Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

A minap állítólag a sajtó nyomására napolta el a megyei tanács mûvelôdési szakbizottsága a Maros Mûvészegyüttes szétválásával kapcsolatos napirendi pont megvitatását. Pedig fontos lett volna döntést hozni egy olyan ügyben, amelyet a jövô héten a testület elé kellett volna terjeszteni, és már amúgy is elég régóta "téma" a megyei önkormányzatnál. Az együttes mûködésére nehéz milliárdokat utalnak ki évente, és nem mindegy, hogy hogyan költik el ezt a sok pénzt, az sem mindegy, hogy mekkora összeget bevételeznek, másrészt egy Maros megyének külföldön is hírnevet hozó, rangos együttesrôl van szó.

Amolyan megfutamodásnak is lehetne nevezni a kedden történteket, hiszen a sajtó jelenlétére pánikszerûen reagált a fent említett szakbizottság elnöke. Az történt ugyanis, hogy néhány újságíró már "számított" a "botrányra", hiszen "etnikai alapú szegregációt" sejtettek azon szándék mögött, hogy a Maros Mûvészegyüttes esetleg két – egy magyar (vagy székely) illetve egy román – társulatra osztódjék. Egyik román lap képviselôje meg is kérdezte tôlem: ugyan mitôl lesz székely a társulat, miben különböznek a magyar táncok a székelytôl? Számítottak hát a botrányra, hiszen az egyik PUNR-s önkormányzati képviselô már jó elôre beharangozta a "szeparatista" kezdeményezést.

A sajnálatos az, hogy az együttes-ügy ahelyett, hogy lecsengett volna, ami elérhetô lett volna azzal, ha az ajtó elôtt gyülekezô újságírókat beengedik, és így értelmes magyarázatot kaphatnak a dolgok állásáról, egyre inkább elmérgesedik, és rossz értelemben vett etnikai színezetet kap. Pedig érdemes és feltétlenül fontos elemezni a Maros Mûvészegyüttes tevékenységét. Ha csak a gazdasági szempontokat vesszük figyelembe, az együttes évi 16 milliárd lejt "fogyaszt", és ennek egynegyed részét sem "termeli ki". Az is egyértelmû, hogy a magyar tagozat a "húzó". Vagy legalábbis egyértelmû volt. Tavaly már eléggé egyforma pénzügyi helyzetet "hoztak ki". De az együttes mûködtetésének koncepciója is más lehet a két társulat esetében, mások a pályázati lehetôségek. Mindez feljogosíthatja a megyei önkormányzat vezetését arra, hogy különválasszák a két társulatot, és "hagyják ôket élni". Külön menedzserrel, külön költségvetéssel. Átláthatóbbá lehetne így tenni a pénzügyeket, és a felelôsség is jobban számon kérhetô. Mivel a pénzt úgyis a megyei önkormányzat adja, ebbe nem lenne miért belekötniük a kerékkötôknek.

Ez az, amit nehezen érthetnek meg egyesek. Azok, akik ott is szegregációt és szeparatizmust látnak, ahol fôként gazdasági szempontok számítanak. De egyébként is, kit és miért zavar, ha létrejön egy különálló, magyar, vagy ne adj isten, székely társulat?

A társadalombiztosítási járulék csökkentését tervezik

Az idén és az elkövetkezô idôszakban nem tervezik emelni a nyugdíjkorhatárt. A munka- és családügyi miniszter egy tévémûsorban nyilatkozott errôl.

Egy 2000-es törvény szerint jelenleg a nyugdíjkorhatár 65 év a férfiak, 60 év a nôk számára.

A tavalyi harmadik negyedév végén a nyugdíjasok száma 6,017 millió volt Romániában, 2004 harmadik negyedéhez képest 205 ezerrel kevesebb, a statisztikai hivatal szerint.

Rendkívül magas a korengedéllyel nyugdíjba vonulók aránya, ôk teszik ki az összes romániai nyugdíjas egyharmadát.

A kormány tervezett munkaügyi intézkedései között szerepel a munkaadó és a munkavállaló által együttesen fizetett társadalombiztosítási járulék – nyugdíj- és egészségügyi járulék, valamint a munkanélküliségi járulék – együttes csökkentése: 2008-ban 39,5 százalékra a jelenlegi 49,5 százalékról.

Véglegesítés elôtt áll a román- magyar kétoldalú nyugdíj-egyezmény: a dokumentum a társadalombiztosításra vonatkozó európai uniós jogszabályoknak megfelelôen elôirányozza, hogy a felek a másik országba áttelepedô személyekkel szemben idôarányos nyugdíjfizetési kötelezettséggel tartoznak, vagyis annak arányában folyósítják az egymás országába áttelepedett személyek nyugdíját, illetve nyugdíjrészét, hogy hány évet, hónapot és napot dolgoztak az elôzô lakhelyükül szolgáló országban.

Az egyhetes vakációt kihasználva Nagy Edit, a megyei Pedagógusok Házának igazgatója felkeresi azokat a vidéki tanintézményeket, amelyek részt vesznek az Oktatáshoz való jog biztosítása a hátrányos helyzetû személyeknek elnevezésû Phare- programban. Tegnap a kerelôszentpáli általános iskola tanáraival találkozott.

A megyei tanfelügyelôség és a Pedagógusok Háza által pályázaton elnyert Phare-program célja azonosítani és támogatni az óvodából, iskolából kimaradt kiskorúakat, s szüleiket. A kiválasztott szászrégeni, dicsôszentmártoni, megyeszékhelyi, bándi, petelei, zágori, fehéregyházi és kerelôszentpáli általános iskolákban kiegészítô, felzárkóztató foglalkozást szerveznek a tanulásban lemaradt diákoknak. Tervek szerint a tanórák utáni felkészítôk mellett a nyári szünidôben is tartanak majd foglalkozásokat. Ezen tevékenységek célja csökkenteni az osztályismétlô diákok számát, megelôzni az iskolakerülést. Emellett a programba bevonják a közoktatásba már beillesztett, de tanulási, alkalmazkodási nehézségekkel küzdô tanulókat is. A megyei gyermekjogvédelmi igazgatóság segítségével azonosítják azokat a kisgyerekeket, akik bár óvodáskorúak, nem járnak az óvodai foglalkozásokra. Az év végéig tartó program életbeültetésében részt vevô tanárok a szülôket is bevonják a tevékenységekbe. Megszervezik az úgynevezett szülôk iskoláját, ahol a felnôttek megtanulhatják, hogyan neveljék gyerekeiket, hogyan segítsenek nekik a tanulásban.

A programra még visszatérünk.

A múlt héten a vizes élôhelyek világnapja alkalmából kerekasztal- beszélgetést tartottak a megyei környezetvédelmi ügynökségen. A vitát Ábrán Péter, a környezetvédelmi ügynökség természetvédelmi területekért felelô osztályvezetôje vezette, részt vett még Gyékény Gertrúd a környezetvédelmi ôrség vezetôje, valamint a megyei tanács, a Rhododendron és a Valea Soarelui nemkormányzati szervezetek képviselôi.

A környezetvédelmi hivatal osztályvezetôjétôl megtudhattuk, hogy megyénkben két olyan terület van, amelyet az ott található halfajták és vízimadarak miatt védetté lehet nyilvánítani. Ezek a faragói – sárpataki halastórendszer, illetve a radnóti mesterséges tó és környéke. Mindkettô esetében a környezetvédô ügynökség a Milvus madarászcsoport segítségével tudományos dokumentációt állított össze, amelyet a Román Tudományos Akadémiához nyújtanak be. E tudományos társaság döntése alapján természetvédelmi területekké lehetnek, ilyenformán megváltozik státusuk. A dokumentáció alapján kötelezôen környezeti hatástanulmányt kell végezni, majd egy természetvédelmi menedzsmentterv alapján lehet csak gondozni a környéket. Mindkét természetvédelmi terület – az erre vonatkozó törvénynek megfelelôen – haszonbérbe adható. A faragói tó a polgármesteri hivatal tulajdonában van és a mezôzáhi halgazdaság bérli. A radnóti tó a hôerômûhöz tartozik, ugyancsak a mezôzáhi cég bérli. A faragói tó környékének bérbevétele iránt érdeklôdött a polgármesteri hivatal, de egyelôre az elôírásoknak megfelelôen nem nyújtotta be a dokumentációt a hivatalba, így márciusig bárki más jelezheti még szándékát. A radnóti tó bérbevételérôl még senki sem érdeklôdött.

Amennyiben kijelölik a természetvédelmi területet, s ezt valaki bérbe veszi, a horgászatot nem tilthatja meg. Elsôsorban a vízimadarak szaporodási és élôhelyét kell megóvni. Az akadémia ajánlata szerint nem szabad kipusztítani a nádasokat, meg kell tartani egy állandó vízszintet, április és július között, a fészkelési idôszakban tilos a vadászat, nem szabad bemenni a nádasokba, ajánlott külön horgászstégek kialakítása és a turizmust is ellenôrizni kell a környéken. A megszorító intézkedések vonatkoznak az építkezésekre is, hiszen a természetvédelmi terület határától több mint 100 méteres körzetben nem szabad épületeket felhúzni. Az ellenôrzött gazdasági-turisztikai tevékenységgel sikerülhet hosszú távon is megôrizni az elsôsorban vízimadarak számára fontos élôhelyet – vélték a szakemberek.

Romániában február másodikától, a Ramsari egyezménynek megfelelôen, nemzetközi fontosságú vizes élôhelyekké nyilvánították a Brassó megyei 413,5 hektáros Dumbravita halastó-komplexumot, valamint Arad és Temes megyében a Maros árterületét, 17.166 hektáron, így országunkban eddig négy fontos vízi természetvédelmi terület van (sz.m.: a másik kettô a Duna-delta és a Kis-brailai sziget). A megyénkben levô szóban forgó területek nem teljesítik ugyan a nemzetközi egyezmény követelményeit, de mint a tudományos dokumentáció igazolja, az ott található halak és vízimadarak miatt szükség van a védelmükre.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevôi elsôsorban az említett területek gondozásáról folytattak eszmecserét, de más környezetvédelmi kérdések is szóba kerültek.

