Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Románia 2007. január 1-jei uniós csatlakozása esetleges elhalasztásának egyik lehetséges oka a virágzó korrupció. Ez nem újdonság senki, és fôleg nem a kormány számára, hiszen az EU képviselôi eléggé egyértelmûen kinyilvánították a legutóbbi országjelentés alkalmával, és a különféle statisztikákban is sajnálatos módon "elôkelô" helyen szerepelünk a korrupció tekintetében.

Mivel az idô kevés, hiszen áprilisban újabb – végsô – országjelentést készítenek Romániáról, Tariceanu miniszterelnök úgy határozott, "kézbe veszi" az ügyet. Tegnap megbeszélést tartott azon minisztériumok képviselôivel, amelyek valamilyen módon részt vesznek a korrupció elleni harcban, valamint olyan intézményekkel, mint a PNA, a SRI, valamint a Magisztrátusok Legfelsôbb Tanácsa. A cél: elemezni, hogy mit sikerült megvalósítani a kormány korrupcióellenes stratégiájából és mik a teendôk a továbbiakban.

A hangsúly feltételezhetôen a hogyan továbbra esik, hiszen nem sok eredményt tudtak felmutatni az elmúlt évben: egy-két pitiáner ügyön kívül a nagy korrupciós esetek feltárása, a vizsgálat és a végkifejlet, vagyis az ítélet megszületése, a büntetés várat magára. Úgy tûnik, hiába rukkolt elô a kormány tavaly márciusban egy országos korrupcióellenes stratégiával, hiába alakította meg egyenesen a kormányfô ellenôrzése alá tartozó, a stratégia gyakorlatba ültetésével foglalkozó tanácsot, a várt (tényleg várt?!) eredmények nem születtek meg.

Nem hallani elítélt és börtönbe vetett "nagy halakról", annál érdekesebb viszont megfigyelni, amint a korrupcióval, dollármilliók elsikkasztásával, csúszópénzek elfogadásával, EU-s alapok lenyúlásával vádolt kormánytisztviselôk, vállalkozók ügyvédeik segítségével megtalálják a jogi kiskapukat és szabadlábon maradnak. Szinte az az érzése az embernek, hogy egyes rendôrök, ügyészek szándékosan nem tartják tiszteletben a törvényes letartóztartási eljárást, ami a késôbbiekben egérutat biztosít a vádlottnak. Ha viszont börtönbe is kerül az illetô, egykettôre kiderül, hogy az egészségi állapota rohamosan romlik, így "kénytelenek" szabadlábra helyezni. Az évekig tárgyalt korrupciós ügyek aztán lassacskán érdektelenné válnak, a vádlott pedig "megússza" a börtönt.

Van tehát egy, amolyan Európának szánt kirakatstratégiánk a korrupció leküzdésére. Európa azonban eléggé világosan a tudtunkra adta, hogy eredményeket vár. Mégpedig késedelem nélkül. A kormányfô ráncbaszedési kísérlete arra irányul tehát, hogy áprilisig mindenképpen jó benyomást keltsen az ország a korrupció felszámolását illetôen. De kérdés, hogy azt, amit éveken át elmulasztottak, hogyan lehet pótolni hónapok alatt?

Sajtótájékoztató a polgármesteri hivatalban

Az új év elsô sajtótájékoztatóján Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere elszántabbnak tûnt, mint valaha. Bár az elején azt ígérte, hogy elsôsorban a 2006-os költségvetésrôl beszél, sokszor elkanyarodott a témától és politikai nyilatkozatokba bocsátkozott, valóságos kampányszövegekbe lovalta bele magát.

Múlt pénteken a polgármester találkozott dr. Kelemen Atillával, az RMDSZ megyei szervezetének elnökével és Borbély László közmunkaügyi és területrendezési miniszterrel, akikkel ismertette a város terveit, illetve a felmerülô gondokat. Ezek elsôsorban a város vagyoni helyzetére vonatkoztak, Borbély László pedig az Országos Lakásügynökség által támogatott szociálislakás-építés lehetôségét is boncolgatták. Többek között kitért a Hidegvölgyben felhúzandó házakra is. Florea szerint nagyobb városrendezési tervekrôl is szó volt, amelyek kivitelezésére kérte az RMDSZ segítségét. A két RMDSZ- politikus azt ígérte, hogy mind ôk, mind pedig a helyi tanács RMDSZ-frakciója támogatja a városfejlesztési terveket.

A polgármester a napokban több törvényjavaslatot, illetve törvénymódosító indítványt tartalmazó levelet küldött a parlamenthez. Ezek között megemlítette a földgáz árának megállapítására vonatkozó ötleteit. Szerinte ma Romániában a földgáz árát felelôtlen politikai játékok szerint, egyes külföldi gazdasági körök nyomására állapítják meg. Ennek kapcsán megjegyezte, az eddigi kormányok figyelmen kívül hagyták a helyi közigazgatási egységeket, így ezek, s itt fôként a városokra gondolt, leszegényedtek. Florea szerint a politikusok úgy kezelték a polgármesteri hivatalokat, mint a hajdani mezôgazdasági termelô szövetkezeteket (CAP). A módosítandó törvények között külön megemlítette a jogtulajdon- visszaszolgáltatásra vonatkozót. A polgármester azt szeretné, ha a termelô, kisipari szövetkezetek tulajdonában levô ingatlanok és földterületek visszakerülnének a városhoz. Ezenkívül a gyárak, üzemek által hajdanában használt, de parlagon maradt területeket is át kellene adni a városnak, mint ahogy a települést keresztülszelô folyóvizek felületét és partját (Sz.m.: ami jelenleg a vízügyi igazgatóságok tulajdona). Példaként említette a meggyesfali téglagyár agyagfejtôjét, amely a város területén van, de az ipari egység bérmentesen használja. Ugyanígy a gáz-, villany-, kábeltévé- stb. vezetékekre is adót kellene kivetni – vélte a polgármester. Ugyanígy szerinte a Román Vasúti Társaság által használt, de üresen álló telkek is a várost illetik meg.

Florea módosítaná a lakástörvényt is, úgy, hogy kötelezôvé tenné a tömbházak termikus rehabilitációját. A Sârguintei utcában kísérleti jelleggel a hivatal felújított egy tömbházat, s itt beigazolódott, hogy ennek eredményeként több mint 15%-kal csökkent a közköltség.

Megengedhetetlenül sokat költenek az iskolák – vélte Florea. Mivel a közfogyasztási számlákat a polgármesteri hivatal törleszti, az iskolák igazgatóit nem érdekli a kiadások csökkentése. Olyan eset is volt, hogy a saját hôközponttal rendelkezô vegyipari iskolaközpont egy hónapban 500 millió lejes gázszámlát nyújtott be, s amikor az ellenôrök a helyszínen jártak, láthatták, hogy több törött ablak is volt az épületben. Hasonlóképpen az iskolák programon kívül bérbe adnak tornatermeket, a bevétellel azonban nem számolnak el. Ezt a helyzetet szeretné felszámolni azzal, hogy az adminisztrátorokat a polgármesteri hivatal kötelékébe rendelné, így az igazgatók az oktatási folyamattal, míg az adminisztrátorok az épületgondozással foglalkoznának. A polgármesteri hivatal ellenôrei jelenleg is kivizsgálást tartanak egyes iskolákban, a konklúzióról késôbb számol be.

Az idén hozzáfognak egy parkolóház- építési program kivitelezéséhez. A létezô három közlekedési tanulmányra alapoznak. Ezek szerint két kétszintes parkolóház lesz a Tudor negyedben, egy a Kövesdombon, kettô a fôtéren és egy az új kórháznál. A parkolóházakat a garázsbérlési díjjal egyenértékû összeg befizetésével a negyedek lakói használhatják. A központban csak azok mehetnek a parkolóházba, akik ügyintézésre autóztak a fôtérre. A parkolóházakba kártyával lehet majd belépni. Egy parkolóház felépítése hozzávetôlegesen 2 millió euróba kerül, az összeget bankkölcsönbôl fedezi majd a hivatal, illetve amennyiben valamilyen mûködtetô céget talál, akkor partneri szerzôdés alapján.

Dorin Florea megígérte, hogy január végére elkészíti a város 2008-ig szóló rövid, illetve a 2012-ig terjedô hosszú távú fejlesztési tervét. Ennek alapján elmondta, hogy a peremvárosi övezetet (metropolitan zónát) a Marosvásárhellyel határos településekkel közösen akarják fejleszteni. A tanulmányt még Virág György volt megyei tanácselnök kezdeményezte, jelenleg folyamatban van egy komplex terv készítése, ami meghatározhatja a város hosszú távú fejlesztését. Mindenképpen arra összpontosítanak, hogy Marosvásárhely konferencia- és egyetemi város legyen. Ezenkívül a csúcsipart szeretnék fejleszteni az egyetemekkel közösen, így az elkövetkezendô évtizedekben Marosvásárhely e téren régióközpont lesz.

Egy állítólag a svájci titkosszolgálat által elfogott faxüzenet a bizonyíték arra, hogy az Egyesült Államok hírszerzô ügynöksége titkos fogdákat tartott fenn Európában – állítja egy svájci hetilap.

A zürichi SonntagsBlick vasárnap megjelent száma szerint a svájci hírszerzés berni lehallgató központjában elfogták tavaly november 15-én azt a faxüzenetet, amelyet Ahmed Abul Geit egyiptomi külügyminiszternek küldött hazája londoni nagykövetsége. Az üzenetben többek között az állt: a diplomáciai képviselet "saját forrásokból úgy értesült, hogy csakugyan kihallgattak 23 iraki és afgán állampolgárt a Konstanca város mellett található Mihail Kogalniceanu támaszponton". Hasonló kihallgató központok mûködnek Ukrajnában, Koszovóban, Macedóniában és Bulgáriában – áll a faxüzenetben.

A titkos CIA-fogdák létezését a washingtoni kormány mind ez ideig tagadja.

