|
LVIII. évfolyam 38. (16219.) sz. |
2006. február 16., csütörtök |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Hetek óta gyûlnek a kifizetetlen számlái, s egy idô óta suttyomban lopakodik el a tömbházfelelôs ajtaja mellett. A nyugdíja pedig (de lehet-e NYUGdíjnak nevezni?) már a közköltségre sem elég. Naponta egyszer húzza le a vécét, s csak este nézi a televíziót. De bár azt se nézné, hisz felháborodása napról napra erôsödik a nagypolitika szereplôi ellen, akik csillagászati jövedelmekkel sáfárkodnak, miközben ôt, az egyedülálló nyugdíjast döntéseikkel egyre mélyebbre taszítják a megélhetés mocsarában. Aztán egy nap a postaládájából kihulló hosszúkás elegáns narancssárga boríték felcsillantja elôtte az élete megváltozását. Az áll benne, hogy egy 200.000 euró értékû lakást nyert. A levélíró meg is szólítja, tudod-e mit jelent ez? Hát ô ne tudná? De ez még nem minden. Nemcsak lakást, luxusautót is nyerhet, sôt 5.000 új lej is az övé lehet. Elhomályosodik szeme elôtt a színes nyomtatvány és valahol a hetedik mennyországban lebeg. Aztán rohan a szomszédokhoz, a garzonblokk szinte valamennyi lakója hozzá hasonlóan idôs nyugdíjas, akik, irigykedve nézik a dokumentumot, míg valaki felteszi a pápaszemét és végig nem olvassa az apró betûs szöveget, ami elkerülte a figyelmét. A lakás vagy a luxuskocsi, a sok ajándék akkor lehet az övé, ha megrendeli a mellékelt szórólapon levô tárgyak egyikét. Az sem baj, gondolja, bár 60-70 év között nem sokat mond számára a szerelem gyûrûje, a kékköves kereszttôl sem reméli, hogy újra "megtalálja a nagy érzelmet és az üzleti sikert", hisz sovány bukszájával már a sarki boltosnál is alig maradt becsülete. A drágaköves védôangyalt sem tudja elképzelni kopott, kibolyhosodott pulóverje fölött, varrógépe van, de nem használja, a kerekes bevásárlótáskára sincs szüksége, hisz egy cekkerben elfér, amit egyszerre hazavisz. Bôrtáska, aranylánc... , te jó ég, melyiket is rendelje? Hisz mégiscsak megérné félmilliót áldozni azért a lakásért vagy autóért. Nézi a színes szórólapot, miközben egy másik szomszéd kárörömmel kiált fel, hogy a levél nem neki, hanem édesanyjának szól. Ôt szólongatják, ôt biztatgatják, hogy vásároljon és nyerjen. A léggömb kipattan, visszazökken a valóságba, és sajnálja, hogy szegény édesanyja már két éve halott, miközben meg sem fordul a fejében, hogy nyugdíjas vagy nem nyugdíjas, de a reklámok világában járatlan társaival együtt éppen be akarták csapni. Nyíltan, egy postán küldött levélben elhunyt édesanyja emlékét is megsértve. Amiképpen azt sem gondolja át, hogy ez az évek óta folyó nyilvános átverés, ebben a nagy korrupció után kutakodó világban miért nem szúr senkinek szemet.
Artenie Cordos bírót, a Marosvásárhelyi Táblabíróság 2003 júniusában leváltott elnökét a Legfelsôbb Semmítôszék és Bíróság február eleji ítélete visszahelyezte állásába. A volt táblabírósági elnök megfellebbezte a Legfelsô Bírói Tanács leváltási rendeletét, ennek adott helyt a Legfelsôbb Semmítôszék és Bíróság. A döntést követôen Artenie Cordos kérést nyújtott be az állásába való visszahelyezése érdekében, ez ügyben hallgatta ki tegnap a Legfelsô Bírói Tanács. Lapunknak adott nyilatkozatában Artenie Cordos elmondta, hogy meghallgatása rövid ideig tartott, és úgy érzi, pozitívan bírálják el kérését. A Legfelsô Bírói Tanács várhatóan holnap dönt az ügyben. A Marosvásárhelyi Táblabíróság elnöki tisztségét jelenleg Floarea Grosu tölti be, aki 2003-ban versenyvizsgázott a posztra.
Az idén egyetlen termék- és szolgáltatáskategória, és az építkezések esetében sem módosul a hozzáadott értékadó (TVA), és változatlan marad az adórendszer is, az elôreláthatóság biztosítása érdekében, közölte Sebastian Vladescu pénzügyminiszter.
"Nem vagyok a többlépcsôs adórendszer híve. Az idén nem módosul a TVA szintje az építôiparban sem. A romániai adószint az egyik legalacsonyabb európai viszonylatban. Nem áll szándékunkban sem növelni, sem csökkenteni az adószintet, ezáltal elôreláthatóságot biztosítunk az üzleti szférában" – mondta a pénzügyminiszter.
Az Építôipari Társaságok Egyesülete (PSC) kérte a kormánytól a TVA jelentôs csökkentését vagy eltörlését a lakásépítések és lakásjavítások területén – ettôl a lépéstôl a munkálatok és a lakások árának csökkenését remélték.
Koronka községbôl mintegy 2200 személy csatlakozhat a kiépítendô ivóvíz- és csatornarendszerhez, amennyiben az Európa Tanács Fejlesztési Bankjának a tegnap a helyszínen járt képviselôi támogatásra terjesztik elô a közmûvesítési tervet. A koronkai polgármesteri hivatalban tartott megbeszélésen jelen voltak a fejlesztési bank, a középítkezésügyi, területfejlesztési és turisztikai minisztérium, a megyei tanács, az elôtanulmányt elvégzô cégek képviselôi.
Nagy Márton polgármester röviden bemutatta a községet, kiemelve: a közmûvesítési tervet úgy készítették el, hogy az figyelembe veszi a község területén mûködô kereskedelmi társaságok igényeit, valamint az elkövetkezô évekre tervezett építkezéseket is. Az elképzelések szerint mintegy 20 kilométernyi vízvezetékre van szükség, hogy lefedjék Koronkát, Székelybóst és a községhez tartozó vácmányi házakat is. Kitért arra is, hogy a község területén található kutakban keményvíz van, fogyasztásra nem ajánlott és tönkreteszi a vizet használó háztartási gépeket. Az elmúlt években jelentôs fejlôdés történt a községben, sokan fürdôszobával bôvítették házukat, s egyéni ülepítô gödröket hoztak létre. A lakosság igényt tart a minôségi ivóvízre, a csatornázás kiépítése egészségügyi és környezetvédelmi szempontból rendkívül fontos – összegzett a község vezetôje.
Anton Spierenburg az Európa Tanács Fejlesztési Bankjának tanácsadója kérdésére, miszerint hogyan tudnák megoldani a közmûvesítés kiépítését, ki lenne a szolgáltató, s a lakosság mennyivel kellene hozzájáruljon a költségekhez, többek között Darabán Ottó az Aquaserv ÖV. vezérigazgatója válaszolt. Tájékoztatásából kiderült, hogy a regionális szolgáltatóvá alakuló Aquaserv át tudja vállalni a szolgáltatás biztosítását. A község házainak egy részét csatlakoztatni lehetne a csupán pár kilométerre levô városi vízvezetékrendszerhez, a magasabban fekvô házak részére pumpaállomás segítségével biztosítanák az ivóvizet. A lakosságnak a fôvezetékhez való csatlakozás költségeit kellene törlesztenie, de egyelôre nem lehet tudni, hogy az mekkora lenne. Elôreláthatólag megközelítené a tízmillió régi lejt. Azt csak saccolni lehet, hogy mennyi lesz az egy lakosra esô napi átlagfogyasztás. A városban jelenleg 130 liter/személy a napi átlagfogyasztás, Koronkában ez kevesebb lenne.
Az Európa Tanács Fejlesztési Bankjának képviselôi a helyszíni tájékozódás után döntenek, hogy a szakminisztérium révén a bank mekkora, vissza nem térítendô hitelt nyújt Koronka és más Maros megyei település közmûvesítésére.
A Szociáldemokrata Párt és a Nagy-Románia Párt a parlament mindkét házának állandó bizottságához benyújtotta szerdán az Egészségügyi antireform címû bizalmatlansági indítványt, miután a kormány felelôsséget vállalt az egészségügyi reformcsomagért.
A 160 ellenzéki szenátor és képviselô által aláírt indítvány szerint az egészségügyi reformokat a méltányosság, a minôség és a fenntarthatóság jegyében kell véghezvinni.
"Viszont amit a Tariceanu-kabinet ismertetett a 17 törvénybôl álló csomag formájában, és amit fellengzôsen Az egészségügyi reformok törvényének neveztek, nem egyéb, mint az ágazat antireformja, mivel azt kívánják tôlünk, hogy szavazatainkkal legitimáljunk újabb jövedelemforrásokat a kormány holdudvarához tartozó érdekcsoportoknak" – áll az indítványban.
A dokumentum aláírói szerint az alapos parlamenti vita nélküli kormányzati felelôsségvállalás "fele-lôtlen lépés", egy olyan "kaland, amelyet Románia parlamentjének drasztikusan büntetnie kell".
A bizalmatlansági indítvány szerint a törvénycsomag elfogadásával Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter "mindenhatóvá" válik, míg az általa meghirdetett reformok célja a közegészségügyi rendszer szétrombolása és a magánbiztosítók kedvezményezése. A kormánynak nincs elegendô pénze az egészségügyi rendszer támogatására, ezért diverziót keltett, és ezáltal "becsapta a lakosságot egy állítólagos, de nem létezô reformmal".
