Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

A magyar európai néppárti tagok rendszeres konzultációs fórumának megalakítására tett javaslatot Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Orbán Viktor, a Fidesz Magyar Polgári Párt elnöke pénteken, Tusnádfürdôn. A két politikus a Bálványosi Nyári Szabadegyetemre látogatva találkozott egymással, a megbeszélésen a magyar és a román belpolitikai helyzetrôl, valamint az Európai Néppárton belüli együttmûködési lehetôségekrôl tárgyaltak.

A megbeszélést követôen az RMDSZ elnöke közölte: tájékoztatta a Fidesz elnökét az RMDSZ kormányban elfoglalt helyérôl, a koalíció állapotáról és a kiemelt célokról. ,,Elmondtam, hogy a kisebbségi törvény helyzete még mindig nem jó, másfél év után sem körvonalazódott ennek elfogadása, de részletesen beszéltünk olyan fontos célokról, mint a magyar nyelvû egyetemi oktatás helyzete, az önálló magyar egyetem létrehozása" – mondta. Fontosnak nevezte, hogy az RMDSZ és a Fidesz egyaránt az Európai Néppárt tagja, és kifejtette: szeretnék megalakítani a magyar európai néppárttagok rendszeres konzultációs fórumát. Ez utóbbit értékelte legfontosabb témaként Orbán Viktor is. ,,Bátran mondhatjuk, hogy a Kárpát-medencei magyar pártok az Európai Néppárton keresztül is megpróbálják érvényesíteni érdekeiket. Eljött az ideje, hogy létrehozzuk ennek az egyeztetô fórumát, a magyar önkormányzati választásokat követôen, október közepe táján egyeztetô konferenciát tartunk, ahol lehetôség lesz a további együttmûködést körvonalazni" – fejtette ki a Fidesz elnöke. Hozzáfûzte, ennek azért is jelentôsége van, mert Románia hamarosan EU-taggá válik, európai parlamenti választások várhatók, s ez új szakaszt jelent majd az RMDSZ számára is. Mást jelent a csatlakozási folyamat, és egész mást a taggá válás, ezekre a változásokra fel kell készülnie a Kárpát-medencei magyarságnak, hogy elkerülhesse az esetleges csapdákat – mutatott rá a Fidesz elnöke.

Tegnap délután Hármasfalunál felborult Répás Zsuzsa, a Fidesz Magyar Polgári Párt Külügyi Hivatala munkatársának személygépkocsija – tudtuk meg Németh Zsolt fideszes országgyûlési képviselôtôl.

A sebesültet a rohammentôsök kórházba szállították, állapota súlyos, de stabil, szállítható, és hamarosan át is szállítják Budapestre – közölte lapunkkal Németh Zsolt, aki maga is a SMURD-nál tartózkodott a vizsgálatok ideje alatt.

A Hezbollah síita libanoni szervezet, amely július 12-én foglyul ejtett két izraeli katonát, beleegyezett, hogy a libanoni kormány tárgyaljon a fogolycserérôl Izraellel – jelentette be vasárnap Nabih Berri, a libanoni parlament elnöke.

A Hezbollah elfogadta, hogy a libanoni kormány legyen a tárgyalófél a fogolycsere ügyében, egy közvetítô harmadik fél révén – mondta a politikus a sajtónak Bejrútban.

Fauzi Szallúh libanoni külügyminiszter ezt megelôzôen felhívást intézett "az ENSZ-hez vagy más harmadik félhez", hogy fontolják meg a közvetítés lehetôségét az Izraelben fogságban tartott libanoniak és a két elfogott izraeli katona kicserélésének ügyében.

Szallúh szerint "Németország, amely a múltban már fontos közvetítô szerepet játszott Libanon és Izrael között, ugyanezt a szerepet most is elvállalhatná".

A katonák jól vannak, és biztonságos helyen tartják a foglyokat – mondta a külügyminiszter.

A megye legnagyobb községében szombaton második alkalommal szervezték meg a szarvasmarha-tenyésztôk vetélkedôjét. A községközponthoz közigaz- gatásilag 11 falu, tanya tartozik. A fejôsállomány száma meghaladja a 2000 egyedet, öt tejfeldolgozó szállítja el a napi 15.000 liter tejet.

A néhai cukorrépa-begyûjtô központ területére 35 gazda hozta el 76 legszebb egyedét a többször ellett, az elsô borjas, a vemhes üszôk és a tenyészüszôk kategóriában. Az elbírálásra benevezett gazdák egyedenként 300.000 lej részvételi díjat vettek át. A díjazásokra a megyei tanács és a Mezôgazdasági Szaktanácsadó Hivatal 50 millió lejt különített el. A négy kategóriában az elsô díj 2.000.000, a második 1.500.000, a harmadik 1.000.000 lej pénzjutalmat jelentett. A kiállítás nagydíját – 3.000.000 lejt – Szabó Mihály mezôbándi állattenyésztô vette át. Ötszázezer lejjel tért haza a legfiatalabb, a 15 éves mezôbándi Szabó Róbert és a legidôsebb, a 85 éves marosesti Timar Teodor állattenyésztô.

A kommentátorok, dr. Cornel Podar, a Szarvasmarha- tenyésztô Kísérleti Állomás I. fokozatú tudományos kutatója, Suba Kálmán, az Állatnemesítô és Szaporodásbiológiai Állomás igazgatója valóságos szakmai elôadásokat tartottak az elbírálás során.

A rendezvényen jelen volt Liviu Timar parlamenti képviselô, Radu Mircea megyei tanácsos, Mircea Rus, Mezôbánd polgármestere, Bartha Domokos alpolgármester. Liviu Timar az állomány látványos minôségi javulására hívta fel a figyelmet, és arra, hogy Maros megye országos szinten a tejtermelés szempontjából az elsô helyen áll, dacára, hogy késnek az állami támogatások.

A Megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadó Hivatal ezúttal is gazdag programfüzettel fogadta a jelenlévôket, abban román és magyar nyelven a szakmai tájékoztatók mellett olvashatunk a tejkvótarendszerrôl, az érdekvédelmi egyesületi életrôl. Mezôbánd rövid monográfiáját Vagner József állította össze.

A marosvásárhelyi repülôtér fejlesztése hatással van a térség gazdasági, turisztikai fejlôdésére, éppen ezért további beruházásokra van szükség – hangzott el pénteken, a repülôtér fennállásának 70 évfordulójára szervezett ünnepségen, amelyen a megyei tanács, a prefektúra, a polgármesteri hivatal képviselôi mellett közintézmények vezetôi, közgyûlési képviselôk és közéleti személyiségek vettek részt. Ugyancsak ekkor jelentették be egy újabb légi járat beindítását Marosvásárhely és Valencia között, amit a Blue Air társaság mûködtet.

A meghívottak üdvözlését követôen a belügyminisztérium 1936-os rendelete alapján létesített repülôtér (a jelenlegi Repülôklub helyén, 2,5 kilométerre a városközponttól, a Maros bal partján) történetét Stefan Petru Runcan, a repülôtér igazgatója ismertette. A rövid tájékoztatót követôen, amelybôl megtudhattuk többek közt, hogy 70 évvel ezelôtt milyen típusú repülôgépek landoltak Marosvásárhelyen, hogy a jelenlegi röptér építését mikor kezdték meg, kik voltak a repülôtér vezetôi, hogyan bôvült lépésrôl lépésre a repülôtér, elérve a mai méreteit és utasforgalmát. Az idénre tervezett utaslétszám 31 ezer, míg 2007-re eléri a 155 ezret – mondta az igazgató. Burkhardt Árpád alprefektus tolmácsolta a fôispán üzenetét, Erdély szívébe vezetô kapunak nevezve a repülôteret, Lokodi Edit megyei tanácselnök a fejlôdés lendületét hangsúlyozta, támogatást kérve a marosvásárhelyi és a községi önkormányzatoktól a további beruházásokhoz. Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere szerint az érdeklôdés egyre nagyobb Marosvásárhely és térsége iránt, amely földrajzilag immár valóságosan is stratégiai helyzetbe kerül, de elismerte, hogy a város önkormányzata, bár mindig is támogatta a repülôtér fejlesztését, 5-6 milliárd lej kifizetésével van elmaradva. Felszólalt még Urzica Petru, a repülôtér egykori parancsnoka, Graur Aurel, a Tarom volt fônöke, Constantin Voicu, a Román Központi Repülôklub vezérigazgatója valamint a romániai tulajdonban levô Blue Air légitársaság marketingigazgatója, Florentina Ivan. A Blue Air október 29-én indítja elsô "fapados" légi járatát Marosvásárhelyrôl a spanyolországi Valenciába. A járat hetente kétszer, kedden és pénteken indul. A Marosvásárhelyrôl 15.50-kor felszálló gép helyi idô szerint 17.50-kor landol Valenciában és onnan 18.35-kor indul vissza Marosvásárhelyre. A Blue Air gépei 12 európai nagyvárosba repülnek, a téli repülési programját tízezer kedvezményes árú jeggyel (1 euró+röptéri díjak) avatja fel.

