|
LVIII. évfolyam 170. (16351. sz. |
2006. július 25., kedd |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Hogy ki kihez közelít, illetve hogy ki mibôl enged, az mindkét fél saját beállítottságának függvénye, ám tény, hogy hosszú évek óta nem volt ekkora összhang a romániai magyarság érdekképviseleti szervének, az RMDSZ-nek a vezetôi, illetve a belôle kivált magyar ellenzék között, mint ami a Tusnádfürdôn megrendezett Bálványosi Nyári Szabadegyetemen megmutatkozott. Markó Béla és Tôkés László nem borult ugyan látványosan egymás keblére, s az egyetértést sem kell a másik gondolatainak azonnali, és kritika nélküli helyesléseként érteni, ám érezhetôen sokkal több volt a közös, mint a szétválasztó gondolat.
A minden ellenkezô vélekedés ellenére megjósolható közeledés tulajdonképpen az elmúlt egy esztendô politikai eseményeinek következménye. Így például ami tudat alatt is rádöbbenthette a feleket (attól függetlenül, hogy melyiküknek volt igaza egy-egy kérdésben, s mennyire viselkedett elvszerûen korábban) a kettéosztottság hatalmas veszélyére, az a szlovákiai példa, ahol populista-nacionalista kormány került hatalomra. Mindez rávilágít arra, hogy az EU-csatlakozás Romániában sem oldja meg véglegesen a nemzeti kérdést, s egy hasonló – egyáltalán nem kizárható – belföldi forgatókönyv esetén, a magyar érdekképviselet szélsôséges esetben fenyegetô kimaradása a törvényhozásból (ami Szlovákiában szerencsére nem következett be) még súlyosabb következményeket eredményezhet.
Szintén befolyásolta a tusványosi megbeszéléseket a magyarországi választások eredménye, hisz a tábor szellemi atyjának tekinthetô Fidesz agresszív politikájának választási csôdje a magyar párt erôs befolyása alatt álló erdélyi magyar "ellenzéket" is a diskurzus finomítására intette. A politikában azonnali és látványos változásoknak ugyan ritkán lehetünk tanúi, de hatásvadász retorika elektorális eredménytelensége nem maradhatott nyomok nélkül.
Harmadsorban pedig nem tekinthetünk el az RMDSZ-t a kormánykoalíción belül ért kudarcok sorozatától sem, elsôsorban ami a kisebbségek jogállásáról szóló törvény elfogadtatásával kapcsolatos. Ez az eredménytelenség az RMDSZ-t (amely korábban – érdekes módon a kívülrôl támogatott PSD- kormány idejében talán még nagyobb mértékben – párbeszédre és politikai egyezségekre alapuló politikájával számos jogot vívott ki az erdélyi magyarságnak) álláspontja bekeményítésére, a szószegô koalíciós partnerekkel szembeni erélyesebb fellépésre sarkallta, ami az adott szituációban logikus álláspont, de ami – gondolhatnánk – alapjában véve a Tôkés nevével fémjelzett radikális politika eszközeihez nyúl, azzal a helyzeti elônnyel, hogy erôs, (egyelôre) megkerülhetetlen parlamenti képviselet birtokában lehet eredményesebb.
A közös célokért összefogással sokkal eredményesebben lehet küzdeni, s ezt elsôsorban azoknak kell belátniuk, akik évek óta az egység szétrombolásán munkálkodnak. Lehet, hogy az idei Tusványos az RMDSZ-bôl kivált "disszidensek" visszatagozódásának kezdetét jelzi? Az észlelhetô enyhülés ellenére ettôl azért még nagyon távol állunk.
A korábbi kormányzat kötött szerzôdést az amerikai Bechtel sztrádaépítô vállalattal egy Erdélyen áthaladó autópálya építésére. Az RMDSZ választási kampánya két legfontosabb ígérete, a kisebbségi törvény és az Erdély- autópálya volt. A kormányváltást követô idôszakban az ország új vezetése kizárólag az úgynevezett 4-es korridorra koncentrált, az Erdélyt Magyarországgal és ezáltal az Európai Unióval összekötô út ügyét, egy idôre legalábbis, vakvágányra állították. Aztán rendezôdtek a viták, feltehetôen átigazították az érdek-szövevényt, s biztatóbb ütemre váltanak.
A Maros megyei elôkészületekrôl Alexandru Petru Frateannal, a megyei tanács alelnökével beszélgettünk.
– Mi a véleménye a sztrádaépítés körüli huzavonáról? Az elôzô kormányzat idején úgy tûnt, sínen van...
– Sajnálom, hogy az Erdély autópálya építésében két év kiesett, ez a késés hátrányosan befolyásolja Maros megye fejlesztési terveit is, ezekben is kétéves lemaradás lesz. Csak remélni merem, hogy megpróbálják behozni a lemaradást és minél elôbb befejezik, mindannyiunk érdekében. Úgy gondolom, hogy egy kormányzatnak, amikor megoldásokat és finanszírozási lehetôségeket keres, az a legfontosabb feladata, hogy a saját országa gazdasági fejlôdésére figyeljen. Mert ha Romániának nem is sikerül évi 10 százalékos gazdasági fejlôdést elérnie, legalább 8,5-9 százalékot kellene elérjen ahhoz, hogy be tudja tartani a beruházások, fejlesztések ütemét. Amíg ezt el nem éri, minden egyes százalék mínuszban tulajdonképpen veszteséget jelent. Mert mi például 8,5 százalékos gazdasági fejlôdést tartottunk szem elôtt, amikor elkészítettük a fejlesztési-beruházási terveinket. A 4,5% nem azt jelenti, hogy 4,5 százalékos növekedést értünk el, hanem azt, hogy 4,4 százalékkal mínuszban vagyunk. A kormány, amikor azon siránkozik, hogy nincs elég pénze, arra kellene gondoljon, hogy megfelelô menedzsment mellett lehetne.
– A miniszterelnök nemrég kijelentette, hogy van pénze a kormánynak, a Bechtel csak gyôzze elkölteni.
– Lehet, hogy most van, de a gazdaság visszaesésével az egész ország fejlôdése visszaesett, és mindenképpen sajnálatos, hogy két esztendô kimaradt az autópálya építésébôl.
– Milyen elôkészületekrôl idôszerû beszélni a megyében?
– Nekünk, mármint a megyei tanácsnak, kifejezetten nem kell bármivel is hozzájárulnunk az autópálya építéséhez. Más szempontból készülünk: türelmetlenül várjuk, hogy a sztrádát átadják, beinduljon a forgalom. Mert a megyei tanács szempontjából az Erdély autópálya a megye fejlôdésének elsô számú motorja lesz. Következésképp a mi fejlesztési és beruházási programunk figyelembe veszi, hogy az autópálya itt fog áthaladni. Fontos például az ipari park vagy a repülôtér fejlesztése szempontjából. Az Országos Útügyi és Autópálya-társasággal kötött szerzôdés értelmében ott lesz egy letérô is – ami direkt kapcsolatot jelent majd az ipari parkkal. A metropolitán zónára vagy azokra az utakra vonatkozó városfejlesztési tervek, amelyek csatlakoznak az E 60-as úthoz, mind figyelembe veszik az autópályát. Az összes utakra, valamint a csatornarendszerek építésére vonatkozó terveinket úgy készítjük, hogy vonzóvá váljanak a beruházók, üzletemberek, a vállalkozók számára. Az sem mellékes, hogy ez a fejlôdés kisugárzik majd a megye többi területére is. Tehát mi ilyen értelemben készülünk az autópálya építésére. A többi az Országos Útügyi és Autópálya- társaság feladata.
– Ki van-e jelölve a sztráda pontos nyomvonala? Hogyan zajlik az útvonal menti területek jogi helyzetének a rendezése?
– A megyei tanács részt vett bizonyos, a nyomvonalra vonatkozó közvitán, rendelkezésre bocsátott egyes urbanisztikai fejlesztési dokumentumokat, amelyekkel abban az idôben rendelkezett a hivatal. Ami a területek konkrét helyzetét illeti, a megoldásokat az Országos Útügyi és Autópálya-társaság dolgozza ki.
A pontos nyomvonalat a mûszaki terv elkészülte után állapítják meg. Az elfogadott megvalósíthatósági terv, amelynek a finanszírozása is beindult, a sztráda Szeben felôli bejövô szakaszát mindenképpen Dános – Segesvár környékére tervezi, továbbhalad Marosvásárhely közelében, Dózsagyörgy község mellett, ahol egy letérô is készül majd, és Nyárádtô mögött folytatódik Marosludas és Kolozs megye irányába. Elvileg ez lenne a nyomvonala a megyében, természetesen menet közben módosulhat, az elôkészítô munkálatok véglegesítése után tudjuk majd meg egész pontosan.
– A sajtó tele van azzal, hogy milyen nehézkesen haladnak a 4-es korridor nyomvonala menti területek tulajdonosaival a tárgyalások. Maros megyében mi történik ilyen értelemben? Milyen érdekek szerint viszik az utat arra, amerre viszik?
– Azt hiszem, azok az állampolgárok, akik tudják, hogy az autópálya esetleg az ô területükön halad majd át, türelmetlenül várják ezeket a tárgyalásokat. Annyit tudok, hogy amikor felvetôdött az autópálya építésének a gondolata, az "elvileg" érintett helységekben közvitát kezdeményeztek a területekrôl. Magam azt remélem, hogy ez az útvonal kizárólag a köz érdekében alakul ki. Meggyôzôdésem, hogy a területek tulajdonosai, vagy valamilyen üzletben, vállalkozásban érintettek hajlamosak lennének a saját területeik felé "téríteni" az autópályát, de, mint mondtam, remélem, hogy végül is a köz érdekét tartják majd szem elôtt.
– Pár nap múlva, pontosabban július 28- án, Kolozsváron szerveznek munkahelybörzét az Erdély autópálya- építésre. Maros megyében lesz ilyen?
– Ezzel kapcsolatosan senki sem lépett kapcsolatba a megyei tanáccsal. Ha felkérnek, hogy támogassuk az akciót, szívesen megtesszük, mert szeretnénk, ha Maros megyébôl minél többen munkát kapnának. Mindenki tudja, a fizetések alacsonyak és a munkásoknak jól jön majd a Bechtel által nyújtott bérezés.
Az amerikai Bechtel cég 1898-ban jött létre. Azóta 140 országban több mint 22 ezer projektet valósított meg. Több mint 40 ezer alkalmazottja van és jelenleg 46 országban végez munkálatokat.
