Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Régi álmuk vált valóra tegnap a marosvásárhelyieknek, de nem csupán nekik, hanem a teljes Székelyföld és a környezô területek lakóinak is. Vidrátszegre leszállt ugyanis az elsô Malév-repülôgép, a Budapest és Marosvásárhely közötti légijárat elsô fecskéje.

Olvasóink még emlékezhetnek rá, hogy lapunk mennyit kardoskodott a különbözô fórumokon a járat beindítása mellett, milyen sok gáncsról és ellenkezésrôl kellett beszámolnunk, hányszor harangoztuk be – hivatalos forrásokra hivatkozva – a járat elindítását, s hányszor voltunk kénytelenek visszavonni az állításokat, miután kiderült, hogy túlzott volt a nyilatkozók optimizmusa. Olyan eset is elôfordult, hogy az elsô tervezett protokollrepülés reggelén tudtuk meg, hogy mégsem lesz semmi az egészbôl.

Úgy tûnik azonban, hogy mindennek megvan a maga böjtje, s ha késôn is, mégis megvalósul a közvetlen járat a magyar fôváros s Marosvásárhely között. A Malév reklámjában szereplô állítás, mely szerint ez lenne az elsô menetrend szerinti nemzetközi járat a vidrátszegi repülôtéren, sántít ugyan egy kicsit, hisz noha Temesváron átszállnak az utasok, a Carpatair repülôgépével olasz és német városokba indulók itt lépik át az országhatárt, ám szimbólumot hordoz oly tekintetben, hogy valóban ez az elsô közvetlenül külföldre induló, és nem charter rendszerben mûködtetett járat.

Számunkra, Székelyföld lakóinak egészen világosnak tûnik, hogy mennyire fontos egy ilyen járat, milyen lényegesen javítja a csatlakozást Budapest irányába, amely nekünk nem csupán mint az anyaország fôvárosa jelent fontos célállomást, de a világ kapuja is egyben, hisz sokkal egyszerûbb továbbutazni a Föld bármely sarkába innen, mint Bukarestbôl. Ezért kissé meglepô, hogy maguk a Malév-illetékesek sincsenek meggyôzôdve a helyi statisztikák hitelességében, hogy ti. a kolozsvári járat utasainak legjelentôsebb része számára a marosvásárhelyi célállomás a megfelelôbb. Pedig megvizsgálhatnák, hogy naponta hányan utaznak errôl a vidékrôl vonattal vagy autóbusszal Budapestre. Még ennél is fontosabb azonban számunkra, hogy fordított irányban is jobban kinyílik a világ, befektetôk, turisták érkezése válik könnyebbé, ami a környék erôteljesebb fellendülését lényegesen elôsegítheti.

Most már csupán egyetlen kérdésben kell majd elôrelépni. Mert noha minden fentebbi állítás igaz, a menetjegy mai ára – amely azért lényegesen magasabb, mint a reklámban csillaggal megjelölt, így is elég borsos összeg – mellett viszonylag kevesen engedhetik meg maguknak a légi utazást. Így pedig az a paradox helyzet áll elô, hogy számos nyugat- európai város igen olcsón megközelíthetô az ún. fapados járatokkal Budapestrôl vagy akár Temesvárról, Marosvásárhelyre viszont, ahol elvileg sokkal kisebb a potenciális utasok vásárlóereje, csak viszonylag magas áron lehet eljutni. Ám ha a Malév esetében bebizonyosdik, hogy jó döntés volt a vidrátszegi járat beindítása, talán a "fapadosok" sem fognak a jövôben elkerülni minket.

Felfüggesztette funkcióit a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvezetô elnöki tisztségében hétfôn Adrian Nastase, a képviselôház elnöke, volt miniszterelnök, aki napok óta egy nagy vihart kavaró pénzügyi botrány fôszereplôje.

Nastase hétfôn egy bukaresti rendkívüli sajtóértekezleten jelentette be, hogy felfüggeszti funkcióit az ellenzékben lévô PSD-n belül betöltött ügyvezetô elnöki tisztségében, mindaddig, amíg nem tisztázódnak a vagyoni helyzetével és örökségével kapcsolatos jogi kérdések. Bejelentette, hogy kész az igazságszolgáltatás illetékes szerveinek bemutatni az összes szükséges dokumentumot.

Az ország harmadik legmagasabb közjogi méltóságának számító politikus indoklásában pártjának arra a szabályára utalt, amelyet akkor hoztak, amikor még ô volt az alakulat elnöke (és egyben az ország miniszterelnöke). Eszerint a PSD bármely tagjának, akinek személyére valamilyen bûnös ügylet árnyéka vetül, fel kell függesztenie pártbeli funkcióját.

Nastase ugyanakkor leszögezte, hogy esze ágában sincs kilépni a PSD-bôl, és a politikai élet porondjáról sem kíván távozni. E lépésével – mint hangoztatta – példát szeretne mutatni azoknak a politikusoknak, akiket a sajtó ugyancsak "pellengére állított" legutóbbi vagyonbevallásaik miatt.

Nastase ellen egyébként az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) vizsgálatot indít titokzatos örökségének ügyében. A képviselôházi elnök ezzel kapcsolatban ismételten "lejáratási kampány" áldozatának nevezte magát, úgy vélve, hogy a mostani hatalom megrendelésére indult ellene hadjárat.

A parlamenti tagok legfrissebb vagyonnyilatkozatait átvizsgálva a sajtónak nemrég feltûnt, hogy rejtélyes módon több százezer (egyes értékelések szerint egymillió) dollár értékû vagyon szállt örökségként a képviselôház elnökének családjára.

Adrian Nastase hétfôn kijelentette, az ellene indított kampányt Traian Basescu államfôhöz közel álló személyek készítették elô titkosszolgálati információk alapján.

"Ezt a mûveletet fôként a hatalom egy bizonyos térségében építették fel, abban a térségben, amely az SZDP-t és engem támadott, amikor mi kormányoztunk (...). Véleményem szerint egy különleges csoportról van szó, amely hónapok óta elemzi az SZDP vezetôit és amely titkosszolgálati adatbázisokat is használ" – állította Nastase.

A szociáldemokrata politikus hangsúlyozta, habozás nélkül kijelentheti, hogy ezek a támadások "egy olyan politikai kampány részét képezik, amelyet a hatalom, ezen belül bizonyos, Traian Basescu állam környezetében dolgozó személyek készítettek elô".

Nastase azzal érvelt a titkosszolgálati részvétel mellett, hogy "olyan mennyiségû dokumentumot gyûjtöttek össze, amit egy hét alatt nem lehet megszerezni".

Az ügy hátterébe nyújthat betekintést, hogy Tariceanu miniszterelnök hétfôn kijelentette: pártja kéri Adrian Nastasét, vonuljon vissza a képviselôház elnöki tisztségébôl, hogy úgymond, ne rontsa a parlament egészének megítélését.

Arra az újságírói kérdésre, hogy a liberális honatyák megpróbálják-e beindítani a képviselôház elnökének menesztési procedúráját, Tariceanu azt válaszolta, nem tudja, hogy ez lehetséges-e, mivel a házszabályzat tartalmaz bizonyos korlátozásokat ezzel kapcsolatban.

Mint hétfôi lapszámunkban hírül adtuk, szombat délután Szovátán vadászbaleset történt. A vadászaton meghívottként részt vett 15 marosludasi vadász is, köztük Ovidiu Dancu, a város polgármestere. A polgármester IJ típusú 12-es kaliberû lôfegyverével vaddisznóra célzott, két lövést adott le, azonban a szomszédos vadásztársát, a 36 éves Nicolae G-t megsebesítette. Az áldozatot a marosvásárhelyi rohammentô-szolgálathoz szállították.

A rendôrség vizsgálataiból kiderült, hogy a szóban forgó hajtóvadászaton csak ez a két lövés dördült el, a töltényhüvelyeket Dancu közelében meg is találták.

A lôfegyvert és a töltényhüvelyeket a rendôrség szakvéleményezésre visszatartotta – áll a megyei rendôrség tegnapi szûkszavú sajtóközleményében.

Az áldozat állapotáról is tájékoztatni kívántuk olvasóinkat, ám, meglepetésünkre a megyei kórház intenzív terápia osztályán szolgálatot teljesítô Ciobanu doktornô határozottan elutasított. Ezt azzal indokolta, hogy belsô utasításra kaptak: az osztályról semmilyen információt nem adhatnak a sajtónak. Még a tévéknek sem? – kérdeztük, mire ismételten azt a választ kaptuk: NEM!

Ezek után már csak arra lennénk kíváncsiak, hogy ki és milyen törvényes alapon szabja meg a közvéleményt érdeklô ügyekben a tájékoztatás szabályait. Kölcsönösen hasznos lenne, ha az intézmény vezetôje rendet teremtene ezen a területen. Meg kell tanulniuk, hogy az effajta "diszkréció" a kórháznak is árt, hiszen azt jelzi, hogy takargatnivalójuk van. Van?

A sûrû köd miatt tegnap közel egyórás késéssel ért földet a magyar nemzeti légitársaság, a Malév Boeing 737-es repülôgépe, fedélzetén közel száz személlyel. A megyei önkormányzat és a Malév vezetésének több éves próbálkozásait végre siker koronázta, a légitársaság tegnap indította el új járatát Marosvásárhelyre, amivel romániai célállomásainak köre négyrôl ötre bôvült. A Malév-járatok Marosvásárhely és Budapest között egyelôre hetente három alkalommal közlekednek, a társaság vezetése pedig bejelentette: február 28-ig kedvezményes áron lehet jegyet váltani, ami azt jelenti, hogy az egyórányira lerövidült távolságot ezután mindössze egy vonatjegy áráért lehet a Malévvel megtenni.

