|
LVIII. évfolyam 44. (16225.) sz. |
2006. február 23., csütörtök |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Nemsokára megtartják a megüresedô iskolaigazgatói és aligazgatói állások betöltésére kiírt versenyvizsgát. Amelynek kapcsán elôször is számolni kell azzal, hogy az önálló tanintézmények száma a tanügyi törvényt módosító 354-es jogszabály alapján jelentôs mértékben csökken. Mivel a marosvásárhelyi iskolák célzatos összevonása már megtörtént, az intézkedés a vidéki tanintézeteket érinti elsôsorban, amelyek önálló tanügyi egységekként legkevesebb 100 óvodással és 200 iskolással mûködhetnek tovább. Ami néhány község szintjén a nehezen megalakított óvodai csoportok, kis létszámú magyar osztályok felszámolásához vezethet. Az önállóság megszûnésével azokban az iskolákban, ahol a magyar tagozat létszáma alapján (a gyerekek fele, egyharmada) kisebbségi aligazgatók mûködtek, a megváltozott arányok miatt erre már nem lesz szükség. El lehet képzelni, hogy ilyen körülmények között hogyan alakul majd ezeknek a tagozatoknak a jövôje. Fennmaradásuknak, mûködésüknek nem kedvez az iskolaigazgatók és aligazgatók számára kiírt versenyvizsga megváltozott módszertana sem. Amely azt írja elô, hogy azokban az iskolákban, ahol kisebbségi tagozat mûködik, az egyik igazgatónak ismernie kell az illetô kisebbség nyelvét. Ha a kisebbségi tanár történetesen nem igazgatónak jelentkezik, és ráadásul versenytársai is akadnak az aligazgatói szék megszerzésében, akkor csekély esélye lesz, hogy el is nyerje az állást. Az érvényes vizsgamódszertani elôírások szerint ugyanis az eredményt az iskola vezetôtanácsa hagyja jóvá, amit az iskola-összevonásokat követôen nagyobbrészt többségi pedagógusok alkotnak majd. Egy kisebbségi és a kisebbségi nyelvet valamilyen formában ismerô többségi aligazgató-jelölt esetén (ritka kivételtôl eltekintve) nem kétséges, hogy kire esik majd a választás, amit ráadásul az igazgatónak is jóvá kell hagynia a helyi tanács konzultatív bizottságának ajánlása alapján. Ennek ellenére, ahol lehet, mégiscsak szükség lenne olyan igazgatókra és aligazgatókra, akik nem a megalkuvást, az odasimulást, durvábban fogalmazva, a talpnyalást választják, hanem ki mernek állni a kisebbségi diákok és pedagógusok érdekeinek védelmében. Nem könnyû feladat, hisz a tanár is fizetésbôl él (és nem is túl jól), nem mindegy tehát, hogy a különbözô érdemjuttatásokra jogosultnak találtatik-e vagy sem, és a hatalom megtartása nem válik-e fontosabbá számára a sokszor kényelmetlen érdekvédelemnél. Bár az új csomagban vannak elôremutató jellegû elôírások, a versenyvizsgára jelölteknek ugyanis be kell mutatniuk az iskolafejlesztési elképzeléseiket, és tanítók is jelentkezhetnek vezetô tisztségek betöltésére, a kisebbségek, megyei szinten a magyar tagozatok jövôje szempontjából beláthatatlan csapdákat rejt.
– Március 15-e a magyar nemzet legszentebb ünnepe, amelyet nem szabad politikai célokra felhasználni – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök kedden, Bukarestben tartott sajtótájékoztatóján. A miniszterelnök-helyettes a Székely Nemzeti Tanács Székelyudvarhelyre meghirdetett március 15-i gyûlésére vonatkozó kérdésre válaszolva úgy értékelte, az autonómia az RMDSZ programjának része, az autonómia különbözô formái szükségesek ahhoz, hogy a kisebbség és többség megfelelô módon élhessen együtt, és a magyar közösség megtarthassa a nemzeti identitását. Ezzel egy idôben leszögezte, az autonómia különbözô formáit párbeszéddel és politikai eszközökkel lehet megvalósítani, nem pedig nyilatkozatokkal.
– Március 15-e olyan közös nemzeti ünnepünk, amelyet az elmúlt években sikerült hivatalosan elfogadtatni a román állammal, ebbôl az alkalomból államelnökök, miniszterelnökök intéztek köszöntô levelet a magyar közösséghez. Ezt az ünnepet nem szabad politikai célokra felhasználni – jelentette ki a szövetségi elnök.
Külügyi válasz az ET fôtitkárának
Az eddig elvégzett belföldi vizsgálatok szerint Románia területén nem léteztek titkos CIA- börtönök, és egyetlen román hivatalos személy sem vett részt egyes személyek szabadságától való törvénytelen megfosztásában – közölte a román külügyminisztérium az Európa Tanács (ET) fôtitkárának küldött válaszában.
A román diplomáciai tárca szerdai közleményében hangoztatta: egyetlen belföldi vagy nemzetközi vizsgálat sem tudott kimutatni "olyan tartalmú bizonyítékokat, amelyek igazolhatnák ezt az elméletet Románia vonatkozásában".
A Külügyminisztérium válaszát az ET fôtitkárának az európai emberjogi egyezmény 52. szakasza alapján kezdeményezett vizsgálatára az összes román illetékes intézmény bevonásával fogalmazták meg. A válasz ugyanakkor ismertette a vonatkozó román jogszabályokat, valamint a Románia által aláírt nemzetközi egyezmények idevágó elôírásait, amelyek biztosítják annak megelôzését, hogy román területen bárkit esetleg titokban fogva tarthassanak – derült ki a közleménybôl, amelyben a román külügyi tárca emlékeztetett: a román hatóságok következetesen készségüket fejezték ki, hogy "hozzájárulnak a folyamatban levô belföldi és nemzetközi vizsgálatokra vonatkozó válaszok megfogalmazásához".
A korrupcióellenes ügyosztály (DNA) ügyészei pontosan tudják, mit keresnek a Zambaccian utcai ingatlanban végzett házkutatások során, és ezt részben meg is találták, jelentette ki Daniel Morar, a DNA fôügyésze a Legfelsôbb Igazságügyi Tanács ülése után – tudósít a Mediafax.
"Pontosan tudjuk, mit keresünk, és ezt részben meg is találtuk. Házkutatási parancsaink vannak, és végre is hajtjuk ezeket" – nyilatkozta Morar a sajtónak.
A DNA fôügyésze nem mondott részleteket a Zambaccian utca 16. szám alatti tömbházban kedden végzett házkutatásról, mivel ezeket az információkat egyelôre nem szabad nyilvánosságra hozni. Morar azt sem kívánta elmondani, hogy az ügyészek behatoltak-e vagy sem a lakrészekbe.
A DNA ügyészei hétfôn házkutatást tartottak a fôvárosi Zambaccian utca 16. szám alatti tömbházban, ahol Dana és Adrian Nastase, Andrei Nastase (az exkormányfô fia), valamint a Nastase családhoz közel álló Anastasescu ügyvédnô tart fenn lakást. A házkutatás mintegy két órán át tartott.
Az ügyészek kedden újra kiszálltak a Zambaccian utcába, ez alkalommal kevesebb mint egy órán át tartott a házkutatás.
Egyes marosvásárhelyi utcák burkolatának siralmas állapota arra kényszerítette a polgármesteri hivatal szakosztályát, hogy terepre küldje a kátyúzókat. Egyelôre féléves garanciával tömik be, elsôsorban a fôutakon az idén télen keletkezett gödröket, s ha majd az idôjárás megengedi, akkor a helyi tanács által elfogadott program alapján hozzáfognak a teljes aszfaltszônyeg leterítéséhez is. Az elmúlt napokban a Gyôzelem téren, az 1918. December 1. és a Cutezantei utcában dolgoztak az útkarbantartók.
Táppénz és társadalombiztosítási pótlék
Szigorúbb feltételek mellett, sokkal pontosabb nyilvántartás alapján írhatják fel és követik az idei évtôl a betegszabadságokat. A táppénzt és a különbözô társadalombiztosítási pótlékokat a nyugdíjpénztár helyett az egészségbiztosítási pénztár kasszájából fizetik. Az üzemi orvosoknak nem lesz joga betegszabadságot felírni, ezt a pénztárral szerzôdéses kapcsolatban levô családorvosok és szakorvosok tehetik meg. A sürgôsségi esetekre ezentúl legtöbb öt nap betegszabadság jár – jelentette be keddi sajtótájékoztatóján dr. Csiki Zsuzsanna, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatója.
A 2005. évi 158-as kormányrendelet értelmében a munkaadóknak minden hónap 15-éig kell leadniuk a megyei egészségbiztosítási pénztárakhoz a dokumentációt a betegszabadságok és egészségügyi társadalombiztosítási pótlékok nyilvántartásba vétele, ellenôrzése s a táppénz, valamint a pótlékok folyósítása érdekében.
A dokumentációnak tartalmaznia kell:
• azoknak a személyeknek a jegyzékét, akik a megelôzô hónapban betegszabadságon voltak;
• az orvosok által kibocsátott beteglapok másodpéldányát;
• a területi nyugdíjpénztárak által kibocsátott igazolványt, amelybôl kitûnik, hogy a táppénzre kiírt személyek a megelôzô 12 hónapban napirenden voltak a tb-hozzájárulás törlesztésével.
A fenti aktacsomót egy nyilatkozattal kell kiegészíteni, amelyben a munkaadó azt bizonyítja, hogy napirenden van az egységesített egészségügyi társadalombiztosítási alaphoz fizetendô kötelezettségei (a fizetési alap 0,75 százaléka) teljesítésével.
