Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Olvasom, hogy Kolozs megyének nem lehet magyar alprefektusa, mivel az RMDSZ egyetlen jelöltjének az ígéretek ellenére akadt egy versenytársa, aki az állítólagos nagyobb tapasztalat birtokában elnyerte az állást. A kincses városban az Országos Lakásügynökség igazgatói tisztségébe és a városházán meghirdetett állásokra sem akad jelentkezô. Ami azért is furcsa, hisz a magyar fiatalok színe-java Erdély legnagyobb egyetemi városában végzi, végezte el tanulmányait. Ha arra gondolunk, hogy egykor milyen kecsegtetô lett volna egy kolozsvári munkahely, elképesztônek tûnik, hogy manapság nincs, aki a szóban forgó állásokat megpályázza. Valójában általános jelenségrôl van szó. Azokat a településeket leszámítva, ahol még többségben vagyunk, hasonló gondokkal kell szembesülni. Még azokat az állásokat is nehéz betölteni, amelyek esetében fiataljaink biztos befutónak számítanának. A vezetôfunkciókkal még rosszabb a helyzet. Gondoljunk csak a tanügyre, ahol még marosvásárhelyi viszonylatban is nehéz jó hírnek örvendô rátermett pedagógusokat találni, akik az iskolaigazgatói feladatra vállalkoznának. Kétségtelen, hogy nem könnyû magyarként vezetô tisztséget betölteni. Aki erre adja a fejét, elôször is meg kell küzdenie a többségi munkatársak és nem utolsósorban a többségi sajtó leplezetlen ellenszenvével. Ez utóbbinak a képviselôi ugyanis könyörtelenül lecsapnak, ha ott merül fel valamilyen probléma, ahol magyar vezetô van az intézmény élén. Ezen túlmenôen a különbözô szervekkel, testületekkel való együttmûködés sem zavartalan, amelyek részérôl a támogatás gyakran elmarad, s ezzel együtt a látványos eredmények is. A törvények betartását is sokkal inkább számon kérik, míg a többségi tisztségviselôkkel az ellenôrzô szervek és az igazságszolgáltatás is elnézônek bizonyul. Ha egy magyar fôtanfelügyelô szentesítette volna aláírásával és nemzetiségi iskolaigazgatók népszerûsítették volna az elmúlt években futó tombolaügyet, már régen per indult volna ellenük, s talán ítélet is született volna. Mivel elsôsorban többségiek futtatták, az ügy(dehogy lett ügy belôle), hangtalanul elsimult. Aki vezetô funkciót akar betölteni, annak tökéletesen és választékosan kell beszélnie a román nyelvet, ellenkezô esetben, könnyen kigúnyolják. A többségi logikát is jól kell ismernie, a biztos szakmai tudásról és a vezetôi képességekrôl nem is beszélve. A fenti és a fel nem sorolt nehézségek ellenére, kevesen ugyan, de vannak, akik élni tudtak a lehetôségekkel, s bár nem volt könnyû, tekintélyt vívtak ki. Rajtuk kívül azonban készenlétben kellene állnia egy jól felkészült fiatal csapatnak, amely bármikor "bevethetô". Ennek hiányában feltevôdik a kérdés, hogy mire szolgál egyetemalapítási buzgalmunk, és mit kezdenénk a rég áhított autonómiával, ha az úgy hirtelenjében az "ölünkbe pottyanna".

Beruházások Erdély felemelése érdekében

– 2006 az RMDSZ számára az infrastruktúra éve kell legyen – szögezték le kedd este, idei elsô tanácskozásukon az RMDSZ kormányzati tisztségviselôi.

A bukaresti megbeszélésen Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta, a beruházásoknak "Erdély felemelését" kell szolgálniuk. – Románia számára a 2007-es európai uniós csatlakozás elsôdleges prioritás, de emellett rendkívül fontos az infrastrukturális fejlesztés is, és nagy az esély arra, hogy ebben az évben az eddigiekhez képest jelentôsebb összeget fordítanak erre a területre – tette hozzá. Erdélyben a legtöbb helyen az utak állapotát kifogásolják, fôként ezen kíván javítani az RMDSZ ebben az évben, ugyanakkor rámutatott arra, hogy az RMDSZ határozott álláspontja nélkül nem folytatódhatna az észak-erdélyi autópálya építése sem. A szövetségi elnök a téma kapcsán elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy az építkezési munkálatokat tavaly felfüggesztették.

Markó Béla szerint a következô idôszakban rendkívül fontos a helyi vezetô tisztségviselôk hangsúlyosabb jelenléte a közösségek életében, a különbözô helyi vagy területi szervezetekben. További prioritások között szerepel a decentralizációs törekvések folytatása, amelyhez Markó Béla szerint a törvényhozásnak is igazodnia kell.

Munkalehetôség fogyatékos fiataloknak

Nem várt helyzettel találták szemben magukat a marosvásárhelyi Alpha Transilvana Alapítvány munkatársai, amikor a Kitartás központban több éve foglalkoztatott fiataloknak munkalehetôséget ajánlottak. A mozgás- és szellemi sérült fiatalok szüleinek nagy része nem egyezett bele, hogy gyermeke munkát vállaljon és fizetést kapjon. Volt, aki attól félt, hogy elveszíti az állam által biztosított segélyt, volt, aki túl fiatalnak tartotta 23 éves fiát ahhoz, hogy munkát vállaljon. Kis ankétunkban megpróbáltuk körbejárni a kérdést, bemutatva az alapítvány által felkínált munkát, felkészítô segítséget, ismertetve a törvény elôírásait.

Az Alpha Transilvana Alapítvány Tudor negyedbeli székháza sokféle tevékenységnek ad otthont. Többek között tavaly késô ôszig itt mûködött két védett mûhely, ahol fogyatékos fiatalok dolgoztak. Szakemberi felügyelet alatt ágynemût varrtak; borítékokat, ajándéktasakokat ragasztottak; kisebb ékszereket, díszpárnákat készítettek.

– A foglalkozások fô célja az volt, hogy otthonukból kimozdítsuk a sérült fiatalokat, s felkészítsük ôket a munkavállalásra – számol be Györki Éva, a Kitartás központ igazgatója. – Az évek során sikerült 11 fiatalnak munkahelyet találnunk, varrónôként, rakodómunkásként, takarítóként dolgoznak. Büszkén mondhatom, hogy megállták a helyüket. A "bökkenô" akkor kezdôdött, amikor tavaly szeptemberben egy hollandiai céggel közösen megalapítottuk a Timural Kft.-t, s Ákosfalván berendeztük a több mûhely létesítésére alkalmas helyiséget. Azt szerettük volna, hogy az alapítvány védett mûhelyeiben foglalkoztatott fiatalok közül a munkaképesek ott dolgozzanak. Az érintett húsz fiatal közül azonban csak öten válaszoltak pozitívan a felkérésre.

Az érintett szülôk ilyen szavakkal utasítottak vissza: elveszítjük az állami segélyt; az én gyermekem nem tud dolgozni, otthon sem tudom semmire használni, még mosogatni sem merem odatenni; az én fiam csak 23 éves, még túl fiatal ahhoz, hogy dolgozzon; nem kényszeríthetem arra, hogy dolgozni menjen, ha reggel bal lábbal, kedvetlenül ébred.

– Rájöttünk – folytatja Éva –, hogy a szülôkkel való foglalkozásra nem fektettünk elég hangsúlyt. Legtöbb szülô kisgyerekként kezeli felnôtt sérült gyermekét, s meg szeretné óvni minden kellemetlenségtôl. A foglalkozásokra szívesen elküldték, elhozták gyerekeiket, de amikor munkavállalásról, mindennapos, normához kötött munkáról van szó, akkor ebbe már nem egyeznek bele. Holott számos olyan fiatal van, aki egy kis odafigyeléssel helyt tudna állni. Most olyan sérült fiatalokat, felnôtteket keresünk, akik tudnak és akarnak dolgozni. Ha valaki jelentkezik, akkor felmérjük, hogy milyen adottságai vannak, mihez ért, s amennyiben az Ákosfalván nyitott mûhelyekben nem tudjuk elhelyezni, akkor mi munkát keresünk neki. Tárgyalunk a munkavállalókkal, s mindent megteszünk, hogy fizetett állást találjunk számára – mondta Györki Éva, akivel a 257-057-es telefonszámon lehet kapcsolatba lépni.

Az Alpha Transilvana és egy hollandiai cég által létrehozott Timural Kft. ákosfalvi székhelyén jelenleg egy kábel-összeállító mûhely mûködik, s startra készen áll a varroda is. Szabó Domokos adminisztrátortól megtudjuk: a hollandiai cégnél, hasonló védett mûhelyekben 2000 fogyatékos személy dolgozik, több mint 30 tevékenységet végezve. A hollandiai cég saját rendelésébôl adott át a Timural cégnek, ahol jelenleg két egészséges és két fogyatékos személy tanulja meg a kábel- összeállítás folyamatát. A marosvásárhelyieket kisbusszal szállítják Ákosfalvára.

– Rajz alapján dolgoznak, jelenleg csak tanulják a munkafázisokat. Most még két órába telik, hogy egy munkafolyamatot befejezzenek, ha rutinszerûvé válik, akkor 50 perc alatt elvégzik majd – mondja Szabó Domokos. – Ha jól beindul a munka, s a holland cégnek megfelelô minôségû termékeket tudunk ajánlani, akkor bôvíteni lehet a termelést. Ezenkívül tárgyalásokat folytatunk cipôragasztásban, varrásban érdekelt cégekkel, jelenleg mérjük fel a piacot. Amennyiben megrendelésünk lenne, be tudnánk indítani teljes kapacitással a varrodát is, ahol jelenleg ágynemûket és díszpárnákat készítenek az alapítványhoz tartozó fiatalok. Ezen fiatalok közül alkalmazni is tudnánk néhányat a varrodába – véli az adminisztrátor.

