|
LVIII. évfolyam 172. (16353.) sz. |
2006. július 27., csütörtök |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Panaszkodtak tegnap a megyei konzultatív bizottság ülésén, amikor a Sapard- és a Farmer- pályázatokról esett szó. A vitává fajult tanácskozáson bírálatok hangzottak el a finanszírozással kapcsolatosan, ami arra enged következtetni, hogy a nagy csinnadrattával beharangozott és futtatott mezôgazdasági programok körül nagy a bizonytalanság.
Egyrészt furcsa az a tény, hogy nem vagyunk képesek felhasználni a Romániának szánt teljes EU-s pénzalapokat. A Sapard-program esetében 56 százalékos az arány. Tehát meg kell tanulni pályázatokat írni. A megyei tanács alelnöke, Alexandru Fratean szerint homlokegyenest ellentétes véleménnyel van: pályázatok vannak, jó pályázatok, de nincs pénz. Ezek után mit higgyünk?
Úgy tûnik, a bankok a merev szabályokhoz való ragaszkodása nem éppen elônyös a pénzt igénylôk számára. Mert a banki illetékesek várnak, kivárnak. Várnak egy törvény alkalmazási normáira, elôszeretettel beilleszkednek a maximális határidôbe, miközben más megyék már régóta a "miniszterek ajtaja elôtt" álldogálnak a kész pályázatokkal. Az megint furcsa, hogy a mezôgazdasági szaktárca nem adott ki egy egységes pontrendszert a pályázatok esetében, így aztán az erôsebb nyer alapon bírálják el a tervezeteket. A pályázatíró nem tudja, hogy egész pontosan milyen kritérium szerint "osztályozzák" a projektet, de a rossz nyelvek szerint nem is ez a lényeg. Mármint az átláthatóság. Minél nagyobb a zûrzavar, annál jobban lehet a zavarosban halászni. Manapság már "elintézik" a pályázatokat, mondják sokan. (Az egyik bank jelen levô képviselôje szerint, ha más megyékben telefonokra vagy egy papírra adtak jóváhagyásokat, Maros megyében ez nem így mûködik.) Aki pedig becsületes és türelmes, annak hiába van meg minden engedélye, irata, mégsem kap zöld utat a pályázata. Nemhiába kérte egy felszólaló, hogy megyénként egységesen bírálják el a pályázatokat, és a beérkezett, kiválasztott iratcsomókat figyelembe véve, megyénként osszák le az összegeket. Manapság úgy tûnik, csak az élelmeseké a világ… És a becsületesek?!
Nem elég törvényeket hozni, intézményeket megalakítani ezek gyakorlatba ültetéséhez, ha a jogszabályok alkalmazásának lehetôségét nem teremtik meg.
Kevesebb bürokrácia, több szakértelem és korrekt ügyintézés – ez lehetne a pályázatok sikerének záloga…
Tegnap érkezett Marosvásárhelyre a Székelyföldön az autonómiáért biciklitúra. A huszonöt fôs fiatal csapat városunkban a helyi önkormányzat részérôl Csegzi Sándor alpolgármesterrel találkozott, majd pedig a Bolyai téri unitárius templom tanácstermében tartott sajtótájékoztatón ismertették az eddigi három nap tapasztalatait.
Amint arra már korábban utaltunk, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) által megszervezett biciklitúra július 23-án indult Tusnádfürdôrôl és augusztus 1-jén ér véget, a végállomás Székelyudvarhely. A Magyar Ifjúsági Tanács elnöke, Sándor Krisztina kifejtette, e körutat azzal a céllal szervezték, hogy az erdélyi települések lakossága tudomást szerezzen arról, mit is jelent pontosan az autonómia és milyen lehetôségek rejlenek benne. A körút több mint fele még hátravan, azonban az eddig bejárt erdélyi településeken mind a lakosság, mind a helyi önkormányzatok képviselôi támogatásukról biztosították a túra résztvevôit és magát az autonómia ötletét – tudtuk meg a MIT elnökétôl.
A biciklitúrával egybekötve a szervezôk közvélemény-kutatást is végeztek a bejárt helységek lakossága körében, amelynek eredményeit augusztus elsején Udvarhelyen teszik közzé. Olyan kérdésekre kerestek választ a biciklisták, hogy ha holnaptól autonómia lenne, akkor hol lenne Erdély fôvárosa, illetve kiket látnának szívesen az emberek a vezetô testületben? A kérdések között szerepeltek a román lakosság meggyôzésének módjaira, valamint az autonómia kivívásához szükséges akciókra vonatkozók is. Amint azt Sándor Krisztina elmondta, ez nem mintavétel alapján végzett "hivatalos" közvélemény-kutatás volt, hiszen találomra kérdezték meg a lakosságot, azonban fontos útmutató lehet a szervezôk és a politikusok számára is az erdélyiek valós hozzáállásáról az autonómiát illetôen.
A sajtótájékoztatón jelen volt Raul Weiss is, aki Elzász tartományból származik és csatlakozott a túrázó csapathoz. Weiss elmondta a sajtó képviselôinek, hogy ô is kisebbségi helyzetben született, azonban elsôsorban azért van itt, mert a föderalizmus híveként erôsen támogatja a székelyföldi autonómiát. Szerinte a tökéletes föderális demokrácia mintája Svájc, ahol a kantonok bármikor függetlenné válhatnak a konföderációtól. Raul Weiss elégedetten nyugtázta, hogy bár a Székelyföld Romániában nem élhet ezzel a joggal, "a településeken, ahol jártunk, a lakosság nagyon rokonszenvesen reagál a MIT kezdeményezésére, tehát van igény az autonómiára".
Minthogy a sajtótájékoztató házigazdái és a kerékpáros csapat tagjai mind fiatalok voltak, megfogalmazódott az az újságírói kérdés, hogy mit tudhat az autonómiáról néhány huszonéves fiatal. A kihívásra Kedves Péter, a túra vezetôje reagált, aki példával válaszolt: "egy ötéves gyerek is érti, mit jelent az, ha szabadon használhatja saját nyelvét és teljes jogú állampolgárnak érezheti magát abban az országban, amelyben él. Nem mindegy, hogy egy diák ellenôrzôjébe magyar vagy román nyelven kap minôsítést. Mi kétnyelvûséget értünk az autonómián" – zárta mondandóját Kedves Péter.
A biciklis csapat Marosvásárhely után Gyergyószentmiklós felé veszi útját, majd Csíkszereda, Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy és Barót után Székelyudvarhelyen ér véget a körút.
Göncz Kinga magyar külügyminiszter kedden levélben kérte szlovák kollégája, Jan Kubis közbenjárását annak érdekében, hogy a szlovák kormány tegyen lépéseket a magyar- szlovák békés együttélésre nézve aggasztó megnyilatkozások elkerülése érdekében – közölte Polgár Viktor külügyi szóvivô az MTI-vel.
Göncz Kinga levelében megállapítja, hogy "megütközéssel" olvasta Jan Slotának a szlovákiai magyarokra és a Magyar Koalíció Pártjának politikusaira tett "sértô kijelentéseit", amelyek július 22-én jelentek meg egy cseh napilapban. A magyar külügyminiszter szerint az ilyen bántó megnyilvánulások "nem állnak összhangban együttmûködésünk fejlesztésére irányuló, a magyar-szlovák alapszerzôdésben kölcsönösen vállalt kötelezettségeinkkel, illetve a legutóbbi találkozónkon is megnyilvánult törekvéseinkkel".
"Nehéz harmonikus jószomszédi viszonyról beszélni, ha egy (szlovákiai) kormányzó párt elnöke következmények nélkül ragadtathatja magát nyílt, magyarellenes megnyilvánulásokra" – írja a magyar külügyminiszter. Göncz Kinga sajnálkozását fejezi ki afelett, hogy "a szlovák kormány mindeddig nem nyilvánított véleményt a Szlovákiai Koalíciós Tanács tagjának múlt heti kijelentésével kapcsolatban, és nem határolódott el azoktól".
"Bízom abban, hogy – budapesti megbeszélésünk szellemében – a Szlovák Köztársaság Kormánya nem enged teret a szélsôséges hangulatkeltésnek, és hasonló helyzetekben világossá és egyértelmûvé teszi álláspontját. Meggyôzôdésem szerint csak ilyen határozott fellépéssel lehet elejét venni annak, hogy európaiságunkhoz méltatlan megnyilatkozások alááshassák a két nép, a két ország közötti együttmûködéshez szükséges bizalmat" – fejezi be levelét Göncz Kinga.
Robert Fico szlovák miniszterelnök a jelek szerint semmit sem kíván tenni az ellen, hogy koalíciós partnere, a magyarellenességérôl elhíresült Ján Slota az egyik kormánypárt vezetôjeként is folytatja magyarellenes kirohanásait.
Aki ürügyet keres, az talál – mondta Robert Fico szlovák kormányfô szóvivôje azzal kapcsolatosan, hogy Slota egy cseh lapnak nyilatkozva ismét a magyarokat szidalmazta, mondván, hogy nem a magyarok, hanem a Magyar Koalíció Pártja (MKP) azon képviselôi ellen beszél, akik kisebbségként elnyomják a szlovák többségi nemzetet, akik Szlovákiát nem a saját hazájuknak, hanem a történelmi Magyarország részének tekintik. Jóllehet sem Kossuth Lajos, sem II. Rákóczi Ferenc, sem Attila hun vezér nem volt, nem lehetett tagja az MKP-nak, Slota e történelmi személyiségeket mégis a szlovákok gyilkosainak nevezte és kifogásolta, hogy szobraik állnak Szlovákiában.
A Szlovákiában élô kárpáti németek közössége is felháborítónak találja a pozsonyi kormányhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke, Ján Slota újabb magyar- és kisebbségellenes kijelentéseit.
Slota, aki – utólagos bevallása szerint részegen – már arra is buzdította a híveit, hogy "üljetek tankokra, és tegyük a földdel egyenlôvé Budapestet", a Prágában megjelenô Lidové Noviny szombati számában tett ilyen kijelentéseket, noha az új szlovák kormány nem mindig egyértelmû nyilatkozatai szerint arra lehetett számítani, hogy nem kell tartani Slota magyarellenes kirohanásaitól, mert kötelezi ôt a kormányzati fegyelem.