A svájci kormány vasárnap estig nem foglalt hivatalosan állást a hetilap értesülésével kapcsolatban. A védelmi tárca szóvivôje csupán annyit közölt, hogy vizsgálják, miként került az üzenet tartalma az újsághoz és ezáltal nyilvánosságra.

Manfred Nowak bécsi jogprofesszor, az ENSZ kínzási kérdésekben illetékes jelentéstevôje a svájci hetilapban úgy vélekedett: a telefax "újabb fontos bizonyítéka annak, hogy a korábbi vádak (a titkos fogdákról és a kínzásokról) nem légbôl kapottak. Az Európa Tanács megbízottja, Dick Marty svájci parlamenti képviselô szerint "ha a fax valódi, az újból alátámasztaná azt, amit eddig is feltételeztünk".

Románia soha nem függetlenítheti magát százszázalékosan a gázimporttól, ezért alternatív földgáz-vásárlási megoldásokat keres – közölte Codrut Seres gazdasági és kereskedelmi miniszter hétfôn, egy Kolozsváron tartott sajtótájékoztatón.

A miniszter kifejtette, természetes, hogy egy ország megpróbál több energiaforrásra támaszkodni, mivel a földgáz és a kôolaj ára növekedik, és ezek a források világszinten kimerülôfélben vannak.

"Minden országnak van saját politikája az alternatív energiaforrások azonosítására. Románia jelentôs lépéseket tett a szélenergia, a biomasszából nyert energia vagy a napenergia hasznosítására. Folytatódnak a hagyományos projektek, például az atomenergetikai potenciál növelése, de folytatódnak a hidroenergetikai beruházások is, mivel ez az alágazat nem kellôen kihasznált" – mondta Codrut Seres.

A földgáz ára kapcsán a miniszter közölte, Románia jelenleg "ugyanazt az árat fizeti az orosz gázért, mint a többi állam". Bulgária ezer köbméterenként 257 dollárt fizet az Oroszországból érkezô földgázért, Románia 254 dollárt – tette hozzá.

Tegnap véget ért a téli szünidô, a félév azonban február 4-én végzôdik és egyhetes rövid vakáció után 12-én kezdôdik meg a második szemeszter. Ezt a húsvéti szünet szakítja meg, amely április 14-tôl április 24-ig tart, majd a tanév június 16-án ér véget. A nyári szünidô augusztus 31-ig tart, mivel az európai beosztáshoz igazodva a 2006–2007-es tanév szeptember másodikán kezdôdik.

A közegészségügyi igazgatóság által létrehozott bizottságok a segesvári és szászrégeni kórházakban történt gyanús eseteket vizsgálják ki. Silviu Morariu igazgató tegnap sajtótájékoztatón számolt be a szóban forgó esetekrôl. Még mindig nem sikerült kideríteni, hogy mi okozta annak a helybéli férfinak a halálát, akit január 3- án holtan találtak a segesvári kórház udvara mellett. A kivizsgálások során fény derült arra, hogy a szóban forgó személyt hajnali 5 órakor mentôvel, izgatott idegállapotban szállították be a kórház sürgôsségi osztályára. Délelôtt 10 órakor már jobban érezte magát, ezért hazaengedték. Holttestére aznap délután 5 órakor találtak rá a kórház mellett. Egyelôre nem tudni, hogy halála orvosi mulasztás miatt következett-e be. Az igazgató megígérte, hogy a kivizsgálás végeredményérôl is beszámol.

Pszichiáter alkalmazásának szükségességét hozta felszínre a pénteken történt eset. A kora délelôtti órákban egy 37 éves alsóidecsi férfi kiugrott a szászrégeni kórház második emeletérôl. Az illetôt január 2-án utalták be a sebészeti osztályra, szúrt sebbel. Krónikus alkoholista volt, így pár nap után az ágyhoz kötötték, másképpen agresszívan viselkedett. Pénteken a reggeli kezelés alatt kiugrott az ablakon és súlyos sérüléseket szenvedett. Silviu Morariu igazgató véleménye szerint amennyiben a kórházban pszichiáter foglalkozott volna vele, talán megelôzhetô lett volna az öngyilkossági kísérlet, amelyet nagy valószínûséggel az alkohol hiánya idézett elô.

Megyeszerte 20-25 családorvosra van még szükség

Magyarbükkös és Mezôpagocsa községekben egyáltalán nincs családorvos. A lakosság megfelelô egészségügyi ellátása érdekében megyeszerte újabb 20-25 családorvosra van szükség – nyilatkozta tegnapi soros sajtótájékoztatóján Silviu Morariu közegészségügyi igazgató. Beszámolt arról is, hogy a megszokott ellenôrzések tovább folytatódnak, az elkövetkezô idôszakban az igazgatóság megbízottjai a családorvosi rendelôkben vizsgálják a betegek ellátására fordított költségek személy szerinti nyilvántartását.

A közegészségügyi igazgatóság elôzetes felmérései szerint vannak olyan községek, ahol 200-600 személy (egészségügyi biztosítással rendelkezô vagy sem) nem szerepel a családorvosok nyilvántartásaiban. Bár a községek többségében van családorvos, sok helyen csak a községközpontban rendel. Ha van is egészségügyi pont a kisebb falvakban, a családorvos legfeljebb kéthetente egyszer rendel ott – jelentette ki az igazgató. A közegészségügyi igazgatóság vezetôsége tegnap délben az egészségbiztosítási pénztár képviselôivel folytatott tárgyalásokat. A fô téma azon közös bizottság megalakítása volt, amely felméri, hogy a lakosok létszámához viszonyítva hány újabb családorvosi állás meghirdetésére van szükség.

– Azt szeretnénk, ha egészséges versenyhelyzet alakulna ki a vidéki településeken is. Ha megfelelô számú családorvost biztosítunk, akkor a szolgáltatások minôsége is nôni fog, hiszen mindenki igyekszik, hogy megtartsa betegeit – véli Silviu Morariu. – Az elkövetkezô hetekben felmérjük a biztosítottak pontos létszámát, összevetjük a családorvosi jegyzéken szereplô adatokkal, s kijelöljük azokat a településeket, ahol növelni kell a családorvosok számát. Tárgyalásokat folytatunk a polgármesterekkel, hiszen azonosítani kell az orvosi rendelôknek, szolgálati lakásoknak alkalmas helyiségeket. Az összesítés elkészítése után kijelöljük azokat a településeket, amelyek hátrányos övezetben vannak. Szakminisztériumi engedéllyel a hátrányos övezetben munkát vállaló fiatal családorvosoknak fizetési pótlékot lehet biztosítani, ami az alapfizetés akár 60 százalékát is jelentheti.

A szakminisztérium rendelete értelmében a közegészségügyi igazgatóság szakemberei rendszeresen ellenôrzik, hogy a kórházakban és családorvosi rendelôkben vezetik-e a nyilvántartást a betegek személy szerinti ellátására fordított költségekrôl. Az elmúlt hetekben a kórházakban vizsgálták a nyilvántartás pontosságát, kisebb fennakadást csak a marosvásárhelyi sürgôsségi kórházban találtak, ahol a számítógépes rendszer átalakításán dolgoztak. A napokban a családorvosi rendelôk is sorra kerülnek.

Ismert és komoly szakemberekbôl álló színházi ítészgárda járt a hét végén Marosvásárhelyen. Az Uniter-díj elôválogató jelölôzsûrije a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház három elôadását tekintette meg. Ezekbôl kettôt – a Negyedik nôvért és a Cseresznyéskertet – a Tompa Miklós Társulat jegyez. Noha az elôválogatással megbízott zsûri véleményt nemigen nyilvánított (ottlétekor nem is nyilváníthat), annyit megtudtunk, hogy a Cristina Modreanuból, Ion Cazabanból, Magdalena Boiangiuból, Mircea Morariuból és Andreea Dumitruból álló testület tagjai nyitottsággal és élénk figyelemmel kísérték az elôadásokat. A Cseresznyéskert esetében szóba elegyedtek a rendezônôvel, Andreea Vulpéval, az Alexandre Colpacci rendezte Negyedik nôvér vetítésén (egyeztetési nehézségek miatt videofelvételen tekintették meg a produkciót) Kiss Éva Evelyn irodalmi titkár vállalta fel a fordító szerepét. Mint mondta, igen nagy érdeklôdéssel várták az elôadást – a drámát hamarosan Bukarestben is bemutatják.

Az Uniter-gála a romániai színházi szakma legrangosabb seregszemléje, amelyre két, egymástól független zsûri ajánlása alapján lehet benevezni elôadásokat, illetve díjat nyerni azokkal. Az elôválogató testület dönti el, hogy egyáltalán bekerülhet-e a díjra jelölt produkciók közé az elôadás, míg az Uniter-díjak nyerteseit a döntôzsûri határozza meg.

Jegyzet

Ha mostanság igazán trendik, a kor szellemét követôek akarunk lenni, nincs más teendônk, mint hogy egy saját bejáratú bloggal meglepjük magunkat. Ez afféle "magán" honlap, virtuális és nyilvános napló, melynek szerzôi igen változatos témákat feszegethetnek.

A "blogtulajdonosok" különféle körökbôl kerülnek ki: sok közülük a közéleti szereplô (vagy akik közéleti szereplônek hiszik magukat), aki nyilvánosságra szeretné hozni magánéleti problémáit, az általa a nagyvilágban észlelt érdekességeket, apróságokat, különlegességeket, amik mellett mi, egyszerû, halandó emberek csak úgy elsétálunk, amiket felületesen kezelünk, észre sem veszünk.

Van, aki iskolai feladatként készít magának oldalt, mások írásmániájukat vezetik le a sorok közt. A szorgosabb blogírók akár napi több bejegyzésre is képesek, egy-egy témát több oldal hosszúságú szövegben feszegetve, állandóan visszatérve, sokszor csontig lerágva.