A marosvásárhelyi repülôtérre tegnap végre leszállt a Malév elsô járata: a 120 férôhelyes Boeing 737-es gépen közel száz személy érkezett: a Malév vezetése mellett ott volt Terényi János, a Magyar Köztársaság romániai nagykövete, Cseh Áron kolozsvári és Szabó Béla csíkszeredai fôkonzulok, a Magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Magyar Miniszterelnöki Hivatal, valamint a sajtó képviselôi és jó néhány utas is igénybe vette már az elsô járatot. A röptéri fogadás után a magyar küldöttség a Kultúrpalota Tükörtermében tartotta meg a járatnyitási ünnepséget. Borbély László közmunkaügyi és területrendezési miniszter hangsúlyozta: a Malév- járat indítása Marosvásárhely–Budapest között a jelenlegi piacgazdasági helyzetben nem volt könnyû, annál is inkább, mivel tavaly Bákót, Suceavat és Konstancát jelölték meg a román hatóságok a Malév számára újabb járat indítására. Az épülô észak-erdélyi autópályát konkurenciának nevezô miniszter úgy vélte, a Malévnek "csipkednie" kell magát, hogy hosszú távon, az autópálya nyújtotta elônyök mellett nyereséges járatot tarthasson fenn. Borbély László az erdélyi magyar közösség szempontjából igen fontosnak nevezte a most indított járatot, amely remélhetôleg – tekintettel a közelben levô ipari parkra is – más beruházókat is vonzani fog a térségbe. Gilyán György, a Magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkára "tör-ténelminek" nevezte a tegnapi napot, azt, hogy a magyar nemzeti légitársaság Marosvásárhelyt választotta ötödik romániai menetrend szerinti járatának. "Fontos lépés külpolitikai, gazdasági, fejlesztési és a magyar nemzet integrációja szempontjából és hozzájárul a régió stabilitásához. Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere szerint e járat indítása nemcsak Marosvásárhely számára, hanem az egész térség szempontjából fontos. Nem 1 órát, hanem 15 évet késett a Malév" – mondta. Lokodi Edit megyei tanácselnök elmondta, hogy egy éve fáradozik a Malév-járat beindításán, és mindvégig elsô számú prioritásának tekintette az ügyet. A magyar nemzeti légitársaság vezérigazgatója, dr. Gönci János bátor lépésnek nevezte azt, hogy az éles konkurencia-helyzetben a Malév beindította a Marosvásárhely–Budapest légijáratot. A ködös idôben való leszállási körülményekre utalva viszont hozzátette: a leszállás szempontjából a Malév nem bátor, hanem "mindig biztonságos". Az árakkal kapcsolatban dr. Gönci János bejelentette, hogy a Marosvásárhely–Budapest közötti árak február 28-ig igen kedvezményesek lesznek, az oda-vissza út mindössze 19, egy út pedig 10 euró lesz, amihez hozzáadódnak a repülôtéri illetékek, díjak. Ugyanakkor Marosvásárhelyrôl a Malév járatain 79 eurós áron (amihez hozzáadódnak az illetékek) repülhetnek olyan európai városokba, mint London, Párizs, Róma, Milánó, Velence, Bologna, Amszterdam, Prága és Varsó. A lapunknak nyilatkozva dr. Gönci János elmondta, hogy a bejelentett árkedvezmény, a 19 euró a repülôtéri illetékekkel együtt körülbelül 60 euró körüli árat jelent, amit március 25-ig kell leutazni. A kedvezmény annak érvényes, aki ezután vásárol jegyet, aki már kifizette, arra nem vonatkozik – tette hozzá. "Márciustól is igyekszünk viszonylag alacsonyan tartani az árakat. A 69 euró a reális ár, ehhez természetesen hozzáadódnak a repülôtéri illetékek. Lehetséges, hogy 50-70-80 euró is lesz, attól függôen, hogy ki mikor vásárolja meg" – mondta a vezérigazgató. Gönci János kijelentette, a február 28-ig érvényes kedvezményes ár a Malévnek ráfizetéses ár, amit vissza fognak mindenképpen emelni, de remélik, el tudják érni, hogy minél többen utazzanak Budapestre és minél többen látogassanak Marosvásárhelyre. "Igazából a Malévnek a romániai járatait a Románia és Európa egésze között repülô üzletemberek tartják el nagyon jól, ezért ezek a járatok nyereségesek. A marosvásárhelyi nyilván az elején nem lesz nyereséges, de bízunk benne, hogy azzá válik" – nyilatkozta a vezérigazgató.

Jegyzet

Arra figyeltem fel, hogy megállás nélkül "nyomja a szöveget". Csak arra a néhány percre hallgatott el, amíg beszélgetôtársai válaszoltak egy-egy kérdésére, esetleg hozzászóltak az általa felvetett témához. Akkor is türelmetlenül feszengett, várta, hogy újra szóhoz jusson. Elôször az iskola futballbajnokságáról fejtette ki véleményét: a mi osztályunk tûrhetô, de a román nyolcadikosok gyorsabbak, ezért tôlük mindig kikaptunk. De így is jól van. Egyébként hányast kaptál törcibôl? – kérdi a mellette ülô osztálytársától, majd a többiektôl. Elégedett, mert kiderül, az ô hetese megállja helyét a felsorolt érdemjegyek között. Ezután a tanárok minôsítése következik. Legtöbb jelzôt a szôke fiatal angol tanárnô kapja, aki csak most került az iskolába, s ezért még könnyen megtéveszthetô. Jaj, hogy hogyan? Hát elôször is meg lehet kérni, hogy meséljen egyetemi éveirôl, kedvenc tantárgyáról, az új oktatási módszerek fontosságáról. Az a lényeg, hogy mindezt magyar nyelven, s ne angolul tegye, hiszen akkor a felét sem értik. Aztán sorra kerül a közkedvelt történelem-tanárnô, az ideggyengének becézett romántanárnô, a szigorú, de igazságos magyartanár, s így tovább. A figyelem középpontjában levô fiú véleményét többnyire osztják osztálytársai, volt iskolatársai is. A közös ismerôsök jellemzése után a kis mitugrász arra kíváncsi, hogy volt iskolatársai hol tanulnak tovább, s érdemes-e oda jelentkezni? Kiderül, hogy a tanítóképzôben szigorúság van, a Papiuban kötelezô egyenruhát viselni (mintha katonának menne az ember), legjobb és legkényelmesebb hely a mezôgazdasági és a kémiai iskolaközpont. Sajnos, nem lehet elhanyagolni a szülôk elvárásait, így megtörténik, hogy a nyolcadikos nem tud a barátokkal együtt ugyanabba az iskolába beiratkozni.

Meglepô csend lett, miután a bôbeszédû fiú és társai leszálltak az autóbuszról. Az jutott eszembe, hogy a minden évben immár hagyományosan megrendezett líceumbörzén érdemes volna egy-egy ilyen fontoskodó, humoros diákot kabalaként "használni". A szórólapok mellett, helyett élôben beszámolhatna a líceumban, iskolaközpontban meghonosodott szokásokról, a közelben levô legjobb falatozókról, a közkedvelt tanárokról s a hozzájuk fûzôdô derús történetekrôl. Természetesen nem a buszban elhangzottakhoz hasonlóan. De a megszokottól eltérôen reklámozhatná az oktatási intézményt.

A diák szemszögébôl láttatná az iskolát. A kérdés csak az, hogy mennyire nyitottak erre középiskoláink?

Michel Habig volt konzervatív parlamenti képviselô, a Mulhouse és Colmar között található 6700 lakosú kisvárosnak a kormányzó Népi Mozgalom Uniójához (UMP) tartozó polgármestere és egyben az Haut-Rhin régió tanácsának alelnöke a butángázpalackokkal és limlommal teli táborban "valóságos veszélyt látott a lakosság számára", ezért múlt szerdán elrendelte annak felgyújtását.

A francia sajtó beszámolója szerint 2005 októberében területfoglalási engedély kérése nélkül románok egy csoportja egy tucatnyi lakókocsiból álló táborhelyet alakított ki Ensisheim közelében. A polgármester állítása szerint egy részüknek nem volt tartózkodási engedélye és nem tartozott az "úton lévô emberekhez". (Franciaországban így nevezik az állandó lakóhellyel nem rendelkezô, lakókocsiban élô, vándorló romák közösségét.)

Miután a kisváros lakói a táborhely felé túl hangosan közlekedô autókra panaszt tettek az önkormányzaton, a polgármester decemberben értesítette az illetékes prefektust. A prefektúra és a csendôrség képviselôinek jelenlétében a polgármesteri hivatalban karácsony elôtt tartott összejövetelen a táborhely felszámolásáról és a terület megtisztításáról született döntés.

Múlt szerda hajnalban hatvan csendôr és rendôr igazoltatásra érkezett a táborhelyre, ahol senkit nem találtak. A polgármester ekkor egy erre szakosodott magáncéget kért meg a "bádogváros" kiürítésére, de elmondása szerint a cégnek nem állt azonnal rendelkezésére az a technikai felszereltség, amelyet a tábor szeméttelepre való szállítása igényelt volna. Ráadásul "ez túl sokba is került volna a polgármesteri hivatalnak", ezért Habig utasította az önkormányzati szerveket a táborhely felgyújtására.

A tábor egyik lakója a tûzvészben elégett jogosítványa miatt panaszt tett a csendôrségen, ezért a colmari ügyészség vizsgálatot rendelt el az ügyben.

(MTI/AFP/AP/Reuters) – Vízágyúkkal és könnygázzal oszlatta szét a francia rendôrség hétfôn Strasbourgban az Európai Parlament elôtt tüntetô több ezer dokkmunkást, akik a kikötôi szolgáltatások liberalizálása ellen tiltakoztak.

Tíz perccel a tüntetôknek az Európai Parlament elé való érkezése után a rohamrendôrség azonnal akcióba lépett. A dokkmunkások többsége akkor visszahúzódott autóbuszaik parkolójába. Néhány százan azonban a helyszínen maradtak, így még a délutáni órákban is folytatódtak az összecsapások a rendfenntartó erôk és a tüntetôk között. Ez utóbbiak köveket és fahasábokat dobáltak az európai törvényhozás épületére, és több ablakot betörtek.

A tüntetésre mintegy 5000 kikötôi dolgozó érkezett Európa számos országából. Az Európai Parlament ugyanis szerdán tûzi napirendre a kikötôi szolgáltatások liberalizálására vonatkozó irányelv- tervezetet.

