Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Hogyan lehet "megfegyelmezni" a kultúrát? – kérdezte a minap az utcán egy ismerôsöm. Vállvonogatásomra azt felelte: úgy, ahogy a szakminisztériumban.

Nos, ha valaki kíváncsi és utánanéz, érdekes dolgokat tapasztalhat a mûvelôdési minisztérium háza táján. Mint kiderült, a fenti kérdés annak kapcsán merült fel, hogy, mint kiderült, a fenti tárca igazgatói, egyebek mellett "sztálinista módszerekkel" keresnek hibát a tisztviselôk munkájában. A részletekrôl az irodalmi berkekben, és a minisztériumban is közismert Marius Solea "vallott" a nyilvánosság elôtt.

Elmondta, hogy példának okáért valaki kitalálta az úgynevezett "belsô meghallgatás" módszerét, és egy külön a funkcionáriusok "megfigyelésével" foglalkozó fegyelmi bizottságot hozott létre.

Solea a minisztériumban az Írott Kultúra Szubvencionálásáért létrehozott Országos Programmal foglalkozik, aki ott követett el hibát, hogy "vette a bátorságot", és bírálni merte azt a bürokráciát, amelybe a támogatásért folyamodó kiadók ütköznek. Emiatt, derült ki egy interjúból, a felettesei felelôsségre vonták, elôször szóban, majd február 13-án alá kellett írnia egy "meghallgatási jegyzôkönyvet", amelyben azt kérték tôle, ismerje el, hogy bizonyos "Vádló" írások szerzôje, hogy volt-e még "ügye" a fegyelmi bizottsággal és a többi.

A részletek sem érdektelenek. Solea szerint az említett jegyzôkönyvet de.11 óra 47 perckor kezdte írni és 11 óra 58 perckor, tehát gyakorlatilag 11 perc alatt töltötte ki, amiért "vallatója" Demeter István András, a Kortárs alkotások igazgatóságának vezetôje "megdicsérte".

Hogyan lehet ama bizonyos "fegyelmi bizottság" elé kerülni? Solea szerint neki az volt a bûne, hogy írásaival állítólag ártott a tárca imázsának egyrészt, másfelôl egy díjazás alkalmával (amelyen egyébként íróként vett részt) "bizonyos" kijelentéseket tett. Ô maga azonban tagadja, hogy tevékenységével rossz fényt vetett volna a minisztériumra. Ugyanakkor azt mondja, hogy elôre elkészített, kigondolt "szankciók" várják azokat, akiket a bizottság elé citálnak, úgyhogy ellenvetésre vagy vitára sem adnak lehetôséget az illetônek.

Itt akár véget is érhetne a "sztori". Csakhogy ezekkel az úgymond, fegyelmezô módszerekkel és bizottságokkal azt éri el a tárcavezetô, hogy az intelligens emberek, akik a saját fejükkel szeretnek gondolkozni, akiknek van véleményük, akik látják a különbséget a kultúra és szubkultúra között, lassan mind eltávolodnak. A minisztert (meg)fegyelmezett katonák veszik körül, akik gondolkodás nélkül végrehajtják a parancsokat. Eltûnnek az igazi értékek, marad a salak.

Solea is az úristen segítségét kéri, és azt, ne bûneit tekintse, hanem az igazát. Véleménye szerint mindaz a rossz, ami ma Romániában történik azért van, mert a közvélemény elfásult, a nép "kómába esett".

Talán mégis lesz valaki, aki felfigyel erre a vészjelzésre, és tesz valamit, hogy a kultúra ne haljon meg, s a védelmére létrehozott minisztérium ne a sírásója, hanem a segítôje legyen.

Az RMDSZ nem támogatja a Demokrata Párt törvénykezdeményezéseit, amennyiben a demokraták továbbra is elutasítják a kisebbségi törvénytervezet kormány által elfogadott változatának megszavazását – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes kedden bukaresti sajtóértekezletén.

Ezen jelen volt Borbély László miniszter, az RMDSZ kormányzatért felelôs ügyvezetô alelnöke és Korodi Attila környezetvédelmi államtitkár is. A szövetségi elnök elítélte a Demokrata Párt tisztségviselôinek ultranacionalista retorikáját. Véleménye szerint nincs kampány, amikor szavazatokat kellene gyûjteni a szélsôséges választók körébôl.

Markó Béla jelezte, az ellenzék által az egészségügyi törvénycsomaggal kapcsolatban benyújtott bizalmatlansági indítvány szavazási eredménye – vagyis 214 mellette, 246 ellene, azaz a 32 szavazatnyi különbség – azt mutatja, hogy van stabil koalíciós többség, ami azonban csakis szervezettséggel, összefogással, szolidaritással, a sajátos pártérdekek háttérbe szorításával érvényesíthetô. A szövetségi elnök ennek kapcsán kiemelte azt is, hogy az RMDSZ szavazatai nélkülözhetetlenek a koalíció kezdeményezéseinek megvalósításához.

Az Országos Korrupcióellenes Tanács átszervezésére vonatkozó kormányrendeletet sürgôsségi eljárásban kell megvitatni a szenátusban – közölte a sajtóval az RMDSZ álláspontját a szövetség elnöke. Az államelnökkel való tanácskozásokon az RMDSZ az intézmény függetlensége, a fôügyészségbe való minél jobb beillesztése, a vezetôség Legfelsôbb Bírói Tanács általi kinevezése mellett foglalt állást.

Markó Béla elmondta azt is, hogy a kormány asztalán van a volt Securitate levéltárát átvilágító bizottság törvénye. Ennek módosítása lehetôvé tenné, hogy az intézmény eredeti rendeltetésének megfelelôen, hatékonyabban folytassa tevékenységét.

Borbély László ügyvezetô alelnök a sajtótájékoztatón elmondta, hogy hétfôn Brüsszelben, az Európai Néppárt márciusi kongresszusát elôkészítô bizottsági ülésen az RMDSZ javaslatára a nyilatkozattervezetben szerepel az is, hogy az Európai Néppárt támogatja Románia és Bulgária 2007. január elsejei EU-s csatlakozását, amennyiben a két ország eleget tesz az integrációs feltételeknek.

Ugyanakkor emlékeztette az újságírókat, hogy a Szövetség vétójoggal rendelkezik más romániai politikai szervezet EPP-taggá nyilvánításánál, s azt javasolta a demokratáknak, hogy amennyiben az Európai Néppárthoz kívánnak csatlakozni, változtassanak magatartásukon, különben az RMDSZ jelezni fogja a Demokrata Párt nacionalista megnyilvánulásait.

Bár január végére ígérték, a 69 ezer marosvásárhelyi adófizetônek csupán mától kezdik meg az értesítések kézbesítését. Egyesek úgy értékelik, hogy a polgármesteri hivatal adóügyi osztálya szántszándékkal késlekedett azért, hogy a március 15-i határidô elôtti befizetésekre járó 10 százalékos kedvezményt is megvonhassák az adófizetôktôl. Mi a valós helyzet? – kérdeztük Ercsei Ferenctôl, az adóügyi osztály vezetôjétôl.

– Idéntôl más típusú, jobban áttekinthetô adóértesítéseket kézbesítünk a marosvásárhelyi lakosságnak. Ugyancsak idéntôl változott, hogy nem a posta, hanem egy erre szakosodott cég végzi a kézbesítést. A késés egyik oka éppen az, hogy ki kellett írni, meg kellett hirdetni a közbeszerzési versenytárgyalást, oda kellett ítélni a munkát, s a szerzôdést meg kellett kötni. Ez a folyamat lezárult, s mától a hét végéig lezajlik az értesítések házhozvitele. De az értesítés késlekedése nem akadályozta meg az adófizetôt abban, hogy kifizesse a terület-, épület- vagy gépkocsiadóját, hiszen a kasszák január 16- ától nyitva tartottak, aki adót akart fizetni, megtehette. Tehát a 10 százalékos kedvezmény nem függ az adóértesítés kézbesítésétôl.

– A polgármesteri hivatalban mûködô adóügyi osztály pénztárain kívül hol lehet még fizetni?

– A Tudor negyedbeli Diamant komplexum mellett – a Cutezantei utca 19. szám alatt, a kövesdombi negyedben a napipiac mellett, a Koós Ferenc utcában, a Kornisa negyedben a Mihai Eminescu Ifjúsági Háznál, a Grigorescu utca 17. szám alatt, az Egyesülés negyedben a CEC mellett. A pénztárak programja a következô: hétfôtôl csütörtökig 9-16 óra között, pénteken pedig 9-14 óra között.

Az elmúlt évi tevékenység mérlegét ismertették a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár tegnapi sajtótájékoztatóján, ahol dr. Csiki Zsuzsanna vezérigazgató beszámolt a betegszabadságokra és az egyéb egészségbiztosítási járulékok folyósítására vonatkozó 158-as sürgôsségi kormányrendelet elôírásairól.

2005-ben 168.147.785 új lej bevétele volt a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnak, s az intézmény a tervezettnél 1.430.985 új lejjel több bevételt valósított meg. Ez elsôsorban annak tulajdonítható, hogy a kényszervégrehajtás eszközével éltek, hogy a nagy adósságot felhalmozó cégeket fizetésre bírják. Szerzôdéses kötelezettségeinek (a leszerzôdött és bejelentett szolgáltatásokat illetôen) a pénztár százszázalékosan eleget tett – jelentette ki az igazgató. Csiki Zsuzsánna beszámolt arról, hogy 299.493.238 új lejt fizettek ki az el-végezett egészségügyi szolgáltatásokért, amelybôl a legnagyobb összeget, 185.734.754 új lejt a kórházi ellátás költségeinek térítésére fordították. Az ingyenes és ártámogatott gyógyszerek térítésére 57.333.053 új lejt fizetett a pénztár, s a múlt év végére törlesztették a 2004-bôl elmaradt tartozásokat is. Az alapellátásra 13 milliót, a szakellátásra 7, a sürgôsségi ellátásra 7,7, a laboratóriumi vizsgálatokra 3,2 a fogorvosi ellátásra 2 millió új lejt fizettek a megkötött szerzôdések alapján. Az egészségügyi programok költségeit 18,6 millió lej értékben fedezték. A begyûjtött és a kifizetett összegek közötti különbséget az országos kasszából osztották le a biztosítónak, mivel megyénkben sok beteget kezeltek az ország többi részébôl is.