A blogok tematikája igen változatos képet mutathat. Olvashatunk arról, hogy a szerzô hogyan éli meg a karácsonyt, hogy mit hozott (vagy mit nem) neki az angyal, hová kirándul szabad idejében, mi háborította fel éppen aznap, a kedvenc szomszédok sem maradnak ki a leírásokból, néha kedves, humoros, anekdotaszerû történetekre is akadhatunk. Az sem kizárt, hogy megtudjuk az illetôrôl, hogy milyen könyveket olvas szívesen, milyen zenét ajánl figyelmünkbe, avagy melyik az a film, amit mozizásaink során nem szabad kihagynunk. Különösebb tanakodás nélkül rájöhetünk arra, hogy az oldal birtokosa milyen mottó, életfilozófia szerint él, kedvenc idézeteibôl is csipegethetünk.

Ami tán a legérdekesebb, hogy a szerény olvasó (aki lehet az oldalra látogató jó barát, ismerôs) hozzászólhat a világrengetô kérdésekhez. Mert egy-egy jól felvetett téma igazi fórumot kreálhat maga körül. A hozzászólások újabb hozzászólást szülnek, a szerzô eldobja a labdát, és néhány olvasó elkapja és visszapasszol. És így egész ínycsiklandó mérkôzések alakulnak ki, színt hozva a néhanapján szürke hétköznapjainkba.

Az igazgató elmondása szerint Saron állapota még mindig válságos, és az önálló lélegzés ellenére továbbra is lélegeztetôgépen tartják. Az ébresztés órákat vagy akár napokat is igénybe vehet – tette hozzá.

Saronnak a kómából való visszatérítése mellett a hétfô reggeli utolsó konzílium után döntöttek orvosai. A teljes ébresztés után kezdôdhetnek meg azok a vizsgálatok, amelyek megállapítják: milyen károsodást okozott Saronnak az öt nappal ezelôtti agyvérzés. Felmérik, hogy a 77 éves politikus hogyan reagál a fényre, a hangokra, a fájdalomra, s ezekbôl kiderülhet, mely képességei maradtak épen, és melyek sérültek.

Saron egyik idegsebésze szerint, aki vasárnap este a Kettes Csatorna tévéállomásnak nyilatkozott, a kormányfô túlélési esélyei megnövekedtek, de nem valószínû, hogy gyógyulása olyan fokú lesz, amelynek révén ismét elláthatná hivatalát.

Új ideiglenes kormányfôt kell választani Izraelben, ha betegsége miatt hivatalosan alkalmatlanná nyilvánítják Ariel Saron kormányfôt tisztségének ellátására.

A kórház, amely majd a beteg állapotának vizsgálatát elvégzi, Menáhem Mazuz fôügyésznek tartozik jelenteni a vizsgálatok eredményeit.

Ha a fôügyész az orvosi jelentés alapján véglegesen alkalmatlannak nyilvánítaná a kormányfôt tisztségének ellátására, a kabinetnek 24 órán belül új kormányfôt kell választania. Követelmény, hogy az új kormányfô tagja legyen a kabinetnek, a törvényhozó testületnek és Saron centrista Kadima pártjának. Öten felelnek meg ennek a hármas követelménynek. Kiemelkedôen a legesélyesebb közülük Ehud Olmert ügyvezetô miniszterelnök, aki jelenleg Saron minden hatáskörével felruházva irányítja a kormány munkáját.

Az így megválasztandó kormányfô a március 28-i parlamenti választásokig tölthetné be hivatalát.

A muzulmánok hisznek abban, hogy Allah meghallgatja az Arafát- hegy szentnek tekintett környékén elmondott imáikat, azon a helyen, ahol a hagyomány szerint 1400 évvel ezelôtt Mohamed próféta utolsó prédikációját elmondta.

Az utóbbi években általában mintegy kétmillió résztvevôje volt a mekkai zarándoklatnak, a haddzsnak, amelyre a Korán szerint minden hívô muzulmánnak életében legalább egyszer el kell mennie.

A haddzsot a nagy tolongás miatt általában kisebb- nagyobb tragédiák kísérik. 2004-ben 250 zarándokot tapostak halálra a tömegben kitört pánik miatt. Idén még az ünnep kezdete elôtt, csütörtökön Mekkában összedôlt egy ötemeletes szálloda, 76 zarándok halálát és 62 sérülését okozva. A kormány ígéretet tett a tragédia okának felderítésére, Abdallah király pedig bejelentette, hogy a szerencsétlenség túlélôi az állam költségén fejezhetik be zarándoklatukat.

Idén mintegy 60 ezer rendôrt, orvost és mentôst mozgósítottak a haddzs idejére, elkerülendô, hogy valamilyen incidens foltot ejtsen a szent zarándoklaton.

Az idei haddzs egy új fenyegetést is hozott: egészségügyi szakértôk arra figyelmeztettek, hogy az óriási tömeg megteremtheti a feltételeket a madárinfluenza egy újabb, halálos vírustörzsének kialakulásához. A szaúdi kormány 25 millió rialt (6,7 millió dollárt) költött a Tamiflu gyógyszerre, amely csökkentheti a madárinfluenza-fertôzés súlyosságát, amennyiben a beteg a tünetek megjelenését követô napokban beveszi azt.

A szaúdi kormány biztonsági megfontolásokból módosította a Mekkától öt kilométerre fekvô Mina-völgybe vezetô zarándok-útvonalat, és bejelentette: nem engedélyezi, hogy az érkezôk sátrakat verjenek ott. Keddtôl a zarándokok három napon keresztül a Mina- völgyben fognak tartózkodni, ahol kezdetét veszi az íd al-adha ünnepe.

A norvég Arne Victor Garvi nyolc évvel ezelôtt érkezett Nigerbe, hogy fölvegye a küzdelmet a Szaharával. Azt rögtön belátta, hogy a sivatagosodást nem képes feltartóztatni – rájött viszont arra, hogyan lehetne mégis segíteni a nigeri éhezôk millióin. A módszer pofonegyszerû, csupán a bevált gondolkodási sémáktól kell elszakadni.

A Földön mintegy 78 ezer olyan növényfaj él, amely alkalmas étkezés céljára. Az ember azonban a törzsfejlôdés és a civilizáció évezredei során "lecövekelt" mintegy 20 fajnál: ezek fedezik növényi eredetû táplálékának 90 százalékát. A probléma abban áll, hogy e húsz növényfaj egyike sem bírja a sivatagi éghajlatot, a szárazságot. Ezért olyan haszonnövényeket kell találni, amelyek elviselik a Szahara mostoha körülményeit – hirdeti az 51 éves norvég.

A szót tett követte: Garvi a negyedik látogatása során magával hozta a norvégiai Stavangerbôl hûtôszekrényét és zongoráját – és letelepedett Zinderben. A várostól húsz kilométerre vásárolt egy ültetvényt, ahol az általa létrehozott Eden Foundation (Éden Alapítvány) nevében növényekkel kísérletezik: melyik bírja a nigeri klímát, melyik képes életben maradni, fejlôdni, termést hozni, szaporodni?

Számos fehér ember, számos kormány és nem kormányzati szervezet úgy véli, Garvinak elment az esze. A Zinder környéki parasztok viszont azt mondják, a norvégnak igaza van. És az ô érveik kézzelfoghatóak: néhány éve még éheztek, ma viszont gazdag termést takarítanak be az ültetvényrôl. Az éghajlat nem változott meg, a térségben változatlanul évi 125 milliméter csapadék hullik – az ültetvény parcellái mégis zölden virítanak.

1997 óta Garvi a fiával és a menyével, akik szintén tevékeny résztvevôi a programnak, 160 növényfajt tesztelt sivatagi tûrôképesség szempontjából. Munkájukat tucatnyi önkéntes nigeri segíti. Módszerük egyszerû: a potenciális haszonnövények magvait elültetik, majd figyelik a kikelt magoncok fejlôdését. Öntözés vagy egyéb ápolás nincs. Az életképes fajok a föld alatt burjánzó gyökérzetet fejlesztenek, amely mélyre lehatolva képes nedvességet fölszívni és életben tartani a növényt. Amelyik eljut a virágzásig, annak magvait Garvi egy fehér dobozba teszi zinderi lakásában, és az ôt fölkeresô parasztoknak odaadja: próbáljátok ki a földeteken. Propagandát, reklámot nem csap növényeinek a norvég: kivárja, hogy a parasztok maguktól keressék fel.

Ültetvényét járva Garvi büszkén mutatja a hamburgi Der Spiegel riporterének az érdesrózsa nemzetségbe tartozó Cordia nevillii nevû növényt, amelynek apró gyümölcsébôl szirupot lehet készíteni. Szépen fejlôdik a Dania nemzetség képviselôje is, amelynek termése a földimogyoró ízére emlékeztet, de édesebb annál. Némely növénynek öt év kell ahhoz, hogy szárba szökkenjen és termést hozzon.

Garvi úgy véli, hogy a fekete földrész csak akkor fejlôdhet, ha megszûnnek a fejlesztési segélyek, és Afrika rákényszerül arra, hogy hasznosítsa, amije van, és abból új ötleteket dolgozzon ki saját talpraállása és boldogulása érdekében.

Fokozott éberségre késztetik az egészségügyi hatóságokat a törökországi madárinfluenza-megbetegedések, noha az eddig azonosított huszonhárom romániai fertôzési gócból négyet már felszámoltak, ezen a héten pedig további kilencet készülnek megtisztítani.

Az országos állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hivatal illetékesei szerint október óta (az elsô madárinfluenza- fertôzés felfedezése óta) huszonhárom fertôzési gócot sikerült azonosítani az ország öt megyéjében, nevezetesen Tulceában, Brailában, Buzauban, Ialomitában és Calarasi-ban. Négy gócot már felszámoltak, további kilencet a hét folyamán terveznek teljesen megszüntetni.

Gheorghe Flutur mezôgazdasági miniszter a sajtónak adott nyilatkozatában elmondta: a biztonsági intézkedések keretében mindeddig 120 ezer szárnyast pusztítottak és égettek el, gazdáik nagy részét pedig már kárpótolták.

