Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Egy politikus hatalma azzal mérhetô, hogy mekkorát mer hazudni, mondta Camille Goemans. Nos, ha ezt vesszük alapul, a mi politikusaink, választott vagy kinevezett vezetôink majd mind egy szálig "nagyhatalmak". Hogy miért? Mert mindenen túlmegy, hogy, mint az államfô legutóbbi nyilatkozataiból kiderült, haza- és nemzetáruló, "Románia-ellenes puccsista" miniszterelnök kezében van az ország kormányának a kereke. Ezt mondta a minap, minek elôtte pár nappal ugyanazt a miniszterelnököt azzal vádolta, hogy ô és pártja "Románia nemzeti érdeke ellen követett el durva merényletet". A közvéleményt mindenféle puccsal és merénylettel riogató államelnök pedig, ahelyett, hogy sürgôsen "leszerelné" a "puccsistákat", mielôtt még kivitelezhetnék a "haza elleni merényletet", beéri annyival, hogy, úgymond, "nem vállal közösséget" a kormánnyal. Pont.

Ezek után, mint aki nagyobb dolgokra hivatott, mint egy olyan országban "elnököljön", amelyben megválasztották, s miután – emlékezzünk csak vissza – "megoldotta" Montenegro autonómiáját, a csecsenföldi meg a Dnyeszteren túli területek problémáját, vagy "hasznos" tanácsokat osztogatott Franciaországnak, ismét gondolt egy merészet és nagyot, s kijelentette, márpedig Romániának és Moldova Köztársaságnak együtt kell belépniük az Európai Unióba. Az már, a jelek szerint, meg sem fordult a fejében, hogy ezzel a kijelentéssel éppen Románia nemzeti érdeke ellen követ el merényletet. Hiszen Romániának az az érdeke, hogy 2007. január elsején felvegyék végre az EU-ba, ez pedig Moldávia számára egyelôre valamiféle ködös távolban dereng(het). Tehát, amikor a közös belépésrôl prédikál szeretett hajóskapitányunk, akkor vagy nincs tisztában a tényleges nemzetközi viszonyokkal, és azzal, hogy a szomszédos ország még el se kezdte a csatlakozási tárgyalásokat, vagy pedig tudja, mi odaát a helyzet, és akkor azt akarja, hogy Románia csatlakozását addig késleltessék, amíg Voronyin országa is "megérik" az EU-tagságra. Mi ez, ha nem "Románia nemzeti érdekei elleni merénylet"?

Nos, jól nézünk ki. Van egy nemzetáruló, puccsista miniszterelnökünk, nemzetáruló államfônk, ráadásul mind a kettônek vannak zavaros lakás- és egyéb ügyletei az antikorrupciós ügyészségen. Sôt, mindkettônek megvannak a maga maszek "érdekcsoportjai", amelyek egymás és az ország érdekei ellen dolgoznak!!! Ilyen országban nem csoda, ha minden – politika, gazdaság, szociális védelem, mezôgazdaság, infrastruktúra stb. – ott áll, ahol a part szakad.

Mennyire igaza volt az egyik politikai elemzônek, aki a minap azt mondta: "Lehetünk akár a NATO, akár az Európai Unió tagjai, akár a mennyországba is felvehetnének, ott sem tennénk mást, mint arra tanítanánk a többieket, hogy lehet lopni, minél nagyobb káoszt teremteni, hogyan kell egymást fejbe verni, illetve akadályozni az intézmények mûködését".

"Sok hûhó semmiért"

A környezetvédelmi érvek bizonyultak erôsebbnek a gazdaságiakkal szemben a marosvásárhelyi Drumserv Rt. által a községben megépítendô aszfaltkeverô állomás esetében, azonban a vita igazi vesztese a község. A cég elôször Sáromberkét szemelte ki telephelyéül, ahova a polgármesteri hivatal tulajdonában levô területre tervezték az aszfaltkeverô állomást, mivel azonban ezt a területet a Milvus madarászcsoport a gólyák miatt védetté szeretné nyilvánítani, a berendezéseket Nagyernyébe költöztették egy magánterületre. Az elôzô bérleti szerzôdés értelmében a cég utcákat aszfaltozott volna le a községben díjmentesen, ettôl elestek az ernyeiek.

A Drumserv Rt. gazdasági stratégiájának megfelelôen, valahol Szászrégen és Marosvásárhely között, a fôút közelében tervezték egy korszerû aszfaltkeverô állomás létesítését, így esett a választás Sáromberkére – tájékoztatott Jánosi Ferenc polgármester. – Februárban igényeltek területet. A helyi tanács egyhangú jóváhagyásával kiszemeltünk egy 1,9 hektáros községi legelôt Sáromberke és Sárpatak között. Mivel elsôsorban az állattartókat érintette volna a terület rendeltetésének megváltoztatása, összehívtunk egy gyûlést, ahol tájékoztattuk szándékunkról az érintetteket. Elterjedt a hír a faluban, s megindult az ellenkampány is. Márciusban egy másik gyûlést szerveztünk, ahova meghívtuk a cég képviselôit is, akik alapos mûszaki ismertetôt tartottak az aszfaltkeverô állomásról, bizonyítva azt, hogy ennek mûködése egyáltalán nem környezetszennyezô. A találkozón jelen voltak a Milvus madarászcsoport képviselôi is, akik ellenezték, hogy az aszfaltkeverô Sáromberkén legyen, mivel a legelôn a gazdasági létesítmény megzavarta volna a madarak életterét. A polgármesteri hivatal és a cég március 14-én kötötték volna meg a szerzôdést, ezt megelôzô éjjel azonban röpcédulák jelentek meg a faluban, amiben többek között az állt, hogy megmérgezik a levegôt, kormos lesz a gabona és a kiterített ruha, megmérgezik a gyerekeket az aszfaltkeverô állomással. Közben az aszfaltkeverôt ellenzô sáromberki fiatalok 550 aláírást gyûjtöttek, s nyújtottak be a polgármesteri hivatalhoz. A tanács el sem fogadta a részletes településrendezési tervet, s a cég sem készítette el a környezetvédelmi engedélyhez szükséges hatástanulmányt. A Milvus madarászcsoport egy olyan beadvánnyal fordult a megyei környezetvédelmi ügynökséghez, amiben jelezte, hogy az említett területet az Európai Unió által támogatott romániai természetvédelmi területekre vonatkozó Natura 2000 program keretében védetté szeretnék nyilvánítani, ezért ellenzik az aszfaltkeverô állomást. A közhatóság ennek alapján átiratot küldött a polgármesteri hivatalhoz, amelyben kérte, hogy válasszunk ki egy másik területet.

– A falubeliek nagy része akarta az aszfaltkeverô állomást, de mivel nem volt más helyen területünk, a cég Nagyernyére költözött, ahol egy magánszemélytôl vásárolta meg a telephelyet. A korábbi bérleti szerzôdés szerint a díj ellenében a Drumserv Rt. leaszfaltozta volna az iskola udvarát, több járdát és utcát, ettôl elesett a község. A gólyák nyertek ugyan, de a falusiak veszítettek – vélte a polgármester, aki azt is kijelentette, hogy "félrevezették az embereket", s emiatt most szegényebb lett a község. Hogy milyen volt az ellenkampány, igazolja az is, hogy egyesek azt állították, a cég lefizette a polgármestert, s ezért ragaszkodott a sáromberki helyszínhez, pedig nem errôl volt szó – mondta a polgármester.

Pap Tamás, a Milvus madarászcsoport elnöke lapunknak elmondta, az Európai Unió madárvédelmi és a természetes élôhelyek megóvására vonatkozó keretirányelveinek megfelelôen egyesületük felvállalta, hogy tudományos alapossággal elkészíti a Natura 2000 program keretében az országban e két szempont szerint védelemre szoruló madárfajok listáját, illetve a különlegesen védett övezetek térképét. A gólyák miatt Sáromberkét is és az említett 2 hektáros legelôt – a madarak élettereként – is belefoglalták programjukba. A Natura 2000 programot az év végéig kell befejezni, de kivitelezése késhet – mondta a szakember –, ezért az aszfaltkeverô állomás sáromberki telephelyét ellenzô sikeres akció után nem történt semmi. Különben a falu sem akarta a környezetszennyezô létesítményt – mondta végül, a polgármesterrel ellentétben, lapunknak Pap Tamás.

Szabó László mérnök, a Drumserv Rt. igazgatója elmondta, új berendezést szerelne fel, ami teljes mértékben megfelel az európai uniós környezetvédelmi elvárásoknak. Háromlépcsôs szûrôberendezés tisztítja majd a földgázzal mûködtetett állomást, így kizárt, hogy mérgezô anyagok kerüljenek a levegôbe. A telephelyet pedig leaszfaltozzák és rendszeresen tisztítják majd, így kevés por kerül majd a levegôbe. Jelenleg folyamatban van az engedélyek beszerzése, s úgy tervezik, hogy augusztus végén üzembe helyezik az állomást. Valóban volt egy egyezség a hivatal és a cég között, hogy a területbérleti díj ellenében a Drumserv elvállal aszfaltozási munkálatokat, de ez már nem érvényes – mondta az igazgató.

Sáromberke a legtöbb fehér gólyával rendelkezô helység a környéken – áll egy táblán a település bejáratánál. A Milvus madarászcsoport nyilvántartása szerint 14 pár fészkel itt, az idén kivételesen jó szaporulattal.

– Képmutatók azok, akik egyes törvények megszavazása érdekében az európai uniós követelményekre hivatkoznak, miközben a kisebbségi törvény elfogadása esetén már több mint egy éve elutasító magatartást tanúsítanak, dacára annak, hogy ez is szerepel a uniós követelmények között – jelentette ki Markó Béla kedden, bukaresti sajtóértekezletén.

