Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

"Alig várom, hogy elkezdjem a munkát, bár pontosan még nem tudom, mit is fogunk csinálni. A megbeszélésekbôl annyi derült ki, hogy véleményeznünk kell a sport általános problémáit, valamint megfigyelni és elemezni a Románia számára kiemelten fontos sporteseményeket" – nyilatkozta két nappal ezelôtt Octavian Belu, a román nôi tornászválogatott egykori edzôje.

Pár napja a "nap híre", hogy Octavian Belut és Mariana Bitangot, a tavaly csúszópénzek elfogadása, sôt követelése miatti botrány során lemondott edzôket Traian Basescu meghívta, úgymond, Cotroceni-be, államtanácsosnak. Szerda este alá is írta az államtanácsosi kinevezésükrôl szóló dekrétumot.

A két volt edzô a Claudiu Saftoiu által vezetett politikai fôosztályon (!) fog aktiválni az elkövetkezendôkben. Vagyis adott a dilemma: ugyan mi köze a sportesemények " megfigyelésének" és "elemzésének" az államelnöki hivatal politikai fôosztályához. Az elnöki hivatal szóvivôje azzal magyarázta az államfôi döntést, hogy a két edzô nem kapott munkát Romániában és külföldre – Kínába – lett volna kénytelen vándorolni.

"Abból kiindulva, hogy mégiscsak értékes emberek, az államelnök úgy gondolta, hogy nem lehet ôket elszigetelni. És akkor ajánlotta fel nekik a lehetôséget, hogy csatlakozzanak a csapatához" – nyilatkozta a szóvivô.

Az Európa Tanács jövô heti parlamenti közgyûlésére meghívták Traian Basescut is, akinek kérdéseket fognak feltenni, egyebek között a CIA-fogolytáborokról és más emberjogi kérdésekrôl. Nos, nekünk, egyszerû földi halandóknak, adófizetô és választópolgároknak is lenne néhány kérdésünk az államfôhöz. Például az, hogy vajon mi lehet az oka annak, hogy egy év alatt hét, azaz 7 elnöki tanácsos vált meg tôle? Vagy, hogy olyan nagytudású, politikai, jogi és diplomáciai tapasztalattal rendelkezô, nemzetközileg is elismert tanácsosoknak, mint Andrei Plesu, és Renate Weber, miért kellett hirtelen-váratlan megbetegedniük és lemondaniuk tisztségükrôl? Vagy diplomatikus "alibi" volt az indoklás, vagy valóban belebetegedtek abba, hogy állandóan a voluntarista fônökük politikai és diplomáciai baklövéseit kozmetikázzák itthon, de fôleg a nemzetközi közvélemény elôtt. Végül azt is megkérdezhetnénk, hogyan képzeli el a két sportszakértô munkáját a politikai fôosztályon. Mert köztudott, hogy az említett fôosztály az elnöki hivatalnak és a kormánnyal, a politikai pártokkal, a nemzeti kisebbségekkel, az egyházakkal, a civil társadalommal való kapcsolatával és ifjúsági kérdésekkel foglalkozik, semmi esetre sem a sporttal. Vagy talán megint megtalálta a megfelelô helyre a "megfelelô" embereket?

Rendkívül érdekes ülésszaka lesz a jövô héten az Európa Tanács parlamenti közgyûlésének. Már csak azért is, mert elôször fog beszélni a közgyûlés elôtt Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Ez fontos, mert az utóbbi 2- 3 évben, ha nem is feszült, de barátságosnak nem volt nevezhetô a viszony az Európa Tanács és az Európai Unió között, mert az Európai Unió megpróbált átvenni olyan feladatokat, amelyeket eddig az Európa Tanács orvosolt – nyilatkozta a Népújságnak Frunda György szenátor, az ET monitoring bizottságának elnöke.

– Konkrétan?

– Az emberi jogok területén például csak az Európa Tanácsnak vannak egyezményei a kisebbségi keretegyezménytôl vagy a szociális keretegyezménytôl el egészen a tortúraellenes egyezményig, amelyeket mind az ET dolgozott ki és alkalmazott.

– Valóban, itt átfedések vannak, mert az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartását követi az Európai Unió is.

– Pontosan errôl beszélek. Egymás lábára lépünk egy kicsit, de az EU-nak nincsenek meg a mechanizmusai, amelyekkel ezeknek az egyezményeknek az alkalmazását ellenôrizze. Európa jövôje szempontjából nagyon fontos körülírni a két európai intézmény hatáskörét, és nem szabad elfelejteni, hogy az Európa Tanácsnak 46 tagországa van, ami 800 millió európai állampolgárt jelent, míg az Európai Uniónak csak 25.

– Érezhetô feszültség volt/van az Európa Tanács és az Európai Unió között, mert ez utóbbi át akart venni vagy magának vindikált bizonyos hatásköröket?

– A feszültség azért volt inkább, mert nem tisztázottak a hatáskörök. Az utóbbi idôben amolyan "politikai divattá" vált, hogy mindig a feljövô intézmény lesz a fontos, mindenki arra figyel. Ezzel magyarázható, hogy például Magyarországon, de Romániában is az utóbbi pár évben az emberek az EU felé figyeltek, bár a felvetôdô problémákat még mindig az Európa Tanács tudja megoldani.

– Hogyan lehet, hogy úgy mondjam, az európai "hatalmi ágakat" szétválasztani?

– Véleményem szerint a jövôben az lenne a bölcs döntés, ha a politikai, gazdasági, kereskedelmi, környezetvédelmi kérdéseket az Európai Unió oldaná meg, de az emberjogi és a demokráciával kapcsolatos kérdések továbbra is az Európa Tanács hatáskörében maradnának. Ez közös európai érdek, azoknak az ET-tagországoknak is érdeke, amelyek nem EU-tagok és nem is lesznek azok se rövid, se középtávon, mint például Oroszország vagy Ukrajna, hogy ugyanazzal a mércével mérjük az emberi jogokat egész Európában.

– Barroso felszólalását az ET parlamenti közgyûlésének plénumában a közeledés jelének tekinthetjük?

– Így van. A közeledés jele és hosszú, nehéz munkának az eredménye. Eddig bizottsági, parlamenti szinten, csoportok szintjén voltak találkozók. Például a CIA-fogolytáborokról szóló vitákon, a jogi bizottság párizsi ülésén részt vettek europarlamenterek is. Tehát közeledés van, ugyanakkor a két intézmény keresi a saját útját a jövô Európájában.

Fontos aspektus, hogy ott lesz Basescu elnök is, aki szerda délben fog felszólalni és kérdésekre válaszolni. Olyan kérdéseket fognak neki feltenni, mint a CIA-fogolytáborok léte vagy nemléte Romániában, a korrupciós ügyek, vagy hogy Románia hogy áll a jogállamisággal, mennyire felkészült arra, hogy 2007. január 1-jétôl EU- taggá váljon.

– Mi van még a közgyûlés napirendjén? A tavaly a jogi bizottság elfogadta az ön a nemzetrôl szóló jelentését, és ha jól emlékszem, ezen a közgyûlésen kerül a plénum elé.

– Csütörtökön kell megvédenem a jelentésemet a közgyûlés elôtt. De azt is el kell mondanom, hogy elsô ízben kerül a plénum elé megvitatásra a kommunizmus mint rendszer. A jelentéstevô egy svéd néppárti kollégánk, aki elmondja, hogy azokban az országokban, ahol egypártrendszer és kommunizmus volt, lábbal tiporták az emberi jogokat, és több ember halt meg a kommunista diktatúrák alatt, mint a második világháborúban. Ugyanezen a napirenden szerepel a fasizmusnak és a nácizmusnak az elítélése, az emigráns nôk integrálása az európai országokban. Ez arról szól, hogy az ázsiai és afrikai államokból bevándorló nôk saját közösségükben élnek, ami egyrészt jó, de sajnos, sokszor elôfordul, hogy az a közösség éppúgy bánik velük, mint odahaza Afrikában vagy Ázsiában. Ezért készült errôl is jelentés.

– Véleménye szerint mi lesz a sorsa a nemzetrôl szóló jelentésnek?

– A bizottság pár módosítással elfogadta a jelentésemet és a plénumnak elfogadásra ajánlja. A plénumban is lehet módosító javaslatokat tenni, én magam is szeretnék egy módosítást: azt, hogy a jövôben jogi standardokról beszéljünk, ne modellekrôl. Remélem, hogy a közgyûlés elfogadja a jelentésemet.

"Úton vagyunk az Európai Unióba?" – ezzel a címmel zajlanak január 27. és 28-án Marosvásárhelyen a Kereszténység és Közélet Tanulmányi Napok. A marosvásárhelyi Keresztelô Szent János Római Katolikus Plébánia, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, valamint a budapesti Márton Áron Társaság rendezésében sorra kerülô kétnapos vitafórumon hazai és magyarországi teológusok, politikusok és társadalom-szakemberek értekeznek az egyház és a társadalmi folyamatok viszonyrendszerérôl, az egyház társadalomtanításáról, valamint a hitélet kérdéseirôl.

Az eseményen jelen lesz és elôadást tart Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke, részt vesz Csáky Pál, Szolvákia miniszterelnök- helyettese, dr. Entz Géza mûvészettörténész, dr. Kádár Béla közgazdász, Pálffy G. István, a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumi tagja, valamint az RMDSZ számos szenátora és képviselôje is. A szervezôk elmondták, az immár ötödik alkalommal megrendezett fórumon lehetôség nyílik arra, hogy a résztvevôk megismerjék a katolikus egyház társadalomtanításának alapjait, és az erdélyi valóság gyakorlati kérdéseit is.

Romániában tavaly 2.491 halálos áldozata volt az autóbaleseteknek

*az utóbbi három év statisztikája Maros megyében: 494 súlyos közúti baleset, 187 halálos áldozattal

*a legtöbb baleset okozója 18-44 év közötti férfi

*Románia: a járdák nélküli települések országa!