A 2006-os költségvetés keretszámai még nem ismertek, az új szerzôdéseket ugyanis április elsejéig kötik meg. Addig is az elsô három hónapban a tavalyi költségvetés 28 százalékából gazdálkodhatnak (71 millió új lej).

Január elsejétôl a költségvetési egységekben az európai uniós szabályozásokhoz igazodó új könyvviteli rendszert vezetnek be, ami sokkal részletesebb a korábbinál és nagyobb erôfeszítést igényel mind a pénztár szakemberei mind pedig az egészségügyi szolgáltatók részérôl – hangzott el a sajtótájékoztatón.

A múlt évi 158-as sürgôsségi kormányrendelet elôírásai alapján a betegpénzt és a terhes asszonyoknak, valamint a kismamáknak megszabott járulékot a nyugdíjpénztár helyett az egészségbiztosítási pénztár folyósítja, a korábbinál szigorúbb elôírások és szabályozások alapján. Ennek részleteirôl és feltételeirôl holnapi lapszámunkban olvashatnak.

Kérdésünkre, hogy a kormányzati felelôsségvállalással elfogadott egészségügyi törvénycsomag milyen hatással lesz a megyei biztosítási pénztár mûködésére, a vezérigazgató egyelôre még nem tudott válaszolni.

A dicsôszentmártoni Házasságkötô Terem alól a Köztársaság tér 30. szám alá, a Mûszaki Kollégium volt bentlakásába költözött a helyi Közpénzügyi Igazgatóság. Mint már beszámoltunk róla, a pénzügyisek számára nem volt elegendô hely a polgármesteri hivatal mellett lévô épületben, ezért a helyi tanács új székházat biztosított. Azok a személyek, akik az adóbevallási nyilatkozatokat szeretnék leadni, vagy más idôszerû pénzügyeket akarnak intézni megtehetik a volt bentlakás elsô illetve második emeletén levô irodákban. Bár a helyi mûvelôdési otthon melletti épületben sokkal több helyiség áll a szakfelügyelôk rendelkezésére, az igazgatóság egyelôre még nem szabadította fel a volt székházának helyiségeit. Amennyiben megteszi ezt, a helyi unitárius egyház, amelynek a tulajdonában van a szóban forgó épület, dönteni fog az üresen maradt helyiségek sorsáról. Az érvényben levô törvények értelmében a közintézmények, így a polgármesteri hivatal Házasságkötô Terme is, a visszaszolgáltatást követô öt évig használhatja az ingatlant. Amennyiben a város vezetôsége igényt tart a megüresedô helyiségekre, az unitárius egyház lehetôvé teszi azok bérlését is. Ez ügyben még nem született döntés.

Az emberi élet szakaszaira, a gyôzelmekre és veszteségekre, az örömökre és fájdalmakra, a férfi-nô kapcsolat rejtelmeire rákérdezô mozgásszínházi elôadást, a Szaggatót, február 26-án, vasárnap este 7 órától játssza a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház a Színmûvészeti Egyetem Stúdió Színház színpadán. A kontakt-tánc elemekre épülô elôadást Uray Péter magyarországi koreográfus álmodta színpadra. A Szaggató az alámerülés története. Három testvér a felnôtté válás, férfivá érés mitikus helyzeteiben találkozik az idegen világgal, az érthetetlen törvényszerûségekkel. Történetük több szálon fut, számtalanszor összefonódva egységes egésszé olvad. Az elôadás a küzdelem, a fájdalom, az elindulás és újrakezdés vágya, a hazatérés iránti elkötelezettség. Mindez szavak nélkül, a test nyelvén.

Koreográfus-rendezô: Uray Péter

A rendezô munkatársa: Györgyjakab Enikô

Zenei válogatás: Uray Péter

Elôadják: Barabás Árpád, Bálint Éva, Blénessy Enikô, Bodea Tibor, Boros Mária, Dávid Attila-Péter, Nagy Attila, Szekrényes László és Tamás Boglár.

Jegyzet

A búsmagyar sirató egy olyan retorikai mûfaj, amelyet történelmünk évszázadain át a magatehetetlenség kitermelt önmagunkból magyarokból. Példázata annak, hogy mi, itt a Kárpát-medencében a népek olvasztótégelyében kárhozatra, pusztulásra, felmorzsolódásra vagyunk ítélve. Táplálja bennünk ezt a hitet a mohácsi vész, a Rákóczi szabadságharc, az elvesztett 1848-es forradalom, Trianon, a Don-kanyari áldozatok emléke. S legújabban a 2004. december 5-i szavazás végeredménye egyesek számára ismét azt igazolta, hogy a határon túli területeken lakó magyarok árván, sorsukra hagyottan magukra maradtak.

Ilyent és ehhez hasonlókat hallhattam legutóbb egy történelmi személyiségrôl szóló istentiszteleten, ahol a tiszteletes megvonta a végkonklúziót: egy népnek, nemzetnek az ereje az emlékezésben van. A "magyar átok ismételten" lesújt ránk, s nem hoz ránk feloldozást még az áhított Európai Unió sem. Ha megszívleltem volna a mondottakat, talán azon kellene tovább töprengenem, hogy miért is élünk mi itt, Erdélyben, hiszen az anyaországnak nem kellünk, a többségiek megvetnek, egyszóval valóban hazátlanok vagyunk. Csak akkor nem tudom, hogy miért kell harcolnunk saját iskoláért, kulturális autonómiáért, kormányzatvállalásért s egyéb olyan jogokért, amelyek valóban megilletnek, s itt hazát, s otthont teremtünk magunknak. Miért nem hallhattam én a szószékrôl arról, hogy, éppen a múlt az, ami minket arra kötelez, hogy ne adjuk fel. Meddig kell még az anyaország-komplexusban szenvednünk, s önmagunkat viktimizálnunk elôdeink történelmi tévedéseiért? E szemlélet béklyójában, míg sorsunkat siratjuk s azt várjuk, hogy mások segítsenek rajtunk, addig, akik megértik és érzik a kor kihívásait, s ennek munkahelyen, magánéletben eleget tesznek, azok prosperálnak. Errôl kellene igét és példázatot hallani akkor, amikor többek között esély nyílik arra is, hogy valóban integrálódjunk a civilizált államok sorába. Mikor váltunk retorikát, s hirdetjük a nagyvilágnak eredményeinket, sikereinket, s nem a múltnak, hanem a jövônek hozott áldozatokról beszélünk? Szemléletváltásra lenne szükség, egyházon belül, s azon kívül is. Remélem, az idézett példa nem általánosítható.

Reményét fejezte ki Kofi Annan, az ENSZ fôtitkára helyi idô szerint hétfô este azzal kapcsolatban, hogy a világszervezetben a nagyobb országok és a fejlôdô államok közötti hatalmi harc nem siklatja ki a szükséges reformokat.

Az elôzményekhez tartozik: az elmúlt napokban a tagállamok többségét alkotó fejlôdô országok közül jó néhány felháborodásának adott hangot amiatt, hogy az ebben a hónapban az Egyesült Államok vezette, 15 tagú Biztonsági Tanács túlzott hatalommal rendelkezik. Az el nem kötelezettek mozgalma néven ismert ország-csoport, továbbá a fejlôdô államok egy csoportja, valamint Kína hivatalosan is tiltakozott amiatt, hogy a BT – John Bolton amerikai nagykövettel az élén – felülbírálja a közgyûlés napirendjét, amelyen ezen a héten a világszervezet békefenntartói által elkövetett korrupciós ügyek és szexuális visszaélések szerepeltek volna. Az érintett államok azt a nézetet képviselték, hogy ezt a napirendi pontot mindenképp a közgyûlésnek kell tárgyalnia, nem pedig a BT-nek, ahogy Bolton döntött. Kofi Annan fôtitkár a tiltakozók álláspontját támogatta.

Hétfô esti nyilatkozatában a fôtitkár elismerte a fennálló feszültségeket, ugyanakkor annak a reménynek adott hangot, hogy azok nem futtatják zátonyra a szükséges reformokat. Egyidejûleg a közgyûlés szerepének erôsítésére szólított fel.

Fokozni fogják támadásaikat a kormányellenes afgán lázadók a következô hónapokban, amikor a NATO kiterjeszti mûködési területét az ország nyugtalan déli tartományaira – jövendölte meg kedden az Afganisztánban állomásozó amerikai erôk parancsnoka.

Karl Eikenberry altábornagy a bagrami támaszponton (Kabultól északra), az amerikaiak fô afganisztáni bázisán szólt errôl egy parancsnokváltás alkalmával. Elmondta, hogy a hadmûvelet célja az afgán és pakisztáni biztonsági erôk közötti együttmûködés és bizalom javítása. Afgán illetékesek azt állítják, hogy a dél-afganisztáni lázadók támadásait Pakisztánból vezénylik.

A kormányellenes lázadást az amerikaiak által 2001 végén a hatalomból kiakolbólított tálibok irányítják. A harcokban tavaly több mint 1500 ember veszítette életét, köztük 70 külföldi katona.

Hamid Karzai afgán elnök múlt heti pakisztáni látogatásán sürgette, hogy az ottani biztonsági erôk számoljanak le a lázadókkal. Egyúttal a tálibok pakisztáni tevékenységét részletezô dokumentumokat adott át tárgyalópartnereinek.

Megesküdött arra a hírhedt terrorista vezér, Oszama bin Laden egy hétfôn nyilvánosságra került hangszalagon, hogy soha nem fogják el élve.

Az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet vezetôje az Irakban állomásozó amerikai haderôt azzal vádolta, hogy ugyanazt a "barbár taktikát" alkalmazza, amelyhez a megbuktatott iraki diktátor, Szaddám Huszein folyamodott. Ezzel kapcsolatban Oszama bin Laden elsôsorban foglyok megkínzását, túszejtést, illetve nôk megerôszakolását rótta fel az amerikai hatóságoknak.

