Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Pár nappal ezelôtt Valeriu Stoica, Mona Musca, Theodor Stolojan úgy szólították egységre a liberálisokat, hogy közben durván támadták a PNL vezetését. Nevezettek úgy akarják az egységet megôrizni, hogy "alternatív platformot" hoznak létre azokból a liberálisokból, akik elégedetlenek a pártelnök és a köréje csoportosulóknak úgymond a köz érdekeivel ellentétes politikájával, és akik el akarják távolítani Calin Popescu Tariceanut a Nemzeti Liberális Párt élérôl.

Nos, aki valamennyire is odafigyelt az utóbbi évek politikai életére, annak mind bizonygathatják igazukat, a kutya sem hiszi el nekik, miután hosszú idôn át az államelnöknek és a Demokrata Pártnak játszottak alá és aktívan bontogatták a Liberális Párt egységét, amelyért most, a jelek szerint, mély aggodalomba estek.

Valóban aggodalomra ad okot, hogy a 2004 végén megalakult kormánykoalíció fô erejét adó Liberális Párt népszerûsége tizenvalahány százalékra zuhant (ha hihetünk az egyre különösebb "kombinatórikákat" felmutató közvélemény-kutatásoknak). Tény, hogy nehéz idôket élünk, de azoknak van igaza, akik a megosztott felelôsségrôl beszélnek: vagyis nem csak Calin Popescu Tariceanu és a Liberális Párt küzd meg egymagában az európai uniós csatlakozás nehézségeivel, a hegy alatt való abrakolásban ott szertelenkedik az úgymond pártsemleges államfô nagyra törô pártja, meg persze az RMDSZ és a Konzervatív Párt is. Úgyhogy kissé szelektívebben kell nézni a felelôsség dolgát, hiszen ha csak a Demokrata Párt minisztereinek a körme alá nézünk, világossá válik, nem kevés galibát keltettek a kormányzás elmúlt idôszakában.

Calin Popescu Tariceanu talán legnagyobb hibája, hogy nem sikerült a kormánykoalíciót valóban kormánykoalícióként mûködtetnie, s így a kormányzat amolyan feudumokra töredezett. A pártok – ki-ki a maga szemétdombján – önálló életet élnek, a kormányfô pedig legfeljebb amolyan tûzoltóként jelenik meg kritikus helyzetekben. Így az autoritása is korlátozott, hiszen például a demokrata párti miniszterek meg egyéb fôhivatalnokok kemény államfôi támogatást élveznek.

Most meg az egység zászlóját lobogtató egységbontók készülnek a "végsô küzdelemre". Úgy látszik, elérkezettnek látták a pillanatot, hogy halálos rést üssenek a Liberális Párton. Hogy halálos lesz-e vagy sem, hetek alatt kiderül. A PNL mérvadó fórumai, a jelek szerint, egyelôre állják a sarat. Talán akkor járnának el helyesen, ha tekintet nélkül a trójai trojka népszerûségére, radikális megoldást választanának, erélyes mozdulattal távolítanák el a párt egységéért oly nagyon aggódó egységbontó, trójai faló szerepét felvállalt trojkát.

Pénteken érkeztek meg a Maros Megyei Rendôr- felügyelôségre az utolsó Dacia Logan gépkocsik abból a szállítmányból, amelyet az Országos Rendôr-felügyelôség vásárolt a megyének. A 142 új autó mellett, a megyei tanács és a helyi önkormányzatok nemrég adtak át 15 gépkocsit a megyeszékhelyi és a városi rendôrségek részére, így a meglévôkkel együtt jelenleg összesen 287 rendôrautóból áll a megyei rendôrség gépkocsiparkja. Mindazonáltal a rendôrségnek még legalább ennyi autóra lenne szüksége – nyilatkozta tegnap Nicolae Cabulea, a megyei rendôrség parancsnoka.

A megyei tanács képviselôivel még a tavaly megkezdték a tárgyalásokat a gépkocsivásárlásról, és Maros megye az egyetlen, ahol a rendôrséget támogatta a megyei önkormányzat. A 15 gépkocsi 4,5 milliárd lejbe került, az összeg felét a helyi önkormányzatok fizették. Az Országos Rendôr-felügyelôség idén összesen 6000 Dacia Logan gépkocsit vásárolt lízingfizetési rendszerben, amibôl Maros megye 142-t kapott. A feliratozott és kommunikációs rendszerrel ellátott autókból mind a városi, mind a községi rendôrségeknek jutott. Nem kevesebb, mint 64 községi rendôrôrs kapott Dacia Logant, mintegy 30 községi rendôrôrsnek meg kell elégednie a régebbi gépkocsikkal, 49 jármûvet pedig kivonnak a forgalomból.

A Népújság kérdésére, hogy az elôzô évekkel ellentétben, immár tudnak-e megfelelô mennyiségû üzemanyagot biztosítani, Nicolae Cabulea tegnap sajtótájékoztatón elmondta, havonta 100-300 liter benzint számítanak egy gépkocsira, sôt, a közúti rendôrség autóinak akár több mint 500 litert is, ami elegendô. Ami a lakosság biztonságát illeti, kérdésünkre elmondta, hogy immár 15-20 rendôrautó járôrözik éjjelente a megyeszékhelyen, nemcsak a fôutcákon, hanem a mellékutcákban is, és jelentôs mértékben csökkent az éjszaka elkövetett bûncselekmények – rablás, gépkocsifeltörések, lopások – száma, sôt az is elôfordult, hogy egy esetet sem jelentettek. A nagyobb mobilitás folytán a rendôrség gyorsan, 5-10 perc alatt a helyszínre ér, 2-3 járôrcsoport is kiszáll az eddigi egy helyett. Idén még legalább 2000 terepjárót is számít vásárolni az Országos Rendôr-felügyelôség, ezekbôl Maros megye is kap majd – mondta a megyei rendôrparancsnok.

A hónap végén befejezôdik a közlekedésrendészet által kezdeményezett balesetmegelôzô kampány, amelynek célja 5 százalékkal csökkenteni a gépkocsibalesetek számát. Az új gépkocsiknak (a közúti rendôrség 17-et kapott) is köszönhetôen az elmúlt 2 hónapban a súlyos balesetek száma 19-cel, a balesetekben elhunyt személyek száma 7-tel és a súlyos sérültek száma 5-tel csökkent a tavalyi év azonos idôszakához viszonyítva – nyilatkozta Viorel Cazan, a közúti rendôrség parancsnoka. A nagyszámú járôrkocsi és rendôrségi ellenôrzések ellenére a kihágások száma még mindig nagy, fôként a gyorshajtás miatt bírságolnak. Naponta akár 200 gépkocsivezetôt is "rajtakaptak", hogy a megengedett sebességhatárt túllépte. Szeptember 9-én lép életbe az új forgalmi szabályzat, amely az európai uniós országokéhoz hasonló, és amelytôl azt remélik, fegyelmezettebbekké válnak az autósok. A közúti rendôrség felkészült a törvény alkalmazására, a számítógépes nyilvántartás, illetve programok mûködnek, már csak az alkalmazási utasításoknak kell megjelenniük. Viorel Cazan meggyôzôdését fejezte ki, hogy a pontozásos rendszeren alapuló szabályzat csakis pozitív változásokat hoz a gépkocsivezetôk, de a gyalogosok magatartásában is, bár 1-2 hónapos "alkalmazkodási" idôre valószínûleg szükség lesz.

Markó Béla miniszterelnök-helyettes július 21- én, pénteken részt vesz a tusnádfürdôi nyári szabadegyetemen. A szövetségi elnök Tôkés Lászlóval, a Királyhágó- melléki Református Egyházkerület püspökével, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével közösen a délelôtt 10 órakor kezdôdô Párbeszéd az autonómiáért címû kerekasztal-beszélgetésen tart elôadást. Ezt megelôzôen, ma, szintén 10 órakor, Borbély László, középítkezéssel és területrendezéssel megbízott miniszter lesz a tábor vendége. A tárcavezetô a vállalkozói versenyképesség erôsítését célzó kormányzati erôfeszítésekrôl számol be.

Törzsök Sándor, a marosvásárhelyi tanács városrendezési bizottságának elnöke a legutóbbi "soros" tanácsülésre kidolgozott egy olyan határozattervezetet, amiben felhatalmazzák a polgármestert arra, hogy új mûszaki megoldást keressen a városi forgalom tehermentesítésére, a Tudor Vladimirescu és az 1989. December 22. negyedeket összekötô út megépítésére. A tanácstestület ugyan elfogadta a határozattervezetet, az ehhez mellékelt tájékoztatóból azonban kitûnik, a polgármesteri hivatal kitart korábbi álláspontja mellett. Eszerint a legmegfelelôbb megoldás a számológépgyár mögött induló és a megyei kórházhoz a Somostetôn átvezetô út lenne.

Az említett tanácsos által benyújtott határozattervezet indoklása szerint, a forgalom tehermentesítéséért valóban szükség van a város két övezetét összekötô útra. A helyi tanács még 2002. június 4-én elfogadott 85-ös számú határozatával jóváhagyta a nehézforgalom eltereléséért a délkelet – északkelet irányú út megépítésére vonatkozó megvalósíthatósági elôtanulmány, illetve a technikai-gazdasági mutatók elkészítését. A terv szerint az állam, illetve Marosvásárhely tulajdonában levô 8,42 hektár erdôt kellett volna kiirtani. A végrehajtás végett a polgármesteri hivatal kérte a Mezôgazdasági, Erdôgazdálkodási és Vidékfejlesztési Minisztériumot, vegyék ki az erdôgazdálkodási használatból az említett területet, amit a minisztérium elutasított. Ugyanakkor – az indoklás szerint – egyes nemkormányzati szervezetek közbenjárására, a megyei környezetvédelmi ügynökség elutasította az útra vonatkozó környezeti hatástanulmányt. Tekintettel arra, hogy a polgármesteri hivatal által javasolt terv kivitelezéséhez nem sikerült a törvénynek megfelelôen beszerezni a különbözô engedélyeket, a tanács az említett határozattervezettel felkéri a polgármesteri hivatalt, keressen egy másik megoldást, hiszen valóban szükség van a két negyedet összekötô útra – áll az indoklásban.

