Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Ha elfogadják az egészségügyi törvénycsomagot, talán több esély lesz arra, hogy az elkövetkezôkben hatékonyabban, gazdaságosabban mûködjenek a kórházak. Legyenek azok regionális vagy egészen kis kórházak.

A sokat vitatott reformcsomag kapcsán az orvostársadalom felháborodása elsôsorban a vezetô tisztségeket betöltô orvos-menedzseri fogalom ellen irányult, hiszen a törvénytervezet elsô ízben a kórházigazgatói tisztség összeférhetetlenségérôl szól és arról, hogy egy ilyen funkciót nem szükségszerûen orvosnak kell betöltenie, gazdasági szakember is megteheti. Eszerint egy nagy kórház vezetôje nem halmozhat fel magának tízféle egyéb funkciót, aztán pedig egyiket sem képes rendesen ellátni. Fôként pedig a kórház igazgatását nem. Az összeférhetetlenségi kitételt kifogásolók arra hivatkoznak egyrészt, hogy egy kórház vezetôjének a fizetése nem áll egyenes arányban a végzett munkával, másrészt pedig arra, hogy ha valakinek a képességei engedik, miért ne vállaljon többféle tevékenységet? E véleményekkel vitába szállni most nem célunk, a tények viszont: a kórházak, szinte kivétel nélkül, nyakig ülnek az adósságokban, a rendszer pedig az összeomlás szélén áll.

És eddig orvosok vezettek...

Az igazság valahol középúton van, hiszen az eredeti tervezethez képest kompromisszum született, mely szerint az összeférhetetlenségi kitételek a 400-nál több ággyal rendelkezô kórházak igazgatói esetében lesznek érvényesek. A kompromisszum szükségszerû volt, mert míg egy nagy kórházban az igazgatói állás betöltése nem gond, addig a kisebbekben a krónikus szakemberhiány miatt nehéz lett volna olyan személyt találni, aki kizárólag az intézményt vezesse és lemondjon orvosi tevékenységérôl.

Ha pedig igazak a hírek, a kórházak menedzserei, a konzultatív tanács tagjai jól fognak keresni, legalábbis így tudja a Romániai Kórházak Egyesületének elnöke. Ha európai színvonalon fizetik meg ôket, a teljesítményt is hasonló arányban várhatják- várhatjuk el.

A tervezet arról is szól, hogy a kórházigazgatók adminisztrátori szerzôdést kötnek majd a klinikavezetôkkel, a kórházi részlegvezetôkkel, amelyekben szerepelni fognak a teljesítménymutatók. Csak remélni lehet, hogy e szerzôdéseket a jövôben komolyan is veszik, nem úgy, mint a jó pár éve divatos, "formai" menedzseri szerzôdéseket, amelyeket évente megújítanak anélkül, hogy bárki is komoly elemzés alá vetné annak a bizonyos közintézmény-vezetônek a valós teljesítményét.

A kórházaknál maradva azonban nem elég a teljesítmény-szerzôdéseket megkötni. Ugyanis bizonyos beruházások elengedhetetlenek ahhoz, hogy egy klinikavezetô profi módon igazgassa részlegét. A legegyszerûbb példát vegyük: sok részlegen nincsen külön vízóra, így aztán a fogyasztást lehetetlen kiszámolni, megy minden a "közösbe".

Nehezen képzelhetô el valódi reform a problémák ôszinte feltárása és kiküszöbölése nélkül. Márpedig 16 év után, úgy tûnik, a reformot egészen az alapoknál kell elkezdeni…

A máltai parlament kedden egyhangúlag ratifikálta Románia és Bulgária EU-csatlakozási szerzôdését, tájékoztatott a Reuters.

"Üdvözöljük Romániát és Bulgáriát, mint olyan államokat, amelyek túlléptek a totalitarizmus problémáin, amelyekre a demokrácia és a törvények tiszteletben tartása jellemzô, és úgy értékelik, hogy az EU jelenti a jövôt a gazdasági fejlôdés és az életszínvonal növekedése tekintetében" – nyilatkozta Michael Frendo külügyminiszter a máltai parlamentben.

Frendo hangsúlyozta, Málta továbbra is támogatja az EU bôvítésének folytatását, Horvátország, Macedónia és Törökország esetleges csatlakozásával. "Nem hiszünk a zárt ajtók elvében. A kapuknak nyitva kell állniuk minden olyan ország számára, amely teljesíti a csatlakozási feltételeket" – szögezte le a máltai külügyminiszter. Hozzátette, Törökország csatlakozása az EU-hoz fontos lenne Európa stabilitása és az arab és muszlim országokkal való viszony tekintetében, de hangsúlyozta, hogy a demokráciát és az emberi jogokat érintô visszaéléseket nem lehet eltûrni.

A Szociáldemokrata Párt a kisebbségi törvényt ürügyként használva, a magyar kártya ismételt kijátszásával próbálja elterelni a figyelmet belsô válságáról. – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök szerdai bukaresti sajtóértekezletén.

A miniszterelnök-helyettes ismételten bírálta a Szociáldemokrata Pártot, amiért annak vezetôi a kisebbségi törvény elutasítását, a kulturális autonómiára vonatkozó kitétel törlését szorgalmazták.

Markó Béla úgy értékelte, a Szociáldemokrata Párt ezzel a viselkedésével veszélybe sodorja az Európában róla kialakult képet, amit 2000–2004 közt épített ki. A szociáldemokraták megnyilvánulása ugyanakkor azt bizonyítja, hogy Romániában a pártok számára még 2006-ban is vannak alternatívák: felléphetnek európai vagy ultranacionalista retorikát alkalmazó pártként.

– Most, amikor szolidárisan az európai integrációval kapcsolatos teendôkre kellene koncentrálnunk mindannyiunknak, akkor a szociáldemokraták ultranacionalista retorikája akár az uniós integrációnkat is veszélyeztetheti – hangsúlyozta Markó Béla, rámutatva, nem érti a szociáldemokraták hirtelen érdeklôdését a székelyföldi megyék iránt, hiszen amíg az RMDSZ támogatásával kormányoztak, a szövetség kitartó erôfeszítései ellenére sem sikerült elindítani infrastrukturális beruházással vagy más, régiófejlesztéssel kapcsolatos projekteket – mondta Markó Béla, leszögezve, a székelyföldi megyéknek mûködôképes, hatékony projektekre van szükségük.

Az RMDSZ továbbra is folytatja a szövetségen belüli konzultációsorozatot: szerdán a képviselôházban az RMDSZ ügyvezetô elnökségének tagjai és a kormányban, a kormányzati alárendeltségû intézményekben, valamint az országos hivatalokban dolgozó tisztségviselôk folytatnak megbeszéléseket. A tanácskozáson a 2006-os év kormányzati prioritásait, azok gyakorlatba ültetésének lehetôségeit tekintik át – mondta a szövetségi elnök.

A jövô héttôl megkezdôdik a parlamenti ülésszak, ezért a szövetség napirendjén elsôsorban a szövetség jogalkotási prioritásai szerepelnek. A szövetségi elnök elmondta, az RMDSZ támogatja az egészségügyi törvénycsomag kormányzati felelôsségvállalással történô elfogadtatását, ezt az eljárást azonban nem kellene más törvénytervezetekre is alkalmazni, a legajánlottabb törvényhozási módszer ugyanis a törvénytervezetek parlament általi megvitatása – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök.

A kisebbségi törvénytervezetet az RMDSZ a parlament többségi szavazatával akarja elfogadtatni, kormányzati felelôsségvállalás vagy más sürgôsségi eljárás alkalmazásáról nincs szó – szögezte le Markó Béla.

Mínusz 32,5 Celsius fokot mértek szerdán reggel Csíkszeredában, a háromszéki Komandón -32 fokot mutattak a hômérôk – ezek országos szinten az idei tél eddigi legalacsonyabb hômérsékleti értékei. A csíkszeredai meteorológusok szerint szerdán reggel -32,5 fokig süllyedt a hômérôk higanyszála a megyeszékhelyen. Maroshévízen -28, Gyergyóalfaluban -26, Székelyudvarhelyen pedig -23 Celsius fokot mértek. Hargita megyében 1985-ben mérték a legalacsonyabb januári hômérsékletet, -38 fokot. A Kovászna megyei Komandón szerdán reggel -32 fokot mértek. Kocsis Béla, a község polgármestere elmondta a Mediafaxnak, hogy szerdán reggel egyetlen gépkocsit sem sikerült beindítani Komandón. Bodzafordulón szerdán reggel -28,4 Celsius fokot mutattak a hômérôk, a térségben 1963-ban és 1990-ben mérték a legalacsonyabb januári hômérsékletet, -35,5 fokot.

A szerdára virradó éjszaka három infarktusról értesítették Maros- vásárhelyen a mentôszolgálatot – tájékoztatta lapunkat dr. Ivanici Ioan, a Maros Megyei Mentôszolgálat vezetôje. A rosszullétek összefüggésbe hozhatók a hômérséklet drasztikus csökkenésével, ugyanis az egyre erôsödô hideg következtében nagyobb a szív- és érrendszer, a légzô- és emésztôszervek terhelése, hangsúlyozottabbak lehetnek reumatikus panaszaink, a már begyógyult sérüléseink is gondot okozhatnak. A frontérzékenyek fejfájásra, szédülésre, depresszióra, fáradtságra és levertségre panaszkodhatnak.

Megyénkben elsôsorban a szívproblémákkal küszködôk igényelték a mentôszolgálat segítségét. Kedd reggel a mentôt egy Segesvár melletti településre hívták ki egy hipotermiás beteghez. A férfi teste 22 C fokra hûlt le, jelenleg a marosvásárhelyi rohammentô-szolgálatnál élesztik újra – tudtuk meg Vass Hajnal fôasszisztensnôtôl.

Ha kint tartózkodunk, ajánlott alaposan, jól felöltözni. Ha a hômérséklet mínusz 5 – mínusz 8 fok alá süllyed, a csecsemôket nem tanácsos a szabadba vinni, ehelyett a napi többszöri szellôztetést kell alkalmazni – ajánlja figyelmünkbe dr. Kovács Beatrix családorvos. Amennyiben sétálni indulunk gyerekeinkkel, szájukat ne kössük be sállal, mert a hideg, nedves levegôtôl, ami lecsapódik, könnyebben megbetegedhetnek.