A pénteki ünnepségen az évforduló tiszteletére egy emlékplakett avatására is sor került. A rendezvény látványosságai közé tartozott az ejtôernyôsök ugrása, a légi show, a Marosvásárhelyi Repülôklub által megszervezett repülôgép- kiállítás és a megyei SRI Cecan Simion ezredes által irányított antiterrorista brigádjának "elhárító" akciója, esetleges bombamerénylet esetén. A profi módon megszervezett akcióval a röptér, az utasok biztonságára szerették volna felhívni a figyelmet. A jól sikerült ünnepséget tûzijáték zárta.

A falu, amelyet egy szalmaszál mentett meg az elsorvadástól, Erdôszentgyörgy felôl a festôinek is nevezhetô Bözödújfalusi-tó partján kanyargó, ámde száraz idôben fölöttébb poros hengerelt úton közelíthetô meg, érintve a víz alá nyomott település panaszfalát is fent, az erdô alatt. Beépülôben a part, a környék turistaparadicsommá válik, ha útja, közmûvesítése is lészen. Így is szinte egymást érik a kisebb-nagyobb turistabuszok, csaknem mind Magyarországról érkeznek. Kôrispatak sikerét a szó szoros értelmében a szalmának köszönheti, a kalapkészítésnek, melyet a Szôcs család emelt népi iparmûvészetté. Az már a székely észt dicséri, hogy az "alapfoglalkozáshoz" hozzárakta a biogazdálkodást, a turistaellátást, a szalmajáték és -díszítô tanfolyamokat gyermekek és ifjak részére, egy újabb vállalkozó kedvû férfiú, Adorjáni Károly pedig, aki csak egy kalapért ugrott fel Kôrispatakra, s aztán végképp ottragadt, lótenyésztésben, lovastanfolyamok szervezésében talált értelmes célra – és ezzel nagyjából kialakult a kis település "profilja"; itt olyan életmóddal ismerkedhet a többnyire nagyvárosi környezetbôl érkezô látogató, amelyet a régiek még "gyakoroltak", a mai kor emberének viszont újra kell tanulnia. Turistaszálló, százéves parasztházban berendezett szalmakalap-múzeum, udvarán a patak köveibôl összeálló gyûjtemény, sajátos lapidárium, a világ minden tájáról idelátogató lakhelyét és a távolságot feltüntetô, irányjelzô (mintegy ötszáz) kis tábla, és persze a mostoha útviszonyokat és az összkomfort hiányát pótolni kívánó vendégszeretet várja a turnusokban érkezôket. Nem messze egy kies, erdôs völgyben a Dávid panzió is "üzemel". E hét végén azt ünnepelték, hogy immár ötödik éve van kalapmúzeum, egyedüli az országban, a fellelhetô összes kalaptípussal, a készítési folyamat bemutatásával, ott az oklevél a Román Televíziótól, a rekordnak számító, két méter átmérôjû fejfödôrôl (2004. május 15.), és a lassan, de biztosan fejlôdô infrastruktúra, melynek részeként most éppen a testvértelepülések egyikének segítségével megnyíló orvosi rendelô kulcsát adhatta át Tiboldi Elek etédi polgármester. A két világégésben harmincan maradtak a harcmezôkön, ôrájuk imával, az emlékmûvet koszorúzva, majd katonadalokkal tisztelegtek az utódok. (Nagy Lajos népmûvelô csoportja Székelykeresztúrra költözött siklódiakból, kôrispatakiakból áll.) Kiállítás (a szegedi Szabó Magdolna helyi ihletésû fotói), dalos, táncos szabadtéri vigasság (kibédi néptánccsoport), csíkszeredai színészek (Kosztándi Zsolt és Fülöp Zoltán) szórakoztató mûsora a kultúrházban, lovasbemutató, és természetesen a hazatérôk öröme, a (nem-egyszer) megrendítô találkozás (itt lakom, de ötven éve nem vagyok itthon, mondta egy elszármazott), az újrafelfedezés kíváncsisága töltötték ki a szó szoros értelmében is forró kánikulai napot.

Kôrispatakot a szalmaszál mentette meg. A Székelyföld számára a szalmaszál: az uniós csatlakozás lehet, hallottuk Antal István RMDSZ-képviselôtôl. Istentôl megáldott hely ez, méltatta dr. Pozsony Ferenc, kolozsvári egyetemi professzor, néprajzkutató, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke. Az akarat, törekvés mellett alkotószellem, szeretet, emberi hozzáállás kellett ahhoz, hogy ami hátránynak tûnt, elônyére fordítsa a falu. Itt a turista megmerítkezhet a táj szépségében, melyet a technika nem bolygatott meg, és élvezheti az ôszinte vendégfogadói szeretetet. Kôrispatak mintát mutat: hogyan kell fölkészülni az Európai Unióra – hiszen a Székelyföld elsôsorban szépségével, kultúrértékeivel tud újat vinni a közös Európába. A térségben egyedülálló kezdeményezést méltatta a mindvégig segítséget nyújtó megyei mûvelôdési központ munkatársa, Ferencz Angéla. Négy testvértelepülés képviseltette magát, Kozár, Edelény, Somoskôújfalu és Zalaapáti (ôk ajándékozták a rendelô berendezését, többek között vércukorszintmérôt, vérnyomásmérôt, EKG-készüléket, adtak volna nagyobb mûszereket/gépeket is, de azokat visszatérítették a határról). A nevükben Molnár Katalin, Kazár polgármestere többek között ezt mondotta: "Öt év után – hazajövünk, nemcsak a Szôcs családhoz, hanem az egész faluhoz. Itthon vagyunk Kôrispatakon, együtt lélegzünk, együtt vagyunk.

A múzeum udvarán, az óriáskalap alatti "rotonda" oszlopain a kalaphoz fûzôdô szólások, mondások olvashatók: tedd fel a kalapot, légy te a gazda, ki milyen kalapot visel, olyannal köszön, amilyen kalappal köszönnek, olyannal fogadod, ki a kalap hordozója?, ki a ház gazdája?, viszi a víz a kalapot, egy kalap alá tartozni, kalap alatt intézni stb. Moralizáló okoskodás helyett új "bölcsességgel" gazdagítanám a kollekciót, Kôrispatak felemelkedésének "titkával": Ha rövid a takaród, toldd meg egy kalappal!

Marosvásárhelyi kerékpárosok voltak az idei román kerékpáros körverseny egyetlen hazai sikert hozó szakaszának hôsei. A pénteki Marosvásárhely–Nagyszeben szakaszon a Conpet Ploiesti színeiben versenyzô, ám egy nappal korábban a polgármesteri hivatal részérôl a legjobb marosvásárhelyi kerékpárosnak járó elismerést átvevô Csicsáki Tamás volt az abszolút sztár, hisz nem csak a verseny korai kilométereitôl induló szökés kezdeményezôje, hanem a szakasz valamennyi idôközi sprintjének és kaptatójának gyôztese is volt, illetve a szakaszt is ô nyerte. Mint már említettük, ez volt az egyetlen belföldi siker ezen a körversenyen. Csicsáki sikeréhez rendkívüli mértékben hozzájárult a román válogatott színeiben versenyzô Madaras Attila, a Muresul kerékpározója, aki a szökésben Csicsáki társa volt, meghatározó módon segített a ritmus tartásában, és sportszerûen átengedett volt klubtársának és barátjának minden babért, Csicsáki ugyanis nem csupán az összetettben állt jobban, de az itt szerzett pontokkal a legjobb sprinternek járó versenyben a 3. helyet szerezte meg.

A nagyszebeni befutón Csicsáki mögött a csíkszeredai Novák Eduárd ért célba Madaras elôtt, aki az utolsó kilométereken csatlakozott a szökevényekhez. A két neveltje tulajdonképpen eredetileg arra számított, hogy a szakasz elején nyer néhány helyközi sprintet és kapaszkodót – vallotta be Berekméri Csongor, a kerékpárosok edzôje –, ám amikor Medgyesnél hat perc elônyre tettek szert a bollyal szemben, már a szakaszgyôzelmet vették célba. Az elôny Nagyszebenig ugyan 27 másodpercre csökkent, ám megfogni már nem tudták ôket.