A határozattervezet alig 5 cikkelybôl áll, amiben a tanács támogatja az út megépítését, ugyanakkor megbízzák a polgármestert, hogy a mûszaki megoldás érdekében tárgyaljon a várossal határos községek vezetôivel is. A tanulmányt nyilvános vitára kell bocsátani és csak a helyi tanács jóváhagyása után kezdeményezhetik a szükséges engedélyeztetést. Mi több, azt is ajánlotta a határozattervezetet kezdeményezô tanácsos, hogy vizsgálják meg annak a lehetôségét, hogy az említett utat kössék össze a megyei tanács által megépítendô Marosvásárhely – Jedd – Nagyernye közötti terelôúttal. A határozattervezet végrehajtásával Dorin Florea polgármestert, illetve a hivatal közterületkezelô igazgatóságát bízzák meg.

A határozattervezethez csatolt, a városi fôépítész, Kovács Angela és a polgármesteri hivatal beruházási osztályvezetôje, Rodica Farcasan kézjegyével ellátott tájékoztatóból azonban kiderül, hogy szerintük csak a Somostetôn átvezetô tervváltozat a kivitelezhetô. A hivatal véleménye, hogy a megyei környezetvédelmi ügynökség túllépte hatáskörét, amikor elutasította a környezeti hatástanulmányt, ezért a polgármesteri hivatal beperelte a hatóságot. Ennek a beruházásnak az értéke 6.835.255 euró lett volna. 2003-ban újabb két változatról készült megvalósíthatósági elôtanulmány és környezeti hatástanulmány. Az egyik a Gh. Marinescu és a Cutezantei utca között húzódó alagút megépítésére vonatkozott. A kivitelezés legnagyobb akadályaként a munkálatok nagy költségét említik, ami 88.484.917 euró lett volna. Egy további változat szerint a terelôút a Jeddi utat a Cutezantei-on keresztül a Somostetô (víztorony) alatt kötötte volna össze a Gh. Marinescu utcával. Ebben az esetben az 5 km-es szakasz több magánterületet (39.300 négyzetméter), mintegy 30 háztáji gazdaságot (3800 négyzetméter beépített felületet) érintett volna. Ennek a költsége 14.354.006 euró lenne.

2004. március 16-án mind a három változat bemutatásával nyilvános vitát szerveztek, ahol több támogató, illetve ellenvélemény is elhangzott, amelyekkel kiegészítették a tanulmányt, s ez került a környezetvédelmi ügynökségre. A tájékoztató szerint a három megvalósíthatósági elôtanulmány, valamint a környezeti hatástanulmányok készítésére a polgármesteri hivatal 131.000 új lejt (héa nélkül) költött. A tájékoztató szerint a hivatal két szakembere továbbra is a polgármester által fenntartott változat kivitelezését támogatja, amelyet a környezetvédelmi hatóság elsôsorban az erdôgazdálkodásra vonatkozó 96/98-as kormányrendelet 25. cikkelye miatt utasított el. Erdôterületet ugyanis csak különleges fontosságú utak, vasutak vagy katonai létesítmények építése esetén lehet kivágni. Az erdôn keresztül vezetô út több szempontból károsítja a környezetet, ezért nem fogadták el a hatástanulmányt.

Stefanescu Danut, a környezetvédelmi hivatal fôfelügyelôje elmondta, a polgármesteri hivatal által benyújtott terv ügyét lezártnak tekintik. Amennyiben egy újabb változatot dolgoznak ki és ezzel fordulnak a hivatalhoz jóváhagyás végett, akkor ennek megfelelôen, környezetvédelmi szempontok szerint elemzik a kivitelezési lehetôséget.

Amint a környezetvédelmi fôfelügyelô válaszából kiderült, tovább tarthat a patthelyzet, hiszen – az alagút kivételével – egy újabb helyi érdekeltségû összekötô út esetén továbbra se lehet erdôt kivágni, így a korábban dr. Benedek István által a Jeddrôl induló út javaslata is még a tanulmány készítése elôtt eleshet. Úgy tûnik, hogy ez az ötlet is a kompromisszumkészség bizonyításáért született, mintsem azért, hogy valóban kivitelezhetô megoldást kínáljon.

A bajai halászléfôzô népünnepély receptje egyszerû: találj ki valamilyen eseményt, rendelj mellé egy helyi specifikumot, fûszerezd meg vásárral, mulatsággal, hajnalig tartó koncertekkel, aztán vidd hírül az eseményt országnak, világnak. Így kezdôdött minden. Az alföldi kisváros fennállásának 300. évfordulóján, amikor a bajai Szentiványi Gábor, Magyarország akkori londoni nagykövete azt az ötletet adta a polgármesternek: rendezzenek halászléfôzô ünnepélyt, ahol 300 bográcsban készítik majd az ízletes helyi különlegességet. A XI. rendezvényen a város nagyobb terein, utcáin, a Petôfi-szigeten több mint 2000-en gyújtottak tüzet az üstök alatt, s több országból is jöttek vendégek július 6. és 10. között Európa egyik legnagyobb gasztronómiai ünnepélyére.

A Sugovica és a Duna találkozásánál fekvô, alig 40.000 létszámú kisváros ilyenkor igazi bolygó méhkassá változik. A polgármesteri hivatal impozáns épülete elôtti Szentháromság teret, több utcát jóval az ünnepség elôtt asztalokkal, padokkal rendezik be. Minden jelentkezô névre szólóan foglalhat magának helyet, szimbolikus bérleti díj ellenében. A hivatal a tûzifát és egy fémtálcát biztosít, amire majd a tüzet rakja a szakács, aki egyébként – a hagyományok szerint – csak férfi lehet. Az üstöt, a belevalót mindenki maga hozza, s a halászléfôzôk hívják meg vendégeiket saját asztalaikhoz. A rendezvény nem verseny ugyan, de az ízek keverésében, az asztalok terítésében van valami virtus, ami évek során kialakult, s azért egy kicsit mindenki a másik felé is kacsintgat, hátha sikerül ellesni egy újabb "mesterfogást", vagy irigységet fakasztó terítékek kerülnek az asztalra. Béres Béla, a népünnepély fôszervezôje szerint: "nincs még egy város Európában, ahol ennyire közüggyé vált volna egy viszonylag egyszerû étel elkészítése. Az ünnep izgalma hatalmába keríti az egész várost. Hetekkel korábban errôl beszélnek az emberek a piacon, a fodrásznál, a sétányokon".

A halászlét szombaton fôzik ugyan, de az ünnepség már pénteken elkezdôdik. A szépszámú támogatóknak köszönhetôen két óriási színpadot is felállítottak, egyiket a fôtérre, a Szentháromság térre, a másik pedig az év közben üdülôket fogadó Petôfi-szigetre. Ezenkívül cirkuszi sátor várta a techno zene kedvelôit, s a nosztalgiázók az egyik sörsátorban rock and rollozhattak vagy swingelhettek. Igen színvonalas, minden kornak, ízlésnek megfelelô programokban válogathatott a közönség. A budapesti Sziget színház elôadta a Hair címû musicalt, fellépett Tátrai Tibor és Szûcs Antal Gábor, itt voltak a megasztárosok, a Fásy mulató, a kecskemétiek néptánccal és zenével remekeltek, láthattunk ír táncot, volt balkáni fúvószenekar s nosztalgiázás Korda Györggyel és Balázs Klárival. S mint ilyenkor szokott, napközben kirakó- és népi vásárral jeleskedtek a Bajai Kézmûves Egyesület tagjai, a Petôfi-szigeten sétálók pedig a Szigeti Borudvar és a magyarországi borvidékeket bemutató bódék elôtt kóstolhatták a hegy levét.

A bajai halászléfôzô népünnepély alkalom arra is, hogy a testvértelepülések küldöttei találkozzanak, ápolják a kapcsolatot nemcsak Bajával, hanem egymás között is. A Marosvásárhely–Baja Baráti Társaság 12, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal ugyanennyi létszámú küldöttsége, valamint az Erdôszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal ugyancsak két tucat fôs delegációja utazott ez alkalommal Bajára. De jelen voltak a vajdasági, a németországi és a franciaországi testvértelepülések képviselôi is. A vendégeket Széll Péter polgármester a hivatal dísztermében fogadta, ahol a szívélyes üdvözletek mellett konkrét együttmûködési javaslatok is elhangzottak. A hivatalos fogadáson nem vettek ugyan részt, de szombaton és vasárnap Baján tartózkodott dr. Dorin Florea polgármester és Csegzi Sándor alpolgármester is. A magyarországi politikusok közül dr. Szili Katalin, az országgyûlés elnöke, Szekeres Imre és Gráf József miniszterek kóstolták meg a bajai halászlét.

Szombaton délután 6 órakor, Széll Péter polgármester ünnepi tûzgyújtása után lángoltak fel a tüzek az üstök alatt. Félóra alatt füstbe borult a város, s nem sokkal ezután már különféle ínycsiklandozó illatok is elárasztották a tereket. Volt ott vérbeli horgász, hajóskapitány, "fôszakács", de még a Harley Davidson motorkerékpározók Baráti Társasága is a kondér mellé állt. S mint megtudtuk, ilyenkor nemcsak a városból, hanem a környékrôl, a Duna mindkét oldaláról jönnek halászlét fôzni. Közben nemcsak a színpadokon zajlottak a programok, hanem egy-egy asztalnál magyar, szerb és cigány népzene is felcsendült, s a sétálóutcában szalonzene szórakoztatta az ott fôzôket. S láthattuk azt is, hogy nemcsak az utcákon, hanem a magánházak udvarán is fellobogtak a tüzek. Ilyenkor gyakorlatilag az egész város fôz.