Nyomozást indított a marosvásárhelyi rendôrség, miután a város zsidó temetôje környékén több épületen horogkeresztek jelentek meg.

Traian Gliga, a Maros Megyei Rendôr- felügyelôség felügyelôje elmondta, a városi rendôrség lakossági bejelentésekbôl értesült arról, hogy a Nyár és Barátság utcában több épületre és kapura fekete festékkel horogkereszteket festettek.

Az elôzetes vizsgálatok alapján valószínûsíthetô, hogy a rajzokat ugyanaz a személy készítette, mondta Gliga. Hozzátette, azonosítása esetén a tettes 6 hónaptól 5 évig terjedô börtönbüntetésre számíthat.

Tavaly októberben a marosvásárhelyi zsinagóga falára mázolt horogkereszteket néhány fiatal festette, elmondásuk szerint szórakozásból. Az egyik fiatal utóbb öngyilkosságot követett el.

Jegyzet

Bizonyára mindannyiunknak megvan a kedvenc boltja, amelynek az ajtaját szívesen nyitjuk be, mert mosolygósak, kedvesek és segítôkészek az eladók, ahol beszerezzük a tejet, kenyeret, és a mindennapi fogyasztható, hasznos vagy haszontalan cikket.

Már tudjuk, hogy melyik sarokban állnak a tejtermékek, melyik polcon keressük a szomszéd néni által ajánlott kenômájast, avagy a jól bevált gombakonzervet. Egy olyan hely, ahol otthonosan mozgunk, nem kell körbe-karikába járnunk ahhoz, hogy a miniatûr üvegcsébe zárt rumeszenciára, netalán az extracsípôs ketchupra rátaláljunk.

Kellemetlen meglepetések mégis érhetnek. Éppen a napi bevásárlásunkra készülünk: kosarat ragadunk és elindulunk nézelôdni – és közben gondolkodni, hogy mi kerüljön ebéd gyanánt az asztalra. Kedvenc boltunkban azonban eddig még soha nem észlelt szagok terjengenek: az eladók ide-oda rohangálnak, míg ki nem derül, honnan ered ez az éktelen bûz. Az egyik elárusító hirtelen lekap az illatszeres polcról egy légfrissítôt, feltépi tetejét, és egy szempillantás alatt körbefújja vele a helyiséget. Aztán, mint aki jól végezte dolgát, újból lefödi, és vissza a polcra. Az óceánillat próbálja ledönteni lábáról az orrfacsaró szagot. A kedves vásárló persze igencsak meglepôdik.

Mert hát ki akar használt terméket vásárolni (ha csak nem turkálóba megyünk), hogyan bízzunk meg ezentúl az itt vásárolt árucikkekben. Ezek szerint csak a lezárt termékeket vehetjük meg teljes lelki nyugalommal? A second hand áruk kíméljenek – gondolhatja ilyenkor magában a már gyanút fogott vásárló.

Az Európai Unió tanulmányt készít az etnikai kisebbségek szociális és munkaerôpiaci integrációjáról; a szakértôi csoport munkájában való részvételre magyar részrôl Sértô-Radics István, a Régiók Bizottsága nemzeti küldöttségének elnöke, a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei Uszka község polgármestere kapott felkérést – közölte a Magyarországi Régiók Brüsszeli Képviseletének koordinátora szerdán az MTI-vel.

Baranyi Magdolna elmondta: a tíztagú szakértôi csoport lesz felelôs az etnikai kisebbségek szociális integrációjának és a munkaerôpiacra történô beilleszkedésük feltételeinek vizsgálatáért. A nemzeti koordinátor tájékoztatása szerint a tanulmány elkészítésére az Európai Bizottság áprilisban ajánlati felhívást tesz közzé. A dokumentum várhatóan az év végéig készül el, s a cél az, hogy az abban megfogalmazott ajánlások végrehajtása már a 2007-es Esélyegyenlôségi évben megkezdôdhessen.

Baranyi Magdolna azt is közölte, hogy a tanácsadó csoport létrehozásáról Vladimir Spidla, a foglalkoztatásért és a szociális ügyekért felelôs európai biztos kezdeményezésére az Európai Bizottság döntött még január 20-án.

Vladimír Palko belügyminiszter helyére Martin Pado került, Daniel Lipsic után az igazságügyi tárcát Lucia Zitnanská, Martin Fronc távozásával az oktatásügyit Szigeti László viszi tovább.

Az új belügyminiszter a Mikulás Dzurinda kormányfô vezette Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió – Demokrata Párt (SDKÚ-DS) soraihoz, az oktatási tárca élére lépô Szigeti László pedig a Magyar Koalíció Pártjához (KDH) tartozik. Szigeti kinevezése ellen a Matica Slovenská nevû szlovák hazafias mûvelôdési szervezet már a kinevezés elôtt tiltakozott, mondván: a szlovák nemzeti érdekek szempontjából káros és elfogadhatatlan, hogy a szlovák oktatásügy magyar nemzetiségû ember kezébe kerüljön. "Kilóg" az új miniszterek közül az igazságügyi tárca élére került Lucia Zitnanská, aki ugyanúgy, mint elôdje, a kormányból kilépett kereszténydemokraták soraihoz tartozik. A KDH azonnal csalódottságának adott hangot, amiért Zitnanská hûtlen lett és átsorakozott a Dzurinda vezette SDKÚ-ba.

Idôközben Pozsonyban az MKP élén álló Bugár Béla eddigi parlamenti alelnök vezetésével ülésezett a parlament. A KDH élén álló eddigi házelnök, Pavol Husovsky ugyanis Bugár kezébe adta át a ház vezetésének feladatát, de ez csak ideiglenes megoldás, mert a törvény úgy rendeli, hogy az adott helyzetben is állandó házelnököt kell választani, de a képviselôk egyelôre nem tudnak megállapodni az új házelnök megválasztásának idôpontjában. A Robert Fico vezette ellenzéki SMER-Szociáldemokrácia pedig semmiképpen sem hajlandó támogatni, hogy az elôre hozott választásokig Bugár legyen a szlovák parlament házelnöke.

A párizsi külügyminisztérium arra buzdította a nemzetközi közösséget, hogy határozottan lépjen fel az iráni atomprogram ellen, mondván, hogy a világ nem ülhet tétlenül.

Nem hagyhatjuk reagálás nélkül, hogy az irániak folytassák (nukleáris) tevékenységüket – jelentette ki Philippe Douste-Blazy külügyminiszter a nemzetgyûlésben kedden.

A politikus üdvözölte azt a "kemény és egységes üzenetet", amelyet a Nemzetközi Atomenergia- ügynökség küldött Teheránnak azzal, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé utalta az ügyet. A BT gazdasági és politikai szankciókat hozhat Irán ellen. Irán azzal válaszolt, hogy megszüntette az önként vállalt korlátozásokat és bejelentette, hogy két és fél év után felújítja az urándúsítást: Egyúttal megtiltotta a külföldi ellenôrök be nem jelentett látogatásait nukleáris létesítményeiben.

A francia külügyminiszter sajnálatosnak minôsítette az iráni választ, és hangsúlyozta, hogy a további tárgyalások elôfeltétele az urándúsítást célzó lépések leállítása.

Franciaország Nagy-Britanniával és Németországgal együtt tárgyalt Iránnal az Európai Unió nevében, de képtelen volt rávenni a teheráni hatóságokat, hogy végleg lemondjanak az urándúsításról. Utóbbi révén atomfegyverhez szükséges nyersanyaghoz juthatna Irán.

Folytatódott az erôszakhullám

Az Európai Parlament elnöke, Josep Borrell szerint a sajtónak felelôsséggel kell gyakorolnia tájékoztató tevékenységét, s figyelembe kell vennie, hogy milyen következményei lehetnek olyan anyagok publikálásának, mint a Mohamed- karikatúrák.

Borrell azt következôen nyilatkozott, hogy Brüsszelben ülést tartott az EU-tagállamok és 10 földközi-tengeri ország törvényhozóit tömörítô Euromediterrán Parlamenti Közgyûlés vezetô szerve, irodája. Ez szintén közleményt adott ki a Mohamed- karikatúrák ügyében, bírálva azt a "sértést, amely a muzulmán közösség vallásos érzelmeit érte". A testület a sajtó- és szólásszabadság felelôs alkalmazására szólított fel, ugyanakkor határozottan elítélte az erôszakos akciókat is.

Nemzetközi válságnak minôsítette a Mohamed- karikatúrák hatására kialakult helyzetet a dán miniszterelnök, egyúttal nyugalomra szólítva fel a világ muzulmánjait.

Anders Fogh Rasmussen sajtóértekezletén kijelentette: az utóbbi napok fejleményei azt mutatják, hogy nem Dánia és az iszlám világ közötti konfliktusról van szó. "Ez a konfliktus a rajzokról folyó vitából nemzetközi válsággá nôtte ki magát" – mutatott rá.

Az afgán rendôrség tiltakozók tömegébe lôtt szerdán éles lôszerrel az ország déli részén fekvô Kalat városban, hogy megakadályozza a tüntetôket egy amerikai katonai támaszponthoz vonulásukban. Hivatalosan meg nem erôsített jelentések szerint három személy életét vesztette.

Hivatalos közlés szerint három tüntetô civilt ért találat. A rendôrség csak sérültekrôl adott ki jelentést, de helyi kórházi források szerint három civil belehalt sérüléseibe.

