Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Ha jól kigazdálkodjuk, lesz talán. Mármint a kultúrára, arra a mostohaként kezelt területre, amely sohasem bôvelkedett anyagiakban mifelénk. A témát egy kezdeményezés tette újra idôszerûvé. A megyei tanács szakbizottságokat alakított azzal a céllal, hogy a felkért értelmiségiek, nagy tapasztalatú szakszemélyiségek észrevételeikkel, ötleteikkel támogassák a megyei önkormányzat által mûködtetett közmûvelôdési és mûvészeti intézmények hatékonyabb menedzselését. Amint Lokodi Edit elnöknô kifejtette, ezen a téren is szemléletváltást szeretnének meghonosítani. A megyei tanács idei költségvetésébôl jelentôs összeget, a teljes megyei büdzsé húsz százalékát, mintegy százhúszmilliárd régi lejt fordítanak a hatáskörükben tevékenykedô kulturális létesítményekre, jogos elvárásuk, hogy ezt a szóban forgó tíz intézmény minél nagyobb haszonnal használja fel. Dinamizálni kívánják a filharmónia, a megyei múzeum és a könyvtár, az Ariel színház, a Maros Mûvészegyüttes, a Kultúrpalota, a mûvészeti iskola, a megyei alkotási központ valamint a két szépirodalmi folyóirat, a Látó és a Vatra gazdálkodását, több ötletes kezdeményezésre számítanak részükrôl, és remélik, hogy e létesítmények növelni tudják mindeddig elenyészô saját bevételeiket. A menedzseri mentalitás megváltozása a megye kulturális kínálatának bôvülését és egyben turisztikai vonzerejének növekedését is eredményezheti, fogalmazódott meg a célirányos gondolat a bizottságok tagjaival folytatott megbeszélésen.

Mindezzel egyet is érthetünk, még ha kicsi is az esélye, hogy a javaslatok nyomán gyökeresen megváltozna az eddigi gyakorlat. Kevés kivételtôl eltekintve az illetô intézményvezetôk korábban sem szórták két kézzel a pénzt, amit a létezésük biztosítására szánt minimális keret rendelkezésükre bocsátott, nem kétséges azonban, hogy a régi beidegzôdéseken, "azt a keveset úgyis megkapjuk" szemléleten túl kell lépni. És itt következhetnének a sikeres kultúrmenedzselés nyugati példái, persze a kultúrára fordított sokkal jelentôsebb ottani összegekre vonatkozó ellenpéldák is. De ezt most hagyjuk. Azt viszont érdemes megjegyezni, amit az elnök asszony joggal fölvetett: a megyeközpont az egyetlen olyan municípium az országban, amelyik nem tart fenn egyetlen kulturális intézményt sem, miközben az éves költségvetése a megyei tanácsénak a duplája. Különös, mondhatni abszurd szituáció, annál is inkább, mivel az említett intézmények székhelye egytôl egyig Marosvásárhelyen van, és tevékenységük fô haszonélvezôi elsôsorban ugyancsak a marosvásárhelyiek. Fölösleges ide bármilyen kommentár. A következtetés viszont egyértelmû: mindenki jobban járhatna, ha a terhek méltányosan megoszlanának.

Traian Basescu államfô elutasította az 1990 márciusi tragikus események nyomán 10 év börtönbüntetésre ítélt Barabás Ernô kegyelmi kérvényét. Az elnöki kegyelem elutasítását tavaly decemberben közölték a 15 éve Magyarországon élô Barabás Ernô védôügyvédjével, dr. Kincses Elôddel. Barabás Ernô ezek után nem térhet vissza Erdélybe 2007. július 18-a elôtt, ekkor évül el ugyanis az ellene hozott ítélet.

Barabás Ernôt az 1990 márciusi marosvásárhelyi eseményeket követôen emberölési kísérlet vádjával 10 év börtönbüntetésre ítélték. Az ítélet 1992 júniusában született meg, akkor, amikor Barabás Ernô már Magyarországon élt politikai menekültként. Ugyanennyit kapott Cseresznyés Pál, akit azonban börtönbe zártak és 5 év után szabadult. Kincses Elôd tegnap sajtótájékoztatón mondta el, hogy annak idején Emil Constantinescu államelnöknek is benyújtották a kegyelmi kérvényt, azonban választ nem kaptak rá. Ion Iliescu elnöktôl már nem kértek kegyelmet, ám reménykedtek abban, hogy 15 évvel a véres események után Traian Basescu államfô megkegyelmez Barabás Ernônek. Ez azonban nem így történt, az elnök anélkül, hogy az elutasítást megindokolta volna, közölte döntését a védôügyvéddel. Kincses Elôd a per során megpróbálta elérni annak az ír televízió által készített videofelvételnek a szakértôi elemzését, amelynek alapján Barabás Ernôt elítélték, ám az igazságügyi szervek ezt a kérést nem vették figyelembe. Kincses ugyanis az akkori német sajtóra és más forrásokra hivatkozva kétségbe vonja, hogy a felvételeken látható személy a görgényhodáki Mihaila Cofariu lenne, és kijelentette, hogy e források szerint a felvételen egy Ioan Sacarea nevû személy látható, aki a késôbbiekben öngyilkosságot követett el. Ioan Sacarea soha sem tett feljelentést a márciusi eseményeket követôen, Márpedig ha bizonyítható lenne, hogy nem Mihaila Cofariu az áldozat, a Barabás Ernô ellen emelt vád elesne. Az ügyvéd szerint a román hatóságok elrendelték volna a videofelvétel szakértôi elemzését, ha bizonyosak abban, hogy azon Cofariu azonosítható. Azt is hozzátette, hogy a román állam 1990 óta, amikor Barabás Ernô elhagyta az országot, nem bízva hazai igazságügyi szervekben, egyetlenegyszer sem kérték Magyarországtól az elítélt kiadatását. A kettôs, román-magyar állampolgárságú Barabás Ernôre kiszabott büntetés 2007. július 18-án évül el. Kincses szerint két lehetôsége marad védencének: vagy kivárja az elévülés idôpontját, vagy pedig újabb kegyelmi kérvényt nyújtanak be Basescu elnökhöz.

A sajtótájékoztatón Kincses kitért Dan Petru, a Marosvásárhelyi táblabíróság melletti ügyészség jelenlegi fôügyészének szerepére is a marosvásárhelyi események vádlottai, a magyarok és magyar cigányok ellen folytatott nyomozásban, ezt a szerepet "elítélendônek" nevezte és úgy vélte, Dan Petrunak nem kellene a fôügyészi funkciót betöltenie.

A marosvásárhelyi fekete márciust követôen a legnagyobb büntetést, 10 év szabadságvesztést Cseresznyés Pál és Barabás Ernô kapta, 5 évet egy másik személy, míg a többieket hat hónap és 1 év közötti börtönbüntetésre ítélték. Román nemzetiségû elítéltrôl csupán egyrôl tud Kincses Elôd.

A bukaresti elemzôk nagy része szerint politikai karrierjének végére ért Adrian Nastase volt miniszterelnök, a képviselôház elnöke. A lapok elsô oldalas témájává vált a "nagynéni-gate", azaz a Nastase titokzatos nagynénijétôl származó családi örökség ügye. Mint hírül adtuk, a politikus felfüggesztette a Szociáldemokrata Pártban (PSD) betöltött ügyvezetô elnöki tisztségének gyakorlását, mindaddig, amíg nyilvánosan nem tisztázódik az ügy minden jogi vonatkozása. A PSD egy másik vezetô politikusa, Dan Ioan Popescu, a párt bukaresti szervezetének elnöke is felfüggesztését kérte párton belüli tisztségébôl, tekintettel arra, hogy a legfelsôbb bíróság különleges bizottsága zárolta e politikus és felesége vagyonának egy részét. Popescu nem tudja igazolni a 2000 és 2004 közötti idôszakban (a PSD kormányzása idején) bekövetkezett, 46 milliárd lejnyi vagyongyarapodást.

Nastase politikai pályafutása ezzel véget ért – írta keddi számában a Ziua címû napilap. Az Evenimentul Zilei hasábjain Emil Hurezeanu kommentátor úgy véli, hogy magán a szociáldemokrata párton belül jelentek meg törésvonalak. Bogdan Teodorescu politológus szerint az ügy a PSD-n belüli csoportok harcának a terméke. Cornel Nistorescu publicista úgy véli: a "nagynéni-gate" csupán a jéghegy csúcsa, e politikusnak sokkal súlyosabb dolgokért is felelnie kell, például bizonyos üzleti körökhöz fûzôdô kétes viszonyáról. Sorin Ionita publicista úgy látja: Nastase csillaga egyáltalán nem áldozott még le, nem kell még temetni, mert nagy befolyású politikusként képes lesz még a "feltámadásra".

Romániában egyre több külföldi cég érdeklôdik bioüzemanyag gyártása iránt, tekintettel az olcsó munkaerôre és a repce termesztésére bôségesen rendelkezésre álló mezôgazdasági területre – írta a Saptamâna financiara hetilap.

2005-ben a portugál Martifer és a német MAN Ferrostaal jelentette be, hogy biodízelt gyártó üzemet létesít Romániában, s a Rompetrol is jelezte: 2007- ben megkezdi a biodízel gyártását. A külföldi befektetések lebonyolításával foglalkozó román ARIS ügynökség más európai és észak-amerikai vállalatokkal is tárgyal biodízel és bioetanol romániai gyártásáról.

Elsôként a portugál Martifer konzorcium jelezte, hogy cége, a Biomart 47 millió eurós beruházással Lehliu Garában (Calarasi megye) létesít biodízel üzemet, amely várhatóan 2007-ben készül el. Az évi 100 ezer tonna kapacitású finomító a legnagyobb lesz Európában, az ország bioüzemanyag szükségletének 30 százalékát fogja elôállítani. A Martifer tervei között szerepel 50 ezer hektárnyi terület megvásárlása az Agromart cégtôl repce és lenmag termesztésére.

