Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Szórakoztató lenne, ha nem volna valójában tragikus, ahogy hirtelen megszaporodtak a nagykorrupciós vádak a román közéletben az EU-csatlakozás dátumáról dönteni hivatott jelentés idejének közeledtével.

Bármilyen kemény is volt ugyanis eddig az európai megfigyelôk hangneme az országban uralkodó állapotokról, ami a korrupció szintjét illeti, jobb- vagy baloldal, kormánypárt vagy ellenzék, teljes egyetértésben amellett tartott ki, hogy az európai partnerek eltúlozzák a jelenség mértékét, valójában minden rendben van az országban. Mi több – csak hogy lássák, mennyire komolyan veszik itt a dolgokat –, szakosodott ügyészség vigyázza felül a jelenséget.

Csakhogy, miután maga az angol nagykövet találta nyilvános módon igen furcsának, ahogy politikusok sora örököl mesés összegeket, a csatlakozás elodázásától való félelem hatására, mintegy varázsütésre, lavina indult el a közéletben. Magának az elôzô törvényhozási ciklus szinte teljhatalmú miniszterelnökének, Adrian Nastasénak kell magyarázkodnia, sôt önmaga felfüggesztésének igen kényelmetlen eszközéhez nyúlni – saját párttársai nyomására –, a látszat fenntartása érdekében, ám ami még ennél is nagyobb újdonság, hogy a hivatalban lévô kormány egyik miniszterelnök-helyettesének kell válaszolnia az ügyészség kényelmetlen kérdéseire.

A korrupció végleges felszámolását köszöntô heurékát kiáltani korán lenne azonban, hisz érdekes, de megjósolható módon nem csupán maguk az érintettek hangoztatják ártatlanságukat, de az esetekre vonatkozó további megnyilatkozások is a politikai erôvonalak mentén sorakoznak fel. Más szóval, ha közülünk való valaki, az sem baj, ha lopott. Ám ebben sem a bajtársiasság érzése fedezhetô fel, inkább a dominóelvtôl való félelem, hisz a klikkrendszernek épp az a legfôbb jellegzetessége, hogy mindenki benne van a buliban.

Ma még nehezen megtippelhetô, hogy a hirtelenjében – s tulajdonképen elôzmények nélkül – kirobbant nagykorrupciós ügyeknek milyen kimenetele lesz, az azonban gyakorlatilag bizonyosra vehetô, hogy az EU-jelentés idôpontjáig lezárásukra nem számíthatunk. Addigi görgetésükkel pedig, netán újabb – európai megfigyelôk elaltatására szánt – csalik bevetése révén, Románia politikusi elitje abban reménykedik, sikerül meggyôznie uniós partnereit, hogy mégis megérett az ország a csatlakozásra.

Aztán pedig? Noha több millió eurós csalásokról van szó, igen nehezen hihetô, hogy a valóban nagy halak bármelyikének akár haja szála is görbül. Anélkül, hogy bárkit nevesítenénk azonban, ha mégis elôfordul valóban magas rangú személyiség törvény általi elmarasztalása, az valóban egy új – egyelôre csak áhított – korszak kezdetét jelentené.

Marosvásárhely a fizikusok és a matematikusok Mekkája – mondta dr. Szili Katalin, a Magyar Országgyûlés elnöke szombaton délben a Bolyai János Tudomány és Technika Házának avatóján, amelyen részt vett Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Borbély László miniszter, dr. Kelemen Atilla képviselô, Terényi János, Magyarország romániai nagykövete, Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke, megyei és helyi tanácsosok, az Erdélyi Magyar Mûszaki Társaság szakosztályainak képviselôi, meghívottak. Majd hozzáfûzte, olyan központ nyitja meg kapuját városunkban, amely a múltra épül ugyan, de a jelent és a jövôt szolgálja

A katolikus temetô bejáratával szemben levô épület helyén állt az a ház, amelyben a matematikus zseni, Bolyai János meghalt. Ez adta az ötletet Csegzi Sándor alpolgármesternek, az Erdélyi Magyar Mûszaki Társaság marosvásárhelyi fiókja elnökének, hogy kezdeményezze az épület megvásárlását, hogy otthont teremtsen a mûszaki tudományok helyi képviselôinek. Az épületre 2000. január 21-én emléktábla került, majd nagyon sok munkával, több szervezet, intézmény és személy összefogásával mára megszülethetett a Bolyai János Tudomány és Technika Háza. Csegzi Sándor házigazdaként az avatón elmondta, Marosvásárhelyen van Bolyai-kultusz, autentikus kutatók újabb érdekes epizódokat tárhatnak fel a két Bolyai életébôl, munkásságából. Az Erdélyi Magyar Mûszaki Társaságnak köszönhetôen a 2002-es emlékévben sikerült felállítani a Pszeudoszféra köztéri alkotást, és több rendezvényt megért a Bolyai alkotótábor is. Ebbe a kutató, emlékezô folyamatba illeszkedik a házavató. Bolyai szellemét, eszmeiségét élteti majd tovább ez a ház, ahol tudományos és kulturális tevékenységeket szerveznek, de állandó kiállítás is lesz a Bolyai-hagyatékból, itt fog mûködni a Bolyai kör, a Geométer iskola, országos és határokon átnyúló mûszaki konferenciák szervezését, rendezését is tervezik. Csegzi Sándor hangsúlyozta, összefogás nélkül nem jött volna létre a Bolyai János Tudomány és Technika Háza, s ebben a munkában megköszönte az RMDSZ, a polgármesteri hivatal, a helyi tanács, a Locativ Rt., a Határon Túli Magyarok Hivatala, az Energomur segítségét, s külön kiemelte dr. Szili Katalin személyes hozzájárulását, támogatását azért, hogy a 2000-ben körvonalazódott elképzelés valóra váljon.

Szili Katalin mindehhez hozzáfûzte, összefogással és teremtô erôvel a kis közösség is valóban nagyot tud alkotni. Ennek példája e ház. A Bolyaiak szelleme, alkotása az egyetemes magyar kultúra része, ezért kell nekünk, a mai nemzedéknek a Magyar Kultúra Napján is ünnepelnünk, ôriznünk ezt az örökséget.

Amikor Farkas Bertalan a világûrbe utazott, két dolgot vitt magával: a Himnuszt és Bolyai Appendixét, s ez mindent elmond arról, hogy milyen jelentôségû ezt a hagyatékot ápolni – mondotta az Országgyûlés elnöke.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszédében kifejtette, miért kell nekünk, magyaroknak határon innen és túl együtt gondolkodnunk. Közös szellemi értékeink vannak, mondotta. Erdély jelenti az ôsiséget, a hagyományt, a balladák földjét, az olyan értéket, amelyek ápolásáról nem szabad megfeledkeznünk. Az erdélyi szellemiségek nagyot alkottak: Bethlen Gábor, Apáczai Csere János, Misztótfalusi Kis Miklós mellett joggal említhetjük a két Bolyait is, akik fantáziával, kitartással és bátorsággal képesek voltak "a semmibôl egy új világot teremteni". Ez a Bolyaiaknak a mához szóló üzenete: nekünk is a jelenkorban tudnunk kell a sem-mibôl új világot teremteni. Kötelességünk a Bolyai-kultuszt ápolni, iskoláinkkal, egyetemünkkel, nemcsak névben, de szellemben is. A Bolyaiak szelleme kötelez – hangsúlyozta Markó Béla.

Az avatóünnepség további részében Spielmann Mihály felidézte azt a történelmi idôszakot, amelyben élt és alkotott a két Bolyai. Weszely Tibor matematikus, Bolyai-kutató Bolyai János utolsó éveirôl beszélt. Megtudhattuk, hogy a városi levéltárban Oláh Gál Róbert kutató nemrég bukkant egy olyan okiratra, amely azt igazolja, hogy Bolyai János a Kálvária utca 905. szám alatt élte utolsó napjait, a jelenlegi épület szomszédságában levô szerény vályogházban. A nagy matematikust is mindössze hárman kísérték utolsó útjára, jeltelen sírba helyezték, és csak 1894-ben, jóval halála után (1857-ben hunyt el) került fejfa sírhantjára. Bolyai Jánost 17 év múlva, 1911. június 7-én, ünnepélyesen újratemetik édesapja, Bolyai Farkas mellé, ekkor kezdenek rendszeresen megemlékezni a két Bolyairól. Kiss Elemér kutató Bolyai János utolsó napjairól beszélt, s szinte ismerôsként szólt arról az emberrôl, aki nemcsak a kutatással volt elfoglalva, hanem zenélt is és kedvelt társasági ember volt, de sajnos, egyedül, betegségével küzdve kellett itt hagynia e világot.

Mivel a Bolyai János Tudomány és Technika Háza az Erdélyi Magyar Mûszaki Társaság marosvásárhelyi fiókszervezetének is a székháza lesz, utolsónak Köllô Gábor, a Kolozsváron székelô EMT országos elnöke szólalt fel és elmondta, a magyar nemzet tudományos nagyhatalom, nagyon sok híres tudóst adott a világnak. A Bolyaiak is közéjük tartoznak, s e ház is egy olyan mûhely kell legyen, ahol a jövôbeli tudósok megtehetik szakterületükön a kezdô lépéseket.

Csegzi Sándor házigazdaként végezetül felkérte a jelenlevôk népes közösségét, máskor is jöjjenek el, ötleteikkel, munkáikkal, gondolataikkal gazdagítsák, mûködtessék a Bolyai János Tudomány és Technika Házát, mert csak így tudja majd teljesíteni rendeltetését.

Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt elnöke hétfôn, Sepsiszentgyörgyön kijelentette, a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet az elsô lépés, "az RMDSZ valódi terve" a területi autonómia felé.

Geoana elfogadhatatlannak nevezte a Márton Árpád RMDSZ-képviselô által említett területi autonómia-tervezetet.

"Emlékeztetni szeretném Márton Árpád urat, hogy Romániában létezik az alkotmány, amely származásra és etnikumra való tekintet nélkül kötelezô az ország minden állampolgára számára" – mondta a szociáldemokrata politikus.