Romániában 2004-ben 415 kilométer hosszú, az úgynevezett Erdély autópálya megépítésére kötött szerzôdést a Nastase-kormánnyal.
A munkálatokat 2005 szeptemberében pénzügyi- finanszírozási okokból felfüggesztették, 2006 június végén kezdték meg újra. A szerzôdés értelmében a 415 km sztrádát 2012-ig kell átadnia.
A Bechtel cég alkalmazottainak a bére, a szakszervezetek szerint 6,9 és 12,3 millió (régi) lej lesz. A különbözô pótlékokkal és a túlórákkal elérheti a 20 millió lejt is havonta.
Az amerikai cég hivatalosságai szerint, a Bechtel alkalmazottai az alapfizetésen kívül ételjegyeket kapnak, biztosítják a szállítást az építôtelepre, illetve, aki óhajtja, annak szállást is biztosítanak.
(MTI) Megütközést keltett Magyarországon Ján Slotának, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnökének szombati kijelentése, amelyben a Magyar Koalíció Pártját kritizálta – mondta Göncz Kinga külügyminiszter hétfôn Budapesten.
A magyar politikus szerint "mindenféle európai normán kívül vannak" azok a kijelentések, amelyeket a szlovák kormánykoalícióban részt vevô párt elnöke tett. Göncz Kinga emlékeztetett arra, hogy Ján Kubis szlovák külügyminiszter magyarországi útján ígéretet tett arra, hogy kormánya a jövôben elhatárolódik a magyarellenes és a kisebbségeket sértô kijelentésektôl.
A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Magyarország várja a szlovák kormány reakcióját Ján Slota hétvégi mondataira.
A Szlovák Nemzeti Párt elnöke egy cseh lapban szombaton közölt interjújában azt mondta: irigyli a cseheket, hogy elûzték országuk területérôl a németeket, s ezért ma már nincs olyan problémájuk velük, mint a szlovákoknak a magyarokkal Szlovákiában.
A Robert Fico vezette új szlovák kormánykoalíció egyik pártjának elnöke a konzervatív Lidové Novinyben megjelent beszélgetésben keményen bírálta a cseh pártokat és politikusokat, hogy "normális" pártnak tartják a Magyar Koalíció Pártját, amelynek állítólagos célja Szlovákia szövetségi állammá való átalakítása, a trianoni szerzôdés és a Benes-dekrétumok átértékelése.
Megjegyezte, hogy pártja nem a magyarok ellen van, hanem az MKP azon képviselôi ellen harcol, akik kisebbségként elnyomják a többségi nemzetet, mégpedig annak saját területén. Amíg az MKP képviselôi Szlovákiát nem tekintik hazájuknak, hanem Nagy- Magyarország részének, addig ô a párt betiltása mellett lesz.
Ján Kubis szlovák külügyminiszter július 11-i magyarországi látogatásán hangsúlyozta: a kabinetje különös figyelmet fordít majd az európai értékekre, az emberi és kisebbségi jogokra. Hozzátette: a koalíciós szerzôdés rögzíti, hogy a kormány nem felel és nem vállal semmifajta felelôsséget olyan kijelentésekért, amelyeket a kormányban résztvevôk pártpolitikusként tesznek.
Az új szlovák miniszterelnök július 5-én az etnikai kisebbségek jogainak teljes tiszteletben tartását ígérte. Robert Fico kijelentette: garantálni tudja, hogy a kisebbségi jogokat illetôen nem lesz változás. Egyben megígérte, hogy kormánya "standard" európai kormány lesz, amely tiszteletben tartja az ország EU-, NATO- és más nemzetközi szervezetekben lévô tagságából fakadó kötelezettségeket.
A Román Hírszerzô Szolgálat volt igazgatója, Radu Timofte hétfôn, az RHSZ-bizottság kihallgatása után azt nyilatkozta, hogy a szolgálattól senki sem kérte, hogy kövesse Omar Hajszam üzletembert, az RHSZ nem "a község bábaasszonya" vagy "szolgálatos tûzoltó".
Timofte elmondta, "vitatható", hogy az RHSZ-nek kellett-e vagy sem monitorizálnia szabadon bocsátása után Omar Hajszamot. Timofte szerint nem tartozik a RHSZ kötelezettségei közé, hogy felülvizsgálja az igazságszolgáltatás döntését.
Radu Timofte rámutatott, hogy az RHSZ volt az elsô intézmény, amely jelezte, hogy Omar Hajszamnak is köze van az újságírók elrablásához.
"Ha nem lett volna az RHSZ, Hajszam soha nem került volna rácsok mögé", nyilatkozta, úgy értékelve, hogy ellenkezô esetben a szíriai Irakba távozott volna és nem jött volna vissza Romániába.
Timofte közölte, hogy az üggyel foglalkozó ügyész tudatta vele, hogy Omar Hajszamot betegsége miatt bocsátották szabadon, valamint azért, hogy kiderítsék, kik azok a személyek, akikkel találkozott, de az RHSZ-tôl nem kérték, hogy monitorizálja a szíriait.
Ciprian Nastasiu, a Szervezett Bûnözéssel és Terrorizmussal Kapcsolatos Bûncselekményeket Vizsgáló Igazgatóság (DIICOT) fôügyésze kellett volna kérje az RHSZ-tôl a szíriai követését, miután a fôvárosi Ítélôtábla Hajszam szabadon bocsátásáról döntött.
Eugen Nicolaescu liberális képviselô vasárnap közölte, hogy az NLP javasolni fogja egy parlamenti kivizsgáló bizottság létrehozását az Omar Hajszam-ügyben, hogy ellenôrizzék, kik a felelôsek.
Azon kérdésre, hogy Traian Basescu elnöknek be kellene-e nyújtania lemondását, Nicolaescu úgy értékelte, hogy saját tevékenységét az államfônek kell értékelnie.
"Úgy vélem, hogy egy komoly elemzés szükséges ezen ügyben és a liberális parlamenterek az ôszi ülésszak kezdetekor egy alapos kivizsgálást fognak kérni arra vonatkozóan, ami most történt, mivel ismernünk kell az igazságot azért, hogy elkerülhessünk hasonló helyzeteket", mondta a liberális miniszter.
Véleménye szerint a kivizsgáló bizottságnak kell meghatároznia, hogy kik a felelôsek azért, hogy egy olyan személy, mint Hajszam, akit terrorizmussal vádolnak, bárhová elutazhat. Nicolaescu hozzátette, hogy "sok intézménynek kell magyarázatot adnia".
Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt elnöke ugyancsak parlamenti bizottság létrehozását sürgette, amely hallgassa meg mindazokat, akik közvetlenül vagy közvetett módon részt vettek ebben az ügyben.
Geoana ugyanakkor konzultációt is javasol a parlamenti pártok között a Román Hírszerzô Szolgálat és Kémelhárító Szolgálat új vezetôinek kinevezésére, hogy ezáltal is a legjobb jelölteket találják meg, akik nem gyanúsíthatók azzal, hogy együttmûködtek a volt titkosszolgálatokkal vagy pedig azzal, hogy a hatalom politikai eszközévé válnak.
Hétfôtôl új szakaszon dolgoznak a marosvásárhelyi Gyôzelem téri, a Dózsa György és az 1918. December 1. utca keresztezôdésénél. Tegnap a tér 1918. December 1. utca felôli részét adták át a forgalomnak. A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal tájékoztatása szerint hat szakaszra osztották a munkát, így az elkövetkezô napokban a tér egy másik részét zárják majd le az útépítôk.
Holnaptól a városban város alakul
A nagy nyári buli kezdete elôtt két nappal, tegnap délben sajtótájékoztatót tartott a Félsziget fesztivál szervezôcsapata. A víkendtelepi Mobex villában a nagy hôség ellenére is igen sok újságíró tette tiszteletét, a fejleményekrôl Szepessy Szabolcs fôszervezô és házigazda, valamint Turoczki Emese sajtóreferens tájékoztatta az érdeklôdôket.
Mint azt korábbi interjúnkban is tudattuk, idén három színpad áll a bulizó nagyérdemû rendelkezésére: a Maros-parti deszkák második nagyszínpaddá léptek elô, míg a hátsó fertályban az Arigato Aréna várja az elektronikus zenék kedvelôit. Itt 25 DJ keveri a ritmusokat a fesztivál idején. A koncertek idôpontja kibôvült, idén immár déli fél háromtól hajnali fél ötig lehet a fellépôket látni-hallani, a két nemzetközi sztárbanda – Toy Dolls és The Rasmus –, valamint a magyar és román könnyûzenei kínálat jelenlegi csúcsa mellett 16 kevésbé ismert zenekarnak adtak lehetôséget a fellépésre, bemutatkozásra. Ôket 140 pályázó együttes közül válogatták ki.
Ami a nem zenei programot illeti, lesz filmfesztivál, színház, bábszínház, fotóverseny, táncaréna, irodalmi rendezvénysorozat, humorfesztivál, sportvetélkedôk sokasága és civil falu is. A filmfesztiválon többek között a TiFF-en, illetve az Alter-Native-on bemutatott alkotásokat is vetítik (helyszín az Exit klub a régi Jazz mellett). A bábszínház jelenleg kísérlet, ha sikeresnek bizonyul, akkor folytatás következik, idén egyelôre egy társulat lép fel. A táncaréna táncoktatást is jelent: a világ népzenéit mutatják be élô zene segítségével, aki pedig kedvet kapna megtanulni egypárat közülük, azt azon nyomban parkettre hívják. A fotóversenyen négy kategóriában lehet nevezni: portré, szuprareál, a test látványa, illetve kontrasztok, a gyôzteseket természetesen díjazzák. A Rotaract Téka Klubbal idén is együttmûködik a szervezôcsapat, tavalyi nagy sikerû programjuk – talált söröspoharakért ingyen sör – ez évben szintén megismétlôdik.
A 2006-os évi Félszigeten immár 100 mobil wc és 50 tusoló áll a vendégek rendelkezésére, leaszfaltozták a kompig vezetô, mindeddig tengelytörô utat, bôvítették az áramellátást, a közvilágítást és a kemping területét.
