LVIII. évfolyam 124. (16305.) sz.

2006. június 1., csütörtök

Internetes olvasóink figyelmébe!

Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Szemünk fénye

Bodolai Gyöngyi

Gyermeknap. A gyermekszívet megdobbantó rendezvények mellett a felnôtti kötelezettségek letudásáról árulkodó semmitmondó fontoskodás. Aztán újra a hétköznapok, amikor állítólag minden nap az övék. Legalábbbis azt hisszük mi, szülôk, nagyszülôk, hogy értük cselekszünk mindent. Azért dolgozunk végkimerülésig, azért kell sok pénzt keresnünk, hogy nekik jobb legyen. Hogy mindent megadhassunk, amire szükségük van. Közben gyûlnek a játékok, ruhák, cipôk, játékszerek – tárgyak zavaró sokasága, amelyeket már nem lehet számon tartani. Mi pedig csodálkozunk, hogy a túlzsúfolt gyerekszoba helyett, ahol két, sôt több személy kellene az igazi játékhoz, leszakadt gombokkal, értéktelen kavicsokkal, falevelekkel, az udvar sarkából összekapart homokkal, egy lyukas öntözôvel matatnak órákon át, miközben barbiek, matchboxok, mûanyag harcosok tucatjai alusszák igaz álmukat a gyerekszobában. Ahova jobbára nincs idônk bemenni, mert hajszoltak vagyunk, fontosabb dolgokra kell az idô, s manapság már a nagyszülôk egy részének az ideje is. Sok helyütt a korhatáron túl is dolgozniok kell, mert kevés a nyugdíj az önálló megélhetéshez, kiderült ugyanis, hogy két vagy több nemzedéknek nem jó együtt élni. Az idôhöz hasonlóan fogytán a türelmünk is hozzájuk és egymáshoz úgyszintén. Korábban még volt annyi felelôsségérzet mindkét szülôben, hogy a közös gyermeket, gyermekeket felneveljék a nagykorúságig legalább.

Egyre többen keresnek és találnak külföldön munkát. A gyerekek érdekében, akik maradnak a nagyszülôkkel, rokonokkal vagy jó szomszéddal és a tárgyakkal, amit ajándékba kapnak a szülôkkel való együttlét, a gondoskodás helyett. De talán ez is jobb annál, amikor a karrierbe vagy néha a szegénységbe már bele sem fér a gyerekvállalás. Pedig, akié a gyerek, azé a jövô – mondogatta mezôségi útjain Kiss Feri bácsi, miközben sokan unottan legyintettek szavai nyomán. Ha a megfogyatkozott létszámú, önállóságukat elvesztô, önmagukat felszámoló vidéki iskoláinkra gondolunk, kiderül, hogy igaza volt, sajnos nemcsak a szórványt, az úgynevezett tömbmagyarságot illetôen is. De hagyjuk a keserû gondolatunkat. Hiszen szemünk fénye a gyermek-állítja a népi bölcsesség. Tévé, számítógép elé ültetjük, külön órákra visszük, felvételiztetjük már az elsô osztályba is. Hogy nekik jobb legyen. Pedig csak játszani szeretnének, meghallgatni édesanyától, édesapától, nagymamától, tatától az esti mesét. Csak türelmet, figyelmet, közös programokat, zavartalan együttlétet és idôt szeretnének. Hogy megfogjuk a kezük, érezzük a szívük dobbanását, kövessük gondolataik áramlását, és el tudjuk engedni ôket, ha eljött az idô…

Rehn: Bulgáriát és Romániát precedens nélküli monitorizálás alá helyezték

Ollie Rehn bôvítési biztos elismerte a Parliament Magazine lapban megjelent cikkben, hogy Romániáról és Bulgáriáról szóló jelentések összeállítása érdekében a két országot precedens nélkülien monitorizálták.

Mint fogalmazott, a monitorizálási folyamat precedens nélküli mind nagyságrendben, mind intenzitásában. "A tagállamok és a bizottság szakemberei a helyzetet a helyszínen elemezték és részletes jelentéseket küldtek. Ugyanakkor más források által biztosított információkat is elemeztem, mint például civil szervezetektôl, nemzetközi pénzügyi intézetektôl, vállalkozói szövetségektôl érkezett adatokat. Figyelemmel kísértem az Európai Parlament véleményeit is a jelentés kidolgozásakor. Biztos vagyok benne, hogy ezen konstruktív, átlátható és pontos megközelítés jó eredményeket fog hozni Romániának és Bulgáriának" – hangsúlyozta Ollie Rehn.

Ugyanakkor úgy értékelte, hogy a jelentések azt igazolják, hogy "az európai kondicionálási módszer eredményes" és a szigorú monitorizálás elôsegíti a reformokat.

Ami a fûtésszámlák eddigi "történetébôl" kimaradt...

Antalfi Imola

Majd csak elül a vihar?

Kezd túl hosszúra nyúlni a távfûtés, a költségmegosztók és mérôórák ügye. Csûrik-csavarják, miközben különbözô szintekrôl hallunk próbálkozásokról a végkifejlet befolyásolására. Ebbôl is kitetszik, hogy kemény érdekek fûzôdnek a távfûtésbizniszhez. Amivel nem is lenne baj, hiszen minden üzlet, mindenért fizetni kell, ámde – úgy tûnik – az érdekeltek túlontúl nagyot akartak falni. A mohóságnak azonban ára van, egyértelmûvé váltak a szolgáltatás fogyatékosságai, s a téli számlák felülvizsgálata sem söpörhetô a szônyeg alá. Bármennyire is szeretnék. Aki ezzel próbálkozik, egyenesen a szolgáltatók hitelét rontja a fogyasztók szemében. Ha ugyanis ezt az ôszig nem tisztázzák a fogyasztó számára megnyugtatóan, a következô fûtési szezonban még nagyobb botrány szakadhat a szolgáltatók nyakába. Ezt még ma sem látszanak érzékelni.

A fogyasztóvédôi ellenôrzések sok mindent megállapítottak, amirôl azonban mindeddig részletesen nem, csupán általánosságban hallhattunk, egy kalap alá véve a költségelosztó-szerelô cégeket. Bár az egyik alprefektus nemrégiben jelentést kért a vizsgálat eredményeirôl, ez még mindig nem történt meg, a határidô pedig már rég lejárt. Mindenki nyugisan ül székében, és várja a dolgok elcsitulását, így hát – egyelôre – türelmesen, de mi is várjuk az ellenôrzés nyomán javasolt intézkedések gyakorlatba ültetését.

Furcsaságok és visszás helyzetek azonban vannak bôven, amit kétséges, hogy egy egyszerû fogyasztóvédôi "beavatkozás" orvosolni tud. Kezdve attól, hogy a közköltségeket a leolvasott adatok alapján a cégek számolják ki, láss csodát, nem a fogyasztás helyszínén, hanem éppenséggel Bukarestben, vagy Botosani-ban. Cseles módja az ellenôrzés, számonkérés kijátszásának. A távolság az oka ugyebár, hogy az egyik cég nem tudta (nem akarta?) a fogyasztóvédô felügyelô rendelkezésére bocsátani a közköltségek kiszámítására alkalmazott számítógépes programot. Hogy "szimulálni " lehessen egy számítást. Bizonyára komplikált és szupertitkos szoftról lehet szó, amit nem kötnek bárki orrára – még egy ellenôrzés lefolytatására jogosult hatóság orrára sem! A fogyasztómérô állam az államban. Erre nem látszik figyelni sem a szolgáltató, sem a helyi tanács. Ôk lerázzák magukról az ügyet, mint kutya a bolhát. Mit szóljon ebben a helyzetben az egyszerû polgár, aki magyarázatot szeretne arról, hogy hogyan "sikerült" kiszámítani 8 millió lejre havi fogyasztást? Legközelebb arról hallunk majd, hogy az EU- csatlakozás nyomán egyenesen Brüsszelben számítják ki fogyasztásunkat.

A költségelosztók minôsége egy másik furcsaság: ugyan honnan tudhatná Mari néni, hogy egy-, vagy kétszenzoros mütyürt szerelnek fel a lakásába? Rövid közvélemény-kutatást végeztem ebben az ügyben, azt kérdeztem néhány blokklakótól, hogy egy vagy kétszenzoros náluk a mûszer. Nem tudták, amibôl nem az következik, hogy földbuták, hanem az, hogy "elfelejtették" ôket tájékoztatni. Nem mindenki szakember, hogy pontos ismeretei legyenek e készülékekrôl. Az átverés helyenként megtörtént, bizonyos esetekben azt a készüléket szerelték fel, amelyre az Országos Közszolgáltatási Hatóság nem bocsátott ki engedélyt. A szerelési módját pedig már ne is említsük, pedig nem véletlenül szabályozták a költségelosztó pontos helyét a fûtôtesten. Mit számít 1-2-3 centiméter? Hát számít, mint kiderült a számlákból.

Az is érdekes vonatkozás, miszerint a gazdasági egységnél nem szerelhetôk fel költségelosztók, amelyeket csupán a lakhatási célra használt helyiségekben alkalmazhatnak. Ezek szerint legalábbis érdekes feladvány kiszámítani a közköltséget olyan ingatlanoknál, ahol a fogyasztók "vegyesen" vannak: magánszemélyek és gazdasági egységek egyaránt. A tulajdonosi társulás–távhôszolgáltató gazdasági egység közötti protokollumok igencsak "engedékenyek" ilyen szempontból, és a rövidet – természetesen! – ismét csak a tisztelt polgár húzza. A mûszaki megoldásokról vagy inkább ezek hiányosságairól szintén lehetne bôven írni, bár a szakemberek véleménye megoszlik ezen a téren. Van, aki elismeri, hogy a rendszer nem tökéletes és emiatt akár 10 százalékkal is megnôhet a számla, mások esküsznek arra, hogy hibátlan a rendszer. Kérdés, hogy ezért a "tökéletesért" tûzbe is tennék a kezüket? És végül arra is választ várnánk, hogy az elmúlt hónapokban a törvényes gigakalória-árat alkalmazta-e a hôszolgáltató vagy sem, meg arra is, hogy ki ellenôrzi a lassacskán kiskirályokként viselkedô tulajdonosi társulásvezetôket, akik közül nemegy egyenesen úgy tûnik fel, mint a szolgáltatók védôje, szószólója, azok ellenében, akiket képviselnie kellene. Mert egy biztos: a polgármesteri hivatal illetékese mossa a kezeit, s a városi tanácstestület szakbizottságától sem szólalt meg még senki. Majd csak elül a vihar?