Geoana hangsúlyozta: a kisebbségi törvény, "amely elsô szakaszban etnikai alapon biztosított kulturális autonómiát javasol", az elsô lépés "az RMDSZ valódi terve, a területi kiszakadás és a területi autonómia felé".

"Nem kellene engednünk e tekintetben" – mondta Geoana, és hozzátette, egyre erôsebb az a meggyôzôdése, hogy Romániában nincs szükség a kisebbségi törvényre.

"A törvényt egészében el kell vetni, vagy pedig a kulturális autonómiára vonatkozó részt kell törölni a törvénytervezetbôl" – mondta az SZDP elnöke.

Mircea Geoana megdöbbenését fejezte ki annak kapcsán, hogy Szili Katalin, a magyar Országgyûlés elnöke sürgette a kisebbségi törvény elfogadását. Az SZDP elnöke sajtótájékoztatón kifejtette, kellemetlen meglepetésként érte Szili Katalin kijelentése, aki Marosvásárhelyen "nyomást gyakorolt" a kisebbségi törvény elfogadása érdekében.

"Mióta áll jogában egy ország parlamenti elnökének beavatkozni egy másik országban folyó törvényhozási vitába?" – kérdezte Geoana.

Az SZDP elnöke szerint elérkezett az ideje annak, hogy Románia kilépjen "a másodrendû partner szerepbôl a Magyarországgal való viszonyban".

– A Transgaz Országos Gázszolgáltató Vállalat pénteken jelentette be, hogy az Oroszországban és Ukrajnában mért nagyon alacsony hômérsékleti értékek miatt a Romániának szállított földgáz mennyiségét és nyomását egyaránt csökkentették.

Az Azomures vegyi kombinát, a megye egyik legnagyobb földgázfogyasztójának vezetése közleményben tájékoztatott arról, hogy az Országos Földgázelosztó Egység azzal a kéréssel fordult a vállalathoz (és más nagyfogyasztókhoz is), hogy a minimálisra csökkentsék a földgáz-fogyasztást. Ennek következtében az Azomures a minimumra csökkentette a termelést mindaddig, míg a hideghullám elvonul. "Olyan biztonsági intézkedésekrôl van szó, amelyeket hasonló helyzetekben hoznak meg, a leszállított földgázmennyiség pedig azért szükséges, hogy elkerüljék a berendezések fagyását illetve a súlyos következményekkel járó baleseteket" – áll a közleményben.

A Népújság kérdésére Paula Rusu, az Azomures szóvivôje elmondta, hogy a vállalat alkalmazottait a gázfogyasztás és a termelés csökkentése ellenére sem küldték kényszerszabadságra, az alkalmazottak felügyelik a mûszaki berendezéseket.

Az utóbbi napokban megnôtt azoknak a hívásoknak a száma, melyek szív- és krónikus légzési problémákkal kapcsolatosak – hangsúlyozta dr. Ioan Ivanici, a Maros Megyei mentôszolgálat igazgatója. A lehûlés következtében számítanak az asztmás betegek hívására, de több lehet a tüdôgyulladásos beteg is. Szénmonoxid- mérgezéssel, amelyet általában a kályhák nem megfelelô szellôztetése okoz, hét esetet kezeltek, köztük egy négytagú családot a Hidegvölgybôl.

Tegnap a kora reggeli órákban kezdte el mûsorszórását a Maros TV. Mûködését nagy várakozás elôzte meg, ez vasárnap vált nyilvánvalóvá. A nulladik napon ugyanis nyitott kapukkal várták a marosvásárhelyi Arany János utcai stúdió munkatársai az érdeklôdôket, akik – kis túlzással – teljesen birtokba vették a felújított épületet, melynek folyosóin a televízió alkalmazottai fogadták a vendégeket. Gáspár Botond riporterrel a stúdió emeleti szintjén futottunk össze, ô kalauzolt végig az épületen, láthattuk a különbözô politikai-, kulturális- folklór- és gyerekmûsorok, talkshow-k, berendezett "sarkait", valamint a stúdiórészleget. Mint arról már beszámoltunk, a Maros TV kereskedelmi adó (a Marketing Sondaje céghez tartozik), nem közszolgálati televízió, szerkesztôi azonban nagy fontosságot tulajdonítanak a közszolgálatiságnak, amely tényezô visszatükrözôdik majd a mûsorpolitikán is.

Ami a magyar nyelvû adásokat illeti, megtudtuk: hétfôtôl péntekig 18 óra 55 perctôl az I.T. Box címû számítástechnikai mûsort láthatjuk. Hétfô este tíz órakor a Kultúrkör címû kulturális beszélgetômûsort sugározzák, szerdánként 18 óra 5 perctôl az Érv-Velô talkshow-ra kerül sor. Péntekenként délután ötkor a Maros megyei honatyákat szólaltatják meg (szintén magyar nyelvû mûsor), míg szombaton 10 óra 10 perctôl a Zöld horizont címû ökológiai magazint láthatjuk. Magyar nyelvû hírek naponta, este hét órától. A Maros TV a 375,25 megahertzes frekvencián, a Mezzo eddigi "helyén" fogható.

Az egyhetes téli szünidôt követôen elkezdôdnek a tantárgyversenyek helyi és megyei szakaszai. Az oktatásügyi minisztérium kijelölte az országos megmérettetések idôpontját is, amelyeket április 16-20. között tartanak – tájékoztatott Albertini Zoltán fôtanfelügyelô-helyettes. Magyar nyelv és irodalomból az idén tavasszal Besztercén látják vendégül a megyei szakaszon túljutott diákokat. A matematika- és a földrajzolimpia Brassóban, a fizika – Craiován, a kémia – Nagybányán, az informatika – Târgovistén, a társadalomtudományok – Nagybányán lesz. Marosvásárhelyen a legjobb biológus tanulók mérik össze tudásukat az említett idôszakban.

A legjobb sportolók közül májusban a sakkozó fiatalok vetélkednek megyeközpontunkban, az országos iskolás bajnokság keretén belül a szabadfogású birkózók küzdenek meg Marosvásárhelyen az elsô helyekért.

Jegyzet

Most, amikor a lakosság kézhez kapta a decemberi fogyasztásról kiállított gázszámlát, a tömbházakban kifüggesztették a fogyasztási listákat, túlzás nélkül mondhatjuk, megdöbbentô értékek. Évek óta azon sajnálkoztunk bosszankodtunk, berzenkedtünk, hogy kibírhatatlan, elviselhetetlen, kegyetlen, embertelen, akkor még csak gyanítottuk, hogy lesz még rosszabb is. A nyugdíj, a minimálbérnél valamivel nagyobb fizetés tényleg nem elég a számlákra. Még a fûtéstámogatással sem! Lehetetlen helyzetbe kerültek nem csak a kisnyugdíjasok, nincs mibôl kifizetni a kétmilliós gázszámlát annak, akinek a postás 1,7 millió lejt visz haza. De hasonlóan elkeserítô helyzetben vannak azok a családok is, ahol a családfenntartónak, a keveset keresô szülôknek két-három gyerekrôl kell gondoskodniuk. És folytathatnánk a sort a magukra maradt, egyedül élô idôs személyekkel, akiknek a nyugdíjon kívül semmilyen más jövedelemforrásuk nincs, s más támaszuk sem. Ahogy mondani szokás, a szegényt még az ág is húzza.

Íme. Hetven év fölötti idôs hölgy keresett meg s elmondta, nôvére, aki nyolcvanon is túl van, pórul járt. Gázszámlát mentek fizetni, a fiatalabb testvér elkísérte az idôsebbet azért, hogy támogassa, eligazítsa. Mivel gázfûtéspótlékra jogosult, kevés pénzt vittek magukkal. A pénztárnál derült ki, ez a pénz nem elég a gázszámla értéke és a fûtéspótlék értéke közötti különbség kifizetésére. A nénik úgy döntöttek, másnap visszamennek és fizetnek. Csakhogy az értékjegyük eltûnt. Azóta járják a kálváriát. Hol a gázszolgáltatónál, hol az illetékes igazgatóságon, hol a szerkesztôségben próbálnak intézkedni. A gázszolgáltató kasszása állítja, nem vette el tôlük az értékjegyet. Miért is tette volna, hiszen semmire sem használhatja fel, a nénik pedig erôsítik: ott maradt a kupon. Feloldhatatlan helyzet. Bürokráciával megspékelve. A szociális szolidaritási igazgatóság ugyanis csak akkor adhat ki újabb értékjegyet, azaz másolatot, ha az eredeti eltûnésérôl szóló hirdetést megjelentetik a Hivatalos Közlönyben. Csakhogy ez a változat aligha megoldás, ugyanis a közlés díja száznyolcvanezer lej, fele az értékjegynek...

Az idôsebbik néni novemberi gázszámlája kifizetetlen még. De közben jött a decemberi, ami jóval summásabb. Majd jön a januári, februári, márciusi is. Az elmaradás gyûl, megoldás, kilábalás nincs. Maradt a harc a túlélésért, mert tudjuk: lehet még rosszabb!

A magyar származású kaliforniai képviselô, aki 25 éve az amerikai Kongresszus tagja, kifejtette: George Bush tökéletesen ismeri 1956 történelmi jelentôségét és a korábbi elnökökhöz hasonlóan elkötelezett az iránt, hogy Magyarország nyitott és szabad ország legyen, illetve maradjon.

Azzal kapcsolatban, hogy az idén Magyarországra látogat- e az amerikai elnök, azt mondta: "Ez még teljes mértékben nyitott kérdés". Hozzátette ugyanakkor, hogy ez októberben, a novemberben esedékes amerikai idôközi választások miatt kizárt.

Tom Lantos hangsúlyozta: minden alkalommal, amikor Budapestre látogat, örömmel látja az ország fejlôdését, és azt, hogy az Egyesült Államok és Magyarország között kitûnô a viszony.