A strasbourg-i megmozdulással egy idôben Európa számos kikötôjében tartottak tiltakozó sztrájkot. Rotterdamban, a földrész legnagyobb kikötôjében négy órára leállt a rakodás az ömlesztettáru-, a konténer- és a vasúti kikötôben, az olajterminál viszont folyamatosan üzemelt. Állt a munka az antwerpeni kikötôben is.

A belgrádi média hétfôn jelentette, hogy a rendôrség súlyos gazdasági bûntények elkövetésének gyanújával 48 órás elôzetes letartóztatásba helyezte a mûködési engedélyétôl nemrég megfosztott, egykoron a Karic-birodalomhoz tartozó legnagyobb szerbiai mobiltelefon-szolgáltató, a Mobtel három volt vezetôjét.

Miközben a híradások szerint a hét folyamán újabb letartóztatások várhatók, az adóhatóság közleményben tájékoztatott arról, hogy bûnvádi feljelentést tett a Mobtel volt vezérigazgatója, Bogoljub Karic fivére, Sreten Karic, illetve a vállalat egykori ügyvezetô igazgatója, Olga Zilovic ellen. Mindkettejüket 2,8 millió eurós adócsalással vádolják, ezen felül terhükre róják, hogy a Mobtel jogtalanul 13 millió euróért 79 ingatlant vett a Karic család tagjainak, a Mobtel vezetôinek és más "kedvezményezetteknek".

A belgrádi sajtó az elmúlt napokban arról cikkezett, hogy a szerb kormány "putyini módra" le akar számolni a politikai babérokra pályázó szerb "oligarchával", Bogoljub Kariccsal és a fivérei által vezetett Karic-birodalommal. A hatósági fellépés december végén kezdôdött, amikor a szerb kormány megvonta a mûködési engedélyt a Mobteltôl, arra hivatkozva, hogy a vállalat – sértve Szerbia gazdasági és nemzetbiztonsági érdekeit – két éve jogtalanul átengedte a Mobtel mûködési jogát Koszovó területén a Mobikos vállalatnak, amely a szakadár pristinai kormányt állítólag pénzelô Ekrem Luka kezében van.

Vélhetôen megsejtve a bajt, Karicék még májusban eladták 51 százalékos részesedésüket a Mobtelben az osztrák Schlaff Groupnak. Az osztrák vállalat kockázatos üzletet kötött, mivel nem várta meg, míg lezárul a zürichi nemzetközi döntôíróság elôtt a vita a Mobtel tulajdonlásáról. Keresetében a szerb állam azt állítja, hogy az állami posta nem 49, hanem 58,76 százalékban tulajdonosa a cégnek. A mûködési engedély megvonása miatt Hubert Gorbach osztrák alkancellár december végén tiltakozó jegyzéket intézett Belgrádhoz, a Schlaff-csoport pedig kártérítési pert nyújtott be a kormány ellen.

A Karic család a milosevici idôkben építette ki terebélyes vállalatbirodalmát. A belgrádi sajtó szerint a hatóságok mindig is tisztában voltak azzal, hogy a szerbiai oligarchák nem éppen törvényes módon jutottak hozzá hatalmas vagyonukhoz, de Karic volt az egyetlen közülük, aki nyíltan politikai ambíciókat táplált: másfél éve indult a szerbiai elnökválasztáson, és harmadik lett, megszégyenítve a Kostunica-kormány jelöltjét, Dragan Marsicanint.

Belgrádi elemzôk szerint a szerb kormány számára akkor telhetett be a pohár, amikor egy hónapja egy új, ötfôs parlamenti frakció alakult a törvényhozásban, és ezzel három fôre apadt a kormányt támogató képviselôk többsége. Szerbiában tényként kezelik, hogy az újdonsült frakció mögött Karic áll, aki már tavaly februárban bejelentette, hogy a pártjához, a Szerbia Ereje Mozgalomhoz (PSS) átigazoló képviselôkbôl frakciót alakít, hogy megbuktassa a Kostunica-kabinetet.

A másfél éve alakult PSS hosszú hónapok óta a harmadik helyen áll a népszerûségi listákon a két ellenzéki szervezet, a Szerb Radikális Párt és a Demokrata Párt mögött.

Az RMDSZ idei prioritását tekintették át az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) szombati ülésén, a Szeben megyei Báznán.

A szervezetek képviselôi mellett a tanácskozáson jelen volt Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke, Takács Csaba ügyvezetô elnök, Borbély László középítkezéssel és területrendezéssel megbízott miniszter, Winkler Gyula külkereskedelmi ügyekkel megbízott miniszter, valamint Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztetô Tanács (SZET) elnöke is.

A szövetségi elnök elmondta, az ez évi teendôk felleltározása mellett az RMDSZ vezetô képviselôi feltérképezték azt is, miként lehet a szövetség kormányzati és önkormányzati eszközeit az erdélyi magyarság érdekében a leghatékonyabb módon kamatoztatni. Az tanácskozás konklúzióiról szólva Markó Béla úgy értékelte, az RMDSZ-nek igaza volt, amikor az infrastruktúra évének nyilvánította az ideit, a területi szervezetek vezetôi ugyanis megerôsítették, a magyar közösségek számára alapvetôen fontos a helyi infrastruktúra fejlesztése. Emellett jelentôs hangsúllyal került szóba az oktatási rendszer, különösen az anyanyelvû oktatás kérdése, valamint a kisebbségi törvény, ezen belül pedig a kulturális autonómia kérdése is – mondta a szövetség elnöke, aki ugyanakkor úgy vélte, a tanácskozás jó alkalom volt arra, hogy elemezzék az RMDSZ helyzetét is.

A megyei szervezetek felvetései alapján – jelentették be – elkészül az RMDSZ megyei szintû célkitûzéseket is magában foglaló idei országos cselekvési terve.

Telefonon idézte be Adrian Nastasét az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) – a DNA nem állított ki számára névre szóló idézést – ezt a kevésbé szokványos eljárást a katonák vagy fogvatartottak esetében foganatosítják.

A képviselôház elnökét, az ország harmadik emberét pénteken hívták fel a korrupcióellenes ügyészek, miután Adrian Nastase kérte Románia fôügyészétôl a nagynénjétôl rászállt örökség törvényességének ellenôrzését. A kéréssel egy idôben az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály is bejelentette a Nastase- dosszié kivizsgálásának kiterjesztését egy Zambaccian utcai ingatlan és egy földterület kapcsán – az ügyet egyébként négy hónappal ezelôtt nyitották meg újra.

A DNA szóvivôje, Livia Saplacan pénteken bejelentette a "Nagynéni-ügylet" néven ismert örökösödési ügy kivizsgálását.

Szintén pénteken a DNA telefonon hétfôre beidézte Adrian Nastasét. DNA-beli források fenntartják, hogy a Büntetôeljárási Törvényköny 175. cikkelye értelmében idézték be a házelnököt, a cikkely szerint a beidézés "telefonon keresztül vagy táviratban" történhet meg. Bukaresti ügyvédek szerint a telefonos beidézés csak katonák és fogvatartottak esetében foganatosított eljárás, illetve olyan esetekben, amikor az idézett személy nem tartózkodik otthonában.

A telefonos beidézés tehát különleges eljárásnak minôsül, és a Zambaccian- dosszié körüli nem ad okot a sietségre, hiszen az ügyet négy hónapja nyitották meg újra, s ez idô alatt nem érkezett semmiféle hír a vizsgálat elôrehaladtáról, véli több ügyvéd.

Romániában tavaly a hazai össztermék (GDP) 0,8 százaléka lett a költségvetési hiány, alatta az 1,0 százalékos elemzôi várakozásoknak.

Egyidejûleg közölték, hogy a társasági adóbevételek GDP-hez viszonyított aránya tavaly 0,4 százalékkal, a jövedelemadó-bevételek aránya 0,6 százalékkal csökkent. Számszerû adatot nem közöltek. Ugyanakkor a forgalmi adóbevételek tavaly 36,2 százalékkal nôttek 2004-hez képest. Romániában tavaly vezették be az egységesen 16 százalékos lineáris adókulcsot. Az idei évre a GDP 0,5 százalékának megfelelô deficitet céloz meg a kormány, de a kormányfô véleménye szerint ez a duplájára, – a hazai össztermék 1 százalékára – nôhet amiatt, hogy szükség van a kiadások növelésére az infrastruktúra területén az EU-tagság elnyerése elôtt. Calin Popescu Tariceanu ugyanakkor azt mondta, hogy a kormány nem növeli a GDP-hez viszonyított deficitcélját, amennyiben ez az infláció növekedésével járna.

A költségvetési hiány növekedése tovább növelné a feszültséget Románia és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között. A washingtoni székhelyû szervezet tavaly megszakította a tárgyalásokat Romániával egy 400 millió dolláros készenléti hitelmegállapodásról, mert Románia nem kívánta elfogadni, hogy 2006-ban többlet szerepeljen költségvetési tervében.

Románia azzal számol, hogy idén csökken az infláció. Decemberben 8,6 százalék volt a 12 havi infláció. A központi bank 6,5-8,5 százalékot célzott meg a tavalyi év végére. Elemzôk 8,7 százalékot vártak.

Az idén Románia 850 millió euró hitelt vesz fel az Európai Beruházási Banktól (EIB) az infrastruktúra korszerûsítésére és árvízi védekezésre – jelentette be pénteken a román miniszterelnök.

Calin Popescu Tariceanu errôl azután beszélt, hogy megbeszélést folytatott Wolfgang Roth, az EIB alelnökével.

A kölcsönbôl egyebek között új autópályát építenek, korszerûsítik a vasutat és árvíz sújtotta területeket állítanak helyre.

Az Európai Unióhoz 2007-ben, vagy a rákövetkezô évben csatlakozó Romániában tavaly hétszer volt áradás, aminek a következtében 74-en életüket vesztették, és a kár nagysága meghaladta a 1,5 milliárd eurót.