Improvizációk magyar parasztda-lokra, op.20 – Bartók-alkotás került a mûsor élére! Árulkodó választás: a nagy személyiség iránt érzett tiszteletrôl tanúskodik születésének 125. évfordulóján. A címbeli újszerû szóhasználat Kelet- Európa parasztnépeinek ôsi, elhasználatlan erôtartalékaira hívja fel a figyelmet. Szabolcsi Bence szavaival: Bartók számára a népi dallam szólaltatta meg a természet mérhetetlen világát, az vezette az élet gyökeréig, a keletkezés és az elhalás mûhelyébe, s az élet elemi erôinek feltárásán keresztül az igazság fényére. Az Improvizációk a népdalfeldolgozások azon típusát képviselik, amelyben a parasztdallam csupán a mottó szerepét játssza, és a fô dolog az, ami köréje és alája helyezôdik. Bartók magyarázata szerint a zenei köntös a dallamban rejlô sajátosságokból kell következzen, az elválaszthatatlan egység benyomását keltve. Valahol ugyanarról beszél, amikor így fogalmaz: "Szeretek mindenféle tájat megôrizni gondolatban, s szeretem felöltöztetni ôket a váltakozó évszakoknak megfelelôen. Csakúgy, mint a dalokat is szeretem felöltöztetni a tájak színeibe, melyek megôrizték ôket".
Schubert egyik posztumusz (életében kiadatlan) szonátájával zárul a hangverseny. A Schubert- szonátákról azt mondják, csak olyan zongorista kezei között nyílnak meg a maguk teljességében, aki képes és hajlandó tökéletesen átadni magát a zene szellemének az önmutogatás szándéka nélkül. Ez különösmód érvényes a szóban forgó c-moll alkotásra, melyet (két társával együtt) a szerzô élete utolsó heteiben komponált. Borongós tónusú, de átható, grandiózus mû. Ma is emlékszem, amint a rádió hullámhosszán elôször találkoztam vele, s megigézve hallgattam a finálé ártalmatlanul induló tarantella-táncát, majd a zongora egész terjedelmét átszáguldó vad kavalkádot, közben titkos színek és tovatûnô látomások érzését hagyva bennünk.
Tudják már, hogy a február 23-i szólóest meghívottja Bogányi Gergely zongoramûvész? Mûsorának többi része felfedezésre vár. Azt azonban még el kell kiabálnom: velünk lesz Liszt Schubert-dal-átiratainak rémséges Erdei tündérkirálya, a híres Erlkönig is!
Hétfô délután Török Gáspár fotómûvész 22 alkotásából nyílt tárlat az Oázis Alapítványnál mûködô idôsek klubja keretében. A délutáni teára és beszélgetésre érkezett klubtagoknak Toth Alexandru programvezetô mutatta be a mûvész életútját, sikereit, beszélt a képek sugallta hangulatról.
Török Gáspár mûvészetét Incze István, a Marosvásárhelyi Fotóklub elnöke méltatta, majd a képzômûvészek nevében Muresan Vasile kért szót.
– Ezzel a kiállítással az volt a célunk, hogy a környékbeli nyugdíjasok, idôs emberek számára, akik nehezen mozdulnak ki otthonról, lehetôséget teremtsünk, hogy megnézzék a képeket. Ugyanakkor hangulatosabbá, vonzóbbá tegyük azt a helyiséget, ahol heti rendszerességgel összegyûlnek – válaszolta kérdésünkre Török Gáspár, akinek nemzetközi kiállításokon díjat nyert fotóiban gyönyörködhetnek a látogatók a március 1- jéig nyitva tartó tárlaton.
Amint dr. Farkas Evelyn kuratóriumi tag és Toth Alexandru programvezetô elmondta, a sikeres kezdetet követôen, az elkövetkezô idôszakban sorra lehetôséget teremtenek mind a képzômûvészeknek, mind a fotómûvészeknek – idôseknek és fiataloknak –, hogy alkotásaikból egy csokorra valóval kedveskedjenek a nyugdíjasoknak. Március 6-án egyébként a hölgyek számára terveznek meglepetést az idôsek klubja keretében.
Egy fiatalnak sokféleképpen mutathatja meg magát a világ. Magyarokkal az Antarktiszon is találkozunk, korondiakkal a Holdon is, mondják a tréfakedvelôk. A múlt század végén nyílt ki igazán a romániai magyaroknak is a világ kapuja, és a kalandkedvelôk, a merészek, a nagyon kíváncsiak, vagy azok, akiknek nagyon megtelt már a hócipôje az itthoni helyzettel, bizony elpályáztak, ki erre, ki arra. A Kibéden született, Széke-lyudvarhelyen nevelkedett Berecz Edgár az éttermek felôl közelítette meg az Ismeretlent: végigjárta a vendéglátóipar szamárlétráját, közben nyelveket és recepteket tanult, étkezési szokásokkal ismerkedett, szorgosan memorizált és jegyzetelt, megismerkedett a német, a svájci, francia viszonyokkal, hogy végül Japánban kössön ki mintegy négy esztendôre, és ott keresse kenyerét, különbözô éttermek, szállók dolgozójaként, keresetét olykor nyelvtanítással (magyartanítással is!) egészítve ki. És persze ismerkedik a japán életmóddal, sportokkal, kultúrával, nyelvérzékének köszönhetôen könnyen kommunikál, székely viseletét, akár Kôrösi Csoma vagy kései követôje, Jakab Ödön, magával viszi és alka-lomadtán fel is ölti, néha barátokat is szerez megcsodált, furcsa öltözékével.
Hazatérve csakúgy ontja a könyveket (Nemzetközi sajtszótár, Francia gasztronómiai zsebszótár, Japán konyhatolmács, Restaurant & Services – tapasztalataim Japánban, Svájci konyha – svájci receptek, Kulináris kuriózumok, Vendéglátók kézikönyve, Boszorkánykonyha, Japán erdélyi szemmel), meg sem jelenhet az egyik, máris készen áll a következô (Modelliskola, A Vendég, A Pincér, Melós voltam Japánban, Gasztronómiai balesetek és melléfogások, Pincérnyelven). Ha hívják, szívesen osztja meg tapasztalatait azokkal, akiknek nem adatott meg a távoli tájak közvetlen megismerése. Erdélyi szemmel nézni Japánt izgalmas kihívás, háromszáz-oldalas könyv született belôle. Berecz Edgár könnyen, fordulatosan mesél, mindenre kiterjed a figyelme, a 100 yenes shoptól cseresznyevirág-ünnepen át a hagyományos japán illemhelyig; kötete olvasmányos, nem tudálékoskodó, napjaink átlagolvasójának szól, mintegy elôszobája a komolyabb tanulmányoknak. (A szerzô ma 17 órától a Súrlott Grádics irodalmi kör vendégeként a református egyház Bernády téri tanácstermében várja az érdeklôdôket, beszél élményeirôl, dedikálja könyveit.)
A sportpályákon – különösen az A- osztályos labdarúgó-mérkôzéseken a fôvárosban, de a másutt és más sportágakban is – elharapódzott verbális és fizikai erôszakhullám megfékezése érdekében a kormány január 26-án erre vonatkozó rendeletet bocsátott ki.
A 11-es számú rendelet számos új kötelezettséget ró a sportesemények szervezôire, ugyanakkor pedig szigorítja a rendbontó nézôkre kiszabható büntetéseket. A rendelet alkalmazásával kapcsolatos teendôk megvitatása érdekében Stelian Bonteanu ezredes, a megyei csendôr- felügyelôség parancsnoka megbeszélésre hívta meg azoknak a Maros megyei sportkluboknak a képviselôit, amelyek érintettek a kérdésben. Különösen a C-osztályos labdarúgó- egyesületek és az A-osztályos kosárlabdacsapat reprezentánsainak figyelmét hívták fel az elôírások tiszteletben tartására, bár a csendôrparancsnok elismerte, hogy az ország többi részéhez képest megyénkben igen fegyelmezett a sportesemények közönsége, s többnyire a szervezôk is feladatuk magaslatán állnak. Éppen ezért reményét fejezte ki, hogy ez a közeljövôben sem változik. Egyedül a kosárlabdacsapat képviselôjét dorgálta meg amiatt, hogy a csapat kabalafigurája, Tigris, széles gesztusokkal hergeli a közönséget, amikor a játékvezetôk ítéletét vitató füttykoncert hangzik fel a teremben.
A nézôknek pedig jó tudniuk, hogy mi az, amit nem csak tilt a rendelet, de szigorúan büntetendô is. Ezek szerint szeszes ital, fáklyák, tûzijátékok, petárdák, üvegek, robbanó-, tûzveszélyes vagy füstképzô anyagok, mérgek és kábítószerek, könnyfakasztó vagy bénító gáz bevitele a stadionba vagy sportcsarnokba; illetve xenofób, rasszista, etnikai vagy vallásos gyûlöletet szító, erôszakra biztató feliratok kifüggesztése, vagy szlogenek skandálása 500-tól 2000 lejig terjedô bírsággal sújtható. Magasabb a "tarifa" tárgyak bedobálása, a játéktérre való illetéktelen behatolás, vandalizmus, vagy a karhatalmi erôk akadályozása esetén (1500–6000 lej). Jó tudni azt is, hogy amennyiben egy nézôt egy év alatt kétszer bírságolnak meg a fenti rendelet alapján, megtiltható neki a belépés a stadionokba, sportcsarnokokba, egy újabb bírság (2000-7500 lej) terhe alatt.
Fel van adva a lecke a szervezôknek is, mert a rendelet például arra kötelezi ôket, hogy állandó video felügyelet alatt tartsák a közönséget, s a felvételt bocsássák a csendôrség rendelkezésére. Ha az illetô klub nem rendelkezik ehhez megfelelô felszereltséggel, a beszerzésére három hónapos haladékot biztosít a jogszabály.
Ion Iliescu SZDP-szenátor szerdán kijelentette, Traian Basescu államfônek ki kell hirdetnie az Országos Korrupcióellenes Ügyészségrôl (DNA) szóló sürgôsségi kormányrendeletet elutasító törvényt, mivel a rendelet alkotmányellenes.
Iliescu szerint az államfônek ugyanakkor ajánlania kell a kormánynak, hogy dolgozzon ki egy törvénytervezetet a DNA mûködésérôl. Kifejtette, az alkotmány szerint az olyan intézmények szerkezetét, mint a Legfôbb Ügyészség, nem sürgôsségi rendelettel, hanem törvénnyel kell szabályozni. Ion Iliescu szerint a DNA-rendelet alkotmányellenes, ezért Basescu elnök nem küldheti vissza a parlamentbe.