A magyar parlamenti választásokkal kapcsolatban azt mondta: Washington természetesen mérlegeli, hogy melyik párttal tud jobban, vagy kevésbé jobban együttmûködni, de két hónappal a választások elôtt nem tesz semmilyen nyilatkozatot a kérdésben.

Kulturális miniszterek tanácskozása

A világ legjelentôsebb zenei kiállítása és vására idén negyvenedszer kerül megrendezésre január 22. és 26. között a francia Riviéria fesztiválvárosában. A hivatalos megnyitó elôtt Ján Figel, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, képzésért és többnyelvûségért felelôs biztosa és Renaud Donnedieu de Vabres francia kulturális miniszter meghívására találkoztak az Európai Unió kulturális miniszterei, hogy megvitassák a kulturális ipar szerepét a gazdasági növekedésben.

Bozóki az MTI-nek elmondta: valamennyi európai kollegája egyetértett abban, hogy a kultúrának egy interdiszciplinárisabb megközelítésére van szükség Európában, mert a versenyképesség, az innováció és a kreativitás elôfeltételének számító ágazat nem állhat az utolsó helyen a támogatások sorában.

A kultúra valamennyi mûfaja olyan terület, amelyen keresztül a nemzetek jobban megérthetik egymást, s ezért a kultúrák közti párbeszédhez és az európai szolidaritáshoz a miniszterek szerint támogatni kell a közös európai kulturális kezdeményezéseket. Minél több olyan formát kell létrehozni, amely átfogja a gazdaság és a kultúra területeit – mutatott rá Bozóki.

(MTI/ITAR-TASZSZ/AP/AFP) Moszkvában zajló brit hírszerzô akciónak vetett végett a múlt év végén az orosz titkosszolgálat – jelentette az orosz állami tévé, amelynek állításait az orosz biztonsági szolgálat szóvivôje, Szergej Ignatcsenko hétfôn megerôsítette, a brit külügyi tárca viszont cáfolta.

A Rosszija orosz közszolgálati televízió vasárnap este magukat a KGB-utód orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) munkatársainak mondó személyeket megszólaltatva arról számolt be, hogy brit ügynökök egy kônek álcázott tárgyba rejtett rádió adó-vevô készüléket helyeztek el egy moszkvai utcán.

A moszkvai brit nagykövetség négy munkatársa ezen adó-vevô segítségével tartott kapcsolatot egy külföldi útja során a brit hírszerzés által beszervezett orosz állampolgárral. A brit ügynökök kis távolságból, másodpercek alatt zsebméretû számítógépre töltötték le az adó-vevôre orosz kapcsolatuk által felvitt titkos adatokat. Az orosz állampolgárt késôbb ôrizetbe vették – hangzott el a mûsorban, amelyben rejtett kamerás felvételeket is bemutattak az "álkövet" megközelítô személyekrôl.

A tévének nyilatkozó orosz titkosszolgálati tisztek azt is állították, hogy az ügyben érintett egyik brit diplomata rendszeres pénzkifizetéseket engedélyezett oroszországi nem kormányzati szervezetek számára.

Szergej Ignatcsenko, az FSZB szóvivôje hétfôi sajtótájékoztatóján azt is közölte: a moszkvai brit nagykövetség másodtitkára, Marc Doe volt a felelôs a nem kormányszintû szervezetekkel való kapcsolattartásért és (a brit külügyminisztérium által 2003-ban létrehozott) Globális Lehetôségek Célalap nevében finanszírozta ôket.

A brit külügyminisztérium a BBC brit tévé internetes honlapja szerint közleményben aggodalmát és meglepetését hangoztatta a moszkvai állítások hallatán.

Az indítványt beterjesztô államok nevét nem közölték. Csak annyit lehet tudni, hogy a dárfúri konfliktus rendezésének meghiúsulásától tartanak, mivel a szudáni kormány így egyszerre lenne a válságban érintett fél és közvetítô. Az elnökség kérdését a vezetôk zárt körû megbeszéléséig elhalasztották. A szervezet soros elnöke, Olusegun Obasanjo nigériai államfô megnyitó beszédében dicsérte "azt az energiát, amellyel az afrikaiak felléptek a béke, az egység és a fejlôdés ügyéért az elmúlt évben".

A folyamatban lévô konfliktusok listája azonban sokkal hosszabb, mint a pár országban elért szerény eredményeké,. Utóbbiak közé sorolható például az, hogy Libériában – a földrészen elôször – nôt iktattak be az államfôi tisztségbe.

A dárfúri válság megoldása kulcsfontosságú Szudán és az egész térség békéje és stabilitása szempontjából – hangsúlyozta Obasanjo, aki állítólag szintén ellenzi, hogy Omar Haszan Ahmed el-Besir szudáni államfô legyen a szervezet soros elnöke.

El-Besir véleménye szerint a befolyásuk fenntartására törekvô nyugati országok és az önrendelkezést követelô afrikaiak közötti küzdelem áll az ellentétek hátterében.

Cliff Arnall, a cardiffi egyetemnek a szellemi egészségre szakosodott specialistája számos tényezô elemzésével jutott erre a megállapításra.

A téli hidegek, a karácsony óta eltelt idô, az, hogy az emberek a szünet után újra visszatértek a munkába, hogy mostanában kezdenek érezhetôvé válni az ünnepi kiadások következményei, továbbá hogy kitûnik: az újévi fogadkozások ezúttal sem tartósak, s végül az, hogy az elkövetkezô hetekben kevés kilátás van örömteli eseményekre – ez a hat jelenség játszik szerepet Arnall konklúzióiban.

Mindezt bonyolult matematikai formulába foglalta, s így állapította meg, hogy a január 24-hez legközelebb esô hétfô az év leglehangolóbb napja.

A vizsgálat során a kutató több száz személyt kérdezett ki. Megállapításai, mondta el az AFP-nek Cliff Arnall, érvényesek a legtöbb európai országra, Kanadára és az Egyesült Államokra. Az eredményt már korábban közzétette, hogy az emberek tudatosan felkészülhessenek a hétfôi "spleen" elhárítására.

A hangulatok tudósa a szomorú hétfô túlhaladásához egy további bejelentéssel is segíteni kívánt: ugyanannak a matematikai formulának segítségével kiderítette, hogy az év legboldogabb napjának június 23. ígérkezik.

Alig másfél száz napnyira… Készüljünk a jóra!

Nehogy azt higgye valaki, hogy csak úgy fognak potyogni a PSD-ben a lemondások és az "önfelfüggesztések" – jelentette ki Mircea Geoana elnök azon a háromnapos tanácskozáson, amelyet a Szociáldemokrata Párt a hét végén tartott Brassó-Pojánán. A tanácskozáson sem Ion Iliescu, sem Adrian Nastase nem vett részt. Ellenben végig jelen volt Dan Ioan Popescu, aki szintén "felfüggesztette" magát a bukaresti szervezet pártelnöki funkciójából.

A tanácskozás végén nyilatkozatot fogadtak el. A heves vitáktól sem mentes tanácskozáson a szervezet állapotáról és a jövôbeni tennivalókról tárgyaltak elsôsorban, de nem hiányoztak a hatalmat bíráló ironikus vagy kritikus vélemények sem.

"Kurvák" és férfiak

Ioan Rus, a Kolozs megyei szervezet elnöke szerint most jött el az ideje, hogy a PSD-ben "a kurvák elváljanak a férfiaktól". A "kurvákon" azokat értette, akik "mindenféle játékokkal destabilizálják a pártot". Miron Mitrea felszólítására, hogy nevezze meg a "kurvákat", azt válaszolta, hogy majd négyszemközt, a gyûlés után megmondja.

Vasile Dâncu és Alin Teodorescu két elemzést mutatott be a párt állapotáról. Dâncu szerint "ki kell lépni az utópiából", és véget kell vetni a "hazugságnak és a meséknek". A legnagyobb önáltatásnak a belsô szolidaritást nevezte. Ugyanakkor figyelmeztette kollégáit, hogy fejezzék be a siránkozást, miszerint "politikai üldözöttek", amikor a vagyonukat ellenôrzik, és felhívta a vezetôség figyelmét, hogy ne vádolják a sajtót sem.

Támogatják Nastasét és D.I.P.-t

Alin Teodorescu kifejtette, hogy a PSD sohasem fog 40%-nál többet elérni, mert a szavazók 60%-a a Kommunista Párt utódjának és a korruptok védelmezôjének tekinti ôket. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy Mircea Geoana nem éri el a Nastase népszerûségét. Geoana kabinetje stratégiát dolgozott ki arra, hogy ne maradjanak 8 évig ellenzékben. Errôl azonban Brassóban nem tárgyaltak.

Végül bejelentették, támogatják Nastasét, de egyedül kell magát tisztáznia, és ha sikerül, visszavárják. Még nem tudni, milyen funkcióba, mert azt is rebesgették, hogy megszüntetik az ügyvezetô elnöki tisztséget egy esetleges rendkívüli kongresszuson. Dan Ioan Popescu helyébe Sorin Oprescut nevezték ki. A PSD vezetése cserébe Adrian Nastase képviselôházi elnök visszahívásáért Basescu, Tariceanu és Copos lemondását követeli.

Lejárató sajtókampány áldozata vagyok, jelentette ki George Copos, a Konzervatív Párt alelnöke, miniszterelnök-helyettes, a párt (ugyancsak a hét végén) tartott választmányi ülésén, ahol bejelentette, lemond minden pártbéli funkciójáról. Copos ellen több mint egymillió eurós adócsalás vádjával indított eljárást a Korrupcióellenes Fôosztály.

A tanácskozáson egyébként nem vett részt Dan Voiculescu elnök. Angliából küldött levelet, amelyben egyebek mellett azt állította, hogy "Románia bizonyos politikán átnyúló maffióta politika áldozatává vált, amelynek azonban "a mi Coposunk (Copos al nostru) nem tagja". A továbbiakban kijelentette, hogy ártatlannak hiszi Copost.