Schmidt Loránd, a Megyei Gyermek- és Szociális Védelmi Igazgatóság szociális ügyekért felelôs igazgatója kérdésünkre elmondta: az 519/2002-es törvény értelmében amennyiben a sérült személyek munkát vállalnak vagy más jövedelemhez jutnak, elveszítik az állam által biztosított segély egy részét. Az I-es fokú rokkantak a havi 1.580.000 régi lej felét kapják meg, míg a II-es fokú sérültek a juttatás 30 százalékát. Amennyiben a munkaviszony megszûnik, kérvényezhetik, hogy újra biztosítsák a segély teljes összegét.

A segély elvesztésének félelme tehát csak részben megalapozott, hiszen, bár a biztos szociális jutattás egy részét csakugyan visszavonják, a frissen alkalmazottaknak legalább az országos minimálbérnek megfelelô fizetést biztosítanak. Így a munkával keresett összeg nagyobb, mint az elvesztett segélyrész.

Mentalitásváltásra van szükség. A sérült gyermekeiket szeretettel, gondoskodással körülvevô szülôknek meg kell érteniük, hogy a fiatalnak elônyére válik, ha munkát vállal. Fejlesztheti meglévô képességeit, könnyebben beilleszkedhet a társadalomba, pénzt kereshet, amely bizonyos függetlenséget biztosíthat számára. A munkavállalók nyitottságára is szükség van, hogy merjék alkalmazni a fogyatékos személyt. A visszajelzések bizonyítják, hogy a rutinmunkában, sorozatgyártásban kiválóan alkalmazkodó, sokszor nagyon jó kézügyességgel rendelkezô sérültek megbízható alkalmazottakká váltak. S az sem mellékes, hogy a fogyatékos személyt alkalmazó munkaadónak az állam másfél évig az országos minimiálbérnek megfelelô összeget biztosít.

Adott tehát a lehetôség. Merjük kihasználni!

Az átkosbeli idôszak vissza-visszatérô emlékei fogadják az idôsebb színházbajárót, amint betér a marosvásárhelyi Nemzeti elôcsarnokába, termeibe. A fiatalabbak ezt egyszerûbben fogalmaznák-fogalmazzák meg: hideg van! Mert hideg van. Az elôcsarnokban, a folyosókon, a nagyteremben és színpadán egyaránt. A kisteremben is, de az már nem ad helyt elôadásoknak. Legalábbis egy jó ideig nem.

Nemrégiben Cristian Ioan vezérigazgató hívta össze sajtótájékoztatóra a média képviselôit, amely tájékoztatón a vezetôség nagyratörô és mindenképp dicséretes terveirôl beszélt: teljes egészében felújítandó központi fûtés és annak vezetékezése, vadonatúj fény- és hangtechnika a restaurálandó kisteremben, hidraulikus berendezésekkel megturbózott nagyszínpad (mozgó színpadfelület, változtatható síkok, süllyesztôk sokasága, forgórendszer), valamint átalakított nagytermi nézôtér (középen lejárósáv, elektronikusan mozgatható, páholylezáró függönyök). A tervek nem nélkülözték az alapokat, hiszen a színház teljes felújítását 200 milliárd régi lejre becsülték a minisztériumban, amely összeg folyósításának ígéretét megkapta a színházvezetôség. Eddig 25 milliárd lej érkezett, ebbôl javították meg a tetôszerkezetet és kezdték el a kisterem felújítását, valamint a központi fûtés bevezetését. A teljes felújítás és az átalakítási munkálatok öt-hét évet vesznek igénybe, ez alatt az idôszak alatt a minisztérium részletekben folyósítja majd azt a bizonyos összeget.

Mindez szép és jó, a tervek és tervezgetések ellenére azonban mintha nem haladna semmi. A nézôk fáznak a nézôtéren, a színészek a színfalak elôtt és mögött is, a kisterem ottjártunkkor kongott az ürességtôl és igazából senki sem tudott semmi érdemlegeset mondani a munkálatokról, arról, hogy késnek-e a kivitelezéssel vagy sem, hogy van-e határidô vagy sem, hogy mikorra lesz készen a fûtôrendszer, és így tovább. Ezért Kárp György gazdasági igazgatót kerestük meg kérdéseinkkel.

Kárp György elmondta: nekikezdtek a központi fûtés kiépítésének, amely a színház festödéjében kap helyet. Az alapok már elkészültek, a munkálat azonban idôigényes, hiszen az összes vezetéket és fûtôtestet kicserélik, valamint külön bejáratot ütnek a falba, amelyen keresztül könnyebben megközelíthetôek a központi berendezések. Decemberben kezdték el a munkálatokat, azóta a kazánház részben elkészült. Egyhamar azonban senki sem számíthat a rendszer mûködésére, addig a régi hôközpont biztosítja a meleget az épületben. A meleget, amely jelen esetben igencsak alacsony hômérsékletû. A kistermet "szétverték" és kiürítették, a kivitelezô Izorep Kft. emberei a tegnap fogtak neki a felújítási munkálatoknak. A meglévô hidat két kisebbel egészítik ki, úgy U alakban fut majd a födémszerkezet alatti rendszer, ennek elkészültével szerelik be a vadonatúj fény- és hangtechnikát.

A nagyteremmel kapcsolatosan Kárp György megemlítette: szerepel a tervben, bár ennek az átalakítása az utolsó lesz a munkálatok sorában, hiszen jelentôs változtatásokról van szó a fentebb említett modulrendszer beszerelésével – ez körülbelül egy-két évet vesz majd igénybe. Ha most fognának neki, teljesen megállna a színház mûködése, a kistermi elôadásokat így is a nagyteremben játsszák a társulatok. A legnagyobb gond ezzel kapcsolatosan egy konstrukciós hiba: annak idején, amikor a tervezôk Bukarestben bemutatták az új színház makettjét, a pártvezetônek nem tetszett a homlokzat kialakítása, így belerajzolt a tervbe. Az eredmény: hét méterrel alacsonyabb a zsinórpad a kelleténél, ezt megváltoztatni pedig a teljes tetôszerkezet átalakítása nélkül lehetetlen. Ezt igyekeznek pótolni a csúcstechnikát képviselô színpadmozgató berendezésekkel. A kisterem az évad végén használható lesz, ami a központi fûtést illeti, az ôszig készül el: a csövek, vezetékek és fûtôtestek cseréjét csak a nyári szünet alatt lehet nyélbe ütni.

Kérdésünkre a gazdasági igazgató elmondta: valóban késtek a munkálatok kezdésével, ennek legfôbb okát azonban a bürokráciában látja – az intézmény átkerült a minisztériumhoz, a régebbrôl megítélt összegek kézbesítése ezért akadályokba ütközött. Mint mondta, a papírtologatások mellett belsô gondok is voltak, természetes súrlódások a tervezôvel, kivitelezôvel. Ezek azóta megoldódtak, de némileg hátráltatták a munka menetét.

A kérdéssel kapcsolatosan megkerestük a kivitelezô Izorep Kft. vezetôjét, Illés Kálmán urat. Mint megtudtuk, a cég nyáron nem biztosít szabadságot alkalmazottainak, a téli pihenô pedig nemrégiben járt le, így ezen a héten újra nekifognak/nekifogtak a munkálatoknak.

A tervezô Arhing Kft. igazgatóját, Szekeres Gerôt is meg szerettük volna szólaltatni a tervezési munkákkal, nehézségekkel, változtatásokkal kapcsolatosan, ôt azonban hosszabb idôn keresztül sem sikerült elérnünk.

A tervek tervek, a tények azonban tények. Bizonyára igen sokan – köztük e sorok írója is – szeretnék, ha Vásárhelynek végre korszerû, modern technikával, berendezésekkel fölszerelt színháza lenne. Erre megvan az esély, feltéve, hogy nem dugulnak el a pénzfolyósító, minisztériumi csatornák. Melegre, kellemes hômérsékletre és kisteremben játszott elôadásokra azonban ebben az évben nem számíthatunk. Reméljük, hogy ôsszel – az ígéretekhez híven – már igen. A fejleményekre pedig még visszatérünk.

A Maros Megyei Munkaerô-elosztó és - átképzési ügynökség az év folyamán több tanfolyamot is tervez – tudtuk meg Luminita Core ügyvezetô igazgatótól. A kérések függvényében indítanának többek közt pék, szakács, könyvelô, szabás-varrás, fodrász, kozmetikus, masszôr, asztalos, pincér, építômunkás stb. szakmai felkészítôket. Az ügynökség a kereskedelmi kamarával és a munkaügyi igazgatósággal folyamatosan tartja a kapcsolatot, így olyan munkaerôt kíván kiképezni, melyre a piacon igény mutatkozik. A tervek szerint 1140 személy továbbképzésére nyílna lehetôség, ezek közül 390 személy vidéki és 150 börtönbüntetését letöltô elítélt.

A megyei ügynökség vezetôje a terepmunka fontosságát hangsúlyozta, az intézmény alkalmazottai folyamatosan információkat nyújtanak a szolgáltatásokról, akár tájékoztató szórólapok által is.

Luminita Core tájékoztatása szerint az ügynökség idén is több állásbörzét tervez. Országos szinten április 21-én kerül sor az általános állásbörzére, míg szeptember 22-én szerveznék meg a frissen végzettek számára. Megyénkben foglalkozásonként szeretnének börzéket szervezni, de lenne romák számára is. December 15-én kerülne sor az elszállásolási központokból kikerülô fiataloknak szervezett állásbörzére.