Az SZDP azt javasolja, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) mûködését törvény szabályozza, amelynek tervezetérôl a pártok egyeztetnének, megvitatása pedig sürgôsségi eljárással történne. Mircea Geoana szociáldemokrata elnök elmondta, pártja máris kidolgozott egy tervezetet, amelynek alapelveit az államfôvel esedékes konzultáción ismertetik.
"Támogatjuk egy törvénytervezet elfogadását, amelynek megvitatása sürgôsségi eljárásban történne" – mondta Geoana. Hozzátette, a tervezet alapelvei között szerepelne annak az alkotmányos kötelezettségnek a tiszteletben tartása, hogy a DNA a Legfôbb Ügyészség keretében mûködik, valamint az, hogy az ügyosztály fôügyészét a Legfelsôbb Igazságügyi Tanács nevezze ki, hogy az intézményt ne lehessen politikai fegyverként használni.
Mircea Geoana szerint a törvénytervezetrôl a jövô hét elején egyeztethetnének a parlamenti pártok.
(MTI/AFP) – Az amerikai hadsereg egy volt tiszthelyettese szerint amerikai katonák egyebek között azzal próbálták megtörni iraki foglyaikat a Bagdad melletti Abu Graib börtönben, hogy a foglyok gyerekeit kínozták.
Samuel Provance volt ôrmester, akit éppen ilyen értelmû korábbi vallomása miatt fosztott meg rendfokozatától az amerikai hadsereg, az amerikai kongresszus képviselôházának egyik albizottsága elôtt tett vallomást. Ez az albizottság olyan személyek panaszaival foglalkozik, akiket megtorlás ért amerikai tisztségviselôk hibáinak vagy visszaéléseinek leleplezéséért.
Az ôrmester csak egyetlen esetet mondott el, és azt sem saját tapasztalata, hanem egy kollégája elbeszélése alapján, de úgy vélekedett, hogy a foglyok gyermekeinek kínzása "bevett módszer" volt az iraki foglyok megtörésében.
Konkrétan Hamid Zabar iraki tábornok ügyérôl számolt be. Elmondása szerint a tábornokkal együtt börtönbe zárták az iraki katonai vezetô tizenhat éves fiát is, noha a serdülônek semmilyen vétket sem róttak fel, csupán azért vitték be, hogy gyötrésével vallomásra, adatok elárulására kényszerítsék a tábornokot.
Provance beszámolója szerint a fiút köztörvényes bûnözôk közé zárták, noha köztudomású volt, hogy a köztörvényesek gyakran bántalmazzák a gyengébbeket celláikban. Késôbb az apa szeme láttára jeges vízzel locsolták a fiút az amerikai kihallgatók – mondta az exôrmester, hozzátéve, hogy Zabar tábornok esetében nem vált be a módszer, nem tudták vallomásra bírni.
Közben az ausztráliai SBS közszolgálati televízió bejelentette, hogy rövidesen újabb fotókat mutat be az Abu Graib börtönben történt kínzásokról. Ezek a képek ugyanakkor készültek, mint a 2004-ben már nyilvánosságra került hírhedt Abu Graib-i fényképek. Az ausztráliai tévéállomás szerint az újabb felvételek arról tanúskodnak, hogy a kínzások és visszaélések még súlyosabbak voltak, mint az az eddigiek alapján feltételezhetô volt. A tévéállomás nem tért ki arra elôzetes bejelentésében, hogy hogyan jutott e felvételek birtokába.
(MTI) – A gazdasági növekedés üteme mind az euróövezetben, mind az EU-ban összességében jelentôsen csökkent 2005-ben az elôzô évhez képest, s különösen kiábrándítóak az utolsó negyedév adatai: Németországban, az EU legnagyobb gazdaságában például az utolsó három hónapban egyáltalán nem volt növekedés.
Ezt mutatják az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak az adatai: az elsô gyorsértékelést kedden hozta nyilvánosságra a szervezet, éppen azzal egy idôben, hogy Brüsszelben szokásos havi tanácskozásukat tartották az EU-tagok pénzügyminiszterei. Ez utóbbiak közül többen is elismerték, hogy a 2005-ös adatok alacsonyabbak a vártnál, de mind Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfô és pénzügyminiszter (az euróövezet elnöke), mind Joaquin Almunia, az EU- bizottság pénzügyi biztosa "óvatos optimistának" mondta magát a 2006-os kilátásokat illetôen. Ami 2005-öt illeti, az euróövezetben a növekedés mindössze 1,3 százalékos volt, szemben az elôzô évi 2,1 százalékos adattal, az EU egészét illetôen pedig a tavalyi adat 1,6 százalék, míg a 2004-es 2,4 százalék volt. Ez a rossz eredmény mindenekelôtt a gyenge negyedik negyedévnek köszönhetô, miközben az azt megelôzô 3 hónapban már kezdtek jól alakulni a gazdasági folyamatok, s ez az elemzôket optimizmusra ösztönözte.
A negyedik negyedévben az euróövezetben csak 0,3 százalékos volt a növekedés (az elôzô negyedévben 0,6 százalékos), az EU egészét tekintve pedig a negyedik negyedévi adat 0,4 százalék, szemben az elôzô három hónap 0,6 százalékával.
A német GDP a negyedik negyedévben stagnált (ez a fogyasztás visszaesésének köszönhetô), miközben az elôzô három hónapban még 0,6 százalékkal nôtt, a francia GDP pedig mindössze 0,2 százalékkal gyarapodott, szemben az elôzô negyedév 0,7 százalékos adatával.
Almunia ennek ellenére azt közölte, hogy óvatos optimizmussal nézhetnek 2006 elé, bár elismerte, hogy vannak kockázati tényezôk, például az energiaárak alakulása. Juncker pedig meggyôzôdését fejezte ki, hogy az Európai Központi Bank (EKB) "felelôs döntést" hoz majd a kamatlábak ügyében, s az így nem akadályozza majd a gazdasági növekedést. (Szakértôk biztosra veszik, hogy az EKB március elején 2,25 százalékról 2,5 százalékra emeli majd irányadó kamatát.)
(MTI) – A fiatalok erkölcsi értékrendje ma másként alakul ki, mint a korábbi generációknál: azelôtt a tekintélyelvû alapon érvényesített parancsolatokat és tilalmakat tették magukévá a felnövekvô korosztályok, ma viszont nagyobb szerepük van például az emberi méltóság és a szociális igazságosság kérdéseinek – állítja Kerstin Reich tübingeni pszichológus.
Az érem másik oldala, hogy a fiatalok ma az értékeket alku tárgyaként látják. A felnôttek ugyan vágyakoznak az egykori szilárd értékrend után, de saját magukat illetôen gyakran hajlandók a kivételre. "Ha az apuka gyakran megsérti a közlekedési szabályokat, nem szabad csodálkoznia, ha a fia az internetrôl illegális kópiákat készít filmekrôl, vagy zenékrôl" – vélekedik Reich.
Ugyanakkor a mai fiatalok a korábbi generációknál inkább hajlamosak a differenciáltabb válaszok keresésére például egy bûncselekmény okait illetôen, és elgondolkodnak a tettes társadalmi és személyi indítékain. Ez komolyabb ítélôképességet kíván meg, mint a klasszikus erkölcsi szabályok alkalmazása, viszont kevésbé egyértelmû válaszokhoz vezet.
A még megengedett és a már tilos közötti szürke mezôben aztán gyakran nehéz megfelelôen tájékozódni a fiataloknak, különösen kisebb ügyekben, mint például egy kis értékû bolti lopás, vagy graffitifestés, és a belsô dilemmában gyakran az azonnali élvezet óhajtása gyôz a helyes magatartásra vonatkozó szándék felett.
Mindenesetre a társadalmi normák elsajátításában igen nagy szerepe van az ép családi és baráti kapcsolatoknak, aki ugyanis a saját szükségleteire vonatkozóan nem tapasztalja a szabályokat, az a mások ügyében sem fog megértést tanúsítani a szabályok iránt. Emellett az értékek közvetítésében igen fontos, hogy a szabálysértésekre adott reakció mindig bekövetkezzen, mégpedig azonnal, s hogy a következmények mértéke megfelelô legyen – vélekedik a pszichológus.
Az Európai Unió 19,3 milliárd eurót utal ki 2013- ig Romániának régiófejlesztésre, de az alapokhoz csak koherens, világos és megfelelôen elkészített pályázatokkal lehet hozzáférni, közölte szerdán Borbély László területrendezési miniszter.
"Ha nem lesznek világos elképzelések és konkrét projektek ezen a területen, az EU-alapokhoz nem lehet hozzáférni. A helyi közösségeknek itt nagyon fontos szerepük van" – mondta, a megyék fôépítészeivel, valamint a helyi vezetések és a regionális egyesületek képviselôivel tartott találkozón.
A miniszter elmondta, az év végéig elkészül az országos területrendezési stratégia, amely "minden terület- és régiófejlesztési kérdést és a területrendezési terveket is magában foglalja majd".
A helyi és központi adminisztráció szorosabb együttmûködését szorgalmazó találkozó napirendjén középítkezési, területrendezési, urbanisztikai programok és tervek megbeszélése, elemzése szerepelt. Szó volt arról is, hogyan illeszkedik a 2007–2013-as területfejlesztési koncepció a 2007–2013-as Nemzeti Fejlesztési Tervbe. Ezekben hangsúlyos helyet kell kapniuk a megyei és regionális területfejlesztési elveknek. A fejlesztési terveket megalapozó tanulmányokat független szakembereknek kell elkészíteniük.