Szombaton rendezték a körverseny "király- szakaszát" Nagyszeben és a Bâlea-tó között, mindössze 70 km-en, de 2000 méteres tengerszint fölötti magasságig való kapaszkodón. Amint az várható volt, a szakaszon alaposan átrendezôdött a rangsor, a hegyen kevésbé erôs holland Steigenga kénytelen volt átengedni az összetettben vezetô helynek járó sárga mezt a bolgár Pavel Sumanovnak. Sumanov egyébként a szakaszt a 7. helyen zárta (honfitársa, Szvetoszlav Scsianliev gyôzött), ám elônye így is elég volt az összetett elsô helyhez. Az ugyancsak bolgár Dimitar Dimitrov és az ukrán Olekszandr Sejdik szintén megelôzte a hollandot. A marosvásárhelyiek, Csicsáki, Madaras és az ifiválogatottban szereplô Bartha Béla a középmezônyben érkeztek be.

A körverseny vasárnap Curtea de Argesben, egy háztömb körüli kritériumversennyel zárult, amely már nem befolyásolta lényegesen a végsô rangsort. A végsô gyôzelmet tehát a bolgár Sumanov szerezte meg, Csicsáki Tamás a 3. lett a sprinterek között, összetettben a 20. helyen végzett, Madaras Attila a 26., Bartha Béla pedig a 32. lett.

Egy hasonló körversenyben mindenféle érdekes vagy kínos eseményre is sor kerül, hisz a versenyzôknek egy egész hétig kell elviselniük egymás társaságát. A német Thomas Hufschmidt például rendszeresen "külön utakon" járt, ugyanis fél a boly tömegében pedálozni, ami pedig a kerékpársport egyik alapvetô jellegzetessége, az elôtte haladó versenyzô szélárnyékában taposónak pedig jelentôsen könnyebb a dolga. Egy kínos eset Szászrégen környékén történt, ahol egy bolgár és a tunéziai versenyzô összekaptak egy kisebb ütközés miatt, s az arab fajgyûlölettel vádolta meg versenytársát. Nos, a két kerékpárost Marosvásárhely fôterén, a pénteki szakasz rajtja elôtt "békítette össze" a versenybíróság. "Románia no rasziszm" – közölte kettejükkel a bíró, majd kezet ráztak és szent volt a béke...

A marosvásárhelyi Muresul Nemzeti Ligára készülô nôi kézilabdacsapata egy rövid tengerparti edzôtábor után helyben folytatta a felkészülést, mielôtt július 28-30. között megrendeznék Marosvásárhelyen a tervezett nemzetközi tornát, amelyen Debrecen és Kolozsvár mellett Hódmezôvásárhely csapata vesz részt. A Nemzeti Ligát kezdô csapat kerete azonban még távolról sem öltött végleges formát. Múlt pénteken és szombaton több játékost tesztelt a csapatot szakmailag irányító Mia Radoi, és a tavalyi bajnokságban harmadik helyen végzett Oltchim három játékosát marasztalta az együttesnél. Roua és Opris átlövôt, Constantin szélsôt játszik. Mellettük további újdonságokra is van kilátás, tárgyalások folynak egy volt magyar válogatott játékos leigazolásáról is, ám amíg nincs róla konkrétum, a klub vezetôsége nem árulta el, kirôl lenne szó. A héten a csapathoz érkezik a budapesti Kispest szakembere, Kovács László, aki két játékost is hoz magával egyhetes próbaidôszakra. Amennyiben beválnak, ôk lehetnek a csapat elsô idegenlégiósai. A keret minden bizonnyal még sokat alakul a szeptemberi idénykezdésig, amikorra a klub vezetôsége 18 fôt szeretne megtartani.

A kézilabda-szövetség az elsô a labdajátékok szakszövetségei közül, amely közzétette az ôszi programot, a labdarúgó 1. liga kivételével, ám az utóbbiban a hét végén múlva rajtol a mezôny. A közölt program szerint a nôi Nemzeti Ligában, ahol a marosvásárhelyi Muresul is érdekelt, az elsô fordulót szeptember 10-én rendezik, majd rendszerint vasárnaponként következnek a játéknapok, a hétközi fordulókat csütörtökönként iktatták be. Október 26. és december 10. között nagyobb szünetet tartanak, amikor a válogatott a világkupán vesz részt, s ekkor rendezik – várhatóan Marosvásárhelyen – a Kárpátok trófeát is. A lebonyolítási nap tekintetében (vasárnap helyett szombat) még elképzelhetô a változás, az alábbi program azonban érvényes marad. Rad Teodor, a marosvásárhelyi klub elnöke közölte, hogy megpróbálja elérni, hogy a csapat a hazai mérkôzéseit pénteken este játszhassa. Az ôszi idényben a Muresul az alábbi játékrend szerint játszik:

I. forduló (szeptember 10.): Muresul – HCM Nagybánya

II. forduló (szeptember 14.): Muresul – U Kolozsvár

III. forduló (szeptember 17.): Dunarea Braila – Muresul

IV. forduló (szeptember 24.): Muresul – Tomis Konstanca

V. forduló (október 1.): Astral Posta Câlnau – Muresul

VI. forduló (október 5.): Muresul – Cetate Déva

VII. forduló (október 8.): Rulmentul Brassó – Muresul

VIII. forduló (október 15.): Muresul – HC Zilah

IX. forduló (október 22.): Otelul Galac – Muresul

X. forduló (október 26.): Muresul – HCM Roman

XI. forduló (december 10.): Oltchim Rm.-Vâlcea – Muresul

XII. forduló (december 17.): Muresul – Rapid CFR

XIII. forduló (december 21.): Univ. Temesvár – Muresul

Az elmúlt héten rendezték Bukarestben a junior II és junior III országos atlétikabajnokságokat. A marosvásárhelyi Szász Albert Sportlíceum képviseletében leginkább a rúdugrók jeleskedtek, a junior II bajnokságon a lányok versenyében a Sinka Mónika és Zsuzsanna ikerpár végzett a rangsor elsô két helyén, egyaránt 290 cm-es teljesítménnyel. A fiúknál Marian Augustin 390 cm-t ugrott és a 2. helyen fejezte be a versenyt.

A junior III korosztály országos bajnokságán teljes volt a marosvásárhelyi fölény, a lányoknál Lazar Diana 250 cm-rel végzett az élen, míg a fiúknál a rangsor elsô öt helyezettje képviselte a Sportlíceum színeit. Pantea Mihai és Bogdan Alexandru egyaránt 310 cm-t ugrott, elôbbi javára a kevesebb kísérletszám döntött, Negrea Bogdan 300 cm-rel a 3. lett, ôt Muntean Tibor és Soós Tamás követték a rangsorban.

Bogdan Alexandru a verseny befejezése után átvitte a 360 cm-es magasságot is – mondta a rúdugrók edzôje, Szabó Ferenc, aki szerint tehetséges tanítványában nagy tartalékok vannak.

Ugyancsak a junior III bajnokságon a 4x100 méteres marosvásárhelyi váltócsapat a 3. helyet, s ezzel a bronzérmet szerezte meg a Pantea, Bogdan, Negrea és Székely József felállásban.

Két éve Dorin Lazar és néhány hasonlóan gondolkozó társa, Mihai Corui szakmai irányításával úgy döntött, hogy újjáéleszti a marosvásárhelyi kosárlabdacsapatot, amely korábban támogatás hiányában megszûnt. A klub elnöki tisztségét azóta betöltô üzletemberrel az eltelt idôszak eredményeirôl, kudarcairól és a kilátásokról beszélgettünk.

– Közel két év telt el azóta, hogy barátaival együtt úgy döntött, feléleszti a tetszhalott marosvásárhelyi kosárlabdát. Hogyan értékeli az eltelt két évet? Sikerült megvalósítani azt, amit elterveztek, vagy másként alakult, mint ahogy számították?

