Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Kétnapos erdélyi látogatása alkalmával a magyar országgyûlés elnöke szombat reggel Markó Béla szövetségi elnökkel, Borbély László területfejlesztési miniszterrel, Frunda György szenátorral, Kelemen Atilla képviselôvel és Csegzi Sándor alpolgármesterrel találkozott. A találkozóról sajtótájékoztatón számoltak be.

Markó Béla elmondta, hogy a román-magyar viszonyról tárgyaltak, és elsôsorban arról, hogy Románia számára rendkívül fontos idôszak, mert remélhetôleg ez lesz az utolsó év az Európai Unión kívül, és 2007 januárjában sikerül belépnie Romániának az unióba. Ez az erdélyi magyarság számára kiemelten fontos, hiszen ezáltal magyarok és magyarok együtt lehetnek. Magyarország támogatta Románia integrációs törekvéseit, és Szili Katalin biztosította az RMDSZ vezetôit, hogy az elkövetkezendôkben is támogatni fogja, és átadja a tagsággal járó tapasztalatokat, ami nagyon fontos lesz a még Romániára váró kritériumok teljesítésében.

Az RMDSZ vezetôi tájékoztatták az elnök asszonyt a 2006-os év számukra fontos prioritásairól, többek között a román-magyar közös kormányülés döntéseinek életbe ültetésérôl. Az RMDSZ számára elégtétel, hogy egy olyan fontos döntés, mint a csíkszeredai konzulátus létrehozása, máris megvalósult.

– jelentette ki Szili Katalin, emlékeztetve, hogy a múlt év augusztusában járt itt legutóbb. A látogatásról elmondta, hogy az részben a vásárhelyi, részben a nagyváradi programokkal telített. Alapvetôen a Magyar Kultúra Napja a vezérfonala a látogatásának, de örömmel fogadta Csegzi Sándor meghívását is a Bolyai Ház avatására.

Az RMDSZ-szel folytatott találkozón tájékozódott a 2006-os fejlesztési elképzelésekrôl, különösen azokról, amelyek az infrastruktúra fejlesztését jelentik – közmû- és útfejlesztések – és azokról a pontokról, amelyek Magyarország és Románia nemzeti fejlesztési terveit, illetve azoknak a kapcsolódási pontjait jelenthetik.

Az RMDSZ vezetôi tájékoztatták, melyek azok a fejlesztési elképzelések, amelyek a közös kormányülést követôen megvalósulhatnak. Ugyanakkor tájékoztatást kért Markó Bélától arról, hogy a kisebbségi törvény elfogadására milyen lehetôséget látnak a tavaszi ülésszakon.

Szili Katalin hangsúlyozta, hogy Magyarország számára rendkívül fontos, hogy 2007. január elsejétôl Románia az EU teljes jogú tagja legyen, mert ez egy korszerû európai nemzetpolitika megvalósítására ad lehetôséget. Az elnök asszony tájékoztatott, hogy a magyar államfô április 9-re írta ki a parlamenti választások elsô fordulóját, és emlékeztetett arra, hogy a múlt év szeptemberi Kárpát-medencei Képviselôk Fórumán közös megállapodás született, hogy a határon túli magyarság kérdése nem lesz a választási küzdelmek és a választási kampány része.

A kisebbségi törvényrôl Markó kijelentette, hogy fontos az erdélyi magyarság számára, de fontos ugyanakkor Románia és Magyarország viszonya szempontjából is, hiszen Magyarországnak érdeke, hogy az erdélyi magyarság a szülföldjén megfelelô helyzetben legyen, és nemzeti identitását a jövôre nézve biztosítva láthassa. Ezt az RMDSZ- nek kell megoldania, de a magyar kormány és magyar politikusok többször is kifejtették, hogy természetes módon támogatják ebben a törekvésében. Szili Katalin azzal egészítette ki, hogy Magyarország szorgalmazza egy olyan törvény elfogadását, amely biztosítja a magyarság kulturális autonómáját, de természetesen tiszteletben tartva azt, hogy ezt a román parlamentnek és romániai politikai erôknek kell megalkotniuk. "Ma én azt tartom a legfontosabbnak, hogy Románia az Európai Unió tagja legyen, és azt hiszem, ez közös érdek" – jelentette ki, hozzátéve, hogy fôleg az infrastrukturális fejlesztések fogják igazából Európához kötni a két országot, ezert tartja fontosnak az Erdély autópálya megépítését, amiben Magyarországnak is van dolga, és hogy a közös kormányülésen errôl is született döntés.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet a regionális gazdasági együttmûködés fontosságára, a nemzeti fejlesztési tervek harmonizálására, ami már egy európai együttmûködést jelent.

Vasárnap délelôtt a magyar országgyûlés elnöke a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban és a Református Kollégiumban tett látogatást, ahova elkísérte Magyarország romániai nagykövete valamint tanácsadója, Kerényi György, a Kecskemét–Marosvásárhely Baráti Kör Egyesület elnöke. Az iskola vezetôsége, köz- életi személyiségek, tanárok, diákok, öregdiákok fogadták Szili Katalint, s jelen volt a budapesti Bolyai Társaság kuratóriumának elnöke, valamint a vásárhelyi Fotóklub vezetôsége.

Ezzel a látogatással kezdetét vette a Bolyai-év, amelynek során az iskola névadójának emléke elôtt tisztelegnek. Bolyai Farkas nevét 1956-ban vette fel az államosítással megszüntetett Református Kollégium – jelentette be Bálint István igazgató, aki kitért arra, hogy november 20-án lesz az emlékév csúcspontja, azon a napon, amikor az iskola néhai neves tanára megtartotta székfoglaló beszédét. Ugyancsak az idei év során emlékeznek meg Bolyai Farkas halálának a 150. évfordulójáról is. Az iskola és diákjai eredményeinek bemutatását követôen Bálint István köszönetet mondott az öt számítógépbôl álló adományért, s a Bolyai líceum díszoklevelét nyújtotta át Szili Katalinnak, aki a parlament ezüstérmét és az Országházról szóló könyvet adta ajándékba. Beszédében felemelônek nevezte, hogy a Bolyai-év kezdetén látogatott el az iskolába, ahol az idén nyáron végez az elsô teljes magyar évfolyam. Jelenlétét a Magyar Kultúra Napján a múlt elôtti tisztelgésnek és a jövô elôtti fôhajtásnak nevezte, hisz az iskola diákjai lesznek azok, akik nyelvünket, hagyományainkat továbbadják a következô generációknak, s ôk lesznek kultúránk, identitásunk ôrzôi is, határon innen és túl, ha mindkét ország az Európai Unió tagjává válik.

A Református Kollégiumban folyó nevelésrôl és oktatásról Székely Emese igazgatónô számolt be.

– Számomra az anyaország fogalma az elmúlt fél év során átértékelôdött – jelentette ki Csegzi Sándor alpolgármester, aki szerint az ajándékba kapott tárgyak szimbolikus jelentôségûek. Az elmúlt 15 év során az anyaországból érkezett segélyek láttán felmerült benne a kérdés, hogy mindezt nem tárgyi adományokkal, hanem megmaradásunk biztosítékával tudjuk megköszönni. Az alpolgármester utalt arra, hogy a Szili Katalinnal történt augusztusi találkozás során megfogalmazott tervek mára már beteljesültek. Ennek a politikán túlmutató érzelmi töltetét köszönhetjük a vendégnek, aki ugyanezen okból látogatott el újra Marosvásárhelyre, ahova valószínû szeretne visszatérni.

Az iskola öregdiákjainak köszöntô szavait Szabó László tolmácsolta. A budapesti Bolyai Társaság létrejöttérôl és céljairól a kuratórium elnöke, Demján Sándor számolt be, aki volt bolyais diákként ezúttal egy 600.000 forintos adományt hozott, hogy azt sílécek és sífelszerelés vásárlására fordítsák az iskola régi hagyományának a felélesztése érdekében.

A fogadást követôen Szili Katalin meglátogatta az iskolát, amelynek hangulata láthatóan hatással volt rá.