Az ügynökség alkalmazottai felvilágosítást nyújtanak arról, hogy hogyan kell megírni egy önéletrajzot, egy szándéklevelet, vagy akár arról, hogy hogyan kell viselkedni egy interjún. Az ügynökséghez folyamatosan várják a kereskedelmi cégek állásajánlatait, a munkaerô kiválasztásában is segítséget nyújtanak.

Megyénkben az év végén közel tizenegyezer- ötszáz munkanélkülit jegyeztek, a munkanélküliségi ráta decemberben 4,68% volt.

A Mezôgazdasági, Erdészeti és Vidékfejlesztési Minisztérium ez évtôl megváltoztatja az állami támogatások stratégiáját. A kormány a szaktárca révén ebben az évben a támogatásokat közvetlenül az állami költségvetésbôl fedezi. Újdonság az is, hogy mindenféle támogatást ebben az évben a mezôgazdasági igazgatóság keretében létrehozott fizetô és vidékfejlesztési ügynökség bonyolít le. A növénytermesztôk, állattenyésztôk, halgazdaságok, jogi és fizikai személyek jogosultak az állami támogatásokra, erre a kormány 400.000 RON-t különített el.

Moldovan Dumitru mérnök, a Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság aligazgatója elmondta, hogy immár rendelkeznek a kormány határozataival, amelyek szabályozzák a 2006-os évi állami mezôgazdasági támogatások szintjeit, a feltételeket, megjegyezte, hogy azok csak a Hivatalos Közlönyben való megjelenésük után lépnek érvénybe.

A határozatokban ágazatonként szabályozták a támogatásokat és a feltételrendszereket. A tejtermelôk például ez évben nem a feldolgozónak leszállított tejmennyiség után jutnak állami támogatáshoz, hanem a fejôstehenek száma szerint. Szabályozták, hogy azok a fejôstehéntartó gazdák vagy jogi személyek igényelhetnek állami segítséget, akik mesterséges termékenyítésbôl vagy természetes fedeztetésbôl származó egyedeket tartanak. A támogatásként kiutalandó pénzösszegek, amelyeket részletekben fizetnek, a következôképpen alakultak: 200 lej (RON) egyedenként elléskor, ha a borjú mesterséges termékenyítésbôl származik; 100 lej egyedenként, ha természetes fedeztetésbôl származik a borjú; 200 lej/egyed, amikor a borjú betölti a hat hónapot és mesterséges termékenyítésbôl származik; 100 lej/egyed ugyancsak a hat hónapos kor után azoknál az egyedeknél, amelyek természetes fedeztetés után születtek.

Többlettámogatás is igényelhetô a következôképpen: 300 lej egyedenként, ha a fejôstehén tejkontrollban van, 100 lej, ha a haszonállatot bejegyzik a törzskönyvbe (ez a tej mennyisége és minôsége függvényében történik), 200 lej egyedenként, ha a fejôstehenek ökológiai minôsítéssel rendelkeznek. A hat hónapot betöltô borjak esetében a támogatás csak azokra az egyedekre vonatkozik, amelyek a 2006. január – december közötti idôszakban születtek.

A megyénkbeli felmérések szerint a múlt évben egy gazda egy fejôstehén után, a leszállított tejmennyiség alapján átlagosan 4 millió lej állami támogatásban részesült. Ez évben az állattenyésztôk állami támogatásának szintje magasabb, ha teljesítik a feltételeket.

A sertéstartók idei állami támogatásáról egy következô lapszámunkban tájékoztatjuk az érdekelteket.

Mezômadaras Fejlesztési Egyesülete alkotói pályázatot hirdet romániai és határon túli képzômûvészetet tanuló gimnazisták és egyetemisták számára

Fiatal tehetségek kedvenc témája címmel.

A pályamûveket két korcsoportban fogadjuk: 14–18 és 19–26 éves korig. A képeket A2-es (420x594) illetve A1-es (594x841) méretben várjuk, bármilyen technikával (olaj, grafit, tus, filctoll, akvarell, tempera stb.) készülhetnek. Kisplasztikákat és textilmunkákat is fogadunk.

A beküldött munkákat szakértô bizottság bírálja.

A zsûri által díjazott mûvek alkotóit jutalomban részesítjük mindkét korcsoportban:

I., II. és III. díj: ingyenes részvétel az V. Mezômadarasi Képzômûvészeti Alkotótáborban

Néhány figyelemfelkeltô mû alkotóját könyvjutalomban részesítjük.

A munkákat 2006. április 30-ig a következô címre várjuk:

Asociatia Pentru Dezvoltarea Madarasului

Cp. 131, OP. 1., Târgu-Mures, Romania

A beküldött pályamûveket kiállítjuk a marosvásárhelyi Dr. Juhász András Gyülekezeti Központban.

További információk: Szabó Izolda programfelelôs

Tel. 0040-0265-429-247

Mobil: 0742-264-010

e-mail: mezomadarasert@rdslink.ro

skype: szaboizolda

Jegyzet

Furcsa ügylet ez a gázügylet. És egyre bonyolódik. Odáig jutottak vele, hogy már az államfô is beleszól a dolgokba.

A gázügylet nem ugyanazt jelenti a kisfogyasztónak, a tömb-házlakónak, a falusi családnak, mint amit a nagy cégeknek, a politikumnak. És a kettô mégis összefügg.

Az elôbbiek zsebükön érzik az újabb gázáremelkedést, a 17 százalék pedig nem kevés. A drágulás pedig minden egyéb szolgáltatás, termék árának emelkedését maga után vonja. Jogosan háborodik fel a kisfogyasztó, hiszen az elmúlt 1-2 évben a gáz ára jelentôsen emelkedett, ami egyáltalán nincs arányban a lakosság jövedelmének növekedésével. Aztán tavaly megpróbálták a nagy húzást: bevezetni a gázbérletet. A kísérlet nagyon gyorsan kudarcba fulladt. Vagy mégsem? Mondom ezt abból kiindulva, amit a gázbizniszben jártas ismerôsöm állított sokatmondóan: te tényleg azt hiszed, hogy a gázbérlet ára nem volt benne eddig is a gáz árában? Értsem úgy, hogy rejtve, belopva, eldugva egyéb számok mögött. Eddig is fizettük tehát, tavaly csak megkísérelték uniós követelménynek való megfelelésképpen, hogy különválasszák a számítási tételeket. Ezt pedig "nem értettük meg" mi, fogyasztók, és balkáni hozzáállásunk miatt a gázszolgáltató meghátrált. Ismerôsöm arról is biztosított, hogy idén úgyis újra lesz bérlet, újra lesz drágulás, mert el kell érni az uniós szintet. (Az nem sokat számít, hogy a fizetésünk még az ázsiai szintet sem üti.)

Az év pedig máris drágulással kezdôdik, és ha minden igaz, decemberig akár a 40-50 százalékot is eléri a gázár növekedése. Ha minden igaz, bérleti díjban is "részesítenek" ismét, ha nem így, nyíltan, akkor burkoltan, és még mindig nem oldódott meg a gázvezetékrendszer tulajdonjogi viszonyának rendezése ott, ahol ez esedékes. Állítólag kevés ilyen eset van, annyira kevés, hogy szóra sem érdemes. Bizonyára nem egy monopolszolgáltató számára, amely fél országban kézben tartja a gázszolgáltatást. Amely nem cicázik: ha a fogyasztó nem írja alá az új szerzôdést, felfüggesztik a gázszolgáltatást ugyebár. Alternatíva nem lévén, vagyis konkurencia, amely jobb ajánlattal állna elô, tisztára zsarolás amit mûvelnek.

A gázügy nagypolitikai vonatkozásai pedig egyre érdekesebbek. Tényleg, mennyiért is vesszük mi a földgázt és mennyit importálunk Oroszországból? Mert az államfô egyet, a gazdasági miniszter mást mond. Talán az oroszokat kellene megkérdezni…

A cseh kormányfô ezt abban a levélben fejtette ki, amelyben válaszolt Kocsis László Attilának, az Együttélés Politikai Mozgalom elnökének novemberben írt levelére. Kocsis mindkét levelet a MTI prágai irodájának rendelkezésére bocsátotta.

A csehországi nemzeti kisebbségek érdekeit védô Együttélés vezetôje levelében üdvözölte a csehországi németek irányába tett gesztust. Egyúttal sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a kormány nem követte meg a csehországi magyarokat és lengyeleket, akiket szintén jogsérelmek értek a II. világháború utáni években.

Paroubek szerint a kormány nyilatkozata minden olyan volt csehszlovák állampolgárra vonatkozik, akit 1945 után jogsérelem ért az úgynevezett ellenséges lakosság elleni fellépés és intézkedések keretében.

"A bocsánatkérés tehát nem csak a német nemzetiség tagjaira vonatkozik. Nyilvánvaló, hogy az állampolgárok megcélzott csoportjába tartoznak a magyar és a lengyel nemzetiségû állampolgárok is" – írja Paroubek.

"Biztosíthatom Önt, tisztelt elnök úr, hogy számomra semmiképpen sem közömbös azon több ezer állampolgár sorsa, akiket a II. világháború után jogsérelmek értek. Külön érinti ez az egykori csehszlovák állampolgárokat – a magyar nemzetiség tagjait is, akiket 1946–47-ben Dél-Szlovákiából erôszakkal telepítettek ki a cseh határvidékre kényszermunkára. A kormány kezdeményezése ugyanakkor nem irányul a jogsértéseket szenvedett személyek anyagi kárpótlására, hanem elsôsorban erkölcsi elismerés" – fejtette ki a cseh miniszterelnök.

Batiz András hangsúlyozta: Gyurcsány Ferenc annak ellenére bízik ebben, hogy "az elmúlt idôszakban vállalhatatlan és a kormányfô szerint mélységesen felháborító állításokat közölt az egyik országos napilapban a nagyobbik magyar ellenzéki párthoz szorosan kötôdô újságíró".