A járvány terjedésének megelôzése érdekében Mihail Hardau oktatási és kutatási miniszter felszólította a megyei iskolák igazgatóit és az egyetemi rektorokat, hogy fokozzák a felvilágosító munkát a diákok körében. A tanulókat, a tanárokat és a szülôket szórólapok útján próbálják tájékoztatni a madárinfluenzával kapcsolatos tudnivalókról. Az iskolákban fertôtlenítô lábtörlôket helyeznek el az osztálytermek ajtaja elôtt.

Fokozott a figyelem és az ellenôrzés a Törökország felé vezetô fô határátkelônél, Giurgiunál. Az országban körülbelül 1,8 millió személy kapott már influenza elleni oltást. Az egészségügyi minisztériumnál jelenleg 40 ezer influenza elleni oltást tárolnak, további 40 ezret pedig a területi egészségügyi igazgatóságoknál tartanak. Ehhez 135 ezer adag, influenza kezelésére alkalmas gyógyszer áll rendelkezésre. A minisztérium bejelentése szerint eddig egyetlen influenzás vagy madárinfluenzás megbetegedést sem tapasztaltak.

A Moldova és Bulgária segítséget kért Romániától a madárinfluenza terjedésének megakadályozásához. A moldovai hatóságok a minták elemzéséhez kérik Bukarest közremûködését, Bulgária pedig szakembereinek felkészítését kéri a román egészségügyi hatóságoktól a járvány kezelése terén. Február elején várhatóan Bukarestben találkoznak a román mezôgazdasági miniszterrel e téma megvitatására Moldova, Ukrajna, Bulgária és Törökország egészségügyi illetékesei.

Flutur a nyilvánosság elôtt jelezte: a román szakemberek azt fontolgatják, hogy az emlôsökre – sertésekre, lovakra, szarvasmarhákra, kutyákra és macskákra – is kiterjesztik a virológiai vizsgálatokat, felmérendô, hogy a vírus idôközben nem módosult-e.

Nem világos még, mi okozhatta több mint 41 ezer csirke pusztulását egy Krassó-Szörény megyei szárnyasfarmon. Bocsa településen további négyezer állatot áldoztak fel, noha a gyorstesztek alapján nem valószínûsíthetô a madárinfluenza jelenléte. Gabriel Predoi, az állategészségügyi és élelmiszer- biztonsági hivatal vezérigazgatója a Mediafax hírügynökségnek elmondta: szerinte a szárnyasok pusztulása "technológiai hibáknak" tulajdonítható, ebben az esetben valószínûleg más betegségrôl van szó.

2006-ban is megszervezésre kerülnek az RMDSZ Ügyvezetô Elnöksége Szórvány, Szociális és Ifjúsági Fôosztályának nagy rendezvényei – nyilatkozta Kovács Péter ügyvezetô alelnök, a fôosztály vezetôje –, Marosvásárhelyen a Testnevelô Tanárok Harmadik Országos Tanácskozása, Kolozsváron a III. Erdélyi Humorfesztivál, a tusnádfürdôi EU BELÉPÔ európai integrációs és felkészítô tábor, a Félsziget Európa Sátra, valamint a decemberi Európai Ifjúsági Hét.

Mindezek mellett nem marad el májusban és júniusban az országos Fair Play-focikupa, az októberi II. Péter László-atlétikakupa, valamint a sepsiszentgyörgyi országos kosárlabda-bajnokság, illetve a fôosztály partnerként részt vesz a szeptemberi MIÉRT Akadémia és a már hagyományos februári hargitai nemzetközi sítábor szervezésében.

A nagy rendezvények mellett célként szerepel az RMDSZ köreiben mûködô, létezô képzések összefogása, illetve új képzések kezdeményezése egy új képzési központ indítása által.

A fôosztály szociális vonatkozásban folytatja a szociális kiadványok készítését, ezekbôl hatot tervez 2006-ra. A kiadványok közül most készül az elsô az anya és gyerekének címzett juttatásokról, azt a hátrányos helyzetûeknek járó juttatásokról szóló kiadvány, valamint a szociális nyugdíjakkal kapcsolatos anyag követi. A fiataloknak 2006-ban két témakörben is készül kiadvány, az egyik tippeket tartalmaz munkakeresôknek, a másik pedig vállalkozás indításról és fejlesztésrôl szól.

A kábítószerek veszélyeztetik az ország jövôjét, Románia tranzit-országból fogyasztóvá válhat, amelyben elsôsorban a fiatalok vannak veszélyben – jelentette ki Traian Basescu.

"Hangsúlyoztam, hogy könyörtelenül fel kell lépni a szervezett bûnözés ellen, különösen az adócsalás, a pénzmosás, az embercsempészet visszaszorításáért, ugyanakkor kértem a rendôrséget, hogy határozottan lépjen fel a drogfogyasztás ellen" – mondta az államfô hétfôn, a román rendôrség évértékelô rendezvényén.

Basescu hozzátette, abból indult ki, hogy Románia tranzitországból kábítószerfogyasztó országgá is alakult, a lakosság legveszélyeztetettebb része pedig a fiatalság. "Ha a rendôrségnek nem sikerül megállítania a drogterjesztést és a kábítószer- fogyasztást, az ország jövôje veszélyben van" – szögezte le az államelnök.

SZDP-politikai nyilatkozat

A Szociáldemokrata Párt legfôbb célkitûzése a következô idôszakban "az inkompetens Tariceanu-kabinet leváltása". A szociáldemokraták ugyanakkor kérik Traian Basescu államfôt, hogy kezdeményezzen politikai párbeszédet az ország jelenlegi problémáiról.

Az SZDP Országos Állandó Bizottságának idei elsô ülése után hétfôn kiadott politikai nyilatkozat szerint a párt vezetô testülete megállapította a szociáldemokraták politikai tevékenységének prioritásait 2006 elsô részére, a legfontosabb célkitûzés pedig az "inkompetens Tariceanu-kormány leváltása, amely az elmúlt évben elszegényítette a lakosságot, megszegve választási ígéreteit".

Az SZDP szerint 2005-ben bebizonyosodott, hogy a jelenlegi kormány "képtelen megfelelôen irányítani Romániát, tehetetlen az országot ért válságokkal szemben, és kizárólag tagjainak személyes jóléte foglalkoztatja". A szociáldemokraták szerint a kormány "káoszba" vezette a közegészségügyi rendszert; a politikai nyilatkozat értelmében az SZDP elutasít minden olyan kísérletet, amely az egészségügyi rendszer privatizációját célozza. A nagyobbik ellenzéki párt szerint "a kormány megterhelte Románia lakosságát azáltal, hogy télidôben indokolatlanul megemelte a közmûszolgáltatások árát" és nehéz adókat vetett ki a földmûvelôkre.

"Az SZDP-ellenesség alkalmazása kizárólagos kormányzati elvként veszélyezteti az ország politikai és gazdasági stabilitását"- áll a politikai nyilatkozatban.

A szociáldemokraták kérik Traian Basescu államelnököt, hogy az év elején "gyakorolja alkotmányos jogkörét, és kezdeményezzen politikai párbeszédet az ország jelenlegi problémáiról".

A Demokrata Párt vezetôsége hétfôn megerôsítette politikai támogatását miniszterei, kormányhivatal-vezetôi és államtitkárai iránt, hogy véget vessen a bizalommegvonással kapcsolatos híreszteléseknek.

Ezt Emil Boc, a DP elnöke jelentette be a párt Országos Állandó Bizottságának hétfôi ülését követôen. A pártelnök elmondta, a testület egyhangúlag elfogadta a döntést.

Boc közölte, a DP vezetôtanácsának következô ülését februárban tartják, akkor a párt miniszterei jelentést mutatnak be. Hozzátette azonban, hogy az Állandó Bizottság egyelôre nem hagyta jóvá, hogy a miniszterek tevékenységének értékelése bizalmi szavazattal is járjon.

Ioan Oltean, a Demokrata Párt alelnöke szombaton, sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a DP leválthatja minisztereit, ha azok nem szerzik meg a pártvezetés bizalmi szavazatát.

"A párt Állandó Bizottságának egyik tavalyi ülésén kértem a vezetôtanács rendkívüli ülésének összehívását, amely alaposan elemezné az egyes miniszterek 2005-ös teljesítményét, az elemzés pedig záruljon bizalmi szavazással. Ezáltal
szigorúan felmérnénk minden miniszterünk tevékenységét, és azok, akik 2005-ben nem dolgoztak megfelelôen, szankcióra, azaz leváltásukra számíthatnak" – mondta Oltean.

A képviselô közölte, a DP területi elnökeibôl álló vezetôtanács ülésére február elején kerülhet sor Kolozsváron – jelenti a Mediafax.

Egy privatizálás bonyodalmai

Január elsejétôl bezárhat a megye egyik legnagyobb fafeldolgozó gyára, a Prolemn Rt. – adta hírül jó két hónapja az egyik helyi román nyelvû napilap. Az ok: a törökországi Hayat Holding tulajdonában levô gazdasági egységet beperelte egy amerikai cég, azzal vádolva a Romániában mûködô üzemet, hogy jogtalanul lemásolták az ajtólapgyártási licencüket. A pert megnyerték az amerikaiak, és annyi kártérítést követeltek, amelyet a török cég csak úgy tud kifizetni – állította korábban –, ha eladja a szászrégeni gyárat. A hír nyilvánvalóan felkavarta a kedélyeket a gyárban. A vállalat vezetôsége az újságban megjelent állításokat hamisnak tartja, s a gyárban látottak is inkább ezt igazolták: a híresztelések ellenére újabb gépsort telepítettek.

