Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Divattá vált, hogy bizonyos intézmények nyitott kapuk napját rendezzenek. A vízmûvektôl a börtönig terjed a skála, s az utóbbi esetben se tessék megijedni, nem a bent csücsülôk elôtt nyílik meg a kapu, hanem azok számára, akik "kívülállóként" szeretnének betekinteni egy fegyintézet belsô életébe. Merthogy a "nyitott kapuk" errôl szólnak: egy bizonyos idôpontban bárkinek lehetôséget biztosítanak, hogy meglátogassanak olyan intézményeket, amelyek rendes körülmények között nem állnak nyitva a széles tömegek elôtt.

Hogy hol és mikor fogant meg az ötlet, s mikor kezdett valóságos divattá válni a romániai közéletben, bevallom, elmulasztottam nyomon követni. Minden bizonnyal azonban ezt a önreklámozó módszert is nyugatról importálták. S még mielôtt bárki azt gondolná, hogy a nyitott napok intézményével nem értek egyet, szögezzük le gyorsan: ellenkezôleg. Igen hatékony népszerûsítô eszköz, ráadásul a lakosság civil öntudatának fejlesztéséhez rendkívüli mértékben hozzájárulhat. Az más kérdés, hogy Romániában egyelôre csak nagyon kevesen élnek a különbözô nyitott napok felkínálta lehetôségekkel, ha nincsenek például iskolások szervezett csoportjai, könnyen elôfordulhat, hogy a legszélesebbre tárt "nyitott kapun" sem lép be emberfia. De hát éppen ez a szokás vezethet távlatilag ennek a közömbösségnek a megváltoztatásához.

Mert mikor máskor lehet belülrôl tudomást szerezni arról, hogy miként mûködnek olyan üzemek, intézmények, amelyek lényegesen meghatározzák életünk egy szeletét (gondolhatunk itt például a vízmûvekre), de amelyrôl mindenféle rém- és álhír kaphatna lábra, ha történetesen nem lenne a bizalomerôsítô gesztus: itt van, nézze meg ki- ki maga, hogyan dolgozunk.

Van azonban egy intézmény, amelyben a "nyitott kapuk napja" értelmét veszíti. A polgármesteri hivatalról van szó, amely elvileg a város és annak polgárai ügyintézésére szolgál, s ilyen tekintetben az év minden egyes napján nyitott kapukkal kellene fogadnia ügyfeleit. Nyitott kapukról beszélni a polgármesteri hivatalban – mint ahogy az elmúlt hétvégén tették – nemcsak abszurd, hanem egész egyszerûen fricska a város polgárainak, akikben azt az érzést keltheti, hogy a város ügyeiért felelôs hivatalban "rendes" hétköznapokon nem fogadják az állam- és szavazópolgárnak kijáró nyíltsággal. Mint ahogy tény, hogy az utóbbi néhány évben a hivatal az egykori egypártrendszer néptanácsainak zord bezártságát sugallja.

Ha mégsem így van, a meghirdetett nyitott kapuk napja értelmét veszíti, ha azonban, mint egyre inkább meggyôzôdhetünk, csak nagy nehézségek árán lehet bejutni a hivatalnokokhoz, akkor valami nagyon nincs rendben a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalban, a nyitott kapuk napja ellenére.

Székelyhodos nem találta meg önmagát, s az identitást, amely elindíthatta volna a fejlôdés útján, mások sem találták meg a községközpont számára, amely a rendszerváltás utáni megtorpanásából a mai napig sem tudott elôrelépni. Hogy késôn, csak az elmúlt évben ért el a járható aszfaltút a faluba, s a korábbi, bombázás utáni állapotra emlékeztetô valami, amit a helybeliek és a jobbágytelkiek kénytelenek voltak útnak nevezni, magával vitte a felemelkedés lehetôségét is?

Orbán Sándor polgármester szerint már nemzedékek hiányoznak, elment a fiatalság, aztán egy következô generáció külföldön vállalt munkát, s ma a nyugdíjasok költöznek haza. Munkalehetôséget biztosító vállalkozók nincsenek a faluban, s az a néhány fiatal vagy a középnemzedékhez tartozó család, akiknek korábban a "kollektív" idôszakában munkát biztosított a tsz, s így otthon ragadtak, ma az állattenyésztésbôl próbál megélni. Egyébként a földmûvelés mellett ez az egyetlen kereseti lehetôség, ha az elsôt egyáltalán annak lehet nevezni. A faluban nem épülnek új házak, az orvosi rendelôt már az enyészet vette birtokába, a község négy rossz iskolát és négy rossz állapotban levô mûvelôdési házat kell adminisztráljon. Egy kivételével (képünkön) pusztulnak a régi faragott tornácos, verandás házak, amelyekbôl legalább egyet érdemes lett volna falumúzeumnak megvásárolni és berendezni. Vajon ki volt a faragómester, akinek keze munkájában ma is el lehet gyönyörködni? A központban a volt szövetkezeti üzlet átalakításán szorgoskodnak, egyébként minden olyan, mintha az évek szinte nyomtalanul múltak volna el a falu felett, amely sem számban, sem sajátos jellegében nem tudta felvenni a versenyt Jobbágytelkével. Ahova viszont sehogyan sem akar elérni az aszfalt, amibôl az iskoláig még 2,5 kilométer hibádzik. A polgármester reménykedik, hogy mégiscsak elkészül, s talán majd Régen felé is sikerül az összekötôutat kiépíteni. Egyébként hosszas kínlódás, 15 éves huzavona és nem kis kiadások eredményeképpen gyúlt meg a gáz az idén a község falvaiban. A vízvezeték kiépítése, amely a szovátai vízüzemhez kapcsolná a környék falvait, az idén Hodos községben valószínû még nem kezdôdik meg.

A közeljövôben tartják viszont a versenytárgyalást, hogy az ehedi út újrakövezésére, sáncok kiszélesítésére, átereszek kiépítésére vállalkozót találjanak. Kormányalapokból ugyanis már átutalták a négymilliárd régi lejt erre a célra.

A megyei tanács segítségével folyamatban van a patakok medrének kiszélesítése és kitakarítása, amit Székelyhodos és az eltérô között már befejeztek, Jobbágytelke felé pedig még dolgoznak a kotrógépek.

Jó hírnek számít, hogy a település valamennyi falujának idôs, beteg lakóit szociális gondozók látogatják, a hálózat kiépítése a Nyárád menti falvakban számottevô segítséget jelent az öregedô lakosság számára.

Egyébként a nyár nem szûkölködött eseményekben, június 28-án falumúzeum nyílt Jobbágytelkén, július elsején emlékmûvet avattak Eheden a II. világháborúban elesett hôsök tiszteletére, ottjártunkkor pedig javában zajlott a marosszéki népzene- és néptánctábor Jobbágytelkén.

Továbbá jó hír, hogy a Liget-tetôn tegnap elkezdték egy átjátszóállomás építését, amely azt is lehetôvé teszi, hogy az eddig "néma" falvakban használni lehessen a mobiltelefont.

Felügyelet alatt zajlik a néhány órája, a Külügyminisztérium koordinálásával megkezdett román állampolgárok Libanonból való kimenekítési akciója, nyilatkozták hétfôn a Mediafaxnak diplomáciai források.

"A román állampolgárok autóbuszait a legmodernebb technikai eszközökkel erôteljesen felügyelik, hogy megelôzzék a nemkívánatos incidenseket", emelték ki az idézett források.

Ugyanakkor a kitelepítési programot az izraeli hatóságokkal is megbeszélték, egyeztették az órarendet.

Azokat a személyeket, akik a nagykövetség segítségét kérték, hogy elhagyhassák Libanont, felkérték, hogy vegyék magukhoz a személyazonossági igazolványukat és készpénzt, hogy fedezni tudják a szíriai vízumot, mely 50 dollár. Külföldi állampolgárok esetében a Romániába való belépéshez is vízumot kell váltani.

A Külügyminisztérium adatai szerint Libanonban 1.000 román állampolgár tartózkodik: rezidensek és turisták. Figyelembe véve a Libanont már elhagyó románok számát, és azon 340 személyt, akik a nagykövetség segítségével kerülnek haza, Libanonban mintegy 300 román állampolgár marad.

Traian Basescu államfô tegnap harmadszorra hívta össze a Cotroceni palotába a Külügyi, Honvédelmi Minisztérium, RHSZ, SIE, Romavia és Tarom képviselôit, intézmények, amelyek felelôsek a Libanonban tartózkodó román állampolgárok hazaszállításáért, nyilatkozta Adriana Saftoiu elnöki tanácsadó a Mediafaxnak.

A Libanonban tartózkodó román állampolgárok hazaszállításáért felelôs intézmények képviselôi vasárnap két alkalommal is találkoztak a Cotroceni palotában az államfôvel, és ezen egyezetések során meghatároztak egy hazaszállítási tervet a Libanonban tartózkodó román állampolgárok és családjaik számára.

Szombat este a szaktárca arról tájékoztatott, hogy a szíriai hatóságok által szolgáltatott adatok szerint 125 román állampolgár hagyta el pénteken Libanont a Debousieh határátkelônél.

Románia bejrúti és damaszkuszi nagykövetségeinél folyamatosan dolgoznak csoportok, akik tájékoztatást nyújtanak azoknak, akik el akarják hagyni Libanon területét.

"Egyszerû" állampolgár fülének legalábbis különösen hangzó mondattal vezette fel tegnap Pompiliu Bota ügyvéd az újságíróknak a Maros Megyei Ügyvédi Kamara megalakulásának hírét: "Dolgozni akarunk, megkeresni a kenyérre, akár barna kenyérre valót, nem áhítozunk kalácsra." Ezek után immár két ügyvédi kamara is létezik Maros megyében, azonos névvel, bár az ügyvédek tevékenységére vonatkozó 1995. évi 51-es törvény megyénként egyetlen, az Ügyvédi Kamarák Országos Szövetségének keretében mûködô kamarát engedélyez. Az "új" kamarák megalakulása szinte az összes megyében a "régi" kamarák tiltakozását váltotta ki, az utóbbiakba tömörült ügyvédek egyenesen sztrájkkal fenyegetôznek.