35. Szászrégeni Mûvelôdési Napok

Bábos találkozó, vidám gyermekzsivaj

Mészely Réka

Gazdag programkínálattal várta az érdeklôdôket a Szászrégeni Mûvelôdési Hét, melyet idén immár harmincötödször szervezett meg a polgármesteri hivatal és a helyi kulturális intézmények, köztük az Eugen Nicoara Kultúrotthon, a George Enescu Ifjúsági Ház és a Petru Maior Városi Könyvtár. A rendezvény megálmodói kicsikre nagyokra, a színjátszás, bábozás, a néptánc és klasszikus zene kedvelôire egyaránt gondoltak, de emellett akvarell- és marionettkiállítás nyílt, író- olvasó találkozót tartottak. A hétnapos eseménysorozat különféle programjainak a két mûvelôdési ház, a könyvtár, a központi és az ifjúsági park, a helyi néprajzi múzeum szolgált helyszínéül.

A hétfôi ünnepélyes megnyitót követôen a városi mûvelôdési ház elôadói és zenészei mûsorral kedveskedtek a közönségnek. Kedden az ifjúsági házban a vers és esszé kreativitásverseny gyôzteseit díjazták, ugyanitt került bemutatásra Dorina Magdalena Suciu verseskötete, majd a kultúrház színjátszó csapata bemutatott egy W. Stevenson darabot.

A szászrégeni népszínház magyar tagozata négy bohózattal nevettette meg a színjátszás kedvelôit. Édes, léha világ címmel Székely Ferenc színmûvész rendezésében Vadnay László Adóhivatal és A frakk címû alkotásait, Rejtô Jenô A csintalan kéményseprô és Nóti Károly Szabinné elrablása címû bohózatait vitték nagy sikerrel színre. Szabó Elôd, a Titán együttes szólistája könnyûzeneszámokkal lepte meg a hallgatóságot.

Tegnap délelôtt a második Maros menti Vitéz László mûkedvelô bábosok találkozója gyûjtötte össze a legkisebbeket. Zsivajgó, vidám óvodások, kisiskolások várták a számukra összeállított három elôadást. A vendéglátó Csim-Bumm Bábcsoport mellett a marosvásárhelyi Habakuk és Tamacisza lépett fel. A Habakuk fennállásának tizedik évfordulóján mutatta be elôször a Békakirályfi címû bábjátékot – tudtuk meg a csoport lelkétôl, elindítójától Bartha Júliától, akire a rendezés nehézsége is hárul. A bábcsoport jelenleg két csapattal mûködik, Szászrégenbe a kisebbek hozták el a Grimm testvérek ismert meséjét. A 6-12 éves gyerekek a színpadon Kozsik József mûsorvezetô kérdéseire válaszoltak. A mûsorvezetô könnyen talált vállalkozó kedvû, vidám gyerekeket a játékos vonatozáshoz, énekléshez. A. Belinszki Kati játékai címû bábjátékkal mutatkozott be a Csim-Bumm csapat. A harmadikos és negyedikes gyerekek a szászrégeni általános iskolák diákjai – újságolta Tamási Ibolya, a csapat irányítója. Az általuk alakított maci, tigris, baba, tengerész és elefánt – a játékok – és Kati, az iskolás kislány nagy tapsot érdemelt ki. A Tamacisza csoporttal együtt énekelt, nevetett a terem. A bábozás után kézmûves-foglalkozások várták a népes gyereksereget.

Délután a Német Demokrata Fórum, a mûvelôdési ház román és magyar néptánccsoportja ropta a táncot. A magyar néptáncosok Nagy Levente Lehel koreográfiájában mezôségi táncokkal léptek fel.

Ma, gyermeknap alkalmából zenés irodalmi összeállítás, a szászrégeni általános iskolások irodalmi versenye szerepel a programban. Az ifjúsági házban 17 órától az Augustin Maior Általános Iskola zene szakos diákjai klasszikus zenével mutatkoznak be, és az iskola diákjainak képzômûvészeti kiállítása nyílik.

Dohányzásmentes világnap

(bodolai)

Egyhetes kampány elôzte meg Marosvásárhelyen a május 31-i eseményt, amely a jelek szerint azon világnapok közé tartozik, amely nehezen ereszt gyökeret tágabb és szûkebb pátriákban. Az idén a Közegészségügyi Igazgatóság a Drogmegelôzési és Tanácsadási Központ, a Megyei Tanfelügyelôség, a Vöröskereszt megyei fiókszervezete, az Orvostanhallgatók Ligája, az egyetemisták Amicus Egyesülte valamint az Eli Egyesület szervezett közös rendezvényeket a világnap alkalmából. Az egyhetes kampány során iskolás diákoknak tartottak ismertetôt, vetítettek filmet a dohányzás ártalmairól, osztottak ki tájékoztató anyagot a Cuba Libre diszkóban szórakozó fiataloknak. Tanulók munkáiból, poszterekbôl és egyéb reklámanyagokból szerveztek kiállítást a Bartók Béla utcai egészségnevelési központban ( amely június 5-ig lesz nyitva), tegnap pedig a fôtéren szerveztek szabadtéri akciót. Ennek során a dohányfüstben levô káros anyagokról, a dohányzás ártalmairól tájékoztatták az érdeklôdôket. A kampány elsôsorban a fiatalokhoz szólt, akik körében egyre jobban terjed a dohányzás.

Jegyzet

A viselkedéskultúráról

Kilyén Attila

A különbözô alkalmakhoz illô öltözködésrôl, beszédmodorról, és egyáltalán viselkedésrôl kellene szakelôadást tartani bizonyos köztisztviselôknek, tanácsosoknak, és jó néhány polgármesternek is.

Történt, hogy külföldi települések küldöttségei érkeztek egyik üdülôvárosunkba. A megbeszélt helyen és idôpontban a delegációk tagjai megjelentek, néhány perccel késôbb arról kellett értesülniük, hogy a polgármester késik. Negyedóra múlva sem érkezett meg. Végül háromnegyed órai várakozás után, sürgôs elfoglaltságaira hivatkozva befutott a városatya. Az alkalomhoz illôen öltözött, választékosan fûzte a szót, csakhogy éppen elkésett. Emiatt, dominószerûen eltolódott minden betervezett rendezvény. Így okoz az udvariatlanságon túl, egy apró pontatlanság sok más embernek kellemetlenséget. Feltehetôen, a szóban forgó városvezetô sem venné jó néven, ha vendégként, üdvözlés helyett mentegetôzést kellene hallania. Csak azért nem "pontosítjuk" a személyt és a helyszínt, mert a "jaj de elfoglalt vagyok" jelenség nem egyedi. És hát van egyéb is, ami az ilyenszerû kapcsolatokban kellemetlen perceket szerezhet a résztvevôknek.

Történt egy sajnos nem is vidéki hivatalban, hogy sorunkra vártunk az igazgatónál. A titkárnô – valamiért morcos napja lehetett – úgy öt perc után kínált hellyel. Hozzászoktam az elôszobázáshoz, de ahhoz nem, hogy a titkárnô faggasson ki, mirôl is beszélgetnek majd, és miért éppen arról a témakörrôl, szerencséjére kinyílt az igazgatói iroda ajtaja… Hosszan folytathatnám a megélt történetek sorát, amelyekben hivatalos személyek szándékosan vagy sem, érzéketlenségbôl vagy tudatlanságból felrúgják a viselkedés elemi szabályait is. Szóval, ha rajtam múlna, némi viselkedéskultúrával is felruháznám a közhivatalnokokat és köztisztségviselôket. Esetleg a még oly "objektív" versenyvizsgákon toldanám meg a képességvizsgát a jó modorra, a közszereplésre való alkalmasságra vonatkozó kérdésekkel.

Uniós politikusok és egyházi vezetôk "közös töprengése"

Szólásszabadság és vallási érzékenység

Az Európai Unió vezetô politikusai Brüsszelben keresztény, muzulmán és zsidó vallási vezetôkkel, valamint a dalai lámával tárgyaltak arról a kérdésrôl, hogy miként lehet összeegyeztetni a szólásszabadságot és a vallási érzékenységet.

Ezt a témát az év elején történtek, a Mohamed prófétáról egy dán lapban megjelent karikatúrák, s a válaszul világszerte számos muzulmán országban kitört zavargások tették különösen aktuálissá.

A tanácskozáson José Manuel Barroso, az EU- bizottság irányítója és Wolfgang Schüssel osztrák kancellár, az EU soros vezetôje elnökölt, s rajtuk kívül 16 vallási vezetô vett részt. Barroso az összejövetel elején közölte: közös töprengésre gondoltak, nincs elôre elôkészített záróközlemény. "Ez valóban egy lehetôség arra, hogy szabadon beszéljünk egymás közt" – tette hozzá. Wolfgang Schüssel pedig azt mondta, hogy ezek után rendszeressé teszik a vallási vezetôkkel való találkozókat. "Nagyon sok megoldandó problémánk van, s így valóban minden mérsékelt és konstruktív erôre szükség van, hogy segítsenek egy jobb világot megteremteni" – szögezte le az osztrák kancellár.

Az EU-politikusok és tárgyalópartnereik arról cseréltek véleményt, hogy a különbözô vallási vezetôknek adott esetben mit kell tenniük, miként tudják jobban kezelni az olyan feszültségeket, mint amilyen például a Mohamed-karikatúrák közlése után kirobbant. Rengeteg muzulmán úgy vélte, hogy ezek a rajzok sértik vallási érzékenységüket. A nyugati média viszont a szólásszabadságra hivatkozott, s a dán lappal való szolidaritásként számos más lap is leközölte a karikatúrákat.

Engedett az amerikai kormány

Szankciók nélkül

(MTI) – Engedett az Egyesült Államok az ENSZ Biztonsági Tanácsában folyó kemény diplomáciai alkudozásban és így az Iránról készülô határozat a The New York Times szerdai számának értesülése szerint mégsem hivatkozik a Világszervezet alapokmányának a 7. fejezetére, amely utat nyitna a szankcióknak, végsôsoron pedig a katonai erô alkalmazásának is.

A lap tudomása szerint a határozattervezet a 7. fejezet egésze helyett kizárólag annak a 41. cikkére utal, amelyben nincs utalás a katonai erô alkalmazásának a lehetôségére. Washington ezzel az engedménnyel Oroszország támogatását szeretné elnyerni. Moszkvában az iraki háború elôzményeinek a megismétlôdésétôl tartva szívósan ellenzik a 7. fejezetre való utalást, nehogy azt az Egyesült Államok egyoldalú gazdasági büntetôintézkedések vagy katonai fellépés igazolására használja fel Irán ellen.

A The New York Times egy ENSZ-diplomata szavait idézi, aki úgy vélte, hogy mindez puszta szôrszálhasogatás, de legalább lehetôvé teszi a további elôrehaladást.