Roth a nap folyamán tárgyalt Traian Basescu román államfôvel, aki arra kérte a bankot, hogy a 2007-2013 közötti idôszakban nyújtson 30 milliárd euró hosszú lejáratú kölcsönt autóutak építésére és a vidék felzárkóztatására. Ebben az idôszakban az EU közel hasonló összeget nyújt Romániának.

Romániában bôvíteni kell a közlekedési infrastruktúrát, miután az elmúlt években jelentôsen megnôtt a helyi és a nemzetközi jármûforgalom. A kormány azt tervezi, hogy több milliárd eurót költ utak, kórházak és iskolák építésére, valamint felújítására a befolyó privatizációs bevételekbôl.

Kommentár

Köztudott, hogy Románia 2007. január elsejei európai uniós csatlakozása – a tavaszi ország jelentés mellett – attól függ, hogy a huszonöt tagország ratifikálja-e a tavaly aláírt csatlakozási szerzôdést. Eddig mindössze kilenc ország bólintott rá Románia csatlakozására, a hátralevô idôszakban még tizenhat igenre lesz szüksége az országnak. Azonban elég nehézkes a folyamat, mert az európai parlamenti képviselôk egy része határozottan ellenzi Románia és Bulgária jövô évi csatlakozását.

A jelenség nem új, hiszen már a tavaly megjelentek és egyre erôsödtek azok a hangok, amelyek a csatlakozás halasztását szorgalmazták, fôleg a korrupció elleni harc területén tapasztalt eredménytelenségek, a kisebbségi jogok be nem tartása, a határok biztonságát, az igazságügy reformját célzó intézkedések elmaradása miatt. Legutóbbi "fejlemény", hogy a múlt héten Joachim Hermann, a bajor parlament keresztény-szocialista (CSU) frakciójának vezetôje kijelentette: semmi értelme több tízmillió eurót pumpálni egy olyan országba, ahol fennáll a veszélye annak, hogy a pénzek nagy része "a korrupció által érintett területekre kerül".

Leonard Orban, Románia volt EU-csatlakozási fôtárgyalója, az Integrációs Minisztérium államtitkára szerint 2006-ban az európai demokráciák térképe "rizikófaktor" az országra nézve, mert magas rangú hivatalosságok próbálják ha nem is megakadályozni, de késleltetni (nemegyszer még 2007/2008-on is túlra) Románia és Bulgária 2007-es csatlakozását. Orban "objektív és szubjektív" kifogásokról beszélt, amelyek a nyugati politikusok ajkáról hangzanak el a csatlakozási idôpont elhalasztását megokolandó.

A csatlakozás, tudni kell, akkor is halasztódik, ha a 25 tagállam közül egyetlen ország nem ratifikálja a csatlakozási szerzôdést, vagy a májusban esedékes országjelentés nem lesz egyértelmûen pozitív. Ezért gond Románia és Bulgária számára a "problémás" parlamentekkel való viszony. Szergej Sztanisev bolgár miniszterelnök Ausztriát nevezte "rizikósnak", attól tart, hogy "az osztrákokat negatívan befolyásolja", ha az Európai Bizottság a két ország csatlakozási dátumának esetleg 2008 januárját nevezi meg. Románia ezzel szemben "nem fél" Ausztriától, lévén ez a legnagyobb romániai beruházó, viszont ugyanolyan érzelmekkel viseltetik Hollandiával szemben, mint a bolgárok az osztrákokkal.

Világos, az ország nagyjainak, ahelyett, hogy egymás "kicsinálásával", vagy csip-csup pártügyekkel, akár belsô hatalmi harccal vagy olcsó népszerûség- hajhászással foglalkoznának, ebben az idôszakban nagyon is oda kellene figyelniük, hogy mi lehet az oka, hogy bizonyos EU-tagállamok még meg sem állapodtak konkrét idôpontban a csatlakozási szerzôdés ratifikálásáról. Ezek: Málta, Portugália, Litvánia, Lettország, Luxemburg, Írország, de közöttük van Dánia, Németország, sôt, a barátinak és legfôbb támogatónak nevezett Franciaország is. Belgiumban különleges a helyzet, mert ott hét entitásnak (a föderális, regionális és közösségi) kell szavaznia, ugyanakkor a ratifikálási törvényt a költségvetési minisztériumnak is el kell fogadnia, végül a Legfelsôbb Adminisztratív Bíróságnak döntenie annak alkotmányosságáról. Ausztria "kivár": megvárja az Európai Bizottság jelentését, Finnország és Lengyelország februárra tervezi a szavazást, Svédország 2006. júniust, Nagy-Britannia októbert, Hollandia 2006-ot jelölte meg a ratifikálás dátumának. (Tavaly Ciprus, Csehország, Spanyolország, Észtország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Szlovákia és Szlovénia ratifikálta Románia csatlakozási szerzôdését.)

Leonard Orban a lobbit és a korrektséget nevezte "varázsszónak" a hôn várt csatlakozáshoz. Ez azt jelenti, hogy az ország vezetôinek, a kormánynak maradéktalanul teljesítenie kell a csatlakozási feltételeket, ôszintének kell lennie a megnyilatkozásaiban, javítania kell az ország nemzetközi megítélésén, és nem utolsósorban lobbiznia kell azért, hogy elnyerje a kételkedô vagy ellenkezô európaiak jóindulatát. Ezt senki nem teszi meg helyettünk. Erre kellene odafigyelnie például az államfônek, s ahelyett, hogy hídépítéssel vagy úttakarítással foglalkozna, vagy a falusi kocsmákban teázgatna a "néppel", a külföldi kancelláriákban kellene korrekten, hitelesen, civilizáltan és jó adag diplomáciával képviselnie Romániát. De ugyanolyan nagy a felelôssége a kormánykoalíciónak vagy az ellenzéknek is. Az idô kegyetlenül halad, mi pedig lemaradhatunk. Az EU konkrét eredményeket, nem meséket vár.

– Ki volt Gyárfás Elemér? – kérdezem Szlovácsek Ida tanárnôt, aki a névadó kör nevében küldött nemrég meghívót a Súrlott Grádics irodalmi kör címére. – Neve összefonódik a városka mûvelôdésével. Sajnos, itt, Dicsôszentmártonban kevés könyvészet áll az érdeklôdô rendelkezésére, munkái nagyobb városok tékáiban talán hozzáférhetôbbek. Hirtelenjében három munkára szorítkozva beszélhetek róla, ezek: Kovács István Sipos Domokos-monográfiája, (Kriterion, Bukarest, 1990), a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon szócikke (II. G-Ke, 105-106., Kriterion, Bukarest) és Csepreghy András–Csepreghy Henrik: Dicsôszent-márton régi arca címû kötete (Mentor, Marosvásárhely, 2005). A lexikonban az áll, hogy politikus volt, közgazdász, publicista. Borzáson született 1884. augusztus 24-én, Bukarestben hunyt el 1945. október 4-én. Borzáson nevelkedett (ez ma Dicsôszentmárton egyik lakónegyede), Gyárfás Károly földbirtokos fiaként. Tanulmányainak színhelyei Kolozsvár, Budapest, Párizs (Sorbonne). Jogot végzett, hazatérve 1909-ben ügyvédi oklevelet szerzett, és részt vállalt a megyei közéletben. 1917–18-ban Kis-Küküllô megye fôispánja. Székfoglaló beszédében az együtt élô népek békés viszonyaira utal: "Gondosan fogom ápolni a vármegye békéjét, a felekezetek, a nemzetiségek, társadalmi osztályok harmóniáját." Jogi és nyelvi ismeretei, politikai nézetei tekintélyt szereznek neki. 1918-ban a helyi Nemzeti Tanács elnöke, 1921-ben a Magyar Szövetség élére kerül, majd az Országos Magyar Párt elnöki tanácsának tagja. 1926-tól Csík megye szenátora Bukarestben. Fôleg egyházpolitikai, kulturális és közigazgatási kérdések tárgyalásában vett részt, szerepe volt az erdélyi római katolikus egyház és a román állam között létrejött konkordátum megszövegezésében. Ô volt az erdélyi Római Katolikus Népszövetség alapítója és alelnöke, az Egyházmegyei Tanács tagja, 1933-tól a Katolikus Státus világi elnöke. Egyéb funkciói: a Dicsôszentmártoni Közgazdasági Bank elnöke, az Erdélyi Bankszindikátus elnöke, 1941-1944 között a Romániai Magyar Népközösség elnöke. A Kemény Zsigmond Társaság és az Erdélyi Irodalmi Társaság tagja, tanulmányai a Magyar Kisebbség, Erdélyi Tudósító, Kis-Küküllô, Keleti Újság és az Erdélyi Lapok hasábjain jelentek meg. Utóbbinak fômunkatársa volt. Már az elsô világháború elôtt írott cikkeiben hirdette, hogy meg kell ismerni a román nyelvet és irodalmat, meg kell szüntetni a válaszfalakat magyarok és románok között. Vallotta: az erdélyi magyarságnak világtörténelmi hivatása, hogy összekötô kapocs legyen a Közép-Európa tengelyében elhelyezkedett román és magyar nép között. * Ezek a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon szócikkébôl ollózott mondatok. Gyárfás Elemér életének, munkásságának tárgyilagos értékelése, helyének kijelölése kora történelmében és mûvelôdéstörténetében még várat magára. (Fontosabb munkái: Erdélyi problémák, Kolozsvár, 1923 * Bethlen Miklós kancellár, 1642-1716, Dicsôszentmárton 1924 * Románia hitelszervezetei s az erdélyi magyar pénzintézetek, Lugos 1924 * Az erdélyi szászok és a katholicizmus, Dicsôszentmárton 1925 * A Supplex Libellus Valachorum, Kolozsvár 1929 * Az elsô kísérlet – az Averescu-paktum elôzményei, megkötésének indokai, szövege, módosításai, következményei, felbomlása és tanulságai, különlenyomat, Lugos 1937) .

– Mit érdemes tudni a nevét viselô körrôl?