A több magyar történelmi nagyságot a szlovákok tömeges lemészárlásával is vádoló szlovák politikus a cseh lapnak egyebek között azt is mondta, hogy irigyli a cseheket, amiért a második világháború után a Benes-dekrétumok nyomán ki tudták ûzni a németeket, s ezért ma Csehországnak nincs olyan gondja a németekkel, mint Szlovákiának az ott maradt magyarokkal.
Noha azóta Göncz Kinga, a magyar diplomácia vezetôje egyértelmûen jelezte Budapest elvárását, miszerint Robert Fico kormánya határolódjon el Slota durva kijelentéseitôl, Pozsony ezt hivatalosan azóta sem tette meg, és várhatóan nem is fogja, mert a szlovák miniszterelnök úgy gondolja, hogy ezzel nem tartozik, hiszen Slota nem tagja a kormánynak. Slota "csupán" a kabinet legfontosabb döntéshozó testületének, a pártelnökökbôl (Robert Fico, Vladimír Meciar és Ján Slota) álló koalíciós tanácsnak a tagja.
Kedden közzétett nyilatkozatában a Szlovákiában élô Kárpáti-németek Egyesülete (KNS) annak a véleményének adott, hogy Slota helyesli a második világháború utáni, nemzetiségi hovatartozás alapján véghezvitt kényszer-kitelepítéseket. "Tör-ténelmi tapasztalataink jogán egyértelmûen visszautasítjuk" az ilyen szemléletet – fogalmazott Ondrej Pöss, a KNS elnöke, aki egyúttal hitet tett a tolerancia és békés együttélés mellett.
Ivan Gasparovic szlovák államfô nem tud azonosulni a kormánykoalícióhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) élén álló Ján Slota újabb magyarellenes kijelentéseivel. Gasparovic szerdán Pozsonyban annak kapcsán érintette Slotának a cseh Lidové Novinyban megjelent magyarellenes kijelentéseit, hogy egy újságíró megkérdezte tôle: mit szól Göncz Kingának szlovák kollégájához, Ján Kubishoz írott leveléhez, melyben a magyar diplomácia vezetôje Budapest azon elvárásnak adott hangot, hogy a szlovák kormány határolódjon el Slota európai normáktól idegen kijelentéseitôl.
Pozsony egyelôre nem reagált, az újságírói kérdésre válaszoló Gasparovic pedig a SITA hírügynökség által idézet,te mondat szerint úgy fogalmazott: "Természetes, hogy nem tudok egyetérteni azzal a megfogalmazással, ahogy azt a nagy nyilvánosság elé tárta."
Kisebb motoros balesetet szenvedett kedd este Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök, a politikust sípcsonttöréssel kórházba szállították. A kormány a balesetrôl hírt adó közleményében hangsúlyozta, hogy Tariceanu élete nem forog veszélyben.
A rendôrség tájékoztatása szerint az 54 éves miniszterelnök Bukarest északi külvárosában, Corbeancában egy motorostalálkozón vett részt.
A balesetet az okozta, hogy a politikus elvesztette uralmát motorkerékpárja felett és nekiütközött egy szembejövô személygépkocsi bal elsô oldalának – jelentették helyi tévéállomások rendôrségi forrásokra hivatkozva.
Tariceanu pályafutása során korábban Citroën gyártmányú francia személyautók importjával foglalkozott. A politikus a technikai sportok nagy szerelmese, s 2CV Citroën márkájú gépkocsikból egy kisebb gyûjteményt is magáénak mondhat.
A baleset ellenére a lábadozó Tariceanu tegnap megjelent a kormány rendszeres heti ülésén, miután a keddrôl szerdára virradó éjszakát az Elias kórházban töltötte. Járókeretre támaszkodva, a mozgássérültek számára fenntartott feljárón ment be a Victoria-palotába, az ôrzô-védô szolgálat két tagjának és feleségének a támogatásával. Tariceanu krémszínû rövidnadrágot viselt, bal lába lábszártól a combig gipszben van.
A kormányfô mellett volt az egészségügyi miniszter és a kormány szóvivôje. Tariceanu biztosította az ülésen jelen lévô minisztereket, hogy csak "komoly ficamot" szenvedett, más hatása a balesetnek nincs, és a kormányülésen a tárgyalások a megszokott módon folytak.
Mivel az óvások megoldása nyomán véglegesek lettek az eredmények, tegnap a versenyvizsgán sikeresen szerepelt óvónôk és tanítónôk adhatták be óhajaikat a címzetes állásokra, ma pedig a tanárokon van a sor. Az eredmény az interneten július 28-án lesz olvasható.
Visszatérve a számadatokra, a megyei szinten meghirdetett 1709 üres katedra betöltésére szervezett vizsgára 1454-en iratkoztak fel, de végül 1152-en írtak dolgozatot. Ennek értékelését 115-en kifogásolták, s az újrajavítását követôen 48 fellebbezést oldottak meg. Hét jelöltnek hetes fölé emelték az átlagát, nyolcan megkapták az ötös jegyet. Az óvások megoldását követôen 312-rôl 322-re emelkedett azon jelöltek száma, akik a 349 címzetes állás valamelyikét megpályázhatják. Csakhogy vannak szakok, ahol több az állás, mint a jelölt, akik elválaszthatják azokat. Az óvónôknél például 20 helyre mindössze négyen pályáznak, a 65-bôl ennyien érték el a szükséges átlagot. Magyar nyelvbôl 16 címzetes állásra lehetett pályázni, a versenyvizsgára beiratkozott 15 pedagógus közül azonban csak hárman teljesítették az ehhez szükséges szintet. Románból a 99 címzetes katedrára pályázó 105 jelöltbôl 30-an választhatnak, 69 állást tehát csak egy évre töltenek be. Ezek után nem csoda, ha a diákok román- és anyanyelvi tudása kívánnivalót hagy maga után. Matematikából a 20 címzetes állásra 71-en pályáztak, a románul vizsgázók közül nyolc jelölt, a magyar tagozaton senki sem ért el hetesen felüli médiát. A címzetes informatikatanári állásokat sem fogják betölteni a magyar tagozaton, hisz egyetlen jelölt sem érte el a szükséges átlagot. Franciából 15 helyre 19-en próbálkoztak, heten sikerrel. Földrajzból három helyre 55-en pályáztak, és öten írtak hetesen felüli dolgozatot, történelembôl öt helyre 70-en vizsgáztak, és kilencen értek el ötösön felüli átlagot. A tanítóknál jobb a helyzet, hisz a 15 címzetes állásra 22-en pályázhattak.
Mondják, hogy egyes tantárgyakból, mint például a matematika, nehéz volt a tétel, ami igaz lehet más tantárgyak esetében is. Ugyanakkor a tanfelügyelôk közül többen is úgy vélik, hogy a jelöltek hozzáállása sem megfelelô, gond van a felkészültséggel, különösen azokkal, akik a Cantemir egyetemen román szakon végezték a képzôt. Mindezek ellenére meggondolkoztató, hogy tanári oklevél birtokában közel 350-en egyes és 4,99 közötti dolgozatot írtak.
Amint Neagu Nicolae fôtanfelügyelô-helyettes elmondta, Matei Dumitru államtitkár ígéretet tett, hogy jövôben megváltozik az üres katedrák betöltésének a módja, s valószínû, egy kötelezô ismeretfelmérés után az iskoláknak is lesz beleszólása abba, hogy kikkel szeretnének dolgozni.
Az elsô besorolás nyomán kimaradt, illetve a szakmai oktatást választó és a kisérettségin sikertelenül szerepelt diákok elosztása is megtörtént. A 2339 helyre (ebbôl 222 a líceumokban és 2117 az ipari iskolákban) 1683 diákot soroltak be a központi leosztás során. Az 1709 jelöltbôl 27-en maradtak ki, mivel kevés iskolát jelöltek meg a jelentkezési íven. Az elosztást követôen négy középiskolai osztály helyzete bizonytalan, és Neagu Nicolae fôtanfelügyelô-helyettes szerint valószínû, tíz szakosztályt nem tudnak majd betölteni, ebbôl kettôt a magyar tagozaton. A veszélyeztetett osztályok között van a sáromberki mezôgépészeti iskolában meghirdetett magyar osztály is. Furcsa, hogy az adott környezetben miért nem akadt elég jelentkezô. Az eredmények akkor lesznek véglegesek, ha a tanfelügyelôséghez érkezett 80 kérést megoldják és a kisegítô iskolák diákjait is besorolják.
A Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság nyilvántartásai szerint július 26-ig a 3.733 hektáros árpaterület 97%-áról betakarították a termést, az átlagos terméshozam 2.497 kilogramm hektáronként. A gabonatermesztôk ebben az évben 37.322 hektáron vetettek búzát, a kenyérgabonát tegnapig 9.121 hektáron aratták le, az átlagos hozam hektáronként 2.720 kilogramm a becsült 2.950 kilogrammal szemben. A búza tárolásával nincsenek gondok, mert a raktározási felületek kapacitása megyeszinten 120.000 tonna. A gabonatermesztôk aggódnak a búza alacsony ára miatt. Jelenleg a megyében 3.500 lejt ajánlanak egy kiló idén betakarított búzáért. Ezzel a felvásárlási árral a termesztôk költségei sem térülnek meg. A szaktárca által meghatározott 4.500 lejes viszonyítási ár alkalmazása egyelôre csak álom.
A vízhálózat építési munkálatainak befejezésével a mezôbándiak régi álma valósult meg. Az egymillió eurós pályázat megnyerése után megépítettek egy víztisztító állomást, közel 17 kilométer utcai vízhálózatot és két víztárolót. A községvezetés tervei szerint szeptember 1-jéig a víztisztító állomást bekötik a gáz- és áramszolgáltató hálózatba. Nagyon remélik, hogy szeptemberben a lakosságot is rácsatlakoztatják a vízhálózatra.
Helységneveink között gyakoriak a madár utótagot tartalmazó elnevezések. Ezek részben általánosító jelentésben (madár), részben konkrét szárnyasokat megnevezve szerepelnek (veréb, csóka, tyúk, lúd, kakas, sólyom, sas stb.). Mivel a madárinfluenza nemrég nagyon megtépázta a szárnyasok jó hírét, indítunk egy sorozatot ebben a rovatban, felkutatjuk megyénkben a madarakat nevükben hordozó településeket. Elsô legyen máris egy számomra igen kedvelt helység:
Backamadaras község, románul Pasareni, a Nyárád mentén terül el, Marosvásárhelytôl 16 km-re, kelet-délkelet irányban. Nemrég kirándulni voltam a községben tanuló V – VIII. osztályos gyerekekkel. A helység híres szülöttjének, Kiss Gergelynek a mellszobrát és a tiszteletére állított emlékmûvet is meglátogattuk Székelyudvarhelyen, ahol gimnáziumot is neveztek el róla. A mellszobor talapzatán ez áll:
Baczkamadarasi Kiss Gergely. A gyerekek rögtön kérdésekkel fordultak hozzám: Miért írták cz-vel? Most miért nem és mióta nem írjuk így? Azt rögtön tudták, hogy hasonló szóalakokkal a hagyományos írásmód tanulmányozásakor találkoztak már.