A német MAN Ferrostaal 138 millió eurót fektet be Szeben megyében egy mezôgazdasági üzem és egy biodízel üzem építésébe. A biodízel üzem építését várhatóan idén májusban kezdik meg, az üzem 2008-tól napi 400 tonna zöld üzemanyagot és 37 tonna glicerint állít elô repcébôl. A Rompetrol évi 60 ezer tonna zöld üzemanyag elállítását tervezi 2007-tôl.

Becslések szerint 2008-tól Románia egyike lesz a világ tíz legnagyobb biodízel termelôjének. Az ország a jelenlegi 4,5 millió tonna helyett 2010-tôl már évi 11 millió tonnát állít elô. Románia 3,4 millió hektár mezôgazdaságilag hasznosítható területtel rendelkezik.

Az Európai Unió irányelvei szerint a jelenleg uniós szinten 2 százalék körüli bioüzemanyag-felhasználást 2010-re 5,75 százalékosra kell feltornászni az összes üzemanyag felhasználáson belül.

Az RMDSZ megyei szervezetének elnöksége több önkormányzatot felkeresett azért, hogy a helyszínen tájékozódjanak mindarról, amit az elmúlt esztendôben az érdekvédelmi szervezet által jelölt és megválaszottt elöljárók elértek, ugyanakkor felmérték azt is, hogy az idén milyen terveket lehet megvalósítani. Tegnap dr. Kelemen Atilla elnök által vezetett küldöttség Mikefalván, Vámosgálfalván és Ádámoson találkozott a polgármesterekkel és a helyi tanács RMDSZ-képviselôivel.

A mikefalviak tavaly nem sokat valósítottak meg, ennél több igényrôl számoltak be az RMDSZ megyei elnökének. Amit mégis kiemeltek, az a Szászcsávás fele vezetô úton levô Kis- Küküllô híd javítása. Ugyanebben a faluban az iskolába saját kazánházat szereltek és önálló fûtésrendszert építettek ki, leköveztek valamennyi községi utat. Azt is saját eredményként könyvelhették el, hogy a tavaly – e vidéken elôször – itt rendezhettek szarvasmarha- kiállítást. Ennyi. Ennél több igény fogalmazódott meg, amelyben az RMDSZ támogatását igényelték. Szó esett a désfalvi hídról, amelyet a legutóbbi árvíz megrongált, s ennek kapcsán szeretnék, ha partvédelmi munkálatokat is végezne a vízügyi igazgatóság, hiszen vannak helyek, ahol az utat is alaposan megrongálta a folyó. A parterôsítés mellett elkészült egy tanulmány az Abosfalva és Désfalva közötti út lekövezésérôl is, ami 3,6 milliárd lejbe kerülhet. A kivitelezés pénzhiány miatt mindeddig elmaradt. Szilágyi Sándor polgármester tájékoztatta dr. Kelemen Atillát, hogy az Apor család visszakapta a kúriát, így az iskolát és az óvódát el kell költöztenti, de ezeket sincs hova. Ehhez hasonlóan elkészült az ívóvíz- és lefolyóhálózat kiépítésérôl szóló terv, azonban az országos program kivitelezése még várat magára. Az egyik tanácsos felvetette a szászcsávási út javítását is, hiszen, mint mondta, ez annyira tönkrement, hogy nem járnak ide az autóbuszok. Szeretnék az idén ismét megszervezni a tánctalálkozót, de az út állapota miatt nem merik hívni a vendégeket.

A felvetett gondokra válaszolva dr. Kelemen Atilla többek között elmondta, ha a helyi önkormányzat nem kezdeményez, nincsen elképzelése, nem keresi a pályázati lehetôséget, akkor csak megvalósíthatatlan álmokról beszélhetnek. A költségvetés mellett más forrásokat is kell keresni pályázatok által. Az RMDSZ megyei szervezetének elnöke ajánlotta, ne hagyják elveszni épített örökségünk, ezért az önkormányzat mérlegelje azt, hogyan vásárolhatná fel a kúriát. Lehet, hogy ez elônyösebb megoldás lenne, mint azon gondolkodni miként építsenek fel egy új iskolát. Az útjavítások közül pedig prioritásként jelölte meg a szászcsávási utat, hiszen a tánctábort idegenforgalmi vonzereje miatt is élTetni kell, s ha akarjuk, hogy turisták keressék fel vIdékünket, akkor valóban az infrastruktúrát kell támogatni.

A mikefalvi önkormányzattal ellentétben Vámosgálfalván csak jó hírrel szolgálhattak a felújított, korszerûsített polgármesteri hivatal épületében. Végh József elmondta, ez annak az eredménye, hogy bár vannak a tanácsban nézetkülönbségek, de mindig sikerül megegyezni, s a közös dolgokat, csakis együtt – a tanács és a polgármesteri hivatal – összehangolt munkával tudja igazán véghez vinni. S hogy mik ezek? Iskolát indítottak be 15 gyereknek az alig néhány lélekszámú Erdôalján, utat javítottak Küküllôpócsfalváig, megoldották a szemétszállítást, felújították a közvilágítást, s e faluba az idén bevezetik a vizet. Szôkefalván is kicserélték az utcai világítótesteket, s egy hidat is megjavítottak, Vámosgálfalván az iskola mögé parkot létesítettek. Az oktatási intézmény ablakait termopán szigetelésûvel látják el, úgy, hogy kiegyeztek egy céggel, amelynek székhelyet biztosítottak a kollektív gazdaság volt istállóinak egyikében. Jó volt hallani, hogy a vámosgálfalvi iskolából nagyon jó képességû diákok kerülnek ki, s ez köszönhetô annak is, hogy a 36 tanárból alig négyen ingáznak. A hivatal földgyalut vásárolt, s azt még bérbe is adja, hogy jövedelemre tegyen szert. A polgármester pozitívumként említette, hogy itt európai információs központ mûködik, s ennek köszönhetôen számos olyan pályázatot, tervet is készíthetnek, aminek az eredménye meglátszik. A magyarországi testvérkapcsolatot is sikerült kamatoztatniuk. A vámosgálfalviak kérték az RMDSZ támogatását egy sportterem felépítésében, s elmondták, átvennék a szôkefalvi kastélyt, ami jelenleg egy csôdbe jutott mezôgazdasági vállalkozó tulajdona, s ezért állapota tovább romlik. Gondot okoz a községben a törvénytelen legeltetés, aminek megoldására tanácsot kértek dr. Kelemen Atillától. Mivel több mezôgazdasági vállalkozó is tagja a helyi tanácsnak e téren is konkrét útbaigazítást kértek a képviselôház mezôgazdasági bizottságának elnökétôl, s azt ígérték, terveikkel továbbra is "zaklatják" majd az elöljárókat.

Az ádámosiak beszámolójából kitûnt, bár mindkét elöljáró az RMDSZ színeiben foglalta el székét, itt számos nézeteltérés van a tanácsosok és a polgármesteri hivatal között a helyi érdekek miatt. Útjavítás, iskola- és óvodaépület-javítás, no meg a polgármesteri hivatal székházának felújítása volt mindaz, amit Sipos József polgármester tájékoztatása szerint 2005-ben megvalósítottak. Prioritásként jelölték meg az Ádámos és Herepe, valamint Fehér megye felé vezetô út javítását. Bár e faluban mindössze 27 ház van, szerintük az útjavítással 30 km-rel megrövidítenék az utat azoknak, akik Fehér megyébe tartanak és Ádámoson keresztül utaznak. Megtudhattuk azt is, hogy a Magyarkirályfalva fele vezetô út korszerûsítésére is elkészült egy tanulmány, amelyet a megyei útjavítási programba is belefoglaltak, s várják hogy a megyei tanács mikor utalja ki a szükséges pénzösszeget. Elkészült a Solel Boneh cég által kivitelezett vízbevezetési terv is, azonban a munkálatok leálltak. A polgármester szerint mindössze néhány km vezetékrôl lenne szó, amivel a dicsôszentmártoni hálózatba csatlakoznának. Ezt szeretnék az idén megvalósítani. Szó esett még a szociális támogatásról is. A polgármester elmondta, nagyon sok a roma igénylô, akik még azt is felrótták neki, hogy a szomszédos megyében jóval több állami segélyt kapnak. Emiatt "volt egy kis forradalom" a falubn. Amikor több pénzt igényelt a polgármester, megyei tanács elnöke gorombán elutasította. Dr. Kelemen Atilla együttmûködésre sarkallta a tanácsosokat és a polgármesteri hivatalt. Arra kérte az elöljárókat, hogy jobban gyakorolják a törvény biztosította hatalmat és ahogy Vámosgálfalván teszik, közösen keressenek megoldásokat a gondokra, figyelembe véve minden falu érdekeit.

– Mi nem ígérhetünk többet, mint amennyit megtehetünk. Ezeken a találkozókon is, feltérképezve a helyi gondokat, megpróbálunk egy megyei sürgôsségi listát összeállítani, s ennek alapján valóban megoldást, s mindenekelôtt anyagi támogatást találni azokra a tervekre, amelyek megvalósítása minél nagyobb közösséget érint. Ki kell használni azt a lehetôséget, hogy jelen vagyunk a kormányban, most kell megerôsítenünk az önkormányzatainkat, hogy ezáltal minél közelebb kerülhessünk az európai unióhoz – mondta a Népújságnak dr. Kelemen Atilla, összegezve a három községben tapasztaltakat.

Náznán Jenô, a Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezérigazgatója és Dumitru Moldovan vidékfejlesztési aligazgató a 2005. évben folyósított állami támogatásokról, a támogatások idei perspektíváiról és a Farmer program alkalmazásáról tájékoztatta a médiát.