– Európa legnagyobb gasztronómiai rendezvényévé nôtte ki magát 1996-tól a Bajai Halászléfôzô Népünnepély – mondta a Népújságnak Széll Péter polgármester. Tudomásom szerint 50.000–60.000-en vesznek részt az ünnepségen, évente több mint 2000 bográcsban fôznek a városiak és vendégeink egyaránt, igaz barátságok szövôdnek, alakulnak ki. Alkalmat, lehetôséget teremt ez az ünnep arra, hogy a testvértelepüléseink képviselôivel találkozzunk. A zomboriakkal közös EU-s, határon átnyúló együttmûködési pályázatot készítettünk a Duna melletti kistérség fejlesztésére, az erdélyiekkel pedig már mûködô kapcsolataink vannak iskolák, intézmények között, de kulturális téren is. Korábban Marosvásárhelyen jártunk egy üzletembercsoporttal, reméljük, a vállalkozóknak sikerült üzletet kötniük. A tavaly az árvízkárok felszámolására Erdô- szentgyörgynek 1000 eurót ajándékoztunk. Baján mûködik a német mûvelôdési központ, itt lehetôséget ajánlhatunk erdélyi diákoknak is a német nyelv elsajátítására. A dániai testvértelepülésünkkel egy alternatív energiahasznosítási programot szeretnénk kidolgozni, eziránt érdeklôdött Marosvásárhely polgármestere is, így lehet, közös pályázatot is írhatunk majd. A horvátországi Labinnal idegenforgalmi együttmûködésünk van, ezt Erdély felé is kiterjeszthetjük – sorolta a polgármester, aki azt is elmondta, egyre nagyobb szerepe van a kapcsolatok ápolásában a baráti társaságoknak, a civil szervezeteknek, a magánszemélyeknek, akik a politikai helyzettôl függetlenül, tovább folytathatják mindazt, amit az önkormányzatok hivatalos úton elkezdtek.

S valóban, ott az asztalok között, a füst- és ízkavalkádban, a halászlé fiesztáján mindenki jól érezte magát. Határtalanul.

Szombati lapszámunkban beszámoló jelent meg a marosvásárhelyi Öko Központ által július 13-15. között rendezett szemináriumról, ahol többek közt szó volt arról, hogy a Maros mentén végzett kutatás eredménye szerint a kutak 80-90%- ában túl magas a nitráttartalom, ami helyenként meghaladja az 50 mg/litert. A legsúlyosabb a helyzet Marosszentkirályon, Maroskeresztúron és Gernyeszegen. Az is elhangzott, hogy a szennyezés legfôbb okozója a belterjes gazdálkodás.

Egy olvasó kérésére a Közegészségügyi Igazgatóságnál (SANEPID) és az Egészségügyi Felügyelôségnél érdeklôdtünk arról, mit lehet tenni abban az esetben, ha felmerül a gyanú, hogy az üzletben vásárolt palackozott víz magas nitráttartalmú, mivel a kérdéses települések egyikérôl származik. A megvásárolt víz tartalmát mindenképpen laboratóriumi vizsgálat tudja meghatározni, ezzel az illetékesekhez kell fordulni. A mintát vagy a terméket az eredeti palackban/csomagolásban kell elvinni a vizsgálatra, és pontosan meg kell mondani, hol és mikor vásárolták. Csak hiteles információk és vizsgálati eredmények birtokában tehetnek valamit a hatóságok a vizet forgalmazó cég ellen, ha bebizonyosodik a gyanú a víz minôségét illetôen. Az analízisért fizetni kell. Egy vizet palackozó cég mûködési engedélyének megszerzéséhez is szükség van az adott forrás vagy kút vizének vizsgálatára. A felhasznált vízbôl származó mintát az illetô cég kell elvigye a laboratóriumba.

A Közegészségügyi Igazgatóság a Marosvásárhely területén levô forrásokat, kutakat ellenôrzi.

A környezô települések vizeivel kapcsolatban az Egészségügyi Felügyelôséghez lehet fordulni, de csak abban az esetben, ha a minta szennyezettségét elôzetes vizsgálat alapján bizonyítani lehet. Mivel a kutak nagyobb része szennyezett, legtöbb esetben azt tanácsolják az embereknek, ne igyanak a vízbôl a saját egészségük érdekében. A magas nitráttartalmú víz fogyasztása leginkább állapotos nôk és 3 éven aluli gyermekek számára nem javallott, mivel vérszegénységet és növekedési zavarokat okoz.

Anyanyelv

Ha csütörtök, akkor nyelvmûvelés. Közhelynek számít már, hogy anyanyelvéhez minden nemzet féltôn ragaszkodik. Így van ez a magyarral is.

Már gyerekkoromban úgy gondoltam, a magyar a legszebb nyelv a világon, sôt még nehéz is, tehát csak az ismeri, aki igazán szereti. Ezért vált fontossá számomra a helyesírásnak, a helyes beszédnek az ismerete, gyakorlása. Sajnos sokszor találkozom olyan emberekkel (városon vagy falun), akiknek nemcsak a helyesírás, de a nyelv ismerte, helyes használata sem fontos. Elég az, hogy magyarnak vallják magukat, elég, hogy szitkozódni megtanulnak, az izé pedig épp olyan jól helyettesít minden megnevezhetôt, mint a hogyismondják vagy a hogyishívják (változat: hogyishíják). Csupa jókedvébôl is tud a magyar melegebb helyekre küldözgetni, és híresek vagyunk a cifra káromkodásainkról is.

Éppen ez az a terület, ami minket ebben a rovatban nem érdekel. Annál inkább kíváncsiak vagyunk arra, ami nyelvünkben szép, érdekes, ami nyelvünket költôivé, kifejezôvé, sokrétûvé teszi. Ugyanakkor figyelemmel szeretnénk követni azokat a nyelvhasználati hibákat is, amelyektôl jó lenne megszabadulni.

Nyelvmûvelô rovatunk újraindításával folytatni szeretnénk neves elôdünk, a tudós nyelvész Bartha János munkáját, aki már nagyon sok nyelvi problémára, furcsaságra, de szépségre, leleményre is felhívta figyelmünket. Arra vállalkozunk, hogy akár a mai, akár a régi nyelvhasználati kérdésekben felvilágosítást nyújtsunk mindazoknak, akik ez iránt érdeklôdnek. Írni szeretnénk az egyes nyelvi rétegekrôl, az erdélyi nyelvjárásokról, nyelvi újdonságokról, melyek a társadalmi-gazdasági átalakulásokat kísérik, a nyelvi babonákról, a hibás nyelvhasználatról, nyelvtörténeti érdekességekrôl és még sok mindenrôl, ami a kedves olvasókat érdekli.

Ezért most arra szeretném kérni Önöket, hogy ragadjanak tollat, és írjanak nekünk a Népújság szerkesztôségének címére, osszák meg velünk az anyanyelvünket illetô kérdéseiket, gondjaikat, hogy írásainkban megtalálhassák a választ azokra.

Izraeli harckocsik lépték át szerdán az izraeli-libanoni határt, és a közel-keleti arab ország területére érve heves ellenállásba ütköztek – jelentette a libanoni rendôrség. A rendôrségi közlés szerint az izraeli páncélosok Ajtarún és Bint-Dzsbeil között három ponton hatoltak be libanoni területre, s dél- libanon középsô övezetében heves rakétapárbaj bontakozott ki.

Az al-Arabíja és az al-Dzsazíra arab hírtelevíziók korábbi jelentése szerint a harcokban két izraeli katona vesztette életét, kettô pedig megsebesült. Izraeli orvosok megerôsítették a sebesült katonákról szóló értesülést.

A Hezbollah közben arról számolt be, hogy fegyveresei visszaverték az izraeli hadsereg harmadik betörési kísérletét Ajtarún településnél.

Az ugyancsak a két ország határán lévô Avivim körzetében tûzpárbaj bontakozott ki – közölték izraeli katonai források, amelyek nem tartják kizártnak, hogy a Hezbollah harcosainak sikerült izraeli területre jutniuk. Ebbôl a térségbôl áldozatokra utaló hírek nem érkeztek.

Egy izraeli katonai szóvivô korábban megerôsítette, hogy az izraeli hadsereg szerda reggel korlátozott méretû hadmûveletet kezdett annak megakadályozására, hogy a Hezbollah erôi veszélyeztessék az izraeli területeket.

Azonnali közel-keleti fegyverszünetet és tárgyalásokat sürgetett Németország és Olaszország államfôje szerdán Berlinben.

Giorgio Napolitano olasz köztársasági elnök bemutatkozó látogatáson járt a német fôvárosban.

Horst Köhler német államfô a tárgyalások után azt mondta, hogy Izraelnek joga van az önvédelemre, "de nagyon aggódunk a polgári áldozatok magas száma és az infrastruktúra szétrombolása miatt." Köhler szerint mindent meg kell tenni, hogy létrejöjjenek a fegyverszünet és a tárgyalások újrafelvételének feltételei.

Köhler az Izrael és Libanon között uralkodó háborús állapotok eddigi legvéresebb napján hangoztatta kívánságát.

Elutasítja az amerikai rakétatámaszpontok létrehozását Csehországban a lakosság döntô többsége – derült ki abból az országos felmérésbôl, amelynek eredményét szerdán hozta nyilvánosságra a Mladá Fronta Dnes címû cseh napilap.

A prágai Median közvélemény-kutató intézet által megszólítottak mindössze 17 százaléka válaszolta azt, hogy szívesen látná, illetve nem ellenzi az amerikai rakétatámaszpontok létesítését Csehországban, míg 83 százalék ezt elutasítja.

A felmérés annak kapcsán készült, hogy a héten amerikai szakértôk érkeztek Csehországba, hogy megvizsgálják a rakétatámaszpontok létesítésének feltételeit. Karel Kühnl cseh védelmi miniszter szerint három katonai kiképzô körzet jöhet ebbôl a célból számításba: az észak- morvaországi Libavá, valamint a dél-csehországi Boletice és Brdy.

Az Egyesült Államok mintegy két éve szólította meg ebben az ügyben Csehországot, Lengyelországot és Magyarországot – állítja a cseh sajtó. Lengyelországban az amerikai szakértôk a szükséges helyzetfelmérést májusban végezték el. Kühnl közlése szerint védelmi jellegû rakétakilövô állomásról lenne szó, mert az esetleg Észak- Koreából vagy Iránból kilôtt rakéták elhárítására az amerikai támaszpontok nem megfelelôek. Cyril Svoboda cseh külügyminiszter egy lapinterjúban azt állította, hogy az ügyben ôsszel várható konkrét döntés az érintett felek részérôl.

A cseh politikai elit nagyon megosztott ebben a kérdésben, s többségben vannak az elutasító álláspontok. Baloldali aktivisták aláírásgyûjtést is indítottak az amerikai rakétatámaszpontok létesítése ellen.

A támaszpontok ellenzôi leginkább a biztonságpolitikai kockázat növekedésével érvelnek. A támogatók szerint viszont Csehország biztonsága a támaszpontokkal növekedne, s az érintett régióknak gazdasági haszna is lehetne belôle.