A hideghullám nyomán emelkedett azon hajléktalanoknak a száma, akik az éjszakai menedékhelyen szeretnének meghúzódni. Bár a polgármesteri hivatal által mûködtetett éjszakai szálláshely 25 személy befogadására alkalmas, tegnap este 32-en találtak otthonra itt – tudtuk meg Nasca Alexandrutól. A házszabá-lyokkal ellentétben mindenkit befogadnak (kivéve azokat, akik alkoholt fogyasztottak) ebben az idôszakban, reggel és este ételt és forró teát biztosítanak, van tisztálkodási és orvosi ellátásra is lehetôség, és különleges esetekben ruhát is igényelhetnek itt.

A nagy hideg ellenére nincsenek komolyabb gondok a melegvíz- és távhôszolgáltatásban – nyilatkozta a Népújságnak Bota Edit, az Energomur hôszolgáltató közönségszolgálati osztályának vezetôje. Bota Edit szerint a fûtéssel nem voltak gondok, bár néhány kazánházban jelezték a gáz nyomásának csökkenését, de ezt idejében kijavították a Distrigaz alkalmazottai. A volt November 7. negyedben kedden 2-3 órára szünetelt a melegvíz- szolgáltatás, ám ezt is sikerült visszaállítani. A gondok a szokványosak, a gázszolgáltató vállalattól pedig nem kaptak figyelmeztetést arról, hogy a gáz nyomásának csökkenése várható – mondta az osztályvezetô. Abban az esetben, ha mégis lesznek gondok, a távhôszolgáltatást mindenképpen az igényeknek megfelelôen biztosítják, a melegvíz-szolgáltatásnál lesznek némi korlátozások.

Országos viszonylatban óriási gondot jelent a gázszolgáltatás akadozása, illetve a gáznyomás jelentôs csökkenése. Ennek kihatásai megyénkben is érezhetôk.

Alsóidecs községben, pontosabban Felsôidecsen a gázhálózaton történt meghibásodás miatt megszûnt a gázszolgáltatás, így 90 család egy ideig kénytelen volt a hideg lakásban ülni. A hibát január 24-én délig sikerült elhárítani.

Ugyancsak a Marosi Trans-gaz gázhálózatán történt meghibásodás miatt szünetelt a szolgáltatás Nagy- és Kisfülpösön, itt 630 fogyasztóhoz nem jutott el az energiahordozó. A mûszaki hibát itt is elhárították és ugyanaznap, kedden újra elkezdték a földgáz szállítását – áll Ciprian Dobre prefektus sajtóközleményében.

Tegnap Ioan C. Seres gazdasági és kereskedelmi miniszter megegyezett a földgázszállítókkal és - szolgáltatókkal, és intézkedéseket vezettek be annak érdekében, hogy a huzamosabb ideig tartó, szokatlanul hideg idôben a lakosság jusson megfelelô nyomású földgázmennyiséghez.

A megnövekedett lakossági fogyasztásra való tekintettel a miniszter elrendelte, hogy a nagy ipari fogyasztók számára csökkentsék a szolgáltatott gázmennyiséget. Ilyen értelemben Maros megyében – az Azomures vegyi kombinát után – a radnóti hôerômûnél is minimálisra csökkentették a szolgáltatott gázmennyiséget.

A minisztériumi sajtóközlemény szerint a kritikus helyzet elkerülése érdekében Seres miniszter ismételten felkérte a Wintershallt, a Gazexportot és az Orosz Föderáció gazdasági minisztériumát, hogy a szerzôdésekben leszögezett paramétereknek megfelelôen szállítsák a földgázt, hiszen Isacceánál – az importgáz bejöveteli pontjánál – a paraméterek csökkentek. Ilyen értelemben a Distrigaz Nordnak az északi megyékben jelentôsen, a Distrigaz Sudnak az ország déli megyéiben 30 százalékkal csökkentenie kellett az ipari egységek számára szállított mennyiséget.

– Maros megyében a Distrigaz Nord által ellátott övezetekben biztosítani tudják a szükséges gázmennyiséget, tájékoztatott Adela Botan, a cég szóvivôje.

A marosvásárhelyi állatkertben a hidegre való felkészülés már ôsszel elkezdôdött – tájékoztatott Bereczki Boldizsár igazgató. Kora ôsszel már komoly figyelmet fordítottak az állatok vitaminozására, takarmányozására: több mint három tonna sárgarépát ettek meg az ittlakók. A hideg idôszakban a minôségi takarmányt helyezik elôtérbe a mennyiségivel szemben a biológiai komfort biztosítása céljából, és a legtöbb állat az abrak dupláját eheti meg. A majmoknak édességek, cukrásztermékek, csokoládé jár.

Az állatkertben több mint hetvenegy faj melegkedvelô, ezeket idôben biztonságba helyezték: a majmoknál és az egzotikus madaraknál központi fûtéssel melegítik ki a termeket, a kisebb épületekben gázzal vagy fával fûtött csempekályhák nyújtanak védelmet a hideggel szemben.

Az állatok viselkedését minden órában vizsgálják, hogy rendellenességek esetén közbe tudjanak lépni. A hideget a legjobban a szibériai tigris viseli el.

A Megyei Csendôr-felügyelôség idei tevékenységét értékelte a tegnap sajtótájékoztató keretében Bonteanu Marius ezredes, fôfelügyelô.

Az idén 11 bûncselekményre derített fényt a Megyei Csendôr-felügyelôség, valamennyi esetben lopásról volt szó. Hét alkalommal fát loptak, 10 bûntettet falusi környezetben követtek el. A járôrök 68 személy nevére írásos figyelmeztetést állítottak ki, míg 72 személyt összesen 7650 új lejjel bírságoltak. 13 veszélyes szállítmány felügyeletét biztosították, a legutolsó kedden Tordáról szállított klórt Szovátára.

– Amikor országos szinten kirobbant az úgynevezett iskolakrízis, mindenki a csendôrök után kiáltott. Pedig nem tartozik a csendôrség hatáskörébe a tanintézetek védelme. A hatáskörök pontos elhatárolása és a szükséges intézkedésterv kidolgozása céljával a tegnap délelôtt a prefektus megbeszélést hívott össze – tájékoztatott a fôfelügyelô. A tanácskozásról azonban hiányoztak a polgármesterek, így nem tudni, ki finanszírozza majd a Közigazgatási és Belügyminisztérium és az Oktatásügyi Minisztérium közös rendeletének tervét. Elhangzott, a napokban felleltározzák azokat a tanintézeteket, ahol nagy annak a valószínûsége, hogy botrányok, verekedések robbanjanak ki. Bonteanu példaként említett néhány szászrégeni középiskolát: az egyik közelében három bár, a másik szomszédságában két bár és egy diszkó mûködik, míg az abafáji negyedben levô szakiskola udvarára – ahol értelmi fogyatékosok tanulnak – romák szöknek be s bántalmazzák a tanulókat. Egy másik iskola udvarán sertéshizlaldát rendezett be egy helybeli. A Dicsôszentmártoni 3-as Számú Általános Iskola is a "veszélyes" tanintézetek listájának élén áll, az itt tanulók 90 százaléka roma, akik komoly gondot okoznak a tanerôknek. A felmérést a rendôrséggel, a Megyei Tanfelügyelôséggel közösen végzik, mondta a csendôrségi fôfelügyelô.
"Maros megye kedvezményezett megyének számít, mivel a rohamosztag heti rendszerességgel látogat el a különbözô vidéki települések iskoláiba, míg a ludasi, dicsôi, segesvári alakulatok is felvették a kapcsolatot a hatáskörükbe tartozó iskolák vezetôivel" – mondta Bonteanu. A jövô héten a megye valamennyi iskolájának igazgatóival tartanak megbeszélést a tanintézetek védelmi intézkedéseinek leszögezése céljával.

A rendkívüli hideg miatt az egység ôrzését végzô sorkatonák ôrségben töltött idejét három óráról kettôre csökkentették. Ugyanakkor a szolgálatban levô csendôrök meleg teát kapnak. A posztócsizmáról és a vastag kesztyûkrôl sem feledkeztek meg. Bonteanu szerint az intézkedést addig nem módosítják, míg a kinti hômérséklet mínusz 10 fok C alatt marad.

A kreativitás jelszavával

Davosba várják az amerikai kereskedelmi különmegbízottat, Rob Portmant, aki és a tervek szerint találkozik Peter Mandelsonnal, az EU kereskedelmi biztosával is. Angela Merkel német kancellár és Kofi Annan, az ENSZ fôtitkára is Davos vendége. A svájci üdülôvárosban páratlan biztonsági intézkedéseket foganatosítottak a VGF alkalmából.

A nemzetközi szervezetek, a kormányzatok illetékesei mellett több száz nagyvállalati vezetô is találkozik Davosban, többen közülük ágazati elemzéseket is adnak. Szerdán Peter Brabeck, a Nestlé elnök-vezér-igazgatója nyersanyagpiaci helyzetértékelést adott, s véleménye szerint az energiahordozók árától eltekintve már nem kell számolni a további drágulással. A múlt évben szerinte az élelmiszergyártóknak "fejfájást" okozott olyan nyersanyagok magas ára is, mint a tej, a kávé, s ennek okán kellett eredményeikrôl romló elôrejelzést adniuk.

A csaknem 90 államból összesen több mint 2200 résztvevôre számító idei VGF fô jelszava a kreativitás, illetve annak fontossága.

XVI. Benedek elsô enciklikája

A mintegy nyolcvanoldalas, a katolikus egyház összes hívének szóló ünnepélyes körlevél két részbôl áll. Az elsô a szeretet különbözô megnyilvánulásaival foglalkozó teológiai-filozófiai elmélkedés, a második pedig arról szól, miként juttassa kifejezésre a világ iránt érzett szeretetét az egyház a könyörületesség és jótékonyság révén.