A Bolyai Farkas líceumban tett látogatás során Csegzi Sándor alpolgármester jelentette be, hogy a két város baráti köreinek kecskeméti rendezvényén a marosvásárhelyi Fotóklub tagjai állították ki képeiket a testvérvárosban, s ajánlották fel eladásra azokat, hogy a pénzbôl a székelyföldi árvízkárosultakat támogassák. Az összeget Kerényi György, a Kecskemét–Marosvásárhely Baráti Kör Egyesület elnöke adta át Török Gáspárnak és Incze Istvánnak, a Fotóklub vezetôinek. Ugyanakkor visszaemlékezett, hogy jó néhány évvel ezelôtt a Bolyai tanári szobájában alakult meg a marosvásárhelyi baráti kör, s a két város közötti kapcsolat ma már 50 intézmény közötti együttmûködést ölel fel. – Ne csak másoktól várjunk segítséget, mindenki a maga módján egy téglával hozzájárulhat az összmagyar összefogáshoz – mondotta köszönô beszédében Incze István, a Fotóklub elnöke, majd bejelentették, hogy Bikafalvának juttatják el a testvérvárosi kapcsolatból született összeget.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy agyafúrt szegénylegény, egy fáradt vándor, eladósorban lévô királylányok és Mátyás király, szamárrá változott barátok, egy rest macska, egy fösvény ember, és összegyultek mind-mind egy helyre: a sáromberki Ady Endre kultúrotthonba. Aztán idôközben az is kiderült, hogy a meghívó valójában Elek apó kisbaconi kúriájába szólt, ahová a nagy mesegyûjtô másodikos kisdiákokat várt népmesékkel, na meg farsangi mulatsággal, fôtt kukoricával, fánkkal és jó muzsikával.

A vállalkozó kedvû mesemondók szép számban meg is jelentek: a marosszentgyörgyi, nagyernyei, péterlaki, vajdaszentiványi, sárpataki, gernyeszegi, körtvélyfájai, sáromberki iskolák, valamint a marosvásárhelyi 7-es, 8-as, 16-os számú iskolák másodikosai. A vendéglátó sáromberki iskola diákjai, pedagógusai is igazi meglepetéssel fogadták a látogatókat: a balázsolást elevenítették fel és farsangi hangulatot teremtettek a színpadon. A jó hangulathoz hozzájárult a marosvásárhelyi Cinige együttes is. A farsangi mulatságra a belépôt egy magyar népmese jelentette: harmincegyen próbálták ki mesemondó tehetségüket. A bátor mesemondók és a köréjük sereglô, népes gyermekcsapat játékos tánctanulása még inkább élénkítette a hangulatot. Moldován Emese – akivel játszóházakban is gyakran találkozhatunk – irányításával, útmutatásával egérfogót játszottak, majd elôkerültek a legjobb táncosok is. A mulatság nemcsak a gyerekeket kötötte le, a felnôttek is drukkoltak a játék szereplôinek.

Közben a tanítókból és magyar szakos tanárokból álló zsûrire nehéz feladat hárult, ugyanis döntenie kellett, hogy a legjobb mesemondók közül ki az a négy, aki a megyei szakaszon újabb sikereket szerezhet. A harmadik helyen a gernyeszegi Szabó Zselyke Dorottya és a megyeszékhelyi 7-es iskolából Albert Alpár osztozott, míg az elsô két helyen a körvélyfájai másodikosok: Baciu Marius (2. hely) és Bíró Blanka Renáta (elsô hely).

Sándor Antal, Csibi Piroska, Kiss Gyula vállalkozók, Porkoláb Levente lelkipásztor és a sáromberki iskola szülôi közösségének jóvoltából, a farsangi mulatsághoz eszem-iszom is járult, minden versenyzônek jutott az ajándékból: a könyvjelzôbôl, tolltartóból, szalmadíszbôl, édességbôl, míg a nyertesek még egy Benedek Elek-meséskönyvvel és egy plüssjátékkal is gazdagodtak.

Gyújtatlan gyulladjék címmel jelentetett meg könyvet Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, amelynek marosvásárhelyi bemutatójára szombaton került sor az unitárius templom gyülekezeti termében. Könyvében Patrubány Miklós a 2004. december 5-i, általa "népszavazási kísérletnek" nevezett eseményrôl fogalmazza meg gondolatait, a kiadvány pedig a népszavazással kapcsolatos dokumentumokat, tervezeteket is tartalmazza. A szerzô ez alkalommal Honlevél- igazolványt nyújtott át András Dezsônek, a Világszövetség marosvásárhelyi küldöttének.

Nem valódi népszavazásnak, hanem "kísérletnek" nevezte Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsé-gének (MVSZ) elnöke a 2004. december 5-i magyarországi népszavazást, amely arról szólt, hogy kapjanak-e kettôs állampolgárságot a Magyarország határain kívül élô magyarok. Mint ismeretes, a népszavazás eredménye nemleges volt. Patrubány szerint a nép felségjogának gyakorlása a népszavazás, de ehhez az szükséges, hogy a nép a tények ismeretében legyen. "Azzal a hazugságkampánnyal, amit a magyar kormány tett, súlyosan félrevezette, félretájékoztatta a népet. E népszavazási kísérlet megmutatta: hogy néz ki ma Magyarország. Senki soha nem képzelte el, hogy ilyen mértékû az elbetegedésünk, hogy 8 millió polgárból nem lesz 2 millió, aki igennel szavaz. De a válság ennél is sokkal mélyebb" – jelentette ki az MVSZ elnöke, hozzátéve, hogy a népszavazásra azért került sor, mivel a politikum nem kívánta rendezni a kettôs állampolgárság ügyét.

Patrubány Miklós a fenti kijelentéseket megelôzôen nagyvonalakban ismertette az MVSZ tevékenységét megalakulása – 1938 – óta, hangsúlyosan pedig a szervezet 1991 utáni életét, erôfeszítéseit a külhoni állampolgárság, a kettôs állampolgárság ügye érdekben. Utalt a Magyarok Világtalálkozóin született határozatokra, különös tekintettel az elcsatolt területeken élô magyaroknak nyújtandó kettôs állampolgárságra, amelytôl Patrubány Miklós szerint a "magyar politikum mereven elzárkózott, sôt a magyar kisebbségi szervezetek szintén", miközben például Románia "az RMDSZ bólogatása és óbégatása mellett" megadja a kettôs állampolgárságot a Moldova Köztársaságban élô románoknak. Az MVSZ elnöke szerint az 1998-ban kormányra jutó Fidesz "egy jottányit sem tett annak érdekében, hogy a kettôs állampolgárságot megadják", viszont megvonta az MVSZ állami költségvetési támogatását. Aminek Patrubány szerint az oka az, hogy az MVSZ – a kettôs állampolgárság gondolatát ért támadások miatt – elôállt és kitartott a külhoni állampolgárság-változat mellett, amely eltérôen a kettôs állampolgárságtól, nem biztosított volna szavazati jogot és automatikus áttelepülési jogot a külhoni magyaroknak. Az elnök úgy véli, hogy a december 5-i elutasítás mögött két neuralgikus kérdés lelhetô fel: egyrészt a magyar pártok rettenetes félelme a külföldi magyarok szavazataitól, másrészt az a félelem, hogy a határon kívüli magyarok – és velük az anyagi nincstelenség – rázúdulnak Magyarországra. 2001-ben a magyar politikum a státustörvény útját választotta, ami azonban jó néhány szakmai hiba miatt diplomáciai vereséget jelentett Magyarországnak – tette hozzá.

Patrubány Miklós az igen-nel szavazott polgárok igényére hivatkozva jelentette be a Honlevél megszületését, amely tartalmazza többek közt az MVSZ alapszabályzatát, céljait, feladatait, a magyar és a székely himnuszt, a Szózatot, és amely kérvény alapján igényelhetô. Szombaton két Honlevelet kellett volna az elnöknek átadnia, de csupán az András Dezsôét hozhatták el. Ugyancsak Honlevél címmel jelentet meg 2004. október óta folyóiratot az MVSZ. A könyvbemutató az elnökhöz intézett kérdésekkel, válaszokkal és dedikációval ért véget.