Az engedélyezett szabadfoglalkozást végzô személyek, a családi vállalkozások tagjai, a szerzôdéses alapon dolgozó ügykezelôk és menedzserek valamint a kereskedelmi társaságok részvényesei és üzlettársai a következô iratokat kell benyújtsák a megyei biztosítási pénztárakhoz:
• az orvos által kibocsátott beteglapot;
• a nyugdíjpénztár által kibocsátott igazolást az elôzô 12 hónapra szóló tb- járulékok befizetésérôl.
A szóban forgó személyek kötelesek a betegszabadságok és pótlékok biztosítására vonatkozó nyilatkozatot tenni a területi egészségbiztosítási pénztáraknál, s a helyzetükben bekövetkezett változásokat követô 30 napon belül aktualizálni az említett nyilatkozatot. Járulékként a pénztárhoz adózott jövedelmük 0,75 százalékát kell befizetniük a munkaadókhoz hasonlóan a következô hónap 25- éig. Kivételt képeznek a szabadfoglalkozású és családi vállalkozásban dolgozó személyek, akik trimeszterenként kell törlesszék a hozzájárulást minden évharmad utolsó hónapjának 15-éig.
Csak azok a személyek kaphatnak táppénzt vagy pótlékot, akik napirenden vannak a tb-járulékok törlesztésével.
Csak a pénztárral szerzôdéses kapcsolatban levô orvosok írhatnak fel betegszabadságot, amelyekrôl a kimutatást pontosan kell jelenteniük a biztosítónak. A beteglapok jogosultságát a pénztár szakemberei aprólékos elemzés után hagyják jóvá.
A formanyomtatványokat a megyei pénztárnál vagy annak honlapján lehet megtekinteni.
A Megyei Nyugdíjpénztár vezérigazgatója kérdésünkre elmondta, hogy a tb- hozzájárulás befizetésérôl szóló igazolás kibocsátására még nem kaptak utasítást.
– Hatmillió lejes kölcsönre van szükségem. Feleségem a kórházban van, a mûtéti költségeket kell törlesztenem – magyarázza az idôs férfi a nyugdíjasok önsegélyzô pénztára elnökének, akinek jóváhagyásával veheti fel a kölcsönt. Az elnök megvizsgálja a tagsági könyvecskét, amelybôl kiderült, hogy a kérvényezô több tíz éve tagja az önsegélyzô pénztárnak, s rendszeresen törlesztette eddigi kölcsöneit. Az idôs férfi megkapta a kért összeget. Megkönnyebbülve távozott.
– Általában az ünnepek elôtt, ballagáskor és a téli közköltségek kifüggesztésekor növekszik a kölcsönt igénylô személyek száma. Természetesen nem ritka az az eset sem, amikor betegséggel járó kiadások miatt fordulnak hozzánk – tájékoztat Székely Pál, a Maros Megyei Nyugdíjasok Önsegélyzô Pénztárának elnöke.
– Köztudott, hogy a nyugdíjasok a legjobb fizetôk, ôk törlesztik elôször a számlákat, adókat, ritkán van elmaradásuk a közköltségeknél. Sok idôs személy munka nélküli gyermekét, unokáit segíti a felvett összeggel, amelyet egy évig fizet vissza. A tagok 70 százalékának 2.200.000 lejnél kisebb nyugdíja van, így nem csoda, hogy csak 2005-ben 5480-an kértek kölcsönt. Az igényelt pénzösszeg nagyságának jóváhagyása attól függ, hogy a kérvényezô mennyi ideje tagja pénztárunknak. A több mint egy éve történt betörés után tagjaink száma csökkent, de nem számottevôen. A lopás, pusztítás után sokan attól féltek, hogy elvesztik pénzüket. Az adatokat azonban lemezeken is tároljuk, a pénzt pedig természetesen nem a székházban tartjuk. A kölcsönkérôk alig 5 százaléka szokott hátralékos lenni – számol be az elnök.
Látogatásunkkor többen jöttek tagdíjat fizetni, egyszeri segélyt kérni. A 80 éves Cs. I. néninek 1.600.000 lejes nyugdíja van, a költségek törlesztése után nem maradt pénze még kenyérre sem. Vissza nem térítendô, gyorssegélyt kért és kapott. Igaz ugyan, hogy csak 200.000 lejt, de ennek is nagyon örvendett. Tavaly 600 gyorssegélyt biztosítottak azoknak a tagoknak, akiknek kevés a nyugdíjuk, s megélhetési gondokkal küszködnek.
Utolsó kapaszkodóként emlegetik az érintettek a nyugdíjasok önsegélyzô pénztára által biztosított kölcsönt, gyorssegélyt, temetkezési támogatást. Bizonyítja ezt az is, hogy naponta több tízen keresik fel a Bolyai utcai székházat.
Hideg volt, meg fagy, meg minden ami kell (illetve nem kell) azon az átlagos estén. Nem most, hanem egy olyan jó héttel ezelôtt, amikor az egyik apró marosvásárhelyi negyed még apróbb, szinte csak jelzésértékû útkeresztezôdésében két autó találkozott. Bô három centi vastag jég takarta az aszfaltot, az utcalámpák nem világítottak (miért is tették volna?), éppen elszerencsétlenkedett mellettünk kétkerekû lélekvesztôjén egy jobb sorsa érdemes pizzafutár, amikor az a bizonyos elsô típusú találkozás megtörtént. Balról egy fehér masina ért az útkeresztezôdéshez, lassan, félénken vezetett a volánnál ülô hölgy, látszott, hogy kezdô, avagy nincs sok érzéke a vezetéshez, biztosan félt, hogy megcsúszik, és összetöri a kombit, jobbról egy másik autó. Utóbbi sofôre fékezett, majd megállt. A hölgy próbálkozott, visszatolatott, újra próbálkozott, és ekkor figyeltünk fel az ordibálásra. A másik kocsi ablaka önakaratán kívül az ajtóba süllyedt, az így keletkezô nyíláson mérges és agresszív férfihang hagyta el az utasteret. A kombi megállt. Ekkor már az ajtó is kinyílt, az ordítozás fokozódott, hogy "mit csinálsz, te balfasz", meg "tûnjél már el innen" és hasonlók, finom, úri modor, választékos nyelvezet, miegymás. Azt, hogy a kombi sofôrje hölgy, akkor vettem észre. Úriemberünknek ez azonban nem számított, folytatta eget verô átkait, majd áldozata járdára húzása után kipördülô kerekekkel tovahajtott (ez nem volt nehéz mutatvány, tekintve a jégréteget). Eltûnt a sarok után kiforgó kerekeivel és frusztrált személyiségével egyetemben.
Apró-cseprôség? Lehet. De igen sok mindent tükröz. Többek között európai társadalmunk civilizációs szintjének fejlettségi fokát. A csendes, megértô várakozás, esetleg segítségnyújtás helyetti neanderthali intelligenciát, megszokott toleranciát, a nem is olyan rázós helyzetek mifelénk egyetlen megoldási lehetôségét. Többre ugyanis nem vagyunk képesek. Ô sem, mi sem, én sem. Ha anyám ült volna a volánnál, például rendesen szájon vágtam volna az illetôt. Vagy ha egy másik férfi vezette volna a kombit, lehet, verekedés lett volna a vége a banális és mégis sokat mondó, illetve sokat eláruló történetnek. Sajnálom, hogy nem így történt – mert akkor egy hírrel gazdagabb lett volna a szomszédos hírrovat.
Helységnévhasználat Szlovákiában
A szlovák kormány miniszterelnök-helyettese, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) által delegált Csáky ezzel a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Pártnak (SNS) üzent. A parlamenten kívüli nacionalista erô élesen bírálta ôt, mert a közelmúltban ismét felvetette, hogy a tervezett törvénymódosítással rendezni kell azon – döntôen magyarok lakta – szlovákiai települések nevét, amelyek kiesnek a helységnévhasználati törvény rendelkezéseinek hatálya alól. A törvény megengedi, hogy azokon a településeken, ahol a magyar, vagy egyéb nem szlovák nemzetiségû lakosok aránya eléri a húsz százalékot, a település nem szlovák nyelvû névalakja is használható, és ez a név a települést jelô helységnévtáblán is feltüntethetô.
Annak idején a heves és hosszas háborúskodást kiváltó "táblatörvényt" csak úgy lehetett megalkotni, hogy az ne vonatkozzon azokra a településekre, amelyeket az egykori Csehszlovákia létrejötte nyomán szlovák nemzetébresztô személyiségekrôl neveztek el. Így kapott soha korábban nem ismert nevet Ludovít Stúrról az Esztergommal szemben fekvô Párkány (Stúrovo), a gömöri Feled (Jesenské), a mátyusföldi Diószeg (Sládkovicovo), Ógyalla (Hurbanovo) és számos más magyar település.
"Csáky ismét a magyar kártyával játszik" – reagált igen harciasan a múlt héten az SNS, amely fennen hirdeti: azért akar hatalomra jutni, hogy korlátozza a szlovákiai magyarok "ötszörös többletjogait", hogy kiebrudalja a magyarokat a közéletbôl. Csákyt a parlament legerôsebb ellenzéki pártja, a legjobb preferenciákkal bíró Irány Szociáldemokrácia (Smer SD) vasárnap bírálta ugyanezért.
Hétfôi nyilatkozatában Csáky arra emlékeztette a bírálókat, hogy az érintett települések névhasználati jogának rendezése a koalíciós pártok közös akaratát megjelenítô szándék, a kormányprogram része, amelynek megvalósítása nélkül nem hajthatók végre a Szlovákia részérôl is aláírt nemzetközi egyezménynek, a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájának rendelkezései.
Magyarország nemmel szavazott az Európai Unió úgynevezett schengeni határellenôrzési kódexére a tagországok bel- és igazságügy-minisztereit magában foglaló tanács ülésén, mert a szabály drágítaná, nehezítené a határon túli magyarok beutazását – jelentette be Juhász Gábor, a magyar Belügyminisztérium politikai államtitkára a keddi brüsszeli ülést követôen.