– Két éve egy régi hagyomány felélesztése mellett döntöttünk, ám úgy gondoltuk, hogy a kosárlabdát más, a korábbinál egészségesebb alapokra helyezzük. Ez azt jelentette, hogy arra ösztönözzük a fiatal edzôket, foglalkozzanak többet a gyerekekkel és ifjúságiakkal, mert ezen a szinten a marosvásárhelyi jelenlét már nem ugyanolyan szintû az ország kosárlabdájában, mint évekkel korábban. Természetesen a felnôttcsapatot is újjáalakítottuk, a régi keret maradványaira építve. Ez a csapat a B-osztályban kielégítôen szerepelt, ugyanakkor a sokat vitatott áttérés az A-osztályra talán kissé korainak tûnhet, de a körülmények között nem lehetett másként dönteni. Akkor abban reménykedtünk, hogy ha az A-osztályba jutunk, sokkal nagyobb támogatást kapunk a helyhatóságoktól és a magánszponzoroktól. Sajnos hiába kötöttünk társulási szerzôdést a helyi tanáccsal 1,2 milliárd lej értékben, a gyakorlatban ennek még 10%-át sem kaptuk kézhez. Volt még máshonnan is ígéretünk támogatásra, amibôl nem valósult meg szinte semmi. Szerencsére nyertünk két olyan támogatót, akiknek köszönhetôen a csapat végül nem omlott össze: Frunda Györgyrôl és Borbély Lászlóról van szó. Ôk voltak azok, akik segítettek abban, hogy végül is részt vehessünk az A-osztályos bajnokságban. A felnôttcsapat számára szerzett pénzbôl pedig sikerült annyit lecsípni, hogy segíthessük a gyerek- és ifjúsági csapatainkat is. Nem sokat, csak éppen annyit, hogy ne adják fel. Lassan-lassan viszonylag jól alakultak a dolgok, s reméljük, a jövôben is folytathatjuk, amit elkezdtünk. Carmen Tocala, a kosárlabda-szövetség elnöke egyébként példaként hozta fel Marosvásárhelyt, ami az utánpótlás- nevelésre való odafigyelést illeti, a közelmúltban zajlott szövetségi közgyûlésen, különös tekintettel a kosárlabda tervezett reformjára, hisz jelenleg a román kosárlabda nem sokat jelent nemzetközi szinten. Sajnos, hiába képezünk modellt, nagyon szegények vagyunk, s ennek egyik következménye a nemrég befejezôdött A- osztályos bajnokságban való szereplésünk, amelyre nem lehetünk igazán büszkék. Roppant sajnáljuk, hogy kiábrándítottuk a lelkes marosvásárhelyi közönséget, amely sokkal többet érdemelt volna. El kell azonban újra és újra mondani, hogy mi voltunk az egyetlen amatôr csapat egy profi bajnokságban. S ez minden szempontból értendô. Nem voltak világos szerzôdések, amelyek révén egy játékosnak biztos jövedelmet biztosíthassunk, mely jövedelem amúgy is sokkal alacsonyabb volt, mint más csapatoknál, s így sem nyújtott biztonságot. Mindez meglátszott a csapat teljesítményén, anélkül, hogy ezzel ítéletet mondanék a játékosokról. Ôk nyíltan megmondták: rengeteg kiábrándító élményben volt részük a csapatnál, mind az eredmények, mind a biztosított feltételek tekintetében, zavarta ôket, hogy nem számíthattak egy biztos összegre, miközben valamennyien családos emberek. Addig azonban, amíg nincs egy világos költségvetés, elvárásaink sem igazán lehetnek, és sajnos jelen pillanatban sem változott ilyen szempontból a helyzet. Ám hol is vagyunk most? Befejezôdött egy bajnokság, amelyben a kiesés ellen küzdöttünk, elég fura körülmények között, mert noha a tavaly úgy döntöttek, hogy 12-re csökkentik a csapatok számát, már lehetett tudni, hogy mégis bôvítik a mezônyt, s mi is lobbiztunk ennek érdekében. A döntés hátterében, a már említett okok mellett – mármint hogy nem lehet az A-osztályon kívül hagyni egy ilyen központot, mint Marosvásárhely – az is áll, hogy Romániában színvonalas ifjúsági játékosok gyakorlatilag nincsenek. Ezen próbálunk mi segíteni, részt vettünk számos ifjúsági bajnokságon, s a gyerekek egyre jobban szerepelnek. Minden bizonnyal hallott a szövetség programjáról, mellyel 50 palánkot szerelnek fel minden nagyobb városban. Sajnos, a lottótársaság botrányba keveredett, ezért a megígért pénz késik, ám Kolozsváron és Nagyváradon a város úgy döntött, átvállalja ezt a költséget. Marosvásárhelyen is nagy szükség lenne ezekre a palánkokra, s komoly erôfeszítéseket teszünk, hogy meggyôzzük azokat, akik erre hivatottak, hogy itt is sikerüljön gyakorlatba ültetni ezt a programot.

– Visszatérve kissé az elsô két évre. Vannak-e olyan dolgok, amelyeket ma másként csinálna a felgyûlt tapasztalat birtokában?

– Nem hiszem, hogy valamit másként csinálnék. Most, hogy ugyancsak nehéz helyzetben vagyunk, nagyon sok, sport terén tevékenykedô emberrel tanácskoztam arról, hogy miként lehetne megoldani az anyagi háttér biztosítását, s változatlanul ugyanazokat a válaszokat kaptam: a helyhatóságok támogatásának megnyerése, szponzorok felkutatása. Ami most más, hogy sokkal nagyobb szimpátiával tekintenek a tevékenységünkre, mint egy évvel ezelôtt, mert mindenki tudja, hogy min mentünk keresztül.

– A tavaszi idényben három amerikai kosaras szerepelt a csapatban. Nekik az a nagy érdemük, hogy rendkívül felkeltették a közönség érdeklôdését, valóságos pezsgést okoztak a csapat körül, másrészt az eredmények nem igazolták a reményeket. Kívánnak hasonló módon külföldi játékosokat hozni a következô bajnokságban is?

– A tavaszi kísérletünket az amerikai játékosokra vonatkozóan az adott körülmények határozták meg. Ne feledjük, hogy január 19-én kaptuk meg az okét arra vonatkozóan, hogy lesz mibôl fizetni a külföldi játékosokat, s 23-án volt a határidô az átigazolások bejegyzésére. Valójában, noha beszéltünk róla, minket is kellemesen meglepett, hogy lesz rá pénz, így nagyon gyorsan kellett lépnünk, s négy nap alatt ezeket a játékosokat sikerült találni. Normális körülmények között az új játékosok felkutatása egy egész logisztikai rendszert, válogatókat, táborokat stb. feltételez, ami hatalmas összegekbe kerül. Kósa Zoltán, a nagyváradiak edzôje például tíz játékost figyelt meg, s küldött nekik ajánlatot, miközben a teljes tavalyi keret a rendelkezésére áll. Tehát, ha külföldi játékosokról beszélünk, akkor természetesen szeretnénk hozni idegenlégiósokat, hisz az egyesült államokbeli fiúk, akik a tavasszal játszottak, valóban pezsgést hoztak a csapat köré, különösen a pályán kívüli szereplésükkel, az iskolai bemutatókkal, angolórán való részvétellel stb. Ezt a szimpátiát, ami a külföldi játékosok iránt megnyilvánult, szeretnénk ismét látni, így valószínûleg fogunk igazolni idegenlégiósokat, azt azonban mindjárt szögezzük le: a lehetôségek függvényében. Tanulva a történtekbôl, nem fogunk viszont európai tapasztalat nélküli amerikai játékosokat hozni, mert nem engedhetjük meg még egyszer magunknak azt a luxust, hogy nálunk szokják az európai kosárlabdát.

– Mihai Corui, a csapat edzôje másrészt azt nyilatkozta, hogy elsôsorban egy ütôképes belföldi magot kell létrehozni. Meglesz ez a mag?

– Valóban, az utóbbi néhány nap alatt négy játékossal folytattunk tárgyalásokat, akiket Corui választott ki néhány alapvetô elv alapján. Az elsô, hogy ne legyenek drágák, a második pedig, hogy legyenek fiatalok. Az utóbbi azért, mert a fiatal játékosokban, akiknek nem volt talán lehetôségük korábbi egyesületükben játszani, felgyülemlett egy jó adag elégedetlenség, annak az igénye, hogy megmutassák, mire képesek, ráadásul ezért nem is kérnek sok pénzt, csak játszhassanak. Ne feledjük, végleges szerzôdések kötésérôl beszélünk, amit alá is kell írnunk, s havi 500 euró alá nem lehet menni, emellett a szállást, étkezést is biztosítanunk kell, erre pedig felelôsen kell vállalkoznunk. Ezért az én álláspontom az, hogy mindaddig nem írhatjuk alá a szerzôdéseket, amíg nincs szponzorálási megállapodásunk, hogy tudjuk, mibôl gazdálkodunk, más bevételünk ugyanis nincs.

– Mihai Corui azt is mondta, ha nem sikerül egy viszonylag versenyképes csapatot összehozni, akkor átadja a helyét, nem hajlandó tovább egy biztos vesztes csapatot irányítani.