Az Egyesült Államok szeretné még a héten nyélbe ütni a megegyezést a határozatról, amely felszólítja Iránt, hogy szüntesse be urándúsítási programját. George Bush amerikai elnök a megállapodás elômozdítása érdekében telefonon konzultált Jacques Chirac francia elnökkel, Angela Merkel német kancellárral és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A BT öt, vétójoggal rendelkezô állandó tagja csütörtökön Bécsben tanácskozik, hogy közös nevezôre jusson Irán nukleáris programjáról. A teheráni kormányt azzal gyanúsítják, hogy a nukleáris energia békés felhasználásának az örvén valójában atomfegyver elôállítására törekszik, az Egyesült Államok és az Európai Unió ezért követeli Irántól az urándúsítás beszüntetését.

A készülô BT-határozat EU- kezdeményezésre különféle gazdasági kedvezményekkel kecsegtetné Iránt, ha teljesíti a követelést.

Négyszáznyolcvan amerikai nukleáris robbanófej Európában

A NATO-val kötött megállapodások alapján jelenleg 480 amerikai nukleáris robbanófejet állomásoztatnak hat európai országban – hívta fel a figyelmet a Greenpeace nemzetközi környezetvédô szervezet az olasz szenátusnak készített jelentésében, s egyúttal e tömegpusztító fegyverek kivonását követelte.

A jelentés szerint az amerikai nukleáris tölteteket Olaszországban, Belgiumban, Nagy-Britanniában, Németországban, Hollandiában és Törökországban tárolják.

A Greenpeace a jelentésben javasolta, hogy az európai uniós tagországok védelmi miniszterei június 8- án esedékes brüsszeli találkozójukon egyeztessék az Egyesült Államokkal e robbanófejek Európából való kivonásának menetrendjét. A Greenpeace ezt azzal indokolta, hogy minden ilyen robbanófej csak akadályt képez a vitatott iráni atomprogramról Teheránnal folytatott tárgyalások elôtt.

Olaszországban 90 amerikai nukleáris robbanófejet tárolnak. Közvélemény-kutatások szerint az errôl értesült olaszok 60 százalékát ez aggasztja. Az olasz lakosság 70 százaléka, az érintett európai országok lakosságának 60 százaléka pedig egyáltalán nem is hallott e tömegpusztító fegyverek hazájuk területén történô állomásoztatásáról. E robbanófejek töltetének hatóereje tízszer nagyobb a Hirosimára ledobott atombombáénál. "Az amerikai elnök az olasz hatóságokkal való elôzetes egyeztetés nélkül is parancsot adhat e fegyverek bevetésére" – hangsúlyozta a jelentésben a Greenpeace olaszországi koordinátora.

Ki lopta el Geronimo fejét?

(MTI) – Egy közelmúltban elôkerült levél újra felelevenítette a vitát az Egyesült Államokban arról, hogy ki tüntette el egy legendás indián törzsfônök fejét.

Geronimo a 19. század végén az utolsó apacslázadás vezetôje volt. 1886-ban megadta magát, bebörtönözték az oklahomai Fort Sillben, ahol késôbb Prescott Bush, a mostani elnök nagyapja teljesített szolgálatot. Szabadulása után Geronimo indián cirkuszokban lépett fel, áttért a keresztény vallásra. Utoljára nyilvánosan Theodor Roosevelt elnöki beiktatásán jelent meg 1905-ben – írta a Corriere della Sera címû olasz napilap.

Geronimót Fort Sill közelében temették el, de az indiánok már régóta azt állítják, hogy 1918-ben Prescott Bush és néhány bajtársa ellopták fônökük koponyáját és átadták a Yale egyetemen mûködô titkos társaságnak, a Skull and Bones-nak (Koponya és Csontok). Az indiánok egyik vezetôje elmondta, hogy a Bush nagyapa halála után, az 1970-es években a Yale-rôl, ismeretlen feladótól kapott egy dossziét, amely igazolta vádjukat. A 80-as években többször találkozott Jonathan Bush-sal, Prescott öccsével, aki, mint az egész Bush-dinasztia, szintén a Yale-re járt, és tagja volt a titkos társaságnak. Az utolsó találkozón felajánlottak neki egy koponyát, cserében az ügyrôl való teljes hallgatásért, de az indiánok visszautasították, mondván, a koponya túl kicsi ahhoz, hogy Geronimóé lehessen.

A harc a relikviáért most újult erôvel folyik, mivel a kutató talált egy 1918-ban írt levelet, amelyben a Skull and Bones egyik tagja arról értesíti barátját, hogy "Geronimo koponyáját kiszedték sírjából és most biztonságban van nálunk". A levelet az egyetem lapja hozta nyilvánosságra.

A történészek vitatják az eset hitelességét. A Fort Sill-i múzeum igazgatója kételkedik abban, hogy Bushék hozzáférhettek a sírhoz, mivel az 1920-ig jelöletlen volt és elborította a bozót. Az apacsok szerint viszont az erôdben mindenki tudta, hogy hol van.

A Wall Street Journal, amely rekonstruálta a történetet, megírta, hogy amikor a 2004-es elnökválasztás idején a média foglalkozott a titkos társasággal, mert kiderült, hogy John Kerry, az elnök kihívója is tagja volt, a Fehér Ház és Jonathan Bush is elzárkózott minden nyilatkozat elôl.

A Skull and Bones-t, amelyet "322-es páholynak" is neveznek, 1832-ben alapították. Tagjai koponya elôtt fogadnak örök életre szóló titoktartást. Egy írónô, akinek egyszer sikerült a székházukba bebocsátást nyerni, elmondta, hogy tucatnyi csontvázat és koponyát látott a falak mentén. A társaságot az évtizedek során érték olyan vádak, hogy megpróbálták elrabolni amerikai elnökök és külföldi forradalmárok – Pancho Villa, Che Guevara – maradványait. Összejöveteleiken azonban békésen viselkednek, énekelnek, szavalnak, iszogatnak, nem különböznek más egyetemi, "titkosnak" nevezett társaságoktól.

Francia biztatás

A francia szenátus még ebben az ülésszakban, június 30-án vagy július 10-én, Jacques Chirac elnök bukaresti látogatása elôtt szeretné ratifikálni Románia EU-csatlakozási szerzôdését, jelentette ki szerdán a francia szenátus elnöke, Christian Poncelet.

Christian Poncelet szerdán fogadta Traian Basescu elnököt a Luxembourg Palotában, a találkozó 25 perccel többet tartott, mint ahogyan elôre be volt jelentve.

A francia szenátus elnöke aláhúzta, hogy még nem létezik pontos dátum arra vonatkozóan, hogy mikor fejezôdik be a ratifikálás, mivel a Miniszteri Tanács alig most hagyta jóvá a ratifikálási tervet, amely most a Nemzetgyûlés asztalán található.

"A Nemzetgyûlés ratifikálni fogja ezen szerzôdést és azt követôen benyújtja a szenátushoz, ahol rögvest elemzésre kerül" – tette hozzá Poncolet. Ugyanakkor bejelentette, hogy a francia szenátorok még a jelenlegi parlamenti ülésszak vége elôtt szeretnék ratifikálni a csatlakozási szerzôdést.

Romániai források szerint Poncelet a román államfôvel folytatott megbeszélésen elmondta, hogy a francia szenátus hajlandó akár rendkívüli ülésszakot is összehívni a szerzôdés ratifikálása érdekében, ha a nyári vakáció kezdetéig nem zárul le a folyamat.

Kedden, Traian Basescu Jacques Chirac francia elnökkel folytatott megbeszélést követôen jelentette be, hogy Franciaország idôben ratifikálja Románia EU- csatlakozási szerzôdését.

Ôsszel minden elölrôl kezdôdik?

(mózes)

Bezárták a kerelôszentpáli csirkefarmot

Az elmúlt három nap alatt kilenc csirkefarmot ellenôriztek a megyei állategészségügyi igazgatóság, a környezetvédelmi felügyelôség, a rendôrség és a közegészségügyi igazgatóság szakemberei. A kerelôszentpáli farmot bezárták, mert nem volt mûködési engedélye.

Ioan Rusu, a megyei állategészségügyi igazgatóság vezérigazgatója a lapunk kérdésére elmondta, hogy még három farmnak ideiglenesen felfüggesztették az engedélyét mindaddig, amíg nem tesznek eleget a biobiztonsági feltételeknek. A három fram: Kissármáson, Marosludason és Héjjasfalván található. Az igazgató ugyanakkor elmondta, hogy a madárinfluenza- járvány miatti megszorítások idejére ideiglenesen bezárták a fehéregyházi és a mezôrücsi barompiacot. Mezôkirályfalván 40 gazdaság van karanténban, ebbôl 39-ben tenyésztettek szárnyasokat. A négy állatorvos, az állategészségügyi igazgatóság 3 szakembere, illetve a helyi polgármesteri hivatal által kijelölt 20 polgárból álló csoport 2326 szárnyast altatott és végezte el a kötelezô fertôtlenítést.

A macskákat is megfigyelik

A madárinfluenza-fertôzés dinamikája csökkent, a gócpontok száma nagyon lassan nô, de lehetséges, hogy Románia ôsszel egy újabb madárinfluenza-hullámmal kell megküzdjön, mert a vírus a természetben marad, nyilatkozta a mezôgazdasági minisztérium szóvivôje, Adrian Tibu. "Az utóbbi nyugodtabb napok ellenére a szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a madárinfluenza-vírus továbbra is létezik a természetben, és nem zárják ki annak lehetôségét, hogy ôsszel, a vándormadarak miatt újabb fertôzéshullám lesz" – mondta Tibu, aki arra figyelmeztet, hogy a lakosság szigorúan tartsa be a szárnyasok bekerített helyen való tartására vonatkozó elôírásokat.

Szerdán a madárinfluenza-gócpontok száma elérte a 116-ot, újabbakat a Brassó megyei Mundrán és a Ialomita megyei Sarateni településen fedeztek fel. 114 gócpontban a szárnyasokat elpusztították és az elsô fertôtlenítést is elvégezték. Szerda az elsô nap, amikor próbacsirkéket helyeznek el azokon a Brassó megyei településeken, ahol elsôként fedezték fel a vírus jelenlétét.

A kormányfô a madárinfluenza megfékezéséért létrehozott parancsnokság szerdai ülésén az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság vezetôségét arra kérte, hogy a továbbiakban is legyenek elôvigyázatosak a legnagyobb mértékben érintett térségekben, Brassó és Prahova megyékben, hogy megelôzzék a vírus terjedését, nyilatkozta Oana Marinescu kormányszóvivô.

Szerdán az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság szakértôi 20 gócpontban megkezdték az ellenôrzéseket, hogy megállapítsák, a fertôtlenítésnél használt szer megfelel-e az állategészségügyi normáknak.