Hozzátette, hogy a kódexet ettôl függetlenül, a többi tagállam támogató szavazatával és Szlovénia tartózkodásával, megszavazták.
A döntést a magyar illetékes sajtótájékoztatóján azzal indokolta: a harmadik országok állampolgárainak beutazásához szükséges anyagi fedezet kérdéskörét a kódex úgy szabályozza, hogy napi összeget határoz meg, amelyet felszoroz az eltöltendô napok számával – eltérôen a beutazásonként ezer forintot tartalmazó jelenlegi magyar gyakorlattal.
"A kormány a közeljövôben nem kíván változtatni a beutazás anyagi feltételein a határon túli magyarok számára" – szögezte le Juhász Gábor. Hozzáfûzte: ez azt is jelenti, hogy 2 hónap múlva, amikor a bejelentési kötelezettségnek eleget kell tenni, Magyarország a jelenlegi állapotot jelenti majd be. Magánvéleményként azt is hozzátette, hogy meg kellene kockáztatni a kötelezettségszegési eljárást is, és addig nem kellene változtatni a beutazási feltételeken, amíg Románia – várhatóan a jövô év elsô napjától – az EU tagja nem lesz.
Nem értett egyet az ülésen a magyar küldöttség azzal a francia kezdeményezésû javaslattal sem, amely lényegében – a biztonsági kockázatok megnövekedése folytán szükséges biometrikus azonosítók bevezetése miatt – a vízumdíjak emelését jelentette volna, mert bár Budapest elismeri a költségemelkedés tényét, alapos vizsgálatot tart szükségesnek a mentességek kérdésében. A javaslat értelmében a díjak 60 euró körüli árra mentek volna fel, miközben jelenleg Magyarországon 35 euró körüli a díj. A vitában a magyar államtitkár úgy fogalmazott, hogy tekintettel a határon túli magyarlakta területek átlagosan durván havi 100 euró körüli fizetési viszonyára, ez "gazdasági vasfüggönyként nehezedne a határ két oldalán élô magyarság közé".
Kijelentette: Magyarország nem tartja technikai kérdésnek, hogy mivel drágább a vízum, a határon túliak fizessenek érte többet, hiszen a szomszédságpolitika leglényegesebb gyakorlati eleme az, hogy az utazás lehetôsége anyagi értelemben adott vagy nem adott. Ilyen értelemben az egész unió szomszédságpolitikájának gyakorlati mérföldkövérôl van szó – vélte Juhász Gábor, hangoztatva, hogy e téma esetében a magyar álláspontot számos tagország támogatta.
Felemás eredményt értek el az EU-tagállamok igazságügy-miniszterei brüsszeli tanácskozásukon a terrorizmus elleni küzdelem hatékonyabbá tételét szolgáló új rendelkezések terén: véglegesen elfogadták az adatmegôrzési kötelezettségrôl szóló irányelvet, de továbbra is nagyok az ellentétek egy új, kulcsfontosságú intézkedés, az európai bizonyítás-felvételi parancs ügyében.
A magyar delegációt vezetô Hankó Faragó Miklós, a tárca politikai államtitkára elmondta: az adatrögzítési szabály nem a telefonhívások, e-mailek tartalmára vonatkozik, hanem olyan adatokra, hogy például kik között folyt a beszélgetés és mennyi ideig. "Úgy kell ezt az egészet elképzelni, mint egy részletes telefonszámlát" – mondta az államtitkár. Hozzátette: az EU-tagállamok telefonszolgáltatói, internetes cégei 18 hónapot kapnak a felkészülésre, a lépés bevezetésére, s bár egyes esetekben ezt további 18 hónappal meg lehet hosszabbítani, Magyarországon erre nem lesz szükség.
A houston-i Space Services, azaz Ûrszolgáltatások nevû cég felejthetetlen szertartást ígér az eltávozottaknak. A hangulatos ûrtemetést azonban hosszadalmas, és csöppet sem hangulatos elôkészületek elôzik meg. Midôn a cég megrendelést kap, elküldi az ügyfélnek azokat az eszközöket, amelyek segítségével az saját kezûleg, vagy a temetkezési vállalat munkatársának segítségével néhány grammos mintát vehet a hamvakból. A mintát egy Texas-i bankba kell tárolásra elküldeni – olvasható a Podrobnosztyi címû orosz nyelvû hírportálon. Kilencven nappal a tervezett ûrtemetés elôtt a cég megbízottja elviszi a bankból a hamvakat tartalmazó kapszulákat. Minden mozzanatot gondosan videóra vesznek, hogy az ügyfelek meggyôzôdhessenek arról, mennyire gondosan bánnak szeretteik földi maradványaival.
A családtagok jelen lehetnek a rakéta startjánál, majd hangulatos szertartás keretében vehetnek végsô búcsút az elhunyttól.
A cég több árfekvésben kínálja az ûrtemetést. A legolcsóbb szertartás mindössze kilencszázötven dollárba kerül – az összegért Föld körüli pályára juttatják az elhunyt hamvait, igaz, hogy csak egy csipetnyit, mindössze 1 grammot.
Jóval mélyebben kell benyúlnia a zsebébe annak, aki hét grammot szeretne Föld körüli pályára bocsátani: a szolgáltatásért 5.300 dollárt kell fizetni. Ennél is sokkal drágább az ûrtemetés, ha valaki a Hold felszínére, vagy bolygóközi utazásra szeretné küldeni eltávozott hozzátartozója földi maradványait: ez esetben 12.500 dollár a tarifa.
A rokonok minden esetben megkapják a szertartást megörökítô videofelvételt, az elhunyt fényképe és életrajza felkerül a cég honlapjára, s a drágább ûrtemetést megrendelôknek pedig még egy emlékérem is jár.
A legközelebbi temetést májusra tervezik, amikor tizenkét ország szülötteinek hamvait küldik kozmikus utazásra, köztük két híresség földi maradványait is – James Doohan filmszínészét (1920-2005), aki a Star Trek, vagyis az Ûrszekerek címû sorozatban az Enterprise ûrhajó gépésze volt, valamint L. Gordon Cooper asztronautáét, aki 1965-ben a Gemini 5 fedélzetén járta meg a világûrt.
José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnöknek szánt nyílt levelet adtak át kedden Brüsszelben számos Nobel-díjas tudós és mintegy 80 professzor nevében a kolozsvári magyar tannyelvû, állami finanszírozású Bolyai egyetem újraindítását követelve – jelentették be Hantz Péter és Szász Alpár Zoltán egyetemi elôadók, a beadvány megszerkesztésében és az aláírásgyûjtésben jelentôs szerepet vállaló Bolyai Kezdeményezô Bizottság képviselôi az átadás helyszínén, a brüsszeli bizottság épületénél tartott sajtótájékoztatón.
A bizottság tisztviselôivel találkozva megemlítették, hogy Európa számos kisebbsége rendelkezik már azokkal a jogokkal, amelyeket az erdélyi magyarság követel magának.
Mint a sajtónak elmondták, arról próbálták meggyôzni a brüsszeli végrehajtó testület képviselôit, hogy ennek a problémának mindenképpen szerepelnie kell abban az ország-jelentésben, amely tavasszal készül Románia európai uniós csatlakozásának felkészülésérôl, és amely minden bizonnyal döntô jelentôségû lesz abban, hogy a terveknek megfelelôen sor kerül-e az ország tényleges csatlakozására a jövô év elsô napján.
Közlésük szerint a bizottság képviselôi konstruktívak voltak: jelezték, hogy tanulmányozni fogják a levélben szereplô részleteket, és "több helyrôl ígéretet kaptak, hogy ez a probléma hangsúlyozottan szerepelni fog az országjelentésben".
A levél címzettjei között szerepel Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök és Traian Basescu köztársasági elnök is.
A sajtóértekezleten az oktatók emlékeztetettek arra: magyar nyelvû magánegyetemek ugyan vannak Romániában, de állami finanszírozásban magyar nyelven nem lehet például agrártudományokat, mérnöki tudományokat tanulni, illetve a mûvészeti képzésnek is csak szûk szegmense fedhetô le.
Alakuló ülést tartott szerdán a magyar Külügyminisztériumban a határon túli magyarság támogatáspolitikai koordinációs tárcaközi bizottsága – tájékoztatta a tárca szóvivôje az MTI-t.
A bizottság folyamatosan vizsgálja majd a szomszédos államokban élô magyarokat érintô, valamint a Szülôföld Alapról szóló törvény alapján elnyerhetô támogatások hasznosulásának tapasztalatait – írta Polgár Viktor közleményében. A testület emellett rendszeresen áttekinti, hogy mennyire eredményesek a határon túli magyarság támogatására szolgáló, a kormányzat által finanszírozott, illetve a kormányzat közremûködésével megvalósuló programok. A szóvivô kitért arra, hogy a bizottság javaslatokat fogalmaz meg a minisztériumok, a programokért felelôs egyéb állami szervek, valamint a közalapítványok, alapítványok, a Szülôföld Alap Tanácsa és a nemzetpolitikai célkitûzések megvalósításában részt vevô intézmények számára.
A határon túli magyarság támogatáspolitikai koordinációs tárcaközi bizottságának elnöki teendôit Gémesi Ferenc helyettes külügyi államtitkár látja el, a tagok az egyes érintett szaktárcák által delegált vezetô beosztású szakértôk.
A bizottság évente legalább négy alkalommal ülésezik, a megbeszélésekre tanácskozási joggal meghívást kapnak a támogatások elbírálásában, illetve eljuttatásában közremûködôk. A bizottság éves tevékenységérôl jelentést készít a kormány számára.