Az enciklika különbséget tesz az erósz mint férfi és nô közötti (testi) szeretet és az agapé mint "a hitben gyökerezô és formálódó, feltétel nélküli szeretet" között. A pápa elismeri, hogy "az egyház a múltban minden parancsával és tilalmával", úgy tûnik, "ellenezte a testet". Figyelmeztet azonban, hogy a jelenkori társadalom viszont túlzottan felmagasztalja a testet, és ez "félrevezetô és veszélyes". "A szexszé lefokozott erósz árucikké vált, olyan dologgá, amelyet adni-venni lehet, sôt az ember is árucikké vált" – írja.

A második részben a pápa a kapcsolatot boncolgatja istennek az emberiség iránti szeretete és az egyház jótékonysági munkája között, kiemelve a kettô lényegi összetartozását. A jótékonyság ugyanolyan fontos része az egyház küldetésének, mint a szentségek kiszolgáltatása és az evangélium hirdetése – írja.

Hangsúlyozza egyúttal, hogy a jótékonysági munkát sohasem szabad térítôi céllal végezni, sem pedig egy bizonyos politikai ideológia javára használni. "Az egyház nem válhat a politikai küzdelem részesévé, hogy ezáltal valósítsa meg a lehetô legigazságosabb társadalmat. Az egyház nem tud és nem szabad az állam helyére lépjen" – áll az enciklikában.

A latin nyelven Deus caritas est címet viselô elmélkedést a pápa 2005. december 25-re keltezte, de a szöveget még a tavaly nyári szabadsága alatt fogalmazta meg.

Január 27-ét, az auschwitzi haláltábor 1945- ös felszabadításának napját 2005. november 1- jén nyilvánította holokauszt- emléknappá az ENSZ-közgyûlés. Az egyhangú határozat hangsúlyozza "az emlékezés kötelességét" és a "tanítás kötelességét", hogy a jövô nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelô náci tömeggyilkosságok történetét.

A náci Németországnak a zsidóság megsemmisítésére irányuló programja az akkori zsidó népesség számát mintegy harmadára csökkentette. Hitler 1941 ôszén határozta el a "végsô megoldást", azaz az európai zsidóság teljes kiirtását. A holokausztnak (görög eredetû szó, jelentése "tûzben elégô áldozat") nevezett népirtásnak mintegy kétszázezer, a nácik által szintén alacsonyabb rendûnek nyilvánított cigány, valamint homoszexuális, testi és szellemi fogyatékos is áldozatul esett.

Az Oswiecim (német nevén Auschwitz) melletti "halálgyárat" Lengyelország német-orosz leigázását követôen, 1940-ben állította fel az SS-parancsnokság. A tábor bejárata felett tábla hirdette, hogy "A munka szabaddá tesz" (Arbeit macht frei). A kezdetben munkatáborként is mûködô auschwitzi tábort a tömeges megsemmisítés céljára alakították ki: a törzstáborban és a hozzá tartozó, 1942-ben kiépült Birkenauban, valamint Majdanekben építették fel az elsô gázkamrákat.

Az elsô áldozatokat 1941 szeptemberében gázosították el ciángázzal (cyklon-B). 1943 márciusában megkezdôdött az iparszerû népirtás: üzembe helyezték a négy krematóriumot. Az auschwitzi német adminisztráció fennmaradt iratai és más, újabb kutatások szerint a táborkomplexumba hurcoltak – nem a megöltek – száma összesen 1.041.000 volt.

A tömeges népirtás programszerû megkezdése után Auschwitz az európai zsidóság megsemmisítésének központjává vált. Az akkortól érkezô tömegek már nem kaptak számot sem, 70-75 százalékukra az azonnali halál várt, ez az oka annak, hogy az adatok becsültek és eltérôek. Az auschwitzi múzeum 1,1 millióra teszi az Auschwitzba irányított európai zsidók számát, de akár 1,5 millióan is lehettek, s többségük elpusztult. Az emberek tervszerû megsemmisítése csak 1944 késô ôszén ért véget. Amikor 1945 elején a szovjet csapatok elérték a tábort, alig több mint hétezer foglyot, többségében végsôkig legyengült nôket és gyerekeket találtak ott.

Hatnapos szemináriumra került sor a fenti címszó alatt Marosvásárhelyen a Bod Péter Diakóniai Központban a Pro Erópa Liga által az Európa Tanács támogatásával elnyert kísérleti jellegû pályázat, az Interkulturális Akadémia keretében. A program célja olyan szakemberek képzése, akik képesek az Európa Tanács értékeit népszerûsíteni, illetve Románia történelmi régióiban növelni a nyelvi, kulturális, vallási különbözôségekkel, sokszínûséggel szembeni tolerancia szintjét. Az Interkulturális Akadémia zárószessziója volt a marosvásárhelyi.

Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke a Népújság kérdésére elmondta, hogy a program konklúzióit elküldik az Európa Tanácsnak és felhasználhatják azokban az országokban, ahol vannak még etnikai feszültségek.

– Kik vesznek részt a projektben?

– A programban 25 fiatal vett részt a különbözô nemzeti kisebbségek képviseletében: szociológusok, tanárok, újságírók Románia különbözô régióiból. Az elsô tanácskozást Kisdisznódon tartottuk, a szászok és a romák kultúrájáról, a következôt Csíksomlyón az erdélyi magyarság és a székelység szokásainak, vallási és politikai diverzitásának szenteltük, a harmadikat Gyulafehérváron, ahol az erdélyi románok szokásaival, vallási, politikai és kulturális hagyományaival ismerkedhettek meg a résztvevôk. Ezeket a tapasztalatokat a résztvevôk felhasználhatják a késôbbiekben, mert rájöttek, hogy minden romániai közösség multikulturális. Megtanítottuk pályázni ôket a gazdasági programoktól a fôzôversenyekig.

– Az elhangzottak alapján úgy látszik, a legnagyobb teret az oktatásnak, illetve a tankönyvek minôségének szentelték.

– Valóban, mert az okatásban elfogadhatatlan dolgokat tapasztaltunk.

– Önök szerint mi a tanügy legkirívóbb problémája?

– Például az, hogy a román oktatás nem szentel figyelmet a multikulturalitásnak. A kisebbségi tanulók, hogy úgy mondjam, multikulturálisok, a többségi tanulók azonban egyáltalán nem ismerik a kisebbségek kultúráját. Monokulturálisok egy természetszerûleg multikulturális Európában. Ugyanakkor megállapítottuk, hogy a történelemkönyvek nem szentelnek teret azon közösségek történelmének, amelyekkel több száz, ezer éve élünk együtt.

Azt is tapasztaltuk, hogy a vallásórák egyfajta katekizmusórává váltak, és az egyházak története, amely során megismerhetnék a különbözô felekezetek – a kereszténység, az iszlám, a zsidóság – sajátosságait, teljesen hiányzik. A tanügy-minisztérium, amely más területen nem enged meg semmiféle alternatívát, a vallási tankönyvek esetében mindent az egyházakra bíz. Elfogadhatatlan az is, hogy az ország számos fontos iskolájában kápolnák vagy egyházi laboratóriumok jöttek létre, amelyeket az ortodox egyház dominál, még akkor is, ha az iskola négy- öt felekezetnek tart órát, és nem fogadja el a vallási pluralizmust.

Ilyen körülmények között megállapítottuk, hogy a román oktatás távol áll még az európai standardoktól. Következésképp a projekt befejezése után az a szándékunk, hogy a jelentésünket egyrészt elküldjük az Európa Tanácsnak, amely befolyásolhatja a romániai oktatási folyamatot, de ugyanakkor elindítunk egy sor kapcsolatot és egy új projektet, amely az interkulturalitás elvének bevezetését szorgalmazza. Szeretnénk, ha kötelezô módon bekerülne a tankönyvekbe. Azokban a régiókban, ahol számottevô kisebbség él, mint például Erdélyben, a többségi fiataloknak is lehetôséget kell biztosítani ahhoz, hogy megismerjék a kisebbség kultúráját, történelmét, akár a nyelvét is.

Azt hiszem, nem szenteltünk kellô figyelmet annak, hogy mi történik a tanügyben, és most egy évvel az európai integráció elôtt vesszük észre, hogy a kommunizmus által kitalált kulturális, történelmi, nyelvi homogenizáció szinte érintetlenül megtalálható a román oktatásban, és a román anyanyelvû tanulók semmit sem tudnak az interkulturalitásról.

Ezek után ne csodálkozzunk, ha a közvéleményben nacionalista, xenofób, rasszista, antiszemita és más megnyilvánulásokat tapasztalunk, pártok vagy olyan pártvezetôk, akiktôl nyitottságot, pluralista, európai megnyilvánulást vártunk volna el, magyarellenes retorikát használnak.

– Ilyen körülmények között az Európa Tanács mellett nem kellene a jelentésüket a tanügyminiszté-riumnak és a kormánynak is elküldeni?

– Természetesen elküldjük. Az elkövetkezendôkben az oktatási tárcát, a mûvelôdési minisztériumot és a kormányt tekintjük partnernek, és reméljük, hogy Markó Béla miniszterelnök-helyettes, akinek ezekre a területekre befolyása van, mellénk áll. Mert a tankönyveket valóban minél elôbb meg kell reformálni olyan szempontból, hogy a pluralizmus behatolhasson a történelemkönyvekbe, a polgári nevelésbe, az irodalomba, a mûvészettörténetbe, és nem utolsósorban a vallásos nevelésbe, ahol világos az ortodox hatás.

– Ha a kormányban vagy a szaktárcában nem találnak partnerre, mit tesznek?

– El kell mondanom, hogy a PEL az idéntôl egy nemzetközi, Bosznia-Hercegovinát, Bulgáriát és Grúziát átfogó projekt résztvevôje, pontosan a tankönyvek interkulturális dimenziójának kérdésében. Ha Románia képes lesz meghozni ezt a reformot a többiek elôtt, akkor nemzetközi elismerésre számíthat, ha nem – mert Bulgáriában máris több pozitív jel tapasztalható, mint nálunk –, akkor a sor végén maradunk. A projekt befejezésével jövôre egy újabb jelentés készül, amelyet eljuttatunk az Európai Unióhoz, az összes olyan európai intézményhez, amelyek nyomást gyakorolhatnak Romániára. De reméljük, hogy a demokratikus és az EU-hoz közel álló kormány meghozza a megfelelô intézkedéseket, és pozitív példává válunk, nem maradunk továbbra is a sor végén.