Mint kiderült, az emberek a hagyományos ismerkedési módokat – társasági eseményeket – részesítik elônyben, ha meg akarják találni az igazit. Ami a virtuális ismerkedést illeti, a magányosok egyelôre kevés bizalmat szavaznak a világháló kínálta lehetôségeknek. Kivételt csak Portugália jelent, ahol a megkérdezett férfiak és nôk fele részesíti elônyben az internetet – olvasható a beseder címû orosz nyelvû hírportálon.

Spanyolországban a férfiak 30 százaléka próbál a világhálón párra lelni, bár kétséges, hogy erôfeszítéseiket siker koronázhatja, mivel egyetlen megkérdezett spanyol hölgy sem hajlandó az interneten ismerkedni. Franciaországban az egyéb ismerkedési módokkal is akadnak problémák, hiszen csak a megkérdezett urak 40 százaléka, a hölgyeknek pedig egytizede hajlandó diszkóban, vagy éjszakai szórakozóhelyen ismerkedni. Amennyiben összejön az elsô randevú, a teremtés koronáit mindenekelôtt a külcsín érdekli, s teljesen hidegen hagyja ôket a belbecs, legalábbis Franciaországban, Nagy-Britanniában, Japánban, Görögországban és Brazíliában. Valamivel jobb a helyzet Portugáliában, ahol az urak 40 százaléka szíve lehetséges választottjának viselkedését veszi górcsô alá. Az ausztrálokat viszont – legalábbis saját állításuk szerint – teljesen hidegen hagyja a hölgyek külleme.

A szebbik nem képviselôi mindenekelôtt a férfiak humorérzékét méltányolják – Az USA-ban a megkérdezettek 63 százaléka, Kanadában pedig a hölgyek 73 százaléka tette e képességet az elsô helyre.

Ami a hódítási stratégiát illeti, az ausztrálok és a britek a romantikázás elôtt egy kis szíverôsítôt vesznek magukhoz, így gyûjtve bátorságot a hódításhoz. A spanyolok ismerkedés után azonmód heves udvarlásba kezdenek. Ami minden nemzet fiaira illik, az a szemérmetlen lódítás. A németek és olaszok mindenekelôtt jövedelmükkel, anyagi helyzetükkel kérkedve igyekeznek jó benyomást kelteni, a brazilok és mexikóiak 80 százaléka pedig eltitkolja házas voltát, vagy azt, hogy tartós párkapcsolatban él. Igaz, a hölgyeknek sincs mit a másik nem szemére vetni, hiszen a megkérdezett német nôk 70 százaléka sem megy egy kis hazugságért a szomszédba.

A központi román sajtó szerint az RMDSZ kiütötte a DP-t

Az RMDSZ órák alatt kiütötte az Európa Tanács parlamenti közgyûlésének 1735. számú ajánlása ürügyén túlfûtött politikai vitát kavaró Demokrata Pártot (PD), amely azonban tarthatatlan makacskodásával tovább gerjeszti a kormánykoalíción belüli válságot – írta a központi sajtó szerdán.

A számottevô politikai napilapok – az Adevarul, a Gândul, a Cotidianul, de még a múlt pénteki félreinformálásával a politikai vihart kiváltó Ziua is – elsô oldalaikon, kolumnás politikai körképeikben és kommentárjaikban megállapították: az "RMDSZ órák alatt kiütötte a DP-t", "legyôzte Emil Boc-ot, a PD elnökét". Ez utóbbi viszont "az Európa Tanácsot az Európai Uniótól megkülönböztetni képtelen újságírók kútmérgezését" és állítólagos "dokumentálatlanságát" kihasználva "tovább fújja a magáét", és saját pártja koalíción belüli "mindenhatóságára törve" zavartalanul gerjeszti tovább a koalíción belüli válságot.

A Cotidianul szerint "a hétfôi harcias kijelentések dacára a PD-nek nem sikerült leváltatnia az ET parlamenti közgyûlésének román küldöttsége élérôl Frunda Györgyöt", a kormánykoalíció alapját képezô megállapodás szerint ugyanis a koalíciós pártok egyeztetô tanácsa csak konszenzusos határozatot hozhat. Márpedig – s ezt már más bukaresti lapok írták – a koalíciós egyeztetô testület ülésén a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) képviselô Calin Popescu Tariceanu kormányfô, illetôleg Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke magára hagyta a PD képviselôjét az RMDSZ-szel folytatott vitában, s Markó Béla és politikustársai könnyûszerrel felülkerekedtek a tarthatatlan álláspontot képviselô PD-n.

Idézték a bukaresti lapok a Markó Béla sajtóértekezletén elhangzottakat az RMDSZ-t "Románia iránti lojalitásra vagy a koalícióból való távozásra" szólító fenyegetésekrôl. Az RMDSZ elnöke kijelentette: a magyar szervezet senkitôl sem fogad el "lojalitási leckéztetést", valamint hogy: amennyiben az RMDSZ ellenzékbe vonul, a kormánykoalíció többi pártja ellenzékbe szorul, mert a kormánykoalíció csak úgy tarthatja magát, ha mindegyik pártja tartja magát a koalíciós megállapodáshoz. Úgyhogy a megbeszélés végén maga a PD képviselôje volt kénytelen közölni: Frunda megmarad a strasbourgi román parlamenti közgyûlési küldöttség élén, mert a PD magára maradt a korábban nagy garral "közös koalíciós álláspontként" beharangozott "visszahívás" vagy "leváltás" mellett.

Az Adevarul vezércikket szentelt a témának. Elemzését azzal indította, hogy idézte az ellenzéki Adrian Severin szociáldemokrata párti (PSD) képviselô szavait, amelyeket az ET parlamenti közgyûlésében a nemzet fogalmáról elfogadott 1735. számú ajánlás alapjául szolgáló jelentés szerzôjérôl, Frunda György RMDSZ-szenátorról mondott: "Elismeréssel tartozom a jelentéstevônek, mert ajtót nyitott egy új századra, átlépve az elmúlt századok néhány fogalmán". Ennek ellenére, tíz nappal a strasbourgi döntés után a PSD elnöke és más politikusok is a román küldöttséget vezetô Frunda leváltását követelik. Pedig a Bukarestben sok vihart kavaró ET-dokumentum "minimális figyelemmel történô elolvasásából kiderülhetett volna", hogy a Frunda jelentése nyomán elfogadott ajánlás tulajdonképpen "Románia- párti" – írta a lap, amely belsô oldalain a Frunda jelentésébôl vett idézetekkel is alátámasztja állításait.

Az Adevarul szerint naivság lenne azt hinni, hogy az egész hercehurca csupán "tájékozatlanságból" vagy "nemzetközi dokumentumok értelmezésére képtelen újságírók kútmérgezésébôl" keletkezett. Arról van szó tulajdonképpen, hogy "ahogy a téma a piacon megjelent" a politikusok lecsaptak rá, hogy a túlfûtött vita hevénél saját pecsenyéjüket sütögessék. A PD-nek pedig, mint a "válságokat gerjesztô államfô" egykori pártjának, kapóra jött az ügy. A koalíció felborításával ugyanis el lehetne érni az államfô és volt pártja által annyira óhajtott elôre hozott választásokat – magyarázta a lap.

A parlament jogi bizottságai meghallgatják Frunda György RMDSZ-szenátort az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlésében (ETPK) tett kijelentése kapcsán. Errôl szerdán döntött a képviselôház, illetve a szenátus állandó bizottsága.

A házbizottságok azt követôen döntöttek így, hogy az SZDP és az NRP szenátusi frakciói levélben kérték Frunda leváltását a román ETPK-delegáció élérôl.

Az SZDP szenátusi frakciója szerint Frunda György megszegte mandátumát az ETPK-delegáció vezetôjeként, és túllépett az európai fórum jogi és emberjogi bizottságának raportôri hatáskörén is.

A szenátusi NRP-frakció Frunda küldöttségvezetôi tisztségbôl való leváltása mellett azt is kérte, hogy a szenátortól vonják meg a delegációbeli tagságot is.

Levelet küldött a parlament vezetôségéhez Lavinia Sandru, a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának képviselôje is, aki az RMDSZ-szenátor "alkotmányellenes viselkedését" sérelmezte, és szankciókat sürgetett Frunda ellen.

Nicolae Vacaroiu, a felsôház elnöke elmondta, "ez egy kényes helyzet", "Frundát is meg kell hallgatni", ezért az a döntés született, hogy a leveleket továbbítsák a jogi bizottságoknak, a testületek pedig hallgassák meg Frundát. A szenátus elnöke hozzátette, a két jogi bizottság február 15-ig, szerdáig jelentést készít, amelyet aztán elemeznek a házbizottságok is.

Vacaroiu elmondta, nem merült fel, hogy Frunda György ellen szankciókat fonganatosítsanak, ha mégis így történt volna az RMDSZ-szenátor ügye a felsôház fegyelmi bizottsága elé került volna – jelenti a Mediafax.

Kommentár

"Gyuri Frunda" ellen bûnvádi feljelentést teszek, a parlament két házának állandó büróit "hivatalosan" felkérem, elemezzék, megérdemli-e még, hogy a parlamentben legyen ez a "magyar nemzetiségû román szenátor"; A világ röheje lettünk amiatt, hogy Tariceanu nem menesztette George Copost a miniszterelnök-helyettesi funkciójából, emiatt a hollandok nem fogják ratifikálni Románia EU- csatlakozási szerzôdését; Cristea, Isarescu és Teoctist a három legrégebb állami tisztséget betöltô személy, ráadásul Nicolae Cristea, Copos barátja, aki egész életében lopott, csalt és hazudott, mégis megmaradt az Országos Lottótársaság élén; Monica Macovei, a volt "csausiszta ügyész" – Basescu – "alias Luscsenko", a "bûnözô elnök – presedinte penal" segédletével – "a politikai bosszúállás eszköze", aki az "orosz komisszárokhoz" hasonlóan jár el; A Distrigaz-Nord privatizálása "szégyenletes", mert ugyanannak a Ruhrgasnak a szlovákok tízszer magasabb áron adtak el sokkal kisebb céget; "Iliescu, a vén sztalinista, redivivus", ergo, a PSD "végleg elásta a reformot"; Dorin Floreat tényleg Pardaillannak hívták-e? – kérdezte végül, biztosan a hecc kedvéért, kimerítô elôadása végén Cozmin Gusa, a PIN elnöke, aki múlt szombaton Vásárhelyen folytatta a mindenkivel és mindennel való egyre furcsább hadakozását.

