Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Magyar bank kezébe kerül a CEC! – fúj riadót az egyik szolgálatos nemzetvédô Olvasom szalagcímben, hogy – a szerzô legnagyobb bánatára – a "románok népi bankja", a CEC (takarékpénztár) az OTP "magyar" bank kezébe kerülhet. A továbbiakban meg felsorolja azt a négy európai pénzintézetet, amelyek részt akarnak venni a CEC privatizálásában. (Úgy látszik, az illetô még nem tudja, hogy már csak kettô maradt versenyben.) Az írás aztán a rendszerváltást követô elsô évek stílusában, amikor a dühöngô nacionalizmus, a maximálisra fokozott magyarellenesség volt divatban, elsírja, hogy a "bármi áron való privatizálás" okán a hatalom akárkinek odadobná a "nép bankját", amely "húsos konc a külföldiek számára". Egyébként a tartalom egyáltalán nincs összhangban a címmel. Tegnapelôtt Marosvásárhelyen Cozmin Gusa, a PIN elnöke is rettenetesen aggódott, hogy a "szolgálatos motorbiciklis" – állítólag valamilyen érdekektôl vezérelve – azt sugallta, hogy "Románia egyetlen állami pénzintézetét az OTP Banknak adják el". Ezzel pedig egyrészt "visszaélt a hatalmával" és "befolyásolás" vétkét követte el, másfelôl egy magyar pénzintézet javára elkótyavetyélné a CEC-et.

Csak a pontosság és hitelesség kedvéért, tekintsünk egy kicsit bele a romániai privatizációba. Mint kiderül, az EU-vállalatok uralják a hazai tôkepiacot. A mobiltelefon-hálózaton nagyobbrészt az angolok (Vodafone 45,9%) és a franciák (Orange 51,1%) osztoznak, a "hézagot" a Zapp (2,3%) és a görög Cosmote (0,7%) tölti ki. A Fejlesztési Bank (BRD), a Bancpost, a Mezôgazdasági Bank, a Kereskedelmi Bank (BCR) privatizálása során az EU-pénzintézetek lettek a fôrészvényesek. A romániai bankintézetek közel 35 milliárd eurós forgalmának a háromnegyede külföldi bankok kezében van: az osztrák Raiffeisen, illetve Erste Bank, a Volksbank, a HVB-Tiriac, majd a görög Alpha, Piraeus és a Román Bank. Az elektromos energia 47%-ban állami tulajdonban van, 25% a holland Brau Union, 15,56% a cseh CEZ, 12,38% a német E.ON tulajdona. A földgáz teljesen külföldi kézben van: 32% a francia Gaz de France (Distrigaz-Sud) – amely érdekes módon állami vállalat –, 32% a német Ruhrgaz tulajdonába került, 43% a Petromé (OMV). Nem folytatom, mert nem fér be a "keretbe".

Az azonban érdekes, hogy az álhazafias aggodalom akkor tör fel a leghevesebben egyesekben a "nemzet vagyonáért", amikor esetleg magyar befektetô tûnik fel a láthatáron. A "nu ne vindem tara" a '90-es évek elején még elment, de ma, 5 hónappal az EU-csatlakozás elôtt, illetve amikor a "nemzet vagyonának" nagy része külföldi kézben van, mindent kiárusítottak, azért visítani, mint fába szorult féreg, hogy a CEC-et esetleg az OTP Bank nyeri meg, egyszerûen röhejes és anakronisztikus. Pont mint amennyire az európai integráció folytán abszurdummá váltak az Alkotmány elsô cikkelyében szereplô "szuverén" meg "független" kitételek. Meglehet, a nemzeti önérzet heves kitörése az OTP versenytársának nyújtott önkéntes (?) hangulati támogatás. Azt a legagymosottabb nemzetvédô sem gondolhatja, hogy az Ethniki Trapeza görög bank majd "nemzetibb" színezetû lesz. Hacsak nem fogta el ôket a nosztalgia az egykori fanariótákra gondolva!

A címbeli kérdésre kapásból válaszolhatunk: a kutya sem! A városatyáknak nincs idejük olyan bagatell üggyel törôdni, mint például a képen (1. oldalon) látható gyalogátjáró megszüntetésével járó kellemetlenség. Azzal, hogy a gyalogosoknak több száz méteres kerülôket kell tenniük, ha szabályosan akarnak a túloldalra jutni. A közlekedésrendészeket sem foglalkoztatja, hogy a gyalogosok számára is ésszerû megoldásokat keressenek ezen a helyszínen és máshol. Mondjuk úgy, hogy ide is villanyrendôrt telepítenek, mûködését összehangolva az elôtte meg utána lévôvel. Vagyis a lehetô (!) legfolyamatosabbá tenni a jármûforgalmat, egyben szolgálva a gyalogosok érdekeit is. Nem nagy kunszt, csak észre kellene venni, hogy Marosvásárhelyen nem csak hivatalok és hivatalnokok léteznek, hanem jóval többen állampolgárok. Adófizetôk, akiket – állítólag – a hivataloknak és hivatalnokoknak szolgálniuk kell(ene). Például úgy is, hogy a "polgári engedetlenségnek" ezen az ön- és közveszélyes formáján elgondolkoznak.

Annyit azért írjunk a közlekedésrendészek javára, hogy nem tették "vadászterületükké" ezt a csomópontot. Talán maguk is érzik, hogy az átjáró megszüntetése ellentmond az ésszerûségnek és a "szokásjognak". Csak remélhetjük, hogy e néhány sor nyomán nem az engedetlenkedô polgárokra szállnak rá, hanem belátják: a gyalogos is ember!

A marosvásárhelyi tanács tegnapi ülésén hosszas vita után döntés született: meghatározták azokat az övezeteket, ahol kizárólag távhôszolgáltatást biztosítanak, megszabták a rendszerbôl való kiválási díjat, és a rendszerbe való visszacsatlakozási díjat is bevezettek. Mindezt augusztus 1-jétôl kezdôdôen.

A távhôszolgáltatási stratégia alkalmazásával kapcsolatos határozattervezet kapcsán kialakult vitában igencsak megoszlottak a vélemények. Azzal minden felszólaló egyetértett, hogy jobb minôségû és olcsóbb szolgáltatásra van szükség. Miután az önkormányzat elôzô évekbeli erôfeszítése a szolgáltatás koncesszionálására csôdöt mondott, ugyanakkor jelentôs összegeket fordítottak a rendszer korszerûsítésére, valamit tenni kell. Gondolni kell arra a 28 ezer fogyasztóra, akik még a rendszerhez tartoznak.

A határozattervezet szerint a képviselôknek szavazniuk kellett arról, hogy meghatározzák azokat az övezeteket, ahol kizárólag távhôszolgáltatást biztosítanak a jövôben, arról, hogy kiválási díjat vezessenek be azok számára, akik nem igénylik ezt a szolgáltatást az elkövetkezôkben. Fekete Attila hozzászólásában igen lényeges problémát jelzett: ellenzi a kiválási díj megszavazását olyan alapon, hogy nincsenek egyéni szerzôdések fogyasztó és szolgáltató között. Hogy ennek mûszaki akadálya lenne? "Tavaly 5 kazánházat korszerûsített az Energomur, 65 milliárd lejt fektetve be, és az idetartozó fogyasztókkal még mindig nem kötötték meg az egyéni szerzôdést. Még csak azt sem lehet tudni, hogy mi áll majd e szerzôdésekben. Ha a fogyasztó nem adta beleegyezését e beruházásokhoz, milyen alapon vegyünk el tôle kiválási díjat? Az a fogyasztó, aki tud fizetni, úgyis kifizeti a díjat, ami csak arra lenne jó, hogy a szegényeket a rendszerben tartsa" – mondta a tanácsos, aki mellesleg jogász. Bauer Andrea, az Energomur vezérigazgatója elmondta, hogy az érvényben levô törvények nem teszik lehetôvé az egyéni szerzôdések megkötését, csak abban az esetben, ha a tömbházban a rendszer mûszakilag ezt megengedi. Moraru Octavian azt kifogásolta, hogy a hálózati veszteségekrôl, a hálózat korszerûsítésérôl nem sok szó esik a távfûtési stratégiában, ugyanakkor azt sem érti, mondta, hogy annyi beruházás után a földgázfogyasztás még mindig nagy, így az árak is nagyok. A "piackutatást" is kifogásolta, ami szerint csupán a fogyasztók 10 százaléka gondolja úgy, hogy a közköltség túl magas. Moraru szerint mindenki így gondolja. Javasolta, hogy a kiválási díj arányos legyen egyes kazánházaknál végzett beruházások értékével. Pop Liviu úgy látta volna jónak, ha felleltározzák azokat a fogyasztókat, akik a távhôrendszeren szeretnének maradni, "addig nem beszélhetünk a nevükben".

Molnár Gábor szerint figyelembe kell venni az egyéni jogokat és a közösség érdekeinek képviseletét egyaránt, de elképzelhetetlen, hogy az Energomur csôdöt mondjon és 30-35 ezer kiskazán kéménye nyúljon ki a tömbházak falain. A képviselô kijelentette, azok miatt, akik kiválnak, szenved a többi lakó, és a kiválások gyengítik a rendszer korszerûsítésének esélyeit, ezért ott, ahol még biztosítani lehet a távhôszolgáltatást, meg kellene tiltani a kiválásokat. Egyetért ugyanakkor a kiválási díj bevezetésével, amit azok megsegítésére lehetne fordítani, akiknek "többletköltségeik lesznek" – mondta. Doru Opriscan a másik végletet képviselte, egy kormányhatározatra utalt, mely szerint a helyi tanácsoknak jogukban áll megtiltani a kiválást a rendszerbôl és ô ezt szorgalmazza. Javasolta egy visszacsatlakozási díj bevezetését is, ami a kiválási díj kétszerese legyen, mivel szerinte pár éven belül annyira jól mûködik majd a szolgáltatás, hogy sokan lesznek, akik most kiváltak, de majd visszakívánkoznak. A szavazást megelôzôen a testület dr. Benedek István, az RMDSZ frakcióvezetôjének javaslatára rövid szünetet tartott. A voksolásnál kiderült, immár csak 15-en maradtak a képviselôk, páran idôközben elhagyták az üléstermet, ami a frakcióvezetô szerint egy ilyen lényeges kérdés megvitatásánál nem minôsíthetô a legszebb gesztusnak. A szavazáskor a képviselôk a teljesen megtiltani a kiválást vagy "fájdalomdíj ellenében" megengedni között ingadoztak. Végül is döntés született: jóváhagyták azokat az övezeteket, ahol a továbbiakban kizárólag távhôszolgáltatást biztosítanak (a következô kazánházak tartoznak ide: Kárpátok sétány 1, 2, 3, Bodor Péter, Budai Nagy Antal, Téglagyári, Kornisa, Kövesdomb 1, 2, 3, 4, Állomás, Szabadság utca 1, 2, Mihai Viteazul, Meggyesfalvi negyed 1, 2, 3, 4, Nicolae Balcescu, Béke, Savinesti, Székely Vértanúk, Tudor Vladimirescu 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10 és Egyesülés negyed). Ebben az "exkluzív" övezetben az egységes kiválási díj 20 millió régi lej. A kiválási díj fizetése alól mentesülnek azok a fogyasztók, akik nem az "exkluzív" zónában laknak, bevezetik az ugyancsak 20 millió lejes visszacsatlakozási díjat azok számára, akik 2006. augusztus 1. után válnak le a rendszerrôl, ezt a díjat pedig a rendszer korszerûsítésére használják. A tegnapi határozat hatálytalanítja azt az elôzôt, amely az Egyesülés lakónegyedbeliek számára 48 millió lejes kiválási díjat szabott meg. A stratégia egészérôl s a végrehajtás biztosítékairól keveset hallottunk.