A múlt heti ülésen fogadta el a kormány a közszolgáltatások fejlesztésének felgyorsításáról szóló stratégiát. Ennek célja – olvasható a végrehajtó hatalom sajtóirodája által kiadott közleményben – az, hogy az állampolgárok "szabadon és diszkriminációmentesen" hozzáférhessenek a közszolgáltatásokhoz, különös tekintettel a vízszolgáltatásra, kanalizálásra, a szennyvíztisztításra, a hulladéktárolásra, a központosított hôszolgáltatásra, a helyi közszállításra, közvilágításra. Ezeknek a helyi érdekû – községi, városi, municípiumi, megyei jellegû – szolgáltatásoknak a biztosítása a helyhatóságok feladata. A helyi önkormányzatok, a kormányrendelet elfogadásától számított hat hónapon belül helyi stratégiákat dolgozhatnak ki a közszolgáltatások fejlesztésére és hatékonyságuk növelésére.
A stratégia, illetve a hozzá tartozó törvénycsomag elfogadása megnyitja a szolgáltatások piacát a hazai és külföldi befektetôk/szolgáltatók elôtt, és jelentôsen hozzájárul a szolgáltatások minôségének a javításához és az európai standardokhoz való közeledéshez. Például, olvashatjuk a közleményben, az ivóvíz minôségére vonatkozó európai elvárások eléréséhez szükség van az ivóvíz minôségét országos szinten monitorizáló rendszerre, a tisztítóállomások technológiájának a felújítására, az ivóvízhálózat felújítására és a mérések általánosítására. A felszerelések helyettesítésének költségeit a tulajdonosok kell állják, ezért a stratégia bizonyos "stimulensek" bevezetését ajánlja.
Ami a hulladékgyûjtés korszerûsítését illeti, az EU-csatlakozási tárgyalások során Románia elérte, hogy szakaszosan vezesse be ezt a rendszert. Eszerint 2004 és 2007 között kísérleti programokat vezetnek be és felvilágosító kampányokat szerveznek a lakosságnak, 2007-2017 között országos szintre terjesztik ki a szelektív hulladékgyûjtést, 2017 és 2022 között a nehezebben kezelhetô övezetekbe (közös lakások, eldugott vidéki települések, hegyvidék) is bevezetik a szelektív hulladékgyûjtést. Romániában jelenleg 256 municípiumi hulladékgyûjtô központ létezik, ezek közül azonban mindössze 16 felel meg az európai normáknak.
A hôszolgáltatás korszerûsítésére 2005 és 2017 között mintegy 608300000 eurós beruházást szántak, ebbôl 580100000 eurót 2013-ig fognak felhasználni. A megfelelô infrastrukturális modernizálások elvégzésére, illetve a hôközpontok, tömbházlakások, vagy lépcsôházak szintjén történô mérômûszerek felszerelésére, a stratégia speciális programok kidolgozását írja elô, a hatályba lépéstôl számított egy éven belül, mert ennek hatása lesz a lakosság közköltségi számláira.
A tömegközlekedés korszerûsítésére és hatékonysága növelésére reális és a lakosság számára elviselhetô beruházási programokat dolgoznak ki.
A közvilágítási rendszer korszerûsítését elôsegítendô egy minisztériumközi bizottságot hoztak létre a közszolgáltatások monitorizálására. Ez a bizottság a Közigazgatási és Belügyminisztérium mellett mûködik, és jelen kormányhatározat életbe lépéstôl számított 30 napon belül kell létrehozni. A bizottság tagjai a Közigazgatási és Belügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, a Szállításügyi és Turisztikai, az Európai Integrációs Minisztérium, a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium, a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, illetve a Közszolgáltatásokat Szabályozó Országos Hatóság által kinevezett államtitkárok lesznek, akiket egy mûszaki titkárság segít. A bizottság fô feladata a nemzeti és a helyi stratégiák alkalmazásának a követése, a beruházási programok fontossági sorrendjének a megállapítása, a finanszírozási források megjelölése a Románia által az EU- csatlakozási szerzôdésben felvállalt célok megvalósítása érdekében. Ugyanakkor a Közigazgatási és Belügyminisztérium keretében létrehoznak egy központi monitorizálási egységet, amely rendszeresen tájékoztatja a bizottságot a nemzeti stratégia alkalmazásáról. Emellett jelen határozat hatályba lépésétôl számított 60 napon belül a prefektúrákon is létrehoznak egy közszolgáltatást monitorizáló ügyosztályt.
A stratégiát hosszú távra tervezték, célidôpont 2017, és ez képezi az alapját a közszolgáltatások korszerûsítését célzó többéves országos tervnek. Ez utóbbit a közszolgáltatások monitorizálására létrehozott központ dolgozza ki, a minisztériumközi bizottság láttamozza, és a Közigazgatási és Belügyminisztérium javaslatára kormányhatározattal fogadják el.
A többéves tervben elôírt akciók finanszírozása a stratégia szerint az idei állami költségvetés által jóváhagyott alapokból, a helyi büdzsékbôl, nemzetközi pályázati pénzekbôl, hitelekbôl vagy magán-köz partnerségi alapon kötött szerzôdésekbôl történik. Az erre a célra szánt állami támogatásokat a kezdeményezô vagy a kivitelezô, a hatályban levô törvényes elôírásoknak megfelelôen jelzi a Versenyhivatalnak, a támogatásokat csak azután folyósíthatják, miután a Versenyhivatal erre engedélyt ad. A Közigazgatási és Belügyminisztérium évente – legkésôbb a következô esztendô I. negyedének végéig – tájékoztatja a kormányt a stratégia alkalmazásának helyzetérôl.
Borbély László területrendezéssel és középítkezéssel megbízott miniszter február 21-én a magyar Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, Csák Ferenc vezette delegációt fogadta. A magyarországi delegációból a tanácskozáson részt vett Zalai Csaba, az EU Ügyekért Felelôs Hivatal fôosztályvezetôje, Székely Edit miniszteri tanácsadó. Továbbá a megbeszélésen jelen volt dr. Terényi János nagykövet, Árgyelán György tanácsos, valamint Csutak István, a romániai Európai Integrációs Minisztérium államtitkára.
A tanácskozás központi témája a tavaly októberi közös kormányülés konkrét eredményeinek követése volt. Borbély László megbízott miniszter a megbeszélés alkalmával elmondta: a közös vám- és útlevélkezelést kiemelt kérdésként kezeljük, fontos, hogy a vámvizsgálat idején a vonatok ne vesztegeljenek a határállomáson, hanem menet közben történjen meg az ellenôrzés. Március elején, Aradon ezzel a kérdéskörrel kapcsolatosan államtitkári szintû találkozóra kerül sor.
Az országos területfejlesztési koncepció március végére elkészül – hangsúlyozta Borbély László, hozzáfûzve: elkészítésében figyelembe vettük a magyarországi területfejlesztési koncepció-modellt, fôleg módszertanilag volt nagy segítségünkre a magyar minta.
A találkozón felmerült a fejlesztési régiók újragondolásának aktualitása. Csutak István egy mûködôképesebb felosztást alátámasztó racionális érvrendszer kidolgozásának szükségességét hangsúlyozta.
A gazdasági együttmûködés fontos, csak együtt leszünk képesek olyan életképes projekteket készíteni, amelyek számíthatnak az Európai Unió pénzügyi támogatására – összegzett Csák Ferenc államtitkár.
A komplex Duna-programról, a határon átnyúló regionális együttmûködésrôl, illetve egy közép- európai fejlesztési régió kialakításáról tárgyalt kedden Bukarestben Csák Ferenc, a magyar Miniszterelnöki Hivatal európai és fejlesztési ügyekért felelôs politikai államtitkára és Anca Boagiu román európai integrációs miniszter.
Csák Ferenc a találkozó után az MTI-nek elmondta: Baráth Etele EU-ügyekért felelôs tárca nélküli miniszter és Anca Boagiu román európai integrációs miniszter korábban megállapodott egymással, hogy a két tárca szoros kapcsolatokat ápol a jövôben. Magyarország számos példával és tapasztalattal képes segíteni Romániát az európai uniós csatlakozásra való felkészülésben. Márciusban egy második találkozó is létrejön a két tárcavezetô között Budapesten – mondta az államtitkár. E találkozó elôkészítéseként beszélték meg a keddi találkozón a két országot érintô közös ügyeket.
Az októberben Bukarestben tartott magyar-román közös kormányülés átfogó áttekintést adott a két ország fejlesztését szolgáló együttmûködési területekrôl, március végére már aláírásra készek lesznek azok az együttmûködési szerzôdéseket, amelyek a következô három év fejlôdését biztosítják – mondta Csák Ferenc.
Fontosak nevezte a határon átnyúló regionális együttmûködéseket is, amelyek a fejlesztési pólusok kijelölésével lehetôvé teszik, hogy a határ menti erdélyi városokat, településeket szervesebben összekapcsolhassák a magyar városokkal, s hogy a közútfejlesztés révén az autópályák és közlekedési folyosók elérhetôek legyenek e városok számára. Az államtitkár szerint mindez 2010-ig megvalósul.
Egy közép-európai fejlesztési régió kialakítása is szerepelt a keddi találkozó napirendjén. Ez magyar kezdeményezésre jönne létre, és olyan regionális fejlesztési terv lenne, amely magában foglalná a Magyarországot körülvevô országokat is – mondta Csák Ferenc.
Anca Biagiu miniszterasszony nagy hangsúlyt helyezett a Duna- programra. Kifejezte meggyôzôdését, hogy Németország és Ausztria is bekapcsolódik majd e nagyszabású programba, s így hasznosítani lehet majd azt a természeti potenciált, amit a Duna és a Fekete-tenger jelent.
A pedagógusok 2001-2004 között elmaradt bérét az idén februártól felosztva fogják kifizetni, betartva a kormány és a tanügyi szakszervezetek képviselôi által aláírt 2005. novemberi megállapodást – errôl döntöttek múlt heti megbeszélésükön Calin Popescu Tariceanu kormányfô, Mihai Hardau tanügyminiszter és Doina Dascalu, a Pénzügyminisztérium államtitkára.