– Ideje függetleníteni terveinket a négyévenként változó politikai helyzettôl. Ugyanakkor fontos összehangolni a helyi területfejlesztési koncepciókat a regionális, valamint az országos tervekkel. – hangsúlyozta miniszter, majd hozzátette: "Véleményem szerint folytatni kell a hatáskörök decentralizációját, ideje, hogy azok döntsenek, akik belülrôl ismerik a problémákat. A helyi hatóságok jobban tudják, mire van szüksége a közösségnek. A regionális politika kulcskérdése, hogy a forrásokat a helyi sajátosságok alapján, a hatékonyságot szem elôtt tartva használjuk fel."
(MTI) – A Szülôföld Alap (SZA) idei, egymilliárd forintos keretösszegébôl elsôsorban falugondnoki hálózatra, a szórványiskolák támogatására, informatikai fejlesztésre, valamint a határon túli régiók közötti kapcsolatok erôsítésére pályázhatnak a magyar közösségek – közölte az SZA tanácsának elnöke szerdán Budapesten.
Kiss Elemér (képünkön) a Határon Túli Magyarok Hivatalában (HTMH) újságírók elôtt elmondta: a nemzeti szolidaritást fejezi ki az a döntés, melynek értelmében a pályázatok elbírálásánál lélekszámuknál nagyobb arányú támogatásban részesülhetnek a vajdasági és kárpátaljai régióban élô magyar közösségek.
Az SZA-ból elsôsorban azokat a projekteket kívánják támogatni, melyek a magyar közösségek jövôjét, gazdasági megerôsödését szolgálják – közölte az elnök, hozzátéve, hogy a kollégiumok, melyekbe bevonták a határon túli szervezetek képviselôit is, rövidesen kiírják a pályázatokat az említett prioritások figyelembe vételével.
"Haverok-buli-hanta-Fanta-típusú mûködés" nincs a Szülôföld Alap tevékenységében, "nincs asztal alatti pénzosztás", minden nyilvánosan történik – hangsúlyozta Kiss Elemér újságírói kérdésre. Az államtitkár közölte: az SZA keretébôl a romániai magyar közösségek 450 millió, a szlovákiaiak 150, a vajdaságiak 220, a kárpátaljaiak 120, a horvátországiak 30, a szlovéniaiak 20 és az ausztriaiak 10 millió forintot kapnak.
Komlós Attila, a HTMH elnöke arról beszélt, hogy egy, a felelôs partnerségre épülô újfajta kapcsolatrendszer van kialakulóban a Kárpát- medencében. Hozzátette: az erdélyi magyarság képviselôi megértôen viszonyultak a kiemelt kárpátaljai és vajdasági keretekhez. A falugondnoki programban való részvételre a szórványban, vagy elzárt közösségekben élôk pályázhatnak. A gyimesi modellben például a falugondnok feladata a gyerekek iskolába utaztatása, az idôsek gyógyszereinek kiváltása vagy a szociális gondozás – hangzott el.
Négy erdélyi magyar püspök és öt város polgármestere nyílt levélben kérte a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetôségét, hogy tegyen határozott lépéseket az önálló magyar karok létrehozásáért. A levelet kedden egy kolozsvári sajtótájékoztatón mutatták be, azt a Bolyai Kezdeményezô Bizottság (BKB) vezetôsége, Adorjáni Dezsô evangélikus, Pap Géza református és Szabó Árpád unitárius püspök írta alá. Ugyancsak kézjegyével látta el a levelet Albert Álmos sepsiszentgyörgyi, Ilyés Gyula szatmárnémeti, Pap József gyergyószentmiklósi, Szász Jenô székelyudvarhelyi és Török Sándor kézdivásárhelyi polgármester. Ôk mind tagjai a felsôoktatási intézmény bôvített szenátusának.
A levél szerzôi leszögezik: minden helyi, regionális, nemzeti vagy etnikai közösség életképességét az határozza meg, hogy milyen mértékben rendelkezhet saját élete és sorsa felett. Az aláírók meglepôdéssel tapasztalták, hogy az egyetemen megakadályozták az informatika tanszék létrehozását. A levél aláírói közlik: "az egyetem vezetôségének jelenlegi álláspontja ránk nézve súlyosan sértô, ezért arra szólítjuk fel az egyetem vezetôségét, hogy tegyen határozott lépéseket a kérelmezett három magyar kar megalakulása érdekében".
Kovács Lehel, a BKB alelnöke közölte, hogy Európa több országában lobbiztak a magyar karok és az önálló magyar egyetem ügyéért. Így többek között az Európai Parlament magyar törvényhozóinak a támogatását kérték, akik egyhangúlag arról biztosították ôket, hogy e tekintetben nemzeti konszenzus létezik minden párt között. A következô héten az Európai Bizottság biztosait és José Manuel Barrosot, az EB elnökét is megkeresik, akiktôl szintén a terv nemzetközi támogatását kérik.
A BKB alelnöke beszámolt arról a február eleji megbeszélésrôl, amelyen az egyetem magyar és román vezetôin kívül a dékánok is részt vettek. Itt megvitatták a 149 magyar oktató aláírásával beterjesztett, a magyar karok létrehozására vonatkozó tervezetet. Kovács szerint az egyetem vezetôi arrogánsan és paternalista módon viszonyultak a kérdéshez. Ezért a február 20-i szenátusi ülésen várhatóan elutasítják a magyar karok létrehozására vonatkozó kérést.
Romániában egyetlen magán- vagy közjogi személy sem volt képes bizonyítani, hogy jogos örököse lenne az eredeti Gozsdu-vagyonnak – szögezte le a Ziua címû napilapnak Cristian Diaconescu, a korábbi szociáldemokrata kormány volt igazságügy-minisztere.
A lap keddi számában megjelent interjújában a politikus hangoztatta: a román állam elkésett azzal, hogy érvényesítse esetleges jogának érvényesítését az eredeti Gozsdu-vagyonra vonatkozóan. Nemzetközi egyezmények és kétoldalú megállapodások sem tették lehetôvé, hogy egy magánjogi, polgárjogi alapítvány vagyonát a román állam magának követelje – mondta.
Másrészt – tette hozzá a nyilatkozó – Romániában egyetlen intézmény sem tudta jogilag hatályosan bizonyítani, hogy örököse lenne Gozsdu Manó hagyatékának. Diaconescu szerint ezért az volt az egyedüli helyes és elfogadható megoldás, hogy a két állam – kölcsönös jóakaratról téve tanúságot – közös alapítványt hozzon létre, amely Gozsdu nevét viseli.
E nyilatkozatával a politikus gyakorlatilag kihúzza a méregfogát annak a nacionalista felhangoktól sem mentes kampánynak, amely arra irányul, hogy megkérdôjelezze az elsô román-magyar kormányülésen tavaly októberben aláírt megállapodást a román-magyar közös Gozsdu közalapítvány létrehozásáról. E politikai és sajtóhadjáratnak az is a célja, hogy megakadályozza a megállapodás parlamenti ratifikálását.
A nacionalista húrokat pengetô bukaresti ellenzéki politikusok és a román ortodox egyház vezetése hadjáratot indított a közös kormányülésen született megállapodás parlamenti elgáncsolására. Ehhez csatlakozott a román sajtó és a média egy része is.
A Ziua az elmúlt napokban például A nagy rablás címen cikksorozatot közölt Gozsdu Manó XIX. századi sikeres román ügyvéd és politikus "mesés magyarországi vagyonának kifosztásáról", az 1870-ben létre hívott Gozsdu Alapítvány ma állítólag 3 milliárd eurót érô vagyonának "elkótyavetyélésérôl".
A cikksorozat "jogtalannak" és "alkotmányellenesnek" minôsítette a mai román hatóságok hivatalos álláspontját. Nacionalista ellenzéki politikusok és ortodox egyházi körök érveit felkarolva úgy állította be a dolgokat, mintha a tavalyi közös kormányülésen aláírt megállapodással létrejövô közalapítvány valójában
"kiforgatná" vagyonából a néhai Gozsdu- alapítványt, illetôleg az annak "jogutódjaként" 1996-ban Nagyszeben székhellyel a román ortodox egyház fôméltóságainak közremûködésével megszületett Gozsdu- alapítványt.
A lap szerint mind a 2000 és 2004 között hatalmon volt, Adrian Nastase által irányított kabinet, mind pedig Calin Popescu Tariceanu mai kormánya "besétált a magyar hatóságok csapdájába" és "elárulta Gozsdu végrendeletét".
A bukaresti képviselôház jogi bizottsága a tervezet megvitatását a múlt héten elnapolta, s e hétre a bizottság elé kérette Mihai Razvan Ungureanu külügyminisztert, akitôl magyarázatokat vár. A román ortodox egyház szinódusa pedig úgy döntött, hogy elöljáróinak szorgalmazniuk kell Gozsdu végrendeletének tiszteletben tartását, aki – mint emlékeztetnek – vagyonát a magyarországi és erdélyi ortodoxokra hagyta.
Emanuil Gojdu (Gozsdu Manó) a XIX. század második felében sikeres ügyvédként dolgozott Budapesten, és alapítványt hozott létre "a tanulni vágyó ortodox román fiatalok" támogatására. Halála után a román ortodox egyház kezelte hagyatékát, amely a magyarországi és az erdélyi románság ortodox vallásának és kultúrájának támogatását szolgálta.
A több budapesti belvárosi ingatlant is magában foglaló Gozsdu-vagyon jövedelmébôl a trianoni békeszerzôdés megkötéséig (1920) ötezer szegény sorsú diák kapott ösztöndíjat. Az alapítvány vagyonát 1952- ben a magyar állam kisajátította. A román fél annak ellenére is magáénak követelte, hogy a két ország 1953-ban egyezményt írt alá, melynek értelmében kölcsönösen lemondanak mindennemû vagyoni követelésrôl egymással szemben. A Gozsdu-vagyon sorsa ezért sokáig vita tárgyát képezte a két ország között. Ezt a vitát sikerült az októberi megállapodás révén rendezni.
Nagysikerû musical bemutatójával várja holnap kedves közönségét a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. A Hallottátok, mi esett meg útban a fórum felé?! címû elôadás Titus Maccius Plautus mûvei alapján készült. Szövegkönyvét Burt Shevelove és Larry Gelbart írta, a zenei anyagot és a dalszövegeket Stephen Sondheim jegyzi. Magyarra fordította: Nagy István.