A múlt évben megyénk mezôgazdasági termesztôit, termelôit jelentôs anyagi támogatásban részesítette a szaktárca. A különbözô támogatások révén összesen 666 milliárd lejt utaltak ki, ebbôl 593 milliárd lejt átvettek a gazdálkodók. A 73 milliárd lej adósság folyósítását e héten kezdik el. Ebbôl az alapból fizetik ki a gázolaj-támogatást a forgalmazóknak, a gyümölcs- és gabonatermesztôkhöz is eljuttatják a pénzösszegeket, amelyekkel a feldolgozókhoz leszállított termékeket támogatja az állam. Azok az állattenyésztôk, akik sertés-, szárnyas-, szarvasmarhahúst adtak át a feldolgozóknak, ugyancsak a közelebbi idôszakban hozzájuthatnak a támogatáshoz, úgyszintén a méhészek is. Az igazgatóság a következô héten folyósítja december hónapra a 14 milliárd lej "tejpénzt".

A múlt évben nagy volt az érdeklôdés a 45%- os államilag ártámogatott mezôgazdasági gépek iránt. A megrendelt 42 traktorból a gyártó már 31-et leszállított, az 56 gépbôl és felszerelésbôl 44-et. Sajnos, csak ennyire jutott az állami támogatási alapból. Náznán Jenô megjegyezte, hogyha ebben az ütemben folytatódik idén is a traktorok, mezôgazdasági gépek vásárlása, akkor száz évre lenne szükség a megye mezôgazdasági gépparkjának teljes felújítására.

A tejtermelôk is igyekeznek felkészülni az EU- csatlakozásra. Köztudott, hogy jövô évtôl nagyon szigorú higiéniai feltételeknek kell eleget tenniük, ezért is használták ki azt a lehetôséget, amelynek alapján 60%-os állami támogatással fejôgépeket (1.700), motoros kaszákat (98), áramfejlesztôket (96 db, amelyek lehetôséget adnak a legelôn való gépi fejésre) és hûtôtartályokat (4) vásároltak. E célra a múlt évben elôször 27 milliárd lejt utaltak ki megyénknek. Az igazgatóság közbenjárása nyomán a szaktárca az év folyamán újabb 10 milliárd lejt utalt a megyébe, majd az év utolsó hónapjában 13 milliárd lejt. Ezek az adatok is jelzik, hogy megyénkben a szarvasmarha-állomány növekedése folyamatos, a tejtermelés is emelkedô tendenciát mutat.

Az idén január 1-jén beindult Farmer program célja az agrártársadalom tôkésítése. Ismeretes, hogy a gazdálkodók nagy többsége tôkeszegény. A program keretében jelentôs EU-támogatások pályázhatók meg. Ezekhez szükséges az 50%-os önrész biztosítása. A Farmer program keretében elônyös feltételek mellett hitelek igényelhetôk az önrész biztosítására. (Az eljárásról részletes tájékoztatót közöltünk.) A mezôgazdasági termelôk felfigyeltek az újabb lehetôségre. Legtöbben állattenyésztési farmok (48 szarvasmarha-, 6 szárnyas-, 4 sertés-, 5 juhtenyésztô farm) létesítésére illetve fejlesztésére nyújtottak be dokumentációt a program keretében. Ezenkívül folyamatban van számos más igénylés elbírálása.

A lapunk érdeklôdésére, hogy kijelölték-e a bankot, amely folyósítja majd a hiteleket, Náznán Jenô elmondta, hogy a napokban a szaktárca a Román Kereskedelmi Bankkal közösen véglegesíti a hitel folyósításával kapcsolatos részleteket. Errôl idejében értesítik az érdekelteket.

A Dél-erdélyi Electrica Rt. február 6-ától új leolvasási/számlázási/behajtási rendszert vezet be. Mivel Maros megyében már évek óta újítottak a leolvasási rendszeren, a 210.000 háztartási fogyasztónak csak a számla és ellenértékének behajtási módja lesz újdonság. Az új típusú számlát valamennyi elôfizetônek a postás kézbesíti, amit a postán is ki lehet fizetni – tudtuk meg a cég Maros megyei fiókegységének vezetôségétôl.

Miben áll az új rendszer? – tettük fel a kérdést.

– A Maros megyében már évek óta gyakorolt háromhavi leolvasási rendszert az összes dél- erdélyi megyére – azaz Hargita, Kovászna, Brassó, Szeben, Fehér – kiterjesztik. A villanyórákat háromhavonta olvassák le. A fogyasztó az elsô két hónapban az általa becsült fogyasztás ellenértékét fizeti ki, majd a harmadik hónapban kiegyenlítik a becsült és a valódi fogyasztás közötti értéket, s a fogyasztó az elhasznált villanyáram függvényében (a becsült fogyasztás ellenértékénél) többet illetve kevesebbet fizet. Számunkra ez nem újdonság. Újdonság azonban az újfajta számla – ami borítékban jut el a fogyasztóhoz, a posta jóvoltából falun és városon egyaránt. (Eddig a számlákat nem a postás kézbesítette mindenhol.) Ez a számla jóval áttekinthetobb, világosabb, úgyhogy a fogyasztó jobban el tud igazodni rajta. A fogyasztó számára a legelônyösebb változás, hogy a postával kötött szerzôdés értelmében a számlákat ezután a postán is ki lehet fizetni – mondta Ovidiu Georgescu igazgató.

Dénes József, a kereskedelmi osztály vezetôje, akinek nevéhez fûzôdik az új rendszer Maros megyei bevezetése, arról tájékoztatott, hogy az új számítógépes rendszerre való átállás idô- és munkaigényes, ezért az Electrica január 23-31. között csupán a számlák ellenértékének behajtását végzi. A közönségszolgálati irodákban az egyéb mûveletek (szerzôdéskötés, szerzôdésfelbontás, átírások, díjszabás-módosítás, óracsere, számlaátszámítás, panaszok benyújtása stb.) szünetelnek.

Február 1-5. között az Electrica összes Maros megyei pénztára zárva lesz. Február 6-ától az Electrica kereskedelmi kirendeltségei, pénztárai a rendes munkaprogram szerint fognak dolgozni.

Beavatkozásra riasztotta a szerzôdött vagyonvédelmi cég alkalmazottjait a Román Kereskedelmi Bank (BCR) legújabb fiókjában megszólalt riasztócsengô. A helyszínre néhány perc alatt kiszállt vagyonvédelmisek azonban csalódottan vehették tudomásul, hogy a berendezés az avatóünnepségen megbontott pezsgôdurranást érzékelte a pénzintézet elleni támadásként.

Kedden avatták ugyanis fel a BCR ötödik marosvásárhelyi fiókját a meggyesfalvi negyedben. Mint Lucretia Tudose, a bank Maros megyei kirendeltségének vezérigazgatója rövid köszöntôbeszédében elmondta, az új fiók annak a politikának a része, mely szerint az ország legnagyobb pénzintézete megpróbál minél közelebb kerülni az ügyfeleihez. Ennek folytatásaként hamarosan két újabb fiók megnyitását tervezik a városban, kettôt pedig vidéken. A fiók ugyan kis méretû, mindössze három alkalmazottal dolgozik, ám a BCR szolgáltatásainak teljes skáláját nyújtja. S ha számítanak a környéken lakó magánszemély ügyfelekre, fontos a bank számára, hogy a város ipari negyedének közelében nyitott fiókot, hisz a környéken számos vállalkozás tevékenykedik, jelentôs részük pedig éppen a BCR ügyfele.

Új tudományos központtal gazdagodik hamarosan Marosvásárhely. Gazdagodik, a szó legszorosabb értelme szerint, hiszen régi terv, cél – és álom – vált, illetve válik a napokban valóra. Szombaton ugyanis megnyitja kapuit a Bolyai János Tudomány és Technika Háza, a hagyomány és korszerûség, tradicionalizmus és tudományosság marosvásárhelyi központja. A megnyitandó központról beszélgettünk Csegzi Sándor alpolgármesterrel, az Erdélyi Magyar Mûszaki és Tudományos Társaság (EMT) fiókszervezeti elnökével.

– Többéves munka és többéves összefogás eredménye a ház – mondta az alpolgármester. Hiszen mind tudjuk, hogy Vásárhely magyarsága szempontjából és a tudományok szempontjából is a Bolyaiak városa. Amikor 2002-t Bolyai- emlékévnek nyilvánítottuk, egyik fô célunk volt, hogy a város és annak múltja által képviselt vitathatatlan értékeket bevigyük a nemzetközi, tudományos köztudatba. Ez sikerült a különbözô konferenciák, tudományos akadémiák kihelyezett ülései kapcsán, illetve azok segítségével. Az akkori programok egyike között szerepelt annak a háznak a megvásárlása, amely hamarosan mint a Bolyai János Tudomány és Technika Háza néven épül be – remélhetôleg – a köztudatba. A székhelyválasztás nem véletlen, hiszen ennek a – Papiu és a Kôrösi Csoma Sándor utcák sarkán álló – háznak a helyén állt annak idején Bolyai János utolsó lakhelye, és ennek a – háznak a falára helyeztünk emléktáblát. Noha a székhelyvásárlás csak most valósulhatott meg, a ház azóta zarándokhellyé vált, az évek során koszorúkkal tisztelegtek elôtte a látogatók. Nemrégiben eladósorba került, mi pedig, mint a Bolyai-kultuszt éltetô Erdélyi Magyar Mûszaki és Tudományos Társaság, kötelességünknek éreztük a megvásárlását, megmentését. Pályáztunk, de nem sikerült támogatást szereznünk, így a városi tanácshoz fordultam, ahol kedvezôen bírálták el kérésünket. A tanács megvásárolta az épületet, és 20 évre bérbe adta a társaságnak. Az egyetlen feltételük a Bolyai-hagyomány éltetése volt.

– Hogyan fog mûködni a központ, melyek a konkrét célkitûzések?