Nem akarta kompromittálni a pártjelvényt és veszélyeztetni Románia EU- integrációját

Copos szerint azért lett "bizonyos érdekcsoportok" lejárató kampányának az áldozata, mert a kormányban ô volt az egyetlen, aki ellene szavazott annak, hogy "a Petrom részvényeinek 8%-át olyan érdekcsoportnak adják el, amelybe beletartozik a Ziua, a Realitatea TV, az Averea és a Gardianul". Egyébként, "háta mögött a párt jelvényével" nem akart más magyarázatot adni, hogy "ne kompromittálja". Annyit azonban bejelentett, hogy nem hajlandó lemondani kormánytagságáról, és arra kérte a konzervatívokat is, hogy maradjanak a kormányban. Ugyanis, jelentette ki, "ha a Konzervatív Párt kilép a kormányból veszélybe sodorhatja Románia 2007-es európai uniós csatlakozását", és nem szeretné, ha a konzervatívok nyakába varrnák az esetleges halasztást. Egy másik ok, ami miatt a kormányban való maradásra buzdított, az volt, hogy "ne szerezzék meg ezt az elégtételt azoknak, akik meg akarnak szabadulni tôlük". Az aradi küldött egyenesen azt mondta: "Kérje tôlünk Basescu, hogy lépjünk ki, mert ô hívott meg!"

Az ellene folyó kivizsgálás egyébként nem áshatja alá Copos kormánybeli pozícióját, ugyanis az adócsalás gyanúja arra az idôszakra esik, amikor még nem volt miniszter. Az alkotmány értelmében ugyanis "csak a miniszteri mandátum idején elkövetett törvénytelenségek" miatt lehet eljárást indítani egy kormánytag ellen.

A kormányból való kilépés kérdését kellett volna elsôsorban megvitatniuk szombaton, a parlamenti palotában tartott tanácskozáson. A döntést azonban a február 12-re kitûzött rendkívüli kongresszuson hozzák meg.

Sajtótájékoztató a polgármesteri hivatalban

Tegnap Dorin Florea polgármester sajtótájékoztatóján keveset tudtunk meg a város dolgairól. Annyiban nyugtatott meg a városvezetô, hogy a soros tanácsülésen elfogadják a költségvetést. Ezenkívül arról hallhattunk, hogy kezdeményezte a municípiumok egyesülete vezetôtanácsának gyûlését, ahol több közigazgatási kormányrendeletrôl, illetve törvénymódosító javaslatról tárgyalnak majd. A továbbiakban pedig, prömierként hallhattuk, hogy a Demokrata Párt elnöke egy megyei közigazgatási-politikai programon dolgozik, amelyet nyilvánosan is be szeretne mutatni.

A municípiumok föderációja arra kéri majd a miniszterelnököt, hogy hozza nyilvánosságra a gázvállalat privatizálási szerzôdését. Florea szerint betyárkodás történt, s ezt igazolja az a mód is, ahogyan a múlt héten pénteken a Ruhrgas képviselôi a gázszolgáltatásról tárgyaltak az Energomur vezetôségével. Megengedhetetlen, hogy ne adjanak kedvezményt egy olyan cégnek, amely törlesztette adosságait a szolgáltatóval szemben, s amely elsôsorban a lakosságot szolgálja. Nincs a kormánynak energetikai stratégiája – vélte a polgármester. Míg az államnak tartozó olyan nagyvállalatoknak mint a magurelei vegyi kombinát, vagy a galaci Siderurgica öntöde kedvezményesen számlázzák a gázt, addig a lakosságtól majdnem a dupláját kérik el. Ha ilyen hajthatatlan a gázvállalat, akkor a polgármesteri hivatal is átgondolja majd a viszonyt és több adót fog elkérni vezeték-elhelyezési, cserélési munkálatok esetében. E témakörben azt is javasolni fogja a polgármester, hogy a különbözô országos érdekeltségû szolgáltató cégek (gáz, villany stb.) a város területén áthaladó vezetékekért fizessenek adót. Ötletként hangzott el, hogy a közvilágítási hálózatot adják át a helyi tanácsoknak saját közszolgálati egységként.

A következô javaslatcsomag a közigazgatási egységek vagyoni helyzetével kapcsolatos. Florea szerint az erre vonatkozó törvényben nem kötötték utólagos feltételek teljesítéséhez a privatizálást, s így vagyonrészeket tékozoltak el. Példaként említette a marosvásárhelyi húsfeldolgozó rt.-t, amelyet a privatizáló cég földterületekkel együtt vásárolt meg. A cég csôdbe jutott, s most a földek ott állnak parlagon. Lehetôséget kell teremteni, hogy ebben az esetben a földet a helyi közigazgatási egységek vásárolják meg, mert amúgy is egyre kevesebb területtel rendelkeznek. Ilyen helyzetek vannak a különbözô mezôgazdasági kutatóállomások területeivel is. Florea módosítaná a jogtulajdont visszaszolgáltató törvényt is. Szerinte az országos érdekeltségû iskolákat – nemzeti kollégiumokat – nem lett volna szabad teljes egészében visszaadni volt tulajdonosaiknak, ezekre az állam kárpótlást kellett volna fizessen. Nagyon sok város abban a helyzetben van, hogy öt év után, amennyiben az iskolák rendeltetését megváltoztatják, újakat kell építeniük, amire a szûkös költségvetési keretek között nem lesz lehetôség.

Bár a Népújság kérdésére Dorin Florea tagadta, hogy választási programot állított volna össze, elmondta, a Demokrata Párt megyei elnökeként összehozta azt a kompetens csapatot, amely kidolgozza megyei fejlesztési programját. Ebben többek között olyan elképzelés is szerepel, hogy több községbôl álló különbözô kistérségi központokat alakítsanak ki olyan programok elôkészítésével, amelyekkel uniós pénzalapokra lehet pályázni. Amennyiben ezek a források elfogynak, kérni fogja Jonathan Scheélet, az európai küldöttség romániai képviselôjét, hogy segítsen, mert megyénknek életképes tervei lesznek. A megye jelenlegi vezetését kaotikusnak, tûzoltószerûnek nevezte Florea, s kijelentette, hogy javaslatcsomagjával rendet szeretne teremteni a közigazgatásban.

– Ahhoz, hogy programját kivitelezze, elsôsorban politikai akaratra és hatalomra van szüksége. A Demokrata Pártnak egyelôre nincs ekkora ereje megyénkben. Ilyen körülmények között hogyan érvényesíti majd elképzelését? – kérdeztük a polgármestert.

– A Demokrata Párt koalícióban van az RMDSZ-szel, így javasolni fogja azt, hogy e szervezet is támogassa a programot. Ha jó és haladó gondolatokat tartalmaz és a fejlôdést szolgálja, én nem hiszem, hogy ellenzôkre találnék. A kidolgozásába pedig magyar szakembereket is bevonunk – válaszolta Florea.

Azt viszont nem tudtuk meg, mikor kerül nyilvánosságra a Demokrata Párt megyei programja.

– A történelem során elszenvedett számos vereség ellenére a magyarság mégis gyôztes nemzet a Kárpát-medencében: hiszen politikusok, hadvezérek, királyok és fejedelmek akárhányszor veszítettek el minket, a költôk, a mûvészek a tudósok mindig megnyerték a nemzetet, a magyar nyelv, a magyar kultúra mindig gyôzött – hangsúlyozta Markó Béla miniszterelnök vasárnap Nagyváradon, a Magyar Kultúra Napja alkalmából tartott ünnepi rendezvényen, amelyen jelen volt és beszédet mondott Szili Katalin, az Országgyûlés elnöke is.

A szövetségi elnök beszédében úgy értékelte, a Magyar Kultúra Napja a magyarság számára kiemelten fontos ünnep, ez ugyanis – eltérôen számos más ünneptôl – nem a vereségekre, nem a dicsô, ám elbukott forradalmakra emlékezik, hanem a magyar kultúra, a magyar nyelv gyôzelmét ünnepli. Markó Béla rámutatott, bár a magyarság a tatárjáráskor, Mohácsnál, Világosnál vagy Trianonnál vereséget szenvedett, a nemzet mégis gyôzött. Ez annak köszönhetô, hogy a nehéz pillanatokban a költôk, mûvészek és tudósok mindig visszanyerték a magyar nemzetet a magyar nyelv és kultúra gyôzedelmeskedésével. Ezt ünnepeljük január 22-én, a magyar kultúra gyôzelmét, amely nem pirruszi, hanem ezeréves gyôzelem – mondta. Az RMDSZ elnöke reményét fejezte ki, hogy a magyarságot az Európai Unióban is megtartja a nyelv és a kultúra. – Az Európai Unió nagy esély a magyarság számára. Nagyobb lesz a gazdaság, nagyobb lesz a demokrácia, a nyelvünket, a kultúránkat azonban az Unióban is magunknak kell megôriznünk – figyelmeztetett az elnök.

Emlékeztetett arra is, hogy a Partium a magyar kultúra kincsesbányája. Ha most itt lennének eleink – Bartók Béla, Ady Endre, Kölcsey Ferenc, Dsida Jenô, Misztótfalusi Kis Miklós vagy Szilágyi Domokos – nem kellene nekik kérniük a kettôs állampolgárságot, mert ôk a magyar szellemiség alapjainál vannak, ôk viszik tovább ezt a nemzetet, ezt a kultúrát – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. – Hány és hány gyöngyszeme van a magyar kultúrának Erdély-szerte, Kós Károly Kalotaszegen, Tamási Áron Farkaslakán, Benedek Elek Kisbaconban, vagy Sütô András Pusztakamaráson – nélkülük nemhogy más lenne a magyar kultúra, de nem is lenne ez a kultúra, ez a nyelv, amely megtartott minket ezer éven át – szögezte le az elnök.