A szereposztás tagjai: Kárp György, Makra Lajos Szentgyörgyi díjas, Balázs Éva, Bokor Barna, Nagy István, László Csaba, Nagy Dorottya, Nagy József, Kilyén László, Tollas Gábor és Meszesi Oszkár színmûvészek, valamint a Színmûvészeti Egyetem Szentgyörgyi István Tagozatának hallgatói. Díszlet: Sica Rusescu, jelmez: Maria Miu, koreográfia: Bokor Maria, színpadi mozgás: Szôke István, zenei vezetô: Hencz József, rendezôasszisztens: Harsányi Zsolt. Az elôadás rendezôje: Bokor Péter. A zenei felvétel a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia közremûködésével valósult meg.
Az ôsbemutató 1963. május 8-án volt, melyet egy 964 elôadásból álló sorozat követett. A többszörös Tony-díjas elôadást (legjobb musical, legjobb elôadás, legjobb librettó, legjobb rendezô, legjobb színész) a valaha megírt legvidámabb musicalnek tartják. Tízévenként visszhangos sikerrel újítják fel a Broadway-n, s frissességébôl, könnyedségébôl mit sem veszített.
Bokor Péter, a jelenleg Kanadában élô romániai származású rendezô vélekedése szerint "A kiváló drámai szerkezetnek, valamint az igen eredeti dallamokból felépülô zenei vonalnak köszönhetô a darab folyamatos sikere. Négy évtizede megszakítás nélkül jelen van a Broadway mûsorán, és azóta változatlan népszerûségnek örvend, mi több: hasonló sikerrel filmre is vitték."
A bemutató elôadás 2006. február 17-én, pénteken este 7 órakor lesz a nagyteremben. A Kemény János bemutatóbérlet érvényes.
Következô elôadások: február 19., vasárnap este 7 óra – Kovács György- bérlet, február 22., szerda este 7 óra – Delly Ferenc- bérlet, február 24., péntek este 7 óra – Csorba András-bérlet.
A székelyudvarhelyi Haáz Rezsô Múzeum két munkatársa olyan témának a kutatásába kezdett, amellyel mások nem foglalkoztak mostanság. Nyikó menti díszített tetôcserepek – Építészeti sajátosságok a Fehér- Nyikó völgyében címmel megjelent kiadványuk beszámolónak tekinthetô Demeter István restaurátor és Miklós Zoltán néprajzos következtetéseirôl.
Maguk a szerzôk is szokatlannak találták a témát, ugyanis a szakirodalom sem foglalkozott tüzetesen a tetôcserepek díszítésének okával, módjával, így hát azt is ki kellett deríteniük, egyáltalán miért is karcoltak díszeket a még nyers agyagba.
Az általuk vizsgált anyag a székelykeresztúri Molnár István Múzeum gyûjteményébôl való: összesen 38 cserép, többségében Csehétfalváról és a mellette fekvô Tarcsafalváról. Ezeknek a mintáját láthatjuk a könyvecske utolsó oldalain.
A cserepekhez kapcsolódóan szó esik a Keresztúr fiúszékhez tartozó Nyikó mente gazdaságáról, illetve a népi építészetrôl, és ezen belül a tetôfedésrôl. Lévén, hogy manapság kevés helyen látni vályogvetôt, annál is érdekesebb a könyvbeli leírás. És nyilván külön (bár nem nagy terjedelemben) olvashatunk az agyagba karcolt, belenyomott mintákról.
A kiadvány a Múzeumi füzetek sorozat huszonötödik darabja. Említésre érdemes, hogy korábban Orbán Balázs kiadatlan fényképeit vagy a Szovátáról összeállított monográfiát is megjelentették a többségében történeti tárgyú sorozatban.
A Marosvásárhelyi Regionális Rádióstúdió ma este 8 órai kezdettel a Vitralii II. rendezvény keretében kitüntetéseket adományoz azoknak, akik tavaly jelentôs kulturális tevékenységet fejtettek ki. Ebbôl az alkalomból a Rádióstúdió kiállítótermében nyitják meg Marcel Naste képzômûvész Prapuri címû kiállítását. Az eseményt zenei elôadások színesítik. A mûsort Valentin Marica író, a Marosvásárhelyi Regionális Rádióstúdió szerkesztôje vezeti.
Az erdôszentgyörgyi középiskola március 25- én, szombaton 10 órai kezdettel ünnepli fennállásának fél évszázados évfordulóját. Az egynapos rendezvényre az alma mater visszavárja hajdani diákjait és tanárait. A részvételi szándékot az iskola titkárságán lehet bejelenteni, munkanapokon délután 3 óráig Barabás Irén vagy Socotar Emese titkárnôknél, illetve a következô telefonokon: 0040-265-578-306 vagy 0724-207-618. Fax: 0265-580-149, 0747-035- 934. E-mail: gssp.@personal.ro vagy: magyarosi11@yahoo. com. Más napokon Kovrig Magdolna tanárnônél a 0040-265-578-720-as vagy a 0746-671-318-as telefonszámokon kérik a jelentkezést. Postacímek: Grup Scolar, 54535 Sângeorgiu de Padure, Str. Unirii 2., jud. Mures; Kovrig Magdolna, 547535 Sângeorgiu de Padure, Str. Teilor 7., jud. Mures.
Az ünnepség megszervezésének költségeihez a következô bankszámlákon lehet hozzájárulni: euróban – COD IBAN: RO 84-BRDE 270-SV 17400512700. BRD-GSG AGENTIA TUDOR VLADIMIRESCU, TÂRGU-MURES, BULEVARDUL 1 DECEMBRIE, NR. 221. COD SWIFT-BRD-EROBU; lejben: CIATLOS MARIA- MAGDOLNA-CEC TÂRGU-MURES. COD IBAN: CECE MS-0102RON0027519. (Lapunkat a szervezôbizottság nevében tájékoztatta Magyarosi Erzsébet igazgató.)
Supincsák tanár úr elképesztôen alacsonyra nôtt, nála kisebb csak egy Toldi Miklós nevû egyén volt, akivel össze is mérte alakját a megyei gyûlésen. A módszertani kör ürügyén becsôdített pedagógusokat átvezényelték a pártkabinetbe, ahol a megyei elsôtitkár tartott "expozét", "kétnyelvû" hadovájából csak minden negyedik-ötödik szót lehetett kihámozni, minek következtében kialudhatták magukat, a végén névsorolvasás, harsogva röhögött a terem, mikor ez a Toldi felállt a maga százvajmicske centijével, és valami eszméletlen fejhangon elüvöltötte: Prezent!…
Van isten, hogy nem Supincsák a legpindurkább a vidéken.
Amilyen törpi, olyan paprika volt. Rettegték a diákok. Tízest csak saját magának adott, viszont sosem buktatott. Ezért némileg becsülték. Csakhogy a tanár úr mérhetetlenül hiú volt, irodalmi babérokra pályázott, az akkori lapok sorra elutasították, hát kínjában a diákokat emelte közönséggé, lecke helyett jobbára saját alkotásait olvasta fel az órán, és azoknak írt jó osztályzatot, akik körülhízelegték, dicsérték förmedvényeit. Mert rettenetes szövegeket gyártott, ilyeneket hallhattak, mint: "Akasszuk szegre a poharat!, deklarálta a párttitkár elvtárs." "Én egyetértek az utánam szólóval!, mondotta kedvesen Csürke Mári." Stb. Készülni kellett volna a vizsgákra, de a tanár úr saját irodalmával szórakoztatta az osztályt.
(Ja, hogy miért Supincsák a neve. Kezdô tanárként a végzôsökkel íratott fogalmazást: "Mit üzenek ittmaradó diáktársaimnak?" Egy fajankó csak ennyit írt: "Aztat, hogy supincsák a tanárokat." A tanár úr attól kezdve minden órán gúnnyal idézte ezt a kifejezést, elrettentô példájaként a nyelvi nyomorúságnak. De a lövés nem sikerült, a golyó gellert kapott, a név ráragadt, ô lett Supincsák tanár úr.)
Egyik évjárat aztán szörnyû bosszút állt a sok felolvasás miatt. Meghívták Supincsákot elôadni. Azt hitte, rosszul hall. Hogyan? E-lô-ad-ni? De hisz' ez nagyszerû! Ezek a srácok mégsem annyira ragyabunkók, de nem ám! Naná, hogy elfogadta a meghívást, vaskos kéziratcsomóval jelent meg a kisvendéglôben, melyet az egyik diák szülei béreltek. A különszobába tessékelték, frissítôvel kínálták, és azonmód kezdôdött a fellépés.
Ekkora figyelmet sosem tapasztalt a tanórákon. Diákjai – lehettek tucatnyian – úgy csüggtek szavain, mintha ezen múlna a lelkük üdvössége. Olvasott hát Supincsák tanár úr, fogytak az oldalak, a hallgatóság idônként lelkesen tapsolt, boldogság öntötte el, ragyogott az arca, rutinszerûen nyúlt a pohárért, észre sem vette, hogy már nem sima üdítôt kortyol, hanem valami más ízû nedût, és amint a kézirat fogyogatott s az idô tellegetett, egyre gyakrabban tapsoltak az ifjak, ô pedig kezdett szépen megzsibbadni.
De pihenésrôl szó sem lehetett. – Tanár úr! Mi azért jöttünk ide, hogy az egész mûvet meghallgassuk, hogy gyönyörködjünk benne! – biztatták, amikor fáradtan abba akarta hagyni, azzal, hogy "Ezt már úgysem élveznétek"…- Hát már hogyne élveznôk! Kiélvezzük, bizony, a legutolsó mondatig…
És Supincsák tanár úr olvasott, egyre olvasott, és ivott, de ittak a legények is, mind sûrûbben kotyogtak közbe, tettek ilyen-olyan megjegyzéseket, szemtelenkedve, pofátlankodva, úgyhogy a tanár felcsattant, "Csend legyen, az istókját, mert valakit megsuppintok!", no, erre kitört a balhé, csakhogy éppenséggel Supincsák tanár úr lett megsuppantva, és azzal nem is ért véget a pörformansz – kényszerítették, hogy tovább olvasson, olvasson, olvasson, csak olvasson tovább, mintha mi sem történt volna.