Nos, elhatároztam, hogy ennek minél elôbb utánanézek. Kedves gyerekek, még a cz-nél is czifrább dolgokat találtam! Az Erdélyi helységnévtár, valamint a Földrajzi nevek etimológiai szótárának fellapozásakor olvastam, hogy a község nevét már 1392-ben feljegyezték Bachka madaras formában. 1580-tól jelent meg Baczkamadaras alakban és fennmaradt 1910-ig, hol egybeírva, hol külön, így: Baczka Madaras. Sôt, 1882-ben két másik változatával is találkozhatunk: Baczkó Madaras, valamint Batska Madaras.
A Backa- elôtag személynévi eredetû. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 74. száma egy 1343-ból származó iratot tett közzé, melyben latin szövegbe foglalva így jelenik meg a személynévi elôtag: "Pauli filii Bachka", ami annyit jelent: Pál, Bachka fia.
A -madaras utótag a szintén személynévként is használt (1211-ben Modoros) madaras melléknévbôl keletkezett. Felvetôdött annak a lehetôsége is, hogy a madaras egykor ’madarász’ jelentésû foglalkozásnév volt, a Madaras helységnév tehát madarászok, esetleg királyi madarászok települését is jelölhette.
Ugyancsak a madár fônevet tartalmazzák a következô helységnevek is: Csíkmadaras, Kunmadaras, Mezômadaras, Madaras, Madarasalja, Madarasi tanya, Madarasimajor, Madaraspuszta, Madarász, Madarászgyóta, Madarászpuszta, Madársára. Ha valamelyik kimaradt a felsorolásból, azért elnézést kérek, de ennyit írt a helységnévtár is.
A szenátus alelnöke Corneliu Vadim Tudor szerdán a Védelmi Bizottság ülését követôen, ahol meghallgatták Virgil Ardeleant, közölte, hogy a belügy-, és igazságügyi minisztereket meneszteni kellene. Ugyanakkor rámutatott, hogy Ardelean a Szervezett Bûnözéssel és Terrorizmussal Kapcsolatos Bûncselekményeket Vizsgáló Igazgatóságot (DIICOT) két átiratban is értesítette Omar azon szándékáról, hogy elhagyja Romániát.
"Virgil Ardelean nem hibás. Ô közölte velünk, hogy több átiratot is továbbított állami szervekhez ezen Omar Hajszamról. A DIICOT-hoz is küldött kettôt (2006 májusában és júniusában) Omar Hajszam az ország elhagyására vonatkozó szándékáról, mivel az arab közösségtôl megtudta, hogy szándékában áll ellátogatni a Szent Földekre, feltételezem, hogy Mekkáról és Medináról van szó, hogy ott haljon meg" – nyilatkozta Vadim, aki az ülésrôl hamarabb távozott.
Az NRP elnöke szerint, "egyértelmû, hogy Hajszam el akarta hagyni az ország területét".
"Itt a romániai börtönrendszer is hibás, de az orvosok is, akik gyanítom, hogy hibás diagnózist adtak" – tette hozzá Vadim.
Mint fogalmazott, nem a három titkosszolgálati vezetô lemondása volt szükséges, hanem Monica Macoveit és Vasile Blagát kellett volna meneszteni.
"Ha valakit meneszteni kell ez ügyben, akkor az igazságügy- és belügyminisztert kellett volna, és semmi esetben sem a titkosszolgálatok vezetôit" – tette hozzá a szenátus alelnöke.
Azon kérdésre, hogy Ardelean elismerte-e, hogy kényszer hatására mondott le, Vadim elmondta, hogy a belügyminisztérium hírszerzô igazgatóságának volt vezetôje arról tájékoztatta a bizottság tagjait, hogy azon a reggelen, amikor lemondott, Vasile Blaga magához kérette és "civilizált hangon" közölte vele, hogy itt az ideje, hogy fiatalabbak jöjjenek. "Neki a kormányhoz kellett volna benyújtania lemondását és semmi esetre sem a Cotroceni-palotához. Basescu úr nem fônöke Virgil Ardeleannak" – mondta Vadim.
Ugyanakkor elmondta, hogy elkérte Ardeleantól a DIICOT-hoz továbbított két átirat másolatát.
Nemzetközi konferenciát tartottak szerdán Rómában a libanoni válságról 15 ország és három nemzetközi szervezet részvételével.
Az egynapos, a délutáni órákban befejezôdött találkozón megpróbáltak kiutat találni a válságból: tûzszünetrôl és nemzetközi stabilizációs erô felállításáról, valamint a Libanonban kialakult humanitárius válság megoldási lehetôségérôl tárgyaltak.
Megnyitó beszédében Romano Prodi olasz kormányfô kijelentette: a római Közel-Kelet-konferencia kiindulópont lehet ahhoz, hogy helyreállítsák a békét és a stabilitást Libanonban és garantálják a biztonságot Izraelnek. A vendéglátó ország miniszterelnöke legsürgôsebb feladatnak a szenvedô lakosság megsegítését nevezte és reményét fejezte ki, hogy sikerül megállapodásra jutni az úgynevezett humanitárius folyosókról, amelyeken el lehet juttatni a segélyszállítmányokat a polgári lakossághoz.
A Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter kezdeményezésére megrendezett egynapos konferenciára nem kapott meghívást Izrael, illetve a Hezbollah gerilláinak támogatásával vádolt Szíria és Irán, jelen van viszont tizennégy állam külügyminisztere, valamint Fuád Szinjóra libanoni miniszterelnök.
A libanoni kormányfô kedden bejelentette, hogy Bejrút az izraeli harci cselekmények azonnali beszüntetését fogja szorgalmazni.
A konferencián olyan nemzetközi szervezetek képviseltették magukat, mint az Európai Unió, a Világbank, valamint az ENSZ, amelynek fôtitkára már kedden az olasz fôvárosba érkezett. A tanácskozáson a házigazda Olaszország külügyminisztere, Massimo D,Alema és Condoleezza Rice elnököl, s a két társelnök a konferencia elôtt kétoldalú megbeszélést is tartott.
Azonnali tûzszünetre szólította fel a libanoni konfliktusban érintett feleket a nemzetközi értekezlet.
Massimo d’Alema, a vendéglátó Olaszország külügyminisztere szerint a fegyvernyugvásnak tartósnak kell lennie, és mihamarabb meg kell egyezni nemzetközi békefenntartóknak a térségbe küldésérôl, az ENSZ égisze alatt. D’Alema szerint megegyezés született egy adományozói konferencia összehívására a libanoni újjáépítés támogatására.
Kofi Annan ENSZ-fôtitkár a Hezbollah libanoni síita szervezet lefegyverzésére vonatkozó ENSZ-határozatok végrehajtását sürgette az értekezlet utáni záró sajtóértekezleten.
Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter aggodalmát fejezte ki a válságban játszott iráni szerep kapcsán, s arról beszélt, hogy már nem lehet visszatérni a válság elôtti állapothoz a Közel-Keleten.
Már a római tanácskozást megelôzôen rendkívüli uniós külügyminiszteri értekezletet hívott össze az Európai Unió soros finn elnöksége augusztus elsejére a közel-keleti válság ügyében – közölték szerdán brüsszeli források.
Finnország az EU nevében szerdán korábban "elfogadhatatlannak" minôsítette az elôzô nap az izraeli légierô által a dél-libanoni ENSZ- erôk (UNIFIL) megfigyelôire mért légicsapást és az incidens maradéktalan kivizsgálását követelte.
A kiadott közlemény szerint "elfogadhatatlanok az ENSZ- személyzet elleni támadások" és "haladéktalanuk és maradéktalanul ki kell vizsgálni a történteket", a négy ENSZ- békefenntartó halálát.
A Financial Times varsói és brüsszeli keltezésû írása szerint a lengyel kormány eljárása több európai fôvárosban olyan aggályokat ébreszt, hogy az ország kiszámíthatatlanabb, befelé forduló partnerré válhat.
A cikk szerint a tapasztalt Európa-párti tisztviselôi állomány "irtása" éppen olyan idôszakban kezdôdött, amikor a külkapcsolatok egyre nagyobb mértékben az elhanyagolható külpolitikai tapasztattal bíró, "populista" Kaczynski-ikrek irányítása alá kerül.
A londoni üzleti-politikai napilapnak egy név nélkül idézett lengyel diplomata azt mondta: számos ország mondja le a Lengyelországba tervezett miniszteri szintû látogatásokat. Hozzátette: a kapcsolatok "nehézzé" váltak sok térségbeli országgal, így Németországgal, Oroszországgal, Magyarországgal és Litvániával is.
A diplomata szerint José Manuel Barroso, a brüsszeli EU- bizottság elnöke is lemondta augusztus végére tervezett varsói látogatását, miután Jaroslaw Kaczynski, Lech Kaczynski államfô ikertestvére lett a miniszterelnök a hónap elején.
Barroso munkatársai mindazonáltal cáfolják, hogy a bizottsági elnök szándékosan kerülné Lengyelországot, és idôbeosztásbeli problémákkal indokolták a látogatás lemondását – írta a Financial Times.
A lap a távozó Európa-párti tisztviselôk között említi Pawel Swiebodát, a külügyminisztérium EU-ügyi osztályának igazgatóját, akinek nézetei "nem voltak összhangban" az új külügyminiszterével, a Lech Kaczynski szoros szövetségesének számító Anna Fotygáéval.
A tárca egyik illetékese Varsóban azt mondta a Financial Timesnak, hogy "mindez tükrözi az új kormány irányítási stílusát ... a lojalitást minden más értéknél elôbbre valónak tartják".
Charles Grant, a Centre for European Reform nevû, londoni székhelyû elemzô mûhely igazgatója szerint a tisztogatás súlyos károkat okoz Varsó EU-politikájában. Grant azt mondta a brit lapnak, hogy Swieboda meghatározó figurája volt a lengyel–EU kapcsolatoknak az elmúlt években.