"Nekünk, magyaroknak a kultúra és a nyelv kiváltképp a túlélés parancsát jelenti" – mondta beszédében Szili Katalin, az Országgyûlés elnöke, majd kifejtette: mindnyájunk felelôssége, hogy az elôdök, erdélyi, székelyföldi írók, költôk, mûvészek, tudósok által hátrahagyott örökséget ápoljuk és gyarapítsuk. "Ôrizzék azt a hagyományt, amely bástyát, páncélt jelent a beolvadás, az asszimilálódás ellen. Mutassanak példát abban valamennyiünknek, hogy csak akkor kerülhetjük el a feloldódást a népek nagy tengerében, ha büszkén vállaljuk nemzeti sajátosságainkat, megôrizzük, közkinccsé tesszük értékeinket" – mondta a nagyváradi hallgatóság elôtt Szili Katalin.

Komlós Attila politikai mértéktartásra int

Komlós Attila, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke elvárja, hogy a határon túli magyarság ügye ne legyen a magyarországi választási kampány része, ugyanakkor azt tanácsolja a határon túli magyaroknak is, hogy ebben az idôszakban legyenek mértéktartóak, és ne nyilvánítsanak elkötelezô véleményt "sem az egyik, sem a másik irányba".

Komlós az újvidéki Magyar Szó címû napilapban hétfôn megjelent interjújában beszélt errôl.

"…Szent meggyôzôdésem továbbá, hogy az ország életében egyik, ha nem a legfôbb az az ügy, amit a határon túli magyarság ügyének nevezünk, s annak nem szabad martalékául válnia a belpolitikai turbulenciának. Ilyenek persze, mint mindenhol, minden választás idején, így Magyarországon is elôfordulhatnak. Elvárom tehát, hogy a határon túli magyarság ügyei ne legyenek a kampány részei" – mondja Komlós, s hozzáteszi: azt szeretné, hogy ne kelljen a határon túliaknak mindig azt lesni és ahhoz igazodni, hogy jobboldali vagy baloldali kormány lesz-e Magyarországon.

A HTMH elnöke ugyanakkor azt tanácsolja és javasolja, hogy "a határon túli magyarság is legyen méltányos Magyarország eme kritikus néhány hónapjával kapcsolatban". "...ha lehet – mint ahogyan ôk is elvárják, hogy mi ne szóljunk bele a politikai ügyeikbe -, legyenek mértéktartóak, s ne nyilvánítsanak elkötelezô véleményt sem az egyik, sem a másik irányba, hiszen a határon túliaknak az egész Magyarországra van szükségük, függetlenül attól, hogy a magyar állampolgárok meghatározott százaléka jobbra húz, egy másik része meg balra" – mondta Komlós.

A HTMH elnöke közli, hogy nem ismer egy olyan magyarországi politikai erôt sem, amely "leírná" a határon túli magyarságot. "Vannak szintbeli, ügykezelési eltérések, ez kétségtelen, de összességében nézve Magyarország egésze a határon túli magyarság ügyére nagy felelôsséggel tekint" – mondta a HTMH elnöke.

Komlós Attila szerint a HTMH-nak oda kell koncentrálnia erejét, energiáját, figyelmét és az anyagiakat, ahol nagyobb a gond, ez pedig – mint mondja – a Vajdaság és a Kárpátalja. A HTMH elnöke bízik abban, hogy választások eredményétôl függetlenül nagyon gyorsan, még az idén összehívják a Magyar Állandó Értekezletet.

Énekkari hangverseny Marosludason

Rangos és felemelô rendezvény színhelye volt a marosludasi mûvelôdési ház a Magyar Kultúra Napján. Kilenc énekkar sereglett össze, hogy legjobb tudásuk szerint, lélekbôl jövô tiszta énekkel tisztelegjenek a magyar Himnusz 183. születésnapján Kölcsey Ferenc költô, Erkel Ferenc zeneszerzô emléke elôtt. A rendezvényt a Romániai Magyar Dalosszövetség és a Marosludasi Református Egyházközség szervezte.

Czirmay Levente helybeli református lelkipásztor köszöntôje után Guttman Mihály, a Dalosszövetség elnöke adott hangot örömének azért, hogy végre ezt az ünnepet Erdélyben megünnepelhetjük. S annak különösképpen, hogy Marosludas adhatott otthont a találkozónak. – Ez a Himnusz ünnepe, azé a Himnuszé, amely Isten nevével, áldáskéréssel kezdôdik. Azé a himnuszé, amilyen egy népnek sincs, azé, amelynek szövegét Kölcsey Ferenc költônk 1823-ban írta meg, s melynek zenéjét Erkel Ferenc 1844-ben szerezte. A Himnusz minden magyar emberbôl ugyanazt az érzést váltja ki – szólt korát meghazudtoló frissességgel Guttman Mihály, aki felkérte a közönséget, hogy Czirmay Izabella Mária, a marosludasi énekkar vezetôje vezényletével közösen énekeljék el a Himnuszt.

A helybeliek részérôl Székely Réka tanárnô a kultúra, s ezen belül a magyar kultúra múltjáról, jelenérôl olvasott fel eszmefuttatást, majd Ferenczi Levente, a település alpolgármestere, Ötvös József, a Marosi Református Egyházmegye esperese szólt az egybegyûltekhez. Emlékeztetett arra, hogy fél évszázaddal ezelôtt Kodályt is felkérték, írjon himnuszt, amire ô azt válaszolta: ennél szebbet nem lehet írni! Így maradt meg a Himnusz himnuszunknak.

A magyar zeneszerzôket felsorakoztató énekkari hangversenyt a már tapasztalattal és rangos repertoárral rendelkezô helybeli református egyházközség vegyes kara kezdte, Czirmay Izabella Mária vezényletével. A kórusok fellépése közé iktatva Sebesi Karen Attila kolozsvári színmûvész szavalta el a Hymnust és eredeti módon, a közönség között fel-alá járva Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban címû költeményét. Az aranyosegerbegyi református énekkart Balázs Gyôzô Balázs, a Nagyenyedi Református Egyházközség énekkarát Mester Ágnes vezényelte. Külön élmény volt a népviseletbe öltözött magyarfenesiek fellépése. Karnagyuk, Tóth Guttman Emese egyházi és magyar népdalokat tûzött mûsorra. Hasonlóan felemelô és a színkavalkádtól vidám látványt nyújtott a mérai kórus, akiknek gyönyörû énekét Mezei Tünde vezényelte.

A fiatalság üdeségével lépett színpadra Kállai M. Zsófia és Gyenge Z. Balázs, akik Bartók-hegedûduókat szólaltattak meg. A baróti kórust az onnan elszármazó Berszán Vilmos, a Romvelo kereskedelmi igazgatója hívta meg a hangversenyre. Ôk székely ruhában léptek közönség elé, lelkipásztoruk, Krizbai Imre elôzetes köszöntésével, aki a teremben lévô legfiatalabb hallgatónak ajánlotta fel a Himnusz kottáját. Az egyházközség Zathureczky kórusát ifj. Krizbai Imre vezényelte.

Aki nem jártas a "kórusok" világában, rácsodálkozhatott, mennyi színvonalas énekkar mûködik szûkebb és tágabb pátriánkban. A rácsodálkozást joggal érdemelte ki a kolozsvári Belvárosi Református Egyházközség Kálvin énekkara és Dávid ifjúsági kórusa az ifjú Balázs Ágnes vezetésével, vagy a marosújvári vegyes kar Fórika Éva vezényletével, hogy az itthoniakról, a marosvásárhelyi Vártemplom Psalmus vegyes karáról ne is beszéljünk, amelyet – Guttman Mihály szavával élve – a "nagyszerû" karvezetô, Kovács András irányít. A hangverseny végén ugyancsak ô vezényelte a közös éneklésben felcsendülô Szózatot.

Záróakkordként valamennyi kórus vezetôje, zászlótartója felvonult a színpadra, hogy Guttman Mihálytól átvegyék az emléklapokat, a szervezô Czirmay házaspártól pedig a zászlótartóra kerülô szalagokat. A dalosszövetség elnöke itt sem mulasztotta el, hogy közvetlen hangon szóljon: – Akinek van zászlója, jöjjön, akinek nincs, majd lesz, ha megcsináltatják, keresztapának elmegyek! – mondta.

Mint minden rendezvény megszervezése, ez is anyagi erôfeszítések árán jött létre. Sajnos, az önkormányzat ez alkalommal sem volt hajlandó áldozni, a helyi költségvetésbôl nem tellett a magyar vonatkozású ünnepélyre. Hála viszont a Communitas Alapítványnak, amely fôtámogatóként állt az ügy mellé, s azoknak a helybeli magánvállalkozóknak, magánszemélyeknek, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának, akik nem sajnálták az áldozatot és felvállalták az anyagi segítségnyújtást.

Az elsô énekkari hangverseny új fejezetet nyitott Marosludas kulturális életében, remélhetôen lesz folytatás.

Látók és hazalátók

Díjkiosztó ünnepség zajlott szombat este a Látó irodalmi folyóirat szervezésében, igazi jó hangulatú, nyitott, bekacagásokban hiányt nem szenvedô est, jó írásokkal, neves szerzôkkel, váratlan meglepetésekkel dúsított rendezvény.

A látói hagyományok értelmében immár tizenötödszörre nívódíjakat oszt a szerkesztôségi gárda, mely díj értelme és lényege igencsak egyszerû: az elmúlt év legjobb Látó-írásainak szerzôit tüntetik ki a mára már rangot jelentô kitüntetéssel. És mivel ilyenkor a kitüntetettek minden égtájról Marosvásárhelyre sereglenek, érdekes díjkiosztó est(ek)nek valánk tanúi a Kultúrpalota kistermében.

Gálfalvi György fôszerkesztô nyitotta a rendezvényt, nyitóbeszédében a Magyar Kultúra Napjának egyetemes fontosságát hangsúlyozta, majd meglepetésként vendég lépett az emelvény elé: Szili Katalin, a Magyar Országgyûlés elnöke szólt pár szót a hallgatósághoz, majd ,,fôhajtással és köszönettel" a Magyar Országgyûlés Ezüstérmét adta át a folyóirat szerkesztôinek.