Kosárlabda

Nagyon rég az ideje, hogy ennyi nézô volt kíváncsi egy barátságos kosárlabdameccsre, mint ahányan péntek este kilátogattak a ligeti sportcsarnokba, ahol fél ház – szinte annyian, mint az ôsszel egy hivatalos találkozón – követte figyelemmel az Atlassib Nagyszeben elleni felkészítô mérkôzést. A nézôk érdeklôdését a csapathoz érkezett amerikai játékosok keltették fel, akik többszörösen is kuriózumnak számítanak. Elôször is a város történetének elsô tengerentúli idegenlégiósai, s ugyancsak elsô alkalommal szerepel színes bôrû sportoló marosvásárhelyi színekben. Ugyanakkor a három játékostól (a trió harmadik tagja kalandos utazást követôen, tegnap végre megérkezett Londonból, ahol két nappal korábban elakadt) azt várja a csapat vezetôsége, de a szurkolók is, hogy döntô módon járuljanak hozzá a kiesés elkerüléséhez.

Szombaton délelôtt, a visszavágón, már valamivel kevesebben látogattak ki a csarnokba, ám egy barátságos meccshez képest így is szép számban, s jövô szombaton, amikor a Dinamo ellen a tavaszi idény elsô hivatalos találkozóját rendezik, már telt házra lehet számítani. A klub vezetôsége látványos show keretében mutatja be az új "szerzeményeket" s mindenki abban reménykedik, hogy a marosvásárhelyi közönség szívvel-lélekkel a csapat mellé áll majd.

Mihai Corui mindenesetre arra kívánta kérni a közönséget, hogy viseltessen türelemmel az elején csapatával szemben, hisz még sokat kell dolgozni a játékosokkal, hogy a csapat összecsiszolódhasson, szokniuk kell egymást és az új környezetet. Biztosra állította azonban, hogy az amerikaiak érkezésével lényegesen feljavul az együttes teljesítményének színvonala és azt is, hogy ezzel a felállással sikerülni fog a kiesést elkerülni.

Gerald Cannon – beállós. 24 éves, 204 cm. Az Egyesült Államokon kívül a japán bajnokságban is szerepelt, Atlantából érkezett. A klasszikus beállós típusa, aki termete révén viszonylag könnyedén mozog a palánk alatt. Magassága ellenére a labdakezelô technikája meglepôen jó, noha nem az az igazi látványzsákoló típus. Védekezésben kissé lassú, csapattársaival pedig még sokat kell azon dolgozzon, hogy tudják, érezzék egymás mozdulatait. Láthatóan megviselte az idôzóna-eltolódás és a harmincórás repülôút, ezért még sokat javulhat ahhoz képest, amit láttunk.

Terry Cooper – játékirányító. 35 éves, 185 cm. Az utóbbi idôszakban a holland bajnokságban játszott, egyenesen Amszterdamból utazott Marosvásárhelyre. Érzi, ismeri a játékot, egyelôre nehezen találja csapattársait. Pénteken jól dobott távolról, szombaton már kevésbé volt pontos kezû. Játékstílusa felszabadult, könnyed, ugyanakkor láthatóan visszafogja még magát attól, hogy fantáziáját szabadjára engedje, talán azért, hogy nehogy könnyelmûnek tekintsék. Palánk alatt kevés hasznát venni, ez azonban nem is feladata.

Dwayne Burton – bedobó. 27 éves, 195 cm. Tegnap érkezett meg Londonból, ahol két napra elakadt az útlevelével adódott gondok miatt, ezért játékáról egyelôre nem formálhatunk véleményt. Mihai Corui edzô szerint hármójuk közül ô a leggyorsabb, s posztja révén kulcsszerepet (kizárás, lepattanók visszaszerzése, hárompontos dobások) tölthet be a csapatban.

Mindkét mérkôzését elveszítette a házigazda BC Mures, az Atlassib Nagyszebennel szemben pénteken, illetve szombaton. Az elsô felkészítô találkozót a vendégek 89-74, a másodikat 121-77 arányban nyerték. Az eredménynél azonban sokkal lényegesebb volt elôször látni a házigazda csapatban a három amerikai játékos közül kettônek a mozgását, hisz a vendégek gyôzelme semmiképpen sem volt meglepô. Nagyszebenben ugyanis már az ôsztôl két amerikai játszik, aki mellé egy újat is igazoltak, s a bajnoki rangsor elsô három együttese közé tartoznak.

Nem kellett túlságosan sokat érteni a kosárlabdához, hogy bárki láthassa, ezentúl egy teljesen más minôségre számíthat. Persze, aki NBA-közvetítések alapján, vagy Harlem Globe Trotters-bemutatók emlékétôl telítetten azt várta volna az újoncainktól, hogy kifogástalanul játsszanak, s slam-dunkok egész sorával kápráztassanak el, annak csalódnia kellett, ám a hibák, pontatlanságok alól ki-kivillant a remek alapképzettség, aminek a hivatalos találkozók során még jó hasznát vehetjük.

A találkozókon egyrészt nyilvánvalóan látszott, hogy tanulniuk kell még egymás játékát a hazaiaknak, s az is, hogy az egyik amerikai, Cannon még nem tudott hozzászokni a hétórás idôeltolódáshoz. A szombati nagyobb arányú vereséghez az is hozzájárult, hogy hiányzott a felállásból a hátát fájlaló Vajda Attila, hogy ne kockáztassa a sérülés súlyosbodását.

Másrészt pedig igen sokat lendít majd a teljesítményen, amikor csatasorba áll a harmadik amerikai is, Dwayne Burton, hármójuk közül a leggyorsabb.

Grönland szigete névadásának klasszikus példája juthat az ember eszébe, amikor a marosvásárhelyi csapat újoncait elsô benyomásaikról kérdezzük. A legnagyobb részt örökös jégmezôkkel borított szigetet a vikingek ugyanis azért nevezték el éppen Grönlandnak, azaz "zöld országnak", mert éppen a sarkvidéki nyár közepén pillantották meg az ilyenkor kizöldülô partvidékét.

Az amerikaiak is valami hasonló módon asszociálnak Romániáról, Marosvásárhelyrôl: ez a hely egyenlô – hideg. Nem csoda, hisz már megérkezésükkor az otopeni-i repülôtéren jeges szél fogadta ôket, azóta pedig folyamatosan nulla alatt maradt a hômérô higanyszála. Azonban nem csupán a kinti levegô hômérsékletére panaszkodnak, de a ligeti sportcsarnokban is melegebbre számítottak. Mérkôzés után le szoktak ülni néhány percre, megpihenni, de itt fáznak melegítô nélkül. Amikor pedig megtudják, hogy jövô hétre -25 Celsius fokot is ígérnek a meteorológusok, még jobban elkámpicsorodnak.

Szerencsére az a "hûvös" fogadtatás a legnagyobb gondjuk, hisz a csapat jól fogadta ôket, az edzô bízik bennük, tetszik nekik a város, máris érzik az emberek szeretetét. "Románia egy jó hely" – mondja Gerald Cannon, amikor arról kérdezzük, hogy miért választotta éppen ezt a csapatot pályafutása folytatására. Csak egy kissé hideg van itt – teszi hozzá kicsivel késôbb. Az utóbbi megállapítását minden bizonnyal megváltoztatja majd, amikor kitavaszodik, remélhetôleg az elôbbit viszont nem.

Röplabda

Háromjátszmás vereséget szenvedett Galacon és kiesett a Románia-kupából a marosvásárhelyi CSU Neumarkt Gaz nôi röplabdacsapata. A decemberben lejátszott elsô, Marosvásárhelyen rendezett találkozón szintén a galaci CSU Metal nyert, akkor 3:1 arányban, ám így is gyakorlatilag döntô elônnyel várta a visszavágót. A decemberi mérkôzés azért maradt emlékezetes, mert egy nappal korábban, a bajnokságban számító találkozón viszont a marosvásárhelyi csapat szerzett fontos gyôzelmet a galaciak ellen.