A hangszalag teljes változata volt annak a rövidített szövegnek, amelyet elôször az al-Dzsazíra arab hírtelevízió január 19-én sugárzott. A teljes szöveget az al-Kaida "kommunikációs karjának" számító Al-Szahab médiacsoport sugározta az interneten. A hang minden valószínûség szerint Oszamáé lehetett, de annak hitelességét egyértelmûen egyelôre nem erôsítették meg.

"Megesküdtem arra, hogy csakis szabadon élek" – jelentette ki a terrorista vezér, megfogadva, hogy soha nem foghatják el élve. Oszama bin Laden esküt tett arra is, hogy az amerikai erôk elleni dzsihádot, azaz szent háborút teljes erôvel folytatni fogják.

George Bush amerikai elnököt az al-Kaida vezetôje "a szabadság mészárosának" nevezte. Az amerikai hadsereg és ügynökei iraki magatartása Oszama bin Laden szerint barbár és elnyomó, s ebbôl a szempontból semmilyen számottevô különbség nincs az amerikaiak és Szaddám által elkövetett bûncselekmények között.

A januárban rövidített változatban, hétfôn pedig teljes szövegében nyilvánosságra került szalag több mint egy éve az elsô ilyen jellegû üzenet volt az al-Kaida vezetôje részérôl.

Az amerikai Központi Hírszerzô Ügynökség, a CIA a múlt hónapban hitelesnek minôsítette a rövidített változatot a hivatal egyik munkatársának akkori közlése szerint.

Kopátsy Sándor

Ha a távol-keleti városállamoktól (Hongkong, Szingapúr) eltekintünk, az elmúlt harminc év során három ország sikereit tekinthetjük különösen irigylésre méltónak: Dél- Koreáét, Írországét és Finnországét.

Mit kellene tôlük eltanulni?

A tények azt bizonyítják, hogy az ország nagysága sokkal inkább hátrány, mint elôny. Dél-Korea ugyan nálunk sokkal népesebb, de a három szomszédjához, Kínához, Oroszországhoz és Japánhoz képest törpe. Kulturális tekintetben a koreaiak a kínai, az írek az angolszász, a finnek a skandináv kultúrkörhöz tartozónak érzik magukat. Ennek ellenére úgy tartják magukról, hogy ôk mégis mások. S ezt értékként tudatosítják magukban. Nem ok nélkül! Mindhárom nép számára csak az elmúlt század hozta meg a függetlenséget. A történelmük sokkal inkább a kultúra, mint a politikai nemzet története. Ennek hiányában, vagy éppen ezért nagyon erôs a nemzeti kötôdésük. Számukra nem az a fontos, ami volt, hanem ami van és lesz.

Az ír és a finn nép, etnikai tekintetben, idegen az indoeurópai népek között. Az írek már a nyelvüket is elveszítették, most mégis annak érezhetik az elônyét, hogy angolul beszélnek. Ennek köszönhetik, hogy a kivándorolt honfitársaik, akik hatszor többen vannak, mint az otthon maradtak, sok generáció után is írek maradtak, ápolják ôshazájukkal a kapcsolatokat, megôrzik annak szokásait. Eredeti nyelvük hiányát elônyre fordítva, a világban szétszórtan élô, közel ötvenmillió kivándorolt ír továbbra is közös nyelven beszélhet. A globalizált világban a jelenkor világnyelvét beszélik. Ez nagy elôny, mert a nemzetközi tôkét ugyanis minden gazdaságpolitikai kedvezménynél jobban vonzza, ha a partnerrel angolul lehet az üzlet részleteit megbeszélni.

A finnek évszázadok óta kénytelenek voltak egy második nyelvet is fontosnak tartani. Hol az oroszt, hol a svédet, ma pedig természetesen az angolt. Most abból származik elônyük, hogy a fiatalabb generációk tudnak angolul. A dél-koreaiak sem az orosz, a kínai, vagy a japán, hanem az angol nyelvet tanulják!

Szerencsés népek, mert nem abban voltak gazdagok, amit a globalizálódó világ egyre kevésbé jutalmaz, hanem abban, ami csak most vált értékké.

Elutasította az önálló magyar karok létrehozására vonatkozó kérést hétfôn a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa.

A magyar oktatók még november végén beadványban fordultak az egyetem rektorátusához. A dokumentumot aláíró 149 oktató természet-, humán- és társadalomtudományi kar létrehozását kérvényezte.

Salat Levente, a magyar tagozatért felelôs rektorhelyettes az egyetem szenátusának ülése után az MTI-nek elmondta: a magyar oktatók által aláírt beadványról közvetett formában döntött a szenátus. Vagyis nem magáról a beadványról szavazott, hanem két másik olyan dokumentumról, amelyek fenntartják és megszilárdítják a jelenlegi állapotot. A rektor és az akadémiai tanács ugyanis egyaránt elôterjesztett egy-egy dokumentumot, mindkettô a jelenleg mûködô magyar tagozat és a multikulturális intézményi struktúra fejlesztésének alapelveit tartalmazza. E dokumentumokat a szenátus 85 igen szavazat és kilenc tartózkodás mellett elfogadta, ami gyakorlatilag egyenértékû a három karra vonatkozó beadvány elutasításával.

A rektorhelyettes szerint még a kezdeményezés elkötelezett támogatói közül is egyre többen gyôzôdnek meg arról, hogy a karok kérdésének rendezése meghaladja az egyetem rendelkezésére álló lehetôségeket. Egyrészt az egyetemen belül a román és a magyar oktatók közötti erôviszonyok olyanok, hogy az önálló karokra vonatkozó kezdeményezést nem lehet elfogadtatni. Másrészt azzal is számolni kell, hogy ennek a kérdésnek számos jogi vonatkozása van, ezért minimum kormányszintû döntésre van szükség.

Salat szerint mindezt ékesszólóan bizonyítja az az összehasonlító tanulmány, amelyet február elején készítettek az Európában fellelhetô kisebbségi nyelvek szempontjából mérvadó egyetemek összehasonlítása céljából. Megvizsgálták azokat az európai felsôoktatási intézményeket, amelyekre nagyon sûrûn hivatkoztak az elmúlt idôszakban.

Kevés esettôl eltekintve az effajta egyetemek olyan államokban mûködnek – hangoztatta Salat -, amelyek föderatív szerkezetûek, vagy ahol az érintett kisebbségi nyelv hivatalosnak számít. Ezért a sikeres egyetemalapítási törekvések a kisebbség és az állam viszonyának magasabb szintû rendezését feltételezik.

"Nagyon sûrûn történik hivatkozás a dél-tiroli autonómia keretében létrehozott egyetemre, mindenki azt hinné, hogy ez az intézmény nagyon régi, közben csak a kilencvenes évek közepén hozták létre" – mondta Salat.

Szerinte belátható idôn belül a három kar kérdésére az egyetem keretében nem lehet már visszatérni. Hozzátette: a magyar oktatók nem érzik jól magukat a jelenlegi intézményi szerkezetben, az emiatt felgyülemlett feszültséget jól bizonyítja a nagyszámú aláírás is.

Salat szerint a beadvány megszerkesztésében és az aláírásgyûjtésben jelentôs szerepet vállaló Bolyai Kezdeményezô Bizottság célja éppen az volt, hogy az egyetem szenátusa részérôl elutasító választ csikarjon ki. Erre hivatkozva ugyanis folytatni lehet a küzdelmet nemzetközi szinten.

Franco Frattini európai igazságügyi biztos és Olli Rehn bôvítési biztos "rendkívüli érdeklôdést" mutattak a korrupcióellenes ügyosztályt (DNA) érintô változások iránt, nyilatkozta kedden a Mediafaxnak Monica Macovei igazságügyi miniszter.

"A két európai biztos rendkívüli érdeklôdést mutatott a DNA sorsa iránt, én pedig ismertettem velük a javasolt módosításokat. Tudni akarták, hogy a DNA fôügyésze és én elfogadjuk-e a módosításokat, azt válaszoltam, hogy a javaslatok elfogadhatóak" – mondta Macovei.

A miniszter szerint Franco Frattini hangsúlyozta, hogy a reformok véghezviteléért az ügyészek és bírák, iletve a Legfelsôbb Igazságügyi (CSM) Tanács egyaránt felelôs.

"Frattini és Rehn értékelték az igazságügyi reform terén elért sikereket és azt üzenték a Legfelsôbb Igazságügyi Tanács elnökének, hogy nem elegendô pusztán az igazságügyi miniszter elkötelezettsége, a többi tényezônek is hozzá kell járulnia a reformintézkedések megvalósításához" – mondta Macovei.

Monica Macovei igazságügyi miniszter és Iulian Gîlca, a Legfelsôbb Igazságügyi Tanács elnöke részt vesznek az EU igazságügyi miniszteri tanácsának brüsszeli ülésén.

A Székely Nemzeti Tanács vezetése kedden bejelentette, a március 15-én, Székelyudvarhelyen megrendezésre kerülô székely nagygyûlésen kiáltványt mutatnak be a Székelyföld autonóm régió létrehozásáról. A székely nagygyûlés szervezôbizottsága kedden, Sepsiszentgyörgyön ismertette a rendezvény programját

Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke elmondta, a tervek szerint március 15-én kiáltványt ismertetnek a Székelyföld autonóm régió létrehozásáról.

"Politikamentes, békés, demokratikus megnyilvánulásról van szó. A Székelyföld minden részébôl várunk vendégeket, résztvevôket, reméljük, hogy több ezer személy jön majd el. A székely nagygyûlés a közvetlen demokrácia egyik formája, amelyet az SZNT és a székelység elsô ízben alkalmaz a területi autonómia megvalósulása érdekében" – mondta Ferencz Csaba.

Több magyarországi és erdélyi szervezet támogatásáról biztosította a nagygyûlés szervezôit és közölte, hogy részt vesz az eseményen. Ferencz Csaba elmondta, az SZNT egyetlen politikai pártot sem hív meg a rendezvényre, de mindenkit szívesen látnak, aki támogatja a Székelyföld autonómiáját.