Jócskán megvirradt már, mire maguk is ellágyultak. Nagy nehezen talpra állították az elázott irodalmárt, friss hóval mosták öregedô, ráncos arcát, tokjába tették vastag lencséjû szemüvegét, kocsit hívtak, és hazavitették.
Azóta egyetlen irodalmi mondatot le nem írt Supincsák tanár úr. A tankönyvben lévô szemelvényeket sem olvasta fel, hanem a jó tanulókra bízta.
Ismertem ôt, de ezen a történeten kívül, melyet természetesen a "diákbanda" egyik tagjától hallottam, semmi mást nem tudok róla.
A Fulmináns Fôszerkesztô egész oldalas cikket szentelt nekünk a megye legelvetemültebb hangján. Olvasása nem könnyû, ugyanis a szerzô, Fulmináns Fôszerkesztô, perbeli ellenfelem, folyton kiesik a magára erôltetett szerepbôl – a humanizmus és az igazság bajnoka – és visszarongyolódik eredeti szerepébe, a villámok cikáztatásába, az igazságosztó nagy cézár, a hont védelmezô igazhitûség atlétája alakításba. Alaptermészete – mint erre újságjának hasábjai naponta emlékeztetnek – a folytonos aggódás, hogy a hont késes martalócok, piros-fehér-zöld trikós békaemberek, partizánok fogják orvul megtámadni, el fogják orozni a trikolórral fellobogóztatott kolbászból font kerítést, kiisszák a haza vizeit és mérget eresztenek bele, az iskolákban magyarul fognak tanulni, magyar vezetés alatt, hogy a tárgyalótermekben és vasútállomásokon, a postahivatalokban és a telefonkezelôk, a rendôrök, csendôrízôk, foglárok és tengeralattjáró kapitányok, akik a szerkesztôség épületét ôrzik a Poklos-patak alatt és mentén, magyarul is fognak beszélni, és kérni/követelni fogják, hogy Csíkszentbéla autonóm legyen, sôt toleráns.
A fulmináns fôszerkesztô becsületében érzi magát sértve, ráadásul egyik csatlós lapjának még azt is bediktálta, hogy kérte e sorok írójának börtönbe csukását, majd – úgy gondolom – láncok között vezetnek elô, miközben lábamon mázsás bilincseket és golyót vonszolok, hogy megkövessem ôuraságát a helyi tanács színe és visszája elôtt.
Fulminans Ilderim pasa még azt is megmondja nekünk, milyen a jó magyar: az a csicsás hungarus, aki nem beszél magyarul csak otthon, a paplan alatt magánkívül, aki nem igyekszik ápolni magyarságát, csak folyton gazsulál a fulmináns ultráknak, lábaihoz törleszkedik, hogy hivatalt, kenyeret adjon neki a jóságos nagyúr, a kegyosztó többségi kisisten. A jó magyar az, aki nem akar bejutni a parlamentbe és az önkormányzatokba, akirôl nem lehet észrevenni, hogy más (tudatú), aki nem lép fel önálló programokkal, és nem javasol kisebbségvédô jogszabályokat. Aki meg van elégedve kis vackával, ahol a jó gazdi egyszerre ad enni néki magyarvizsláival együtt. A jó magyar az, aki nem kér autonómiát, nem kér szabadság- és állampolgári jogokat, aki csak gyûlöletkeltô lapokban ír, önmagát és népét renegálva; a jó magyar az, aki hagyja magát becsapni, rászedni, korrumpálni, megcsonkítani szellemi és jogi értelemben. A jó magyar az, aki virágesôvel fogadja eltipróit és hallgat, nem mond véleményt. Nem tömörül pártba, mindenesetre nem olyanba, ahol más nyelven, másként folyik az ügymenet, mint Fulminánsfalván.
Holott abban a körben, ahol a Fulmináns Fôszerkesztô és elvbarátai mozognak, fortyognak, forrnak és forralnak, a Román Kommunista Párt egykori derék bajnokainak körében a magyarok rekcumozása és nem szeretése alapprogram, erre találták ki ôket a szocializmus vége felé, hogy átmentsék a régi rothadó hagyományokat. És nevezhetik magikat ezentúl konzervatív pártnak, vagy akármilyen más szalicilt is használhatnak, egy dolog látszik biztatónak, hogy az európai politika ellenükre játszik.
Ami pedig Ôfulminanciáját illeti, ha Krisztus még egyszer e földre lép, bizonyos, hogy nem eme fôszerk. lôn az a lázár, kit elsônek támaszt föl. Ebben bízzunk. Ebben bízom.
Felújították Brüsszel szimbólumát, az Atomiumot: a város északi részén található, kilenc gömbbôl álló építményt majdnem két évig tartó rekonstrukció után hivatalosan kedd este, Bálint napján adták át újra, a közönség pedig majd szombattól látogathatja.
Az Atomium ugyanolyan büszkesége a belgáknak, mint az Eiffel-torony a franciáknak, vagy a Szabadság-szobor az amerikaiaknak. Eredetileg az 1958-as brüsszeli világkiállításra épült, s akkoriban azt tervezték, hogy hat hónap múlva lebontják. Ehhez képest még ma, majdnem 50 évvel késôbb is áll, igaz, az elmúlt egy-két évtizedben egyre rosszabb állapotban fogadta a látogatókat. Mivel a gömbök beáztak, s biztonsági okokból a látogatók számát is korlátozni kellett, az illetékesek végül a teljes felújítás mellett döntöttek: a kilenc gömb alumíniumburkolatát acélra cserélték le, a szigetelést is megoldották, s korszerûsítették a belsô berendezéseket. Viszont a munkák miatt az Atomium – amely a vas atomszerkezetét mintázza, 165 milliárdszoros nagyításban – másfél évre kénytelen volt bezárni kapuit.
Az új kialakítás szerint a látogatók – mozgó járdákkal és liftekkel – öt gömbbe juthatnak majd be. Ezekben kiállításokat szerveznek, miközben a legfelsô gömbbôl, 100 méter magasból csodálatos kilátás nyílik Brüsszelre, s ugyanitt egy éttermet is létrehoztak. Esténként pedig az építmény valóságos fényárral fogadja majd az érdeklôdôket: mindegyik gömbön 1500-2000 apró fénypont villódzik, hasonlóan a párizsi Eiffel-torony díszkivilágításához.
A felújítás 27,5 millió euróba került (ebbôl majdnem 20 milliót az állam állt), s a szerkezetbe 130 tonna rozsdamentes acélt építettek be. A régi alumínium fedôlapokat pedig elárverezték: rengeteg belga vett belôlük, hogy azután elmondhassa, otthonában ôrzi a régi Atomium egy-egy darabját.
Az élet nem vulkanikus medencékben és nem is tenger alatti hidrotermikus forrásoknál alakult ki, ahogyan Darwin feltételezte – vélte egy vezetô amerikai tudós.
David Dreamer, a kaliforniai Santa Cruz egyetemének professzora a Royal Societynál – a brit tudományos akadémián – az élet eredetérôl rendezett kétnapos konferencián, kedden Londonban elmondta: a gyakorlatban tesztelték Darwin elméletét, és arra jutottak, hogy az agyagos, savas vizek nem biztosítják a megfelelô feltételeket azoknak a kémiai anyagoknak, amelyekbôl az élet kialakulása során "úttörô" organizmusok válhatnának. A kísérletek tehát azt mutatják, hogy a vulkáni medencékben nincsenek az élet kialakulásához megfelelô körülmények.
A Darvin által 140 éve felállított elméletével kapcsolatos vizsgálatokat az Oroszországi Kamcsatka-félsziget vulkanikus területein és a kaliforniai Mount Lassen vulkánnál folytatták.
Deamer, a kémia nyugalmazott professzor elmondta, hogy az élet építôkövei, az aminosavak és a DNS- molekulák, illetve a szintén nélkülözhetetlen foszfátok a vulkanikus medencék agyagrészecskéihez tapadnak. Ez ugyan megerôsíti azt a felvetést, hogy az agyag az élet kialakulásával kapcsolatos kémiai reakciókat indít el, ám a szerves összetevôk túl szorosan rögzültek az agyagrészecskékhez, és ez meggátolt minden további kémiai reakciót.
"Továbbra is elképzelhetô, hogy az élet egy kis meleg tócsában alakult ki, de az már bizonyos, hogy nem vulkanikus környezetben és nem is a tenger alatti hidrotermikus forrásoknál jött létre – tette hozzá Deamer, aki úgy véli, hogy az elmélete segíthet leszûkíteni az élet kialakulásának magyarázatát keresô teóriák körét.
A konferencián részt vevô több mint 200 vezetô tudós számos elméletet megvizsgál a konferencián.
Max Bernstein az amerikai Seti Intézet tudósa szerint meteoritok és aszteroidák látták el a Földet az élet kialakulásához szükséges nyersanyagokkal a, brit Open University professzora, Monica Grady a marsi élet lehetôségérôl és jelentôségérôl tartott elôadást.
"Lenyûgözô tudományos feladat megérteni, hogyan alakult ki az élet a Földön egymilliárd évvel ezelôtt. A válasz fontos kiindulópont lehet ahhoz, hogy feltételezzük: az univerzum más pontjain is lehet élet" – mondta el a kétnapos konferenciát szervezô Ian Smith, a Cambridge-i Egyetem professzora.
Óvszerruha pompázik a rigai orvostörténeti múzeumban a Szerelem, szex, abortusz címû kiállítás díszeként. A rendhagyó viselet elkészítésére több mint négyszáz különféle színû, méretû és illatú óvszert használtak fel – olvasható a Lenta címû orosz hírportálon. Ami magát a kiállítást illeti, a szervezôk a szerelemnek a társadalomban betöltött szerepére szeretnének rávilágítani. Be kívánják mutatni, hogy miként vezethet egy boldog szerelem a tudatlanság és a felelôtlenség okán betegséghez, vagy abortuszhoz.