Az ukrán pártok blöffölnek, mint a pókerben, s a Régiók Pártja más miniszterelnök-jelölttel fogja lecserélni az oroszbarát Viktor Janukovicsot az alkudozás utolsó fordulójában – jósolta egy orosz lap szerdai számában.

A Régiók Pártja bejelentette eltökélt szándékát arra, hogy Janukovicsot juttassa vissza a miniszterelnöki székbe a "válságellenes koalíció" élén – emlékeztetett a Kommerszant.

– Valójában azonban Janukovics csak kísértete a jövôbeni ukrán kormányfônek. Pártjának csak azért van rá szüksége, hogy ijesztgesse a Nyugat-barát Viktor Juscsenko elnököt, s a játszma utolsó fordulójában valószínûleg le fogja cserélni ôt másvalakire – latolgatta a független orosz lap.

A parlament feloszlatása (amivel Juscsenko fenyegetôzik) szintén mumus csupán a Kommerszant szerint, mert valójában Juscsenko nem rendelkezik az ehhez szükséges politikai mechanizmussal, sem a politikai akarattal.

– Julija Timosenko Tömbje az utca nyomásával fenyegetôzik, a Régiók Pártja Janukovics miniszterelnökségével, Juscsenko pártja (A mi Ukrajnánk) pedig a parlament feloszlatásával – összegezte az lap, de úgy vélte, hogy mindhárom párt blöfföl, mint a pókerben.

"Amikor a végén kiterítik a kártyáikat, ki fog derülni, hogy egyikük kezében sem volt sem új forradalom, sem Janukovics miniszterelnöksége, sem a parlament feloszlatása" – írta a Kommerszant.

Seborga az utóbbi idôben azért került az olasz lapok érdeklôdésének körébe, mert státuszát illetôen viták vannak a jelenlegi uralkodó és Yasmine von Hoenstaufen hercegnô között, aki II. Frigyes porosz király leszármazottjának vallja magát és I. Giorgiót bitorlónak tartja – írta a Corriere della Sera címû olasz napilap.

Az asszony, aki hosszú ideig a 954-ben alapított hûbéri birtok szuverenitását követelte, most levelet írt a köztársasági elnöknek, amelyben közölte: a helység visszatérhet az olasz állam kebelébe, ha nem engedik, hogy a "bitorlók" kihasználják a Szent Sír ereklyéivel kapcsolatos történetet. A helyi legenda szerint ugyanis itt vannak elrejtve Krisztus keresztre feszítésével kapcsolatos bizonyos ereklyék. A Hoenstaufenek pedig azt állítják, hogy a kereszt egyes darabjai az ô birtokukban vannak.

A lakosság azonban Giorgio mellett áll és úgy véli: a hercegnô nem rendelkezhet azzal, ami nem az övé. Nem akarnak Olaszországhoz csatlakozni és a törvényt is maguk mellett tudják. Hivatkoznak egy régi bírósági döntésre, amely szerint Seborga nem olasz, mivel nincs dokumentum arról, hogy a Savoyák annektálták volna. Ez a bírósági döntés ugyan még nincs a kezükben, de a polgármester megígérte, hogy utánanéz. Önkormányzat és hercegség a korábbi torzsalkodások után most békében él egymással és ennek az a titka, hogy a dinamikus Giorgio felvirágoztatta az idegenforgalmat. Pénzt veretett, a luiginót, bélyeget adott ki saját képmásával, a hercegségnek van külön zászlaja – kék mezôben fehér kereszt – saját rendszáma. Mindezeket szuvenírboltokban árusítják.

Az angolok ismerik és szeretik a kis hercegséget, és amikor megtudták, hogy I. Giorgio lemondását fontolgatja, mert egy kissé fáradt, Noel Gallaghert, az Oasis vezetôjét ajánlották a helyére. Ám nem eszik olyan forrón a kását: távozása elôtt az uralkodó még tárgyalni akar Rómával egy kollektív biztosításról, amellyel meg lehetne oldani birodalmában az egészségügyi ellátást és a nyugdíjakat. "Akkor igazán függetlenek lehetnénk" – mondta.

Nem állt szándékában a sajtóban polemizálni Lazar Ladariuval, de "miután olyan hazugságok jelentek meg a Cuvântul liberben, amelyek ártanak az általa vezetett intézmény imázsának, kénytelen válaszolni" – nyilatkozta tegnap sajtótájékoztatón Silviu Morariu, a Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezérigazgatója, a Konzervatív Párt tagja. A sajtótájékoztatón jelen volt Dinu Socotar (a Demokrata Párt volt megyei elnöke) és Victor Suciu (a néhai PUNR volt alelnöke).

Morariu, utalva az elmúlt napokban a fent említett újságban megjelent támadásokra, kijelentette, hogy a történet nem most kezdôdött, hanem még februárban, amikor a Konzervatív Párt (PC) bekebelezte a PUNR-t. A fúziót követô idôszakban több ízben is tárgyaltak Lazar Ladariuval (aki a múlt héten azt nyilatkozta, hogy mindenbôl kihagyták), de az egyetlen dolog, ami érdekelte, az volt, hogy milyen esélye lehet a PC-nek a parlamentbe való bejutásra, illetve, hogy ô maga milyen helyre kerül a listán. Morariu szerint magnókazetta rögzíti azt a beszélgetést is, amikor Mircea Radu (a volt PUNR volt megyei elnöke) elismerte, hogy L. L. egyetlen célja, hogy még mandátumot szerezzen a parlamentben. Morariu visszautasította L. L. összes vádjait, s felszólította, "ha férfi, álljon ki nyílt konfrontációra, ne egy barlangba bújva írja a szemétségeket (mizerii)".

A PC szerint – egyébként ezt a véleményt osztotta a jelen levô Victor Suciu (a PUNR alapító tagja) is – L. L. úgymond méltóságán alulinak tartotta a PC elsô alelnöki tisztségét, nem fogadott el semmilyen funkciót, s miközben arról szónokolt, hogy "mar-ginalizálják", titokban a PSD-vel tárgyalt. Az, hogy a múlt pénteken aláírt protokollum arról szól, hogy milyen funkciókat kapnak, és a parlamenti listán elsô vagy a második helyre kerül, világosan igazolja, hogy L. L.-t csak a funkció érdekli. Végül kijelentette: L. L. hazudott, amikor az ô szakmai odaadását kétségbe vonta, és a PC különben sem Vasile Roaita, hogy L. L. stílusában állandóan vészjeleket adjon le. Ôk megoldásokat keresnek a problémákra. Véleménye szerint nagy felelôssége van L. L.-nek is abban, hogy a PUNR valamikor 120 ezres szavazótábora 2004-re 19 ezerre csökkent.

Victor Suciu, a PUNR alapító tagja a néhai párt történetét úgy summázta, hogy az évek során a "vezetô pártok" lecsipegettek belôle. "Ellopták" a polgármestereiket (50-60-at), több mint 400 tanácsost térítettek el zsarolással vagy ígérettel, elhappolták a pénzes üzletembereiket, végül egy maréknyi "lelkes" személy maradt csupán. Ezeket támogatta a 19 ezer szavazó.

Azt is elmondta, hogy azon a februári ominózus "fuzionálási" kongresszuson a Maros megyei küldöttség, amikor külön a PUNR tanácskozott, tartózkodott az egyesüléstôl, viszont az együttes ülésen megszavazta a Konzervatív Párttal való egyesülést.

Véleménye szerint L. L. az utóbbi idôben ködösít, félrevezeti az embereket is, hiszen a februári kongresszus után a volt PUNR-sek mind a PC tagjai lettek. Mint mondta, a múlt hét végén egy tévémûsorban a Konzervatív Párt képviseletében vett részt, ahhoz, hogy másnap az újságban azt olvassa, hogy úgymond protokollumot írt alá a PSD-vel. Az emberek telefonáltak, hogy most már mondja meg, melyik igaz, mert a tévében konzervatív, az újságban meg pészédés. Úgy gondolja, hogy a 16 ezernyi volt PUNR-választóréteg nem fogja L. L.-t követni.

Dinu Socotar szerint a Maros megyei PUNR a kezdetektôl nem lelkesedett a konzervatívokkal való egyesülésért, aztán meg addig húzták- nyúzták a dolgot, míg a múlt héten a PSD-ben kötöttek ki, amelynek a listáin már 2004-ben ott volt Ladariu, csak miután nem jutott be a parlamentbe, esett az egyezség. Mint mondta, a PSD-be iratkozott péunérések indoklása jó pár csúsztatást tartalmaz. Például, az L. L. által emlegetett, úgynevezett "felvilágosult" nacionalizmus inkább fellelhetô a konzervatívok "modern", mint a PSD "mérsékelt" nacionalizmusában. Az is zavarja, hogy L. L. '96-2000 között több alkalommal is arról cikkezett, hogy ott kell lenniük a tanácsokban, az RMDSZ-t kordában tartandó, most meg pontosan az ellenkezôjét állítja. Másfelôl nem érti, mit keres a PSD-ben, holott annak az oka, hogy a PUNR szavazótábora 120 ezerrôl 19 ezerre esett vissza, pontosan a PSD vétke, ez a párt gyengítette a PUNR erejét. Mégis, mit ad isten, a PSD-ben jobban "megtalálta a helyét", mint a PC-ben. Pedig, jelentette ki, a volt péunérések mind erkölcsi, mind jogi szempontból a Konzervatív Párt tagjai. A pészédésekké lettek döntését tiszteletben tartja, de ne szónokoljanak ideológiai szempontokról.

Silviu Morariu végül kijelentette, hogy az elkövetkezendôkben nem fog Lazar Ladariuval a sajtóban polemizálni: ha igazi férfi, álljon ki a nyílt vitára, ne "barlangba bújva írja a mocskolódásokat".

A Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN) alelnöke, Lavinia Sandru képviselô szerdán bejelentette, hogy a Korrupcióellenes Osztályhoz (DNA) továbbítja Dorin Florea (DP) marosvásárhelyi polgármester dossziéját, akit azzal vádol, hogy 31 milliárd lejes kárt okozott a helyi költségvetésben.