Pompiliu Bota szerint a fent említett törvény hiányos, és e hiányosságokat pótolták azzal, hogy bírósági végzéssel sikerült megalakítaniuk egy új, ugyanazt a nevet viselô ügyvédi kamarát. A kérdésre, hogy melyik immár az "igazi", a válasz az volt, hogy az "új" kamara rendelkezik alapító iratokkal, a "régi" viszont nem, így elmondhatja, hogy az országban közel 18.000 illegálisan dolgozó ügyvéd van. Pompiliu Bota kifejtette: bár a "régi" ügyvédi kamara régóta, egyes vélemények szerint a múlt századtól létezik, nincs bejegyezve jogilag, semmilyen hivatalos irattal nem tudják bizonyítani a jogi személyiségüket. "Az elmúlt 4 évben nehéz harcot vívtunk az ügyvédmaffiákkal. Számos panaszt, feljelentést tettek mintegy száz, az újonnan megalakított kamarákba tömörült ügyvéd ellen, arra hivatkozva, hogy nincs joguk az ügyvédi szakma gyakorlásához. Mi azt kértük a rendôrségtôl, ügyészségtôl, derítsék ki, a "régi" kamaráknak vannak-e alapító irataik. A mai napig sem tudták a rendôrségnek felmutatni. Mert nincsenek." – nyilatkozta az ügyvéd. Pompiliu Bota szerint az újonnan megalakított ügyvédi kamara teljesen törvényes, bírói végzés alapján jött létre, az ügyfelekkel való munka szervezetten történik, lesz fegyelmi bizottsága, gyakornokképzés, vizsgák, de ellentétben a "régi" kamarával, nem lesz maffia, nem kell 5-6 ezer euró csúszópénzt fizetni azért, hogy egy jogot végzett személy ügyvédként dolgozhasson, lesz egy 15 millió lejes belépôdíj, de nem "vágják" meg az ügyvédeket havonta egy bizonyos összeg, jövedelmük 10 százalékának lefizetésével. Lesz tehát konkurencia, és egyeseknek jól fog menni, más ügyvédek meg ügyfél nélkül maradnak. Pompiliu Bota számít arra, hogy újabb feljelentéseket tesznek majd az új kamara tagjai ellen, de "fel-készültek erre is".

Az újonnan megalakult ügyvédi kamarának egyelôre 28 tagja van (a megyében mintegy 280 ügyvéd tevékenykedik). A tegnapi vezetôségi választások során a kamara elnöke Gheorghe Anca lett, elnökhelyettese Farcas Augustin, a két tanácsos Todea Ispas és Faur Ilie, a titkár pedig Sânziana Marcel.

A sajtótájékoztatón elhangzottakra reagált megkeresésünkre a "régi" Maros Megyei Ügyvédi Kamara képviselôje. Mivel ennek vezetôi szabadságon vannak, Moldovan Nicolae, a kamara tanácsosa az ügyvédek június 29-én megtartott kongresszusán elhangzottakra hivatkozott, miszerint az Ügyvédi Kamarák Országos Szövetsége tiltakozik az ellen, hogy az illetékes hatóságok – az Országos Fôügyészség, a Legfelsôbb Semmítôszék, valamint a Bukaresti Törvényszék – nem intézkednek és semmibe veszik a párhuzamosan megalakított ügyvédi kamarák, a "hamis" ügyvédek ellen tett feljelentéseket. Ha szeptember 11-ig nem történik semmi ez ügyben, akkor e napon az Ügyvédi Kamarák Országos Szövetségéhez tartozó ügyvédek tiltakozásképpen nem látják el a kötelezô jogi védelmet a bûnügyi és polgári perekben.

A Wizz Air "fapados" légitársaság felavatta elsô romániai járatát, amely a Budapest–Marosvásárhely útvonalon közlekedik. Az ünnepélyes eseményre hétfôn délben került sor, amikor a cég Airbus A320-as típusú gépe landolt a vidrátszegi repülôtéren. Az elsô utasokat ugyan pénteken éjjel szállította a Wizz Air Marosvásárhelyre, a hétfô nappali járat azonban lehetôséget biztosított arra, hogy a hivatalosságok és újságírók is jelen lehessenek.

Noha a Wizz Air gépe – amely jelenleg a legnagyobb, amelyet a vidrátszegi légikikötô még fogadni tud – 160 utas szállítására alkalmas, a járat minden egyes helye, mind jövet, mind menet foglalt volt, s a társaság képviselôinek közlése szerint hasonló a tendencia a jövôben is, ezért szeptember 28- ától a jelenlegi heti három helyett (hétfô, szerda és péntek/szombat) heti négy alkalommal lehet igénybe venni a budapesti járatot.

A Wizz Air és a hozzá hasonló fapados légitársaságok sikerének receptje a rendkívül alacsony ár, ami korai megrendelés esetén minimális, jelenleg például egy idôben lefoglalt budapesti út egy irányban 69 új lejbe kerül, beleértve a repülôtéri illetékeket is. Váradi József, a társaság közép- kelet-európai igazgatója részletesen ismertette a jelenlévôkkel azokat a mechanizmusokat, amelyek révén a társaság alacsony szinten tudja az árait tartani, s elmondta, hogy hatékonysága következtében a Wizz Air hároméves fennállása alatt robbanásszerûen fejlôdött, s mára Kelet- Európa vezetô fapados társasága lett. A Wizz Air azonban nem szándékozik itt megállni, s amint Románia csatlakozik az Európai Unióhoz, 2007 januárjától számos új járatot indít romániai célállomásokkal. A Bukarestbôl és Aradról indított járatok mellett január 15-étôl Marosvásárhelyrôl Rómába és Barcelonába is utazhatunk minimális összegért.

A marosvásárhelyi repülôtér forgalmának robbanásszerû fejlôdését jelzi, hogy csak nehezen tud lépést tartani a követelményekkel. A Wizz Air utasainak a fel- és leszállásához szükséges két lépcsô közül az egyiken például a Traian Vuia Temesvár felirat díszelgett, onnan kellett kölcsönkérni hirtelenjében. Ugyancsak meghaladja a forgalom szükségleteit az útlevél- ellenôrzés, valamint a csomagok ki- és berakodásához használt alkalmatosság kapacitása.

Erre hívta fel a figyelmet Ciprian Dobre prefektus is üdvözlô beszédében. Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke pedig arra kérte a Wizz Air képviselôit, hogy a repülôtér megnevezésére használják annak hivatalos Erdély (Transilvania) nevét, ez ugyanis a világon ismerôsebben cseng, mint Marosvásárhely neve.

Abban mindannyian egyetértettek, hogy az új járat új lehetôségeket nyit a régió gazdasági és turisztikai fejlôdése elôtt, s a repülôtérnek képesnek kell lennie együtt fejlôdni a kihívásokkal az ellátottság tekintetében, de tervezik a kifutópálya meghosszabbítását is, hogy nagyobb gépeket is fogadni tudjanak. Váradi József elmondta, hogy jelen pillanatban elégedett a reptér nyújtotta szolgáltatásokkal, és biztos benne, látván a hatóságok támogatását, hogy a vidrátszegi légikikötô képes lesz tartani az iramot a várható egyre nagyobb kihívásokkal.

Tegnap és ma nemcsak a kisiskolások és érettségizôk, hanem oktatóik tudása is megmérettetésre került. Bár Maros megyében 1454 pedagógus nyújtotta be pályázatát a meghirdetett üres állások betöltésére, hétfôn reggel a vizsgaközpontokban csak 1181-en, azaz 81%-ban jelentek meg. A jelentkezôk 1709 üres helyre, ebbôl 393 címzetes tanári állásra pályázhattak a Brâncusi és Marinescu iskolaközpontokban, a Mûvészeti Líceumban, a Sportlíceumban, az Egyesülés és a Papiu kollégiumban tegnap megtartott vizsgákon. Az írásbeli elôtt gyakorlati megmérettetésen is részt vettek a pedagógusok, melyekre elfogadott vagy elutasított minôsítést kaptak. A címzetes állások betöltéséhez az érintettek legkevesebb hetes osztályzatot kell elérjenek, egyébként csak a helyettesítôi állásokra pályázhatnak.

A termeket elhagyó tanárok nem tartották túl nehéznek a feladatokat. Azt viszont kissé megalázónak érzik, hogy különbözô vizsgákkal állandóan számon kérik tôlük tudásukat. "A jó pap is holtig tanul, de mégsem vizsgáztatják folytonosan" – hangzott el az iskolaudvaron. Úgy érzik, mintha ezáltal elméleti felkészültségüket és az idôsebbek többévi tapasztalatát kétségbe vonnák. Egyes üres helyek esetében csak egy évig foglalhatja el állását a pedagógus, utána, ha szükség van rá, maradhat még az adott helyen, de ha nem, akkor újból pályáznia kell, és ez így mehet évekig. Sok fiatal is vizsgázott a helyekre, az idei végzôsök utólag is felmutathatják egyetemi oklevelüket.

A vizsgaközpontokat szigorúan ellenôrizték. Az iskolaépületekben a vizsgák ideje alatt felfüggesztettek minden más tevékenységet, csendôrök felügyeltek és mentôorvos is volt. A vizsgázók feladatlapjait hét kijelölt egyetemi központba vitték el javítani Galactól Kolozsvárig.

A Népújság 2006. július 13-án megjelent számában, a Metro cash&carry tevékenységérôl közölt írás kapcsán pontosítani szeretnénk a félreértések elkerülése végett.

A Metro hálózat fizetség ellenében nem biztosít szállítást a hivatásos ügyfeleinek azért, mert ôk saját gépjármûveikkel bonyolítják le az áru elszállítását. Ezúton még egyszer kiemeljük a különbséget a hivatásos ügyfelek – jogi személyek és a végsô felhasználó (magánszemélyek) között – ez utóbbiak nem szerepelnek a Metro cash&carry célkitûzései között.

Amint a sajtótájékoztatón elhangzott, a cash&carry fogalom csak a jogi személyekre vonatkozik. Ezért a Metro üzleteibe csak azzal az ügyfélkártyával lehet belépni, amelyet a Kereskedelmi Kamaránál bejegyzett cégek adatai alapján bocsátanak ki. Mintegy kiegészítésképpen lehetôséget adunk hivatásos ügyfeleinknek arra, hogy magánrészre is vásároljanak, amikor kereskedelmi tevékenységük számára végzik a beszerzést. Az ügyfélkártyával nem rendelkezô magánszemélyek nem léphetnek be az üzletbe és nem vásárolhatnak a Metro hálózaton belül.

Végül megerôsítjük azt a tényt, hogy a Metro cash&carry romániai fennállásának tizedik évfordulója alkalmából a hivatásos ügyfeleinket különleges ajánlatokkal várjuk, illetve a Metro hálózat 23 üzletének alkalmazottai kellemes meglepetésekben részesülnek.