*évente 3,5 milliárd lej értékben lopnak útjelzô táblákat a megyében

*néhány év múlva és Marosvásárhelyen lehetetlen lesz gépkocsival közlekedni

Az elmúlt években országos szinten riasztó módon megnôtt a súlyos gépkocsibalesetek száma, amelyek egyre több halálos áldozatot követelnek. Az országos rendôrség az elmúlt három év súlyos baleseteit összevetve készített egy tanulmányt, amelynek e balesetek – emberi, közúti és mûszaki – okainak felmérése volt, hogy hatékonyabban felléphessenek a megelôzés érdekében. Maros megyében a 2003, 2004 és 2005-ös évek statisztikai adatai szerint a szóban forgó idôszakban 494 súlyos autóbaleset történt, 553 áldozattal, akik közül 187-en életüket vesztették, a többiek súlyos sérüléseket szenvedtek.

Az esetek tanulmányozásából kitûnt, hogy a súlyos gépkocsibaleseteket elsôsorban 18-44 év közötti személyek okozták, 90 százalékuk férfi. A balesetek áldozatainak 69 százaléka szintén férfi. Az áldozatok többsége gyalogos volt, mindössze 27,2 százaléka gépkocsivezetô és 18,4 százaléka utas. A balesetek fô oka a gyalogosok szabálytalankodása, a gépkocsivezetô esetében a megengedett sebességhatár túllépése volt. Az okok közé besorolható – bár ritkábban fordul elô – a kerékpárosok szabálytalankodása, a kiskorúak felügyelet nélkül hagyása, a gépkocsivezetôk fáradtsága, a jármû meghibásodása. A balesetek közel fele városi utcákon történt, 28,1 százaléka pedig az európai besorolású utakon. A rossz látásviszonyok "csupán" a balesetek 11,7 százalékát okozták. A délutáni órákban 14-22 óra között történt a legtöbb súlyos baleset, mégpedig a hét második felében. A gépkocsi meghibásodása, a mûszaki problémák mindössze 1 százalékát okozzák a baleseteknek.

A rendôrség levonta a következtetéseit, amelyhez még hozzátartozik, hogy az okok közt szerepelnek a rossz utak, a nem megfelelô jelzések vagy esetenként a jelzôtáblák, út menti védôkorlátok hiánya. Maros megye sem mentes e jelenségtôl, Gheorghe Ispas, az Országos Utak Igazgatóságának megyei vezetôje szerint évente 3,5 milliárd lej értékben lopnak el jelzôtáblákat, a tetteseket pedig hiába "kapják el", behajtani a kár értékét nem tudják. Van, hogy a biztosító kifizeti a kárt, és a táblák cseréjével megbízott kereskedelmi társaság felszereli az újakat. De ez nem történik egykettôre. Megnyugtató lehet, hogy Maros azon megyék közé tartozik, ahol a legtöbb az út menti védôkorlát – 56.000 méternyi ha folytóméterben számoljuk. Ispas szerint inkább az a baj, hogy a községekben, falvakban nincsenek járdák, így az emberek a fôúton kénytelenek közlekedni. Az EU szerint – tette hozzá – Románia a járdák nélküli települések országa, az önkormányzatok pedig még nem értették meg, (és pénzük sincsen), hogy a járdákat el kell készíteni. Gondot jelent az is, hogy a lovas szekerek még mindig közlekednek az országutakon, ezt pedig sok helyen nem is próbálják felszámolni, mert szociális ügynek tekintik. Igaz, hogy alternatíva sincsen, hiszen egy kilométernyi földút kialakítása is meghaladja az önkormányzatok anyagi erejét.

Ha a rendôrség és más intézmények nem fognak össze, nem készül el egy világos közlekedési stratégia, pár év múlva Marosvásárhelyen lehetetlen lesz gépkocsival közlekedni – jelentette ki Viorel Cazan, a közúti rendôrség parancsnoka a Népújság kérdésére. Elmondta, hogy bár az utóbbi évben csökkent a balesetek, s az ezek következtében elhunyt személyek és a súlyos sérültek száma, a közlekedés továbbra is veszélyes. A közúti rendôrök száma elégséges, így a közeljövôben több ellenôrzésre számíthatnak a gépkocsivezetôk. "Lehet, hogy e rendôrök jelenlétét sokan sérelmezik, de a közösség érdekében végzik munkájukat" – mondta.

Dan Gliga, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal mûszaki igazgatója röviden ismertette azt a tanulmányt, amelyet az elkövetkezô 15 évre készíttet a hivatal annak érdekében, hogy javítsa a közlekedést a város területén. Eszerint tervben van egy diszpécserszolgálat, amely valószínûleg a 112-es sürgôsségi szolgálat keretében, sôt épületében mûködik, de különálló egységként. A Dózsa György utcában tíz elektromos forgalomirányító jelzôlámpát szerelnek még az idén, hiszen a városban ez az egyik út, ahol a legtöbb baleset történik. A jelzôlámpákat összekapcsolják, így a forgalom összehangolható lesz. Ugyanakkor az útkeresztezôdésekbe videokamerákat telepítenek, radarkészülékeket helyeznek el a város több pontján, védôkorlátokat szerelnek fel (mint a Bolyai Líceum melletti). A parkolóhelyek ügyét is megpróbálják megoldani. A Népújság kérdésére Gliga Dan elmondta, hogy az önkormányzat az emeletes parkolók építését fontolgatja, de mivel ilyen beruházra nem találtak beruházót (ugyanis 1 órára 1 gépkocsi esetében legkevesebb 1,5 euróba kerülne az ôrzött parkolóhely, ahhoz, hogy a befektetônek kifizetôdô legyen a parkoló építése), a tanács megpróbál saját költségén építeni majd. Ami az összevissza parkolást illeti, felvetésünkre nem kaptunk érdembeli választ. A válasz inkább kérdésként érkezett Viorel Cazan részérôl: Marosvásárhelyen 50.000 gépkocsi van, de csak 5.000 parkolóhely. Mit tegyenek azok, akiknek nincs parkolóhelyük?! A kézenfekvô válasz továbbra is az emeletes vagy föld alatti parkolók építése, de ez már évek óta téma, ám a helyzet ma is változatlan. És ha már a gyalogosok okozta baleseteknél tartunk, azt is megkérdeztük Dan Gligatól, miért nem engedélyezik a gyalogosok átkelését a Dózsa György utca elején, a Poklos-patak mellett? Annál is inkább, mivel a gépkocsiknak nem tilos áthajtaniuk az úton a Dema üzlettôl a Kereskedelmi Bank irányába, a Tudor Vladimirescu utcába, a gyalogosok pedig a tiltó tábla ellenére is itt kelnek át az úton. A válasz: júliusra mégépül a fôtéri aluljáró, és azon közlekedhetnek a gyalogosok. Addig is úgy látták jónak, hogy a gépkocsiforgalom szempontjából ezt a gyalogátjárót fel kell számolni. A gyalogosok saját felelôsségükre közlekednek ott – mondta, a rendôrség fôfelügyelôje, Cabulea Ioan pedig hozzátette, ezután gyakrabban szabnak majd ki bírságot a szabálytalankodókra.

Az erdélyi magyarságnak joga van az önálló állami magyar egyetemhez, amint arra az Egyesült Államok bukaresti nagykövete is utalt a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) tett minapi látogatását követôen – jelentette ki László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke az MTI-nek csütörtökön.

Az RMDSZ-politikus, aki Nicholas F. Taubman bukaresti amerikai nagykövet hét eleji kolozsvári látogatásán megbeszélést folytatott a diplomatával, elmondta: a kérdést mindenképpen demokratikus eszközökkel kell megoldani.

Taubman kolozsvári látogatása alkalmából – mint az a Mediafax hírügynökség jelentésébôl is kiderült – a BBTE esetleges szétválasztására, illetôleg az önálló állami magyar egyetem létrehozására vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: ebben az ügyben "tiszta demokráciáról" van szó, s a demokráciákban a kisebbségek akaratuk szerint fejezhetik ki magukat.

A diplomata nyilatkozata Gheorghe Funarnak, a Nagy-Románia Párt szenátorának elégedetlenségét váltotta ki. A politikus Taubmanhoz intézett nyílt levelében azt állította, hogy a nagykövet az önálló egyetem kérdésérôl pontos helyzetismeret nélkül nyilatkozott. Funar szerint a multikulturalizmus elve alapján szervezett BBTE mintapélda az európai térségben a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása és az anyanyelvû oktatás lehetôségei szempontjából. Funar szerint a BBTE példája beleilleszkedik abba a demokráciakoncepcióba, amelyre kolozsvári látogatásán a nagykövet utalást tett.

A fenti címszó alatt indított a Nevelés 2000 Központ egy Phare-programot, amelynek a célja "az állampolgároknak a helyi és központi szervekbe választott tisztségviselôikbe vetett bizalmának a megerôsítése". Tegnap a Kultúrpalota Tükörtermében indították be a Maros megyei programot.

Mihail Antonie, a projekt Maros megyei vezetôje a lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a programot több megyében szervezi egy-egy parlamenti iroda köré csoportosult csapat. Itthon Mihail Antonie szenátor és a "stábja", 5 megyei tanácsos, 10 helyi tanácsos és a civil társadalom 10 képviselôje alkotja a csapatot. Országos szinten 20 ilyen csapat van.

A szenátori irodában havonta tartanak majd konzultatív jellegû találkozókat, amelyekre – a téma függvényében – meghívják a gazdasági élet, az oktatás, az egészségügy, az emberi jogok, kultúra, környezetvédelem területén tevékenykedô nem kormányzati szervezeteket, különbözô szaktestületeket, a helyi közigazgatás képviselôit.

A csapat tagjai jelentéseket készítenek az illetô helyi közösség legégetôbb problémáiról, és ajánlásokat fogalmaznak meg. Ezeket a jelentéseket a parlamenti képviselôk igyekeznek majd "meglobbizni" mind helyi, mind pedig kormányszinten.

Országos viszonylatban ezekben a tevékenységekben 20 parlamenti képviselô, 100 megyei tanácsos, 200 helyi tanácsos és több nem-kormányzati szervezet vesz részt. Ezek "kapcsolatot teremtenek" az állampolgárokkal és hozzájárulnak a helyi problémák megoldásához.