További kormányzati pénzalapok kiutalását szorgalmazza az infrastrukturális beruházások számára Borbély László. A területrendezési és középítkezési miniszter szerdai, bukaresti sajtóértekezletén bejelentette, az erre vonatkozó dokumentumot hamarosan a kormány elé terjesztik.

Borbély László elmondta, nagy elégtétel, hogy a kormány ez évben kiemelt figyelmet szentel az infrastruktúra-fejlesztésre, anelyet a privatizációból befolyt pénzösszegekbôl finanszíroznak. Ezenkívül a területfejlesztési tárca az állami alapokból, valamint külföldi hitelek felhasználásával két, a vidéki infrastruktúrát érintô programot indított el a vízhálózat bôvítésére, illetve a községi utak felújítására. Ebben az évben elkezdôdik a falusi utak aszfaltozását célzó program, amelyre a tavalyi évhez képest háromszor több pénzt, mintegy 47,5 millió új lejt utalnak ki a költségvetésbôl. Mindazonáltal a miniszter úgy vélte, a legnagyobb gondot továbbra is a pénzalapok jelentik. Életképes tervekre van szükség a finanszírozás megszerzéséhez – nyilatkozta Borbély László területrendezési és középítkezési miniszter.

A tárcavezetô hozzátette, igen eredményesnek bizonyul az a program is, amely az 50 ezer lakosnál kisebb települések számára a víz- és csatornarendszer felújítására, az ivó- és a szennyvíz kezelésére vonatkozik. Itt olyan településekrôl van szó, amelyek nem tudtak pályázni az EU Sapard-, illetve Phare-alapjaira. Folyamatban vannak a tárgyalások egy 340 millió eurós hitel megszerzésérôl az Európa Tanács Fejlesztési Bankjával.
– Jelen pillanatban a szakértôink elkezdték a programra való elôkészületeket azért, hogy az év második felében el is lehessen indítani. A program a 2006–2009 közötti idôszakra vonatkozik – számolt be a miniszter, hozzátéve, a minisztérium koordinálja és felügyeli a vidéki infrastruktúra fejlôdésére vonatkozó programot is, amelyet a kormány a múlt heti ülésén fogadott el. Ennek keretében többek között hidak, ivóvízellátó, kanalizálási és szennyvízkezelési rendszerek épülnek a 2006–2008 közötti idôszakban. A célok megvalósítására 300 millió eurót fordítanak a költségvetésbôl.

Traian Basescu államfô szerdán kérte az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlésének (ETPK) azon tagjait, akik még nem ratifikálták Románia uniós csatlakozási szerzôdését, hogy támogassák Bukarest integrációs törekvéseit.

Az államelnök ezt az ETPK strasburgi ülésén mondott beszédében kérte, megemlítve, hogy a páneurópai szervezet "állandó partnere volt Romániának a demokrácia felé vezetô úton".

Basescu hangsúlyozta, hogy Románia számára az EU- integráció a szilárd demokráciába való átmenet lezárása.

"Románia mozgósította minden erôforrását, hogy megvalósítsa stratégiai célkitûzését, a 2007. január 1-jei uniós csatlakozást az Európai Unió Tanácsa által megszabott menetrend szerint. Elôzmények nélküli offenzívát indítottunk a korrupció ellen. Az igazságügyi és belügyi reformokat hozzáértô kezek irányítják hatékonyan. A Románia által az utóbbi hónapokban tett lépésekrôl készült minden jelentés azt mutatja, hogy gyors ütemben fejlôdünk" – mondta beszédében az államfô.

Basescu hangsúlyozta, noha az Európa Tanács döntô tényezô volt Románia demokratikus fejlôdésében, fontos, hogy az EU is biztosítsa az integráció perspektíváját az átmeneti idôszakban levô államoknak.

Az elnök kifejtette, "Románia esetében az ET demokráciatanfolyama sikeres volt" az emberi jogok és a nemzeti kisebbségek védelme, a közigazgatás reformja, a helyi demokrácia, az igazságügyi reform és a szociális kohézió szempontjából.

Beszéde után Traian Basescu válaszolt az ETPK tagjainak kérdéseire a korrupcióellenes harccal, az európai alkotmány sorsával, a romák diszkriminációjával, az amerikai támaszpontokkal, a kisebbségek kulturális autonómiájával, a sajtószabadsággal kapcsolatban – jelenti a Mediafax.

Bár az elektronikus személyazonossági igazolványok 2006 január 1-jétôl való kibocsátását még egy 2002-ben megjelent kormányrendelet írta elô, ez nem valósult meg idéntôl. Objektív okokra hivatkozva a kormány 3 évvel meghosszabbította a fenti határidôt. A közintézményeknek mûszakilag át kell állniuk az új kártyák leolvasási rendszerére, ám ez fokozatosan történik majd.

A kormány múlt év végén módosította azt a 2002. évi kormányrendeletet, amely szerint január 1-jétôl meg kellett volna kezdôdnie az elektronikus személyazonossági igazolványok kibocsátásának. A módosítás mindenekelôtt az idôpont elhalasztását jelenti, ami "objektív okok" miatt szükséges. Az okok közt elsôsorban a mûszaki felszereltség hiányát említik, emiatt nem biztosíthatják e kártyák kibocsátását, illetve felhasználását- leolvasását a közintézményekben. Egy másik ok, hogy nem valósult még meg az informatikai rendszernek az európai igények szerinti kialakítása, sem pedig az összes, személyi adatokat tartalmazó adatbázis összehangolása, nem megfelelô még a biztonsági rendszer és nem idôszerûsítették az adatbázisokat. A rendszer korszerûsítése jelentôs anyagi erôfeszítést igényel a kormány részérôl, és nemzetközi versenytárgyalás kiírását tartják szükségesnek a kivitelezô cég kijelölésére.

A kormányrendelet módosítása nyomán így az elektronikus személyazonossági igazolványok kibocsátására csupán 2009 január 1-tôl kerül sor. A megyeszékhelyen legkésôbb 2010. július 31-ig, a többi városban legkésôbb 2011. december 31-ig, a községekben pedig 2012. december 31-ig kell beszerelni azokat a berendezéseket, amelyek lehetôvé teszik az elektronikus személyazonossági igazolványok használatát.

Ami a nemzetközi versenytárgyalást illeti, az Állami Protokollalap hatáskörébe tartozik, és a közbeszerzési törvény alapján szervezik meg. Az egyetlen, a liciten nyertes kivitelezôt bízzák meg a kártyák elkészítésével, szétosztásával a lakosságnyilvántartó hivataloknak, illetve e hivatalok mûszaki felszereltségének biztosításával. A rendszer gyakorlatba ültetésének költségeit szintén a kivitelezô cég állja, a kormány az elektronikus személyazonossági igazolványok kibocsátásával párhuzamosan törleszt és ugyancsak a kivitelezô cég, a pénzügyi minisztérium jóváhagyásával, állapítja meg e kártyák árát.

Útkeresôben, visszhangtalanul

Veszett nagy hidegben indultunk ankétot készíteni. A vidéki civil szervezetek, alapítványok mûködését kívántuk megismerni céljaik felôl, szerepükrôl tudakozódni azokban a településekben, amelyekben – és legtöbb esetben amelyekért – mûködnek. Végül csak Ákosfalváig jutottunk el. Nem az autó hagyott cserben, sem a kedvünk nem lankadt, hanem érdeklôdésünkre a polgármesteri hivatalban közölték: Ákosfalván, a községhez tartozó mindegyik faluban mûködik ilyen szervezet vagy alapítvány. Szám szerint hat. Ez pedig szép teljesítmény, így eldöntöttük: mindegyikhez, illetve képviselôikhez, elnökeikhez ellátogatunk.

Elôször Osváth Csaba polgármesterrel beszélgettünk. – Jó a kapcsolat a civil szervezetekkel, támogatjuk ôket, büszkék vagyunk a munkájukra. Igyekszünk segíteni, ahol lehet. Hogy a legújabb fejleményeket említsem, a 2006-os költségvetésbôl elkülönítettünk számukra egy százmillió lejes összeget. Ezt a pénzt a községben mûködô szervezetek, alapítványok megpályázhatják. Leírják elképzeléseiket, egy helyi bizottság azokat értékeli, elbírálja, és eldöntjük, mekkora összeggel járulunk hozzá mûködésükhöz. Ez egészséges konkurenciát, jó ötleteket, megvalósításokat eredményez és ôk is meg kell dolgozzanak az összegért. Az azonban eldöntött tény, hogy amennyiben pályázik, mindegyik szervezet kap majd támogatást – mondta a polgármester, aki még hozzátette: eredeti az ötlet, "mi semmit senkitôl sem másolunk!"

Utunk a hivataltól Harasztkerékre vezetett, ahol a frissen bejegyeztetett Villa Nostra Harasztkerék Egyesület egyik alapító tagját, Somodi Sándort kerestük föl. – A falufejlesztés elsôdleges célunk. Nemrég alakultunk, jegyeztettük be az egyesületet, nagy múlt nincsen mögöttünk, konkrét terveink azonban vannak. Elsôsorban a falubeli infrastruktúra javításához, a rászorulók megsegítéséhez szeretnénk hozzájárulni pályázatok, adományok útján. A másik fontos célkitûzésünk, hogy csökkentsük az el- és kivándorlást, megpróbáljuk összetartani a falu lakosságát, fölvegyük a kapcsolatot az elszármazottakkal. A tizenöt fôs alapító tagsággal most tárgyaljuk a tervek kivitelezését, leendô rendezvényeink lebonyolítási módjait. Mint a neve is mutatja, a Villa Nostra, azaz a mi falunk nevet vette föl az egyesület, a név pedig kötelez, ennek szellemében igyekszünk mûködni, segíteni Harasztkerék lakosságát.

