Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Miközben politikusok egész sora dollármilliókat örököl, vagy más – természetesen törvényes – módon gyarapítja vagyonkáját, miközben exponenciálisan nô az értékesített luxusautók száma Romániában, elképesztô adatok látnak napvilágot az ország szegénységi mutatóiról. A hivatalos adatok szerint a huszonkétmillióból másfél millió román állampolgár él a létminimum alatt, ugyanakkor a szakszervezetek szerint a valós szám az ötmilliót közelíti. Ami azonban bizonyos, az ország lakosságának közel fele, azaz kilencmillió személy a szegénységi küszöb peremén tengôdik, akármilyen szinten is állapítják ezt a küszöböt meg. Abban ugyanis egyetérthetünk, hogy a napjaikat átlagfizetésbôl vagy átlagnyugdíjból tengetô családok csupán a legszükségesebbeket tudják a mindennapjaikhoz elôteremteni. S mindez egy Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén álló országban!

A szakszervezetek szerint a szegénység egyik oka, hogy a kormányzat szándékosan alacsony szinten tartja a minimálbért, attól való félelmében, hogy a befektetôket elrettentheti a drága munkaerô. Mindebben talán némi igazság is felfedezhetô, ám a szakszervezetek érve, mely szerint a befektetô nem csupán olcsó, de elégedett és a megélhetési gondoktól mentesített munkaerôt igényel, szintén megfontolandó.

A teljes igazság, mint szinte minden esetben, ezúttal is valahol a középen helyezkedik el. A legzavaróbb tényezô az egészben, hogy éppen azok kellene tegyenek a szegénység felszámolásáért vagy legalább mértékének minimálisra csökkentéséért, akik a legkevésbé tudják (vagy hajlandóak?) felmérni ennek a jelenségnek a mélységét. A politikai vezetô réteg jelentôs része ugyanis nem csupán egyszerûen jómódú, de a legtöbb állampolgár számára egyenesen nagyon gazdag (azt most ne firtassuk, hogy miféle "öröklések" révén), s jelenleg éppen leginkább azzal van most elfoglalva, hogy saját elôjogait erôsítse.

A kormányzatnak azonban most már, tizenöt évvel a rendszerváltás után, be kell látnia, hogy az a fajta vadkapitalizmus, amely nyugaton a tizenkilencedik században volt jellemzô, s amely egészen szélsôséges társadalmi tagoltságot mutatott, már nem tartható. A kiutat csak az jelentheti, ha belátják: a társadalmi egyensúly csak úgy maradhat meg, ha a széles néptömegek vásárlóereje is nô, egyrészt azért, hogy a társadalmi feszültségek ne fenyegessenek robbanással, másrészt pedig éppen azért, hogy ez a gazdaság fejlôdô trendjét fenntartsa. Ellenkezô esetben csupán csalóka ábránd a gazdaság fejlôdésével kapcsolatosan, hogy például az autókereskedôk rekordévet zártak 2005-ben, hisz a tehetôsek és a szegények közötti szakadék növekedése lokális szinten elôbb-utóbb hasonló válságot eredményezhet, mint amilyen a huszadik század harmincas éveinek elején alapjaiban változtatta meg a kapitalista világrend sze-mléletét.

Mihai-Razvan Ungureanu külügyminiszter csütörtökön cáfolta, hogy az amerikai Központi Hírszerzô Ügynökség (CIA) titkos börtönöket mûködtetett volna Romániában.

Egy bécsi pódiumbeszélgetésen a bukaresti diplomácia vezetôje a szó legszorosabb értelmében becsületszavát adta arra, hogy az országban nem voltak titkos CIA-börtönök.

Újságírói kérdésre válaszolva elképzelhetetlennek nevezte, hogy a CIA a román kormány tudta nélkül politikai foglyokat hallgatott volna ki román területen. "A demokráciákban a titkosszolgálatok demokratikus ellenôrzés alatt állnak" – fogalmazott a külügyminiszter, aki hangoztatta, hogy hónapok óta igyekszik mindezt bizonyítani a sajtónak. "Minél ôszintébb valaki, s minél inkább törekszik az igazság kifejtésére, annál kevésbé hisznek neki" – panaszkodott Ungureanu. A külügyminiszter ugyanakkor védelmébe vette azt a megállapodást, amelyet a román kormány a közelmúltban írt alá az Egyesült Államokkal amerikai támaszpontok romániai létrehozásáról. Ezzel összefüggésben utalt a " potenciálisan instabil" politikai helyzetre a Fekete-tenger térségében.

Az RMDSZ többször is nyilatkozta, hogy szeretnénk, ha a 2006-os esztendô az infrastrukturális fejlesztés éve lenne. Elégtétellel látom, hogy míg a tavalyi évben sok vitánk volt koalíciós partnereinkkel errôl a kérdésrôl, s ezen belül sok vitánk volt az észak-erdélyi autópálya megépítésérôl, ma már nemcsak hogy mindenki elfogadja, hanem tulajdonképpen az egész kormány egyértelmûen kinyilvánította azt, hogy az infrastrukturális fejlesztés minél nagyobb hangsúlyt kell kapjon 2006- ban – nyilatkozta Markó Béla miniszterelnök- helyettes, az RMDSZ szövetségi elnöke tegnap Marosvásárhelyen.

Az elnök szerint az észak-erdélyi autópályával kapcsolatosan sincsenek már viták, a szerzôdés kérdését sikerült tisztázni, tovább fog épülni a sztráda. Mint mondta, baj, hogy kiesett egy év, de a lényeg az, hogy folytatódik az erdélyiek számára oly fontos Brassó–Bors autópálya.

A Demokrata Párttal a kisebbségi törvény kapcsán kialakult vitáról, illetve arról, hogy a demokraták az RMDSZ figyelmeztetését zsarolásnak fogták fel, kijelentette: rá kell jönnie minden politikusnak és minden politikai pártnak, hogy nekik is integrálódni kell, nemcsak az országnak a maga egészében. Ha a Demokrata Párt, mondta, tagja akar lenni egy európai politikai szövetségnek, tudnia kell, hogy abban a szövetségben vannak értékek, amelyeket el kell sajátítani, és vannak olyanértékek, amelyek szerint itthon is cselekedni kell. Kérdésre válaszolva jelentette ki, hogy ha a DP az Európai Néppárt (EPP) tagja akar lenni (amelynek az RMDSZ már régen teljes jogú tagja), tudomásul kell vennie, hogy az EPP-ben nem fogadható el semmiféle szélôséges megnyilatkozás sem nemzeti, sem más kérdésben, és nem fogadható el egy olyan magatartás, amikor valaki, a kisebbségek által kért, a kisebbségek számára fontos és a többség-kisebbség együttélése szempontjából is fontos megoldásokat visszautasít. – Úgy gondolom – jelentette ki Markó –, hogy nekünk, akik teljes jogú tagok vagyunk az Európai Néppártban, az a kötelességünk, hogy figyeljük és kövessük, hogy kollégáink, akik ugyanúgy teljes jogú tagként szeretnének ugyanide belépni, hogyan viszonyulnak ezekhez a kérdésekhez.

Az RMDSZ abszolút prioritásának az európai uniós csatlakozást nevezte, amelyhez nemcsak a kormánykoalíció, de az egész politikai osztály szolidaritására szükség lesz.

Népújság: Elnök úr említette, hogy az RMDSZ abszolút prioritásnak Románia európai integrációjának elôsegítését tekinti, miközben egyes állami intézmények nem ebben az irányban kívánnak mûködni. Mit tehet konkrétan az RMDSZ azon kívül, hogy igenli a csatlakozást?

Markó Béla: Egy felelôtlen magatartással még mindig veszélybe lehet sodorni Románia európai uniós integrációját, és a 2007. januári idôpontot. Mi azt gondoljuk, hogy az erdélyi magyarságnak is elsôrendû érdeke a mielôbbi csatlakozás, egy év késés önmagában is nagy idô, nem beszélve arról, hogy közben az európai politikai helyzet is változhat. Éppen azért, hogy a 2007-es idôpontot megvalósíthassuk és a még hátralevô lemaradásokat behozhassuk, nagyon stabil politikai helyzetre van szükség, amikor a pártok nem egymással vitatkoznak és nem az önös érdekeiket helyezik elôtérbe, hanem a közösség érdekében dolgoznak. Az RMDSZ így látja, és egy ilyen politikai stabilitáshoz kíván hozzájárulni.

Népújság: Meddig tûrik még, hogy a kisebbségi törvénnyel azt mûveljék, amit mûvelnek? Hol van az RMDSZ tûréshatára?

Markó Béla: Az RMDSZ tûréshatára világos: nem fogadunk el lényegi változtatást ebben a törvényben. Az RMDSZ meg akarja ôrizni a koalíciót és javítani akar a tevékenységen, nem az a célja, hogy tönkretegye a koalíciót. A Demokrata Pártnak felül kell bírálnia a kisebbségi kérdést. Tárgyaltunk róla, újratárgyaltuk 2005 folyamán, sokan túlértékelték a kisebbségi törvényt. Ez a törvény azonban nem sérti a többség érdekeit, de egyesek azt akarják, 2006-ban is tárgyaljunk róla. A törvénytervezetet a kormánykoalíció elfogadta, a módosításokat megtették, aláírtunk egy egyezményt. Véleményem szerint most már nincs mirôl tárgyalni. Kompromisszumos megoldás született. A kompromisszumkészség fontos a koalíció mûködése szempontjából is. De csak ismételni tudom, nem fogadunk el lényegi változtatást a kisebbségi törvényben.

Takács Csaba ügyvezetô elnök hangsúlyozta, hogy prioritásokat akármilyen politikai szervezetben, s különösen érdekvédelmi szervezetben csak erôs szervezeti háttérrel lehet megvalósítani. Ez vonatkozik az önkormányzati, a területi és civil szervezetekre és minden olyan, nemzetkérdési politikában érdekelt magyar szervezôdési formára, amely hozzájárulhat azoknak a lehetôségeknek a kiaknázásához, amelyek a kormányzással járnak. A 2006-os évet ilyen szempontból az RMDSZ számára is kihívásnak nevezte, mert az RMDSZ esélye az, hogy az erdélyi magyarság, amennyire lehet, az ország más régióihoz mérten is felkészülhessen a csatlakozás kihívásainak a megoldására. Sok pénz érkezik az országba, sok lehetôség rejlik ebben az évben, viszont ezek csak lehetôségek. Ezért az RMDSZ legnagyobb feladata, "hogy a prioritások mellé oda tudja tenni a szervezeti hátteret" – tette hozzá az ügyvezetô elnök.