A feddhetetlen Graal lovag szerepében tetszelgô fiatalember szombati kiselôadását hallgatva azon gondolkodtam, hogy vajon miért is jött tulajdonképpen, mert amúgy semmi értelme nem volt az egész sajtótájékoztatónak. Annyi lett világos az egészbôl, hogy Cozmin Gusa sem istent, sem embert nem tisztel. Neki mindenki per Basescu, per Gyuri Frunda, per Teoctist, Cristea vagy csak Copos, ahogy az már jólinformáltságukat nyeglén fitogtatóknál szokás.

A nagy hadakozásban "Gyuri Frundára" kutyát-békát ráhordott, kezdve attól, hogy "sovén, aki megingatja az interetnikus egyensúlyt", az Európa Tanácsban nem az ország érdekeit képviseli, s biztos, hogy az RMDSZ se érezze magát mellôzve, kijelentette, hogy a magyarság érdekvédelmi szervezete, "amióta megalakult soha, de soha nem foglalkozott mással, csak a magyarokat érintô problémákkal". S hogy nehogy azt higgyük, a levegôbe beszél, példát is mondott: Nagy Zsolt kommunikációs miniszterbe akadt bele, aki szerinte csak magyarokkal köt szerzôdést.

A másik célpont Nicolae Cristea volt, aki ellen ugyancsak "hivatalos" kivizsgálást követel. Gusa errôl azt állította, hogy – amellett, hogy gyanús üzletei voltak Copossal és az Ana Electronickal (amiben egyébként van igazság) – 2002-ben arra kötelezte a lottótársaság alkalmazottait, hogy a testvére cégével kössenek kötelezô életbiztosítást. Ráadásul ok nélkül kirúgott embereket, akik késôbb pert nyertek ellene, s miatta az állam hatalmas kártalanításokat kellett fizessen...közpénzekbôl.

A Distrigazról azt mondta, hogy a privatizálás elôtt évi 10 millió eurós profitot termelt, mióta a németek megvásárolták, 25 millió eurós veszteséget könyvelt el. Ráadásul a lakossági gázszámlába beleszámolják a Ruhrgas romániai alkalmazottainak a Németország–Románia közötti ingázás és az itteni elszállásolás árát is. Erre sincs bizonyítéka, de azért nem ártana utánanézni, ne lopják még a németek is a zsebünket. Gondoskodik errôl a kormány.

A minipárt nagyratörô vezére a jelek szerint sok mindent megengedhet magának. Ítél és elítél hatra-vakra minden keze ügyébe kerülôt, aki elég ismert ahhoz, hogy a vele kötôdôt is észrevegyék. Mármint a pártok között krónikusan kalandozó Cozmin Gusat. A sajtó persze szereti a nagyotmondást, s ezt tudja a valamikor a sajtó berkeiben is megfordult emberünk. Így aztán eléggé rendszeresen szerepelteti magát.

Ami feltûnô, némi távolságtartással szemlélve, hogy súlyosabbnál súlyosabb vádjaival a súlyosabbnál súlyosabb személyiségekkel szemben, a kutya sem látszik törôdni. A csal-lop-hazudik sértegetésekre ügyet sem vetnek az érintettek, nem mozdul se rendôr, se ügyész, így aztán, ahogy szaporodik a vádhalmaz, mind értelmetlenebbé silányul a "leleplezés". A "leleplezô" pedig nemkülönben. Kíváncsian várom, merre fejlôdik a Gusa-féle politikai mutatvány, s talán elôbb-utóbb az is kiderül, hogy ki mozgatja ezt a bolhaként pattogó figurát. Amiben bizonyos vagyok: tôle aligha várhatjuk a politikai elit megújulását.

A román állami vezetésnek biztosítania kell a másfél milliónyi magyar nemzeti kisebbség számára az anyanyelvi felsôoktatást – hívta fel a figyelmet a Babes–Bolyai Tudományegyetem egyik adjunktusa abban a levélben, amelyet az Európai Bizottság elnökének, valamint Románia elnökének, illetve miniszterelnökének küldött szerdán.

Hantz Péter, a kolozsvári Bolyai Egyetem újraindításáért és állami támogatásáért emelte fel szavát budapesti nemzetközi sajtótájékoztatóján, az intézmény magyar oktatói 83 százalékának, (149 oktatónak) képviseletében.

A "nemzetközi petícióként" is említett levelet 80 nemzetközi egyetemi oktató, továbbá hat Nobel-díjas professzor is támogatólag aláírta. Az aláírók között van Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is.

Hantz Péter utalt arra, hogy a magyar tannyelvû egyetem 1959-ig mûködött Romániában, és "kitervelt felszámolása, erôszakos beolvasztása a dominánsan román tannyelvû Babes–Bolyai Tudományegyetembe egyike volt Ceausescu személyes politikai gyôzelmeinek".

Magyarország kormánya két magánegyetemet is fenntart Erdélyben, a romániai magyar fiatalok számaránya ugyanakkor a felsôoktatásban jóval a demográfiai arányok alatt van – áll az újságíróknak is kiosztott nyílt levélben. Megjegyezte azt is, hogy a magyar egyetemi hallgatóknak kevesebb mint a fele, mintegy tízezer diák tanul csak az anyanyelvén.

Az adjunktus közölte: Európában sikeresen mûködik számos olyan felsôoktatási intézmény, melyeken egy nemzeti kisebbség nyelvén folyik az oktatás. Az anyanyelvi, államilag támogatott felsôoktatás elônyeit élvezhetik többi közt a spanyolországi katalánok, a norvégiai számik (lappok), valamint a finnországi svédek.

Kitért arra is: engedetlenségi mozgalmat indítanak az intézményben, ha nem teljesítik követelésüket, amelyért az erdélyi magyar értelmiség csoportjai 1990 óta küzdenek. A magyar oktatók vissza fogják hívni képviselôiket minden egyetemi vezetô szervbôl – említette példaként.

Az MTI kérdésére azt mondta: a kezdeményezést Markó Béla, a román kormányfô helyettese is támogatja; ennek elsô lépéseként magyar karok önállóságának elérését tartja szükségesnek.

Román–magyar szóváltás az Európai Parlamentben

A filmvetítést Schöpflin György (Fidesz-MPSZ) magyar képviselô kezdeményezte, jelen volt Vitézy Zsófia rendezô is. A Ziua címû bukaresti lap a múlt héten már elôre bírálta a rendezvényt, azt állítva, hogy "ezekben a napokban a magyar lobbi támadást intéz Bukarest ellen, ezúttal a csángó-kérdésben". Román megfigyelôk egy csoportja a vetítés miatti tiltakozásul levelet írt Hans-Gert Pötteringnek, az EP-bemutató házigazdájának számító néppárti frakció vezetôjének.

Schöpflin György bevezetôjében emlékeztetett arra, hogy a kérdésrôl az Európa Tanács is külön ajánlást fogadott el, emellett a vetítés célja nem az volt, hogy vitát kezdjenek a csángók helyzetérôl. Vitézy Zsófia ugyancsak arról biztosította a hallgatóságot, hogy a film készítôi nem kívántak konfliktust okozni, csupán bemutatni a csángó gyermekek egy csoportjának életét.

A vetítést követôen tartott eszmecserében elhangzottak szerint az EP-ben ténykedô román megfigyelôk közül többen politikai üzenetet véltek felfedezni a filmben, illetve a meghívóhoz csatolt térképben és tájékoztatóban, utóbbinak különösen – a csángókat bemutató részben szereplô – azon mondatát kifogásolva, hogy "aki anyanyelvét használja, megszégyenítésben, büntetésben részesülhet". Akadt olyan román felszólaló is, aki a provokáció szót említette, mások a román nacionalisták esetleges negatív reakciójára figyelmeztettek.

Schöpflin György egyebek között azzal válaszolt, hogy a film nem sértett senkit, továbbá "nem használunk gyermekeket politikai célokra", míg Vitézy Zsófia hangsúlyozta, hogy a film 80 százalékát pusztinai általános iskolás gyermekek készítették.

A meghívóhoz csatolt tájékoztató szerint a film célja az volt, hogy "a lehetô legôszintébb képet mutassuk Pusztináról, a magyar oktatásról és a csángó életrôl".

Február 8-án a kisebbségi törvénytervezetrôl szóló szemináriumot szervezett Bukarestben a Project on Ethnic Relations (PER).