A projekt finanszírozásához az Európai Unió 72.160 euróval, a Nevelés 2000 Központ 8.860 euróval járult. A program évi költségvetése 81.020 euró.

A fogyatékos és idôs személyeket gondozó intézeteket adminisztráló magyarországi IRMAK Kht. képviselôivel találkozott tegnap délelôtt Schmidt Loránd, a megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság aligazgatója. A megbeszélésen, amelyen jelen volt Benedek Imre tanácsos és Györki Éva, az Alpha Transilvana Alapítvány igazgatója is a magyarországi szolgáltató tapasztalatairól, az együttmûködési lehetôségekrôl tárgyaltak.

– Az IRMAK Kht. 16 szociális egységet menedzsel Pest és Bács-Kiskun megyében. Szelunszky János, az IRMAK képviselôjének beszámolójából megtudhattuk, hogy a helyi önkormányzatok felkérése nyomán veszik át az intézetek adminisztrálását, ami a lehetôségek függvényében csökkenti a kiadásokat, hatékonnyá teszi a mûködést – számolt be a találkozóról Schmidt Loránd. – Magyarországon 1997-en kezdték meg a szociális intézmények átalakítását, a nappali központok létrehozását, így ott már nem léteznek, fogyatékosokat vagy idôs személyeket gondozó mamutintézetek. Magyarországi vendégeink felajánlották, hogy megosztják ötéves mûködésük során szerzett tapasztalataikat, meghívtak, hogy gondozottjainkkal keressük fel az ottani szociális otthonokat. Megyénkben vannak olyan szociális intézmények, amelyeket jelenleg PHARE alapokból mûködtetünk. Hamarosan azonban a megyei vagy városi önkormányzatok kell átvegyék ezeket, ami jelentôs anyagi megterhelést jelent majd. Megyeszinten még nem készült felmérés arról, hogy a szociális intézmények fenntartása mennyibe kerül a megyei tanácsnak, s hogy ezt a terhet hosszú távon megbírja-e a megye. Ezen tanulmány összeállításában, a hatékony menedzselés kiépítésében is segíthet majd az IRMAK Kht. hiszen több éve mûködtetik a magyarországi önkormányzatok által rájuk bízott szociális központokat – vélekedett a megyei szociális igazgatóság aligazgatója.

Tegnap arról számoltunk be, hogy a szombati szovátai vadászbaleset áldozata súlyos állapotban van. Sajnos, a 36 éves marosludasi illetôségû Nicolae G. állapota fokozatosan rosszabbodott, s a két kisgyerekes családapa csütörtök délelôtt elhunyt.

A történtekrôl Cabulea Ioan, a Megyei Rendôr- felügyelôség fôfelügyelôje tájékoztatta a sajtót, aki elmondta, hogy Ovidiu Dancu, Marosludas polgármestere ellen gondatlanságból elkövetett emberölés vádjával indít eljárást a Segesvári Bíróság Melletti Ügyészség.

A halálesetet követôen óhatatlanul feltevôdik a kérdés: mi történik Ovidiu Dancuval, Marosludas polgármesterével, milyen következményekkel jár az incidens személyére és tisztségére nézve?

Marius Ichim, a prefektus kabinetfônöke tájékoztatott, hogy a hatályos jogszabályok – a 215-ös számú közigazgatási törvény, valamint a 393/2004. számú törvény – értelmében a polgármester akkor függeszthetô fel tisztségébôl, ha az ügyészség elrendeli elôzetes letartóztatását. Ez az eset egyelôre még nem áll fenn.

Továbbá elmondta, hogy a rendelet általi lemondatáshoz csak akkor folyamodhat a prefektus, ha egy végleges és visszavonhatatlan ítélettel szabadságvesztéssel járó büntetéssel sújtják a polgármestert.

Muica Pompiliu, a Sporthorgász- és Vadászegyesület elnöke tôlünk szerzett tudomást a fejleményekrôl. Az esettel kapcsolatos bûnügyi rendôrségi, ügyészségi laboratóriumi kivizsgálás végleges eredményérôl azonban még nem tudott beszámolni. Hasonlóképpen Hecser László, az Igazságügyi Orvostani Intézet igazgatója sem tájékoztathatott a halál bekövetkeztének körülményeirôl, mert a holttest érdeklôdésünk idején nem került fel az intézethez.

Ovidiu Dancu polgármester a lapunknak nem kívánt külön nyilatkozni, a késôbbiekben a sajtóban közleményt tesz közzé.

A megyei rendôr-felügyelôség fôfelügyelôje, Cabulea Ioan tegnap sajtótájékoztatón közölte, hogy sikerült azonosítani a Mezôszentandrás mellett talált, részben szénné égett holttestet. Mint kiderült, a 76 éves szászrégeni Tomolea Zaharie tetemérôl van szó. A megyei törvényszék melletti ügyészség ügyészeinek sikerült az elkövetôt, Sandru G.-t is azonosítani, aki a fôfelügyelô szerint bevallotta tettét. Cabulea Ioan elmondta, az eddigi vizsgálatok alapján megállapították, hogy az áldozatot megfojtották, majd a tettes Dacia személygépkocsijával a mezôre szállította, ahol meggyújtotta a kezeit, hogy a késôbbiekben ne azonosíthassák az ujjlenyomatok alapján. Az áldozat házában bérlôként lakott a gyilkosság elkövetôje, aki a bérleti szerzôdés hitelesítése kapcsán január 16-án keveredett vitába a tulajdonossal. A veszekedés tettlegességbe torkollott, majd az idôs férfit Sandru G. megfojtotta. A tettest rosszullét miatt tegnap a marosvásárhelyi fertôzô betegségek klinikájára szállították, ahol rendôrségi ôrizet alatt áll. Sandru G. ellen különleges kegyetlenséggel elkövetett emberölés vádjával folyik a vizsgálat.

– ingyenes lakásközvetítô szolgáltatás a Student Travel Románia, a Rádió GaGa és a lapunk közös szervezésében

A Student Travel Románia, a Rádió GaGa és a Népújság közremûködésével elindította Palota és Kunyhó nevû, diákoknak szóló, ingyenes lakásközvetítô szolgáltatását.

A lakást bérbe adni kívánókat, illetve a lakást kibérelni szándékozókat naponta 11 és 17 óra között várják a Student Travel Románia munkatársai Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas utca 34. szám alatt (a Nyugdíjasok Egyesülete mellett) található diák utazási irodába.

Lakáshirdetését bejelentheti a 260-026-os telefonszámon is.

A kormány nemrég jóváhagyta azt a stratégiai tervezetet, amely szabályozza a sertésállomány megfigyelését, ellenôrzését és a betegség megelôzésének módozatait sertéspestis esetén. Az EU-s elvárások szerint alkotott jogszabályba foglalt elôírásokat az ország egész területén alkalmazzák ez év kezdetétôl.

Románia területén sertéspestist megelôzô oltásokat nem szabad végezni a sertésfarmokon sem. Ha a következô idôszakban fertôzô góc jelenik meg, akkor az oltás az EU által elismert egyezményes oltóanyaggal történhet. Ha a betegség felüti a fejét a vadállományban, vaddisznóknál, akkor az illetô vadászati körzetben és a környéken elvégezhetôk az oltások.

A bejegyzett sertéstartók, a nagy farmok vezetôségeinek kötelességük biztosítani az állományok biobiztonságát a betegség megelôzése érdekében. Amennyiben ez nem történik meg, a sertéspestis okozta károk esetén nem juthatnak állami kárpótláshoz sem. Azokon a sertésfarmokon, amelyeken nem biztosítottak a biobiztonság feltételei, a jelenlegi jogszabály alapján a farmereknek kötelességük 30 napon belül kidolgozni egy tervet a biobiztonság biztosítására. A jövô évig az állami támogatások folyósításának egyik alapfeltétele e terv megléte, amelyet 2007. január 1-jig kell megvalósítani. A következô normák szerint teljesíthetô a biobiztonság: a tenyészetet szilárd, összefüggô kerítéssel kell körülvenni, amely megakadályozza idegen személyek illetve állatok bejutását; a személyzet számára be kell rendezni egy fertôtlenítô helyiséget az állategészségügyi szabályok alapján, ahonnan a dolgozók csak a megfelelô védôruhával állhatnak munkába; ezen a szûrôhelyiségen át juthat be bárki az állományhoz; biztosítani kell külön- külön azokat a szállítóeszközöket, amelyek a farmon belül illetve a farmon kívül közlekednek; a szükséges takarmányt csak a termelésre feljogosított kombinátoktól, illetve az állategészségügyi hatóságok által minôsített termelôktôl lehet beszerezni; élelmiszereket nem szabad bejuttatni a farmra; nagyobb farmoknál a kantint a farmon kívül kell felépíteni; az állománynak adott eledel állategészségügyi ellenôrzésének biztosítása; a sertéstartóknak, farmereknek kötelességük értesíteni az állategészségügyi hatóságot, ha az állomány egészségi állapotában bármilyen változás következik be.

Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2005. évi 67. számú határozata alapján, amennyiben sertéspestisgóc jelenik meg, a betegség által veszélyeztetett sertéseket és a beteg állatokat elaltatják és megsemmisítik az Állategészségügyi Világszervezet elôírásainak megfelelôen.

A sertésállomány megfigyelô, követô és sertéspestis-megelôzô programjának alkalmazása lehetôséget ad a sertéstenyésztôk számára, hogy az EU piacain is értékesíthessék termékeiket.

(MTI) – Április 9-én lesz a 2006. évi országgyûlési képviselô- választások elsô fordulója Magyarországon – jelentette be Sólyom László köztársasági elnök csütörtökön Budapesten.

A választások második fordulóját április 23-án tartják.

Az államfôi bejelentéssel hivatalosan is kezdetét vette a 2006-os választási kampány, amely a legrövidebb kampány lesz a rendszerváltás utáni Magyarország történetében.

A választás napján, illetve az azt megelôzô napon kampánycsend van, ám a két forduló között ismét kampányolhatnak a pártok.