A mostani kupameccs a téli ünnepek miatti szünet végét jelezte, hisz holnaputántól immár a bajnokság is folytatódik. Az elsô mérkôzésen máris igen kemény diót kell a házigazdáknak feltörniük, hisz a tabellát veretlenül vezetô Amici Bákó érkezik a szerda 17 órától kezdôdô találkozóra a Ligetbe. Még fontosabbnak ígérkezik azonban a szombaton 16 órától ugyanott játszott mérkôzés, amikor az Unic Piatra Neamt ellen kötelezô a gyôzelem megszerzése az elsô négy közé kerülést célzó együttesünknek.

Teke

Szombaton megkezdôdtek a teke csapatbajnokság visszavágói, az elsô fordulóban azonban a marosvásárhelyi csapatok nem játszottak. A nôi csapat szabadnapos volt, míg a férfiaknak Galacra kellett volna utazniuk, de mint azt az együttest irányító Ilie Hosutól megtudtuk, nem mentek el a mérkôzésre. Ennek egyik indoka a hatalmas távolsággal járó nagy költségek, amit nehezen tud a csapat elôteremteni, de még inkább az ország déli részében tomboló tél, s a vásárhelyiek nem kívántak kockáztatni a csúszós, hófútta utakon. A meg nem jelenés következményeként a találkozót a galaci csapat nyeri 8-0 arányban.

Kézilabda

Szerdától péntekig nemzetközi nôi kézilabdatornának lehet a tanúja a marosvásárhelyi sportkedvelô közönség. A marosvásárhelyi Muresul már régóta készül a Bartha Jenô- emléktorna megszervezésére, ám különbözô okok miatt csak mostanra sikerült tetô alá hoznia ezt a nemzetközi tornát. A késlekedés szomorú következménye, hogy az egykori marosvásárhelyi aranycsapat megteremtôje emléke mellett immár a tavaly elhunyt Pop (Szabó) Bálintra is emlékezhetnek a szervezôk, aki a tavalyelôtt egy ideig az újjáindított csapat technikai igazgatói teendôit is ellátta.

A tornára végül négy együttes érkezik, a magyar Jászberény és az olasz Teramo (az edzô Mia Radoi volt csapata), valamint a házigazda Muresul mellett az A- osztályos rivális, Activ Ploiesti jön Marosvásárhelyre. A vásárhelyi együttes a két hét múlva rajtoló visszavágókra készül, azzal a céllal, hogy a legfelsôbb bajnoki osztályba jusson. Egyelôre a második (feljutásra jogosító) helyen áll, s két újabb játékossal erôsített, hogy ezt a célját teljesíthesse.

Szerda, január 25.

14:30 Activ Ploiesti – Teramo Pallamano

18:30 Muresul – Jászberény

Csütörtök, január 26.

17:00 Activ Ploiesti – Jászberény

18:30 Muresul – Teramo Pallamano

Péntek, január 27.

17:00 Jászberény – Teramo Pallamano

18:30 Muresul – Activ Ploiesti

Sakk

Nemzetközi sakkfesztivált szervez a Mures 2004 sportklub, Muresul-kupa néven. A versenyre február 4-9. között kerül sor a Ion Vlasiu iskolacsoport Gh. Marinescu utca 62. szám alatti székházának termeiben. A nemzetközi nyitott A tornán lehetôség nyílik FIDE-normák teljesítésére, a B torna Éllô-pontszám nélküli leigazolt sakkozóknak biztosít feljebbjutási lehetôséget, míg a C tornát 10 év alatti gyerekeknek tartják fenn.

Torino 2006 – Tizennyolc nap a rajtig

A sízés és a korcsolyázás mellett a téli olimpiák harmadik, viszonylag nagyobb sportcsaládját a "jégcsatornás" sportágak képezik. Három szakág, a bob, a szkeleton és a szánkó sorolható ezek közé, ám a két elôzô hetekben tárgyalt sportcsaládtól eltérôen ezek nem egyetlen nemzetközi szövetség keretébe tartoznak. Még pontosabban: a bob és a szkeleton egyetlen szerv irányítása alatt mûködik, míg a szánkó egy másiknak a felelôssége. Ez a megosztottság sporttörténeti fejlôdés eredménye, hisz a szkeleton és szánkó között talán több hasonlóság van, mint a szkeleton és a bob között, ám mégis az utóbbi kettô került egy fedél alá. Szintén érdekes, hogy a két szövetség, a FIBT (bob- és szkeleton), valamint a FIL (szánkó) ugyanazokon a versenypályákon rendezi a versenyeit, legfeljebb a szánkósok rövidebb szakaszt használnak belôle. Nincs ez másként a téli olimpiákon sem, amelyeknek a házigazdái egy roppant költséges beruházással, komplex mesterséges jégfelülettel borított pálya építésével szolgálják e sportágakat, ám legalább elég egyet építeniük belôle.

A bobsport, mint a felsô tízezer szórakozása, a tizenkilencedik század végén jelent meg Európa legfelkapottabb alpesi üdülôtelepein. A sportág ôshazájának Svájc tekinthetô, amely mindmáig nagyhatalomnak számít ebben az igen költséges és exkluzivista sportágban. Itt, pontosabban St. Moritzban alapították meg 1897-ben az elsô klubot is.

Maga a sportág neve az angol to bob igébôl származik, amelynek döcögôs, rázkódó mozgás a jelentése. Ez nyilván az igen kezdetleges ôsbobokkal való ereszkedés erôsen "megrázkódtató" voltából fakadt. Eredetileg csupán az egyszerû lejtôn csúsztak alá az irányítható talpakkal rendelkezô sportszánokkal, késôbb azonban, 1914 után, a bob szerelmesei megpróbáltak egyre komplikáltabb pályákat építeni.

A bob sportágként való elismerésére 1923- ig kellett várni, addig nem volt több, mint felnôttek szórakozásból végzett csúszkálása. Ekkor azonban létrejött a nemzetközi szövetség, amelynek elsô eredménye volt a bobsport felvétele az elsô téli olimpia mûsorára, amelyet 1924-ben rendeztek Chamonix-ban. Egyelôre csupán a négyfôs bobok versenyét rendezték meg, a kétszemélyes bobok vetélkedôje 1932-ben került az olimpiák mûsorára.

Az évek során a versenyzôk által használt bob egyre nagyobb fejlôdésen esett át, egy ideig a sportág leginkább a sportszánok építôinek a versengésévé vált, akik egyre aerodinamikusabb, könnyebben irányítható, jobban sikló bobokat építettek. Ezt a versenyt a nemzetközi szövetség idôszakos szabálymódosításokkal próbálta szervezett keretek közé szorítani. 1952-ben maximálták a legénység össztömegét, éppen abból a célból, hogy a sorrendet ne a szimpla gravitáció határozza meg. Manapság a nemzetközi mezônyben kizárólag üvegszálas bobokat használnak, többnyire néhány ismert gyártó termékét.

Február 18.

18:30 férfiak kettes 1. futam

20:20 férfiak kettes 2. futam

Február 19.

18:30 férfiak kettes 3. futam

20:20 férfiak kettes 4. futam

Február 20.

18:30 nôk kettes 1. futam

19:30 nôk kettes 2. futam

Február 21.

18:30 nôk kettes 3. futam

20:00 nôk kettes 4. futam

Február 24.

18:30 négyes 1. futam

20:20 négyes 2. futam

Február 25.

18:30 négyes 3. futam

20:20 négyes 4. futam

A bobversenyek két versenyszámban zajlanak, kétszemélyes és négyszemélyes legénységgel. Korábban kizárólag férfiak elôjoga volt a bobozás (korábban a bob nem volt teljesen veszélytelen, amíg a biztonsági elemeket nem fejlesztették a mai szintig, az igen súlyos, akár halálos balesetek viszonylag gyakoriak voltak), ám az ezredforduló óta már a nôk is bobozhatnak, sôt már 2002-ben az olimpia mûsorán is szerepel a nôi bob. Egyelôre csak a kétszemélyes…

A szabályok szerint a bobot a legénység a pálya elsô 50 méterén megtolhatja, s az itt nyert sebesség a végeredményt igen jelentôs mértékben befolyásolja. Ezért a legénységnek a robbanékonysága és fizikai ereje meghatározó lehet, ami magyarázat arra, hogy számos volt vágtázóból lesz bobos. Másfajta képességeket igényel a sportág a pilótától, akinek nyilván hozzá kell járulnia az induláshoz is, utóbb azonban egy igen nagy sebességet (mintegy 130-135 km/h) felvevô sportszert kell a pálya ideális ívén tartania. A végeredmény tulajdonképpen három tényezôn alapul: a rajt gyorsasága, a bob irányítása, valamint a sportszer aerodinamikus és csúszási tulajdonságai.