A PER Közép-, Kelet-, Délkelet-Európai térségben mûködô regionális központja által szervezett szemináriumon részt vett Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Markó Attila államtitkár, valamint Borbély László, az RMDSZ kormányzati tevékenységéért felelôs ügyvezetô alelnöke, aki felszólalásában hangsúlyozta: fontos, hogy a Nagy-Románia Párt kivételével minden politikai párt képviselteti magát a kisebbségi törvénytervezet kapcsán szervezett megbeszélésen. Kell beszélni a kisebbségi törvényrôl, és több ilyen jellegû találkozót kell szervezni, de a döntés most már politikai és csakis politikai, hiszen a kormány jóváhagyta, a Parlament elé terjesztette a kisebbségi törvénytervezetet. Most a döntés a politikai pártok kezében van, ugyanúgy, mint akkor, amikor a kétnyelvû feliratokkal és más, az anyanyelv- használatról szóló kérdéssel kapcsolatosan egyesek nacionalista felhangokkal próbálták elterelni a figyelmet más, fontos, szociális kérdéskörrôl. Véleményem szerint a romániai társadalom ma már másképpen látja a kisebbségek jogállásáról szóló kérdést, és épp ezért bízom abban, hogy a következô hónapokban mindenki rájön arra, hogy ezek a steril viták egyetlen politikai pártnak, még a Nagy-Románia Pártnak sem segítenek – mondta Borbély László.

Nem szabad engedni, hogy elharapóddzon az a nyilatkozatháború, amely sajnos, a ’90-es évek retorikájára emlékeztet – összegzett Borbély László.

Centenáriumra készülnek

A négy évvel ezelôtt megválasztott vezetôséget erôsítették meg tisztségében az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztályának szombati tisztújító közgyûlésén. A szakosztályt az elkövetkezô négy év során is Kovács Dezsô szájsebész professzor vezeti, alelnökök Egyed Zs. Imre és Gyéresi Árpád professzorok. A titkári teendôket Sipos Emese elôadótanár látja el, a jegyzô Szilágyi Tibor lesz. Az egyetlen változás, hogy a sepsiszentgyörgyi Albert István alelnök, kardiológus fôorvos helyébe Borsa István csíkszeredai bôrgyógyász fôorvos került.

– A szombati közgyûlésen részletes mérleg hangzott el a szakosztály elmúlt négy évi tevékenységérôl. Mit tart a legfontosabbnak? A megvalósításokról és tervekrôl a régi-új elnököt, Kovács Dezsô egyetemi tanárt kérdeztük.

– A négy évvel ezelôtti ôrségváltást, fiatalítást követôen úgy érzem sikerült "leporolni", aktívabbá, gazdaságilag kiegyensúlyozottabbá tennünk az egyesületi tevékenységet. A 2002-es év során hosszas viaskodás után sikerült a központi EME keretén belül a régen áhított autonómiát is megvalósítani, ami anyagilag valamint a szervezés terén kedvezô lehetôségeket biztosított.

Szakosztályunk az EME 7 szakosztálya közül a legnagyobb, jelenleg 900 taggal dicsekedhet. Szervezés szempontjából 15 területi csoportunk van, amely közül a legaktívabb a szilágysomlyói, a székelyudvarhelyi, a nagyváradi, és a sepsiszentgyörgyi tevékenysége volt. A 12 szakcsoportból mindenik bemutatta a tevékenységét, ami lényegesen gazdagabbá vált. A legeredményesebb munkát a családorvosok,(dr. Pongrácz Mária és dr. Kovács Beatrix) a fogorvosok (dr. Pongrácz Antal), a kardiológusok (dr. Benedek Imre), a gyógyszerészek (dr. Péter H. Mária vezetésével),végezték.

Nagy érdeklôdés kísérte (400-700 közötti résztvevô) az évente megtartott vándorgyûlést. Ezek helyszíne 2002-ben és 2005-ben Marosvásárhely, 2003-ban Sepsiszentgyörgy, 2004-ben pedig Kolozsvár volt. A külföldi kollégák közül is évente 100–120-an (Magyarországról, Németországról, de legutóbb még az Egyesült Államokból is) részt vesznek rendezvényünkön és ezáltal emelik a szakmai színvonalat. A vándorgyûléseket megelôzô délutánon bevezettük a kreditpontos szakmai továbbképzést, amelyeken magas szintû elôadások hangzottak el belgyógyászat, sebészet, fogorvostan, gyógyszerészet és labordiagnosztika területén.

Legnagyobb megvalósításunknak azt tartom, hogy 2002- tôl az Orvostudományi Értesítô szakmai kiadvány évente négy alkalommal megjelenô országosan akkreditált folyóirattá vált. Ami azt jelenti, hogy az Értesítôben közölt dolgozatokat elfogadják a versenyvizsgákon, és a doktorandusok számára is pontot jelentenek. A folyóiratot saját erônkbôl próbáljuk fenntartani ezért a tagsági díj magában foglalja az éves elôfizetést is. A vándorgyûléseken elhangzott dolgozatok mellett a Tudományos Diákköri Konferencián díjazott munkákat is közöltük, s az elismerés jeleként külföldi kollégáink is felajánlják dolgozataikat közlésre. A lap fenntartása érdekében szponzorokat kerestünk és találtunk. Az elmúlt évben a Béres támogatott, jelenleg pedig a Richtertôl van ígéretünk. Szándékunkban áll állandó támogatókat keresni, akiknek nevét rendszeresen közölnénk megjelenô lapszámainkban.

Az elmúlt évben megalapítottuk a Lencsés György Ars Medica-díjat. Az elsô plakettel és oklevéllel Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének kimagasló szakmai és tudományos tevékenységét ismertük el. Ebben az évben a Csôgör Lajos nevét viselô díjat és plakettet szándékozunk átnyújtani a vártemplomi évzáró istentisztelet során minden évfolyamról egy-egy végzôsnek. Munkájuk elismerése mellett a néhai professzor emlékét is szeretnénk fenntartani, akinek az egyetem többszöri kérésünk dacára sem ítélte oda a díszdoktori címet.

Azt is el kell mondanom, hogy sikerült jó kapcsolatot kiépítenünk az MTA Magyar Tudományosság Külföldön elnöki bizottságával, a Magyar Egészségügyi Társasággal, az Országos Alapellátási Intézettel, a Magyar Kardiológiai Társasággal, a Segítô Jobbal és az Országos Gyógyintézeti Központtal valamint számos helyi kulturális alapítvánnyal és társasággal, mint például: a Keresztény Orvosok Szövetsége, a Stúdium Alapítvány, a székelyudvarhelyi Pápai Páriz Ferenc Alapítvány, a szilágysomlyói Báthory István Alapítvány stb.

2006 tavaszán együttmûködési megállapodást írunk alá a Magyar Gyógyszerésztudományi Társasággal, amiben Gyéresi Árpád alelnökünknek van nagy szerepe.

Négy évvel ezelôtt a Stúdium Alapítvánnyal, a Bolyai Társasággal valamint a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetséggel közösen pályáztunk egy orvosi és gyógyszerészeti szakkönyvtár megalapítására. Bár az érdem elsôsorban a Stúdium Alapítványé, szakosztályunk jelentôs könyv- és folyóiratállománnyal járult hozzá a könyvtár megalakításához, tagságunk pedig kedvezményesen jut hozzá a könyvtári szolgáltatásokhoz, amibe az internethozzáférhetôség és az audiovizuális anyagok elôkészítése is beletartozik.

Az EME gondozásában az elmúlt 4 évben jelentôs szakkönyvek jelentek meg: Ferencz László: A belgyógyászati diagnosztika kézikönyve I-IV. kötet, Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai, Kelemen Hajnal, Gyéresi Árpád: Szervetlen gyógyszerészeti kémia. Sajnálatos módon az erre a célra elérhetô anyagi források nagyon szûkösek, és hát a pályáztatás terén is vannak még hiányosságok.

Egy újabb kezdeményezésként megemlítem a 2005 november hónapban megtartott "A magyar orvosi és gyógyszerészeti szaknyelv" címû konferenciát, melyen Budapestrôl, Kolozsvárról és Marosvásárhelyrôl vettek részt jeles elôadók. Számunkra a magyar nyelv ápolása kiemelt jelentôségû feladat, hiszen az EME egyik alapvetô célkitûzése éppen a tudományok anyanyelven történô mûvelése és terjesztése.

Az egyesületnek saját honlapot szerkesztettünk ({ HYPERLINK "http://www.emeogysz.ro" |www.emeogysz.ro}), számítógépes nyilvántartást vezetünk, a tagsággal e-mail kapcsolatot tartunk, s sikerült a székházat korszerûsíteni, irodajellegûvé átalakítani. Szeretném kiemelni Szilágyi Tibor és Sipos Emese szerepét (aki a szervezés lelke az egyesület keretében), s munkájukat egy versenyvizsgával alkalmazott titkárnô segíti.

Továbbra is a fiatalítást tartjuk a legfontosabbnak, ha komolyan vesszük az egyesületünk jövôjét.

– Az elmondottak szellemében a szakosztálynak van-e valamilyen stratégiája arra vonatkozóan, hogy a fiatal végzôsök itthon maradását elôsegítse?

– Az EME-nek nincs eszköze ebbe beleszólni. A tampon szerepét próbáljuk betölteni, s az egyetem felé közvetítjük azokat a felajánlásokat, amelyeket magyarországi képzésre, továbbképzésre, kutatómunkában való részvételre kapunk, de amelyre a konkrét lépések általában elmaradnak. Ami a mi hatáskörünkbe tartozik, annak megpróbálunk eleget tenni: támogatjuk szakmai továbbképzésüket, részvételüket hazai és külföldi rendezvényeken, az Orvostudományi Értesítôben közölhetnek, már egyetemi hallgatókként bekapcsolódhatnak egyesületünk életébe stb. A továbbiakban aztán, hogy ki marad és ki távozik, az mindenkinek a saját dolga, bármennyire is fáj ezt így kimondani.

– Mi a vezetôség jövôbeli célja?

– Továbbra is szeretnénk markánsan megjeleníteni szakosztályunk arculatát. Szeretnénk ha tagságunk büszke lenne nagymúltú egyesületünkre, arra, hogy egy olyan szakosztály tagjai, amely az idén ünnepli fennállásának századik évfordulóját.Nem sok szakmai szervezet büszkélkedhet ilyen múlttal. A mi feladatunk pedig, hogy szakosztályunkat életben tartsuk, gazdagítsuk, biztosítsuk jövôjét. Ehhez a munkához kérjük minden tagtársunk segítségét.