– A fô célunk az, hogy mindenki, bárki, aki bármilyen kapcsolatban áll a Bolyaiak örökségével, a nem euklidészi geometriával, lehetôséget kapjon arra, hogy gondolatait, ötleteit, következtetéseit elmondhassa, megoszthassa, kutatásait ismertesse, illetve életbe ültesse. Közérdekû központot szeretnénk, amely találkozóhelyül szolgálhat, ahova bárki beléphet, és amelyben – a megfelelô infrastruktúrával fölszerelt információs hálózat segítségével – bekapcsolódhat az aktuális, nemzetközi tudományos élet áramlásába. Mivel minden dátumot, a Bolyaiak életével, életmûvével kapcsolatos momentumot szeretnénk megünnepelni, jól megszervezett tevékenységi naptár alapján tartanánk a házban rendezvényeinket. Ezenkívül hamarosan elkezdjük a Bolyaiakkal kapcsolatos tárgyi emlékeknek a tudományos életben történô értékesítését: folyik Bolyai János kéziratainak a digitalizálása, ennek hamarosan a végére érünk, utána édesapja írásainak elektronikus adathordozóra való átmentése következik. Az elmúlt évek során olyan tudósokból, tanárokból, mûvészekbôl álló kör alakult ki, amelyet tovább szeretnénk éltetni és gyarapítani, nemzetközivé fejleszteni. A Bolyai Körbe csalogatni mindenkit, akit érdekel a két tudós élete, munkája, a nem euklidészi geometria, szerte a nagyvilágon. A ház a továbbiakban a Bolyai Kör székhelyévé, találkozóhelyévé is válik. A Bolyai Kör nem jogi személy, mi az intézményesség fölött szeretnénk mûködni, amolyan nagy családba hívni a világon élô, az örökséget ápoló, Bolyai János munkáját éltetô, folytató "bolyaistákat".

Ugyanakkor el szeretnénk indítani egy nem euklidészi geometrián alapuló matematikatábort. Terveink szerint ez évenkénti, pár napos mesterkurzus lenne, neves meghívottakkal: egyetemi tanárok, kutatók, doktorandusok tartanának elôadásokat az aktuális kutatásokról, eredményekrôl. A geometriai tábor és a már komoly hagyományokkal rendelkezô várbeli mûvésztelep, a Bolyai Alkotótábor (az itt született alkotások díszítik a központot) mellett pedig évenkénti mûszaki tábor szervezése is a céljaink között szerepel, így majdnem egész éves táborlefedettségünk lesz. És ami szintén nagyon fontos: egyik fô célunk olyan háttérintézmény lenni, amely végzôs vagy frissen végzett egyetemistáknak segít kiegészítô képzéssel, illetve munkahelyszerzéssel. El szeretnénk érni azt, hogy munkatársakat keresô különbözô cégek minket keressenek meg, mi pedig bátran ajánlhassunk fiatal, jól képzett szakembereket.

Visszatérve a három – matemati-ka-, mûvész-, illetve mûszaki – táborra: teljes komplexitásában szeretnénk érzékeltetni az emberi gondolkodást. Abban a komplexitásban, amelynek minden eleme jelen volt Bolyai János munkásságában. Hiszen kettôszáz évvel ezelôtt, amikor sem repülés, sem ûrrepülés, sem számítógép, sem atomfegyver, sem áramellátás nem volt, a térgörbülettel foglalkozni és máig érvényben lévô eredményeket állítani, az élet egyik legrejtettebb szeletkéjét a felszínre hozni – nos, mindennek jelentôsége, varázsa, zsenije szavakban nem elmondható. Mi ezt a szavakban nem elmondhatóságot szeretnénk ápolni, tovább vinni, megismertetni, megszerettetni, gyarapítani. És ebben az új székház minden bizonnyal a segítségünkre – és a város segítségére – lesz.

A meleg cowboyok tragikus románcáról szóló Brokeback Mountain címû filmet négy Arany Glóbusszal díjazta hétfôn a Hollywoodi Külföldi Tudósítók Szövetsége a Los Angeles-i Beverly Hilton báltermében hétfô este megtartott 63. díjkiosztó gálán. A nyughatatlan (Walk The Line) címû, Johnny Cashrôl szóló filmbiográfia három Arany Glóbuszt nyert.

Az Oscar-díj "elôfutárának" is tekintett díjat a Hollywoodi Külföldi Tudósítók Szövetségének a tagjai ítélik oda szavazással.

Az amerikai–tajvani Ang Lee filmje, a Brokeback Mountain a drámai kategória legjobb filmjének járó Arany Glóbuszon kívül a rendezésért, a forgatókönyvért, valamint a legjobb eredeti filmdalért (A Love That Will Never Grow Old) is megkapta a földgolyót mintázó, filmszalaggal körülölelt arany gömböt.

A Golden Globe nyertesei a tapasztalatok szerint jó eséllyel nézhetnek két hónappal késôbb az Oscar- díj elébe is. (Ang Lee Tigris és Sárkány (Crouching Tiger, Hidden Dragon) címû filmjével már büszkélkedhet egy Oscar-díjjal.) A másságát eltitkoló két cowboyfiú (Velencében fôdíjat nyert) több évtizedet átívelô története olyan filmeket utasított maga mögé, mint Az elszánt diplomata (The Constant Gardener) címû krimi, az egyesült államokbeli kommunistaüldözés idôszakáról szóló Jó éjt és sok szerencsét (Good Night and Good Luck) címû, George Clooney rendezte alkotás, az Erôszakos múlt (A History of Violence) címû gengszterfilm és Woody Allen Meccslabda (Match Point) címû filmje.

A nyughatatlan címû, Johnny Cashrôl szóló filmbiográfia három Arany Glóbuszt vitt el a vígjáték/musical kategóriában: legjobb filmnek járó díjat, illetve a June Carter countryénekest alakító Reese Witherspoon és a Johnny Casht alakító Joaquin Phoenix legjobb nôi illetve férfi fôszereplô díját. A nyughatatlan megelôzte a második világháború idején Londonban játszódó Mrs. Henderson Presents címû filmet, a kosztümös Büszkeség és balítéletet, A producerek (The Producers) címû musicalt, és az egy válás történetét bemutató The Squid and The Whale címû filmet. A drámai alkotás kategóriában Felicity Huffman kapta a legjobb nôi fôszereplônek járó kitüntetést: a Transamerica címû filmben egy transzszexuális férfit alakít, aki a nemet váltó mûtétre készül.

A legjobb férfi fôszereplô Arany Glóbuszát a drámai kategóriában Philip Seymour Hoffman nyerte el a Capote címû film címszerepéért. A film arról szól, hogyan írta meg Truman Capote Hidegvérrel címû könyvét.

A legjobb külföldi film kategóriában a Mennyország most címû, Hany Abu-Assad rendezte palesztin film kapott Arany Glóbuszt. A film két barátról, öngyilkos merénylet végrehajtására kiszemelt palesztin fiatalemberrôl szól.

Anthony Hopkins megkapta a legendás hollywoodi rendezôrôl, Cecile B. DeMille-rôl elnevezett életmûdíjat.

George Clooney a legjobb férfi mellékszereplônek járó Arany Glóbusszal vigasztalódhatott: a Sziriana (Syriana) címû filmben a közel-keleti kôolajért folyó hatalmi játszmában egy CIA-ügynököt alakít. A legjobb nôi mellékszereplônek Rachel Weisz színésznôt választották a hollywoodi külföldi tudósítók Az elszánt diplomata címû, John le Carré regénye alapján készült filmben nyújtott alakításáért.

A legjobb eredeti filmzenéért az Egy gésa emlékiratai (Memoirs of a Geisha) kapott Arany Glóbuszt. A legjobb tévésorozat a dráma kategóriában a Lost (Eltûntek), a vígjáték kategóriában pedig a Született feleségek (Desperate Housewives) lett. A tévéprodukciók között a legjobb színésznô a dráma kategóriában Geena Davis lett, aki az amerikai elnököt alakítja a Commander in Chief (A fôparancsnok) címû tévéfilmben.

Két mûalkotással is gyarapodhat az idén a magyar vonatkozású kolozsvári emlékmûvek száma, Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspöknek és az 1956-os magyarországi forradalom erdélyi áldozatainak emlékére terveznek szobrot állítani.

Elôször minden bizonnyal az erdélyi püspök szobra áll majd Kolozsvár fôterén, a Szent Mihály- plébániatemplom mellett, ott, ahol a nagy tekintélyû egyházi személy plébánosi szolgálatot is betöltött.

"Reményeink szerint tavasszal sikerül felállítani az alkotást" – mondta kedden az MTI- nek Kiss Tibor, a Szent Mihály-plébánia gondnoka. A Bocskay Vince szovátai mûvész által készített, egész alakos, három méter magas szobor darabjai jelenleg még Karcagon vannak, ahol bronzba öntötték az alkotást.

A szobrot eredetileg tavaly év végén tervezték felavatni, éppen ezért elôrehaladott állapotban van a kérvényezési folyamat. Tavaly sikerült megszerezni a bukaresti mûvelôdésügyi minisztérium mellett mûködô szakbizottság jóváhagyását, amely esztétikai szempontból megfelelônek találta a tervet. A kolozsvári városháza urbanisztikai bizottsága tavaly ugyancsak rábólintott a szoborállítási elképzelésre, Kiss Tibor szerint azonban a plébániának még be kell mutatnia egy dokumentumot. Ez a technikai részlet azonban – mint mondta – remélhetôleg nem okoz fennakadást.

Az 1956-os magyarországi forradalom erdélyi áldozatainak emlékére állítandó emlékmûvet a temesvári Szakáts Béla szobrászmûvész készíti el. A Kolozsvár Társaság által meghirdetett meghívásos pályázaton Szakáts terve nyerte el januárban a szobor kivitelezése céljából alakult kezdeményezô bizottság tetszését.

A 3-4 méter magasra tervezett emlékmûvet Kolozsvár egyik zöldövezetében, a Sétatér Szamos melletti sétányán állítanák fel. A szoborállítás anyagi fedezete és a városháza engedélye azonban még hiányzik, mert sem a pályázás, sem a helyszín engedélyeztetésének kezdeményezése nem volt lehetséges a nyertes szoborterv kiválasztásáig.