Az olimpiai játékokon a végeredmény – a világkupa-versenyektôl eltérôen, ahol csak két menet van – négy menet eredményeinek összesítése után dôl el. Az elsô menetben a rajtsorrendet sorsolás útján döntik el, ám a világkupa-eredmények alapján értékcsoportokra osztják a mezônyt, a jobbak – hogy jobb állapotú pályán versenyezhessenek – az elsôk között rajtolnak. A második menetben már értékcsoportonként az eredmények függvényében fordított a rajtsorrend. A harmadik menet sorrendje az elsô menet fordítottja – ismét értékcsoportonként –, míg az utolsó menetben az addigi legjobb tizenöt legénység fordított sorrendben rajtol, aztán pedig az elért idôeredmények sorrendjében fejezik be a többiek a versenyt.

Tekintve, hogy Magyarországon egyáltalán nincs bobozásra, szánkózásra alkalmas, a nemzetközi szabályoknak megfelelô épített pálya, Romániában pedig a sinaiai bobpálya igen elavult, csak természetes jégfelülettel rendelkezik, s az utóbbi években inkább nem mûködött, mint igen, természetes, hogy ezekben a sportágakban nem számíthatunk sok babérra, noha Románia bobsportban szerezte az elsô téli olimpiai érmét. Az utóbbi évtizedek azonban nem kedveztek ennek a költséges sportágnak, így még a részvétel is veszélybe került, noha Románia egyetlen olimpiáról sem hiányzott ebben a sportágban. Magyarországon a bobsport csupán néhány lelkes – és gazdag – bobos révén létezik, akik külföldön készülnek. A legutóbb a lillehammeri olimpián volt kétszemélyes magyar bob, most azonban nem biztos a részvétel. Mindkét nemzet esetében ugyanis a lapzárta idején zajló, selejtezô jellegû Challenge Cup dönt a részvételrôl, amelyen az elsô négy juthat ki a játékokra (nem vehetnek részt a már kvótát szerzett nemzetek versenyzôi), a világkupa rangsorában ugyanis nincsenek kvalifikálást biztosító helyen. Ha pedig négy éve mindkét országnak volt nôi bobja a játékokon, az idén egyiküknek sem sikerült nôi egységet Torinóba küldenie.

Szánkósportban sem Románia, sem Magyarország nem indíthat egyéni versenyzôket, viszont két román párosnak is sikerült kiharcolnia a részvételt: az Eugen Radu–Marian Lazarescu és a Cosmin Chetroiu–Ionut Taran kettôsökrôl van szó. A magyar Pulai Imre–Seregi Gergely kettôs tartaléklistán van, akkor indulhat, ha visszalép valaki a mezônybôl.

Magyar szkeleton nem létezik, Romániában pedig igen gyerekcipôben jár a sportág. A már említett Challenge Cup versenyen két hölgy, Andreea Mitrachescu és Carmen Stronescu is megkíséreli a kvalifikációt, de be kell ismerni, hogy csekély eséllyel.

*

Lapzárta: Olimpiai kvótát szerzett két román és egy magyar kettesbob-legénység a Königseeben rendezett Challenge-kupán. A négy kiadó hely közül Románia I (Mihai Iliescu – Barta Levente) az elsô, Románia II (Nicolae Istrate – Adrian Duminicel) a 3., míg Magyarország I (Gyulai Márton – Pintér Bertalan) a 4. helyett foglalta el. Ugyancsak kijutott az olimpiára egy román és – a sportág történetében
elôször – a magyar négyes bob is.

Helyszín

Mint említettük, mindhárom sportág versenyei ugyanazon a pályán zajlanak. Amikor a tervek készültek, egy olyan elképzelés is megszületett, mely szerint a bob- és szánkópályát a lebontásra ítélt torinói Stadio Communale vázára építik fel, ám végül mégis a hagyományosabb utat választották, s a "jégteknô" kialakításához a Cesana Torinese környéki Cesana Pariolban található lejtôket használták fel.

A bob, szkeleton és szánkópálya 1435 méter hosszú, 114 m szintkülönbséggel. A versenyzôkre összesen 19 kanyar vár, ezekbôl 11 balkanyar, 8 pedig jobbirányú. A szakemberek igen technikásnak tartják, a legnehezebb része a TORO nevû hármas kombináció, azaz a 6-7-8. kanyarok, sokak szerint itt akár a verseny is eldôlhet.

A nemzetközi bob- és tobogganing szakszövetség (amelyben az angol tobogganing szó szánkózást jelent, de nem a sportág mai magyar nevének értelmében) másik olimpiai sportága a szkeleton. Ennek a szakágnak a jellegzetessége, hogy a versenyzôk fejjel elôre, hason fekve, kezüket a test mellé szorítva csúsznak le a lejtôn, ami igen veszélyes vállalkozássá teheti a szkeletonozást. Ilyen pozícióban a versenyzôk 130 km/h-s sebességet is felvehetnek.

A szkeleton sportágának eredete elég homályos, ám a bobhoz hasonlóan valahol Svájcban kell keresni a gyökereket. St. Moritzban, a felkapott üdülôvárosban, már a tizenkilencedik század közepén megemlítik a "toboggan" versenyt, amelyet a St.Moritztól Celerináig lejtô úton rendeztek, ám nem egészen világos, hogy a versenyzôk milyen testtartásban indultak. Csupán annyit említ meg a forrás, hogy a gyôztest egy üveg pezsgôvel jutalmazták.

Egy McCormick nevû illetô volt, aki 1887-ben bizonyítottan hason fekve csúszott le szánkójával a lejtôn. Mivel sokkal nagyobb sebességet vett fel ily módon, egyre többen követték stílusát. Maga a szán is fejlôdésen esett át, egy Child nevû angol 1882-ben megalkotta könnyû, 22 mm-es talpakkal rendelkezô szánját, s ô volt az, ki a sportszert szkeletonnak nevezte el. A szó maga (csont)vázat jelent.

Az elsô klubot, amelynek már a nevében is szerepel a szkeleton szó, Németországban alapították 1912-ben.

Tekintve, hogy ezen a vidéken született, 1928-ban a St. Moritz-i téli olimpia házigazdái felvették a mûsorba, ám 1948-at követôen hosszú évekig már nem rendeztek olimpiai szkeletonversenyeket. Csupán 2002-ben, a Salt Lake City-i játékokon tért vissza ismét a sportág az olimpiai családba. Ennek háttere, hogy a hetvenes években az erôs bobszövetség "szárnyai alá vette" a szkeletonosokat is, s sikerült kilobbiznia, hogy a szánkó mellett helyük van az ötkarikás seregszemlén.

A huszadik század közepi versenyektôl eltérôen, a mai olimpiák mûsorán nem csak férfiak, de nôk is rajtolhatnak. A végsô sorrend két menet után dôl el, a második menetben az elsô tizenöt fordított sorrendben rajtol. A szabályok elôírják, hogy a rajt alatt – amikor a szánt tolva, futással veszik fel a kezdôsebességet – a versenyzô valamelyik testrészének folyamatosan érintkeznie kell a szánnal. Ezek után a lecsúszás alatt a sportszert a test finom mozdulataival irányítja a versenyzô, megpróbálván a pálya ideális ívén tartani.

Február 16.

18:30 Nôk egyes 1. menet

19:32 Nôk egyes 2. menet

Február 17.

18:30 Férfiak egyes 1. menet

20:00 Férfiak egyes 2. menet

A szánkó eredete Skandináviába nyúlik vissza, az elsô dokumentumok 800 körül említik, mint szállítóeszközt, de a gyerekek kedvelt téli játékszerét is. Késôbb számos skandináv népmesében szerepel, közép- európai bányászok pedig a kitermelt érc szállítására használták.