Téves temetésért fenyeget per egy temetkezési vállalkozót Szerbiában. Pedig az illetô mindent nagyon gondosan megszervezett, még az Amerikába szakadt rokonokat is hazabolondította, mondván, elhunyt a kórházban családjuk feje, a 84 esztendôs Bogoljub Topalovic bácsi. A végsô pillanatban azután, a koporsó sírba engedése közben, a halott telefonált a lányának, méltatlankodva, hogy már napok óta nem látogatja senki a kórházban. A vizsgálat kiderítette, hogy a kórházban egy nôvér volt a tévedésben a ludas: amikor elhunyt egy másik beteg, siettében eltévesztette a nevet, annyira rohant a temetkezési vállalkozót értesíteni, hogy ô kapja meg tôle a szokásos jutalékot.
A kutyáknak is megvan a saját tájszólásuk, illetve tájugatásuk, csakúgy mint gazdáiknak – állítják brit kutatók.
A cumbriai ebviselkedést kutató központ arra kért kutyatulajdonosokat, hogy telefonáljanak, és beszéljenek az intézet üzenetrögzítôjére, majd pedig kutyáikat is ugattassák, morogtassák rá a készülékre. A hangelemzésekbôl aztán arra jutottak, hogy bizony az ebek akcentussal ugatnak, és minél erôteljesebb gazdáik tájszólása, annál felismerhetôbb kutyáik tájvakkantása – adta hírül a Mirror címû brit lap.
Harmincöt éve, 1971. február 15-én kezdôdött Nagy-Britanniában, Írországban és kilenc angol gyarmaton a tízes pénzrendszer bevezetése.
A mértékegységek korábbi reformjába a britek nem kapcsolódtak be, mert azt a francia forradalom során kezdeményezték, majd Napóleon terjesztette el Európában. Még a 20. század közepén is mérföldben, gallonban, fontban számoltak, ami az egyszerûbb mennyiségeknél még könnyen átváltható metrikusra, de mondjuk a nyomás egysége, a font/négyzethüvelyk már elég nehezen.
A pénzrendszer is hosszú ideig a "splendid isolation", a ragyogó elszigetelôdés példája volt. A fô egység, a font sterling (röviden font) volt, ez húsz shillingre, a shilling 12 pennyre, a penny 4 farthingra oszlott. A font a 8. század második felében vert sterling nevû ezüstpénzbôl ered: egy font (0,454 kg) ezüstbôl 240 érme készült, ezután a nagyobb összegeket pound of sterlingben (fontnyi sterling), azaz az ezüstérmék súlyában számolták, majd rövidebben pound (font) sterlinget mondtak. A normann hódítás után egy font 20 shillinget, vagy 240 pennyt ért. A pennyt (pfenniget) 1266-tól így határozták meg: 32 búzaszem súlya a kalász közepébôl. 1280-ban ez 24 búzaszemre módosult, ami 0,0648 g-ot jelent. A középkorban a font sterlinget a dán jog alapján márka sterlingekre is felosztották, egy márka 13 shillinget és 4 pennyt, azaz 2/3 fontot ért.
A középkori latin források a fontra, shillingre és a pennyre a libra, solidus és denarius szavakat használták, ezek nyomán maradtak fenn a L, s és d jelek. Elôkelôbb helyeken az árakat nem fontban, hanem guineában számolták, amely 21 shillinget ért. A guinea valaha aranypénz volt és 1820-tól hivatalosan nem létezett, csak elôkelôsködésbôl használták. A fontsterling Anglia 19. századi vezetô világgazdasági szerepe miatt a legfontosabb nemzetközi valuta volt, a világkereskedelem kétharmadát e pénznemben finanszírozták, és a valutatartalékok zömét is ebben tartották.
Ezzel a számrendszerrel azonban csak igen nehezen lehetett számolni, s a külföldi vevô aligha volt képes ellenôrizni a számlát, amelyet eléje raktak. A helyzet az angolokat is egyre jobban zavarta, ezért többször is elhatározták, hogy áttérnek a decimális rendszerre. A kétshillingest például, mint a font tizedét, tehát a tízes rendszer elsô elemét, még 1849-ben vezették be. Az átállás végül 1971. február 15-én kezdôdött, az Európához közeledés "fontos" lépéseként.
Az új angol font ma 100 pennyre oszlik, 50, 10, 5, 2, 1 és fél pennys érme létezik. Az 1 fontos is fémpénz, az 5, 10 és 20 fontos papiros. Az átállás során egy ideig mindkét fajta váltópénz érvényben volt – ez is nagy zûrzavart okozott. Az új pénzrendszert Nagy- Britannián kívül az Ír Köztársaságban és kilenc gyarmaton is bevezették, csak Málta nem vette át akkor, ott 1972-ben váltottak át decimális rendszerre.
A brit átállás költségeit 130 millió fontra becsülték, új postai díjszabást vezettek be, s ahogy ilyenkor lenni szokott, a posta, a kereskedelem és a közlekedés a felfelé kerekítések révén emelte az árakat. Bár az átmeneti idôszakot másfél évre tervezték, a reform csak 1993-ban fejezôdött be, amikor a régi tízpennyseket kivonták a forgalomból. A hivatalos adatok szerint ekkor még 30 millió font értékû régi pénz volt forgalomban, ezt az emberek perselyekben ôrizték, vagy turisták szuvenírként vitték haza.
A mértékegységek cseréje 1995. október 1- jén, a Metrikus Napon kezdôdött, a fontot és az unciát fokozatosan a kilogramm és a dekagramm, a gallont és a pintet a liter váltotta fel, ezeket elôször csak a csomagolt árucikkeknél vezettek be. A régi mértékegységeket egyes termékek esetében 2000. január 1-jéig az újakkal párhuzamosan használhatták. 2002-ben egy bíróság elmarasztalt öt kereskedôt, akik továbbra is fontban mérték áruikat, és a méterrendszer mártírjainak nevezték magukat. A hosszúságokat továbbra is mérfölddel, yarddal, lábbal és hüvelykkel mérik.
Miután a britek végleg áttértek a metrikus rendszerre, ezt a világon már csak az Egyesült Államok, Libéria és Mianmar nem alkalmazza.
Már az elôszobában vagy. Nem akarsz menni, még maradnál... – csendülnek fel a bevezetô, de egyben búcsúztató szavak a Bolyai Farkas Elméleti Líceum és a Református Kollégium közös szalagavató ünnepségén szerdán a Kultúrpalota zsúfolásig telt nagytermében.
A bôrönd is már készen áll, persze nem tudni mit rejt: mosolyt vagy könnyeket, szép, felejthetetlen emlékeket, a négy líceumi év tapasztalatait. Aztán elsötétül a terem, és a vásznon ismerôs arcok, épületrészek tûnnek fel: pillanatképek az iskoláról, tanárokról és diáktársakról.
A felnôtté válás magasztos ünnepén Bálint István, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum igazgatója, Lokodi Edit Emôke tanácselnök, Székely Emese, a Református Kollégium igazgatója, Enyedi Csaba lelkésztanár látják el hasznos jó tanácsokkal a két tanintézmény háromszázöt végzôs diákját.
– Mit jelent felnôttnek lenni? – teszi fel a kérdést több felszólaló is. Bálint István a hit, mely erôssé tesz, a tudás, mely megélhetést biztosít és a szeretet fontosságát hangsúlyozta beszédében, majd arra emlékeztette a hallgatóságot, hogy négy hónap múlva újból ünnepelhetünk a ballagáson. A 2006-os évfolyam 15 év után az elsô végzôs magyar évfolyam. – Meghódítani, megváltani, jobbá varázsolni a világot – emlékezik vissza Lokodi Edit az egykori diákálmokra. Aztán bebizonyosodott, ha a világ megváltása lehetetlen is, változtatni lehet rajta: a szeretetbe mindig belekapaszkodhatunk, de segítséget nyújthat az állandó továbbtanulás is. Székely Emese az ambíciós, kitartó, de süket béka Egy életre szóló lecke címû történetbeli példájával élt.
A végzôsöket a hagyományokhoz híven nem csak a felnôttek búcsúztatták, hanem kisebb diáktársaik is, a tizenegyedikesek, majd Cocu Krisztina és Fehér Attila tizenkettedik osztályos tanulók köszönték meg odaadásukat, segítôkészségüket tanáraiknak, szüleiknek. A Selyem Ildikó koreografálta bécsi keringô tizenhat jövô tanévi végzôs elôadásában nagy sikernek örvendett. A szalagavató legünnepélyesebb momentumába tizenegy osztály diákjának (kilenc a Bolyaiból és kettô a Református Kollégiumból) – osztályfônökének tûzték fel a nagykorúsítást jelképezô kék selyemszalagocskát.
A Castellum Alapítvány 2001 óta minden vakációban szabadidôs programot szervez a gyerekek számára. Az idei félévzáró vakációban Szülôföldem- örökségem téma köré hívta a gyerekeket, amely az egész hétre kiterjedt. A tartalmas idôtöltés azért is üdvös, mert az iskolai kirándulások, fôként anyagi természetû gondok miatt, egyre ritkulnak. De lássuk, mivel is töltötték a gyerekek az egyhetes szünidôt.