Az alkotás egy napot jelképezô kaput ábrázol, amely a szabadságvágy, a jó reménység, a szebb jövô, a felszabadulás eszméjének szimbóluma. Az alkotó szerint ez minden forradalom alapeszméje, így az 1956-osnak is. Elbukása e remények elvesztését, a dolgok fonákjukra fordulását, fájdalmat, halált jelentett. "Így a szabadság napszimbolikus kapuja átfordulva börtönkapuvá válik" – ismertette munkája jelképes értelmét a tervezô.

A kezdeményezôk tervei szerint, ha nem sikerül adminisztratív akadályok miatt a forradalom idei évfordulójára felállítani az alkotást, akkor azt ideiglenesen nem köztéren állítják majd ki.

(MTI) – Tíz cseh keresztény egyház vezetôi felszólították a cseh parlamentet és a köztársasági elnököt, hogy utasítsák el az egynemûek hivatalosan bejegyzett együttélését biztosító törvényjavaslatot.

A sokat vitatott törvényjavaslatot december közepén hagyta jóvá a képviselôház, de még a szenátusnak is el kell fogadnia. Érvénybe csak akkor lép, ha az államfô is aláírja.

"Meggyôzôdésünk, hogy a társadalom alapját a család képezi, s ezt semmivel sem lehet helyettesíteni" – olvasható abban a nyílt levélben, amelyet hétfôn hoztak nyilvánosságra Prágában.

A keresztény egyházak szerint aggodalomra ad okot, hogy az egynemûek is egyfajta családot alapíthatnak, s nem kizárt, hogy késôbb gyermeket is fogadhatnának öröke. "Ez természetellenes, s felborítja az eddigi rendet" – vélik a katolikus, az ortodox és a protestáns egyházak, illetve más keresztény felekezetek, amelyek vezetôi aláírták a levelet. Az alsóházban már megszavazott törvényjavaslat szerint az egynemû, hivatalosan együtt élô partnerek viszonyát a személyi okmányokba is bejegyeznék. A partnerek betegség esetén ugyanolyan információkra jogosultak a másikról, mint a házastársak, s lehetôségük van egymás után örökölni is. Kötelességük a másikról gondoskodni, de a javaslat szerint gyermeket nem fogadhatnak örökbe.

Az egynemûek partnerkapcsolatát törvényesítô jogszabályt az egyházak és a kereszténydemokrata párt már a kezdetektôl fogva határozottan elutasítják. A legfôbb érv az, hogy egy ilyen kapcsolat törvényesítése gyengítheti a hagyományos családot. A legutóbbi felmérések szerint a csehek több mint hatvan százaléka viszont támogatja a törvényt. Európában jelenleg 11 ország szabályozza törvény által az egynemûek hivatalosan bejegyezett együttélését.

A Dél-erdélyi Electrica Rt. hétfôtôl megszüntette a dicsôszentmártoni Carbid-Fox vállalatnak villanyáram-szolgáltatását a – jelentette be kedden az Electrica vezetôsége. Ennek oka, hogy a vegyipari kombinát utódja, a legnagyobb Maros megyei villanyáram- fogyasztó nem tartotta be a szeptemberben megkötött adósság-átütemezési egyezményt, és január 15-én nem törlesztette az esedékes 25 milliárd lejes összeget. A cég összadósságának értéke 102 milliárd lej, aminek felhalmozódását azzal magyarázzák, hogy nem sikerült eladniuk a raktáron levô árut, s emiatt fizetésképtelenné váltak. Az áramszolgáltatás mindaddig nem indul be, amíg az adósságokat az ütemterv szerint nem törlesztik.

Az aninai bányában történt robbanás okainak kiderítésére indult vizsgálat elôzetes következtetései szerint a hét bányász halálát szénmonoxid-mérgezés okozta a tárnákban felhalmozódott metángáz égése következtében, amit valószínûleg egy robbantásokhoz használt elektromos vezeték rövidzárlata okozott.

A Krassó-Szörény Megyei Ügyészség kedden közleményt adott ki a hét vájár halálát és öt bányász sebesülését okozó aninai bányarobbanás kapcsán indult vizsgálat elôzetes eredményeivel.

A közlemény szerint a bányászok halálát szénmonoxid-mérgezés okozta, a tárnákban a megengedettnél nagyobb mértékben felhalmozódott metángáz begyulladása és égése következtében.

"Annak valószínûségét vizsgáljuk, hogy a metán begyulladását egy robbantásokhoz használt elektromos vezeték rövidzárlata okozta, de ugyanakkor más lehetôségeket is figyelembe veszünk" – áll a közleményben.

Ugyanakkor az Országos Bányabiztonsági Intézet és a Munkaügyi Minisztérium is saját vizs-
gálatot indított a szerencsétlenség körülményeinek és okainak kiderítésére.

Az aninai bányászok szerint a robbanóanyagot érintetlenül találták meg a baleset helyszínén, így tehát nem ennek detonációja okozta a robbanást – jelenti a Mediafax.

Miután a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal még 2002-ben benyújtotta a dokumentációt a Megyei Környezetvédelmi Ügynökséghez a Tudor negyed–megyei kórház közötti terelôút megépítéséhez szükséges környezetvédelmi engedély kibocsátása érdekében, 2005 novemberében a hivatal beperelte az ügynökséget. Az ok: a környezetvédelmi ügynökség megtagadta az engedély kibocsátását, aminek hiányában a beruházást nem lehet megvalósítani. Az elsô tárgyalásra tegnap került sor a közigazgatási bíróságon, ahol az ügynökség jogi képviselôje válasziratot nyújtott be. A következô tárgyalást február 14-re halasztották.

A helyi tanács jegyzôje, Maria Ciobanu szerint az elmúlt idôszakban a különféle dokumentációk (környezetvédelmi hatástanulmány, forgalmi tanulmány és egyebek) több változatát is benyújtották a környezetvédelmi engedély megszerzése érdekében, ám a Megyei Környezetvédelmi Ügynökség minden alkalommal talált kifogást. Hasonló válaszokat kaptak a szaktárcától is. Ezek után nem maradt más hátra, mint bíróságra vinni az ügyet. Maria Ciobanu szerint furcsa a környezetvédelmi ügynökség álláspontja, hiszen az ügyben szerveztek közvitát, a forgalmi tanulmányt pedig a városi tanács jóváhagyta, amibôl levonható a következtetés, hogy az ügynökség semmibe veszi a testület, közvetve pedig a lakossság akaratát. Elismerte ugyan, hogy a terelôút megépítése ellen (ami 8,42 hektárnyi erdô kivágásával járna) számos nemkormányzati szervezet tiltakozott, de azt is hozzátette, hogy a polgármesteri hivatal is megszámlálhatatlan tiltakozást kap olyan polgároktól, akik a fullasztó, szennyezett levegôre és a zsúfolt forgalomra hivatkozva kérik a terelôút megépítését. Ciobanu szerint a környezetvédelmi ügynökség nem illetékes annak megállapításában, hogy idôszerû-e egy terelôút megépítése vagy sem, mint ahogy az intézmény válaszából kitûnik, az ügynökség hozzáállása egyszerûen azzal magyarázható, hogy meghátrált a környezetvédô civil szervezetek nyomására. A jegyzô elmondta, hogy minden évben félreteszik a pénzt e beruházásra, és az engedélyek híján minden évben más célra költik el. Egy ilyen per pedig évekig is elhúzódhat, megakadályozva a terelôút építését. Az ügyben a következô tárgyalásra február 14-én kerül sor.

A magyarországi alkotmány módosításáról tanácskozták kedden Szabadkán a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) vezetôi budapesti kormányilletékesekkel; a megbeszélésen a legnagyobb délvidéki magyar párt üdvözölte, hogy az alkotmánymódosítás tervezetébe számos javaslata beépült, ugyanakkor további módosításokat is szorgalmazott.

A szabadkai tanácskozásról a VMSZ tájékoztatta közleményében az MTI-t. Eszerint a megbeszélésen részt vett Avarkeszi Dezsô letelepedési, bevándorlási és honosítási kormánymegbízott, Papp Imre, a magyar Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára és Petróczi Sándor, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelôs politikai államtitkárának kabinetfônöke. A VMSZ-t Dudás Károly alelnök, Dévavári Zoltán elnökségi tag és Korhecz Tamás elnöki tanácsadó, vajdasági kisebbségügyi miniszter képviselte a megbeszélésen.

A találkozón megvitatták azokat a javasolt alkotmánymódosításokat, amelyek célja a határon túli magyarok alkotmányban rögzített közjogi státusának meghatározása.

"A VMSZ üdvözli, hogy az alkotmánymódosítási tervezet aktuális változatába a VMSZ számos javaslata beépült. Egyebek mellett az is, hogy a Magyar Köztársaság fellép a határon túli magyarokat ért jogsértések esetében" – tájékoztat a VMSZ, amely tudatja, hogy támogatja a további egyeztetéseket. Kasza József pártja továbbra is kitart azon javaslata mellett, hogy az alkotmány mondja ki: a határon túli magyarok kulturális értelemben a magyar nemzet részei, és a magyarországi magyarokkal együtt nemzeti közösséget alkotnak.

(MTI/AFP/Reuters/AP) – Javier Solana, az EU külpolitikai fôképviselôje bizakodását fejezte ki, hogy Oroszország és Kína támogatni fogja az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak azt a javaslatát, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé utalják az iráni atomprogram ügyét.

Javier Solana azután nyilatkozott újságíróknak, hogy New Yorkban találkozott Kofi Annan ENSZ-fôtitkárral. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, van-e esélye annak, hogy Peking és Moszkva támogatni fog egy ilyen kezdeményezést, Solana kijelentette: "bizakodó vagyok, különben nem dolgoznék ilyen keményen".