Versenyszerûen azonban elôször Oroszországban, Szentpéterváron jelent meg, ahol az arisztokrácia részére a tizennyolcadik század végén már rendeztek szánkóversenyeket. A szokás hamarosan átterjedt Európára, s a svájci Davosban megrendezték 1883-ban az elsô hivatalos vetélkedôt is.

Ennek ellenére a huszadik század közepéig kellett várni, amíg a sportág hivatalosan is megjelent. Az elsô világbajnokságot 1955-ben rendezték Oslóban, míg az elsô alkalommal 1964-ben, Innsbruckban lett olimpiai a sportág, miután 1957-ben megalakult a nemzetközi szánkó szövetség, a FIL (Fédération Internationale de Luge) is.

A szánkózók ugyanazt a pályát használják, mint a bobosok vagy a szkeletonosok. A versenyek többnyire két menetbôl állnak, az olimpián azonban a férfi és nôi egyéni versenyen négyszer rajtolnak az indulók. A párosban viszont a sorrend két menet után alakul ki.

Ellentétben a bobbal és szkeletonnal, ahol az idôt századmásodperc pontossággal mérik, a szánkóversenyeken ezredmásodpercek dönthetnek a sorrendrôl. A mért idô azonban csak a rajtzóna végétôl kezdôdik

A rajt idején már a szánkón ülô versenyzôk a kezdôsebességet szegecsekkel kivert kesztyûik segítségével növelhetik. Párosban az alul fekvô versenyzô a rajtsebesség növeléséhez az elrugaszkodáskor a társa kesztyûjéhez rögzített zsinór segítségével járulhat hozzá.

Február 11.

17:00 Férfiak egyes 1. futam

19:30 Férfiak egyes 2. futam

Február 12.

17:00 Férfiak egyes 3. futam

19:30 Férfiak egyes 4. futam

Február 13.

17:00 Nôk egyes 1. futam

19:00 Nôk egyes 2. futam

Február 14.

17:00 Nôk egyes 3. futam

19:00 Nôk egyes 4. futam

Február 15.

17:00 Férfiak páros 1. futam

18:30 Férfiak páros 2. futam

(MTI/AP/NOB) – A csalókat leleplezô informátorokat is felhasznál a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) annak érdekében, hogy minél eredményesebbé tegye doppingellenes harcát, amelyet – különös tekintettel a közelgô, február 10. és 26. közötti téli olimpiára – a korábbinál is erôteljesebben folytat.

Minderrôl Jacques Rogge NOB-elnök beszélt az AP amerikai hírügynökségnek adott nyilatkozatában, az újabb "harci eszközök" közé sorolva azokat a jelentésadókat is, akik a NOB és a meg nem engedett segítséget igénybe vevô sportolók lebuktatására megalakított nemzetközi szervezet, a WADA figyelmét felhívhatják azokra, akik doppinghoz nyúltak.

Rogge kiterjedt kontrollt és információgyûjtést helyezett kilátásba, mondván, nekik azt is tudniuk kell, "mi történik az öltözôkben".

A hagyományos ellenôrzés keretében 1200 vizsgálatot ejtenek meg a torinói olimpia idején, 71 százalékkal többet, mint legutóbb, a 2002-es, Salt Lake City-i havas-jeges játékokon.

"Lesznek tesztek versenyen és versenyen kívül, az olimpiai faluban és azon kívül, s különbözô országokban is, ahol vannak edzôtáborok. Világméretû kontrollról van szó, amely nem csupán Piemonte tartományra és Olaszországra terjed ki" – jelentette ki a NOB elsô embere.

Torinóban január 31-én kezdôdnek az ötkarikás doppingellenôrzések, amikor a városban megnyílik az olimpiai falu, s egészen február 26-ig, a téli játékok záróünnepségéig tartanak. Az 1200 teszt közül 838 vizeletminta-vétel lesz – Salt Lake Cityben ilyen típusú volt mind a 700 -, s 362 a vérvételes vizsgálati anyag darabszáma.

A Rogge-interjúval egyidejûleg az AP részletes "doppinghistóriai" visszatekintést is közölt a NOB statisztikája alapján, amelynek 1968-as, elsô állomása, a grenoble-i téli olimpia "csalásügyileg" rendben volt, hiszen a 86 teszt mindegyike negatívnak bizonyult. A folytatásban aztán már többször is fekete árnyalatot kapott a fehér olimpia...

1968 – Grenoble –

86 teszt, 0 doppingeset

1972 – Szapporo – 211, 1

1976 – Innsbruck – 390, 2

1980 – Lake Placid – 440, 0

1984 – Szarajevo – 424, 1

1988 – Calgary – 492, 1

1992 – Albertville – 522, 0

1994 – Lillehammer – 529, 0

1998 – Nagano – 621, 0

2002 – Salt Lake City – 700, 7

2006 – Torino – 1200, ?

Elôzetes becslések szerint a televíziós közvetítés jóvoltából mintegy kétmilliárd nézô követi majd figyelemmel a torinói téli játékok záróünnepélyét.

Az Olimpiai Stadionban február 26-án este 8 órakor kezdôdô mûsor elsô felében a hagyományos búcsúparádét láthatják az érdeklôdôk, a szokásokhoz híven a résztvevôk nemzeti hovatartozásuktól függetlenül együtt vonulnak fel, majd – a MOB tájékoztatása szerint – olaszos karnevál következik. Az álarcos szereplôk Federico Fellini Bohócok címû filmjének eredeti jelmezeiben lépnek a közönség elé. A mûsor csillaga Andrea Bocelli világhírû vak tenor lesz, aki az olimpia búcsúdalát énekli majd.

Az ünnepély során a hagyományoknak megfelelôen a következô téli játékok városának, a kanadai Vancouvernek a polgármestere, Sam Sullivan veszi át az olimpiai zászlót.

A hosszú olaszországi útjára december 8-án indult olimpiai láng kedden este Velencében is megfordult, ahol fáklyát a híres lagúnákon át gondolával vitték, majd – a MOB beszámolója szerint – Federica Pellegrini, a nôi 200 méteres gyorsúszás athéni ezüstérmese futott vele a Szent Márk-téren.

Útja során a szomszédos országok – San Marino, Szlovénia, Ausztria, Svájc és Franciaország – egy-egy települését is érinti a váltófutás, mielôtt február 10-én a téli játékok ünnepélyes megnyitójára Torinóba érkezik.

A 11300 kilométeres staféta során 10001 futó adta, illetve adja kézrôl kézre a fáklyát, amely Olaszország valamennyi tartományát érintve, 140 városban járult, járul hozzá az olimpiai hangulat erôsítéséhez.

Mûkorcsolya Eb

A férfiak szombati kûrjével befejezôdött a Lyonban megrendezett mûkorcsolya és jégtánc Európa-bajnokság. Az elmúlt évekhez hasonlóan az oroszok uralták a mezônyt, mivel mind a négy versenyszámban: – páros, nôk, jégtánc és férfiak – sikerült a dobogó legmagasabb fokára állniuk.

A férfiak versenyében kiválóan korcsolyázó Jevgenyij Plujcsenko távolmaradásával kapcsolatos hír tévesnek bizonyult, mert utolsó pillanatban edzôjével megegyezve úgy döntött, hogy mégis részt vesz az Eb-n. Egy komoly influenza akadályozta a felkészülésben, ennek ellenére még betegen is vállalta a versenyzést. Erôfeszítése nem volt hiábavaló, mert a férfiak döntôjében egy majdnem hiba nélküli programmal megszerezte 5. Eb aranyérmét es optimistán tekinthet a torinoi olimpia ele.

Második helyezett a tavalyi világbajnok, svájci Stephane Lambiel lett, aki életében elôször ért el dobogós helyezést Európa-bajnokságon, maga mögé utasítva a közönség nagy kedvencét, Brian Joubert-t. A hazai pályán való szereplés miatt óriási teher nehezedett Joubert-re, már az elsô ugrását elrontotta, s ez az egész korcsolyázására rányomta bélyegét.