Gyurcsány Ferenc kormányfô a köztársasági elnök bejelentése után elmondta: azt szeretné, ha a választási kampányban szövetségesek és riválisok is az ország érdekét tartanák szem elôtt. Véleménye szerint az elsô fordulóig hátralévô nyolcvan napban az a versenytársak feladata, hogy bemutassák, ki milyen jövôt képzel el az országnak. Hiller István, a szocialista párt elnöke, a miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón közölte: az MSZP országos elnöksége február 18-ra hívja össze a párt miniszterelnök-jelölô kongresszusát. A budapesti kongresszus az MSZP miniszterelnök- jelöltjén kívül dönteni fog a párt országos listájáról és választási programjáról – tette hozzá.

Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke azt mondta az MTI-nek: a többség az április 9-ei idôpontra számított, mert az ország érdeke, hogy a választási kampány idôszaka minél rövidebb legyen.

Kuncze Gábor az MTI-nek úgy fogalmazott, a Szabad Demokraták Szövetsége számított erre az idôpontra és felkészült a választásokra. Elmondta, hogy a liberális párt vasárnap tartja küldöttgyûlését, ahol véglegesítik a választási programot. "Ezek szerint ez egyúttal egy kampánynyitó rendezvény is" – tette hozzá.

Dávid Ibolya, az MDF elnöke sajtótájékoztatóján kijelentette, bízik abban, hogy a választási kampányban több szó esik majd a valódi programokról. Elmondta azt is, hogy február 18-ára tervezik kampánynyitó gyûlésüket és akkortájt véglegesítik az országos és területi listákat.

Stumpf István politológus csütörtökön az MTI-nek azt mondta: a köztársasági elnök a nemzet érdekében a legméltányosabb és legkézenfekvôbb, azaz a legkorábbi idôpontot jelölte meg a parlamenti választások idôpontjául.

Kéri László politológus az MTI-nek úgy nyilatkozott: "ilyen hosszú kampány még nem volt Magyarországon, hiszen az szociológiai értelemben már tavaly július 8-án, a Gyurcsány-Orbán vitával elkezdôdött. Azóta mindkét politikus szereplései kampányszerepléseknek tekinthetôek. Ezt igazolja az is, hogy soha ilyen hamar nem ,termelték ki, a 176 választókörzet jelöltjeit".

(MTI) – Elutasítja a délvidéki magyarok területi autonómiáját Bojan Pajtic, a vajdasági végrehajtó tanács (kormány) elnöke, és nem ért egyet azokkal a vajdasági magyar politikusokkal, akik párhuzamot vonnak az észak-szerbiai tartományban élô magyarok és a koszovói szerbek helyzete között.

Pajtic a Vecernje Novosti címû belgrádi napilapnak adott csütörtöki interjúban utasította el ismételten a magyar területi autonómiaköveteléseket. Egy erre vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva közölte, hogy "senkinek sem hozhat semmi jót az etnikai kérdés területi kérdéssé való változtatása".

"Láttuk, hogy milyen következményekkel jártak az ilyen próbálkozások Jugoszlávia szétesésekor, ennek mindenki számára elegendô üzenetnek kell lennie. Az etnikai autonómia értelmetlenné teszi a Vajdaság autonómiáját, ezen felül pedig az elgondolt (etnikai) határokon kívül rekedne a magyarok csaknem 45 százaléka. Szem elôtt kell tartani azt is, hogy más népek is élnek azokban a járásokban, ahol a magyarok vannak többségben. A Vajdaság (a tartományi autonómia – a tud. megj.) a legszerencsésebb keret mindenki számára, aki a tartományban él, mert itt, mint sehol máshol Európában, hat hivatalos nyelvet beszélnek, és sokat tesznek minden nemzeti közösség nemzeti identitásának megôrzéséért" – mondja Pajtic, akinek pártja, a Demokrata Párt tartományi szinten koalícióban van a magyar területi autonómiáért síkra szálló Vajdasági Magyar Szövetséggel.

A kormányfô reagált arra is, hogy – mint írja a lap – Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke párhuzamot vont a vajdasági magyarok és a koszovói szerbek között. "Érthetetlenek számomra a párhuzamok Koszovó és a Vajdaság között. Aki síkra száll a Vajdaság – koszovóivá tétele – mellett, az vagy nem ismeri jól a vajdasági helyzetet vagy rosszhiszemû" – mondja Pajtic.

(MTI) – A kínzás és a megalázó bánásmód szándékos alkalmazása az Egyesült Államok terrorizmusellenes politikájában az elmúlt évben aláásta az emberi jogok globális védelmének ügyét a New York-i székhelyû Human Rights Watch (HRW) közzétett éves jelentése szerint.

A jogvédô szervezet hangsúlyozta, hogy vallatásnál elkövetett visszaélések nem magyarázhatók néhány katona túlkapásával, hanem tudatos politikai döntésnek tulajdoníthatók. Ez a politika azonban egyrészt segíti a terroristák utánpótlását, másrészt Amerika azt a lehetôségét csorbítja vele, hogy más országokat a nemzetközi jog tiszteletben tartására ösztökéljen.

Kenneth Roth, a HRW igazgatója arra figyelmeztetett, hogy a törvényellenes eljárás a feltételezett terroristák ellen nemcsak helytelen, de hatásában és következményeiben csak árt a célnak. Roth kijelentette, hogy a washingtoni kormánynak különleges ügyészt kellene kineveznie a terrorizmussal gyanúsított foglyokkal szemben elkövetett visszaélések kivizsgálására, a kongresszusnak pedig kétpárti bizottságot kellene alakítania ugyanennek a kérdésnek az átvilágítására.

A Fehér Ház szóvivôje rögtön visszautasította a HWR vádjait, hangsúlyozva, hogy nincs még egy ország, amely annyit tenne a szabadság és az emberi jogok elômozdításáért, mint az Egyesült Államok. Scott McClellan kijelentette, hogy az Egyesült Államok Irakban és Afganisztánban több millió embert szabadított fel a brutális elnyomó rezsimek uralma alól. A szóvivô szerint a HRW vádjai politikai indítékokon, nem pedig tényeken nyugszanak. Elismerte, hogy még nem olvasta a jelentést, de, mint mondta, a sajtó révén tudomást szerzett a tartalmáról.

A HRW abban is elmarasztalja az amerikai kormányt, hogy a demokrácia elômozdításának politikáját alig vagy egyáltalán nem alkalmazza olyan szövetségesei esetében, mint Szaúd-Arábia vagy Pakisztán.

A HRW bírálja az Európai Uniót is, amely a jelentés szerint az emberi jogok ügyét alárendeli a jó kapcsolatok fenntartásának olyan országokkal, amelyeket hasznosnak ítél a terrorizmus elleni harc szempontjából. A jelentésben Oroszország, Kína és Szaúd-Arábia neve szerepel.

(MTI/AFP) – A csernobili katasztrófa után húsz évvel is szép számmal akadnak radioaktív élelmiszerek a moszkvai piacok standjain. A sugárzó élelmiszerek Oroszország nyugati részérôl, illetve Fehérorosz-országból származnak.

A moszkvai piacokon 2005-ben hozzávetôleg 830 kilogramm radioaktív terméket koboztak el a hatóságok. Ez az összeg nem sokkal marad el az elmúlt években begyûjtött mennyiségektôl: 2004-ben 986, 2003-ban 1000, 2002-ben 3000, 2001-ben pedig 1500 kilogrammnyi sugárfertôzött élelmiszert koboztak el – jelentette be Jelena Ter-Martyiroszova, a Radon szóvivôje. A Radon az az önkormányzati szervezet, amelyik Moszkva radioktív sugárzásoktól való mentesítéséért felelôs.

"A sugárfertôzött élelmiszerek legnagyobb részét gombák és bogyók (áfonya és fekete áfonya) alkotják. Ezek a növények olyan területeken nônek, amelyek a csernobili atomerômûben bekövetkezett robbanáskor megfertôzôdtek" – magyarázta a szóvivô.

"Két évvel ezelôtt ugyan találtunk fertôzött húst, az áruházakban azonban igen ritkán bukkanunk sugárzó termékre" – mondta el a szóvivô.

Minden piacon rendelkezésre áll egy állatorvosi laboratórium, ahol megvizsgálják a beérkezô termékeket, az áruházakba pedig rendszeresen járnak állatorvosok.

Amennyiben radioktív termékre bukkannak, Jelena Ter- Mariszova a helyszínre siet és elszállítja azt.

A gombák és bogyók a föld közelében jobban ki vannak téve a radioktív fertôzésnek. Elôfordul, hogy a radioaktív talajon növekedô fák gyümölcsei nem fertôzôdnek meg – mondta el a szóvivô.

Hogy hányan esznek is a sugárfertôzött termékekbôl, mert azok átmennek az ellenôrzések szûrôjén, arról nincsenek becslések. Csernobil némán szedi áldozatait.

A kormány január 19-i ülésén elfogadták a vidékfejlesztési programot elôíró kormányrendeletet. A kezdeményezés célja a kisebb települések gazdasági és társadalmi helyzetének javítása, a helyi befektetések serkentése.

A kormányrendelet szerint a 2006-2008-as idôszakban legtöbb 1.000.000.000 RON-t különítenek el a költségvetésbôl a programban megnevezett infrastrukturális fejlesztési munkálatok költségeinek fedezésére. A vidéki önkormányzatok országutak, megyei- és községi utak javítására, hidak, hulladéktárolók létesítésére, valamint ivóvíz- és csatornázási hálózat kiépítésére terjeszthetnek majd be pályázatokat.

Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes ennek kapcsán nyomatékosította: a 2006-os esztendôt az RMDSZ az infrastrukturális fejlesztés évének tekinti és hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság számára minden vidékfejlesztési program rendkívül fontos.

Ugyancsak a csütörtöki ülésen elsô olvasatban terjesztették a kormány elé a decentralizációról szóló törvénycsomagot is.

A Kárpát-medencében az elsôk között vehette át négy romániai magyar a nemzeti vízumot csütörtökön, ünnepélyes keretek
között a kolozsvári magyar fôkonzulátuson.