Tulit Attila SZNT-alelnök elmondta, a szervezési problémákat megoldják, de arra is felkészültek, hogy a nagygyûlés résztvevôi sorában provokációk is történnek. A székely nagygyûlés díszvendége Raffay Ernô magyarországi történész, de beszédet mond Tôkés László Királyhágó- melléki református püspök, Bardócz Ferenc, Gyergyóditró polgármestere, valamint Szász Jenô székelyudvarhelyi polgármester is. A kiáltványt Csapó József, az SZNT elnöke olvassa majd fel.

A parlament 246 "nem" és 214 "igen" szavazattal elutasította kedden azt a bizalmatlansági indítványt, amelyet az SZDP és az NRP nyújtott be azt követôen, hogy a kormány felelôsséget vállalt az egészségügyi reformcsomagért.

A golyós, titkos szavazáson a 468 szenátor és képviselô közül jelen levô 460 honatya mindegyike szavazott, érvénytelen szavazatot nem regisztráltak.

Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter, NLP- képviselô azzal vádolta kedden az Egészségügyi antireform címû bizalmatlansági indítvány aláíróit, hogy nem olvasták el a törvények szövegét és "elpolitizálták" az egészségügyet.

A miniszter hangsúlyozta, a kórházak mûködtetése igényli a legtöbb pénzt, ezért szükséges az egészségügyi reformcsomag elfogadása.

A minden területen diszkriminált romániai romák helyzetérôl készült jelentést mutatott be kedden Strasbourgban az Európa Tanács, tájékoztat az AFP.

A Rasszizmus és az Intolerancia elleni Bizottság (ECRI) romániai látogatásán szerzett adatokra alapuló dokumentum a 2005. június 24-ig érvényes helyzetet ismerteti és tájékoztat a bukaresti vezetés intézkedéseirôl is.

A jelentés hangsúlyozza, hogy Romániában elfogadtak egy törvényt, amelyet "szinte egyáltalán nem alkalmaztak" – Bukarest pedig létrehozott egy diszkrimináció-ellenes tanácsot, amelyet "a tisztségviselôk és a közvélemény túl kevéssé ismer".

A romák helyzetének javítását célzó, négy évvel korábban kidolgozott stratégia "távol van a kitûzött célok eléréstôl" – áll a jelentésben.

Az ECRI megállapította, hogy 2003-hoz képest csökkent a romákat kedvezôtlen színben feltüntetô sajtóanyagok száma, "de a helyi sajtóban továbbra is büntetlenül jelennek meg az ilyen írások".

A jelentés utal arra, hogy Bukarestben 20.000 roma él személyazonossági papírok nélkül, és megállapítja, "a kormány semmit nem tett e helyzet megváltoztatására".

Az ECRI azt ajánlja, hogy a rendôrség kötelékében romákat is alkalmazzanak és reméli, hogy a hivatalos vezetés különösen oktatási programokkal hozzájárul ahhoz, hogy javuljon a roma közösség önértékelése.

A képviselôház jogi bizottsága kedden 7 támogató és 1 ellenszavazattal, valamint egy tartózkodással elutasította a Gozsdu Közalapítvány budapesti mûködésérôl szóló román–magyar megállapodással kapcsolatos rendeletet.

"A mai szavazás azt jelenti, hogy a bizottság nem hagyta jóvá a megállapodást és javasolja a plénumnak a dokumentum elutasítását" – jelentette ki Sergiu Andon, a jogi bizottság elnöke.

A DP, a KP, az NRP és az SZDP képviselôi a megállapodást jóváhagyó rendelet ellen szavaztak, az NLP és az RMDSZ támogatta az egyezményt.

A képviselôház jogi bizottságának tagjai a múlt héten elhalasztották a döntést a megállapodást jóváhagyó jogszabályról, mivel álláspontjuk szerint a döntés csak politikai jellegû lehet.

Dorin Florea polgármester minapi sajtótájékoztatóján elhangzott alpári kirohanásai újfent meggyôztek arról, hogy tulajdonképpen nincs mirôl beszámolnia.

A város javait herdálja, a településfejlesztés régóta megtorpant, úgyhogy beszámoló helyett útszéli hangnemben, sorozatosan vádaskodik minden és mindenki ellen, a figyelem elterelése végett.

Egyébként minden valamirevaló fejlesztési stratégiával rendelkezô városvezetônek a megyei tanáccsal való hatékony együttmûködésre kellene összpontosítania.

Ami a személyemet érintô megjegyzéseit illeti, azok csupán egy politikailag tévelygô egyén komolytalan, sôt nevetséges kijelentései.

2006. február 21.

Nehéz idôszak következik az oktatásügyben, ahol az elkövetkezô hetek során kezdôdik az áthelyezések elôkészítése, majd a versenyvizsgával elfoglalható üres állások meghirdetése, továbbá az üresen álló iskolaigazgatói és aligazgatói állások betöltésére kiírt versenyvizsgák lebonyolítása. Emellett a diákokat fel kell készíteni a tantárgyversenyek megyei és országos szakaszára és meg kell szervezni a próbakisérettségi és érettségi vizsgát. Mindezek zökkenômentes lebonyolítása érdekében övezetenként is megbeszélésre hívták össze a tanintézmények vezetôit, szombaton pedig a Bolyai líceumban Albertini Zoltán, a kisebbségi oktatásért felelôs fôtanfelügyelô-helyettes találkozott a magyar iskolákat, tagozatokat irányító igazgatókkal és aligazgatókkal.

Az érdeklôdést illetôen a helyettes fôtanfelügyelô elmondta, hogy nincs megelégedve a részvétellel (54-en voltak jelen), ugyanis néhány kulcsfontosságú vásárhelyi és vidéki nagyobb iskola vezetôi, ahol problémák merültek fel, nem jelentek meg, olyan igazgatók pedig, akiknek kora hajnalban kellett elindulniok, nem sajnálták az idôt és a fáradságot.

• Milyen gondok merültek fel, mi volt a legfontosabb vitatéma?

• Mondanám a legsürgetôbbet, ugyanis február 21-ig minden iskolából el kellett küldjék a szándéknyilatkozatot, hogy mire szeretnének pályázni. Mint ismeretes, a pedagógussztrájk egyik vívmánya az, hogy a tanintézetek egymilliárd eurós összegre pályázhatnak, amit kormányalapokból biztosítanak. Iskolaépítésre és korszerûsítésre, a diákok elszállásolási körülményeinek javítására, iskolabuszra, a tanárok továbbképzésének megszervezésére stb. pályázhatnak az óvodák és iskolák, ha a vissza nem térítendô önrészt a polgármesteri hivatalok vállalják. A szándéknyilatkozatok számbavételét követôen az arra érdemes pályázatokat visszaküldjük az iskoláknak, bekérve a szükséges dokumentációt, hogy azt a minisztériumnak lehessen továbbítani.

A szervezett tájékoztatás ellenére ma is (hétfôn) több iskolából hívtak, hogy kérhetnek-e iskolabuszt. A tanfelügyelôséghez a korábbi pályázatok elbírálása nyomán öt kocsi érkezett, ebbôl egyet Havad egy másikat pedig Gernyeszeg kap. Továbbra is pályázhattak azok a települések, ahol legalább 15 gyerek ingázik három kilométert meghaladó távolságról.

• Ebben az idôszakban folyik már a pedagógusok továbbképzése. Az elmúlt évben a minôségi kifogások mellett igen nagy elégedetlenséget szült, hogy a szaktantárgyakból a magyar tagozaton tanító tanerôk számára nem szerveztek anyanyelvû továbbképzést. Hogyan alakult az idén?

• A Babes–Bolyai Egyetem vállalta a tanfolyamok megszervezését, ha szakonként legalább 25 pedagógus kérte a magyar nyelvû továbbképzést. A magyar szakos tanároknak várni kell még egy évet, hogy a csoportot megszervezhessék. Hasznos és érdekes rendezvénynek ígérkezik a kecskeméti kollégák áprilisi látogatása, amelynek során Krajcsovits Ágnes, a Bács-Kiskun Megyei Pedagógiai Intézet igazgatója és Csirke Ernô, a pécsi Apáczai Gimnázium igazgatója tart elôadást a minôségmérésrôl az iskolákban. A kétszer kétnapos rendezvényen 30 iskolaigazgató vesz részt.

• Kisérettségi, érettségi – mikor tartják a fôpróbát?

• A nyolcadikos tanulók számára a próbavizsga március 2-án (román nyelv), 3-án (magyar nyelv), 6-án (matematika) és 10-én (történelem vagy földrajz) lesz. Az idei próbavizsga újdonsága, hogy minden gyermek minden tantárgyból részt vehet és nem szombaton, hanem tanítási napon szervezik meg a tesztlapok kitöltését. A részvétel nem kötelezô, de ajánlott, hogy minél többen gyôzôdjenek meg arról, mennyire vannak felkészülve.

A próbaérettségi április 3-án kezdôdik a román vizsgával, 4-én anyanyelvbôl írnak a végzôsök, hatodikától pedig a többi kötelezô és választott tantárgyból.

• Mikor és hogyan zajlik a kádermozgás és vannak-e újdonságok ezen a téren?

• Elôször is tisztáznunk kell, hogy a pedagógussztrájk nyomán megmaradt ugyan a címzetes tanári státus, de nem egy adott iskolában, hanem a rendszerben lehet címzetes tanár vagy tanító valaki. Ezért ha megszûnik a katedrája, akkor más iskolába kap ajánlatot, amit, ha nem fogad el, munkanélkülivé válik. A kádermozgás elsô lépése a szeptember elsejétôl nyugdíjba vonuló pedagógusok listájának az összeállítása, majd a hosszabbítások jóváhagyása (amihez elsô fokozati vizsgára és a tantestület kérésére volt szükség, ami alapján 13 dossziét hagytunk jóvá). Március és április folyamán bonyolítjuk le azoknak a tanerôknek az áthelyezését, akiknek megszûnik a katedrájuk vagy az iskolák átszervezése miatt maradnak állás nélkül. Május 13-ig kell kifüggeszteni a versenyvizsgára meghirdetendô üres állásokat, a részvételre május 18-29 között kell beadni a dossziékat (az idei végzôsöknek július 11-ig), a vizsgát pedig július 17-28. között tartják.