Az e heti kormányülések egyikén fogadják el azt a Tanügyminisztérium által megfogalmazott sürgôsségi rendeletet, amely szabályozza, hogy milyen módon törlesztik a tanerôk elmaradt járandóságait. A kormányfô kérésére a tanügyminiszter beszámolt arról, hogy a 2005 novemberében megkötött egyezményben vállaltakat milyen mértékben tartották be.. A miniszter tájékoztatásából kiderült, hogy az egyezményben foglaltaknak eleget tettek, kis késés van a 2001. október–2004. szeptember között elmaradt pedagógusi fizetések felmérése terén. A késést az okozta, hogy a megyei tanfelügyelôségeknek nagy adatmennyiséget kellett feldolgozniuk. Az adatok összesítését és továbbítását csak február 10-ig tudták elvégezni, holott az egyezményben a határidô január 31. volt. Oana Marinescu, a kormány sajtószóvivôje hangsúlyozta: a késés nem akarathiány, hanem a nagy mennyiségû munka miatt történt.
2006-ban megközelítôleg 3000 milliárd régi lejnek megfelelô összeget utalnak ki az elmaradt bérek törlesztésére.
Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki a hónap végén érkezik magyarországi látogatásra, tavaly februárban állapodott meg Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel a sárospataki kötetek egy éven belüli visszaadásáról, s elvi egyezségük kiterjedt az eljárásra és a menetrendre is.
A magyar Országgyûlés áprilisban külön határozatban nyilvánította ki, hogy Magyarország soron kívül visszaszolgáltat Oroszországnak minden olyan magyar területen elôkerülô kulturális értéket, amely a második világháború következtében jutott oda, és az orosz kulturális örökség részét alkotja.
Ezzel teljesült az (1998-ban elfogadott és 2000-ben átszerkesztett) orosz restitúciós törvény elôírása. Ez a törvény a "kompenzációs restitúció" tételén alapul. Eszerint a Szovjetunió a kulturális örökségében az ellenséges megszállás által okozott kárt kompenzálta mûkincsek zsákmányolásával a második világháború végén. A törvény azonban kivételt tesz az egyházi javakkal, amelyek visszaszolgáltathatók egykori ellenségeknek is. Ez egyértelmûen vonatkozik a sárospataki könyvekre.
Az orosz alsóház július elsején elsô olvasatban elfogadta a sárospataki kötetek visszaadására vonatkozó törvénytervezetet, 134 kötetet jelölve meg. A 86 ellenszavazat a 450 tagú dumában csak halványan tükrözte az erôs ellenállást, amely az orosz közvéleményben mindmáig megvan minden második világháborús szerzemény visszaadásával szemben a hatalmas szovjet áldozatok miatt.
Magyar források szerint az 1990-es években az orosz–magyar restitúciós vegyes bizottság könyvtári albizottsága 146 kötetet azonosított Nyizsnyij Novgorodban. Ezt tanúsítja egy 1997-es orosz nyelvû katalógus is, amelyet az oroszországi idegen nyelvû irodalmi könyvtár és a köteteket tároló-gondozó Nyizsnyij Novgorod-i Lenin könyvtár közösen adott ki.
Natalja Kuznyecova, a Nyizsnyij Novgorod-i könyvtár igazgatónôje szeptemberben közölte az MTI-vel, hogy a magyar kulturális tárca szakértôje, Mayer Rita még nyáron "meglelt" egy 135. kötetet is a könyvtárban.
A duma által ez év január 20-án végleg elfogadott törvénybôl törölték a kötetek számát (bár ilyen módosítási javaslat nem volt a decemberi második olvasat során sem).
Végül 136 kötetet adtak át tételesen a magyar félnek vasárnap késô este a Lenin könyvtárban. Kuznyecova szerint a 136-ik kötetet a Nyizsnyij Novgorod-i regionális képzômûvészeti múzeum adta át, ahol 1945 végén szovjet katonák eredetileg elhelyezték megôrzésre a köteteket. Ezek 1960-ban kerültek át a könyvtárba.
"Semmi kétség nem férhet ahhoz, hogy az összes kötetet átadtuk" – mondta az MTI-nek Kuznyecova, aki Székely Árpád moszkvai magyar nagykövettel vasárnap aláírta az átadási megállapodást. Ez tartalmazza a könyvtárnak a kötetek gondozásáért – ugyancsak az orosz restitúciós törvény értelmében – járó térítést, valamint mellékletként a kötetek jegyzékét.
A behunyós szemû nem akarja látni a világot. Illetve csak egyik szemével bírja látni, valahogy. Ja, megszemlézné ám a másik oldalról is, de nem lehet, a behunyós szemûnek nem telik utazásra. Ezért megy az úton fél szemére húzott sapkával, és tûri, hogy sajnálkozzanak rajta. Biztosan baleset érte, verekedésben kiütötték a fél szemét, munkabalesete volt, a gyár nem fizet, á, vad alak ez, látszik a mord cifferblattján, nem szeretnék este kilenc után találkozni vele, ó istenem, gonosz világ, hitvány pária, mennyit szenvedhetett az átkosban. Stb.
A behunyós szemû ember szellemi úton értesül a világ másik felérôl. Hogy például a kilencmilliós Svédország lesz a világ elsô olajmentes országa. Mielôtt az éghajlati változások elpusztítanák a gazdaságokat és a növekvô olajhiány rendkívüli áremelésekhez vezetne, a kormány megújítható energiaforrásokra kíván átállni, mondja a behunyós szemû ember, és maradék szeme ernyôjén szélgenerátorok forognak lustán, rendületlenül.
A világ háromezer-milliárd dollárt költ évente egészségügyre, mondja szomorúan. De a kiadások legalább öt százaléka, 150 milliárd dollár (!) – magánzsebekbe vándorol!... És úgy néz az egy szemével, mintha én volnék minden lopás, csalás, sikkasztás, beszerzési összejátszás elkövetôje, a horribilis összeget egymagam fordítanám fényes magánpraxisom fejlesztésére. Holott én sosem kérek pénzt az ingyenes szolgáltatásért, ez az írás is automatice kalkulálódik a normámba.
A behunyós szemû ember arról is tud, hogy Afrika egyik országában miként mûködik a szelekció. A Vének Tanácsa tapasztalt, bölcs emberekbôl áll, mondja. Ôk a törzs legjobbjai. Hosszas, beható vizsgálódás után választják ki a törzsfônököt. A jelöltek nehéz próbákon esnek át. Csak az lehet törzsfônök, aki az összes vizsgát a legnagyobb eredménnyel teszi le. A végsô döntés alapja pedig a vöröshangyapróba. Ha ugyanis a jelölt nem tisztességes ember, a hangyák egyszerûen megeszik. Más a verejtékszaga ugyanis annak az embernek, aki a talpától a fejebúbjáig tisztességes, és más annak, akit aljas, gonosz indulatok vezérelnek, aki sunyi, alattomos: hazudik, lop, csal. A hangyák azonnal kiszúrják és molekuláira rágják a gazembert.
Az évszázadok alatt kialakult módszer nagyon jól bevált: ott nincs olyan, hogy a törzsfônökrôl kiderül: korábban a törzs vagyonát dézsmálta, vagy hogy a feleségeiért nem annyi kecskét adott, amennyirôl az alku szólt.
Ezt, hunyorog a behunyós szemû ember, egy ottani orvos jelezte, aki Európa egy bizonyos államában végezte tanulmányait, és máig hálával gondol mindig arra az országra, második hazájának tekinti. És mivel éppen választásokra készülnek, hát elküldte a bevált tippet.
Levelét így zárta: "Írják meg, menyi vöröshangyát küldjek."
A behunyós szemû ember sokat sejtetôen mosolyog. Ilyenkor nem is olyan rút.
Tükrös kirakatok elôtt elhaladva néha önkéntelenül is odanézek. Nem vagyok rest, megszólítom magam: "Mi van, faszi, megint nem tetszik a világ, hogy folyton behúzod a sapkát?!"
Régóta nem hallani semmit a Maros Megyei Múzeum felôl. A kétségkívül fontos ásatásokon, régészeti leletmentéseken túl mintha megállt volna az élet az intézmény háza táján. A fôtéri, jobb sorsra érdemes Tholdalagi-palotában még mindig népmûvészeti kiállítás árválkodik, a tûzoltóság melletti fôépületben ugyanazok a kitömött állatok fogadják a látogatót, a Kultúrpalotában még mindig tart a kontinuitáselmélet-bemutató, csupán a várbeli kapubástyában van némi mozgás, ahol most átrendezik a tárlatot. Az intézmény életét jelentôsen megnehezítette az éveken keresztül eredménytelen és passzív menedzsment rákfenéje, és amikor új, változtatni kívánó vezetô került az intézmény élére, akkor egészségügyi problémák szóltak közbe. Így a tengôdô múzeum gyakorlatilag igazgató nélkül maradt hónapokon keresztül, a versenyvizsga a közeljövôben esedékes. Soós Zoltán muzeológust, régészt kérdeztük a tavalyi évrôl, az idei programokról, nehézségekrôl.
– Mi említésre méltó történt 2005-ben az intézmény körül, illetve annak szervezésében?