Az iratot a magyar és a román sajtó képviselôinek jelenlétében Cseh Áron kolozsvári magyar fôkonzul adta át az érintetteknek, akik családi kapcsolataik ápolása és tanulmányok folytatása céljából kérvényezték a nemzeti vízumot. A fôkonzul az MTI-nek elmondta: a jogszabályban megállapított, a kérvények elbírálására vonatkozó határidô 15 nap, ennek ellenére az elsô négy kérelmezô számára sikerült 7-10 nap alatt elbírálni a nemzeti vízum igénylésére benyújtott iratokat. Cseh Áron közölte: a négy iraton kívül még 14 kérelem elbírálása van folyamatban, és naponta 30-35 személy érdeklôdik a vízum kibocsátási feltételeirôl.

A fôkonzul becslése szerint júniusig várhatóan több százan váltják majd ki ezt a dokumentumot, de számuk könnyen elérheti az ezret is. A telefonon tájékozódók között volt román nevû romániai állampolgár is.

A vízumot megszerzô személyeknek a dokumentum átvételétôl számított három hónapon belül kell jelentkezniük a magyarországi bevándorlási hivatalnál, ahol tartózkodási engedélyt kapnak.

Románia, Horvátország, Szerbia és Montenegró, valamint Ukrajna állampolgárai 2006. január 1-tól díjmentesen kérelmezhetik a nemzeti vízumot.

Tekintettel arra, hogy több vásárhelyi rokonom, ismerôsöm értetlenségének és rosszallásának adott hangot azzal a lapunkban is megjelent hírrel kapcsolatban, amely szerint én egy Kossuth rádióban elhangzott interjúban kivándorlásra buzdítottam volna az erdélyi magyarságot, engedje meg, hogy tisztelettel fölhívjam a figyelmet a Szabadság c. kolozsvári napilap 2006. január 4-i számára, amelyben megjelent az inkriminált interjú teljes szövege.

Salat Levente

Az alábbiakban közreadjuk a Szabadság kolozsvári közéleti napilap 2006. január 4-i számában megjelent rádióinterjú szövegét.

"Elégtétellel nyugtázom, hogy nyilatkozataimmal sikerült közvitát fakasztani egy olyan kérdésrôl, amelyrôl az erdélyi magyar nyilvánosság eleddig bûnösen hallgatott, és amelyet idôszerû volna minél higgadtabban, minél több érvre, álláspontra való tekintettel körüljárni és kibeszélni – nem utolsó sorban azért, hogy még idôben korrigálni vagy ellensúlyozni lehessen az erdélyi magyarság jövôjét veszélyeztetô trendeken" – reflektál a Szabadságban kibontakozott vitára Salat Levente. A Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor helyettese ugyanakkor úgy véli, a Kossuth rádióban elhangzott interjúját, amely a disputát kirobbantotta, célzatosan elferdítve idézték.

"Politikai céloktól vezérelt, és lejáratásomban érdekelt személyek nyilatkozataimból érdekeiknek megfelelôen kiragadott részeket kommentálnak, és azok üzenetét elferdítve rontják hitelemet a nyilvánosság elôtt", áll a szerkesztôségünkbe eljutatott levélben, amelyben Salat Levente arra kéri a Szabadságot, tegye lehetôvé a sokat idézett interjú teljes terjedelmében való közlését. "Az elhangzottak értelmezéséhez fontos adalék, hogy az interjú a budapesti Politikatörténeti Intézet által szervezett Autonómia, liberalizmus, szociáldemokrácia címû konferencia szünetében készült. A konferencia keretében A liberalizmus és az autonómia viszonyáról – kisebbségi nézôpontból címmel tartottam elôadást", jegyzi meg a rektor helyettes.

Riporter (Várkonyi Bence): Nagyon sok tervezet született már az erdélyi autonómiáról és a kérdést meglehetôsen nagy érdeklôdés övezi, ugyanakkor azt látjuk, hogy bonyolult kérdésrôl van szó és szinte nem is látszik a vége. Egyáltalán van-e megoldása ennek a kérdésnek? Lehetséges elvileg is megoldása az erdélyi autonómiának?

Salat Levente: Elvileg feltétlenül lehetséges, a kérdés inkább az, hogy gyakorlatilag lehetséges-e? Én azt hiszem, hogy ami a dolog elvi aspektusát illeti, lényeges haladásról lehet beszámolni, tehát az, hogy a román parlamentben egyáltalán napirenden van és a romániai politikai viták napirendjén szerepel egy olyan törvénytervezet, aminek az egyik legfontosabb fejezete a személyi autonómia, az mindenképpen egy vívmány. Néhány évvel ezelôtt a román közvéleményt még olyan hatékonyan lehetett hiszterizálni az autonómia kérdésével, hogy ahhoz viszonyítva nagy elôrelépésnek számít, hogy parlamenti vitát lehet errôl a kérdésrôl szervezni, és hogy a kormányprogram – amihez egyébként nem lehet nagy reményeket fûzni – ezt felvállalta. Mindez maga is jele annak, hogy itt valamiféle haladás van. A kérdés nehezebbik oldala a gyakorlattal, a kivitelezés esélyével kapcsolatos. Itt én meglehetôsen pesszimista vagyok, legalábbis rövid és középtávon. Úgy gondolom, hogy az erdélyi magyarság az elmúlt 15 esztendô alatt nem volt elég körültekintô, nem bízott eléggé saját erejében és talán a jövôjében sem eléggé ahhoz, hogy invesztáljon abba, hogy a román többség ezt a kérdést kevesebb elôítélettel, kevesebb félelemmel kezelje, és ennek megfelelôen figyeljen oda a magyar érdekre, elgondolásokra. Ebbôl fakadóan azt látom, hogy két lehetôséggel kell számolni. Az egyik, ami valószínûbb megítélésem szerint, hogy ezt a törvényt nem fogadják el, nem lesz rá kellô politikai akarat, a koalícióban szerepet vállaló pártok úgy gondolják ugyanis, hogy túl nagy a választói kockázata annak, ha a törvényt, annak az autonómiát tartalmazó változatában is, támogatják. A másik változat, hogy elfogadják, esetleg egy meglehetôsen "felhígított", "felvizezett" változatában, és alkalmazhatatlan lesz, mert nem lesznek meg az intézményes feltételei annak, hogy az autonómiára vonatkozó kitételeknek érvényt lehessen szerezni.

Riporter: Azt lehet tudni, hogy az erdélyi kisebbséget is meglehetôsen megosztja ezt az autonómiakérdés. Miért osztja meg ezt a közösséget ez a kérdés? Miközben azt gondolná az ember, hogy ha valakitôl elvárhat valamiféle egységet, az erdélyi magyarság kellene legyen, hiszen elsôsorban róluk van szó és az ô jövôjükrôl, közösségükrôl.

S. L.: Erre nagyon sokféle választ lehet adni, a kérdéssel magam is sokat viaskodom. Egyfelôl azt lehet mondani, hogy az egészséges pluralizmus tükrözôdésének is felfoghatjuk az autonómiakérdéshez való viszonyulást, amivel kapcsolatban többféle kiegészítô elgondolás van jelen a közéletben. Másfelôl azt hiszem, hogy ez a pluralizmus gyakorlatilag megosztó, aláássa az esélyeit annak, hogy az erdélyi magyarság valóban érvényesíteni tudja az autonómiával kapcsolatos elgondolásait. Ennek a kérdésnek a hozadéka az is, hogy az erdélyi társadalom nevében eljáró politikusokat megosztják a különbözô politikai érdekek, és itt most én úgy gondolom, meg lehet említeni, hogy valójában két nemzetállami logikának fûzôdik érdeke ahhoz, hogy ez az autonómiatörekvés bizonyos értelemben elakadjon. Én úgy érzékelem, hogy egyfelôl román nemzetállami érdekek érvényesülnek abban, hogy a romániai magyar politikai elit megosztott és különbözô érdekcsoportosulások szerint esik szét darabjaira, de ugyanakkor elmondható – ez is egy sokat emlegetett téma -, hogy a magyar belpolitika beszivárgása az erdélyi magyar politikába is eredményez hasonló törésvonalakat, többek között az autonómiával kapcsolatos elképzelések tekintetében is.

Riporter: Hogy lehet feloldani azt az ellentmondást, hogy a magyar belpolitika – ha az Ön szavaiból jól veszem ki – meglehetôsen rosszat tesz az erdélyi autonómia kérdésének, legalábbis abból a szemszögbôl, hogy az ottani magyarságot is megosztja. Ez egy csapdahelyzet és nehéz lehet belôle kikeveredni. Mi lehet a megoldás, és az is a kérdés, hogy a liberalizmus mintha saját magát cáfolná ezzel a kérdéssel, hiszen, ahogy mondta, ha a pluralizmus nem igazán tesz jót, akkor melyiknek kellene felülkerekednie: az elvnek, a pluralizmus elvének, vagy pedig a gyakorlat kérdésének?

S. L.: A pluralizmus, illetve a liberális elvekhez való igazodás ebben a kérdésben nem zárja ki a konszenzust. A konszenzus, az alapvetô érdekek tekintetében kialakított és a közös célokra vonatkozó egyetértés a pluralizmus körülményei között is lehetséges elvileg.

Riporter: Kizárni nem zárja ki, de ha jól értem, nem könnyû létrehozni ezt a konszenzust.

S. L.: Ennek megint csak bonyolultak az okai. Valószínûleg híjával vagyunk azoknak az integratív személyiségeknek, akik a pluralizmus tényének elfogadása fölött tudnának létrehozni és fenntartani egy olyan keretet, amelyben a különbözô elképzelések úgy találnának helyet, hogy nem egymás kiszorítására, hanem egymás kiegészítésére törekednének. Másfelôl azt hiszem, bár ez meglehetôsen kockázatos feltételezés, hogy a múlt öröksége érezteti még mindig a hatását ebben a dologban, tehát a politikai kultúrája mind a többségnek, mind az erdélyi magyarságnak ez idô szerint olyan még, hogy nem szolgálja az autonómia javát, nem segíti elô az autonómia célkitûzésének a megvalósítását.