A szövetségi elnök kiábrándultságának adott hangot annak kapcsán, hogy tegnap délelôtt egyes koalíciós parlamenti képviselôk távolmaradása okozta kvórumhiány miatt délutánra kellett halasztani a tervezet bizottsági vitáját. Nem az ellenzéknek, hanem a hatalmon lévô pártoknak, a koalíció tisztségviselôinek érdeke saját tervezeteinek elfogadtatása – szögezte le. Markó Béla felhívta a partnerek figyelmét arra, hogy a kisebbségi problémák rendezése, a kisebbségi közösségek jóléte, közérzete legalább annyira fontos célkitûzés, mint bármely más általános probléma rendezése. Nekünk is vannak szakembereink, a kisebbségi értelmiség is képes a közösségre vonatkozó kérdésekben helyesen dönteni – hangsúlyozta a szövetségi elnök, hozzátéve, hogy elutasítani a kulturális autonómiát, az autonómiatanácsok megalakulásához való jogot, egyenértékû az adott kisebbség szakembereinek, ezek képességeinek alábecsülésével.

Az Irakban tartózkodó román csapatok visszavonása kapcsán a szövetségi elnök úgy vélte, kizárólag józan elemzés után lehet dönteni. Megengedhetetlen, hogy egy ilyen fontos kérdést bárki is pártérdekeknek rendeljen alá. A szövetségi elnök szükségesnek tartja a csapatok visszavonásáról szóló közvitát, de ennek csakis akkor van értelme, ha ez bizonyos politikai tisztségviselôk közötti nézeteltérésektôl független módon zajlik.

Markó Béla szerint elfogadhatatlanok azok az egyre gyakoribbá váló helyzetek, amikor a miniszterelnök nyilatkozik, és azonnal ennek ellenkezôjérôl foglalnak állást a Demokrata Párt képviselôi, vagy az Államelnöki Hivatal, de az sem, ha a demokraták nézeteivel ellentétes álláspontot képviselnek a liberálisok. "Felkérjük a demokrata és liberális kollégáinkat, az államelnököt és a miniszterelnököt, hogy a politikai vezérelvek kölcsönös tiszteletben tartása mellett, a közösen kidolgozott programok megvalósítása érdekében próbáljanak szolidárisan cselekedni a következô idôszakban."

A rendkívüli parlamenti ülésszak munkálatai kapcsán a szövetségi elnök közölte: elégedett, hogy tegnap a bizottságban megszavazták a pártok finanszírozásáról szóló törvénytervezetet, és reményét fejezte ki, hogy a jogszabályt sikerül a plénumban is megszavazni.

Az Országos Integritási Ügynökség létrehozásáról szóló tervezetrôl szólva Markó Béla rendkívül fontosnak tartja ennek elfogadását, és bejelentette, az RMDSZ benyújtotta az erre vonatkozó módosító javaslatait.

Ami a Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester által tett, a helyi tanácsokban történô anyanyelvhasználatra vonatkozó nyilatkozatokat illeti, Markó Béla leszögezte: amit a polgármester mûvel, az nemcsak szemtelenség, hanem a hatályos törvények súlyos mellôzése is. Emlékeztette arra, hogy mind Románia alkotmánya, mind a nemrég módosított 215-ös, helyi közigazgatásra vonatkozó törvény biztosítja az anyanyelv használatát azokban a közigazgatási egységekben, ahol a kisebbségi lakosság számaránya meghaladja a 20%-ot. A szövetségi elnök ezen jogszabályok fellapozását javasolja Dorin Floreának, annál is inkább, hogy a közigazgatási törvény a polgármesteri tisztség gyakorlására is tartalmaz elôírásokat. "Nem értem, hogy miért lennénk mi a szemtelenek, akik a törvények alkalmazását kérjük" – tette hozzá Markó Béla.

A sajtóértekezleten beszámolt a szombati SZKT döntéseirôl, a helyi önkormányzati képviselôk tevékenységének elemzésérôl, hangsúlyozva a hatékonyság és a versenyképesség növelésének fontosságát az önkormányzatokban.

A Maros Megyei Prefektúra közleménye szerint a június 30. és július 2. között lehullott záporesô és zivatar több városban és községben is károkat okozott.

Dicsôszentmártonban 59 háztáji gazdaságot, 7 hektár termôföldet és 5 hektár kaszálót árasztott el a víz, 3 híd és 10 palló, továbbá Bábahalmán 3 km töltés rongálódott meg. A Dicsôszentmártoni Polgármesteri Hivatalt és a Közösségi Rendôrség székhelyét sem kerülte el a víz.

A lehullott csapadék a Bábahalma és a DN 14 A közti 3 kilométeres bekötôutat is tönkretette, és Dicsôszentmártonban 1 km utat rongált meg.

Szovátán a 18-as és 21-es villák, a Szent Ferenc Árvaház, a Medve-tó terasza és a sportpálya támfala károsult. Mellékutakat (Tivoli, Sas, Rózsa, Vadász) zártak el a kidôlt fák és 200 méter csatornahálózatot tett tönkre az esô.

Radnóton 14 házat és 357 háztáji gazdaságot, 370 mezôgazdasági területet, az Energetikei Líceumot, egy magánvállalkozást, Agromecet, 140 kutat árasztott el a víz és 80 állat vesztét okozta. Marosdég környékén 2 híd és 45 palló károsodott és 4 km utat mosott el a víz.

Nagy- és Kissármáson 10 házat, 29 háztáji gazdaságot, szolgáltatóegységeket árasztott el a víz és 50 szárnyastetemet találtak. Kissármáson a tûzoltóknak egy 76 éves személyt kellett sürgôsen kimenekíteniük a házból.

Küküllôdombón és Sövényfalván 35 lakás, 48 háztáji gazdaság és 8 km községi út rongálódott meg.

Oláhkocsárdon és Mezôsályiban 35 lakás, 32 háztáji gazdaság került víz alá, 4 híd és 468 szárnyas vált a víz áldozatává. Ugyanitt a DN 14 A országutat 800 méteres szakaszon károsította a víz.

Cintoson a 107 G és 153-as megyei utak állapotát rongálta meg az esôzés.

A tekeújfalusi községi út 2,5 kilométeren használhatatlanná vált a gépjármûforgalom számára.

Uzdiszentpéteren 2 hidat, 6 pallót, 6 gyalogátjárót és 50 hektár legelôt károsított a víz.

Tusonban egy romba dôlt házból két személyt és ezek javait kellett kimenteni.

A hét végén valószínûleg befejezik a Szászrégen és Gödemesterháza közötti országút kátyúzását – tájékoztatott Szabó László, a Drumserv Rt. vezérigazgatója. A munkálatokat az Országútkezelô Ügynökség finanszírozta. A foltozás mintegy 33 milliárd lejbe került. Felvételünk Ratosnya központjában készült. A munkálatot nem kell összetéveszteni a Marosvásárhelyrôl kezdôdô teljes rehabilitálással, amit a Közlekedésügyi Minisztérium támogat.

Székelyvécke község területén több mint 120 idôs, beteg, magára hagyott embert lát el a Caritas otthoni beteggondozói szolgálat. E feladatot Szôcs Cecília vállalja fel.

– A világtól elzárt településekrôl van szó, s itt fôleg Zsákodra gondolok. Hetente járok el a rászorulókhoz, a terepjáráshoz a gyulakutai központ kéthetente biztosít gépkocsit. A beteggondozás nagyon komplex, de fôleg a minden második hétre által kiírt gyógyszerek beszerzésébôl és a körülbelül 30 receptre felírt gyógyszer napra szóló kiadagolásából áll. Nagyon sok a vérnyomásos, szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedô és cukorbeteg. Számukra nagyon fontos, hogy a gyógyszeradagolás pontos és folyamatos legyen. Tíz lábszárfekélyes betegem is van, ôket kötözni kell. A kötszer beszerzésébe besegít egy osztrák újságíró, aki nagyobb mennyiséget szokott hozni, ô Székelyszálláson vásárolt házat.

Az idôs emberek az egészségi problémák mellett leginkább a magánnyal küzdenek. Napokig senki sem nyitja be az ajtójukat, nincs, kihez szóljanak. Azért is várnak engem, hogy elbeszélgethessenek. Átérzem az emberek fájdalmát, nehézségeiket. Sok helyen még a fa behordását, kisebb takarítást, bevásárlást is vállalok, mert sajnálom a meggörnyedt, oszteoporózisos mamákat, ahogy cipekedni látom ôket. Sok esetben a fejszét is megfenetem, hogy a favágó ne zsörtölôdjön a fejszére – mondta Szôcs Cecília.

Jegyzet

Ha valakinek netalán furcsának tûnne a címbeli szavak társítása, megnyugtathatjuk. Tegnap a megyénkben érettségire állt 1023 diák a magyar írásbeli során e témáról is kellett törje a fejét. Elsô tételként Petôfi Sándor Mögöttem a múlt címû versének összefüggô szövegben való értelmezése szerepelt. Az epigramma sajátosságainak felismerésére, a szóképek és stílusalakzatok felfedezésére és értelmezésére, az idô és értékszembesítés vizsgálatára, az elégikus esztétikai minôség felfedezésére és megindoklására 40 pont járt – ha mindezt a megfelelô módon tették. Harmincpontos volt a harmadik tétel, amelynek során egy olvasott klasszikus modern regényt kellett az érettségizôknek bemutatniuk (téma, mûfaji sajátosságok, történetalakítás, idôkezelés, a térstruktúra, a szereplôk és szereplôk közti viszonyok), logikusan és koherens módon. A második tételben, 10 pontért egy Herakleitosz-idézet mellett kellett érvelniük: "Ha a boldogság a testi gyönyörökben állna, akkor boldogoknak nevezhetnôk az ökröket, amikor borsót kapnak enni." A tétel megalkotója valószínûleg meg tudná indokolni, hogy miért esett erre a szövegre a választása. Azon viszont, hogy milyen érvelésre számított az érettségizô 18 éves diákok részérôl, órák óta gondolkodom. Mivel nincs mezôgazdasági képzettségem, nem tudom, hogy az ökrök mennyire örülnek a borsónak, amiképpen azt sem, hogy borsóevés közben milyen testi gyönyöröket élhetnek át. Az állattenyésztési szakemberek szerint minden szarvasmarha szereti a borsót, ami valójában luxuseledelnek számít, de általában nem az ökrök, hanem a növendék állatok és a fejôstehenek fejadagjába keverik (15-20 százalékban), hogy növelje a tejtermelést és gazdag fehérjetartalmával serkentse a növekedést. Ami a szegény ökrök testi gyönyörét illeti, akiket már azelôtt kiheréltek, mielôtt e szexuális gyönyöröket valaha is átélhették volna, nos, e "jogfosztottságot" nem igazán pótolja, ha netalán borsót csemegézhetnének. Amire aligha van esélyük. Az idézet kiválasztója talán arra számított, hogy a diákok eljutnak a nagy felismeréshez, miszerint a boldogság nem csupán a testi gyönyörökbôl áll. Vagy ellenkezôleg, a kiheréltek, kasztráltak számára mégiscsak az étkezés öröme jelenthet igazi örömöt. Annyi szép, tanulságos idézet van a magyar irodalomban. Hogy miért kellett ilyen példával "ökörködni" anyanyelvbôl, amikor az átlag diák számára amúgy sem volt könnyû a másik két feladat megoldása?