– A Gyárfás Elemér kör frissen alakult, a Kis-Küküllô Alapítvány égisze alatt mûködô értelmiségiek társasága. Találkozóhelyük a magyar közmûvelôdési központ. Tagjai azok a dicsôszentmártoni és környékbeli értelmiségiek, akik résztvevôi és szervezôi voltak az egykori népfôiskola kurzusainak, az Erdélyi Múzeum-Egylet vándortalálkozóinak, a Sipos Domokos Mûvelôdési Egyesület irodalmi körének, egyszóval akik szívesen jönnek össze havonta egyszer-kétszer a könyvtárban vagy másutt. A Gyárfás Elemér kör nyitott, várjuk a fiatal érdeklôdôket is.

Telenézô

Az indulása utáni héten még a napivá lett Áll az alkut (M2) nézték a legtöbben Magyarországon, miközben a Barátok közt (RTL KLUB) – korábbi nézettségi mutatóihoz képest – "gyengélkedett". De a szappanopera egyre erôsödött, a mérések szerint. Az Áll az alku kiválóan nyitott január elején, napokon keresztül megverte a nézettségi versenyben az évek óta igen népszerû Barátok közt sorozatot. Egy hét után azonban visszaállt a korábbi arány. A teljes lakosság esetében kicsiny az elôny, a fiatalabb célcsoportnál már jelentôsebb a különbség. A tévézô magyarok kétharmada többnyire a két vezetô kereskedelmi csatorna mûsorát nézi este nyolc után: az elmúlt hét elején például Berényiék kalandjai 34 százalékot, az Áll az alku 33,4 százalékot érdekeltek, azaz elôbbi 1,81 millió, utóbbi 1,79 millió nézôt vonzott. A 18 és 49 éves korcsoportban a Mátyás király téri kalamajkák iránt nagyobb volt az érdeklôdés: itt 37,6 százalék (759 ezer fiatalabb nézô) figyelte Magdi anyust. A hetibôl napivá lett szórakoztató vetélkedô a reklámozóknál 33,1 százalékot ért el, ami 679 ezer olyan nézôt jelentett, akiket a hirdetôk szeretnek. Kedden már többen nézték az RTL Klub szappanoperáját, mint az Áll az alkut a fiatalok korcsoportjában: elôbbi 744 ezer nézôt, utóbbi 739 ezret vonzott. A teljes lakosság körében is nôtt a Barátok közt nézettsége. Valószínû még inkább nô, mert alkotóinak egyik fô törekvése, hogy a történet izgalmasságát újabb és újabb szereplôk felbukkanásával is fokozzák, hiszen már a rómaiak is tudták, hogy a változatosság gyönyörködtet (Varietas delectat). Persze továbbra is a fiatalokat célozzák meg (mint egyébként csaknem minden mûsorukkal, ám meglehetôsen hullámzó színvonalon). Nos, hírek szerint a Barátok közt gyerekszereplôi közé érkezik Lola, aki – akárcsak korábban Gyurta Dani úszóbajnok – "saját nevén" (vagyis mûvésznevén) szerepel a sorozatban is. A fiatal Lola egy partin jelenik meg, valószínûleg az untig ismert Rózsa kávéházban, barátkozik a lakóház tinédzsereivel, lamúr van készülôben, közben a háttérbôl slágergyanús nóta szól. (Nem kerülhetô el Rejtô Jenô egy mondata: Pepita Ofélia énekel, az úri közönség táncol...) Lola biztosan "kavarni fog" valamelyik ifivel, lesz némi kis zûr is talán. A sorozat producere szerint fontos, hogy példaképeket állítsanak a fiatalok elé, Lola pedig, azon túl, hogy fiatal énekesnôt, önmagát alakítja, egyben olyan jellemet formál meg, "aki alaposan megzavarja tinédzser szereplôink életét". (Most már csak az a kérdés, hogy ebben mi lesz a követendô, a példa.)

Lola máris népszerû, tavaly tûnt fel az Eurovízió dalfesztiváljának magyar elôdöntôjén az M1-en, de csak ötödik lett, a Nox ment el a döntôre. Van albuma is, a legnépszerûbb magyar szappanoperában pedig a Hallja meg a világ címû dalt énekli majd, mikor – február vége felé – kábé két héten át korbácsolja a fantáziákat estérôl estére.

Nem magyar találmány ez, bevinni valóságos alakokat a filmes fikcióba, de mint mindenfelé, ahol alkalmazzák, nem kétséges, hogy a magyar nézôközönség is ráharap, és a trouvaille pompásan kamatozik – nézettségben, népszerûségben, profitban.

A BeWaMi pék- és sütôipari társaság, amely piacvezetô Maros megyében, 2006. január 1–2006. július 13. között A BeWaMi megköszöni és megjutalmazza! jelszóval elsôként szervez nagy versenyt ügyfelei számára, amelynek végén nem kevesebb, mint 14 nyertest jelölnek ki. A versenyt a cég sikeres pék- és sütôipari tevékenységének 13. évfordulója alkalmából szervezik. Ennyi idô telt el 1993, a cég megalapítása óta, ugyanakkor a 13-as szám az, amelyik megihlette a verseny szervezôit a díjak és a nagydíj kiválasztásában. A nyertesek között lesz 13 ügyfél, akik egyenként 130 euró jutalmat kapnak, az 1.313 eurós nagydíj pedig természetesen a legszerencsésebb nyertesé lesz. BeWaMi- kenyeret vagy bármilyen BeWaMi-pékterméket vásárlónak csak annyit kell tennie, hogy személyes adataival – név, lakcím, személyi igazolvány vagy személyi kártya száma – a vásárlás alkalmával kitölti a pénztártól kapott nyugtát, a versenyben való részvétel egyetlen feltétele pedig az, hogy a nyugtán szereplô összeg egyenlô legyen 20.000 régi lejjel vagy ennél többel. Mindenik üzletben idejében elhelyeztek egy speciális, a versenyt hirdetô urnát, amelybe mindazok, akik szeretnék megszerezni a 14 díj egyikét, betehetik a nyugtákat, de nem késôbb, mint július 13 amely a verseny határideje. A BeWaMi képviselôje mindennap összegyûjti és a cég sáromberki székhelyére szállítja az ügyfelek reménységeit.

A BeWaMit, mint ahogyan már említettük, 1993-ban alapították, román–német vegyes vállalkozásként, aminek eredményeként egyrészt sikerült hasznosítania a pék- és sütôipari termékek esetében a német tapasztalatot, hiszen a német gyártmányú kenyér és péktermékek a világban mindenhol ismertek és elismertek, másrészt a cél az volt, hogy a legmagasabb színvonalon elégítsék ki a Maros megyei fogyasztói igényeket. Fokozatosan, sok-sok munkával, felelôsséggel és elvárással, minôségi termékeivel, kifogástalan szolgáltatásaival, mûszaki és kiszolgálási újításaival a BeWaMi elôretört a Maros megyei piacon, eljutva odáig, hogy jelenleg 14 saját tulajdonú üzlethelyiséggel rendelkezik a megye területén.

A BeWaMi a legváltozatosabb kenyértermékeket gyártja – fehér, félbarna, barna, rozs-, graham kenyeret –, továbbá perecféléket, különbözô töltelékû, iskolába vagy munkahelyre csomagolni alkalmas kifliket, diós, rahátos, mazsolás, kakaós vagy egyszerû kalácsot, édes vagy sós túrós lepényt, diós-mézes darázsfészket és sok-sok más terméket. A BeWaMi-üzleteket naponta ellátják friss és meleg, a legjobb minôségû, a pékekre jellemzô odaadással elkészített termékekkel. A kenyeret az ügyfél kérésére akár a vásárlás pillanatában felszeletelik, mindezt a legszigorúbb higiéniai követelményeket betartva.

Így hát a BeWaMi megköszöni és megjutalmazza! hûségét a vállalathoz az eltelt hosszú idô alatt, és meghívja, vegyenek részt a versenyen.

Dolgoznak a város 2006-os évi költségvetésén, ami egyáltalán nem kecsegtetô, talán még szegényesebb lesz, mint a tavalyi – tudtuk meg a polgármesteri hivatalban. 2005-re az adók 82 %-ban gyûltek be a fizikai személyektôl és 70 %-ban a jogi személyektôl.

Tervbe vették a vízhálózat rehabilitációját, ennek keretében a csatornahálózatot szeretnék bôvíteni, és ülepítôállomást is építenének – tájékoztatta lapunkat Tar András polgármester. A beruházás mintegy 8 milliárd lejt igényel, melynek az állami juttatás mellett 20%-át az önkormányzati hozzájárulásból kellene kifizetni.

A helyi önkormányzat saját költségvetésbôl idén egy kotrógépet szándékszik vásárolni, a sánctakarítások, útjavítások megkönnyítése érdekében.

Utak aszfaltozása, kövezése

A helyi önkormányzat ötmilliárd lejes banki kölcsönbôl fedezte több út leaszfaltozását. Így került új aszfaltréteg a Petôfi Sándor utcára, mintegy 650 méter hosszúságban, a Nicolae Balcescu utcai híd – kul-túrotthon közti szakaszra. A tömbházak környékén az igen megrongálódott úton is száz méteren aszfaltoztak. A garzonok környékén, a Szôlô utcában újrakövezték az utat, míg a Rava utcában legyalulták az út felületét, a gödröket feltöltötték.

Az utak további modernizálását idén is szeretnék folyatni, többek közt a N. Balcescu út aszfaltozását.

Nemrég, január 3-án a 136/A megyei út Bözöd – Bözödújfalu közötti szakaszán 15 méteres részen elcsúszott az út. A megoldást egy támfal építésében látják.

Kukákra cserélik a konténereket

A Hosszú utcai, Egyesülés téri és Nicolae Balcescu utcai tömbházaknál beszüntetik a vaskonténeres szemétgyûjtést és tárolást, ugyanis körülöttük a kóbor kutyák, a "kukázók" és a meggondolatlan lakók igazi szeméttelepeket és lehetséges fertôzési gócpontokat alakítottak ki. A hulladéktárolás a jövôben a kisebb, 240 literes, fedéllel és kerekekkel ellátott mûanyag kukákkal ("europubellák") történik. Minden lépcsôháznak kötelezô lesz beszerezni egy ilyen kukát, legkésôbb február közepéig. A polgármesteri hivatal külföldrôl behozott, használt, de kiváló minôségû kukákat fog vásárolni, így a lépcsôházak a hivataltól megválthatják 1.000.000 régi lej ellenértékben.