– A legfontosabb tavalyi megvalósításunk a várbeli régészeti park kiépítésének az elkezdése volt. Habár ha így haladunk a finanszírozással, még nyolc- tíz év eltelik, ameddig be tudjuk fejezni. Viccen kívül, ha legalább annyit tudunk tenni, amennyit a tavaly, akkor ôsszel megnyílhat a régészeti park, valamint háromnyelvû pannókat szeretnénk a várban elhelyezni, mind a leendô park, mind a Kapubástya mellett. Ezekre a feltárt romok, illetve az ásatási folyamat és a vár történetét-történelmét írnánk fel. Átrendezés alatt van a kapubástyabeli kiállítás és visszakértük a Csizmadiák bástyáját is, ahol vártörténeti tárlatot szeretnénk berendezni. A két bástyát összekötô fal lôréseibe pedig a kiállítás anyagának tárgyait helyeznénk plexilap alá. Így talán eltûnne a mostani rendetlenség. A tavaly az egykori ferences kolostor teljes ebédlôtermét feltártuk, ide egy keresztet állítanánk. A 15 méter hosszú és 7 méter széles terem központi helyet foglalt el a kolostor életében, oldalfalait rekonstruáltuk. Az idén folytatjuk a görgényi ásást is, ahol a tavaly bürokratikus jellegû akadályok miatt nem kutakodhattunk. Ott kiástuk a Zsigmond-kori kaputornyot, ezt szeretnénk újraépíteni, konzerválni és rajta kilátót létesíteni. Csökkenteni kívánjuk a Görgény völgye rossz hírét. A nacionalizmussal szembe kellett néznünk, de a munka most már feszültségmentes, az ott lakók rájöttek, hogy munkánk nekik is hasznot hoz és a hatóságokkal is jó a viszony.
– Melyek az idei terveitek, milyen rendezvényekre várhatunk?
– A Posta Béla és Borsos Tamás Egyesületekkel közösen megszervezzük a negyedik Erdélyi Magyar Régészkonferenciát itt, Marosvásárhelyen, körülbelül 100 résztvevôvel.
– Ennyi?
– Egyelôre igen. Nézd, ami a múzeum rendezvényeit, illetve az intézmény szerkezeti részét illeti, igen rövid idô alatt szeretnénk azokat a struktúrákat kialakítani, amelyek nélkül egy múzeum ma már nem él meg. Itt mindent meg kéne változtatni, különbözô korokkal foglalkozó szakosztályokra felosztani. Ezzel az alkalmazotti létszám is bôvülne és hatékonyabbak is lennénk. Rendkívül le vagyunk maradva, mind nemzetközi, mind hazai szinten. Pop Valer igazgatóságának idején nem történt itt semmi. Passzív menedzsment volt, várták, hogy a költségvetésbôl csurranjon-cseppenjen valami és annyi. Hihetetlen, tudom, de az intézmény az idén pályázott elôször. A négy-öt szakosztály közül egyik sem ébredt rá, hogy a költségvetés, amit a megyétôl kapunk, nem elég, rendes intézmény módjára pályázni is kell. Ez így nem fog sokáig mûködni. És intézményi szinten sincsenek kialakított kapcsolatok. Testvérmúzeumaink a zalaegerszegi, kecskeméti intézmények, velük tartjuk a kapcsolatot és kész. Ezen is változtatni kellene, ilyen értelemben nagy áttörésnek tartjuk, hogy idén a budapesti régészeti tanszék hallgatói Maros megyébe érkeznek ásni. A tavaly volt itt öt magyarországi diák, akiknek nagyrészt olyan sztereotípiák keringtek a fejükben, hogy az egész ország egy nagy néprajzi múzeum. Ezt sikerült megváltoztatnunk. Ezenkívül az elmúlt évek katasztrofális menedzsmentjének következményét viseljük. Ezért nincsenek változó, idôszakos kiállítások, rendezvények és hasonlók. Amikor Bónis Johanna állt az múzeum élére, akkor történt valami, ô változtatni szeretett volna, átszervezni a meglévô struktúrát, élô intézményt faragni a múzeumok múzeumából, de sajnos, egészségi okok miatt terveit nem valósíthatta meg.
– Miben látjátok a kiutat ebbôl a nehéz helyzetbôl?
– Új igazgató kerül a közeljövôben az intézmény élére, a versenyvizsgát hamarosan kiírják. Ha az új vezetô belátja ezeket a problémákat, változtatni fog rajtuk, átszervezi az intézményt, új kapcsolatok után néz és nem retten el a pályázástól, akkor feltámadhat a múzeum. Mi ebben reménykedünk.
Panaszolkodik Gyôzike, a megyei tanács választott tagja, hogy a megyék közötti és a testvérvárosi kapcsolatokban dominálnak a magyarországi partnerek, holott abban a kicsi országban nemigen beszélnek románul. Igaz. De nem is kötelezô.
Gyôzike, tudod, az a kicsi ember, akinek választásmentes polgármestersége alatt, a forradalom utáni mámoros bódulatban Antonyeszkôrôl sétányt neveztek át a hadastyánok, s ha a város nem ébred föl idejében delejességébôl, már ki is lettünk volna söprûzve, mert Gyôzike pártja a meglepetésre, félelemkeltésre és az erôszakra játszott. Míg mi a demokráciát tanulgattuk, ízlelgettük, ôk már annak alapjait – a le nem rakottakat – fel is szedegették volna.
A világban csak egy helyen beszélnek még románul tömegesen a bennszülöttek, a Moldvai Köztársaságban, hol még Romániánál is nagyobb a bizonytalanság és szegénység. S éppen a gyôzikék pártjai szenvedték el a nagypofont, midôn a Pruton túliak pruttyszerûen és határozottan azóta sem akarnak az anyahon kebelére sietni. Nem kérnek Bukarest modorából, politikai gyakorlatából. Korruptokból és szószegôkbôl ôk is jól el vannak eresztve. (Európai sajátosság.)
Gyôzike nagyon jól tudja, miért érez Maros megye vonzalmat a határon túli Magyarországgal. Történelmi sorsközösség köt(ött) össze: ezer évig ezek a legtermészetesebb kapcsolatok a (vár)megye és a központ között; a lakosságnak több rokona, családtagja, ismerôse, barátja és ellenlábasa van odaát, mint Moldovában, holott egykor Dnyesztertôl nyugatra terült el Etelköz. De Attila/Árpád a messze múlt ködébe tûnt, semmilyen nosztalgia és történelmi romantika nem ébreszti fel. S különben is azokról a szálláshelyekrôl egykor a magyarokat (az erdélyiek és a Trianonban megrövidítettek közös ôseit) a besenyôk és bolgárok nyomták, tolták szerencsére nyugatabbra... (Milyen jó, hogy így történt, fordítva ugyanis ma a bolgárok lennének az EU tagjai és Magyarország a románokkal várakozna a bebocsátásra.)
Erôst kétséges, hol talál majd más, gazdagabb, románul tudó közösséget Gyôzike e határokon kívül. És a gyakorlat azt mutatja, hogy az itthon nem beszélôk, nem tudók, ha kifordulnak a honi konyhából, vígan rágyújtanak a magyar szóra, midôn halálra zabálják magukat a testvérvárosi fogadásokon, és a látogatásokon kiélvezik a vendégjogot.
A nehezményezett partner benn van az Unióban, míg mi a kapu elôtt habozunk, s ólomlábú csatáraink még tiszta gólhelyzetben, a jogosan megítélt tizenegyes pontról is elvéthetik a pontszerzést. [Nem lehetne, hogy a magánszemélyek közül, akik nem találtatnak korruptnak és nem tagjai az igazságszolgáltatásnak, akik teljesítik az uniós magánköveteléseket (civilizált evés-ivás, szobatisztaság, gyerekszoba, olvasás- írás, beszédkészség), azok magánemberként hamarabb jussanak be az unióba, mint az ország, hol állampolgárkodnak?]
Gyôzike felejti: a legtöbb (önzetlen) segélyt, segítséget, emberi támogatást a Tisza-Duna közérôl nyerte Maros megye a rendszerváltás óta. Európa többi részén, a többieknél pályázni és kilincselni kell, idegen nyelveken kell tudni, amiket, úgy tûnik, a megyei Gy. nem ismer. Holott már évszázadok óta vannak tolmácsok, a törökkel például a panaszos ôsei, a moldvai és havaselvei fejedelmek dragománok (hivatásos fordítók) révén értekeztek, s olyan gyümölcsözô volt a kapcsolat, hogy a 14. századtól 1877-ig tartott. Mi magyarok csak 150 évig ápoltuk ezt a kapcsolatot. Meg is lett az eredménye, ki-ki elmélkedhet felette.
És Gyôzike bácsinak üzenem, hogy aki itt született ezen a tájon, az mind ismeri a szomszédja nyelvét. A furcsa és távoli magyarországi beszédet nálunk Vásárhelyen még utcán és játszótéren is el lehet sajátítani. Rengeteg román barátunk tette minden kényszer nélkül még 1918. december elseje után is.
A Pánczél család házában már javában készül a menyasszony, amikor megérkezünk. Elôzô nap éjszakába nyúlt, amíg megvarrták a régi függönybôl a hófehér ruhát, most már az utolsó simítások folynak. A ház asszonya még itt-ott beletûz, és hogy tartása legyen, még egy vasdrótot is becsempész a szoknyarészbe. A mûveletet a család fiatalabb képviselôi, Norbi és Alfréd is csodálva kísérik végig. Az igen mozgékony és beszédes fiúcska, Alfréd nem bírja ki megjegyzések nélkül: – Milyen csúf vagy! – szólal meg belôle az ôszinteség. – Csúf is kell legyek, azért van farsang – adja a választ a már tapasztaltabb farsangoló menyasszonyjelölt, Pánczél Andrea.
Sámsondon öt év kimaradás után újból megünneplik a hagyományosnak – a vidéken egyedülinek is – számító fehér farsangot. Régebb sokkal spontánabb volt ez az ünnep, ma már nehezebben gyûlnek össze a fiatalok – jegyzi meg Pánczél Csaba, vendéglátónk, aki a kilencvenes évek elején maga is kipróbálta a farsangolást bojérként. Az emlékezést régi, fekete-fehér fényképek egészítik ki: akkor még tizenévesként járta a falut társaival. A településen a román és a roma nemzetiségûek körében is hagyománnyá alakult a farsangolás. Az elôbbiek matahaliként emlegetik, a fiatalok népviseletbe öltöznek, a táncoknak más a dallamvilága, a helyi romák meg székely ruhában indulnak házról házra.