Tiszta "marhaság"! – mondta a második magyar tételre tegnap egy írásbelirôl kilépô diák. Tévedett volna?

(MTI) Számos európai kormány tettestárs volt a terrorizmussal gyanúsított személyek illegális átszállításában, kiadatásában – szögezte le az Európai Parlament illetékes vizsgálóbizottsága elôtt, a testület strasbourgi ülésén Dick Marty svájci törvényhozó, aki az Európa Tanács megbízásából vizsgálta a titkos CIA- járatok és -börtönök ügyét, s akinek jelentését ez utóbbi szervezet parlamenti közgyûlése a múlt héten fogadta el.

Marty szerint a kormányok részvétele – legyen szó szándékos akciókról vagy éppen hanyagságról – bebizonyosodott, és "sok kormány tudja, hogy ez egy olyan kérdéskör, ahol nagyon rossz a lelkiismeretük." A Brüsszelbe eljutott tudósítások szerint a svájci törvényhozó kérdésekre válaszolva külön is kitért néhány országra. Így például Románia – amelyet jelentésében titkos CIA-börtön befogadásával gyanúsított, bár ezt Bukarest cáfolja – Marty szerint nem ment elég messzire saját belsô vizsgálatában. Lengyelország esetében azt hánytorgatta fel, hogy a varsói vezetés nem hajlandó elismerni egy CIA-járat létezését, holott azt az európai légiirányító központ, az Eurocontrol adatai bizonyítják.

Macedónia kapcsán pedig egyenesen azt állította, hogy a balkáni ország hatóságai hazudtak, amikor az Európai Parlament vizsgálóbizottságának tagjai egy gyanús ügy kivizsgálása végett a helyszínre látogattak. Mindenesetre a svájci törvényhozó nem volt hajlandó kiemelni egyik vagy másik országot, mondván, hogy a teljes igazság még nem ismert. "Egyes országok valószínûleg sokkal jobban belekeveredtek ebbe az ügybe, mint ahogy azt ma gondoljuk" – tette hozzá.

Az Európai Parlament ezen a héten fog szavazni saját vizsgálóbizottságának jelentésérôl. Ez szintén bírálja majd a terrorizmus elleni harc kapcsán elkövetett, a képviselôk szerint törvénytelen CIA-akciókat és számos európai kormány közremûködését mindebben. A határozati javaslat viszont még módosulhat, kiszivárgott hírek szerint ugyanis több jobboldali képviselô számos módosító javaslatot adott be egyes kifejezések enyhítésére.

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet, az EBESZ soros elnöke, Karel De Gucht belga külügyminiszter megpróbál közvetítôként fellépni, s így segíteni egyes "befagyott konfliktusok", azaz már évek óta fennálló feszültséggócok problémájának megoldásában. Ezt Karel De Gucht az EBESZ parlamenti közgyûlésének hétfôi brüsszeli megnyitóján közölte.

Gucht a "befagyott konfliktusok" között hármat emelt ki, a hegyi-karabahit, a dél-oszétiait és Dnyeszter mentit. Mindegyik olyan, amely még a Szovjetunió szétesésébôl ered: Hegyi-Karabah Azerbajdzsán területén van, de többségében örmények lakják, Dél-Oszétia Grúzia szeparatista körzete, a Dnyeszter Menti Köztársaságot pedig az ottani orosz lakosság kiáltotta ki önhatalmúlag, elszakadva Moldovától. "Az EBESZ soros elnökeként már jártam ezekben az országokban, s találkoztam a szembenálló felek képviselôivel. Felajánlottam szolgálataimat, s kész vagyok folytatni erôfeszítéseimet elnökségem második felében is" – mondta a belga diplomácia vezetôje. (Belgium EBESZ-elnöksége december végéig tart.) Ugyanakkor azt is jelezte, hogy a megoldás alapvetôen az érintettektôl függ, s például hiába tartott a közelmúltban két találkozót is az azeri és az örmény elnök, egyelôre nem körvonalazódik az egyezség. Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet Montenegró közelmúltbeli csatlakozása óta immár 56 európai, amerikai, illetve közép- ázsiai országot tömörít, s a kelet-nyugati párbeszéd egyik fórumaként szolgál. Parlamenti közgyûlése, amely mintegy 700 képviselôbôl áll, évente egyszer tanácskozik.

Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden felszólította Iránt, hogy fogadja el az atomprogramjával kapcsolatos nemzetközi javaslatcsomagot.

Kijelentette: szeretné, ha elkezdôdnének a javaslatcsomagról szóló tárgyalások Iránnal a világ hét legfejlettebb ipari államát és Oroszországot tömörítô Nyolcak csoportjának (G8) jövô heti oroszországi csúcsértekezlete elôtt, de hozzátette, hogy ezt maga is valószínûtlennek tartja. Nagy nyomás nehezedik Iránra, fôként a nyugati országok részérôl, annak érdekében, hogy legkésôbb július 12-ig fogadja el a Biztonsági Tanács öt állandó tagállama és Németország által elôterjesztett javaslatcsomagot. Ez politikai és gazdasági ösztönzôket kínál fel Teheránnak arra az esetre, ha felhagy urándúsító tevékenységével, és szankciókkal fenyegeti, ha továbbra is dúsít uránt.

A 150 képviselô eskütételével kedden Pozsonyban megalakult a Szlovák Köztársaság új, hat pártból álló parlamentje.

A június 17-i elôre hozott választás 29,1 százalékos eredményeinek alapján a Robert Fico vezette Irány – Szociáldemokrácia (Smer-SD) elnevezésû, eddig ellenzéki párt 50 mandátumhoz jutott. A leköszönô kormányfô, Mikulás Dzurinda vezette Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió – Demokrata Párt 18,3 százalékkal végzett, és így 31 mandátumot szerzett, az elôzô ciklusban parlamenten kívüli Szlovák Nemzeti Párt (SNS), élén Ján Slotával, 11,7 százalékos eredménnyel 20 mandátumot nyert. Ugyanennyi, 20 mandátumhoz jutott az elôzô két ciklusban kormánypárti szerepben politizáló, a választáson 11,6 százalékos eredményt elért Magyar Koalíció Pártja. 8,7 százalékos eredménnyel, 15 mandátummal kapott helyet ismét a parlamentben a két cikluson át ellenzékben politizáló Vladimír Meciar vezette Néppárt – Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (LS-HZDS), 8,3 százalékkal és 14 mandátummal pedig a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), amely a Dzurinda- kormányból való kilépésével az elôre hozott választást elôidézte.

A gyors lefolyású pártközi tárgyalások nyomán az új kormány megalakításával megbízott Fico a magyarellenes politikájáról elhíresült nacionalista SNS-t és Meciar pártját, az LS-HZDS-t választotta koalíciós partnerének. Fico partnerválasztásának külföldi visszhangja komoly visszatetszéseket jelez, mert a kilencvenes években együtt kormányzó Meciar és Slota kormányának felróják, hogy Szlovákiát éveken át elszigetelték, minek következtében akkor kútba estek az ország NATO-tagságának esélyei, és megtorpantak az uniós csatlakozást célzó folyamatok. Ennél is súlyosabb kifogás, hogy Fico az SNS-sel szélsôségesen nacionalista erôt vett be a kormányába.

A három kormánypártnak összesen 85, az ellenzéki pártoknak 65 mandátumuk van az új törvényhozásban, melynek képviselôi a leköszönô megbízott házelnök, Bugár Béla kezébe tették le a képviselôi esküt.

A házelnöki poszt egyetlen jelöltje a Smerhez tartozó Pavol Paska. A négy alelnöki poszt közül három a kormánypártoknak, egy az ellenzéknek jut.

A hivatalos menetrend szerint az új parlament alakuló ülését követô órákban Dzurinda kormányának kellett benyújtania lemondását, Ivan Gasparovic államfônek pedig kineveznie a Fico vezette új kormányt, melynek 16 tárcája közül 11 jut a Smernek, 3 az SNS-nek, 2 pedig az LS-HZDS-nek. A kormány és a parlament megbízatása négy évre szól.

Mihail Hardau oktatási miniszter egy keddi sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az a bizonyos öt személy, akit azzal gyanúsítanak, hogy elárulták a román nyelv és irodalom írásbeli tételeit, már nem férhet hozzá a tételekhez.

A miniszter hozzátette, hogy a román nyelv és irodalom vizsgatételeket az országos vizsgaközpont (SNEE) bizonyos alkalmazottai adták ki.

A tételeket nem ismerte sem a minisztérium, sem az országos érettségi-bizottság. Szeretnénk, hogy a SNEE-nél történtek után egypár ember jusson börtönbe, legyen már egyszer rend ebben az országban", mondta az oktatási miniszter.

A miniszter szerint csak öt embernek volt hozzáférhetôségi joga a tételekhez, a vezérigazgatónak, az igazgatóhelyettesnek, az informatikusnak és a két alfelügyelônek, akik kidolgozták a tételeket.

Az intézmény vezetôségére vonatkozóan megjegyezte, hogy a SNEE volt igazgatójáról van szó, Adrian Stoicáról, ô az egyik, aki ismerte a tételeket.