A parancsnokság szerdai ülésén a felügyelet kiterjesztése mellett döntöttek. A vadmadarak mellett más állatokat, például macskákat is megfigyelnek, hogy felmérjék, milyen mértékben terjedt el a vírus a természetben.

2 millió euró a Gyimesekbe árvízvédelemre

A kormány szerdai ülésén döntött arról, hogy a tavalyi árvízkárok felszámolására fordítható PHARE- összegekbôl 2 millió eurót utal a Tatros folyó felsô folyásán végzett helyreállítási munkálatokra, az árvízvédelmi rendszer felújítására.

A döntés elôkészítési folyamatában a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium javasolta az árvízvédelmi rendszerek felújítását célzó munkálatok jegyzékét. A 2 millió eurót a szaktárca a Tatros Hargita megyei részén a vízgyûjtô területén folyó patakok medrének helyreállítására használja a következô három évben.

Az Európai Bizottsággal kötött megállapodás alapján Romániának lehetôsége volt összegeket elkülöníteni árvízkárok helyreállítására a Phare 2005 programból. Az összeg egy része árvízvédelmi rendszerek helyreállítására fordítható – ebbôl a keretbôl fedezi a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium a Gyimesfelsôlok és Gyimesközéplok területén tervezett munkálatok költségeit.

"Éveken keresztül ebben a két községben csak a megyei tanács fordított pénzeket partrendezésre – nyilatkozta Korodi Attila, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium államtitkára. – Eljött az ideje, és sikerült elérni, hogy a központi kormányzat is kivegye részét a partrendezési beruházásokból. Sok munka áll a döntés mögött, és komoly beruházásoknak lesznek szemtanúi az ott lakók" – fogalmazott az államtitkár.

Kommentár

"Megfelelô ember a megfelelô helyre"

Mózes Edith

Az "átkos" szlogenje volt az "omul potrivit la locul potrivit". Akkor az volt a "legpotrivitebb", akinek, úgymond, "jó volt a káderlapja". Mostanában megint el-elhangzik a szólam, legutóbb Emil Boc PD-elnök szónoklatának volt a visszatérô motívuma a Demokrata Párt Maros megyei szervezetének tisztújító közgyûlésén, a nagy csinnadrattával "megválasztott" vezetôség kapcsán. Itt úgy értelmezték a jelszót, hogy elôre kiválasztották a "legmegfelelôbbeket" és aztán rajtuk kívül másnak a legkisebb esélye sem lehetett, nemhogy arra, hogy jelöljék, de arra sem, hogy esetleg kifogásokat, fenntartásokat fogalmazzon meg egyik vagy másik jelölttel szemben. Az volt a dolguk, hogy engedelmesen összehajtogassák az elôre kinyomtatott szavazócédulát és bedobják az urnába. Így aztán minden vacillálás nélkül, valóban a "(leg)megfelelô(bb)" emberek, kerültek a "megfelelô" helyre.

No, de nem ez, ami arra késztetett, hogy tollat ragadjak az említett szlogen kapcsán. Hanem az, hogy a mindennapi újságolvasás közben az egyik központi napilapban terebélyes írásra bukkantam, amelyben a miniszterelnök "személyi tanácsadóit" pellengérezték ki. Az újságcikk szerint a kormányfô a háromszorosára növelte saját, külön bejáratú tanácsosainak számát. De nem is ez a gond, mert ugye, szüksége van egy miniszterelnöknek jó tanácsadókra, elvégre egy egész ország kormányának kerekét tartja a kezében (markában?). Amit azonban felsorolnak, az talán még az átkosbeli válogatáson is túltesz.

Vegyük sorra a dolgokat. A mandátuma kezdetén Calin Popescu Tariceanunak elôbb 6 tanácsadója volt, majd 14 lett. Ha hozzátesszük az "államtanácsosokat" is, akkor mára 26-an súgnak okosabbnál okosabb dolgokat a kormányfô fülébe. De lássuk csak, kik is a miniszterelnök "kis- és nagyokosai"? A lap szerint nemigen tudni, hogy milyen kvalitás okán érdemelték ki a magas tisztséggel – és természetesen, a felelôsségnek megfelelô bérezéssel – járó funkciót. Az újság (az Adevarulról van szó) név szerint sorolja fel a jeles "személyiségeket". Mi is átvesszük, hadd lássa az egyszerû választópolgár, kik vannak a kormány, magyarán a húsosfazék közelében. Az egyiket Hermina Utanak hívják, és "azelôtt" a PNL-nél, illetve egy építkezési vállalatnál volt titkárnô. Iulia Huiu a fôváros I. kerületi polgármesteri hivatalában volt tanácsos, Mihaela Berleanu pedig az Avon cégnek volt a vigéce, vagyis kozmetikai cikkeket árult – táskából.

A lap a továbbiakban azt állítja, hogy egypáran a miniszterelnöki tanácsosok közül a PNL szenátori irodáiból kerültek ki, vagy a párt tisztviselôi voltak: Irina Bogdan "elemzô" volt a PNL közönségszolgálatánál, Ana Dinescu a Ziua címû lap riportere volt, Gabriela Rascanu pedig "tisztviselô" volt a Nemzeti Liberális Pártnál. Az egyetlen ismertebb személyiség Stejarel Olaru történész. És akkor még nem beszéltünk a 12 államtanácsosról. Ezek közül Valentin Contescu helyettes felügyelô volt a munkafelügyelôségnél, Ludovic Fodor dévai "üzletember", a lap szerint Doru Sapta partnere és lakásügyletekkel foglalkozott. A kormányfôi hivatalban a bányászat lett a "szakterülete". Vlad Moisescu, Radu Vasile exkormányfô volt tanácsadója és a Román Posta vezetôje, Romeo Nicoara biztosítási ügynök volt az Allianznál, de parlamenti tanácsadó is volt. Calin Fabian, a romániai diplomáciai testület vezetôje volt Budapesten az Iliescu- érában, Ion Vîlcu ugyancsak a PSD idején chilei nagykövet volt. Ioan Roman, saját bevallása szerint (anélkül hogy részletekbe menne) "egészségügyi asszisztenciát szolgáltatott Nagybányán". A miniszterelnök "jobb keze" Mirel Talos, ô koordinálja a politikai elemzô és tervezési fôosztályt. Ugyancsak régi ismerôse Tariceanunak, a választások elôtt a PNL elnökének a tanácsadója volt. A lap arról nem tudósít, hogy melyikük milyen területen vált "szakértôvé".

Úgy gondolom, a fentiekhez nem szükséges különösebb kommentár. Csak annyit, most már legalább nagyjából tudjuk, miért mennek úgy a dolgok, ahogy mennek. Ilyen "szakértôk" mellett nem csoda, hogy ott tartunk, ahol tartunk. Amig a közjogi méltóságok a rokoni, baráti és egyéb körökbôl választják ki botcsinálta – de annál "megfelelôbb" – szakértôiket (egyébként ezt egyes miniszterek is pontosan így tették), addig várhatjuk az államelnök választási szólamának (sa traiti bine!) a beteljesedését. Mire megérnénk, elvisz az árvíz, s ami még marad(na), azt a madárinfluenza.

"Megfelelô ember a megfelelô helyre"

"Közös frontot kell kidolgozzunk"

Kérdezett: Székely Ferenc

Még néhány nap s vége a 2005/2006-os tanévnek. Kezdôdnek a vizsgák s utána a megérdemelt vakáció. Erdôszentgyörgyön három év után újból két magyar líceumi osztály indul, s az új iskola építésének is el kellene kezdôdnie. Ezekrôl beszélgettünk Magyarosi Erzsébet iskolaigazgatóval, megyei tanácsossal.

– Ôsztôl újból három líceumi osztály indul. Milyen szakokról van szó?

– Lesz egy román osztály, filológia szak és két magyar osztály, az egyik természettudományok (biológia-kémia) a másik közigazgatási szak, ami újdonságnak számít a magyar oktatásban, az elsô ilyen jellegû magyar osztály Maros megyében.

– Miért volt szükség szakváltásra, hiszen Erdôszentgyörgyön általában egy filológia és egy matematika-informatika szak szokott indulni magyar nyelven?

– Ezt több okból is meg tudom indokolni. A filológiára jelentkezôk inkább a marosvásárhelyi iskolákat választották. Másfelôl: nemsokára belépünk az európai unióba, s még inkább szükség lesz arra, hogy minden területen szakember végezze a munkáját – ez most is követelmény – de a jövendôben ezt még inkább megkövetelik, s ezen a vidéken szükség lesz olyan közigazgatási szakemberekre, akik anyanyelven, esetünkben magyarul sajátítják el a szakmát, mármint az adminisztráció csínját-bínját. Ebbôl Maros megyében négy román nyelvû osztály indul, a miénk az ötödik, amely magyar nyelven fog mûködni. Elôre tervezünk, elôre nézünk, s remélem, hogy a szülôk is észreveszik ezt a lehetôséget.

– A három líceumi osztályon kívül milyen szakosztályok állnak a VIII. osztályt végzettek rendelkezésére?

– Szakosztályból is három lesz, két magyar és egy román, ebbôl az élelmezés–turisztika szak román nyelven, az esztétika (testápolás) és mechanika (autószerelô) magyar nyelven.

– Posztliceális téren .....?

– Továbbra is fenn szeretnénk tartani a posztliceális oktatást és a rövidtávú felnôttképzést, amelybôl akkreditálva van a kereskedelmi, kômûves és asztalos szak. Itt szeretném elmondani, hogy akit bármely szakképzés érdekel megkérem, jöjjön el hozzánk, jelezze beiratkozási szándékát, mi nyilvántartásba vesszük, s ahogy kigyûl a 18-as létszám, kezdôdhet az oktatás év közben is.

– Még néhány hét, s kezdôdnek a vizsgák, milyen újdonságokkal találkozunk?

– Újdonság nincs, esetleg az, hogy az idén a szovátai és az erdôszentgyörgyi végzôsök Nyárádszeredában vizsgáznak, jövôre Szovátán, ezt a két kisvárosnak rendre kell vállalnia.

– Nemnsokára uniós ország leszünk, mi várható az oktatás terén, ha belépünk az unióba?

– Ha belépünk, sok mindennek meg kell változnia az oktatás terén is. Elôször is a munkához és a tanuláshoz való hozzáállás kell megváltozzon mind a tanárok, mind a szülôk, mind a diákok részérôl. Az unió elvárásainak megfelelôen közös frontot kell kidolgozzunk.

– Legalább egy idegen nyelv tökéletes ismerete, a logikus gondolkodás, amit mindig mondunk, de még sohasem tudtunk megvalósítani az oktatásban. Az új helyzetekben a tanuló tudjon helytállni, mert az unió egy kegyetlen verseny, s ha nem készítjük fel még az iskolában a diákokat erre a versenyre, akkor nem fogják bírni. Az fog érvényesülni, aki az alapismereteket megtanulja, lehet, hogy szellemileg nem csillogó, de felismeri a helyzeteket és kihasználja azokat. Az ilyen jobban érvényesül, mint az, aki szuperintelligens, de elvész az új helyzetben.