A miniszterelnök megítélése szerint a magyar–horvát, illetve a magyar–szerb külkapcsolatok jövôbeni alakulása miatt megnyugtató lenne, ha a Fidesz elnöke elhatárolódna ezektôl – fogalmazott Batiz András.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország a jószomszédi viszony mellett elkötelezett a balkáni országok demokratizálódási folyamatának elôsegítésében is, erre példa a Budapest Fórum nevû kezdeményezés. Magyarország támogatja Horvátország uniós csatlakozási terveit, és partnere Szerbia és Montenegrónak az Európai Unióhoz való közeledésben – szögezte le a szóvivô.

(MTI) Konkrét és szerkezeti jellegû intézkedéseket, "a program költségvetési stratégiájának részletezését" tartalmazó programkiegészítést vár Magyarországtól szeptember elsejéig az Európai Bizottság az euróövezeti belépést megelôzô felkészülés konvergenciaprogramjának szerdán kiadott értékelésében. A dokumentum mindazonáltal a korábbiaknál enyhébb megfogalmazásokat tartalmaz az államháztartási hiány csökkentésének folyamatával kapcsolatban.

Joaquín Almunia gazdasági és pénzügyi biztos sajtótájékoztatóján jelezte: a bizottság elégedett a programban szereplô célkitûzésekkel, de a Brüsszelbe eljuttatott dokumentumból számos részlet hiányzik. Brüsszel idôt kíván adni Magyarországnak arra, hogy a választásokat követôen az új kormány kidolgozza ezeket a részleteket, ezért javasolja a szeptemberi határidôt – tette hozzá. Azokról az intézkedésekrôl van szó, amelyeket a kormány a célok teljesítésének érdekében tervez, és "amelyeket nem találtunk a legutóbbi változatban" – magyarázta a biztos. Kijelentette azt is: a szeptemberben beadandó új változat "az igazi program" kell legyen.

A szerdai közlésekbôl az is kiderül, hogy uniós szankció nem fenyegeti Magyarországot. Kovács László magyar biztos elmondása szerint szóbeli elôterjesztésében Almunia ezt külön is aláhúzta a testületnek a jelentést véglegesítô délelôtti ülésén.

A testület az értékelésben felkérte a magyar kormányt, "tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy idei és késôbbi államháztartási célkitûzéseit teljesíteni tudja".

Amiatti dühükben, hogy az orosz–ukrán megállapodás értelmében Ukrajna csaknem kétszer akkora áron vásárol gázt, mint eddig, az ukrán parlamenti képviselôk kedden a kormány elleni bizalmatlansági indítvány támogatására szavaztak. A Jurij Jehanurov vezette kijevi kormány alig több mint három hónapja volt hivatalban. A parlamenti választások két hónap múlva lesznek, és elemzôk szerint a kormány leváltása már a választási kampány része.

"A döntés érthetetlen, logikátlan és hibás, de nem tragédia, tanulságul szolgál arra, hogy javítsunk az ukrán politika színvonalán" – mondta Juscsenko, aki azzal bízta meg Jehanurovot, hogy a választásokig ügyvezetôként lássa el a kormányfôi feladatokat.

Ukrajnában alkotmányos válság fenyeget, mert Juscsenko bejelentette, hogy a kormány leváltása miatt az alkotmánybírósághoz fordul. A testület viszont jelenleg döntésképtelen: nincs betöltve minden bírói poszt, mert a parlament nem hagyta jóvá az államfô bírójelöltjeit.

Juscsenko és Putyin asztanai tárgyalásukon érintették a fekete-tengeri orosz flotta szevasztopoli állomásozásának vitatott kérdését. Megállapodtak abban, hogy az illetékes bizottságok január-februárban napirendre tûzik az ügy megvitatását – mondta el Juscsenko közös sajtótájékoztatójukon.

A The Times szerint a délkelet-ázsiai éttermek tulajdonosai jó ideje kampányolnak a kormánynál annak érdekében, hogy továbbra is ezerszámra verbuválhassanak Kínából és Indiából konyhai személyzetet.

A brit kormány azonban – amely az EU- bôvítés pillanatától megnyitotta a brit munkaerôpiacot az új tagországok elôtt – ezt elveti, és azt tanácsolja az éttermeseknek, hogy konyháikban beszéljenek angolul, lehetôvé téve kelet-európaiak alkalmazását üresedés esetén.

Nagy-Britannia 250 ezres kínai közösségének megalapítói a 60-as években érkeztek Hongkongból fiatal munkavállalóként. Ez a generáció azonban lassan visszavonul, és gyermekeik olyan szintû képzést kaptak, hogy közülük kevesen viszik tovább a családi éttermet. A Nagy-Britanniában mûködô 15 ezer kínai étterem személyzetének zöme ma már menedékkérô, diák vagy illegális bevándorló.

A brit kormány új bevándorlási stratégiája, amely hamarosan a Lordok Háza elé kerül, Európán kívülrôl csak magasan képzett szakemberek befogadását tenné lehetôvé, az illegális bevándorlók foglalkoztatóit pedig kétévi börtönnel fenyegeti.

A kínai éttermek szövetségének vezetôje szerint azonban ezeknek a vendéglôknek évente 30-50 ezer új munkavállalóra van szükségük. Thomas Chan kijelentette: a séfek nehezen tudnák megértetni magukat "ezekkel a kelet- európaiakkal". "Ha nincs közös nyelv, hogyan adnak nekik utasítást? Itt a kultúráról van szó, nemcsak arról, hogy hova kell szórni egy-egy csipet sót" – panaszkodott Chan.

A 10 ezer indiai vendéglátóhely éves munkaerô-szükséglete érdekképviseletük vezetôje, Ashraf Uddin szerint legalább 20 ezer fô. Uddin elmondta a The Timesnak: a brit kormány az indiai éttermeseknek is azt javasolta, hogy vegyenek fel kelet- európaiakat, de "ha nem ismerik kultúránkat, nyelvünket és munkamódszereinket, ebbôl csak káosz lesz".

A nagy-britanniai kebabéttermek országos szövetségének elnöke, Taflan Dikec ugyanakkor elégedetten nyilatkozott a kelet-európaiakról, és azt mondta: ha lehetôséget kapnak, a kínai és indiai éttermekben is helytállnának. Dikec szerint "mítosz", hogy kínai ételt csak kínaiak, indiait csak indiaiak tudnak elkészíteni.

Ezúton tájékoztatjuk a közvéleményt és az Unirii negyed lakóit, akik le akartak válni a központi fûtésrôl, és ennek fejében 48.499.715 lejt követeltek tôlük lakrészenként, hogy bírósági ítélettel, ha kifizették az összeget, anyagi kártérítést, ha pedig nem fizettek és emiatt nem vágták le a hôközpontról, erkölcsi kártérítést kaphatnak, ugyanis ebben az esetben nem kell a diszkrimináció tényét bizonyítani. Ugyanakkor a Pro Európa Liga ingyenes tanácsadást biztosít minden érdekelt számára, nyilatkozta tegnap sajtótájékoztatón Haller István, a PEL emberjogi irodájának vezetôje.

Az emberjogi aktivista elmondta, hogy a marosvásárhelyi tanács 2004. október 7-i, a hôközpontokról való leválást szabályozó 75-ös számú határozata értelmében a hôközpontokról leválni kívánókat lakrészenként közel 50 millió lej kifizetésére kötelezték.

November 22-én a PEL, miután átiratban fordult a prefektúrához is, jelezte a dolgot a Diszkriminációellenes Tanácsnak (DET), ugyanis, a határozat csak az Unirii negyedben lakókra vonatkozik, a város többi negyedében nem kérnek hasonló összeget. Azt is jelezték, hogy a fent említett összeg a polgármesteri hivatal által a negyedben eszközölt beruházás megtérítését szolgálta volna. Ez pedig azt jelenti, hogy azoktól követelték egy befektetés megtérítését, akik nem is igényelték a szolgáltatást.

A Diszkriminációellenes Tanács 2005. jan. 5-i, 77-es számú határozatában megállapította a diszkrimináció tényét, és javasolta a városi tanácsnak, módosítsa megfelelôképpen a határozatát. A határozatot azonban nem módosították, mert, mint Haller István kijelentette, Dorin Florea polgármester félrevezette mind a városi tanácsot, mind az Energomurt, mind pedig a közvéleményt, amikor kijelentette, hogy a DET határozatát a bíróságon támadta meg, és az ügy tárgyalása folyamatban van. Ezt a kijelentést a DET cáfolta és megerôsítette, hogy a határozat – mivel nem támadták meg a bíróságon – végleges.

Ilyen körülmények között, jelentette ki Haller, a PEL "megfelelô szankciókat" követel a Diszkriminációellenes Tanács részérôl. Utalt arra, hogy egy hasonló esetben, amikor a csíkszeredai tanács nem módosított egy határozatot, Ráduly Róbert polgármestert 40 millió lejjel büntették meg.

A magyar kormány és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselôi egyetértenek abban, hogy a magyar alkotmány egészüljön ki a határon túli magyarokról szóló fejezettel, és ebben hangsúlyozottabban jelenjen meg a Magyar Köztársaságnak a határon túli magyarok iránti felelôssége – áll az RMDSZ hivatalos tájékoztatójában.

A dokumentum szerint kedden Kolozsváron a romániai magyar érdekvédelmi szervezet ügyvezetô elnökségén megbeszélést folytattak az RMDSZ és a magyar kormány képviselôi. Ez utóbbiak delegációjának tagja volt Avarkeszi Dezsô letelepedési, bevándorlási és honosítási kormánymegbízott, dr. Papp Imre, a magyar Igazságügyi Minisztérium közjogi helyettes államtitkára és Petróczi Sándor, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelôs politikai államtitkárának kabinetfônöke. Az RMDSZ-t Takács Csaba ügyvezetô elnök, Varga Attila parlamenti képviselô, Veress Emôd jogász, az önkormányzatokért felelôs ügyvezetô alelnök és Székely István szakértô képviselte.