A miniszter kijelentette, hogy nagyon súlyos a helyzet, ezért a kivizsgálás az ügyészség és a rendôrség jogkörébe tartozik.

Adrian Stoica, a SNEE volt igazgatója azt mondta a Mediafax tudósítójának, hogy az oktatási miniszter minden kijelentése önmaga ellen fordulhat. "Az alatt a nyolc év alatt, amíg igazgató voltam, egyetlenegy információt sem hoztam nyilvánosságra a vizsgatételeket illetôen. Egy tevékenység összehangolása abból áll, hogy elmondod a felügyelôknek, milyen nehézségi fokú legyen a vizsgatétel", tette hozzá.

Stoica szerint a kivizsgálás eredményéig a miniszternek nem kéne több kijelentést tennie.

"Milyen legyen a közalapítványok utáni világ?"

A szakállamtitkár elmondta, hogy Gyurcsány Ferenc több alkalommal találkozik a határon túli magyar szervezetek vezetôivel, akikkel már közvetlenül a kormány megalakulása után megkezdte a konzultációkat a nemzetpolitika új koncepciójáról.

Gémesi Ferenc hangsúlyozta: nem öncélú volt az a döntés, hogy megszûnik a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) és feladatait a MeH keretében kialakított külpolitikáért és nemzetpolitikáért felelôs államtitkárság veszi át.

"Valóban koncepcióváltás eredménye a szerkezetváltás" – hangsúlyozta az szakállamtitkár, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy alapvetôen más helyzet van ma, mint amilyen helyzet volt 1992-ben, a HTMH létrejöttekor, illetve az azt követô években.

A határon túli magyarok identitásának megôrzését, az intézményeik kiépítését szolgáló intézkedések eredményeként ezen kérdésekben ma már a szinten tartás a feladat. A magyar nemzetpolitika jelenlegi szervezeti struktúrája arra viszont nem alkalmas, hogy megfeleljen az új igényeknek: annak, hogy a határon túli magyar közösségek versenyképességét erôsítse a támogatás, illetve a támogatás eszközeit uniós forrásokkal is bôvíteni lehessen.

"Nagyon sok energia, pénz fordítódott erre a területre, de az eredményesség oldalán nem mindig az jött ki, amit szerettünk volna" – mondta.

Gémesi Ferenc emlékeztetett arra, hogy napirenden szerepel a közalapítványokat 2007 végével megszüntetô törvény elfogadása az Országgyûlésben, így ki kell dolgozni, hogy "milyen legyen a közalapítványok utáni világ".

A határon túli magyarság támogatása jelenleg elsôsorban az Illyés, az Apáczai és az Új Kézfogás Alapítványon keresztül történik.

A szakállamtitkár hangsúlyozta, hogy az idei év átmenet lesz: a 2006-ra megítélt pénzeket kifizetik, a hogyan továbbról viszont megkezdôdtek a konzultációk, egyebek között a határon túli magyarok képviselôivel.

Külön kitért arra, hogy szeretnék elkészíteni a határon túli magyar oktatási- kulturális intézmények azon listáját, amelyek fenntartásához feltétlenül szükség van a magyar költségvetés támogatására. A magyar kormány a kiszámítható költségvetési támogatással szemben azt az elvárást fogalmazza meg, hogy ezeknek az intézményeknek a tevékenysége komoly minôségû és politikamentes legyen.

Gémesi Ferenc a távirati irodának a Magyar Állandó Értekezlet jövôbeni szerepét firtató kérdésére úgy válaszolt, hogy a magyar-magyar párbeszédben a párbeszéd fontos, nem a szervezeti forma. Kívánatosnak nevezte, hogy minél több szint, csatorna álljon a párbeszéd rendelkezésére, a kapcsolattartásban minél több elem szerepeljen.

Calin Popescu Tariceanu kormányfô arra kérte Monica Macovei igazságügyi minisztert, dolgozzon ki egy olyan jogszabály-tervezetet, mely az állami költségvetésbôl vagy európai pénzekbôl finanszírozott projektek esetében megtiltja a versenytárgyalásokon való részvételt azon cégeknek, melyek egy korábbi munkálatnál nem tartották be a szerzôdésben foglalt elôírásokat.

"Azon romániai cégek esetében, melyek közpénzekkel dolgoznak, de nem tartották be a szerzôdésben vállalt kötelezettségeiket, tiltsák meg az állami vagy európai pénzekbôl finanszírozott projektek versenytárgyalásain való részvételt", nyilatkozta a kormányfô kedden az Európai Integrációért Bizottság Viktória-palotában sorra került ülésén.

Tariceanu rámutatott, a hatóságok olyan információkat kaptak, hogy a projektek kivitelezésében észlelt késéseket a kiválasztott cégek technikai, adminisztratív és pénzügyi ügyetlensége okozza.

"Nem érdekel, hogy a cég azt mondja, nem képes egy épületet befejezni július elsejére, amikor én ezt vállaltam és ezt az idôpontot továbbítottam Brüsszel felé is", mondta a kormányfô.

Úgy véli, a törvénykezés "megfelelôen kényszerítô kell legyen", hogy a szerzôdésben foglaltak betartására kötelezze a cégeket.

Támogatásáról biztosította Gurmai Zita (MSZP), az Európai Parlament szocialista képviselôje a testület plenáris ülésének keddi napján az Európai Bizottságnak azt a kezdeményezését, hogy folytatódjék a határokon átívelô, régióközi együttmûködés támogatása uniós forrásokból.

A szocialista képviselô Jan Olbrycht lengyel néppárti képviselô e témában készített jelentésének vitájában szólalt föl.

Az Európai Bizottság a régióközi együttmûködést támogató, most kifutó Interreg-program tapasztalataira építve javasolta egy új finanszírozási célterület bevezetését. Ez két szomszédos, de más országhoz tartozó régió esetében támogatná a régióközi együttmûködést és a tapasztalatcserét. A képviselôk a költségvetési megállapodásban 300 millió euró pluszt harcoltak ki a területi kohézió támogatására. A szakbizottság ebbôl 200 milliót a határokon átnyúló együttmûködésre fordítana.

Gurmai Zita beszédében úgy vélte, "az európai polgárok azoknak a természetes régióknak a keretein belül kívánnak élni, amelyeket nem a politikusi önkény, a nyertes vagy vesztes háborúk utáni egyezkedés, hanem a természetes történelmi fejlôdés alakított ki".

A magyar képviselô az Európai Unió egyik legnagyobb vívmányának mondta, hogy a régiók a szubszidiaritás szellemében, demokratikus úton, a közvetlen, immár határokon átívelô együttmûködés keretében intézik ügyeiket. Kijelentette, "Magyarország számára az unió 2007-es bôvítésével, Románia és Bulgária, majd késôbb Horvátország csatlakozásával a határokon átívelô együttmûködés még nagyobb jelentôségre tesz szert", hiszen a határon túli magyarok számára "a közös fejlesztés még inkább azt jelenti, hogy a korábbi határvonalak virtuálisak lesznek".

Cristian Georgescu PSD-szenátor aggodalmának adott hangot, hogy a jelenlegi hatalom aláaknázza a PSD által az elôzô kormányzat idején kiépített nemzetközi hitelességet. Véleménye szerint Calin Popescu Tariceanu kormányfônek a román csapatok Irakból való kivonására vonatkozó nyilatkozata "súlyos diplomáciai hiba", ami az instabilitás, komolytalanság üzenetét hordozza a nemzetközi közvélemény irányába.

A PSD-szenátor a múlt hét végén tartott sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet a jelenlegi hatalom veszélyes politikai játékaira, illetve a kormánykoalíciót alkotó két pártszövetség között dúló politikai harc ártalmaira. "A sokkoló nyilatkozatok, az össze-vissza költségvetés- kiigazítások" bizonyítják, hogy elkezdôdött a választási kampány.

Mint mondta, a PSD aggodalommal figyeli a kormány költségvetés-politikáját, véleménye szerint az indokolatlan kiadásokra, költekezésre van a legkevésbé szüksége a gazdaságnak, mert ezek mind jobban elmélyítik a gazdasági egyensúlyvesztést. A PSD minden rossz okának az egykulcsos adórendszer bevezetését tartja, és kijelenti, a költségvetési deficit hivatalossá tétele elôtt a kormánynak nyilvánosságra kellett volna hoznia a 2007-2009-es költségvetési stratégiát, figyelmeztetnie kellett volna a piacot egy esetleges deficiteltolódásra. Ugyanis, jelentette ki, a költségvetésre nehezedô nyomás egyre nagyobb lesz, és nem világos, milyen forrásokból fogják majd fedezni azokat.

A szenátor arról is beszélt, hogy Owaisse Saadat, a Világbank romániai elnöke aggódik a gazdaság bizonyos ágazatainak stagnálása miatt. "A haladás hiánya a Turceni és a Rovinari energetikai komplexumok esetében, valamint az energiatermelôk privatizálása kiábrándító", nyilatkozta Owaisse Saadat. Ugyanis ezek a privatizációk a kormánybeli viták miatt több mint egy éve leálltak. A megvalósíthatósági tanulmány elkészült, de a gazdasági kérdésekért felelôs miniszterelnök-helyettes halogatja a privatizáció kiírását, mert, úgymond, elôbb szükség van egy "energetikai stratégiára".

Majd’ minden helyet elfoglalt a tömeg, amikor odaértünk, pedig az elôadásnak még se híre, se hamva. A díszletek ugyan ott világlottak a színpadon, de sem este fél tíz, sem fejés, sem tyúkelülés nem volt még (utóbbiakat jegyezték az elôadás kezdetének hivatalos idôpontjaként). Így hát ültünk, ki az isten szabad ege alatti "nézôtéri'' székeken, ki a hosszú asztaloknál, ültünk, ittuk a sörünket, cseverésztünk, miközben a hátunk mögött jóízûen és öntudatosan rotyogott a gulyás, elôttünk pedig halálfélelmében besápadt a flekken és a miccs. Sötétedett már, az égrôl baljósan lógtak a zivatarfellegek, lábuk azonban nem érte el az elôadás elôtti szuszpanszban lacikonyházó publikumot.