A pénzügyi helyzettel kapcsolatosan a fôszervezô elmondta: folyamatosan fektetnek be a különbözô, fesztivállal kapcsolatos projektekbe, az idei összköltségvetés mintegy 450 ezer euró, és szerencsére sok komoly szponzort sikerült találni. Így is a határon állnak, ami a kiadás–bevétel arányt illeti, de nem hiszik, hogy a végén számottevô veszteségeik lennének – a tavaly ötvenezer körüli volt a látogatók száma, idén 10 százalékos növekedésre számítanak. A koncertek idén is élôben követhetôek lesznek az interneten (www.felsziget.ro).
Újságírói kérdésre válaszolva a szervezôktôl megtudhattuk: elbúcsúzhat a karszalagjától az, aki a Marosban fürdik. Kamerákkal figyelik a folyót, akit fürdésen érnek, azt megbüntetik az illetékes szervek. Strandolásra ott a jóval biztonságosabb Víkendtelep, amelyre a résztvevôknek ingyenes a belépés.
A fesztivál holnap indul, az ötnapos mini- félszigetváros életérôl a továbbiakban tudósítunk.
A meteorológiai elôrejelzések szerint elôreláthatólag még egy-két hétig eltart a kánikula, augusztus elsô felében is számíthatunk magas hômérsékleti értékekre. Vidékünkön 32-33 Celsius-fokot is mértek az elmúlt hetekben. A folyók, állóvizek vizének hômérséklete alkalmas a fürdôzésre.
Makkai Gergely meteorológus szerint az utóbbi idôben Marosvásárhelyen megjelent a trópusi éjszaka jelensége. Ez azt jelenti, hogy éjszakánként sem hûl le a levegô, 20 Celsius-fokra is lehet számítani. Az Erdélyi-medencében szokatlan jelenség azt bizonyítja, hogy éghajlatunk folyamatosan melegszik. Az idei nyárra is jellemzô a derült, száraz, napos, meleg idô, viszont az elmúlt napokban tapasztaltak alapján hirtelen változásokkal, lehûléssel is lehet számolni, heves csapadék, jégesô is elôfordulhat. Az "idôjós" szerint augusztus második felétôl mérséklôdni fog a meleghullám, még az is elôfordulhat, hogy szeptembertôl rendkívül hûvös idô köszönt ránk.
Amíg azonban tart a kánikula, több elôírás is figyelmet igényel. Különösen érvényes ez a munkáltatókra, akiket a 99/2000-es kormányrendelet arra kötelez, hogy alkalmazottaiknak biztosítsák a napi 2-4 liter ivóvizet, ami lehet szénsavmentes vagy ásványvíz. Ha a körülmények megengedik, tanácsos délelôtt, illetve délután végezni a munkálatokat. Minden esetben több szünetet kell biztosítani az alkalmazottaknak, ezenkívül védôfelszerelést, sapkát, kalapot a szabadban tevékenykedôknek. Amint Chisu Aurel a Maros Megyei Munkaügyi Felügyelôség részérôl elmondta, legutóbb június 29-30. között ellenôriztek cégeket, erre akkor kötelesek, amikor a hômérsékleti értékek meghaladják a 36- 37 Celsius-fokot.
Amint jeleztük, a hômérséklet kedvez a fürdôzésnek, ezt bizonyítja, hogy vasárnap 14 ezer jegy kelt el a marosvásárhelyi Víkendtelepen. Mátyási Levente a víkendtelepi igazgatóság osztályvezetôje elmondta, 24.800 új lej bevételük volt aznap, újdonság az, hogy néhány napja nem hívtak mentôt a telepre. Enyhébb rosszullétekre viszont volt példa, három személy kapott enyhébb napszúrást, további két személynek az alacsony vérnyomás okozott problémát.
Maros megye lakossága, úgy tûnik, eleget tesz az egészségügyi elôírásoknak, mivel a Maros megyei SMURD rohamentô-szolgálatot nem riasztották kánikula okozta esetekhez.
A nyári szünidôben több vidéki iskolát is felújít a helybéli önkormányzat. Kerelôszentpálon mintegy 1,5 milliárd lejes beruházással a régi iskola tetôzetét javítják meg, termopán ablakok és ajtók kerülnek a régiek helyett, s a hat osztályterem padlózatát is kicserélik. A munkálatokat szeptember elsejére fejezik be. Gyulakután sem ülnek karba tett kezekkel. 461 millió lejt szánnak arra, hogy bevezessék a központi fûtést a nyolc osztályterembe, illetve a könyvtárba és az irodahelyiségekbe. Ugyanakkor a tornatermet is újrameszelik. Itt már augusztus elsején rendben lesz minden.
Évrôl évre Tusnádfürdôn szervezik meg a diáktábort. A táj gyönyörû, az idén az esô is csak alig szólt bele a színes programba, akkor is mindössze egy órányira. Legalább egy kicsit felfrissült a levegô.
A szervezés elfogadható, tekintettel arra, hogy diákok szervezik, az átlagéletkor nem hiszem hogy a 23-at meghaladta. Annak ellenére, hogy napi három-négy órát aludtak, kedvesek, türelmesek voltak, tudták, hogy kit milyen kérdéssel hova kell irányítani. Persze, voltak elégedetlenkedô táborlakók is.
Érdekes jelenség volt a rendôrség, amely a tábor bejáratánál ôrködött mindvégig, és nemhogy a meghívottakat, az együtteseket, de néha még a szervezôk autóit sem akarták beengedni. Egyéb kuriózumnak az árakat számíthatom, de a tapasztaltabbak azt mondták, ne csodálkozzak, ez csak természetes: májusban egy kávé tizenötezer, most huszonötezer lej volt.
A szabadegyetemen bármivel lehet foglalkozni: politika, gazdaság, színészkedés, olajbirkózás, íjászat, sziklamászás, túrázás, a koncertekrôl nem beszélve, és itt egy nagy levegôt kellene vegyek és tovább soroljam. Ha az ember élelmes, akár annyit is tanulhat, persze kellemes módon, és hegyi levegôn, mint egy szesszióban. A programot jól kitalálták, minden igényt kielégít, felemel és boldogít. Hibátlan.
Csak egy dolgot ne akarjon a kedves résztvevô. Vécére menni. Ha már szép az idô, gyönyörû a táj, és még a magas adrenalinszintû emberek igényeinek is megfelelô a program, akkor miért legyen tiszta a mosdó? A kávé és a palacsinta árát megemelték, az illemhelyeket pedig... lefestették! Kívülrôl. Pedig a kanalizálást már az ókori Rómában feltalálták. Tusnádon még nem. A tábor lakói "a mindennap visszatérô rémálmá"-nak nevezték.
Jövôre vajon milyen színûre festik a lehúzhatatlan készülékeket?
Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter hétfôn Bejrútban Fuád Szinjóra libanoni kormányfôvel, majd Nabih Berrivel, a parlament elnökével tárgyalt – jelentették újságírók a helyszínrôl.
Rice két órán át tárgyalt a kormányfôvel, a találkozó után nem nyilatkozott a sajtó képviselôinek.
A Hezbollah Nabih Berri parlamenti elnököt hatalmazta fel arra, hogy tárgyalásokat folytasson a síita szervezet és Izrael közötti esetleges fogolycserérôl.
A Szíria-barát parlamenti elnök egyben a Hezbollah szövetségesének, az Amal síita szervezetnek a vezetôje. A két szervezet képviselôi is jelen vannak a többségükben Szíria-ellenes miniszterek alkotta kabinetben.
Condoleezza Rice meglepetésszerû látogatásra érkezett Bejrútba.
Az utolsó pillanatig titokban tartott látogatás "a libanoniak és Szinjóra kormánya támogatásának nagyfokú kimutatása" – közölte egy magas rangú amerikai illetékes, aki elkísérte útjára az amerikai diplomácia vezetôjét.
"Az, hogy mindazok után, ami történt, Bejrútba megyünk, nyilvánvaló üzenet Libanon és kormánya számára" – közölte a nevének elhallgatását kérô illetékes. Az illetékes elmondta: Rice bejelenti, hogy segítséget nyújtanak Libanonnak, és meg kívánja vitatni a konfliktus "megoldásának összetevôit". A háborúnak eddig több mint 360 halálos áldozata volt, többségükben polgári személyek.
Condoleezza Rice a ciprusi Lárnakából érkezett Bejrútba az amerikai haditengerészet helikopterén. Érkezése elôtt sürgôs, életképes tûzszünetet sürgetett Izrael és Libanon között.
Nagy-Britanniában évrôl évre többet költenek papírra és írószerszámokra: 2001 és 2005 között 9 százalékkal bôvült a piac, 2006-ban pedig további négy százalékkal nô a forgalom – amely így az év végéig elérheti a 800 millió eurót – az évtized végéig pedig további 11 százalékos növekedés várható.
Az íróeszközök között különösen népszerûek a többfunkciós – például a lézerlámpával ellátott – golyóstollak, illetve a töltôtollak.
A kutatás szerint a briteknek fontos, hogy írószerszámaik tükrözzék gazdájuk stílusát, személyiségét, ízlését. Az utóbbi években olyan nevek csatlakoztak a piachoz, mint Paul Amith formatervezô, vagy a Burberry divatárukonszern.
A brit trónörökös, Károly herceg is a kézírás híve, nemrég azzal dicsekedett el, hogy egy évben több mint 2000 levelet ír meg.
"Általános vélekedés, hogy az új technológiák leváltják a régebbieket, amint az a DVD és a videó esetében történt, ám úgy tûnik, ez az állítás az írás esetében nem igaz" – mondta David Bird, a Mintel elemzôje.
A szakember hozzátette, hogy az elektronikus kommunikáció révén az emberek újra felfedezték az üzenetküldés és - fogadás örömeit, a hagyományos levelezés reneszánsza pedig annak köszönhetô, hogy a levelezôk szívesen váltogatják a kapcsolattartás módszereit.
Szombaton zárult a 17. tusványosi tábor, amelyen számos magyarországi és romániai politikai és közéleti személyiség vett részt. Köztük Gál Kinga, az Európai Parlament képviselôje, aki – útban hazafelé – a szombat délutáni órákban osztotta meg velünk tapasztalatát.
– A tusványosi szabadegyetemnek voltam a vendége, ott tartottam elôadást pénteken délelôtt, ma délelôtt pedig a Gyergyóremetei Napok megnyitóján vettem részt. Mindkét helyen jövônkrôl kellett beszélnem Európában, helyünkrôl az Európai Unióban, most minden e körül mozog, a január elsejei csatlakozás körül.
– Mit tart ebben a tekintetben igazán fontosnak?