Tegnap mintegy 20 börtönalkalmazott tüntetett a prefektúra épülete elôtt, több fizetést, a túlórák elszámolását kérve, követelve a börtön parancsnokának, Szöllösi Gézának menesztését. A 2005-ben megalakult Unirea szakszervezet tagjai fütyöléssel, kiabálással tiltakoztak a börtönparancsnok önkényes magatartása ellen.

Nagy Zsolt távközlési és információtechnológiai miniszter jelenlétében, a víkendtelepi Félsziget fesztiválon a minisztérium által mûködtetett internetsátorban hivatalosan felavatták a Behálózunk név alatt futó internetnépszerûsítô kampányt.

A kampány célja, amelynek elsô állomásaként a Félsziget fesztivált választották, hogy lehetôséget biztosítsanak a fiataloknak ingyenes internet-használatra, a nyár folyamán számos más helyszínen, táborokban, fesztiválokon felállítják hasonló céllal a sátrat, amelyben a szponzorok által biztosított 30 számítógépen lehet éjjel-nappal navigálni a világhálón. A kezdeményezés sikerét jelzi, hogy egyetlen nap alatt 700-an jelentkeztek be a sátorban.

Romániában jelenleg a lakosság mintegy 28%-a, hozzávetôleg 5 millió ember használja valamilyen célra rendszeresen az internetet, ami lényegesen elmarad a fejlett nyugati államok hasonló adataitól. A távközlési minisztériumban úgy vélik, hogy ez az akció is hozzájárul ahhoz, hogy a használati arány 2007-ben 33%-ra nôjön. Meg kell adni a fiatal generációnak a lehetôséget, hogy fel tudja venni a versenyt tájékozottság és felkészültség szempontjából nyugati társaival – vélte Nagy Zsolt, aki azt is hozzátette, hogy a fiatalok amúgy is rendkívül nyitottak az internet kínálta lehetôségekre, szünidôben azonban sokuknak nincs lehetôségük számítógép közelébe kerülni.

Szerdán délután Marosvásárhelyen a Bernády Házban került sor a hagyományos Népújság-kosár és a Hûségtombola kisorsolására. Az eseményt 107 résztvevô tisztelte meg jelenlétével.

A beérkezett 911 boríték beküldôi közül ezúttal a következôknek kedvezett a szerencse: Orosz Istvánné, Marosvásárhely, Rovinari u. 21. szám, Szabó Éva, Marosvásárhely, Primariei u. 3/13. szám és Gál Edit, Marosvásárhely, 1918. December 1. u. 221/12. (A kosarakért jelentkezni a szerkesztôségben lehet: Dózsa György utca 9. szám, II. emelet.)

A Hûségtombola 1 millió lejes díját Pantea Roland olvasónk vehette át.

Az RMDSZ Maros megyei székházában dr. Kelemen Atilla megyei elnök meghívására tanácskozásra gyûlnek össze ma a marosvásárhelyi és megyei tanács RMDSZ frakcióinak tagjai. A találkozón részt vesz Borbély László miniszter, és Frunda György szenátor is. A megbeszélés tárgyát olyan közigazgatási kérdések képezik, melyek a kormányzati, döntéshozói és közigazgatási struktúrák szoros együttmûködését feltételezik.

Marosvásárhely:

• A fôtéri Aesculap (Gyôzelem tér 35., telefonszám 266-649), a B&B (Rózsák tere 16. szám, telefonszám: 260-103), a Pharma Plus (1918. December 1. u. 182-184., tel. 246-859) és a Royal (1918. December 1. u. 86B/6, tel. 311- 602) gyógyszertár állandó jelleggel nyitva tart.

• Naponta 8-20 óra között tart nyitva a Sensiblu I (Rózsák tere 36-38., tel. 264-206), a Sensiblu II (1918. December 1. út 219., tel. 244-311) és a Sensiblu III (tel. 223- 842, 1848. út 23/A); a kövesdombi Aesculap (tel. 237-026, 1848. út 37.sz.) és a Superfarm (tel. 249-033, Bazsalikom u. 7. sz.).

Szászrégen:

• Szombaton 8-20 óra között a Medifarm (tel. 520-771, P. Maior u. 5.) és a Lotus (Iskola u. 11/1-2., tel. 511-298), 20 órától vasárnap reggel 8 óráig a Farmaliv (tel. 511-018, Egyesülés u. 17. sz.); vasárnap reggel 8 órától este 8-ig a Lotus, 20 órától hétfô reggel 8 óráig a Geum (tel. 511-028, Só utca 2. sz.) szolgálja ki a hozzájuk fordulókat.

Marosludas:

• Szombaton 8-18 óra között a Panax (tel. 414-604, 1918. December 1. út 15. sz.), szombaton 18 órától vasárnap reggel 8 óráig a Vitafarm (tel. 413-049, Rândunelelor u. 3/A, 2-es lakrész), vasárnap 8 órától 13 óráig a Panax (tel. 414-604, 1918. December 1. út 15. sz.) vasárnap 13 órától hétfô reggel 8 óráig a Vitafarm tart nyitva.

Dicsôszentmárton:

• Szombaton 13 órától hétfô reggel 8 óráig a Veritas (tel. 440-248, Köztársaság utca 71-73. sz.) tart ügyeletet.

• Ügyeletes fogászat Marosvásárhelyen: július 30-án vasárnap dr. Csongor Lehel fogorvosi magánrendelôje tart ügyeletet (Szamos utca 53. szám).

Segesvár:

• Július 29-én, szombaton 8-20 óra között a Gentiana I. (Herman Oberth u. 45. sz., tel. 771-831), este 8 órától vasárnap reggel 8-ig az Aesculap 43 (Herman Oberth u. 22. sz., tel. 779-913.), vasárnap 8-20 óra között a Gentiana I. (Herman Oberth u. 45. sz., tel. 771-831), este 8 órától hétfô reggel 8-ig az Aesculap 44 (tel. 777-735, Zaharia Boiu u. 44. sz.) tart nyitva.

Nicolae Vacaroiu, a szenátus elnöke csütörtökön, a két ház Állandó Büróinak közös ülése után kijelentette, hogy a Román Hírszerzô Szolgálat (RHSZ) és Kémelhárító Szolgálat (SIE) igazgatói tisztségükben maradnak mindaddig, amíg a parlament közös ülésen nem meneszti ôket.

Vacaroiu elmondta, hogy ô is és a képviselôház elnöke, Bogdan Olteanu is levelet továbbítanak Traian Basescunak, melyben kérik, hogy az érvényben lévô törvényeknek megfelelôen küldjön egy átiratot a parlamentnek, melyben javasolja a RHSZ és a Kémelhárító Szolgálat igazgatóinak tisztségbôl való felmentését és más személyek kinevezését.

Az ügy újabb éles szóváltásra adott okot a koalíción belül. A Demokrata Párt képviselôházi frakciójának elnöke, Cristian Radulescu szerint az NLP az RMDSZ-szel, a KP-val és az ellenzékkel kényelmetlen helyzetbe hozta a parlamentet, mivel a DP ellen szavazott.

"Csalódtam az NLP, valamint az RMDSZ és KP reakciójában, de elsôsorban a liberálisokban a ma kialakult helyzet miatt", húzta alá Radulescu.

A demokraták vezetôje rámutatott, hogy a két ház Állandó Büróinak ülésén az érvek többször is a nevetségesség határát súrolták és a NLP, RMDSZ és KP segítségével hozott döntés, a DP-vel szemben, a parlamentet "kényelmetlen helyzetbe hozta".

"Sajnálatos módon, most is, a parlament nem szalasztotta el az alkalmat, hogy bebizonyítsa, hogy nem tartja tiszteletben a törvényeket, a szövetséges és koalíciós kollégák pedig azt, hogy velünk ellentétes álláspontot mutassanak", húzta alá a demokrata képviselô.

Mintegy replikaként az NLP képviselôházi frakcióvezetôje, Crin Antonescu csütörtökön elmondta, hogy a DP és NLP a Hajszam-ügyben "nem ugyanazon a nyelven beszél", aláhúzva, hogy a demokraták a parlamentben az elnöki intézmény nyúlványai.

"Minden demokratikus rendszerben a parlament független. Senki sem mondhatja meg a parlamentnek, mikor, hogyan és egyáltalán kiadjon-e egy törvényt. Ez nem jelenti azt, hogy a nemzetbiztonságra vonatkozó törvényrôl nem kell tárgyalni. De az államfô arról próbálja meggyôzni a közvéleményt, hogy az ország elsô számú terroristája, Omar Hajszam azért tûnt el, mert nem fogadták el a nemzetbiztonsági törvényt", mondta a liberális képviselô.

Aláhúzta, hogy a parlament tárgyalásra fogja hívni az államelnököt a törvényes keretek visszaállítása érdekében, és hogy megoldják ezt a fordított sorrend okozta válságot.

A parlamentnek nincs mit felróni ebben az ügyben, hiszen amint "bekövetkezett az esemény, a bizottságok, az irodák és a két ház elnökei azonnal eleget tettek kötelezettségeiknek", mondta Antonescu.

Nem sikerült egyetértésre jutni a római nemzetközi értekezlet résztvevôinek arról, hogy azonnali tûzszünetet követeljenek Libanonban, az Egyesült Államok ugyanis határozottan ellenállt partnerei nyomásának. Az Egyesült Államok, 13 európai és arab ország külügyminiszterei, a libanoni kormányfô, Kofi Annan ENSZ- fôtitkár, az Európai Unió és a Világbank képviselôinek részvételével tartott értekezleten végül csak annyiban állapodtak meg, hogy "haladéktalanul elkezdik a közös munkát annak érdekében, hogy sürgôsen létrejöjjön egy tartós, állandó és fenntartható tûzszünet".

Míg a Massimo D’Alema olasz külügyminiszter által ismertetett zárónyilatkozat hangsúlyozza, hogy a tûzszünetnek "tartósnak, állandónak és fenntarthatónak" kell lennie, Libanonban szerdán fokozódtak a harcok.

Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter nem rejtette véka alá, hogy Washington, Izrael fô szövetségese ellenzi, hogy az ellenségeskedések azonnali befejezését követeljék.

"Mindnyájan nyomatékosan véget kívánunk vetni az erôszaknak" – hangsúlyozta Rice – azzal a feltétellel, hogy ez "tartós alapon történjék", mivel a térség túl sok megszegett tûzszünetet látott már.

Philipe Douste-Blazy francia külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Párizs jobban szeretett volna egy "azonnali tûzszünetre" történô felhívást.

Kofi Annan ENSZ-fôtitkár a konferencia megnyitóján szintén az "ellenségeskedések azonnali beszüntetését" szorgalmazta. Egy nappal az után, hogy egy izraeli támadás során életét vesztette négy ENSZ-megfigyelô, a konferencia zárónyilatkozata a lehetô legnagyobb visszafogottságra szólította fel a zsidó államot. A résztvevôk egyperces néma felállással emlékeztek meg az ENSZ- megfigyelôkrôl.

A részt vevô országok nyilatkozatukban vállalták, hogy segítséget nyújtanak a libanoni kormánynak, azonnali humanitárius segélyt küldenek az országba. Üdvözölték, hogy Izrael hozzájárult a Libanonnak szánt humanitárius segélyek eljuttatásához.

A Libanonba telepítendô nemzetközi erô – amelynek ötletét másfél hete vetették fel a legfejlettebb ipari országok és Oroszország alkotta G8- csoport szentpétervári csúcstalálkozóján – szintén szerepelt a konferencia napirendjén, de továbbra sem határozták meg annak pontos megbízatását, összetételét és a felvonultatás határidejét.

Fidel Castro kubai elnök az életkorával tréfálkozott a nemzeti ünnepen mondott több mint kétórás beszédében, és kijelentette: nem marad hatalmon százéves koráig.

A kubai forradalmat bevezetô eseménynek, a Moncada laktanya ostromának július 26-i évfordulóján Bayamo kelet-kubai városban százezer ember elôtt beszélt a 80. évét augusztusban betöltô kubai vezetô. Fôleg helyi kérdésekkel, köztük a gazdaság és az egészségügy fejlôdésével foglalkozott, s amikor megemlítette, hogy rengeteg kubai éri el a százéves kort, hozzátette: "kis északi szomszédainknak nem kell aggódniuk, nem tervezem, hogy hatalmon maradjak százéves koromig".

Fidel Castro élemedett korára tekintettel ellenfelei már "fenik a kést" a hatalomváltásra számítva. Az Egyesült Államok – amelyre "kis szomszédként" utalt – pár hete bejelentette, hogy 80 millió dollárt szán a kubai belsô ellenzék kiépítésére. Washington azt szeretné megakadályozni, hogy az elnök az öccsének, Raul Castrónak adja át a hatalmat.

Az amerikai törekvésekre válaszul Castro kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem fogja tudni "eltaposni" a latin-amerikai forradalmakat. "Több mint 40 éve próbálja eltaposni a kubai forradalmat, de nem tudta, el akarta taposni a venezuelait, és azt sem tudja" – mondta.

Az imperializmus azt hiszi, hogy a vezetôk megölésével megöli a forradalmakat is…, mi arra törekszünk, hogy a nép sorsát vagy kiválasztott céljait ne egy ember döntse el, hanem az ország állampolgárainak lelkiismerete – mondta az elnök, aki több merényletet is elhárított, amióta 47 éve hatalmon van.

Tegnaptól újságkivágásokból készült szórólapokat osztogatnak a Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN) Maros megyei képviselôi. A szórólap, úgymond, részletesen tájékoztatja a vásárhelyieket, hogy "a polgármester és csicskásai mit mûveltek ’90 után", Cozmin Gusa PIN-elnök szerint "leleplezi Dorin Florea törvénytelenségeit". Ugyanakkor feljelentést tettek a Korrupcióellenes Ügyosztályon és levélben tájékoztatták Daniel Morarut, a DNA elnökét, akinek a válaszát türelmetlenül várják.

Az akciót Lavinia Sandru indította el, aki sajtótájékoztatón jelentette ki, hogy "Marosvásárhely polgármestere több mint 1 millió dollárral károsította meg a helyi költségvetést". A polgármester dossziéját, amely nem tudni, hogy került hozzá, elküldte a DNA-nak, és reményét fejezte ki, hogy a vásárhelyi ügyészek minél elôbb munkához látnak. A 130 oldalas dossziét a számvevôszék állította össze, és ennek alapján a PIN reméli, hogy Florea "legalább hat- hét évet kap". Sandru ugyanakkor felszólította Emil Bocot, addig ne menjen szabadságra, amíg ki nem zárja a pártból Dorin Floreát.

Cozmin Gusa kijelentette: az akció nem Dorin Florea, hanem Marosvásárhely polgármestere ellen indul. A kérdésre, hogy miért épp most, azt válaszolta, hogy nemrég alakult meg a PIN megyei szervezete, és hogy a következô helyhatósági választásokon saját jelölttel akarnak ringbe szállni a polgármesteri székért.

Cozmin Gusa, a PIN elnöke tegnapelôtt Marosvásárhelyen kijelentette: az Omar Hajszam-ügyben nem a titkosszolgálatok vezetôi a hibásak, a "fiúk" (azaz a "3+1") csak kihasználták a lehetôséget és faképnél hagyták Traian Basescut, akitôl "alig várták, hogy megszabaduljanak".

Véleménye szerint a szíriai eltûnésében a SRI "második sora" a ludas, nevezetesen az antiterrorista alakulat vezetôje. "Ez az egyén jelenleg tábornok, 1989 elôtt hadnagy volt a szekuritátéban, neki kellett szemmel tartania Omar Hajszamot, a szíriai titkosszolgálatok beépített emberét. A volt hadnagy utólag a szíriai üzlettársa lett (farmernadrágokkal, cigarettával és valutával üzérkedtek). Tehát 20 éve ismeri Omar Hajszamot, és ô szervezte be a szekuritátéba, majd a SRI- be". Ezért tudott úgy kimenni az országból, hogy senki nem jelentette. Tehát a titkosszolgálatok igazgatóinak semmi köze a dologhoz, egyébként – tette hozzá – Timofte vagy Fulga lemondásával nem tisztulnak meg az állami intézmények.

Azokra a híresztelésekre, miszerint maga az elnök generálta volna a válságot azért, hogy így csikarja ki a titkosszolgálati törvényt, azt mondta, hogy errôl szó sem lehet, különben máris kinevezte volna a lemondott titkosszolgálati vezetôk helyetteseit. Viszont, ha arra számít, hogy elérheti a törvény elfogadását, akkor téved, mert "sohasem lesz olyan, amilyent Basescu szeretne, mert a parlamentben nincs támogatottsága".

A Népújság azt kérdezte a politikustól, mi az oka, hogy bár naponta rukkol ki az érdekes, a sajtó számára izgalmas, akár az államfôt vádoló, támadó nyilatkozatokkal, soha egyetlen reakciót sem tapasztaltunk sem az államfô, sem a politikusok részérôl. Azt jelenti, hogy nem veszik komolyan?

Cozmin Gusa: Nem reakciót várok Traian Basescutól vagy mástól, csak fel akarom hívni a figyelmet a visszásságokra, illetve azt akarja elérni, hogy az államfô jobban odafigyeljen a problémákra. Példának okáért a CEC privatizációjára, mert ez az intézmény az, amely az ortodox egyház és a tanügy mellett minden kis településen jelen van, és aki megveszi, ráteszi a kezét jóformán az egész országra.

Hozzátette: úgy tudja, Calin Popescu Tariceanu háttértárgyalásokat folytat és nyomást gyakorol a kollégáira, hogy a CEC-et az OTP Banknak adják el. Ez pedig a befolyásolás kategóriájába sorolható bûncselekménynek számít.

Magyar levelek

Még szerencse, hogy szabad írni, és szabad megválasztani, hogy mirôl, kirôl. Moldova György könyvet írt Kádár Jánosról; az igazságosról. Meg sem jelent, de már készülôben a botrány. Se szeri, se száma az ajánlóknak és a fogcsikorgatóknak. Kineveti a hitetlenkedôt a szerzô, felette büszke, hogy beszélhet a televízióban, hogy ott díszeleg az újságok címoldalán ábrázatja, együtt a példaképével. Egy biztos: nem rossz kufár. Hiszen ki tudná jobban, hogy még mindig népszerû eszméket árul. Kicsit próbára teszi a nosztalgiát. Lám annak is, ami árt, és annak is, ami ártatlan (némelyeknek) ugyanaz a témája. Pedig régen történt, hol van már az a helyzet, azok az emberek sem léteznek, vagy ha igen, nem olyanok vagyunk, amilyenek voltunk. Moldova most azt mondja, hogy ami akkor volt, az a valóságos, és mérhetô ma is. És hiábavaló igyekezet kiverni a fejekbôl Kádárt. Mert nem lehet. Magyarok millióit nem választja el tôle sorompó; az emlékezet aligha oszladozik az idôben. Ha egyáltalán oszlik. Így aztán, akinek ilyesmi a vesszôparipája, nem érzi magát csalónak, amikor (enyhén szólva) rálicitál azokra az állapotokra. Nincs itt semmilyen rejtély, csak kuszálják a szálakat, hogy a vétlennek ne lehessen kibogozni. Hogy a tettesek bûntudata eszünkbe ne jusson, és ne is emlegessük.

Az ember persze zavarban van, és keresi okait, hogy miért. Mindenesetre nem tagadhatom, elnézôen tekintek az íróra. (És magamra is.) Na, nem azért, mert nem hajt térdet a mai rend elôtt. Bizonyosan nincs egyedül. Egyáltalán kinek van ma joga számon kérni valakitôl, ha az éppen nem akarja ismerni az ellenkezô irányba vezetô utat?

Valamikor faltuk könyveit, otthon Erdélyben is. Volt, amit úgy menekítettek határokon át. A bezártságban, az elhallgattatásban jó volt olvasni, amit más le nem írhatott, jó volt tapasztalni, hogy az irodalom falán legalább látszanak a repedések. Hogy vannak, lehetnek lázadók, akiknek van merszük odamondogatni. A rendszer meg tûrte. Ha sejtettük ugyan miért, saját tévedésünknek tekintettük inkább, és szemet hunytunk. De ma már nem. Azóta nyilvánvaló, hogy a megtûrtségnek milyen ára volt. Maga volt a látszat, semmi egyéb. Ahhoz, hogy közkedvelt lehessen valaki, jóváhagyás kellett. Azoknak belenyugvása, akik tudták, hogy a haszon az övék. Nem véletlen hát, ha ma álságos lázadásról beszélünk, bizonyos jelenségekrôl, ami helyesbítésre szorul. Akiknek a (nagy) kiengesztelôdésben fôszerep jutott, aki tán nem volt kiválasztott, azzá lett, keblére ölelte a rendszer. Pártfogolta, felügyelte. Mert (elsôsorban) neki teljesítettek. Berkesi András, Szilvási Lajos, kiknek népszerûsége töretlen volt akkor, pedig nem sok vizet zavartak a szépirodalomban, Hofi Géza színpadon (és még annyian mások), megtette a magáét. Ahogyan elvárták. Akadozó gépezetben nyitogatták a szelepeket.