A fôpróbára a gyülekezôhely a nemrég korszerûsített kultúrotthon (amit a szó szoros értelmében sikerült kívül-belül otthonossá varázsolniuk). Pánczél Vilmos alpolgármester vezet körbe az épületben: frissen (vagy a frissesség hatását keltô) festett falak, új padok, asztalok, a csempét, a padlót sem sokat koptatták. Ahogy a konyhába belépünk, töltött káposzta illata csap meg, az asszonyok keze munkáját dicsérve. Már itt várakozik a farsangi menet menyasszonya, Pánczél Andrea, aki öt évvel ezelôtt is ugyanezt a szerepet kapta. Még az a hiedelem, babona sem ijesztette el, hogy aki a farsangon menyasszony, az a valóságban soha nem lesz az. A menyasszonyi fátylat az édesanyjától örökölte. Olyan, mintha új lenne – jegyzem meg. – Ez nem is csoda, hiszen akkoriban édesanyja a legdrágábbat választotta – érkezik a magyarázat. Közben lassan szállingóznak a zenészek is, kipakolják a felszereléseket, hangolják a hangszereket: a szaxofonos, a harmonikás és a hegedûs kíséri majd el a farsangi menetet. Fekete Gyula tanár úr is szívesen emlékezik az egykori farsangokra, melyek gyerekkorában is elmaradhatatlanok voltak és a jóízû mulatozásokról szóltak. A szereplôk öltözete sem sokat változott, csak talán annyira, hogy míg nemrég mindenki Fekete Zsuzsika néninél öltötte magára jelmezét, addig mára mindenki egyénileg készül fel.
Hamarosan indulhatna a fôpróba: csak az egyik vôfély nem érkezett még meg. Aztán befut ô is, a "nászmenet" felsorakozik: a két vôfély, a bojér, menyasszony és vôlegény, a kísérôk, tizenhét 16-26 év közötti fiatal libasorban áll fehér nadrágjában, szoknyájában, piros pántlikával, fekete kalappal, arcukat fehér csipkemaszkkal fedik. A próba sikerül, igaz, másodszor is nekivágnak.
A farsangi menet házról házra jár, mulatságba invitálja a falu magyar lakóit. A bojér indítja a táncot, az ostorcsattogtatás, zajkeltés is az ô feladata: tudja mindenki, hogy közeledik a menet.
Az elsô vendégfogadók a sámsondi lelkész és családja, a vôfélyek kérnek engedélyt a belépésre: "Alázatosság a lépték e hajlékban,/ Az ég áldása szálljon a benne lakókra./A házigazdától bocsánatot kérünk,/ Hogy a tisztes hajlékba belépni merészeltünk." – kiáltja az egyik, majd így folytatja a másik: "Jövetelem okát elmondom bôvebben,/ Egy szép menyegzô van nálunk készülôben./ Melyre családját általunk hívatja,/ Boldog vôlegény és kedves menyasszonya." Nyomukban a menet eljárja a táncot, körbeforognak. A pénz begyûjtése a bojér feladata: ebbôl fizetik ki a zenészeket, a megmaradó részt vagy elosztják, vagy elmulatják. A helybéli magyarok, látogatók hajnalig szórakoztak a fehér farsangi mulatságon.
Kosárlabda
Minden tekintetben rendkívüli mérkôzést játszik szombaton este a marosvásárhelyi BC Mures A- osztályos kosárlabdacsapata a Rapid ellen. A mérkôzés tétje hatalmas, hisz gyakorlatilag az A- osztályban való megkapaszkodás esélyét vívja egymás ellen a két csapat. Eddig mindkét fél 2-2 gyôzelemmel rendelkezik, s tekintve, hogy a 11. helyezett csapatnak már 5 gyôzelme van, nagy a valószínûsége, hogy egyikük sem fog tudni a 12. hely elé lépni. Rendkívül fontos azonban a 13. (nem hiába balszerencsés a szám) hely elkerülése, ez ugyanis egyenesen a B-osztályba visz, míg a 12. helyezettnek még megmarad egy osztályozó esélye.
A két együttes tehát életre-halálra küzd a szombaton 18 órától kezdôdô mérkôzésen, hisz a gyôztes gyakorlatilag teljesíti ezt a minimális célkitûzést.
A BC Mures számára nagyon fontos lenne a 12 pontnál nagyobb gyôzelem megszerzése is, hisz az ôsszel a Rapid 75:63-ra nyert, így egy esetleges pontegyenlôség esetén (ha a Rapid megnyer még egy mérkôzést) a sorrend neki kedvezne.
A Rapid – Bulancea, a fôvárosiak edzôje ezt a szándékot nem rejtette véka alá – gyôzni jön Marosvásárhelyre, ezért csapatunknak az átlagosnál nagyobb szüksége lesz a közönség támogatására, buzdítására.
Bajnokok Ligája
Meglepetésre kikapott a királyi gárda, azaz a Real Madrid, saját pályáján a kitavaszodásra újraindult labdarúgó Bajnokok Ligája nyolcaddöntôi keretében. A 0-1-es vereség kapcsán szenzációról ugyan azért nem beszélhetünk, hisz ebben a körben már nincs könnyû ellenfél, s a Real legyôzôje, az Arsenal sem ma kezdett el focizni, de azért mégis...
Nem tudta kihasználni a hazai pálya elônyét a kedden lejátszott négy találkozó közül két további csapat sem, hisz a PSV Eindhoven ugyancsak egygólos vereséget szenvedett a Lyon csapatától, míg a Bayern München – Milan, lassan ôsrivalizálássá nemesedô párharcban egyik fél sem bírt a másikkal. Az egyetlen hazai gyôzelem a Benfica – Liverpool csatában született, itt (akár a többi visszavágó mérkôzésen is) még minden lehetséges.
Eredmények
Bayern München – AC Milan 1-1
Real Madrid – Arsenal 0-1
Benfica – Liverpool 1-0
PSV Eindhoven – Olympique Lyon 0-1
Kézilabda
A szombaton Ploiesti-en a helyi Activ ellen lejátszott nôi A- osztályos kézilabda-mérkôzést, amely a pályán 30-27 arányban végzôdött a házigazda csapat javára, a Muresul zöld asztalnál 10-0 arányban megnyerte – közölte a klub elnöke, Teodor Rad.
A magyarázat szerint az Activ néhány hamis személyazonosságú játékost használt a mérkôzésen, ezért a szigorú döntés. Ráadásul nem tartotta tiszteletben az ifjúsági játékosokra vonatkozó szabályokat sem, így pontlevonásra is számíthat.
A döntés következményeként a marosvásárhelyi csapat feljutási esélyei egybôl a többszörösére nôttek, egy elôzetes esélyfelmérés szerint a elég, ha az egyik ellenlábas, az Universitatea Temesvár vagy az Universitatea Resicabánya ellen nyer április végén a csapat, s nem botlik a gyengébb képességû együttesekkel szemben.
A hírt a szakszövetség honlapja egyelôre nem erôsítette meg.
UEFA-kupa
Ma délután, az UEFA-kupa tizenhatoddöntôi visszavágóinak keretében két találkozóra kerül sor Bukarestben. A Rapid és a Hertha Berlin közötti mérkôzés 17:45 órakor kezdôdik, televíziós közvetítése körül az utolsó pillanatig folytak a tárgyalások, de legnagyobb eséllyel az Antena 1-en lesz látható. A 19 órakor kezdôdô Steaua – Heerenveen összecsapást a TVR 1 közvetíti élôben.
Sífutás
A rövid távon szívesebben versenyzô magyar sífutó, Tagscherer Zoltán a 45. helyen fejezte be az 1,1 km-es sprint selejtezôit, így nem jutott a negyeddöntôkbe, ahol csak 30 fô vehet részt. Tagscherer ideje 2,23 másodperccel maradt el az utolsó bejutóétól. A magyar sportoló eredménye így is dicséretes, hisz 80 induló között érte el ezt az eredményt. Kevésbé jó a Romániát képviselô Antal Zsolt (65.) és Galiceanu Mihai (69.) eredménye, Antal esetében azonban ez nem csoda, hisz ô az 50 km-en érzi igazán jól magát. A nôi mezônyben György Mónika (Románia) a 66 induló sorában az 59. idôt futotta a selejtezôkben, közel 10 mp-cel volt lassabb, mint a 30. helyezett utolsó továbbjutó.
Mûkorcsolya
Lényegesen elmaradt a várakozástól a magyar lányok szereplése a téli olimpia nôi mûkorcsolyázó számának rövid programja során. Sebestyén Júlia Eb-gyôzelmét követôen mintha versenyrôl versenyre visszaesne, míg Pavuk Viktória, akitôl az ugyanazon a budapesti Eb-n mutatott teljesítménye alapján látványos fejlôdést vártak a magyar korcsolyasport szurkolói, teljesen beleszürkül a középmezônybe. A rövid programot követôen könnyen felejthetô produkciókkal Sebestyén a 16., Pavuk pedig alig a 19. helyen áll.
Roxana Luca, az egyetlen román nôi mûkorcsolyázó saját magához képest elfogadhatót nyújtott, ám ez sem volt elég a döntôbe jutáshoz, így az idô elôtt befejezett verseny rangsorában a 26. helyen zárt.
Az élen egyébként rendkívül szoros verseny alakult ki az amerikai Cohen, az orosz Szluckaja és a japán Arakava között, míg az est negatív meglepetése az éremesélyesként számon tartott orosz Szokolova alig 18. helyre sorolt produkciója.