• A tanfelügyelôség meghirdette az iskolaigazgatói és aligazgatói állásokat, s mint értesültünk, a vizsga lebonyolításának módja megváltozott… Melyek az újdonságok?

• A versenyvizsgán azok az igazgatók kell részt vegyenek, akiknek márciusban lejár a menedzseri szerzôdésük vagy csak ideiglenes kinevezéssel töltötték be a tisztséget. A jelentkezés feltétele a második fokozat és legalább öt év régiség a rendszerben. Az idei vizsgán megváltozott a pontozási rendszer. Az önéletrajz elbírálásakor legalább nyolc pontot kell kapjon a jelentkezô, hogy tovább mehessen. A vizsgázók felkészültségét nem tesztekkel mérjük, hanem a kihúzott öt kérdésre kell válaszolniok, amelyek az iskolaszervezésre, a törvények ismeretére vonatkoznak. A jelentkezôknek be kell mutatniok az iskola fejlesztésére kidolgozott programjukat, és egy 10-15 soros szöveg román nyelvre történô fordításával idegen nyelvi ismereteiket kell bizonyítaniuk. Az aligazgatók számára ugyanez a követelmény, s ha többen is elérték a szükséges pontszámot, az iskola vezetôtanácsa dönti el, hogy ki kapja meg az állást. A módszertani útmutató csak ajánlás formájában írja elô, hogy ahol kisebbségi tagozat mûködik ajánlatos, hogy az egyik igazgató ismerje a szóban forgó kisebbség nyelvét.

• Végül a legfontosabb kérdés: mikor, hogyan zajlik a tanintézmények tervezett átszervezése, és van-e erre az RMDSZ-nek egy megfelelôen kidolgozott stratégiája?

• A több mint 800 tanügyi egységbôl (ebbe az 1-4 osztályos kisiskolák is beletartoztak) kevesebb mint 300 marad önálló – egészíti ki Albertini Zoltán szavait Ilyés Ildikó, a menedzsmentért felelôs tanfelügyelô, aki szerint a kisiskolák megszûnésérôl készült beadványukra nem kaptak választ. A fôtanfelügyelô-helyettes szerint az iskolák valójában maradnak, csak a vezetôségeket egységesítik ott, ahol kevesebb mint 200 diák, és kevesebb mint 100 óvodás tanul. Ez valójában azt jelenti, hogy egy községben egy központi vezetôség marad, ami pénzügyi szempontból eddig is hasonlóan mûködött. Az átszervezés nyomán 37 középiskolai igazgatói és 38 aligazgatói valamint 225 általános iskolai igazgatói, 57 aligazgatói és 11 gyerekklub-vezetôi állás marad megyénkben. Ezekbôl 9 líceumigazgatói, 3 aligazgatói, 48 általános iskola vezetôi és 13 aligazgatói, 2 speciális iskolaigazgatói és 3 klubvezetôi állás betöltésére hirdettek meg a vizsgát. Erre a jelek szerint nincs túl nagy érdeklôdés a magyar pedagógusok körében – állítja a a fôtanfelügyelô-helyettes.

Asztalos Enikô tanárnôt 1993-ban kérték fel, hogy a Marosvásárhelyi Népi Egyetemen magyar néprajzi tanfolyamot szervezzen. Ez az egyetlen, azóta is folyamatosan mûködô, magyar nyelvû tanfolyam az intézményben, az egyetlen tanfolyam Romániában, amely hivatalos oklevelet (diplomát) is nyújt. Hallgatói városi és vidéki értelmiségiek, van köztük fiatal és kevésbé fiatal, naiv népmûvész és iparmûvész. Látogathatja bárki, aki kézimunkájával egyéni vagy családi vállalkozáshoz engedélyt szeretne kapni, ahhoz az ilyen oklevél feltétlenül szükséges.

– Óraadó tanárként egyedül vezetem a tanfolyamot, s magam toborzom a hallgatókat egy tanévben kétszer, szombati elôadásokra, mikor a dolgozó, tanuló emberek szabadnaposak. A tanfolyamot az igazgatóság 2000-ben és (az újabb követelményeknek megfelelve) 2004-ben akkreditáltatta, úgyhogy a szomszédos megyékbôl is ingáznak hozzánk hallgatók.

– A Magyar Néprajzi Múzeum pályázatain rendszeresen és sikerrel vettek részt a hallgatók 2005-ig. Népmonda-gyûjtésünk megjelent az 1998-ban kiadott "Beszéli a világ, hogy mi magyarok…" Magyar történeti mondák címû gyûjteményben Budapesten, hallgatóimmal meghívtak a Vácott rendezett találkozóra, amelyen a mondákat értékelték. Aztán egy ideig nem pályáztunk, mert az oldalszámot a felnôttek kategóriájában 25-re emelték, s közölték, hogy több könyvjutalmat a Múzeum nem adhat. A 25 oldal a mindennapos munkát végzô emberek számára nem teljesíthetô követelmény, akik nem rohantak külföldi keresetre, azok bizony keservesen megküzdenek a mindennapiért. Magam öt hónapon át (nyolcvan óra tanítás) látom a hallgatókat, utána szinte elérhetetlen távolságba kerülnek, összetelefonálgatásuk csaknem lehetetlen.

Idén aztán a magyar néprajzi tanfolyam 1997-tôl végzett hallgatóinak gyûjtô csoportjával ismét küldtünk pályamunkákat. Tavaly júliusban Csepregen tartották Az Önkéntes Néprajzgyûjtôk 19. Találkozóját, a fentieket ott elmondtam. Ott olyan neves szakemberek, mint Granasztói Péter, Halász Péter, Koltay Erika adtak engedélyt rá, hogy a Népi Egyetem magyar néprajz szakos hallgatóinak bármilyen terjedelmû gyûjtéseit együttesen küldjük be – és akkor nem kötelezô egyénenként a 25 oldal. Témák szerint csoportosítva, szemléltetô anyaggal ellátva küldtem el a gyûjtést, külön levélben jeleztem gondjainkat, azt is megírtam, hogy a szerzôk legtöbbjének nincs saját számítógépe, a paphoz vagy hivatalbeliekhez folyamodnak, jó részük fizetség ellenében íratta be kéziratát.

– Sikerült tehát megszervezni idénre is a dolgot.

– Már 2005 augusztusában "mozgósítottam" körülbelül harminc hallgatót, de a nyári-ôszi gyûjtés eredményeibôl mégsem készülhetett el mindenkinek határidôre (2006. III.1.) a pályamunkája.

– Ön mindvégig irányította a munkát, gondozta a szövegeket.

– Ezért került fel nevem a beküldött 16 pályamunkára. Aztán február 17-én még két dolgozatot postáztunk, így 18 pályamunkával szerepel a csoport; szerencsére be tudtam kapcsolni a mostani, vizsga elôtt álló hallgatókat is. Reméljük, hogy a munkákat így együtt, elfogadják.

– Mirôl szólnak a dolgozatok és kik a gyûjtôik?

– Egyik téma a népi vallásosság és a szakrális emlékek az ezredvégi Erdélyben, olyan dolgozatok születtek, mint A marosvásárhelyi cseralji református egyházközség rövid története (szerzôje Kolumbán Erika), Konfirmáció, a túlélô beavatási szertartás Erdélyben, a modern korban (Törzsök Gyopár), A marosvásárhelyi VII., Szabadság úti református egyházközség megalakulásának története és mûködése 2004-ig (Törzsök Gyopár), Az úrvacsora néprajza Magyarsároson az unitárius egyházközségben (Tóth Gyula), A templomi ülésrend a marossárpataki református templomban (Bakó Béla Pál), Karácsonyi vacsora Marossárpatakon (Bakó Béla Pál), Karácsonyfa- állítás Marossárpatakon egy középbirtokos református családban (Bakó Béla Pál), Karácsonyfa-állítás Tordán 1965-ben (Daradics Andrásné Boros Ildikó Leila). Másik témakör a településkép változásai a 19.-20. században, ide sorolható: Jedd község történeti változásai 2006-ig (Maki Böjte Éva), Egy település változásai a 18- 20. században – 72 éves juhosgazdáné önéletrajzi emlékezései alapján (Soós Eszter – Törzsök Gyopár), A mezôfelei gyékényfeldolgozás háziiparának története, album (Lázár Éva), Egy település (Cserefalva) változásai Pásztor Katica önéletrajzi elbeszélésében, videokazetta (Mátyus Andrea). A falusi és városi közösségek mindennapjai témához tartozik Soós Eszter dolgozata a cserkészéletrôl, Czirjék Lajos munkája a Maros megyei képzômûvészek egyesületének történetérôl. Székely Lajos a csittszentiváni faragókörrôl írt (2001-2006, CD- lemez, képekkel). Van más téma is, Maki Böjte Éva: Hadifogság, munkatábor, internálás Jedd községben az I. és a II. világháborúban és Tóth Katalin: A népi ruházat alakulása, változatai Magyarsároson (CD, képekkel). Ennyi értékes munkát hogyan lehetne parlagon hagyni?

– Mikor indul az új tanfolyam?

– 2006 márciusától júliusig tart, szombati napokon, fél tizenegytôl fél háromig, az összesen 80 óra, Marosvásárhelyen, a Rózsák tere 57. szám alatt (I. emelet, 1. sz. terem, telefon: 0265/251-118, itt lehet feliratkozni is). Jöhetnek 16 éven felüli személyek, diákok és felnôttek egyaránt.

– Mit tanulhat, aki beiratkozik?

– Tananyagunk: a magyar nép ôstörténete, társadalmi, anyagi és szellemi néprajza (népviselete, népmûvészete), valamint a magyar népi motívumok megismerése, lerajzolása.

– Mire használható az oklevél, melyet a sikeres vizsga után kapnak diákjai?

– Az állami oklevél érvényes továbbképzôként, szakképesítési dokumentum egyben, és mint már említettem, népi iparmûvészek számára az engedély kibocsátását könnyíti meg.