Mi történik az összehasonlíthatatlanul szebb napokat megért erdélyi, fônemesi kastélyokkal? A grófi és bárói rezidenciákkal, a néhai transzszilván értelmiségi élet centrumaival, egykori mecénások hajlékaival? Párat felújítottak, pár még áll, a legtöbb már romosan, de (még) felújítható állapotban és vannak olyanok is, amelyekbôl már csak a falak, vagy alapok maradtak szomorú hírmondóként. Néhányuk esetében azonban megtörtént a csoda: sikerült pénzt szerezni, szakemberek segítségét igénybe venni, és az agyonázott, tetôzet nélküli, jelenkori honfoglalók által törvénytelenül lakott épület újjászületett: olyanná, mint amilyen volt valaha. Igaz, legtöbb esetben grófok és bárók nélkül, de újra áll néhány kastély és régi fényében, pompájában várja a látogatót, turistát. A továbbiakban egy ilyen kastélyról (is) lesz szó.

Ezúttal nem a Kultúrpalota kistermében, hanem a Bernády Házban tartotta szokásos összejövetelét a Kemény Zsigmond Társaság. Játszott a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem zenetanári tagozatának vonósnégyese (G.F. Telemann Concerto 4 hegedûre címû mûvét), majd meghívottként dr. Szabó Bálint építészmérnök, a kolozsvári Mûszaki Egyetem professzora tartott Újjászületô erdélyi kastélyok címmel elôadást a teltházas közönségnek. Az elôadó elmondta: építészmérnökként, nem történészként kívánja bemutatni a szóban forgó épületeket, nem lesz szó holdvilágos éjszakákról és kastélyparkokban sétáló, régvolt bárókisasszonyokról. Elôadásának elsô állomásaként Erdély egyik leghíresebb kastélyát, az "erdélyi Versailles- t", a bonchidai Bánffy-kastélyt (felvételünkön) és annak restaurálási folyamatát mutatta be a hallgatóságnak. A fényképekkel, leírásokkal kísért elôadás során részletekbe menôen ismertette az egykori és mai állapotokat, a grófi életvitel sajátosságait, a fiatal fôúr lakosztályaként szolgáló különálló Miklós-kastélyt, a Bonchidai Napok "kastélytámogató" eseményeit. Mint hallottuk, Erdély egyik legjelentôsebb, ha nem a legjelentôsebb fônemesi rezidenciája a Bánffy család egykori kastélya, amelyet 1998-ban vettek fel a világ száz legveszélyeztetettebb épületének listájára. Nem sokkal késôbb elkezdôdött a nemzetközi segítséggel végzett és végzendô helyreállítási- újjáépítési-restaurálási folyamat, amelynek során megmentették a konyhaépületet, a bejárati épületet, a Miklós-kastélyt, az egykor világhíres bonchidai ménesnek otthont adó istállót, újraültették a kastélyparkot. Eddig egymillió eurót sikerült "összekoldulni", a felújításnak pedig nincs vége. Amint befejezik, falai között otthonra lel az Építészeti Örökségvédelmi Tehetséggondozó Szakkollégium is, amely a Transilvania Trust Alapítvány égisze alatt 2006-ban indul, célja fiatal szakemberek képzése, akik továbbviszik majd a munkát, folytatják a restaurálások, épületmentések egyhamar – remélhetôleg – véget nem érô folyamatát.

A továbbiakban szó esett a szilágysomlyói Báthory-vár felújítási munkálatairól, a komlódi Teleki kúriáról (2-3 éve van hátra az épületnek, amelybôl egy-másfél millió euróból csodát lehetne varázsolni, de senkinek sem kell a mezôségi, gyönyörû udvarház), a hosszúfalui Teleki-kastélyról (egy újgazdag vette meg és szállodát kíván benne létrehozni mindenki megrettenésére – ugyanakkor reménykednek abban, hogy magát az épületet nem alakítja át), valamint a székelyföldi, torjai Apor- kúriáról, a reneszánsz egyik legszebb, de mindenképpen legkeletibb gyöngyszemérôl. A most nyolcvanas éveit taposó, az átkos ötven évét agrármérnökként végigdolgozó Apor bárónak sikerült visszaszerezni a család kastélyát, most ötven hektáron gazdálkodik. A jellegzetes erkéllyel ellátott, valóban gyönyörû kastély Erdélyben egyedülálló, hiszen termeinek falait reneszánsz falfestmények díszítik a szokásos stukkók mellett, felújítása pedig folyamatban van – összegzett az elôadó.

A második világháború befejezése után az erdélyi magyarság számára 1945-ben központi kérdéssé vált a magyar nyelvû egyetem sorsa és jövôje. Ismeretes, hogy a román közigazgatás az 1945. március 6-i Groza–Sztálin táviratváltás után azzal a feltétellel térhetett vissza Észak-Erdélybe, hogy vállalta a nemzetiségek jogegyenlôségének biztosítását. A háború elviharzása után a kolozsvári volt magyar egyetem vezetôsége és szervezôi hitték, hogy a demokratikus szellemben alapítandó új egyetem a Romániában élô nemzetiségek teljes megbékélését és együttmûködését segíti elô. A magyar egyetem szervezôinek (hármas bizottság: Csôgör Lajos, Demeter János, Jancsó Elemér) azon igyekezete, hogy az orvosi kart Kolozsváron helyezzék el, nem járt sikerrel. A szorongatott helyzetben merült fel a kérdés, hogy az egyetem orvostudományi kara Marosvásárhelyre költözzön. Az ide való település nagy vihart kavart a magyar közvéleményben, mivel mindenki tudta, hogy Kolozsvár az utóbbi évszáza-dokban egész Erdély gazdasági, mûvelôdési és politikai központja volt. Voltak, akik az elköltözésben az egyetemi élet, a különbözô tudományágak pozitív egymásra hatásának gyöngítését, megosztást, egyben lemondást, jogaink feladását látták. Mások a lépésben a Székelyföld és annak fôvárosa fejlesztésének lehetôségét látták. Mindenesetre Kolozsvár elhagyása fájdalmas, de elkerülhetetlen elhatározás elé állította az orvostudományi kar további sorsának irányítóit.

1945. szeptember 7-én az úgynevezett "átvételi" bizottság (Pápai Zoltán, Dóczy Pál, Henter Kálmán) sok huzavona után átvette a volt katonai hadapródiskola épületét a leendô orvosi kar központi épülete számára. Az átvett épületben évekig tartott az átalakítás, építkezés, hogy befogadhassa a Kolozsvárról költözô orvosi kar elméleti intézeteit, laboratóriumait. Legutoljára a bonctani intézet laboratóriumait építették ki, addig a bonctermek a volt lovardában mûködtek.

A Bolyai Tudományegyetemen az 1945–1946-os tanévre a beiratkozások – így a marosvásárhelyi orvosi karon is – 1946. január 25-tôl február 9-ig tartottak. Marosvásárhelyen a dékáni hivatal 1945. október 4-én kezdte meg mûködését és az elsô felvételi vizsga azon év november 3- án kezdôdött a helybéli római katolikus gimnázium épületében. Körülbelül 300-an jelentkeztek a meghirdetett 150 helyre.

"A Bolyai Tudományegyetem mind Marosvásárhelyen mind Kolozsváron 1946. február 11-én megnyitotta kapuit". E címmel adta hírül a marosvásárhelyi Szabad Szó 1946. február 13-i száma az egyetemi oktatás megkezdését az új magyar nyelvû egyetemen. A jelentkezések alapján körülbelül 1800 hallgatóra számítottak az összes évfolyamokon. Az elôadásokat azonban csak a másodévesektôl felfelé tudták megkezdeni, mert a bonctani intézet kialakítása több idôt vett igénybe. Csôgör Lajos rektor a tanév megnyitása alkalmából mondott beszédében hangsúlyozta: a megnyitás nem jelenti azt, hogy az orvosi kar megszervezése befejezôdött és korszerû viszonyok között kezdte el mûködését. "Csak azért kezdjük meg az oktatást, hogy az egyetemi ifjúság ne szenvedjen több idôveszteséget".

Az ezt követô években a város központjában fekvô bentlakások (volt Apolló és Splendid szállodák) és az erdô alatt fekvô impozáns egyetemi központi épület közötti utat naponta vállukon fehér köpenyt cipelô orvostanhallgatók hada lepte el, vonulva az elméleti és a gyakorlati órákra.

A rendkívül hideg idôjárás dacára vannak, akik folytatják a megszokott természetjárást, barangolást, nem beszélve a téli sportok kedvelôirôl, akiknek meg sem kottyan a mínusz 15–20 fokos hômérséklet. Marosvásárhelyen a hóréteg vastagsága nem alkalmas a sízésre, viszont a tartós fagy vastag jégréteget húzott a Marosra, s így a folyó felülete valóságos sétatérré alakult. A hétvégen sokan merészkedtek e nem mindennapi pályára. A Maros Kárpátok sétányon levô gyaloghídja melletti szakaszon ilyenkor jégkorong- bajnokságot szerveznek. Ettôl nem messze, a Cementlapok melletti "korcsolya-pályán" is lehet edzeni, hokizni, vagy akik nem szeretik a víkendtelepi pálya zsúfoltságát, itt kedvükre korcsolyázhatnak, esetleg a közeli
"sörpatikában" forralt borozhatnak. Aki csak úgy idôtöltésbôl tévedt erre gyalogszerrel, az "vizen járhat", azaz sétálhat a jég hátán. Különös látványt kínál a sziget sással benôtt környéke, ahonnan nem hiányoznak a lékhorgászok, akik nádból rakott tûz mellett várják, hogy a harmincegynéhány cm-es jégréteg alatt valami "harapjon". A sima felület jó pályát kínál a sífutóknak is, akik, mint mondják, egy verseny megszervezésén is gondolkodnak. A természetes híd lerövidíti az utat a megyeszékhely és Marosszentanna között, s van, akinek még sietôsebb, s kerékpárral hajt át a túlsó partra. De akadt olyan bátor motoros is, aki bravúros mutatványokkal szórakoztatta az arra járókat. A legérdekesebb attrakció a Maros fölött kihúzott sodronykötél, amire két széket erôsítettek, s ezen, akár a sípálya felvonóján, bárki ingázhatott a két part között.