A találkozón a résztvevôk utaltak azokra a javaslatokra, amelyek a határon túli magyar szervezetek szakértôivel december 16-án Budapesten folytatott megbeszélésen hangzottak el. Megvitatták a Magyar Köztársaság alkotmányának módosítására irányuló tervezetet.

A felek egyetértettek abban, hogy a magyar alkotmány egészüljön ki a határon túli magyarokról szóló fejezettel, és ebben hangsúlyozottabban jelenjen meg a Magyar Köztársaságnak a határon túli magyarok iránti felelôssége. Egyetértettek abban, hogy az említett javaslatok megfelelô kiindulópontot jelentenek a soron következô egyeztetésekhez, a konszenzus megteremtéséhez.

A Pro Európa Liga úgy véli, az Elnöki Hivatal prioritása az európai integráció, illetve a 2007. január 1-jei csatlakozási dátum kellene legyen. Ennek érdekében a legmagasabb szintû találkozókra lenne szükség, hogy meggyôzzük az uniós tagállamokat, ratifikálják Románia csatlakozási szerzôdését, jelentette ki sajtótájékoztatón Smaranda Enache.

A PEL társelnöke, hozzátette: eddig csupán kilenc ország fogadta el a csatlakozási szerzôdést, a többi 16 még nem, ezért is lenne fontos, hogy Traian Basescu ezekbe az országokba látogasson, s meggyôzze ôket, hogy áprilisig ratifikálják a szerzôdést, ahelyett, hogy az Olt völgyében a sziklatömböket nézné. Vannak szakemberek, akik azért kapják a fizetésüket, hogy megoldják példának okáért az említett sziklaomlást, felszabadítsák az országutakat. Az államfô azonban azért kapja a fizetését, hogy tisztességgel és lehetôleg sikerrel képviselje az ország érdekeit a nemzetközi politikai színtéren, mondta az elnök asszony.

A PEL ugyanakkor úgy véli, hogy Románia uniós csatlakozását a politikai kritériumok nem teljesítése miatt elhalaszthatják, ezért azonnali intézkedésekre lenne szükség, hogy meggyôzze az európai partnereket, hogy jóhiszemûen igyekszik teljesíteni azokat. Ezért támogatja az igazságügyminiszternek azon erôfeszítéseit, hogy megbüntessék azokat az ügyészeket, akik nem megfelelôen kezelték a Gregorian Bivolaru ügyet, ami oda vezetett, hogy Svédország politikai menedékjogot adott neki. Smaranda Enache szerint a vétkesek felelôsségre vonása nélkül, az Európai Bizottság és az EU-tagországok is arra a következtetésre juthatnak, hogy a román kormány elnézi a visszaéléseket és az alapvetô emberi jogok megsértését. Az emberjogi szervezet felkéri Vasile Blaga belügyminisztert indítson vizsgálatot azok ellen, akik bántották a MISA-tagokat.

Egy másik dolog, ami miatt halaszthatódik az EU- csatlakozás, az állítólag Románia területén felállított CIA-börtönökben folyt kínzásokról szóló parlamenti jelentés megjelenésének a késlekedése. Ez tovább ronthatja az ország megítélését, jelentette ki a Pro Európa Liga társelnöke. Ezek mellett szorgalmazzák a görög katolikus egyház javainak visszaszolgáltatását, a párttörvény megváltoztatását, a nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvény mielôbbi elfogadását, illetve a kisebbségek kulturális autonómiához való jogának garantálását.

Avarkeszi Dezsô a nemzeti vízumról

Avarkeszi az újvidéki Magyar Szó címû napilapnak adott, szerdán megjelent interjújában beszélt errôl.

"Valódi jelentôsége abban van (a nemzeti vízumnak), hogy Magyarország schengeni csatlakozását követôen azok a magyar nemzetiségû polgárok, akiknek állampolgárság szerinti országa nem lesz uniós tagállam, a nemzeti vízum alapján Magyarországon kiválthatják azt az egységes formátumú tartózkodási engedélyt, amellyel bejuthatnak az Európai Unió tagállamaiba is" – mondja a kormánymegbízott. Szerinte elsôsorban azok számára kedvezô a nemzeti vízum nyújtotta lehetôség, akik családtagokhoz akarnak hosszabb távra elmenni Magyarországra. Egyúttal rámutatott arra, hogy a közoktatásban való részvételt is lehetôvé teszi ez a vízumfajta.

Averkeszi emlékeztet arra, hogy az Európai Unió az idén megkezdi Magyarország vizsgálatát abból a szempontból, hogy mennyire érett a schengeni övezethez való csatlakozásra. Ezért Magyarországnak létérdeke, hogy minden feltételt teljesítsen, amelyet az unió a vízumrendszerével kapcsolatosan elvár tôle.

"Éppen az a cél, hogy a schengeni övezet országaiba olyan nem uniós polgárok érkezzenek, akiknek lakhatása, megélhetése biztosított. Ezért kénytelenek vagyunk megkövetelni, hogy e feltételeknek eleget tegyenek a nemzeti vízum igénylôi is" – mondja Avarkeszi. Ezzel választ adott arra a kérdésre, miért kell a nemzeti vízum kérelmezôjének nagyjából ugyanazokat a dokumentumokat beszerezni, mint egy tartózkodási engedély kérelmezésekor.

Az ismételt cáfolatok ellenére sem csitul Romániában az amerikai Központi Hírszerzô Ügynökség (CIA) által az országban mûködtetett állítólagos börtönök ügye – tûnt ki bukaresti parlamenti állásfoglalásokból.

Értesülések szerint a szenátus által létrehozott vizsgálóbizottság sorra kikérdezi majd azokat a minisztériumokat, amelyek szerepet vállalhattak a terroristákat szállító CIA-gépek Románia feletti átrepülésében, illetve az országban történô landolásában. A testület elnöke, Norica Nicolai televíziós nyilatkozata szerint elsôként a védelmi minisztérium tartozik majd beszámolással.

A miniszterelnök kedden ismételten visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint a CIA az országban titkos börtönöket mûködtetett volna. Calin Popescu Tariceanu határozottan kijelentette, hogy Románia területén nem voltak ilyen börtönök. A miniszterelnök hozzáfûzte, hogy errôl levélben kívánja tájékoztatni Josep Borellt, az Európai Parlament elnökét. A kormányfô ugyanakkor Borellt arról is informálni kívánja, hogy mindennek ellenére egy szenátusi vizsgálóbizottságot hoztak létre a vádak tisztázására.

A szóban forgó vádakat legutóbb egy zürichi hetilap szelôztette meg, egy olyan faxüzenetet ismertetve, amely szerint egy, a Fekete-tenger partján lévô román támaszponton külföldi terroristákat kihallgató központ mûködött volna.

Calin Popescu Tariceanu, az NLP elnöke kedden, sajtótájékoztatón úgy vélekedett, hogy az NLP és a DP egyesülésére legkésôbb másfél év múlva sor kerül, de az új pártban léteznie kell majd egy erôteljes liberális összetevônek.

"Szeretnénk megkezdeni a tárgyalásokat a fúzióról, habár néhány terület szintjén még mindig viták vannak az NLP és a DP között. A vitás kérdéseket gyorsan rendezni kell, a fúziós tárgyalásoknak nem szabad sokáig tartaniuk. Örülök, hogy végre a DP is hajlandónak mutatkozott e tervezet megvalósítására" – mondta Tariceanu.

A pártelnök szerint a liberálisok többször is jelezték nyilvánosan, hogy óhajtják a fúziót, de a demokraták csak most mutattak hajlandóságot erre.

Emil Boc, a DP elnöke azt nyilatkozta a Mediafaxnak, hogy az NLP és a DP egyesülésének kérdésérôl a következô hat hónapban lesz szó, az új alakulat politikai orientációja pedig az utolsó probléma, amirôl most beszélni kell, mivel a technikai vonatkozások jóval fontosabbak.

Boc szerint a DA Szövetség központi vezetésében "elvileg" létezik a szándék az NLP és a DP egyesítésére. Hozzátette, a 2006-os év döntô jelentôségû e vonatkozásban, a kérdésrôl a következô hat hónapban lesz érdemi vita.

A DP elnöke szerint fúzió esetén az új alakulatnak egyértelmûen lesz egy liberális és egy néppárti összetevôje.

A romániai vállalatok és befektetôk bizakodóan tekintenek az idei év elé – írja a Saptamâna Financiara gazdasági magazin. Gazdasági elemzôk szerint változatlanul magas tôkebeáramlásra lehet számítani a viszonylag kevés pénzügyi ösztönzô ellenére is.

A CEC takarékpénztár és az áramszolgáltatók privatizálása lesz az év nagy eseménye. Ezeket leszámítva a legnépszerûbb befektetési területek a mezôgazdaság és az élelmiszeripar, az autógyártás és az infrastruktúra lesznek.

A KDT Invest igazgatója szerint az idén az eddig elhanyagolt mezôgazdaság vonja magára a reflektorfényt. Jelentôs befektetéseket vesz fel emellett a pénzügyi szektor, a gyógyszergyártás, a közszolgáltatás, az ingatlanpiac, valamint az építôipari alapanyag gyártás.