Moldova György nem titkolja, fegyverrel harcolt ötvenhatban. Regényben (Akar velem beszélgetni?) kikezdhetetlen emléket állított az eseményeknek. Akkor végzett volna akár Kádárral is. Most már bánja és szégyelli. Késôbb, amikor elsakkozgattak egymással, szent volt a béke. Színeváltozása beteljesült; hitt a rongyrázásban. Mint ahogyan ma is.

Író ír, persze, annyi idô után immár lehet legendát gyártani, ideje jött, mint a szalmakalapnak a hôhullámban. Ma, amikor az erkölcs alig ér valamit, ma, amikor az ember bizalma a környezô világhoz szinte romokban, és sokaknak a hétköznap kiúttalan látomás mindössze, akárki osztogathatja a maga igazságát. Büntetlenül, természetesen. Mert nem az a baj, hogy Moldova rajong a (szerinte) klassz emberért, szíve joga tisztességesre mosdatni valakit és ajánlgathatja "szerelmetes népkönyvét" akinek akarja, szemérmetlenül. Nem számít. Csak hát kíméletlensége mentes a skrupulusoktól. Könyve a forradalom ötvenedik évfordulójára jelenik meg. Amikor sért. Amikor a párhuzam csupa sajnálatban születik. Pedig tökéletesen inadekvát. Hiába igazolja (egy hamis életrajzzal) azoknak lelki tipródását, akiket mintha a kényszer taszított volna a gonoszhoz, ha már elhitték magukról, hogy fontos teendôjük lehet egy szegény, megalázott országban. Holott a nevezett részérôl szimpla hazaárulás történt csupán. Aki szovjet harckocsik védelme alatt érkezett a magyar parlamentbe, annak még a felesége is zsörtölôdött azon az emlékezetes novemberi napon. "Ezt a sz...t hagyhattad volna Rákosiékra. Nem neked kellene csinálni." De Kádár János nem hagyta. Utána érkezett a néma csönd. Miközben kétszázezer magyar menekült, tizenhatezer- kétszázat ráncigáltak törvény elé 229, a vérpadra jutott. Ez bizony tehertétel, és nem kevés. Az író mégis tántoríthatatlan. Szerinte lakolt a bûnös, ahogyan lenni szokott, mint engedetlenek szent királyunk, István idején, aki karddal térített hitre, és felnégyeltette fele nemzetét. Így volt rendjén Kelet-Európában mindig, így dicsôültek a hatalmasok...

Ravaszkodni egyébként hogyne lehetne. Minden mindennel összefügg; csak másként. Moldova György ne látná, hogy a rendszerváltásnak nevezett kísérlet bukdácsol kicsit és a nép még mindig valahol a hetvenes évek szintjén él?! Amikor mégis csak a nyugalom szigete lehetett az ország. Semmi új a nap alatt, kemény hitelek árán. Kádárék kilóra megvették a magyart. Akkor, amikor a megtorlás, a rettenet, a félelem meggörnyesztette. Ámíthatták már, közszájon forgott, aki nincs ellenünk, velünk van; csak a patrónus nyerhetett; tenyerébôl finom volt az íze a gulyásnak. Állapotát a rendszernek illethették, ahogyan jólesett (csak úgy mellesleg) a gúzsba kötött "kelet" nagy irigységére. Ha már itt tán emberibb volt minden.

Sajna, ez a múlt velünk él ma is. És lám, lehet üzletelni vele; ugyebár provokálás céljából. Mert a felelôsség alól kibújtatni senkit nem lehet. Különben Moldova Györgynek száznál több könyve van az olvasónál, tizenhatmillió példányban. Mindig vallotta, rossz írásom van, de hazug, tisztességtelen nincsen. Vajon más is így mondja?

U.i. Nem tartozik a történethez, mégis kénytelen vagyok megemlíteni, a kilencvenes évek elején egy pesti színházban mûsorra tûztek holmi sebtében összefércelt drámát K. J. feleségérôl, Mariska nénirôl. Fôszerepben a Marosvásárhelyrôl áttelepült színésznôvel. Korai volt az igyekezet, bukott minden, és a jobb sorsra érdemes mûvésznônek megbocsátás azóta sincs, s fogytán körülötte a levegô.

Kedden könyvbemutatóval és tárlatnyitóval folytatódott a vásárvárosi rendezvénysorozat a nyárádszeredai mûvelôdési házban. Illô zenei kerettel a Bocskai Dalkör szolgált. Ferencz Csaba karvezetô dalosai "a nyárádmenti himnusszal", Szentiváni Mihály Nyárádmelléki címû, folklorizálódott versével kezdték, bordalokkal folytatták. Osztatlan sikert aratott két népdal eléneklésével egy pöttömnyi óvodás kislány, Szôlôsi Kata. Veress Emôke 16 cérnagrafikával jelentkezett, Fekete Pál 28 kisplasztikát állított ki. Humoros kisszobrait mindenfelé kedvelik. A kettôs tárlatot Bölöni Domokos nyitotta meg. Csíki Sándor backa-madarasi születésû tornatanár friss kötetérôl Fazakas Tünde magyartanár tartott magvas ismertetôt, szemelvényeket olvasott fel Suba Lóránd kilencedikes diák. A kötet címe: Állj meg madár, fejem fölött dalolva!, jelzete: Backa-madaras, 2006, fejezetcímei szerint családi történeteket, újságcikkeket, jegyzeteket tartalmaz. A szövegek zömmel az Erdély ma világhálós újságban, illetve az Európai Idô címû független nemzeti hírmagazinban jelentek meg. A könyvet a szerzô szüleinek ajánlja, házasságuk 50 éves évfordulója alkalmából. Kádár Gyöngyi kultúrigazgató elmondta: a rendezvényeken, a kánikulai hôség ellenére, élénk érdeklôdéssel vesz részt a városka és a környék népe.

Európa sátor: 11.30-12.10: Az EU ízei – érdekes, látványos bemutató az Európai Unió konyhamûvészetérôl. 12.10-12.40 – Játék: receptíró verseny (megadott extrém szavak alapján) 12.40-13.00 – Díjazás: a legjobb receptek díjazása, meglepetésízekkel. 10.10-14.00 – Finn svédasztal. 14.00-15.00 – Beszélgetés Bányai Józseffel, a kolozsvári Jurátus kör egyik alapítótagjával. 15.00-16.00 Sporttevékenység: Darts Európa térképén. 16.00-17.30 Beszélgetés sikeres politikusokkal, üzletemberekkel.

Kormányzati sátor: 15.00-17.00 – sportvetélkedôk politikusok, közéleti személyiségek részvételével.

Félsziget mozi: 11.00 – Best of Sapientia diákfilmek, Best of Simultan, 12.10 – Hihetetlen család (r. Brad Bird, 2004), 14.30 – Best of Mediawave 16.30 – Beteges kapcsolatok (r. Tudor Giurgiu, 2006), 18.20 – Párnakönyv (The Pillowbook, r. Peter Greenaway, 1996). A vetítésekre az eXit klubban berendezett moziban kerül sor.

Táncaréna: 15.00 – Mediterrán életérzés. Görög táncok. Dionysos, Jászvásár.

Képvadászat: digitális fotóverseny négy kategóriában – Portrék, Szür- Reál, Testek a tömegben, Kontrasztok a Félszigeten. A fotókat naponta 13 és 18 óra között regisztrálják és letöltik az eXit klubbeli programpontnál. A fesztivál minden napján a zsûri kiválasztja a nap fotóját. Díjak naponta. A négy kategória nyerteseinek visszafizetik a jegy árát. A legjobb fotókat esténként, a koncertek közti szünetben kivetítik. Partner: Sapientia-EMTE.

Bábszínház: 13 óra – Veress Zoltán: Tóbiás és Kelemen – felnôtt bábelôadás. Excalibur Bábtheátrum, Kolozsvár. Elôadja: Demeter Ferenc.

Félsziget Humorfeszt (Powered by The Szomszédnéni Produkciós Iroda): Humorfeszt villa – 13.00: Ferde tükör – Molnár Adalbert karikaturisa kiállítás- megnyitója 13.30: A Félsziget legrosszabb vicce – vetélkedô! 14.00: Olcsó Transzilvánian Szájönsz Fiksön – a Szomszédnéni Produkciós Iroda legújabb humorestje. 14.45: Székely Csaba parodista parodeózik 15.00: Interaktív vesézés: Gáspárik Attila (humorista, médiaszakember), Székely Csaba (parodista, újságíró), Kelemen Attila (Transindex fôszerkesztô), Bálint Ferenc (festô, humorista), Tóth Szabolcs (humorista), Jakab-Benke Nándor (transzblogger), Ilyés István-Iván (dramaturg).

Sport- és szabadidô-rendezvények a Félszigeten:

10.00-17.00: Foci, streetball 12.00-16.00: Élôcsocsó, 12.00-15.00: Gombfoci-bajnokság, 13.00-15.00: Evezés, 10.00-17.00: Strandröplabda, 16.00-17.00: Wet T-Shirt, 16.30-17.30: RMDSZ – MIÉRT focimérkôzés, 17.00-21.00: Texas póker.

Buli:

Víkend színpad – 17.30-18.30: Icory, 19.00-20.00: Mercedes Band, 20.30-22.00: Phoenix, 22.30-0.00: Megasztárok, 00.30- 02.00: Yonderboy.

Maros színpad – 14.30-15.00: Kontrollzé, 15.30- 16.00: Negative Feedback, 16.30-17.00: Titán, 17.30-18.30: Yesterday, 19.00-20.00: Midnight Express, 20.30-22.00: Hobó Blues Band, 22.30-00.00: Iris, 00.30-02.00: Slang, 02.30-04.00: Swinging Train.

Arigato aréna – 20.00-21.30: Roli Breaker + MC Tina, 21.30-23.30: DJ Palotai and guests, 23.30-01.00: Aquasky 01.00-03.00: JDS, 03.00-04.30: Base-X, 04.30-06.00: Erká, 06.00-08.00: Marvin + Tb Gon.