"A volt demokrata kollégáim nem mehetnek el vakációzni. Emil Boc ne is gondoljon arra, hogy elutazhat a tengerpartra, mivel valószínûleg újra össze kell hívnia az Állandó Bürót, hogy még valakit kizárjanak a pártból. Úgy, ahogyan a Râmnicu Vâlcea-i Mircia Gutaut is kizárták, még van egy polgármesterük, aki belenyúlt a helyi büdzsébe, és több mint egymillió dollárt vett ki. Dorin Floreáról, Marosvásárhely polgármesterérôl van szó", nyilatkozta Lavinia Sandru egy sajtótájékoztatón.

Egy 130 oldalas, a Számvevôszék által összeállított dossziét mutatott be, melyrôl azt mondta, hogy "nagyon jól ki van dolgozva". A dossziéban egy sor szerzôdés szerepel a polgármesteri hivatal és magáncégek között. "Ô ott, Marosvásárhelyen a DP megyei elnöke, a szövetség társelnöke és Eugen Nicolaescu kinyilvánított ellensége", mondta Sandru, aki "a narancssárga bárók sorában a második számúnak" nevezte Floreát. "A dossziét elküldöm a Korrupcióellenes Osztályhoz. Azt szeretném, ha az ügyészek minél hamarabb elvégeznék feladatukat és kezelnék az ügyet. Levelet is küldök Daniel Morarnak, mert be kell hajtani a 31 milliárd lejes kárt, és ez a személy 6-7 évet kell börtönben töltsön", tette hozzá Sandru, aláhúzva, hogy szeretné letartóztatva látni a második "narancssárga bárót".

Lavinia Sandru szerdai sajtótájékoztatóján azt is kifejtette, hogy szerinte Theodor Stolojan az év végéig, Traian Basescu elnök beleegyezésével, a Demokrata Párt elnökévé válik. "Biztosítom önöket arról, hogy a DP és NLP szintjén tapasztalható mozgások és a három liberális fellépése mindenekelôtt azt a célt szolgálják, hogy elôkészítsék Theodor Stolojan kinevezését a Demokrata Párt élére", nyilatkozta Sandru. Ugyanakkor megemlítette, hogy Stolojan, Musca és Stoica, akik elôléptek és mondtak, amit mondtak, nem az NLP érdekében tették. Lavinia Sandru szerint Emil Boc ezután nyugodtan ülhet Kolozsváron és Adrian Videanu "sem fog megsértôdni". "Ô már elmondta, hogy nem óhajtja újra megpályázni Bukarest fôpolgármesteri tisztségét, belefáradt, visszavonul a politikai életbôl, Emil Boc veszi át helyét és Basescu elégedett lesz Stolojannal a DP élén", tette hozzá. Sandru fogadást is ajánlott három hónapra szóló parlamenti fizetésére, hogy az év végéig Stolojan lesz a DP elnöke.

Jonathan Scheele "általánosságban" elégedett volt a Maros megyében látottakkal-hallottakkal. Meglátogatott pár helyszínt, elbeszélgetett az elöljárókkal. Fontos témákról esett szó: projektekrôl és program- megvalósításokról, engedélykibocsátásokról és tárgyalásokról, amelyek mind-mind közelebb viszik e hôn szeretett megyét az uniós álomhoz, a nagy európai Ô-höz. Nos, én nem vagyok Jonathan Scheele, nem döntök fontos ügyekben, nem függ szavamtól egy ország, régió jövôje sem, nem beszélgetek infrastruktúra-javító projektekrôl a munkahelyemen vagy a borozóban, mégis kijelenthetem: én is meg vagyok elégedve!

Meg vagyok elégedve a várossal, a megyével, még az országgal is, de nagyon. Egyszerûen elragadó például a lokális jellegzetességen, az urbánfolklór feltörekvô státusszimbólumán, a maxitaxin utazni. Újak, patyolattiszták, a CD-rôl halkan szól Vivaldi a nyári délutánban, sofôrjeik öltönye, inge kifogástalan, modoruk arisztokratához méltó, felsegítik az idôsebbeket, a tökmagot nem ismerik, a "slápot" pedig fel nem vennék soha.

De meg vagyok elégedve a város negyedeivel is. Imádok este késôn az Adyban, a Katangában, de leginkább a Hidegvölgyben sétálni. Fôleg utóbbi romantikus elhelyezése, a városra való gyönyörû kilátás szólítja meg a szívemet és hív lenyûgözô sétaútra vacsora után. Természetesen a hulladékgazdálkodással is meg vagyok elégedve. Egész életem másképp alakult volna, ha törékeny gyermekkoromban délelôtt tíz körül meglátom a kukásautót, ahogy az manapság szokás. A jármû méretei, színe, hangja biztosan nemesebb foglalkozás felé irányították volna lépteimet. Ugyanennyire imádom a városban a járda mellôl, fák tövébôl, épületfalak aljából rendíthetetlen rendszerességgel és évtizedes hagyományok szerint kinövô füvet. A gyomcsokor szépsége, üde, zöld színe megélénkíti a lelket, egy darabka természetet varázsol e betondzsungelbe, frissít és nehéz nap után jókedvre deríti a fáradt járókelôt. Mindenhol jelen van, és mivel soha le nem kaszálják, igencsak meghatározó. Virágok városa?

Legjobban az országutakat szeretem. Egyszerûen nem tudnék meglenni egy-egy kiadós autós borulás nélkül Dicsôszentmárton felé. Azért Szováta irányába sem utolsó: igaz, hogy az úttestet megjavították, de jó néhány helyen már szép nagy gödrök tátonganak. Ezért az ember fia az eddiginél sokkal nagyobb sebességgel hajt beléjük. Viszlát féltengely, szevasz teleszkópvilla, isten hozott adrenalin. El tudnak képzelni ennél nagyobb élvezetet? De ha légi úton érkezem, az is nagyon tetszik. Például a minap, amikor fél órán keresztül igazították a lépcsôt a repülô ajtajához. Nagyon jól szórakoztam.

Elmondhatom tehát: általánosságban elégedett vagyok. Azoknak pedig, akik aggódnak, javaslom – nyugodjanak meg. Van még idejük néhány külföldi útra az altalajkincseknek is.

Hajdó Károly hetvenéves

Hosszan hallgattam a feloldó, / Igazmondó, konok zenét, / Bach szózatát, amely a bongó / Egen csapongott szerteszét. // Aztán leszállt a lusta este, / A kórus is elhallgatott, / De én már könnyebben viseltem / A terhet, hogy ember vagyok. // A súlyos emberi parancsot: / Gazok között teremni meg / Valamit, ami tán vigaszt ad / Valamikor valakinek. (Székely János: Zene)

A marosszentgyörgyi kórusmozgalom öt híján százéves. Magyar dalkarának egykori tagjai nagymamák, nagyapák már, nemzedékek sorát nevelték a megyeszékhelyhez nemsokára már egészen "odatapadó" község pedagógusai, közöttük az örökifjú Hajdó Károly, aki ez év júliusának 25. napján tölti hetvenedik életévét.

"Engedjétek hozzám jönni a szavakat!" – írta Sütô András. "Engedjétek énekelni a gyermekeket!" – hangzik Kodály Zoltán fölszólítása. Tanítsuk énekelni gyermekeinket, énekeljünk együtt akkor is, ha már felnôttek, és maguk is szülôkké váltak, a bartóki tiszta forrás eszmei üzenetének jegyében, ez a Hajdó Károlyok pedagógusi hitvallása. Kodály Zoltán és Bartók Béla zenei programjának megvalósításáig hosszú még az út. Zeneoktatási és nevelési módszerüket sikerrel alkalmazzák Japánban, de a román oktatás nem vesz tudomást róla. Erdélyben nagy szükség van az új népmûvelôkre, ügybuzgó kántorokra, zenetanárokra, karnagyokra és énekmesterekre, lelkészekre – akik felvállalják a bartóki–kodályi programból az összefogást, a hatalmas szervezô munka rájuk esô részét. A szûkös anyagi lehetôségek ellenére is. Hiszen a zene nem öncélú szórakozás, hanem elsôsorban emberi integritásunk eleme. Zenei mûveltség nélkül félemberek vagyunk. Krisztus Király ünnepe a marosszentgyörgyi római katolikus templomban, adventi és karácsonyi hangverseny a maros-szentgyörgyi zenei együttesek részvételével, hagyományos farsangi kosaras bál a mûvelôdési otthonban, fô szervezôje a Soli Deo Gloria kórus, jubileumi kórushangverseny: 40 év hûség és alázat a zene és a közösség szolgálatában, állandó részvétel a marosvásárhelyi Bárdos Lajos-Nagy István kórusfesztiválon, fellépések a székelyudvarhelyi Bartók kórusfesztiválon, a szászrégeni Zengjen hálaének pünkösdi dalostalálkozón, a Bartók- és Mozart-év rendezvényein, az 1956- os forradalom emlékére szervezett megnyilvánulásokon, szereplés, szolgálat egyházi ünnepeinken, a Szentgyörgy-napon, az anyák napján, harmadik díj a Páter Tamás Alajos zenei pályázaton a Laudate Dominum és a Soli Deo Gloria kórusoknak... Íme, néhány címszóban a marosszentgyörgyi népmûvelô pedagógus, karnagy, Hajdó Károly nevéhez kapcsolható esemény.

Rendhagyó interjúnkban a kérdezô meg sem szólal. Annyit mond csupán, hogy Isten éltesse, tartsa meg nekünk ezt a kivételes elhivatottságú embert, erdélyi magyar közmûvelôdésünk fáradhatatlan munkását, akinek életmûve egy falu, Marosszentgyörgy zenei mûvelôdésének, dalkultúrájának megteremtése, felvirágoztatása.

– Egyházi kórusok tevékenységét irányítom, figyelmünk középpontjában a szakrális zene áll, az egyházzene felbecsülhetetlen kincseit igyekszünk minél magasabb szinten megszólaltatni a liturgia keretében is, gazdagabbá, ünnepélyesebbé téve ezáltal a szertartásokat. Istent imádni, dicsôíteni, az együvé tartozás szent érzését erôsíteni, anyanyelvet, zenei anyanyelvet ápolni, tiszteletre nevelni: az élet, önmagunk embertársai iránt. Szép lelket formálni, amelyben otthonra talál a szeretet, a türelem, a béke, az öröm, az alázat, a szívesség, a jóság, a megbocsátás, a hûség. "Aki szépen énekel, kétszer imádkozik." Az egyházzene csodálatos alkotásai szépen megszólaltatva bensôségesebben fejezik ki az imádságot, növelve a lelkek egységét. Maga az ének is kinyilatkoztatás, melyben összefonódik az isteni üzenet és az emberi visszhang.