Az RMDSZ elnöke a korrupció visszaszorítását határozott, egyértelmû és 100%-ban alkalmazott törvényekkel, a közigazgatás decentralizációjával képzeli el. Véleménye szerint a korrupció nemcsak az igazságszolgáltatás ügye, az egész rendszer reformjára van szükség.

A tavaly, épp karácsony elôtt jelentette be Mihail Antonie, a Nemzeti Liberális Párt egyetlen Maros megyei szenátora, hogy kilép a PNL-bôl, és a továbbiakban független szenátorként kívánja képviselni a parlamentben a megye érdekeit. A nagy sajtóvisszhangot kiváltott kilépést több hasonló követte, immár a megyei területi szervezetek szintjén.

Miután a vajdaszentiványi szervezet megadta a jelszót, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) területi szervezetei egymás után mutatják ki elégedetlenségüket a párt megyei vezetésével szemben. Az elégedetlenségük oka, nyilatkozta Balan Dumitru, a marosoroszi szervezet elnöke és Cioban Gheorghe, a marosszentkirályi szervezet elnöke, fôleg Eugen Nicolaescu megyei elnök, egészségügyi miniszter, de ugyanolyan mértékben Ciprian Dobre prefektus is.

A két területi elnök be is nyújtotta írásos lemondását a párt megyei vezetéséhez.

Balan Dumitru azzal indokolta lépését, hogy nem kap semmiféle támogatást a helyi szervezet mûködéséhez, akadozik a kommunkáció a helyi, illetve a megyei vezetés között. De leginkább az, hogy "a liberális vezetôk bizonyos, a liberális elvektôl távol álló érdekcsoportok befolyása alá kerültek".Maros-orosziban az elnök mellett két helyi tanácsos, a szavazókörzetek koordinátorai, de a tagság nagy része is kilépett a PNL-bôl.

Cioban Gheorghe sem egyedül lépett ki a pártból. Vele együtt hagyta ott a liberálisokat két szentkirályi helyi tanácsos és a helyi PNL 26 tagja. Az írásos lemondás szerint a Liberális Párton belül diktatúra uralkodik, "mocskos játékokkal" távolítottak el egyes jelölteket a "bejutós" helyekrôl, és nem utolsósorban azt vetik Eugen Nicolaescu szemére, hogy "nevetséges módon, önjelöltként" lett a megyei szervezet elnöke. A nevetségesség mellett, mondják, a megyei elnöki tisztség inkompatibilis a többi, országos szintû funkcióval.

Ezért a marosszentkirályi volt elnök felkéri Eugen Nicolaescut, tartsa tiszteletben az alapszabályzatot és döntse el, melyik tisztséget választja, az országosat vagy a megyeit, olvasható a szerkesztôségbe eljuttatott közleményben.

A lemondott elnökök szerint egyre nagyobb azoknak a száma, akik a megyei vezetéssel szembeni elégedetlenségük miatt ki akarnak lépni a PNL-bôl.

Az államfô felszólította a kormányt, hogy 2013-ig 30 milliárd euró hitelt vegyen fel autóutak építésére és a vidék felzárkóztatására.

Traian Basescu azt mondta, hogy Románia hasonló összeget kap az EU-tól 2007-2013 között, és tekintettel az ország alacsony eladósodottságára, a kormánynak elemeznie kellene egy ugyan ilyen nagyságú hitel felvételének a lehetôségét. Románia hosszú és rövid lejáratú külföldi adóssága mintegy 24 milliárd euró. Az országban korszerûsíteni kell a közlekedési infrastruktúrát, miután az elmúlt években jelentôsen megnôtt a helyi és a nemzetközi jármûforgalom. A kormány azt tervezi, hogy több milliárd eurót költ utak, kórházak és iskolák építésére, valamint felújítására a befolyó privatizációs bevételekbôl. A kormány azt közölte, hogy Románia 1,6 milliárd euró kölcsönt vesz fel 2006-2009 között környezetvédelmi célok megvalósítására.

Jegyzet

Aki fél a víztôl, nem eszik halat. Az üzlettulajdonos, aki fél a bolti szarkáktól – s sajnálja a pénzt figyelôkamerákra – ne fogjon árusításba. Mert azzal, hogy a potenciális vásárlójukat már belépésekor "udvariasan" arra kérik, adja át a néhány napilapon, esernyôn kívül mást nem tartalmazó szatyrát, majd távozáskor a pénztárnál visszakapja, nem egyebet tesznek, mint kinézik belôle a tolvajt. Ez sértô és megalázó. A legelvetemültebb bûnözônek is megadatik az ártatlanság vélelme a meggyôzô bizonyítékok felmutatásáig. Aki eleve bizalmatlanságot elôlegez, az biztos, hogy magából indul ki, s ugyanolyan elbánásban kellene ôt is részesítsék vevôként. S mivel nem hihetô, hogy az újonc felvigyázó saját fejébôl kipattant ötletként indítványozza a becsületsértô eljárást, csakis utasításra tehette, még mentsége sem lehet a tulajdonosnak az, hogy az ifjonc zöldfülûségével takarózzon.

Civilizáltabb és tapintatosabb módszer lenne a bejáratnál felállítani kis záras szekrénykéket, ahova – a szabály az szabály, mindenkire vonatkozik – a kedves vevô maga berakja a csomagját, szatyrát, cekkerét, hátizsákját, átalvetôjét, kofferjét stb. Csakhogy ez esetben (a November 7. negyedbeli) üzlet kijárata nem ott van, ahol a bejárata, ezért a vállalkozó, akinek a tapasztalat szerint nagyobb a meglopástól való rettegése, mint a jóérzése és a vásárlók iránti tisztelete, feljogosítottnak érzi magát az emberi méltóságba gázolni. Nemcsak hogy beteges dolog minden betérôben, akinek szatyor van a kezében, a megkárosítására törekvô tolvajt látni, de úgynevezett "udvarias" hangnemben ezt még a vásárló tudomására is juttatni: durva modortalanság. Ilyen helyekre jobb nem betérni. Pedig amióta megnyílt – zsákból kimérôs kristálycukrot árusított az egyébként üres helyiségben az elsô vállalkozó, majd banánt is hozott valamikor a '90-es évek elején –, hûséges vásárlói voltunk, családostól. A többszöri név- és gazdaváltástól függetlenül mostanig nemcsak a választékos áru, hanem a személyzet szolgálatkészsége, profizmusa is vonzott oda. Ez az otrombaság viszont minôsíthetetlen, s ezzel valószínûleg egyetértenek mindazok, akiket ugyanez a sérelem ért a napokban. Szerencsére jó sok élelmiszerüzlet van a környéken, ahol a VÁSÁRLÓT a megfelelô módon kezelik, s ahol tudják, hogy nélküle akár le is lehet húzni a rolót.

Mi mást érdemelne az ilyen?

A városokban levô polgármesteri hivatalokban, illetve a családügyi és szociális szolidaritási igazgatóságoknál január elejétôl megnôtt a forgalom. Ennek oka, hogy a gyereknevelési pótlékot igénylô édesanyák (vagy édesapák) megrohamozták ezeket az intézményeket. Ugyanis – mint már írtunk róla – módosult a gyereknevelési pótlék folyósításának módja. Ezután nem a munkáltató, hanem a szóban forgó igazgatóság fogja folyósítani az összeget, s emiatt a dossziék átkerülnek a megyei igazgatóságokhoz. A dossziék átvitele a munkáltató kötelessége. A gyereknevelési pótlékra a kérvényeket azonban az édesanyáknak személyesen kell benyújtaniuk a polgármesteri hivatalok irodáiba. Ez a kérés innen átkerül majd az igazgatósághoz. Az ügyintézés nehézkessége országos viszonylatban elégedetlenséget váltott ki. A Marosvásárhelyen kialakult helyzetrôl Major Mártát, a polgármesteri hivatal szociális ügyekért felelôs igazgatóját kérdeztük.

– Napok óta nagy a tömeg a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal által berendezett irodánál, amely a Rózsák tere 31. szám alatt, a Dália virágüzlettel szemben található. Az anyukák, apukák kisgyerekekkel állnak, hogy kitöltsék és benyújtsák a típusnyomtatványokat, a kérést és a nyilatkozatot. A tülekedés azért alakult ki, mert az édesanyák attól tartanak, hogy lemaradnak a gyereknevelési pótlékról. Pedig errôl szó sincs. A jogosultak közül senki sem marad gyereknevelési pótlék nélkül. Legfennebb késik, de ezt utólag folyósítják.

– Mikor jár le a határidô?

– A 148-as sürgôsségi kormányrendelet alkalmazási útmutatója értelmében (2005. dec. 22-i 1825-ös sz. kormányhatározat, amely a 2006. január 4-i 7-es számú román nyelvû Hivatalos Közlönyben jelent meg) azoknak a kismamáknak, akik jelenleg gyereknevelési szabadságon vannak és akiknek folyamatban van a gyereknevelési pótlék folyósítása, 2006. január elsejétôl számított 90 napon belül kell benyújtaniuk a gyerekpótlék-igénylési kérelmet és nyilatkozatot. Az "új eseteknek" azaz, azoknak a kismamáknak, akik nemrégiben vagy mostanában fog gyermekük születni, a szülési szabadság lejárta után 60 nap áll rendelkezésükre benyújtani a kérelmet.

– Ezután minden hónapban megismétlôdik a kálvária?

– A sürgôsségi kormányrendelet végrehajtási utasítása szerint az édesanyáknak minden hónapban be kell nyújtaniuk a kérelmeket, s mi nem tehetünk mást, betartjuk a jogszabályt.

A Mihai Eminescu Pedagógiai Líceum diákjai, tanárai a hét folyamán ünnepelték meg az iskolanapok során a tanintézmény névadójának születésnapját. Szerda délután az iskola dísztermében tudományos- módszertani konferenciára került sor, ahol tanítók és óvónôk mutatták be dolgozataikat. A rendezvénysorozat keretében három könyvet is ismertettek, többek közt Eugenia Somesan, az iskola igazgatónôje és Buta Ionel Matematika eszes gyerekeknek (Matematica pentru copii isteti) címû, 1-4. osztályosoknak írt feladatgyûjteményt, mely decemberben jelent meg. A programot sportvetélkedôk is tarkították, a diákok kosár- és röplabdamérkôzéseken versenyezthettek.