A Székelyvajáért Egyesület elnöke, Keresztúri Árpád is a falu fejlesztését tartja a szervezet elsôdleges céljának: – Egyesületünk két éve alakult, a megalakulást azonban viták sorozata követte, amelynek eredményeképp engem választottak meg elnöknek, noha soha nem volt különösebb igényem erre – mondta Keresztúri. Tulajdonképpen belecsöppentem, alapító tagságom ellenére. Ami az egyesületet illeti, nem politikai szervezet, kulturális rendezvényekkel foglalkozunk, és igyekszünk – lehetôségeinkhez mérten – támogatni a kultúrával foglalkozó intézményeket. Leginkább a helyi iskolának nyújtottunk eddig támogatást, két pályázati programot nyertek a segítségünkkel. Legközelebbi terveinkben az internetes kapcsolattal ellátott helyiség mellett a székházkérdés a legsürgôsebb megoldandó probléma, hiszen olyanunk nekünk nincsen, jelenleg is az iskolában gyûlünk össze. A húsz alapítótag mellé új embereket is szeretnénk toborozni, hogy legyen, aki továbbvigye a munkát. Ez azonban nehéz. Kezdôszándékunk az volt, hogy pénzt hozzunk a faluba, hozzájáruljunk annak fejlôdéséhez. Ez, ha nem is maradéktalanul, de sikerült, a legutóbb ajtót vásároltunk a kultúrotthonnak, ami – termopán nyílászáróról lévén szó –, nem volt olcsó mulatság. Támogatást nemigen kapunk, de csináljuk a dolgunkat, mert muszáj. Mentalitásváltásra van szükség. A vezetôk általában a saját malmukra igyekeznek hajtani a vizet, és akinek nincs pénze, az hozzájuk húz, hátha csurran-cseppen valami. Holott az egész dolog nem a vezetôkrôl kellene szóljon, hanem a faluról. Ezért nehéz ebbôl kizökkenni. Mi mindenesetre megpróbáltuk és a továbbiakban is megpróbáljuk.

Göcsön az Aqua Via Alapítvány tevékenykedik. Kiss Józsefet kerestük fel, akitôl megkérdeztük: honnan e furcsa név? – Onnan, hogy élô víz, avagy tiszta forrás, hagyomány és folytonosság – válaszolta alapító tag vendéglátónk. Mi elsôsorban a fiatalságot igyekszünk összefogni, pályázatírásra buzdítjuk, tanítjuk ôket és tartjuk a kapcsolatot Répcevissel, a magyarországi testvértelepülésünkkel. Folytonosan pályázunk, és igyekszünk meggyôzni az embereket, hogy adójuk egy százalékával segítsenek bennünket. Támogatjuk a Borzás tánccsoportot és hagyománnyá váltak immár a Göcsi Falunapok is, amelyeket egyesületünk szervez. Az alapítvány elnöke Majtényi Wass Csaba göcsi tiszteletes úr, segítségével színvonalas falunapi programot állítottunk össze: legutóbb vendégül láttuk az erdôszentgyörgyi színjátszókat, volt református ifjúsági találkozó, bográcsgulyás-fôzô verseny és Vándorcsizma-találkozó is. Hivatalosan két éve mûködünk, gondok elsôsorban a pályázatírással kapcsolatosan merülnek föl – kevés ember él errefelé, aki igazán ért ehhez. Ez az egyetlen komoly hiányosságunk egyébként derûlátóak és fiatalok vagyunk (30-50 év közöttiek), tevékenységünket pedig folytatni kívánjuk. Hogy az idén is lesznek falunapok, az például egészen bizonyos!

Cserefalván a Romániai Keresztény Nôk Ökumenikus Fóruma mûködik. Soós Noémi tiszteletes asszony elmondta: '98-ban jegyeztették be az egyesületet, amelyet tulajdonképpen már 1991-ben elindítottak. Nyolc felekezet lányai, asszonyai vesznek részt a munkában, és ehhez több püspök aláírása szükségeltetett, az ortodox egyház jóváhagyására azonban két évet kellett várniuk. Ilyen gondok késleltették a bejegyeztetést. A részt vevô nyolc felekezet – református, római illetve görög katolikus, unitárius, ágostai és lutheránus- evangélikus, ortodox, valamint baptista egyházak – asszonyai a népnevelést, hitmélyítést tûzték ki célul. Az ökumené gyakorlásával egy nagy családba szeretnék kovácsolni az Erdélyben élô nemzetiségeket. Az együttlétért munkálkodnak, amely munkában nem a bizalmatlanság, hanem ugyanazon Istentôl származó lélek vezérli ôket. Persze ez nem könnyû, de mindig akadnak nyitott emberek, akik belátják a megbékélés, együttélés, kölcsönös tolerancia és tisztelet fontosságát – mondta a tiszteletes asszony. – 1995- tôl szervezünk Keresztény felnôttképzés címszó alatt négyéves tanfolyamokat, évenként egy-két tanfolyamot indítunk. Az elsô év Úton önmagam felé, a második Úton feléd, a harmadik az Úton Isten felé, míg a negyedik Úton a társadalom felé címek és mottók alapján tanul. Mostanra már 7-800 végzôsünk van, és 39 csoport alakult 17 földrajzi megyében. A tanfolyamok elvégzése után Magyarországon továbbképezheti magát a jelentkezô, ott további sikeres vizsgák után oklevelet és referensi címet kap, beindíthatja saját csoportját. Mi hét diplomással rendelkezünk. Mindez pénzkeresési lehetôséggel nem jár, még Ausztriában sem, ahonnan az egész mozgalom elindult, önkéntesekkel dolgozunk. Mint említettem, célunk a népnevelés, az együttélésre és Isten szerint való életre tanítás, buzdítás. Mindezek mellett indítottunk egészségügyi, prevenciós és menedzseri tanfolyamokat is, ezek folytatása azonban nagymértékben függ támogatottságunktól. Mi pályázunk, igyekszünk – zárta szavait Soós Noémi.

Az Együtt Nyárádszentbenedekért egyesület elnökét nem sikerült utolérnünk, így visszatértünk a községközpontba, ahol Galambfalvi Viktort, a Pro Acatari – Ákosfalváért Alapítvány képviselôjét szólaltattuk meg.

– '99-tôl mûködünk, 2001-ben jegyeztettük be az egyesületet, tizenhárom alapító taggal – mondta Galambfalvi Viktor. Tenni akartunk valamit a falunkért, ez volt a legígéretesebb út. Azóta évenként kosaras bált szervezünk február elején, most lesz a nyolc- vagy kilencedik, és részt veszünk az Ákosfalvi Napok megszervezésében is. Kulturális rendezvényeket – mesemondó-, versmondóversenyeket támogatunk, segítjük a sportéletet, a helyi focicsapatot. Legutóbb a Médiabefutón is óriási sikerrel szerepelt Forrás néptánccsoportot sikerült segítenünk, a polgármesteri hivatallal közösen eredeti, nyárádmenti ruhákat vásároltunk, összesen 71 millió lejért. Ebbôl 21 milliót mi álltunk, ötvenet a hivatal. A tavaly társszervezésben gabonagyûjtést kezdeményeztünk a székelyföldi árvízkárosultak megsegítésére, 14 tonna gabonát sikerült leszállítanunk Siménfalvára. Ezúton is meg szeretném köszönni minden adakozó nagylelkûségét. A megyei tanács támogatásával hangtechnikával és szállítással segítettünk néptánctalálkozók szervezésében, a munkát a továbbiakban is folytatni szeretnénk, hiszen ez a jövô, a pályázás, a falufejlesztés.

A vidéki civil szervezetek csöndben, valós nehézségek közepette, de becsülettel teszik a dolgukat. Nem sokat hallunk felôlük, mégis sokan hálásak munkájukért. Rátaláltak, talán rá is léptek arra az útra, amely a biztosabb jövô felé vezet.

A Socrates program keretében az egyetem elôtti oktatásra vonatkozó Comenius-akció a minôségi oktatás javítását célozza meg, felkarolja az idegennyelv-tanulást és az iskolák közti együttmûködést, hangúlyt fektet az interkulturalitásra és az innovációra a pedagógiai módszerek terén.

A Comenius 1 akció a Socrates programban részt vevô államok közoktatási intézményei közötti partnerkapcsolatokat támogatja. Az akcióban olyan projekteket lehet megvalósítani, amelyek nemzetközi együttmûködésben zajlanak egyenrangú partnerintézmények részvételével, egy közösen választott témában, folyamatos munkával, közös projekttermék elkészítésének céljával. A Comenius 1 akcióban megpályázható tevékenységek segítik az iskolákat a nemzetközi kapcsolataik bôvítésében, ápolásában. A projekt keretében végzett tevékenységek ezenkívül számos általános érvényû cél megvalósítását is elôsegítik a támogatott intézményekben. Ilyenek lehetnek például a tanári kar nyelvi és kommunikációs készségeinek és a tanulók nyelvtanulás iránti motivációjának erôsítése; a projektmódszer meghonosítása; a sajátos tanulási igényû tanulók integrációjának elôsegítése; a kommunikációs és információs technológiák alkalmazása a tanításban; a képességközpontú megközelítés és a tantárgy közi ismeretek oktatásának elôtérbe állítása; valamint az iskola közelítése a munka világához.

Az akció nyitott minden államilag elismert közoktatási intézmény számára, tehát pályázatot nyújthatnak be óvodák, alap- és középfokú oktatási intézmények stb. A Comenius 1 pályázati lehetôség elsôsorban azoknak az intézményeknek szól, amelyek külföldi partnerkapcsolatok révén kívánják pedagógiai programjukat gazdagítani, és igyekeznek tanulóikat és tanáraikat projekt jellegû tevékenységek során bevonni a nemzetközi vérkeringésbe.

A pályázati forma szabad kezet ad a pályázóknak a témaválasztást illetôen. Követelmény azonban, hogy a projekt illeszkedjen az iskola alaptevékenységéhez és a helyi tantervhez, illetve kiegészítse azt, és a projekttevékenység jelentôs részben a tanórákba épülve valósuljon meg.