Kommunikációs és közkapcsolatok osztály

Metro Cash&Carry Románia

Jegyzet

Immár örökzöld téma a maxitaxin való utazás, a tömegnyomor, amit el kell viselnünk, ha ne adj’ isten, gyorsan el kell jutnunk valahová, és éppen nem áll rendelkezésünkre egyéb "civilizáltabb" közlekedési eszköz. Talán nincs is olyan személy, akinek ne lett volna része effajta negatív tapasztalatokban. Ha nap mint nap utazunk, megszokjuk a zsúfoltságot, a kellemetlen illatokat, és egy idô után talán már az sem botránkoztat meg, hogy néha fizetünk, de nem kapunk jegyet, hiszen a sofôrnek is kell némi zsebpénz. Nem tesszük szóvá felháborodásunkat, hisz úgysem tudunk rajta változtatni, megmagyarázzuk magunknak, hogy mindenkinek célba kell jutni, tehát elkerülhetetlen a zsúfoltság, és néha a forgalomnak tudjuk be azt is, amikor a sofôr úgy fékez, hogy a kevésbé szerencsés "állójegyet váltók" szinte elôrerepülnek. Az ember legtöbbször nyel egyet, és azt mondja: EZ VAN. Azonban, amikor mindez a sofôr gorombaságával társul, akkor már a legjámborabb ember is fellázad, és jogosan. Minap azon ritka alkalmak egyike volt, amikor szorult helyzetben igénybe kellett vennem a helyi közszállítás szolgáltatásait. Egyik megállóban bottal járó idôs néni próbált felszállni, azonban nagyon nehezen és lassan ment ez neki. A sofôr nemhogy felsegítette volna, gorombán rárivallt: "Mi van, mama, azt hiszi, várok magára egész nap?" Szegény öregasszony próbált magyarázkodni, hogy ô már alig mozog és fáj a lába, de a tisztelt gépkocsivezetô csak grimaszkodott egyet és indított, de olyan hevesen, hogy a néni, akinek még nem volt ideje helyet foglalni, ráesett az ablakra. Sofôrünk elfelejtette, hogy egyszer majd ô is lesz idôs, neki is fog fájni a lába és netán harminc év múlva ô is bottal kell majd felüljön a jármûre, ha valahová el akar jutni. Akkor majd biztosan "jólesô" érzés lesz, ha a sofôr ráförmed, hogy mozogjon már, mert drága az idô. Ami leginkább sajnálatos ebben az esetben, hogy nem egyedüli, hanem mondhatnánk mindennapi. Készítenék egy listát, amire azok iratkozhatnának, akik már találkoztak kedves, udvarias maxitaxisofôrrel. Kétlem, hogy sok lapot kellene pazarolni. Úgy látszik, a jogosítvány megszerzéséhez nem szükségeltetik az illemtan ismerete és a türelem, az emberekkel való bánni tudás. Pedig egy sofôr nap mint nap száznál több emberrel kerül kapcsolatba, és valóban, az öregekhez több türelem kell, ne adj’ isten az is szálka lehet a sofôr szemében, hogy az idôsek úgymond ingyen utaznak, hiszen nem fizetnek készpénzzel, nem juttatják "baksishoz" a sofôrt. De gépkocsivezetôink nemcsak az idôsekkel udvariatlanok, hanem általában fiatallal, középkorúval, nôvel és férfival egyaránt. Úgy látszik, többnek tartják magukat az átlagembernél, hiszen ôk tartják kezükben a kormányt. Hogy ez önmagában ok-e a durvaságra és a lekezelésre, az rejtély marad az utazóközönség számára. Azonban manapság, amikor olyan divatos kritérium minden állás betöltésénél a jó kommunikációs készség, a maxitaxisofôrök alkalmazásakor miért nem kritérium a Helyi Szállítási Vállalatnál és a Siletinánál az udvarias viselkedésre való készség?

Európaiak százai kezdhették meg a szervezett menekülést Libanonból hétfôn, az ország elleni izraeli légitámadások hatodik napján.

A brit külügyminisztérium szerint a királyi légierô két Chinook helikopteren hajnalban kimenekített 40 embert a libanoni fôvárosból. Többségük brit állampolgár, de vannak köztük libanoni-brit kettôs állampolgárok, és más EU-tagállambeliek is, fôleg nôk, gyerekek vagy sürgôs orvosi segítségre szorulók.

Szintén kora hajnalban több, hollandokkal teli autóbusz indult meg Bejrútból Szíria felé. Mivel a Damaszkuszba vezetô gyorsforgalmi utat a légitámadások súlyosan megrongálták, a buszok csak kerülô úton juthatnak el a szíriai fôvárosba. A hazaszállítási akció mintegy 300 holland állampolgárt érint.

Ugyancsak Damaszkuszon keresztül távozott Libanonból 700 dán állampolgár, és további 1900 vár még evakuálásra – közölte a koppenhágai külügyminisztérium.

Oroszország Jordániába menesztett hétfô reggel egy utasszállító repülôgépet, hogy kimenekítse a térségben tartózkodó oroszokat, illetve más volt szovjet köztársaságok állampolgárait. Több száz francia és más, zömmel libanoni származású európai állampolgár kezdte meg a délutáni órákban az evakuálást egy görög komphajón. A bejrúti francia nagykövetségen kétezer ember jelentkezett, hogy Ciprus érintésével el akar utazni.

Izrael együttmûködik az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval a külföldiek libanoni kimenekítésében – erôsítette meg hétfôn egy magas rangú izraeli biztonsági tisztviselô. A neve elhallgatását kérô személy elmondta, egyeztetnek az európaiakkal és az amerikaiakkal arról, hogy milyen módon távoznak a külföldi polgári személyek Libanonból.

Pesszimista az Izrael és a Hezbollah fegyveresei közötti fegyverszünet esélyeit illetôen a bejrúti villámlátogatásáról Brüsszelbe visszatért Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai fôképviselôje. Solana elmondása szerint a legtöbb, amiben bízni lehet, az a harcok hevességének fokozatos enyhülése.

A politikus még a hétfôi nap folyamán tájékoztatta az EU külügyminisztereit bejrúti tapasztalatairól.

"Abnormálisnak" nevezte hétfôn szentpétervári sajtókonferenciáján a Libanon elleni izraeli offenzívát Jacques Chirac francia köztársasági elnök és tûzszüneti tárgyalásokra szólította fel a szembenálló feleket.

A francia államfô szerint a támadás "drámai helyzetet teremtett", amely a libanoni infrastruktúra nagyobb arányú újjáépítését vonja maga után, és az egyszerû libanoniakra mért csapást.

"Ez a szerencsétlen nép erôszakos és abnormális magatartás következményeit szenvedi el" – jelentette ki a televízió által is közvetített sajtótájékoztatóján Jacques Chirac.

Egyúttal úgy foglalt állást, hogy a Libanonba küldendô nemzetközi erônek bizonyos "kényszerítô eszközökkel" kell rendelkeznie az ENSZ Biztonsági Tanácsa vonatkozó 1559. számú határozatának betartatásához (a libanoni milíciák lefegyverzéséhez).

A Hezbollah vezetôje vasárnap felszólította az arab és az iszlám világot, hogy támogassák a libanoni gerillaszervezet Izrael elleni harcát, amely csak most kezdôdött igazán.

A síita gerillaszervezet al-Manar tv-adóján sugárzott nyilatkozatában Sejk Haszán Naszrallah kijelentette: gerillái "teljes erejükkel" harcolnak, és "nem volt más választásuk", mint csapást mérni Haifa észak-izraeli városra, miután Izrael polgári lakosokat támadott meg Libanonban.

"Mindaddig, amíg az ellenség nem korlátozza akcióit, nekünk is jogunk van ugyanígy tenni" – szögezte le Naszrallah. Egyúttal cáfolta, hogy iráni katonák segítenék a Hezbollah libanoni területrôl indított fegyveres akcióit.

Azokra a bírálatokra reagálva, miszerint szervezete a két izraeli katona múlt heti elrablásával a zsidó állammal szembeni fegyveres konfrontációba taszította Libanont, Naszrallah megpróbálta maga mögé állítani az arab és az iszlám országokat.

"Az arab és a muzulmán népeknek színt kell vallaniuk jövôjüket és gyermekeik jövôjét illetôen. Az arab és az iszlám világ népeinek történelmi lehetôségük nyílt arra, hogy vereséget mérjenek a cionista ellenségre... Mi most példát mutatunk nekik" – hangoztatta a televízióban felvételrôl sugárzott beszédében a Hezbollah vezére.

Szentpétervárott közös nyilatkozat elfogadásával ér véget hétfôn a hét legfejlettebb nyugati ipari állam és Oroszország (G8) csúcsszintû vezetôinek háromnapos tanácskozása.

A résztvevôknek már vasárnap sikerült összehangolniuk néhány súlyponti témakörrel kapcsolatos álláspontjukat, így az energiaellátás biztonságát, az oktatás kiterjesztését és a súlyos fertôzô betegségek elleni küzdelmet érintô nézeteiket. A találkozó kiemelt témakörévé elôlépett közel-keleti feszültségre, a libanoni- izraeli határon kiújult támadásokra vonatkozóan eleinte eltértek az Egyesült Államok, illetve a több fél nézetei. A vasárnap este bejelentett lépések (kemény hangú üzenet a harcban álló feleknek, megfigyelô csoport delegálásának kezdeményezése Dél- Libanonba) azonban azt sejtetik, hogy sikerült áthidalni a helyzet megítélésében korábban mutatkozó nézetkülönbségeket.

A kiváltságok osztogatásának gyanújával hetek óta folyó rendôrségi vizsgálat a múlt héten Tony Blair közvetlen közelébe ért, miután a Scotland Yard ôrizetbe vette, majd óvadék ellenében szabadlábra helyezte Lord Michael Levyt, a Labour elsô számú adománygyûjtô megbízottját, a kormányfô legközelebbi bizalmasát és teniszpartnerét.

Azóta a kormány két közvetlen tagját, Lord Sainsbury tudományügyi és Ian McCartney kereskedelmi államminisztert is bekérették meghallgatásra. A brit sajtó értesülése szerint a rendôrség a kormányfô beidézését sem zárja ki.

Blair azonban a BBC-nek adott, vasárnap sugárzott interjúban azt mondta: nem tud arról, hogy a munkáspárti kormány bármely tagja bárkinek bármilyen kiváltságot vagy nemesi címet pénzért adott volna.