Aki kényszerbôl cseréli fel faluja nyugalmát a város "kényelmével", sosem fogja többé olyannak látni házait, határát, mint dolgos földmûvelô korában. Özvegy Székely Erzsi néni 85 éves; magyarózdi, de Marosludason él. Vágyakozása ifjúsága, érett asszonykora kedves helyszínei iránt néha rigmusos sorokban tör elô. Valamit eltanult a hivatásos tollforgatóktól is, hiszen idillikus képet fest a falusi tájról: szorgos emberektôl hangos a határ, ott egy legény dalol, itt kacag egy lány, és az erdô sûrûjében (persze csak estefelé) szól a csalogány is, mindenekelôtt azonban tarka lepkék szállnak, kis méhecske zümmögi, hogy bôven van nektár; érik a búza, sorakoznak a félkalangyák, hatökrös szekér zörgése riasztja fészkérôl a dalos pacsirtát, stb. "Leng a búzakalász, szellô lengeti, / a tücsök hegedûjét egyre pengeti." De a végén nyakunkba zúdít egy vödör hideg vizet (mellesleg: ez jól is esik ekkora kánikulában): elszállt az az idô, mikor ilyen volt a világ, szomorúság ült az arcokra, nem dalol a legény, nem kacag a lány, nem virít a pipacs, gyászol a határ.

Nos, ami a pipacsot illeti, az bizony virít. Pipacsból száz százalékon felül teljesít az agrárszektor. A határ sem mindenütt szomorú, jártamban-keltemben láttam takaros, kiválóan mûvelt, összefüggô területeket is. Persze legénybôl-lányból hiány mutatkozik, ôk valóban elpályáztak (lásd még: pályázati lehetôségek) jobban fizetô vidékekre, kolbászkerítéses haciendákra. Csellengô turisták díjnyerô etnofotókat csinálnak tántorogva ballagó öregekrôl; nem részegek, csak már nehéz a kapa, kasza, egyedül a déli harangszó nem nyomja a vállukat. De a határ sosem gyászol, a határ mindig terem, mert neki mindegy, gyomot-e, vagy aranykalászt növel, a mezônek most is szeme van, az erdônek füle, és aki gépekkel rendelkezik, az köp a nosztalgiára, mert nem ér rá a munkától.

A porták egy része valóban olyan, amilyennek Erzsi nénénk fösti: "Üres az istálló, üres a jászol is, / eltûnt az udvarról a szénakazal is. / Üres istállóba fecske nem rak fészket, / lassan meg kell szokni ezt a szegénységet."

Nincs nagyobb átok annál: "Nôje be a fû az udvarodat." "Verje fel a gaz a portádat." Miközben naponta hallunk viszálykodásról, pereskedésrôl, elbirtokolt szántókról, legelôkrôl, döbbenten tapasztaljuk, hogy szinte sehol sem képes a lakosság teljes valóságában "belakni az életet", megmûvelni a határt. Részint, mert nincs munkaerô, sem géperô; s ha mégis, akkor a földmûves nem tud mit kezdeni a megtermelt tejjel, hússal, gabonával. Csak a zöldséget vesztegeti el így-úgy a piacon. A jövô pedig nem a kistermelôké, hanem a közepes és nagygazdaságoké, a szövetkezô termelôi közösségeké. A "kollektív gazdaság" kísértetei azonban máig visszajárnak, riogatják az idôs és középnemzedék gazdáit – ôk sosem fognak "újabb kolhozba" lépni. És elnyeli ôket a nagyobb halak raja, azokat pedig az agrárcápák, a mezgaz-multik.

Kedves Erzsi néni, lám, hová jut el az ember, ha töprengeni kezd a Maga költôi beszédén. Bízzunk mégis benne, hogy eljön talán az az idô is, amikor a gazda már többé nem hátrál, hanem megrázza magát, és újra talpra áll. Ha ô nem, hát a fia, unokája, dédje, üke. A föld ritkán mozdul – aki belakja, meg tud maradni rajta.

Keserves lecke, de sosem késô újratanulni.

Ma kezdôdik, vasárnap ér véget az Ének, tánc és jókedv címmel magyarítható, negyedik alkalommal szervezett nemzetközi folklórfesztivál a marosvásárhelyi várban. A szabadtéri színpadon isztambuli, moldáviai, békéscsabai együttesek és zenekarok is szerepelnek, a hazaiak Besztercérôl, Tordáról, Felsôvisóról, Krasznahorvátról, az Olt megyei Cezieni-bôl, Szászrégenbôl, Gödemesterházáról és Hodákról érkeznek. Neves román népdalénekesek lépnek fel, mint Tiberiu Ceia, Sava Negrean Brudascu, Nicolae Furdui Iancu. Magyarul Ötvös Mari és Kilyén Ilka énekel. A rendezvényt Marosvásárhely önkormányzata és két kulturális egyesület szervezi, fô támogatója a Maros Megyei Tanács.

Az 1848–49-es magyar szabadságharc katonai sikerei arra késztették a Habsburg vezetést, hogy a forradalom leveréséért az orosz cárhoz forduljon segítségért. A Kárpátok szorosain beözönlô több mint 200 ezer fôs orosz túlerôvel szemben a forradalmi erôk legendába illô véres ütközetet vívtak a Tömösi- szorosban, a Kökösi-hídnál, a nyergestetôi csatákban.

Ez idôben a magyar forradalmi erôk erdélyi parancsnoka, a lengyel származású Bem József altábornagy a marosvásárhelyi fôhadiszállásán, a Teleki-házban kapta a hírt, hogy a Nagy-Küküllô völgyébe bevonult és Segesvárt elfoglalta Lüdersz cári hadserege. Azonnal intézkedett, elhatározta, hogy kisszámú seregével Lüdersz ellen indul, mielôtt az a nagyszámú, erôs katonai alakulatával eléje jönne.

1849. július 30-án reggel Bem a marosvásárhelyi vár elôtti térrôl elindította seregét a Vácmányon, Kelementelkén, Erdôszentgyörgyön, a Gagyi-tetôn át Székelykeresztúrra. Velük tartott Petôfi Sándor is. Székelykeresztúron a Matskási udvarban rendezték be a fôhadiszállást, oda várták a segédcsapa-tok megérkezését.

Éjfél után Sepsiszentgyörgyrôl megérkezett a 27. zászlóalj négy százada, de nem érkezett meg a Kemény és a Dobai serege.

Reggel korán megszólaltak a kürtök, a dobok, riadóztatták a harcba indulókat. Bem 3700 fônyi kis létszámú seregével, 14 ágyújával és 2 tarackjával elindult Segesvár irányába.

Fehéregyházát mentükben visszafoglalták, majd sor került a hadsereg harci rendbe való felállítására. Bem a lovasságot az országút mentén, az ágyukat a Rogyina nevû réten, a gyalogságot az Ördög-völgyi erdô szélére és a Livádára, míg a parancsnokságot a Monostori kert nyugati részére helyezte el. Az orosz gyalogság és tüzérség a segesvári erdô szélén, a lovasság a livádai részen várta a csata kezdetét.

11 órakor Bem ágyútûz alá vette a segesvári erdôt, ahol nagyszámú cári gyalogság és a hadseregstáb tartózkodott. Ekkor érte halálos lövés Szkárjatyint, Lüdersz 5. hadtestének tábori fônökét. (Ma ezen a helyen orosz és német nyelvû emlékmû hirdeti, hogy "a törvényes rend helyreállításáért" vívott harcban esett el az oroszok parancsnoka.)

Talán ez volt az a lélektani pillanat, amikor egy fergeteges rohammal eldönthetô lett volna a csata sorsa. De nem így történt, mert az orosz emberfölény letörésére a bátorság, az elszántság kevésnek bizonyult.

Petôfi a Sárpatak hídjáról figyelte a véget nem érô rohamokat, lenyûgözte a tüzérségi párbaj is. A csata délután négy óra tájban mind öldöklôbbé vált. Bem csapatainak ereje egyre lankadt a sokszoros túlerôvel szemben s ezért megkezdték a visszavonulást. Az orosz bal szárnyon a Küküllô mentén elindított intenzív bekerítést célzó kozák lovasroham teljesen felbontotta a rendet, zûrzavar lett úrrá a csatatéren. Mindenki menekült az orosz dzsidások elsöprô rohama elôl. Ezek között volt Petôfi Sándor is, aki feltehetôleg az Ispánkút mellett esett el.

Ma csendes a fehéregyházi sík. Itt nyugszanak közös sírban az 1849. július 31-én a szabadságért halt hôsök. Az utókor nem feledkezett meg róluk.

Gróf Haller Lujza 1898-ban készített turulmadaras emlékmûve a Monostori kertben nyugvó 400 honvédre emlékeztet. A fehéregyházi Petôfi Sándor Mûvelôdési Egyesület valóságos zarándokhellyé alakította át ezt a helyet. Itt látható 1999-tôl Máthé István szobrászmûvész Petôfi Sándor bronzszobra és a számos emlékplakett, a gazdag múzeumi tárlat, mely betekintést nyújt az érdeklôdôknek a fehéregyházi csata eseményeibe.

Az elesett hôsök más részét a Cionta-kertben temették el, de 1980-tól semmi sem jelzi emléküket, mert a hatalom kegyeletsértô módon felszántatta ezt a területet annak ellenére, hogy valószínû, itt nyugszik Petôfi Sándor is.

A múlt évben (2005) felújították az ispánkúti emlékmûvet, ahol a csata során eleshetett Petôfi Sándor, a forradalmár, a költô, a népek szabadságának harcosa, dalnoka.

Jelentôs emlékeink közé soroljuk az utóvéd harcok elesettjeinek, köztük Zeyk Domokos századosnak és harcostársainak héjjasfalvi obeliszkjét, a segesvári várban felállított Petôfi-szobrot, valamint Szkárjátyin emlékmûvét, melyek az 1849. július 31-i eseményekre emlékeztetnek.

Fehéregyháza kegyeleti hely. Az itt lezajlott csatáról és az elesettekrôl elôször 1898- ban, azóta minden évben a csata évfordulóján sor kerül megemlékezésekre.