"Az az álláspontunk, hogy az ügyet a Biztonsági Tanács elé kell vinni" – szögezte le Javier Solana. Hozzátette: azt várja, hogy ilyen értelmû döntés szülessék a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kormányzótanácsának rendkívüli ülésén.

Javier Solana közölte: a rendkívüli ülésre várhatóan január végén vagy február elején kerül sor.

Solana azután beszélt errôl, hogy a kérdésrôl rendezett, diplomáciai szintû hétfôi londoni találkozó után, amelyen a BT öt állandó tagja – az Egyesült Államok, Kína, Franciaország, Oroszország és Nagy-Britannia – valamint Németország képviselôi vettek részt, a brit külügyminisztérium bejelentette: az európaiak felkérték a NAÜ-t, hogy február elejére hívja össze a kormányzótanács rendkívüli ülését az ügyben.

Solana szerint az iráni atomprogram kérdésének a Biztonsági Tanács elé történô utalása nagyobb súlyt adna a NAÜ jövôbeli döntésének és megmutatná az irániaknak, hogy rossz utat választottak.

(MTI/AP) – Az eredetileg tervezettnél 20 millió dollárral többet, összesen 120 millió dollárt készül felajánlani az Európai Unió (EU) a madárinfluenza elleni védekezéshez – közölte kedden Markosz Kiprianu, az EU-bizottság egészségügyi biztosa. Kiprianu Pekigben hozta nyilvánosságra a megemelt összeget, ahol részt vesz a madárinfluenza elleni védekezéshez adományokat gyûjtô, kedden kezdôdött kétnapos nemzetközi konferencián.

A biztos elmondta azt is, hogy a közös uniós felajánláson túl az EU huszonöt tagállama várhatóan összesen további 120 millió dollárt ajánl majd fel e célra. Kiprianu megjegyezte, hogy a közelmúltban Törökországban tapasztalt madárinfluenzás esetek még jobban tudatosították az illetékesekben a madárinfluenzával és a fertôzés Délkelet-Ázsiáról Európára való átterjedésével kapcsolatos veszélyeket.

(MTI/Reuters) – Megoszlanak a vélemények arról, hogy már halott vagy még életben van, esetleg csak szunyókál, netán belepte a hó, vagy sürgôs mûtétre szorul. Úgy tûnhet, hogy az Európai Unió (EU) megfeneklett alkotmánya a végét járja, miután a francia és a holland szavazók elutasították a tavalyi népszavazáson, de az európai politikusok többsége mégsem akarja örök nyugalomra helyezni.

Wolfgang Schüssel osztrák kancellár szerdán fogja vázolni az Európai Parlamentben, hogyan képzeli az európai intézmények jövôjérôl folytatott kényes vita elômozdítását országa hat hónapos EU-elnöksége alatt, a júniusi csúcstalálkozóig. Schüssel kormánya azonban megosztott, ezért sok elemzô úgy gondolja, hogy 2007 közepe – a franciaországi és hollandiai választások – elôtt nem igazán lehet elôrelépésre számítani.

A népszavazási kudarcok ellenére az EU-vezetôk többsége változatlanul hisz abban, hogy a 25 országot lefedô tömbnek szüksége van az alkotmányban foglalt intézményi reformokra a döntéshozatali mechanizmus egyszerûsítése és egy sokkal stabilabb vezetés érdekében. A megvalósítást illetôen azonban nagyon eltérôen gondolkodnak.

Karcsúsítás? Jacques Chirac francia elnök, akinek tekintélyét alaposan megtépázta a tavaly májusi népszavazás balsikere, a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy az alkotmány egyes részei alkalmazhatók a meglévô szerzôdések felhasználásával. Megismételte felhívását, hogy az országok "úttörô" csoportja lépjen elôre a szorosabb integráció irányába, egyúttal nagyobb politikai szerepet szorgalmazott az euróövezethez tartozó 12 államnak.

A konzervatív Nicolas Sarkozy belügyminiszter, aki a legnagyobb eséllyel pályázik Chirac elnöki székére, azt javasolta, hogy csupaszítsák le az alkotmányt néhány intézményi reformra, amelyeket új szerzôdésbe foglalnának és – népszavazás helyett – parlamenti szavazásra bocsátanának. Sarkozy amellett kardoskodik, hogy a hat legnagyobb országnak – Németországnak, Franciaországnak, Nagy-Britanniának, Olaszországnak, Spanyolországnak és Lengyelországnak – vezetô szerepet kell játszania az unióban.

Angela Merkel német kancellár szerint az alkotmány szövegén nem szabad változtatni. Megígérte: Németország soros elnöksége alatt, 2007 elsô felében megpróbálja elérni, hogy hatályba léptessék. Álláspontja kézenfekvô annak fényében, hogy a német parlament már ratifikálta a dokumentumot. A kancellár egyúttal külön nyilatkozatot javasolt Európa szociális dimenziójáról, amelyet csatolhatnának az alkotmányhoz, eloszlatva ezzel a francia aggodalmakat.

Schüssel és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke óvatos támogatásáról biztosította az elgondolást, de felhívták a figyelmet arra, mennyire nehéz egy olyan konszenzusos formulát találni, amelyre az "európai szociális modell" épülhet.

A The Wall Street Journal Europe megbízásából végzett felmérés keretében húsz ország mintegy húszezer tizenöt évesnél idôsebb polgárának tettek fel 2005 szeptemberében- októberében fogyókúrázással, a helyi konyhával és fôzési szokásokkal kapcsolatos kérdéseket.

Az amerikai állampolgárok 25 százaléka, a nyugat-európaiak 20 százaléka próbálkozott az elmúlt két évben fogyókúrázással: az európaiak harmada, az amerikaiaknak pedig alig negyede volt sikeres.

A súlycsökkentésben különösen motiváltak a finnek, kiknek 36 százaléka szeretett volna megszabadulni a fölös kilóktól, valamint a hollandok, kiknek 32 százaléka diétázott az elmúlt két évben. Ôket követik a britek a fogyókúrázók 27 százalékos arányával.

Az átlagnál sokkal kevesebbet hajlandók tenni küllemükért a kelet-európaiak, kiknek alig tíz százaléka tett erôfeszítést azért, hogy formába hozza magát. A fogyókúrázás iránt ugyancsak kevés lelkesedést mutatnak a németek (13 százalék), az osztrákok (15 százalék), valamint a spanyolok (15 százalék).

A szebbik nem képviselôi általában jobban odafigyelnek testsúlyukra, mint a teremtés koronái: Nyugat- Európában az elmúlt két évben kétszer annyi nô kezdett fogyókúrába, mint férfi. Az USA-ban minden harmadik nô, de csak minden ötödik férfi diétázott ugyanebben az idôszakban.

A férfiak közül a testsúly kérdése leginkább a finneket foglalkoztatja, kiknek 27 százaléka jelezte, hogy hajlandó az önsanyargatásra az ideális érték elérése érdekében. Ôket az amerikaiak követik, kiknek 21 százaléka nem retten vissza a diétától. Bulgáriában és Oroszországban viszont a férfiak egyöntetûen fogyókúra-ellenesek, hiszen az elmúlt két évben mindössze 3 százalékuk próbált tenni a fogyás érdekében.

A felmérés során kiderült, hogy átlagosan a családok hatvan százaléka fogyaszt naponta házi készítésû ételt. Még magasabb ez az arány a dél-európai országokban: Olaszországban például a háztartások 90 százalékában fôznek mindennap. A helyzet különbözik Hollandiában, Magyarországon és az Egyesült Államokban, ahol csupán a háztartások harmadában fogyasztanak naponta frissen készített ételeket.

Kelet- és Közép-Európában átlagosan hetente hatszor fôznek a családok, míg az USA-ban heti öt alkalommal kerül az asztalra házi készítésû étel.

Az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeti lapjának, az Üzenetnek a szerkesztôsége idén újból meghirdeti riportpályázatát. Az érdeklôdôk eddig még meg nem jelent egyházi tárgyú (az Erdélyi Református Egyházkerülethez tartozó gyülekezetek életérôl szóló) riportokkal pályázhatnak, amelyeknek terjedelme nem haladhatja meg a négy gépelt oldalt (max. 8000 jel). A pályázat értékét növeli a témához kötôdô minôségi fényképek mellékelése.

A pályázat jeligés. A pályázóknak zárt borítékban kötelezôen mellékelniük kell a jelige feloldását (név, cím, telefonszám). A pályázaton bárki részt vehet. Az írást két példányban (elektronikus formában is) a szerkesztôség címére kell eljuttatni. Érdeklôdni a 0264/599-800-as telefonszámon vagy az uzenet@reformatus.ro drótpostacímen lehet.

(Cím: Redactia Üzenet, Str. I.C. Bratianu 51-53., 400079 Cluj)

Díjak: 1.díj: 7.000.000 lej, 2.díj: 4 000.000 lej, 3.díj: 2 000.000 lej.

Beküldési határidô: 2006. május 31.

A beküldött pályamûveket (amelyeket a szerkesztôség érdemesnek tart) az Üzenet folyamatosan fogja közölni. A nyerteseket a szerkesztôség telefonon értesíti.

Felgyújtottak egy személygépkocsit

Hétfôre virradó éjszaka a marosvásárhelyi Petru Maior utcában ismeretlen tettesek meggyújtották a D. Lenuta tulajdonában levô BMW személygépkocsit. A helyszínre kiszálló tûzoltóknak sikerült megakadályozniuk a lángok terjedését, a gépkocsi 80 százalékban károsodott.

A segesvári rendôrségen vasárnap este jelentette be telefonon egy 18 éves helybéli lány, hogy nemi erôszak áldozata volt. A helyszínre kiszálló rendôrök megállapították: az áldozatot hazafelé menet, a helybéli Parângului utcában késsel megfenyegette egy ismeretlen személy, majd megerôszakolta. A nyomozás során azonosították és letartóztatták a tettest, a 25 éves Ovidiu Vali U-t.