Szavai szerint nem teljesen közismert, hogy a Lordok Házában van néhány hely, amelyek betöltésére a pártok javasolhatnak támogatókat. Ez nem kiváltságosztogatás; a felsô kamarába ugyanígy javasolhatnak pártoló tagokat a konzervatívok és a liberális demokraták is – tette hozzá.

Az 1997-ben, jórészt korrupcióellenes programmal hatalomra került Labour a brit sajtót néhány hete elöntô riportok szerint a tavalyi választási kampány elôtt bejelentés nélkül 14 millió fontos kölcsönt vett fel vagyonos adományozóktól. Jóllehet ez önmagában még nem törvénybe ütközô, a kampányt hitellel támogatók közül azonban többet cserébe a kormány nemesi rangra és felsôházbeli tagságra javasolt.

Nagy-Britanniában a politikai pártok nem részesülnek állami támogatásban; a pártok finanszírozása döntôen adományokból történik, elvileg szigorú átláthatósági szabályok alapján.

Az ügyben kezdett rendôrségi vizsgálat alapja az a 80 évvel ezelôtt hozott törvény, amely tiltja, hogy a mindenkori kormány pénzért nemesi és egyéb rangokat, kiváltságokat osztogasson.

Mona Musca hétfôn egy sajtótájékoztató keretében bemutatott egy felhívást az NLP egységére vonatkozóan, megállapítva a párt népszerûségének folyamatos csökkenését a közvélemény- kutatásokban. Valeriu Stoica, Teodor Stolojan és Mona Musca NLP-tagok hétfôn ismertették a párt egységére és megújítására vonatkozó felhívást, azzal vádolva a jelenlegi vezetôséget, hogy "külvárosi" nyelvezettel és stratégia hiányában vezették a pártot, mely ennek következtében a közvélemény-kutatásokban alig 13%-os támogatottságnak örvend.

A felhívást elôzetesen elküldték a párt vezetôségének is, amelyben aggodalmukat fejezték ki a párt népszerûségének "folyamatos csökkenése miatt". "Úgy értékeljük, hogy eljött az ideje annak, hogy túl a nyilatkozatokon és a retorikus felelôsségvállalásokon, komolyan gondoljunk a párt egységére és közösen megoldást találjunk a népszerûség és a hitel elvesztésének megakadályozására", olvasható a hétfôn bemutatott felhívásban. Ugyanakkor a három NLP-tag rámutatott arra, hogy a párt 13 százalékos támogatottsága a választópolgárok körében mindenekelôtt a jelenlegi vezetôség "külvárosi" nyelvezetének köszönhetô, valamint a "párton belüli vérbosszúknak és a horizont nélküli harcnak a legfontosabb szövetségessel".

Kritizálták azon NLP-tagok büntetését is, akik a párt vezetôségének véleményétôl eltérô hangnak adtak helyet és rámutattak arra, hogy a párt súlyos demokráciai krízisben van.

Ilyen körülmények között a három liberális egy újabb javaslatot fogalmazott meg, amelynek célja az NLP visszaemelése a politikai élet élére.

Ezen javaslatcsomag többek között az NLP választópolgárokhoz való visszafordulására vonatkozik, valamint a választási ígéretek betartására és egy stratégia bemutatására a hitelvesztés megakadályozására, de az NLP-n belüli ellenségeskedések felszámolására is.

Az egységre és megújulásra vonatkozó felhívásban javaslat fogalmazódik meg a párbeszédre és a párton belüli vitákra, egy doktrína és egy jobb-közép identitás felvállalására, a párt demokratizálására, a versenyszellem tiszteletben tartására a politikai szelekcióban és a párt nyitására a szakemberek irányában.

Valeriu Stoica, Teodor Stolojan és Mona Musca arra kérte a párt vezetôségét, hogy a továbbiakban ne támogassa azon liberálisokat, akik tisztségükben nem bizonyítottak. Ugyanakkor azt is kérték, hogy tartsák tiszteletben a választási eredményeket mind központi, mind helyi szinten.

A határidô, amelyet a három liberális kitûzött a javaslatok konkretizálódására, szeptember elsô hete. Azon meggyôzôdésüknek adtak helyet, hogy a párt vezetôsége figyelembe fogja venni mindezen javaslatokat.

Június 15-tôl a marosvásárhelyi Oázis Humán-Ökológiai Alapítvány újabb ingyenes programot indított idôs személyek számára. A heti két alkalommal megszervezett találkozók lehetôséget teremtenek a hasznos és kellemes idôtöltésre egyaránt.

A megyei tanács márciusban hirdetett pályázatot idôsek számára nappali foglalkoztatási központ létrehozására. 360 megyei civil szervezet nyújtotta be pályázatát, valamennyit sikeresként bíráltak el. A projekt összértéke 2,5 milliárd régi lej, az Oázis Alapítványnak 70 millió régi lejt ítéltek meg. A szerzôdést június elsején írták alá, a központ június 15-én nyílt meg az alapítvány Emil Dandea utca 10. szám alatti székhelyén. Itt egy termet rendeztek be s szereltek fel televízióval, DVD-vel, számítógéppel (internet-hozzáférhetôséggel). Vérnyomásmérôt, valamint különbözô társasjátékokat vásároltak. A projekt 15 személyre szól, jelenleg tízen iratkoztak fel az ismerkedésre, kapcsolatteremtésre és a szabad idô hasznos eltöltésére lehetôséget biztosító programra.

A projekt december 15-ig tart, s még várnak nyugdíjasokat, magányosokat. Az érdeklôdôk kedden és csütörtökön 10-14 óra között találkoznak az alapítvány székhelyén, ahol römizés, tévénézés, újságolvasás mellett jogi és pszichológiai tanácsadásban részesülnek, valamint szakképzett személyzet vérnyomásmérést biztosít. A szünetben uzsonna várja ôket: szendvics, tea, gyümölcs. De várnak olyan önkénteseket és egészségügyi szakembert is, akik közel érzik magukat az idôsekhez.

Érdeklôdni és beiratkozni az alapítvány székhelyén lehet: Marosvásárhely, Dr. Emil Dandea u. 10. sz., hétköznap 9-17 óra között, illetve a 0265/311-675-ös telefonszámon.

Lázár Erdélyi Orsolya programmenedzser

Július 17-22. között az idôskor problémáit érintô, figyelemfelkeltô kampány zajlik a marosvásárhelyi Alpha Transilvana Alapítvány, a Gyulafehérvári Caritas Maros megyei kirendeltsége, valamint a Rheum-Care Alapítvány szervezésében, Marosvásárhelyen.

Az idôsek tapasztalt fiatalok jelmondattal megrendezett esemény az Európai Unió által finanszírozott projekt része a 2003-as Phare programon belüli Elderly-Care tervnek. Ez utóbbi a 2005. október 1 – 2006. szeptember 30. közötti periódust öleli fel, melynek során az említett két alapítvány és a szervezet egységes szocio-medikális otthongondozói szolgáltatást nyújt, javítva az idôs személyek életminôségét, megakadályozva azok szociális elszigetelôdését.

A Phare programnak mintegy 700 vásárhelyi kedvezményezettje van, 200-an szociális problémákkal küzdenek, 210-en otthongondozást igényelnek, 70 személynek rehabilitációra van szüksége, további 80-an tanácsadásban részesülnek, míg 130 idôs embernek rehabilitációra és fizioterápiára van szüksége – hangzott el tegnap a kampány nyitó részét képezô sajtótájékoztatón.

Molnár Lenke Laura projektmenedzser szerint a héten lefutó kampány rendezvényei által igyekeznek minden 60 év feletti marosvásárhelyi személyt megszólítani, bevonni a programokba. Ugyancsak ezúton szeretnék felhívni a közvélemény figyelmét arra, hogy Vásárhelyen is élnek leleményes és humorérzékkel megáldott idôs személyek. Ôk azok, akiktôl tanulni lehet, akik tanácsokkal láthatják el a fiatalabb nemzedéket, tisztelni és értékelni kell az idôsek munkáját.

Gombos Marinela, a Rheum-Care Alapítvány igazgatója elmondta, érezni a fizioterápiás, illetve rehabilitációs központok, klinikák hiányát, hisz az alapítvány szolgáltatásai közül 2000 óta 600 személynek van szüksége otthongondozásra, a központban további nyolcezren vették igénybe a szolgáltatásaikat.

A Caritas Maros megyei kirendeltségének igazgatója, Ludescher László kiemelte, hogy helyi szinten csak ez a három intézmény foglalkozik az idôs személyekkel, Maros megyében a Caritas 20 helységben fejti ki tevékenységét.

A továbbiakban a kampány programját ismertetjük, amely a marosvásárhelyi, 60 év feletti személyeknek szól, a részvétel díjmentes. Ma 8 és 10 óra között, az egészség napja alkalmából a Rheum-Care Alapítvány székhelyén (L. Rebreanu 31. szám) ingyenes vércukor- és vérnyomásmérésre várják az idôseket. 16 órától a Deus Providebit Házban (Rózsák tere 61. szám) szakelôadások hangzanak el a idôskori betegségek megelôzése témakörben. Július 19-én, szerdán, a sport és mozgás napján, 10 órától minifutball-mérkôzést tartanak a Victor Babes 11. szám alatti labdarúgópályán (a Brâncusi középiskola mellett). 17 órától szabadtéri csapatversenyeken és csapatjátékokon vehetnek részt az idôsek. Július 20-án, csütörtökön 17 órától standard táncoktatást tartanak az Exit Club diszkóban (Víkendtelep). Pénteken, július 21-én a Kultúrpalota kisterme ad helyet a rendezvényeknek, 17 órától kerül sor a mûvészetek estjére írók, költôk, irodalomkritikusok részvételével. 18 órától Ki mit tud verseny, majd 19.30-tól a Szomszédnéni Produkciós Iroda humoresttel várja az érdeklôdôket. Július 22-én, szombaton 18 órakor kezdôdik a rendezvénysorozat kiértékelése és a díjkiosztás a Kultúrpalota kistermében.