– A kóruséneklés alapvetô feladata, hogy minél nagyobb tömegeket hozzon érintkezésbe az értékes zenével. Közösségformáló ereje felbecsülhetetlen. Megmaradásunk egyik záloga. A közös célokkal való azonosulás megteremti a tagok számára a tartós kapcsolatot a közösséggel, az otthonnal.

– A jól végzett munka "termése" a siker. Erre az élményre szüksége van a dalosnak, a karnagynak egyaránt. A mûvészi tevékenységhez közlési vágy, kisugárzás is társul. Kell érezzük: munkánkra, teljesítményünkre mások is odafigyelnek, értékelik azt. A marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria Közmûvelôdési Alapítvány kuratóriuma aktív szerepet vállalt rendezvényeink anyagi támogatásában. Köszönet illeti a megyei tanácsot, a helyi önkormányzatot, a Communitas Alapítványt, Molnár Tünde orgonamûvészt, Vasile Cazant, a Marosvásárhelyi Filharmónia igazgatóját, a Progress Alapítványt, felekezeteinket, vállalkozóinkat, a helyi gimnázium vezetôségét, tanárait, a kántorokat, a kulturális csoportok/együttesek vezetôit, a tagságot áldozatkészséggel párosuló ügyszeretetükért. Mikor a Soli Deo Gloria ökumenikus vegyes kar, valamint a Laudate Dominum ifjúsági kórus tevékenységérôl szólok, nem hagyhatom figyelmen kívül azt a "közeget", azt a mûvészi-kulturális közösséget, amelyben dolgozunk, egymásra figyelünk, szakmai, baráti kapcsolatokat ápolunk, bátorítjuk, serkentjük egymást. Közös rendezvényeink vannak: a Marosszentgyörgyi Tavasz kórustalálkozó, az adventi, karácsonyi közös hangversenyek, a keresztény ifjúsági csoportok és vokálegyüttesek találkozója, utóbbit hagyománnyá szeretnénk fejleszteni.

– Mennyi megszállottság, tettrekészség, lokálpatriotizmus, ügyszeretet kell ahhoz, hogy a civil szervezetek sokasága: Kolping Család, Progress A., Soli Deo Gloria K. A., Hit és Fény Gyülekezet, cserkészcsapat, irodalmi körök, mûkedvelô csoportok (Jubilate, Szent Cecília, Kolping k., Reménység, Mini Jubilate), tánccsoportok eredményesen mûködhessenek. Méltánytalan lenne, ha nem tennék említést a sportolók eredményeirôl, valamikor a kézilabdacsapat országos döntôig jutott, a mostani tizenegy évesek focicsapata ezüstérmes bajnok.

Büszke vagyok, hogy több mint 40 éven át dolgozhattam ebben a közösségben. Talán nem volt hiábavaló.

Csütörtöki kimenô

Gyermekkoromban sokáig meg voltam gyôzôdve, hogy úgy jár vissza a kölcsönkért (vett) kenyér, mint a kísértetek a temetôbôl. Megvallom: jólétben nôttem fel, elképzelhetetlen volt számomra, hogy kenyeret is lehet, sôt szabad kölcsönkérni. Nekünk csak azt tanították, nem szabad pazarolni, tékozolni, kenyeret, kenyérhéjat szemétre vetni. (Bár a népi bölcsesség szerint a fukar embernek, aki gyomorpanaszokkal keresi fel orvosát, a jó doktor bácsi szemcseppeket ír föl. Miért, kérdi megütközve emberünk. No csak azért gazduram, mert látnia kellene, hogy melyik szelet penészes, hogy a jövendôkben óvakodjon kend annak elfogyasztásától.)

A kenyérnek akkor is becsülete van, ha minden fogyókúrás elôírás, tízparancsolat, ukáz tiltja, óv tôle, korlátozza fogyasztását, lebeszél róla, mint fölöttébb ártalmasról. Továbbra is kenyeret keresünk, kenyéradó gazdáról beszélünk, midôn mások nyelvük szellemében a kenyeret nyerik. Szerintem a legszebb nyeremény.

Na de, amint leszoktunk a kenyérrôl és a húsra vetettük magunkat – kivéve a vegetáriánusokat – mi emberiség, mindjárt megjelentek a betegségek. A sertéspestis, borsóka, a laptop- spirózis és -spiritizmus, a marhavész, a baromfiak ezer nyavalyája. Még ezt is sikerült legyôzni, megkerülni. Amikor a marhahúsfogyasztás az egekbe szökött, mert óvakodnunk kell a sertéstôl (nem mohamedán ihletésbôl fakadóan, állítólag), akkor a csirke- és majorságnevelôk összefogtak és elterjesztették, micsoda veszedelmes betegség a sorvadásos marhaagyvelô-gyulladás, vagyis a Jacobs-Kreuzfeld- féle kór. (Szerencsére a fertôzésveszély nem terjedt ki a félazonos nevû koffeindús termékekre.) Az emberek óvakodtak marhahúst vásárolni, a fogyasztói ízlések és sznobériák áttevôdtek a majorságok, baromfiak és baromlányok udvarába, még a malac is elôkelôbb lett, serkentés nélkül is nôtt a flekkenek ázsiója.

Na de ennek a hisztérikus állapotnak is egyszer véget vetett a világgazdaság. A glóbuson látszólag entrópikus nyugalom kezde el uralkodni. Nos csak látszólag. Ugyanis a majorságoknak túl jól kezdett menni. Elszaladt a piac irányukba. Ekkor lépnek életbe a fékezômechanizmusok. Kínában vagy a Távol-Kelet mesés tájain megjelent a madártanosok szerint a H1N5-vírus. Annyi számítógépes nemzetközi vírus után egy globalizált homofil parány, amely halálra kínozza a tyúkot és a libát, befertôzi a hattyút és a tavát (a szerzôt, ha ma élne, az AIDS), a struccot és politikáját, a rucát és vadrécét, egyszóval a szárnyasokat. Köztük az embert is, amióta sikerült a levegôbe emelkednie, hála a Wrigth fivéreknek és a többi közép-kelet-európai feltalálónak.

Vagyis a marhatenyésztôk telitalálatos visszalövésétôl felbolydult a világ. A kölcsönösség jegyében. Kölcsönvírus visszajár. Ezzel például lôttek a libamájnak és - zsírnak, amire nem felekezeti okokból, de mégis fájt az ateista fogam, nyelvem és ínyem(-menyem).

Mindezt nem magamtól ötöltem a világra. Én csupán megfogalmaztam azt az alapötletet, amit egy bajai halász barátomtól hallottam. Mikor következnek a halak? – kérdezte félve.

Ezért is jó, ha az ember világot lát.

Páldi Lívia, a kiállítás kurátora az MTI-nek elmondta, hogy biztosan készül Perjovschi-rajz a libanoni eseményekrôl és a magyar dolgokról, mert a világszerte ismert alkotó olvas, feltérképezi az adott ország helyzetét, és finom iróniával megrajzolja a történteket. Vannak visszatérô témái, mint a poszt-szocialista identitás, politikai, társadalmi visszásságok és abszurditások, illetve a kelet-európai és a nyugati mûvészek kulturális kölcsönhatásai.

A 45 éves bukaresti mûvész a 22 címû romániai politikai, gazdasági és kulturális hetilap politikai illusztrátora. A Balkon címû kortárs képzômûvészeti folyóirat azonos címû és tartalmú romániai mását szerkesztette, most az annak a helyébe lépô Idea címû, angol-román nyelvû magazin vendégszerkesztôje.

Dan Perjovschinak volt már kiállítása a kölni Ludwig Múzeumban, a chicagói Modern Mûvészetek Múzeumában, Stockholmban, Isztambulban és idén bemutatkozik a New York-i Modern Mûvészetek Múzeumában. Budapesten 1999-ben mutatta be a Ludwig Múzeum Rondó címû kiállítását, amelynek anyagát ma is ôrzi a múzeum, és 2001-ben az After the Wall (a berlini fal leomlása után) címû utazó kiállításon voltak láthatók munkái – tette hozzá Páldi Lívia.

Dan Perjovschi rajzai, falfirkái október 1-ig láthatók a Mûcsarnokban, a XIV. kerület, Hôsök tere 1. sz. alatt.

Lapozó

A Maros Református Egyházmegyében az elmúlt hat év alatt a 63 gyülekezetbôl 31-ben volt lelkipásztor- választás, beiktatás, változás; három gyülekezetben hat év alatt kétszer is (Gerendkeresztúr, Kis-görgény, Nyárádtô). Érdekes egyházmegyei helyzet a mostani, mindenik lelkipásztori és segédlelkészi állás betöltött, így az egyházmegyében ma 66 rendes lelkipásztor szolgál, 4 segédlelkész, egy kórházlelkész és egy kollégiumi segédlelkész, együtt 72-en. A statisztikák szerint egy lelkipásztorra 833 református egyháztag jut. Ez – a mi szemléletünk szerint – ideális is lenne, csakhogy van már 10 olyan (anya)egyházközség, ahol 200 alatt van a lélekszám, és ezzel szemben Marosvásárhelyen 2-3000 lélek jut egy lelkipásztorra. E két véglet között keressük az egyházi, gyülekezeti szolgálat szép lehetôségeit. * Két új templom felszentelésére került sor 2005-ben: Ludastelepen és Szabédon. (...) Befejezés elôtt áll az új maroskeresztúri templom, úgy tûnik, elkezdôdik a Tulipán utcai gyülekezet templomának építése, több helyen épül gyülekezeti terem (Jedd, Lôrincfalva, Gecse utca, Marosludas), új lelkészi lakásba költözött az új maroskeresztúri lelkipásztor. 2005 ôszén a Székely Mezôséghez tartozó gyülekezetek hetilapot jelentettek meg, az Új Kévét. Somosd lelkipásztora megírta a falu monográfiáját. Egyházmegyénk területén, a Vártemplomban volt, nagyon hosszú idô után elôször, az egyházkerület kihelyezett évi közgyûlése és lelkészszentelése. * Iskolák névadási ünnepén voltunk az elmúlt nyáron, Somosdon és Lukailencfalván. Marosvásárhelyen szinte mindenik iskolát elnevezték már egy-egy román személyiségrôl, akiknek legtöbbször semmi közük sem volt a városhoz, és mi, magyarok, lekéstünk. De még ott vannak a többségükben magyar lakosú és még (!) magyar vezetôségû falvaink. (Ötvös József: Keresztyén Európától a székelycsókai összeomlásig. Esperesi jelentés 2005-rôl. ÚJ KEZDET, 2006. június-július)

"Piros alma leesik a sárba, / Ki felveszi, nem veszi hiába. / Én felvettem, kimosom a sárból, / Elbúcsúzom a régi babámtól…"

Kibédi népdal, melyet Dósa Lidi énekelt Bartóknak 1904-ben.