Aztán olyan óra elteltével egy kedves úriember hangja harsogta be a csûr elôtti teret: "Megjöttek a színészek! Megjöttek a színészek!" Ez igaz volt, valóban megjöttek, szekéren, pontosabban két szekéren, a játszandó operettnek a színhelyhez igencsak találó jelmezeibe öltözve, énekeltek és mókáztak, majd a színpad mögé kerültek, onnan pedig föl a nyárádmenti világot jelentô deszkákra. És elkezdôdött a játék, figyelt kicsi és nagy, nevetett nagy és kicsi. Mert olyan a produkció, ide való, nem a fôtéri nemzeti nagytermébe, ide, ahol él a közönség és élénken reagál, ahol nyitott a nézôtér, lógnak az égbôl a fellegek és mégsem esik az esô. Ahova írták annak idején. Liliomfi. Jól sikerült az elôadás, nagy siker volt, zsúfolásig megtelt az iskola nem túl kicsi udvara. Hátul a csûr, elôtte a színpad (végre kellô technikával, rendes fényekkel), oldalt a zenészek (mert élô muzsika volt, ide nem megy a playback) és a tisztelt nagyérdemû, az ezerarcú szörny, amely ezúttal igen jól szórakozott. Oldalt a színpad mellett stílszerû tûzoltókocsi. Egyrészt a biztonságért (gondolom), másrészt a hangulatért – kis, piros kocsi volt, nem autó, olyan, amilyenbôl nagyapáink szivattyúzták a vizet a nagy világégések idején. Az elmaradhatatlan bál hajnalig tartott, másnap szentmise és további két elôadás – Pályi János magyarországi bábmûvész produkciója, illetve a helyi gyerekek által elôadott Szent Kinga gyûrûje címû misztériumjáték zárta a rendezvénysorozatot, amely kezdôdött Fekete Pál kisplasztikai kiállításával és Széllyes Sándor-emlékesttel. Csûrszínházi Napok 2006. Mikháza. Jövôre is megyünk!

A napokban a 16. évet zárták a marosvásárhelyi Kántor- Tanítóképzô Fôiskolán, amely a legtöbb végzettet bocsátotta útra a 2005–2006-os tanév végén. A nappali tagozaton végzett 20 hallgató fele tanító és kántor, a másik fele tanító-hitoktató képesítést szerzett. Újdonságnak számít az iskola történetében, hogy 28 levelezô tagozaton végzett fiatal is oklevelet kapott, olyanok, akik 5-10 éve tanítanak, általában félreesô vidéki településeken (mint például Bedében, Szövérden, Székelycsókán, Énlakán, Marosjárában, Kisillyén és más, Kovászna meg Hargita megyei falvakban), illetve hátrányos helyzetû tanulókból álló osztályokban.

A végzôsök Nagykôrösön vették át a diplomát, az ünnepségen Bölcskei Gusztáv református püspök hirdetett igét. A harmadévesek közül a tanító-kántor csoport tagjai a napokban tették le a kántori vizsgát az Erdélyi Református Egyházkerület kántorképesítô bizottsága elôtt, illetve a katolikus vallásúak a katolikus érsekség által kinevezett bizottság, az unitárius diákok pedig Kolozsvárott – tájékoztatott Barabás László igazgató, aki szerint az iskola öt református, három katolikus és egy unitárius kántort bocsátott útra.

Bár eredeti tervük, hogy a református egyház tulajdonába visszakerült volt leányiskola épületét felújítsák, nem járt sikerrel, a vártemplomi gyülekezet régi parókiaépületének átalakítása érdekében már megkezdôdött a gyûjtômunka. Ebben a hollandiai testvériskola nyújtott segítséget. Májusban 15 tagú küldöttség járt a goudai tanítóképzô fôiskolán, ahol a tapasztalatcsere mellett a két képzô diákjai jótékonysági koncertet adtak Hollandia legnagyobb református templomában. Június végén a nagykôrösi református templomban tartottak koncertet, amelyen Laczkó Mária énekmûvész és dr. Dávid István, erdélyi származású orgonamûvész, fôiskolai tanár emelte a fôiskola végzôs diákjai által bemutatott mûsor színvonalát. A jótékonysági hangversenyek itthon is folytatódnak, s az igazgató véleménye szerint a támogatások megalapozták az építkezést, aminek már a tavasszal szeretnének hozzákezdeni.

Az iskola az ôsszel tart felvételit a következô tanévre, az errôl szóló tájékoztatót az intézmény székhelyén már kifüggesztették. Az érdeklôdô diákoknak felkészítôt tartanak. A jövô tanévben is két osztályt indítanak, a nappali tagozat tanító-kántor szakán ingyenes a képzés, a levelezô tagozat fenntartásával a továbbiakban is a kis településeken, szórványvidéken oktató fiatalokon szeretnének segíteni, hogy megszerezzék a képesítést. Az okleveleket, amelyeket a nagykôrösi tanítóképzô bocsát ki, egységesen honosíttatják az RMDSZ Oktatási Fôosztályának a támogatásával.

Az idei év többszörös évforduló a két magyar zeneóriás tevékenységének tükrében. 2006-ban ünnepeljük Bartók Béla születésének 125. évfordulóját, s immáron évszázados Kodály Zoltánnak az a fonográfos népzenegyûjtése, amelyet a Felvidéken, Zoborvidéken végzett. Háromrészes filmünkben felvidéki gyûjtéseiket mutatjuk be az érdeklôdôknek.

Ezt a munkásságot már sokan és sokszor feldolgozták és elemezték, ezért mi egy új aspektust választottunk témánk alapjául. Az elsô részben (Csillagok közt, gyöngyharmaton…) valóságos nyomozást végeztünk. Bejártuk azokat a helyeket – beleértve a szlovák nyelvterületet is –, ahol a nagy elôdök megfordultak. Megvizsgáltuk és feltárjuk azokat az állapotokat, amelyeket ma találtunk.

Emlékeznek-e még Kodályra és Bartókra ezeken a vidékeken? Ôrzik-e még a több száz éves népdalkincset? Van-e még gyûjteni való anyag? Kérdéseinkre rendkívül érdekes válaszokat kaptunk. Munkánkat különösen megkönnyítette, hogy szakértônk maga is népzenekutató, errôl a vidékrôl származik, ráadásul énekli és népi hangszereken játssza is ezeket a dalokat. Agócs Gergely kalauzolásával megnyíltak a zsérei, hórháti, poniki, csallóközi, gömöri otthonok és a népzene, néptánc olyan autentikus tolmácsolóit találtuk meg, akiket élmény lesz hallgatni.

A második epizódban (Hegyeknek völgyében, virágoknak mezejében…) megmutatjuk, kik voltak azok a magyar nyelvterületen élô népzenekutatók, akik elindultak a Kodály és Bartók által kijelölt ösvényeken. Sárosi Bálint, Martin György, Borbély Jolán, Tari Lujza, Ág Tibor, Takács András, Agócs Gergely méltó követôkként vették át az örökséget. A néptánc-illusztrációk a Martin György által gyûjtött és rögzített, és az MTA Zenetudományi Intézetében ôrzött, a pozsonyi Hagyomány Alap fiatal magyar szakértôinek munkája által szinkronizált kópiáiról szólalnak meg.

A még élô gömöri banda viszont még kameránk elôtt mutatkozik be egyenként: Lakatos Adolf (tapadék-neve: Eduárd) vezetésével avatott elôadást hallunk a legszebb dalokból. (Agócs Gergô tárogatón " kísér.")

A harmadik részben (Csak hozzám igaz légy…) azt próbáljuk a nézôk elé tárni, hogyan él tovább ez a muzsika a közösségekben, és milyen hatással voltak a szlovák népzenegyûjtôkre a magyar tudósok. A pozsonyi Ifjú Szívek Magyar Táncegyüttes, Hégli Dusán, Vladimír Michalko mondják el, hogy a színpadi tánc, kórus és hangszeres elôadások hogyan születnek meg a népi zene és tánc ihletésével.

Adásidôk: július 7., 14., 31.

Nem maradhat megemlítés nélkül az idô tényezô, pontosabban a felgyorsult életvitel. Ugyanis a leírtakat kiegészíti, súlyosbítja a jól ismert tény, hogy senkinek nincs ideje semmire, mindenki rohan. A könyvet azonban el kell olvasni, egy képet futtában is meg lehet pillantani, s ha netán nagyon megkapó dolgot mutat, megállásra késztethet. Ugyanakkor az eddig elmondottakat jól ki is egészíti, hogy a képzômûvészeti élet fellendült, soha ennyi alkotótábor és kiállítás nem volt szûkebb pátriánkban, legalábbis kívülrôl, a lapok alapján megítélhetôen. Hogy mindezek által milyen lett világunk? – nos, afelôl ugyancsak eltérnek a vélemények.