Az idei különösen kemény télen a földgáz árának növekedése nagyon sok európai ország gazdaságában okozott gondot. Ebbe még az orosz-ukrán gázháború is besegített. Az Európai Bizottság Versenytanácsa vizsgálatot indított az Európai Unió területén mûködô földgáz- és olajcégek ellenôrzése céljából – tudtuk meg az euraktiv.hu internetes honlapról. A szakemberek annak próbálnak a nyomára jutni, hogy a kôolaj árának mozgását nem használták-e fel a földgáz mesterséges drágítására.

Az utóbbi években Európában jelentôsen emelkedett a földgáz és a kôolaj ára. Az EU álláspontja szerint az árak változását egyetlen szabály befolyásolhatja: a kereslet és a kínálat viszonya. Amennyiben azért emelkedik a földgáz ára, mert drágult a kôolaj – ez egyértelmûen sérti a szabadverseny szabályait.

A földgáz átlagára csak 2004-ben több mint 5 százalékkal növekedett az EU-ban, ezért Brüsszel már tavaly nyáron kezdeményezte a vizsgálatot. A legmegdöbbentôbb adatok Dániából érkeztek, ahol a piacot állami tulajdonú szolgáltató uralja: egy év alatt 48 százalékkal nôtt a földgáz ára. Ez szélsôségesen nagy áremelkedés, de sokan elfogadhatatlannak tartották a svédországi és a lengyelországi 15 százalékos drágulást is. Ehhez képest mit szóljon a romániai fogyasztó, akinek keresete nagyon távol áll az uniós átlagbértôl, de a kierôszakolt árfelzárkóztatási politika következtében fûtési költségei mindennapi megélhetését fenyegeti.

Az Európai Unióban 2030-ban a földgázimporttól való függés eléri a 80 százalékot a jelenlegi 51 százalék helyett. A mostani évi 300 milliárd köbméterrôl akkorra 640 milliárd köbméterre emelkedik az unióban a földgáz-felhasználás, az energiafelhasználáson belül pedig 25 százalékról 32 százalékra nô az arány. Az importfüggôség növekedése alapvetôen nem baj, ha a függôség növekedésének sebességét a hatékonyság növelésével fékezni lehet

Érdekes jelenség, hogy Neelie Kroes versenyügyi EU-biztos a hivatalos vizsgálatról kevés érdemi információt tartalmazó tájékoztatást adott közre, melyben nem tért ki sem cégek, sem tagországok megnevezésére, amit azzal indokoltak, hogy így próbálják biztosítani az ártatlanság vélelmét, illetve "a vizsgálat késôbbi szakaszaiban számítanak a meglepetés erejére". Minket, fogyasztókat az érdekel e legjobban, hogy a manipulált árnövekedést miként lehetne megfékezni.

(zs)

– A Román Nemzeti Bank kemény és elszánt monetáris politikát vezetett be, hogy csökkentse az inflációt - jelentette ki Winkler Gyula kereskedelmi ügyekkel megbízott miniszter hétfôn Bukarestben. Elemzését folytatva rámutatott, hogy: a valutaárfolyam ingadozása kapcsán csak azok a cégek könyvelnek el veszteségeket, amelyek az elmúlt szinte másfél évtizedben folyamatosan a lej hígulására számítottak és erre építették a nyereségrésüket és a híguló lejre számítva kötötték meg év végén a következô évi szerzôdéseket. Ez a folyamat úgymond idézôjelben kiszámítható volt, de a tavalytól kezdôdôen nagymértékben csökkent. Éppen ezért modern pénzügyi szolgáltatásokat kell igénybe venni, gondolok itt a határidôs szerzôdésekre futures- illetve a hedging mûveletekre, amelyek az árfolyam-ingadozásból eredô veszteségeket hivatottak megkerülni. A tôzsdei szakemberek szerint a lej folyamatos erôsödése esetén az exportôrök úgynevezett hedging ügyleteket bonyolíthatnak le, hogy elejét vegyék a lej árfolyamváltozásából fakadó veszteségeknek.

Ez gyakorlatilag úgy mûködik, hogy a futures piacon bármelyik gazdasági szereplô elôre meghatározhatja, hogy milyen árfolyamon fog valutát vásárolni azért, hogy kifizesse az importot illetve milyen árfolyamon fogja az exportból származó valutáját eladni.

Ha az exportôrök hedging mûveleteket végeznek, a veszteségük sokkal kisebb lesz, vagy egyáltalán nem is lesz. A mûvelet alapján az exportôr a futures szerzôdéseket olyan áron fogja eladni, mint amekkora az áru kiszámlázott értéke. Abban az esetben, ha a valuta árfolyama csökken, ahogy most történik nálunk, az exportôr nem károsul, ugyanis a hedging ügyletbôl bejött haszon fedezi azt a veszteséget, amit a valutapiacon az árfolyamváltozás miatt könyvelhetett el.

A szebeni értéktôzsdén például lej/euró, lej/dollár, euró/dollár ügyleteket lehet kezdeményezni, féléves vagy negyedéves határidôkkel. Ahhoz, hogy a kivitelre dolgozó cégek ilyen jellegû mûveleteket tudjanak folytatni, közvetítô cégek segítségét kell kérjék. A tôzsdei illetékek hedging esetében jóval kisebbek, mint forward-ügylet esetén.

A világgazdasági környezet jelentôs javulását érzékeli az év elején az IFO német gazdaságkutató intézet. Az intézet világgazdasági klímaindexe közel 10 ponttal 109,2 pontra javult.

Az intézet keddi közlése szerint nemcsak az általános gazdasági helyzet, de a jövôbeli – hat hónapra elôremutató – várakozások indexe is javulást jelez. Az index már tavaly ôsszel emelkedôben volt azután, hogy 2004 kezdete óta folyamatosan gyengült.

Fôképp Nyugat-Európában tapasztalható javulás a jelenlegi és a jövôbeli helyzet megítélésében, Észak-Amerikában és Ázsiában a hangulat csak kisebb mértékben javult. Az inflációs várakozás viszont nem enyhült, 3,2 százalékkal lényegében az ôsszel mért szinten maradt az év elején is.

Az IFO negyedévenként készíti el indexét, amit széles körû szakértôi véleményekre alapoz. Ezúttal 90 ország 1080 szakértôjének véleménye alapján készült az index.

Az OECD vezetô közgazdásza, Jean-Philippe Cotis ezzel ellentétben kedden az eurózóna kedvezôtlen gazdasági kilátásairól nyilatkozott. Az Európai Parlament gazdasági és pénzügyi bizottsága elôtt fejtette ki, hogy az eurózóna gazdasági növekedése évek óta alatta marad az Egyesült Államokénak és a skandináv országokénak. Ennek okát a megfelelô pénzügyi politikában, abban látja, hogy az európai országok a konjunktúra csúcsán, akkor folyamodnak adómérséklésekhez, a költségvetési kiadások növeléséhez, amikor azokra nem volna szükség, képtelenek viszont forrásokat mozgósítani akkor, amikor a konjunkturális élénkülés kezdetén pénzügyi ösztönzôkre volna szükség. Nem ösztönözte kellôképpen a pénzpolitika a visszaesés idején a fogyasztói keresletet sem, ami az eurózóna területén a növekedés fô akadályozója – fejtegette.

Közismert, hogy a SAPARD-program a beruházások összértékének 50%-át támogatja vissza nem térítendô összegekkel. Azért, hogy az önrésszel nem rendelkezôk is pályázatokat nyújthassanak be a SAPARD- ügynökséghez, a szaktárca kidolgozta a Farmer programot, amely keretében az önrész biztosítása érdekében hitelek igényelhetôk 5%-os kamattal, 10 év futamidôvel, 1-5 év türelmi idôszakkal. Az eltelt idôszakról kérdeztük Szabó Árpádot, a Megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadó Hivatal igazgatóját.

– Hivatalunk és a mezôgazdasági igazgatóság vidékfejlesztési osztálya több mint 80 településen szervezett tájékoztató találkozókat, ahol a helybeliek elôtt részletesen ismertettük a Farmer programmal kapcsolatos tudnivalókat. Talán ennek is köszönhetôen nagyon sokan érdeklôdnek a program adta lehetôségekrôl. Idôközben megbeszéléseket tartottunk a Román Kereskedelmi Bank képviselôivel (a versenytárgyalások során a szaktárca ennek a pénzintézménynek utalta át a 300 milliárd lej hitel alapot), hogy bizonyos részleteket tisztázzunk. Tudomásom szerint jelenleg a 300 milliárd lej 50%-át már lekötötték a pályázók.

– Mi a helyzet megyénkben?

– Mostanáig 376 olyan jogi és természetes személyt vettek nyilvántartásba, akik a különbözô munkaterületeken pályáznak a Farmer program keretében. A szakemberek a felméréseket már elvégezték, a következô idôszakban kerül sor a részletek pontosítására ahhoz, hogy elkezdôdhessen a pályázat elkészítése. Továbbá 49 pályázat összeállítása már folyamatban van, ezekbôl négyet hivatalunk szakemberei készítenek el. Ebbôl a 49-bôl 6 pályázat a jóváhagyás szakaszában van, 3-at jóváhagytak, ennek nyomán az igénylôknek a bank már átadta a hitelfizetési kötelezvényt. A szóban forgó 49 pályázat közül tíznek már ismerni lehet a pontos értékét, ami 4 millió euró. Mindenképpen figyelemreméltó összeg.

– A találkozókon a mezôgazdászok kérték, hogy a Farmer program keretében pályázni lehessen olyan tevékenységi területeken, mint gombatermesztés, csiga- vagy hernyótenyésztés, agroturizmus. Lehet-e még igazítani a Farmer program elôírásain?

– A mezôgazdasági minisztériumban csütörtökön, 23-án tartandó megbeszélésnek éppen ez a témája. A vidéken szervezett találkozókon elhangzott javaslatokat terjesztjük elô. Szerintem van lehetôség a program keretében támogatható tevékenységi területek bôvítésére. A mezôgazdasági minisztérium nemrég újabb 7000 milliárd lejt különített el a Farmer program számára, ezekben a napokban zajlanak a versenytárgyalások a bankokkal a pénzalap kezelése céljából.