1768-ban 113 család, 566 személy lakta. 1995-ben 1105 lakosa volt, 861 magyar anyanyelvû, 205 román és 39 roma. 2002-es adat szerint 1172 a lakosok száma, azon belül a magyarok 75 százalékot tesznek ki. Búzásbesenyô az egyik legszebb nevû magyar település. Besenyôinek emléke a múlt homályába vész, búzája viszont ma is pompás, bôven termô, kenyere ízes. A kilencvenes évek elsô felében indult "kiáramlás" mára alábbhagyott, ismét van fiatal a faluban, de amint azt idôs Jakab István tanító úr megjegyezte, "mi, hetvenöt évesek még mindig többen vagyunk, mint a fiatalok" ...Hajdanában, Rátoni János tanító idejében színjátszó csoport, majd elég hosszú idôn át néptánccsoport is mûködött, az idei faluünnepen csak (a vidékre nem is jellemzô) népviseletet láthattunk, a gyermekeken, népdal, néptánc már nem volt. A felnôttek nem öltöznek népviseletbe. A népdalok, balladák, mesék nem illenek az elektronikus technikához (legfeljebb Gryllus Vilmos pompás dalait, bársonyos baritonját próbálják vadonatúj s kissé hamis gyerekhangokkal, sajátos "szinkronban", ez tán a helybeli karaoke, überelni). Viszont hagyományt teremtenek.

Elôször tartottak tárlatot Búzás- besenyôn. Szerényen, az iskola egyik tantermében, kevés érdeklôdô mellett, de megnyílt. Kezdeményezôje Kedei Elôd igazgató-tanár, akinek áldásos ügyködése meglátszik a falu mûvelôdésén, szívem szerint neki és Simon István polgármesternek kellene elsôként kapnia a Búzás-besenyôért (Pro Besenyô) díjat. De hát éppen ôk az adományozók.

Volt Búzásbesenyônek írója- szerkesztôje, az 1821 és 1889 között élt Dósa Dániel, makfalvi származású, besenyôivé vált marosvásárhelyi kúriai bíró, jogi szakíró személyében. (Kúriáját iskolaként hagyta a falura, ezért viseli ma nevét az alma mater.) Arról nincs hír, hogy képzômûvésze is lett volna a falunak. Furcsa az emberi sors: az anyaországba "áramlás" nem visszafordíthatatlan, ezt mutatja ifjú Béres József és felesége, Péter Szidónia példája. Mindketten a testvértelepülés, Tápiószôlôs iskolájában találtak maguknak új munkahelyet, József állította össze szülôfaluja honlapját (ha beütöm a netkeresôn Búzásbesenyô nevét, akkor az Tápiószôlôs honlapján jön elô), ekként ott is szülôhelyét szolgálja, aminthogy édesapja, id. Béres József is a kapcsolatteremtés úttörôje volt itthon. Felesége, Szidónia Gyer- gyókilyén szülötte, gyöngyöt fûz és hímez, a gyöngyfûzés mestere cím birtokosa (2003), a nyári szünidôben visszatérô résztvevôje a míves emberek sokadalmának, most is éppen Székelyudvarhelyrôl érkezett. Mûvészetét így hordozza végig Erdélyen és Magyarországon. Béres Sándor Benedek faipari szakközépiskolát végzett Marosvásárhelyen, Kapusi Mihály volt a mestere, majd Szente Benedek tanítványa volt, utóbbi szívesen szerzett volna jó pénzt hozó munkát "odaát" –, Benedek nem ment, most már mintha bánná-forma. Mívesen megmunkált egyházi kisszobrait viszi a "megrendelô", nem tudni, hova kerülnek, ki vásárolja meg ôket.

Lehet, hogy egykor saját házi galériája is lesz Besenyônek? Horváth-Kovács Szilárd a 2006/2007-es tanév végén érettségizhet a marosvásárhelyi Mûvészetiben. Szobrász szakon tanul, de a követ nehéz mozgatni, így hát amikor megtudta: módja nyílik megmutatkoznia falusfelei elôtt is, vázlatait elôszedve kisebb festményekben örökítette meg falujának nevezetesebb tájait, a Rapót, a Leánykutat, a pásztor kalyibáját. (Hajdanában a Maros terére hajazó besenyôi völgyben sok kalyiba volt, dinnyetermesztéssel is foglalkoztak, ôrizték a termést, híres volt a besenyôi sárgadinnye, és hát az sem véletlen, hogy a községközpont, Kerelôszentpál rendezi évente a dinnyenapot... Sajnos, egyre kevesebb az itt termett sárgadinnye.)

Szilárd szívesen vesz részt a megye különbözô helységeiben tartott alkotótáborokban, legutóbb Mezô-bergenyében találkoztunk. Vihar a fenyvesben címû képe arra mutat, hogy formálódik saját látásmódja, lesz mûvészi képe a világról. Ô lehetne majd a falu elsô mûvészembere.

Hátszelet kapott Búzásbesenyô, mióta nemzedékváltás történt, és fiatal, vállalkozó kedvû (az RMDSZ-ben tevékenykedô) helybeliek vették kezükbe sorsa alakítását. Nincs kétségem afelôl, hogy ebben az ütemben haladva a falu a kistérség egyik legvonzóbb településévé léphet elô, hiszen nemsokára aszfaltozott bekötôúton juthatunk oda, Kerelôszentpál elôtt, a 60-as európai útról, alig húsz percre a megyeszékhelytôl; közmûvesítése elhúzódhat ugyan, mert mesés nevû Leánykútjának forrása körül mûtrágya került a talajba, és elmérgezte a vizét. (A tiltó felirat ellenére egyesek tovább is azt isszák.) Ahol a közösség akarata erôs, oda szegôdik a "fentrôl jövô" segítség is, de azt csak a helybeliek, és fôleg Simon István, a polgármester tudja, mennyit kell kilincselni, elôszobázni, telefonálgatni, Bukarestet járni, amíg az agyoncentralizált rendszer kerekei csikorogva elindulnak, és a hiányzó aláírás oda kerül a jóváhagyásra, kiutalásra... Ha szerencsésen találkozik közösség és érdekvédelmi szövetség célja és akarata, ha van életképes lakosság és "életstratégia" – akkor lesz virágzó civilizáció, korszerû életmódot kínáló struktúra. Ezt hallottuk a biztatás és gratulációk mellett a középítkezés és területrendezés megbízott miniszterétôl, Borbély Lászlótól, ezt az RMDSZ megyei elnökétôl, dr. Kelemen Atillától. Politikai háttér nélkül nem lehet érvényesíteni a még oly szép és üdvös projekteket sem. Az sem lényegtelen, ha szót lehet érteni az építôcég vezetôivel, anyanyelven. Ha ott vannak a helyszínen és messzemenôen együttmûködnek az építtetôvel. Nem nagyzolás, nem városmajmolás az sem, ahogyan itt is elismerik azoknak a munkáját, akik hathatósan segítették a közösség elômenetelét: ilyen alapon a két említett politikus mellett részesült a Búzásbesenyôért (jelképes) díjban Virág György, a Maros Megyei Tanács volt elnöke, Balogh József megyei tanácsos, vállalkozó, ifjabb Jakab István vállalkozó, post mortem pedig Rátoni János néptanító, akirôl a kultúrházat elnevezték, és ifj. Pajka Károly, az 1989 decemberi forradalom mártírja. Kedei Elôd iskolaigazgató jól beletanult a szervezésbe. Rutinosan vezeti a nap mûsorát, két nyelven konferál, nem bakizik, mert a közvetlen egyszerûség annyira sajátja, mint az, hogy itt, a meghívott vendégek kis csoportján kívül, csupa-csupa ismerôs, barát és rokon ül a teremben. Méltató szövege Márton Áron püspök idézésével indul: püspöki beiktatásakor szülôfaluja küldöttségét ezzel a két rövid mondattal fogadta beszéde kezdetén: "A Szülôfalum. Nagyon tele van a szívem." Úgy érzem, folytatta Kedei Elôd, hogy ma itt, nekünk is tele van a szívünk, amikor Búzásbesenyôre gondolunk. Itt cseperedtünk fel, itt kezdett nyiladozni értelmünk, itt éreztük elôször, hogy ebben a világban mi itt vagyunk otthon. És itt értjük meg igazán azt, amit Áron püspök beiktatásakor mondott: "Ehhez a sorshoz hûséges maradok, a fajtám élniakarásának, makacs kiállásának egy része akarok lenni, s kötelességemnek tartom, hogy életemet is rátegyem a rám bízott feladatok megoldására. Népemért fogok dolgozni." Kreatív, munkát szeretô nép és falu vagyunk, ez csak növeli jövôbe vetett hitünket. Az a nép, az a helyi közösség, amelynek nincs optimista jövôképe, elvesz, elsüllyed.

Egy évtizede a napirenden lévô fejlesztések még nagyon távolinak tûntek, de ma már elkezdôdött az ivóvízrendszer kiépítése, néhány hónap múlva le lesz aszfaltozva az utunk, és megtörtént a tornaterem alapkövének letétele, pár hónap múlva lesz az avatás. Ezek nem lennének realitások, ha nincs meg az a hátszél, amelyet az RMDSZ kormányzati szerepvállalása és a helyi önkormányzatban való vezetô szerepe biztosított.

Nem véletlenül voltak ott más önkormányzatok vezetôi is, Marosugra, Mezôcsávás polgármesterei például: a pályázók összefogtak, csapatot alkotva, egymást segítve, egymástól tanulva, folyamatos tapasztalatcserével viszik elôre a szekeret. Kelemen Atilla tréfás kérdése: a tornateremhez csináltatok-e gyermekeket is?, jogosnak tûnik, hiszen hány meg hány (korábban kiépített infrastruktúrával rendelkezô) nagyközségben ásítoznak üresen a tan- és tornatermek, mert nincs már gyermek. Nincs gyermek, haldoklás a jelen, nem lesz jövô. Itt pedig hosszú távra terveznek, addig faragják a dombot, amíg a tornaterem mellett lesz hely teniszpályának, egy kisebb kézilabda- és focipályának, és akkor már nagyjából sportbázis lehet a neve, pár méterrel arrább van ugyanis a "rendes" nagy futballpálya. A véletlen néha jelképiséggel ruházza fel az egyébként hétköznapi valóságot is: az egészségmegôrzô, -javító orvosi rendelô szomszédságában az egészséges életmódra, sportra, hosszú életre felkészítô sportbázis épül. Nemzedékeken átívelô életstratégiához egészséges nép kell.