Pénteken a Nemzeti Színház nagytermébe gyûltek össze a líceum tanulói, pedagógusai, szülôk és a meghívottak, köztük Dorin Florea polgármester, a tanfelügyelôség képviselôi. Liviu Pancu mûsorvezetésével az ünnepi beszédek után okleveleket osztottak ki a tanév során kimagasló eredményeket elért diákoknak. Többek közt díjazták Dániel Enikô 12. osztályos és Radics Tímea 11. osztályos tanulókat, akik a macedóniai Bitolában megszervezett képzômûvészeti versenyen hoztak elismerést iskolájuknak. Oklevelet vehettek át a tanintézmény néptánccsoportjának, kórusának, újságjának, színtársulatának és röplabdacsapatának képviselôi is.

Az ötnapos rendezvénysorozatot az iskola diákjainak kulturális mûsora zárta szavalatokkal, néptánccal, balettel, énekekkel.

A marosvásárhelyi tanács soron következô ülésén fogadja el a megyeszékhely 2006-os költségvetését. A tanács, illetve a polgármesteri hivatal rendelkezésére álló pénzösszeg ésszerû beosztásától függ a város idei fejlôdése, mi több a költségvetésbe foglalt beruházási tervekkel hosszú távú programokba foghatnak. Nem mindegy tehát, hogy mire mit és hogyan költ a város, így a soros tanácsülésen is várhatóan éles vitákat vált majd ki e téma. Benedek Istvánnal, a helyi tanács RMDSZ-frakcióvezetôjével arról beszélgettünk, hogy a tanács költségvetési bizottsága milyen szempontokat próbál érvényesíteni.

– A polgármesteri hivatal nagyon késôn állította össze a költségvetési tervezetet, így a decemberi tanácsülésen csak a kereteket határozhattuk meg, az érdemi vitára viszont a januári soros ülésen lehet számítani, amikor sor kerül a költségvetés tételes felosztására. Mi a késés magyarázata?

– Sajnos, azt kell tapasztalnunk, hogy a polgármesteri hivatal "hagyományosan" késôn állítja össze a költségvetés tervezetét, annak ellenére, hogy a költségvetési bizottság már a tavaly augusztus óta kéri a javaslatokat. A hivatal igazgatóságai láthatóan nem képesek vagy nem hajlandók határidôre elvégezni a munkájukat, illetve tükrözi a polgármester önkényes munkamódszerét is, miszerint az ô engedélye nélkül senki nem tehet semmit a hivatalban. Ez nehéz helyzetbe hozza a tanácsot, hiszen kevés idô marad arra, hogy valóban mérlegeljük, mit és mire kellene leginkább költeni. Kivételt képeznek a tanács hatáskörébe tartozó közszolgáltató egységek, mint az Aquaserv, az Energomur Rt., a lakásgazdálkodási hivatal, a helyi közszállítási vállalat, ezektôl idejében megkaptuk a jövô évi költségvetési tervezeteiket. A bizottság azóta kétszer ülésezett, és úgy tûnik, hogy most már körvonalazódtak a fontosabb tételek.

– Dorin Florea polgármester a költségvetés kapcsán megjegyezte, hogy a pénzügyi törvények miatt az idén kevesebb jövedelemre számíthat a város, így szûkösebb költségvetésbôl kell majd megélni.

– Ez valóban így van, nem lesz látványos bevételnövekedés, ezzel szemben több a kiadás. Az állandó költségek mellett elôre nem látottak is adódtak, mint például a közösségi rendôrség létrehozásával járó költségek, de az idén kell kifizetni olyan adósságokat is, amelyek a korábban felvett kölcsönök törlesztését jelentik. Ilyen az Unirii negyedben korszerûsített kazánház munkálatainak a kifizetése. Ezenkívül a tavaly a helyi közszállítási vállalat lízingelt 20 autóbuszt, ennek a részletét is az idéntôl kell törleszteni. Ezzel szemben nem nônek a bevételek. Szociális meggondolásból az adókat sem emelhettük, csak az inflációs rátával egészítettük ki.

– Annál inkább meg kell gondolni, mire költenek.

– Valóban, a költségvetési bizottság úgy döntött, hogy beruházási tervekre nem költünk, csak a megvalósíthatósági tanulmányokra. Amennyiben ezek indokolttá teszik, akkor a költségvetési tartalékalapból használunk fel annyit, amennyi a fontosabb tervek megvalósítására szükséges. Emellett természetesen ösztönözzük a polgármesteri hivatalt, hogy további bevételi lehetôségeket kutasson fel.

– A polgármester legutóbbi sajtótájékozatóján elmondta, hogy találkozott dr. Kelemen Atillával, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnökével és Borbély László területfejlesztési és lakásügyi miniszterrel, akiket tájékoztatott a városfejlesztési tervekrôl. Az RMDSZ politikusai megígérték, hogy mind a helyi tanács RMDSZ-frakciója, mind a minisztérium támogatják az elképzeléseket. Mirôl is volt szó konkrétabban?

– A helyhatósági választások után néhány hónappal az RMDSZ nyilatkozatot tett közzé, amelyben már akkor jelezte, hogy egyes nagyobb városfejlesztési terveket támogatunk. Az említett találkozón a miniszter, illetve az RMDSZ megyei szervezetének elnöke nem tett mást, mint azt, hogy megerôsítette ezt a szándékot, és ezen belül természetesen konkrét elképzelésekrôl is tárgyaltak. Ezek között volt a városi közlekedést tehermentesítô terelôutak kérdése. Mint ismeretes, efölött vita van, mert frakciónk nem a polgármester által szorgalmazott, Somostetôn átvezetô út megépítését támogatja. Egyetértünk ugyanakkor az ipari park létesítésével, fenntartjuk a polgármester azon elképzelését, hogy a hadsereg által korábban használt, de már fölöslegessé vált épületek – s itt konkrétan a Vár sétányon levô katonai egységrôl van szó – kerüljenek a város tulajdonába. Hasonlóképpen a sportlétesítmények, például a stadion, a Május 1. strand, vagy akár a gázvállalat tulajdonában levô komplexum. Ez utóbbit, mivel magáncég birtokában van, már csak megvásárolni lehet.

– Mi lesz a lakásépítéssel?

– Az említett találkozón Borbély László biztosította a polgármestert, hogy lakásépítési szándékait teljes mértékben támogatja a tárca. Ha van szabad földterület, és a város vállalja, hogy kiépíti a tömbházak infrastruktúráját, akkor az ANL-program folytatódhat. Emellett a minisztérium felkarolhatja a romáknak szánt lakások építését a Hidegvölgyben.

– A költségvetés tükrében lesz-e valamilyen látványos változás a városban?

– A megszokott kiadások mellett iskolajavítás, karbantartás, útjavítás, ipari zóna létrehozása, parkok létesítése, sportbázisok felújítása – nem lesz nagyméretû változás a városban. Talán számíthatunk arra, hogy újabb tömbházak lesznek, s megkezdik a Kövesdomb fölötti villanegyed építését is, így rendezhetjük azoknak a sorsát is, akik az elállamosított lakásokból kell majd kiköltözzenek. Remélhetôleg több jut a sportra és a kultúrára. Folytatjuk a helyi közszállítási vállalat jármûparkjának a felújítását és az idén további 10 autóbusz vásárlását tervezzük.

– A város egyik szégyenfoltja a fôtér közelében levô aluljáró, amelyet ide s tova több mint 15 éve építenek. Mikor fejezik be a munkálatokat?

– Az aluljáró környékének rendezésére még a 2005-ös költségvetésben elkülönítettünk pénzt, a munkálatok az idôjárás miatt álltak le. Szerzôdésünk van a kolozsvári Matrix céggel a Sora üzletkomplexum megépítésére. Ennek terveit és a kivitelezéshez szükséges módosításokat decemberi tanácsülésünkön elfogadtuk. Az úthálózatot a polgármesteri hivatal saját költségvetésbôl kell majd rendezze, erre is van pénz. Így amennyiben nem elég a 2005-ben elfogadott keret, akkor ezt kiegészíthetjük a költségvetési tartalékból. Remélem, hogy 2006-ban végére elkészül az üzlet és az utat is rendbe tehetjük.

– Dorin Florea ennél többet ígért. Parkolóházak építését említette, s konkrét lépéseket helyezett kilátásba a peremvárosi övezet (metropolitan zóna) kialakításában.

– Mindkét kezdeményezést támogatjuk, hiszen mind a parkolóházak építése, mind a környékbeli települések városiasítása az RMDSZ ötlete volt. Az utóbbiban pedig Csegzi Sándor alpolgármester ért el jelentôs eredményeket. Hogy a polgármesternek határozottabb ígéretei vannak, talán annak is tulajdonítható, hogy most a Demokrata Párt tagjaként aktivál. Ez remélhetôleg változást hoz a magatartásában, együttmûködési készségében.

– Ha már a költségvetésrôl beszélgetünk, végül számszerûsítsük, ami már most, a tanácsülés elôtt biztosan tudható.

– A város 2006-ra tervezett bevétele 1700 milliárd (régi) lej. A polgármesteri hivatal és az intézménynek alárendelt egységek fenntartására és mûködtetésére 110 milliárdot szán, a tanügyi intézetek karbantartása, az oktatók javadalmazása 610 milliárdba kerül, az egészségügyre 11, a kultúrára 11, a szociális intézmények fenntartására 85, a lakásépítésre 22, a közszállításra 36 (ezenkívül szállítási díj támogatásra 37), közvilágításra 31, közterületkezelésre 68, környezetvédelemre 70, útjavításra 25, fûtéspótlékra pedig 160 milliárd lejt költünk 2006-ban.

Kereken fél milliárd dollárt fordít a Világbank a madárinfluenza elleni harcra – vált ismertté Washingtonban.