A Financial Times a tisztogatások áldozatának nevezi Andrzej Byrtet, Lengyelország berlini nagykövetét is. Byrt bírálta Lech Kaczynskit, miután az államfô "nagy hûhót csapott" egy német lap szatirikus cikke miatt, amely ôt egy krumplihoz hasonlította. Byrttel együtt vagy tucatnyi nagykövetet hívtak vissza az új lengyel kormány hatalomra kerülése óta – írta a londoni napilap.
Miután a Népújság több alkalommal szóvá tette az útlevél beszerzésével járó kálváriát, tegnap Ciprian Dobre prefektus az útlevélosztály vezetôjével, Dorin Ciobannal közösen tartott sajtótájékoztatóján a szolgáltatás minôségét javító tervekrôl beszélt.
Hétfôn összegezték az elsô félévi mérleget, aminek az eredményét pozitívan értékelték. Dobre szerint a tavalyi erôfeszítések eredménye most kezd meglátszani, ami elsôsorban abban nyilvánul meg, hogy a tisztviselôk más "értékrend" szerint dolgoznak, mint eddig.
A Maros megyei útlevélosztály hatékonyság szempontjából országos szinten az elsô helyen áll. 2006 elsô negyedévében 22586 útlevelet bocsátottak ki. A hivatalban 12 tisztviselô dolgozik, az egy fôre esô útlevél 1882. Ezzel az adattal állította szembe az Ilfov megyeit, ahol egy funkcionárius 662 útlevelet bocsátott ki. Elmondta, hogy 6 állás betöltetlen, de a törvény szerint a belügyminisztériumtól kell átvenniük kádereket, azonban a demilitarizálás folyamata lassú.
A prefektus szerint az útlevélosztályon mûködik a legjobb teljesítményû szerver, ami közel kétmilliárd lejbe került, így mára 48 óra alatt bocsátanak ki sürgôsségi eljárással útlevelet. A "normális" idô 7 nap.
Ugyanakkor elmondta, hogy felkérte a megyei tanácsot és a helyi önkormányzatot, hogy a Calarasilor utcai székhelyet adják vissza, így a három emeleten úgymond zsinórban lehetne a lakosság-nyilvántartási szolgáltatásokat elvégezni. 2007. január elsejétôl a jelenlegi kétablakos kiszolgálást négyablakosra tervezik, ebbôl az egyiken on-line bejelentkezést is elfogadnak, illetve a tervek szerint napi 8 órában folyik majd a lakosság kiszolgálása mind az iratok benyújtásánál, mind az új okmányok kibocsátásánál.
Dorin Cioban a lakosság elnézését kérte a jelenlegi kényelmetlenségekért, de remélhetôleg jövôre sokkal gyorsabban jutunk majd útlevélhez. Egyébként szombaton munkanap lesz az útlevélosztályon, ekkor adják vissza azoknak az útlevelét, akiknek a 248/2005-ös törvény alapján visszatartották (akik a megengedett 3 hónapnál hosszabb idôt töltöttek külföldön). Mintegy 200 esetrôl van szó. A Népújság kérdésére, hogy a megyében vonták-e be valakinek az útlevelét például gazdasági bûnözés miatt, azt a választ kaptuk, hogy megyeszinten tíznél kevesebb esetben kényszerültek erre az intézkedésre.
Nem kétséges, helyzetteremtô kormányzatunk van. Ami nem baj úgy "általában", hiszen a dolgok menetét terelik adott irány(ok)ba. Konkrétan azonban a helyzetteremtés egyre feltûnôbben az egyes, sokat emlegetett érdekcsoportok számára hoz rendre, ezeket valóban helyzetbe hozó intézkedéseket. Furcsa mód sehogy sem sikerül... az "egyszerû" állampolgárokat helyzetbe hozó döntéseket hozni.
Nem nagy ügy ugyan, de mégis elég nagy ügy, hogy mostanában valamely nagy érdekcsoportnak feltûnt, mennyire "menô" a second- hand kereskedelmi forma, így feltehetôen odaszóltak Calinnek, hogy tegyen már valamit, mert rontja a bizniszüket. Ami igaz, az igaz, a NÉP nem igazán "harap" rá a minimum 5 millió lejes cipôkre, a divatcégek címkéit viselô kosztümökre, Armani öltönyökre, ruhákra, kalapokra, több millió lejes nyakkendôkre, holott a szavazatai folytán kerültek a jó puha bársonyszékekbe, és akinek a jóléte érdekében kormányoznak – állítólag. A second-hand kereskedelem nyilván nem a "nagymenôknek" kínál ruhát, lábbelit, elektronikai cikkeket, egyebeket, hanem azoknak a száz-ezreknek, millióknak, akiknek a minimálbérbôl, a szociális segélybôl vagy a nyugdíjból nemhogy az elit bevásárlóhelyek áraira, de sokszor a mindennapi betevôre sem futja. Pedig enni kell, s valamibe fel is kell öltözni, különben még, úgymond, "közszeméremsértés" címén bekasztlizzák az embert.
Nos, ahelyett, hogy dicsô miniszterelnökünk azon gondolkozna el, hogy a second-hand üzletág miért is virágzik, miért akkora, amekkora, vagy mit lehetne tenni, hogy az "egyszerû" állampolgárok (akiknek a szavazataira nemsokára újból szüksége lesz) is hozzájussanak a minôségi új termékekhez, azon töri a fejét, hogyan lehetne kijátszani ôket és az európai uniós szabályokat, miszerint ez a fajta kereskedelem is éppoly szabályos, mint a többi. Ehelyett a second-hand importárukat "zöld hulladéknak" akarja átkeresztelni, amit aztán a "sziporkázó" észjárásáról elhíresült környezetvédelmi miniszter, Sulfina Barbu a használhatatlan dolgok körébe utalhat át egy csavarintásos "jogszabállyal", és mondjuk, elégettet(het)i a készleteket. Mint ahogy elégették az ország szárnyasállományát is. Most meg vígan ehetjük a csirkét, amit az importôrök Brazíliából hoznak be nem megvetendô profitra téve szert. Azok pedig, akiknek a pár csirke, tojás akár a mindennapi megélhetést jelentette, örüljenek, hogy nem égették el ôket is a tyúkjaikkal.
Emlékeztetni szeretnénk, hogy a Tariceanu-kabinet miniszterei már megpróbálták egyszer bezárni a másodkéz-áru boltokat, de rájöttek, hogy az Európai Unió szabályai, amelyekhez Romániának is "jogharmonizálnia" kellett, nem engedik ezt meg. Azok az áruk képeznek csupán kivételt, amelyek az OMC tudományos kísérletei szerint veszélyesek lehetnek az egészségre és az életre. Az sem mellékes, hogy a second-hand áruk nagy részét (91%) az EU tagországokból hozzák be, a többit az Amerikai Egyesült Államokból, Svájcból, Kínából, Törökországból, Izraelbôl.
Szakértôk szerint a kormányfô szándéka mind gazdasági, mind "környezetvédelmi" szempontból indokolatlan, és komoly problémákat okozhat a ruhanemû-piacon. Amellett, hogy abszurdum, arra is fel kell hívnunk a kormányfô figyelmét, hogy az ilyenszerû kereskedelem az Európai Unió összes tagországában megengedett és mûködik. Ráadásul az egyre romló életkörülmények között napról napra nagyobb az igény ezekre az árukra. Mert a szegény ember is szeretne "jól" öltözni, és mert az ilyen ruhák nagy része jobb a kispénzûek legjobb ruhadarabjánál is, mert szeretne néha televíziót nézni, vagy bármi egyéb olcsóbb, a zsebéhez mért áruhoz hozzájutni.
De hát miért is csodálkozunk Calin Popescu Tariceanu legújabb ötletén? Aki – két kormányrendelet között – szórakozásból Harley Davidsonnal furikázik, nyugati kocsicsodákkal száguldozik, miért is törné a fejét a "gyalogromán" vagy a "gyalogmagyar" gondjain. Sokkal fontosabb neki az egyes érdekcsoportok kiszolgálása, hiszen számára is ott "terem" a haszon. A szegény ember ne a "szemének" higgyen, érje be a választási ígéretekkel.
Európa sátor: 11.00-12.00: regisztráció a Hová tûnt az EU? Kutassuk fel! vetélkedôre. Elôadás – Az Unió országai 12.00-12.40 – Kreativitás: "Legjobb arc az EU- ban" Zászlófestés, arcra (esetlegesen egyéb testrészekre) 12.40-13.10 – Játék: "Legnépszerûbb EU-s arc" Az EU-s arcúak maratonja – gyûjts össze minél több népszerûségi cetlit a Félsziget "lakóitól" és díjakban részesülsz. 13.10-14.00 – Díjazás: a legjobb és legnépszerûbb EU-s arcok díjazása. 14.00- 14.30 – Elôadás: Az EU nevezetességei, intézményei, épületei, politikusai, hírességei. Képes bemutató, kollázs készítése. 14.30 – 15.15 Játék: Ismerd fel az EU arcait! (épületeit, hírességeit) – Kvízkérdések. 15.15 – 15.30 Kiértékelés, díjazás. 15.30 – 16.30 Beszélgetés sikeres politikusokkal, üzletemberekkel.
Kormányzati sátor: 15.00-17.00 – sportvetélkedôk politikusok, közéleti személyiségek részvételével.
Félsziget mozi: 12.00 – Nyócker (r. Gauder Áron, 2004), 14.00 – Best of FILM.DOC 2006, 16.00 Az elszánt diplomata (The Constant Gardener, r. Fernando Meirelles, 2005) 18.30 – Lazarescu úr halála (r. Cristi Puiu, 2005). A vetítésekre az eXit klubban berendezett moziban kerül sor.
Táncaréna: 15.00 – Örömtánc. Salsa – Egy kis stílus, Marosvásárhelyi Diákház. A marosvásárhelyi profi tánccsapat rövid bemutatójával meggyôz arról, hogy a salsát tôlük érdemes tanulni.
Képvadászat: digitális fotóverseny négy kategóriában – Portrék, Szür- Reál, Testek a tömegben, Kontrasztok a Félszigeten. A fotókat naponta 13 és 18 óra között regisztrálják és letöltik az eXit klubbeli programpontnál. A fesztivál minden napján a zsûri kiválasztja a nap fotóját. Díjak naponta. A négy kategória nyerteseinek visszafizetik a jegy árát. A legjobb fotókat esténként, a koncertek közti szünetben kivetítik. Partner: Sapientia-EMTE.