Mintha bizonyítani akarták volna, a gyermekek képezték az ünnepi mûsor egyik pillérét, tréfás "pálya-választó", versek, dalok hangzottak el, szavalt Kedei Mária Réka, Máté Kinga Enikô, Máté Szilárd, Kovács Hajnal Tímea, Németh Magdolna, tanítóik: Kedei Réka Rita, Kelemen Júlia, Simon Hajnal. Az pedig ritkaság, amit a felnôttek mutattak: Ferenczi István római katolikus plébános karvezetése mellett, Simon Levente református lelkész kiváló gitárjátékával, a kántornôk, Simon Hajnal és Kakasi Ilona közremûködésével mutatkozott be az ökumenikus vegyes kar, mûsoruk a feltétlen istenhit és a munkás, kegyes élet hirdetôje – bárhol a világon felléphetnek vele, nem vallanak szégyent. Rokonszenves a Viva, viva la musica sajátos magyarítása: "Énekelj, magyar ifjúság, / míg a nemzetek meghallják." Hasonló példás mûvelôdési irányítás látszik a Suciu Iulian parókus lelkész és Suciu Dana, valamint Todea Stefan tanár vezette ortodox ifjúsági csoport teljesítményén. Lucian Blaga, Liviu Stanciu verseit szavalták, népdalt énekeltek, közösen és szólóban, duóban, népviseletük (ha nem is feltétlenül helybeli) autentikus. Nem "számûzik" a folklórt, büszkén mutatják fel, mert érték, mert valóban szép.

Van lakodalom, keresztelô, de van temetés is. Élnek még nagy öregek, 85, 80 évesek, a 75-ösökbôl kereken tizennyolc. Van aranylakodalmas, ezüstlakodalmas házaspár, a "tizennyolcasok", a nagykort elkértek számát már méltatta Jakab Pista bácsi, a "hetvenötös" örökfiatal. Azon még javítani kell, mondja tréfásan.

Nem tudom, mennyire lehet majd összefogni így, mint manapság, a besenyôieket, ha kitágul elôttük a világ, ha egyre több lesz az elintéznivalójuk, és ahhoz elég, ha csak kocsiba vágják magukat, nincs por, nincsenek gödrök, nincs sebességkorlátozás, máris ott teremhetnek, ahol akarnak. Nem tudható, felülkerekedik-e az anyagiasság, a pénzhajsza a közösségi érzületen, nem tudni, mennyire kezdi ki a mindig leskelôdô, sandás ólálkodó viszály az arra hajlamos embereket, nem tudni, hogy a magasabb életvitel, a kultúra "európaibb" foka nem idegeníti-e el, nem változtatja-e magukba fordulókká, zárkózottakká a lakosokat. Ettôl tartania kell minden gyorsan civilizálódó közösségnek. Ezért példás az, ahogyan Besenyôben a lelkészek és pedagógusok, politikai és közigazgatási vezetôk egyetértésben munkálkodnak, nemcsak a közösség anyagi és szellemi kultúrájának minôségi fejlesztéséért, hanem szellemi integritásának megôrzéséért is.

Ezt persze csak nyílt eszû és szívû polgárokkal, hívekkel, tanítványokkal lehet és érdemes. Mint aki régóta ismeri a falut, és idestova másfél évtizede rendszeresen tudósít hétköznapjairól és ünnepeirôl, szívembôl szurkolok Búzásbesenyô dolgos, templomos népének, hogy egyben-egészben maradva, értelmes, tartalmas, színvonalas munkával elérje célját, hogy szinte észrevétlenül forduljon jelenbe az a pontosan és ihletetten megtervezett minôségi jövô, amelyrôl elô- és élôképeket láthattunk július 16-án, a falu ünnepén. Amelyre a koronát, a sport és a könnyûzenei mulatság után, az esti tûzijáték tette fel.

A községben a birtokleveleket "110" százalékban kiosztották, ami kérés maradt, az már csak a kárpótlási listára kerül fel. Orbán Sándor polgármester szerint a földeket megpróbálták tagosítva kiosztani, amit kezdetben idegenkedve fogadtak, hogy aztán meggyôzôdjenek, hogy jobb ez így. A faluban kezdetben társas alakult, amely – erôsíti meg Fodor Vera – gyakorlatilag már nem mûködik. Két-három évig tudták eredményesen mûvelni a 300 hektár területet, ami 102- 103 személy tulajdona, többségük azonban nem él a faluban. Ahogy 1994-ben a hitelfelvétel problémássá vált, meg kellett állni, hisz ráfizetéssel nem lehet dolgozni – vélekedik a társas vezetôje, aki szerint a támogatásokhoz az egyszerû emberek nem tudnak hozzájutni, újításra pedig mentalitásváltás nélkül nincs lehetôség. Mivel termelni nem kifizetôdô, az egyik istállót bérbe adták, de a szenes vállalkozó beszüntette a tevékenységet.

A másikat, amelyet szerettek volna fejôházzá átalakítani, most készülnek eladni egy Segesváron élô görög származású üzletembernek, aki szövödét és fafeldolgozó üzemet rendezne be. Meggondolkoztató, hogy a környéken nem akadt üzletember, aki Hodoson indítaná vagy fejlesztené a vállalkozását.

Miközben a községben levô mezôgazdasági területek egy része mûveletlenül áll, egy holland mérnök és jobbágytelki felesége eredeti elképzelést dolgozott ki arra, hogy a távolból hogyan lehetne hasznosítani a földet.

– Édesanyám már idôs, és arra gondoltunk, hogy olyan mezôgazdasági munkába kellene fogni, amit Hollandiából is irányítani lehet. A találgatások során merült fel, mi lenne, ha diófákat ültetnénk – mondja a mosolygós fiatalasszony, aki Hollandiába ment tanulni. Bár kezdetben az volt a célja, hogy az egyetem elvégzése után szociális munkásként hazatér dolgozni, idôközben férjhez ment és két gyermeke született. Férje tanácsadó mérnökként dolgozik, és nyaranta van lehetôségük hosszabb idôt tölteni Jobbágytelkén.

Az ötlet megtetszett, az interneten alaposan tájékozódtunk, és döntöttünk. Számításaink szerint 10 hektárt kellene beültetni. Permetezni kékkôvel és mésszel kell a facsemetéket, ami nem károsítja a környezetet. Vâlceáról hoztunk facsemetéket, ahol dr. Ion Botu 20 éve foglalkozik nemesítéssel, a csemeték nevelésével. A vesszôket 8,5 euróért szereztük be, s tavaly novemberben két hektárt be is ültettünk. A 320-ból 300 megmaradt. Háromféle fajtát ültettünk, hogy a beporzás megfelelô legyen. Törzsüket Hollandiából hozott festékkel kezeltük, hogy a vadak ne tegyenek kárt bennük. Annak is utánanéztünk, hogy az ôzekkel szemben hogyan lehet eredményesen védekezni. Mivel sok vizet igényelnek, novemberben tanácsos ültetni a csemetéket, de rájöttünk, hogy a talajt elôre is elô lehet készíteni. Egy köbméter földet kell kiásni és száraz trágyával összekeverni. Az idén újabb két hektár ültetvényt telepítünk. Öt év múlva, ha termôre fordulnak a fák, van olyan gép, amely lerázza a termést, sátorlap is van, amit a fák alá lehet teríteni, hogy könnyebben össze lehessen szedni a diót.

Ha nem válik be a számításunk, a faanyagot el lehet adni, a talajt pedig megvédtük az eróziótól – mondja Maas Rudolfné Pakó Borbála, aki holland férjével együtt, alapos tájékozódás és tervezés alapján fogott hozzá ehhez a vállalkozáshoz, semmit sem bízva a véletlenre.

Mezôgépészeti állomáson dolgozó könyvelôbôl lett állattartó gazda a 39 éves hodosi Török Károly, aki elkedvetlenedve, a napi munkába belefásulva tekint a jövôbe. 13 fejôstehenet és 90 juhot tart, az istállókat is próbálja átalakítani, de arra nem gondolt, hogy pályázat útján szerezze be a további korszerûsítéshez szükséges összeget. Azaz, pontosabban gondolt, de nem látja kivitelezhetônek, mivel tart a hitelfelvételtôl.

A tejtermelésbôl egyelôre nagy jövedelem nem származik, mivel a Hochland, amelynek gyûjtôpontja van a faluban, 6.500 lejt fizet egy liter tejért. 1989-ben egy liter tej ára 2,50 lej volt, a gázolajé úgyszintén. Ha most összehasonlítjuk, akkor kiderül, hogy a gázolaj ára több mint a négyszeresére emelkedett. Öccsével együtt 15 hektár földet mûvelnek. A borjakat el lehet adni, ami jobb bevételt jelent. Ha a tej ára változna, akkor megérné szaporítani az állományt, egyébként kilátástalannak látja a helyzetét.

Ehed lakossága évtizedek óta várta, hogy a házakhoz is bevezessék a telefont. De hiába. A Romtelecom a rendszerváltást követôen sem tartotta érdemesnek erre a kicsi, félreesô települést. Most már lekésett. A helybeliek már nem is akarnak vezetékes telefont, az idôsek túl drágának tartják. A fiatalok abban reménykednek, hogy az ôsszel elkészülô "tévétorony" jóvoltából a maroktelefont a falu minden pontján használni lehet. Addig is arról érdeklôdünk, hogyan boldogultak telefon nélkül.

Sárosi Erzsébet, 27 éves fiatalasszony: – Nagyon nehéz, hogy csak egy köztelefon van a faluban. De sajnos, az sem mûködik mindig. A kábelek régiek, és gyakran megtörténik, hogy elszakadnak, akkor pedig itt maradunk telefon nélkül.

Sárosi János nyugdíjas: – Ha baj volt, Hodosra kellett szaladni át a hegyen. Például hozzám is ezelôtt másfél évvel Arafat doktort hívták. Korábban a középületekben volt telefonkészülék, de amikor lejárt a munkaidô, bezártak. Két éve tették ki az utcára. Itt már öreg a nép, muszáj volt megszokni, hogy nincs a házaknál telefon. A postán lehet 10 új lejes kártyát kapni. Még az a szerencse, hogy legalább hat éve nem volt tûz a faluban.

Gyôri Valéria nyugdíjas: – Harminc éve akarjuk, kérjük a telefont, bele vagyunk öregedve. Most már állítólag olyan drága, hogy meg sem tudnánk fizetni. Mondják, hogy városon is sokan kijelentkeznek. Sajnos, a gyerekekkel nehezen tudjuk tartani a kapcsolatot. Ha értesíteni akarnak valamirôl, az utcai telefonon hívnak. Aki arra jár, felveszi, és beszól, hogy például tíz perc múlva legyünk a telefonnál, mert visszahívnak. Igaz, a fiam szégyelli, a lányom viszont megkéri az arrajárókat. Három perc után megszakad a vonal, s aki nem ismeri a helyzetet, megsértôdik, hogy lecsaptuk a telefont.