Postman régebbi írásaiban nem-egyszer írt arról, hogy Gutenberg nyomdája az emberi kultúra szolgálatában tett felmérhetetlen hozzájárulása során bizony olyan mennyiségû szemetet is termelt, amivel színültig lehetne tölteni a Grand Canyont. Hogy a digitális médium rövid két évtized alatt még ennél is hatalmasabb info-szemétdombot hordott össze a hálóban – ugyancsak nem igényel részletezést. Nyilván nem a média felelôs a szemétért. Na már most, a nagy hangon meghirdetett a tudás társadalma; az info totál; a vége a könyvnek – mindez a típusos feltûnéskeltés szlogenje. Akinek tényleg van néha mondanivalója, nem a többség, hanem a kevesebbek számára, annak nincs szüksége nagy szavakra. Hangoskodók között az mond többet, aki hallgat, s aki ha megszólal, akkor azzal tûnik fel, hogy jól megválogatja az ex afirmatione és az ex suppositione kifejezési formákat, míg mások ordítozva saját maguk hangját sem értik. Napjaink legnagyobb problémája, hogy a digitális médium nem a meghirdetett infokorszakának a kezdetét jelenti, hanem a végét – mondja Postman ünnepi beszédében –, az info a szemét speciális formájává vált, s most legnagyobb problémánk a szeméttôl megszabadulni. További bajaink, ha jól utánagondolunk, hogy a kép dominálta médium a narcizmus és az extrovertáltak színpadjává is vált, ahol az értelem kontraproduktív. Postman azonban az ôt kritizálókat elegánsan elnémítja, emlékeztetve arra, hogy a digitális éra megalapozói kizárólag a nyomtatott szó kultúráján nôttek fel, lettek azzá, amivé lettek. Baljós kicsengésû Postman további kérdése: a nyomtatott szó uralmának csökkenésével párhuzamosan nem fog-e meginogni a demokratikus politika alapja? Nem lesz-e lehetséges, hogy a nyomtatott szó jelentôségének csökkenése a rajta alapuló értelem definíciójának elvesztésével fog együtt járni? Ezt a postmani gondolatot követve, úgy tûnik, hogy magunk mögött felszedjük a pallót, kiegészítve a falusi legény kocsmai verekedéskor követett stratégiájával: legelôször leverni az egyetlen petróleumlámpát. Az önpusztítás módszertana és eszköze. Lehetetlen itt ne hozzáfûzni egy további kérdést: vajon, hosszú távon az igénybevétel hiánya miatt, a racionális gondolkodás elkerülhetetlen satnyulásával számolva, a csillogó digitális korszak nem azt a kulturális csúcsot jelenti-e, ahonnan az út tovább majd csak lefelé vezethet? Azt is számításba véve természetesen, hogy ezt a csúcsot még el sem értük!

Ünnepi beszédét 4 kérdéssel zárta Postman, elôrebocsátva, hogy egyikre sem tud megnyugtató választ adni. Az elsô kérdés minden új technológia megjelenésekor így hangzik: mi az a probléma, amire az új technológia a megoldás? Meggondolandó, hogy nem minden új egy probléma megoldását szolgálja. Ilyenkor nemegyszer a marketing szokta meggyôzni az embereket, hogy lenne egy probléma, amit meg kell oldani. A második kérdés: kinek a problémája? Néha egy technológia olyan problémát hivatott megoldani, ami nem mindenkit érint, és nem azoknak van hasznára, akik a megoldás anyagi terhét kell viseljék. A harmadik kérdés: feltételezve, hogy az új technológia megold egy fontos problémát, de milyen más probléma jön létre a megoldást követôen? Nem ritkán az új probléma sokkal komolyabb és súlyosabb, mint a megoldott. (Nota bene: Teller Ede is felvetette ugyanezt: "A nehézségek abban állnak, hogy mi nemcsak problémákat oldunk meg, hanem problémákat is okozunk.") A negyedik tisztázandó kérdés: az új technológia révén kik a nyertesek, kik a vesztesek? Pro memoria: soha nem volt olyan eset, amikor egy új technológia bevezetése ne károsított volna valaki(ke)t. És tovább: ha Gutenberg ezt a kérdést felvetette volna, rájött volna-e arra, hogy a katolikus egyház tekintélyét fogja aláásni? S ha igen, akkor a szôlôprést nem inkább a borpincében hagyta volna? – kérdezi Postman. Nem tudhatjuk, de ezt a kérdést magunk megválaszolhatjuk megnyugtató módon: az emberi becsvágy valaki mást kerített volna hatalmába, aki a szôlôpréssel ugyanúgy könyvet nyomtatott volna.

Postman negyedik kérdéséhez van két esemény a történelemkönyvekbôl: 1806-ban Lyon fôterén összetörték és elégették a takácsok a Joseph-Marie Jaquard által feltalált lyukkártya-vezérlésû szövôszéket; 1844-ben a porosz hadsereg verte le a sziléziai takácsok lázadását, akik munka és kenyér nélkül maradtak a gépi szövôszék térhódítása miatt. Angliában pedig, a vaslady hatalomra jutása elôtt az angol szakszervezeteknek sikerült mindenféle modern technika bevezetését megakadályozni a hagyományos bányaiparban, éppen azért, hogy ne kelljen munkásokat elbocsátani. Mindez azonban súlyos következményekkel járt az ország gazdasági helyzetére, amit a vaslady olyan intézkedésekkel hozott helyre, amelyek manapság a globalizáció és a vele kapcsolatba hozott turbó-kapitalizmusban nyilvánulnak meg. A könyvnyomtatásnak is volt egy vesztese – és ezt is ki kell mondanunk –, éspedig a római katolikus egyház.

A kép(alkotó) milyen kérdésre keresi ill. ad választ?

Hogy régen, a digitális éra elôtt mire volt válasz egy kép? Eléggé jól megválaszolható: vagy dokumentált valamit/valakit, vagy bemutatott valakit/valamit, vagy esztétikai igények kielégítését szolgálta. Mindazonáltal voltak általánosan elfogadott és jól meghatározott képalkotási/szerkesztési szabályok, amelyek nagy része mindmáig érvényes.

(Folytatjuk)

11 milliárd lejes beruházással teljesen átalakítják a felvételünkön látható nagyernyei kultúrotthont. A régi épületre egy emeletet húznak fel, kicserélik a vezetékeket, központi fûtést vezetnek be. Ide költözik majd át jelenlegi székhelyérôl a polgármesteri hivatal. Az üresen maradt helyiségekben a közösségi rendôrség székhelye lesz, de internetklubot és könyvtárat is szeretnének majd nyitni. A márciusban kezdôdött munkálatokat a helybéli Build Invest Kft. végzi, a szerzôdés szerint december 31-ig kell befejezzék. Az átadásra és a költözésre csak márciusban lehet számítani.

A községközpontban levô kultúrotthonnal egy idôben feljavítják és óvodának, iskolának helyet adó termekkel bôvítik az iklandit is. Mivel Székesen az iskola épületét visszavette a református egyház, úgy tervezik, hogy a jövô tanévben a 13 székesi iskolás Iklandon folytatja majd tanulmányait. Az itteni beruházás 5,5 milliárd lejbe kerül.

Szengyel ennél szerencsésebb helyzetben van, ide a korábban lebontott kultúrotthon helyére új épületet húznak fel. Ez közösségi ház lesz, ahova többrendeltetésû termeket is berendeznek majd. A helyi költségvetésbôl erre a munkálatra 5 milliárd lejt szánnak.

Sáromberkén már a tavaly kijavították a kultúrotthont, angol WC-t létesítettek, az itteni munkálatokra 11 milliárd lejt költött a tanács.

Újra megrendezik a sáromberki gólyafesztivált, ezúttal július 8-án, szombaton. Az egész napos rendezvénysorozat délelôtt 10-kor kezdôdik a helyi iskola udvarán, majd a gólyaösvény felavatása következik. Késôbb gyermekversenyre, gulyásfôzô versenyre, szavalóversenyre, könyvbemutatóra, rajzversenyre, a helyi iskola mûsorára, bicikliversenyre kerül sor, utána a Napsugár Táncegyüttes, a Limonádé Tánccsoport, a Madártej Ifjúsági Színtársulat lép fel, koncertezik Bodoni Ildikó és a Defender. Este 10 és éjfél között a focimeccset kivetítôn kísérhetik figyelemmel a résztvevôk, a szünetben a tavalyi fesztiválról szóló filmet vetítik. Éjfélkor felnôtt- tombola és díjazás, majd buli következik. A rendezvénysorozat ideje alatt a Fókusz Öko Központ saját sátort állít fel, ahol ingyenes ivóvíztesztelés és ökoturizmus- tanácsadás is lesz. Mûsorvezetô: Kozsik József.

A Teleki-örökség ápolása

A sáromberki Teleki-kastélyt az Afrika-kutató Teleki Sámuel gróf leszármazottai, Károly, Samu és Mária örökölték és kapták vissza. Mivel az örökösök külföldön élnek (Amerikában, Kanadában és Ausztriában), úgy döntöttek, hogy az épületet a köz javára használják fel. A törvények értelmében még négy évig a kastélyban mezôgazdasági szakiskola mûködik, de az itteni osztályokat el lehet majd költöztetni a marosvásárhelyi szakközépiskolába. Ezenkívül orvosi rendelô és nemrég gyógyszertár is nyílt a kastélyban, mi több, a Milvus madarászcsoport is kapott négy helyiséget használatra. A család négy szobát tartott fenn, amelyeket lakosztályként szeretnének majd berendezni. Megalakult a Teleki-kuratórium, amelynek tagjai az örökösök, ezenkívül a polgármester, helyi tanácsosok, értelmiségiek. Közösen szeretnék majd eldönteni a közel 60 helyiséggel rendelkezô kastély sorsát.

Berekméri D. István történelemtanár, a kuratórium tagja, a Teleki örökség ápolója lapunknak elmondta, eddig szó esett arról, hogy itt az Afrika-kutató Teleki Samunak emléket állító múzeumot szeretnének nyitni. Van már kezdeményezés, a református templom mellett berendeztek két termet. Ezenkívül információs, oktatási és konferenciaközpont létesítésének az ötlete is felmerült. A Teleki örökösök elmondták, nincsen anyagi lehetôségük az épület fenntartására, így minden olyan kezdeményezést támogatnak, amely közhasznot szán majd az épületegyüttesnek. Örvendetes, hogy Zima Ferenc helybéli vállalkozó kibérelte a kastély hajdani parkjában levô tavat és ezt gyönyörûen átrendezte, a sporthorgászoknak civilizált kikapcsolódási lehetôséget teremtett. Marosvásárhely közelsége miatt szeretnék majd a megye turisztikai forgalmába is bekapcsolni a kastélyt, s mivel javítanivaló van ugyan, de más hasonló épületekhez viszonyítva az itteni elég jó állapotban van, azt is remélik, hogy akad beruházó, aki felkarolja a javítási, karbantartási munkálatokat.

Sáromberkét belefoglalták a Natura 2000 természetvédelmi programba, aminek köszönhetôen a gólyák miatt a környéket védetté nyilvánítják. Ön szerint milyen haszna lehet ebbôl a falunak?