Az 500 millió dollár elsô kedvezményezettje Jim Adams világbanki alelnök szerint Kirgizisztán lesz, amely azonnali segélyként 5 millió dollárhoz jut, hogy "felfegyverkezhessen" a járvány elleni küzdelemre. "Megfelelôen rugalmasak vagyunk ahhoz, hogy minden országgal tárgyaljunk az esetleges pénzügyi segélyrôl" – nyilatkozott az alelnök.

Jim Adams ugyanakkor derûlátásának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a jövô hétre tervezett nemzetközi adományozó konferencia Pekingben hasonlóan bôkezû lesz, s további 1 milliárd dollárt teremt elô a madárinfluenza leküzdését célzó erôfeszítések támogatására. Az ENSZ szerint egyébként a dolgok jelenlegi állása szerint 1,4 milliárd dollárra van szükség a madárinfluenza világméretû terjedésének megfékezésére.

A Világbank alelnöke szerint rendkívül fontos, hogy a bank minél gyorsabb segélyeket ajánlhasson fel. A madárinfluenza villámgyors törökországi terjedése bizonyíték arra, hogy minden késedelem nélküli cselekvésre van szükség – jelentette ki Jim Adams.

A Világbank becslése szerint a járvány esetleges világméretû elterjedése egy év alatt mintegy 800 milliárd dolláros kárt okozhat.

Országos járványkészültségi tervet fogadott el csütörtökön a bolgár kormány a madárinfluenza emberek közötti terjedésének megakadályozására, Horvátország az ellenôrzést fokozza határain.

A bolgár tervre 3,7 millió levát (1,8 millió dollár) irányoztak elô, jelezve a fokozódó nyugtalanságot a szomszédos Törökországot sújtó betegség miatt. Az intézkedések lényege a bolgár piacra kerülô szárnyasok fokozott állategészségügyi ellenôrzése és vírusölô szerek felhalmozása.

Horvátország bejelentette, hogy fokozzák a Törökországból érkezô utasok és csomagok és az onnan kiinduló átmenô forgalom ellenôrzését. Külön figyelmet szentelnek a személyes poggyászban lévô, saját fogyasztásra szánt állati eredetû termékeknek, kivéve a felbontatlan csomagolásúakat.

A kormány csütörtökön azt tanácsolta a polgároknak, hogy ne utazzanak Törökországba, csak sürgôs esetben. A kabinetnek a madárinfluenzával is foglalkozó ülésérôl tájékoztatva Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök kijelentette: "nincsenek súlyosan nyugtalanító okok, de mégis jobb óvatosabbnak lenni".

Törökországban csütörtökön tizennyolcra emelkedett a bizonyítottan madárinfluenzával fertôzött emberek száma, közülük hárman haltak meg – erôsítette meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

Guenael Rodier, a WHO törökországi missziójának vezetôje közölte, hogy Ankarában végzett laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, miszerint egy harmadik gyermek – egy 11 éves kislány – is a H5N1 vírus okozta fertôzésben halt meg a múlt héten a kelet-törökországi Dogubeyazit faluban. Két, ugyancsak elhunyt kamaszkorú (14, illetve 15 éves) fivére szervezetében már korábban kimutatták a kórokozót, Hülya Kocyigit halálának oka azonban eddig tisztázatlan volt.

A másik két új fertôzött szintén szárnyasok szoros közelségében élô kisgyermek, de egymástól távol, az ország két különbözô, délkeleti tartományban, Siirtben és Sanliurfában laknak. Az egyik egy 4 éves, a másik pedig egy mindössze 1 éves gyermek, állapotuk stabil.

(MTI) – Az európaiak az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé akarják vinni az iráni atomügyet – vált ismeretessé Berlinben, miután Németország, Franciaország és Nagy-Britannia, azaz az EU-trojka külügyminiszterei Javier Solana európai uniós kül- és biztonságpolitikai fôképviselôvel együtt konzultációt tartottak a német fôvárosban.

Frank-Walter Steinmeier, a német diplomácia vezetôje a tanácskozás után bejelentette, hogy szükségesnek tartják az ENSZ Biztonsági Tanácsának bevonását, miután a Teheránnal folyó tárgyalások "holtpontra" jutottak.

Az ENSZ BT bekapcsolásáról szóló döntést formálisan a Nemzetközi Atomenergia- ügynökség (NAÜ) kormányzótanácsának kell meghoznia, ezért az EU-trojka javasolja a rendkívüli kormányzótanácsi ülés összehívását. Az Európai Unió nevében Németország, Franciaország és Nagy- Britannia hosszabb ideje tárgyalásos úton igyekszik elérni, hogy Irán ne tegyen szert nukleáris fegyverre. Brit közlés szerint az Európai Unió képviselôi a jövô hét elején Londonban akarnak találkozni az oroszokkal, a kínaiakkal és az amerikaiakkal, hogy egyeztessék a további lépéseket.

Franciaországon és Nagy-Britannián kívül az Egyesült Államok, Oroszország és Kína is az ENSZ BT állandó tagja, s úgy tûnik: Moszkva és Peking sem zárkózik el már az elôl, hogy az atomvitával a világszervezet is foglalkozzon.

Lapvélemény

(MTI) – "Vízumba zárt szabadság" címû, kritikai hangvételû írásában értekezik pénteken a nemzeti vízum bevezetésérôl és Magyarország nemzetpolitikájáról a Magyar Szó címû újvidéki napilap munkatársa.

A cikk szerzôje, Talpai Lóránt azt firtatja, hogy mit kellett egyáltalán kidolgozni a nemzeti vízumon, hiszen az okmány megszerzésének feltételei megegyeznek a magyarországi tartózkodási engedély kritériumaival. A nemzeti vízum "nemzetstratégiai lehetôségeket nem nyújt", néhány család kapcsolattartásától és a diákok zökkenômentes utazásától eltekintve tartalmilag nem elônyös, ezért a hatályba lépésének idejétôl totális az érdektelenség iránta.

"A kérdés csak az, hogy a jelenlegi kormány szándékosan nézi a határon túlra szakadtakat inkompetensnek a saját státusuk és helyzetük megítélésében, amikor egy olyan dokumentumot akar bevezetni, amely ugyanolyan nehezen szerezhetô meg, mint a legális magyarországi tartózkodási engedély, és még munkát sem lehet vállalni vele, a szabad utazásról, határátlépésekrôl nem is beszélve" – írja Talpai. A szerzô szerint közismert, hogy Magyarországnak még európai mércével mérve is az egyik legszigorúbb bevándorlási törvénye van, amely éppúgy sújtja a határon túli magyarokat, mint a távolról jött kínaiakat vagy más népeket. Talpai feltételezi, Magyarország "olyan mértékben van még mindig az egyenlôség szlogen mellett, hogy kimondja: lényegtelen a származás, nyelvismeret, közös történelem, közös kultúra és lényegtelen Európa is, mint közös hagyaték".

A szerzô szerint "még fájóbb, hogy eltelt egy újabb, nemzetstratégiai szempontból elpocsékolt év, amelyet az anyaország az újév után is hasonló hozzáállással folytat, mint eddig, mivel öt évre elôre megoldottnak tekinti a határon túli magyarság ügyét, amikor a schengeni rendszer be sincsen vezetve".

(MTI/dpa) – Ôszinte és nyílt párbeszédet sürgetett az Egyesült Államokkal washingtoni látogatásának nyitányaként helyi idô szerint csütörtök este Angela Merkel német kancellár.

Tekintélyes amerikai és külföldi vendégek elôtt tartott elôadásában Merkel annak a nézetnek adott hangot, hogy a vitás kérdésekben – mint fogalmazott – ôszinte és nyílt párbeszédre van szükség. A német kancellár ezzel összefüggésben utalt a terrorizmus elleni harc eszközeirôl kirobbant vitára, s úgy vélekedett, hogy mind Berlin, mind Washington ezen a téren egyfajta "tanulási folyamaton" megy keresztül. Az iráni atomválságról szólva a német kancellár hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az államok közössége egységesen lépjen fel Teheránnal szemben. Angela Merkel pénteken kezdte meg hivatalos tárgyalásait George Bush elnökkel.

(MTI) – A múlt héten zárult 2006-os Las Vegas-i szórakoztató elektronikai kiállításon (Consumer Electronics Show, röviden CES) bemutatták a jövô "legokosabb" szórakoztató készülékeit, amelyek szoros szimbiózisban mûködnek majd a számítógépek és a mobiltelefonok legújabb generációjával.

A Logitech Harmony 895 nevû távirányító például egy komplex házimozirendszer minden egységének a távolból parancsolni tud, még azoknak is, amelyekre nincs közvetlen "rálátása", akár zárt ajtókon keresztül is.

Az új vezeték nélküli mobil fejhallgatók lehetôvé teszik, hogy egyetlen gombnyomással választhasson használója a kedvenc zeneszáma és egy konferenciabeszélgetés között. A kábelek nélküli fejhallgatón lévô gombokkal felvehet a készülék gazdája egy beérkezô hívást, beállíthatja a zenelejátszás paramétereit és mindehhez meg sem kell érintenie a telefonját.

Az újfajta lézeres egereket, webkamerákat és fejhallgatókat is kipróbálhatták a látogatók a manapság legfelkapottabb internetes kommunikációs szoftverekkel együtt.

A nagyteljesítményû és hordozható multimédiás hangszórók és fejhallgatók az eddigieknél sokkal többet hoznak ki a már otthon meglévô digitális zenegyûjteményekbôl és filmekbôl.

Lapunk csütörtöki hasábjain (2006. január 12.) Magyari Károly sérelmezi, hogy néhai atyjának emlékét megsértettem volna. Ha így lenne, t. Magyari úr, megkövetem Önt, dehogyis akartam én az Ön édesapjának emlékét besározni. Ennyit a személyes dolgokról.

Van viszont egy kis bökkenô a Replikában, amelyet már a történész és kortanú sem hagyhat elsikkadni. Azt írja: "Tudomására szeretném hozni, hogy az én apám is rendôr volt (törzsôrmester) és neve ott szerepel az emléktáblán (Csíkszeredában a hét név között, M. C.), aki becsülettel ôrködött ... , hogy e táj lakói békében és biztonságban éljenek." Majd odébb a válaszíró megadja a halál dátumát is: "szolgálata teljesítése közben érte a halál. 1974. május 23-án orvul egy semmirevaló gazember halálosan megsebesítette."