Bábszínház: 13 óra – Marék Veronika: Surranó és Brekkenô – felnôtt bábelôadás. A Tamási Áron Színház Bábtagozata, Sepsiszentgyörgy. Elôadja: Nagy-Kopeczky Kálmán.
Félsziget Humorfeszt (Powered by The Szomszédnéni Produkciós Iroda):
Humorfeszt villa – 13.00: Bikini Art/Humor (Könczey Elemér). 14.00: Inside Ciccolina – Bálint X. Ferenc fergeteges festménykiállítása. 14.15: A hal úszik, a madár repül, de a teve köp – Felméri Péter – A 3. Erdélyi Humorfesztivál nyertesének önálló estje. 14.45: Egy nô, aki nem visel semmit, csak karikatúrákat – Figyelem, egy lány csak papírt fog viselni! 15.00: A Da Vinci Hód – Szomszédnéni Produkciós Iroda Humorest.
Sport- és szabadidô-rendezvények a Félszigeten:
14.00-17.00: Foci, 10.00-12.00: Tükrözés, 14.00-17.00: Kosárlabda, 13.00-16.00: Asztaltenisz, 15.00-17.00: Darts.
Víkend Színpad – 17.30-18.30: Sziámi, 19.00-20.00: Moby Dick, 20.30-22.00: Parazitii, 22.30-0.00: Tankcsapda, 00.30- 02.00: Kumm.
Maros Színpad – 14.30-15.00: Cover, 15.30-16.00: Privát Sika Tv, 16.30-17.00: Travka, 17.30-18.30: Nebo, 19.00-20.00: Spleen, 20.30-22.00: Bikini, 22.30-00.00: Vama Veche, 00.30-02.00: Colorstar, 02.30-04.00: The Doors Tribute.
Arigato Aréna – 20.00-21.30: Hazee + Rapala, 21.30- 23.00: Seba 1394 + Dudu + Tina, 23.00-00.30: Stealth + Sizenine, 00.30-03.30: Ed Rush + Klute + MC Wrec, 03.30-05.30: SKC, Safair, Longman (Tactile), 05.30- 07.00: TRG, 07.00-08.30: Snow + Agent MC.
Európa sátor: 11.00: regisztráció a Hová tûnt az EU? Kutassuk fel! vetélkedôre. 11.00- 11.45: Elôadás – Az EU hangjai – országok, szokások, dallamok – fôként zenei bemutató 11.45-12.20 – Játék: Kapcsold össze az országot a dallammal! Melyik a kakukktojás? 12.20-13.00 – Kiértékelés, díjazás 13.00-14.00 – Bajnokság: Hová tûnt az EU? Kutassuk fel! Keresd meg a Félsziget területén elrejtett EU-s szimbólumokat, útmutató alapján. 14.00 – 15.30: Beszélgetés Tusoni Erika kriminálpszichológussal. 15.30 – 16.30: Beszélgetés sikeres politikusokkal, üzletemberekkel. 17.00-17.45: Díjazás: Hová tûnt az EU? Kutassuk fel! verseny gyôzteseinek díjazása.
Kormányzati sátor: 15.00-17.00 – sportvetélkedôk politikusok, közéleti személyiségek részvételével.
Félsziget mozi: 12.00 – Jégkorszak 2 – Az olvadás (r. Carlos Saldanha, 2006), 14.00 – Rejtély (Caché – r. Michael Haneke, 2005), 16.30 – Best of TiFF 2006: Át a hídon – Isztambul hangjai (r. Fatih Akin, 2005) 18.20 – Match Point (r. Woody Allen, 2005). A vetítésekre az eXit klubban berendezett moziban kerül sor.
Táncaréna: 15.00 – Kelta varázs. Ír táncok – The Sky, Jászvásár. Fesztiválnyertes profik állnak rendelkezésetekre.
Képvadászat: digitális fotóverseny négy kategóriában – Portrék, Szür- Reál, Testek a tömegben, Kontrasztok a Félszigeten. A fotókat naponta 13 és 18 óra között regisztrálják és letöltik az eXit klubbeli programpontnál. A fesztivál minden napján a zsûri kiválasztja a nap fotóját. Díjak naponta. A négy kategória nyerteseinek visszafizetik a jegy árát. A legjobb fotókat esténként, a koncertek közti szünetben kivetítik. Partner: Sapientia-EMTE.
Bábszínház: 13 óra – Joseph Heller: Isten tudja – egyéni elôadás. Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem. Elôadja Lôrinczi Máté Rozália.
Félsziget Humorfeszt (Powered by The Szomszédnéni Produkciós Iroda):
Humorfeszt villa – 13.00: Hogyan szabaduljunk meg a madárinfluenzától egy baseball-ütô segítségével? (Stupid Versenyek Sorozat – versenyenként egy üveg pezsgôt nyerhetsz) 13.15: Fotózás George Bushsal és Oszama bin Ladennel. Interaktív fotóinstalláció 13.30: Pánik a zárdában – Tóth Szabolcs karikatúra- kiállítása. 14.00: Ki lesz a legjobb viccmondó? Viccmondó verseny magyarul 15.00: Viccmondó verseny román nyelven. 15.30: Hülye Járások Minisztériuma – klasszikus abszurd jelenetek amerikai és angol szerzôktôl Bálint Ferenc, Bíró Zsombor és Tóth Szabolcs elôadásában.
Sport- és szabadidô-rendezvények a Félszigeten:
10.00-17.00: Foci, lábtenisz 10.00-15.00: Kosárlabda, 10.00- 13.00: Úszás, 12.00-15.00: Csocsóbajnokság, 15.00- 16.00: Szkander, 16.00-17.00: Limbó, 17.00-18.00: Iszapbirkózás, 15.00-17.00: Tollaslabda, 15.00-17.00: 3 pontos dobás, 14.00-15.00: Küzdôsport-bemutató, 17.00-21.00: Texas Póker.
Víkend Színpad – 17.30-18.30: Los Pogos, 19.00-20.00: Alvin és a mókusok, 20.30-22.00: Omul cu sobolani, 22.30-00.00: The Rasmus, 00.30-02.00: Quimby.
Maros Színpad – 14.30-15.00: Sick, 15.30-16.00: Flúg, 16.30-17.00: Grant, 17.30-18.30: 112, 19.00-20.00: Rollscream, 20.30-22.00: Neoton Família, 22.30-00.00: Directa 5, 00.30-02.00: Shukar Collective, 02.30-04.00: LGT Tribute.
Arigato Aréna – 22.00-00.00: Rhadoo, 00.00-01.30: Sterbinszky, 01.30-04.00: ATB, 04.00-08.00: Naga + Beta.
"Kicsit szomorkás a hangulatom máma" – hajtogatta érzelmesen egy régi magyar sláger, amely apámat különösen mérgesítette, szerinte ui. a magyar slágerszerzôk filozofikus hajlamaikat a slágerszövegek pocsolyáiban élték ki. "Kicsit belémcsapott az istennyila" – folytatta, azt hiszem a dalt. A lényeg ez volt: a szomorka, a ború, a gyász és veszteség, tragédia és katasztrófa. Illetve az ennek feszülô fogcsikorgatás. Hôsies, véres, de annál hiábább küzdelem. A sírva sírás. Vigasság számûzve, csak a hôsi emlékmû bronzból, bánatbakacsinból, gyászhuszár- vágásokkal sújtott sorsmente stb.
Minderre nem is gondoltam volna régóta, ha eszembe nem jut, hogy az utóbbi tizenöt esztendô ünneplései – tehát azok a magyar ünnepek, emlékezések és emlékeztetôk, szoboravatások, székelykapu- állítások és hagyományôrzô felvonulások, megmoccanások és kilépések, melyek 1989 elôtt elképzelhetetlenek, tiltottak, üldözöttek, elnyomorítottak, meghamisítottak voltak, a román pártdiktatúra nem tûrte meg alkalommá tételüket – körülbelül azonos forgatókönyvet követnek. Mindenféle ünneplés, emlékezés, nemzeti alkalom akad, de mindent belep, ellep, minden mást kiszorít a mazochista módon szabadjára engedett önseb- vájkálás. A tragédiák idézése, a szomorúság fokozása. Csoda, ha a fiatalok, a szabadon születettek elfordulnak máris/majd ettôl az alaphangulattól? Mintha történelmünk csak a végzet, a balvégzet végtelen változatát produkálta volna. És a jövô sem takargat különbet vagy alig különbözôt. Néptanító bácsis forgatókönyvek, ahonnan a vidámság és vigasság számûzve.
Például a minap egy többgyerekes anyát, aki tizenkét-tizenhat gyereknek adott életet, kitüntették egyik vidéki városunkban. Jelen volt dr. és nagyságos, vitéz és fôfogcsikor, számos helybéli és a sajtóh. Azt hiszed, vidám gyerekversek, könnyû kis, a gyermekkor örömét idézô szavalatok és versek hangzottak el? Dalok arról, hogy mennyire jó (lesz) magyarnak, embernek, európainak, gyermeknek, fiatalnak lenni? Fenéket: bús volt és komor és gyászos fekete ég, fogat csikorgattak és hôsiesen maradoztak meg, márcsak... bezzeg... egykor... decsakazért is... jajj és ah gyászlepel nemzetünk sebzett vérhabján...
Nyilvánvalóan túlzok, nyilvánvalóan karikírozok. Nem sértô szándékkal, higgyél nekem, olvasó. És gondolkodj el, rendezô. Hiszen irodalmunk, a nemzet öntudata és emléktára tele van reménybe fogódzkodó, vidámabb mûvekkel, amelyek arra várnak, hogy ünnepi alkalmakkor emlékezésekben mértékkel és csínnal belekerüljenek az általános, biztató, optimistább repertórumba. Emlékezni kell. Tudni az arányokat és felismerni az alkalmakban a biztatást-bizakodást. Reánk fér. Pedig minket mostanában ugyancsak ijesztegetnek innen, onnan.
Kis házi statisztikám szerint ugyanis Hofit, Latabárt, Kabos Gyulát sokkal többen kérik és hallgatják, nézik, vágyják, nosztalgiázzák, mint Mohácsot. Mint, uram bocsá’ Wass Albert bús- mezôségiségét (kôszaladját- vízmaradját). A vidámságból kifolyólag nem hígul a magyar, csak egészségesebben élheti meg a maga 21. századát.