Mindez vonzó, különleges, s talán hetvenkedésre is jó alkalom, de azért számolni kellene a veszélyekkel, például a gyorsan siklók ne feledkezzenek meg a horgászlékekrôl.

Marosvásárhelyi küldöttség Zalaegerszegen

A marosvásárhelyi önkormányzat tizenegy tagú küldöttsége járt az elmúlt hét végén Zalaegerszegen. A testvérvárosi látogatás apropója sporttalálkozó volt, de a két önkormányzat képviselôi között szakmai megbeszélésre is sor került.

Csegzi Sándor alpolgármester vezetésével utazott Zalaegerszegre a marosvásárhelyi küldöttség, amelyben Craciun Florin, Claudiu Maior, Pop Mircea, Stefanovici Mircea, Mózes Levente és Fekete Attila városi tanácsosok mellett Bakó Attila, Cîrcu Ioan igazgatók, Magyarosi Hunor mûépítész és Cseh Gábor, a Marosvásárhely–Zalaegerszeg Baráti Társaság elnöke is részt vett. A delegációt pénteken délelôtt a zalaegerszegi polgármesteri hivatalban dr. Gyimesi Endre polgármester illetve Gyutai Csaba és Tombi Lajos alpolgármesterek fogadták, a megbeszélésen jelen volt többek közt dr. Hóbor Erzsébet, a Zalaegerszeg–Marosvásárhely Baráti Társaság elnöke, Tolvaj Márta, a Zalatour turisztikai cég vezetôje, Herbert Ferenc önkormányzati képviselô, a képviselôi testület EU-bizottságának vezetôje, valamint Józsi György, a sportiroda vezetôje, dr Kovács Gábor, a hivatal jegyzôje, Rigó Csaba, a gazdasági bizottság elnöke.

Dr. Gyimesi Endre polgármester a két város közötti kapcsolatok bôvítésének fontosságát hangsúlyozta, azt, hogy a hivatalos kapcsolatokon túlmenôen a civil szféra minden területére ki kell terjeszteni az együttmûködést, be kell vonni a fiatalokat. A polgármester ismertette a képviselôi testület, a szakbizottságok mûködését, majd kitért az EU-csatlakozás okozta változásokra. A tapasztalatcsere során fôként e témát járták körül. A zalaegerszegiek tapasztalataiból megtudhattuk, hogy a csatlakozást követôen a polgármesteri hivatalban nôtt az adminisztráció, a bürokrácia, mindent többszörösen adminisztrálni kell. Ez egyrészt pozitívum, hiszen a tevékenység átláthatóbbá válik, másrészt az idô szempontjából teher. Ugyanakkor Gyimesi Endre hangsúlyozta, hogy a város minden ciklusban meg tudta valósítani gazdasági céljait, jelenleg elsô számú prioritásuk a munkahelyek csökkenésének megállítása. Zalaegerszegen nagyon alacsony a munkanélküliségi ráta, de az utóbbi években néhány jelentôs vállalat átszervezése miatt többen munkanélkülivé váltak. A polgármester utalt az önkormányzat által "futtatott" programokra is: a Nemzedékek Kézfogása Programra (amellyel babacsomagot kap minden újszülött), az elsô házasságot kötô zalaiaknak juttatott nászajándékra, az Aranykor nyugdíjas ajándékra (a 62 évet betöltött kisnyugdíjasok megajándékozása abban a hónapban, amelyben születésnapjukat ünneplik), a más városokban fôiskolai tanulmányaikat folytató zalaegerszegi diákok ösztöndíjprogramjára (amellyel a havonta egyszeri hazautazási költségeket fedezik), a zalaegerszegi lakos komfortérzését növelni, a városhoz való kötôdést erôsíteni hivatott Egerszegi Kártya programra (amely kedvezményeket biztosít a különféle eseményeken való részvételkor), a lakásprogramra (amely alapján szerzôdéssel 5 évig kaphatnak lakást a fiatalok, amit a határidô után átadnak és az öt év alatt megtakarított összegbôl befizethetnek egy lakásra), a lakásvásárlási támogatásra az elsô lakás vásárlása esetén (1 millió forint vásárlásra, 1,2 millió forint építkezés esetén).

Csegzi Sándor nemcsak alpolgármesterként, hanem Zalaegerszeg tiszteletbeli polgáraként szólalt fel és mutatta be a küldöttséget. Utalt a marosvásárhelyi önkormányzat lakásprogramjára, amelyet azonban eltérôen a zalaegerszegi önkormányzattól, központi költségvetésbôl finanszíroznak, illetve az elmúlt idôszakban történt elôrelépésekre. Az ipari park elkészítése újabb lendületet adhat a két város kapcsolatának, hogy januárban beindult a Marosvásárhely–Budapest közötti Malév- járat, és prioritást képez a nagyvárosi övezet mint régiós forma kialakítása, e tervet februárban véglegesítik. Ugyanakkor az önkormányzat 600 kertes lakás építését tervezi, amelyek azonban nem szociális lakások lesznek, és hangsúlyozta a turizmusfejlesztés fontosságát. Csegzi Sándor szerint a következô 5 év mindenképpen pozitív lesz a kulturális és a gazdasági fellendülés szempontjából.

A polgármesteri hivatalban lezajlott tapasztalatcserét követôen délután teremfociztak a két önkormányzat képviselôi. A "nem a gyôzelem, hanem a kapcsolatfejlesztés a fontos" jelszó alatt játszott a két csapat. Azért a végeredmény alapján mégiscsak volt gyôztes, de elmondhatjuk: a marosvásárhelyi csapat a második helyen végzett, a kupát hazahozhatták!

A Népújságnak nyilatkozva Csegzi Sándor elmondta, hogy érdemes tanulni a zalaegerszegiek csatlakozás utáni tapasztalataiból, bár mi még csak a csatlakozás idôpontjának bizonytalanságában vagyunk. "A negatív tapasztalatokat látjuk most, elsôsorban a bürokrácia növekedésére panaszkodnak. A jelzés számunkra: felkészülni azokkal a pályázatokkal, amelyekre 2007 után meg kell próbálnunk finanszírozást szerezni, elô kell készítenünk az elômegvalósíthatósági terveket. Másik gond a közbeszerzéssel van, a hazai cégek a nemzetközi versenytárgyalásokon képtelenek labdába rúgni, megoldás lehet, hogy alvállalkozókként szerepeljenek" – mondta.

Pop Mircea tanácsos szerint nem kell aggódni, bár még nem vagyunk teljesen felkészülve a csatlakozásra. A hiányosságok és pozitívumok kiegyenlítik egymást.

Fekete Attila szerint egy pályázatokat készítô profi csapatot kell létrehozni a polgármesteri hivatalban, a szakembereket pedig továbbképzésre kell küldeni.

Stefanovici Mircea úgy vélte, hogy az EU- csatlakozás egyik hátránya a bürokrácia növekedése, másik, hogy bizonyos vállalatok bezártak, a munkanélküliség nôtt. "Ez nálunk is elôfordulhat, fôleg a könnyûipari vállalatok esetében. De számos elônye is van a csatlakozásnak, mint például a pályázatok útján megvalósuló beruházások, ami az életszínvonal növekedéséhez vezet".

Gheorghe Chiper mûkorcsolyázó viszi a román küldöttség zászlóját a torinói téli olimpia megnyitó ünnepségén – közölte Ioan Dobrescu, a román olimpiai és sportbizottság fôtitkára. Dobrescu magyarázata szerint Chiper a legeredményesebb sportoló a küldöttségbôl. Chipert legalább olyan meglepetésszerûen érte a hír, mint a közvéleményt, hisz napokig arról szóltak a híradások, hogy Antal Zsolt sífutó lesz a zászlóvivô, sôt maga a negyedik olimpiájára készülô érintett is arról nyilatkozott, hogy mekkora megtiszteltetés ez a számára és családja számára is.

Az olimpiai bizottság döntése ilyen körülmények között erkölcsileg igencsak megkérdôjelezhetô, mert ha nem kívánták Antal Zsoltot a zászlóvivôi szerepben, már eleve Chipert (vagy mást) jelöltek volna erre. Így azonban eljárásuk nem csupán Antal Zsolt, de az egész romániai magyar közösség számára sértô.

Torino 2006

Holnap kezdôdik Torinóban a téli olimpia a Palasport Olimpicóban rendezett ünnepélyes megnyitóval, s szombat délelôtt az elsô rajtra is sor kerül. Mint a korábbi években már megszokhatták, a Népújság az idén is részletesen beszámol az eseményrôl. Tekintve azonban, hogy a versenyek szinte teljes egészében követhetôk lesznek a televízió képernyôjén, a beszámolók helyett igyekszünk inkább olyan háttérinformációkkal szolgálni, ami az élô közvetítések során kevésbé kerül elôtérbe. Ezzel együtt a magyar és román – különös tekintettel az erdélyi magyar és az egyetlen marosvásárhelyi olimpikonokra – küldöttség szereplésének megkülönböztetett figyelmet szentelünk.