A szászrégeni Prolemn Rt. 1990-ben jött létre az 1296-os kormányrendelet alapján, a volt állami fafeldolgozó vállalat egyik egységének (IFET) jogutódjaként. A teljes mértékben állami tôkéjû cég üzletrészeinek 2,8%-át a tömegprivatizációt szabályozó 55/1995-ös törvény alapján felvásárolták az alkalmazottak. Ez a lépés azonban nem mentette meg a vállalatot a csôdhelyzettôl, hiszen 1998-ban többszöri leépítés után oda jutott, hogy a munkásokat sem tudták fizetni. Amikor meghirdették a privatizálást, az Állami Vagyonügynökség sokáig nem kapott ajánlatot. 1998 júliusában a törökországi Hayat Holding cég kezdett tárgyalásokat az Állami Vagyonügynökséggel (FPS), s rövid idô alatt meg is kötötték az adásvételi szerzôdést. Ennek alapján a török cégcsoporté lett a részvények 70%-a, ezenkívül felvállalták azt, hogy 5 év alatt 75 millió dollárt fektetnek cégfejlesztésbe, illetve azt is, hogy a korábbi állami adósságot törlesztik, ezenkívül kifizetik a késedelmi kamatokat is. A részvényeket a Hayat Holdingon belül átadták a Kastamonu Entegre Agac Sanayi ve Ticaret Rt.-nek, egy olyan törökországi vállatnak, amelynek hasonló, fafeldolgozó profilja volt, s 1999 márciusától ennek a segítségével hozzáfogtak a vállalat átszervezéséhez, újraépítéséhez. Míg a cég átvételekor 250 alkalmazott dolgozott, addig 2000-ben már közel 1400 munkást foglalkoztattak, s elérték azt, hogy késedelem nélkül javadalmazzák az alkalmazottakat, biztosítást kötöttek mindenkivel és kiegészítô szociális juttatásokat is adtak.

Egy évvel a privatizálás után a pénzügyôrség ellenôrzése nyomán kiderült, hogy a Prolemn Rt. leszállítási engedéllyel nem rendelkezô magánszemélyektôl vásárolt faanyagot és fûrészárut. Késôbb a céget pénzmosással is megvádolták, mivel másodkézbôl vásároltak fel gépeket és megszegték a privatizálási szerzôdést, hiszen az ígéretekkel ellentétben csak a beígért összeg 30%-át ruházták be – áll a már említett újságcikkben.

Bodó J. Zoltán jogász, a cég humánerôforrás-menedzsere a november 4-én megjelent cikket a Prolemnet lejárató kampány részének tekinti. A szerkesztôk szándékosan elferdítették a valóságot, s nem is tájékozódtak a cégnél – nyilatkozza. A török cég objektív okok miatt valóban nem tudta idôben teljesíteni a privatizálási programot, de ez nem veszélyeztette a fejlesztési folyamatot. Az ismertetett adat nem valós, mivel a befektetô az ígéretek 70%- át idôben teljesítette, és az összeg 30%- át késôbb ruházta be. Mi több, az elvállaltakon kívül újabb beruházásokat terveztek.

Az 1997-ben megjelent 92-es számú kormányrendelet kedvezményeket biztosított azon cégeknek, amelyek igazolták, hogy beruháztak a privatizált vállalatokba. A cég megvásárlásakor erre a kormányrendeletre hivatkozott a FPS, s ennek alapján kedvezményben részesítette a törököket.

1999-ben felfüggesztették a 92-es számú kormányrendeletet. Ez komoly gondot okozott a további beruházási terv kivitelezésében. Emiatt a befektetô 2000-ben kérte, hogy hosszabbítsák meg a beruházási program határidejét 2007 végéig. Az ügynökség vezetôsége 2001-ben elfogadta azt a javaslatot, hogy a határidôt tolják ki 2007-ig, de kötelezték a céget, hogy a korábbi évekre kiszámított 30%-os késedelmi kamatot törlesszék. A törökök javasolták, hogy a bírságot is fedezzék a beruházás értékével. A hatóság azonban az ingóságba és ingatlanokba beruházott pénzt nem ismerte el hozzájárulásként, csak a törzstôkeemlést. Így, bár elfogadták azt, hogy az esedékes 75 millió dollárt 2007-ig fektessék be a törökök, a bírságot nem akarták törölni, annak ellenére – vélte Bodó J. Zoltán –, hogy a 2002-ben megjelent 25-ös számú kormányrendelet alapján ez ismét lehetôvé vált. 2003-ban a privatizálási ügynökség (APAPS) szakemberei felkeresték a céget és alaposan átvizsgálták a könyvelést. Meggyôzôdtek arról, hogy addig a cég 49,5 millió dollárt fektetett be. 2004-ben a Kastamonu újabb tárgyalást kezdett az állami aktívákat kezelô ügynökséggel (AVAS) több fafeldolgozó üzem megvásárlási, építési lehetôségérôl. A tervek szerint több mint 100 millió dolláros új beruházást terveznek. 2005-ben a Prolemn Rt.-nél befektetett összeg elérte a 61 millió dollárt, s a cég vezetôtanácsa arról is döntött, hogy 15 millió dollárral emeli a törzstôkét. Eddig az összberuházás közel 90 millió dollárra rúg. A tárgyalásokat az állami aktívákat kezelô ügynökséggel folytatják, annak érdekében, hogy mindkét fél számára megfelelô megoldást találjanak. Az AVAS képviselôi két megoldáson gondolkodnak, ezt mérlegelik, de a végleges döntést még nem közölték a Prolemn Rt. vezetôségével.

Európában két nagy teljesítményû ajtólapgyártó cég üzemel. Az egyik a török tulajdonban levô Prolemn Rt., míg a másik egy amerikai érdekeltségû, írországi gyár. Az onnan származó termékek nagy részével a nyugati piacon szeretnének minél nagyobb teret hódítani. Az amerikaiak korábban meg akarták vásárolni a Prolemn Rt.-t, hogy Európában monopolhelyzetbe jussanak. A Hayat Holding és a Kastamonu elutasította az ajánlatot. Mehmet Ilhan, a Prolemn eladási igazgatója tagadja, hogy bárki is beperelte volna a céget. A licencbotrányt is amiatt robbanthatták ki, hogy a törökök nem voltak hajlandók eladni a Prolemn Rt.-t az amerikaiaknak – fejti ki véleményét a cég menedzsere.

Bodó J. Zoltán elmondta, a cégnek valóban be kellett volna tartania a szerzôdésben foglaltakat, de az Állami Vagyonalap kezelôi is lehettek volna rugalmasabbak a Prolemn Rt.-vel szemben, hiszen komoly beruházóról van szó. Más esetekben a külföldi befektetô a megvásárolt gyárat eladta, majd odébbállt, a Prolemn Rt. egy sikeres privatizálás példája is lehet, amelyet az államnak támogatnia kellett volna. Az sem mellékes, hogy a gazdasági egység a város társadalmi életében is szerepet vállalt, számos civil kezdeményezést felkarolt, s a polgármesteri hivatalt is sok mindenben segíti. Az idén beindítják az új ajtólap-présvonalat, amelyen havonta akár 700.000 darab terméket is elôállíthatnak, így – állítja a jogász – 2007-re a Prolemn Rt. Románia egyik legkorszerûbb fafeldolgozó üzeme lesz.

Októberben kezdôdött el a farmok nyilvántartásának elkészítése, amelynek határideje ez év március 31-e. A múlt évben a hivatal által szervezett felnôttképzô tanfolyamokon összesen 1230 gazda vizsgázott sikeresen, ebben a hónapban újabb szakmákban is szerveznek képzést. A hivatal szakembereinek nagy kihívást jelent ez évben a Farmer program alkalmazása is. Szabó Árpád igazgató segítségével tekintettük át a múlt év jelentôsebb eredményeit és az idei év legfontosabb tennivalóit.

A december végén véget ért szaktanfolyamok után napokon belül el kell indítani az újak megszervezését, hiszen ugrásszerûen megemelkedett a jelentkezôk száma. Emellett a hivatal munkatársai bekapcsolódtak a farmok nyilvántartásának elkészítésébe, ami nagyon sok és figyelmes terepmunkát igényel, hiszen az adatokat a helyszíneken ellenôrizni kell. Minden 30 ár feletti magángazdaságot, növénytermesztô farmot nyilvántartásba kell venniük a mezôgazdasági igazgatóság szakembereivel együtt. Ráadásul a határidô is nagyon rövid. A Farmer program alkalmazásában is jelentôs részt vállaltak, ugyanis a hivatal kijelölt mérnökei ingyenesen készítik el azokat a pályázatokat, amelyek értéke nem haladja meg a 10.000 eurót, de államilag ártámogatott gépvásárlási dokumentumokat is összeállítanak.

Említettük, hogy ugrásszerûen növekedett a szaktanfolyamokon tanulni vágyók száma. Hogy képet alkothassunk, a múlt évben 55 csoportban zajlott a felnôttoktatás, a legtöbben, 736-an növénytermesztôi és állattenyésztôi oklevelet vettek át. Továbbá a következô munkaterületeken szereztek szakelismerést az érdeklôdôk: molnár (40), pék (23), szôlôtermesztô (18), zöldségtermesztô (141), dísznövény- és virágtermesztô (45), szakképzett sütôipari dolgozó (19), pálinkafôzô (21), méhész (130), tejipari dolgozó (54). Ezek a szaktanfolyamok idén is újraindulnak, tudni kell, hogy a méhész, pálinkafôzô, sütôipari dolgozó, molnár, pék képzéseket a szaktanácsadó hivatal közösen szervezte a szakcégekkel, más hasonló profilú intézményekkel. Idén, újdonságként beindul az agroturizmus szaktanfolyam, az év elsô napjaiban már 30-an nyújtották be részvételi igényüket. Ha tavaly 55 csoportban tanultak a résztvevôk, idén ezek száma eléri vagy meghaladja a 60-at.