– Sokan vonakodnak bekapcsolódni a programba a bonyolult ügyvitel miatt...

– A Farmer program keretében az igénylési eljárás egyszerûsödött, de szigorúbb lett az elszámoltatás.

(kilyén)

Rudolf Diesel követôje Désfalván

Az 1900-as párizsi világkiállításon mutatta be Rudolf Diesel az öt évvel korábbi találmányát, a híres motorát, mely akkor még földimogyoróból sajtolt olajjal mûködött. 1912-ben viszont már a következôket írta: A növényi olajok üzemanyagként való felhasználása ma értelmetlen lenne. Idôvel azonban éppen olyan jelentôségre tehetnek szert, mint ma a kôolajszármazékok."

Úgy tûnik, hogy ez az idô egyre közeledik. Az Amerikai Egyesült Államokban egy évtizede új iparág fejlôdött ki: a biodízelgyártás, Európában pedig igen kis mennyiségben a kilencvenes évek közepén fogtak hozzá az alternatív hajtóanyag termelésének. A zsírok deészterelizálásával – alkohol felhasználásával bármilyen növényi zsírból és olajból elôállítható üzemanyag – mutattak rá a szakemberek. Az így nyert hajtóanyagnak jobbak az égési mutatói és alacsonyabb a szénmonoxid- kibocsátási érték, mint a fosszilis fûtôanyag esetében. Vegyi összetétele a gázolajéhoz hasonló, fûtôértéke is megegyezik azzal (20%-kal optimálisabb a benzinénél). Kiváló a konzisztenciája, és mivel nem tartalmaz ként, benzolt, aromás szénhidrogéneket, így kevésbé környezetszennyezô. A közzétett amerikai adatok szerint 75-90 százalékkal kevesebb a károsanyag-kibocsátása egy bioautónak, a mérsékeltebb európai kutatók 24-36 százalék közé helyezik ezt az értéket. Kevésbé balesetveszélyes, gyulladási pontja 170 C°. Az új üzemanyag bármilyen arányban keverhetô kôolajszármazékkal, javítva annak tulajdonságait.

A biodízel bármelyik dízelautóba tankolható a motor módosítása nélkül. Ma még kevés benzinkút van, azok is leginkább Németországban. A szénhidrogén-tartalékok csökkenésével megnôhet az igény az újratermelôdô energiára.

A biodízelhez szükséges növények termesztését tervezi Czirmai Levente agrármérnök, aki Désfalván száztíz hektár területen gazdálkodik, ennek felét magánszemélyként mûveli meg. Földjein nagyobb mennyiségben termeszt cukorrépát és búzát, de terem rajtuk burgonya, kukorica, borsó, szója is.

Idén a magas olajtartalmú növények termesztésére is rá szeretne térni, a repcét, szóját részesíti elônyben a napraforgóval szemben. Egyelôre csak saját használatra termelne biodízelt, a speciális présfelszerelést egy másik gazdával társulva vásárolja meg. Évente akár 10 tonna üzemanyagot is elhasznált az elôzô években, ez az összköltségek akár hatvan százalékát is kitehették.

Az európai uniós csatlakozásra idôben fel kell készülnünk – hangsúlyozza Czirmai Levente. Ezért különféle szaktanfolyamokra jár, a pályázásokat is elônyben részesíti. 2000-tôl mûködteti sertésfarmját (jelenleg tíz anyaállattal és 20-25 hízóval), viszont bôvítésére pályázni szeretne, így számukat akár ezerre emelhetné, ezt egy mikrovágóhíddal egészítené ki, és összehangolná azzal, hogy az állatok számára szükséges takarmányt is maga termesztené meg. A családi vállalkozásként mûködtetett farmhoz megvan a kellô infrastuktúra, a géppark is készen áll ehhez a fejlesztéshez. Aki egy-két éven belül nem lép, le fog maradni – összegez az elôrelátó gazda.

Mészely Réka

(Ferencz József császár hívatja egyik bizalmas emberét:

– Fiam – szól a császár – menj el és nézd meg, mit csinálnak az én magyarjaim.

A küldönc elmegy Magyarországra, nemsokára visszatér.

– Felség, a kegyelmed magyarjai gyûlölik Ausztriát, vicceket találnak ki a császárról.

– Húzzunk egyet a derékszíjukon, fiam.

Nemsokára újra hívatja a császár a bizalmas emberét.

– Menj el, fiam és nézd meg, mit csinálnak az én magyarjaim.

A küldönc elmegy, visszatér.

– Felség, kegyelmed magyarjai átkozzák Ausztriát, átkozzák a császárt, sírnak, fenyegetôznek.

– Húzzunk még egyet a derékszíjukon, fiam.

Pár hónap múlva újra kéreti a császár a bizalmasát, elküldi Magyarországra, hogy nézze meg, mit csinálnak az ô magyarjai.

– Felség – számol be visszatértekor a küldönc – kegyelmed magyarjai naphosszat esznek, isznak, mulatnak, senki sem törôdik semmivel.

– Na, fiam, most eresszünk vissza egyet a derékszíjukon – utasította emberét a császár.)

Milyen kár, hogy az erdélyi magyart mindenáron olyasmire akarják rávenni, ami idegen tôle. Hazudni, lopni, csalni, vagyis politizálni tanítják, amikor ôt még az Isten is a mulatozásra, az éneklésre, a csárdásolásra teremtette.

Február 18-án este nyolckor 210 szép magyar gyûlt össze farsangi mulatságra a cserealji katolikus templom klubtermében. 210 magyar jött a bálba: idôsek, ifjak, unokák. Jó kezekben voltak a farsangolók. Városi Melinda elnök asszony meg két szárnysegéde: Simon Gabriella és Madarász Rozália nôi tapintattal vezette a nagy bulit, igaz, hogy olyan öreg harcosok álltak mögötte, mint Gáll Ábel, Nagy Géza, Bíró Árpád, Szilágyi László, Kacsó Ágoston, Benedek Dénes és mások.

Nagy a magyarnak a szíve, nagy a lelke. Rengeteg ajándék került kisorsolásra. Magas mûvészi kivitelezésben fából készült játékok (György Béla – IEB Kft.), a Lavinia Tours szokásos ajándékjegye (Mv–Bp. oda-vissza), 2 db jegy a marosvásárhelyi filharmónia koncertjére és egy egész sor más ajándék, Szilágyi László, Nagy Géza, Suba Kálmán, Gombócz János és mások részérôl.

Jókedv, ajándékozás, eget verô dínomdánom. Az egetverésért Gyárfás István és zenekara volt a felelôs.

Aztán valami egészen káprázatos következett. A két csodatáncos, Borbély Kinga és Kinda Szilárd dél-amerikai táncokból összeállított mûsora. Ezek az ifjak több mint tíz éve körzetünk vendégei, a szemünk láttára nôttek fel és a világ bármely táncversenyén bízvást felléphetnek.

Így áll jól az erdélyi magyarnak. Énekelni, táncolni, vigadni, két mulatság közt meg egy keveset dolgozni, gürcölni, küszködni.

Csizmadia Mihály

Február 10-én délelôtt 10 órakor két társammal a Besztercei Nôszövetség meghívására közösen rendezett magyardíszruha-kiállításra mentünk elôadást tartani a farsangi szokásokról és a magyar díszruhákról.

Az itteni, azaz a vásárhelyi buszállomáson szálltunk fel a buszra, ahol a két társam nyugdíjasként 2 db 50%-os jegyet fizetett, én pedig szintén nyugdíjasként a 2000. évi 189-es törvény jogosultjaként ingyen, azaz 100%-os kedvezményes jeggyel utaztam, amit a sofôr gondolkozás nélkül elfogadott. Délután 4.30-kor indult vissza a Beszterce–Marosvásárhely járat. Ezen a buszon a "retúrjegyemet" a sofôr nem fogadta el, azt mondta, a zöld jegy nem érvényes, csak a piros, adjak pirosat vagy fizessek.

Természetes, hogy megtagadtam, felolvastam a jogaimat a jegyek melletti szövegbôl a 100%-os kedvezményrôl: utazhatom vonaton az elsô osztályon, buszon és hajón az ország területén. Ezek után sem fogadta el, de ki se dobott, így Vásárhelyig vártam a sorsomra, az ítéletre.

Jól fogott volna egy ellenôr, de hiába imádkoztam.

Közben a falvakban le-föl szálló utasok elfogytak. Beérkezve, a November 7-i állomáson már csak 4–5 utas maradt. Én is leszálltam, mert a lakásomhoz közelebb volt ez, mint a buszállomás.

Szegény sofôr bácsi nem vette észre és a fent maradt két társamat vonta felelôsségre, hogy hová tûntem el: "Unde e doamna, care nu a platit?"

Most már sajnálom, hogy leszálltam, utólag úgysem tudom meg, hogy mennyit kellett volna fizetnem. Vagy ha megtagadom, mi történt volna? Lehet, hogy felpofoznak?

Ezek után feltételezhetô, hogy a kis "mellékes" bejön, mert jegyet nem minden felszállónak adott, de a pénzt elvette.

De szeretnék sofôr lenni… talán nem lenne nagy probléma a gázszámla kifizetése.

Amennyiben szüksége van a zöld "retúrjegyemre" (nem háromszínû), bármikor átadom.

Jó lenne, ha az utazási vállalatok közölnék az utasok jogait az alkalmazottaikkal. Talán 2007-ben erre is sor kerül.

Szekeres Erzsébet

Olvasom a Népújság február 1-jei számában, hogy a szászrégeni városi tanács határozata értelmében megszüntetik és elköltöztetik a motokrosszpályát, az indok lakossági nyomás. Kérdem én, hogy Szászrégenben csak 300 lakos van?

Az a pálya a városi tanács engedélyével és tudtával épült a régi és még most is használatban levô legelôre.

Az indok, hogy zajosak a motorok, szennyezik a levegôt, poroznak.