A Comenius programon keresztül nyelvi projekteket is meg lehet valósítani, valamint iskolafejlesztésre vonatkozó projektjeik is vannak. Az utóbbi az iskolai menedzsment és a pedagógiai módszerek javítását célozza meg.

A megye azon iskolái, melyek rendelkeznek külföldi testvériskolai kapcsolatokkal és érdekeltek a fent említett projektekben, február 1-jéig pályázhatnak. Bôvebb felvilágosítás a projektekkel kapcsolatosan a megyei tanfelügyelôségen szerezhetô.

Csütörtöki kimenô

... hajókázva jutott el fülembe a hír, nagy örömmel és büszkeséggel jelentette némely képes médium is, hogy ott, ahol az élet igazán zajlik, ahol a magyar élet sûrûje folyik e honi rögök és rögeszmék között, szóval ottan és akkor az udvarhelyi diákok iránt hajtóvadászatot szerveztek bölcs tanügyiek és erélyes csendôrök. A diákoknak természetesen mindig bûnös szándékaik vannak, veszélyeztetik a tanügyiek tekintélyét, de legfôképpen szeretnek lógni. (Édesanyám például, igaz, már képesített tanítónôként, abból a sorból lógott meg sikerrel – ha egyszer édesanyám lehetett –, amelyet a nácik erôltetett menetben vittek 1945 áprilisában Marktlebergbôl (Lipcse) a közeledô amcsik elôl Prágába felé, amelyet a Wermacht még május elejéig tartott. Azóta én is minden unalmasról, ha tehetem, ellógok. Tudom, a töredelmes vallomás sokat segíthet ügyemben.)

A diákok pedig lógnak, lóginyásznak, elslisszolnak, amikor a tanerô órája unalmas, érdektelen, nem érettségi tantárgyat ad elô, amikor fáj a szemük, fülük, lábuk, fáj nekik a tavasz és az ôsz, a szerelem és a világ, mely – úgy érzik – nem szereti ôket.

Parkba futnak, erdôbe, haza, másokhoz üres lakásba, bárba, korcsmába, kávémérésbe vagy borpincébe. A nyilvános helyeken vagy kiszolgálják ôket, vagy vonakodnak megtenni azt. Ahol pedig kiszolgálják kávéval, fagyival, likôrrel vagy piával, ott elered a beszélgetés, ott akár el lehet végezni az akadémiát is.

Csak a vásárhelyi Bolyai utcai régi Tutunra szeretném emlékeztetni az olvasót. Az oda lógó diákok azt kapták meg, amit a hivatalos iskola nem adhatott, nem adott meg. És lettek belôlük, hallj csudát, orvosprofesszorok, mérnök-igazgatók, egyetemi tanárok és rektorhelyettesek, fizikusok és színészek, írók és színpadi szerzôk. Javarészt.

No de a dolog ott kezd vastagodni, amikor bele lehet gondolni abba, hogy a hatósági közeg, akinek meg kellene védenie a gyereket a kábszer- és lánykereskedôktôl, az erôszakosan fellépô, kicsiket verô, pénzüket, telefonjukat elszedô bandáktól, az iskola beleegyezésével karhatalommal a korcsomákból gyûjti össze (jó, hogy nem bilincsbe verve kísértetnek vissza) a srácokat.

Holnap – akárcsak Nick Csoszi országlása idején – a moziból fogják kirángatni az efféléket, aztán kitépik kezükbôl a lapokat, amelyek tiltottak, igazoltatnak úton- útfélen. Ildomos megfélemlíteni az ifjúságot. Ezzel két dolgot lehet elérni: Udvarhelyen a székely virtus majd arra sarkallja a gyereket, hogy csak azért is sokoldalúan fejlesztett korcsmakultúra boldog birtokosa lehessen, ill. a hatóságok ellen hangolja azt a (magyar) ifjúságot, aki az istennek sem akar majd a csendôrség, rendôrség kötelékébe állni, szolgálni és védni. Holott az lenne a cél, hogy legyenek idehaza, Erdélyben magyar rendôrök és csendôrök, akik a közrendet felügyelik és nem a nappali bárok közönségét vizslatják. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, a nagy halak elegánsan elslisszolnak, a szerencsétlen pirkák, irka-firka deákok pedig horogra akadva, bizony szembesülnek így vagy úgy a szervezett erôszakkal, állampolgári jogaikban sértik meg ôket (pl. gyülekezési jog).

Cui prodest? Ad majorem gloriam tanügy?

Nagy örömmel olvastuk a Farkas Domokos Üvegcsûrrôl írt sorait, amit karácsonyi ajándéknak szánt nekünk.

Büszkén vettük tudomásul, hogy iskolánk ilyen bátor, jó gondolkodású magyar embereket adott társadalmunknak. Domokos rég elhagyta falunkat, de féltô gonddal emlékezik szülôfaluja életérôl, az ott történt nagyszerû dolgokról és nem kevésbé az ô szeretett tanáráról, László Józsefrôl és nejérôl, László Izabelláról (szül. Benkô), akikben mint tanuló, majd késôbb felnôtt, falujának legodaadóbb fiát, leányát látta. Szép és igaz megemlékezés a 95 éves korában elhunyt tanáráról.

A gyermekeink és unokáink sem tudhatják, hogy mit élt át a mi falunk 1944 ôszén, és az azt követô években, milyen helytállással építettük és szépítettük szeretett falunkat, Üvegcsûrt.

1944 ôszén az orosz csapatok ellepték falunkat, el nem mondható, hogy egy hónap alatt mit élt át a falu lakossága. Minden "épkézláb" ember, férfi vagy nô ki volt hajtva a frontra utat építeni Idecspataka felé, teljesen a fronton voltak az útkészítôk és sokszor el is estek munka közben.

Ahogy bejöttek, már másnap lelôtték Vajda Jánost és fiát Janikót, követelve az italt tôlük.

László József édesanyját is meglôtték már másnap követelve tôle a papot, mert a falon a fia nagyított fényképe volt és a pincében egyházi ruhák voltak elrejtve.

A falu sok háza találatot kapott, mert Marosvásárhelyrôl a német és a magyar hadsereg ágyúzta az oroszokat.

Lelôtték a római katolikus templom tornyát is.

A hadsereg kivonulása után volt mit tenni a falu lakóinak a háború utáni szûkös években az anyagok beszerzése és a kiürített kamrák, istállók bepótlására.

A falu elsô dolga az volt, hogy a templom lelôtt tornyát felépítse. A szorgalmas néhai Péter László plébános a szintén lelkes László József igazgatónk és megyegondnok vezetésével rövid idôn belül a lelkes kômûvesek és fuvarosok felépítettük templomunk tornyát, vásároltunk két nagy harangot az elvittek pótlására és az új toronyba még toronyórát is szereltünk.

Óhajtottuk, hogy falunk községgé váljon és leszakadjon a minket mindig kihasználó görgényi jegyzôségtôl és még akkori prefektúrától. Nagy szükség volt erre, a minden erejét felhasználó László Józsefre, aki minden tudását, ismeretségét felhasználva kivívta, hogy Üvegcsûrbôl község és jegyzôség lett. Kaptunk is egy nagyon ügyes jegyzôt Ördög János személyében, de egy jobb állás reményében ott hagyott minket. Ennek örvendtek a görgényiek és kimondták, hogy miután a jegyzôségnek nincs irodahelyisége, ezért megszüntetik az üvegcsûri jegyzôséget és a falut visszacsatolják, Görgényhez. Na, de az üvegcsûrieknek voltak lelkes vezetôik és irányítóik. Tudomást szereztek arról, hogy Thalblum Bernát zsidó lakását leányai áruba bocsátották, így ez tudomására jutott Bálint István bírónknak és László József igazgatónknak gyorsan bementek Régenbe és megvásárolták a zsidó házát kétévi törlesztésre, ezért László József elzálogosította egész vagyonát.

A megvásárolt házba helyeztük el a szövetkezetünket is, így ennek is lett helyisége. Így községi mivoltunk és jegyzôségünk is megmaradt továbbra is.

Az iskolaigazgatónk nem elégedett meg a cigánytelep elválasztásával az úttal, hanem kieszközölte a vármegyei hatóságoktól a "Paradicsom" kiköltöztetését. Erre meg is kapta az engedélyt, csak a vityillók helyett házacskákat kellett építeni, ahová beköltözzenek. Na most már László József jegyzônknek volt mit tenni, az egész családját felhasználta az építésre, mi is vasárnaponként segítettünk, szorgalmas asszonyaink, László Izabella igazgatónôvel szépen letapasztották, kimeszelték és ôszre mind a nyolc család beköltözhetett, az utódok házakat építettek az úgynevezett "Baraganba", a "Paradicsom" szép, tiszta lett.

Felmerült a kérdés, hogy hogyan lehetne villamosítani a községet. Erre is lett megoldás, László József jegyzônk megszerzett a Bukaresti Vörös-Grivicától egy 100 lóerôs dízelmotort, azt saját maga leszerelte és a "Paradicsomba" tetette le. Megsértettük, mondva, hogy a jegyzônk egy csomó rossz vasat küld nekünk Bukarestbôl. De az akaratot tett követte László József egész családjával és a mi kevés segítségünkkel (mert nem bíztunk az eredményben). A szorgalmas papunk Péter László is hûségesen segítette a László családot a villanytelep építésénél, nyár közepére elkészült a villanytelep és László József jegyzônk, ahogy Bukarestben egyedül a dízelmotort leszerelte, úgy szerelte fel az új épületbe. Nemsokára kigyúlt a villanyfény az egész községben, legnagyobb örömünkre. A jegyzô saját fizetésével gépészt állított, Benkô Imrét és fizette. Senki sem fizetett a használatért. Volt egy vállalkozó, faluját szeretô ember, László József, aki vállalta falujának fejlôdését, hiányzó középületeinek felépítését. Elmondhatjuk, hogy abban a nehéz, háború utáni idôben Üvegcsûr 10 éven át egész építôtelep volt.

Nagyon jó, ha az Isten egy falut ilyen hûséges és a népét szeretô fiúval áldja meg.