Szabó Árpád igazgató végül kitért a Farmer program fontosságára és annak lényegére. Köztudott, hogy az elôcsatlakozási idôszakban, tehát ez évben az EU a SAPARD-program keretében 400 millió eurót utal Romániának a mezôgazdasági termelés fellendítésére és a vidékfejlesztésre. Románia az elôzô évben nem tudta felhasználni a SAPARD-támogatások teljes összegét. Ennek alapvetô oka az volt, hogy a pályázók nagy többsége nem tudta biztosítani az 50%-os önrészt (a SAPARD-program a beruházás értékének 50%-át támogatja térítésmentesen). A kormány a költségvetésbôl 6000 milliárd régi lejt különített el, amelybôl a pályázók bankok révén igényelhetnek pénzösszegeket az önrész biztosítására. A visszafizetés hosszú lejáratú (10 év), türelmi határidôvel (5 év). Úgy tudni, hogy a Román Nemzeti Banktól igényelhetôk majd a hitelek az önrész biztosítására, amelyekre 5-6%-os kamatlábat alkalmaznak. Fontos tudni, hogy a SAPARD- támogatásokat állatfarmok (szarvasmarha, sertés, szárnyas, juh), gyümölcs- és szôlôtelepítvények, haltenyészetek létrehozására, továbbá gyógynövény-, gomba-, ipari növények termesztésére, gépvásárlásra igényelhetôk bizonyos feltételek teljesítésével (termôföld saját tulajdonban vagy bérben, a beruházási terv bemutatása, bizonylat a mezôgazdasági termelôi minôsítésrôl). A kéréseket ez év december 31-ig kell beadni a mezôgazdasági igazgatóságokon.

– Nyomatékosan felhívom az érdekeltek figyelmét, hogy beruházásokra EU- támogatásokat csak azok a gazdálkodók igényelhetnek, akik valamilyen szakképesítéssel rendelkeznek az illetô munkaterületen – mondotta Szabó Árpád.

1.800.000 (új) lejbôl gazdálkodhat 2006-ban Gyulakuta – tájékoztatott az elmúlt héten Gáll Sándor polgármester. A település mûködtetésére szolgáló összegbôl a tervek szerint 320.000 lej képezi a saját bevételt, (helyi adók, jövedelemadó), a nagyobbik rész a központi költségvetésbôl származik. A leosztás szerint a legtöbb pénzt a tanügyi intézmények fenntartására költik (fizetésalap, anyagi költségek), 81.000 lejt tesz ki a beteggondozók bére, s a helyhatóság 26.000 lejt fizet ki szociális segélyként a rászorulóknak.

A vízvezetékrendszer felújítása

A fennmaradó pénzbôl az idén megkezdôdik a gyulakutaiak legnagyobb problémájának az orvoslása, pontosabban a vízhálózat felújítása és bôvítése. A megvalósíthatósági tanulmány már készen van, a múlt héten tartották a versenytárgyalást a mûszaki terv elkészítésére, amit a marosvásárhelyi Rapid Proiect nyert el. A polgármester szerint reménykednek abban, hogy a központban a kivitelezéshez is hozzáfognak. Ugyanakkor még az idén üzembe szeretnék helyezni a domboldalban levô magassági tartályt, ami húsz éve nem mûködik, holott 600 köbméter víz tárolására alkalmas, ami két napra biztosíthatja a település vízszükségletét. A munkálat nagyon sürgôs, mivel jelenleg naponta 3.000 lejes veszteséggel számolnak a vezetékrendszer megrongált állapota miatt. Gáll Sándor szerint számítanak mind a megyei tanács, mind pedig a Közmunkaügyi és Területrendezési Minisztérium támogatására, mivel a 2.800.000 lejre becsült teljes költséget tíz év során tudnák saját erôbôl biztosítani.

Folytatódik a mûvelôdési házak felújítása

Csöbben a tetôzetet javítják, a havadtôi kultúrotthonban korszerû mellékhelyiségeket alakítanak ki, Gyulakután, ahol a tavaly elkészült a konyha, az épület külsejét tatarozzák. Kelementelkén, mivel az épületet visszaigényelte a volt tulajdonos, szeretnének megegyezni, hogy a tanács megvásárolja azt.

Tovább kövezik a községi utakat

Megyei alapokra számít a helyi tanács, hogy folytatni tudják a Havadtô és Rava közötti út kövezését. Egy 3,5 kilométeres szakasz 2005-ben elkészült, az idén ugyanakkora részt fognak lekövezni. Készen van a megvalósíthatósági tanulmány a Csöb felé vezetô út 2,5 kilométeres szakaszának a felújítására. Talán az idei év során a központban levô tömbházak közötti gödrös utak kátyúzására is sort kerítenek a tanácsosok, hiszen ez régi panaszuk a "blokklakóknak".

Hosszú távú átfogó szociális programban gondolkodunk – tájékoztat Borbély Emma, a Kis-Küküllô Térségi Társulás vezetôje, aki a partner helyhatóságok (Balavásártól Szovátáig) hozzáállását dicséri, miközben bejárjuk a tönkrement épületbôl kialakított kellemes, barátságos központot, ahonnan az egyedül maradt vagy gondozásra szoruló idôs, beteg személyek ellátását irányítják a Caritas szakszolgálattal közösen

A beszélgetés során az önkormányzatok mellett a megszólított vállalkozók hozzáállását dicséri, a Perfecting Kft., a Concordcons Alexa, a Deservcom, a Hidroterm és a Promod Marosvásárhelyrôl, a KUBI Prodconserv Szovátáról, a medgyesi Distrigaz, a dicsôi Gecsat, a gyulakutai Tahun és az Elan, valamint az erdôszentgyörgyi Lion. A központ kialakításában az Illyés Közalapítvány és a hollandiai Sam de Visser nyújtott értékes támogatást.

A rászorulók számbavétele most folyik, e munkában a családorvosok és a lelkészek segítségére is számítanak. A fogyóanyagokat a Caritas biztosítja, a kórházból hazatért betegek gondozását az egészségbiztosítási pénztár finanszírozza. A gondozottak számára a szolgáltatások (testi ápolás, szakápolás, katéterezés, kötözés, vércukorszint, vérnyomásmérés, az ügyes- bajos dolgok rendezése, gyógyszerek felíratása és kiváltása) ingyenes, illetve azoktól kérnek hozzájárulást, ahol az egy személyre esô jövedelem nagyobb a minimálbérnél.

Mozgásképtelen fiatalokért

Egy másik szolgálat, amelyhez a Szülôföld- program által nyertek támogatást, az ágyhoz kötött de értelmileg nem fogyatékos fiatalok támogatása. A térségbôl kilenc fiatallal indították el ezt a programot, amelynek célja, hogy ezeknek a mozgásképtelen, vagy mozgáskorlátozott személyeknek számítógépet adományozzanak, megtanítsák ôket a számítógép használatára, és biztosítsák számukra az internet- hozzáférhetôséget, hogy kapcsolatot teremthessenek a külvilággal és képezhessék magukat. Ahány számítógépet kapnak, annyi fiatalt tudnak a továbbiakban bevonni a programba – mondta az elnök asszony.

Tevékenységük egy másik vetülete az elesett, rászoruló személyek támogatása szükség esetén. Így például a havadi polgármesteri hivatal segítségével bevezették a villanyt egy olyan házba, ahol anya és lánya petróleummal világítottak.

Egy másik elképzelésük, hogy Erdôszentgyörgyön a jelenlegi faépítmény helyett boncolóhelyiséget építsenek, hogy a halottaknak is megadják a végtisztességet. Ezt a térségbeliek közös összefogásával fogják megvalósítani.

Legutóbb 3 tonna ruhát osztottak ki a szociális segélyben részesülôknek – mondotta az alapítvány vezetôje, aki azt is megmutatta, hogy a jelenleg még igen rossz állapotban levô emeleti helyiségeket hogyan alakítják át.

Munkái több mint száz házat díszítenek. Ágyterítôt, falvédôt, terítôt szôtt gyapotból, gyapjúból a kézmûves nagyapa mintái mellett többnyire könyvbôl elevenítve fel a Kis-Küküllô mente jellegzetes motívumvilágát. A 68 éves Ravasz Irma, aki árván nôtt fel, s törôdés hiányában az iskolából is korán kimaradt, az elsô lánya születése után ült le a szövôszék mellé. Azóta is tart ez a kötôdés, amit idôközben egy másikkal egészült ki. Egy fiatalon elhunyt rokon halálára írta az elsô siratót, hogy késôbb az élet minden eseménye megihlesse. – A tiszteletes úr felkért, hogy a falutalálkozóra is írjam le a gondolataim, amit kicsit restelltem is felolvasni. Ha egyedül vagyok itthon, kint, a mezôn, akkor születnek a gondolatok, amelyeket megpróbálok azonnal leírni, majd még egyszer átírom. A szövést talán a menyem folytatja, a lányomnak kevés az ideje, a versírással második osztályos unokám próbálkozik, mondja a kelementelki asszony, aki írásait egy kötetbe szeretné összegyûjteni.

Továbbra is az enyészet markában romlik, pusztul a 15 hektár területet elfoglaló hôerômû, amelynek területén mindössze a Transelectrica tulajdonát képezô áramelosztó központot újították fel. A bukaresti Termoelectrica céghez tartozó ipari kolosszus helyzete még nem dôlt el. Továbbra sem lehet tudni, hogy az állammal szemben óriási adósságot felhalmozott központi cég tartozását eltörlik-e vagy az adósság fejében lefoglalják a cég vagyonát, így a gyulakutai hôerômûvet is.

Már több mint három éve tudósítottunk arról, hogy a gyulakutai iskolát világbanki kölcsönbôl korszerûsítik: központi fûtést szerelnek, belsô mellékhelyiségeket alakítanak ki. Ottjártunkkor azt tapasztaltuk, hogy az ígéretbôl mindössze négy vízcsapra és két itatóval felszerelt kagylóra futotta. Amihez hadd tegyük hozzá, hogy a gyulakutai vezetékes víz egyelôre ihatatlan.

Kérdésünkre Gálfalvy László iskolaigazgató elmondta, hogy a központi fûtésrôl szó sincs, viszont felújítják a tanintézet elektromos vezetékrendszerét. Amit a szünidôre most már biztosra megígértek. Hogy a mellékhelyiségekkel mi lesz? Jó lenne arra is tudni a választ azok részérôl, akik a világbanki pénzeket kezelik.

Az ôsszel új számítógéppel bôvül az informatikai labor felszerelése, ahol a rendszerbe kötött 11 gépen tanulhatnak a gyulakutai diákok. A vidéki iskolák rehabilitálására indított program keretében videokivetítôt, irodafelszerelést, színes televíziót, fénymásolót, faxot, nyomtatót kapott az iskola.