Brassay Károly fotómûvész barátommal indultunk útnak, hogy valahol, fent az Erdélyi- Érchegységben régi szép falusi házakat fényképezzünk. Úticélunk Szászavinc (Geamana) falu volt, melyet Marosújváron, Felvincen, Enyeden majd a Székelykô csodálatos vidékén, Torockón áthaladva értünk el. Torockó elôtt Karcsi olyan gondolattal játszott, hogy beköti a szemem, mert ha nem, akkor soha nem érünk Szászavincre. A szembekötés elmaradt és így egy gyönyörû vidék képeivel lettem gazdagabb. A torockói várhoz vezetô út a fôúttól nem volt nagyon messze, de borzalmasan rossz. Karcsi ki is szállt, és a kocsi mellett lassan haladva tette meg az út egy részét. A vár alatti domb elôtt aztán nem volt tovább, így ember és gép megpihenhetett. Jó étvággyal megebédeltünk. A 75-ös úton Borrév (Buru) felé haladtunk, vidáman, hiszen nem tudtuk, hogy mi is vár még ránk. Nagylupsán (Lupsa) kérdésünkre megmutatták a Szászavinc felé vezetô utat, de nagyon csodálkoztak, fejüket csóválták. A házak között egy keskeny utcán értünk ki az Aranyoson átvezetô hídhoz, bal oldalon feltûnt egy lélegzetelállító hegy, tetején szép fenyveserdôvel. Áthaladva a hídon kezdôdött egy nagyon szûk "golgotai" út. Kapaszkodtunk, persze csak egyesben, itt-ott az utat csiszolva, traktornyomokon egyensúlyozva. A csikorgó kövek és a kocsi alól minduntalan felhallatszó fémes hangok és koppanások hangzavarában, kb. egy és fél óra után megérkeztünk. Szerencsémre nem tudok japánul, így nem értettem, miket mond a kocsim, de a zajban úgysem hallottam volna. A baj itt a "viaductnál" folytatódott, jobbra is meg balra is út vezetett. Egy kislány igazított útba, és jobbra tartva, hatalmas vízzel telt gödröket kerülgetve mentünk tovább. Ahol nem lehetett kerülgetni, ha csak nem akartunk legurulni, gázt adtam, abban a reményben, hogy a lendület csak kidob a gödörbôl. Aztán semmi nem segített tovább, Karcsi kiszállt, hogy egy-két cm-t nyerjünk, de pár száz méter után már az sem segített. Valahogy megfordítottam a kocsit, kivettük fotós cuccainkat, a kocsit meg Istenre bízva gyalog indultunk tovább. Egyszer csak elôttünk egy lyukadt csô vezetett át az úton, benne nagy sebességgel palaszínû folyadék rohant valahová. Nemsokára a fák között kiláthattunk a környezô hegyekre. Mesebeli táj. A kék égen lassan úszó fehér felhôk alatt zöld hegy-oldalak, fenyvesek, egy-két parasztház Visszagondoltam egy régebbi szlovákiai utamra Besztercebánya (Banka Bistrica) vidékén át. Azt a vidéket második Svájcként tartják számon. Mi nyugodtan nevezhetnénk ezt a vidéket a harmadik Svájcnak. De csak nevezhetnénk, mert mikor végre beteltünk a hegyek csodálatával, lepillantottunk a völgybe. Nem hittem a szememnek. Lent, a völgyben egy hatalmas palaszínû tó volt. Most értettem meg a "viaduct" rendeltetését és a látott lyukas csövet az úton át. A "viaduct"-nak nem természetbarát szerepe volt, ahol éjszakánként rókák, nyulak, szarvasok, meg ha úgy akarja, a medve is átjuthatnak a völgy másik oldalára, nem. Ez hozza és hozta – mint késôbb megtudtuk, már a régi átkos rendszerben is – valamilyen rézbánya mocskát, szemetét ide. Sajnos, ezen az úgymond romániai demokrácia sem segített. Szomorúan mentünk tovább, felszerelésünk még súlyosabbnak tûnt, látva egy ilyen gyilkos tavat a csodálatos hegyek között. Elgondoltam, milyen csodálatos lenne kis turistaházakkal, téli idôszakra felvonókkal, lent egy kéken csillogó, átlátszó vizû tóval, és boldog ittlakókkal meg turistákkal. Románia természeti adottságait kihasználva lakói majdnem olyan jól kéne éljenek, mint az arabok az olajukból. Ne tovább, állta utunkat egy atyafi. A rendôrparancsnok kiadta parancsba, hogy a templomhoz senki nem mehet le. Aztán egy kis ide-oda után megengedte, de jött velünk. Odaérve még szörnyûbb látvány fogadott. A templom körüli temetô nagy része már sár alatt áll. Itt-ott keresztek meg elhalt fák nézték a kék eget, a fák ágai pedig, mint feketébe öltözött öregek, könyörögtek halk imával egy valahol talán létezô Isten felé. Mert hol van és volt az Isten, amikor megkezdôdött ez a bûn, és miért hagyja, hogy tovább folytatódjon. Mert ez bûn, nem csak az itt élôkkel – gondolok itt az egész vidékre, hiszen innen Szászavincrôl már mindenki elmenekült –, hanem egész Európa népeivel szemben. Kérdésünkre, hogy a falu hol van, szomorúan mutatott a gyilkos tó közepe fele. – Ott, lent, mondta nagyon szomorúan, és ekkor értettem meg, miért iszik. Nem messze egy magasfeszültségû villanypózna utolsó méterét mutatta, a drótok mint fáradt kezek tûntek el a szürke iszapban.

Valahogy aztán felkerültünk a toronyba, innen is borzalmas a látvány. Ekkor már tudtuk: az iszap a templom keresztjéig fog nôni, de ismerve a kapitalista szokásokat, nem fog ott megállni. Amíg valahonnan lopni, rabolni lehet, addig megy a "játék". Ami meg itt marad, az a visszavonhatatlanul tönkretett táj, a becsapott és kifosztott emberek. Sebaj, valahol majd Monte Carlóban, Mallorcán, Tenerifén vagy Hawaiiban és a Maldive szigeteken, a vidék ellopott kincseibôl új luxushajókat vesznek, vagy csodavillákat építenek egyesek. Csodálatos konjunktúra a rablás eredménye, hiszen mind több biztonsági ôrzô-védô emberre van szükség. Aki lop, az tudja, hogyan vigyázzon. Ilyen gondolatok gyötörtek míg a torony egyik szûk ablakán át néztem a tájat, mellettem a nehezen szuszogó mindenét vesztett emberrel. Lent lassan másodszor is meghalnak az eltemetettek, a kihalt fák között egy kis facsemete megpróbálkozik az élettel, de semmi esélye, a fojtogató iszap egyre csak nô, menekülés nincsen. Felemelt fejjel hal meg ô is, mint a többiek. Lent, a templomban, régi és szerintem nagyon értékes falfreskók fognak elpusztulni. Itt a nyereséget hajszoló kapzsi régi meg "új" kapitalisták lábbal tiporják az emberiség örökségét. Kanadában vagy az Egyesült Államokban, ha útépítés közben a buldózer véletlenül egy régi sírkövet borít ki a földbôl, akkor minden leáll, hetekig keresik a leszármazottakat, hogy engedélyt kérjenek a sírkô pár méterrel való arrébb helyezésére, ha pedig nem találnak senkit, akkor visszabontják az utat, a kereszt felett híd épül; amikor temetôre bukkannak, akkor új útvonalat képeznek ki. Ott igen, ott tudnak vigyázni az élôk, meg halottak jogaira is. Máshol nem. Dél-Amerika, India, Afrika az elrettentô példa. Erre a sorsa jutott Románia is, és fog jutni minden állam, ahol a korrupció mindennapos téma, ahol mindenkit le lehet fizetni.

Sajnos, az idô eltelt és nem tudtunk tovább menni, lent, a völgyben már kezdett sötétedni, a fekete ágak árnyéka hosszan elnyúlt a palaszínû gyilkos iszapon, így hát elbúcsúztunk kísérônktôl. Hazafelé persze már a következô utat szervezzük. Erre pár nappal késôbb aztán sor is került. Aránylag jó út vezetett az Abrudbányánál induló 74-es útról Verespatakhoz (Rosia Montana). Leparkoltunk a falu még úgy ahogy létezô fôterén, megint vettük felszerelésünket és indultunk. Sok zöldinges ember, nem mondhatni, hogy barátságosan, figyeltek, de nem kötöttek belénk, terepjáróikkal ide-oda furikáztak, ingükön egy égbekiáltó cinikus felirattal Hai sa salvam Rosia Montana, ami azt jelenti Mentsük meg Verespatakot. Kérdésemre, mert nem tudtam megállni kérdés nélkül, az úr azt válaszolta, hogy: – Cu dumneata nu discut – Magával nem tárgyalok. Ezzel be volt fejezve. A házak között haladva itt is érzôdött a halálos gyilkos szorítás, mely megosztotta a falu lakosságát is. Sokan engedtek a pillanatnyilag elônyös üzletnek és áron alul adták el házaikat, földjeiket; ezzel eladták múltjukat, és sajnos, jövôjüket is. A még le nem bontott házakon ott látható a tábla, hogy az épület a bányacég tulajdona. Sok házon a kék tábla alatt még ott van a Monument istoric – Történelmi emlékmû tábla is. A falu feletti dombok között szép fenyôkkel körülvett tavacska várja a látogatókat. Az unitárius templom körül magas fenyôk árnyékában pihenhetünk meg. Ide biztosan szívesen ülnek ki éjszakánként a lelkek. Kíváncsi lennék, mirôl is beszélnek, értik-e vajon, milyen sors vár az utódokra, a templomukra és rájuk. A másik két templomra is ugyanez a veszély leselkedik. A nyereségéhes tôke mindent maga alá tipor, s különösen könnyû dolga van az olyan országban, mint Románia, ahol a korrupciós ügyek mindennaposak, ahol nemcsak a történelmi értékek nem számítanak, hanem maga az ember sem. Balkán, szokták mondani sokan, és legyintenek, hiszen hozzászoktak a porhoz, Marosvásárhelyen például az éjféli virágöntözésekhez, amikor mindenki felriad, és hálaimát ímélez Dorin Florea polgármesternek. A Gh. Marinescu utca lakói, meg az ott lévô klinikák betegei örvendenek az éjszakai motorversenyeknek, végre történik valami.

A napokban egy rendôrt szólítottam meg, miután egy, a tilosban parkoló autó mellett elhaladt, és nem tett semmit. Kérdésemre, hogy miért nem bünteti meg, azt válaszolta, hiába bünteti, úgysem fizetik ki. Potyára lenne. Erre azt mondtam neki, hogy akkor ô potyára rendôr, és adja vissza az egyenruháját. Haragosan végigmért és továbbhaladt.

De hadd térjek vissza Szászavinc meg Verespatak szomorú történetéhez, és kérdezem, mit tesznek RMDSZ-es politikusaink, különösen akik ügyvédi diplomával rendelkeznek. Kérdeztem ismerôseimet, legyintettek, hiszen olyan üggyel, ami nem hoz pénzt meg hírnevet, senki nem foglalkozik, a magyar meg pláne nem.

A "fényes" jövô ott lebeg a szemünk elôtt. 20-30 év múlva egy holdbéli táj, és hatalmas területek tüdôrákos emberei (hiszen a ciánkális-higanyos por, amit a szél majd minden EU-s tagországba széthord. Legszebb öröm a káröröm) vonszolják magukat, vért köhögve a poros utakon. A turisták nem hagyhatják el a légkondicionált autókat. Egy ügyes üzletember az országhatáron videószemüveget fog árulni, amitôl szebbé, zöld fenyvesekkel borítottakká válnak a bemocskolt, tönkretett hegyek. A bátrabb turista gázmaszkot szerez, hiszen nem lehet tudni soha, elromlik az autó, tengelytörés meg olajtankleszakadás is történhet; és akkor ott az igazi baj, a szemüvegen túli igazság.