Berekméri Árpád nyugdíjas: – Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy Sáromberkét a gólyák miatt védetté nyilvánítják. Sok turista megáll és megcsodálja a madarakat. Hogy mit jelent a Natura 2000 program, arról nem tájékoztattak, így nem tudok bôvebben nyilatkozni, de az már jó, ha ezáltal is híres lesz a falu.

Szántó Lóránt Attila tanuló: – Mindenképpen jó dolognak tartom, ha természet- védelmi terület lesz Sáromberkén. Ezt elsôsorban a faluturizmus fejlesztésére lehetne kihasználni, hiszen tudomásom szerint lesz gólyaútvonal, ahol környezetvédelmi bemutatót tartanak. Ezenkívül itt van a kastély, a Teleki-kripta, a templom, a gólyák mellett olyan érdekességek, látványosságok, amit érvényesíteni lehetne. Hallottam a konfliktusról, ami az aszfaltkeverô állomás létesítése körül robbant ki. Kétségtelenül több munkahely lett volna, de mivel környezetszennyezésrôl volt szó, jobbnak találtam a Natura 2000 program támogatását.

Bôjthe Linda Andrea tanuló: – Nagyon szeretjük a gólyákat. Minden évben gólyanapokat szerveznek, ilyenkor környezetismereti vetélkedô is van, amibôl mindenképpen tanulunk. A falu is ezáltal híres. A falu elônyére válik ez a program, mert talán külföldön emiatt is hallhatnak majd rólunk, s ez is növelheti az idegenforgalmat.

Nagy Enikô elárusítónô: – Környezetvédelem szempontjából mindenképpen hasznos ez a program, bár nem ártana, ha valamilyen beruházás is lenne Sáromberkén, hiszen nagyon kevés a munkahely. Talán a faluturizmus, vagy más szolgáltatás egy kicsit a program szempontjából is fellendíti majd a falut. Jó dolog a környezetet védeni, de az emberek megélhetésére is kellene gondolni.

Birton Valentin nyugdíjas: – A gólya hasznos madár. Minket nem zavar, már megszoktuk a jelenlétüket. Ha védeni kell, hát védjék, mi emellett még megdolgozzuk a földjeinket, legeltetjük állatainkat. Ha tényleg ilyen értékes madár, akkor más falubeli hagyományok mellett ezt is ápolnunk, védenünk kell.

Július 2-án zsúfolásig megtelt a désfalvi unitárius templom. Ünnepelt az egyházközség.

Szentgyörgyi Sándor unitárius lelkész meghívására kapcsolaterôsítô ünnepségre gyûltek össze a helybéli lelkes unitáriusok és vendégeik, az amerikai Belmont város testvéregyházközségének 25 fôs csoportja.

A vendégek Edmund Robinson lelkész kíséretében érkeztek Désfalvára, pénteken. Közben szombaton a dicsôszentmártoni unitárius templomban koncerteztek kórusukkal, nagy sikerrel.

Vasárnap a 11 órától kezdôdô istentiszteleten a vendéglelkész végezte a szószéki szolgálatot, melynek magyar szövegét a helybéli lelkész tolmácsolta.

Bibliai és történelmi példával szemléltette a vendéglátás hosszú történetét.

Zárógondolataiban értékelte és megköszönte a désfalviak vendéglátását és kihangsúlyozta, hogy szeretnék tovább szélesíteni és mélyíteni testvéri kapcsolatukat.

Ezután az amerikai vendégek csodálatos koncertje következett, amelyet Nancy Holland és Alfa Radford vezényeltek. A húsz személybôl álló éneklô csoport négy szólamban, hangszeres kísérettel adta elô kórusmûveit és dalait. Mûsorukban szerepeltek vallásos és világi énekek, amelyek a szabadságvágyról, árvaságról, szeretetrôl, békevágyról, nehéz idôkrôl, havasi gyopárról, fortélyos vidámságról és hetvenhat harsonásról szóltak. Meghatódva hallgatta a közösség a Székely áldás, Székely himnusz, valamint a Fiatal lovaglány címû énekeket magyar nyelven. Az utóbbi két sora így hangzik:

"Akármerre lovagolok,

székely hegyek vesznek körül Désfalva felé."

Úgy gondolom, a szeretet és kölcsönös tisztelet gyönyörû kinyilvánítását érezhette a templomi közösség a mûsor hallgatása alatt.

A vendégszeretet bizonyításában a désfalviak sem maradtak alul. Molnár Sándor már a templomban átadta a család ajándékát: faragott vándorbotot és varrottas batyut, melybe kenyér és só volt "feltarisznyálva¨, valamint egy "vándorcipôt", melyet "felváltva viselhetnek majd zarándokútjukon az amerikai testvérek".

Ezután a találkozás örömteljes pillanatai tovább folytatódtak a templomkertben. Unitárius ôsi hagyományt ápolva, kopjafát avattak a tavaly elhunyt Hans de Muick Keizer amerikai kapcsolatindító unitárius univerzalista lelkész emlékére. A kopjafát a magyarsárosi Tóth Gyula tanító faragta, a vasazást pedig a szintén magyarsárosi Szikszai Csaba kovács végezte.

A kopjafa történetének ismertetése után következett a helybéli és vendéglelkész kopjafaavató beszéde. Nagy örömmel és csodálattal fogadták az ajándékot, és annak története hallatán lelki megnyugvással állták körül az egykori lelkészük emlékére állított fejfát. A faragott kopjafát avató beszédben mindkét lelkész kifejezte abbéli hitét és elkötelezését, hogy a halott szellemét ápolva folytatják és fenntartják az általa a két egyházközség között elindított testvérkapcsolatot.

A vendégek magyar nyelvû éneklésével zárult a templomkerti ünneplés, amit közös asztalülés követett. Ebéd után a vendégek útra készen állva átadták ajándékaikat és a Viszontlátásra, barátaim címû búcsúdallal és Isten áldja köszönéssel távoztak útjuk következô állomása felé.

A lelkészcsalád, az ifjú gondnok, a keblitanács és hívek bizonyságot tettek tisztes helytállásról, vendégfogadásról és szeretetrôl.

Dicséret és elismerés illet minden désfalvi unitáriust, aki e kapcsolat fenntartásában, ápolásában és ôsi hagyományaik megôrzésén fáradozik.

Tóth Katalin tanítónô, Magyarsáros

Amitôl a dombói alszegiek évek óta tartottak, bekövetkezett. Egy felhôszakadás nyomán kiöntött nem a Kis-Küküllô, sem a Nagy- Küküllô, hanem a dombói "szerelempatak", s betonkerítéseket elsodorva, új medret ásva magának árasztott el jó néhány házat, sodort el állatokat, szennyezett kutakat.

Ilyen idôjárási viszonyok között, a megbomlott természeti egyensúlyt, az országszerte látott katasztrófákat figyelembe véve, nincs is ebben semmi különös. Sôt, szerencsés esetnek is mondható (a helyszínen terepszemlézô megyei tanácsos szerint), hiszen emberi élet nem veszett, sem ház nem dôlt össze. És mégis, mégis különös, vagy inkább felháborító, mert az emberi hanyagság, felelôtlenség, igénytelenség, a tehetetlenség, a megalapozatlan politikai ígérgetések, mellébeszélések következményének beszédes – és szomorú példája.

A falu bejárata környékén lakó 30-35 család évek óta több ízben is kérvényezte a Nagypatak medrének szélesítését, mélyítését, a vízügyi szakemberek bevonását (mert ez önerôbôl nem valósítható meg, és az utóbbi 12 évben már háromszor okozott károkat az áradás!), a gondatlan gazdák felszólítását a meder tisztítására, a felelôtlen lakosság büntetését szennyezés esetén. Mindhiába fordultak személyesen vagy írásban a polgármesteri hivatalhoz, a megyei tanácshoz. A választási kampány idôszakában tett ígérgetések, a bólintgatások csak amolyan szemfényvesztésnek bizonyultak. A nemtörôdöm, igénytelen falubeliek pedig annak ellenére, hogy a háztartási szemetet rendszeresen összegyûjtik és elszállítják a településrôl, csak arra voltak képesek (tisztelet a kivételnek, mert ilyen is akad bôven), hogy portájukon kívül, a patak gyûjtôterére vagy egyenesen medrébe hordják az általuk termelt igen változatos (csak az tudja mennyire, aki összegyûjtötte a tiszteletre nem méltó falutársak "ajándékát") fajtájú szemetet.

És hogy minden rosszban van egy jó, azt ezúttal is megtapasztalhattuk. A fiatalok összefogásának és bátorságának köszönhetôen az éjszaka sötétjében, hatósági segítség nélkül, mellig vagy nyakig érô vízben sikerült homokzsákos gátat emelni az elszabadult és nagyrészt már levonuló ár nyomán, így védve meg a házakat attól, hogy ne ömöljön még több víz a szobákba, konyhákba. Köszönet mindenkinek, aki idejét, erejét arra áldozta, hogy segítsen a bajbajutottakon!

És "köszönet" Önnek, polgármester úr, hogy olyan sokat tett (no, nem a zivatar megakadályozására...) a bajok megelôzése érdekében a rövidke két mandátum alatt, és hogy ott volt a csaknem vízbe fúló fiatalemberek mellett, a szakadó esôben, és hogy méltóztatott kocsijából odavetett pillantással nyugtázni: megtettem mindent, amit megtehettem... És mit jelent az árvíz után kivezényelt kaparógép? Döglött lovon patkót? Amennyit ér a patkó, annyit ért az Ön "segítsége" is!

Ja, elfelejtettem: sajnos manapság semmire sincs pénz! Igaz? Csakhogy – és ez most minden dombóinak szól: nem minden a pénz! Az emberi hozzáállás, a segíteniakarás, a felelôsségvállalás, összetartás csodára képes!!!

Simon Kerekes Csilla

Az utóbbi napokban a kerülôutak tartják izgalomban a város lakóit.

Polgármester, tanács, zöldek, mindenki keresi, hogy NEM lehet megoldani a problémát. Mivel én is marosvásárhelyi születésû és állandó ittlakó vagyok, engedtessék meg nekem is, hogy a véleményemet elmondjam. Elôttem világos, hogy két különbözô dologról van szó, amit sokan összekevernek.