Izgatott hangulatban vonulnak be a gyerekek a szászrégeni református templomba, és óvatosan foglalják el helyüket, nehogy összegyûrjék a kikeményített, ropogósra vasalt székely ruhákat. Öröm nézni ôket, ahogy elcsendesednek és a pillanat fontosságának tudatában, néma csendben, az izgalomtól kipirult arccal várják a jelt, hogy megkezdhessék a versenyt. Demeter József lelkipásztor üdvözli az egybegyûlteket, majd Gagyi Piroska tanító néni emelkedik szólásra, aki nem elôször vállalkozik e szép feladatra, a Madárka, madárka népdalverseny megszervezésére:

– Nem az a fontos, hogy elsô, második vagy harmadik helyezést kapjanak a tanulók, hanem az, hogy mire felnônek, emlékezzenek ôseink népdalaira, ezzel is hozzájárulva anyanyelvünk megôrzéséhez. Bartók emléke elôtt tisztelgünk ma, a 100 éves évfordulón, aki végigjárva vidékeinket, gyûjtötte és megôrizte népdalainkat – mondta a tanítónô.

Felcsendül a dal, énekelnek a csillogó szemû gyermekek, kislányok és kisfiuk, hangjuk frissen, üdén cseng, örömkönnyeket csalva a szülôk és nagyszülôk szemébe. Egyiknek-másiknak még a hangja is elakad az izgalomtól, de ez semmit nem von le a pillanat szépségébôl. Lényeg az, hogy ezeknek a kisgyermekeknek a népdal már a bölcsôben sajátjukká vált, de a népdaléneklés jelen van az iskolákban, sôt már az óvodában is. Megnyugodva látjuk a jövôt, hogy ôk lesznek azok, akik tovább adják majd ezt az értékes hagyományt saját gyermekeiknek, unokáiknak, és így megy ez majd tovább évszázadokon át. Bartók és Kodály nyomdokain haladva, most még tudat alatt énekelnek ezek a kis tanulók, de eljön az idô, amikor megértik majd e verseny fontosságát, és visszaemlékezve erre a kedves eseményre, akkor fognak igazán köszönetet mondani Piroska tanító néninek, hogy megszerettette és megismertette velük ôseink népdalait, amelyek egy életen keresztül kísérni fogják életüket.

A zsûri elnökének, Pápai Ilona zenetanárnônek, a zsûri tagjainak, Nagy Melinda zongoramûvész-tanárnak és Varga Márta zenetanárnônek nagyon oda kell figyelniük, hogy igazságosan döntsenek, ki énekelt a legtisztábban, a legszebb szövegkiejtéssel, ki frazeált a legjobban, és kinek volt a legszebb megjelenése.

De végül sikerül a helyezésben megegyezniük, és a tanulók örömmel veszik át Gagyi Piroska tanító nénitôl az értékes könyveket. Az elsô díjasok Jókai Mór: A kôszívû ember fiai, a második díjasok Benedek Elek: Honszerzô Árpád, a harmadik díjasok: Benedek Elek: Székely népballadák címû könyvét kapták, az oklevelet a szászrégeni nôszövetség részérôl vehették át.

I. díj: Csegedi Gyopár (I. o.); II. díj: Dajbukát Boglárka (I. o.), Bíró Anna (II. o.), Nagy Krisztina (II. o.), Vajda Roland (III. o.), Géczi Amália (III. o.), Balog Fanni (IV. o.), Kis Miki Renáta (IV. o.); III. díj: Nagy Erzsébet (I. o.), Fülöp Bernadett (II. o.), Fülöp Zsuzsa Klára (III. o.), Porik Tímea Andrea (IV. o.).

Dicséretben nyolc tanuló részesült. "Jövôre újra találkozunk" – búcsúzik Piroska tanító néni, akinek lelkesedése és tevékeny élete a cél megvalósítása érdekében csodálatra méltó, amihez egészséget és kitartást kívánunk.

Szakértôk, elemzôk a háború és a béke kilátásairól

Izrael célpontja valójában Szíria, amely Tel-Aviv szerint felelôs a jelenlegi közel-keleti helyzet kialakulásáért – véli Francois Géré, a Stratégiai Elemzés Francia Intézetének vezetôje a Le Figaro címû párizsi napilapban kedden jegyzett elemzésében. Joseph Bahout libanoni politológus a Libération címû újságnak adott interjújában pedig elmondta: a libanoni lakosság elsôsorban a Hezbollah síita milíciát teszi felelôssé a kialakult háborús helyzetért.

Francois Géré szerint a közel-keleti térség nem ismert még akkora válságot, mint amekkora most van kialakulóban a 2003 óta – elfogadhatatlan radikális célokkal – megerôsödött szélsôséges csoportok elôretörése miatt, melynek eredménye a Hamász radikális szervezet palesztin választási gyôzelme, a Hezbollah vitatott megerôsödése Libanonban, Szíria ambivalens radikalizálódása, az iraki helyzet, az iráni nukleáris válság, az afganisztáni harcok kiújulása és a vallási és etnikai konfliktusok erôsödése Pakisztánban.

Miközben Oroszország a hidegháború vége óta nem rendelkezik valódi befolyással a térségben, a fegyveres iszlamizmus társadalmilag meggyökerezett a 25 évvel ezelôtti helyzethez képest, és Izrael a létéért harcol egy a hatvanas-hetvenes évek arab nacionalizmusánál sokkal veszélyesebb koalícióval szemben. A mostani háború attól súlyos, hogy az egész térségre kiterjedhet, amely világméreteket is ölthet egy energetikai válságon és azt kísérô terrorizmuson keresztül – írta a francia szakértô.

Véleménye szerint Izrael véglegesen le akar számolni a Hezbollahhal, de célpontjában valójában Szíria áll, amely befogadta Háled Mesalt, a Hamász legfôbb vezetôjét. Az a Szíria, amelyet az Egyesült Államok 2003-ban a terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek leszámolásához célként jelölt meg, s amely a közelmúltban védelmi szerzôdést kötött a nukleáris válságot okozó Iránnal.

Joseph Bahout libanoni politológus szerint a Hezbollah elszámította magát: azon legfôbb arab erôként szeretett volna megjelenni, amely képes katonailag Izraelnek ellenállni, miközben a Gázai-övezet bombázásakor az egész arab világ hallgatott. A konfliktus mögött valójában két tényezô áll a bejrúti szakértô szerint: az iráni nukleáris válság és a szíriai–libanoni viszony megromlása.

A Hezbollah katonai erejének felszámolása hosszúnak és költségesnek ígérkezik, mert társadalmi beágyazottsága jelentôs és infrastruktúrája nem egy helyen van. Viszont politikailag biztos, hogy meggyengülve fog a konfliktusból kikerülni, ugyanis a libanoni lakosság jelenleg a szervezetet tartja felelôsnek a kialakult helyzetért, amiért a társadalomnak kell megfizetni az Izraellel szembeni ellenállás árát, amely egyben háborúba is sodorta az országot – véli a libanoni szakértô.

Szerinte Izrael stratégiájának kifejezetten az a célja, hogy a síitákat is elfordítsa a Hezbollahtól, ugyanis a déli országrész széttagolásával több tízezren menekülnek Bejrút felé.

A síiták és szunniták közti libanoni polgárháború veszélye sem kizárt. A kétfajta nyomásnak a libanoni kormány eddig ellenállt, s az amerikai kérés ellenére nem ítélte el a síita Hezbollahot, amely viszont feltétlen támogatást követel. A libanoni kormány fantomatikus megmaradásának egyetlen záloga ez az egyensúlyozás és az állásfoglalás elkerülése – hangsúlyozza Joseph Bahout.

Szíria is hallgat és kárörvendô cinizmussal nézi, hogy libanoniak és külföldiek Damaszkuszon keresztül menekülnek, de hosszú távon a Hezbollah erejének megsemmisítésével elveszti a régióban egyetlen igazi nyomásgyakorló eszközét. De ha Izrael megtámadja Szíriát, akkor a védelmi megállapodás értelmében Teherán is reagálni fog katonailag. A jelenlegi konfliktus valójában egy Irán és az Egyesült Államok között "meghatalmazással folyó háború" – tette hozzá a bejrúti politológus.

Egyelôre kizárt, hogy a Hezbollah libanoni síita szervezet terrormerényleteket kövessen el, mert az jelen helyzetben nem szolgálná a szervezet érdekeit – vélik nemzetközi szakértôk.

A Hezbollahot azzal vádolják, hogy a múltban számos öngyilkos merényletet hajtott végre: egyebek között a francia és az amerikai katonák bejrúti laktanyája elleni 1983-as, valamint a Buenos Aires-i izraeli nagykövetség elleni 1992-es terrortámadásokkal gyanúsítják. A síita szervezet több vezetôjét is vádolják azzal, hogy a 80-as évek végén részt vettek nyugati állampolgárok elrablásában Libanonban.

Alain Chouet, a francia hírszerzés, a DGSE egykori vezetôje, aki hosszú ideig dolgozott a térségben, ugyanakkor úgy véli, hogy a szervezet egyelôre nem akarja kijátszani a terrorizmus kártyáját.

Judith Palmer Harik, a bejrúti amerikai egyetem professzora is úgy értékeli, hogy a libanoni szervezet egyelôre nem akar ilyen eszközökhöz nyúlni. A Hezbollah azt akarja, hogy neve az ellenálláshoz kapcsolódjon, ilyen kép alakuljon ki róla. Tulajdonképpen ezt is teszi, a fronton szembeszáll Izraellel – vélte Harik.