Ezek után az est ünnepeltjeire terelôdött a szó és a figyelem, a Látó Debütdíját Visky Zsoltnak adta át Gálfalvi György. A mindössze 17 éves kolozsvári diák verseivel érdemelte ki a kitüntetést, a laudációt Kovács András Ferenc vállalta el. – Egy életmû kezdetét méltatjuk, amelyet nem öveznek tévhitek, elôítéletek, és ezért öröm Visky Zsolt költészetérôl beszélni – mondta KAF, majd a díjazott olvasott föl verseibôl.

Hajdú Farkas Zoltán Heidelbergben él. A hazaLátó írók közé tartozik. Mûveltség, nemzet, haza, nemzedék, néprajz, idegenség. Ezt mind fölvállalja az Interjúkészítô Ember. Ô benne van a kérdéseiben, miközben írásaiból megtapasztaljuk: az igazi hazánk az idôben van. És ezt úgy írja le, hogy bárki, bárhol értelmezni tudja – mondotta Láng Zsolt a prózaíró, néprajzos díjazottról, aki szintén felolvasta egyik írását. A jellegzetesen balkáni életképen jókat nevetett a tisztelt publikum.

Demény Péter immár harmadszor vesz át Látó-díjat, Debütdíja és korábbi Nívódíja mellett. Szerelem-gyûlölet- elbocsátó szép üzenet-kapcsokkal tûzdelt költészetét Szabó Róbert Csaba méltatta. A költô sem hagyta alább, jellegzetesen egyedi elôadásmódjával széles mosolyokat varázsolt az arcokra.

Vida Gábor irodalmi cirógatásba kezdett (eredeti szinonimája a hivatalos méltatásnak, cirkalmas laudációnak), ezen cirógatás alanya pedig Molnár Vilmos író. Az ok egyszerû: ô írta a 2005-ös Látó-év legjobb novelláját, és ezzel kiérdemelte a Nívódíjat. Immár másodszor. Felolvasott írása, amely a temetôôr, a holtak, a két betolakodó kommunista-szabadságharcos csontkollekció, a nagymama, a póréhagyma, a práz és a túlvilági telefon bizarr kapcsolatát taglalta, (szó szerint) elôrángatta az ember fiából a könnyes nevetést. Továbbra is hasonlóan vidám, fölszabadult esteket!

Ha megkésettnek is, de mindenképpen egyfajta erkölcsi kárpótlásnak tekinthetô az a kettôs esemény, amely vasárnap délben zajlott le a marosvásárhelyi unitárius egyház tanácstermében számos érdeklôdô jelenlétében. A Magyar Kultúra Napját is köszöntô rendezvény kiadói újdonság bemutatója és kiállításnyitó szerencsés, de természetszerûleg adódó ötvözete volt: a múlt rendszerben többszörösen meghurcolt földbirtokosság egyik jellegzetes képviselôje, Gidófalvy István frissen megjelent Önéletrajza került az olvasók elé felesége, Pataky Etelka festômûvész képei között.

Az összejövetel kezdeményezôi, a Dicsôszentmártonban élô unoka, ifj. Orbók Ferenc, a kolozsvári Mûvelôdés képviseletében Szabó Zsolt fôszerkesztô és házigazdaként Nagy László esperes jól számítottak, sokan emlékeznek még dr. Gidófalvy Istvánra a megyeszékhelyen, amelyet kényszerlakhelyként jelöltek ki a család számára 1949. március 2-án. A közösségét szakértelmével, kiapadhatatlan energiáival szolgáló nagy tudású Gidófalvy István, a történettudós, Kelemen Lajos egykori tanítványa, majd barátja akkor is felvállalta a népszolgálatot, amikor szinte minden ilyen lehetôségétôl és eszközétôl megfosztották, és a közszintérrôl félreállították. G. Pataky Etelka pedig, akinek mûvészi tevékenységérôl a maiak jóformán semmit se tudnak, noha tehetségét jeles müncheni, budapesti és nagybányai mesterek irányításával teljesítette ki, akkor is festett, amikor a hivatalos tárlatokon a hatalom reprezentánsai az akkori gyakorlat szerint igyekeztek mellôzni. Mindezt a találkozó szereplôi részletesen is kifejtették, elsôként a vendéglátó Nagy László, aki még Küküllô menti lelkészsége idején ismerkedett meg a magyarsárosi Gidófalvyék történetével.

A budapesti mûvelôdéstörténész Sas Péter, a Mûvelôdés munkatársa Kelemen Lajossal foglalkozva találkozott Gidófalvy István nevével, életmûvével, önéletírásával, és ebbe elmerülve érlelôdött meg benne a gondolat, hogy érdemes ezt elôkészítenie közzétételre. A Mûvelôdés Kiadó az ötletet felkarolta, a könyvet Szabó Zsolt gondozásában asztalunkra tette. Azelôtt már Kelemen Lajos ugyancsak Gidófalvy Istvánról és családjáról szóló kötetét is kiadták. A két szép kultúrtörténeti kiadvány egymást kiegészítve, több évszázadot átölelve nyújt átfogó, igaz korrajzot Erdély társadalmáról, az itteni középosztály és a velük érintkezô magyar társadalmi rétegek zaklatott sorsáról. Errôl Szabó Zsolt is beszélt a találkozón, a jelenlevôk figyelmébe ajánlva néhány más érdekes kiadói újdonságukat is.

Sas Péter a festônô életútját is felvázolta, említést téve elindítóiról, Romek Árpádról, Réti Istvánról, Thorma Jánosról, Fritz Bergner De Latourról is. Gidófalvy Pataky Etelka kiváló portréfestô volt, arcképei ma is markánsak, elevenek, rabul ejtik szemlélôiket. A kiállított tájképek, zsánerképek úgy ragadták meg a látvány lényegét, hogy ma már dokumentumértékük is kétségtelen. Hangulatosak a csendéletei is.

A két szóban forgó személyiség nyilván már nem él, 1984-ben hunytak el hat hét különbséggel. Az ilyen jóvátételekrôl azonban az idô teltével sem szabad lemondanunk. Csak nyerhetünk, ha számba vesszük, megôrizzük és a következô nemzedékeknek is tovább adjuk minden értékünket.

Az Erdélyi Magyar Közmûvelôdési Egyesület Maros megyei szervezete és az Erdélyi Kárpát Egyesület rendezésében a zene, vers jegyében ünnepelték meg a Magyar Kultúra Napját vasárnap este a marosvásárhelyi Kultúrpalota kistermében. Kilyén Ilka mûsorvezetésével emlékezetes estét tölthetett együtt a zsúfolásig megtelt terem közönsége.

A Színmûvészeti Egyetem zenepedagógia szakos hallgatóinak hegedûjátéka nyitotta meg az ünnepséget, majd Dáné Tibor Kálmán, az EMKE ügyvezetô elnöke köszöntötte az egybegyûlteket. 1823 januárjában nem csak nemzeti imánk csodálatos sorai születtek meg Kölcsey tollából, hanem ekkor jött világra Petôfi és Madách is – fogalmazott. Kisebbségi létünk szükséglete egy biztató jövôkép, ennek kialakításában segíthet a kultúra. Mi, magyarok több kultúra találkozópontjában élünk, ettôl is gazdagodott gondolkodásunk, a nemzeti sokszínûség nyitottabbá tett – hangsúlyozta Dáné Tibor, aki arra próbált rávilágítani, hogyan érinti kisebbségi kultúránkat a globalizáció bonyolult jelensége. A kultúránkkal kapcsolatosan számos kérdés felvetôdhet: hogyan becsüljük meg értékeinket, hogyan adjuk tovább utódainknak, hogyan tartjuk egyensúlyban a múltba tekintést a jövô kihívásaival, és hogyan tudjuk képviselni kulturális hagyományainkat Európában? Ezekre kell választ keresnünk.

Dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke, a tavaly 120 éves szervezet múltjába, jelenébe és jövôbeli terveibe avatta be a közönséget. A második legidôsebb erdélyi magyar civil szervezet népiskolákat, könyvtárakat, egyleteket mûködtetett, tanítókat segített, ösztöndíj- lehetôségeket teremtett. 1910-ben élte aranykorát, ekkor készült egy kötet az elsô negyed évszázad tevékenységérôl. Az EMKE 120 évét örökíti meg egy másik könyv, amelyet az ünnepségen is bemutattak. Az EMKE legtevékenyebb megyei szervezetének idén ez már az ötödik rendezvénye.

2006. Bartók-év is. Csernik Vass Áron, a Mûvészeti Líceum másodikosa adott ízelítôt a nagy magyar zeneszerzô egyik mûvébôl. Farkas Ibolya és Lohinszky Loránd színmûvészek, valamint a Színmûvészeti Egyetem negyedéves hallgatójának, Bányai Kelemen Barnának szavalatai szereztek élményt a hallgatóságnak. Két Brahms-mû elôadása után a Cinige Kalotaszegre kalauzolta a közönséget.

A marosvécsi polgármesteri hivatal idei legfontosabb feladata megfelelô minôségû és mennyiségû ivóvizet biztosítani a községközpontiaknak és disznajóiaknak – véli Ördög Ferenc polgármester hozzátéve: emellett folytatják a már tavaly elkezdett községszépítési munkálatokat, parkokat, játszótereket alakítanak ki, díszköveket, új járdalapokat helyeznek el, korszerûsítik a kultúr-otthonok konyháit.

– Marosvécs község mindkét határáig ki van építve a vezetékes ivóvízrendszer. A marosfelfalusiak Szászrégenbôl, a maroslakiak a doncai vízgyûjtôtôl kapják a vizet. Mi, bár középen vagyunk, a létfontosságú ivóvíz hiányával kell számolnunk mindennap. Tavaly decemberben a megyei tanács és a vízügyi igazgatóság jelentôs támogatásával új fenékküszöböt alakítottak ki a Maroson, így jelenleg megfelelô mennyiségû ivóvizük van a községközpontiaknak. Amennyiben a nagy hideg miatt vastag jég képzôdik a Maroson, megtörténhet, hogy újra vízkorlátozást kell alkalmazni, egyelôre azonban nincsenek ilyen gondok. Idén szeretnénk konkrét lépéseket tenni annak érdekében, hogy a disznajóiaknak is minôségi ivóvizet biztosítsunk. Meg fogunk rendelni egy elôtanulmányt, amely felméri, mennyibe kerül, hogy kiépítsük a vízhálózatot Disznajón, s csatlakozzunk a doncai vízgyûjtô által ellátott rendszerhez. Természetesen mind az elôtanulmány elkészítéséhez, mind a terv kivitelezéséhez szükségünk lesz a megyei tanács anyagi támogatására – nyilatkozta a polgármester.