– Úgy gondolom, ez a részérôl tisztességes álláspont. Neki játékosként komoly eredményei voltak, s ezek után érthetô, hogy nem felel meg neki a kínlódás, olyan edzések vezetése, amelyen három-négy ember jelenik meg, hogy aztán lássa, hogy a mérkôzés végére a csapat erônléte összeomlik. Emellett még a kedvezôtlen bíráskodást is el kell viselnie, s tudjuk jól, hogy miért. Évekkel ezelôtt létezett egy marosvásárhelyi lobbi a játékvezetôi testületben, ami más csapatoknak most is megvan, nekünk azonban hiányzik. Corui tehát már nem hajlandó szégyenben maradni az ô eredménylistájával.

– Jó, de hát akkor mik a kilátások?

– Tárgyalásokat kezdeményeztünk a helyhatóságokkal, a helyi tanáccsal, a polgármesterrel, a megyei tanáccsal, a megye szenátoraival, képviselôivel, s mindent elölrôl kezdünk, ami a támogatás megszerzését illeti.

– A helyi tanács megszavazott másfél milliárd régi lejt a következô idényre, ám a szavazás egy dolog, a kézzelfogható pénz azonban egy más kérdés…

– Ezért szeretnénk találkozni a polgármesterrel, hogy megmagyarázzuk, mennyire fontos lenne ennek a pénznek, vagy legalább egy részének átutalása, hogy aláírhassuk a szerzôdéseket.

– A helyhatóságokon kívül milyen támogatásra van még kilátás, a polgármester eddigi hozzáállása ugyanis óvatosságra int.

– Egyelôre nem árulhatok el semmi konkrétumot, de komoly tárgyalásokat folytatunk Frunda György segítségével egy erôs szponzorral, én abban reménykedem, hogy sikerül megállapodnunk, s biztos vagyok, hogy kisebb támogatók is mellénk állnak. Egy másik lehetôség, hogy bizonyos cégek egy-egy játékos szerzôdésének fizetését vállalják, mint ahogy a tavasszal az amerikai játékosok esetében történt.

– A tavasszal, akárhányszor beszélgettünk, a legkilátástalanabb helyzetben is, minden alkalommal teljes biztonsággal megnyugtatott, hogy a csapat az ôsszel is az A- osztályban fog szerepelni. Én most arra kérem: biztosítson engem és a kosárlabda- szurkolókat, hogy a BC Mures az ôsszel induló bajnokságban az elsô nyolc közé kerül.

– Akkor biztosítson ön is arról, hogy a sajtó – mert a sajtó nagyon sokra képes lehet – nyomást gyakorol majd azokra a hatóságokra, amelyek a csapat támogatásáról dönthetnek. Nem másért, de konkrétan tudom, hogy Rm.-Vâlceán a megyei tanács négymilliárd lejjel, Nagyváradon csak a helyi tanács 5-6 milliárddal támogatja a csapatot, s hasonló a helyzet Kolozsváron vagy Medgyesen is. Ha ön errôl biztosítani tud, akkor én is megígérem, hogy az elsô nyolc közé kerülünk.

– A Népújság részérôl errôl biztosíthatom.

Bálint Zsombor

Ahogy az utóbbi években már megszokhattuk, az ôszi labdarúgóidény elejére már semmi sem ugyanaz, mint ami az elôzô bajnokság végén kialakulni látszott. A kiesô csapatok nem iratkoznak be engedelmesen az alacsonyabb osztályba, amelyek viszont bennmaradtak, azok könnyen lehet, hogy áruba bocsátják a helyet, azokról nem is beszélve, amelyek netán – elméletileg – magasabb osztályba kerültek. Ha így van ez a legmagasabb szinten is (lásd a Liberty Nagyszalonta esetét, amely, noha feljutott az 1. ligába, az ôsztôl a 3. osztályban szerepel, míg a B-divízióból kiesett UTA az 1. ligában indul), miért lenne ez másként a Maros megyei csapatok szintjén?

Kezdjük tehát Marosvásárhellyel, amely három csapatból eggyel, a Trans-Sillel maradt a 3. osztályban. A két kiesett együttes azonban hallani sem akar a D- osztályról (most vajon 4. liga lesz a neve?), a Gaz Metan a hírek szerint Vasluiról vásárolt 3. ligás helyet, a Maris pedig szintén a 3. ligában folytatja, csupán Nyárádtôre költözik, ahol összeolvad a szintén kiesett helybeli együttessel, s közösen "szereznek be" egy helyet. Az ugyancsak kiesett Chimica Dicsôszentmárton megszünteti a felnôttcsapatot, mert nem tudja kifizetni a kiszabott büntetést az utolsó forduló rendbontásai miatt, így a D-osztályban (4. ligában) sem indul.

Bár megôrizte helyét a harmadik vonalban, Marosludas csapata búcsúzik a szurkolóitól. A pénz nélkül maradt együttes ugyanis a kiesett Sepsiszentgyörggyel fuzionált, magyarul a szentgyörgyiek megvásárolták a marosludasiak helyét a 3. ligában.

Csupán Szováta és az Avântul Szászrégen esetében marad minden a régiben, sôt, a régeniek, mint ahogy a Trans-Sil is, szatellitcsapatot szeretnének indítani a negyedik bajnoki vonalban.

A jelenlegi állás szerint tehát az augusztus 12- én rajtoló 3. liga bajnokságában Maros megyét öt csapat képviseli majd, kettô Marosvásárhely, egy-egy Szováta, Szászrégen és Nyárádtô képviseletében. A csoportbeosztást és a bajnoki programot július 25- én, kedden, azaz holnap állítja össze a szakszövetség.

*

A labdarúgó Románia-kupa elsô megyeközi fordulójában, szombaton, két mérkôzés lett volna Maros megyei csapatok számára, ám egyikre sem került sor. A Mezôméhes – Nyárádtô találkozó két fuzionált csapat között zajlott volna, a Chimica pedig, amely Balánbányán játszott volna, feloszlott. A második kupafordulót augusztus 2-án rendezik, ezen már minden 3. ligás Maros megyei csapat érdekelt.

A marosvásárhelyi vívósport két világbajnokkal büszkélkedhet, dr. Pongrácz Antal 1967- ben utánpótlás-aranyérmet szerzett párbajtôrben, 2003-ban, az olaszországi Trapaniban Andrei Radu pedig junior II világbajnokként állhatott a dobogó legmagasabb fokára. Azonban ennek a sportágnak is szembe kell néznie a felmerülô nehézségekkel, az állandó pénzhiány, az elavult felszerelések egyáltalán nem könnyítik meg a sportolók helyzetét. Mindezek ellenére nap mint nap kitartóan térnek vissza a néhol leomlott vakolatú edzôterembe. Szabó Zoltán, a csapat edzôje 1982 óta foglalkozik a vívással, és 1998 óta trenírozza a vívókat. Munkájában jelentôs segítséget nyújt a kezdôkkel foglalkozó Rigó Róbert, aki egyben a klub legjobb sportolója is. Az edzéseket korosztályoktól, kezdô vagy haladó szinttôl függôen három kategóriában – kezdôk, haladók és felnôttek – tartják. A klubnak, amelyben kizárólag párbajtôrrel foglalkoznak, 29 leigazolt versenyzôje van, ezenkívül a kezdôknél tizenhárman – nyolc fiú és öt lány – ismerkednek a vívás fortélyaival. A kezdôknél a legfiatalabbak hatévesek, akikkel majdhogynem játékszinten folyik az edzés. Az idôsebbek technikai vagy erônléti gyakorlatokon vesznek részt, falszúrással, távolságtartással melegítenek be a versenyekre. Nyári idôszakban futballal, asztalitenisszel és, ha lehetôség van rá, kosárlabdával egészítik ki a legfôbb tevékenységüket. Mikor nincsen vakáció, a haladó szintû sportolók heti négy alkalommal edzenek. Délutánonként 16 órától a juniorokkal, 17 órától a haladókkal, 18.30-tól a felnôttekkel tartják az edzéseket.

Szabó Zoltán edzô szerint a marosvásárhelyi vívás nagyon sokat köszönhet dr. Pongrácz Antalnak, a klub elsô világbajnokának és az 1974-es müncheni olimpia negyedik helyezettjének, aki jelenleg a vívószakosztály elnöki tisztjét tölti be.