– Nyilvánvalóan azt, hogy az erdélyi magyar közösség nyertese legyen a csatlakozásnak. Az Európai Unió nem más, mint lehetôségek kerete, a többi a kemény érdekekért való küzdelem, napi küzdelem, hogy minél többet tudjon egy adott közösség a maga elônyére fordítani. Fel kell készülni információban, intézményekben, ismeretekben és középtávon tudásban, emberanyagban, hogy az uniós csatlakozás nyújtotta esélyt a maga hasznára tudja fordítani.
– Hogyan összegezné az idei eszmecserék tanulságait?
– Szerintem, például a tegnap délelôtti (pénteki – sz. m.) beszélgetés legfontosabb mozzanata, hogy Markó Béla és Tôkés László együtt szerepelt. Megtiszteltetés volt – magam vezettem fel egy elôadással, amelyben a párbeszéd szükségességérôl beszéltem. Párbeszéd az autonómiáért, a közösséggyarapodásért, a jövôképért. Én ezzel a mondattal tudnám megfogalmazni mindazt, amit itt célba vettek, ezúttal Bálványoson, és csak azt tudom mondani, hogy remélhetôleg eredményes volt. Arra van szükség, hogy a párbeszéd valóban beinduljon, és ne csak nyári szabadegyetemekre korlátozódjon, de a mindennapokban is megvalósuljon, mert kell legyen egy közös cél, egy út, ami nagyjából fedi az egész erdélyi magyar közösség törekvéseit. Az sem baj, ha más-más hangon, szólamokban jut ez kifejezésre, az érdekérvényesítésnek néha ez komoly hozadéka, pozitívuma lehet. Csak világosan kell látni, hogy merre van az az út, merre vezet az az ösvény, amelyen a közösség el kell induljon. Természetesen, hogy ez az út merre vezet, és milyen jellegû, ezt a közösségnek magának kell eldönteni.
– A mostani volt a 17. tusnádi tábor. Ön szerint lesz 18., 19. is.
– Valószínûleg. Azt is látom ugyanakkor, hogy olyan kérdéseket kell majd ezeknek a táboroknak feltenni, ami mind több fiatalt megmozgat. Változnia kell a közegnek, változnia kell a mondanivalónak, mert van egy nyitottság az erdélyi civil magyar társadalom részérôl, és hogyha nem tudunk olyan válaszokat adni, amire érdemes odafigyelniük, akkor ezek a táborok elôbb-utóbb belterjessé válnak. Én kihívásnak tekintem az elkövetkezô idôre, hogy tudjuk megkeresni azokat a kérdéseket és azokat a válaszokat, amelyek valóban foglalkoztatják az erdélyi fiatalokat. És kell foglalkoztassák, még ha nem is mérték fel, hogy ezek lesznek a jövô nagy kérdései számukra.
– Honnan önben az indíttatás a romániai magyar kisebbség problémáinak a felvállalására?
– Bizonyára nagymértékben befolyásol a belsô indíttatás. Nem csak a születés határozza meg a lelkét az embernek, de mindaz, amit a szüleimtôl kaptam ezen a téren. Tehát azt, hogy nyitott legyek ezekre a kérdésekre. Én ezt szerencsésen megkaptam. Másik pedig az, hogy ahogy kinyílik az ember szeme a világra, rájön, mirôl is szól Európa. Itt minden nemzet védi a saját érdekeit, és nagyon fontos, hogy legyenek olyanok, akik az erdélyi magyar közösség érdekeit védeni tudják, kiállni tudnak érte, és megjeleníteni tudják a sajátos problémákat, gondokat. Addig, ameddig ezek a kérdések nem jönnek elô, addig nem is lehet rájuk megoldásokat várni. Hiszen be kell ismerni, nagy az ismeretek hiánya, a tudatlanság Európában ennek a közösségnek a sorsával kapcsolatosan. Úgyhogy én azt látom, és ez a két év is, amit Brüsszelben töltöttem, azt bizonyítja, hogy lehet tenni, meg lehet értetni az emberekkel, a politikusokkal, hogy milyen helyzet van, és a legnagyobb tanulság az, hogy a saját érdekeinket mi magunk kell fölvessük és megküzdjünk értük. Helyettünk mások nem fogják megtenni..
– Beszéltünk Tusványosról, Brüsszelrôl, kisebbségi gondokról, befejezésként mondjon néhány szót önmagáról.
– Kolozsváron születtem, 1986-ban kerültem Magyarországra, ott érettségiztem, a budapesti jogi egyetemen végeztem. Több helyen tanultam ösztöndíjjal és utána dolgoztam Európában, Németországban, Strasbourgban, majd hazaérve a Határon Túli Magyarok Hivatalának voltam az elnökhelyettese a Fidesz-kormány utolsó két évében, és azt követôen pedig a Magyar Tudományos Akadémia elnökének voltam a fôtanácsadója a külpolitikai kérdésekben. 2004-ben felkerültem a Fidesz európai parlamenti képviselôinek a listájára, és az az egyik feladatom, hogy a határon túli magyar közösség érdekeit képviseljem Brüsszelben és Strasbourgban.
– Köszönöm a beszélgetést.
Elôször szervezték meg, de ez nem érzôdött. A frissességen, jókedven igen, a szervezésen nem: miközben végig ott lebegett az újdonság, a hagyományalapítás egyedi hangulata, a rendezési oldal pontossága és sokoldalúsága precizitása meggyôzônek bizonyult – mindenki jól érezte magát a rendezvényen. Azt megelôzô alkalmakkor sokszor elhangzott: a Mezôség Marosvásárhelyhez közeli, magyarlakta része önazonosság szempontjából máig a levegôben lóg. Még nem Mezôség, már nem Székelyföld, holott a történelmi székely székek legnyugatibb csücskét képezi és ezen bizonytalanság okán a felmorzsolódás, beolvadás veszélye jelentôs. Ezt megváltoztatandó, a környékbeli falvak és községek összefogtak: régiót hoztak létre – igaz, egyelôre "csak" kulturális régiót – amelynek keretén belül az ott lakók végre érezhetik, hogy tartoznak valahova, ráadásul ily módon pályázni, vidéket fejleszteni is sokkal könnyebb. Létrejött a Székely- Mezôség, amelynek megalakulását hasznos mulatsággal ünnepelték szervezôk és résztvevôk: a néptánc, népzene, sör- és borsátrak mellett kézmûves- és képzômûvészeti kiállítás, szakmai- és nyilvános kiértékelô, játszóház várta a Mezôpanitban szombaton a Pro Regio Egyesület, a Monográfia Alapítvány, a Mezômadarasért Fejlesztési Egyesület, illetve a mezôcsávási és mezôbándi RMDSZ- kerületek által megrendezett, a Maros Megyei Tanács és a Communitas Alapítvány által támogatott elsô székely-mezôségi hagyományôrzô folklórtalálkozón a megjelenteket.
Délelôtt 10 órakor kezdôdött a program, a meghívott települések – Sámsond, Szabéd, Mezôkölpény, Mezôfele, Mezôcsávás, Galambod, Marosszentkirály, Csittszentiván, Mezôpanit, Mezôbergenye, Mezôbánd, Madarasi-Fekete, Szénáságy, Mezômadaras, Székelykövesd és Harcó – a legtöbben képviseltették magukat, a szokásos üdvözlôbeszédek után pedig táncbemutatók következtek.
Ami a rendezvény újdonságértékét illeti, a délutáni szakmai, majd az azt követô nyilvános kiértékelô is felkeltette a szép számban megjelentek figyelmét. A beszélgetésen az újonnan létrejött régió hagyományairól esett szó, Farkas János és Füzesi Albert koreográfus-táncosok, Barabás László és Szabó Éva néprajzkutatók, Sinkó András zenész egyetértettek: a Székely-Mezôség néprajzi, néptánci és népzenei értékei megôrzendôk és a területre jellemzô sajátos értékjegyek közül nem egy még feltáratlan. Ezért is érdemes folytatni a hagyományteremtést, - ápolást, ennek egyik alapköve lehet a tervezett, vidéken újra beindítandó táncházmozgalom.
Ami a szabadtéri mulatságot és táncházat illeti, a Maros Mûvészegyüttes délutáni elôadása után azt elmosta a hirtelen érkezô esô.
A jó hangulat, a díszes sokadalom, az említett kiállítás (többek között Ôsz Lajos és Czirjék Árpád munkái, a Bandi Dezsô faragókör(ök) által bemutatott anyagok), a valahová tartozás érzése valamint a finom mezôkölpényi bor megtette hatását – folytatás következik.
A címzetes állásokat sem töltik be
A megye iskoláiban meghirdetett 1709 üres állás betöltésére 1454 frissen végzett vagy idôsebb pedagógus jelentkezett, akik közül végül 1154-en vettek részt a vizsgán. Három személyt puskázás miatt kizártak, 21-en elhagyták a termet anélkül, hogy nekikezdtek volna az írásbelinek. A pénteki eredményhirdetés nyomán kiderült, hogy a több mint ezerbôl 312-en értek el hetesen felüli átlagot, ami a címzetes pedagógusi állások betöltéséhez szükséges. Neagu Nicolae fôtanfelügyelô-helyettes szerint a 393 címzetes állás közül a becslések szerint körülbelül 250-et fognak a vizsga nyomán betölteni. A résztvevôk 33 százaléka ötösön aluli általánost ért el, ami azt jelenti, hogy nem pályázhat a meghirdetett állásokra. A 116 fellebbezést benyújtott tanító, tanár valószínû, ma kap végsô választ azokból az egyetemi központokból, ahol a dolgozatokat újrajavították. A hetesen illetve ötösön felüli átlagot elért pedagógusok július 26-27- én választhatnak a meghirdetett állások közül.
