôke!) belefúrta a fejét a nagymama juhatom szagú ölébe és azt súgta, zokogta bele a bolyhos régi ruhákba: Mit akarnak tôled ezek a fasiszták, ezek a náci pribékek?

A népes hallgatóság, a törvényszéki ôgyeleg, Sôreg-Kampány és vidéke mind ott szorongott a tárgyalóteremben, egy tût sem lehetett volna a szenzációra éhes nézôközönség egyetemes ülepébe belevágni, annyira feszes és tömött volt a helyzet. Jegyeket árultak a tárgyalás idejére a helyi pártoknál és az ellenzéki klubokban, Matarka Szilveszter sajtpumpagyárának kapusfülkéjében és a mesterséges lepkenyitogató mûvek repeszcsarnokában. A rádió és az újságok tele voltak a helyi hírrel, a kalugyeri cigányjárás felajánlotta, hogy önkénteseket és zenészeket küld a tárgyalásra, Tóbiás Halinda és Szuperláp Vikunya pedig sajtos-, májas- és kerpenyes szendvicseket készített a szünetben hízni óhajtóknak. Társadalmi esemény volt a javából, ti. az utóbbi hetven-nyolcvan esztendôben még nem kaptak el egyetlen sôreg-kampányi asszonyt sem Vaszlujban, hogy juhatomot árult volna engedély nélkül. Igaz, engedéllyel sem.

A dolog azért mégsem ilyen egyértelmû. Ahhoz, hogy a szenzációt teljes egészében és megnyugtatóan levajazzuk, szükséges lenne bemutatni Sôreg-Kampány természetföldrajzát és molekulaszerkezetét a társadalom kristályfolyamataiban, erre azonban Bartha Flobertné esete nem hagyott nekünk elegendô idôt. Javában folyt a tárgyalás, legalább hat terhelô tanoncvallomás hangzott el a beidézett és kiokosított vaszlujok szájából, de Bartha Flobertnénak még a szeme sem rebbent.

A birkaatomok tekintetében a bíróság még mindig nem látott tisztán, azt ugyanis képtelen volt tisztázni, kinek a juhászatából származtak az inkriminált ôsatomok, hogyan is kerültek Túrós Manyika néni tulajdonába, avagy kinek a megbízásából igyekezett az idôs asszony túladni rajtuk a Vaszlujban tartott hetivásáron. Azon a hetivásáron, amelyet Bartha Flobert folnagy ôsei honosítottak meg még a 17. század derekán az általános árukészleti túlpangás idején. Egy csöndes megadással átvonuló havasi törésvonalon, ott ahol a juhok egyéb körülmények között beleestek volna a geológiai árokba, mellsô és hátsó lábukat törték rendszerint, s ezért már fejedelmeink is gondoskodni kívántak az állatok gyógyításáról, I. Mikádó Félix, kurtaszéki nemesember az erdélyi kormányzat tudtával állatmenhelyet és lelkigyógypontot létesített, juhdiszpenzáriumot, ahogyan a javakorabéli utazók feljegyzéseiben olvashatjuk.

Idôvel az állatmenhely forgalma akkora kilengéseket írt le – hol tömve volt, tömegek mioriczáztak le és fel az udvaron, hol a juhászok csellengtek benne folyton virtuális nyájukat kergetve – hogy I. Mikádó Félix unokája, Bódog Január, kurtaszéki hegybíró, Bartha Flobertné ôse hetivásárt létesített a legforgalmasabb ponton, éppen ott ahol a juhpásztorok, betyárok, fanyûvök és erdôtolvajok rendszerint egymásnak találkozót adtak, ahová még a havasi bogyiszlókat és a tarajos vikunyákat is elhozták gazdáik a nagy állatmintavásárok alkalmával. És akkor kapta a helység a Vaszluj nevet, amikor már hetvenhetedszer fôztek hetednap alatt szemes vaszlujlevest a kiéhezett vásárosoknak.

A juhatomok egy génmutáns juhtól, név szerint I. Mikádó Félix egyik megtermett kosától számaztak, legalábbis ezt mutatta ki utóbb a paleogenetikai vizsgálat, amelyet egy londoni magánlabor végzett el a bíróság kifejezett kérésére. Független szakértôk is megerôsítették ezt a véleményt. (A tudományos sajtóban azonban nem jelent meg egy betû sem, amíg a bíróság és a nyomozóhatóságok végleg le nem zárták az ügyet, hogy a tudományos hisztérikusok ne befollyák a vizsgálatok végeredményét.)

Az a bizonyos nevet nem kapott kos – bezzeg nem egy gyüttment brit Dolly volt – egy éjszaka kiszabadult a karámból és nekiindult a csillagösvénynek, amely éppen fölfelé vitt a mennyeknek tartományi felé. Ki hívta, ki vagy mi terelte arrafelé, vajh’ ki lehetne megmondhatója? Csak lépegetett szépen fölfelé, patái alatt világítottak, villogtak, fénylettek, sugárban hunyorogtak a csillagok, bolygók és pulzárok. Egyik csillagról lépett a másikra, ahogy a költô megy az égen s szûzlány a jégen.

Váratlanul egy Androméda-ködfolt típusú inger állta útját a juhnak. A kos megzavarodott, jobb híján félvigyázz állapotba ereszkedett, s az Androméda-ködfolt típusú ingerhullám a juh egész szövetállományát megszállta, átitatta, átmosta, vérébe belekeveredett. Mindez nem tartott tovább három vagy négy másodpercnél, de mint tudjuk, a juhok esetében az idônek semmi jelentôsége nincs, annál nagyobb a szoktatásnak.

Gazdái, vagyis Bartha néni másnap reggel talált rá az eltévedt kosra a Csillag-major közelében. Semmi rosszra nem gondolt. Ismeretlen jószág volt, hiába keresték a tulajdonjogot bizonyító festékfoltot gyapjában, a szarva között a homlokán, a juh lábain, nyakba varrt dögcédulán vagy a nyelve alatt, semmi sem utalt arra, hogy valakinek köze lenne a jámborhoz. A Csillag-majorban a majorosné a vállát vonogatta, megszámolták az állatokat, de egynek sem valának híjával.

Amikor az elôbb az idôre célozgattunk, vártuk, hátha valaki felfigyel elszólásunkra, de mindhiába. Kénytelenek vagyunk világosságot teremteni a dolgok között. Ama régi kos még I. Mikádó Félix n