A hivatalos mérések azt bizonyítják, hogy a mért értékek a megengedett szint alatt vannak. Akkor mégis miért kell megszüntetni egy olyan létesítményt, ami dicsôségére vált a városunknak? Létesült egy hivatalosan bejegyzett sport szakosztály. A pálya bejegyeztetett a krosszfutamok országos és nemzetközi naptárába, mivel tökéletesen megfelel méreteiben a szabványoknak, és fôleg a rálátás is amfiteátrumszerû.

Nézzük meg az érem másik oldalát is. A problémák akkor kezdôdtek, amikor ellenagitáció indult, aláírásgyûjtés, fiktív érvek enciklopédiája. Azt mondják az erdôszélen és a gyümölcsösök szélén napozni és pihenni vágyók, hogy zavarják a motorok a napon való álmodozást. Az egyházaknak a motorosok megígérték, hogy a temetési szertartások alatt nem motoroznak és be is tartják szavukat.

Úgy gondolom, hogy a nagytiszteletû tanácsnak a pálya megszüntetésére hozott határozata szerintem elhamarkodott volt, mivel az elköltöztetés és az újjáépítés nagy költségvetésekkel járna. A motokrosszpálya megvan és sok régeni lakos véleményét osztom, hogy ott kell maradjon, ahová megépült, fáradságos munkával és nem kis költséggel. Az aláíróknak pedig azt ajánlom, hogy kérdezzék meg az Abafáji utca elejétôl a római katolikus templomig lakókat, hogy mit éreznek és hallanak, és mi port szívnak, amikor az ablakuk alatt dübörögnek a Kolozsvár és Beszterce felé tartó kamionok, repedeznek a falak, se pihenni, se aludni nem lehet, a vitrinben összekoccanó poharak csengenek.

Alulírott, nagyon régen motoroztam, és ha alkalom adódik, még most is motorozom. Városunkban évente rendeztünk háztömb körüli, pontossági, akadályversenyeket, és sohasem volt panasz a nagy zajra és a füstre, pedig volt. Befejezésül: a pálya jó helyen van és ott kell maradjon.

Magyary Levente

2005. február 23-án délután hazamenve elôvettem az aznapi Népújságot s fellapoztam. Ekkor megakadt a szemem egy vastag fekete keretes gyászjelentésen, amely dr. Ágoston Albert halálát hirdette. Eleinte nem hittem a szememnek. Nagyon furcsa érzés fogott el, hirtelen lepergett elôttem az elsô találkozásunk.

Emlékszem, hogy fogadott, amikor elôször meglátogattam, úgy éreztem mintha már ismerne, mintha várt volna rám. Elbeszélgettünk a falu dolgairól, elmesélte gyermekkori emlékeit, sôt céljait is. Legfôbb célja nem volt más, mint szülôfalunk elsô falutalálkozójának megszervezése. Ezt azonban nem volt egyszerû megvalósítani, jó néhány évnek kellett eltelnie, hogy végre elkezdôdjenek az elsô elôkészületek.

Sajnos, már nem érhette meg az örömteli napot, mert az Úr 2005. február 22-én 15 órakor magához szólította.

Berci bácsink halálának elsô évfordulóján sem szabad megfeledkeznünk arról a nemes célról és feladatról, amit Berci bácsi hagyott ránk.

Remélem, hogy életcélját nem morzsolja szét az idô vasfoga, hogy nem tûnik el a feledés szürke ködébe. Szülôfaluja iránti aggodalma és szeretete mutasson példát mindannyiunknak és buzdítson arra, hogy szülôfalunk és nemzeti identitásunk megtartásáért ezentúl is fel merjünk vállalni bármilyen kihívást.

Nyugodjék békében mindannyiunk Berci bácsija!

Mély tisztelettel:

Sófalvi László, Székelykál

Befejezôdött az ökumenikus imahét Csittszentivánon, ahol szubjektív okokból két hetet késett a megszervezése.

A vendég lelkipásztorok szép fehér, meleget tartó hóval borított faluba érkeztek..

Meleget tartó hó? – ki hallott már ilyent, mondhatná valaki. Én hallottam ilyet néhai nagyapámtól, aki az elsô világháború alkalmával Galíciában szolgált mint tüzér katona. Elbeszélte, hogy nagyon sokat fáztak, csak a sátorlap volt a takarójuk. Egy reggel, amikor felébredtek, nagyon jó melegben voltak. Mi lehet? – ezt kérdezték egymástól. Aztán rájöttek, hogy éjszaka félméteres hó borította be ôket, s ez szolgáltatta a meleget számukra. Van tehát a hónak melege. Sokat beszélhetne errôl a kicsi, ôsszel kicsírázott búza. Ha nem lenne hó, nem teremne aranyló kalászt.

A hótakaróhoz hasonlóan az embereket betakarta a közös imádság éltetô melege és a kijelölt igék magyarázata. Bár mindenik hét ilyen lenne ebben az esztendôben. Az imádság tágra nyitott kapuján mentek be a gyülekezet tagjai. Estérôl estére 250-300 lélek gyûlt össze, nem csak az idôsek, hanem a fiatalok is, énekkel, versekkel szolgáltak Istennek és az imádkozó gyülekezetnek.

Ott voltak a faragókör tagjai, akik hónuk alatt szép faragott táblákat szorongattak, amit emlékül adtak a vendég lelkipásztoroknak. A nôszövetség tagjai tanúságot tettek a szentiváni vendégszeretetrôl, s finom falatokkal, süteményekkel hálálták meg az ige szép üzenetét. Ifj. Balogh Károly, a gyülekezet lelkipásztora az istentisztelet végén faggatta a vendégeket gyülekezeteikrôl és szolgálatukról. Nagy érdeklôdéssel hallgatta a gyülekezet a beszámolókat.

A központi téma, Jézus ígérete ("ott vagyok közöttük") sokakat megvigasztalt, s hiszem, hogy nem csak Szentivánon, hanem mindenhol a világon, ahol hallgatták az üzenetet s énekeltek: "Itt az Isten köztünk… jertek ôt imádni…"

Vasárnap úrvacsoraosztással fejezôdött be az imahét. Bárcsak ilyen szép család lenne minden falu, város, ez a háborgó világ, lenne békesség s jóakarat az emberek között az egész földön.

Id. Balogh Károly

A hónap elején került sor Nyárádgálfalván a III. osztályosok számára kiírt körzeti versmondó-versenyre, amelyen Nyárád menti és Havad községi kisiskolások vettek részt, összesen 18-an.

A tanítókkal és néhány szülôvel érkezô gyermekeket kellemes hangulat, zene fogadta. A versenyre ugyanis meghívták Várady Imre nyárádszeredai gitárost, aki megzenésített gyermekverseket adott elô, a kisiskolások örömére és aktív részvételével. Együtt énekeltek, vonatoztak, ugrabugráltak – az együvé tartozás, közös ünneplés beszédes bizonyítékaként. Közben volt játék is, amelyen a kis nebulók édességet nyerhettek a játékmestertôl.

Aztán jött a szép szó, a vers, a megmérettetés ideje, amikor Kovács András Ferenctôl Petôfiig a magyar líra legszebb gyöngyszemei kerültek terítékre.

A szavalóversenyt végül is Jakab Noémi (képünkön) vadasdi III. osztályos tanuló nyerte, akit két második díjas, Tóth Blanka és Incze Barbara, valamint a harmadik díjas Tôkés Dorottya követett. Ôk valamennyien a nyárádszeredai általános iskolából valók. Mind a négyen képviselik a nyárádszeredai körzetet a március 18-án Marosvásárhelyen sorra kerülô megyei szakaszon.

Köszönet a szervezôknek, Ábrahám Imre tanítónak ezért a kellemes szombat délelôttért és a Fazakas Tünde magyartanár által vezetett zsûrinek, akik objektíven és pártatlanul végezték megbízatásukat.

Székely Ferenc

A rovatban közölt levelek tartalmáért, a tényállítások hitelességéért a szerzôk felelôsek. Elektronikus postán is fogadjuk leveleiket. Címünk: nepujsag@e- nepujsag.ro

Mûkorcsolya

A torinói Palavela csarnok immár örökre belopta magát az orosz jégtáncpáros Tatjana Navka és Roman Kosztomarov szívébe, mert a tavalyi, szintén itt szerzett Eb aranyérem után idén olimpiai bajnokként állhattak a dobogó legmagasabb fokára. A 2002-es, Salt Lake City-i tizedik helyük után az olimpiai arany hatalmas elôrelépésnek számít, de az elmúlt négy évben szerzett két világbajnoki és három Európa-bajnoki cím bizonyítja a legjobban, hogy megértek a sikerre. A tavalyi moszkvai vb-n szerzett ezüstérme után az olimpián is a másodikként végzett a még nagyon fiatal amerikai kettôs, Tanith Belbin és Benjamin Agosto. Tanith Belbin decemberben kapta meg az amerikai állampolgárságot, így az Egyesült Államok színeiben indulhattak az olimpián, és szereplésükbôl ítélve a jövôben az aranyérem sem elérhetetlen álom számukra.

Harmadik lett a már veteránnak számító, Jelena Grusina Ruszlan Goncsarov ukrán házaspár, akik a Franciaországot képviselô Isabelle Delobelt és Olivier Schoenfeldert taszították le a dobogóról. Isabelle a verseny után könnyeivel küszködve azt nyilatkozta, hogy nem tartja jogosnak a bíróknak azon döntését, hogy kûrben szerzett második helyük ellenére, összesítésben a negyedik helyre sorolták ôket.

Ferencz Melánia

Miután az original programban sorra-másra hulltak a jégtáncosok a jégen, mint jobb helyen a legyek, a kûr bizonyította, hogy mégis a mûkorcsolya legbiztonságosabb szakágáról van szó, amelyen nem igazán szokás elejteni a partnerünket. Ezúttal egyetlen komolyabb hibát sem vétettek a párok, de a korábban okozott kárt a legtöbben már nem tudták helyrekalapálni. A kanadai Dutreuil – Lauzan kettôs például abba a kellemetlen helyzetbe került, hogy a duó nôi tagjának sérülése következtében nem is tudták vállalni a hétfô esti szereplést, míg a házigazdák kedvencei, Barbara Fusar-Poli és Maur