A tévében javában dúl a kánikulai sivárság, de a folytatásos filmek stábja lassan már kezd visszaszállingózni, rendezôk, szövegkönyvesek, mindenféle szakértôk fejében kezd összeállni a sztori, s a csapat máris elôre fut az idôben. Mire újraindul kedvenc sorozatunk, mondjuk, a 4688. epizód, ôk már a 4693. résznél tartanak, van gondjuk, higgyék el, nincs miért annyira irigyelni ôket. Különben is nyakunkon maradtak a politikusok, ha nyaralnak is, csak sajtóértekezlet vagy diszkóbotrány keretében, kérném, mindennapi szappanoperáink hús-vér hôsei, naponta rántják le egymásról a leplet, amely persze mindig visszahull, és elölrôl kell kezdeni az egészet. Romániában átlagosan három kisebb-nagyobb botrány robban naponta, ezeket felturbózzák a híradók, megcsócsálják a kerekasztalok politudós lovagjai, a "mérvadó" személyiségek, akikrôl szintén kiderül egy és más, de persze, oda se neki, az is a sikert, a píárt szolgálja. Marad a sok-sok ismétlés, az "önök kérték" összeállítások, téli csizmában jelennek meg a sztárok a negyvenfokos dögmelegben, más poén alig lesz, kacagjunk-e, vagy jobb ha csak megdöglünk. Az unalomtól.
Ilyenkor szedem elô kedvenc tévés idézetemet. "Annyira utálom a tévét – mondja Prágai Tamás egyik novellahôse –, hogy már nemcsak hogy be nem kapcsolom, hanem asztalterítôvel is letakartam, és egy jó közepes színvonalú porcelánfigurát tettem a tetejére. Régen sem voltam tévérajongó, igaz. De akkor legalább lehetett bírálni, ami megy, és úgy tetszett, hogy érdemes is bírálni: a szocialista tévénél, gondoltuk, lehet jobb. Sajnos, kiderült, hogy ez a jobb. Amióta ezt a számtalan csatornát bevezették, nem kapcsolom be. Minek? Inkább jegyzetelgetek, írogatok; mert idegesítenek ezek a zenék is, és hogy állandóan ugrál a kép. Azt mondják, hogy ez a soksnittes technika. Nekem ez a technika nem kell, mert fölmegy a vérnyomásom, úgyhogy a szobámat a vigyorgó porcelánsárkány uralja." (Kilencvenhárom)
Ez nem tipp, csak figyelmeztetés: VIGYÁZAT, UBORKA(szezon)!
Áldott a víz. Tessék alámerülni.
A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) szervezésében elindult az a 25 fôs csapat, akik felvállalták az autonómia fogalmának és ügyének népszerûsítését. A július 23-án startoló csapat a tusnádfürdôi Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor helyszínén kezdte meg székelyföldi akcióját, sajtótájékoztató keretében – mondta el a Népújságnak Sándor Krisztina MIT- elnök.
A Tekerj rá! körút résztvevôi vidám hangulatban indultak útnak, s mint ismeretes, mindennap csatlakozik hozzájuk egy-egy közismert erdélyi személyiség, mûvész, politikus. Elsô nap Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Sógor Csaba szenátor és Toró T. Tibor parlamenti képviselô csatlakozott a csapathoz, akik vasárnap Kalibáskôn éjszakáztak, hétfôn pedig Székelyudvarhelyen szálltak meg. Az elôzetes tervek szerint ma Maros megyében, Ákosfalván vacsoráznak, szerda délelôtt Marosvásárhelyre is ellátogatnak, a város végén találkoznak a kísérettel, majd bevonulnak a fôtérre. Az úti élményekrôl sajtótájékoztató keretében számolnak be. Az ezt követô napokban Szováta, Parajd, Bucsin-tetô irányába Gyergyószentmiklósra is eljutnak, majd péntek reggel indulnak Csíkszeredába, következik Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy, Barót, végül Székelyudvarhely.
Amint Sándor Krisztina elmondta, eddig kellemes tapasztalatokat szereztek, a különbözô helységekben nyitottak voltak az emberek az autonómia ügye iránt. A terepút elôkészítése sok munkával járt, de talán sikerül elérni a kitûzött célt, azaz tovább erôsíteni az önrendelkezés intézményének természetes igényét a magyar társadalomban, Székelyföld területi autonómiáját. A bicikliút során szeretnék felhívni a hazai, magyarországi és nemzetközi közvélemény, hatóságok figyelmét az említett ügy fontosságára.
Világi és egyházi összefogás iskolapéldája lehet a nyárádszentannai templom megmentésének, felújításának története. Ha az Isten örökmozgó lelkészt rendel a gyülekezet élére, aki kész lejárni a két lábát is, és azt is tudja, hogyan s miképp lehet és kell eljárni, aki meghallgatásra talál fölötteseinél és illetékes hivataloknál, az már jó kezdet. De a szívós, kitartó, gyakran idegôrlô munka csak azután következik. Tanítani lehetne, ahogyan Geczô András minden eddigi állomáshelyén maradandót teremtett, amint hol új templom építésével, mint Nyárádremetén, hol restaurálással, emlékmû-állítással, restaurálással, mint Nyárádandrásfalván s most Szentannán, írta nevét a Historia Domusok lapjaira...
A nyárádszeredai vásárvárosnapok keretében hálaadó istentiszteleten szentelték újjá a megerôsített nyárádszentannai református templomot. A küküllôi egyházmegye hivatalosságai, közelrôl és távolabbról érkezô lelkészek, megyei és helyi hivatalosságok, vendégek vettek részt az ünnepen, melyen az igét a Kolozsvári Református Egyházkerület püspöke, Ft. Pap Géza hirdette. Szerencsés egybeesés: az 550 évvel ezelôtti nándorfehérvári gyôzelemre (1456. július 22.) emlékeztet naponta a déli harangszó – a szentannai templomot pedig éppen a törökverô hôs, Hunyadi János építtette, kissé korábban, 1441-ben.
A diadal napján kérhette Isten áldását a felújított hajlékra és Nyárádszentanna templomos népére a püspök úr. Kiemelte: az új templomot az Istennel való közösség megújulásának kell követnie. A nyárádszentannai gyülekezet átélte, mit jelent az, amikor a szent hely veszélybe kerül; amikor az összefogásra oly nagy szükség van. Ezúttal a természet erôi fogtak össze ellene. Megindult a hegy, és magával sodorja az Isten házát, ha meg nem erôsítik. De az Úr féltô szeretettel vigyázza népét, amely szövetségben él Vele, és megszólítja azokat, akiken keresztül védi, óvja: elöljárókat, tisztségviselôket, hogy jöjjenek és cselekedjenek. A háromszáz lelkes gyülekezet segítségére siettek közemberek és vezetôk, önkormányzati testületek és kormányzati hivatalok. Négy éve tettek fogadalmat: imával és tettel védekeznek a romlás ellen. Mintegy három és fél milliárd (régi) lejt kellett "szerezni" a munkálatokra, ebben nyújtott segítséget a megyei tanács, Lokodi Edit Emôke elnök asszony, Borbély László megbízott területrendezési és -fejlesztési miniszter, cégek, szakemberek, kétkezi munkások – Geczô András lelkész és a gyülekezet ügybuzgalmának eredményeképpen. A forrásokat föl kellett kutatni, kilincselni, elôszobázni kellett, tervek, dokumentáció összeállítása, ügyintézés, aztán az elszámolási mûveletek; mindenekelôtt azonban elérni, hogy hivatalosan is a megmentendô mûemlékek közé sorolják a templomot. Mikor átvette hivatalát, mondotta Borbély László, áttekintette az iratokat, és döbbenten tapasztalta: a rendszerváltás 15 évében ez volt az egyetlen erdélyi mûemlék a felújítási programban. Azóta a szám 22-re emelkedett.
A mentési/megôrzési munkának van egy sajátos hozama is, hangsúlyozta Geczô András: nagyon sok barátra tettek szert, mind a szakma körébôl, mind az úgynevezett civil szférából; nyári alkotótáborokat szerveztek, a képzômûvészek egy-egy mûvel járultak hozzá az összeg elôteremtéséhez. A parókián most sem hiányzott a mûvészet: a marosvásárhelyi Kiss Ármánd négy festményét és a náznánfalvi Gobletec Adrian ötvösmûvész templomi ezüstkelyheit tekintette meg a templomból kiáramló közönség.
A kivitelezô cég kirendeltségének vezetôje, Ewald Brandner a parókia felújításában is közremûködött egy (vámosudvarhelyi, bonyhai szakemberekbôl álló, egyébként hídépítô) csoporttal. Brandner úr érzelmi szálakkal kötôdik Szentannához: itt esküdtek örök hûséget egymásnak a helybeli Simon Emôkével. A marosvásárhelyi Unirea Líceum magyartanára idén is szavalt – egy megrendítô Wass Albert-verset. Marosvásárhelyen ismerkedtek meg, frigyük gyümölcse a négy hónapos Botond Ewald, akit a következô vasárnapon ugyanebben a templomban tartanak keresztvíz alá.
Az orgonát 1901-ben építette Mezei József, az is alapos felújításra szorul. Ezt demonstrálandó szólaltatta meg dr. Molnár Tünde marosvásárhelyi orgonamûvész. És felújításra vár a kazettás mennyezet is. Szóval mindig lesz tennivaló Nyárádszentannán.
Az együttlét és az elvégzett munka örömét méltatták köszöntôikben Dászkel László nyárádszeredai polgármester, Székely András küküllôi esperes és az új testvérgyülekezet, Harka lelkésze, ezt fejezte ki a diákok szavalata, majd az évente odaítélt Bocskai-díj – Bandi Katalin üvegfestménye –, melyet elsôként tavaly adományoztak Lokodi Editnek, önzetlen támogatásának elismeréseképpen. Idén Borbély László, Brandner Ewald és Pap Géza vehették át a köszönet és hála e szép jelképét.
Nyárádmagyarós községhez közigazgatásilag ma csupán két település – Nyárádselye és Torboszló – tartozik. A három faluban 560-an élnek, a lakosság nagy többsége a gabonatermesztésbôl és az állattenyésztésbôl él. Kacsó Antal polgármestert arra kértük, foglalja össze a választások óta eltelt két év fontosabb eseményeit és szóljon a fejlesztési lehetôségekrôl, a község jövôjérôl.
– A választások óta eltelt második évben bizonyítható, hogy a választási ígéreteim 50%-a megvalósult. A középületeket, iskolákat, kultúrotthonokat feljavítottuk. Mind a három faluban községi utakat javítottunk. Elindult egy biztató gazdasági fellendülés, ugyanis csak az idén 19 családi vállalkozást jegyeztünk a község területén. A gazdasági fejlôdés alapjai, úgy érzem, megteremtôdtek. Távlati terveink között szerepel az infrastruktúra korszerûsítése, gondolok elsôsorban a Nyárádmagyarós – Sóvárad útvonal teljes felújítására. Kérésünkre a megyei tanács elkészítette a 11 km-es járhatatlan útszakasz felújításának tervét, emellett a földtulajdonosok felajánlottak földterületeket a 2,5 kilométeres terelôút megépítésére, így lehetôség adódik a földcsuszamlás helyének kikerülésére. A községi vízhálózat kiépítése fontos tennivalónk, az elôtanulmány elkészítése folyamatban van. Elhatározásunk, hogy a következô években megállítjuk a talajcsuszamlásokat a községközpontban és Selye faluban. A pályázatokhoz szükséges dokumentációt eljuttattuk az illetékes intézményekhez.