– Az iskola köztudottan teremhiányban szenved. A Pethô család visszaigényelte a Rhédey kastély udvarán lévô jelenlegi bentlakást. Milyen megoldásban gondolkodik az iskola vezetôsége?

– A bentlakás épülete a Pethô családé volt, tehát jogos a visszaigénylés. Tudtunk errôl s régebbrôl elkezdtünk egy iskolacampus építésében gondolkodni. Négy év alatt öt ilyen campus fog épülni a megyében, s mi benne vagyunk az elsô körben. A teremhiány régebbtôl fennáll, de sosem volt pénz rá, most négy és fél milliárd lej megvan, szinte fele a teljes költségnek, amivel el lehet kezdeni az építkezést, mi több, az épületet az idén pirosban szeretnénk látni. A versenytárgyalást a helyi polgármesteri hivatalnak kell megejtenie a teljes szükséges jováhagyások megszerzése után.

Csürtöki kimenô

Reggeli kávé

Sebestyén Mihály rovata

Belátom, nem túl eredeti cím. Ma legalább három (vagy tucatnyi?) hajnaltól tíz óráig tartó beszélgetôs tévélocsogás címe és egyetlen valódi tétje. Különösen hülye az egyik kereskedelmi csatorna léha és ócska poénokra építô pádödôje, ahol a reggeli marháskodás enyhén szólva szájszagú és kipállott.

Ennek dacára a reggeli kávéval kezdôdik napunk. Az igazival, a gôzölgô, megízlelhetô és megízesítettel. Amelyet saját ízlésünk és szemmértékünk szerint ôröltünk meg, tettünk bele az álomtól még olykor remegô jobbal a fôzômasinába és vártuk meg teljes kicsepegését. Persze, korábban elvégeztük a reggel egyetlen utálatos mûveletét is, kivertük a fôzôtégelybôl a tegnapi kiforrott kávézaccot, kissé szétszóródott a konyhában vagy a szeméttárolót maszkoló doboz falán, földjén. (Ezért a hitves ki szokott kelni magából és elhatározza, vesz egy tollseprût a csütörtöki piacon. Az elhatározást nem követi tett.) Ízesítés cukorral, pótlóval, trutyival, komplettával.

Nagyon öreg házaspárok, ahol a reggel kávémutatványa a szokott elôadás menetrend szerinti része, a rutin egyik alapmozdulata, már elôzô este bekészítik a kávét a masina tégelyébe, sáncaiba, másnap csak vízzel töltik fel és a kávé gôzölögve, csepegve, fröcskölve, fortyogva, dúlva-fúlva kifolyik a csészékbe, a füles edénybe, a jénai fülespoharakba, az ibrikbe az abrak mellé.

Jobb helyeken szól a rádió a konyhaablakon. Ha vasbeton-szigeten élsz, akkor valamelyik rövidhullámú sorscsapás. Erôltetett vidámság, agresszív zene, slusszpoénok slusszkulcs nélkül. Acélos nôi hang reggeli tornára nógat. Közlekedési káosz, fôcsôtörés a fôcsôtéren.

Bevisszük a kávét. Mi, férfiak. Ezüsttálcán. Az ágyban akarjuk felszolgálni, de ô leint, megbolondultál, fiam, 'sze tiszta kávé lesz az ágynemû, a lepedô, az éjjeli szekrény stb.

Kivisszük a tévé elé, mert mégiscsak magyarul akarunk ébredni, bekapcsoljuk. Még hirdetések vannak, elegendô idô, hogy felhozzuk a reggeli lapokat. Neki azt az országosat, neked a helyi lapot. Ki halt meg, mit csinált a csapat, és a szokott címek: az autonómia- törvény ellen tüntettek, kivált, belépett, elment, sztrájkolnak, megszakították, szövetségre léptek, egymás tyúkszemére hágtak, lelôtték, merényletet követtek el, felgyújtották, a palesztinok és a hamász, legyen nekik könnyû a humusz, gondolod, odébb lapozol, olvasóink írják, íróink olvassák, hirdetések. Elég.

Talán a tévé: baleset, kormányalakítás, parlamenti csata, betették, kivették, rálökték, feltrancsírozták. Hol vannak már a régi jó hírek: elvégezték a mélyszántást, 120 százalékra teljesítették, immár tizedszer nyerték meg, felhívták, elutazott Tanzániába, megérkezett Disneylandbôl, kinyíltak a csokros serpavirágok a Himalája déli lejtôjén.

Ezalatt nem tudatos elszántsággal elfogyasztod a kávét, ideges leszel, mert kevesled, de azért beveszed a hétféle reggeli gyógylabdacsot, eszedbe jut az orvos tanácsa, ráadásul az idôjós megint pocsék idôt elôlegez. Végre felébredtél: rendesen fel vagy idegesítve. Ehhez képest a munkahelyed, ha még/már van, maga a teljes kiôrlésû üdülés. Pihenô kúra.

Vagy kiballagsz a piacra, ahol az árak áradnak, s lehûtöd magadat, epret csak akkor veszel, ha négy vadonatúj lej lesz kilója.

Ugyan, fiam, szól rád a felettes Éned, Freud Zsigó bácsi és a régi óvó néni, ha ilyen álmodozó, élhetelen maradsz, soha nem lesz belôled semmi.

S mennyire igazuk lett...

Ha bízni tudunk

Ha megéri, októberben tölti a 85-öt a szentlászlói Fekete Emma, aki az alszegen él barátságos öreg orgona- és gyümölcsfákkal körbevett kicsi házban. Kora reggel az oldalban kapál, s ahogy leülünk beszélgetni nehéz, küzdelmes életérôl, elmondja, hogy minden este elolvassa lapunkat. Másik kedves olvasmánya elsô férjének megsárgult levelei, amelyeket a orosz fogságból küldött. Különösen az utolsó megkopott, szakadozott levelet forgatja a legtöbbet, amelyben az áll: akkor nincs elveszve a remény, ha bízni tudunk.

Pünkösdi hálaének

Kórustalálkozó Szászrégenben

b.d.

Tizenötödik alkalommal találkoznak a szászrégeni református templomban a Zengjen hálaének elnevezésû kórustalálkozó dalosai. A rendezvény szervezôje a református egyházközség. Június 3-án és 4-én, szombaton és vasárnap zajlik a nem versenyjellegû fesztivál. Idén azért lesz kétnapos, mert megnôtt a jelentkezô kórusok száma, nyilatkozta lapunknak Demeter József esperes, fôrendezô: nem kevesebb, mint 27 kar lép fel. Szombaton az áhítatot követôen a helyi nôszövetségi kórus nyit, majd az abafáji, parajdi, disznajói, marosfelfalui kórusok énekelnek, ôket a marosvásárhelyiek követik: az Alsóvárosi, Szabadi úti, a Bolyai Kollégium, a Kistemplomi, Szabadság utcai gyülekezetek vegyes karai, utánuk pedig a marosszentgyörgyi Reménység, a radnótfájai, vajdaszentiványi és udvarfalvi kórusok következnek.

Pünkösd vasárnapon a szászrégeni Liliom vegyes kar nyit.

Tárca

Esti harangszó

Bölöni Domokos

Halottról, kórházról jót vagy semmit. Hol vannak azok a szép idôk, amikor apó kiült reggel a szakállszárítóba, és napszentületkor vették észre, hogy csendesen elszenderedett, örökre. Az esti harangszó egyúttal halálhírét gilingalangozta. A kórház úgy fogja keretbe az életünket, akár a ház, a lakás, a falu vagy város, az iskola, a templom, a focipálya, a temetô. Milyen keserû fintora a sorsnak, hogy ugyanaz a pad lásson vendégül, amikor kiadnak a szülészetrôl, ott nyöszörögsz a pólyában, anyukád, a leányanya apukádra, a legényapára vár, aki pár napja még szintén ezen a padon ücsörgött, míg anyukád meg nem jelent az ablakban, és megígérte neki a csillagos eget, a tejutat neked, csokoládét küldött föl a nôvértôl, de persze "elfeledték" odaadni, ott szuszogsz édesen az anyukád ölében, apuka pedig hetedhét országon is túl jár, hiába reménykedtek azon a padon, végül el kell vánszorognia onnan az anyádnak, szekéren zötykölôdve kell hazavinnie téged, a szégyenét, és úgy kell felnevelnie mint egy utolsó fattyút, mint egy bitangot. Az lesz a neved, Bitang Sami.

Aztán ugyanazon a padon várod, hogy mi lesz, kiadják- e az anyádat, hogy hazavihesd és eltemessétek, mert fel akarják boncolni, és te összeteszed a kezed a fôorvos elôtt, imádkozni akarsz, de rettenetes káromkodásözön hagyja el cserepes szádat, az orvos megretten, és legyint, büntetésbôl jól megvárakoztat, ülsz ugyanazon a padon, ahol csecsemôként az anyád ölében, és várod a hullát, és nincsen könny a szemedben, száraz marad késôbb is, kinn a temetôben.

Ugyanazon a padon lesed magad is a feleségedet, a te csokidat sem adják oda, ha sokat hozol, akkor egy jut neki is, ti már kocsin viszitek a kisbabát, rettegsz az apád "példájától", világért sem hagynád el a családodat, sok gyermeket akarsz, hogy mindig totyogjon körülötted egy-két kisporonty, mindig legyen, akinek mondikáljatok, mert így maradhattok meg fiatalnak, bár a fene rontások már ott munkálkodnak a vesétekben, májatokban, gyomrotokban, és a halál félelme mind gyakrabban fogja marokra vergôdô szíveteket.

Azt a padot keresed, immár kórházi köpenyben, betegként, amikor törött karral kezelnek, amikor vért hánysz, de szerencsére még nem kerülsz kés alá, megment a szódabikarbónás oldat, kimosnak, mint szél a felhôt.

Azon a padon vall szerelmet egy fiatalúr, annyi idôs lehet, mint az apád volt, amikor elhagyott, vagy mint te voltál, amikor a fiatok született, ülsz a padon, és hallgatod, amint megígéri a csillagos eget, a tejutat, komplett bebútorozva, és a kismama az ablakból éppen úgy elhiszi, mint egykor az anyád, döbbenten látod, hogy ezek a levegôn át is tudnak csókolózni, sôt, kis túlzással – szeretkeznek; erotikától vibrál a levegô. Ülsz mellettük, és pirulsz, csendesen botránkozol. Menthetetlenül megöregedtél.