1.) Az egyik probléma, a város tehermentesítésére az áthaladó forgalom megoldása. Ezért szükséges egy kerülôút Segesvár–Régen irányában. Úgy tudom, ezt a problémát a megyei tanács intézi és a Voiajor benzinkúttól a Jeddi úton át, Jedd mellett a hegyen át a Szentgyörgy-Ernye közötti útra érne, valahol a Selgros körül. Ezt a megoldást nagyon jónak tartom, mert az erdôt ott szeli át, ahol a legkeskenyebb a sáv, így nem kell sok fát kivágni.

2.) A másik probléma a két városrész, Tudor negyed és a November 7. negyed összekötése a személygépkocsik részére Ez az igény jogos és általában mindenki egyetért, csak a megoldás körül van nézeteltérés. Egyesek a Somostetôn keresztül képzelik el az utat, a Tudorból az Állatkert megkerülésével az új kórház elôtti útba kapcsolódva. Ennek hátránya, hogy nagy szintkülönbség van a hegytetô és a számológépgyár között. Az utat nem lehet meredekre építeni, mert télen is járható kell legyen, ezért a lejtés nem haladhatja meg a 8-10%-ot. A szerpentin meghosszabbítja az utat és nagyon sok fát kell kivágni. A város légszennyezettsége így is nagy. Ezért az erdôt a város közelében nem volna szabad bántani. A másik javaslat egy alagút a hegy alatt a Cutezantei és a Gh. Marinescu utcák között. Az ellenvetés az, hogy ez túl költséges. Ilyen közúti alagút sok városban van. Csak kettôt említek: Róma és Budapest. Nem akarom Marosvásárhelyt e két városhoz mérni, de Marosvásárhelyen is valósítottak meg már nagy dolgokat: gátat a Maroson, a turbina- csatornát, víztelepet, az egész város csatornázását stb. Az is igaz, hogy akkor egy másik doktor volt a polgármester, dr. Bernády György. Neki sem volt pénze és a tanácsnak sem, de elindultak és szereztek. Szerintem a mostani polgármester és a tanács ne siránkozzon és civakodjon, hanem csipkedje magát és szerezzen pénzt, azért választottuk ôket. Ahogy a megyei tanács pénzt szerez a kerülôútra, úgy a város is készítsen egy jól dokumentált pályázatot a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankhoz, mert ez is környezetvédô akció. Ahogy sikerült a megyei tanácsnak, miért ne sikerülne a városinak is. Akarat és munka kell hozzá. Ha már betuszkolnak az Európai Unióba, lássuk valami hasznát is.

Szabadi F. Albert nyugdíjas

Nyilvánosan szeretném tudatni önökkel, hogy f. év május 18-án értesítettem cégüket arról, hogy leválasztottam a tulajdonomban levô lakrészt a távfûtési központosított rendszerükrôl. A fent említettekrôl tájékoztattam a lakóbizottságot is, amelyhez tartozom, és a tömbházban lakók 80%-a is aláírásával alátámasztva adta beleegyezését.

Beadványomat 5348-as iktatószámmal vezették be az Energomurnál. Válaszukból világosan kitûnik, beadványomat nem olvasták el, mert egy sorozatban kiadott válaszlevél érkezett, melyben arról tudósítanak, miért nem engedélyezik leválási kérelmemet folyó év július 31-ig. Ezen levelüket mindenkinek elküldték, aki engedélyért folyamodott hozzájuk. Köztudott, hogy a július 31-i dátum elôtt nem adnak ki és nem fogadnak el aktákat, mivel addig érvényben van a városi tanács által hozott határozat, melyben "megtiltják" a központosított távfûtési rendszerrôl való leválást.

Megkérdezném, milyen jogon hoznak ilyen határozatot? Lakrészemben több szolgáltatást veszek igénybe: kábeltévé, villany, gáz stb. Fentebb említett szolgáltató cégekkel szerzôdésem van, de ha én úgy döntök, hogy villany helyett petróleumlámpával világítok, vagy nincs szükségem kábeltévé-adásra vagy gázra, bármikor felbonthatom a szerzôdésemet, egyik szolgáltató cég sem akadályoz meg benne. Miért akar az Energomur az utamba állni, leválásomat gátolni, mikor még szerzôdésem sincs vele?

Miért gond, ha csak azokért a szolgáltatásokért akarok fizetni, amelyeket tényleg megkapok? Nem így lenne becsületes?

Több mint 6 éve az Energomurnak olyan szolgáltatásért fizettem, ami nem jutott el a lakásomig. Annak reményében, hogy távfûtésük javuljon lakrészünkben, több szomszéddal közösen kicseréltettük a vezetéket, de ennek ellenére nem értünk el eredményt, mert az alsóbb emeleteken a vezeték el van dugulva és a rendszer nem mûködik.

Mivel minden lakrész magántulajdon, nem lehet kötelezni senkit, hogy kis jövedelmébôl felújítási munkálatokat végeztessen a rendszeren. Akik tehetôsebbek, évek óta leváltak a közös fûtési rendszerrôl, s a hétköznapi, kevés pénzen tengôdô személyek számára, különbözô törvényekre hivatkozva, az Energomur gátolni próbálja a leválást.

Véleményem szerint, nagyobb luxus kifizetni az Energomur által szolgáltatott "fûtést", mivel az sokkal drágább, mint ha egyénileg, saját igényei és anyagi lehetôségei szerint melegíti valaki a lakását.

Megkérdezném még, hogy miért kell a lakástulajdonosnak megoldani, ha esetleg a lakrészében kilyukadna a közös távfûtési vezeték? Ilyen esetben nem fordulhatunk az Energomurhoz, egyénileg vagy lakótársuláson keresztül kell megoldani a problémát. Fenti esetben a tulajdonosé a probléma, viszont ha le akar mondani a szolgáltatásról, akkor már az Energomurhoz tartozik ugyanaz a lyukas vagy eldugult vezeték?

A jelenlegi korlátozások és a várható áremelések, a hôenergia drágulása nagyon sok szerény jövedelmû család eladósodásához és ebbôl kifolyólag lakásuk elvesztéséhez vezethet, a hivatalosan nem, de a valóságban létezô lakásmaffia miatt.

Klein József, Marosvásárhely

A rovatban közölt levelek tartalmáért, a tényállítások hitelességéért a szerzôk felelôsek. Elektronikus postán is fogadjuk leveleiket. Címünk: nepujsag@e- nepujsag.ro

Franciaország – Portugália a második elôdöntôben

Luiz Felipe Scolari a tizenharmadik sikerére készül zsinórban a világbajnokságokon. Az igazi az lett volna, ha ezt szülôhazája, Brazília ellen lett volna kénytelen megkísérelnie, különösen, hogy éppen a brazil csapat kispadján érte meg az elsô hét sikert, és lett négy éve világbajnok. Mindez igazi csemege lehetett volna, ám ebben Zidane-nak és társainak is volt egy-két szava.

Szó ami szó, a Franciaország – Portugália sem ígér kisebb mérkôzést, egyrészt mert a franciáknak a brazilok elleni siker olyan lendületet adott, amelyrôl most nem tudják elképzelni, hogy fennakadhat a portugálokon, másrészt Figo és társai elsô vb-döntôjüket szeretnék megvívni, s ebben edzôjük tapasztalata az elsô számú adujuk.

A mérkôzés kulcsa a két kapus teljesítménye lehet. Ricardo, a luzitánok hálóôre oroszlánrészt vállalt az angolok elleni gyôztes tizenegyespárbaj sikerében, míg Barthezt egyre-másra érik a kritikák, mely szerint csupán Zidane-nal ápolt barátsága miatt ô az alapember a francia kapuban, hisz már többször bizonytalankodott ezen a vb-n is.

No persze, amennyiben Zidane megismétli a brazilok elleni teljesítményét, akkor a bordóvörös védelemnek alaposan fel kell kötnie a felkötnivalót.

A világ fogadóirodái egyértelmûen a franciákat tartják esélyesebbnek, az esély azonban csak akkor ér valamit, ha azt ki is használják.

A mérkôzés ma este 22 órakor kezdôdik és az uruguayi Jorge Larrionda vezeti.

Jose Mourinho, a Chelsea edzôje nem fukarkodott a dicsérô jelzôkkel Luiz Felipe Scolarival kapcsolatban. A brazil szakember vezetésével a portugál labdarúgó- válogatott bejutott az elôdöntôbe a németországi világbajnokságon.

Az arrogáns stílusáról is ismert Mourinho egy tv- nyilatkozatában méltatta kollégáját.

"Nem sok edzô van a világon, aki ilyen sorozatot tud produkálni és egy csapatot így tud motiválni" – mondta a portugál tréner, aki válogatási elvei miatt is a legnagyobbak közé tartozónak nevezte Scolarit.

"Ricardo nem mindig volt elsô számú kapus a Sportingnál, Maniche alig játszott, Costinhának nincs klubja, Nuno Valente pedig a Porto B csapatában szerepelt. De Scolari kitartott mellettük, s megmondta nekik, hogy rájuk épít" – nyilatkozott Mourinho.

A portugálok a negyeddöntôben 11-esekkel búcsúztatták az angolokat, s a fináléba kerülésért Franciaországgal találkoznak. A statisztika nem Scolari gárdája mellett szól, mivel Portugália legutóbb 31 éve gyôzött szerdai riválisa ellen.

Idôbüntetésre cserélné a sárga és piros lapokat Raymond Domenech, a címvédô brazilok kiverésével a világbajnokság elôdöntôjébe jutott francia labdarúgó- válogatott szövetségi kapitánya.

"Sokkal igazságosabb megoldás lenne, hiszen a vesztes, azaz búcsúzó csapat annyi sárgát gyûjthet be, amennyit csak akar. Bennünket most különösen érzékenyen érintenek a lapok" – mondta a szakvezetô, akinek együttesébôl Patrick Vieira, Franck Ribery, Zinedine Zidane, Willy Sagnol, Louis Saha és Lilian Thuram sem sz