– A Castellum Alapítvány az erdélyi történelmi családokat tömöríti, azokat a családokat, amelyeket 1945 után vagyonukból kifosztottak, politikai üldöztetésnek, hátrányos megkülönböztetésnek voltak kitéve. Az alapítvány tagjai közül egypáran, köztük Bónis Johannával, a Maros Megyei Múzeum igazgatójával, öt évvel ezelôtt arra gondoltunk, bemutatjuk gyerekeinknek szûkebb pátriájukat, megismertetjük velük a város történetét, ennek építészeti és mûvészeti örökségét. Akkor a rendezvényünk a Vásárhelyi séták nevet viselte. Mivel ez a próbálkozásunk nagy sikert aratott, úgy gondoltuk, hogy kilépünk a városból és elvisszük a gyerekeket más régiókba is. A nyáron például a Beszterce megyei Cegôtelkén, a cserhalmi ütközet színhelyén jártunk. Most a Nyárád mentére, a Küküllô mentére, a Sóvidékre is eljutottunk. A gyerekek elsô nap a marosvásárhelyi várat látogatták meg, megtekintették a Kapubástyában nyílt helytörténeti kiállítást, a vártemplomot, ahol Ötvös József lelkész-esperes fogadta ôket. Tudomást szereztek arról, hogy 1557-tôl itt mûködött az elsô marosvásárhelyi iskola, amelybôl a református kollégium nôtte ki magát – mondta Ugron Gyöngyi, a szervezôk egyike.
Második nap a gyerekek a Nyárád mentén kirándultak, itt a kirándulás jelentés mozzanata Bocskai István fejedelem szobrának megkoszorúzása volt. A nemrég várossá avatott Nyárád- szeredában a gyerekek rácsodálkoztak arra, hogy ez a viszonylag kis település számos országgyûlés színhelye volt, s az 1605. évi alkalmával épp februárban Bocskait itt iktatták a fejedelmi székbe. S ha már vidéken voltak, a gyerekek egy állatfarmra is ellátogattak.
A harmadik napon ismét Marosvásárhely volt a célpont, ez alkalommal a Kultúrpalota épületével ismerkedtek a gyerekek, s bizony, ez sem bizonyult fölösleges látogatásnak, hiszen a Bernády György által építtetett palotát, a történelmi múzeumot, a képtár állandó kiállításait sokan elôször látták.
Különleges nap volt a sóvidéki kirándulás, amikor a csapat nem csak az útvonalon található nevezetességekrôl: a Rhédei család kastélyát, a makfalvi Wesselényi Miklós "tanodáját" ismerhették meg, hanem a legmodernebb turisztikai létesítményt, a Danubius Szállót és a kezelôbázist is. A befagyott Medve-tó körül is jólesett a séta, arról nem is beszélve, hogy a sí- és szánkópálya kínálta lehetôségek sem hagyták hidegen a gyerekeket, ki-ki kedvére csúszkálhatott, sízhetett és hógolyózhatott.
Mindez a magyarországi Mobilitás segítségével jöhetett létre, amely anyagilag támogatta a rendezvényt. Hogy lesz-e folytatás? A szervezôk és támogatók hozzáállásától függ.
(Folytatás február 9-i lapszámunkból)
Az 1-es bekezdés elôírásai nem alkalmazandók a független tevékenységet kifejtô farmerek esetében, akik:
a. – tagállami polgárok vagy tagállamban lakó hontalanok, akik Romániában letelepedtek;
b. – Romániai lakhelyû hontalanok. A tagállami polgárok vagy tagállamban lakó hontalanok a független tevékenységet kifejtô farmer minôségüket a tagállam vagy a származási ország illetékes hatósága által kibocsátott, kiadott dokumentumokkal tanúsítják. A romániai lakhelyû hontalanok e minôségüket a Mezôgazdasági, Erdészeti és Vidékfejlesztési Minisztérium által ilyen értelemben kibocsátott igazolással tanúsítják. A farmerek esetében a mezôgazdasági földterületek, erdôk, és erdôterületek feletti tulajdonjogot a román állampolgárok tekintetében alkalmazottakkal azonos feltételek között szerezhetik meg, Románia európai uniós csatlakozását követôen, ha ezek a farmerek tagállami polgárok vagy tagállamban lakó hontalanok, akik Romániában letelepednek vagy romániai lakhelyû hontalanok. Ezek a személyek az átmeneti idôszak folyamán nem változtathatják meg a mezôgazdasági földterületek, erdôk és erdôterületek rendeltetését.
Harmadik államhoz tartozó állampolgár, hontalan vagy jogi személy földterületek feletti tulajdonjogot a nemzetközi szerzôdésekkel szabályozott feltételek között kölcsönösségi alapon szerezhet.
Harmadik államhoz tartozó állampolgár, hontalan vagy jogi személy nem szerezhet földterületek feletti tulajdonjogot a tagállam állampolgára vagy a tagállam törvénye szerint létesített jogi személy tekintetében alkalmazható feltételeknél kedvezôbb feltételek között. A közvetlen befektetésekrôl szóló, a Monitorul Oficial al României I. részének 1997. december 30-i 386. számában közzétett, módosításokkal és kiegészítésekkel az 1998. évi 241-es számú törvénnyel jóváhagyott, utólagosan módosított 1997. évi 92-es számú sürgôsségi kormányrendelet 6. cikkelye módosul és szövege a következô lesz:
6. cikkely – Egy gazdasági társaság rezidens vagy nem rezidens jogi személy bármely dologi jogot megszerezhet ingatlan javak felett, amennyiben szükséges tevékenységek lebonyolításához a társasági tárgya szerint, tiszteletben tartva a földterületek feletti magántulajdonjognak idegenek és hontalanok, valamint idegen jogi személyek általi megszerzésére vonatkozó törvényi elôírásokat.
8. cikkely – E törvény hatályba lépésekor hatályát veszti:
a. – a megyei vagy a helyi tanácsok által adminisztrált állami tulajdont képezô, valamint a helyi érdekû önállóan gazdálkodó egységek vagyonába tartozó kereskedelmi helyiségek és szolgáltatási helyiségek eladásáról szóló a Monitorul Oficial al României I. részének 2002. november 5-i 803. számában közzétett utólagosan módosított és kiegészített 2002. évi 550-as számú törvény 13. cikkelyének 4. bekezdése.
b. bármely ellentétes rendelkezés.
Mellau György
Európában egyre szûkebb a hely a dohányosoknak: egyre több országban korlátozzák szigorúan a füstölést nyilvános helyen.
Középületekben, éttermekben, kávéházakban és bisztrókban mára például Írország, Olaszország vagy Svédország teljesen betiltotta a dohányzást, és legutóbb Spanyolország is csatlakozott hozzájuk. Az év elején ugyanis éppen a "füstölôk paradicsomának" számító országban hatályba lépett a dohányzásellenes törvények egyik legszigorúbbika.
Írország volt az elsô 2004 áprilisában az Európai Unió tagországai közül, amelyik jelentôsen megszigorította a dohányzás elleni törvényeket. Azóta a zöld szigeten tilos munkahelyeken dohányozni, ami elsôsorban az országban mûködô tízezer pubra gyakorol jelentôs hatást, amelynek vendégei nem gyújthatnak rá azóta. Pubok, bárok és éttermek tulajdonosai akár háromezer euróra is büntethetôk, ha vétenek a törvény ellen.
Idôközben más országokban is hasonló törvények léptek hatályba vagy vannak elôkészületben. Ausztriában és Németországban viszont a dohányosok legalábbis egyelôre kíméletet élveznek és e két ország nem tervezi a dohányzás általános betiltását törvényi úton.
Ausztriában 2005 elején olyan törvénymódosítás született, amely tiltja a dohányzást középületekben, 2005. december 31 óta pedig az osztrák pályaudvarokon tilos dohányozni. Ellentétben viszont Írországgal, Svédországgal, Norvégiával és Olaszországgal, az osztrák gasztronómia kivételt élvez a dohányzási tilalom alól. A gasztronómiai létesítményeknek önként vállalt kötelezettség alapján 2007. január 1-ig kell megvalósítani, hogy létesítményük 40 százaléka dohánymentessé váljon.
Az EU brüsszeli bizottságának becslése szerint a tagállamokban évente több mint félmillióan halnak meg dohányzással összefüggésbe hozható betegségekben. Ezért Európa hadat üzent a dohányzásnak: 2005 tavaszán beindult a dohányzásellenes "HELP" kampány, amely 2008-ig mintegy 72 millió eurós összeggel rendelkezik. Televíziós reklámokkal és internetes honlapokkal fôleg fiatalkorúakat és fiatal felnôtteket szándékoznak leszoktatni a dohányzásról.
Minden fáradozás ellenére azonban bírálók kettôs erkölcsi mérce alkalmazásával vádolják az Európai Uniót, mivel az európai dohánytermesztôk még tavaly is évi egymilliárd eurónyi uniós segélyben részesültek. A brüsszeli bizottság azonban 2005 nyarán bejelentette, hogy 2006-tól csökkenni fog az összeg.
Eközben Európán kívül több helyen is ennél szûkebb korlátok között folyik a dohányzásellenes harc. Kaliforniában két évvel ezelôtt egyes strandokon betiltották a dohányzást. Az indiai kormány számûzni szándékozik a dohányfüstöt a mozivászonról és televízió képernyôjérôl. Az Egészségügyi Világszervezet 2005. december elseje óta nem alkalmaz dohányosokat, a Vatikánban pedig 2002 nyara óta csak a szabad levegôn lehet rágyújtani.
A zöldség- és dohánytermesztôk figyelmébe!
A gazdasági tevékenység jövedelmezôsége biztosításának alapvetô feltétele az egészséges, betegségektôl és kártevôktôl mentes, életerôs palánták termesztése. Ezeket a palántákat a hideg és melegített, üvegházakban telepített melegágyakban lehet létrehozni. A bô termés érdekében szükség van a vetômagok csávázására, a fertôtlenítésre, amely két szakaszban hajtható végre: I. szakasz:. A tartószerkezetek és a használt szerszámok vegyszeres fertôtlenítése, erre ajánlott a: FORMALINA 40 CS – 5%; RÉZGÁLICOLDAT -3%, vegyítve a RELDAN 40 EC – 1% vegyszerrel. A talaj- és a földkeverékek fertôtlenítésére a következô hatásos termékek ajánlottak: FORMALINA 40 CS – 0,5 l/m2 feloldva 5-10 l vízben, vagy 2 l keverék/m2 20-40 liter vízben oldva (ezt az oldatot nem lehet használni a káposztaféléknél); RÉZGÁLICOLDAT – 3% ; PREVICUR 607 SL, PROPLANT 722 S