Kórházról jót vagy semmit. Azok a csendes vidéki kórházak, ahol mindenki ismeri a másikat, a gipszesgyuszik, a fuserfelcserek, a tyúkhajhász hoplásdokik, a szentnek tartott sebészek, belgyógyász csodadoktorok, a ringóbingó csininôvérkék, a kikapós orvosfeleségek, az a kedves fülledtség, ja, hol van az már.

Ezek a mamut meghalóintézetek. Akiket már-már elfelejtettél, egykori cimborák, ismerôsök, még a haragosaid is, egyszer csak váratlanul "képbe kerülnek", összeszaladsz hozzátartozóikkal, elmondják: jaj, hát már mióta itt van, igen, kinyitották, de vissza kellett varrni, nem mûthetô, még egy kicsit kezelik, ugye, aztán nincs mit tenni, hazaengedik meghalni. "Nem tetszik meglátogatni? Négyszázhuszonhetes szalon." A másikat pedig úgy hozza be a rohammentôszolgálat, oszt' készen bebalzsamozva, koporsóban viszik haza, elütötte egy kocsi, felrobbant a kazán, megmocskolta egy kanmedve, megbicskázták a földjét bitorló rokonai, ráomlott a ház a szélviharban.

Nézed a sokszintes bajintézetet; egyfajta reménység "hona" mégis. Hátha megmenekülsz. Miért éppen téged kapna el a gépszíj? Nem vétettél senkinek, az adót befizetted, nincs rezsihátralékod, régóta nem pofázol vissza, a cigit húsz éve, hogy elhagytad már, tényleg, mért pont téged szúrna ki a...

Ki ne mondd!

Kidôlsz, mint száraz fenyô a szélverésben.

Ágyad fejénél nôvér jelenti fôorvos úrnak: "nu colaboreaza". Nem kollaborál, hát ide jutottunk? Nem elég, hogy "odakint" is folyton ez volt a "téma"? Hogy nem kollaborálsz?!

Csak akkor mosolyogsz kicsit, legalábbis azt hiszed, hogy az mosoly, amikor a fiad, a lányod, az unokáid jelennek meg résnyire zsugorodott látóteredben, né, mintha elhúzta volna a száját, és csodálkoznak az orvos szavain, hogy nem akarsz felépülni, nem vagy hajlandó közremûködni önnön gyógyulásodban.

Nem kollaborálsz.

Elfordítod a fejed, vagy legalábbis azt gondolod, elfordítottad. Együttmûködni. Ezekkel?

Ôket üsse meg a guta! Milyen furcsa figurák baletteznek a kórterem mennyezetén...

Stipendium

Szerkeszti: Bölöni Domokos

Tompa László

Lófürösztés

Vasalt paták csattognak a kavicsos parton...

Két székely lovas jô két pár lóval a vízre –

Rögtön le harisnyát, inget, – s már benne csubognak.

A víz hamar az állatok szügyéig ér föl,

Sodorná is ôket, de szorulnak a térdek,

S mûködnek a sarkak, fordulást követelve –

A lovak nyúlt nyakkal engednek a parancsnak,

Így fordulnak, megúszva, föl és le néhányszor,

Míg egyik legény rikkant, s hetykén veti hátra:

Szorítsad, Imre! S ez rá: Ne hagyd magad, Áron!

S kacagnak nyersen a játszadozáshoz –

Majd ezt megunva, kiállnak a partmenti sekélybe,

Szikkadni a napra, mely roppant fényt, hevet süt!

Aranypor a sok csepp, megrázkódván az állat!

Így lovukon, szinte helyükre kövülve idôznek,

Két szíjas székely, bajviselt, bús, konokarcú –

Fölöttük madár húz, árnyvetô fellegek úsznak –

A dél meg izzóbb –, ôk állnak rezzenetlen

Szoborként. Egykor így álltak (ôk vagy apáik)

A Prutnál is, – így a gránátszaggatta Doberdó

Szikláin, – akár Pennsylvania gyilkos levegôjû

Bányáiban, s álltak, ahol csak állniok kellett,

Keserû daccal, a sorsnak szembeszegülve.

S én nem tudom a sorsot, mit tartogat még ezutánra,

E végzetes ég alatt lesz-e még öröm?

De tudok annyit, hogy ha öröm helyett

Tüzes mennykövek szakadnak is itt le,

– Míg gyászosan évek százai húznak el –

Ôk örömtelenül is, ha kínba tébolyodottan:

Itt fognak állni örökké, – hogy Imre szorítja,

Áron pedig... Áron nem hagyja magát!

Szomorú kaland

Egy szép tavaszi reggel kimentem az udvarra. Kutyám nagyon várta már a sétát. Barátomhoz siettem, nincs- e kedve egy kis erdei barangolásra. – Persze, hozom a kutyámat – mondta. – Én is viszem az enyémet.

Elindultunk. A két kutya a nyomunkban. Nemsokára dombos tisztásra értünk. Mögöttünk a vadon. – Gellért, te érzed ezt a furcsa szagot? – kérdezte barátom. – Igen. érzem.

A kutyák szimatolni kezdtek, majd hirtelen megiramodtak. Mi pedig utánuk. Hát, uramisten, mit látunk? A domb tetején vaddisznó sütkérezett malacaival. A kutyák egy- kettôre közéjük rontottak.

A koca fejvesztve menekült gyermekeivel. Csak egy kismalac maradt ott. Bizonyára nem voltak elég fürgék a lábai, hogy elmeneküljön. Ölembe kaptam a kis gyámoltalant, és hazavittem.

Cuclisüvegbôl szoptattam. Nagyon szerette a tejet.

Két napig volt nálam a kismalac. A harmadik napon elpusztult. Nem bírta anyja és testvérei nélkül. Megölte a magány.

Sokáig sirattam. Ahányszor a vadonba megyek, mindig eszembe jut ez a szomorú kaland.

Balizs Gellért, VI. D. osztály, Mihai Viteazul Állami Gimnázium, Marosvásárhely

Tamási Áron emlékezete

"Sohasem készültem írónak. Az elsô novellámat is, fôiskolás koromban, csak legénykedésbôl írtam. Valami költôi örökség és írói készség talán mégis volt bennem, ezért az elsô elbeszélésem megírása. Kitartóan éber volt bennem az írói természet. Inkább ez a természet van meg bennem, mint az írói becsvágy. De ha már írtam és írok, jól és becsületesen igyekszem csinálni. Jól mûvészileg és becsületesen eszmei és erkölcsi szempontból. Ha orvos, kutató, vagy tudós volnék: ugyanígy csinálnám." (Arcképem vázlata)

Negyven éve hunyt el az egyik legnagyobb székely-magyar író. Végrendelkezése nyomán otthoni földbe temették Tamási Áront. Farkaslaki sírja zarándokhellyé vált. Emlékkövét Szervátiusz Jenô és fia, Szervátiusz Tibor faragta. Sütô András ezt írta róla: "Ihletô forrásának, a szülôfalunak rabjaként Tamási Áron élete végéig fogta a kezét ama kucsmás-csizmás legénykének, aki ô maga volt a hajnalos idôben: apjának segítô társa és ábeli módon feleselô sziporka-gyermeke, rajongva szeretett anyjának fagyban is rügyes reménysége.

Hôseivel – kicsikkel, nagyokkal – találkozva oly módon gyarapszik az ember, ahogy csak a magasrendû mûvészet világában képes."

Kibédi népmesék

A két kaszás

Egyszer két koma, Sándor és Laji, elmentek korán reggel kaszálni. Két fényes kaszájuk volt, de az volt a baj, hogy a Lajié nem vágott, a Sándoré pedig úgy vágott, mint a beretva.

Na, nekifogtak kaszálni, de Laji nem haladt. Eléggé nyûgölte jobbra-balra a kaszát, de nem jutott sokra.

– Mi van veled, koma? Hát nem tudsz velem versenyt kaszálni?

– Hát én biztos tudnék versenyt kaszálni, de nem tudom, mi van a kaszámmal – felelte Laji.

Jó, eltelt valahogy a nap, estére hazamentek.

Na, de mit csinált Laji? Éjnek idején fogta a saját kaszáját, átment Sándor komájához, tudta, hol tartja a kaszáját, s összecserélte a kettôt.

Másnap reggel megint kimentek a mezôre. Most Laji haladt jól a munkával, de Sándor nem. Azt kérdi Laji:

– Mi van, komám, hát nem tudsz versenyt kaszálni velem?

– Te Laji – mondta Sándor –, te kicserélted a kaszámat, a rossz kaszádat tetted az enyém helyébe.

Így tréfálkoztak ezelôtt az emberek.

Aki mindent kipróbált

Találkozott az utcán két középkorú székely, rég nem látták egymást, valamikor katonacimborák voltak. Beszédbe elegyedtek.

– Na, hogy alakult az életed, amióta nem láttuk egymást?

– Tudod – azt mondja –, leszerelésünk után megnôsültem, már a fiam huszonkét éves, a leányom tizennyolc. Legelôbb a mezôgazdaságból próbáltunk megélni, nem ment. Munkás lettem. Dolgoztam a vajgyárban, aztán a faiparban, aztán az útügynél, aztán kômûveskedtem, bányász is voltam, most géplakatos vagyok.

– Hát barátom – szólt a másik székely –, te a felakasztáson kívül mindent kipróbáltál.

Ráduly János gyûjtése

Közönségszolgálat

Szerkeszti: Mezey Sarolta

Az alkalmazottak jogairól tulajdonosváltás esetén

A Hivatalos Közlöny 2006. március 28-i 276. számában tették közzé a 2006. évi 67-es számú törvényt. E törvény Románia Európai Unióhoz történô csatlakozásának napján lép majd életbe. E törvény rendelkezik az alkalmazottak jogainak védelmérôl azokban az esetekben, amikor vállalatukat, munkahelyüket vagy ezeknek egy részét átruházzák egy másik jogi személy tulajdonába és vonatkozik valamennyi vállalkozásra, függetlenül az alaptôke tulajdonosi státusától (állami, magán, szövetkezeti, önkormányzati stb.), kivéve azokat az eseteket, amikor a tulajdonjogot átadó vállalat ellen csôd vagy bírósági eljárás van folyamatban. A fentebb idézett törvény az alkalmazottak valamennyi – az egyéni vagy a kollektív munkaszerzôdésben foglalt – jogának átvételére kötelezi a vállalkozást átvevô új tulajdonost. A tulajdonosváltás nem lehet indok az alkalmazottak egyéni vagy kollektív elbocsátására. A régi és az új tulajdonos köteles a vállalati tulajdon átruházását megelôzô 30 napon belül értesíteni az alkalmazottakat a következôkrôl: a.) a tulajdonátruházás dátumáról, illetve tervezett dátumáról. b.) az átruházás indokáról. c.) az átruházás jogi, gazdasági és szociális, az alkalmazottakat érintô következményeirôl. d.) az alkalmazottakra vonatkozó elôirányzott intézkedésekrôl. e.) az alkalmazottak besorolásának és munkakörülményeinek meghatározásáról. Ez a törvény kifejezetten az alkalmazottak érdekeinek védelmét szolgáló jogszabály és uniós csatlakozásunknak egyik követelménye.