Riporter: És akkor mi lesz a magyar-román viszonnyal? Tehát az, hogy a belpolitika besugárzik a romániai kisebbség kérdésébe, ez meglehetôsen nagy probléma, hiszen az ellenkezôje volna a kívánatos. Ezt a részét a kérdésnek hogy lehet megoldani? Megoldódik majd valamikor magától, 10 éven belül, vagy talán még késôbb, vagy nagyon radikális lépéseket kellene tenni?

S. L.: Tulajdonképpen három reláció létezik ebben a relációrendszerben, és nagy probléma, hogy ezek gyakran összekeverednek. Szétválasztva egyik sincs módszeresen végiggondolva, konzekvenciáiban következetesen felvállalva. A három reláció szétválasztásának a kérdését a következôképpen látom: egyfelôl rendezni kell az erdélyi magyar közösség viszonyát a román állammal. Másfelôl az erdélyi magyar társadalom viszonyát a magyar állammal, és, nyilván, jelentôsége van a kormányközi viszonyoknak is. A legérdekesebb, hogy felszínes jelek alapján ítélve, tulajdonképpen az utóbbi áll a legjobban. A magyar- román államközi viszony egy ideje igazán ígéretes módon alakul. Én ehhez csak azt teszem hozzá, hogy anélkül hogy ez a kormánystratégiák világosan megfogalmazott része lenne, ebben a jó viszonyban érvényesül az a logika, hogy mindkét országnak tulajdonképpen az az érdeke, hogy a romániai magyarság kérdése úgy kerüljön megoldásra, hogy az erdélyi magyar közösség legnagyobb része átköltözik Magyarországra. Ez a magyar nemzetnek, a magyar államnak is a javát szolgálná a negatív demográfiai trendekre tekintettel, és a munkaerôhiány szempontjából is vannak érvek, amelyekkel – ismétlem – nem a kormánypolitika szintjén megfogalmazott érdeket valós tendenciaként lehet felfogni, másrészt...

Riporter: Ennek realitását senki nem mondhatja komolyan, hogy egy ilyen szándék megvalósulhat, hogy itt ezer- vagy milliószámra költöznek át az emberek.

S. L.: Itt az idôtényezôt sem szabad figyelmen kívül hagyni. Én úgy gondolom, hogy ami most folyik, annak ellenére, hogy nincs világosan megfogalmazott és nyíltan fölvállalt stratégia erre vonatkozóan, gyakorlatilag ebbe az irányba halad. Ha megnézi, mi történik a magyar nyelvû felsôoktatás végzettjeivel, mi történik a legmobilisabb rétegeivel az erdélyi magyarságnak, akkor az ô esetükben teljesen egyértelmû, hogy életstratégiáik ebbe az irányba alakulnak. Nagyon kevés a példa, amikor a szülôföldön való boldogulás, az otthonmaradás stratégiája érvényesül. Magam is úgy gondolom, hogy a székely falvakban elöregedô népesség jelentôs hányadának tekintetében ezt a problémát nem érdemes felvetni. De az a közösség, amelynek társadalmi szerkezete nagymértékben tolódik el az idôs generációk felé, annak politikai jövôje nincs tulajdonképpen. Itt nem arról van szó, hogy az erdélyi magyarság szûnik meg realitásként Romániában, hanem, hogy dimenzióiban elveszítheti a politikailag releváns közösség szerepét, és etnográfiai színfolttá redukálódhat néhány évtizeden belül.

Riporter: Nem lehet megfeledkeznünk arról a fontos kérdésrôl, hogy Románia elôbb-utóbb tagja lesz az EU-nak. Ez egyfelôl jelentheti azt is, hogy a kérdést lehet halogatni, majd ha Románia tagja lesz az EU- nak, az úgyis megoldást hoz erre a kérdésre, másfelôl pedig azt is lehet mondani, hogy azért nem ettôl kellene várni a megoldást, hiszen a kérdés sokkal égetôbb annál. Ez a szempont mennyire befolyásolja ezt az egész problémát?

S. L.: Teljesen egyetértek a kérdéssel, nem lehetnek illúzióink, hogy az EU bármit megoldana ebben a kérdésben. Csak az, ami 2004 májusa óta történt a legutóbbi bôvítés nyomán, bizonyítja azt, amit korábban is tudtunk egyébként, hogy az EU-nak nincs elképzelése és nincsenek hatékony instrumentumai arra, hogy ezt a kérdést eredményesen kezelje. Elég arra gondolni, hogy alakult a magyar–szlovák viszony azóta, vagy arra, hogy milyen régi-új, korábban kezeletlen problémák jelentkeztek például a német–lengyel relációban, miután Lengyelország bekerült az unióba. Többek között emiatt is nagyon fontosnak tartom, hogy túl azon, hogyan alakul a magyar–román államközi viszony, ebben a kérdésben kardinális jelentôsége van annak, hogy az erdélyi magyarságnak hogyan sikerül rendezni viszonyát a román állammal, egyfelôl, és hogyan sikerült másrészt megjelenítenie saját érdekeit a magyar állammal szemben. Nyilvánvaló, hogy a román állammal való viszony rendezésének fontos eleme lenne az autonómia, és az ezzel kapcsolatos kudarc, tehát ennek a viszonynak a rendezésével kapcsolatos kudarc újabb elvándorlási késztetésként érvényesülhet. Másfelôl pedig fontosnak tartom arra a korábban feltett kérdésre visszatérni, hogy hogyan sikerül az erdélyi magyarságnak rendezni viszonyát a magyar állammal. Ebben a kapcsolatrendszerben is újra kell gondolni megítélésem szerint a célokat. Nagyon röviden annyit tudnék elmondani, hogy az erdélyi magyarság szerintem legalább három kategóriába sorolható be. Van egy olyan kategória, amely egyértelmûen az anyaországba való áttelepedés stratégiájában gondolkodik. Van továbbá egy olyan réteg, amely a kétlakiságra rendezkedik be, és amelynek tagjai munkaerejüket a magyar munkaerôpiacon próbálják meg érvényesíteni, jövedelmüket pedig az otthoni egzisztenciába visszaforgatni. Valószínû, hogy az EU- s tagság leginkább ezt a kategóriát fogja favorizálni. És van végül egy harmadik kategória, amelynek a méreteit igen nehéz most még felbecsülni, melynek tagjai a mindenáron való maradás alternatívájára rendezkednek be. Én úgy gondolom, a magyar államnak tekintetbe kell vennie, hogy egy ilyen rétegezettség jellemzi ez idô szerint az erdélyi magyarságot, és hogy a három összetevôt nem lehet ugyanolyan politikával, differenciálatlan támogatási rendszer eszközeivel segíteni céljai elérésében.

Színház

A Színmûvészeti Egyetem Szentgyörgyi István tagozata kedden és csütörtökön este 7 órától a Hideg gyermek címû elôadással várja a közönséget a Stúdió színházba. A belépés díjtalan.

A Bukaresti Nemzeti Színház a Somerii de lux címû elôadással vendégszerepel hétfôn 19 órától a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban. Az Urs Widmer: Top Dogs címû mûvébôl készült elôadáson fellép Victor Rebengiuc, Valeria Seciu, Claudiu Bleont, Serban Ionescu, Ozana Oancea. Jegyek a Kultúrpalota jegypénztáránál és a helyszínen válthatók.

A marosvásárhelyi Ariel színház vasárnap délelôtt 11 órától a Hamupipôke címû gyermekelôadást tûzte mûsorra.

A Háromszék Táncegyüttes szerdán 19 órától a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban mutatja be az Ördögváltozás címû táncjátékát. A Tamási Áron Ördögváltozás Csíkban címû novellája nyomán készült elôadás 16 éven felüli nézôknek ajánlott. Zeneszerzô, koreográfus és rendezô: Könczei Elemér. Jegyek a Kultúrpalota jegypénztáránál és a helyszínen válthatók.

A Hahota színtársulat vasárnap este 7 órakor a Kész átverés címû nagy sikerû zenés szilveszteri kabarémûsorát viszi színre a Kultúrpalota nagytermében. Szereplôk: Puskás Gyôzô, Csergôffy László, Székely M. Éva, Cseke Péter, Kelemen Barna, Cseke Erzsébet és Nagy György Borbála. Billentyûs hangszeren játszik és énekel: Hajdú Jenô. Táncol: Szász Renáta, Vinitor Orsolya, Nagy Hunor és Szász Barna. Koreográfus: Szôke István. Jegyek a Kultúrpalota jegypénztáránál kaphatók.

A fennállásának harmadik évfordulóját ünneplô Madártej kabarétársulat újévi kabarémûsorának bemutatójára készül. Az Irány Amerika címû zenés, nagy sikerû kabarémûsor már bejárta Maros megye kisebb-nagyobb településeit, Marosvásárhelyen szombaton este 7 órai kezdettel a Színmûvészeti Egyetem Stúdió termében láthatja a közönség. Jegyek a helyszínen, az elôadás elôtt vásárolhatók.

Hangverseny

Szimfonikus hangversennyel várja közönségét csütörtökön 19 órától a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia. A Kultúrpalota nagytermében vezényel Shinya Ozaki, zongorán közremûködik Yukiko Hironaka (Japán). Mûsoron: Mozart: Szöktetés a szerájból – nyitány, Liszt: Malediction zongorára és vonóskarra, Ravel: Balkezes zongoraverseny, Rahmanyinov: Szimfonikus táncok. A 16-os számú hangversenybérlet érvényes. Pénteken 18 órától szintén a Kultúrpalota nagytermében Kovács Zsuzsa tanárnô tart nevelôhangversenyt.

Dancs Annamari, Jocó Junior és az Insect lép fel csütörtökön 18 órától a nyárádszeredai mûvelôdési házban. A jótékonysági segélykoncertet a hároméves Nyárád menti Faluvégi Hunor szívbeteg kisfiú érdekében tartják.

Rendezvények

A Látó Irodalmi Színpadán, a Kultúrpalota kistermében szombaton délután 6 órakor kiosztják a Látó irodalmi díjakat. Írásaikból felolvasnak a 2005-ös díjazottak: Demény Péter, Hajdú Farkas-Zoltán, Molnár Vilmos és Visky Zsolt.

Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnökének Gyújtatlan gyulladjék címû, a 2004. december 5-i népszavazási kísérletrôl megfogalmazott gondolatokat tartalmazó könyvét szombaton 17 órakor mutatják be Marosvásárhelyen, a Bolyai téri unitárius gyülekezeti teremben. Az egybegyûlteket köszönti Szász Zoltán.

A Magyar Kultúra Napja alkalmából, szombaton 18 órától a dicsôszentmártoni Magyar Közmûvelôdési Házban Sas Péter budapesti mûvelôdéstörténész bemutatja Gidófalvy István: Önéletrajz címû könyvét, melyet a Mûvelôdés Kiadó Szabó Zsolt gondozásában jelentetett meg. Emellett ismertetik Kelemen Lajos 2002-ben megjelent, dr. Gidófalvy Istvánról írt kötetét is. A könyvbemutatók mellett Marosvásárhelyen vasárnap 12 órától az unitárius egyházközség tanácstermében nyílik meg és február 4-ig látogatható Gidófalvy Pataky Etelka festménykiállítása.

A Magyar Kultúra Napján, vasárnap délután 5 órától ünnepi mûsor lesz a Kultúrpalota kistermében. Fellépnek Farkas Ibolya és Lohinszky Loránd színmûvészek, valamint a színmûvészeti akadémia diákjai. Elôadást tart Dáné Tibor Kálmán, az EMKE ügyvezetô elnöke. A 120 éves az EMKE címû könyvet dr. Ábrám Zoltán mutatja be. A mûsort az EMKE Maros megyei szervezete és az EKE Maros megyei osztálya szervezi. A belépés díjtalan.

Szombaton 10 órától a Bolyai líceumban tartják a magyartanárok soron következô módszertani találkozóját. Meghívottak: Kilyén Ilka, aki a Magyar Kultúra Napja alkalmából mutat be mûsort, Beder Tibor törökországi expedíciójáról tart filmvetítéssel egybekötött elôadást, majd a könyvének bemutatása és dedikáció következik.

Körön kívül – körön belül címmel Lám Bélára emlékeznek szerdán 18 órától a Deus Providebit Tanulmányi Házban tartandó Belvárosi szerdák rendezvénysorozaton. Meghívott: Hantz Lám Irén, felolvasnak: Szélyes Ferenc színmûvész, Bányai Kelemen Barna IV. éves színmûvészeti hallgató.

A Folk Center Alapítvány keretében mûködô Gézengúz játszóház és táncház a következô programokra várja a gyerekeket: szövés kedden 18 órától óvodásoknak (3-6 év), szerdán 18 órától kisiskolásoknak (7-10 év); csütörtökön játékos néptánc- és népdaltanulás: 18 órától óvodásoknak, 19 órától kisiskolásoknak. Helyszín: Forradalom utca 8 szám.

A Folk Center Alapítvány által szervezett táncházban hétfôn este 19 órától vajdaszentiványi táncokat tanít Benô Barna. Muzsikál Moldován István és zenekara, valamint az Öves együttes. Helyszín: Forradalom utca 8 szám.

Kiállítások

Balázs József képzômûvészeti kiállítása látható a marosvásárhelyi Bernády Ház földszinti kiállítótermeiben. Az emeleten levô helyiségek a Fotóklub hagyományos téli tárlatának adnak otthont.

A szászrégeni református egyház DIO Házában Sz. Kovács Géza segesvári képzômûvész kiállítását rendezték be.

Február 8-ig látogatható a Mosoly mindenkinek címû karikatúra-kiállítás, Ioan Astalus munkái, az Oázis Alapítvány székhelyén (Emil Dandea utca 10. szám).

Vasile Muresan festô- és szobrászmûvész kiállításának ad otthont az Unirea- Egyesülés kiállítóterem.

A Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány szervezésében nyílt meg az Európai városok régi könyvekben címû kiállítás a marosvásárhelyi Teleki Tékában.

Mozgókép

Koltai Lajos Sorstalanság címû filmjét vetítik szombaton 19 órától a marosvásárhelyi Philothea Filmklubban.

A marosvásárhelyi Mûvész moziban január 20-26. között az Elizabethtown címû amerikai filmet vetítik. Fôszereplôk: Orlando Bloom, Kristen Dunst, Susan Sarandon, Alec Baldwin. Az Oscar-díjas Cameron Crowe új filmje olyan, mint egy szerelmes levél az életben rejlô erôkhöz, elbûvölô, sok zenével tarkított zenés utazás, amely bizonyítja, hogy rendkívüli dolgok akkor történnek, amikor a legkevésbé számítasz rájuk. Vetítési idôpontok: 16.30, 19 és 21.30 óra.

Az Ifjúsági moziban 17 és 19 órától, hétvégén 21 órától is az Erôszakos múlt címû amerikai filmet tûzték mûsorra. Szereplôk: Viggo Mortensen, Edd Harris, Maria Bello. Tom Stall éli boldog, csöndes, kisvárosi életét feleségével és két gyermekével. Ám egy éjszaka a saját kisvendéglôjében önvédelembôl meggyilkol két többszörösen körözött bûnözôt. Ettôl kezdve teljesen megváltozik az élete: reflektorfénybe kerül, hôst csinál belôle a médiacirkusz…

Kosárlabda

A három közül csak két egyesült államokbeli játékos érkezett meg szerdán az otopeni-i repülôtérre, ahol a marosvásárhelyi BC Mures képviselôi várták ôket. Terry Cooper és Gerald Cannon már tegnap megkezdték az elsô ismerkedô laza edzéseket új csapattársaikkal, noha Cannont igen megviselte a több mint 24 órás, több átszállással megszakított, Atlantában megkezdett repülôút, amit az is nehezített, hogy a 204 cm-es óriás igen nehezen tudott elhelyezkedni a repülôgép szûk ülésén. Nála sokkal felszabadultabb volt az Európában már jártas, s novemberben Marosvásárhelyt is megfordult, Amszterdamból érkezett Terry Cooper, aki az idôeltolódással járó átállást sem kénytelen – társával ellentétben – elszenvedni.

Az A-osztályos kosárlabda-egyesülethez érkezett idegenlégiós-különítmény harmadik tagja, Dwayne Burton, aki Torontóból érkezett volna Marosvásárhelyre, Londonban rekedt, miután kiderült, hogy nincs nála az Európai Unió határai átlépésére jogosító "nagy" útlevele. A játékosnak így meg kell várnia a brit fôvárosban, hogy utána küldjék úti okmányait, ami két-három napos késedelmet jelent.

Cooper és Cannon már a hét végén bemutatkozik az Atlassib Nagyszeben elleni két edzômérkôzésen, amelyeket a sportcsarnokban pénteken 18, illetve szombaton 11 órától szerveznek. Az "igazi" bemutatkozásuk a nagyközönség elôtt azonban a jövô heti Dinamo elleni bajnokin lesz, amikorra a remények szerint már Burton is az együttes rendelkezésére áll. Hármójukkal egyelôre május 15-éig érvényes szerzôdést köt a csapat, bent maradás esetén a hosszabbítás reményével. Kedvezô hír a klub háza tájáról, hogy a támogatók sorába az erdélyi sportot felkaroló (szponzorálja a csíkszeredai és gyergyószentmiklósi jégkorongozókat és a székelyudvarhelyi teremlabdarúgókat) OTP Bank is feliratkozott, a támogatás mértékérôl még folynak a tárgyalások és egyeztetések.

Nôi kosárlabda, B-osztály

Három vereséget szenvedett a nagyváradi B- osztályos nôi kosárlabdatornán a marosvásárhelyi BC Mures nôi együttese. A Szabó Tibor irányította csapat a bajnoki kezdetet jelentô marosvásárhelyi elsô tornát gyôzelemmel kezdte Nagyszalonta csapata ellen, ezt követôen azonban minden mérkôzést elveszített. A nagyváradi mérkôzések során – a csapat edzôje szerint – a hozzá nem értô, akár ellenségesnek is nevezhetô játékvezetés is megnehezítette a dolgukat. A BC Mures a házigazda Nagyváradtól 45-28, Nagyszalontától 48-38, Kolozsvártól 65-33 arányban kapott ki, azzal a megjegyzéssel, hogy a két A- osztályos játékossal felálló nagyváradiak eredményei nem számítanak a hivatalos rangsorban.

A bajnokságban két további torna következik, Nagyszalontán, illetve Kolozsváron, a marosvásárhelyi csapat célja, hogy tapasztalatot gyûjtve egyre erôsebb keretet alakítson ki, amellyel késôbb méltó módon képviselheti a várost a bajnokságban, távlatilag pedig az, hogy az élvonalban szerepelhessen.

Mûkorcsolyázó és jégtánc Európa-bajnokság

2006-ban Lyon kapta meg a mûkorcsolyázó és jégtánc Európa-bajnokság rendezésének jogát. Az eseménynek otthont adó jégpalota méreteivel – 58×28 m – azonban a – fôként a párosban és jégtáncban induló – versenyzôk nincsenek megelégedve. A háromszintes, közel 4000 férôhelyes jégcsarnok ennek ellenére nagy tekintélynek örvend, hisz második alkalommal rendeznek itt Európa-bajnokságot, ezenkívül világbajnokságnak és Grand Prix döntônek is biztosított már megfelelô körülményeket.

A februárban kezdôdô torinói olimpia elôtt, ahol ötkarikás játékokon elôször alkalmazzák a Nemzetközi Korcsolyaszövetség új szabályait, a lyoni Eb igazi tesztnek számít.

Az idei versenyen megváltoztatták a versenyzôk jégre lépésének sorrendjét, a négy különbözô versenyszámban eddig a páros, férfiak, jégtánc, nôk sorrendben követte egymást, az idén felcserélôdött a férfiak és a nôk versenye, a férfiak fogják zárni az Eb-t.

Sokak számára kellemetlen meglepetés, hogy a férfiak versenyében a közönség nagy kedvence, a 2005-ös torinói Eb gyôztese, Jevgenyij Pljuscsenko nem indul Lyonban. Edzôje, Alekszej Misin nyilatkozata szerint nagyon fontos lenne a címvédés, de még fontosabb a februárban kezdôdô olimpiára való felkészülés, mert Pljuscsenko tarsolyából eddig az olimpiai aranyérem hiányzik.