Tûzoltókocsi Svájcból

Egy kisebb teljesítményû tûzoltókocsit ajándékoz a városnak a svájci testvértelepülés. A jármû hivatalos átadására áprilisban kerül sor. A franciaországi testvértelepülés is közölte hasonló szándékát, ôk pillanatnyilag keresik a megoldást a tûzoltókocsi beszerzésére. A kapott tûzoltókocsik segítségével, valamint a tavaly vásárolt motorpumpákkal újra el lehetne indítani egy állandó jellegû tûzoltó szolgálatot, melyre még önkénteseket toboroznak. A városnak jelenleg egy hatvanas évekbôl származó tûzoltókocsi áll rendelkezésére.

Bözödi beruházások

A bözödi francia vendégházat bôvíteni szeretnék az év folyamán új vendégszobákkal. A helyi kultúrotthonban tavasz folyamán a villanyhálózat cseréjére kerül sor. A 220 millió lejes beruházás felét a tanács, másik részét a francia testvértelepülés biztosítja.

Villany Lóctanyán

Tíz lóctanyai lakó- és hétvégi házba vezették be a villanyt október folyamán.

A 2005-ös évet sikerült adósságmentesen zárni, mivel a kórház elég sok támogatást kapott a tavaly – emelte ki dr. Keresztes Csaba, az intézmény igazgatója.

Az erdôszentgyörgyi kórház belgyógyászati részlegét hatvanezer eurós támogatással korszerûsítették, ebbôl 45.000 eurót a svájciak, 15.000 eurót a megyei tanács állt. Az épületnek november elsejétôl gazdája is akadt: dr. Serester Annamária belgyógyász szakorvos. A részlegen tizenöt ágy van, de szükség esetén akár huszonöt beteget is el tudnak látni.

A kórház nôgyógyászati részlege mûködik a legújabb épületben. A kilencvenes évek elején svájci adományként beszerzett elavult kazánt nemrég cserélték ki egy újabbra, hatékonyabbra. A támogatás értéke 11.000 eurónyi. Tavaly 187 csecsemô született a kórházban, míg az idén – látogatásunkkor – az ötödik baba, köztük egy ikerpár jött világra.

A kórház gyermekrészlegének korszerûsítésére a tervek szerint csak 2007-ben kerül sor. A tavaly tavasz óta a beutalt gyermekeket egy szociális gondozó is ápolja, akit egy angol alapítvány fizet a Kis-Küküllô Térségi Társulás révén.

Ugyancsak novemberben egy Mercedes márkájú, sürgôsségi esetekre teljesen felszerelt mentôautóval bôvült a jármûparkjuk. A külföldi adományként kapott gépkocsi hazaszállítási költségeire 2.000 eurót kellett összegyûjteniük, támogatók a Minibus Tour, az Eldi pékség és a Vim Spectrum, de a Kis- Küküllô Térségi Társulás mozgósítására a térség önkormányzatai is bekapcsolódtak 5-5 millió lejjel. Az így összegyûlt többlet negyvenmillió lejbôl karácsonyra a szegény gyerekeknek vásároltak ajándékokat. A kórház mellett mûködô helyi mentôállomás gépkocsiparkja öt gépkocsiból áll: kettôt holland és hármat svájci támogatásként kaptak.

Amint az idôjárás engedi, folytatják a munkálatokat az újonnan kialakítandó piacnál, amely a volt hôközpontnál kap helyet. A terv szerint a beruházás elôre látható költségvetése 45.000 új lej, amelybôl 10.000 új lej áll a helyhatóság rendelkezésére. Ezt a pénzt az önkormányzat banki kölcsönbôl biztosítja, a hiányzó összegeket pedig a helyi tanács következô évi költségvetéseibôl próbálják pótolni.

A folyamatban lévô munkálatok a terület bekerítését, a csatornázást, valamint a létezô szabadtéri fedett rész felújítását és bôvítését célozzák meg, így korszerû piac áll majd az erdôszentgyörgyiek rendelkezésére.

Még akadály a bizalmatlanság

Az erdôszentgyörgyi otthoni beteggondozó, ahol egy asszisztensnô és egy segédápoló tevékenykedik, jelenleg százharminc személyt lát el. Hetente egyszer, szerdán, Bözödre látogatnak – tudtuk meg Ponyori Júlia asszisztensnôtôl. Sok a magas vérnyomású és a cukorbeteg személy, akiket kezelniük kell, végeznek kötözéseket, a mûtétek után ellátják a sebeket. A betegeket a családorvosok ajánlására látogatják.

A csíkszeredai Caritastól nemrég újabb eszközöket kaptak, melyeket a rászorultak igényelhetnek. Ehhez egy nyugdíjszelvény és egy személyigazolvány-másolatra, valamit egy telefonszámra van szükség. Öt tolókocsival, WC- székkel, hónaljmankóval, könyökmankóval, sétapálcával bôvült a raktár, és novemberben az iroda felszerelését számítógéppel és fénymásolóval gazdagították. Ígéretet kaptak arra, hogy kórházi ágyak is érkezni fognak. A nyár óta a marosvásárhelyi Caritastól kapott Tico márkájú gépkocsival biztosítják a szállítást.

Az otthoni beteggondozó alkalmazottai alapápolást is nyújtanak, kezdve a hajmosástól, fürdetéstôl körömápolásig. Erre a szolgáltatásra viszont egyelôre még kevés igény mutatkozik, még bizalmatlanok az emberek. Ahogy még azt sem szokták meg, hogy takarításban, bevásárlásban, számlafizetésben, háztartásban is segíthetnek. Emellett az iskola étkezdéjébôl lehet meleg ételt rendelni, amit ugyancsak hazaszállítanak.

A közbirtokosságot felszámoló bizottság kezdte el mûködését, melynek vezetôje Személy Gáll István. A bizottság célja a mintegy 560 hektárnyi magánerdô – mely 300 igénylô tulajdona – átadása megôrzésre. A tervek szerint a makfalvi magánerdészet vállalná fel az erdôk védelmét.

A Szegfû utcában már elkészült az elsô játszótér, melyet Török Zoltán helyi vállalkozó által készített fajátékok díszítenek. A terep, a kerítés a polgármesteri hivatal ideiglenes alkalmazottainak munkája.

Idén a kultúrotthon parkjába vagy a tömbházak mellé, majd a Petôfi utcában szeretnének újabb játszóhelyeket kialakítani.

Marosvásárhely – Erdôszentgyörgy között gyakori a maxitaxijárat, s naponta néhány busz is közlekedik. Helybélieket, Erdôszentgyörgyre ingázókat kérdeztünk a közszállításról, annak gondjairól, hogy a javulóban lévô szolgáltatáson még milyen újításokat kellene eszközölni.

Jurcan Erzsébet: – Szerintem szükség lenne még egy-két buszmegállóra a város területén, mivel nagyon sok fiatal ingázik, és a település hosszú. Én is a város végén lakom, Erdôszentgyörgy – Gyulakuta közt ingázom, ha leintem a maxitaxikat, megállnak. Bérletet havonta vásárolok. Buszjárat megfelelô gyakorisággal van, minden órában közlekedik, és általában nincs olyan nagy gyúródás, így nincs panaszom se. Elkelne néhány taxi is a városban, hiszen sok olyan idôs személy van, aki a város végén lakik, nem tud közlekedni, így nehezen tudnak eljutni a piacig, templomba, az orvoshoz.

Nagy Jolán: – Én a központban lakom, így általában gyalogosan el tudom intézni a problémáimat. Sokan laknak a város szélén, így bizonyára lenne, aki a taxikat igénybe vegye. A települések közti maxitaxik rendszeresen járnak, a buszjegy ára is megfelelô. Szerintem ami igazából hiányzik, az egy fedett buszmegálló lenne, fôleg esôs idôben, havazásokkor elkelne.

György Attila: – A maxitaxi-járatok jók, csak szerintem drága a jegy. Reggel nagyon zsúfoltak, alig lehet helyet találni. Én Marosvásárhely – Erdô- szentgyörgy közt naponta ingázom. Hazafelé általában alkalmival szoktam járni, ezt könnyen lehet kapni.

Kutasy Raluca: – Általában maxitaxival, busszal utazom. Sajnos, sokszor nagyon zsúfoltak, fôleg a déli órákban. A maxitaxik gyakran nagyon gyorsan mennek. A busszal a közlekedés nem annyira veszélyes, viszont kényelmetlen. Hasznosnak találnám, hogyha a megállóban kifüggesztenék a maxitaxik és a buszok menetrendjét. Egy hete autót vásároltunk, ezután inkább azt vesszük igénybe.

Kristóf Józsué: – Nemrég vásároltunk autót, amellyel a környéken utazunk, és néha Vásárhelyre is bemegyünk vele. Van amikor maxi-taxival közlekedünk, sajnos, elég sokat kell rájuk várni.

Tegnap Borbély László területrendezési miniszter, Abodi György államtitkár és dr. Kelemen Atilla az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke Nyárádszeredában találkozott a környékbeli községek polgármestereivel. A miniszter vázolta a tárca 2006-ra vonatkozó programjait, a polgármesterek pedig a községük támogatásra szánt terveirôl tájékoztatták a minisztert. Dr. Kelemen Atilla egyes vidékfejlesztési, állattenyésztési kérdésekben nyújtott hasznos információkat az érdeklôdô elöljáróknak.