Sárosi Ferenc: – Hiába voltunk feliratkozva, sohasem vezették be az ehedi házakhoz a telefont. Ha külföldet hívjuk, egy kártya el is fogy. Nehéz eljutni beteggel a családorvoshoz, ehhez kocsit kell fogadni, hogy elvigyen Csíkfalvára.

Barabási Rozália:– Bottal nehezen, de ha szükséges, elmegyek a köztelefonig. Mostanában inkább a szomszédot kérem meg. Neki mobiltelefonja van, s vannak helyek a faluban, ahonnan használni lehet. Már nem gondolok a vezetékes telefonra, nagyon drága lenne…

Bakó Mária: – Nekünk, fiataloknak mobiltelefonunk van. Most csak a falu néhány pontjáról, de tudomásunk szerint a közeljövôben mindenhonnan lehet majd használni.

Vasárnap rendezték meg immár ötödik alkalommal a Haller-búcsút. Az érsek úr Kármelhegyi Boldogasszony napját választotta idôpontnak – tudtuk meg Harmath Ferenctôl, aki Bertalan László szentpáli plébánossal együtt a rendezvény fôszervezôje.

Az ünnepély a család ôsi temetkezési helyén, a temetôkertben levô Imolában zajlott. A várkastélyszerû kôfalak, a saroktornyok és a nyolcszögletû torony egyaránt az elhunyt ôsök emlékét idézik. A kápolnában több mint 120-an gyûltek össze. Jelen voltak családtagok, a Római Katolikus Gimnázium öregdiákjai, a búcsú ünneplésére összegyûlt helybéliek, barátok és meghívottak. A szentmisét a besenyôi plébános celebrálta, majd beszédet mondott Harmath István, a Haller család egyik leszármazottja.

Felidézte a díszkert fáit, a tavat, a teniszpályát és a kastélyt eredeti állapotában. Ma már semmi sem maradt az egykor híres dendrológiai parkból, eltûnt a háromharangos harangláb, a kastély is csak romjaiban áll. A háborús károkat azonban elkezdték helyrehozni. Harmath István köszönetet mondott mindazoknak, akik segédkeztek a kápolnakert rendbetételénél, megmentették a parádés istállót és rendbe tették a magtárat. Arra kérte a jelenlevôket, hogy segítsenek az egykori hagyaték rekontruálásában. A fennmaradt képekrôl fénymásolatot, a tárgyakról fényképet szeretne a család készíteni. A már összegyûlt képeket a kápolnakertben levô kiállításon lehetett megtekinteni. Ezt a kiállítást kellene 2010. április 19-ig kiegészíteni, amikor a család 400. évfordulóját ünnepli annak, hogy Kerelôszentpálra érkezett az elsô ôse.

A búcsú egy csodás történet felidézése is egyben. A kápolnát gróf Haller Gáborné Károlyi Klára építtette hálája jeléül. Egy télen hat ló húzta szánon kelt át férjével a Méhesi-tavon, amikor beszakadt a jég alattuk. A fiatal nô ekkor tett fogadalmat, hogy ha Isten a veszélybôl kimenti, a boldogságos Szûz tiszteletére templomot épít. A kápolna építési ideje minden bizonnyal az 1740- 1745 közötti idôszakra tehetô.

Az ünnepély emelkedett hangulatát fokozta Kilyén Ilka színmûvésznô elôadása.

Az esô mindennap pontosan három órakor érkezett és körülbelül fél ötig verte a díszes és színes (bár az ötnapos táborozástól és bôrruházattól inkább fekete) társaságot. Ilyenkor mindenki elvonult: egyesek a sátrakba romantikus pásztorórát tartani, mások kirándulni a zivatarba, míg a legtöbben a kocsmát választották. Utóbbiból volt bôven: a fôút melletti csárda mellett büfé, alant vendéglô, a domboldalon, a színpad tövében sörsátor, ahogyan a tetôn is – itt kettô. Fentrôl panorámaszerû kilátás nyílt a völgyre, a napközben gyönyörû táj estére Circus Maximusszá változott. Itt zajlottak a koncertek, a vetélkedôk, itt volt a "küzdôtér" (értsd: a bulizásra kijelölt hely) és a fô találkozópont is. A délutáni esôk alatt elnéptelenedett lejtô estére életre kelt és a szerda esti nyitóbuli után senkiben sem maradt kétség: a környék vadállománya farkasostól és vaddisznóstól galoppban szedte az irháját Segesvár és Csík irányába. Amint megdörrentek a hangfalak, felgyúltak a fények, a hangulat a tetôfo-kára hágott: ropta a táncot idôsebb és fiatalabb generáció, legény és leányzó – a napközbeni tûzô és zuhogó ég alatt sakk- és kártyapartikban, paintball- céllövészetben, léggitárversenyen, adoma- és viccsorozatokban megfáradt sátorlakók úgy elevenedtek meg, ahogyan azt a környékbeli barnamedvék tehették, amint megcsiklandozta fülüket a Moby Dick brutális hangerejû zenéje. Szó, mi szó, idén is nagy buli volt az immáron ötödik alkalommal megrendezett rockmaraton, bizonyította: a diszkós, lagzilajcsis giccsparádéban, a teleregényes agytompítás és kartier-gyerekes antizene-dömping közepén van igény a minôségi rock- és fémzenére, húsevôkre ebben az elburjánzó világban. Mindezt hangsúlyozta a fellépôk sora: többek között fellépett a Lord (elôször Erdélyben), a Kalapács, az Auróra (igaz, hogy utóbbi punkbanda, de nagy bulit csaptak), az Ámok, a Tûzmadár, az Echo of Dalriada, a Moby Dick és az Ossian. A kelta bárd nevével fémjelzett záró-koncerten pedig a Rock'n'Roll démon kezdôakkordjaira egy ezredmásodpercen belül indult meg és kezdett fergeteges táncba a székely kapus szejkefürdôi domboldal. Csak így tovább!

Július 13-16. között zajlott Bukarestben a junior II -es korosztály (13-16 éves sportolók) országos úszóbajnokságának döntôje. A marosvásárhelyi ISK 4 gyerekkel vett részt a megmérettetésen.

Kiválóan szerepelt Demény Helga (14 éves), mindhárom mellúszó számban (50 m, 100 m, 200 m) országos bajnoki címet szerzett, míg Cojocaru Cristian (14 éves) 50 m mellúszásban harmadikként ért célba.

Demény Helgának elsô alkalommal sikerült országos bajnokságon megnyernie mind a három mellúszó számot, ezekkel az aranyérmekkel 17-re növelte országos bajnoki címeinek számát.

A sportolók Kerekes István tanítványai.

Asztali-labdarúgás

Augusztusban viszont Nyárád-kupa Jobbágyfalván

Noha az idén Románia lett volna soros az asztali- labdarúgó Európa-bajnokság megszervezésére, a potenciális házigazdák szervezési nehézségekre és pénzhiányra való tekintettel lemondták ezt a jogot, amelyet így Budapest vállalt át. Az eredetileg tervezett idôpont is módosul, valószínûleg október 28-29-ére tolódik ki a verseny dátuma.

Romániában, pontosabban a Nyárád-szereda szomszédságában fekvô Jobbágyfalván augusztus 26-27-én megrendezik a Nyárád-kupa második kiadását. A jobbágyfalviak hagyományt kívánnak teremteni ebbôl a versenybôl, s szeretettel várják a várhatóan nagyszámú külföldi vendéget. A versenyre a falu kultúrotthonában kerül sor, a vetélkedôt egyéni és páros kategóriában rendezik.

Olasz bundabotrány

A bundabotrányban érintett labdarúgócsapatok vezetôinek körében óriási felháborodást keltett az olasz sportbíróság péntek esti szigorú ítélete, amely a másodosztályba számûzte a Juventus, a Lazio és a Fiorentina együttesét, elôbbit pedig megfosztotta legutóbbi két bajnoki címétôl, a Milant pedig mind az elôzô, mind a következô bajnokságban pontlevonással sújtotta.

"Igazságtalan, elhamarkodott, megalapozatlan, törvénytelen", ezekkel a jelzôkkel reagáltak a klubok a büntetésekre.

A La Gazetta dello Sport címû lap vasárnapi számában arról ír, hogy a múlt vasárnap világbajnokságot nyerô 23 olasz válogatott játékos közül 13-nak kellene a Serie B-ben pályára lépni a következô szezonban, legtöbbjükért azonban már bejelentkeztek az európai élklubok.

Roman Abramovics, a Premier League-ben szereplô Chelsea milliárdos tulajdonosának luxusjachtja az olasz partoknál horgonyoz és a helyi újságok szerint a klubvezetô már találkozott Fabio Cannavaróval, a Juventus védôjével.

A Real Madrid Gianlca Zambrottáért és Emersonért tett 30 millió eurós ajánlatot, de Olaszországba utaztak a Bayern München, a Liverpool és az Arsenal képviselôi is.

Cobolli Gigli, a Juventus elnöke bízik benne, hogy a klub fellebbezése után enyhítenek a torinóiakat sújtó ítéleten.

"A másodosztályba történt visszasorolást még talán el tudjuk fogadni, de a 30 pontos levonást túlzásnak érzem, fôleg úgy, hogy semmivel sem tudták bizonyítani bûnösségünket. Az igazunkért készek vagyunk elmenni a lausanne-i Sportdöntôbíróságig is."

Víkendtelepi oldboys bajnokság, 16. forduló: Nike – Jet System 4-0; Como TFK – Monaco 2-0; Atlantic – Poli 2-3; Ajax Lornion – Estudiantes 4-0; Electro – Liverpool 3-0; Torpi – Hertha 5-1. A 007 és Leeds álltak. Állás: 1. Nike 32 p. 2. Ajax Lornion 28 p. 3. Como TFK 27 p.

Kövesdombi bajnokság, 11. forduló: Valencia – Craiova 7-1; Como – Juventus 5-0; Inter – C. Sharp 0-3; Dinamo – Speranta 1-2; Vicenza – Steaua 1-2; Brazilia – Villarreal 4-0. Az Ascoli állt. Elmaradt mérkôzésen: Valencia – Como 3-1. Állás: 1. Valencia 30 p. 2. Steaua 25 p. 3. Vicenza 20 p.

Tudor I bajnokság, 12. forduló: Barcelona – Juventus 0-2; Daneuro – Roma 3-1; Pet Chicken – Villarreal 3-0; Lazio – Reggina 6-2; Rimotin – Boca Juniors 3-2. Az UTA állt. Állás: 1. Juventus 29 p. 2. Rimotin 28 p. 3. Boca Juniors 19 p.