A rövidprogram után a legjobb hat versenyzô közé került román Gheorghe Chiper végül a kilencedik helyen zárta a versenyt, a magyar származású Tóth Zoltán pedig nem jutott be a döntôbe.

Jégtáncban, néhány kisebb hibával tarkított szabadprogrammal, a Tatjana Navka és Roman Kosztomarov kettôs immár harmadszor diadalmaskodott Eb-n. Ôket az Elena Grusina-Ruszlan Goncsarov ukrán duó követte, a közönség reakciójából viszont világosan látszott, hogy a 3. helyezett, a nemzetközi porondra váratlanul visszatért Margarita Drobiazko – Povilas Vanagas litvan párost szívesebben látták volna az ezüstérmesek helyén.

Nagyon sokan a legjobb három közé várták a hazai közönség elôtt fellépô Isabelle Delobelt és Olivier Schoenfeldert, de a velencei karnevál hangulatát idézô kûr mégsem nyerte el annyira a bírók tetszését, így nekik csak a negyedik hely jutott.

Magyarországot két jégtáncpáros, képviselte, a világversenyeken rutinosabb Hoffmann Nóra – Elek Attila kettôs a 12. lett, míg a most bemutatkozó Nagy Zsuzsanna – Elek György duónak be kellett érnie a 21. hellyel.

Az orosz aranyérmek számát bôvítette párosban az olimpia után visszavonulni szándékozó Tatjana Totmjanyina – Makszim Marinyin, ezüstérmes lett a nagy rivális német Aliona Savcsenko- Robin Szolkowy páros, míg a bronzérmet a szintén orosz Maria Petrova-Alekszej Tyihonov kettôs szerezte meg.

A nôknél, a vártnál gyengébb teljesítményt nyújtott a 2004-es budapesti Eb aranyérmese, Sebestyén Júlia, aki a 14. lett, míg honfitársa, Pavuk Viktória a 12. helyen végzett.

A "korcsolya királynôjének" nevezett Irina Szluckaja Lyonban megszerezte élete 7. Európa bajnoki aranyérmét, megdöntve ezzel Katarina Witt és Sonja Hejne rekordját, amely 6 Eb aranyérem volt. Feladata nem volt könnyû, mert az elôtte korcsolyázó, szintén orosz, 2003-ban ötévi távollét után visszatérô Elena Szokolova kiváló szabadprogramot mutatott be, amivel a bíróknak is fejtörést okozott. Ennek ellenére 15,43 ponttal lemaradt a kûrben nagyon kevés hibát vétô Szluckaja mögött, amit késôbb az ugrások nehézségi fokával és a "korcsolya királynôje" által végrehajtott 7 kombinációval magyaráztak.

Bronzérmes lett az olasz mûkorcsolyázás nagy reménysége, Caroline Kostner, akit a döntôben való esése ellenére csak minimális pontkülönbség választott el a második helyezettôl.

A gálára, minden versenyszám legjobb öt versenyzôje részvételével vasárnap került sor.

A februárban kezdôdô torinói olimpia elôtt Lyonban tesztelték a Nemzetközi Korcsolyaszövetség új szabályait, melyekkel ki akarják küszöbölni a régi pontozási rendszer elavult, "Ha van neved, akkor már jó korcsolyázó vagy" módszereit, ennek ellenére megmutatkoztak bizonyos hiányosságok. A rendszer egyik pozitívumaként mégis megemlíthetô, hogy a 2002-es Salt Lake City-i, még a régi pontozással mûködô téli olimpia elôtt, egy 16 éves, kontinensviadalon elôször bemutatkozó lánynak, ez esetben a grúz Elene Gedevanishvilinek elképzelhetetlen lett volna az 5. helyet megszerezni egy mûkorcsolya Európa-bajnokságon.

Ferencz Melánia

Szexisebbek lesznek a brazil futball-bírónôk. Az országban mûködô 36 hivatásos sípos hölgy új egyenruhát kap, amelyet stílszerûen a Penalty (11-es) sportruházati cég tervez nekik.

Ana Paulina Oliveira, a nemzeti futball múzsája az El País címû spanyol napilapnak kijelentette: az eddigi formaruha nagyon férfias volt, de arra is kellett vigyázni, hogy az újban a lányok ne hívják fel magukra túlzottan a figyelmet.

Az ésszerû kompromisszum jegyében az új ruha szolidan juttatja érvényre a test formáit. Az uniformis egy szûk ujjú blúzból és egy olyan rövid szoknyából áll, amelynek esése követi a domborulatok vonulatát.

Internetes felmérés szerint a brazil szurkolók, akik azért foci-élményben sem szûkölködnek, egységesen amellett tették le a voksot, hogy "minél nôiesebb, annál jobb".

Akárcsak a felnôtteknél, a labdarúgó ifjúsági bajnokságokban és téli szünet van. Az idén a különbözô korosztályos bajnokságokba Maros megyében összesen 51 csapat iratkozott be, ami elôrelépés az elmúlt években helyzethez képest, de még mindig igen jelentôsen elmarad az elvárható szinttôl. Alább a bajnokságok állását közöljük félúton.

Marosvásárhelyi labdarúgók

A marosvásárhelyi születésû Ciula Nicolae 11 évesen került kapcsolatba a labdrúgással. Megjárta a szamárlétra minden fokát, majd leginkább az ASA ifjúsági csapatában hívta fel magára a figyelmet, mint szorgos középpályás. Bóné Tibor, aki akkor a felnôtt csapatot edzette felfigyelt a tehetséges fiatalra, s behívta a bôvített felnôtt keretbe.

Tizennyolc esztendôs korában katonai kötelezettségeinek teljesítésére a belényesi csapathoz hívták be, ahol a C-osztályban szerepelt. Ebben a csapatban játszott a késôbbi válogatott kapus, Coman, aki magával csalogatta a B- osztályos târgovistei együtteshez, ahol két évet játszott.

A târgovistei éveket követôen hazatért Marosvásárhelyre a C-osztályos Viitorulhoz, amellyel rendszeresen az élmezônyben végzett Kajlik József edzô irányítása alatt. Nyolc évig szerepelt ebben a csapatban, visszavonulásáig.

Egy ideig nem sok köze volt a labdarúgáshoz, de jelenleg a Trans-Sil pályájának, a volt Metalotehnica- pályának a gondnoka. A vezetôség gondoskodásának köszönhetôen felújították az öltözôket, s sok pénzt áldoztak arra, hogy a játékteret megfelelô szintre fejlesszék.

– Sokan felteszik a kérdést, hogy a csapat miért játszik mégis a Gaz metan pályáján a bajnokságban?

– Pontosan azért, mert nagyon sok pénzt fektettünk a felújításba. A fû még nagyon fiatal, így ha esôs idôben rámegyünk, tönkretesszük a befektetésünket. Kellett hagyni, hogy megerôsödjön, ám a tavasszal már az alapjaiban felújított saját pályánkon játszhatjuk hazai találkozóinkat.

– A pályagondnokságon kívül mivel foglalkozol még?

– A Trans-Sil ifjúsági csapatának a felkészítésében is segítek. Szöllôsi Laci a vezetôedzô, én vagyok a segédje. Számos tehetséges gyerek van a keretben.

– A családodról mondanál néhány szót?

– Teréz feleségemmel van egy 16 éves lányunk, Noémi, aki a Sportlíceum tanulója, kézilabdázik. Edzôje szerint tehetséges, lehet jövôje ebben a sportágban.

Gh. Botezan

Ferenczi Szabolcs december 3-án töltötte be a 20. évét, s mint a mellékelt fotó is mutatja (amelyen csíkos szerelésben látható), igen technikás labdarúgó. Középcsatárként a Victoria Sóvárad D-osztályos csapatában hívta fel magára a figyelmet, de egyre többen érdeklôdnek szolgálatai iránt.

Jelenleg a Tica Varodi – Kalló Géza edzôpáros felkészítette C-osztályos marosvásárhelyi Trans-Sil teszteli, s minden bizonnyal marad is a közszállításiak keretében, hisz az ôszi idényben például hét gólt lôtt az ellenfelek hálójába.