1. Az 1948-1989 között a rendôr kifejezésnek nem volt jogi létalapja Romániában. (Le sem volt írható a nyomtatott sajtóban.) Az ilyen egyenruhások neve milicista volt, amelynek magyar megfelelôje, a karhatalmista pontosan megfelelt az intézmény és a rendszer céljainak. Azaz a hatalmat kellett védenie bárkivel szemben, a pártállam hatalmát és a közrendet kellett felügyelnie. A szocialista állam és rendszer kiemelte, hogy nem kívánt közösséget, folytonosságot vállalni a korábbi rendôrséggel (politia), ezért is változtatta meg az intézmény nevét és jellegét és tartotta fenn azokat 1989-ig. A szocializmus szolgálatára esküdött fel minden milicista. Eközben természetesen fel kellett vennie a harcot a köztörvényes bûnözôkkel is. Azt nem tudom, ki volt az Ön atyjának gyilkosa, ezért errôl nyilatkozni részemrôl felelôtlenség lenne és bocsánatkérésem továbbra is fennáll.

2. Ami édesapjával történt azonban, nem rendszerváltó tett. Márpedig a közszolgálati televízió híradója szerint (ahonnan hírem forrása származik) 2005. december 21- én az elesett rendôrök csíkszeredai emlékmûve elôtt tisztelegtek. Lehet, hogy nem volt pontos a hír, de így mindenképpen megtévesztô, ezért is tûztem tollam hegyére.

Elôttem van indoklás nélkül a csíkszeredai városi tanács 138/1998. sz. határozata, amelyben a tanács nem szavazta meg, következésképpen nem bocsátott ki építkezési engedélyt egy olyan emlékmû felállítására, amit a román rendôrség kezdeményezett, s amelynek tárgya "Monumentul Eroilor Ministerului de Interne, cazuti în judetul Harghita la 22 decembrie 1989" lett volna.

A csíkszeredaiak kollektív emlékezte szerint 1989 decemberében senki nem esett el Hargita megyében a forradalmárok közül vagy a másik oldal védelmében loco. Az Ön édesapja 1974-ben halt meg. Ami mégiscsak 15 évvel korábban történt.

3. Ez a megemlékezés, amelyben Ön teljesen vétlen, olyan volt, mintha a román hadsereg napján, október 25-én az aradi vértanúkhoz (október 6.) vonulnának ki a fegyveres erôk képviselôi. Hiszen ezek is, azok is egyenruhások, katonák, emezek és amazok is elestek, mindkét évforduló októberben van, s annak alig van jelentôsége, hogy egyike 1848/1849-re emlékeztet, a másik meg 1944-re utal. Közel száz esztendô eltérés.

4. Különben azért annyit megtehettek volna az emlékmûvet megrendelôk, a vésnöknek utasítást adók, az emléktáblát feliratozók, hogy legalább a hôsi halálban visszaadják az Ön atyjának vélhetôen a Károly nevet, a mondott C-vel kezdôdô anyakönyvi, szolgálati alak helyett. Már amenyire még magyarnak érezzük magunkat a közös örök Erdélyben...

Tisztelettel és fejcsóválva maradok,

A tankönyvkérdés többnyire a tanévkezdés körüli hercehurca idején kerül napirendre. Jelentôségében azonban olyan súlyú ez a probléma, hogy az év bármely periódusában aktuálisnak tekinthetô. Noha az alternatív könyvek megjelenésével kezdôdô káosz ma már normalizálódott, a kiadványok körüli bonyodalmaktól mindmáig tart a tanévkezdô diák, szülô, pedagógus. Milyennek látja a helyzetet Dáné Károly az Országos Tankönyvkiadó vezérigazgatója? Tôle érdeklôdtünk idei kilátásokról, hiányosságokról, nehézségekrôl.

– A 2005/2006-os tanévre 50 körüli az újonnan megjelent, magyar nyelvre lefordított könyvek száma, ezekbôl az Országos Tankönyvkiadó 12 kiadványt vállalt el. Alternatív tankönyvekrôl van szó, a líceumi tizedik osztályos tanulók számára nyomtattuk ôket. A szóban forgó tizenkettôn kívül a többi kiadványt különbözô cégek – bukaresti, erdélyi kiadók – vállalták el. Az idei tanévre új tankönyvek csupán a tizedik és harmadik osztályos diákok számára készültek – a harmadikosok csak magyar nyelven íródott kiadványokból tanulnak, számukra román nyelvbôl fordított könyv nem jelent meg. A harmadik osztályosoknak szánt könyveket azonban nem a kiadónk adta ki. A tizedikes könyvekbôl a fordításokon kívül egy magyar nyelven írott is megjelent, ez vallási tematikájú, református tankönyv – mondta a vezérigazgató. Ami a többi könyvet illeti, azok utánnyomások, a fentebb tárgyaltak viszont vadonatúj, az idei tanévig meg nem jelent tankönyvek.

– Gondok voltak a fordításokkal, az idei évben sikerült kiküszöbölni, vagy legalábbis lecsökkenteni a hibák számát?

– Azok a bizonyos, elhíresült fordítási gondok egy félreértett nyilatkozat következményei. Valóban voltak szarvashibák, de azok a kinyomott és az országba szétküldött kiadványokban már nem kerültek bele. A közismert, Marea Britanie – Brit tenger balhé egy készülôfélben levô könyvnek a piszkozattérképen szerepelt, nagyszériás nyomtatásba soha nem került. Ami a mi, idei tanévre kibocsátott könyveinket illeti, negatív visszajelzést mindeddig nem kaptunk, pedig tavaly decemberben jelentek meg, és azóta minden megyébe kiszállították ôket. Valamivel késôbb sikerült ugyan kinyomtatnunk ôket, ennek azonban oka van: az RMDSZ Közoktatási Tanácsának sikerült elérnie, hogy minden, magyar nyelven megjelenô tankönyvet csak külsô véleményezés után lehet ezentúl kiadni. A független véleményezôk pedig igényes munkát végeztek, és ez idôbe került. Így késtünk a megjelenéssel, a minôség szintje viszont igencsak megemelkedett. Ugyanakkor segédkönyveken is dolgozni kezdtünk, amelyek megjelenése nagy meglepetés lesz majd. Errôl többet most nem szeretnék mondani. Annyi azonban bizonyos, hogy a magyar irodalommal kapcsolatos kiadványokról van szó, amelyek a 2006-os év folyamán megjelennek, és amelyek megírását kitûnô szerzôk, közremûködôk vállalták el.

– Nyilván mégis vannak hiányosságok az idei tankönyvkiadás terén...

– Mindenhol vannak hiányosságok, ahol nem szigorúan meghatározott rendszer szerint tanulnak a diákok, mint volt az a kommunista rendszer idején. A gondokkal kapcsolatosan elmondanám, jelenleg talán legnagyobb problémánk, hogy a kiadó szerkesztôségén belül nincsen egy állandó, magyar anyanyelvû munkacsoport. Így kénytelenek vagyunk külsôsökkel dolgozni. Másrészt a minôségi javulás ellenére azért csak meg-megjelennek hibák, amelyeket nem szeretnénk a könyvekben látni. És végül: az egész tankönyvszakma nagy nehézségekkel küszködik. Az ingyenes, tehát az iskolákban ingyen szétosztott könyveket rendkívül alacsony áron vásárolja meg a minisztérium. Példának okáért, a harmadik osztályosoknak szánt, román nyelvû, színes, 128 oldalas matematikakönyvet 29 ezer régi lejért veszik át. De van olyan is, amelyet 11 ezer, van olyan, amelyet 18 ezer lejért vásárolnak meg. Ennyire kis összegbôl nagyon nehéz könyvet kiadni, ütôképes csapatot összehozni, hiszen melyik fiatal, egyetemet végzett hölgy vagy úr dolgozik szívesen ennyi pénzért? Ráadásul a nehéz anyagi helyzet elôbb-utóbb óhatatlanul a minôség romlásához vezet. Mindennek ellenére azonban elmondhatom: ha nem is vagyok elégedett, a helyzetet tudomásul vettük, igyekszünk minôségi kiadványokat megjelentetni, egy dolog pedig biztos – a 2005-ös könyvek jobbak, mint a 2004-esek, a 2006-osok pedig jobbak, mint a 2005-ösök. Reméljük, ez a tendencia a jövôben is megmarad.

A kormány nemrégiben 50 százalékkal növelte a saját hôközpont beszerelésére nyújtott anyagi támogatás értékét azon kis jövedelmû családok számára, amelyek földgázt használnak a lakásuk fûtésére. A múlt év végén könnyítésképpen a kormány leegyszerûsítette azt a procedúrát, amely során e támogatáshoz hozzá lehet jutni.

Miután december elején 50 százalékkal megnövelte a saját hôközpont beszerelésére nyújtott anyagi támogatás értékét, amely immár 15 millió lejre emelkedik egy hôközpont esetében, a kormány múlt év végén újabb rendelettel módosította az eljárást, aminek következtében hozzáférhetôbbé válik a támogatás a kis jövedelmû családok részére. A földgázt használó kis jövedelmû családok, amelyek e kormányprogram keretében a csempekályhákat cserélnék le saját hôközpontra, eddig csak olyan, kazánokat forgalmazó és szerelô cégekhez fordulhattak, amelyek rendelkeztek mind a kazánokat ellenôrzô országos felügyelôség, vagyis az ISCIR, mind pedig a földgáz használatát szabályzó országos hatóság, az ANRGN engedélyével. Az igénylôk a területi munkaügyi igazgatósághoz kellett benyújtsák a dossziét, amelynek a típusnyomtatványon és a kedvezményre való jogosultságot bizonyító iratokon kívül tartalmaznia kellett a gázszolgáltató által alkalmazott szerelési mód leírását valamint a szerelésnek egy fenti engedélyekkel rendelkezô cég által elkészített tervét. Mivel azoknak a cégeknek a száma, amelyek mindkét hatóság engedélyét birtokolták, nagyon kicsi, olyannyira, hogy az ország megyéinek közel felében egyetlen ilyen cég sem mûködik, a támogatást igénylô családoknak nehézségekbe ütközött megtalálni azokat a vállalatokat, amelyek a fenti engedélyekkel rendelkezzenek. A december 23-i kormányrendelet eltörli a kettôs engedélyezés szükségességét, az elkövetkezôkben tehát bármelyik, ISCIR engedéllyel rendelkezô céghez fordulhatnak a jogosultak. A becslések szerint a kormánytámogatásra mintegy 200.000 család jogosult, ennek ellenére a program indításától eltelt néhány hónap alatt mindössze 120 igénylést nyújtottak be.