Az igazgató szerint jó a kapcsolatuk a polgármesteri hivatallal, az idén a téli ünnepeken 35 millió lejjel támogatták az iskolát, amibôl csomagokat készítettek a község minden településén az óvodásoknak és az iskolásoknak is.

Eredményei alapján ( a diákok 70 százaléka sikeresen oldotta meg a képességfelmérô tesztet) az iskola továbbra is népszerû, s így a környék szinte minden településérôl, sôt távolabbról is járnak oda gyerekek, szinte megkettôzve a 250 gyulakutai tanuló létszámát. Az igazgató szerint, ha valóban sor kerül a környékbeli iskolák bezárására (Vécke, Kelementelke), akkor megmaradhatnak a jelenleg kis létszámú párhuzamos osztályok.

A pedagógusokkal is elégedett az igazgató, többségük képzett, és az ingázók is elégedettek, hisz a címzetes tanároknak rendszeresen megtérítik az utazási költségeket.

Boér Zitára 107 személy gondozását bízták Gyulakután és a hozzá tartozó falvakban. Többnyire egyedülálló idôsekrôl van szó, akikre valaki gondot visel, de a szakápolásra vagy egyéb szolgáltatásokra mégis rászorulnak. Mit várnak a gondozótól, aki gyalog, kerékpáron most veszi számba, hol, mire van szükség? – tettük fel a kérdést néhány helyen, ahova elkísértük.

Varga Györgyné Kelementelkén a 86 éves nagynénjét látja el, aki éveken át tolószékre szorult, jelenleg nem hall, nem lát, s ágyban fekvô beteg. – Nem volt gyereke, mi rendezzük, a gondozó felnôtteknek való pelenkát hagyott itt, arra van a legnagyobb szükségünk. Annak is örülünk, ha vérnyomást mér, azonkívül jó tudni, hogy számíthatunk a segítségére.

Dávid Rozália 63 éves. Egy éve veszítette el a férjét, magas a vérnyomása, érszûkülete van, az idegei is meggyengültek. – Még el tudom végezni a házimunkát, a lányom is gyakran jön haza, de nagy dolog bemenni Gyulakutára patikába. Ezért örülök, ha a gondozó kiveszi és elhozza a gyógyszereimet.

Vajda Juliánna egyedül él Bordoson, 78 éves. Bár el tudja látni magát, de magas a vérnyomása, fájnak az ízületei és néha súlyos depresszió gyötri. – Megméri a vérnyomásom, elhozza a gyógyszereket Gyulakutáról, elbeszélgetünk, megnyugtat, s megszid, ha nem tartom be a tanácsait – mondja, majd hozzáteszi, az agyvérzéstôl retteg, és jó érzés tudni, hogy a gondozó rendszeresen látogatja.

Bernád Ilona a legidôsebb a gondozottak közül. – A 90-et taposom, de nem tudom, hogy az orvosnál melyik ajtót kell kinyitni. A gyerekeim szidnak, de addig, amíg ágyba nem kerülök, sehova sem megyek. A gyógyszert én hozatom… A vérnyomásommal van baj, de "szedem" a fokhagymát, az üzletbôl bevásároltam egy fél esztendôre. Az igazat megmondva, nem érdemes, hogy töltse velem az idôt – bizonygatja ottjártunkkor, annak ellenére, hogy láthatóan számára is jólesik az érdeklôdés.

A szerb határon szolgálatot teljesíteni az 1951–1954-es években nagy felelôsség volt. A parancsnoki irodában állunk vigyázzban én és a kisegítô bajtársam. Mondja a parancsnok: – Népköztársaság határon fogtok szolgálatot teljesíteni este 10 órától reggel 5 óráig. – Ezen a ponton –, fekvôállásban mutatja a térképen, megadja a jelszót. Megértettétek? – Igenis, megértettük.

Megkapjuk a felszerelést, töltényt, fegyvert és már ott is vagyunk. Elosztjuk egymás közt a feladatokat, ismételgetjük a jelszót és elindulunk a kijelölt hely felé, kellô távolságra egymástól. Sötét van, de jól ismerjük a terepet és hamar rátalálunk a kijelölt pontra. Egy elhagyott vasúti töltés oldalát kellett elfoglalnunk 50 méter távolságra a szögesdrótkerítéssel elválasztott szerb határtól.

Hason kúszva érünk a megjelölt ponthoz, egy kis akácfa tövéhez. A fa éppen virágzik, dús illatát ontja. Megegyezünk a bajtársammal, ô elsôéves, én meg harmadéves, hogyan figyelünk, egymással szemben lefeküdve.

Én figyeltem a szerb határ felé, ô meg a hátunk mögött országunk részét. Gondolatunkban megismételjük a jelszót azért, hogy szükség esetén nehogy tévedjünk!

Az éjszaka nagyon sötét, néha a hold feltûnik, de hamar eltakarja a fekete felhô, mely felénk közeledik. Kezdett fújdogálni a szél délrôl, a szerb határ felôl. A meleg szél valami éneklést, harmonikahangot hozott. Vegyes nemzetiségû lakodalom lehetett légvonalban tôlünk nem messze, a szerbeknél. Énekeltek: "Vége van már a lakodalomnak, nagy bánata van a menyasszonynak, forgatja a karikagyûrûjét, sajnálja a régi szeretôjét."

Szerbül is énekeltek, szólamban, szépen. Hallgattuk és gondoltam, milyen jól megy a soruk, mi meg éberkedünk az országhatáron népünk, országunk nyugalmáért. Mi figyelünk, minden egérjárást észreveszünk. A meleg szél simogatja arcunkat és érezzük, az álmosság húz le a gyepre.

A vizeskulacsot elôvesszük és meglocsoljuk arcunkat, így felfrissülünk. A villámlások erôsebbek, nagyobbak, erôs mennydörgés kíséretében közeledik. Elôvesszük esôköpenyünket, magunkra húzzuk, de úgy, hogy a fejünk szabad legyen, fejünkön csak a sapka van. A fegyvereket is a köpeny alá dugjuk, nehogy a villám belecsapjon. Még néha áthozza a szél a lakodalmas énekeket. Figyelünk, olyan érzés fog el, hogy valaki közeledik felénk országunk felôl. Hallgatózunk, hallszik a kúszás, súgom a bajtársamnak: – tudod a jelszót? – Igen – mondja izgatottan. – Vigyázz, ne lôj, amíg én nem mondom. Jó – feleli a bajtársam. Nagyon sötét van, már nem villámlik. Látjuk, hogy valaki térden kúszva, mászva közeledik felénk. A vasúti töltés oldalában védve vagyunk. Fegyvereinket kibiztosítjuk, készen vagyunk a váratlan vendég fogadására. Már csak 8-10 méter lôtávolságra vagyunk. Megadjuk a titkos jelszót, megijed, felemeli a fejét és elkezd mek-mek hangot adni. Ekkor látjuk, hogy egy fekete kecske. Én feküdve maradtam, a bajtársam megfogta a kecskét, amely egy madzagot (?) vonszolt magával, odahozta és a kis akácfához kötötte. Egy óra múlva virrad, mi visszavonulunk csendben, magunkkal vezetjük a kecskét, a szökevényt a kaszárnyába. Jelentjük a parancsnoknak, hogy a szolgálati idônk alatt mi történt. – Bravó, fiúk – kezet szorít velünk. Rövid idôn belül egy özvegy öreg néni jön, a parancsnok fogadja. Elmondja, hogy a ház udvarán meg volt kötve a kecske egy madzaggal, elszakította és elbódorgott a tilos zónába. – Néni, most szerencséje volt – mondta a parancsnok, mert a fiúk éberek voltak, de meg is lôhették volna. Maga tej nélkül maradt volna. Máskor kösse meg jól a kecskéjét. A néni megköszönte és vígan vezette haza a kecskét.

Jenei Árpád, Szászrégen

A Népújságban hetente jelennek meg panaszok a nyugdíjak átszámításával kapcsolatosan, de úgy látszik, nem sok eredményük van. Felmerül a kérdés, a panaszokat valaki komolyan veszi?

A december 15-i számban felteszik a kérdést: – szúrópróba szerint veszik kézbe és úgy nézik a dossziékat? Senki nem cáfolja meg az illetékesek részérôl, lehet, el sem olvasták.

Én 1986-ban mentem nyugdíjba. 1948-tól nyugdíjazásomig különféle iskoláknál dolgoztam mint igazgató tanító kb. 39 évig, ez elég hosszú idô. A múlt rendszerben elég nehéz volt a pedagógusok munkája, nem lehet a mostanival összehasonlítani.

2005. július 29-én személyesen érdeklôdtem a nyugdíjosztályon a nyugdíjam átszámítása felôl. Azt a választ kaptam, hogy nincs elég pontszámom. 39 évi szolgálat után ezzel be kellett érjem.

2005. október 24-én ismét beadtam a kérésemet a nyugdíjosztályra. Tértivevénnyel tudom igazolni, hogy 2005. október 26- án a küldeményt átvették a nyugdíjhivatalban.

Fénymásoltattam a munkakönyvemet, az összes szolgálati bizonyítványokat, amit kaptam az iskoláktól és még amit utólag kaptam meg a megyei tanácstól. Csupán 8 hónap (nyolc) hiányzik, amit a Korond–Fenyôkúti 7 osztályos iskola nem tudott kiadni, mert a fizetési jegyzékek hiányoznak.

Szeretném megjegyezni, hogy soknak azon pedagógusok közül, akik abban az idôszakban mentek nyugdíjba, ugyanannyi munkaidôvel, ugyanolyan végzettséggel, az átszámítás után 500.000-tôl 1.000.000- ig emelkedett a nyugdíjuk. Szovátán is vagyunk egypáran, akik a régi nyugdíjjal maradtunk.

Általában az a vélemény alakult ki, hogy a 90 személy között, akik az átszámításokkal foglalkoznak, lehetnek olyanok, akik felületesen végezték a munkájukat vagy szúrópróba szerint végezték az átszámítást. Ha tévedek, elnézést kérek. De az újságban megjelent szúrópróbákat nem cáfolták meg.