De kicsoda tulajdonképpen Ferenczi Szabolcs? 1985. december 3- án született, játékosi pályafutását a székelyudvarhelyi D-osztályos Roseal ifjúsági csapatánál kezdte 1998-ban. 2001-ben került a felnôtt csapat keretébe, ahol Dénes Jenô keze alatt fejlesztette képességeit, ezért ma is hálás a szakembernek. Miután a 2004-2005-ös évadban 22 gólt szerzett csapatának, az ôszi idény elején Sóváradra került, most pedig a C- osztályos bemutatkozásra készülhet. Ferenczi Szabolcs a székelyudvarhelyi Eötvös József líceum esti tagozatos, tizenegyedik osztályos tanulója.

Szabó András

ELADÓ 3 szobás tömbházlakás az Unirii negyedben. Tel. 313-923, 314-277, 0742-233-397. (7909)

KÉSZÍTÜNK, szerelünk külsô mûanyag redônyöket, szalagfüggönyöket és harmonikaajtókat. Tel. 218-321, 0744-121-714. (7232)

AUTOMATA mosógépek javítását vállalom. Tel. 312-828. (7829)

KÔMÛVESMUNKÁT, csempézést vállalok. Tel. 214-095, 0740-210-915. (7900)

ÉPÍTKEZÉST, víz- és hôszigetelést vállalunk. A január 25-ig megkötött szerzôdések 5%-os árengedményben részesülnek. Tel. 0365/803-740, 0722-396-036. (7591)

KERESEK személyeket idôsek gondozására Olaszországba. Tel. 0742-589-458. (7942)

SZÍNES televíziók javítása a kliens lakásán. Tel. 241-631, 0365/409-511. (7955)

KIADÓ azonnal elfoglalható, 3 helyiségbôl álló nagy üzlethelyiség Marosvásárhelyen, a Calarasilor utca 5. szám alatt. Tel. 260-399. (7948)

Aki szívünkben él, mindig velünk marad. Január 23-án fájó szívvel emlékezünk a gondos férjre, jóságos szívû édesapára és nagyon szeretett nagyapára, a havadi id. MIHÁLY GYÔZÔRE halálának elsô évfordulóján. Nyugodjál békében, drága tati. Bánatos szerettei. (7847)

Szomorúan emlékezünk január 23-ára, amikor egy éve eltávozott szerettei körébôl a nyárádszentannai születésû SZÁSZ ISTVÁNNÉ szül. Kiss Gizella. Emlékét örökre szívünkbe zártuk. Gyermekei és azok családja. (7768)

Szomorú szívvel emlékezünk édesapánkra, a mezôfeketei SZALAI PÁLRA halálának elsô évfordulóján. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. Szerettei. (3814528)

Szívünkben örök fájdalommal emlékezünk az ákosfalvi születésû NAGY LEVENTÉRE halálának 13. évfordulóján. Szép emlékét egy életen át megôrizzük. Bánatos szerettei. (7930)

Fájó szívvel emlékezem január 23- án drága jó férjemre, a szentháromsági születésû id. SIPOS ÁRPÁDRA halálának elsô évfordulóján. Emlékét szívemben ôrzöm egy életen át. Bánatos felesége, Erzsike. (7908)

Fájó szívvel emlékezünk drága jó édesapánkra, nagyapára, id. SIPOS ÁRPÁDRA halálának elsô évfordulóján. Szép emlékét szívünkben ôrizzük. Gyermekei: Árpika, Magdi és azok családja. (7906)

Az emlékezéshez szeretet kell és akit szeretünk, nem feledjük el. Kegyelettel emlékezünk január 23- án a holtmarosi születésû BAKOS ANDRÁS BIRÓRA halálának 14. évfordulóján. Akik ismerték és szerették, gondoljanak rá szeretettel. Leánya, Margit és családja. (7940)

Szomorú szívvel emlékezünk BENKÔ ÁGOTÁRA (Dogar) halálának elsô évfordulóján. Nyugodjon békében. Szerettei. (7894)

Emlékeztetni szeretném mindazokat, akik ismerték, szerették és tisztelték a drága jó férjet és édesapát, GÁL DEZSÔT, hogy ma, január 23-án van halálának 7. évfordulója. Drága emlékét szeretettel ôrzi felesége, Éva, leánya, Emese és férje, Levente. (7952)

Életünk legszomorúbb napjára emlékezünk ma, január 23-án, amikor 8 éve, hogy a kegyetlen halál elragadta közülünk az élni akaró szeretett férjet, édesapát, nagytatát, MÁTHÉ MÁRTONT. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. Bánatos felesége, lányai, vejei, unokái és a nagyszámú rokonság. Elvira és Tibor Vancouverbôl. (-)

Mély fájdalommal és megtört szívvel tudatjuk, hogy a szeretett férj, édesapa, testvér, sógor, após, apatárs és nagyapa, rokon és jó szomszéd, a gyergyóremetei születésû id. LÁSZLÓ JÓZSEF hosszas, de türelemmel viselt betegség után 66 éves korában csendesen megpihent. Temetése 24-én 13 órakor lesz református szertartás szerint a jeddi temetôben. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. Szerettei. (3814536)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy id. LÁSZLÓ JÓZSEF az IMATEX hôkezelômûhelyének volt dolgozója, 2006. január 21-én elhunyt. Temetése 24-én 13 órakor lesz a jeddi temetôben. A gyászoló család. (3814536)

Fájó szívvel tudatjuk, hogy a szeretô édesapa, nagyapa, id. MÁTHÉ BÉLA(az IGIENA Rt. volt munkatársa),60. évében örökre megpihent. Utolsó útjára 2006. január 24-én, kedden du. 2-kor kísérjük a református temetô cintermébôl. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. Búcsúznak tôle fiai, Béla, Szabolcs és családjuk, valamint szerettei. (3814542)

Az élet kegyetlen és mostoha, szeretni megtanít, de feledni soha. Isten veled, barátom, MÁTHÉ BÉLA. Nyugodj békében. Exfeleséged, Ibike. (3814542)

Fájó szívvel tudatjuk mind-azokkal, akik ismerték, hogy a nyárádköszvényesi születésû, volt marosvásárhelyi lakos,GODZSA GERGELY 2006. január 19-én elhunyt. Temetése január 30-án lesz Debrecenben. A gyászoló család. (3814538)

Szomorú szívvel tudatom, hogy a nagyon szeretett édesanya, szomszéd, PÁL ERZSÉBET 2006. január 21-én, hosszas, de türelemmel viselt szenvedés után 83 éves korában csendesen megpihent. Temetése 24-én 13 órakor lesz a református temetôben, református szertartás szerint. Gyászoló leánya, Buba és a Csoma család Budapestrôl. (3814537)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett édesanya, nagymama, dédnagymama, testvér, anyós, rokon és jó szomszéd, özv. NAGY LAJOSNÉ szül. Polyák Irén

életének 84. évében csendesen megpihent. Drága halottunk temetése 2006. január 23- án 15 órakor lesz a református temetô cintermébôl, katolikus szertartás szerint. Gyászoló lánya, Anikó és férje, Gyurka, menye, Marika, unokái, Erika, Levente és Csaba valamint dédunokája, Barnika. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. A gyászoló család. (3814535)

Szomorú szívvel, de Isten akaratában megnyugodva tudatjuk mindazokkal, akik ismerték, szerették és tisztelték, hogy GÁLFI BALÁZS tanár életének 76. évében 2006. január 20-a hajnalán csendesen elhunyt. "Munkában telt hosszú élet végre nyugalmat kíván". Drága halottunkat 2006. január 26- án 15 órakor helyezzük örök nyugalomra a marosvásárhelyi református temetôben. Gyászoló szerettei. (3814539)

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a drága jó édesapa, nagytata, testvér, rokon, szomszéd és jó barát, id. ÖMBÖLI JÓZSEFéletének 77. évében hosszas betegség után megpihent. Temetése 2006. január 22- én, vasárnap 14 órai kezdettel volt a marosludasi kápolnából, katolikus szertartás szerint. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. A gyászoló család. (3814540)