A kôrispataki Szalmakalap Múzeum, fennállásának 5. évfordulójára fotópályázatot hirdetett Amíg a búzából kalap lesz címmel. Több mint 200 fotó érkezett, zömmel villanypostán.
A zsûri (Ádám Gyula, Boldog Gusztáv, Szôcs Lajos) elsôsorban azokat a képeket méltányolta, amelyek a szalmakalapot saját, természetes "környezetében" mutatták be.
Az elsô díjat Czire Alpár (Székelykeresztúr) kapta, második díjas Császár Endre (Százhalombatta), harmadik díjas Danis János (Ploiesti). Különdíjban részesült Seer Sándor (Siófok). A képek elbírálására a kôrispataki falunapok alkalmával került sor, 2006. július 23-án. A képek megtekinthetôk az alábbi címen: www.korispatak.ro/fotopalyazat
Azt mondják, hogy tegnap, azaz a Félsziget fesztivál elsô napján már annyian voltak, mint tavaly csütörtökön. A szabadegyetemrôl sokan egyenesen Vásárhelyre utaztak, kisebb fejtörést okozva a szervezôknek, hova is szállásolják el a korán érkezetteket.
Minden vonatról hátizsákos emberek szállnak le, és érdeklôdnek, hogy merre van a Víkend. Az állomásokat az üdülôteleppel összekötô utakon pedig az elárusítók máris kezdenek kifogyni a cigarettából.
Az idéni Félsziget ígérkezik a legjobbnak, minden szempontból. Rendezettebbnek, gazdagabbnak hat a Maros partja, akár a Civil Falu, mint az elôzô években.
A Civil Falu kakukktojásának számít a "Vidám Európa és Kormányzati sátor". Céljuk az információszórás, tekintettel a közeledô csatlakozásunkra. A résztvevôk érdeklôdése híján a bemutatkozás tizenegy óráról fél kettôre csúszott, és ezért személyre szóló körbevezetésben lehetett részem. Az érdeklôdés hiánya csupán a rajtolás nehézségeinek köszönhetô, amint azt a tavalyi év is bizonyítja. Az Európa sátorban naponta hallgathatunk neves elôadókat: Irsay Miklós (Önkormányzati Menedzsmentért Alapítvány), Nagy Zsolt (Informatikai és Hírközlési Minisztérium), Kerekes Gábor (Tipogolding), akikben az a közös vonás, hogy fiatalok, és a semmibôl építettek karriert, és lehet, elmesélik a hallgatóságnak is, hogy ezt hogyan kell tenni. Lapzártakor a szervezôk még nem tudták pontosan megmondani, hogy Markó Béla milyen jellegû elôadást fog tartani és mikor.
A másodszorra jelen levô csapat játékokkal kecsegteti a résztvevôket: karikatúraverseny, fényképfal, gyurmázás. A díjakat a legjobbaknak osztják ki: rövid ujjú blúzokat, játékokat és többek között egy ventilátor is szerencsés gazdájára vár.
Holnap, pénteken érdekesnek ígérkezik a beszélgetés Tusoni Erika kriminálpszichológussal (14 órától) és az ezt követô társalgás sikeres politikusokkal.
Vannak még Erdélyben olyan települések, ahol megállt az idô. Például Magyarherepe. Alig 11 kilométerre van a községközponttól, Ádámostól, mégis mintha más világban lenne. Az ’50-es években 500-an lakták, sokan Dicsôszentmártonba is ingáztak. A városi élet sokakat "megfertôzött", nem tértek vissza. Napjainkban már csak 27-en maradtak, közöttük egy magyar. Az átlagéletkor 60 év körüli. Az 1662-ben épült református templomot "eltemették" a szakemberek. Nemsokára Magyarherepén egy magyar se marad. Még hírmondó se lesz?
Erdély térképén egy ujjnyi távolság és egy domb választja el Magyarherepét Ádámostól, a községközponttól. Valamikor télen jeleztem szándékomat a polgármesteri hivatalban, hogy felkeresném a települést. A magyarkirályfalvi Székely Király István, Ádámos alpolgármestere már akkor óva intett, mondjak le errôl, mert úticélom megközelíthetetlen. Majd gyalog... – válaszoltam tanácsára. Így sem biztatott. Aztán a télvíz után nekivágtunk.
A térképen jelzett út Magyarkirályfalva után meredek domboldalnak vezet. A helyszínen látjuk: két lehetôségünk van átjutni a vízválasztón. Az egyik úton azonban mezôre érünk, majd traktorkerék mélyítette gödörben feneklünk meg. Nem adjuk fel. A másik út járhatóbbnak látszik. A völgybe ereszkedünk, majd szôlôsök között kanyargunk, s kiérünk a dombtetôre, ahonnan messze ellátni a Kis-Küküllô völgyébe. Sáros csapdába szorul a kerék, innen sincs tovább. Kétórás próbálkozás után az ádámosi polgármesteri hivatal elôtt állunk tanácstalanul. Az alpolgármester szerint ez a legrövidebb út, mindössze 11 km. A költségvetésbôl azonban nem telik a javítására.
– Kértünk pénzt a megyei tanácstól is, de az illetékes ügyosztályról azt válaszolták: ez nem stratégiai út, így innen nem várhatunk támogatást. Pedig vannak Herepén eladó telkek, földterületek, de járható út nélkül senkinek se kell. A madár se jár arrafele, aki teheti, továbbra is elköltözik, csak az öregek maradnak. Arra gondolni se merünk, hogy Magyarkirályfalváról helyi autóbuszjáratot indítsunk, de még a mentô vagy a tûzoltóautó se juthat el. Csak a traktor, vagy a szekér vergôdik át a helyenként másfél métert is elérô gödrökön – mondja sajnálkozva az alpolgármester.
Személygépkocsival 45 km kitérô áll elôttünk. A nagymúltú Küküllôvárat, majd Fehér megyében Bethlenszentmiklóst érintjük, majd Elekes és Oláhtordos fele vesszük utunkat. Kietlen, kopár dombok között kanyargunk ismét. Ez a Transszilván Grand Kanyon, a magyarlapádi dombság szélén, ott, ahol idôszámításunk elôtt 4500 évvel már emberi település volt, s a régészeti leletek sokasága miatt egy újkôkori kultúrát neveztek el Tordosról.
Aztán újabb magyar falvak következntek, amelyek neveit – meglepetésemre – kétnyelvû helységnévtáblával jelzik: Magyarforró, Magyarszentbenedek, Medvés, Magyarsülye. Lassan elfogy az aszfalt, aztán gödrös, köves út, ismét átlépjük Fehér és Maros megye határát, s mintha egy zsákutca végére érkeznénk, megállunk Magyarherepén.
Sártenger közepén, egy téren vagyunk. Furcsa ellentéteket látni. Jó karban levô, takaros házak között, skanzenbe illô vályogépületek. Odébb egy gémeskút öreg, hajlott gerendái mögött a magasfeszültségû villamosvezeték tartókolosszusai állnak. A civilizáció elôretolt helyôrsége egy nyilvános telefonfülke. Egy másik oszlopon tábla: "St. Jeans de Royans solidaire d’Herepea" felirattal. Megrozsdásodott testvérkapcsolatok. Valahol egy távolabbi telken új ortodox templom. Útközben láttuk viszont a református templom gazba borított, romos épületét. Az egyetlen magyarherepei magyart keressük.
Az idegenek láttán kapuba állnak a herepeiek. Ügyet se vetnek arra, hogy újságíró vagyok, annál inkább az útjavításról érdeklôdnek az alpolgármestertôl. Akár az ütôeret vágták volna el, ami a falut a világgal összeköti – mondják egyesek. Aztán megtudjuk, hogy a sülyei ortodox pap még a nagytiszteletû Andrei püspököt is elhozta Herepére, s arra kérte, segítse az ittenieket abban, hogy a Magyarsülye és Herepe közötti útszakaszt javíttassák meg. Sokan voltak – mesélik a falubeliek, ettek, ittak, mulattak egy jót, aztán az út még mindig javítatlan. De ígéret az van...
– Mivel foglalkoznak a herepeiek? – érdeklôdôm kerítésen átnyúló kérdéssel. Az egyik kapuban idôsebb asszony, kedvesen fogad, majd behív. A fôfoglalkozás az állattenyésztés mondja, s büszkén mutatja az istállóban a nemrég született borjút.
– Juhot, szarvasmarhát tartunk, s a ház körül szárnyasokat nevelünk, ameddig bírjuk – mondja, aztán pálinkát tölt, s elbeszélgetünk, errôl-arról, majd kikísér.
Két lépéssel arrébb idegenvezetôim – Székely Király István alpolgármester és Bordi András tanár, helyi tanácsos – nem kis meglepetésemre, tudtomra adják, hogy egy gyilkossal poharazgattam.
– Valamikor a 70-es években fejszével kettéhasította a férje fejét, majd a holttestet sós kútba dobta. Évekig nem keresték a férfit, majd egyszer csak feljött a holttest a víz színére, s hogy tovább álcázza szörnyû tettét, a pityókaverembe ásta el. Valaki aztán elárulta, s így ott találtak rá a rendôrök. Azt mondják, féltékenységbôl gyilkolt az asszony, mégis alig öt év börtönbüntetést kapott, mert azt állította, hogy a férfi zaklatta mostohalányát, s ettôl a kíntól akarta megszabadítani a kiskorút – mesélik.
Egy tornácos vályogházhoz érünk. Itt lakik Szántó Imre, az egyetlen magyarherepei magyar. Mégis mindenki román nyelven szól hozzám. Az alpolgármester fülembe súgja: vegyes házasságban él felesége családjával. Valamikor a dicsôszentmártoni kombinátban dolgozott. A vegyipari gyár tönkretette az egészségét. Gégemetszést hajtottak végre rajta, alig tud beszélni. Felesége románul tolmácsolja gondolatait. Egyszerû, gazdálkodó emberek. 3,85 hektár földjük, legelôjük van. Állatokat tartanak. Szántó Imre betegnyugdíjas, ezenkívül társadalmi segélyt kapnak. Ebbôl éldegélnek, mert a föld után alig lehet. Aztán jön a panaszáradat az alpolgármesternek. Nem tudnak nyugodtan gazdálkodni, mert "kiskirályok" garázdálkodnak a földeken. Egyfelôl a juhpásztor Groza testvérek "terrorizálják" a környéket. Ott legeltetnek, ahol nekik jólesik, nem tisztelik senki tulajdonát. Nem lehet ôket felelôsségre vonni, mert a "nagyfônök" testvérük a megyei tanács alelnöke. Aztán meg Gigi Becali juhait gondozzák, van hátterük. S ezt igazolandó, a kis unoka egy steauás sálat hoz ki a szobából ereklyeként, s újságolják, több tízezer eurós terepjárókkal járták be a környéket, azóta se látni ilyen autócsodákat a környéken.