– A jövôben a faluturizmusra és az állattenyésztésre alapozunk. Ezért ezt a két jövedelmet biztosító ágazatot kell fejlesztenünk. Ha sikerül az állattenyésztôknek, a gyümölcsfeldolgozóknak, a vendégfogadóknak eleget tenniük az EU-s elvárásoknak, akkor az ország európai uniós csatlakozása nem fog számunkra különösebb gondokat okozni. Ellenkezô esetben feledésbe merül az állattenyésztés, eltûnik a pálinkafôzés, a község nagyon nehéz helyzetbe fog kerülni. Tudatában vagyunk annak, hogy nagyon nehéz idôszak elôtt állunk. Elsôsorban alaposan tanulmányoznunk kell az jogszabályokat, figyelnünk kell az újabb támogatási programokra, hogy azokat ki tudjuk használni, egyre több pályázatot kell beadnunk. Nagyon reméljük, hogy a következô években nem történik meg az, ami az idén, 20 egyéni pályázatunk "kallódott" el, mire azokat elôkerítettük, elfogyott a pénz a támogatási keretbôl. Nagyon remélem, hogy ehhez hasonló esetek nem fordulnak elô – mondotta Kacsó Antal polgármester.
Az évek során számtalan intézmény, hatóság képviselôi jelentek meg a faluban, elôtanulmányokat és tanulmányokat készítettek. Egyik évben a bukaresti geodéziai intézet szakemberei is több napon át végeztek felméréseket, fúrtak, talajmintákat vettek stb. Talán terv is készült, miszerint a Kápolna-hegy csuszamlását mélyen a földbe öntött vasbetonoszlopokkal állítanák meg. Lehet, hogy ez a terv is elkészült, de gyakorlatilag semmi sem történt. Illetve a Kápolna-hegy továbbra is omlik a falura. Kacsó Zoltánék fiatalok, a faluban dolgoznak két kisgyereket nevelnek. A Hosszú utca 283. szám alatti házukat a múlt évben tatarozták. Örvendtek a teljesen felújított háznak idén tavaszig, amikor a föld megindult a ház mögött. A falakban hatalmas repedések keletkeztek, a ház konyhai része néhány centiméterrel maga mögött hagyta a szobák falait. Most már szinte folyamatosan recsegnek-ropognak a falak. Komolyan gondolkodnak azon, hogy elköltöznek a Hosszú utcából, egyébként ebben az utcában nincs olyan ház, amelyet ne károsított volna a földcsuszamlás. A selyeiek nagyon ragaszkodnak falujukhoz, hallani sem akarnak a kiköltöztetésrôl. A községvezetés pályázatok révén próbálja megállítani a földcsuszamlásokat Nyárádselyében.
A polgármesteri hivatal hazai pályázatot nyert, miután elkezdték annak a régi fektetônek az átalakítását, emellé pedig egy épületegységnek a felépítését, amely öregotthonnak, fogászati és egészségügyi rendelônek valamint gyógyszertárnak ad majd helyet. Az épületet felépítették, készen áll a berendezésre, az építési munkálatokat gyakorlatilag befejezték, a költségekhez a helyi tanács több mint hétmilliárd lejjel járult hozzá, továbbá 880 millió lejre vásároltak berendezéseket. Az épületbe sajnos nem lehet beköltözni, mert egy rejtett vízforrás jelent meg az épület alatt. A falak folyamatosan áznak. Múlt kedden egy szakbizottság mérte fel a helyzetet, következtetéseik: a forrás vizét le kell csapolni, 150 méteres csôvezetékre van szükség ahhoz, hogy a vízhozamot elvezessék. A szakbizottság mellett jelen volt a kivitelezô cég képviselôje is, aki szerint a lecsapolási munkálatokat szeptemberig elvégzik. Addig a doktornô a cukrászda helyiségében fogadja a betegeket, a gyógyszereket pedig a volt büfében vásárolhatják az arra szorultak.
Nyárádmagyaróson az 1930-ban épített kápolna épülete használhatatlanná vált. Így a katolikus hívek arra kényszerültek, hogy a volt kollektív gazdaság egyik raktárhelyiségébe helyezzék el az asztalt, a székeket, az egyházi jelképeket, kegyeket. A szentmiséket Nagy László plébános tartja, aki immár negyedik éve szolgál a selyei anyaegyháznál. A nyárádmagyarósi egyházközség a méltatlan állapotok, körülmények felszámolása érdekében egy központi fekvésû beltelket vásárolt, ahol egy kis kápolnát szeretnének építeni. Csató Béla fôesperes a nyárádmagyarósiakat támogatta a telekvásárláskor.
A községben az utóbbi években a faluturizmusba bekapcsolódók összesen 42 szálláshelyet akkreditáltak, a vendégfogadók egy-, kétmargarétás minôsítéssel rendelkeznek. Az elszállásolás a családi házaknál történik, a hagyományos erdélyi konyha étrendjét kínálják. A Bekecsalja elnevezésû kis, színes szórólapon többek között tíz nyárádmagyarósi és torboszlói vendégfogadó gazda háza látható, akik mindannyian elismert szakmai képesítéssel rendelkeznek. Közöttük van a fiatal házaspár Benedekfi Enikô és Zoltán háza is. Ôk 26 évesen kapcsolódtak a falusi vendégfogadásba. Fogadtak spanyol, brazil, francia, holland vendégeket. A kis vendégfüzet négy lapja már tele van írva, az itt megszállt vendégek rövid élményleírásai ígérettel végzôdnek, éspedig azzal, hogy visszatérnek. Gálfi Ferenc és Margit Nyárádmagyaróson a Fô utca 43. szám alatti házukban három szobában fogadják vendégeiket. Margit néni a negyedik szobát "tájszobának" nevezi, ugyanis környékbeli népmûvészeti tárgyakat, régi ruhákat, öltözékeket, nagyon régen használatos eszközöket állított ki. Vannak ott olyan tárgyak is, amelyek múzeumba illôek. A háziasszony szenvedélyesen gyûjti a régi ruhákat, tárgyakat. A vendégeinek zöme visszatér és évrôl évre érdeklôdve szemlélgetik, milyen tárgyakkal, ruhákkal bôvült a "tájszoba". De arra is van gondja, hogy mindig valami helyi jellegû ételkészítménnyel, finomsággal kínálja meg a turistákat. – Nem vagyok fiatal, de ez a fajta munka, azontúl, hogy jövedelempótló, életerôt adott nekem. Jól érzem magam, amikor vendégeim vannak – mondotta Margit néni.
A község mindhárom településén a vadállomány súlyos károkat okoz a kultúrákban. A gazdálkodók nagy többsége panaszt tett le a polgármesteri hivatalnál, amely a maga során kapcsolatba lépett az illetékes hatóságokkal, intézményekkel, mindeddig sikertelenül. A gabonatermesztôk, de az állattenyésztôk is elkeseredettek. Arra voltunk kíváncsiak, mit tesznek az emberek, hogy amit még lehet, megmentsék?
Fodor Tamás gazdálkodó, 52 éves, Nyárádselye: – Másfél hektáron termesztek kukoricát, búzát, árpát, zabot. Arra kényszerültünk, hogy a deszkából rögtönzött kis kalibában töltsük éjszakáinkat áprilistól októberig. És így sem garantált, hogy megmaradnak kultúráink. Nézze, most jöttem a földjeimrôl, 14 ár területen lekaszáltam a búzát, mert a disznók megmocskolták. Csak a búzaterületen a kár több mint 3 millió lej. Nem beszélve a 20 ár krumpliról. Kétméteres magasságú deszkakerítéssel védem a területet. A disznók azon is átugrottak és valósággal "kiszántották" a gumókat. Maradtam a 3-4 millió lej kárral.
Fülöp László gazdálkodó, 59 éves, Nyárádselye: – Hat hektáron dolgozom, de ha senki sem segít rajtunk, akkor a földjeim felét egyszerûen parlagon hagyom, egyébként ezt tették már nagyon sokan. A kultúrákba az idén 60 millió lejt fektettem és félô, hogy a beruházott pénz sem térül meg. Nappal dolgozunk, éjszaka ôrködünk, és így is a 20 ár területen a krumpli 40%-át a vadak tönkretették. Kártérítést nem kapunk, ha elpusztítjuk a vadat, jól megbüntetnek.
Kacsó Albert csordapásztor, 54 éves, Nyárádselye: – A 110 szarvasmarhából álló csordát május derekán hajtjuk ki a Bekecsre, október 1-ig folyamatosan ott vagyunk. A vaddisznók, a medvék sajnos már a legelôket, kaszálókat is szabályos sorokban feltúrják. Evégett nagyon el vagyunk keseredve, a 40 hektáros legelô alig 10%-án vetettünk fûféléket, a többi 16 éves vetés. Többször jelentettük, vizsgálódtak a helyszínen, de csak ennyi. Az idén már megtörtént, hogy a medve fényes nappal ráment a csordára, de gyakran zavarnak a vaddisznók is. Nem könnyû, másodmagammal vagyok az állománnyal, nem is tudom, mit tennék, ha nem lennének a kutyáim. Sürgôsen tenni kellene valamit, mert nagyon elszaporodtak a vadak. A múlt évben egy selyei embert megölt a medve.
Kiss László Torboszlón gazdálkodik két hektáron: – A vadállomány tetemes károkat okoz, ez a község jelenlegi legsúlyosabb gondja, amelyre személyesen még nem látok megoldást. Odajutottunk, hogy a vaddisznó már 50 méterre megközelíti a házakat. Mindenki úgy védekezik, ahogy tud, de képzeljük el az idôs bácsit, vagy akár asszonyt, aki egész nap dolgozik és éjszaka ôrzi a termését. Milyen hatékonyan védekezhet? Bárki meglepôdne, ha szembetalálná magát egy nagy vaddisznócsordával, mert egyre több a jelzés, hogy kisebb-nagyobb csoportokban garázdálkodnak a termôterületeken. Mi is ugyanazt tesszük, mint mások, éjszaka is kint vagyunk, ha azt akarjuk, hogy az állatállománynak télire gabonát, takarmányt biztosítsunk.