Borbély László mindenekelôtt azokról a programokról beszélt, amelyek alapján pénzbeli támogatásra pályázhatnak az önkormányzatok. Az idén az infrastruktúra- fejlesztés szerepel kiemelt célként. A Román Kereskedelmi Bank privatizálásából származó bevételbôl is 3 milliárd eurót erre fordítanak. A miniszter elmondta, a következô kormányülésre sürgôsségi jegyzék készül, s ennek alapján a már kész tervek számíthatnak támogatásra. Erre a célra elsô lépésben 930 millió eurót szánnak. Lakásépítésre ebbôl mintegy 600 millió euró jut. Nemcsak az Országos Lakásügynökség által megépített tömbházak felhúzását támogatják, hanem kibôvítik a szociális lakás fogalmát, így községekben szolgálati tömbházlakásokra is lehet majd igényelni állami támogatást. Az idén külön program indul a vízellátásra, amire eddig összesen 300 milliárd lejt különítettek el a költségvetésbôl. Külön lehet majd igényelni az 50.000 lakos alatti településeknek a csatornázásra pénzt. Ugyancsak vidékfejlesztésre szánnak az idén 475 milliárd lejt. Ezzel a pénzösszeggel folytatják a községi utak kövezését, aszfaltozását. A miniszter egy sor más lehetôségre is felhívta a figyelmet, nyomatékosítva, hogy csak azok a települések részesülhetnek a rendelkezésre álló forrásokból, amelyek képesek hitelt érdemlô megvalósíthatósági tanulmányokkal, tervekkel alátámasztani igényeiket.

A hozzászólások során kiderült, hogy több helyi tanács, például útjavításra nyert el Sapard-pályázatot, azonban elfogyott a pénz, s így a kivitelezés elmaradt.

Több Felsô-Nyárád menti település polgármestere a helyi utak javítására kért pénzt, hiszen amint elhangzott, vannak faluturizmus-fejlesztési tervek, s az infrastruktúra hiánya hátráltatja az elôrelépést. A Marosvásárhely környéki települések (Jedd, Koronka) elsôsorban az ivóvíz- és csatornahálózat kiépítésében, településrendezési tervek készítésében kérték a minisztérium segítségét. Dászkel László Nyárádszereda polgármestere tájékoztatta a minisztert, hogy az Országos Lakásügynökség jóváhagyta két, egyenként 25 lakrészes ANL-tömbházlakás felépítését, s kérte Borbély Lászlót, kövesse figyelemmel a terv kivitelezését a minisztériumban. Többek között szóvá tette azt is, hogy a néhai járásbíróság (elsô oldali felvételünkön) épülete, amelyet a megyei tanács gyermekjogvédô igazgatósága használt elhelyezési központként, átkerült az önkormányzathoz, ahova egy multifunkcionális oktatási központot, illetve közösségi ház létesítését képzelték el, azonban az épületet alaposan fel kell újítani.

Dr. Kelemen Atilla a felvetések után kifejtette, a polgármestereknek tisztában kell lenni azzal, hogy a lehetôségek korlátozottak, így se megyei, se minisztériumi szinten nem ígérhetnek meg mindent. A megyei tanáccsal közösen sürgôsségi listát kell összeállítani, s ennek alapján elkülöníteni pénzalapokat a helyi, megyei és állami költségvetésekbôl.

A beszélgetés során az is nyilvánvalóvá vált, hogy számos, a polgármesterek által felvetett gond megoldása a választott elöljáróktól függ, s csakis olyan helyen lehet eredményesen dolgozni, ahol van elképzelés, terv, s kellô akarat a megvalósításhoz. A képviselôház mezôgazdasági bizottságának elnöke, a továbbiakban az unió számos állattenyésztési és mezôgazdasági követelményére is felhívta a figyelmet, mondván, a polgármesterek kötelessége a községek gazdáit tájékoztatni arról, mi vár majd rájuk a csatlakozás után, s hogyan lehet a várható kihívásokra felkészülni.

Mindig örvendetes, ha vendégjátékra érkezik valamelyik erdélyi magyar, magyarországi, vagy azon is túli színház Marosvásárhelyre. Hiszen a nyilvánvaló repertoárgazdagodás és az utóbbi években megszaporodó színmûvészeti intézmények, próbálkozások, a kísérleti színházak stíljét zászlójukra tûzô társulatok mellett kissé még mindig poros, mezôvárosi szinten áll Vásárhely. Kortárs darabokat inkább román nyelven láthatunk, kortárs szerzôk darabjait ritkán játsszák (habár – szerencsére – ez a tendencia is változóban van), holott Magyarországon nagy a keletjük. A magyar nyelvû színházi tradíció is más, hagyományai szószínházi alapokon nyugszanak (ellentétben a román színház látványszeretetével), a hasonlóságok, különbségek a leszûrôdött érzések, tapasztalatok pedig mindenképpen gazdagítanak. Ahogyan a Honvéd Kamaraszínház elôadásai is.

Négy darabbal érkezett Vásárhelyre a társulat, amelynek nem egy tagja a helyi deszkákon (is) játszott hajdanán. Egy gyerekelôadással, egy molière-i alapokon nyugvó vígjátékkal, egy komikus, ugyanakkor tragikus (de nem tragikomikus) darabbal és egy megrendezett improvizációval.

A Rumcájsz, a rabló-n benépesültek a székek és lelátók, Václav Ctvrtek klasszikussá vált mesehôsén és társain népes gyereksereg (és nem csak) mulatott felhôtlenül. A Jó és Rossz komikus összecsapásában, amelynek lényege egy vérszomjas medvének az erdôlakó Rumcájsz barlangjába való csalogatása különbözô mézeskalácsok passzív segédletével, közremûködik a tündér, a hínárgóc, Frici a komornyik, a Gróf, Grófnéstól együtt, és természetesen maga a medve, aki egyáltalán nem vérszomjas, sôt ragaszkodó természetû, valamint kitûnôen táncol. Novák Eszter rendezése nagy sikert aratott.

Nemkülönben a Ragaszkodók, J. B. Molière Tudós nôk címû darabjának Peer Krisztián-féle átrendezése, Naszlady Éva rendezésében. A korunkba ültetett masszív dramatizálást túlélt és ezáltal napjaink nyelvezetét magára öltô elôadás mondhatni tipikus alaphelyzetre – szerelmi sokszög, jellegzetes családi helyzet – épül, miközben sikeresen kifigurázza napjaink valóságát, úgymint a középszerû, magát zseninek gondoló költôt, a beképzelt képzômûvészt, a lúzersznob mamát és hasonlóan gondolkodó lányait, miközben emberközelinek csak az alkoholista édesapát, a mesebeli legkisebb leányt, udvarlóját és a lebénult nagybácsit érezzük. A végén persze elszabadul a pokol, mi pedig igen jól érezzük magunkat a káosz közepén.

A Bozgorokat tavaly bemutatta Vásárhelyen a Honvéd, nagy siker volt akkor is, most is a több fesztiválon díjat nyert, mindannyiunk számára szomorú témát – a kivándorlás kérdését – humorosan, helyenként könnyedén, nevettetôen és épp ezért megrázóan súlyosan feszegetô elôadás. Aktualitását hangsúlyozza a tény, hogy a játszók nagy része Erdélybôl emigrált színmûvész, akik a Bufet Ardeal képzeletbeli, hegyvidéki késdobálóban shakespeare-i alapokon (Ahogy tetszik) találkoznak, és elméláznak, elvitáznak, elveszekednek, elverekednek a kérdés fölött és mögött. Bozgorok. De kik a bozgorok?

A Csak úgy címû produkció mûfaja eleddig kevesek által ismert kategória: társasjáték. A Novák Eszter által "csak úgy" megrendezett improvizáció a társulat közös szerzeménye, az élet úgynevezett nagy kérdéseirôl – ki vagyok, mi vagyok, ki voltam és mi lettem? Saját élmények és fantáziák szüleménye, letisztázása, formába öntése, amelynek egyetlen célja van: ha a nézônek saját emlékek jutnának eszébe, ha "saját magát nézné a bucka mögül".

Vajda Szilárd franciaországi olvasónk múlt héten közölt véleménye kíváncsivá tette szerkesztôségünket, hogyan viszonyulnak országhatáron belül és kívül élô nemzettársaink a témához, arról sem feledkezve meg, hogy az eszmecsere valóságos élethelyzetekbôl, az egészségügyben (de nemcsak) fel- feltûnô jelenségekbôl indult. Néhányan rögtön reagáltak, az ô írásaikat adjuk most közre. Várjuk a további hozzászólásokat.

Olvastam a Még egyszer a nyelvrôl címû levelét és nem tudom válasz nélkül hagyni.

Mindig elcsodálkozom, amikor az önéhez hasonló állásponttal találkozom, de rendkívül fájdalmasan érint, ha ezek a gondolatok honfitársaim agyából pattannak ki. Senki sem vitatja azt, hogy nekünk, erdélyieknek meg kell tanulnunk a román nyelvet is, így én sem foglalkozom ezzel a továbbiakban.

Véleményem szerint az ön eszmefuttatása olyan, mintha egy francia globalista írta volna, aki magyar kisebbségbarát színben tetszeleg. Ne haragudjon, ez nem személyeskedés, hiszen ön az erdélyi magyarokat, székelyeket, moldvai és székelyföldi csángókat a Franciaországba bevándorolt muzulmánokhoz hasonlítja. Ezt kikérem magamnak minden erdélyi magyar testvérem nevében!

Tisztelt Vajda Úr! Bízom benne, hogy ön is úgy van ezzel, mint mi mindnyájan, erdélyi magyarok: hogyha az ôseink sírjához, sírjaihoz állítanának minket, nem Moldvába, Olténiába, Dániába stb. kellene mennünk megadni a tiszteletet azoknak, akik jóvoltából még beszélik a magyar nyelvet Erdélyben.

Czegei Wass, Rákóczi, Bethlen, Kôrösi Csoma, Bartók, Ady, Nyirô, Bocskai, Szász Endre, Arany, Márai, Munkácsy, Kölcsey, Mikszáth, Mikes, Pázmány, Liszt, Jókai stb. – nem mind erdélyiek, de mind forognak a sírjukban.

Üdvözlettel:

Bartha Barna, Budapest

*

A Még egyszer a nyelvrôl címû cikkel kapcsolatosan írok.

Elôször is megköszönöm a szerzônek, hogy a messzi Franciahonból is osztja velünk a nyelvbéli gondjainkat!