Ez kiegészítés Farkas Domokos Üvegcsûrrôl írt leveléhez azért, hogy ismerjék meg tevékenységünket gyermekeink és unokáink is.

Öreg kômûvesmesterek és fuvarosok egy csoportja

Zuhanó seprûrôl süllyedô hajóra estünk. Így jellemezném országunk jelenlegi helyzetét az 1989-es események 16 éves távlatából. Tudniillik a sokat remélt demokratizálódás helyett a kapitalizmus tendenciái figyelhetôk meg nemzetgazdaságunk minden területén. Jól menô vállalatok a gyors privatizáció áldozatai lettek, s ezzel párhuzamosan növekedett a munkanélküliség, ami óriási mértékben rányomta bélyegét a termelésre, a nyugdíj és egészségügyi pénzala-pok helyzetére.

Az energiahordozók árának állandó növekedése hatalmas árrobbanásokban csúcsosodik, ami érezhetôen csökkenti a társadalom egyes rétegeiben a vásárlóerôt, mivel a fizetések és nyugdíjak 80%-át a különbözô szolgáltatásokra kell fordítani: gáz, villamos energia stb. Figyelembe véve ezen szolgáltatásoknál az egyre növekvô árakat, a fizetôképtelenség tetôfokát éli társadalmunk egy bizonyos kategóriája. Mindez akkor történik, amikor csupán 1 év választ el az EU- csatlakozástól.

Tudjuk, hogy alkalmazkodnunk kell az uniós normákhoz, de ezt alkalmazni kellene a bérek meg a nyugdíjak megállapításakor egyaránt.

Ez azonban messzemenôen elmarad az uniós normáktól, ahol a minimálbér 500–700 euró között váltakozik, ami átszámítva 18–25 millió román lejnek felel meg. Nálunk, Romániában a minimálbér 85 euró. Az átlagnyugdíj, amely 35–40 évi munkaviszony után alig éri el a 100–140 eurót, ami román lejben 3.600.000–5.000.000 régi lejnek felel meg. Ha összehasonlítjuk a fenti mutatókat kitûnik, hogy leszegényedtünk. Társadalmunk e rétege, körülbelül 60%-a, képezi a középréteget. Abban az államban, ahol a középréteg szegény, ott maga az állam is szegény. Létezik egy másik társadalmi kategória is, azok, akik a létminimum alatt tengôdnek, kb. 20%. Még meddig mehet így?! Így leszegényedve várjuk az EU-hoz való csatlakozást? Igen. Így, mert a még mindig viharként tomboló pénzmosások és korrupciós elemek ellen megalakult bizottság és igazságszolgáltatás tehetetlen. Nem akarok vészharangokat kongatni, de jó lenne elgondolkodni az illetékeseknek és olyan intézkedéseket foganatosítani, hogy megfelelô módon mindenféle tekintetben, felkészülve fogadják be államunkat az EU- ba.

Köblös András, Marossárpatak

Mielôtt elolvasnák az alábbi írást, mindenkit arra kérek, tisztázza magában a terelôút fogalmát. Számomra a terelôút egy olyan útszakasz, amely elkerüli a zsúfolt városrészeket, ezáltal megkönnyítve a tranzitforgalmat, és megkímélve az ottlakókat és nemcsak, a környezetre káros hatásoktól(zaj, légszennyezés, zsúfoltság, idegesség a forgalmi dugókban stb.).

A Népújság január 18-i számában olvastam egy örvendetes cikket, a polgármesteri hivatal beperelte a környezetvédelmi ügynökséget terelôút ügyben. Hurrá ! Ha az ember pereskedésrôl hall, általában nem örül, de engem most az egyszer megörvendeztetett a hír. Adja az ég, hogy pereskedjenek 10-15 évet, addig is a NAGYERDÔ érintetlen marad, és javítja a város így is szennyezett légkörét. A Nagyerdôt átszelô útra (remélem csak elképzelés szintjén marad), nem éppen illik a terelôút fogalma, mert amellett, hogy kivágásra kerül 8,42 ha erdô (vagy még több – ez fáj a legjobban) nem a tranzitforgalmat fogja szolgálni (itt a nehézgépjármû-forgalomra gondolok). Azonkívül hogy 100-150 méteres szintkülönbséget kell majd leküzdjenek rövid távon az ott átkelô TIR-kocsik (lásd, néhányuk alig cammog át a Vácmányon), egyik városrészbôl a másikba érnek, nem beszélve arról, hogy egy csendes városrészt zajossá tesznek. Mit szólnak majd a megyei kórházban dolgozó orvosok, ápoltak amikor dübörög a környék vagy épp remeg a mûtôasztal, mert elhalad egy teherautó-konvoj.

A megyei tanács által javasolt terelôút ha kivitelezésre kerül, akkor megoldódik a terelôút-probléma elkerüli a megyei kórházat, Marosszentgyörgyöt, valamint az ERDÔ is a helyén marad.

Idézet a Népújság-cikkbôl "a polgármesteri hivatal, megszámlálhatatlan tiltakozást kap olyan polgároktól, akik a fullasztó, szennyezett levegôre és a zsúfolt forgalomra hivatkozva kérik a terelôút megépítését" – ezeknek a polgártársaknak a következôt üzenem:

1. Szorgalmazzák a megyei tanács által javasolt út megépítését.

2. A szennyezett levegôt nem egy erdô kivágásával varázsoljuk tisztábbá.

3. A zsúfolt forgalman is lehet segíteni, éspedig minden személyautóba üljön négy-öt személy (barát, munkatárs, ismerôs) ha a célirány egyezik, és akkor 4-5 autó otthon marad parkírozva, és felére csökken a forgalom. A jelenlegi szokást, egy autó egy személy, nôjük ki – csak nézzenek szét a városban.

4. Használják a közszállítás jármûveit, a KERÉKPÁRT, vagy épp gyalogoljanak, Marosvásárhelyen nincsenek távolságok.

5. Kiránduljanak bár egyszer a Somostetôrôl a Cinege-tetôig, és nézzék meg, hogy mit veszít a város, ha az ERDÔT bántani hagyjuk.

Kocsis Hobo László

Valami nagy tüzet kéne rakni – írja József Attila. Sürgetô igénnyel jelenik meg ez az üzenet számunkra is, különösen ilyenkor, télen, tudván azt, hogy Tél tábornok újra támadni fog!

Évrôl évre növekszik a kihûléses fagyhalál áldozatainak száma.

Valami nagy tüzet kéne rakni, hogy ki ne hûljenek a hajlék nélkül maradottak.

Emberi arcok jelennek meg elôttünk, akik járják az utcákat nappal és éjszaka. Akik ismerik a helyeket, ahol vackaikon dideregnek a kinnrekedtek. Szólítják ôket az emberi szó vigaszával, melegítik ôket föléjük hajló, fénylô arcukkal és meleg szívükkel. Akár tudják, akár nem, akár hiszik, akár nem, ezen az úton járt elôttünk "valaki", aki így fordult felénk: Azért jöttem, hogy tüzet gyújtsak a földön. Tüzet, mely a lelkeket az emberek iránti szeretet lángjára lobbantja.

Ne kérdezze senki: barátom, hogyan kerültél ide? Inkább keresse a választ mindenki. Mit tehetek érted, testvérem, hogy megmenekülj a fagytól, hogy túléld a telet, hogy csak egy kicsivel könnyebb legyen az életed, csak egy fokkal melegebb legyen a szívedben?

Mit tehetek azért, hogy ki ne hûljenek az emberek, akik bármi okból is kerültek az utcára, bármi okból képtelenek meleg hajlékot, otthont teremteni magunknak?

A Máltai Segélyszolgálat szerint a legkevesebb, amit tehetünk, hogy betakarjuk, bebugyoláljuk ôket, hogy ki ne hûljenek!

Azért, hogy legalább ezt megtehessük, hogy eljuttassuk azt a csekély, de az adott pillanatban talán életmentô "melegséget" az utca dermesztô hidegében élôknek, elhatároztuk: takarót gyûjtünk részükre.

A köpenyét a szegénnyel megosztó Szent Márton példáját követve reméljük, hogy sok-sok emberben ébred fel a felelôsség érzése a legszegényebbek iránt. Mindez egyetlen lépés csupán, de aki vállalja, jó úton jár.

Kérjük, adja tovább a hírt a környezetében élô közösségeknek és minden embernek, hogy sok-sok takaró gyûljön össze az utcán élôknek.

Tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy sok hajléktalan embertársunk megtapasztalja a gondoskodó szeretet hatalmát, s megszabaduljunk a dermesztô közönytôl.

A takarók célba juttatását a Máltai Szervezet vállalja. 2004-ben sok embert takartunk be Isten és önök segítségével.

Székházunk nyitva áll önök elôtt hétfôn, kedden és szerdán 10–13 óra között, címünk: Berek (Livezii) utca 1. szám , telefon: 217-799, 233-117

Tulit Viktória máltai vezetô

Igen, zajlik, hogy már alig lehet követni az eseményeket. Fontos politikai eseményeken tett kijelentésekbôl megtudhatjuk, hogy mennyi, számunkra fontos dolgot valósítottak meg politikusaink és még milyen sok dolog van, amit a közeljövôben szándékoznak megvalósítani. Csak kapkodjuk a fejünket a sok megvalósításra váró terv hallatán: autópálya, kisebbségi törvény, konzulátus, kulturális autonómia és ott van a legfontosabb, az EU-csatlakozás. De mit kezdünk vele, vagy velünk mit kezd az EU, mikor már a nadrágból kilátszik az ülepünk, olyan szegények vagyunk. A sok megvalósítás közepette vesszük észre, hogy üres a zsebünk. A decemberi közköltség elérte a négymillió lejt. Okos tanácsot vártunk, hogy lehet ezt három és fél millióból kifizetni, hogy még egyébre is jusson. Egyes hírek szerint erre is van megoldás: a téli közköltséget részletekben is lehet fizetni, tehát majd egész nyáron fizetjük a téli fûtést.