Járom az utat

... a marosvásárhelyi fôtéren, ahol ma a Ferenc- rendi barátok lebontott templomának megmaradt tornya idézi a múltat. A korabeli feljegyzések szerint a templommal szemben állott 1919-ig Josef Bem szobra.

Bem 1795-ben született a lengyelországi Tarnowban. Részt vett a lengyel szabadságért vívott küzdelemben, amit a zsarnokság vérbe fojtott. A halálos ítélet elôl külföldre menekült, majd 1848-ban felajánlotta szolgálatát Kossuth Lajosnak, aki a tapasztalt katonát az erdélyi hadsereg fôvezérének nevezte ki.

Bem sikeres harcokat vív az osztrák seregek ellen 1848 decemberében Csucsán, Désen, Bethlenben, Besztercén és december 25-én bevonul Kolozsvárra.

Marosvásárhelyen is több alkalommal megfordul, ahol a Teleki-házban rendezte be a fôhadiszállását. Innen indult Moldovába, hogy a forradalom számára segítséget szerezzen. A leghíresebb csatáit Erdély területén Vízaknán (1849. jan. 31–febr. 4.), a piski hídnál (1849. febr. 7.) vívta. Fehéregyházán Lüdersz cári hadseregével szemben 1849. július 31-én, majd Temesváron 1849. augusztus 7-én csatát vesztett. Augusztus 13-án megtörtént a világosi fegyverletétel, a további ellenállás reménytelenné vált. Bem Orsován keresztül török földre távozik, ahol 1850. december 16-án, távol hazájától hal meg.

A marosvásárhelyiek nagyrabecsülték az 1848–1849-es magyar szabadságharc lengyel származású altábornagyát. A kiegyezés után (1867) elhatározták, hogy szobrot állítanak emlékére. Huszár Adolf szobrászmûvészt bízták meg a 3 m magas bronzszobor elkészítésével, melyet 1880. október 17-én a lengyel küldöttek jelenlétében a város fôterén le is lepleznek. Ez volt az elsô köztéri szobor a városban, amit 1919- ben ismeretlen tettesek ledöntöttek. A szobrot sokáig a városháza udvarán tárolták, ahonnan elszállították, azzal az ürüggyel, hogy Tarnowban, Bem szülôvárosában fogják felállítani. Erre sohasem került sor, a szobor nyomtalanul eltûnt. Talapzatának gránitköveit a városmajorban ôrizték, de annak felszámolása után, 1974-ben a Dózsa György utcai autószerviz udvarán levô gödröket tömték be velük, másrészt a Maros-gát alatti mederbe dobták be...

Ilyen dicstelen sorsra jutott annak az embernek a szobra, aki életét áldozta a népek szabadságáért.

Eljött az ideje annak, hogy Bem-szobor díszítse a város fôterét, de addig is a Posta utcát (ahol Bem fôhadiszállása volt) nevezzék el róla.

Fodor Sándor (S.)

Tízévesen, magától jött rá két thaiföldi gyermek – egy lány és egy fiú –, hogy elcserélték ôket születésükkor.

Bár nemük különbözô, mégis sikerült rögtön világra jöttük után a kórházban akkora zûrzavarnak kialakulnia, hogy végül a két család "rossz" gyerekkel tért haza. A szülészeten a kavarodást az okozta, hogy mindegyik anyuka a szülést követôen rosszul lett és elájult.

A gyerekek nôttek, növögettek, barátaik pedig kicsit gyanúsnak találták, hogy egyáltalán nem hasonlítanak családtagjaikra. A sors folytán ugyanabba az iskolába kerültek, megismerkedtek és beszélgetéseik során nemrégiben kiderült, hogy egyazon napon születtek. Ezek után ôk is gyanút fogtak, majd pedig szüleik, aminek DNS-vizsgálat lett a vége. Az eredményt a minap tudták meg: valóban elcserélték ôket egymással.

A szülôi párosok megegyeztek abban, hogy a két gyerekre bízzák a döntést, átigazolnak-e vér szerinti családjukhoz, vagy maradnak az eddiginél.

Újraellenôrzi a kivégzésre elôirányzott elítéltek ügyét az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI), hogy kiszûrje az ujjlenyomat-vizsgálók esetleges tévedéseit, az USA Today szerdai beszámolója szerint.

Az ellenôrzô felülvizsgálatot 18 hónapja kezdték meg, azt követôen, hogy az FBI elemzôi tévesen egy amerikai ügyvédnek tulajdonították a 191 halálos áldozatot szedô madridi robbantásos terrortámadások helyszínén talált ujjlenyomatot. A muzulmán hitre áttért oregoni Brandon Mayfieldet két hét után engedték csak szabadon, miután a spanyol rendôrség megállapította, hogy az ujjlenyomat valójában egy algériaié, aki kapcsolatban állt a terroristákkal. Az eset kínos helyzetbe hozta az amerikai szövetségi nyomozókat és ennek tanulságaként ellenôrzik újra az ujjlenyomat- elemzéseket.

Az FBI azóta 92 dossziét nézett át és tíz esetet talált, amelyben a Szövetségi Nyomozó Iroda szakértôi ujjlenyomat-vizsgálatot végeztek. Joseph DiZinno, az orvosszakértôi részleg felelôse elmondta, hogy eddig nem leltek hibára, de folytatják az ellenôrzô vizsgálatot, amelyet legalább egy hónappal az elôirányzott kivégzések elôtt elvégeznek.

Január hónapban országszerte összesen kilenc kivégzés idôpontját tûzték ki a halálbüntetést ellenzô Death Penalty Information Center nevû civil szervezet tudomása szerint. Az Egyesült Államokban jelenleg több mint háromezren vannak "halálsoron", de nem tudni, közülük hány esetében volt szerepe az ujjlenyomat-azonosításnak.

DiZinno hangsúlyozta, hogy az ujjlenyomat-azonosítás tudományos megalapozottságához nem férhet kétség, a feladat az emberi tévedés kiszûrése. Újra megvizsgálták az elemzôk munkáját mintegy száz börtönbüntetésre ítélt személy ügyében is, amelyben az ujjlenyomatokat az úgynevezett IAFIS számítógépes rendszeren futtatták le. Ez a program a helyszínen talált ujjlenyomatokat és egyéb, azonosításra alkalmas mintákat veti össze a világ legnagyobb biometriai adatbázisával. Az IAFIS adatbázisa egyebek között 47 millió személy, bûnözô, gyanúsított és mások, köztük leszerelt katonák ujjlenyomatait tárolja.

A szóban forgó ügyvéd, Brandon Mayfield ujjlenyomata úgy került az adatbázisba, hogy korábban a hadseregben szolgált. Az IAFIS ugyan további 19 személy ujjlenyomatait is "megzászlózta", az elemzô azonban Mayfieldet nyilvánította "találatnak", és következtetését két másik elemzô, majd egy konzultáns is megerôsítette. Az amerikai szövetségi nyomozók csak azután visszakoztak, hogy a spanyol rendôrség szembesítette ôket saját elemzésével.

Különleges, az idôszámításunk elôtt 250-bôl, a prekolumbiánus civilizációt megelôzô idôkbôl származó, fejlett társadalmi rendszerre utaló szöveget találtak a régészek Guatemalában.

San Bartolóban, a Las Pinturas piramis kôblokkjai között bukkantak a maja írásra, közölte William Saturno antropológus a Science címû tudományos folyóirat januári számában.

A követ, amelyen tíz festett jel látható, annak a helynek a közelében találta meg az antropológus, ahol korábban fölfedezte a maják legrégibb, festéssel díszített falát.

A tíz jel a maja szövegben a nemességet vagy az uralkodót jelölheti – mondta a tudós. Föltételezése szerint ez az írás egy hosszabb maja szöveg része lehet.

Az új-zélandi haditengerészet egyik felderítôgépét küldte az antarktiszi térségbe a japán bálnavadászok és a környezetvédô szervezetek hajói közötti csatározások megfigyelésére, de nem hajlandó hadihajót vezényelni a térségbe.

Chris Carter új-zélandi környezetvédelmi miniszter szerdán arra hivatkozva utasította el a Zöldek által egy fregatt odairányítására vonatkozólag beterjesztett kérést, hogy a haditengerészetnek nincs törvényes felhatalmazása a nemzetközi vizeken való akcióra.

A Greenpeace és egy másik, "A tenger pásztora" elnevezésû környezetvédô szervezet hajói december 21. óta igyekszenek zavarni a hat japán bálnavadász hajó tevékenységét a déli sarkvidék térségében.

A Greenpeace szervezet Arctic Sunrise nevû hajója vasárnap ütközött az egyik japán hajóval, de a koccanásnak nem voltak áldozatai és nagyobb károkat sem okozott. Paul Watson, a Greenpeace egyik régi tagja, aki "A tenger pásztora" szervezet alapítója is egyben, kedden kilátásba helyezte, hogy "megrohamozzák" a japán bálnavadász flotta hajóit.

Japán idôrôl idôre bírálat tárgya a bálnavadászat miatt, amelyet "tudományos kutatás" címén folytat. Az ilyesfajta fogás az egyedüli engedélyezett kivétel a Nemzetközi Bálnatanács által a kereskedelmi célú bálnavadászatra 1986-ban meghirdetett moratórium alól.

Japán nemrég bejelentette, hogy 2006-ban megkétszerezi a "tudományos" célból elejtendô bálnák számát.

Részleges arcátültetést hajtottak végre egy 38 éves nôn – mivel saját kutyája szétmarcangolta arca alsó részét –, s az illetô ma már az utcán jár anélkül, hogy bárki felfigyelne rá – közölte a sajtóval Bernard Duvauchelle, a sebész, aki megmûtötte.

"Nap mint nap kimegy az utcára, fedetlen arccal, bevásárol anélkül, hogy feltûnést keltene. Ez talán a legjobb bizonyítéka a társadalomba való tényleges visszatérésnek. Igaz, ha valaki figyelmesen nézi, észreveheti, hogy valami nem stimmel, de ez nem változtat a lényegen. Egy bizonyos kifejezôkészség fokozatosan visszatér. Mi a folyamatot három-hat hónapra becsüljük, és még csak másfél telt el" – mondta el az amiens-i kórház sebésze a Le Courrier Picard címû tartományi lapban.