A marosvécsi Tótpál Mihály fiatal gazda családja nemrég gyarapodott egy életerôs kisfiúval. A folyamat elkezdôdött a gazdaságában is, hiszen a félszáz fôs juhállományban immár két bárány született.

– Gyermekkorom óta foglalkozom a juhokkal, így sok mindent megtanultam, s szeretem is ezt a munkát – mondja Tótpál Mihály. Elôreláthatólag 45 bárányunk lesz, ebbôl 10-15-öt megtartok, a többit húsvétra eladom. A besztercei felvásárlók 9 új lejt kínálnak élôsúlyban a bárány kilogrammjáért, ami nagyon jó ár. A gyapjút mindig a reálérték alatt kell értékesítenünk. Folyamatosan növelni szeretném az állományt, hiszen akkor több kisbárányt, több sajtot lehet értékesíteni. Száz állatig bôvítem, mert annyit még egyedül is el tudok látni. Nyáron a falu juhászának gondjaira bízzuk, télen én és családom gondozzuk ôket. A juhokkal nincs sok munka, a téli takarmányt, szemes kukoricát, darának valót nyáron kitermeljük. Az állattartás mellett fuvarozással is foglalkozom. Van három lovam és egy csikóm, s megfelelô szekerem. Ilyenkor fôként az erdôre járok fáért, de gyakran akad trágyahordás, kavicsszállítás is. Ezzel is pótoljuk a családi költségvetést – mondja a fiatalember.

A disznajói Molnár Ferenc 2001-ben egy helybéli vállalkozónál gépkocsivezetôként, árubeszerzôként dolgozott. A munkáltató üdítôtöltéssel is foglalkozott. A fiatalember úgy döntött, maga ura szeretne lenni, így megvásárolta a töltôfelszerelést, s átvette, bôvítette az ügyfélkört. A különbözô ízû negyedliteres üdítôket Disznajótól Ernyéig értékesítette. Amikor a piacot ellepték az olcsó és jó minôségû gyümölcslevek, akkor váltania kellett. 2003-tól szódavíztöltéssel foglalkozik. A saját kútból nyert vizet kétliteres mûanyag palackokba tölti. A palackokat Magyarországról hozza, a rekeszeket Maroskeresztúrról szerzi be. Az ügyfélkör folyamatos bôvülése nyomán a meglevô gépkapacitás már kevés volt, így a kisvállalkozó új töltôberendezést vásárolt Magyarországról.

– Amit nem eszünk meg, azt mind visszaforgatom. Nyáron olyan nagy a rendelés, az igény, hogy alig gyôzöm a munkát, télen kissé csappan a vevôk száma, de nem annyira, hogy ne érje meg folytatni. Vécstôl Ratosnyáig szállítom a palackokat. A kihordás elég költséges, de az sem volt jó megoldás, hogy házhoz jöjjenek, hiszen megtörtént, hogy épp nem volt elegendô palack megtöltve. A vevôkört bôvíteni lehetne, de figyelnem kell a szászrégeni konkurenciára is. Mindenképpen az újabb befektetésekre fektetem a hangsúlyt – mondja Molnár Ferenc.

Február 2-án jönnek Marosvécsre a diósdi önkormányzat képviselôi. A magyarországi község vezetôjével és tanácsosaival tavaly nyáron vette fel a kapcsolatot a helyi polgármesteri hivatal egy Marosvécsrôl kiköltözött fiatal házaspár segítségével. A magyarországi vendégek elsô látogatásán a két község vezetôi az együttmûködési lehetôségekrôl tárgyalnak.

A község vezetôsége nem emelte az idénre érvényes ház- és gépkocsiadót. Az adókból és illetékekbôl idén közel 700 millió lej folyik be. Csupán a szemételszállítási díjért kell többet fizetni. A községháza által megszervezett hulladék-összegyûjtésért és - szállításért tavaly családonként 150.000 lejt fizettek a községközpontiak és disznajóiak. Mivel a munkával megbízott két személy bérét, a szállítójármû által elfogyasztott üzemanyag árát nem tudták törleszteni a begyûlt összegbôl, idéntôl az egy évre érvényes szemétdíjat 300.000 lejben szabták meg családonként.

A disznajói orvosi rendelô mögött játszóteret alakít ki a község vezetôsége. A területet megtisztították, bekerítették, kora tavasszal fognak a padok, játszóeszközök elhelyezéséhez. Legkésôbb a nyári vakációban a falu gyerekei már használhatják a hintákat, csúszdákat, mászkálókat.

Tervek szerint az idei disznajói napokra helyreállítják a falu központjában levô mûemléket. A zárt, dobozszerû épületen egy turulmadár és két zászlótartó volt, s a helybéliek szerint az elsô világháborúban elhunytak emlékére építették. Az 50-es évek elején a hatalom képviselôi leszedték a turulmadarat és a Marosba dobták. Amennyiben sikerül a polgármesteri hivatal felújítási terve, a mûemléket a falunapokon adják át.

Marosvécsen és Disznajón az iskola, a községközpontban az orvosi rendelô épületét igénylik vissza volt tulajdonosaik. Bár még nem született döntés a visszakért középületek ügyében, a polgármesteri hivatal vezetôinek véleménye szerint a jogos tulajdonosok megkapják majd a jogtalanul elkobzott épületeket, így megtörténhet, hogy a tanintézményeket és az orvosi rendelôt öt éven belül költöztetni kell. Az immár 15 éve Marosvécsen szolgálatot teljesítô orvos házaspár arról számolt be, hogy amennyiben szükséges, építenek majd egy rendelôt. Disznajón nagyon rossz állapotban van a valamikori felekezeti iskola, s nagyobb javítást évek óta nem is ütemeztek be, hiszen az ingatlan elôreláthatólag visszakerül a református egyház tulajdonába. Hogy hosszú távon mi lesz a két tanintézmény rendeltetése, egyelôre nem lehet tudni.

Disznajón még mindig mûködik a Bandi Dezsô által létrehozott, s Csôsz Irma nyugalmazott óvónôre bízott naiv rajzkör. Az elsô tanítványok már rég kinôtték az óvoda, iskola padjait, de most is rendszeresen összegyûlnek az óvoda épületében rajzolni, festeni. Decemberben Érden nyitották meg kiállításukat, így jelenleg a helybéli óvoda falain csak pár régi alkotás látható. Csôsz Irma, aki nemrég ünnepelte 70. születésnapját, büszkén mutatja a fényképalbumot, amely a rajzkör több mint tízéves tevékenységének helyszíneit ôrzi. Minden kiállításra a régi rajzok mellett újakat is készítenek, ugyanakkor rendelésre is rajzolnak. Nem felejtik el bevonni a kicsiket sem, egyik körtag óvodás gyerekét is szeretettel hozza az alkotó délutánokra. Csôsz Irma ezenkívül a kicsik oktatására használható szemléltetô rajzokat is készít, így is segítve a jelenlegi pedagógus kollégákat.

Marosvécs község vezetôje minden év elsô tanácsülésén bemutatja a településekre leosztott évi munkatervét, a beütemezett javításokat, befektetéseket. Az elôirányzott munkálatok jegyzékét kiegészítik a tanácsosok is. Körkérdésünkben arra voltunk kíváncsiak, hogy a polgármester elképzelései, idei tervei megegyeznek-e a község lakosságának elvárásaival. A községközponti és disznajói lakosoktól azt kérdeztük, hogy szerintük idén milyen fontos, a település lakosságát érintô gondot kellene megoldjon a polgármesteri hivatal?

Zsigmond Ambrus: –Disznajón a legnagyobb gondot az ivóvíz hiánya jelenti. Nincs kiépített vízvezeték-rendszer, 20-20 család társult össze, s kisebb vezetékrendszert hoztak létre, s egy forrásból használják a vizet. Azonban nagyon alacsony a vízszint, így megtörténik, hogy az Alszegen csak hetente kétszer, megegyezés szerint szerdán és szombaton van víz. Nyáron különösen nagy gond a vízhiány, hiszen akkor öntözésre is használják, használnák. A Maros átszeli a falut, így nagy szégyen, hogy nincs megfelelô mennyiségû víz.

Ördög Mihály: – Az egyik legnagyobb feladata a polgármesteri hivatalnak a marosvécsi ivóvízgond megoldása. Jelenleg van megfelelô mennyiségû víz, mert decemberben elkészült az új fenékküszöb, de addig bizony sok helyen vízhiány volt. Az a legfontosabb, hogy télen és nyáron is mindenkinek legyen vize. Ugyanakkor az utakat is folyamatosan javítani kell, hogy gépkocsival, szekérrel könnyen lehessen közlekedni.

Incze György: –Marosvécsen az egyik fontos, megoldásra váró feladat a mezei utak állapotának javítása. A traktorok miatt a szántóföldek, kaszálók fele vezetô utak helyén nagy gödrök, sáncok vannak. Gyalog és szekérrel is nehezen lehet kimenni a mezôre. Pár hónap múlva újra neki kell fogni a mezei munkának, így jó lenne, ha a polgármesteri hivatal vezetôi gondolkoznának azon, hogyan lehetne mihamarabb járhatóvá tenni a mezei utakat. Az ivóvízzel is voltak gondok, de ez már megoldott, s reméljük, hogy nyáron is elegendô mennyiségû vizünk lesz.

Molnár Etelka: – Disznajón általános gond az ivóvízhiány, különösen nehéz azoknak a családoknak, ahol kisgyerekek vagy állatok vannak. A mezei utak állapotán is javítani kellene az idén. Ezen kívül különösebb gondok nincsenek.