Ahhoz, hogy rangosabb külföldi versenyeken is megmérettessenek a versenyzôk, a klubnak eleget kellene tennie a felszerelésekkel szemben támasztott követelményeknek. Egy teljes, nemzetközi szinten is elfogadott párbajtôrözô felszerelés azonban 1000 USA dollárba, egy szintén nemzetközi szintû párbajtôr penge 250 vagy 300 új lejbe kerül. Ilyen megszorítások mellett egyáltalán nem meglepô, hogy fôként hazai versenyeken vesznek részt a klub tagjai. Az esetek hetven százalékában a juniorok és a haladók még ilyenkor is saját zsebbôl fizetik a költségeket, csak felnôttek versenyeznek klubköltségen. Ha az elsô három hely valamelyikén végeznek, akkor a sportolók év végén bizonyos díjazásban részesülnek. A klub az Országos Sportügynökség felügyelete alá tartozik, amely csak a trénerek fizetését állja, de ezenkívül semmilyen anyagi támogatást nem nyújt. A vívótermet az edzôk a sportolókkal közösen öt éve meszelték ki utoljára, és a tavalyi év végén sikerült lecserélni a körülbelül 30 éves orosz találatjelzô gépet egy legújabb generációból származó gépre, amely az idôt is méri.

A pénzhiány mellett nagy problémát jelent, hogy sokan más városban folytatják a tanulmányaikat, ezért amikorra elérnék a rangosabb versenyek részvételi szintjét, a klubnak nélkülöznie kell a sportolóit.

Az idei Európa-bajnokságon a román sportolók által elért kiváló eredmények (két arany-, egy ezüst- és két bronzérem) ellenére maga a vívósport nem annyira mediatizált, a televíziós közvetítések alacsony száma is csak azt bizonyítja, hogy a vívásban az események túlságosan gyorsan zajlanak ahhoz, hogy a nézôk megértsék. Az Egyetemi Sportklub (CSU) keretén belül mûködô vívószakosztály ez év augusztusára meghívót vár egy törökországi versenyre, szeptemberben részt vesznek a reménységek országos bajnokságán és novemberben a legjobb négy között éremért küzdenek a Szuperligában.

Ferencz Melánia

Marosvásárhelyen születtek, sportoló családban, édesapjuk, Túrós János, hosszú évekig az MTE labdarúgó-csapatában játszott. Judit a Bolyaiban végezte tanulmányait, s itt Galambfalvi Artúr, valamint Hellwig Vilmos tanárainak köszönhetôen megkedvelte a kézilabdát. Az iskola befejezése után az A-osztályos csapatba került, amelyet Kamenitzky Árpád, a marosvásárhelyi kézilabda számos játékosának kinevelôje irányított. Kezdetben nagypályás kézilabdát játszott, ám késôbb áttértek a kispályás változatra, ami egyrészt a játékosoknak volt kedvezôbb, másrészt sokkal jobban vonzotta a nézôket. Nagyon rövid idô alatt sikerült beintegrálódnia a csapatba, ahol jobb összekötô poszton játszott.

– Szeretted ezt a szerepet a csapatban?

– Nagyon szerettem, feladatom szerint számtalan gólpasszt adtam a szélsôknek és a beállósoknak, ám mérkôzésenként én is legalább 2-3 gólt szereztem. Szeretném megjegyezni, hogy abban az idôben az eredmények nem voltak a mai szinten, feleannyi gól esett, salakpályán játszottunk, s a ritmus ezért sokkal lassúbb is volt.

– Milyen volt abban az idôben a hangulat a csapatban, kikkel voltál a legközvetlenebb viszonyban?

– A korszak mentalitása szerint vasfegyelem uralkodott a csapatban, az edzô semmiféle kilengést nem engedett meg. Családként összetartó közösséget alkottunk, de a legjobb barátnôm Preda Valeria volt, akivel a mai napig közeli barátságban vagyunk.

– Jártatok külföldön a csapattal?

– Szinte minden évben meghívtak Kelet- Németországba, Drezdába és Berlinbe, de jártunk Csehszlovákiában és persze többször Magyarországon, Budapesten.

– Mi az, ami a legjobban megmaradt az emlékezetedben a sportolói idôszakból?

– Egy Temesvár elleni mérkôzés elôtt edzôtáborban voltunk, s eldöntöttük, hogy mind nagyon rövidre vágatjuk a hajunkat, s több színben megfestjük. A mérkôzésen a nézôk így már nem ismertek fel minket, sokan azt sem hitték el, hogy a Muresul van a pályán. Komikus volt.

– Meddig kézilabdáztál?

– 1969-ben, férjhezmenetelem évében fejeztem be aktív pályafutásomat.

– Apropó, férjhezmenetel. Mondanál valamit a családodról is?

– A férjem Lungu Constantin, volt labdarúgó, sokáig tevékenykedett a megyei labdarúgó- egyesületben, ám sajnos súlyos beteg, szinte teljesen megbénult, nehezen beszél. Két gyerekünk van, ifjabbik Lungu Constantin az ASA ificsapatában játszott, jelenleg a nyárádszeredai labdarúgó-csapat edzôje, lányunk egészségügyi asszisztens. Két unokánk van, a 13 éves Andrea úszik, a kisebbik 9 éves.

*

Zsóka a nôvéréhez hasonló életpályát futott be. A Bolyaiba járt, ahol tornászott és kézilabdázott, majd bekerült a Muresul kézilabdacsapatába. Itt, annak ellenére, hogy jobban szeretett mezônyben játszani, az edzôje kapussá képezte át, felfedezvén kiváló reflexeit és rugalmasságát.

– A nôvéred csapattársad is volt egyben. Volt még más is a csapatban, akivel jó viszonyt ápoltál?

– Egész pályafutásom során nagyon jól egyeztem Soós Rozáliával, különösen, hogy két évig együtt voltunk Románia utánpótlás-válogatottjának tagjai. Az akkori viszonyokhoz képest rengeteget jártunk külföldre, a Muresullal és a válogatott csapattal is.

Azt is szeretném elmondani, hogy nagyon örvendtem, amikor egyik volt csapattársunk, Baczó Ildikó egy interjúban felemlítette az igazságtalanságot, ami a volt kézilabdacsapat tagjait éri az év végi díjazásokon. A díjazott sportolók minden évben ugyanazok, mintha bérletük lenne, s ez volt csapattársaimat elkeserítette és felháborította. Vannak a volt sportolók között olyanok, akik nagyon nehéz körülmények között élnek, betegek, de rájuk senki nem gondol.

– Zsóka, mondj valamit a családodról…

– A férjem, Fülöp István futballozott megyei szinten, két gyerekünk van. Lacika játszott az ASA ificsapatában, most Magyarországon él, akárcsak a lányunk, Katalin. Utóbbinak van egy kislánya, Szidónia.

– Végül mindkettôtöknek szól a kérdés: mi a véleményetek a mai marosvásárhelyi nôi kézilabdáról?

– 1990 után néhány év alatt összeomlott, majd teljesen megszûnt, de úgy tûnik, most jó úton halad az újjáalakult Muresul és ismét a legmagasabb osztályban szerepelhet, ahová a marosvásárhelyi szurkolók várták.

Gh. Botezan

A marosvásárhelyi Outward Bound ifjúsági szervezet és az Örökmozgó Természetjáró Egyesület az idén is megszervezi az egyre nagyobb népszerûségnek örvendô Kárpáti kalandversenyt. Az elsô versenyt hat évvel ezelôtt a Nagyhagymás hegységben tartották, ahol már nagyjából leszögezték a szabályokat. Az ötletet egy ilyen jellegû vetélkedô megszervezésére a Discovery csatornán is közvetített hasonló, de sokkal nagyobb méretû eco challenge rendezvény adta. A romániai szervezôk célja megismertetni a benevezôkkel Románia hegyeit, ugyanakkor olyan útvonalak kijelölése, amely megfelelô kihívást is jelent az extrém sport kedvelôinek. A Nagyhagymást követôen volt már kalandverseny a Kelemen- és Görgényi-havasokban, a Hargitán, a Páring- hegységben az Erdélyi Érchegységben, ezt követi az idén a Bucsecs és a Bájos (Baiului) hegységben szervezett verseny.

A kiírás szerint olyan négytagú csapatok nevezhettek be, amelyben kötelezôen egy hölgy is található. A szervezôk már – az elôzô versenyek tapasztalatából kiindulva – a tavaly bevezették azt a lehetôséget, hogy kezdô és haladó kategóriába iratkozzanak fel a jelentkezôk. A különbség e két kategória között, hogy a kezdôk rövidebb távot tesznek meg. Az idén is, mint az elôzô versenyeken, elôször mintegy 60 km-t gyalogolnak a csapatok. Közben lesz kanyonjárás és ereszkedés kötéllel, s újra szerepel a programban a barlangászás. A hegyikerékpáros szakasz hossza 120 km körül van. A Bucsecsben kezdôdik a túra, majd a Bájos-hegységben fejezôdik be. Összesen 12 ellenôrzô pontot kell majd kötelezôen érinteni a szervezôk által megadott sorrendben. Lesz tutajozás és egy meglepetéspróbán is részt vesznek a versenyzôk. Az alaptábort Poiana Tapuluion rendezik be.