Hangverseny

• Az idei évi nyár esti orgonahangversenyek sorozat keretén belül augusztus harmadikán, csütörtökön újra közönsége elé lép Molnár Tünde orgonamûvésznô, ezúttal a Keresztelô Szent János plébániatemplomban. Mûsorán elhangzik J. S. Bach á-moll Concertója (Vivaldi-témára), Sonatinája (orgonára átírta Alexandre Guilmant), Largo (Sicilianója), valamint J. Brahms Korálelôjátéka (Es ist ein Ros entsprungen), illetve Liszt Ferenc Fantázia és fúga B-A-C-H témára címû alkotása.

Rendezvények

• Ma délután négy órakor a segesvári Vár téren kerül sor az immáron XIV. Segesvári Középkori Fesztivál idei évi, ünnepélyes megnyitójára lovagparédával, történelmi táncokkal. Este hattól a polgármesteri hivatal dísztermében tudományos tanácskozás veszi kezdetét, a zeneiskolában középkori táncokat oktatnak a Tabor-i (Csehország) Kancioneta történelmi tánccsoport részvételével. A bástyákban babakészítômûhely indul, fotókiállítás nyílik, a Radio Son téren középkori ruha- és fegyverkiállítást láthatnak az érdeklôdôk, este fél nyolctól több csoport is fellép a Gyerekfeszt keretén belül. Mindezeken kívül lesz barokk- és régizenekoncert (evangélikus templom) színházrendezôi workshop az ország színisei számára, színházi elôadások kezdôdnek este hattól a Vár téren. A kezdônap a Sigma téri folkkoncertekkel zárul (ezek kezdési idôpontja este nyolc óra).

• A Vásárváros Napok keretén belül ma 11 órától kézmûves-foglalkozásra és tárlatnyitóra kerül sor. Holnap állatvásár tartatik, 15 órától pedig megkezdôdik a Bartók Béla évforduló alkalmából szervezett nemzetközi kórustalálkozó. 22 órától teremlabdarúgó-bajnokságra kerül sor. Vasárnap búcsús szentmisét tartanak Szentannán, ezenkívül lesz íjászbemutató, székelylófôk harcbemutatója, fôzôverseny és tábortûz is. Augusztus elsején, kedden 10 órakor az I-VIII. osztályosok számára megrendezendô Bartók Béla népdalvetélkedô veszi kezdetét, míg 20 órakor nyárádmenti néptánctalálkozón vehetnek részt az érdeklôdôk. A rendezvénysorozatot utcabál és tûzijáték zárja.

• A Nagyernyei Önkormányzat és Polgármesteri Hivatal augusztus ötödikén és hatodikán falunapokat szervez Székelykálban. Ötödikén, szombaton székely fiú és leány szépségversennyel indul a program a focipályán, a versenyt a legendás Kormorán együttes koncertje követi. Vasárnap délelôtt 11 órakor ökumenikus istentisztelet, majd koszorúzás a kopjafánál, 13 órakor fényképkiállítás a református közösségi házban. 15 órakor sportrendezvényekre és gulyásfôzôversenyre kerül sor, 21 órától pedig a marosszentgyörgyi színtársulat elôadásával zárulnak a falunapok.

• Július 30. és augusztus 6. között a helybéli polgármesteri hivatal és a Zichy-Horváth Egyesület az idén is megszervezi a hagyományos vajdaszentiványi tánctábort. Az érdekelteket Hajdú Flórián, Fitos Dezsô és Varga János a zalaegerszegi Zala néptánccsoport tagjai tanítják táncolni. Lesz zeneoktatás is: hegedû, nagybôgô és cimbalom. Esténként amatôr színjátszó csoportok lépnek fel. Ezenkívül kézmûves sátorban lehet majd megtanulni a bogozást, a textilfestést és a csontfaragást. A résztvevôk lovagolhatnak is. Vasárnap zárórendezvényként felelevenítik az új búza ünnepét, hagyományos aratással, kévekötéssel, éjjel pedig elégetik a boszorkányt.

• A Rákóczi Szövetség idén is megrendezi Nyári Fôiskolás Táborát, amelyre ezúttal is várja a határon túli magyar egyetemisták és fôiskolások jelentkezését. A tábor idôpontja ez év augusztus 28 – szeptember 2., helyszíne a szentendrei Pap-Sziget Kemping. A rendezvény színvonalas szakmai elôadásokra épül, emellett – a hagyományokhoz híven – idén is sok szabadidôs elfoglaltságot terveznek: közös kirándulásokat, vetélkedôket, esti programokat. A táborban való részvétel díjtalan. Pályázati ûrlapok igényelhetôk a marosvásárhelyi Rákóczi Szövetség drótpostacímén: rakocziszovmv@yahoo.com. Pályázási határidô: 2006. augusztus 2.

Kiállítások

• A Maros Megyei Múzeum etnográfiai és népmûvészeti részlegének, valamint a Maros Megyei Képzômûvészek Egyesületének szervezésében Laczkó Aranka kiállítása látogatható. A falu élete a naiv mûvészetben (festészet-grafika-tojásfestés) címû tárlat a múzeum Rózsák tere 11. szám alatti épületében folyó év augusztus 20-ig tart nyitva.

• Abonyi Mária festészeti tárlata látható az unitárius egyházközség Bolyai téri tanácstermében. A kiállítás ma és holnap 9-13 óra között még megtekinthetô.

Mozgókép

• Július 28-a és augusztus 3-a között a Mûvész moziban a Szakítás (The Break-up) címû filmet vetítik. A romantikus komédiát Peyton Reed rendezte, fôszereplôk: Jennifer Aniston és Vince Vaughn. Vetítési idôpontok: 16.30, 19 és 21.30 óra. Csütörtökön 16.30 és 19 óra. Naponta a 21.30 órai elôadásra kedvezményes jegyek válthatók.

• Az Ifjúsági moziban vetítendô, Capote címû filmet Bennett Miller rendezte, fôszereplôk: Philip Seymour Hoffman. A Truman Capote életének egy részét reprodukáló filmes alkotás idén többek között Oscar-díjat, Arany Glóbuszt kapott, mindezeket a fôszereplô játékáért. Mindennap 17 órától alacsonyabb jegyárral várják a filmkedvelôket. A filmet naponta 17 és 19 órától, hétvégén 21 órától is vetítik.

Kézilabda

Ma délután 17 órakor mutatkozik be a marosvásárhelyi közönség elôtt a Muresul nôi kézilabdacsapatának a Nemzeti Ligára készülô kerete. A számos újdonságot is felvonultató keret azonban még nem tekinthetô véglegesnek, ugyanis újabb játékosok érkezésére van kilátás, s még megoldásra vár az edzôi poszt betöltésének kérdése is. A csapat szakmai irányítása jó kezekben van ugyan, Mia Radoi, aki az A-osztályban is irányította a lányokat eredményes munkát végzett, ám a Nemzeti Ligában feltétlenül szükség lesz még egy szakemberre, aki a kispadról irányítja az együttest, miközben Radoi a pályán van.

A keret ismertetése után nemzetközi barátságos mérkôzésre kerül sor, amelyen a magyarországi Hódmezôvásárhely lesz a házigazdák partnere. Az NBI-ben 9. helyen végzett csapat elleni találkozó jó fokmérôje lehet annak, hogy milyen szinten is áll jelenleg a marosvásárhelyi nôi kézilabda, s hogy mire lehet számítani a hamarosan kezdôdô idényben.

A mérkôzés tulajdonképpen a nyitánya a hétvégi sorozatnak, amely lehetôséget biztosít a házigazdáknak, hogy még egyszer megmérkôzzenek a hódmezôvásárhelyiekkel, valamint két alkalommal Debrecennel (4. hely az NBI-ben és EHF- kupa szereplô) is, s a ligeti sportcsarnok közönségének lehetôsége nyílik a belföldi mezônnyel való összehasonlításra is, hisz a két magyar csapattal az U Kolozsvár is találkozik.

Íme a találkozók programja:

Péntek 17 óra: Muresul – Hódmezôvásárhely; Muresul II – U Kolozsvár

Szombat 9 óra: U Kolozsvár – Hódmezôvásárhely; Muresul – Debrecen; 15 óra: U Kolozsvár – Debrecen; Muresul – Hódmezôvásárhely.

Vasárnap 10 óra: Muresul – Debrecen.

Lovaglás

A marosszentannai Scorillo ifjúsági lovasai, Viorela Bubau (Mare Senior) és Szabó Hunor (Eniorique) a hét végén részt vesznek az országos díjugrató bajnokságon, amelynek Sepsiszentgyörgy lesz a házigazdája. Mint Viorel Bubau, a klub tulajdonosa és a sportolók edzôje közölte, azzal a célkitûzéssel utaznak Kovászna megye székhelyére, hogy kivívják az ifjúsági Balkán-bajnokságon való részvétel jogát, ahonnan – tette hozzá – érmekkel szándékoznak hazatérni.

Noha a marosszentannai klub alapvetôen lovastusára szakosodott, a díjugrató versenyen is komoly eredményekre számítanak, Viorel Bubau úgy vélte, hogy a szám specialistái ellen is esélyesek, és számára az lenne a valódi meglepetés, ha nem sikerülne legyôzni ôket

– Amikor elôször vettünk részt díjugrató versenyen, gôggel fogadtak, úgy gondolták, nekünk mint lovastusa-specialistáknak, nincs mit keresnünk ott. Kiderült, hogy nincs igazuk, hisz nagyon jól tudunk díjugratásban is versenyezni. Megnézném viszont ôket a tereplovagláson – vélekedett Bubau.

BL

Könnyedén jutott túl a Steaua a labdarúgó Bajnokok Ligája második selejtezô körének elsô mérkôzésén a szlovén ND Gorica ellen. Olaroiu legénysége egy pillanatig sem erôltette meg magát, takaréklángon játszott, ami egy ideig akár a kiegyensúlyozottság látszatát is kelthette. Ennél fontosabb azonban, hogy nem veszítette el a fejét akkor sem, amikor késett a vezetô gól.

A magyar csapatok folytatják a kiábrándító szereplést, Debrecenben a Loki csak 1-1-es döntetlent ért el hazai pályán a macedón Rabotnicski Szkopje ellen.