Ankét

Új év, új kezdet? Vagy új év, régebbi kezdetek folytatása? Van-e jövôje a XXI. században a könyvtárnak, minden, információszolgáltatással kapcsolatba hozható intézmény kollektív ôsének? Corina Teodor igazgatóval, a Maros Megyei Könyvtár tavaly kinevezett direktorával beszélgettünk a tavalyi évrôl, a 2006-os évi célkitûzésekrôl, tervekrôl és megvalósításokról.

– A könyvtár helyzete kötetállomány szempontjából igen jónak mondható, más területeken azonban ez nincsen éppen így. Kinevezésekor több célkitûzést is említett. Azóta eltelt közel fél év, melyeket sikerült ezen tervekbôl megvalósítani?

– Állomány tekintetében valóban igen jónak mondható a Megyei Könyvtár helyzete, hiszen közel kilencszázezer kötettel rendelkezünk, amelyekbôl körülbelül 3000-re tehetô a XVI. században nyomtatott kiadványok száma, és hetven ôsnyomtatvánnyal is rendelkezünk. Ugyanakkor folyamatos a beszerzés, ez igen fontos egy könyvtár mûködésében. Eddig negyedévenként körülbelül háromszázmillió lejt fordítottunk új könyvek, folyóiratok vásárlására.

– Milyen könyveket vásároltak?

– Elsôsorban a törzsolvasói rétegek igényeit próbáljuk kielégíteni. Gyerekek, diákok, egyetemisták, doktorandusok, valamint nyugdíjasok fordulnak hozzánk igen nagy számban. A két pólus, a fiatalság, valamint az idôsek könyvtári jelenléte a meghatározó. A felnôtt olvasóréteg hiányzik. Leginkább szakmai jellegû könyveket vásároltunk, jogi, politológiai, tudományokkal foglalkozó kiadványokat, de nem mellôztük az irodalmi, irodalomtörténeti könyveket sem. Végig arra törekedtünk, hogy vásárlásaink tükrözzék olvasótáborunk etnikai összetételét, amely a város lakosságához hasonlóan 50/50 százalék. Ezért sok magyar nyelvû kiadványt is beszereztünk. Ugyanakkor más utakon is igyekeztünk bôvíteni az állományt, adományként is kaptunk könyvet, és más könyvtárakkal is cseréltünk kiadványokat – elsôsorban folyóiratokat, illetve "saját", tehát könyvtári kiadványokat.

– Felújították az olvasótermet, a Teleki Könyvtár és a Megyei Könyvtár lerakata azonban továbbra is felújításra szorul.

– Renováltuk a földszintet, illetve az olvasótermet, a továbbiakban folytatjuk a restaurálást. Anyagi fedezetünk szerencsére megengedi, hamarosan eldöntjük, melyik résznek fogunk hozzá. Az igazgatóság irodájának helyet adó épületszárny, a kölcsönzô és a teljes harmadik emelet felújításra szorul, a gyerekkönyvtári részt pedig sürgôsen ki kell meszelnünk, hiszen ott 1991 óta nem végeztek felújítási-festési munkálatokat. A Teleki Könyvtárat is sikerült részben restaurálnunk, azonban bôven akad még munka. Mivel mûemlék, a felújítási munkálatok sokkal problematikusabbak.

– Hiányos a logisztikai felszereltség...

– Valóban hiányos, 28 darab számítógéppel rendelkezünk, ezek legnagyobb része elég lestrapált állapotban tengôdik, ezért évente öt új gép beszerzésére törekszünk. Ezek a könyvtárosok, de az olvasók rendelkezésére is állnak majd. Létre szeretnénk hozni egy úgynevezett Közösségi Információs Központot, és ehhez nélkülözhetetlen a performans gépek jelenléte, használata.

– Közösségi Információs Központ mint könyvtári információs alap, esetleg egyéb információkat is szolgáltató centrum?

– Európában majd' mindegyik közösségi könyvtár rendelkezik ilyen központtal. Nálunk sem újdonság, Kolozsváron, Jászvásáron már léteznek hasonló információs "irodák". Én nagyon jó ötletnek, hasznos tényezônek tartom. Lényege, hogy a központban dolgozó könyvtáros minden információt igyekszik összeszedni, ami a könyvtárral, annak mûködésével, sajtójelenlétével, más könyvtárakkal való együttmûködésével, illetve a helyi – jelen esetben marosvásárhelyi, Maros megyei – közösséggel kapcsolatos, legyen szó hírekrôl, újdonságokról, kulturális rendezvényekrôl és hasonlókról. Továbbá drótpostán keresztül (is) tartja a kapcsolatot az olvasókkal. Kolozsváron már bevett szokás, hogy az olvasó, diák, egyetemista interneten érdeklôdik a könyvtárostól bizonyos könyvek megléte felôl, illetve kéri ki annak tanácsát különbözô dolgozatok könyvészetével kapcsolatosan. A könyvtár pedig köteles maximálisan 24 órán belül válaszolni olvasóinak, köteteket ajánlani, és így tovább. Az olvasónak így nem muszáj elballagnia a könyvtárig, ha valamire szüksége van, az elôzetes levelezés következtében pedig pontosan tudja, hogy mit és hol keressen a polcokon. Ez gyorsabbá, kellemesebbé teszi a munkát és keresgélést egyaránt, nagymértékben javítja a kapcsolattartást.

– Mi a helyzet a könyvtár adatbázisával?

– Bôvítés alatt áll, hálózati- technikai gondok lassítják elkészültét. A katalógusunk, internetes oldalunk is hamarosan elkészül, természetesen románul és magyarul is lehet majd olvasni. Terveink között szerepel egy-egy CD-, illetve DVD-lemez kiadása is a Teleki Könyvtárról és a Megyei Könyvtárról, ezeken ismertetnénk az intézményt, a hozzá tartozó könyvtárakat, a kiállításokat, rendezvényeket, román és magyar nyelven. Reméljük, ebben az évben elkészül. Negyedévenkénti folyóiratunk, a Libraria továbbra is megjelenik, ennek kiadását teljes egészében a megyei tanács állja. A tavaly pedig hagyományt teremtettünk az Év könyvtárosa és Év olvasója díjak kiosztásával, amelyre decemberben, a könyvtári napokon került sor. Három könyvtárost, Chircea Arankát Marosvásárhelyrôl, Nicoleta Mant Libánfalváról és Marin Sarát Szászrégenbôl, valamint hat olvasót díjaztunk könyvcsomaggal és oklevéllel, mindkét "kategória" esetében a komolyságot, szavahihetôséget értékeltük. Olvasóink számára nagy meglepetés volt a díjak kiosztása, közülük négy felnôttet és két gyereket jutalmaztunk. A továbbiakban folytatni szeretnénk könyvtárosaink, olvasóink díjazását.

– Hogyan tovább?

– Reméljük, jó és eredményekben, olvasókban gazdag évnek nézünk elébe. Legfontosabb célkitûzésünk továbbra is az állománybôvítés és a könyvtár modernizálása, alkalmazottaink továbbképzése és az épület felújítása marad. Az információs központ létrejöttével internetes számítógépeket is olvasóink rendelkezésére bocsátunk és igyekszünk minél nívósabb (multi)kulturális rendezvényeket szervezni, neves román, magyar és német anyanyelvû meghívottakkal, fölvenni a kapcsolatot minél több kül- és belföldi könyvtárral, kulturális intézménnyel. A könyvtár a XXI. század hajnalán sem szûkölködik olvasókban, a korral azonban lépést kell tartanunk, hogy ezen kedvezô tendencia ne változzon meg egyhamar.

A "szabadság, egyenlôség, testvériség" nemes jelszava szépen hangzik a XIX. század polgári forradalmai óta mind a mai napig.

A XX. század második felében itt, mifelénk a másodikra akarták helyezni a hangsúlyt. A szabadság mély torzulásokat szenvedett. A testvériség egy darabig álszent módon mûködött, s aztán nyíltan mostohává vált.

Most csak a címrôl szólnék röviden és sokkal tényszerûbben, mint a bevezetôben.

Amikor a feleségem helyettes tanárként munkába állt a hatvanas évek elején, huszonöt lejjel alacsonyabb fizetést kapott, mint a takarítónô, aki idôsebb volt nála. Azonnal láttam, hogy rosszul nôsültem. Egy javakorabeli takarítónôt kellett volna elvennem, annál is inkább, mert én becsülöm a munkájukat, hisz nap mint nap tisztaságot teremtenek maguk körül.

Egy idézettel folytatom: "a törvényes elôírások nem teszik lehetôvé, hogy az elvégzett munka minôsége és mennyisége alapján bérezzük a személyzetet" (Népújság, január 11.). Persze, ez "holnapra?" meg fog változni, de már vagy hatvan éve így van. Mibôl gondolom?

A barátaink közül csak kettôt említsek. Egyik nyolc osztályt végzett és egy dohányárudában dolgozott nyugdíjazásáig. Volt olyan idôszak életében, amikor kicsit többet keresett, mint a férje a jogi diplomájával. A másik barátunk fômérnök volt a városi kertészetben agrármérnöki diplomával. Ô nem nyolc évet tanult, hanem középiskolával és egyetemmel együtt még nyolcat. Most mindkettô nyugdíjas. A kertészmérnök kétszázezer lejjel kap nagyobb nyugdíjat. Sehol semmi tévedés! Egymás közt a nyugdíjról nemigen beszélünk, mert a volt trafikos már nyolcvanon felül van, és ôt is zavarja ez a nagy egyenlôség...

Hogy mirôl beszélünk? Idôszerû dolgokról: hol van a legjobb turkáló, hogy kell okosan gázt spórolni stb. De komolyabb dolgokról is szó esik. Jó lenne nekünk is egy olyan nagynéni, aki milliárdokat hagy ránk, hogy az egyenlôség legyen igazi. De ezen csak kacagunk. Egyébként kitaláltuk, hogy a trafikos barátnônknek miért van kétszázezer lejjel kevesebb nyugdíja. Bizonyára azért, mert ô a f&o