A tavalyi évhez hasonlóan a kétszeres Európa- bajnok, 2000-ben világbajnoki aranyérmes és a 2002-es Salt- Lake City-i téli olimpián gyôztes Marina Anissina–Gwendal Peyzerat jégtánckettôst az Eb nagyköveteiként tartják számon. Gwendal Peyzeratnak mint az Eurosport mûkorcsolya szakértôjének azt is sikerült kiderítenie Oleg Vasziljevtôl, a páros Tatjana Totmjanyina és Makszim Marinyin edzôjétôl, hogy az évek óta tartó siker titka a közös, megfeszített munka, a határozott fellépés, amelybôl mindhárman kivették a részüket.

Lyonban új arcok is feltûntek, mint a nôi versenyben most bemutatkozó, Grúziát képviselô Elena Belevandesvili. A 16 éves lány a rövid programban utolsóként lépett jégre, és magabiztos, dinamikus korcsolyázással egyszerûen berobbant az élvonalba, nagy neveket utasítva maga mögé. Az talán már nem is meglepô, hogy sikerében nagy szerepet játszott Tatjana Taraszova, aki kiváló edzôként tehetséges korcsolyázókat nevelt.

Ferencz Melánia

Véget ért a páros döntô a mûkorcsolyázó és jégtánc Európa- bajnokságon. Az élen nem történt meglepetés, mert zsinórban az 5. Eb-aranyérmét szerezte meg a Tatjana Totmjanyina – Makszim Marinyin kettôs, akik a februári torinói olimpia után egy csillogó aranyéremmel szándékoznak visszavonulni. Második helyezett a német Aliona Savchenko – Robin Szolkowy páros, akiket az aranyérmesek nagy riválisaként tartottak számon. A dobogó legalsó fokán végzett a kitûnô kûrt futó orosz duó, Maria Petrova és Szergej Tyihonov, maguk mögé utasítva a tavalyi Eb második helyezettjeit, a honfitárs Julija Obertasz – Szergej Szlavnov kettôst.

A verseny felfokozott hangulatát egy szerencsétlen esés zavarta meg, melynek következtében a cseh Olga Prokuranova és Karel Stefl kényszerûen abbahagyta a versenyt. A páros férfi tagja elveszítette egyensúlyát egy kötelezô emelés közben, és párjával együtt a jégre zuhantak. Korábban hasonlóan járt a mostani aranyérmes kettôs, Tatjana Totmjanyina 2004- ben, a Skate Canada versenyen olyan szerencsétlenül esett, hogy a páros hónapokig nem szerepelhetett a versenyeken.

Teremlabdarúgás

A nemrégiben felújított székelyudvarhelyi sportcsarnokban a hét végén megyeközi teremlabdarúgó-tornát szerveztek, amelyre meghívták Maros megye képviseletében a marosszentgyörgyi minifoci-bajnokságban szereplô Milan csapatát is. A szentgyörgyi kispályás labdarúgók két gyôzelemmel és egy döntetlennel nyertek a csoportjukban, a nyolcaddöntôben a székelyudvarhelyi Góbékat verték 4-2-re, míg a negyeddöntôkben az AJF Pitesti csapat ellen nyertek hatméteresek elvégzése után, 0-0-s végeredményt követôen. Ezt követôen ugyancsak büntetôkkel maradtak alul az elôdöntôben a WRC Székelyudvarhely csapatával szemben, a 3. helyért játszott találkozón viszont 4-3-ra verték Vajdahunyad csapatát. A Milan így a harmadik helyen végzett, olyan körülmények között, hogy egyetlen mérkôzést sem veszített el a rendes játékidôben.

Marosvásárhely:

• Január 22-én, vasárnap 8-13 óra között a Belladonna (Radnai u. 59., tel. 269-971) és a Farma Dan (1848 u. 15. szám, telefonszám: 231-233); 8-14 óra között a Firu Farm (Horea u. 43., tel. 261-357), a Farmatop Plus (tel. 225-469, Állomás u. 1. sz.), a City Pharm (tel. 210-930, Gh. Marinescu 60. sz.) és a City Pharm (tel. 215-930, 1848 út 71. sz.); 9-13 óra között a Salix (Pandúrok u. 113., tel. 249-622), a Pro Vita (Brassó u. 2. szám, tel. 230-807), az Euphorbia (Koós Ferenc u. 1/A, tel. 227-158) és a Diamant (Cutezantei u. 13., tel. 255-515); 9-14 óra között a Melinda (1918. December 1. út 249/1., telefonszám 240-687) és a Salvia I. (1918. December 1. út 94/1., tel. 250-126) tart nyitva.

• A fôtéri Aesculap (Gyôzelem tér 35., telefonszám 266-649), a B&B (Rózsák tere 16. szám, telefonszám: 260-103), a Pharma Plus (1918. December 1. u. 182-184., tel. 246-859) és a Royal (1918. December 1. u. 86B/6, tel. 311- 602) gyógyszertár állandó jelleggel nyitva tart.

• Naponta 8-20 óra között tart nyitva a Sensiblu I (Rózsák tere 36-38., tel. 264-206), a Sensiblu II (1918. December 1. út 219., tel. 244-311) és a Sensiblu III (tel. 223- 842, 1848. út 23/A); a kövesdombi Aesculap (tel. 237-026, 1848. út 37.sz.) és a Superfarm (tel. 249-033, Bazsalikom u. 7. sz.).

• Segesvár: szombaton 8-20 óra között a Gentiana I. (Herman Oberth u. 45. sz., tel. 771-831), este 8 órától vasárnap reggel 8-ig a Humanitas (tel. 772-067, Mihai Viteazu utca 40. sz.), vasárnap 8-20 óra között a Gentiana I. (Herman Oberth u. 45. sz., tel. 771-831), este 8 órától hétfô reggel 8-ig a Humanitas (tel. 772-067, Mihai Viteazu utca 40. sz.) tart nyitva.

• Szászrégen: szombaton 8-20 óra között a Medifarm (tel. 520-771, P. Maior u. 5.) és a Lotus (Iskola u. 11/1-2., tel. 511-298), 20 órától vasárnap reggel 8 óráig az Aesculap 25 (tel. 511-892, Petru Maior u. 2. sz.); vasárnap 8-13 óra között a Geum (tel. 511-028, Só u. 21. sz.), 8-20 óra között az Ultramed (tel. 511-200, M. Eminescu u. 8. sz.) és a Lotus (Iskola u. 11/1-2., tel. 511-298), 20 órától hétfô reggel 8 óráig a City Farma (tel. 512-748, Patru Maior u. 40-41. sz.) szolgálja ki a hozzájuk fordulókat.

• Dicsôszentmárton: szombaton 13 órától hétfô reggel 8-ig a Hapciu (tel. 446- 629, 1918 December 1. u. 46 S1/4 sz.) tart nyitva.

• Marosludas: szombaton 8-18 óra között a Panax (tel. 414-604, 1918. December 1. u. 15. sz.), 18 órától vasárnap reggel 8 óráig a Vitafarm (Fecske u. 3/2 sz., tel. 413-049); vasárnap 8-13 óra között a Panax (tel. 414- 604, 1918. December 1. u. 15. sz.), 13 órától hétfô reggel 8 óráig a Vitafarm (Fecske u. 3/2 sz., tel. 413-049); tart nyitva.

Vagyonügyben az európai szabályozásokhoz igazodnának

Emil Boc, a Demokrata Párt (DP) elnöke javasolni fogja Monica Macovei igazságügyi miniszternek, hogy készüljön egy elemzés az európai szabályozásokról, amely megvizsgálná, milyen formában szerepelnek a vagyon- és érdekeltség-nyilatkozatokban a tisztségviselôk rokonai, negyedfokig. A DP elnöke csütörtökön sajtótájékoztatón kifejtette, pártja 2002-2003-ban támogatta a vagyonnyilatkozatok módosítását, hogy a dokumentumokban megjelenjenek negyedfokig a rokonok érdekeltségei is, de az SZDP ellenezte a javaslatot. "Az SZDP akkor ezt nem fogadta el, arra hivatkozva, hogy ezek az elôírások nincsenek összhangban az európai szabályozásokkal. Ha az ellenzékre hallgattak volna, most nem kellene Tamarákkal és más nagynénikkel foglalkoznunk" – mondta Emil Boc.

Egyesül a KP és az RNEP

A Konzervatív Párt (KP) magába olvasztja a Román Nemzeti Egységpártot (RNEP), a két alakulat közti "politikai megállapodás" alapján, jelentette be csütörtökön, sajtótájékoztatón Sabin Cutas, a KP Ügyvezetô Tanácsának elnöke. A megállapodás értelmében létrejön egy bizottság, amey "kidolgozza a KP és az RNEP összevonásának körülményeit" – mondta Cutas. A dokumentum szerint a két párt február 12- én tartja rendkívüli kongresszusát. Arra a kérdésre, hogy kíván-e vezetô tisztséget betölteni a két párt fúziója után, Mircea Chelaru, az RNEP elnöke elmondta: "a válaszom százszázalékosan nem", mivel ez a politikai lépés nem "alku" eredménye. Chelaru szerint az RNEP-nek jelenleg 53.400 tagja, 31 megyei és 1.506 helyi szervezete van – jelenti a Mediafax.

850 millió dollár új amerikai tôke a sertéságazatba

Öt év alatt összesen 850 millió dollárt fektet a román sertéságazatba az amerikai Smithfield Foods, a világ legnagyobb sertéstenyésztôje. A vállalat jelezte, hogy kész tíz éven keresztül visszaforgatni romániai beruházásokba az országban keletkezett nyereségét. Azt tervezi, hogy Románia nyugati részében sertéstelepek hálózatát alakítja ki, összesen három megyében. 2004. óta van jelen Romániában, akkor már több hizlaldát vásárolt fel Temesvár környékén, összesen mintegy 200 millió dolláros beruházással. Az amerikai vállalat éves eladásainak értéke 11,6 milliárd dollár.

Megnyílt Kovászna megye elsô magánkórháza

Megnyílt Kovászna megye elsô magánkórháza a Sepsiszentgyörgytôl három kilométerre f