Tudor II bajnokság, 13 (utolsó) forduló: Thalia – Barcelona 3-7; Otelul – Pandurii 4-2; Celtic – Real 1-1; Rapid – Parma 3-2; Deportivo – Arbaleta 0-3; Viitorul – Banat 5-3. A Milan állt. Elmaradt mérkôzésen: Viitorul – Pandurii 3-0. Végsô állás: 1. Real 32 p. 2. Celtic, Viitorul 31-31 p. 4. Banat 20 p. 5. Barcelona, Deportivo 19-19 p. 7. Arbaleta 15 p. 8. Milan, Pandurii 13-13 p. 10. Rapid 12 p. 11. Parma 10 p. 12. Otelul 9 p. 13. Thalia 4 p.

Kárpátok sétányi bajnokság, 9. forduló: Sandoz – Bastia 1-2; Fortuna – Energomur 3-0; Lyon – Parma 1-3; Prescon – Colo Colo 2-0; Bayer – Sanlacta 3-0; Dragon Star – Sampdoria 4-0. Feyenoord állt. Állás: 1. Prescon 27 p. 2. Fortuna 21 p. 3. Colo Colo 18 p.

Meggyesfalvi bajnokság, 3. forduló: Milan – Neumarkt 2-0; Route 66 – Sportul 4-2; Lyon – Betis 2-7; Viitorul – Romconstruct 2-4; Brazilia – Rapid 2-3; AurMob állt. Állás: 1. Route 66 9 p. 2. Romconstruct, Milan, Neumarkt 6- 6 p.

Marosszentkirályi bajnokság, 5. forduló: Vamarom – Flamingo 1-5; Speranta – Dinamo 4-9; Foresta – Ajax 3-1; Juventus – Craiova 3-1; Metachim – Transaldea 0-3. A második meg nem jelenésért a Metachimot kizárták, eredményeit törölték. Állás: 1. Juventus 15 p. 2. Dinamo, Transaldea 13-13 p.

Marosszentgyörgyi bajnokság, 11 (utolsó) forduló: Cargus – Parma 0-3; Bayer – Barcelona 1-3; Juventus – Inter 2-0; Milan – Valencia 3-0; Fortuna – Fradi 2-2. Végsô állás: 1. Milan 31 p. 2. Inter 26 p. 3. Juventus 24 p. 4. Fortuna 23 p. 5. Barcelona 20 p. 6. Valencia 16 p. 7. Fradi 15 p. 8. Parma 9 p. 9. Bayer 6 p. 10. Cargus 5 p.

Nagyernyei bajnokság, 15. forduló: Chelsea – Regat 4-1; Liverpool – Manchester 5-8; Bacchus – Valencia 0-5; Boca Juniors – Bastia 0-3; Ajax – Bayer 7-2. Állás: 1. Valencia, Manchester 40-40 p. 3. Chelsea 28 p.

Ioan Paus

NLP-aláírásgyûjtés az Irakban tartózkodó román katonák visszavonásáért

A Nemzeti Liberális Párt szóvivôje, Varujan Vosganian hétfôn bejelentette az NLP Állandó Bürójának ülését követôen, hogy a liberálisok elkezdik az aláírásgyûjtést "hogy ezáltal is bizonyítsuk a lakossági támogatást az Irakban tartózkodó román katonák visszahívására vonatkozóan". "Hogy bizonyítsuk a lakosság támogatását a román katonák visszahívására, az NLP kidolgozott egy koncepciót aláírásgyûjtésre vonatkozóan", nyilatkozta Vosganian. Aláhúzta, hogy ezen akció során a helyi szervezetekre alapoznak. "Ezen koncepció az NLP szervezetek közremûködésére vonatkozik egy támogatói aláírásgyûjtési kampányban és egy petíció benyújtására Románia elnökéhez és a parlamenthez, amelyben kérjük a katonák visszahívását", jelentette be a liberális szenátor. Elmondása szerint az akció elsô eredményeit szeptember elsô felében hozzák nyilvánosságra.

Hárman adtak kötelezô ajánlatot a CEC-re

Három külföldi pénzintézet adott kötelezô érvényû ajánlatot a Casa de Economii si Consemnatiuni, azaz a CEC nevû román bank részvénytöbbségére – közölte hétfôn, az ajánlatadási határidô napján a Mediafax hírügynökség és a román pénzügyminisztérium közlésére hivatkozva a Dow Jones hírszolgálat. A három bank: az osztrák Raiffeisen Zentralbank Österreich AG, a magyar OTP Bank Rt. és a Görög Nemzeti Bank(NBG). A két legjobb ajánlatot tevô automatikusan kap lehetôséget majd augusztusban egy módosított ajánlat megtételére, de a közlés szerint a harmadik pályázó is részt vehet a végleges ajánlattételi fordulóban a CEC 69,9 százalékos részvénycsomagjának megvételére. Gyôztest várhatóan szeptember közepén hirdetnek. Román kormányhatározat szerint a stratégiai befektetô kiválasztásában a kínált ár lesz a döntô, és kevésbé a CEC jövôje. Az osztrák Raiffeisen csoport bukaresti képviselôje azt mondta egy lapnyilatkozatában, hogy az osztrák pénzintézet számára stratégiai fontosságú lenne a CEC megszerzése, azonban "szélsôséges" árat nem óhajt adni érte. A CEC eladásával a romániai bankoknak már a 90 százaléka lesz külföldi kézben, és ezzel a bankprivatizáció gyakorlatilag lezárul.

Bezárják a köpeci bányát

A háromszéki köpeci bányától több mint 200 személyt bocsátanak el az elkövetkezô hónapokban, az egységet év végéig bezárják. A Kovászna megyei Munkaerô- és Foglalkoztatási Ügynökség igazgatója, Kelemen Tibor hétfôn a Mediafax tudósítójának elmondta, hogy az egység minden alkalmazottját elbocsátják, az utolsó személyek az év végén kerülnek az utcára, amikor végérvényesen bezárják a bányát. Az elsô elbocsátási hullámra augusztusban kerül sor, amikor 30 személynek bontják fel a munkaszerzôdését és küldik munkanélküli segélyre. Az év végéig a kapusok kivételével mindenkit elbocsátanak. Az elbocsátottak 16.000 lejt meghaladó bánatpénzben részesülnek. Háromszéken Erdôvidéken a legnagyobb a munkanélküliségi mutató, de Kelemen szerint pontos adatot nem lehet tudni, mivel sokan a mezôgazdaságban dolgoznak, így van havi bevételük. A köpeci bányavállalat a ploiesti-i Széntársasághoz tartozik. Legutóbb tavaly novemberben volt elbocsátás, akkor 39-en váltak munkanélkülivé, 43 személyt pedig a bányabezárásért felelô céghez helyeztek át, valamint idén januárban, amikor újabb 28-an kerültek az utcára. Az alkalmazottak számának csökkenése nem akadályozta a kitermelést, azok, akik maradtak, biztosítani tudták a fontosabb megrendelôknek a szenet. A januári elbocsátási hullám után a köpeci bányában 250-en maradtak, és mindez olyan körülmények között, hogy 1998-ban több mint 3.500 személynek nyújtott munkalehetôséget a bánya. A köpeci bányában havonta több mint 20.000 tonna szenet termelnek ki, erre az évre 400.000 tonnát meghaladó rendelésük van.

A száz legjobb szoftver között a román BitDefender vírusvédelmi program

A román BitDefender 76. a világ legjobb száz fejlett technológiai termékeinek rangsorában – írja a Cotidianul napilap. A BitDefender mellett még két európai szoftver termék, az Opera böngészô és a Linux operációs rendszer szerepel a százas csoportban. A BitDefender fejlesztôje, a Softwin 2010-ig 100 millió eurót kíván fektetni külföldi érdekeltségek létesítésébe, értékesítési hálózat kiépítésébe és reklámozásra. Az idén két új érdekeltség nyílik meg: az egyik az Egyesült Államokban, a másik pedig Japánban. Jelenleg a Softwin Németországban, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban rendelkezik érdekeltségekkel és további 53 országban képviselteti magát helyi partnerek révén. A vállalat mintegy száz online értékesítô partnerrel mûködik együtt és 41 millió ügyféllel rendelkezik a világ 180 országában. A vállalat szakértôinek becslése szerint a BitDefender 2008-ra a vírusvédelmi szoftver világpiac két százalékát szerzi meg, ami 120 millió dollár piaci értéket képvisel.

Tilos lesz a félrevezetô repülôjegyár- reklám az EU-ban

Várhatóan új szabályokat jelent be a légitársaságok hirdetéseire kedden az EU közlekedési biztosa, Jacques Barrot. Az új elôírások, elôzetes hírek szerint, kötelezni fogják a légitársaságokat arra, hogy tartózkodjanak a félrevezetô jegyár- reklámtól, azaz minden rejtett tételt foglaljanak bele vagy tüntessenek fel a meghirdetett árakban. A cél az EU- bizottság szerint az, hogy a jegyárak Európa-szerte áttekinthetôk legyenek, az utazóközönség könnyen összehasonlíthassa az árakat, és biztos lehessen benne, hogy az az ár, amelyet a hirdetésben lát, a ténylegesen fizetendô ár.

Rendben leszállt a Discovery

Az elôre eltervezett idôpontban rendben leszállt hétfôn a floridai Kennedy ûrközpontban a Discovery amerikai ûrrepülôgép. A veszélyes landolási manôver – különösen az a része, amikor az ûreszköz a Föld sûrû légkörébe lépve átforrósodott – biztonságban zajlott le. Egy év leforgása alatt ez volt a második sikeres ûrsiklóküldetés. Tavaly nyáron, a Columbia és hét ûrhajósának 2003. február 1-jén bekövetkezett tragédiája után elôször, ugyancsak a Discovery látogatta meg a Nemzetközi Ûrállomást, majd tért vissza épségben a Földre. A Discoveryvel július 4-én hét ûrhajós indult az ISS-re, de csak hat érkezett vissza a Földre. A német Thomas Reiter ugyanis az ûrállomáson maradt, hogy az Európai Ûrügynökség (ESA) elsô képviselôjeként több hónapon át az ISS-en dolgozzék egy orosz és egy amerikai asztronauta társaságban. Reiter korábban már 179 napot töltött a Mir orosz ûrállomáson, és küldetése során ô alkalmazta a magyar gyártmányú Pille kozmikus sugárzásmérô mûszert. A Discovery mostani sikeres útját a szakemberek kulcsfontosságúnak tartják abból a szempontból, hogy