Az osztrák Europolis ingatlan-befektetô társaság eddig mintegy 103 millió eurót fektetett be Romániában két ingatlanprojektbe, az Europe House irodaházba és a Cefin logisztikai parkba.

Az Europolis 2003-ban jelent meg a román ingatlanpiacon a GTC által épített Europe House megvásárlásával (31 millió dollárért), majd egy évvel késôbb belevágott a Cefin logisztikai park 75 millió eurós beruházásába. Az Europe House más néven Orange-házként is ismert Bukarestben, mivel az Orange Romania mobilszolgáltatónak ad otthont. Az épületet az izraeli Globe Trade Centre (GTC) International emelte egy helyi közremûködôvel, a Victoria International Property-vel együttmûködésben. Az épület 13 ezer négyzetméter iroda bérlemény alapterülettel rendelkezik tíz emeleten, valamint üzleti bérleményekkel a földszinten és föld alatti garázstérrel.

A Cefin logisztikai park 300 ezer négyzetméteren terül el és 150 ezer négyzetméter raktárterülettel rendelkezik. A beruházás második szakaszában partnerként részt vesz a francia FM Logistic vállalat is negyven százalékos részesedéssel a 33 ezer négyzetméteres raktárterület fejlesztésben. Az elsô bérlô a Macromex logisztikai vállalat lesz 7000 négyzetméteres alapterület hasznosításával.

Az Europolis az EBRD és az Investkredit AG bank tulajdonában van.

(MTI) – Két barát leparkolja Picasso Citroënjét és Leonardo motorját, majd bemennek a Virginia Woolf Burgerbe, ahol két Renoir ásványvizet rendelnek. Közben megbeszélik, hogy a lányoknak vásárolnak Lady Chatterley alsónemût, leültetik ôket a Hemingway díványra és megisznak együtt egy Frida Kahlo tequilát.

A történet akár igaz is lehetne, mert csakugyan létezik Virginia Woolf Burger, Renoir ásványvíz, sôt, Dante mikroprocesszor és Rómeó és Júlia szappan. Néhány hete Londonban Anne Summers szexshopjában Lady Chatterley erotikus fehérnemût is árulnak, nyilvánvaló utalással D.H. Lawrence történetére az arisztokrata hölgy és az izmos Mellors erdész tüzes találkozóira – írta a Corriere della Sera címû olasz napilap. Mûvészek nevének ilyen célú felhasználása nem tetszik mindenkinek. Szót emelt ellene az Európai Bíróság egy neves tagja, mondván, szomorú, hogy a XX. század legmitikusabb alakjait kereskedelmi cikkekké silányították. Lawrence szerzôi jogainak birtokosai pedig levelet írtak Anne Summersnek, amelyben felhívják a figyelmét: rosszul értelmezte a mûvet, mert Lawrence a szex és a szerelem öröklétében hitt. A lap arra volt kíváncsi, hogy milyen hatása van annak, ha egy árucikket híres névvel ruháznak fel. Hogy például a Lady Chatterley-bugyi ösztönöz-e bárkit arra, hogy elolvassa a regényt. Hogy a külvárosi vagány a Leonardo motoron repesztve utánanéz-e annak, ki volt az, aki megfestette Az utolsó vacsorát.

Oliviero Toscani, a Benetton híres fotósa szerint a név megválasztása mindenképpen egy érték elismerése, még akkor is, ha a választásban sokszor kevés is a fantázia. Úgy vélte, hogy Lawrence-nek többet használ, mint azoknak, akik regénye címét marketingfogásnak használják. Emlékeztetett egy interjúra, amelyben Napóleon kapcsán Fidel Castro azt mondta: "Egy konyaknak köszönhetôen fognak a császárra emlékezni". Egy filozófus úgy gondolja, hogy ezek az elnevezések elfogadhatók, ha van valami kapcsolat a név és a termék között, különben nem más, mint rossz ízlésre valló párosítás. Hemingway neve például valami kalandos dologhoz illik, nem egy díványhoz. Egy író pedig kifejtette, hogy a zene felhasználása hasznos lehet, mert közelebb viheti az embert a zenéhez, de csak egy névnek, egy regénycímnek nem lehet ilyen hatása.

(MTI) – Kína gazdasági növekedése az idén jó eséllyel lassul, az Európai Unióé pedig gyorsul, Kína azonban még így is négyszeresen lekörözi Európát, áll frissen kiadott londoni világgazdasági elôrejelzésekben, amelyek ugyanakkor jelentôsen eltérnek az európai növekedési és az amerikai monetáris kilátások megítélésében.

Az egyik legnagyobb, nem befektetési banki jellegû londoni gazdaságelemzô cég, a Gazdasági és Üzleti Kutatások Központja (CEBR) által összeállított 2006-os globális növekedési jóslat szerint a világgazdaság az idén robusztus, 4,1 százalékos ütemben fog növekedni, habár az ütem 2007-ben 3,5 százalékra lassul majd.

Az amerikai gazdaságra a CEBR szakértôi 3,6 százalékos idei növekedést jósolnak; a ház szerint az amerikai növekedésnek lendületet fog adni a hurrikánok pusztította New Orleans újjáépítése.

Az elemzés szerint az amerikai jegybank szerepét betöltô Federal Reserve iránymutató szövetségi kamatcélja valószínûleg 4,75 százalékon fog tetôzni – a ház a jelenlegi szigorító ciklus utolsó emelését Ben Bernanke új Fed-elnöktôl várja tavasszal –, és ez a szigor jövôre várhatóan 2,8 százalékra lassítja az amerikai gazdaságot.

A CEBR ugyanakkor azzal számol, hogy 2008-ban csökken az amerikai kamatszint és az olajár is, ami a világgazdasági növekedés gyorsulását eredményezheti.

A londoni elemzés szerint az euróövezeti növekedés a következô hónapokban tovább gyorsul, de csúcssebessége az idén sem fogja meghaladni az 1,8 százalékot, 2007-ben pedig a gyenge demográfiai helyzet, a gazdasági reformok hiánya és a globális lassulás miatt 1,6 százalékra esik vissza.

A kínai növekedés jelentôsen lassulni fog az idén, de így is négyszeresen fogja felülmúlni az európait, áll a CEBR elemzésében. A ház szerint a kínai gazdaság várhatóan 7,6 százalékkal növekszik 2006-ban a tavalyról becsült 9,3 százalék után; a lassulás fô okának az elemzôk a magas olajárakat nevezik.

A globális növekedés fô kockázatai között említi a jelentés azt a lehetôséget, hogy a rekord alacsony amerikai nemzetgazdasági szintû megtakarítási ráta – amely 2005 harmadik negyedévében mínusz 1,1 százalék volt – gyors növekedésnek indul. A CEBR szerint az egyelôre robusztus amerikai lakóingatlan-piac gyengülése és a kamatokkal kapcsolatos fogyasztói aggodalmak növelhetik az amerikai háztartások megtakarítási hajlandóságát, ami a költekezés meredek csökkenésével járhat, és ennek komoly hatásai lehetnek az amerikai és a globális keresletre.

A JP Morgan befektetési ház londoni részlegének új idei elôrejelzése jóval derûlátóbb az euróövezettel kapcsolatban a CEBR- nél.

A ház 2006-ra szóló, 76 oldalas globális növekedési jelentése szerint mind több jel mutat arra, hogy a valutauniós gazdaság 2005 közepe óta "eggyel magasabb sebességre kapcsolt", és a lendület ki fog tartani 2006-ban is.

(MTI/dpa) – Az olajárak emelkedése, illetve a dohányárukat és a gépjármûveket sújtó adóemelések miatt tavaly Németországban az árdrágulás üteme megint elérte a kritikusnak tekintett 2 százalékos szintet, 2,1 százalékos volt. Ez 2001 óta elôször fordul elô – jelentette be kedden a végleges adatot a wiesbadeni statisztikai hivatal.

2004-ben 1,6, 2003-ban 1,1 százalékos volt az áremelkedések üteme. Az Európai Központi Bank 2 százaléknál húzza meg az árstabilitás határát.

2005 decemberében a németországi fogyasztói árak 2,1 százalékkal álltak a megelôzô év azonos idôszakának szintje felett. A drágulás novemberhez képest 0,9 százalékos volt (ezt az adatot 0,8 százalékról módosították), vagyis az áremelkedések üteme decemberben az elôzô hónapokhoz képest lassult: novemberben és októberben 2,3 százalékos volt az éves drágulási ütem.

A takarékpénztárak (CEC) küszöbön álló eladásával a hazai bankoknak már a 90 százaléka lesz külföldi kézben, és ezzel a bankprivatizáció folyamata gyakorlatilag lezárul.

Az ágazati privatizáció nyolc évvel ezelôtt kezdôdött, amikor a fejlesztési bankot (BRD) átvette a francia Société Générale. Egy évvel késôbb a Bancpost 45 százalékát vásárolta fel a General Electric Capital Corporation és a Banco Portugues de Investimento. 2002-ben a Bancpost többsége a görög EFG Eurobank Ergasiashoz került. 2001-ben a Banca Agricolát a Raiffeisen Zentralbank vette meg.

Tavaly a bankprivatizáció felgyorsult: a HVB Bank Romania – a HVB-hez tartozó s a csoport kelet-európai tevékenységét kézben tartó Bank Austria leánycége – 248 millió eurós ügyletben bekebelezte a volt teniszcsillag, Ion Tiriac bankját. Ugyanakkor az Eurom Bankot a nagyságra második izraeli bank, a Bank Leumi vette meg.

A bankprivatizáció csúcspontja mindazonáltal tavaly decemberben a legnagyobb kereskedelmi bank, a Banca Comerciala Româna (BCR) többségi, 61,88 százalékos részének eladása volt. A bankot az osztrák Erste Bank szerezte meg, 3,75 milliárd euróért – az ügylet értéke rekordnak mondható, mind osztrák, mind román oldalon.