Atlétika
Marosvásárhelyi dobogó alakult ki a felnôtt országos atlétikai bajnokság nôi rúdugró számában. A Bukarestben megrendezett versenyen taroltak a Szász Albert Sportlíceum atlétái, a legjobb eredmény Gombár Mónika nevéhez fûzôdik, aki 350 cm-es ugrással jutott az aranyérem birtokába. A második helyen klubtársa, Imre Andrea végzett, 320 cm-re, míg a dobogó harmadik fokát a még ifjúsági II korosztályú Sinka ikerpár, Mónika és Zsuzsanna foglalta el megosztva, egyaránt kereken három méterrel. Az ugyancsak megosztott 5. hely egyikét szintén marosvásárhelyi rúdugró, Ilyés Kinga foglalta el, 290 cm-rel.
A férfiak 4x100 méteres váltószámában a Szász Albert Sportlíceum kizárólag ifjúsági sportolókból álló csapata (Kecskés Levente, Pollak Cristian, Sasca Andrei és Pop Darius) a 8. helyen végzett.
A verseny folytatódik, a férfiak rúdugró számát hétfô este rendezték.
Kézilabda
Debreceni VSC
Az 1955-ben és 1987-ben magyar bajnok és 1995, 1996-ban EHF Kupa gyôztes Loki, azaz hivatalos nevén a Debreceni Vasutas Sport Club nôi kézilabdacsapata 1948. május 1-jén alakult. A Bokor Ferenc MÁV igazgatósági pénzügyi ellenôr által toborzott kézilabdát kedvelô debreceni lányok elsô mérkôzése nem sikerült a legfényesebben, mivel 13:1-re kaptak ki a Békéscsabai Lokomotív csapatától. Pályafutásuk azóta felfele ível, a tavalyi bajnokság 4. helyezése EHF Kupában való indulásra jogosítja fel a csapatot, amely a legjobb 32 között januárban csatlakozik a mezônyhöz.
Hódmezôvásárhelyi NKC
A hódmezôvásárhelyi nôi kézilabdázás 1945-ben nagypályás mérkôzésekkel kezdôdött, majd az 50-es években tértek át a kispályás kézilabdára. 2001-ben sikerült harmadszorra feljutniuk az NB1- be. Az önmagát "csipet csapatnak" nevezô klub történetét Talmácsi György és Székely-Szabó Pál dolgozta fel a "Nôi kézilabdázás Hódmezôvásárhelyen 1945-2003 között" címû könyvében. A Hódmezôvásárhelyi Narancs Kézilabda Club Sportegyesület névre keresztelt csapat a legutóbbi bajnokságban a 9. helyet szerezte meg.
Két magyarországi NBI-es csapat lesz a hétvégén a marosvásárhelyi Nemzeti Ligás nôi kézilabdacsapat vendége. Hódmezôvásárhely és Debrecen tett eleget a házigazda klub meghívásának, hogy részt vegyen egy elôkészületi nemzetközi tornán. A Nemzeti Ligában szereplô U Kolozsvárt szintén vendégül látja a marosvásárhelyi sportcsarnok. A különbözô együttesek programjának egyeztetési gondjai miatt nem lesz egy a szó szoros értelmében vett torna, inkább barátságos mérkôzések sorozatára kerül sor, ám így is lehetôsége nyílik a házigazdáknak, egyrészt hogy bemutassák közönségüknek a keretet az új bajnoki idény elôtt, másrészt pedig, hogy felmérjék, hogyan is állnak a legmagasabb szinten megkövetelt kézilabdatudás tekintetében.
Az ünnepélyes bemutatkozásra pénteken délután 17 órától kerül sor, amikor a Muresul ellenfele Hódmezôvásárhely csapata lesz, ezt követôen pedig az U Kolozsvár a házigazdák második együttesével mérkôzik. Szombaton délelôtt 9 órától a hódmezôvásárhelyiek az U Kolozsvár ellen lépnek pályára, ezt követôen a Muresul pedig Debrecen csapatával játszik. Délután 15 órától Kolozsvár – Debrecen, utána pedig a Muresul másodszor is találkozik Hódmezôvásárhellyel. Vasárnap délelôtt 10 órától pedig egy újabb Muresul – Debrecen találkozó következik.
A klub vezetôsége számos meglepetést tartogat a keret tekintetében a szurkolók számára, akik személyesen gyôzôdhetnek meg a csapat megnövekedett képességeirôl.
Víkendtelepi oldboys bajnokság, 16. forduló: 007 – Monaco 3-0; Leeds – Poli 2-4; Como TFK – Estudiantes 7-2; Atlantic – Bastia 2-3; Ajax Lornion – Liverpool 6-2; Carion – Hertha 5-2; Electro – Torpi 1-2. 17. forduló: Jett – Monaco 4-1; Nike – Poli 3-0; Como TFK – Liverpool 5-6; 007 – Estudiantes 0-3; Ajax Lornion – Torpi 7-1; Leeds – Bastia 5-4; Carion – Electro 0-1.A Jett és Nike álltak. Végsô állás: 1. Nike 35 p. 2. Ajax Lornion 34 p. 3. Como TFK 30 p. 4. Jett 29 p. 5. 007 24 p. 6. Bastia 23 p. 7. Electro 22 p. 8. Leeds 22 p. 9. Poli 19 p. 10. Estudiantes 19 p. 11. Torpi 18 p. 12. Carion 16 p. 13. Atlantic 15 p. 14. Monaco 13 p. 15. Liverpool 12 p. 16. Hertha 3 p.
Kövesdombi bajnokság, 12. forduló: Craiova – Juventus 1-1; Valencia – C. Sharp 4-1; Como – Speranta 4-1; Inter – Steaua 0-3; Dinamo – Villarreal 6-0; Vicenza – Ascoli 5-1. Brazilia állt. Állás: 1. Valencia 33 p. 2. Steaua 28 p. 3. Vicenza 23 p.
Tudor I bajnokság, 13. forduló: Juventus – Roma 2- 3; Barcelona – Villarreal 0-3; Daneuro – Reggina 6-1; Pet Chicken – Boca Juniors 1-6; Lazio – River Plate 0-3; Rimotin – UTA 7-0. A Focus állt. Végsô állás: 1. Rimotin 31 p. 2. Juventus 29 p. 3. Boca Juniors 22 p. 4. Daneuro 21 p. 5. River Plate 18 p. 6. Roma 15 p. 7. Barcelona 15 p. 8. Pet Chicken 15 p. 9. Lazio 15 p. 10. UTA 14 p. 11. Focus 11 p. 12. Reggina 10 p. 13. Villarreal 5 p.
Kárpátok sétányi bajnokság, 10. forduló: Bastia – Energomur 5-1; Sandoz – Parma 1-2; Fortuna – Colo Colo 3-2; Lyon – Bayer 2-0; Prescon – Sampdoria 7- 0. A Dragon Star állt. Állás: 1. Prescon 30 p. 2.. Fortuna 24 p. 3. Colo Colo 18 p.
Meggyesfalvi bajnokság, 4. forduló: Neumarkt – Sportul 3-0; Milan – Betis 9-3; Lyon – Rapid 2-7; Viitorul – AurMob 3-6. A Brazilia állt. Állás: 1. Milan, Route 66, Neumarkt 9-9 p.
Marosszentkirályi bajnokság, 6. forduló: Fenomenul – Nike 5-5; Liverpool – FC Junior 2-6; Roma – Inter 0-3; Sportul – Steaua 3-2; Sevilla – Scorillo 5-1. A Dinamo állt. Állás: 1. Sportul 13 p. 2. Dinamo , Steaua, Inter 12-12 p.
Maroskeresztúri bajnokság, 7. forduló: Flamingo – Dinamo 1-4; Vamarom – Ajax 5-1; Speranta – Craiova 3-1; Juventus – Transaldea 2-1. A Foresta állt. Állás: 1. Juventus 18 p. 2. Dinamo 16 p, Transaldea 13 p.
Marosszentgyörgyi bajnokság, 1. forduló: Parma – Valencia 2-3; Inter – Atletico 5-1; Fortuna – Barcelona 1-0, Villarreal – Leader 3-1; Fradi – Milan 1-4. A Juventus állt.
Nagyernyei bajnokság, 16. forduló: Bayer – Liverpool 3-3; Boca Juniors – Chelsea 3-0; Bastia – Regat 6-0; Ajax – Valencia 1-4; Manchester – Bacchus 8-0.
Ioan Paus
Az RMDSZ és a helybéli egyházak szervezésében a hét végén Marosludason találkoztak a Kárpát-medencében levô Ludas nevû települések képviselôi. Eljöttek a magyarországi Heves megyében levô és a vajdasági ludasiak is. Vasárnap a találkozó emlékére állított kopjafát avattak a református templom udvarán.
Az ünnepség pénteken reggel kezdôdött, amikor Dancu Ovidiu, Marosludas polgármestere és Ferenczi Levente alpolgármester – a rendezvény házigazdája – fogadták a határon túlról érkezett vendégeket. Ezt követôen a Magyar Házban megnyitották Árkosi Enikô helybéli fiatal képzômûvész kiállítását, majd a külföldiek Marosvásárhely nevezetességeit keresték fel.
Az ünnepi mûsor szombaton délelôtt a mûvelôdési otthonban volt, ahol elôször Ferenczi Levente alpolgármester köszöntötte a jelenlevôket, majd Szekeres Adél tanárnô Marosludas történetérôl beszélt. A vendégek nevében Engi Péter a vajdasági Ludas, Kucsera Géza, Szabadka, valamint Somlai György, a Heves megyei Ludas polgármestere köszöntötték az ünneplôket. A felszólalásokat követôen Varga Zsuzsanna, a helybéli líceum tanára és tanítványai szavaltak, külön meghívottként zenés verseket adott elô Szôcs Ilka székelyudvarhelyi költô, majd a Hajdina és a Pohánka marosludasi néptáncegyüttesek mutatták be mûsorukat. Fellépett még a református egyház vegyes kórusa is. Ugyanakkor a mûvelôdési ház elôcsarnokában megnyitották Antoniu Méda Lorelei tanárnô tanítványainak, a marosludasi líceum diákjainak munkáiból összeállított tárlatot.