A turisták és az önkéntesek körében Neve és Gliz, a hógolyót és a jégkockát szimbolizáló két kabalafigura a sztár a torinói téli olimpián.
A sajtófôközpont ajándékboltjában kétnaponta újabb és újabb szállítmányt kell rendelni, a város fôterén felállított hatalmas sátorban pedig szinte közelharc folyik a kabalafigurákért és az ötkarikás emléktárgyak széles választékáért.
A gyûjtôk hagyományos olimpiai jelvényvadászata is javában folyik. A városi versenyszínhelyek, valamint a fôpályaudvar környékén a gyûjtôk – vagy inkább talán árusok – földre helyezett pokrócokon, kis asztalokon kínálják értékeiket. Az olimpiai faluban dolgozó önkéntesek is elôszeretettel foglalkoznak jelvényszerzéssel. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a látványos magyar kitûzôk rendkívül kelendôek.
Peter Schröcksnadel, az Osztrák Síszövetség (ÖSV) elnöke kedden rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az olasz rendôrök szombat esti razziájuk során doppingszert találtak annál a két sílövônél, Wolfgang Pernernél és Wolfgang Rottmann-nál, akik a házkutatás után azonnal elhagyták a csapatot és visszatértek Ausztriába. Schröcksnadel hozzátette: bizonytalan idôre eltiltották Emil Hochot, a sífutók trénerét. A szakember a házkutatás után szintén engedély nélkül elhagyta Torinót, távozását azonban csak kedden vették észre.
Az ÖSV ezenkívül felfüggesztette Rottmann és Perner versenyzési jogát. A sífutók egy bizalmas beszélgetés során állítólag Markus Gandler sportigazgatónak bevallották, hogy tiltott szerhez nyúltak. Schröcksnadel nem árulta el, hogyan jutott az ÖSV ehhez az információhoz, Gandler pedig kijelentette, semmit sem kíván mondani az üggyel kapcsolatban.
Hétfô este a rendôrök ismét "meglátogatták" az osztrák csapatot, ezúttal azonban a szakmai stáb, az edzôk és sportvezetôk szobáit kutatták át. Tiltott szert nem találtak, de olyan dokumentumokat lefoglaltak, melyekkel egyértelmûen bizonyítható, hogy a csapat vezetôi folyamatos kapcsolatban álltak az olimpiáról kitiltott Walter Mayerrel, a sílövôk egykori szakmai igazgatójával.
Ezt követôen a rendôrök azt a házat kutatták át, melyet Mayer bérelt. Itt doppingszereket és használt injekciós tûket foglaltak le. A rendôrség feltételezése szerint a sportolók a játékok alatt rendszeres látogatói voltak a kitiltott trénernek. Az osztrákok közben panaszt nyújtottak be, kifogásolva, hogy a rendôrök a házkutatások során óriási rendetlenséget csináltak, asztalokat, székeket borítottak fel. "Mindent úgy hagytunk, ahogy érkezésünk elôtt volt. Állításunkat természetesen videofelvételekkel is bizonyítani tudjuk" – reagált az osztrák panaszra a rendôrség szóvivôje.
Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök attól tart, hogy a közönség ki fogja fütyülni a torinói téli olimpia vasárnapi záróünnepségén.
A kormányfô a megnyitón nem vett részt, ami megosztotta a közvéleményt, rengetegen bírálták távolmaradása miatt. Olasz lapértesülések szerint Berlusconi nem szeretné, ha az áprilisi parlamenti választásokra való tekintettel politikai felhangja lenne a záróünnepélynek, tanácsadói javaslatára azonban ott lesz a torinói Olimpiai Stadion díszpáholyában.
A La Reppublica címû újság úgy tudja, hogy számos újítással készülnek a szervezôk a záróünnepségre. Elôször a téli játékok történetében itt is lesz eredményhirdetés: az 50 kilométeres sífutás érmeseit köszöntik majd. Ezenkívül minden a farsang jegyében zajlik. Valamennyi nézô helyére egy kis csomag sminkkészletet készítenek ki, amellyel a szurkolók befesthetik az arcukat.
Az elôzetes számítások szerint a helyszínen 35 ezren, a televíziós közvetítéseknek köszönhetôen pedig több mint kétmilliárdan nézik majd a záróünnepélyt.
Maranellóban, az olasz Forma-1-es istálló fôhadiszállásán kiállítják azt a Ferrarit, amely szerepet kapott a téli olimpia február 10-ei megnyitóján. A versenygéppel Luca Badoer, a csapat tesztpilótája dübörgött a stadion küzdôterén, és a közönség nagy üdvrivalgása közepette öt karikát rajzolt gumiabroncsaival a burkolatra. A Ferrari maranellói kiállítását – amelyen az istállóhoz kapcsolódó más tárgyak is láthatók – húsvétig tekinthetik meg az érdeklôdôk.
Kedd, február 21.
Jégkorong
Férfiak: Finnország – Németország 2- 0; Kanada – Csehország 3-2; Svédország – Szlovákia 0-3; Egyesült Államok – Oroszország 4- 5. A-csoport: 1. Finnország 10 p. 2. Svájc 6 p. 3. Kanada 6 p. 4. Csehország 4 p. 5. Németország 2 p. 6. Olaszország 2 p. B-csoport: 1. Szlovákia 10 p. 2. Oroszország 8 p. 3. Svédország 6 p. 4. Egyesült Államok 3 p. 5. Kazahsztán 2 p. 6. Lettország 1 p.
Gyorskorcsolya
Férfi 1500 m: 1. Enrico Fabris (Olaszország) 1:45,97. 2. Shani Davis (Egyesült Államok) 1:46,13. 3. Chad Hedrick (Egyesült Államok) 1:46,22.
Bob
Nôi kettes: 1. Sandra Kiriasis – Anja Schneiderheinze (Németország) 3:49,98. 2. Shauna Rohbock – Valerie Fleming (Egyesült Államok) +0,71. 3. Gerda Weissensteiner – Jennifer Isacco (Olaszország) +1,03.
Szerda, február 22.
Sífutás
Nôk sprint: 1. Chandra Crawford (Kanada) 2:12,3. 2. Claudia Künzel (Németország) +0,7. 3. Aljona Szidko (Oroszország) +0,9… 59. György Mónika (Románia).
Férfiak sprint: 1. Björn Lind (Svédország) 2:26,5. 2. Roddy Darragon (Franciaország) +0,6. 3. Thobias Fredriksson (Svédország) +1,3… 45 Tagscherer Zoltán (Magyarország)… 65. Antal Zsolt (Románia)… 69. Mihai Galiceanu (Románia)…
Hódeszka
Férfiak párhuzamos óriás- mûlesiklás: 1. Philipp Schoch (Svájc) 2. Simon Schoch (Svájc) 3. Siegfried Grabner (Ausztria).
Curling
Nôk elôdöntôk: Norvégia – Svédország 4-5; Svájc – Kanada 7-5.
A Hivatalos Közlöny 2006. január 9-i 16. számában tették közzé az 1999. évi 130- as számú, a munkavállalók védelmét szolgáló egyes intézkedésekrôl szóló törvény módosítását és kiegészítését tartalmazó 2005. évi 403-as számú törvényt. E törvény lényeges, legújabb rendelkezései a következôk:
1. – Amennyiben a munkaadó tevékenységét székhelyétôl eltérô megyékben, munkapontokon, telephelyeken is folytatja, az illetékes területi munkaügyi felügyelôséghez (ITM) köteles letenni:
a. az aláírásuktól számított öt napon belül az egyéni munkaszerzôdések megkötésérôl, végrehajtásáról, felfüggesztésérôl szóló okiratokat;
b. havonta a következô hónap 25-éig a munkabérek kiszámítását igazoló okmányokat, fizetési listákat.
2. – Amennyiben a munkaadó igényli, a területi munkaügyi felügyelôségek engedélyezhetik, hogy az alkalmazottak munkakönyveit a munkaadó székhelyén ôrizze és gondozza, vállalva, hogy eleget tesz a fenti 1. pont b. bekezdésében elôírt kötelezettségének, valamint annak, hogy a munkaviszony megszûntével benyújtja az ITM-hez a szóban forgó munkakönyvet, a beírt adatok igazolása végett.
3. – Továbbra is érvényben van az a rendelkezés, hogy a munkaadó köteles havonta befizetni az ITM-nek – ügykezelési díjként – béralapjának 0,75%-át, ha alkalmazottjainak munkakönyve az ITM gondozásában van, illetve béralapja 0,25%-át, ha a munkakönyveket székhelyén tartja. Ennek a díjnak a kiszámítását igazolni kell a következô hónap 25-éig, ami a befizetés határideje is, letéve az ITM-hez egy ezt igazoló bevallást. Az errôl szóló formanyomtatvány modelljét a Munkaügyi Minisztérium a Hivatalos Közlönyben fogja közölni.
4. Azok a munkaadók, akik hátralékban vannak a munkaügyi hivataloknak kifizetendô díjjal, legkésôbb folyó év február 12-ig le kellett tegyenek egy adóbevallásról szóló leltárt, amelyben fel kellett tüntetni, saját felelôsségükre végzett számítások alapján, évekre felbontva a be nem fizetett díj összegét és a késedelemért járó kamatok és a pénzügyi büntetés összegét.
5. – A törvény újabb és nagyobb büntetéseket vezet be a munkajogi szabályozások figyelmen kívül hagyásáért, illetve áthágásáért. A fentiekben ismertetett 1., 2. és 3. számú pontok elôírásainak be nem tartása kihágásnak tekinthetô, és az ezt elkövetô munkaadókat 3.000-tôl 60.000 új lejig terjedô pénzbírsággal sújtják. Ugyancsak kihágásnak tekinti a törvény és 4.500-tól 9.000 új lejig terjedô pénzbírsággal sújtja azoka