Másodszor: teljesen egyetértek vele, hogy nemzeti közösségünk minden egyes tagjának alapvetô érdeke a román nyelv elsajátítása, és ez minél magasabb szinten sikerül, annál jobb az illetô egyénnek, figyelembe véve többek közt azt a tényt is, hogy itt mi tényleg nagyon sok jó vagy kevésbé jó román ajkú baráttal, kollégával, ismerôssel élünk együtt, több vagy kevesebb, valós vagy látszólagos harmóniában.

Harmadszor: nem tudok egyetérteni azzal, hogy a mi helyzetünket a francia bevándorlók helyzetével hasonlítja össze (mindegy, hogy hányadik generációról van szó!).

Negyedszer: nem tudok egyetérteni azzal, hogy a mostani helyzetünkön semmit sem tudunk és nem is kell változtatnunk.

Ötödször: mivel a szerzô azt kívánja nekünk, hogy egykoron mi is Európa büszke polgárai legyünk (remélem, nem gondolja komolyan, hogy most bármely más kontinens polgárai lennénk!), tisztelettel felkérem, hogy a kedves olvasókkal együtt tartson velem egy röpke európai körútra, ahol vizsgáljuk meg a különbözô nyelvek státusát:

Európa-szerte a következô HIVATALOS NYELVEK használhatók:

Megj.: – rövidítések: OH: országos szintû hivatalos nyelv; RH: regionális szintû hivatalos nyelv

És kezdjük mindjárt Franciaországgal, mivel a téma onnan ered:

– Franciaország: OH: francia; RH: baszk, breton, elzászi, flamand, katalán, korzikai, okszitán.

Továbbá haladjunk ábécésorrendben: – Belgium: OH: francia, holland; RH: német; – Bosznia–Hr.: OH: bosnyák, horvát, szerb; – Ciprus: OH: görög, török; – Dánia: OH: dán; RH: német; – Egyesült Királyság: OH: angol; RH: walesi, gael (ír); – Fehéroroszország: OH: fehérorosz, orosz; – Finnország: OH: finn, svéd; – Hollandia: OH: holland; RH: fríz; – Írország: OH: angol, gael (ír); – Luxemburg: OH: luxemburgi, francia, német; – Málta: OH: máltai, angol; – Németo.: OH: német; RH: dán, szorb, fríz; – Norvégia: OH: bokmál, új- norvég; – Olaszo.: OH: olasz; RH: német, francia; – Spanyol o.: OH: spanyol; RH: katalán, baszk, galíciai; – Svájc: OH: német, francia, olasz; – Szlovénia: OH: szlovén; RH: olasz, magyar (ebben a régióban kb.15.000 magyar él); – Ukrajna : OH: ukrán, orosz. Európával készek lennénk, de mivel a témával kapcsolatban sokan az USA helyzetét szokták felhozni ellenpéldaként, lássuk azt is: OH: angol; RH: spanyol.

Világosan kitûnik, hogy némely európai országban országos szinten is vannak az "anya"nyelvtôl eltérô hivatalos nyelvek is, és az európai országok többségében léteznek, mûködnek a regionálisan hivatalos nyelvek, amelyek egyenrangúak az illetô országok hivatalos nyelveivel, és többnyire azon autonóm régiókban használhatók hivatalos nyelvként, ahol a lakosság számszerû többsége ezt óhajtja.

Persze a téma sokkal összetettebb egy egyszerû statisztikai felsorolásnál, de ezekkel a példákkal akartam alátámasztani a megjegyzéseimet.

És ha ténylegesen az EU felé akarunk haladni, akkor többség és kisebbség, politikusok és egyszerû polgárok, nôk és férfiak, egyszóval mindannyian el kellene gondolkodjunk azon, hogy lassan be kellene állnunk a sorba, ha nem akarunk végérvényesen lemaradni.

Tisztelettel,

Sipos Attila, Körtvélyfája, Románia

*

Apropó a Még egyszer a nyelvrôl Vajda Szilárd tollából (Francia-ország, Nancy, Népújság 2006. január 11.), aminek kapcsán szeretném elmondani a következô saját meglátásaimat és érzéseim egyvelegét. Az anyanyelvet az egyén örököli, így illik tovább mûvelnie és ápolnia önmagáért és azokért, akikhez tartozik fizikailag és szellemileg, függetlenül attól, hogy etnikumi egységben él vagy szórványban, a szülôföldön vagy idegenben, kinek mi jutott sorsul élete folyamán. Az idegen nyelvek elsajátítása is attól függ, hogy ki hogyan tanulta meg saját anyanyelvét, megôrizve mindazokat a szellemi tulajdonságokat, tudatosan felelôsséget vállalunk cselekedeteink és szavaink révén. Mint bolyais öregdiák, túl a hatvanon, visszaemlékszem az ötvenes évek akkori Marosvásárhelyére, amikor mind a magyar, mind a román beszélte jól vagy rosszul egymás nyelvét – ami tiszteletet fejezett ki egymás iránt, megértést a közös sors és gondok elviselésében. Az 5-10 évenkénti "hazalátogatásaim" során tapasztalom az egyre mélyülô közömbösséget egymás iránt, az állandó szócsatákat és a hibák szapulását, feledve az 1989 elôtti társadalmi szörnyûségeket és a vele járó félelmet. Én hiszem, hogy az összetartozás láthatatlan szálai továbbra is megmaradnak szülôföldünk szeretetével együtt egy jobb és igazságosabb világ megteremtésének reményében, az európai civilizáció és kultúra bölcsôjében nevelkedett számos népcsoporttal közösen.

Tisztelettel :

Salamon S. László, Svédország

A forradalom nagy vívmánya vagy átka közé tartozik az is, hogy megadták azt a lehetôséget minden román állampolgárnak, hogy visszakapja azokat földeket, amelyeket a kommunizmus idején elkoboztak.

Mint minden becsületes állampolgár, 1991-ben szüleim is visszakérték az ôket megilletô földterületeket, amelyeket dokumentumokkal is igazolni tudtak, és várták, mint más, a birtoklevelek kiosztását.

Mivel mi városon lakunk, göcsi nagybátyánkat kértük meg, akinek a felesége is örökös, hogy értesítsen. Körülbelül 2-3 éve, miután meghallottuk, hogy kezdik osztani a birtokleveleket, érdeklôdni kezdtünk, a miénk hol van?

Az Ákosfalvi Polgármesteri Hivatal és a göcsi nagybátyánk között ingáztunk 2005 júniusáig, attól függôen, hogy épp hol voltunk, mindig a másikhoz irányítottak. Kiderült, a birtoklevél a nagybátyámnál volt. Amikor végre kézhez kaptuk a birtoklevelet, akkor jött a meglepetés. Az 1992-es földosztó bizottság 2,29 hektár földet hagyott jóvá a göcsi határban, de a birtoklevelén csak 0,98 hektár szerepel. A többi föld véletlenül (akarattal?) nagybátyám, Ilyés Vilmos birtoklevelén szerepel.

Tévedni emberi dolog alapon, gondoltam, leteszek egy kérést az Ákosfalvi Polgármesteri Hivatal földosztó bizottságához, elmagyarázom, hogy tévedés történt, alátámasztom dokumentumokkal, és akkor kiigazítják a tévedésüket. – Én, kis naiv! – A bizottság össze is ült december 14-én, hogy felülvizsgálja és elbírálja a helyzetet, és ahelyett, hogy tisztázta volna, az ákosfalvi polgármester és a bizottság sorra kioktatott. Ha kell a föld, akkor állandóan kellett volna érdeklôdjek, kimenjek Ákosfalvára többször – két év alatt legalább tízszer voltam –-, egyezzek ki nagybátyámmal, ha nem megy, adjam bíróságra. Ôk is meg tudnák oldani, de egy ilyen kicsi ügyért nem érdemes, hogy bepiszkítsák magukat. Pereskedjek én, az én pénzemen a saját földemért. Az ô tévedésükért.

Kérdésem az lenne, ha tévedett a földosztó bizottság, nem ôk kellene kiigazítsák a hibát? Ôk úgy gondolják, hogy inkább kioktatnak. Vagy arra biztatnak, hogy hosszú és költséges perbe fogjak. Ez a legkönnyebb megoldás számukra. Számomra nem.

Olaru Gizella, Marosvásárhely

Szerk. megj.: Józsa Ferenc, az Ákosfalvi Polgármesteri Hivatal titkára az üggyel kapcsolatban elmondta, hogy a feleket "behívatták" a polgármesteri hivatalba. – A valóság az, hogy az igényelt földterületek léteznek, de a vitatott föld az Ilyés Vilmos birtoklevelére került fel. Mivel a földosztó bizottságban van egy göcsi tag is, aki igazolta, hogy 1991-ben született egy egyezség, hogy a földek az Ilyés nevére kerüljenek azért, mert ô használta. Ha Olaru Gizella nincs megelégedve, s a jelek szerint nincs, és ha a rokonokkal sem tud megegyezni, akkor írásban kéri a birtoklevelek érvénytelenítését. Ezt megtesszük – nyilatkozta Józsa Ferenc, a polgármesteri hivatal titkára.

Az elmúlt héten meglátogattam egyik rokonomat a marosvásárhelyi tüdôklinikán, s mivel volt idôm elbeszélgetni vele és a kórterem néhány betegével, meglepôdve hallgattam, hogy az általában elég nehéz állapotban lévô betegek milyen kórházi körülmények között próbálnak meggyógyulni. Panaszaikat megpróbálom nyilvánosságra hozni, segítség reményében, mert, ahogy mondják, egyszerûen nincs, aki meghallgassa ôket.

Az emeleti folyosókon, ahol valamikor még fûtôtestek is voltak, most a külsô hômérséklethez hasonlóan nulla fok alá süllyed a hômérséklet, nemcsak hogy nincs fûtés, de a teraszra nyíló ajtók egész délelôtt nyitva vannak. Ezeken a folyosókon kell a betegeknek a vécére járniuk pizsamában vagy esetleg egy kis szvetterrel. Ez ugyanolyan, mintha az udvarra kellene kim