A világpremiernek számító részleges arcátültetésre azt követôen került sor, hogy a nô arcának alsó részét szétmarcangolta saját kutyája. A kórház figyelemmel követi gyógyulását, s továbbra is tervez szövetminta-vételt, tekintettel az átültetett arcrész kilökésének veszélyére.

A novemberben végrehajtott részleges arcátültetés vitát váltott ki Franciaországban, a francia orvosi kamara országos vezetôsége bírálta a mûtét körüli nagy, szerinte "szervezett" hírverést, véleménye szerint a mûtéttel kapcsolatban közreadott egyes képek "kíméletlen, látványos és morbid" jellegûek voltak.

Feltételezhetô azonban, hogy az arcátültetés technikája tovább fejlôdik. Egy brit orvos csoport december közepén bejelentette: megszerezte az engedélyt ahhoz, hogy olyan jelentkezôket keressen, akiken végrehajthatják az elsô teljes arcátültetési mûtéteket, és Kínában és az Egyesült Államokban is alakultak sebészcsoportok ilyen mûtétek elvégzésére.

A bálnák "különbözô nyelveken beszélnek", így a csendes-óceáni tengeri emlôsök aligha értik meg az Atlanti-óceánban élô fajtársaikat, s a Chile partjainál tanyázó cetek nehezen juthatnak közös nevezôre a Déli-sark közelében lévôkkel.

David Mellinger, az oregoni állami egyetem kutatója a csendes- óceáni bálnák és óriás ámbrás cetek által kiadott hangokat tanulmányozta. A "hallgatózást" a víz alatt telepített földrengés-regisztráló rendszer tette lehetôvé, amely a tengeri emlôsök párbeszédét is felvette – olvasható a Lenta címû orosz hírportálon.

Mint kiderült, a tengeri emlôsök "beszéde" csattogásból, füttyökbôl és alacsony frekvenciájú búgó hangokból áll, ám az északi és déli populáció egyedei különbözô arányban "keverik" a hangokat, s különbözô lehet a "beszéd" frekvenciája is.

A tengeri emlôsök a hangok egy részét tájékozódásra használják, viszont a többit kommunikálásra, s a kutató a legbonyolultabb "dallamokat" a párzási idôszakban regisztrálta.

A rövid idôszakot jelezzük így. Mondjuk azt is a bennünket sürgetônek: csak egy másodperc! Ennyi valóban csak töredéke a megállíthatatlan idônek, ám téved, aki azt hiszi: egy pillanat nem elég ahhoz, hogy akár sorsdöntô események kezdôdjenek és fejezôdjenek is be tartama alatt.

Átlagosan mintegy 2,5 milliárd másodpercre szabott az emberi élet. Ennyi – Shakespeare szavaival – a "kimért idô", mialatt létünk tûnôdve elvándorol a végsô szótagig. Mérhetetlenül nagy szám ez, ha azonban egyetlen másodpercet kimerevíthetnénk, alaposan meglepôdnénk, látva, hogy mi minden történik a világon a perc hatvanad részében.

Ennyi idô alatt – statisztikai átlagban – lezajlik 1,5 temetés, eladnak 2 Barbie-babát, rágyújtanak 12 ezer 600 cigarettára, legyártanak 4,5 autót, megsemmisítenek 2 ezer négyzetméter erdôt. Ugyancsak egy másodperc alatt Paul McCartney 13 fontot keres, a Boeing 747-es repülôgép pedig 611 métert repül. A hang édesvízben csaknem másfél kilométert (pontosan 1482 métert) tesz meg másodpercenként (levegôben csak alig negyedennyi a terjedési sebessége).

Mi mindenre elég egy másodperc? Például arra, hogy három átlagos DVD-film jusson át a világhálón Los Angelesbôl Pittsburghbe. Ezt az internetes sebességrekordot a California Institute of Technology (CIT) kutatóinak sikerült felállítaniuk. Olyan nagy sebességû kapcsolatot létesítettek, hogy másodpercenként nem kevesebb, mint 101 gigabájtnyi adatot "vittek át" egyik városból a másikba. Az ezt megelôzô rekordot szintén a CIT kutatói állították fel egy évvel korábban, csak akkor még az elôzô adatmennyiség negyed részét sem sikerült egyetlen másodperc alatt továbbítaniuk.

A világûrben néhány óriáscsillag vasból álló magja a Napnál valamivel nagyobb tömegû, gyorsan forgó neutroncsillaggá zsugorodott. Ezek egy másodperc alatt több százszor megfordulnak saját tengelyük körül, rádióhullám- nyalábokat bocsátva ki magukból (a Földön végigsöprô szabályos energia-impulzusok, az úgynevezett pulzárok hihetetlenül pontos órának is tekinthetôk).

Szervezetünkben egyetlen másodperc alatt egymillió sejt halhat el és ugyanennyi képzôdhet (ezt az egészséges állapotot hívjuk homeosztázisnak). Ugyanennyi idô alatt, azaz egy másodpercenként a Földön tíz ember betegszik meg maláriában, többnyire gyermekek (a halálos áldozatok száma évi 11 millió).

Sok embertársunk szíve éppen másodpercenként ver egyet, a rendszeresen futó ember alappulzusa ennél is alacsonyabb. (A szív mûködését a szinuszcsomó irányítja, innen indulnak el azok az ingerek, amelyeknek hatására a testünk motorja percenként 60-90-et dobban.) A szabályos pulzus 72 körül van. A Váci Mihály megverselte százhúszat verô szívrôl egy ritkán elôforduló betegség juthat eszünkbe, amikor a rohamokban jelentkezô szapora szívverés több mint 140-es pulzusszámot okoz.

A fényképezés és a sport világában a másodperc igen hosszú idô, ezért tovább darabolják az alapegységet. Néha századmásodpercek döntenek el bajnoki helyezéseket. Van olyan fotómasina, amely a szekundum kétezred részére szûkíti az exponálást. A különbözô tudományágak tovább aprítják a porszemet. Fizikából ismeretes fogalom a nanosecundum (a másodperc ezredmilliomod része).

Ha növeljük a másodpercek számát, négyig sem kell elérnünk, hogy azt tapasztaljuk, egy nyitott Lamborghini sportautó a starthelyzetbôl ennyi idô alatt gyorsul 100 kilométer/óra sebességre. Öt másodpercenként születik egy csecsemô valahol a világon.

Egy pillanat – szoktuk mondani erre a parányi idôegységre. A szóban benne van a pillantás, a szem pislogásszerû lehunyása. S bizony, sok kicsi sokra megy: egy átlagos ember annyit pislog naponta, mintha szemét 30 percig folyamatosan csukva tartaná.

Egy pillanat – szoktuk mondani akkor is, ha valakitôl parányi haladékot kérünk. Olykor ez percekre is elhúzódik, mint azon a tréfás cédulán, amelyet egy üzlet bezárt ajtaján olvashattak el a kívül rekedt vásárlójelöltek:
"Reggelizni mentem. Ha nem jönnék 12.30-ig, akkor ebédelni is."

Pillanatnyilag: ez már csalóka idôtartam- megjelölés, gondoljunk csak erre a hírfoszlányra: "az egészségügyi szakmák között pillanatnyilag egynél sem kötelezô a mesterlevél fokozat megszerzése."

Egy másodpercbôl harminc – fél perc – pedig már olyan nagy idô, hogy a Nemzetközi Csontritkulás Alapítvány adatai szerint Európában minden 30. másodpercben bekövetkezik egy csontritkulásos eredetû törés. Fél perc mûélvezetre is elég: Samuel Beckett 1970 áprilisában bemutatott "Breath" (Lélegzet) címû darabja mindössze 30 másodpercig tartott, színészek és dialógusok nem szerepeltek benne. Pedig akár többszavas párbeszédre is elegendô lett volna a játékidô, hiszen egy másodperc alatt vígan kimondható egy szó, óra híján sokan ezért számolással szoktak mérni rövidebb idôintervallumokat.

A kiegyezés korában a szónokok percenként csak 30-40 szót mondtak ki – ah, régi szép idôk! –, egy nemzedékkel ezelôtt a köznapi beszéd sebessége percenként 60, azaz másodpercenként egy szó volt, ma pedig átlagosan 80. Hadar a világ. Kereskedelmi rádiók mûsorvezetôi járnak elöl a nem éppen jó példával. Fiatalok, hová siettek? Az átlagosan két és fél milliárd másodpercre szabott élettel miért éppen a mikrofon elôtt fukarkodtok?

Juhani Nagy János

Régen, amikor szólásokat, közmondásokat hallottam, nem nagyon gondolkodtam el rajtuk. Mostanában kezdtem felfigyelni mély jelentésükre, bölcs tartalmukra és megértettem mondanivalójukat, azt, amit az úgynevezett közhelyek palástja takar. Felgyorsultak életem eseményei, sok minden történt és érdekes módon a magyar szólások egyszerû szavai mögött megtaláltam azt, amit mindannyian megszívlelhetünk.

Ezt a felismerést szeretném jó szívvel továbbadni.

"A szó is fegyver" és "Rágd meg a szót, mielôtt kimondod" igen bölcs megállapítások, illetve tanácsok. Sokszor nagyon nehezünkre esik nem azonnal reagálni valamire, amit mondtak nekünk, fôként, ha olyasmirôl van szó, ami miatt megbántva érezzük magunkat. Úgy gondoljuk, jogunkban áll védekezni és "visszaszúrni", vagy akár egy olyan helyzetben is ezzel a fegyverrel élni, amelyben egyébként tehetetlenek vagyunk.

Próbáljuk zabolátlanul kikívánkozó szavainkat megszûrni a szívünkben, mielôtt kiengedjük ôket magunkból. Ha kimondtuk, már késô bánat. Ha megtörtént, amit esetleg mi magunk is megbánunk, sokszor nem lehet egy egyszerû "sajnálommal" elintézni. Sem a kimondott szavakat, sem az idôt, sem pedig egy kilôtt nyílvesszôt nem lehet visszafordítani.