A BRD-Groupe Societe Generale elemzôje szerint az infrastruktúra beruházások jelentôs pénzügyi támogatást élveznek majd az uniós csatlakozás után, ezért a vezetô európai építôipari vállalatok már most meg kívánják erôsíteni romániai piaci pozícióikat. A küszöbön álló uniós csatlakozás általában is fontos tényezô a befektetôi érdeklôdés felkeltésében. A román gazdaság elmúlt években tanúsított jó teljesítménye pedig fontos bizalom erôsítô tényezô. Románia számos olyan kedvezô befektetési lehetôséget kínál amelyekre Európában, vagy akár az újonnan csatlakozott országokban már nem nyílik lehetôség.

A Tompa Miklós Társulat meghívására 2006. január 14–16. között Marosvásárhelyen vendégszerepel a budapesti Honvéd Kamaraszínház, a színészekbôl és magánénekesekbôl álló kis társulat, melynek mûvészei: Domokos László, Fazakas Júlia, Gecse Noémi, Gyôry András Botond, Kátai István, Kovács Ágnesanna, M. Simon Andrea, Bocskor Salló Lóránt, nem ismeretlenek a marosvásárhelyi közönség elôtt

A vendégjáték alkalmával bemutatandó elôadásokról a társulat honlapjáról, valamint szórólapokról a következôket tudhatjuk meg:

Václav Ctvrtek–Kárpáti Péter Rumcájsz, a rabló – avagy tánc és illemlecke két részben (rendezô: Novák Eszter) elsôsorban a gyermekközönségnek szóló produkció. Václav Ctvrtek mára klasszikussá vált meséit elsôsorban a cseh rajzfilmsorozatból ismerjük. Az elôadásban Rumcájsz, Manka, a medve, a tündér és a többiek úgy jelennek meg, mint ismerôseink, barátaink, és közös játékra hívják a gyerekeket. (Az elôadások idôpontja: 2006. január 14., szombat délelôtt 11 óra – Hunyadi András-bérlet, január 15., vasárnap délelôtt 11 óra – Kôszegi Margit bérlet)

Bozgorok – Shakespeare Ahogy tetszik okán – Rendezô: Rusznyák Gábor (2006. január 14., szombat este 7 óra)

A "bozgor" román kifejezés, jelentése: hazátlan. Pejoráló, lealacsonyító és bántó jelzôje mindazoknak, akik sehova sem tartoznak, akik állampolgárai ugyan az adott országnak, de nem tagjai. (Ugyanakkor esetleg tagjai egy másik "országnak", népcsoportnak, de nem állampolgárai.) Kitaszítottak innen is, onnan is: "bozgorok". Shakespeare Ahogy tetszik címû színmûve, sokrétegû, bonyolult darab. Sok mindenrôl szól, többek között a kitaszítottságról, a számûzöttségrôl is.

A Honvéd Kamaraszínház színészei (akik javarészt Erdélyben éltek) – most kicsit magukról is vallva – ezen a szemüvegen keresztül nézik Rosalinda, Orlando, Próbakô, Jaques és a többiek történetét.

A ragaszkodók – Molière Tudós nôk címû komédiáját átdolgozta Peer Krisztián és a rendezô. Az elôadásban elhangzó dalok Lovasi András szerzeményei. Rendezô: Naszlady Éva. (2006. január 15., vasárnap este 7 óra)

Nôk, nôk... nôk évezrede... Egyre akadálytalanabbul állhatunk mi, nôk életünk kormánykerekéhez. De nem tudjuk, hogy elhanyagolt család és egy karrierépítô robotbébi, vagy pedig valami fontos, lágy és hiányzó érték betöltése lesz az eredménye ennek az új hatalomnak.

Bölcsesség vagy zûrzavar? Ezt kérdezte Molière, és ez a kérdés feszít bennünket ma is: hogy a nôk merre keressék helyüket – és a férfiak merre keressék a nôt.

Csak úgy... – társasjáték – Közös improvizációk alapján írta a Honvéd Kamaraszínház társulata. Rendezô: Novák Eszter. (2006. január 16., hétfô este 7 óra)

"A Csak úgy... címû elôadásunk improvizációk alapján született, a színészek saját gyermekkori emlékeiket használták "nyersanyagként". Novák Eszter rendezô elsô ilyen típusú munkája. Az elôadás megszerkesztésében, a dialógusok viszonylag rögzített formájának kialakításában Kárpáti Péter segítette a társulatot. A koreográfiákat Novák Péter készítette. Bár az elôadást 2005. februárban és márciusban már játszottuk néhányszor, a munkát még nem fejeztük be teljesen. Leplezetlen ôszinteségre, különleges, megélt személyességre törekszünk, szeretnénk, ha nézôink – együttgondolkodásra, közös emlékezésre, töprengésre késztetve – alkotó részeseivé válnának elôadá- sunknak."

Az elôadások helyszíne a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagyterme illetve színpada, jegyek elôvételben és elôadások elôtt is válthatók.

Csütörtöki kimenô

A Don-kanyari áldozatokra emlékeztek. Azokra az áldozatokra, arra az elvérzett, vágóhídra vitt seregre, amely akarata ellenére került ki a történelmi (vagy bármilyen) Magyarország határain kívülre. Ugyanis senki nem gondolhatja komolyan, hogy ott messze, az orosz pokolban, a kozák atamánok földjén a hont védték. Oda egy értelmetlen háború kitervelôi, kivitelezôi, hadvezérei, a Berlin–Budapest közötti szövetség meneteltette ki a katonákat. Honvédeket és kisegítô munkaszolgálatos századokat egyaránt

Az áldozatokról szó esik, de mintha az áldozatok egyik részérôl csak néhány szó. Vagy annyi sem. Vajon azért, mert azt tartja róla a hallgatag és felejteni akaró közvélemény, hogy ôk nem is lettek volna magyar állampolgárok? Magyarok? Ôk, akik a politikai megbízhatatlanság és a három zsidótörvény nevében nem kaptak fegyvert, de ott "tartózkodtak" a körletekben, haltak az elsô vonalban és éppen úgy estek áldozatul lövedéknek, fagynak, katonai gonoszságnak, ostobaságnak.

Talán jó lenne minden alkalommal reájuk is emlékezni. Ugyanis ôk is marosvásárhelyiek (Maros–Torda vármegyeiek) voltak, itt laktak, itt éltek, dolgoztak, vállalkoztak, kereskedtek és írtak-olvastak, nemegy ma emlékezô és áldozat leszármazottja éppenséggel egykori házaikban lakik manapság. A vételár kifizetése, a történelem mostohasága, szándékos gonoszsága, különös játékai és a véletlenek folytán. Amazok is osztoztak a honvédség sorsában, ôket is ugyanúgy küldték lágerbe hadifogság esetén az orosz komisszárok. És ugyanúgy szabadultak évekkel késôbb vagy pusztultak el odakinn, Szibériában. Mások még hazavánszorogtak, itthon pedig elhurcolták ôket Auschwitzba vagy rángatták, lökték puskatussal tovább nyugatnak.

Egy barátom meséli: a munkaszolgálatos behívókkal igen sokan jelentkeztek egy emberséges katonaorvosnál, aki sorozatban gyártotta a felmentô papírokat. Ezeket az embereket aztán már csak a halálvagonok és a gázkamrák várták. Holott a munkaszolgálat talán nagyobb eséllyel életben tarthatta volna ôket. Mint édesapámat is.

Egyetlen internetes oldallal és egyetlen jó ötlettel keresett közel egy-millió dollárt egy angol egyetemista.

A délnyugat-angliai Wiltshire-ben élô Alex Tew-nak egy évvel ezelôtt még gondot okozott, hogy elôteremtse a tandíjravalót. Pénzkereseti lehetôségek után kutatva az jutott eszébe, hogy honlapjának minden egyes képpontját áruba bocsátja egy dollárért.

Az ár elsô pillantásra nem sok, de ha figyelembe vesszük, hogy az oldal egymillió pixelbôl áll, akkor már érthetô, miben áll az ötlet eredetisége.

A 21 éves fiatalember az elsô néhány pixelt családtagjainak adta el, akik saját szöveget jelentettek meg a honlapon. Az elsô bevételekbôl aztán Alex Tew közleményt és hirdetést jelentetett meg.

Ennek nyomán felfigyeltek rá a hírügynökségek, újságok, rádiók, televíziók és a sajtónyilvánosságnak köszönhetôen elkezdtek tódulni az ügyfelek, többségükben tôkeerôs vállalatok. Mára az internetes oldal betelt és olyan tarka, mint egy foltokból összevarrt takaró. Az egyes foltok vállalatok, köztük vezetô cégek hirdetései.

A néhány éve még ágrólszakadt közgazdaság szakos egyetemista mára állásajánlatok tucatjai között válogathat, míg bankszámláján több mint 900 ezer dollár pihen újabb befektetésre várva – olvasható a CBB hírtelevízió honlapján.

Németország Európa vezetô élelmiszer- exportôre, s világviszonylatban is a negyedik helyet foglalja el – tette közzé kedden a CMA agrármarketing központ. A kivitel tavaly 7,1 százalékkal 36,2 milliárd euróra nôtt, a legkeresettebb cikkek a húsipari, valamint tejipari termékek mellett a német édességek. A legnagyobb felvevô piac Hollandia, 4 milliárd euróval, a második Olaszország 3,25 milliárddal, majd Franciaország 3 milliárddal. Az Egyesült Államokba 790 millió euró, Oroszországba 760 millió euró értékû német élelmiszeripari termék került tavaly.

December 5-étôl a BRD – Groupe Societé Generale lehetôséget teremtett ügyfelei számára, hogy nyerjenek. Naponta 1000 euró értékû nyereményt sorsolnak ki, a január végéig tartó promóciós idôszak fôdíja 50.000 euró értékû. Emellett kisorsolásra kerül hatvan kétszemélyes kirándulás az év három nagy sporteseményére, illetve az ügyfelek gyerekei – ami premiernek számít a banki promóciók sorában – ösztöndíjat nyerhetnek a világ három nagy hírû sportakadémiáján. Végül, de nem utolsósorban, gazdára lel 3000 futball-labda Hagi aláírásával, 3000 teniszlabda Ilie Nastase kézjegyével, valamint 3000 tornadressz, amelyeket Nadia Comaneci szignált.