Másrészt pedig a magyarsülyei ortodox pap foglalta el a jó földeket. A szegények meg csak az adót fizetik, s azt sem tudják, mivel maradnak.
– Jövô?... – kérdem szerényen.
– Az úttól függ, mondják, s visszakérdik: ki marad? Mert Herepe legfiatalabb lakosa is már 45 éves.
Visszatérünk a központba. Útközben furcsa emberrel találkozunk. A "herepei szerzetes": calugarul – mutatják be nekünk. Mindenki így ismeri. Földbe vájt lyukban lakik hat éve. Kérjük, vigyen el "lakására". Készségesen megteszi: s közben magyaráz. Feldeorean M. Emilnek hívják, a hadseregben katonatisztként szolgált. Azt állítja, Maria Ciobanu román népdalénekes férje volt és van egy lánya is. Aztán belebonyolódik a mesélésbe: utolsó lakhelyeként a marosvásárhelyi Ramurele utcát említi, de azt is mondja, hogy Dicsôszentmártonban is lakott egy ideig. Családi gondjai akadtak, elvált, munkahely nélkül maradt, lakásából kiforgatták. Aztán témát vált. Jó barátjaként emlegeti a volt hadügyminisztert, aki Irakba hívta harcolni, de visszautasította.
Kételkedve fogadjuk kijelentéseit. Kilétét igazolandó egy nyugdíjszelvényt nyújt át az alpolgármesternek: a hadügyminisztériumtól kapott 6.840.000 lejes nyugdíja van. Elérünk "birtokához". Egy kerítésen lyukon bújunk át, majd máris néhány nemrég ültetett fára mutat: igyekszik környezetét otthonossá varázsolni – magyarázza. Egy földbe vájt lyuknál állunk meg. Efölött faágakból eszkábált tetô, amelyen helyenként nejlonfólia. Létrán közelíti meg a bejáratot, majd bekúszik a föld alá. Annyi hely van odabent, hogy csak ülni tud. Így is alszik – magyarázza. Karmagasságban tûzhely, mellette néhány edény: ez "a konyha". Egy világító cigarettagyújtót mutat büszkén. Ez a leghasznosabb "berendezési tárgy". Tüzet gyújthat vele és sötétben is megtalálja a bejáratot. Aztán mondja, a rókáktól leste el az építkezési technikát: alól is kiképzett egy vészkijáratot, de még eddig nem kellett menekülnie. Megtalálta a nyugalmát, itt a természet közelében...
Idegenvezetônknek szegôdik. Magyarokat keresünk? Akkor elvezet minket a régi temetôbe – mondja, s egy utcán indulunk el, majd derékig érô fûben, bokrok között megyünk fel egy domboldalra. Alattunk a régi református iskola épülete. Ablakai már nincsenek, a rácsok közt átbújva huzat táncol a néhai tantermekben. A téglákat versenytárgyalás útján értékesítjük majd – tájékoztat menet közben az alpolgármester, – az épület másra már úgyse jó.
Közben egyenesebb területre érünk. Bokrok között találunk néhány sírkövet is. A feliratok szinte olvashatatlanok.
– Vannak itt 1700-ból is sírkövek – mondja Bordi István tanár, aki gyerekkori emlékeire hivatkozva próbál néhány fejkôhöz vezetni. Megtaláljuk a "grófné" Fazakas Gyuláné – Balog Róza sírkövét. 1907-ben helyezték ide örök nyugalomra. Sírhant már nem maradt, csak az oszlop áll még emlékszigetként a mezô közepén. Innen messze ellátni a hajdani birtokra.
Árkon, bokron, patakon átgázolva kerülünk vissza a völgyben levô útra. Pataki Rozáliához igyekszünk, mert nála van a templomkulcs. Patakiék tulajdonképpen Dicsôszentmártonban laknak, nyugdíjazás után költöztek haza Herepére, de kétlakiak maradtak. Fiaik Olaszországban, Franciaországban dolgoztak, most vállalkozást vezetnek a városban.
– Nincs meg a városi kényelem, de csend és nyugodtság van körülöttünk, ezért jöttünk haza a szülôi házhoz – magyarázza Pataki Rozália, a templom gondnoka, a falu jó ismerôje.
Tôle tudjuk meg, hogy valamikor 420 – 500 magyar és mintegy 40 román lakott itt. A kisbirtokos Géczi, Fazakas és Járay családok tulajdonában voltak a földek. Az utolsó leszármazott Fazakas Gréti grófnô volt, aki azonban nem kérte vissza birtokait. A templomot 1662-ben építették. Tornya is volt, de az korábban összedôlt. A magyarok elvándorlása 1947, majd 1949 után kezdôdött. Ekkor vették el a grófok földtulajdonát s ûzték el ôket Herepérôl. Házaikból kultúrotthon lett, majd ezeket az épületeket is lerombolták. Aztán az 50- es évektôl kezdôdôen az iparosodó Dicsôszentmárton szívta el a herepeieket, sokan a kollektív gazdaság helyett a kombinátot választották munkahelyül. Majd letelepedtek a városban, s többet nem jöttek vissza. Akik maradtak, állattenyésztéssel foglalkoztak, más megélhetôség e dombokon nem igazán akad. A 70-es években annyira megfogyatkozott a magyarság, hogy azóta nem tartottak istentiszteletet a templomban. Medvésrôl, majd Sövényfalváról beszolgáló lelkész jött ide idônként és imaházban találkozott a hívekkel. Aztán a nyugalmazott sövényfalvi lelkész, Sándor Attila elhanyagolta ezt a közösséget. Pataki Rozália szerint 1989 után holland testvérgyülekezettôl küldtek pénzt a herepei templom javítására, de az nem ért célba. A harangokat elvitték Magyarszentbenedekre a református templomba, az orgonát a küküllôváriak vásárolták meg annak idején 13.000 lejért. A festett szószék teteje pedig a sövényfalvi lelkészhez került.
– Négy évvel ezelôtt az Erdélyi Református Egyházkerület püspökségérôl jött küldöttség kolozsvári régészekkel, építészekkel. Utóbbiak alaposan megvizsgálták a templomot. Értékes freskómaradványt kerestek. Mivel semmit nem találtak, azt mondták eltemethetjük a templomot. Lemondtak róla. Aztán felkeresett a Duna TV stábja és készített egy riportfilmet: Az utolsó magyar címmel. Ezt is sugározták. Azóta semmi. A templomajtót zárom, nehogy ellopják, eltüzeljék azt is, ami még benne maradt. Aztán a falak addig állnak, ameddig a jó Isten akarja – mondja Pataki Rozália.
Mielôtt elhagyjuk Magyarherepét, az egyik ház homlokzatán, repedésekkel tûzdelt falon kôórát látunk: a mutatót háromnegyed 12-re rögzítették. Mintha a falu hátramaradt idejét jelezné. Közeleg az utolsó óra?
– A látottak, hallottak ellenére Székely Király István alpolgármester optimista. Szerinte a falut az mentené meg, ha valaki felvásárolná a földeket. A környezet szép, sajátos stílusú régi házakkal, ami érdekes lehet az ide látogatóknak, ugyanakkor az ’60-as, ’70-es években felhúzott még elég jó karban levô épületeket falusi vendégfogadásra lehetne használni. Lenne kilátás, mivel közel van Zsidve, Küküllôvár, Magyarszentmiklós, innen elérhetô Ózd, Magyarbükkös, de akár Dicsôszentmárton is. A borturizmust össze lehetne hangolni egy kis múltkereséssel. Aztán van még a református egyháznak Herepén 46 hektár földterülete és 13 hektár erdeje, ezt is értékesíteni lehetne – magyarázza az alpolgármester – ... csak hát az út járhatatlan – fûzi hozzá halkan.
Eltávolodunk a falutól. Mintha az idô csapdájából szabadultunk volna ki. Onnan, ahol a múlt összefonódik a jelennel és a jövô is bizonytalan. Pedig alig néhány kilométer választja el Ma-gyarherepét a községközponttól, a Kis-Küküllô völgyétôl. De ez a távolság ma még úgy tûnik, évtizedekben mérhetô.
A román labdarúgó-szövetség elkészítette a III. Liga (volt C-osztály) csoportbeosztását. Az új idényben a harmadik vonalban a volt kilenc helyett csak hat csoportot alakítanak ki, ám ezek nem 14, hanem 18 csapatból állnak.
A Maros megyei csapatokat egyetlen csoportba, a belsô-erdélyi együttesekbôl álló V.-be sorolták, amelynek az összetétele az alábbiakban olvasható:
Apulum Gyulafehérvár; FC Nagyszeben; Soda Marosújvár; Sanatatea Kolozsvár; Somes Gaz Bethlen; Gloria II Beszterce; CSM Szászsebes; Sparta Medgyes; Avântul Szászrégen; Mobila Szováta; Trans-Sil Marosvásárhely; Ariesul Torda; Inter Balázsfalva; Muresul Déva; Maris Marosvásárhely; Atletic Nagyszeben; Dacia Szászváros; Universitatea 1919 Kolozsvár.
Mint észrevehetô, összesen négy Maros megyei együttest írtak be a III. Ligába, ezek közül a Maris a meglepetés, hisz az elmúlt bajnokság végén a kiesettek között volt található. Mint azonban két éve már egyszer megtörtént, ismét sikerült helyet vásárolnia a harmadik vonalban. A Maris azonban nem Marosvásárhelyen, hanem Nyárádtôn fogja majd hazai mérkôzéseit játszani. A negatív hír, hogy hiányzik a Muresul Marosludas a felsorolásból, pedig nem volt a kiesôk között. A ludasiak azonban anyagi források elfogyása miatt kénytelenek voltak eladni a helyet, így az Sepsiszentgyörgyre került (a Transkuriert az I. csoportba sorolták). Hiányzik (egyelôre?) a felsorolásból a Gaz Metan Marosvásárhely, noha úgy hírlett, ôk is visszavásárolták III. ligás helyüket, az elôzô évek tapasztalata azonban az, hogy a mostani helyzet nem tekinthetô véglegesnek, hisz még a bajnokság megkezdése után is történnek meglepô mozgások a bajnokságban.