Mellau György

Egészségvédelem a vakációban

Közeleg a vakáció, ami a gyerekeknek gondtalanságot, a szülôknek annál több gondot jelent. A szabadság gyakran a felelôtlenséget is magával hordozza, amelynek következtében megduplázódik ebben az idôszakban az orvosi kezelésre szoruló gyerekek száma. A gyermekeink egészségére leselkedô veszélyekrôl dr. Horváth Mária budapesti gyermekorvossal beszélgettünk.

– Orvosi szemmel nézve melyek a leggyakoribb veszélyek, melyek a nyári vakáció idôszakában gyermekeinket érhetik?

– Unalmasnak tûnhet, de elsôként említem a túlzott napozást. A napsugárzás egyre agresszívebb! Ne engedjük gyerekeinket a déli órákban hosszasan napozni, és az elsô napokban csak a legmagasabb faktorszámú napozószert alkalmazzuk. A felégések ugyanis fokozzák a bôrrák kockázatát. A másik veszedelem a vízhez köthetô, ezért kis pácienseimnek mindig mondom, és alapvetô célnak is tekintem: a gyerekek tanuljanak meg úszni! Veszélyes lehet a rovarcsípés is, különösen a kullancsé. Sokat beszélünk róla, de tény, hogy több a kullancs, és egyre több közöttük a fertôzést hordozó is. A vírusos agyvelôgyulladástól oltások segítségével meg tudjuk védeni gyermekeinket, a Lyme-kór ellen azonban jelenleg Magyarországon nincs védôoltás. A kullancscsípés elleni védekezéshez hasznos, egyszerû tanácsok az erdôt járóknak: zárt ruházat, nadrágot zokniba tûrni, a ruházat pedig ne legyen tarka és illatos, mert ez vonzza a kullancsokat. Legyen nálunk mindig eltávolító csipesz, de ne alkalmazzuk a fullasztásos módszert, hiszen a kullancs öklendezéssel testünkbe üríti a gyomrában lévô fertôzô anyagot – foglalta össze a legfontosabbakat a doktornô.

– A mai gyerekek mintha könnyebben betegednének meg...

– A javuló szociális körülmények ellenére az immunrendszerünk kezd átalakulni, így mind védtelenebbek vagyunk az allergiával szemben. Ezért is van az, hogy a fejlettebb országokban az allergiás betegségek megszaporodtak. Gyakran mondom pácienseimnek: ma Magyarországon kétfajta ember létezik, aki már allergiás, illetve aki majd ezután lesz. A fejlett világ másik nagy problémája az elhízás. Két dolgot kell sürgôsen megszüntetni, a nassolást, és a túlzott üdítôital-fogyasztást. A mai gyerekek vizet már véletlenül sem isznak. Áltatjuk magunkat a százszázalékosnak mondott gyümölcslével, pedig a szervezet leadott folyadékát vízzel kell pótolni.

– És az ásványvíz?

– Jobb, mint az üdítô. Célszerû az ásványvizek fajtáját cserélgetni, mert ásványianyag-tartalmuk különbözô. Ismételten hangsúlyozom: nem eretnek dolog csapvizet inni. Kár elriasztani az embereket az ellenôrzött csapvíztôl.

– Gyógyszer és vitamin. A szülôk szeretnek az elsô tüsszentés után gyógyszerért rohanni, és vitaminokkal tömni a gyereket.

– Az utóbbi öt-hat évben a szülôk egyre inkább elfogadják az orvos tanácsait. Ha például azt mondom, hogy a gyereknek csupán vírusos fertôzése van, és nem kell antibiotikum, azt betartják. Talán a vitaminok is kezdenek a helyükre kerülni. Ha a gyerek helyesen táplálkozik, akkor tavasztól télig a szervezet nem igényel vitamintablettákat – figyelmeztet dr. Horváth Mária.

– Beszélgetésünk elôtt említette, hogy gyermekeik lelki egészségére is gondoljanak a szülôk. Nyáron, amikor a gyerekek szabadideje határtalan, ez még fontosabb.

– A nyári szünet veszélyhelyzet a felügyelet nélküli gyerekekre. Otthon a legtöbb idôt a tévé, vagy a számítógép elôtt töltik. Ez nagy hiba! Ijesztô szám jönne ki, ha egyszer megbecsülnénk, hogy a gyerekek az említett szórakozással mennyi idôt töltenek el. Sok silány, lelkükre ártalmas dolgot is látnak, tanulnak. Arra kérem a szülôket, próbálják meg ezt a fajta idôtöltést a minimumra redukálni. Van egy érzésem: a világban tapasztalható mérhetetlen agresszivitás egyik fô oka a videojáték és videofilm. Merjem említeni az olvasás szükségességét? Én magam tapasztalom: amikor a betegváróban kénytelenek az emberek sorban állni, legtöbben mindennel lekötik magukat, például dobolnak a falon, karistolják a bútorokat, csak hasznos idôtöltést nem találnak. Felüdítô látvány, amikor gyereket olvasni látok. A könyv és az olvasás szeretetét kellene visszacsempészni!

Hamary Dénes

Túraajánlat

115 éves az EKE

Már a múlt héten említettük, hogy az újjáalakulás mennyi embert megmozgatott, mennyi természetjáró gyûlt össze Gyergyószárhegyen a 100 éves évforduló alkalmából. Kerekes Péter Pál fotója is emlékeztet a 15 évvel ezelôtti találkozóra. Menjünk hát el a Gyergyói-medence eme régi településére, ahol a szép táj párosul a történelmi, népmûvészeti, mûvészeti értékek gazdagságával.

E rovatban már többször ismertettük a falu látnivalóit, ez alkalommal egy gyalogtúrát ajánlunk: Román hídja–Román pataka–Juharos-tetô–Eszenyô tisztás (kék sáv és kék kereszt jelzés). Aki vállalja a sátorozást, a hosszabb túrát, a Fehér ág völgyében beereszkedhet Laposnyára. Persze, aki a bizonytalan idôjárásra gondolva szeretne a biztosabb fedél közelében maradni, a településen is válogathat a sokféle látnivaló között: Lázár kastély, az alkotótáborok múzeumban maradt mûvei, a ferences kolostor és templom, az erôdített katolikus templom, a Tatárhalom, a székely népi építészet értékeit idézô utcák, a közeli Güdüc település.

Fedezzük fel újra és újra e tájat, s ne feledjük: nem csak kell, de jó is emlékezni a régmúlt idôkre, elôttünk járó- teremtô elôdökre, reménykedve, hogy munkájuk gyümölcsét az eljövendô évtizedek csak tovább érlelik.

Az Erdélyi Kárpát Egyesület Marosszéki Osztálya nevében, Kerekes Ibolya

Növényvédelem a zöldségesekben

Az elkövetkezô idôszakban ajánlatos kezeléseket végezni a burgonyabogár, közismert nevén kolorádóbogár ellen a paradicsomot, vinettát és krumplit termô parcellákon. A burgonyakultúrákon az optimális idôszak a permetezésre a lárvák elsô és második fejlôdési szakasza, a vinettát és paradicsomot akkor kell permetezni, amikor megjelennek a kifejlett egyedek. A következô hosszan tartó hatású rovarirtó vegyszerek egyike hatékony: ACTARA 25 WG – 0,06 kg/ha; CALYPSO 480 SC – 0,08 l/ha; SAMURAI 0,5 l/ha; COMMANDO – 0,1%; REGENT 200 SC – 1 l/ha; MOSPILAN 20 SP – 0,08 kg/ha; NOMOLT 15 SC – 0,15 l/ha; SONET 100 EC – 0, l/ha. Ha a vegyszerek kivitelekor a hômérséklet magas és erôteljes a párolgás, hektáronként 400-600 liter vizet ajánlatos használni, a kezeléseket pedig reggel és este végezni.

A munkavédelmi, környezetvédelmi és állatvédelmi elôírások tiszteletben tartása mindenki számára kötelezô.

Dr. Marian Pogacian mérnök, a növényvédelmi felügyelôség igazgatója

Ügyintézés

Idegen állampolgárok hazatelepítése

A Maros Megyei Idegenrendészeti Iroda közleményben tájékoztatott arról, hogy országos program kezdôdött idegen állampolgárok hazatelepítésére, amelyet önkéntesen vállalnak. A programot az Idegenrendészeti Hatóság és a Nemzetközi Migrációs Szervezet bonyolítja. A program keretében kíséretet biztosítanak azoknak a külföldi állampolgároknak, akiknek nincs romániai tartózkodási helyük és akik menedékjogot kértek, de vissza szeretnének térni hazájukba.

A program kedvezményezettjei:

– azok az idegenek, akiknek visszautasították a menedékjog kérését;

– azok a külföldi állampolgárok, akik úgy döntöttek, hogy felfüggesztik a menedékjog megszerzésének folyamatát;

– azok, akik menedékjogot vagy ideiglenes humanitárius védelmet kértek, de akik vissza szeretnének térni hazájukba;

– külföldiek, akiknek a román vízum által biztosított tartózkodási engedélyük lejárt;

– azok, akiknek nincs törvényes joguk Romániában maradni;

– azok az állampolgárok, akik vissza szeretnének térni származási helyükre, azonban sem úti okmányokkal, sem anyagiakkal nem rendelkeznek ezek megszerzéséhez;

A program elônyei:

1. Ingyenes repülôgépjegyet biztosítanak számukra Bukarestbôl annak az országnak a fôvárosáig, ahonnan származnak;

2. 25 amerikai dollár költôpénz, amelyet felszállás elôtt a repülôtéren nyújtanak át nekik;

3. Úti okmányok, amelyen nem szerepel kitoloncolási pecsét. Az illetô országban nem értesítik a hatóságokat egyes személyek hazatérésérôl.

Bôvebb tájékoztatást a 21/211-56-57-es, 21/211-45- 65-es telefonszámon nyújtanak. A hivatal címe: Bukarest, Dacia út 89. szám.

Munkaadóknak járó kedvezmény inasképzés esetén

A munkahelyi inasképzés az a szakképesítés, amelyet egy magán munkaszerzôdés alapján bonyolítanak le. Inas lehet bármely 16 és 25 év közötti természetes személy, aki nem rendelkezik azzal a szakképesítéssel, amelyre a munkahelyi inasképzést szervezik.