A kampány során korlátozott sorozatú bankkártyákat bocsátanak ki egyedi formatervvel, ugyanis a világon elôször lesznek világhírû sportolók képeivel díszítve.

Hogy részt vehessenek a promócióban, az ügyfelek egy takarékoskodási vagy fogyasztási bankcsomagot vehetnek igénybe, mindkét esetben egy promóciós bankkártyaszámla nyitásával.

A sorsolások eddig a BRD két megye lakosságát (Maros és Hargita) kiszolgáló Maros csoportjának ügyfelei körébôl 155-nek hoztak szerencsét. Ketten nyertek 1000-1000 eurót, gazdára lelt 67 Hagi-focilabda és 86 teniszlabda – közölte Corneliu Grosu, a csoport igazgatója.

A promóció folytatódik, s minden ügyfél, aki a végsô sorsolás napján érvényes csomaggal rendelkezik, részt vehet az 50.000 eurós fôdíjért folyó versengésben. Részletek a www.brd.ro honlapon vagy a 0800.803.803 telefonszámon igényelhetôk, hétfôtôl péntekig 8-22 óra között.

A BRD – Groupe Societé Generale a romániai piac legnagyobb magán pénzintézete 5,2 milliárd lej értékûre becsült aktívummal, 290 kirendeltséggel országszerte. A bukaresti értéktôzsdén a BRD a második helyen áll a kapitalizáció terén (2,5 milliárd euró 2005 októberében).

Január elsejétôl a jogi személyek számvitelében és adónyilvántartásában bekövetkezett változásokról Dénes Irén, a Maros Megyei Közpénzügyi Igazgatóság vezérigazgató-helyettese tájékoztatott.

– Az év elején a kincstári folyószámlák – adók, illetékek stb. – megváltoztak, ezért az adófizetôk kötelesek az új IBAN-kódokat, illetve nyilvántartási számot (NEP) használni. Ezt a Közpénzügyi Minisztérium 2005. évi 1954. és 1521. számú rendeletei szabályozzák. Az új kódok és azonosítók letölthetôk a minisztérium honlapjáról vagy beszerezhetôk a területi pénzügyi hivatalnál elektronikus adathordozón. Az adatkezelés és nyilvántartás megkönnyítése érdekében az adófizetô jogi személy már nem köteles külön nyilatkozatot is tenni a befizetésekrôl, ha minden tartozását teljes egészében és idôben törlesztette. A bevezetésre került számítástechnikai program reményeink szerint átláthatóbbá teszi a befizetési kötelezettség követését.

– A gazdasági egységek némelyike már elkészítette vagy a napokban elkészíti a pénzügyi év zárását.

– Jó tudni, hogy az utolsó negyedévre esedékes profitadót január 25-ig kell törleszteni, a rendelkezések értelmében ez a harmadik negyedévi összeggel azonos. Abban az esetben, ha elkészült a jogi személy számviteli zárása, akkor február 15- ig a reális adót kell befizetni. A január 25. utáni napokra nem számolnak fel késedelmi kamatot.

– A 2006-os évben az adótörvénykönyv több módosításon fog átesni. Ráadásul nagyon sok miniszteri vagy kormányrendelet születik. Az önök hivatala miként próbál segíteni az adófizetôknek, hogy kiismerjék magukat az útvesztôben?

– A tájékoztatáson javítottunk. Ezt szolgálják a honlapunkon megjelenô információk is. Ezenkívül a napokban megjelentetjük az adónaptárunkat, mely tartalmazni fogja a befizetési kötelezettségek határidejét.

– Bizonyára olvasóink is tudják: Ön személyesen minden héten az RMDSZ székházában felkészítôt tart a könyvelôk számára… Tavaly elsô ízben élhettek a romániai polgárok azzal a lehetôséggel, hogy adójuk egy százalékát civil szervezetek támogatására fordíthassák. A híradásokból már tudjuk, hogy Maros megye az elsô e téren. Számadatokban ez mit jelent?

– Négyszázötvenhatezer új lejt utalunk át még e hónapban a kedvezményezetteknek. Míg volt olyan megye, ahol alig egy tucat adófizetô élt ezzel a lehetôséggel, addig megyénkben ez meghaladja a 23 ezret. Örvendetes, hogy ilyen sokan választották ezt a támogatási formát, legtöbbet a SMURD kapott (191 ezer új lej), de részesül a Sapientia, a Caritas, a Bernády Alapítvány, a Bolyai Kollégium stb. Ugyanakkor nem kell megfeledkezni arról, hogy sokkal nagyobb is lehetne ez az összeg és a kedvezményezettek csoportja, ha többen élnének ezzel a lehetôséggel. Ráadásul most 2 százalék felett rendelkezhetünk.

(karácsonyi)

Az orosz külügyminiszter szemrehányást tett amerikai kolléganôjének az orosz–ukrán gázvitához fûzött, szerinte elfogult washingtoni kommentárok miatt. Egyúttal közös csalódásukat hangoztatták az iráni urándúsítási kutatások felújításával kapcsolatban.

Szergej Lavrov és Condoleezza Rice szerdai telefonbeszélgetése során az orosz fél szemrehányást tett Rice-nak az orosz-ukrán gázvitához fûzött amerikai kommentárok miatt. A moszkvai diplomácia vezetôje rámutatott, mennyire nem helyénvalóak azok a nyíltan átpolitizált, elfogult kommentárok, amelyek az orosz és az ukrán gáztársaság, a Gazprom és a Naftohaz párbeszédét kísérték gazdálkodási együttmûködésükrôl – jegyezte meg a moszkvai külügyminisztérium, hozzátéve, hogy a telefonbeszélgetést az amerikai fél kezdeményezte.

Az újévi "csapelzárás" után Rice úgy vélte, hogy Moszkvát nyilvánvaló politikai indítékok vezérelték a gázvitában, és felelôsségteljesebben kellene viselkednie a "nyolcak csoportjának" (G8) elnökeként. A moszkvai minisztérium már a múlt héten megütközéssel fogadta Rice megjegyzéseit. Ezek lényegében arról tanúskodnak, hogy az amerikai külügyminiszter szerint Oroszország nem kész megbízható energiaszállítóként viselkedni – sérelmezte a külügyi tárca.

A két politikus mély csalódásának adott hangot amiatt, hogy Teherán feloldotta moratóriumát az urándúsítással összefüggô tevékenységekre, és felújította a tudományos kutatómunkát ezen a téren – áll a moszkvai külügyminisztérium közleményében. A szöveg utal arra, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségben még tisztázandó kérdések vannak az iráni atomprogrammal kapcsolatban.

Az orosz tárca már kedden este sajnálkozott a teheráni döntés miatt, és felhívta Iránt a moratórium visszaállítására. Moszkva elôzôleg közölte: erôfeszítéseket tesz, hogy az iráni urán oroszországi dúsításról folyó tárgyalások idejére fennmaradjon a moratórium. A Fehér Ház szóvivôje figyelmeztette Iránt, hogy ha folytatja jelenlegi atompolitikáját, nem marad más hátra, mint az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé utalni a kérdést. A katonai opció napirenden marad – mondta Scott McClellan.

Az egészséges gazdaság jellemzôje a kiegyensúlyozott tôzsde mûködése, valamint a befektetôk közötti tranzakciók volumene. Ennek megfelelôen 2005-re nem lehet panaszunk sem a tôzsdére, sem pedig a nagy vállalatok tôkebevonására, de vajon mi várható idénre?

2005 újra jelentôs növekedést eredményezett (negyedik éve sorozatban) a bukaresti tôzsdén, miközben a forgalom is nôtt (a tôzsde kapitalizációja elérte a 15 milliárd eurót, a külföldi befektetôk 54 millió eurónyi friss tôkét fektettek be román részvényekbe 2005-ben), de a pakett likviditása még hagy kívánnivalót maga után, bár a tranzakciók száma és volumene decemberben történelmi csúcsra jutott. Éppen ezen a területen hozhat változást a következô év: új tôzsdei kibocsátások megjelenésével, gondolok itt mindenekelôtt a májusra ígért Transelectrica részvényeire, majd a Transgazéra (a két vállalat legalább 10%-kal növeli a tôzsde kapitalizációját), vagy a RomTelecom állami kézben lévô pakettjének piacra dobására. És van még néhány izgalmasnak ígérkezô lehetséges kibocsátó (a bukaresti repülôtér, az egymilliárd euróra taksált Romgaz, a közszolgáltatók, a BCR további része, és lennének még tartalékok más szektorban is). Márpedig ez a külföldi befektetôk nagyobb volumenû megjelenését eredményezheti 2006-ban, ami az ország gazdasági stabilizálása, valamint az EU-tagság fényében egyre inkább reális elvárás.

Szintén fontos lenne, ha a lakosság ilyen irányú megtakarításai, befektetései is nônének, sajnos, erre egyelôre semmiféle kormányzati szándék nem mutatkozik, így a kisbefektetôket nem segíti semmi, hogy ezen modern megtakarítási forma elterjedjen. Pedig a banki kamatok drasztikus csökkenése után éppen ideje lenne meggyôzni az embereket, hogy ez is egy megtakarítási forma, amely ugyan nagyobb odafigyelést, több információt igényel, azonban jelentôsebb eredményt is hozhat. Sajnos, nálunk még a közvita sem indult meg annak szükségességérôl, hogy az iskolákban oktassák a "tôzsdejátékot".