Számos más szólás is foglalkozik a szavak, beszéd témájával. "Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna" rámutat arra, hogy néha igen sokat beszélünk, olyankor is, amikor nem kellene. Itt nem csak arról van szó, hogy a fölösleges beszéd rendkívül sok értékes energiát von el, hanem arról is, hogy meggondolatlan beszéddel kárt okozhatunk magunknak, mások rosszul értelmezhetik, ellenünk fordíthatják a kimondott szavakat, nem is beszélve arról, hogy hány esetben bánjuk meg, amit mondtunk, mert kiszaladt a szánkon. Tehát "Sok beszéd szegénység" és "Száz szónak is egy a vége", vagyis röviden, tömören is el lehet mondani a lényeget, köntörfalazás nélkül, érthetôen, hogy azt ne lehessen félreértelmezni. Sok egyéb szólás is emlékeztet még arra, hogy jobb fölöslegesen nem fecsegni, szaporítani a szót, mint például "Ne szólj szám, nem fáj fejem" – ugyancsak a meggondolatlan beszéd késôbbi következményeitôl igyekszik megóvni bennünket. Persze, nem arról van szó, hogy Néma Leventékké váljunk, mert "Néma gyermeknek anyja sem érti a szavát", természetesen kifejezésre kell juttatnunk azt, amit el szeretnénk mondani, de okosan és bölcsen, annak megfelelôen, hogy "Ami a szívén, az a száján", vagy egyszerûbben, "A szép szó pénzbe nem kerül". Derûs szavakkal nemcsak többet érhetünk el, de mi magunk is jobban érezzünk magunkat attól, ha nem keltünk rossz indulatokat magunkban azáltal, hogy negatív szavakat használunk. Ki lehet próbálni, hogyan érzi magát az ember egy vita, veszekedés után. Mintha kiszívták volna az egész erejét.

(Folytatjuk)

Ciorba Ildikó-Melinda

A méhpempô a munkásméhek garatmirigy- váladéka, a méhek "teje". Ezzel a csodálatos anyaggal etetik a fiatal munkásméhek a fiasítást akkor, amikor méhanyát akarnak nevelni. Tiszta méhpempôt kap enni a petézô anyaméh is. A méhtermékek közül a pempô, a méhméreg és a méhviasz állati eredetû táplálék. A méhpempô hatására akkor kezdtek figyelni a kutatók, amikor kiderült, hogy ugyanazon petébôl keletkezhet munkásméh vagy anyaméh is. A munkásméh fejlôdési ideje 21 nap, ebbôl 6 napig táplálkozik. Az anyaméh kifejlôdési ideje 16 nap, ebbôl 5 napig táplálkozik, és kétszer akkora súlyúra fejlôdik, mint a munkásméh. A munkásméh nemileg fejletlen nôstény, párzásra és peterakásra alkalmatlan, eltérôek a belsô szervei, élettartama nyáron 6-8 hét. Az anyaméh nemileg teljesen fejlett. Miközben naponta a saját testsúlyánál nagyobb mennyiségû pempôt eszik, képes lerakni naponta 1000- 1500 petét, melyek össztömege az anya saját testtömegének nagyságrendjében van, és mindezzel együtt 3-5 évig él természetes körülmények között. Ez a jelentôs különbség a méhpempônek köszönhetô. Köztudott, hogy a japán emberek sokáig élnek, de az már nem, hogy Japán a világ legnagyobb pempôimportôre, a japán emberek a legnagyobb pempôfogyasztók. Az egészség megôrzéséhez, a hosszú élettartamhoz a pempô is hozzájárul. Ennek az összetétele nagyon komplex. Sokszor és sokan elemezték, de az anyag néhány százaléka még ma is ismeretlen. Fô tömege rendkívül jó minôségû fehérje. Legfontosabb összetevôi a vitaminok: a B-vitaminok teljes sorozata megtalálható benne. Ezenkívül növekedést serkentô agyagok, ásványi sók, nyomelemek alkotják. Természetes összetétel, az egyes alkotóelemek egymás hatását erôsítik. Több évtizedes gyógyászati tapasztalatok alapján teljes felelôsséggel kijelenthetô, hogy az emberi szervezetre nem ártalmas, káros mellékhatása nincs még rendkívül nagy adagban sem. A legújabb kutatások szerint a méhanya-pempô semmilyen hormont nem tartalmaz.

Hatásai:

– általános méregtelenítés / a szervezet tisztítása, erôsítés, sportolók kondíciójavítása, leromlott szervezet betegség alatti– utáni állapotból való felerôsítése, immunrendszer erôsítése, allergia csökkentése, bôrproblémák: ekcéma, pikkelysömör, sebek nyom nélküli gyógyulása, égési sebek gyors, nyom nélküli gyógyulása, kiváló hormon- és mirigymûködési zavarok, diabétesz, szív- és érrendszeri panaszok, aritmia, vérnyomásproblémák, gyomor és bélbántalmak esetén, kiválasztószervek betegsége, máj- és veseproblémák, hepatitisz utáni felerôsítés, idegrendszeri problémák, depresszió gyógyítására és még sorolhatnánk.

A tapasztalatok szerint a méhpempô négy-tíz napos szedés után néhány napos intenzív tisztulási periódust indít el. Egy alapszintû méregtelenítô kúra idôtartama megfelelô, testre szabott adagolás mellett legalább két hónap. Szükség esetén a méregtelenítés gyorsítható, egyedi adagolással.

Szentmártoni Károly

Manitiu Aurel számos, tájainkon és talán az országban is ritka állatot tart farmján. A vietnami malac után ma az oroszlánfejû törpenyulat mutatjuk be a "gyûjteményébôl" .

AZ OROSZLÁNFEJÛTÖRPENYÚL

Ôsei az üregi nyulak voltak, a fajta szelekcióval jött létre. Az elsô kis nyúlfiakat Manitiu úr Ausztriában szerezte be nem kevés pénzért. Ma 14 felnôtt oroszlánfejûbôl és 20 fiókából áll az állomány. Tenyésztésük nagyon igényes, például vigyázni kell arra, hogy súlyuk ne haladja meg az 1,5 kilogrammot. Dísznyulak, fôleg gyerekeknek vásárolják, mert nagyon szelídek, nem karmolnak, játékosak. Lakásban is tarthatók, nem szagosak. Habár húsuk ehetô, nem érdemes idô elôtt levágni ôket, a sok jó tulajdonságuk és szépségük miatt. A szôrzetük színpompás. Nagyon keveset fialnak, a nyúlfiókák fejét 5-10 hetes korukban szinte teljesen beborítja a hosszabb szôr. Ha gondjukat viselik, elérhetik a 4 éves kort is. Táplálékuk a krumplin kívül bármilyen zöldség, de gyakran válogatnak a zöldségek között is. Vizet nem isznak.

Manitiu Aurel az oroszlánfejû törpenyulakat Bukarestben, Ploiesti-en, Kolozsváron, Szatmáron, Nagyváradon, Nagyszebenben, Marosvásárhelyen szervezett kiállításokon mutatta be nagy sikerrel.

(kilyén)

New Jersey amerikai állam törvényhozói megtiltották a dohányzást a középületekben és zárt nyilvános helyeken, még a bárokban és az éttermekben is, kivételt csak Atlantic City tizenkét kaszinójával tettek, hét eleji sajtóbeszámolók szerint.

A szigorú tilalomért egy évig tartó ádáz harc folyt a helyi törvényhozásban, de végül Richard Codey kormányzó, a dohányzás elleni küzdelem élharcosa aláírhatja a törvényt még azelôtt, hogy a jövô héten leköszön hivataláról. New Jersey honatyái nemcsak azt korlátozták, hogy hol lehet füstölni, hanem felemelték a dohányvásárlás törvény szabta életkor határát is, 18-ról 19 évre.

A törvény szorgalmazóinak az adatai szerint az államban évente mintegy ezer áldozatot szed a passzív dohányzás.

A tilalom számos elszánt támogatója csalódottságának adott hangot a kaszinókkal tett kivétel miatt és azt méltánytalannak nevezve sérelmezték a kis- és középvállalkozások hangadói is. Az étterem-üzemeltetôk new jerseyi érdekszervezete úgy ítélte meg, hogy a dohányzási tilalom számukra nem hoz nagy változást, mivel az éttermek kétharmadában már korábban sem engedélyezték a cigarettázást.

New Jersey a sorban immár a tizenegyedik szövetségi állam, amely széles körû tilalmat léptetett életbe a dohányzás ellen.

Legutóbb 2003-ban New York és Connecticut állam fogadott el hasonló törvényeket.

Élhetnek-e teljesen ruhátlanul házaséletet a párok? – errôl a lehetô legkomolyabban feltett kérdésrôl váltott ki heves sajtóvitát Kairóban egy tekintélyes iszlám jogtudós.

"A nemi aktus közbeni teljes meztelenség érvénytelenné teszi a házasságot" – nyilvánította ki ellentmondást nem tûrôen egy fatvában (muzulmán vallási rendelet) Rasar Haszan Halíl, a híres Al-Azhar iszlám egyetem jogi karának volt dékánja.

Állásfoglalása még a múlt hét végén látott napvilágot, de a világ csak az akkor kirobbant és egyre hevesebb sajtóvita révén szerzett tudomást róla.

Az egyetem fatva-osztályának vezetôje, Abdalláh Megaver azzal érvelt: az iszlám jog megengedi a házastársaknak, hogy "egész idô alatt" teljesen meztelenek legyenek egymás elôtt, tekintetüket azonban nem szegezhetik egyenesen a másik nemi szervére. Megaver – különösebb részletezés nélkül – könnyû ruhadarabok viselését javasolta.

Az egyetem iszlám nôtanulmányok karának vezetôje, Szuád Száleh úgy fogalmazott, hogy a házastársak láthatják egymást teljesen meztelenül, de ez semmiképpen sem javasolható, mert nincs összhangban "a jó szokásokkal és a próféták példájával".

Az iszlám tanulmányok központjának jogtudósa, Abdel-Múti kereken elutasította Halíl fatváját, hangoztatva: "A házastársak közti nemi aktus közben semmi sem tilos, kivéve a természetellenes erkölcstelenségeket."

A vélemény-nyilvánítók mindenesetre egyetlen vallási szövegben sem találtak kinyilatkoztatást arról, hogy a házastársaknak szex közben ruhát kellene viselniök, vagy hogy tekintetükkel kerülniök kellene ezt vagy azt a testrészt.