Eredmények:

Metalurgs Liepaja (litván) – Dinamo Kijev (ukrán) 1-4

Sheriff Tiraspol (moldvai) – Szpartak Moszkva 1-1

Levszki Szófia (bolgár) – Sioni Bolnisi (grúz) 2-0

Djugarden (svéd) – Ruzomberok (szlovák) 1-0

Fenerbahce (török) – B 36 Torshavn (feröeri) 4-0

FC Zürich (svájci) – Red Bull Salzburg (osztrák) 2-1

Hafnarfjördur (izlandi) – Legia Varsó (lengyel) 0-1

Debrecen – Rabotnicski Szkopje (macedón) 1-1

FC Koppenhága (dán) – MyPa Anjalakoski (finn) 2-0

Mlada Boleslav (cseh) – Vaalerenga (norvég) 3-1

Hearts (skót) – Siroki Brijeg (bosnyák) 3-0

Cork City (ír) – Crvena Zvezda (szerb) 0-1

NC Gorica (szlovén) – Steaua 0-2

Olimpia 2016

Egy amerikai sporthírügynökség összesítése alapján egyelôre húsz város érdeklôdik a 2016-os nyári olimpia megrendezése iránt.

Az Egyesült Államokban egyelôre öt város – Chicago, Houston, Los Angeles, Philadelphia és San Francisco – vetélkedik. A helyi olimpiai bizottság a közelmúltban meglátogatta a jelentkezni szándékozókat, s az elôzetes információk alapján vélhetôen a két kaliforniai város egyikének a pályázatát fogja támogatni.

Brazíliából elsôsorban Rio de Janeiro kandidálására lehet számítani, de Sao Paulo és Brazíliaváros is érdeklôdik. Mexikóból a hárommillió lakosú Monterrey kíván jelentkezni, bár Felipe Munoz Kapamas, a helyi ötkarikás testülete vezetôje úgy véli: komoly észak-, vagy dél-amerikai pályázat esetén 2020-ra vonatkozóan nyílna nagyobb esély.

Japánban Tokió és Fukuoka verseng.

Spanyolország Madriddal pályázik, az olasz olimpiai bizottság pedig Rómával szándékozik harcba szállni.

A Német Olimpiai Bizottság egyelôre halogatja a döntést. A labdarúgó világbajnokság átütô sikere után Berlin vagy Hamburg örömmel vállalná a rendezést.

További európai városok közül Moszkva a minap mondott le szándékáról, Prága, Budapest és Isztambul jelentkezése körül pedig – a Los Angeles-i ATR sporthírügynökség megállapítása szerint – egyelôre teljes a csend. Tény, Magyarországon hivatalos döntés egyelôre nem született.

A demokraták a kormány alatt vágják a fát

A Demokrata Párt miniszterei elégedetlenek a kormány átszervezésére vonatkozó bejelentés miatt, ugyanis véleményük szerint a DP kérte ezt, és az átszervezési terv kizárólag az államtitkárokat és helyettes államtitkárokat érinti, nem pedig a kormány tagjait is, mondta Radu Berceanu. A szállításügyi miniszter aláhúzta, hogy a demokrata miniszterek elégedetlenségüknek adtak hangot az említett bejelentés kapcsán, mivel "a dolgokat a valóságtól eltérôen tüntették fel". Berceanu kifejtette, hogy "nincs meggyôzôdve arról", hogy Oana Marinescu a kormány szóvivôje- e, vagy pedig csak a miniszterelnöké, ugyanis ô jelentette be az átszervezést. Berceanu szerint a DP kezdeményezte és kérte az átszervezést, a demokraták vissza is vonták miniszterelnök-helyettesüket, és akkor a kormányfô közölte velük, hogy ezen folyamat nem szükséges, mivel hatékonysági gondokat jelentene. Arra is rámutatott, hogy az átszervezésnek folytatódnia kell, és nemcsak az államtitkárok szintjén, hanem a kormány tagjai körében is. "Úgy látom, hogy nem óhajtanak átszervezést a kormány tagjai és a megbízott miniszterek szintjén", nyilatkozta a miniszter. Rámutatott arra, hogy a miniszterelnök és miniszterek között valójában "kitalálták" az államminiszteri és helyettes államtitkári tisztségeket, mivel a miniszterek felelôsségét és a kormány mûködését szabályozó törvényekben nem lelhetôk fel.

Az érettségi dolgozatok egytizedét újrajavítják

Mihail Hardau tanügyminiszter csütörtökön egy gyulafehérvári sajtótájékoztatón elmondta, hogy az érettségi dolgozatok legalább egytizedét javítják újra minden megyében, majd elemzést végeznek. Hardau szerint az oktatásügyi minisztérium képviselôi 1.839 dolgozatot javítottak újra országos szinten, ebbôl 1.300-at elôzôleg túlértékeltek. A miniszter elmondta, hogy voltak dolgozatok, ahol a harmadik és negyedik javítás után 1,5 ponttal volt kisebb a jegy. "Drasztikus intézkedéseket foganatosítok a javító tanárok ellen, ha bebizonyosodik, hogy túlértékelték a dolgozatokat. Nem normális dolog, hogy olyan dolgozat, melyben nyelvtani hibákat találtunk, 10-es osztályzatot kapott", hangsúlyozta a miniszter. Idén országos szinten az érettségi átmenési arány a fellebbezések után 79,56%- ról 80,48%-ra nôtt. A sajtótájékoztató további témájaként a csúszópénz szerepelt. Ezzel kapcsolatban Mihail Hardau kijelentette, hogy támogatja azokat az egyetemi hallgatókat, akik le akarják leplezni a csúszópénzt elfogadó tanáraikat. Mint mondta, egyetemi szinten is létezik korrupció, az utóbbi idôben egyre több, különbözô felsôfokú tanintézményekben tanuló hallgató és diákszervezet értesítette ôt a rendellenességekrôl. Hardau szerint az egyetemisták egyfajta korrupcióelleni osztályt akarnak létrehozni, mely által leleplezik azokat a tanárokat, akik csúszópénzt fogadnak el, és az oktatásügyi minisztérium támogatja ebben a diákokat.

Kiraboltak egy pénzszállító konvojt Bagdadban

Fegyveresek támadtak meg egy pénzszállító konvojt csütörtökön az iraki fôvárosban, magukkal vive az 1,1 millió eurót kitevô szállítmányt – közölte az iraki belügyminisztérium. A katonai ruhába öltözött, katonai teherautókkal közlekedô rablók Bagdad al- Manszúr negyedében megállították a konvojt, amit tizenöt ember védett, és 2 milliárd iraki dinár (1,1 millió euró) zsákmánnyal távoztak. Áldozatai nincsenek a rablótámadásnak. Legutóbb, július 18- án egy 450 ezer eurónyi pénzszállítmányt raboltak el Irakban.

Kínában tilos a gyanúsítottakat kínozni

Kína szerdán új viselkedési kódexet léptetett életbe a rendôrök számára, amely elsô ízben tiltja meg kifejezetten a gyanúsítottak kínzását a kihallgatáskor. A legfôbb népi ügyész új szabályzatot léptetett életbe, amely feketén- fehéren leszögezi, hogy a vallomás kínzással történô kicsikarása, bizonyítékok erôszakos eszközökkel történô gyûjtése vagy a foglyok megerôszakolása ellentétes a rendszabállyal – jelentette az Új Kína hírügynökség. A rendelkezés pontosan megfogalmazza, mit kell kínzás alatt érteni, azaz megütni, megkötözni, hidegnek kitenni, éheztetni, elviselhetetlen klimatikus viszonyoknak kitenni, súlyosan megsebesíteni, közvetlen vagy közvetett kínzást alkalmazni. A korábbi rendelkezések csak a vallomások kicsikarása érdekében alkalmazott "brutális módszereket" tiltották, különösebb pontosítás nélkül. Márciusban, kínai látogatása után Manfred Nowak, az ENSZ jelentéstevôje bírálta a kínzás gyakori alkalmazását az ázsiai országban, valamint azt, hogy rendszeresen csikarnak ki vallomásokat a gyanúsítottaktól. A rendszer számos látványos jogi tévedés okozója volt, mint Se Hsziang-lin (She Xianglin) esete, akit tévesen ítéltek el felesége meggyilkolása miatt kínzással kicsikart vallomása alapján az 1990-es évek elején. Tavaly engedték szabadon, amikor ismét megjelent a felesége, aki egy másik férfi miatt hagyta el otthonát.

Az iráni rendôrség elkobozza a parabolaantennákat

Az iráni rendôrség ismét elkobozza a parabolaantennákat, amelyeket a hatóságok korábban betiltottak arra hivatkozva, hogy a Nyugat dekadens képeket sugároz az iszlám köztársaságba. A rendôrség szóvivôje szerdán elmondta, hogy mûholdvevô antennák százait távolították el a héten az iráni fôvárosban, Teheránban és más városokban a "szociális kicsapongás" elleni kampány jegyében. A magát megnevezni nem kívánó hivatalos személy kijelentette: "törvény tiltja a parabolaantenna használatát. A rendôrségnek pedig az a feladata, hogy ennek érvényt szerezzen". Irán az 1990-es évek közepén betiltotta a mûholdvevôket annak érdekében, hogy megtisztítsák az országot a nyugati hatásoktól. A tilalmat azonban nem vették túlságosan komolyan Mohammed Hatami elôzô elnök idején, aki 1997-es megválasztásától kezdve megpróbálta bôvíteni a polgári szabadságjogok körét. Tavaly azonban az iszlám forradalom "értékeinek" helyreállítását és a "koráni kultúra" propagálását hirdetô Mahmúd Ahmadinezsádot választották meg elnöknek a konzervatív klérus támogatásával. A vallási milíciák, a keményvonalasok pedig megújították a parabolaantenna tilalmát az iszlám értékekre leselkedô veszélyre figyelmeztetve. Az iráni hatóságok azzal vádolják az ellenzéki tévécsatornákat, amelyek többségének székhelye az Egyesült Államokban van, hogy az iszlám köztársaság elleni tiltakozó megmozdulásokat szítanak.

Szellemi úton történô gyógyulás

A Bruno Gröning Baráti Kör találkozót tart szombaton, július 29-én 17 órától az Oázis Alapítvány Dr. Emil Dandea (volt Szív) utca 10. szám alatti székhelyén. Minden gyógyulni vágyó személyt, vagy olyan egészségeseket, akik szeretnének megismerkedni egy ôsrégi és mégis új szellemi úttal – kortól, nemtôl vagy vallási hovatartozástól függetlenül –, szeretettel várnak. Azon személyek, akik még nem tagjai a baráti körnek, szíveskedjenek 15 óra 30 perckor megjelenni, a tanításba való bevezetés végett.

Ingyenes vércukor- és vérnyomásmérés

Szombaton Marosvásárhelyen a Replant Medical orvosi szaküzletben (Kossuth L. utca 20-22. szám) 8 és 13 óra között vércukor- és vérnyomásmérést végeznek a bukaresti Top Diagnostics és a marosvásárhelyi Caritas szervezet jóvoltából. Fontos, hogy a jelentkezôk ne fogyasszanak ételt-italt a vizsgálat elôtt.

Nyári tábor kisiskolásoknak

Az RMDSZ Maros megyei szervezete augusztus 26-ától nyári tábort szervez 11-14 év közötti iskolás gyerekek szám&aac