A július 15-i beiratkozási határidôig harminckét csapat jelentkezett, többek között Nagyváradról, Temesvárról, Iasi-ból, Zernyestrôl, Brassóból, Bukarestbôl, Sepsiszentgyörgyrôl, Zilahról, Suceaváról, Târgovistérôl, Kolozsvárról, Ploiesti-rôl és természetesen Marosvásárhelyrôl is. Az idén külföldiek is részt vesznek: budapestiek, vajdaságiak, a tavalyi gyôztes szlovén csapat is jelen lesz és egy érdekes amerikai-zilahi kombinált egység is jelentkezett.

A szervezôk augusztus 9-én este 6-ig várják a benevezôket a táborhelyen, ahol egy technikai gyûléssel kezôdik tulajdonképpen a verseny. Rajt másnap reggel 6 órakor, az utolsó csapatot augusztus 13- án, vasárnap reggel hatkor várják vissza az alaptáborba. 72 óra alatt kell megtenni az útvonalat, a távidôket a versenyzôk osztják be maguknak.

Az útvonal biztonságáról a Bucsecs- hegységben szolgáló hegyimentôk is gondoskodnak, de lesz tábori orvos is és az ellenôrzô pontokba kihelyezett bírók is felügyelik a rájuk bízott szakaszt. Az a tény, hogy a benevezett 32 csapat közül 13-an az elôzô versenyeken is voltak, bizonyítja a Kárpáti kalandverseny népszerûségét. A díjkiosztás vasárnap délben lesz, és többek között az ATTA cég jóvoltából a nyertesek az oklevelek és a kupák mellett túrafelszerelést vihetnek haza.

Vajda György

Zidane-t három, Materazzit két meccsre tiltotta el a FIFA

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) fegyelmi bizottsága Zürichben ítéletet hirdetett a németországi világbajnokság legnagyobb vihart keltô ügyében: Zinedine Zidane-t három, Marco Materazzit pedig két mérkôzésre tiltotta el.

Zidane a testület elôtt kijelentette: megbánta tettét és három napig társadalmi munkában nehezen kezelhetô gyerekek intézetében foglalkozik majd a fiatalokkal.

"Amit elkövettem, arra nincs bocsánat, hárommilliárd futballszurkoló, köztük több millió gyerek látta, ahogy elveszítem a fejem, sajnálom, hogy így fejeztem be a pályafutásom."

Paolo Maldini, az AC Milan csapatkapitánya felháborodott Materazzi eltiltása miatt.

"Ilyesmire még nem volt példa a labdarúgás történetében, hogy nemcsak a kiállított játékost, hanem azt is eltiltották, aki a sportszerûtlenséget elszenvedte. Minden ütést, lefejelést megelôz egy szópárbaj, Marco az elsô, akit ilyesmiért büntettek. Ha nem Zidane kapja a piros lapot, akkor a FIFA egyszerûen túllépett volna az ügyön. A francia büntetése reális, bár nincs jelentôsége, mert visszavonult."

A vb-döntôjében összetûzésbe került két futballistát – Zidane a 108. percben szándékosan mellkason fejelte az ôt provokáló Materazzit – pénzbüntetéssel is sújtották, az elôbbinek 7 500, míg az utóbbinak 5 000 svájci frankot kell fizetnie.

Az olasz sportminiszter olaszellenesnek tartja a FIFA-t

Az olasz sportminiszter szerint a Nemzetközi Labdarúgó- szövetség (FIFA) diszkriminatív módon járt el, amikor két mérkôzésre eltiltotta Marco Materazzit, amiért provokálta a július 9-i világbajnoki döntôben a késôbb fejelésért kiállított francia Zinedine Zidane-t.

"Ez egy olyan diszkriminatív döntés, amely egész Olaszország ellen irányul" – jelentette ki Giovanna Melandri egy sajtótájékoztatón, de hozzátette, a kormány ennek ellenére elfogadja a védôre kiszabott büntetést.

61 500 euróért kelt el az autogram-gyûjtemény

Az internetes árverésen 61.500 euróért kelt el az a gyûjtemény, amelyet a németországi világbajnokságon részt vett labdarúgók aláírásaiból állítottak össze.

A 736 autogramot – köztük Ronaldinhóét, David Beckhamét és Zinedine Zidane-ét – tartalmazó kollekciót egy kölni szurkoló vásárolta meg, aki hátrányos helyzetû gyermekek javára gyûjt pénzt.

Az összeg így végül az SOS Gyermekfalu alapítványhoz kerül, amely a nemzetközi szövetséggel együtt jótékonysági akciót bonyolított le a vb alatt "Hat gyermekfalu 2006- ért" címmel. Az adományokból építendô települések Brazíliában, Mexikóban, Nigériában, a Dél-afrikai Köztársaságban, Ukrajnában és Vietnamban állnak majd.

Pfister maradt a togói szövetségi kapitány

A német Otto Pfister maradt a világbajnokságon a csoportkör után búcsúzott togói labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya.

A német szakvezetôvel annak ellenére hosszabbított szerzôdést a szövetség, hogy a csapat mindhárom mérkôzését elveszítette a németországi seregszemlén. Pfister feladata az lesz, hogy kijuttassa a válogatottat a 2008-as Afrikai Nemzetek Kupájára.

Pfister június 9-én, éppen a világbajnokság kezdetén bejelentette lemondását, mert a részvétel kiharcolásáért járó prémiumukra váró futballistákat nem tudta rávenni az intenzív edzésre. Három nappal késôbb a játékosok kérésére visszatért a gárdához.

Késôbb Assogbavi Komlam, a togói szövetség fôtitkára kijelentette: a szakvezetô tehet mindenrôl, a káosz azért alakult ki, mert a tréner alkoholista. A német szakember beperelte Komlamot.

A tiroli sportbizottság a 2008-as osztrák-svájci közös rendezésû labdarúgó Európa- bajnokság népszerûsítésére szeretné felkérni Franz Beckenbauert, a Németországban július 9-én befejezôdött világbajnokság szervezôbizottságának elnökét.

Az elképzelések szerint a játékosként és szövetségi kapitányként is vb- aranyérmes Beckenbauernek a kontinens országaiban kellene különbözô rendezvényeken reklámoznia a tornát.

"Nekem nagyon tetszik az Eb szervezôinek elképzelése, mindenki láthatta, milyen fantasztikus munkát végzett Beckenbauer a vb elôtt és alatt" – mondta Heinz Palme, a németországi sorozatot lebonyolító testület általános igazgatója.

Az Ausztrál Labdarúgó-szövetség két héten belül hivatalosan is benyújtja pályázatát a 2018-as világbajnokság rendezésére – jelentette be John O’Neill, a szervezet elnöke.

"Rászolgáltunk, hogy egyszer mi is házigazdák legyünk. A világnak ez az egyetlen része, ahol még nem volt futball-vb" – mondta O’Neill.

A nemzetközi szövetség (FIFA) földrészrotációja alapján az idei, németországi torna után 2010-ben a Dél-afrikai Köztársaság rendezhet világbajnokságot, 2014- ben pedig minden bizonnyal az egyik dél-amerikai ország – gyaníthatóan Brazília – lesz a befutó.

Moszkva elállt attól a tervétôl, hogy olimpiát rendezzen 2016-ban.

"Szembe kell néznünk a tényekkel. Tíz év múlva semmi esélyünk, mert London után minden bizonnyal egy amerikai vagy ázsiai helyszín következik, de 2020-nak esetleg nekifutunk" – jelentette ki Jurij Luzskov polgármester.

Az 1980-as – 39 ország által bojkottált – játékok házigazdája tavaly júliusban már a szingapúri szavazás elsô körében kiesett a 2012-es nyári olimpia lebonyolításáért folytatott harcból.

Armstrong után újabb amerikai kerékpárosnak sikerült nyernie a francia kerékpáros körversenyben, ám az idén mindez úgy történt, mint egy hollywoodi filmben. Floyd Landis elôbb megszerezte, majd elveszítette a sárga mezt és ezzel együtt minden reményt, hogy aztán fônixmadárként mindenkit, még önmagát is alaposan meglepve, ismét az élre kapaszkodjon.

A szerdai szakasz után, amikor Landis több mint nyolc percet veszített az élre álló Oscar Pereiro Sióval szemben, még saját maga is úgy nyilatkozott: számára véget ért a Tour. Másnap azonban, az utolsó alpesi szakaszon, korán indulva meglepte ellenfeleit, s szinte a teljes hátrányát ledolgozta, egyedül birkózván meg a nehezebbnél nehezebb csúcsokkal. Aztán pedig a szombati idômérôn, Montceax-les-Mines- ben, a maradék tíz másodperc behozása már nem jelenthetett gondot a számára. Pedig Pereiro is hôsiesen, önmaga képességei maximumán versenyzett, Honcsar, Klöden és Landis mögött a 4. helyen végzett a szakaszon, ám csupán az így is meglepô összetett 2. helyet tudta megôrizni. A 3. helyen Andreas Klöden végzett.