Annál is inkább, mert a tôzsdeindex minden valószínûség szerint tovább nô, bár a SIF-ek 2005-ös szárnyalása (átlagban 175%-kal nôtt az áruk) nem ismétlôdik meg, azonban az új kibocsátások további tôkebevonásokat eredményezhetnek és egyre inkább egészséges részvénypiacot tudhat magáénak Románia. Izgalmasak lehetnek az olajipari papírok, mindenekelôtt a legnagyobb magántársaságnak számító Rompetrol, illetve az OMV által felvásárolt Petrom, amely a legnagyobb cég a tôzsdén. Szintén komoly növekedési esély van a Transilvania Bank papírjaiban, amelyet éppen a napokban értékelt egy fokkal biztonságosabbnak a Standard&Poor's, és máris többen felvásárolnák. A többi ágazatban egyelôre semmi nem jelez elôre nagyobb növekedést, de persze, lehetnek még olyan papírok, amelyek okozhatnak pozitív meglepetést – és ne felejtsük el, a tôzsde mindig magával hordja a bukás lehetôségét is.

A tôzsdén kívüli tranzakciók sorában természetesen a BCR felvásárlását kell említsük, a 3,7 milliárd eurós üzlet nemcsak az államkincstárra, hanem a bankrendszer alakulására is kihatással lesz. A bankszektorban történt még említésre méltó üzlet, a Tiriac Bankot a HVB vásárolta fel, de nem hagyhatjuk ki az OTP romániai megjelenését sem, a magyar bank a RoBankot vette meg, és készül az utolsó állami kézben lévô bank, a CEC felvásárlására. A legrégebb mûködô román pénzügyi intézmény a jövô évi privatizáció slágere lesz, annál is inkább, mert a legnagyobb vidéki hálózattal rendelkezik, ami az EU- agrártámogatások kérdésében fog jelentôs szerepet játszani.

A pénzügyi szektoron kívül fontos megemlíteni a Connex eladását, a Vodafone mintegy 2,5 milliárd dollárt fizetett a mobilszolgáltatóért. Végre a gyógyszeripar is egy nagyobb tranzakciót tudhat maga mögött, mégpedig a bukaresti Sicomed gyárat vásárolta meg a hollandiai székhelyû Zentiva.

A nagybefektetôk számára egyre inkább új terepet jelent Románia, amely az EU-csatlakozási szerzôdés aláírásával is, lassan kikerül a spekulatív befektetôi körbôl. Persze azért még nem lehet hátradôlni, mert bár a kormány a külföldi befektetôk felé "jobb arcot" mutat, azonban a gyakori jogszabály- és adózási módosítások nehezen tervezhetôvé teszik a román gazdaságban befektetô vállalkozókat.

Vagyis jó év elé nézhetünk a magántársaságok és tôzsde szintjén, amit csupán egy esetleges kormányzati "félrecsúszás" tud visszafogni.

Kósa András

A helyhatóságok segítôkészsége a nullához közelít

Mint lapunk híradásából már értesülhettek, nagyon nehéz helyzetbe került a Maros megyei labdarúgó-egyesület, miután a székhelyként bérelt helyiségek tulajdonosa, a Seracom Rt. januártól négyzetméterenként 3 euróra növelte a havi bérleti díjat. A kizárólag a labdarúgókluboktól származó különbözô díjakból gazdálkodó egyesület ezt az összeget nem képes kifizetni, más – állami tulajdonú – székházat azonban a helyhatóságok tizenöt esztendeje nem képesek kiutalni, miközben szinte minden fantomegyesületnek és -alapítványnak van már székháza.

Szatmári Tibor, az egyesület elnöke elmondta, hogy naponta próbálnak kilincselni a helyhatóságok képviselôinél, eddig eredmény nélkül. Burkhardt Árpád alprefektus közölte velük, hogy a megye nem rendelkezik szabad helyiséggel, Csegzi Sándor és Bárczi Gyôzô alpolgármesterek korlátozott hatáskörük folytán a segítség ígéretének szintjén maradtak, Dorin Florea polgármester pedig – idôhiányra hivatkozva – nem is hajlandó fogadni ôket. Ciprian Dobre prefektussal szintén nem sikerült beszélniük, annak távolléte miatt.

A kényszerhelyzetbe hozott egyesület kénytelen lemondani a három bérelt helyiség közül kettôrôl, csupán egyetlen irodát tart meg az új bérleti áron, amelyre – egyéb lehetôség híján – megköti a szerzôdést a tulajdonossal. A szerzôdés mindaddig érvényes, amíg a helyhatóságok székházat utalnak ki, ebben a tekintetben azonban – az eddigi hozzáállást látván – igen csekély az esély. Ez azért érthetô igen nehezen, mert a labdarúgás tízezreket megmozgató tevékenység.

Az új helyzetben az egyesület vagyonát képezô bútorzatot az egyetlen helyiségbe zsúfolják össze, ami – mondja Szatmári Tibor – gyakorlatilag megbénítja a tevékenységet. "Nem tudom, hogyan fogunk tudni dolgozni" – foglalta össze keserû következtetését az elnök.

A Maros megyei labdarúgó-egyesület az országban az elsô és egyetlen, amely hasonló gondokkal küszködik.

A jeges sportokat tömörítô, újonnan alakult szövetség elnökévé választották Spanyolországban Maria Teresa Samaranchot, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) örökös tiszteletbeli elnökének a lányát. A kétgyermekes családanya ugyan ritkán kísérte el külföldi útjaira édesapját, amikor az még a NOB elsô számú vezetôje volt, ezzel együtt nincs híján megfelelô tapasztalatoknak, spanyolországi nemzetközi versenyek szervezésébôl tudniillik eddig is jócskán kivette a részét. Az olimpiai mozgalmat 1980 és 2001 között irányító sportvezetô másik gyermeke, ifjabb Juan Antonio Samaranch a Nemzetközi Öttusa Szövetség alelnöke, s 2001 óta maga is NOB- tag.

Dakar rali

Andy Caldecott hétfôi halálos balesetét követôen a szervezôk úgy döntöttek, hogy törlik a motorosok keddi szakaszát, így a résztvevô mezôny tagjai versenyen kívül tették meg a Kiffa és Kayes közötti 333 km-es távot. A rajt elôtt a mezôny egyperces néma fôhajtással emlékezett szerencsétlenül járt társukra, aki 26 éves Dakar rali 23. halálos áldozata. A motorosok mezônyében egyébként Marc Coma áll az élen, az egyetlen versenyben maradt magyar, Varga Ákos a 63. helyen áll.

Az atósok versenyében ugyanez a szakasz újabb magyar egységek kiesését eredményezte. Kristóf Márton és Liszi László is a kényszerû feladások listáját gazdagította, ami azt jelenti egyben, hogy már csak egyetlen magyar autósnak, Szalay Balázsnak maradt lehetôsége, hogy eljusson Szenegál fôvárosába. Szalayék kedden este a 35. helyet foglalták el a rangsorban.

A szakaszt a spanyol Sainz nyerte, összetettben továbbra is Stephane Peterhansel vezet, akinek 40 percet meghaladó elônye van Luc Alphand legénységével szemben.

Tegnap Mali köztársaság területén, Keyesbôl Bamakóba jutott el a mezôny, a teljes táv 705 km, a gyorsasági szakasz ebbôl azonban csak 231 km-es.

Vb-2006

A labdarúgó-világbajnokság rajtja elôtt 149 nappal beindult a hivatalos szurkolói oldal az interneten.

A http://www.fifaworldcup.com/fanguide2006 címû lapon a vendégek négy nyelven – németül, angolul, spanyolul és franciául – tájékozódhatnak a kedvezô árú szálláshelyekrôl, menetrendekrôl és programokról.

"Itt volt az ideje kézzelfoghatóvá tenni a szívélyes vendéglátást. Barátságos környezetben még az erôszakos drukkerek is kezesebbé válnak" – jelentette ki Horst R. Schmidt, a szervezôbizottság elnöke.

Az információáramlást elôsegítô, állandó és mobil "szurkolói követségek" minden rendezô város központjában és stadionjánál megtalálhatók majd.

Valószínûleg felhagy a labdarúgással al- Szadi Kadhafi, a líbiai vezetô, Moammer el-Kadhafi fia, az Udinese játékosa – aki mindössze egyetlenegy alkalommal szerepelt a Serie A-ban –, ugyanis komoly vezetôi ajánlatot kapott hazája kormányától.

"Néhány napon belül döntés születik az ügyben, de ez már nem a futballról szól" – nyilatkozta Gianluca Di Carlo, az udineiek szóvivôje.

A 30 éves csatár korábban Perugiában játszott, de leginkább botrányairól ismerte meg a közvélemény: 2003 novemberében például három hónapos eltiltást kapott doppingolás miatt. Akkor azt állította, hogy a hátfájására felírt gyógyszer tartalmazta a tiltott szert, vagyis nem tudatosan használta azt.

A Hivatalos Közlöny 679. számában 2003. szeptember 26-án közzétették a 326. számú törvényt, amely módosításokkal jóváhagyta a 24/2003. számú kormányrendeletet a nemesfémek rendszerének romániai tökéletesítésére vonatkozóan. A törvény 34/1. cikkelye kimondta, hogy azon természetes és jogi személyek, akiktôl 1946 és 1990 között visszaélésszerûen (în mod abuziv), az érvényben lévô szabályozások áthágásával lettek elkobozva nemesfém- és drágakôtárgyaik, kérhetik azok természetbeni visszaadását a lakhelyük szerinti illetékes bíróságokon keresztül, 2003. december 31-ig. Az idézett cikkely második bekezdése szerint, ha a visszaélésszerûen elkobzott nemesfémek és drágakövek már nem léteznek eredeti állapotukban, kártérítés jár a sürgôsségi kormá