A III. liga 1. fordulóját augusztus 11-én, pénteken rendezik, míg az utolsó ôszi forduló dátuma november 24., egyetlen hétközi fordulóra kerül sor, augusztus 22-én, kedden. A találkozókra elvileg péntekenként kerül sor, ám a házigazda együttesek legkésôbb 10 nappal korábban kérhetik a szombati vagy vasárnapi rendezést is, anélkül, hogy a vendégcsapat beleegyezését kérnék.
Teremlabdarúgás
A szeptemberben kezdôdô bajnoki idénytôl ismét lehet A-osztályos teremlabdarúgó-csapata Marosvásárhelynek. Erre enged következtetni Doru Luca, az egykori FC Transilvania elnökének kijelentése, aki nyilvánosan is jelezte szándékát, hogy visszahozza "szülôvárosába" az elmúlt idényben Szászsebes képviseletében játszó csapatot. Ennek azonban az a feltétele, hogy a város részérôl a teremlabdarúgás megfelelô támogatásban részesüljön – közölte az elnök.
Marosvásárhelyen azonban egy újabb teremlabdarúgó-csapat van születôben, amely az Izorep építkezési céget képviseli majd. Az Izorep legalább a B-osztályban kíván szerepelni – közölte Illés Kálmán, a cég tulajdonosa, aki azonban hozzátette, hogy nem szeretne feltételes dolgokkal elôrukkolni. Ô a konkrét, megfogható dolgoknak az embere, így csak akkor kívánja a nyilvánosság elé tárni szándékait, amikor valami konkretizálódott ezekbôl. Az Izorep válogató jellegû edzésén néhány volt székelyudvarhelyi játékos is partner volt, akik edzôjükkel, a román válogatottat is irányító Jakab Zoltánnal érkeztek. Jakab, aki öt játékossal együtt nem hosszabbított szerzôdést Székelyudvarhelyen, így kommentálta jelenlétét: körülnézni és beszélgetni jöttünk.
A budapesti Margitszigeten már zajlanak a 28. felnôtt úszó, mûugró, mûúszó és nyíltvízi Európa-bajnokság küzdelmei az átalakított, és nevében is új, Hajós Alfréd-Széchy Tamás uszodában. A sportrajongók szép versenyeket, izgalmas küzdelmeket szeretnének látni, a legjobbaknak pedig a jó szereplésért arany-, ezüst- vagy bronzérem jár. Csakhogy az érmeket erre az alkalomra szokatlan anyagból, porcelánból készítették. Mi e különös döntés elôzménye?
A Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. 2004-ben került szoros kapcsolatba az úszósporttal. A méltán világhírû cég ekkor kötött három évre szóló támogatói szerzôdést a Magyar Úszó Szövetséggel. Ennek keretében a manufaktúra szponzorként igyekszik elôsegíteni, hogy a magyar úszók a dicsô hagyományokhoz méltóan szerepeljenek a világversenyeken. Ezenfelül pedig világszerte megcsodált termékeikkel teszik magyarossá a magyarországi rendezésû versenyek eredményhirdetéseit.
– Budapest, mint rendezô város, az elmúlt évben már bizonyította alkalmasságát, 2005- ben nagy sikerrel zajlott a 32. ifjúsági úszó kontinensviadal. A 29 versenyzôbôl álló magyar juniorcsapat összesen 25 érmet nyert, 8 aranyat, 12 ezüstöt és 5 bronzot. Az érmek különlegessége az volt, hogy valamennyit herendi porcelánból készítették, s azok az elôzetes mustrán nemcsak a hazai, hanem a külföldi versenyzôk tetszését is elnyerték. Ezek után természetes, hogy az idei felnôtt kontinenstornán is herendit akasztanak a dobogósok nyakába – magyarázta Csurka Gergely, az Európa-bajnokság médiaigazgatója.
De nemcsak az Európa-bajnoki érmek készülnek Herend "fehér aranyából", – más porcelán dísztárgyakat és az esemény pulikutyát formázó kabalájának másolatait is megkapják a legjobbak. A cég pedig újabb sportágak meghódítására készül. Augusztusban a huszadik alkalommal Forma-1 legjobbjai is herendit kapnak a Hungaroringen.
A munkaszerzôdést (contract de munca) a Munkatörvénykönyv (Codul Muncii) alapján kötik meg, míg a civil szerzôdést a Polgárjogi Törvénykönyv (Codul Civil) alapján. A két szerzôdés közötti nagy különbség elsôsorban annak következménye, hogy a Munkatörvénykönyv a közelmúltban alkotott jogszabályok összessége, és tükrözi a jelenlegi helyzet követelményeit. A civil szerzôdést szabályozó Polgári Törvénykönyv 1865-ben készült, és bár számtalan módosításon és kiegészítésen esett át, nem felel meg tökéletesen a jelenlegi helyzetnek. Mindemellett a munkaadó és a munkavállaló számára egyaránt elônyös, ha tudják, mikor lehet alkalmazni az egyiket, és mikor a másikat, illetve mi a különbség a kettô között. A civil szerzôdés két vagy több személy között létrejött egyezség, melynek jogi következményei vannak, és amelynek célja általában termékek létrehozása, munkálatok, szolgáltatások elvégzése. A civil szerzôdés alapján egy természetes személy kötelezi magát, hogy létrehoz terméket, vagy elvégez munkálatokat egy természetes vagy jogi személy részére, közös megegyezéssel rögzített fizetség ellenében. Ugyanaz a személy egy idôben köthet egyéni munkaszerzôdést és korlátlan számban civil szerzôdést termékek elôállítására, munkálatok elvégzésére, szolgáltatásokra. A munkaszerzôdésekkel szemben, melyek esetében létezik egy országosan megállapított legkisebb bruttó fizetés (ez jelenleg 330 RON, új lej) a civil szerzôdésekben foglalt fizetség kizárólag a szerzôdô felek megegyezésétôl függ. A civil szerzôdésben nincs feltüntetve a kötelezô munkaidô (egész, fél norma stb.). A civil szerzôdés nem tartalmaz kikötéseket a gyermekek, illetve az idôsek munkájára vonatkozólag, nem tiltja a szabadidôben végzett munkát, nem ír elô munkavédelmi kötelezettségeket, és így nem létezik egy elôírt keretszerzôdés-modell sem. Jogilag viszont csak az a szerzôdés érvényes, amit írásban kötöttek meg. A civil szerzôdésekre vonatkozó jogcikkelyek a Polgári Törvénykönyv 942-tôl a 973-ig terjedô cikkelyekben találhatók meg.
Ezek lényegesebb alapelveit az alábbiakban ismertetjük. A civil szerzôdés két vagy több személy által megkötött megállapodás, amely jogviszonyt teremt vagy szüntet meg. A szerzôdés kétoldalú, amikor a felek egymással szemben kötelezettséget vállalnak. A szerzôdés egyoldalú, amikor egy vagy több személy kötelezi magát egy vagy több személlyel szemben, anélkül, hogy az utóbbi vállalna magára valamilyen kötelezettséget. A szerzôdés visszterhes (oneros), amennyiben mindkét fél elônyt kíván magának teremteni. A szerzôdés érvényességéhez szükséges feltételek a következôk: a szerzôdô felek szerzôdôképessége, a két fél érvényesen vállalt kötelezettsége, a szerzôdésnek legyen egy meghatározott tárgya, vonatkozzon egy, a törvény által megengedett ügyre – minden személy szerzôdhet, kivéve azokat, akik a törvény alapján elvesztették ezt a képességüket. A szerzôdés tárgya, amire a felek, vagy legalább az egyik fél kötelezte magát – a szerzôdés tárgya csak a forgalomban levô termék, munkálat, szolgáltatás lehet. Nem lehet civil szerzôdést kötni a törvény által tiltott, közerkölcsbe ütközô, közéletre, állambiztonságra, ártalmas termék elôállítására, illetve ilyen jellegû munkák elvégzésére. A kötelezettségnek vonatkoznia kell egy meghatározott tárgyra. Ennek mennyiségét nem szükséges meghatározni, de legyen lehetôség ennek megállapítására. Jövendôbeli események lehetnek a szerzôdés tárgyai. Kivételt képez egy még meg nem született örökségrôl való lemondás, és nem lehet szerzôdés tárgya egy ilyen jellegû örökségrôl megkötendô egyezség, még akkor sem, ha ebbe az örökös beleegyezett. A törvény elôírásait tisztelô szerzôdés törvényerejû a szerzôdô felek számára. Ezt fel lehet bontani a felek közös beleegyezésével, vagy a törvény által meghatározott esetekben a szerzôdést jóhiszemûen kell végrehajtani. A szerzôdésnek joghatása csak a szerzôdô felek számára van.
A civil szerzôdést nem kell bejegyeztetni a hatóságoknál. A szerzôdés megrendelôje (beneficiar) köteles kiszámolni és visszatartani, és az állami kincstárhoz (trezorerie) befizetni a törvény által megszabott jövedelmi adót (impozit pe venit). Ugyanígy, az egészségügyi hozzájárulás összegét az illetékes szervnek. A civil szerzôdés alapján befizetett összegek nem terhelik a béralapot, ezeket a költségek számlájára kell írni. A civil szerzôdések megkötésénél úgy kell eljárnunk, hogy ne lehessen vádolni a szerzôdô feleket, hogy a megkötött szerzôdésnek munkaszerzôdés jellege van.
Mellau György
A törvényes elôírásoknak megfelelôen különbözô biztonsági eszközökkel kell felszerelni a gépjármûveket, amelyek segítségünkre lehetnek kisebb-nagyobb balesetek, elakadások során – tájékoztatott Viorel Cazan, a Maros megyei közúti rendôrség parancsnoka.
A szabályok értelmében minden gépjármû-tulajdonosnak kötelessége beszerezni és az autóban tartani egy elsôsegélydobozt, ugyanakkor tûzoltásra alkalmas felszerelést, egy lapátot, valamint homokzsákot is. A szükséges felszerelések bárhol beszerezhetôek, nincs külön szaküzlet a kérdéses eszközök árusítására. A speciális tûzoltó készüléket a legtöbb töltô&aac