Egy kérdésünk volna nekünk, kisnyugdíjasoknak: a sok megvalósítás közé nem lehetne beszúrni mondjuk egy kis nyugdíjemelést? Nem olyan egy- két százalékra gondolok, amit szemszúrásból adni szoktak (és amit egy éve elmúlt, hogy nem adtak), hanem annyit, hogy ne jelentsen gondot a közembernek, aki lényegében azt se tudja, hogy mi az EU, soha életében nem járt autópályán, a kulturális autonómiát se tudja, eszik-e, vagy isszák, mert egész életében DOLGOZOTT, tehát neki ne jelentsen gondot a napi kenyér és sok mínusz fokban a fûtés.

Kucsera Jenô, Marosvásárhely

Nôi röplabda A-osztály

Nehéz feladattal kezdte a tavaszi idényt a marosvásárhelyi A-osztályos CSU Neumarkt Gaz nôi röplabdacsapata, hisz a veretlen bákóiak látogattak az igen "fagyos" hangulatú sportcsarnokba. (Szegény tartalékok nyakig zárt melegítôben is majdnem megfagytak.) Ezúttal sem szakadt meg a vendégek veretlensége, hisz a hazaiak csupán egy játszma erejéig tudták annyira mozgósítani az erejüket, hogy az összezavarja a bákói védelmet. Ezt követôen viszont az óramû pontosságal múködô vendégvédelemrôl minden támadás lepergett, pedig a házigazdák viszonylag jó teljesítményt nyújtottak, s a küzdôszellemmel sem volt baj. Egy olyan csapat ellen azonban, amely a kiválóan mûködô sánc mellett a legnehezebb labdákat is képes megmenteni, nagyon nehéz eredményesen játszani. Szombaton 16 órától az Unic Piatra Neamt látogat a Ligetbe, ekkor már gyakorlatilag kötelezô feladat a gyôzelem.

CSU Neumarkt Gaz Marosvásárhely – Amici Bákó 1-3 (24, -18, -16, -18)

CSU Neumarkt Gaz: Bardócz (Burcea) – Capatâna, Herlea, Zamfir, Ungur (Demian), Hosu. Libero: Rafa.

Amici Bákó: Poliscsuk (Moldovan) – Mitrovics, Truta, Boskovics, Hatinova, Maletics. Libero: Tolisteanu.

Vezették: Stoica Marian (temesvár), Stan Gabriel (Bukarest).

A marosvásárhelyi Mihai Viteazul Gimnázium szervezésében január 21-én, szombaton rendezték meg az iskolai sportolimpia városi szakaszát nôi kézilabdában. Részt vettek a házigazdák mellett a Serafim Duicu, A. I. Cuza, Dacia gimnáziumok, valamint a 2-es és 7-es számú általános iskolák csapatai. A mérkôzéseket követôen az elsô helyet az A. I. Cuza Gimnázium csapata (sporttanár: Flesch K.) szerezte meg a 7-es számú iskola (Cocis E.) és a Mihai Viteazul Gimnázium (Grebenisan L., Man V.) elôtt. A további sorrend: 4. Dacia Gimnázium (Scridon V.). 5. Serafim Duicu Gimnázium (Frânco O.). 6. 2-es számú iskola (Enescu K., Fülöp B.). A torna legeredményesebb góllövôje Gyarmati Gyopár (7-es iskola) lett 15 góllal, míg Kiss Anna és Gödri Orsolya (mindketten Cuza gimnázium) egyaránt 10 gólt dobtak. A legjobb kapusi címet Harkó Andrea (M. Viteazul gimnázium) érdemelte ki. Köszönet Petelei Máriának, Duca Ameliának és Frâncu Marianának a szervezésben nyújtott segítségért.

Nôi kézilabda

Tegnap a ligeti sportcsarnokban megkezdôdött a Bartha Jenô és Pop Bálint emlékének szentelt nemzetközi nôi kézilabdatorna. A déli találkozón az Activ Ploiesti és az olasz Teramo Pallamano csapott össze, míg a házigazda Muresul együttese este késôn, lapzárta után játszott a magyar Jászberény csapata ellen. Ma délután a következô a program: délután 17 órai kezdettel az Activ – Jászberény, 18:30 órától a Muresul – Teramo találkozókra kerül sor. Addig is azonban, míg az eseményekrôl beszámolhatunk, talán nem árt néhány mondat erejéig megemlékezni, hogy ki is volt Bartha Jenô, az esemény egyik névadója.

A fiatalabbak talán nem tudják már, hogy ki is volt Bartha Jenô, ezért mondjuk el, egy rendkívüli ember volt, akiben nem tudhattuk, mit becsüljünk jobban, a bátorságát vagy az ambícióját, a pontosságát vagy a következetességét, pedagógiai érzékét vagy ötletességét, hozzáértését vagy taktikai ravaszságát.

Gyulafehérváron született 1936-ban. A testnevelési fôiskola elvégzése után Petrozsényben kezdte meg szakmai pályafutását, ahol elsô sikereit ifjúsági csapatokkal érte el. Innen Buhusi-ra került, ahol 1969-75 között egy teljesen ismeretlen, textilipari munkásnôkbôl álló csapatot az alsóbb osztályokból nemzetközi szintig fejlesztett. Pályafutása csúcsát az 1975-84 közötti bákói idôszak jelentette, ahol a helybéli Stiinta csapatából sokszoros román bajnokot faragott, s nemzetközi szinten is eredményesen szerepelt, s idôközben a román nôi válogatott irányítását is végezte.

Amire azonban a legnagyobb hálával emlékezünk vissza, az az 1984 utáni marosvásárhelyi idôszak, pedig már súlyosan beteg volt, amikor a helybeli Muresul irányítását átvállalta. Emberfölötti erôfeszítéssel osztotta meg idejét a csapat és a kórházi kezelés között, s bár a kíméletlen kór lassan felôrölte erejét, az addig átlagos helyi együttest kupagyôzelemre és a bajnoki 2. helyig vezette.

A marosvásárhelyi együttes által a következô évben szerzett bajnoki címet már nem érhette meg. 51 évesen hunyt el, még fiatalon, amikor még nagyon sokat adhatott volna a marosvásárhelyi és a román kézilabdának.

Szabó András

Nem lesz könnyû feladata a marosvásárhelyi BC Muresnek a szombati idénynyitó találkozón a Dinamo ellen a férfi kosárlabda A-osztályban. A három színes bôrû amerikai idegenlégióssal gazdagodott hazai csapattal egy ugyancsak megerôsödött fôvárosi gárda áll majd szemben. A Dinamo a téli szünetben szinte teljes egészében lecserélte idegenlégiósi gárdáját, az egyesült államokbeli Williams a ciprusi bajnokságból, a szerb Baszarics Svájból érkezett. A harmadik újdonság a spanyol ligából hazatérô Dragusin. Most már csak az kérdés, hogy mely csapatnak sikerült jobban integrálnia újoncait.

A sérült személyek jogainak védelme, az esélyegyenlôség biztosítása érdekében újabb törvénytervezetet állítottak össze. A tervezet fô célja szabályozni azokat a rendelkezéseket, amelyekkel a helyi közigazgatási intézményeknek biztosítaniuk kell a sérült személyek hozzáférését a közösségi szolgáltatásokhoz. Fontos, hogy felszámolódjanak azok a különbségek, amelyek jelenleg léteznek a különbözô fogyatékos személyek között.

A jogszabály értelmében a fogyatékos személyeknek biztosítják az egészségvédelemhez, oktatáshoz és szakmai továbbképzéshez, a munkavállaláshoz és a számukra megfelelô körülményekhez, a szakmai átképzéshez, a szociális védelemhez és szolgáltatásokhoz, a közszállításhoz, a kulturális, sportrendezvényekhez való eljutás jogát stb., valamint bizonyos adókedvezményeket is. Egészségügyi ellátásuk a törvény értelmében az egészségbiztosítási rendszer keretében történik, s a nem fogyatékos biztosítottakkal azonos jogokat élveznek.

A törvénytervezet bevezeti a szociális juttatást, amely fogyatékosságtól függôen havi 30-80 új lejnek megfelelô összeg. Ezt a rádió/tévédíj, a telefonszolgáltatás ellenértékének, a villanyárambérlet törlesztésére használhatják fel.

A törvénytervezet eltöröli azokat a különbségeket, amelyek jelenleg a nemlátó személyek és a más fogyatékkal élôk között léteznek. Jelenleg a súlyos vagy halmozottan látássérült személyek a fizetés vagy nyugdíj mellett megkaphatták a szociális juttatást, míg más, dolgozó vagy nyugdíjas sérült csupán a juttatás 30-50 százalékában részesült.

A jogszabály értelmében a sérült személyek, jövedelmüktôl függetlenül, fogyatékosságuk mértékének függvényében 147 illetve 179 új lejnek megfelelô szociális juttatást kapnak 2007. január 1- jétôl. Emellett az érintett kategóriához tartozók a következô adókedvezményben részesülnek: mentesülnek a fizetésre kirótt adók, az épület- és területadók, a gépkocsi-, motorkerékpár-, a fogyatékosok számára átalakított jármûvekre kirótt adók, a kereskedelmi tevékenységek végzése érdekében igényelt engedély, s ennek évi láttamozása esetében esedékes illetékek, a szállodai illetékek alól.

A súlyosan vagy halmozottan sérült felnôtt személyek a hátrányos helyzetûek ügyeit intézô hatóság révén kamatmentes kölcsönt kaphatnak egyetlen szállítóeszköz vásárlására vagy a lakás átalakítására.

A szóban forgó jogszabály megôrzi a munkáltatók és közintézmények azon kötelezettségét, hogy amennyiben 50 személynél többet foglalkoztatnak, alkalmazottaik 4 százaléka sérült személy legyen. Az érvényben levô törvénnyel ellentétben a törvénytervezet lehetôséget biztosít a jogi személyeknek, hogy amennyiben nem alkalmaznak sérült személyeket, az országos minimálbér 30 százalékának megfelelô összeget fizessenek minden be nem töltött munkahely után, vagy az országos minimálbérnek megfelelô összegért vásároljanak terméket vagy szolgáltat&aacu