Az állam összesen több mint 4 milliárd eurós bevételre számít a BCR és a CEC takarékpénztár privatizációjából. Bár a BCR-t már tavaly megvette az Erste Bank, az összeg csak idén folyik be az államkasszába.

Az eredeti, november végi határidô helyett januárra halasztották a CEC, a negyedik számú román bank többségi részesedésére a kötelezô érvényû ajánlattétel határidejét.

A kormány a CEC legalább 50 százalék plusz egy részvényét, de legföljebb 75 százalékát adja el. Elemzôk azzal számolnak, hogy az eladási ár elérheti a 650 millió eurót.

Az üzletrészre az OTP Bank Rt. mellett további hat bank nyújtott be októberben nem kötelezô érvényû ajánlatot: a francia-belga Dexia, az osztrák Raiffeisen Zentralbank és az Erste Bank, a görög nemzeti bank, a görög EFG Eurobank Ergasias és az olasz Banca Monte dei Paschi di Siena.

A CEC mérlegfôösszege 2004. december 31-én 1,31 milliárd euró, saját tôkéje 149 millió euró volt a nemzetközi számviteli szabályok (IFRS) szerint. A CEC a mérlegfôösszeg alapján mért 5,6 százalékos piaci részesedésével Románia negyedik pénzintézete. 2004-ben 17 millió eurónak megfelelô adózott eredményt ért el. A román bank 1407 hálózati egységen keresztül mintegy 2 millió ügyfelet szolgál ki.

Az OTP bankcsoportnak leánybankjai vannak Bulgáriában, Horvátországban, Romániában és Szlovákiában is.

Folyamatosan növekszik a külföldi tulajdonban lévô bankok piaci részesedése az országban: jelenleg 60 százalék körül van a részük, tette közzé összeállítását korábban az osztrák Roland Berger tanácsadó cég.

Az ipari parkok fejlesztésének fontossága bekerült az Európai Unió intézményi rendszerébe azzal, hogy az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) nemrégiben állásfoglalást adott ki a témában – mondta Rakusz Lajos, a magyar Ipari Parkok Egyesülete (IPE) elnöke az MTI-nek.

Elmondta: az állásfoglalás kiadásában a magyarországi Ipari Parkok Egyesülete (IPE) nemcsak kezdeményezô szerepet játszott, hanem szakértôi hátteret is biztosított az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságon belül elindult munkához.

Az IPE elnöke úgy vélekedett, az állásfoglalás elfogadása jelentôs lépés annak eléréséhez, hogy az ipari parkok beépüljenek a közösség gondolkodási rendszerébe, és a következô tervezési idôszakban, 2007-2013 között közvetlenül is pályázhassanak az Európai Unió fejlesztési forrásaira.

Rakusz Lajos elmondta, hogy a tíz csatlakozott országban elvégzett vizsgálat után született EGSZB- állásfoglalás alapján Brüsszel kilátásba helyezte az ipari parkok fejlesztésének támogatási lehetôségét.

Rakusz Lajos emlékeztetett arra, hogy a tagországokban most tervezik a 2007-2013 közötti évekre vonatkozó fejlesztéseket, és minden államban feladatként jelenik meg olyan gazdasági növekedés elôsegítése, amelyben a hozzáadott érték jelentôs szerepet játszik. Elvi jelentôsége van annak, hogy ennek a célnak az elérésében az ipari parkok eszközként közremûködhetnek, pályázhatnak közvetlenül európai uniós fejlesztési forrásokra.

Az IPE elnöke emlékeztetett arra, hogy Magyarországon már kiépült az ipari parkok hálózata, jelenleg 179 ipari park mûködik, ahol több mint 150 ezren dolgoznak. A célok között szerepel, hogy az ipari parkok szolgáltatásai közvetítôi, tanácsadói feladatokkal bôvüljenek, ezzel jelentôs szerepet játszhatnak a kis- és középvállalkozók helyzetének javításában.

Tóth János, az IPE alelnöke, a EGSZB elnökségi tagja, aki az elfogadott állásfoglalás elôterjesztôje volt, úgy vélekedett: jó lehetôséget adó állásfoglalás született, mert az Európai Unió intézményi szintjén, az EGSZB-ben fogalmazódott meg, hogy az ipari parkok milyen módon tudnak hozzájárulni a versenyképességhez, a gazdasági, szociális kohézióhoz. Az állásfoglalás megfelel a mostani pénzügyi perspektíva prioritásainak is, a jelenleg érvényes finanszírozási rendszerbe is beilleszthetô, ezért már most hozzá lehet látni az ipari parkok fejlesztését szolgáló projektek elôkészítéséhez, hogy azok 2007-tôl finanszírozhatók legyenek.

A televízió jóvoltából megtudtuk: az elmúlt év folyamán szépséges hazánkban igen-igen sokan kitértek azon törvény szabta kötelezettségük elôl, hogy a tulajdonukban levô autó után gépjármû- felelôsségbiztosítást fizessenek.

Lazar Maria közgazdász, az Asirom részvénytársaság megyei fiókjának igazgatója azt mondja: hozzávetôlegesen egymillióra tehetô Romániában a jogszabályokhoz ekként viszonyuló egyének száma. Majd megjegyzi: ez a magatartás esetenként igen kellemetlen következményekkel jár. Szászrégenben például a közelmúltban egy fiatal, gyakorlatlan hölgyvezetô a Daciájával egy Ford Focusnak ütközött, amaz nagy erôvel nekitaszított egy vadi új Cielót az oszlopnak, s az oszlop rádôlt egy másik Daewoo kocsira. Valamennyiük pechje, hogy a bajkeverô nem rendelkezett kötelezô biztosítással, amelynek fejében az Asirom vagy egy hasonló társaság automatikusan átvállalta volna az érintett felek kártalanítását. Így csak peres úton követelhetik veszteségeik pótlását a daciástól. Nyilvánvalóan nagyságrendileg is tekintélyesebb összegrôl lehet szó, mint amennyibe az éves felelôsségbiztosítás került volna a tettesnek. A fenti eset és más szomorú történések aláhúzzák, milyen nagy szükség volt a törvényesség szigorúbb betartására kötelezô decemberi sürgôsségi kormányrendeletre. Az elektronikus gépjármû-nyilvántartás kiegészítésére azzal, hogy nemsokára a mûszaki vizsgáztatások elvégzését meg a felelôsségbiztosítás befizetését is követik majd jármûvenként. Így akár központilag, a számítógép mellôl ki tudják szûrni azokat, akik úgymond megfeledkeztek kutya kötelességükrôl, hogy járuljanak hozzá az úthálózat karbantartásához, javításához és fejlesztéséhez. Illetve legyen gondjuk arra, hogy ha másoknak kárt okoznak, akkor egy tôkeerôs biztosítótársaság ténylegesen segíthessen a bajbajutottaknak.

A kézhez kapott biztosítási szerzôdést olvasva már 2005 küszöbén tudomásul vehettük, hogy a kártalanítások összegének alsó és felsô határértékeit évrôl évre elfogadott normákkal szabályozza Bukarestben a biztosítótársaságokat felügyelô bizottság. Az illetékes szervek azt sem rejtették véka alá, hogy Romániának az Európai Unióhoz való csatlakozása reményében a keretszámokat ráhangolják a befogadó államszövetség megfelelô elôirányzataira. Ennek a törekvésnek tulajdonítható, hogy 2006-ban az elmúlt esztendeinél is magasabbra emelték a kötelezô gépjármû- felelôsségbiztosítás kapcsán kifizethetô kártalanítások plafonját. Így újabban az egymillió régi lejt meghaladó, közvetlen és közvetett úton bekövetkezett anyagi veszteségekért – a kárvallott személyek számától függetlenül – 1 milliótól 4 milliárd régi lejig terjed a biztosító által kifizethetô összeg. Testi sérülés vagy haláleset kapcsán minden érintett személy után legfennebb 2 milliárd lej jár, de akárhányan is érintettek, a 10 milliárdot nem lépheti túl a teljes kártalanítási összeg még akkor sem, hogyha örökösödési üggyel kapcsolatos veszteségeket idézett elô a baleset.

Az érvényes rendelkezésnek megfelelôen a személygépkocsik úthasználati díjának befizetéséhez vagy a forgalmi engedélyt (talont) vagy a gépjármû törzslapját (cartea de identitate a vechiculului – C.I.V.) szükséges felmutatni. A díj befizetését a hivatal – akárcsak korábban – most is egy számítógéppel szerkesztett, olyan nyugtával igazolja, amelybôl kitûnik, hogy mettôl meddig számít a kiadott régi típusú (négyszögletû) vagy új modellû (kerek) öntapadós címke érvényessége. A nyugta, amelyet a gépjármûvezetônek mindig magával kell hordania, ha útra megy, tanúsítja, hogy kitôl vették át a pénzt, az illetônek mi a lakcíme, mi a vignetta betûjele és azonosítószáma, továbbá a jármû gyártási száma, típusa valamint környezetvédelmi besorolása.

A nagyobb, nehezebb jármûvek úthasználati díját, mint ismeretes, a postahivatalokban több részletben is lehet törleszteni. Ebben az esetben a szélvédôre ragasztható sárga matrica mellé egy rovinieta talon elnevezésû tenyérnyi (kitöltött) formanyomtatványt is kap a befizetô. A hivatalokban már most felhívják a postán ilyen módon szerzôdéses viszonyba lépô ügyfelek figyelmét, hogy minden következô részlet kifizetéséhez hozzák magukkal az elismervényt (rovinieta talon), mert abba be kell vezetni az újabb adatokat a megfelelô rovatokba.

Amennyiben a jármû ideiglenes (románul: provizoriu) forgalmi engedéllyel közlekedik, nem szükséges úthasználati díjat fizetni utána. Ez a kötelezettség csak azokra vonatkozik, akiknek gépjármûvét véglegesen (definitiv)