Claude Moniquet, a brüsszeli székhelyû Európai Stratégiai és Biztonsági Központ vezetôje viszont arra hívja fel a figyelmet: megváltozna a helyzet, ha az izraeliek megölnék a Hezbollah irányítóját, Haszán Naszrallah sejket. A terrorcselekmények kérdésében a Hezbollah különben sem dönthetne egyedül, ehhez engedélyt kellene kapnia Irántól vagy Szíriától.

Magnus Rastorp, a svéd nemzetvédelmi intézet munkatársa azt állítja, hogy a Hezbollah és Irán között számtalan kommunikációs csatorna létezik. A szervezetet egy héttagú tanács irányítja, amelyet Naszrallah vezet, de a testületben rendszeresen helyet kap a bejrúti iráni nagykövetség két képviselôje. Tanácsokat adnak, egyeztetnek, támogatják ôket az irániak. Ôk pontosan tudják, hogy mit fog tenni legközelebb a Hezbollah – hangsúlyozta a svéd szakértô.

"Apokaliptikus" következményekhez vezethet Ehud Olmert izraeli miniszterelnök katonai tapasztalatlansága – írta a The Sunday Telegraph.

A legnagyobb vasárnapi brit konzervatív lap elemzése szerint jóllehet az izraeliek – legalábbis egyelôre – megelégszenek elsöprô légi fölényükkel a Hezbollah támadását követô bosszúhadjáratban (azóta átlépték a libanoni határt – szerk.), minden lehetôség megvan arra, hogy a jelenlegi válság ismét az arab szomszédság elleni izraeli invázióhoz vezet.

E riasztó fejleményt egyedül az amerikai elnök tudná megakadályozni, ô azonban határozottan elutasít minden olyan feltételezést, hogy Washingtonnak meg kellene zaboláznia fô közel-keleti szövetségesét – áll a vezetô londoni konzervatív lap értékelésében.

Az elemzés szerint így végül Olmert döntésétôl függ, hogy Izrael meddig hajlandó elmenni elrabolt katonái kiszabadításáért és a Hezbollah megbüntetésében. Valós azonban az aggály, hogy az izraeli miniszterelnök tapasztalatlansága a katonai stratégiában
"apokaliptikus méretûvé eszkalálhatja" az izraeli hadmûveleteket – írta a The Sunday Telegraph.

Az izraeli kormány máris Szíriát és Iránt teszi felelôssé az északi határain kirobbant villongásokért. Ha az izraeliek megkísérlik Damaszkusz megbüntetését is a Hezbollah hallgatólagos támogatásáért, azzal nemcsak a Közel-Keleten, de a Perzsa-öböl térségében is új frontot nyitnának, miután Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök már kinyilvánította készségét Szíria megvédésére – írta a brit lap.

A The Sunday Telegraph elemzése szerint Olmertnek "hosszasan és alaposan" el kell gondolkodnia azon, hogy két izraeli katona elrablása indokol-e egy olyan mértékû katonai eszkalációt, amely nem csak Izraelre, de az egész világra nézve katasztrofális következményekkel járhat. A The Sunday Times elemzése szerint ugyanakkor Izraelben hagyomány, hogy soha egyetlen katonát sem szabad cserben hagyni. Ennek eredményeként – miközben az arab világ azon mennydörög, hogy (a gázai határon foglyul ejtett tizedessel együtt) "mindössze" három katona elrablása civilek tucatjainak halálához vezetett, és az Európai Unió bírálta Izrael "aránytalan" válaszát – Izraelben senki nem kérdôjelezi meg a három katona megmentésére indított támadást – áll a brit vasárnapi lap értékelésében.

Egy orosz Kelet-kutató szerint Izrael valójában Iránra való csapásmérést készít elô libanoni háborújával. A libanoni–izraeli konfliktusövezetben zajló események valóságos katasztrófával fenyegetik az egész Közel-Keletet... Lerombolják Libanon egész infrastruktúráját: utakat, hidakat, lakóházakat, közétkeztetési üzemeket és sok minden mást. S mindez olyan módszeresen történik, mintha csak az izraeli vezetôség meggondolatlan lépésekre akarná ragadtatni az arab vezetôket – ecsetelte Viktor Mihin akadémikus a Novije Izvesztyija címû liberális orosz lap keddi számában, megjegyezve, hogy az izraeli hadsereg jogszerûtlen erôalkalmazását még George Bush amerikai elnöke is elismerte (amennyiben mérsékletre intette a zsidó államot). – Ezek az izraeli akciók sokkolhatják azokat, akik nem látják, hogy mögöttük távolabbi, hatalmasabb cél áll, mégpedig Irán. Tel-Aviv nagy regionális háborúra is elszánhatja magát, hogy megsemmisítse az iráni atomprogramot, amely létében fenyegeti a zsidó államot – fejtegette az orosz kutató. Az izraeliek a napokban valószínûleg fokozzák Libanon bombázását, provokálva Szíriát, amely ez esetben aligha maradhat kívül. Izrael, amely a folyamatos amerikai fegyverszállítások jóvoltából erôfölényben van, gyôztesen kerül ki a szíriaiakkal való csatából és akkor Teherán kerül sorra – vélte Mihin. Az izraeliek nem véletlenül hangoztatják, hogy a Hezbollah által használt rakéták iráni eredetûek és iráni szakemberek kezelik ôket. Az Egyesült Államok megint figyelmeztet majd, hogy iráni válaszcsapás esetén mûködésbe lép az amerikai hadigépezet. Ezzel Amerika megoldja feladatait a Közel- Keleten. Szíriát megbüntetik, Iránt szétzúzzák és ezzel leveszik a napirendrôl Teherán atomprogramját – magyarázta az orosz elemzô.

A közel-keleti történelem megismétlôdik ciklikusan kibontakozó erôszak és háborúk formájában – írta kedden közel-keleti helyzetelemzésében a Danas címû belgrádi napilap.

A liberális szellemiségû újság szerint a "déja vu mozaikját" kitölti az ENSZ Biztonsági Tanácsában emelt amerikai vétó – amely megakadályozta az izraeli akciók elítélését – és a Nyolcak vezetôinek viszonylag enyhe szentpétervári felszólítása. Az iparilag legfejlettebb nyolc ország közös nyilatkozatban a Hamász és a Hezbollah radikális iszlám mozgalmakat tette felelôssé az erôszak fokozódása miatt, feljogosították Izraelt az önvédelemre azzal, hogy visszafogottságra intették.

A Danas szerint Izraelnek valóban joga van védenie saját területét, de az aránytalan katonai fegyveres válasz egy izraeli katona (gázai) elrablására és a Hezbollah dél-libanoni állásairól kilôtt rakétákra – ami hónapok óta egyfajta "napi rutin" volt – azt jelzi, hogy az erôszak újabb kibontakozásának vannak más indítékai is: a Hezbollah támadása feljogosította Izraelt a válaszcsapásra, amely nélkül Ehud Olmert kormánya gyakorlatilag politikailag halott volna.

"Olmert nem szalasztotta el a kiváló lehetôséget arra, hogy mélyebb politikai konszenzust teremtsen az izraeliek többsége által támogatott háború folytatására, és végrehajtson valami olyasmit, amire a hadsereg már régóta készen állt, a fiókban váró operatív tervvel. Olmert ezért hagyta jóvá tétovázás nélkül a legnagyobb légi hadjáratot Libanon ellen az 1982-es háború óta" – írja a lap, amely szerint az izraeli miniszterelnök ezzel együtt megkísérelte kiterjeszteni a radikális iszlám elleni két frontra az elrabolt izraeli katonák kérdését, illetve elnyerni a nemzetközi közösség rokonszenvét és helyeslését.

A Danas rámutat arra, hogy a Hezbollah elleni támadás elôtt már harmadik hetébe lépett a gázai hadmûvelet, amely kézzelfogható eredmények nélkül járt, egyre több áldozatot követelt, de kizárólag a palesztinok körében. Tel-Aviv az elrabolt katona kiszabadításával indokolta a támadást, de Olmert valódi szándéka az volt, hogy katonai eszközökkel nyomást gyakoroljon a Hamászra, illetve az infrastruktúra, az elektromos létesítmények megsemmisítésével meggyöngítse, mit több, megdöntse a palesztin kormányt. "Kiderült ugyanakkor, hogy ez ellentétes hatást váltott ki. Az izraeli légi csapások egyre inkább a Hamász köré tömörítik Gáza lakosságát, miközben a mérsékelt palesztinok és Mahmúd Abbász elnök cselekedetei teljesen jelentéktelenné válnak" – írja a Danas.

A lap végül megállapítja, hogy Olmert tehetetlensége az izraeli városok, falvak védelmében és a Hamász gyôzelme a palesztin választáson azt a benyomást keltette, hogy a Gázai-övezetbôl való tavalyi kivonulás hiba volt, és kétséges a megszállt területekrôl való még nagyobb mértékû kivonulás tervének helyessége.

Eddig a Családjogi törvénykönyv elôírásai szerint a gyámot a gyámhatósági hatáskört is ellátó helyi tanács a polgármesteri végzéssel nevezte ki. De a 2004. évi 272. számú törvénnyel, amely a 2004. évi, 557. számú Hivatalos Közlönyben megjelent, a gyám kinevezésének eddigi közigazgatási hatásköre a bírósági szervekhez került át. Gyámot kell kinevezni a szülôket megilletô jogok gyakorlására akkor, amikor mindkét szülô elhalálozott, ismeretlen, vagy megfosztották ôket szülôi jogaik gyakorlásától, de akkor is, amikor ellenük a szülôi jogok eltiltását (mellék)büntetésként szabták ki, amikor ôket gondnokság alá helyezték, amikor bírósági úton halottá vagy eltûntté nyilvánították, végül pedig akkor is, amikor az örökbefogadás megszüntetésekor a bíróság úgy találja, hogy szükség van a gyám kinevezésére. A 272. számú törvény értelmében a gyámot minden esetben a gyermek lakóhelye vagy megtalálásának helye szerinti (területileg) illetékes bíróság nevezi ki a megyei szakhatóság, a gyermekvédô és szociális gondozó vezérigazgatós&aa