A vasárnapi Champs-Elysées-i "díszfelvonuláson" pedig már semmi sem történhetett, tudták ezt Landis vetélytársai is, akik inkább a fotósoknak pózolva tették meg az utolsó szakasz távját, mint valódi versenyen.

ELADÓ mozgássérültnek kerekes járóka kézifékkel, székkel. Tel. 0748-829- 224. (15441)

ELADÓ a Jeddi út mentén építkezési engedéllyel rendelkezô, szép panorámás, 510 m²-es beltelek. 18 euró/m². Tel. 0745-144-253, 0365/802-052. (15390)

ELADÓ tömbház alatti garázs a Tudorban, a Cutezantei utca 85. sz. alatt. Tel. 0744-511-860. (15283)

EGYEDI alkalom! Klikkes szalagparkett: 16,9 lej/m² héával. Tel. 0744-640-875. (14854)

ELADÓ föld Marosszentgyörgyön, 1 ha a Terebicsen, 1,28 ha a Borzásban. Tel. 328-022. (6107481)

ELADÓ konyhai vitrin, két ablakredôny, függönytartó. Érdeklôdni naponta 9-19 óra között a 250-121-es telefonszámon. (15481)

ELADÓ Massey Ferguson kombájn nagyon jó állapotban, azonnal üzemeltethetô. Tel. 0744-113-001. (15439)

ELADÓ 2 szobás, I. emeleti tömbházlakás a Tudorban, a Gloriei utcában. Tel. 0745- 653-460. (15283)

SÜRGÔSEN eladó új manzárdos ház 10 ár telekkel a Negoiului utcában. Alkudható ár. Tel. 0746-114-093. (15419)

KIADÓ garzon és egy kétszoba-konyhás luxuslakosztály a Calarasilor (Kossuth) utcában, a BRD-vel szemben. Tel. 0745-611-904. (6107439)

CSITTSZENTIVÁNON eladó 28 ár telken két családi ház. Tel. 0741-947-704. (15467)

SÜRGÔSEN veszek tömbházlakást vagy magánházat Marosvásárhelyen. Azonnal fizethetek. Tel. 250-180, 0744-645-348. (15126)

KÉSZÍTÜNK, szerelünk külsô redônyöket, szalagfüggönyöket és harmonikaajtókat. Tel. 218-321, 0744-121-714. (13274)

ÉPÍTKEZÉST, belsô-külsô munkákat, gyárak, magánházak, lakások teljes felépítését, felújítását, átalakítását vállaljuk. Tel. 0744-572-889. (13004)

KISKUTYÁKAT ajándékozok állatszeretôknek. Tel. 0365/807-721. (15329)

AUTOMATA mosógépeket javítok. Tel. 312-828, 0746- 871-562. (15292)

Szomorú alkalom a megemlékezés, ha te nem vagy már, minden szó kevés. Nehéz nélküled élni, egy jó férjet, édesapát a temetôben keresni. Úgy mentél el tôlünk, hogy búcsút sem mondtál, oly hirtelen jött a kegyetlen halál. Üres az udvar, üres a ház, nincs édesapánk, aki szeretô szívvel hazavár. Fájó szívvel emlékezünk július 24- én az erdôcsinádi BURJÁN GÁBORRA halálának elsô évfordulóján. Emlékét ôrzi bánatos felesége, gyermekei, Gizi, Sanyi, Jutka, menye, vejei és hat unokája. Nyugodjon békében. (15450)

Az ötödik hosszú év véget ért, a sírodon a sok virág nyugodni tér. Újakat viszünk sírodra, de ezzel nem hozhatunk vissza. Telik az életünk, s mennünk kell tovább, de mindennap mondunk érted egy imát. Felsajog a fájdalom a szívünkben, a seb nem gyógyul be sohasem. Tested pihen a föld alatt, de mosolygó arcod örökre megmarad. Fájó szívvel emlékezünk július 24- én, amikor a kegyetlen halál öt éve elrabolta a gyulakutai ifj. SZOBOSZLAI LÁSZLÓ TIHAMÉRT. Emlékét ôrzi Irén mama, felesége, két gyermeke, Emôke és Elemér, unokatestvérei. Nyugodjál csendesen, drága unokám, Lacika. (53)

"Ne sírjatok, én már nem szenvedek, a fájdalom az, hogy nem lehetek veletek. Ha emlegettek, köztetek leszek, de fáj, ha látom a könnyeteket." A múltba visszanézve valami fáj, valakit keresünk, aki nincs már. Arany volt a kezed, munka az életed, Isten hívott, mert szeretett. Megállt a szív, mely értünk dobogott, megpihen a kéz, mely értünk dolgozott. Szomorú szívvel, könnyes szemmel emlékezünk életünk legszomorúbb napjára, július 24-re, amikor két éve a kegyetlen halál elragadta mellôlünk az élni akaró csibai születésû IMREH MÁRTONT. Jóságát, szeretetét, amíg élünk, szívünkben ôrizzük. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. Bánatos felesége, leánya, fia és azok családja. (6107377)

Szívünk soha el nem múló fájdalmával emlékezünk a deményházi születésû id. JÁNOSI ANDRÁSRA halálának 2. évfordulóján. Oly hirtelen jött a halál és búcsú nélkül mentél el, annyit sem mondtál, hogy isten veletek. Örökre bánatos felesége, Lidia, fia, András, lánya, Magdi és családjuk. Szép emléke szívünkben örökké élni fog. Nyugodj békében. (6107445)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett férj, édesapa, nagytata, após, rokon, barát és jó szomszéd, CHIOREAN IOAN (Jancsi) 66 éves korában, július 22-én, hosszú szenvedés után csendesen megpihent. Drága halottunk temetése július 24-én 13 órakor lesz a református temetôben. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. A gyászoló család. (-)

Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy a szeretett férj, apa, nagytata, nagybácsi, unokatestvér, sógor, apatárs, halásztárs és szomszéd, id. PASCU GYÖRGY a Marosvásárhelyi Rádió volt szerkesztôje, újságíró, életének 75. évében, méltósággal viselt betegség után elhunyt. Temetése július 25-én 12 órakor lesz az új kórház mögötti temetôben, ortodox szertartás szerint. Emlékét örökre szívünkbe zárjuk. A gyászoló család. (15522)

Szomorú szívvel búcsúzunk a nagyon szeretett édesapától, PASCU GYÖRGYTÔL. Fiai, Gyuri és Laci, menyei, Dana és Ildikó, unokái, András és Norbert. Szívünkben mindig élni fog. (15522)

Szomorú szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy NAGY JÁNOS (Jani bácsi)

az ortopédiai klinika volt dolgozója, életének 79. évében csendesen megpihent. Drága halottunkat 2006. július 24-én du. 4 órakor helyezzük nyugalomra az Úr Jézus közeli visszajöveteléig, a marosszentkirályi temetôbe adventista szertartás szerint. "Ne félj, mert megváltottalak, neveden hívtalak téged, enyém vagy! "És: 43,1. A boldog viszontlátásra! A gyászoló család. (15526)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a drága jó férj, édesapa, nagytata, após, apatárs, testvér, sógor, szomszéd és jó barát, a székelybôi születésû id. GYÖRFI JENÔ a Socot Kft. volt villanyszerelôje, 67 éves korában, hosszú szenvedés után július 23-án elhunyt. Temetése 2006. július 25-én 14 órakor lesz a székelybôi családi háztól, református szertartás szerint. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. A gyászoló család. (15525)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretô édesanya, testvér, nagymama, dédmama, rokon és jó szomszéd, özv. GYÖRFI DÉNESNÉ szül. Sipos Erzsébet életének 83. évében hosszú, de türelemmel viselt szenvedés után csendesen megpihent. Drága halottunkat 2006. július 25-én 15 órakor helyezzük örök nyugalomra a református sírkertben.

Fájó szívvel búcsúzik lánya, Ilonka, menye, Marika, unokái, Árpika és István. (15530)

Fájó szívvel búcsúzunk drága jó nagymamámtól, GYÖRFI ERZSÉBETTÔL. Unokája, Ilu és családja. Nyugodj békében. (15530)

Szomorú szívvel búcsúzunk drága testvéremtôl, GYÖRFI ERZSÉBETTÔL. Nyugodjál csendesen. Annus, fia, János és családja. (15530)