Munkahelyi inasképzést szervezhetnek:

– a Munkaügyi, Családügyi és Szociális Szolidaritási Minisztérium által a 279/25. számú törvény értelmében engedélyezett jogi személyek;

– engedélyezett személy, ha bizonyítja, hogy legkevesebb egy évet azon a területen dolgozik, amelyre az engedélyt kiváltotta;

– családi társulás, ennek képviselôje által, ha bizonyítja, hogy legkevesebb egy évet azon a területen dolgozik, amelyre a családi vállalkozás az engedélyét kiváltotta.

Az alkalmazó engedélyezését és az inasképzô mester tanúsítását a Munkaügyi, Családügyi és Szociális Szolidaritási Minisztérium végzi a megyei Munkaügyi, Családügyi és Szociális Szolidaritási Alap által, a megyei munkaerô-átképzési engedélyezô bizottság jóváhagyásával.

Az inasszerzôdés nem lehet több, mint 3 év, és kevesebb, mint 6 hónap.

Azok a munkaadók, akik inasszerzôdéssel személyeket alkalmaznak kérésre, a munkanélküli alapból, az inasképzés idejére, minden személyre havonta a következô juttatásokban részesülnek:

– a mindenkori minimális bruttó bér 5 százaléka;

– az elméleti oktatásra fordított költségek, amelyek azonban nem haladhatják meg a minimális bruttó bér 2 százalékát.

A tájékoztatást a Megyei Munkaerô- közvetítô Hivatal ügyvezetô igazgatója, Core Luminita bocsátotta rendelkezésünkre.

Sport

Szerkeszti: Bálint Zsombor

Vb-2006 elôzetes, C csoport

A legerôsebb négyes

A németországi labdarúgó- világbajnokság "halálcsoportja" a C jelû négyes, amelyben Argentína, Hollandia, Szerbia-Montenegró és Elefántcsontpart válogatottja közel egyenlô eséllyel indul harcba az elsô két helyért.

A világbajnoki újonc afrikaiak kicsit "kilógnak" a sorból, de ôket sem lehet esélytelennek nevezni, hiszen a keretükben olyan klasszisok szerepelnek, mint Didier Drogba, a Chelsea vagy Bonaventure Kalou, a Paris St. Germain futballistája. A hollandok erejét mutatja, hogy Roy Makaay, Edgar Davids és Clarence Seedorf még a 23-as keretbe sem fért be, Marco van Basten szövetségi kapitány inkább a fiatalokra számít. A nevek alapján talán a szerbek valamivel rosszabbul állnak, de Mateja Kezman, Savo Milosevic vagy Dejan Stankovic bármikor eldönthet egy találkozót. A válogatott utoljára 2003 júniusában szenvedett vereséget, Ilija Petkovic gárdája a selejtezôk során mindössze egy gólt kapott!

Az argentinoknál az okozhat fejtörést José Pekerman szövetségi kapitánynak, hogy a támadóknál Javier Saviola, Carlos Tevez, Hernán Crespo és Lionel Messi közül ki üljön a kispadon. A szakember irányításával a dél-amerikaiak háromszor (1995, 1997, 2001) nyertek ifjúsági világbajnokságot, most is elsôsorban akkori tanítványaira számít. A csapat mindenesetre teljesen kicserélôdött a csalódást okozó 2002-es vb óta, mindössze négyen maradtak hírmondónak. A brazilok mellett Argentína számít a vb másik nagy esélyesének.

Sakk – Június 1. kupa

Szombaton és vasárnap a nemzetközi gyermeknap alkalmával a Maris 2003 sportklub nyílt sakkversenyt szervez az 1997. január 1. után született gyerekek számára. A játszmákat szombaton 17 órától és vasárnap 10 órától rendezik a Constantin Brâncusi iskolacsoport (Victor Babes utca 11) termeiben, beiratkozás a helyszínen, szombaton 16.30 órától.

A rendezvényt, amelynek a célja a sakk népszerûsítése a gyerekek körében, az Ungarom Servcom, a Mihai Design és az Iskolás Sportklub támogatja.

Dedrád nyerte a Szászrégen körzeti falusi bajnokság alapszakaszát

Befejezôdött a Szászrégen körzeti falusi labdarúgó-bajnokság alapszakasza. Az utolsó fordulóban sajnos csak egy mérkôzést rendeztek pályán (Szentmihály–Dedrád 3–6), két csapatot ugyanis, Maroslakát és Füleházát kizárták meg nem jelenések miatt. A bajnokság rájátszással fejezôdik be, amit vasárnap Szászrégenben, az Otelul pályán rendeznek. 16 órától a 3. helyért Vajola és Kisfülpös játszik, míg 18 órától az elsô két helyért Dedrád és Oroszi vív meg egymással.

Labdarúgó megyei bajnokság, 20. forduló

Északi csoport: Gliga Companies Szászrégen – Holtmaros 7-2; Marosvécs – Görgényoroszfalu 3-0 (hivatalból); Felsôidecs – Marosfelfalu 0-6; Déda – Alsóidecs 0-3 (a pályán: 6-2, a dédaiak négy sárga lapos játékost szerepeltettek); Lövér – Erdôszakál 3-0 (meg nem jelenés); Görgénysóakna – Disznajó 3-0 (a pályán: 4-2, a vendégek négy sárga lapos játékost szerepeltettek).

A csoport állása: 1. Gliga Companies 54 p. 2. Lövér 40 p. 3. Disznajó 36 p.

Középcsoport: Mezôfele – Marosszentanna 0-3 (a házigazdák játékjog nélküli játékost szerepeltettek); Ákosfalva – Sáromberke 3-0 (hivatalból); Mezôpanit – Harasztkerék 2-1; Mezôbergenye – Csittszentiván 1-3; Koronka – Marossárpatak 3-0; Marosszentkirály – Székelymoson 5-1.

A csoport állása: 1. Koronka 46 p. 2. Ákosfalva 45 p (+42). 3. Marosszentanna 45 p (+33).

Déli csoport: Nagysármás – Marosgezse 2-2; Mezôszengyel – Búzásbesenyô 4-2; Mezôbánd – Mezôzáh elhalasztották; Náznánfalva – Vámosgálfalva 1-2; Bonyha – Mezôceked 1-0; Marosbogát – Marosugra 0-3 (a pályán 1-3, a házigazdák négy sárga lapos játékost szerepeltettek).

A csoport állása: 1. Mezôszengyel 45 p. 2. Náznánfalva 39 p. 3. Marosgezse 37 p.

Marosvásárhely körzeti falusi bajnokság

I.csoport: Mezôkapus – FC Mezôpagocsa 0-3 (a pálya nem volt elôkészítve, túl magas volt a növényzet); Mezôménes – Mezôkirályfalva 2-8; Jedd – Uzdiszentgyörgy 2-2; Mezôszabad – Speranta Mezôpagocsa 7-1.

A csoport állása: 1. Mezôkirályfalva 36 p. 2. Mezôszabad 29 p. 3. FC Mezôpagocsa 27 p (+11). 4. Mezôkapus 27 p (+6). 5. Mezômajos 27 p (+2). 6. Uzdiszentgyörgy 27 p (+1).

II.csoport: Székelykövesd – Harcó 1-1; Teremiújfalu – Makfalva 7-2; Somosd – Kibéd 5-3; Szentgerice – Egrestô 0-3 (egészségügyi ellátás hiánya); Cikmántor – Nyárádmagyarós 4-3; Csíkfalva – Nyárádremete 8-3.

A csoport állása: 1. Egrestô 42 p (+35). 2. Kibéd 42 p (+27). 3. Somosd 41 p (+46). 4. Teremiújfalu 41 p (+29).

Profesor Honoris Causa

Pénteken, június 2-án, délután 4 órától a Petru Maior Egyetem aulájában kerül sor a Profesor Honoris Causa cím ünnepélyes átadására a Liege-i Egyetemen tanító Liviu Masalar professzornak, valamint a budapesti Corvinus egyetemen tanító Jenei György professzornak.

Liviu Masalar

Liviu Masalar tanár úr, a mérnöki tudományok doktora, kinevezett professzor a liège-i egyetemen (Belgium), a Termelési és metrológiai mechanikai rendszerek tanszékvezetôje a Repülôgépgyártás és mechanikai szerkezetek részlege keretében az Alkalmazott Tudományok fakultásán.

Egyetemi tanulmányait a bukaresti Politechnikán végezte 1967-ben, ezt követôen doktori tézisét 1976-ban a Leuven-i Katolikus Egyetemen védte meg (Belgium).

Egyetemi pályafutása során tanársegéd volt a bukaresti Politechnikán, professzor és prodékán a szebeni egyetemen és a Leuveni-i Katolikus Egyetemen (1988-1991). 1991- tôl kinevezett professzor a liege-i egyetemen Belgiumban. Ezenkívül vendégprofesszor a Louvain-i Katolikus Egyetemen (Faculte de Medicine-Ecole de Sante Publique), ahol "A feldolgozó rendszerek veszélyeinek elemzése" címen tart elôadást.

Több mint 200 tudományos dolgozat és 22 könyv szerzôje és 150-nél több nemzetközi tudományos találkozó és kongresszus résztvevôje. Az "American Romanian Academy of Arts of Science" kinevezett tagja és nyugat-európai részlegének igazgatója. A National Conference of Standards Laboratories International from United States of America kiküldött tagja, mint ennek az intézménynek a területi felelôse Európában.

A Centre de Qualite Liege – Luxembourg társaság alelnöke, a Comission national belge d’evaluation des Dispositifs Medicaux tagja és a Minôségi Vezetés (Managementul Calitatii Totale) nemzetközi szakértôje.

Változatos oktatói tevékenységet fejtett ki különbözô kurzusai révén több romániai egyetemen (bukaresti Politechnika, szebeni Lucian Blaga Egyetem, temesvári Politechnika, Suceavai Stefan cel Mare Egyetem, nagyváradi egyetem).

Több küldetésen vett részt a Románia európai uniós felvételét szorgalmazó tevékenységek keretében.

1955-ben kitüntették a belga Királyi Érdemrenddel (Chevalier de ’Ordre de LEOPOLD) a Román–Amerikai Akadémia díjával és több más román, belga és moldova köztársaságbeli kitüntetéssel.

Tevékenységének egésze révén tekinthetjük a román tudomány és kultúra figyelemreméltó nagykövetének az Európai Unió országaiban és az Amerikai Egyesült Államokban. A Petru Maior Egyetemmel való együttmûködése a mesterképzés szintjén hozzájárult ahhoz, hogy a diákok felkészítésének szintje didaktikai és tudományos szempontból egyaránt emelkedjen, és modern európai szellemet vitt a tanári kar tevékenységébe.

Különleges érdemeinek elismeréseképpen a mérnöki fakultás javaslatára a Petru Maior Egyetem szenátusa úgy döntött, hogy a Profesor Honoris Causa címmel