Nekem a nyugdíjam 3.790.000 régi lej. Az október 24- én beküldött kérésre és iratcsomóra a mai napig nem kaptam választ.

Nem megnyugtató válasz, hogy 3 évig lehet fellebbezni és kérni az újraszámítást.

Jelenleg 80. évemben vagyok, lehet, 3 év múlva már nem lesz, kinek nyugdíjt adjanak, mert a halál közbeléphet, lehet, hogy azt várják.

Utólag megkapjuk a pénzt, amivel kevesebbet kaptunk, ha újraszámítják a nyugdíjakat.

Jó lenne, ha választ is kapnék.

Tisztelettel: Lukács Adalbert, Szováta

Élénk harangszó csalogatta híveit a küküllôpócsfalvi majdnem százéves kis templomba.

Karácsony van. Az egész világ lázban ég, ünnepel.

Buzgó lépésekkel, ünnepélyes tekintettel igyekszünk a csúszós úton, fiatalok, idôsek egyaránt. Nagy az izgalom. A feldíszített fenyô büszkén várja a gyerekek érkezését, hiszen tudja, hogy a mai délután rendkívüli lesz.

A mai eldurvult világunkban, amelyben az egyéni érdek, az érvényesülés, a rosszakarat elhomályosítja szemünket, szükségünk van arra, hogy megüresedett lelkünket a szeretet ünnepének mágikus varázsa feltöltse.

Átszellemülten hallgattuk a prédikációt, majd a tiszteletes úr jóvoltából, szponzorok révén az idén is ajándékcsomagban részesültek a gyermekek. Versmondás, közös éneklés után, egyforma fehér ruhácskákban, a Szivárvány játszóház tíz kicsi tagja mutatkozott be rövid kis mûsorával. Érdemes megemlíteni és köszönetet mondani a három odaadó vezetôtagnak, akik fáradhatatlanul, idôt, pénzt, energiát fektettek a játszóház beindítására, amely 2005 áprilisától mûködik, minden vasárnap délben, és amely nagy sikernek örvend a gyermekek körében.

Ez az elismerés azért is figyelemre méltó, mert mindhárman mellékfoglalkozásként vállalták ezt a munkát. Hadd említsem meg ôket: Cosma István szociális munkás szak hallgató, született tehetség, minden kicsi idejét, szabad percét a gyerekek társaságában tölti; Szabó Imola, aki szépen csengô hangjával, zseniális ötleteivel vezeti a csoportot, valamint Ozsváth Tímea, aki az általános asszisztensképzô tanulója, a szelíd, csendes, meleg lelkével, szép szavakkal járul hozzá a nem kevésbé fáradságos munkához. Ôk hárman kiegészítik egymást, és nagy egyetértésben nemes terveket szônek a jövôre nézve. Céljuk a kreativitás fejlesztése, az együttlét, a szépérzék, a szeretet gyakorlása.

Hálásak vagyunk mi, szülôk, nagyszülôk és kívülállók egyaránt, hogy ilyen lelkes, odaadó fiataljaink vannak, akik értelmetlen idôtöltés helyett szép, értelmet adó munkát vállaltak nem kis fáradsággal.

A mûsort Szabó Imola vezette s a tíz kicsi szempár boldog, ragyogó tekintettel követte a vezényszót.

A záróbeszéd is tôle hangzott el emlékeztetvén, hogy az emberiség legnagyobb ajándéka Jézus Krisztus születése, aki azért született erre a földre, hogy életét adja értünk, és hogy szeretettel töltse be lelkünket, békességgel és örömmel megüresedett szívünket.

Kívánunk a Szivárvány játszóháznak hosszú életet, összetartást és soha el nem oltható szeretetet. A karácsony fénye pedig kössön össze titeket a szépség, a jóakarat és a szeretet jegyében.

Schuster Klára, Küküllôpócsfalva

Egy gyászjelentés a december 12-i Népújságban és onnan tudjuk meg, hogy a közönség egyik kedvence, a népdal és magyar nóta egyik csodálatos hangú, kiváló tolmácsolója örökre elment. Tudjuk, hogy családja nem volt népes, itt, Vásárhelyen kedves szomszédai és egy-két barátja ismerte közelebbrôl, de a színpadról több ezren ismerték, nem is olyan nagyon rég a Kultúrpalotában több százan tapsoltak "szálfatermetû" kiállásának, de fôleg csodás zengésû és hangerejû énekének! Mégis csak fogadott leánya, jó szomszédai és egy jó barát családja vett örök búcsút tôle!

Hol vannak a népdal- és nótaszeretô emberek, hol van a Maros Mûvészegyüttes vezetôsége, az együttesbeli volt kollégái, hol vannak mindazok, akik nemegyszer gyönyörködtek csodálatos, Isten adta hangjában és újra meg újra visszatapsolták a színpadra? Megérdemelt volna egy "hivatalos" búcsúztatót is, hiszen ô "valaki" volt a színpad világában és ízes, székely beszédével sokszor mosolyra fakasztotta a kövesdombi ismerôseit, ahol mindennapi sétáját végezte, lehet, már betegen, de ezt gondosan álcázva.

Legyen e pár sor búcsúzó is a kövesdombi ismerôseitôl, megérdemli, mert énekével sokunkat megríkatott, vagy mosolyra fakasztott.

Pihenj békében, Balogh Dénes!

Torma Irma

*

"Rémlik, mintha látnám termetes növését…" – jutnak eszembe Arany János sorai a Toldiból.

– Szervusz, kicsi komám! Hogy vagy? – így köszönt Dénes, amikor találkoztunk.

Régi gyerekkori barátok, jó ismerôsök voltunk. Szülôfalunk közelében folyik a Nagy- Küküllô. Ô a Küküllô jobb partján elterülô Alsóboldogfalván, én pedig a Küküllô bal partján, Fiatfalván születtem, ma Székelykeresztúr egyik utcája. Szomszédos volt a két helység határa, csupán a Nagy- Küküllô választotta el, amelynek hullámai tovatûnnek Segesvár felé, melyek nem térnek vissza soha többé. Akár az óriás, kedves énekesmadarunk, Balogh Dénes, akit 72. évében, 2005. december 10-én lekaszált a kegyetlen halál. Mikor harmatos szemmel ezeket a sorokat írom, ô már az alsóboldogfalvi temetôben nyugszik örökre. Pihenj békében, te drága szív, te dalos madár, délceg, dalos székely.

Tudom, hogy számodra kedves volt Marosvásárhely, de még kedvesebb, szebb volt a szülôfalud határa. Számodra nem volt szebb a ringó búzamezôknél, a mezei virágoknál, üdezöld, tarka réteknél, a napfelkelténél, az elcsendesülô alkonyatnál.

Ahogy elmesélted, ezelôtt úgy 40 évvel egy rózsafakasztó (május–júniusi) napon éppen kaszáltál az út mentén és daloltál az énekesmadarakkal együtt, amikor egy arra járó személygépkocsi a közeledben megállott. Marosvásárhelyre csalogattak, biztattak, hogy énekelj a marosvásárhelyi népi együttesnél.

És azóta a dalos társaiddal a nagyközönséget szórakoztattad. Egyik alkalommal kérdeztem tôled: – Dénes, amikor szomorú vagy, akkor hogyan énekelsz, amire azt válaszoltad: – Tudod, kicsi komám, ha megszólal a zene, minden búmat-bánatomat elfelejtem.

Több ezer helységben több ezer népdal csendült fel Balogh Dénes elôadásában, színpadokon, elôadásokon, rádióban; zengett a táj, a környék, amikor rázendített.

Jó volt hallani december 18-án, amikor a Marosvásárhelyi Rádió Balogh Dénesre emlékezett, sok ismert dalt hallhattunk újra Dénes elôadásában.

Dénes szívbôl szeretett énekelni, szórakoztatni a közönséget, barátokat, ismerôsöket, szerette a szülôföldjét, a reggeli csillogó harmatot, a mezôn, erdôn daloló madarakat.

Befejezésül: "Rémlik, mintha látnám termetes növését…" – és mintha hallanám dalolni ôt.

Pihenj békében szülôföldedben, nagyon fogsz hiányozni nekem, nekünk, mindannyiunknak, akik ismertünk.

Varró Domokos

Évek óta foglalkoztat a szilveszter esti petárdázás és annak következményei. A sajtóhírek példázzák. Töprengésem közben jut tudomásomra, hogy állami szerveink is megsokallták e méreteiben egyre növekvô, káros következményeiben szaporodó tevékenységet. Nekem mi a kifogásom? Kérdezheti akárki. Csak a következô... Kis falunkban, Kelementelkén évszázados hagyomány, hogy szilveszter estéjén a falunk feletti temetôkertben éjfélkor úgy 40–60 énekelni tudó, lelkes ember, református énekeskönyvünkbôl ezen ünnepi alkalomra (jelölt), írott énekekkel, a harangok szíveket melengetô zúgása után, énekekkel búcsúztatják az óévet és köszöntik az újat, utolsó énekként nemzeti imánkkal és a székely himnusszal köszöntve az utcákra méltóságos ünneplésre kigyûlt falustársakat és vendégeket. Mert azok is voltak: elszármazottak vagy csak olyanok, akik szívükre hallgatva részesei akartak lenni ezen nemzettudatot ápoló, megtartó ünneplésnek. Alulírott is Moldvából – munkahelyemrôl jöttem (-tünk). Akkor még csend, mértéktartás, tisztelet uralta az eseményt, az éneklést és harangzúgást. De most évrôl évre veszíti ünnepi jellegét, a szûnni nem akaró pufogtatások, robbantások, kiabálások miatt. Gyermekeink dobálják a petárdákat utcán, kertekbe, sáncokba még átvonuló autók alá és tömegek irányába, élvezvén azok hatását. Személyemre nézve az egészségre káros hatásán kívül elszomorítóbb, hogy nem tudjuk megfékezni a harangozás, éneklés alatti robbantásokat, rombolva tudatlanul, tudatosan. Így e szép és magasztos, lelket tápl&a