Vasárnap a református, illetve a katolikus templomban tartott istentisztelet, valamint mise után az elôbbi udvarán felállított kopjafát avatták fel. Czirmay Csaba Levente református lelkész a megmaradásról, az összetartozásról beszélt az egybegyûlteknek, hangsúlyozva, a kopjafa azt az egyenes, hajthatatlan gerincet is szimbolizálja, ami jellemzô ránk, magyarokra, itt, a Kárpát-medencében, aminek köszönhetôen hajthatatlanok maradhattunk a történelem viharaiban. Ambrus Vilmos katolikus plébános, folytatva a lelkész gondolatait, az anyanyelvápolásra szólította fel az ünneplôket. Sajnos vannak már olyan magyar szülôk, akik gyerekeiket nem anyanyelvükön taníttatják. Ez nagy veszélyt jelent megmaradásunkra – hangsúlyozta a plébános, aki felavatandó kopjafát intô jelnek is nevezte. Miután az alkotó Kováts Zoltán marosludasi faragómester pár szót szólt munkájáról, Ferenczi Levente alpolgármester avatta fel az emlékoszlopot. A református egyház vegyes kórusa tette emeltebbé a hangulatot a templomkertben.
Ezt követôen a megemlékezôk egy csoportja a Liliom utca 30. szám alatti házhoz ment, ahol megkoszorúzták dr. Buday Árpád régészprofesszor szülôházát. A történészrôl a helyszínen Szekeres Adél tanárnô beszélt. Megtudhattuk, hogy dr. Buday Árpád Marosludason született 1879. január 17- én, majd elemi iskoláit elvégezve a nagyenyedi kollégiumban tanult tovább. Innen a kolozsvári Ferencz József Tudományegyetem történelem karára került, ahol diplomát szerzett, s már 1907-ben doktorált s ugyanazon egyetemen tanári állást is kapott. 1914 – 1919 között az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke volt. Kutatási területe Dacia római kori hódoltságának kora volt. Ásatásokat vezetett Tordán és Maroskeresztúron, ahonnan gazdag leleteket tárt fel. Külföldön pedig, Kréta szigetén a Minoszi kultúrát kutatta. Számos tudományos értekezlete, könyve jelent meg. Tankönyvet is írt és irodalmi alkotásai is voltak. A professzor az országváltást követôen, 1927-ben karával együtt a szegedi egyetemre települt át, itt halt meg 1937-ben.
Marosludas 2000-ben állított emléktáblát házának falára, azóta minden alkalommal kegyelettel emlékeznek meg a város nagy szülöttjérôl. A koszorút Ferenczi Levente és Szekeres Adél helyezték el az emléktábla alá.
Az alpolgármester lapunknak elmondta, még nincsenek hivatalos testvértelepülési kapcsolataik az említett helységekkel, de jövôre viszonozzák a látogatást, addig kidolgoznak egy errôl szóló dokumentumot, amelyet a más országbeli ludasiak önkormányzatával is megtárgyalnak. Nemcsak a kopjafaállítással, hanem az élô, határokon átnyúló emberi kapcsolatok felvételével, ápolásával is megerôsítjük ittlétünket a Kárpát- medencében – mondta Ferenczi Levente.
28 megye csapata vesz rész a Demokrácia és tolerancia vetélkedô országos szakaszán, amely tegnap kezdôdött Marosvásárhelyen. A Kultúrpalota kistermében tartott megnyitó ünnepségen Ciprian Dobre prefektus, Suzana Ganta fôtanfelügyelô illetve Ion Oancea és Eugen Stoica, az Emberi Jogok Romániai Intézetének elnöke és alelnöke köszöntötte a résztvevôket és méltatta a rendezvényt, amelyet 1995 óta Románia minden évben megszervez.
Amint Nistor Gheorghe szaktanfelügyelô elmondta, azért lett Marosvásárhely az idei rendezvény házigazdája, mivel az utóbbi három év során megyénk csapata került az elsô helyre. Az egy elemistából és két VII.-VIII.-os diákból álló csapatok az ünnepélyes megnyitót követôen tegnap délután a Papiu középiskolában kezdték el a vetélkedôt, amelyen az elméleti tudás mellett gyakorlati készségüket is bizonyítaniuk kell. A verseny során készült kollázsokból, rajzokból kiállítást rendeznek. Megyénket a Mihai Viteazul Általános Iskola csapata képviseli. A rendezvény szervezôje az Oktatási Minisztérium, az Emberi Jogok Romániai Intézete és a Megyei Tanfelügyelôség.
A fogdákból szabadon bocsátottakat a határnál monitorizálják
Vasile Blaga belügyminiszter hétfôn elmondta, hogy mindazokat, akiket letartóztattak és utólag szabadon bocsátottak, a határrendôrség monitorizálni fogja, de nem Románia területén. "Ma intézkedést hoztam arra vonatkozóan, hogy attól függetlenül, hogy az érintetteket hogyan hívják, milyen tisztséget töltenek be különbözô pártokban, ha fogdában ültek, a határnál monitorizáljuk", nyilatkozta Vasile Blaga. Rámutatott, hogy a hétfôn hozott intézkedés csak a határrendôrséget érinti. "Nincs nekünk ahhoz jogunk, hogy mozgásukat nyomon kövessük és ellenôrizzük, mit csinálnak az ország területén. Az ítélethozásig mindezt csak az ügyészek határozata, majd késôbb a bíróságok döntése alapján lehet megtenni", magyarázta Blaga. A miniszter elmondta, hogy a bíróság továbbítja a határrendôrségre az ország elhagyására vonatkozó tiltó intézkedéseket, az üggyel foglalkozó ügyész megerôsítheti vagy cáfolhatja, hogy van-e ilyen parancs kiállítva az illetô személy nevére, ha nincs, akkor "a törvény az törvény, amit be kell tartani", vagyis az illetôt nem lehet visszatartani. Blaga rámutatott, hogy nem tudja megérteni, hogyan lehet az, hogy "valaki annyira bûnös, hogy 180 napot tölt »a pincében«, de amikor kijön, már nincs semmi probléma, semmi megszorítás nincs ellene". "Ez azt jelenti, hogy erôszakkal tartották lent", vonta le a következtetést a miniszter.
Szeptembertôl újabb változások az egészségügyben
Augusztus második felében fejezik be az egészségügyi rendszer átszervezésére vonatkozó dokumentációt, hogy a következô hónap elejétôl már gyakorlatba lehessen ültetni a mûködésképtelen egységek felszámolására vonatkozó intézkedéseket, nyilatkozta hétfôn a Mediafax hírügynökségnek Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter. "Több kis kórházat is felszámolunk, melyek orvos vagy páciensek hiányában nem tudnak mûködni. Kértem a helyi hatóságokat, hogy elemezzék a kórházak helyzetét, és ha mûködésben akarják tartani, bizonyítsák be, hogy van pénzük ezek fenntartására", mondta a miniszter. Az egészségügyi miniszter szerint jelenleg 16 olyan kórházról van szó, melyeket felszámolnak, de a valós helyzet augusztus 15-e után lesz ismert. A felszámolásra javasolt egységek között három bukaresti kórház is szerepelt, de mivel mûködésük igazolható, valószínûleg megmaradnak. Az egészségügyi miniszter elmondta, hogy a családorvosok jogállását is meg akarja változtatni, ezáltal szakorvossá válnak, akiknek fô feladata a megelôzés.
DP-javaslat a közköltségek szubvencionálására
Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke hétfôn közölte, hogy a demokraták kidolgoztak egy stratégiát a közköltség szubvencionálására téli idôszakban, erre vonatkozóan három javaslat is létezik, amelyeket a kormány augusztus elején fog megvitatni. Boc a DP Állandó Bürójának ülését követôen elmondta, hogy az elsô javaslat a fûtôanyag 45%-ig terjedô szubvencionálására vonatkozik. A második a közköltségi számlák 10%-os támogatására és ezen intézkedést a helyi hatóságok léptetnék életbe. A harmadik javaslat személyenként 5 millió lej értékû szociális támogatást ír elô, ezt az összeget a közköltség kifizetésére biztosítanák és ezáltal a támogatás egyes esetekben fedezné a közköltségi számlát akár 90%-os arányban is a téli hónapokban.
Bocskai-díj Borbély Lászlónak
Borbély László középítkezéssel és területrendezéssel megbízott miniszter vehette át az idén a nyárádszentannai közösség által megítélt Bocskai- díjat. A rangos elismerést a Romániai Magyar Demokrata Szövetség minisztere azt követôen kaphatta meg, hogy közbenjárására a nyárádszentannai templom felújítási munkálataihoz, a talaj megerôsítéséhez a fölcsuszamlásveszély csökkentése érdekében az állami költségvetésbôl 3,5 milliárd lejt irányoztak elô. A díj átvételekor Borbély László ismételten kiemelte a szövetségnek a kormányban való részvételét. Fontos, hogy a döntéshozatalban hangsúlyosan képviseljük a magyarlakta területek érdekeit – fogalmazott a miniszter. Emlékeztetett arra is, hogy a Középítkezési és Területrendezési Minisztérium mûemlék támogatási listáján kisebb-nagyobb összegekkel jelenleg 22 Hargita, Maros és Kovászna megyei épület szerepel. A Bocskai-díj átvételére a július 23-án lezajlott Nyárádszeredai Vásárnapok megnyitóján került sor.
Fejlesztési hitelt vesz fel a posta az EBRD-tôl
Az állami posta (CNPR) 50 millió eurós hitelt vesz fel az EBRD-tôl infrastruktúra-javító beruházások finanszírozására. A CNPR az elsô olyan román állami vállalat, amelyik állami garancia nélkül kap hitelt az EBRD-tôl – közölte a posta vezérigazgatója, Mihai Toader a Saptamâna Financiara gazdasági lappal. A hitelt egy új küldeményelosztó központ létesítésére fordítja a posta, amelytôl az átfutási idô harmincszázalékos javulását várja. A hitelmegállapodást októberben kötik meg. A létesítmény üzembe helyezésére 20-24 hónap múlva kerül sor. A posta az elsô félévben 35,6 millió lej (11 millió euró) nyereséget ért el, a tavalyinak több mint hatszorosát. Az idei évre 47,77 millió lej (14,76 millió euró) nyereséget tervez.
Rosszabbodott Ariel Saron állapota
Rosszabbodott a január óta kómában fekvô Ariel Saron volt izraeli kormányfô &