Hogy a sportkedvelô nézôk könnyebben kiválaszthassák azt, ami érdekes a számukra, napi rendszerességgel elôre közöljük a Torinóból jelentkezô televíziók mûsorának fontosabb adásait, s hogy a hétvégét már elôre betervezhessék, íme a legfontosabb élô közvetítések elsô négy napi mûsora, a román és a magyar állami televízióban, illetve az Eurosporton:

Péntek 21:00: Megnyitó ünnepség (TVR 2, m1, Eurosport)

Szombat 11:00 Északi összetett egyéni K90 (Eurosport); 14:00 Biatlon férfi 20 km (TVR 2, m2, Eurosport); 16:00 Északi összetett egyéni 15 km (Eurosport); 20:00 Mûkorcsolya páros rövid program (TVR 2, m1, Eurosport).

Vasárnap 11:00 Sífutás nôi 7,5 km (TVR 2, Eurosport); 12:45 Alpesi sízés férfi lesiklás (TVR 2, Eurosport); 14:45 Sífutás férfi 15 km (TVR 2, Eurosport); 18:00 Síugrás K90 egyéni (m2, Eurosport); 20:00 Szánkó férfi egyéni 4. futam (TVR 2); 21:15 Rövidpályás gyorskorcsolya férfi 1500 m döntô (Europsort).

Hétfô 13:00 Biatlon nôi 15 km (TVR 2, Eurosport); 15:00 Hódeszka nôi félcsô döntô (Eurosport); 18:00 Gyorskorcsolya férfi 500 m (TVR 2, Eurosport); 20:00 Mûkorcsolya páros kûr (TVR 2, m1, Eurosport)

Az élô adások mellett mindhárom tévéadó felvételrôl közvetít élô adásba nem került eseményeket, az Eurosport a nap mind a 24 óráját az olimpiának szen-teli.

A tulajdon és az igazságszolgáltatás reformjára vonatkozó 247-es számú törvénycsomag, amelyet a Hivatalos Közlöny 653. számában 2005. július 22-én tettek közzé, a X. fejezetében tartalmazza a földterületek jogi forgalmára vonatkozó rendelkezéseket. Eszerint a magántulajdonban levô területek rendeltetésüktôl és tulajdonosuktól függetlenül a polgári forgalomban vannak és maradnak. A belsôségekben (intravilan) és külsôségekben (extravilan) található területek, függetlenül rendeltetésüktôl és területüktôl, valamint attól, hogy rendelkeznek-e építménnyel vagy sem, elidegeníthetôk vagy megszerezhetôk hiteles formában elkészített, élôk közötti jogügylettel, míg a hitelesség hiánya az irat teljes semmisségét vonja maga után.

Az idegen állampolgárok és a hontalanok, valamint az idegen jogi személyek tulajdonjogot szerezhetnek Romániában a területek fölött a különleges törvények által szabályozott feltételek között.

E különleges törvényt 312-es számmal 2005. november 10-én fogadták el, és Románia Közlönye I. részének 2005. nov. 14-i 1008. számában közölték. E különleges törvény címe: "A földterületek feletti magántulajdonjog megszerzésérôl idegen állampolgárok, hontalanok, valamint idegen jogi személyek által". A törvény Románia európai uniós csatlakozásának idôpontjában lép hatályba.

A törvény tárgya a földterületek feletti magántulajdonjog idegen állampolgárok, hontalanok, valamint idegen jogi személyek általi megszerzésének szabályozása. E törvény elôírásai nem alkalmazandók a földterületek feletti tulajdonjog, idegen állampolgárok és hontalanok által, törvényes hagyaték útján történô megszerzésének esetén. E törvény értelmében az alábbi fogalmak és kifejezések jelentése a következô:

a. – tagállam – Az Európai Unió vagy az Európai Gazdasági Térség bármely tagállama

b. – harmadik állam a tagállamtól eltérô bármely állam;

c. – rezidens-e az idegen, aki megszerezte a Románia területén való letelepedés jogát, vagy az esetnek megfelelôen, idegen jogi személy, amely legalább egy másodlagos székhellyel rendelkezik Románia területén, a törvény feltételei között;

d. – független tevékenységet kifejtô farmer – természetes személy, aki mezôgazdasági vagy erdôgazdálkodási tevékenységet fejt ki növényi vagy állati mezôgazdasági termékek megvalósítása céljából, valamint a saját termékek tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos tevékenységet, illetve az erdôállomány kihasználásával fa és nem fa termékek megvalósításával kapcsolatos tevékenységet fejt ki a hatályos törvényi elôírások szerint. Valamely tagállam polgára, valamely tagállamban vagy Romániában lakó hontalan, valamint valamely tagállam jogszabályai szerint létrejött jogi személy a földterületek feletti tulajdonjogot a román állampolgárok és a román jogi személyek tekintetében törvénnyel elôírttal azonos feltételek között szerezheti meg.

Romániában nem rezidens tagállami polgár valamely tagállamban lakó, Romániában nem rezidens hontalan, valamint valamely tagállam jogszabályai szerint létrejött nem rezidens jogi személy földterület feletti tulajdonjogot szerezhet másodlagos tartózkodási hely, illetve másodlagos székhely céljából Románia európai uniós csatlakozásától számított 5 év eltelte után. Valamely tagállam polgára, valamely tagállamban vagy Romániában lakó hontalan, valamint valamely tagállam jogszabályai szerint létrejött jogi személy tulajdonjogot szerezhet mezôgazdasági földterület, erdôk és erdôterületek felett, Románia európai uniós csatlakozásától számított 7 év eltelte után.

Mellau György

(Folytatjuk)

A piacgazdaság szélesedésével új élelmiszereket, nálunk eddig nem látott gyümölcsöket, zöldségeket vásárolhatunk, akár a téli hónapokban is. Vajon szervezetünk befogadja a szokatlan anyagokat, vagy akad köztük, amely felelôssé tehetô, ha allergiás tüneteket tapasztalunk fogyasztásuk idôszakában?

Narancs, citrom, banán, ananász, gránátalma, grépfrút, kivi, mangó. Megannyi ínycsiklandozó csemege, csupa földi jó, amelyek közül néhányat valaha csak hírbôl ismerhettünk, most meg roskadoznak tôlük a piacok, üzletek polcai.

– Örülhetünk-e maradéktalanul a ránk zúdult finomságok, egzotikus gyümölcsök bôségének? Fogyaszthatjuk-e valamennyit minden káros mellékhatás nélkül? – kérdezték dr. Nékám Kristóftól, az ismert allergológus professzortól.

– Kétségtelenül jó, hogy mi is megismerhettük ezeket az egzotikus, illatos, kitûnô gyümölcsöket, hiszen valamennyi rendkívül gazdag vitaminokban és fôként télen, amikor szervezetünk vitaminéhsége már érezhetô, jó szolgálatot tesz ezeknek a rendszeres fogyasztása. Az is igaz viszont, hogy újabban egyre-másra jelentkeznek a szakrendelésünkön allergiás panaszokkal olyanok, akik valamelyik déligyümölcsöt gyanúsítják a nem kívánt immunreakcióért. Sajnos a feltételezés jogosságát nem zárhatjuk ki. Azt tudjuk, hogy az allergiában szenvedôk száma világszerte nô, a WHO, az Egészségügyi Világszervezet elôrejelzése is ezt támasztja alá. Eszerint egy évtized múlva a Földnek minden második lakója allergiás lesz valamire. Nálunk a lakosság egyharmadát érinti máris ez a kellemetlen betegség – hangsúlyozta a professzor.

Hogy mi minden okoz allergiát, arról már sokat tudunk, a virágporok, környezeti szennyezôdések sokasága, élelmiszerek, az öröklött, genetikai hajlam, a túlzott stressz, a rossz pszichés állapot egyaránt kiválthatja az allergiás reakciót. Ma már tudjuk, hogy nem csak a tavasz és a nyár rejt pollenjeivel, illataival allergiaveszélyt, hanem az év minden egyes napja.

A rendkívül agresszív parlagfû, a fekete üröm és egyéb növények pollenei, illetve az atkák, vagy az állatszôrök mellett ma már az ártatlannak hitt, Délkelet-Ázsiából és Kína déli részébôl származó gyümölcsök is feliratkoznak a veszélylistára. Persze, nem kell attól rettegnünk, hogy megeszünk egy banánt vagy kivit, és máris viszketô bôrkiütéseink lesznek. De a lehetôsége fennáll, még annál is, aki már évek óta fogyasztja ezeket a gyümölcsöket és eddig semmi problémája nem volt velük. De ugyanez elmondható a különféle magokra, a földimogyoróra, müzlikre, fûszerekre, amik gyakran okoznak allergiára jellemzô tünetegyüttest. Legújabban például a mustárról állapították meg, hogy erôsen allergizáló hatása van, Franciaországban a tizenkét leginkább allergiát okozó termékké nyilvánították, és ezt a tulajdonságát jelölni is kell.

A porok, szôrök és egyéb anyagok a nyálkahártyát támadják, a magvak, fûszerek, citrusfélék a bôrön okoznak viszketô, fájó, kellemetlen kiütéseket, esetleg hasmenéssel és hányással kombinálva.

Tudatosan kerülni kell azokat a táplálékokat, amelyek allergizáló hatásúak lehetnek! A déligyümölcsök egyértelmûen ebbe a csoportba tartoznak, amibôl következik, hogy egyéves kor alatt a csecsemôknek nem ajánlott. Ha a késôbbiekben beiktatjuk a gyerek étrendjébe valamelyiket, kis mennyiségben tanácsos kipróbálni. Ha felnôtt korban tiltakozik valamelyik ellen a szervezet allergiás reakció formájában, akkor meg kell figyelni, mi okozza, és azt mellôzni kell, bármennyire szeretjük is.

Válaszolunk olvasóinknak

– tette fel a kérdést B. L. radnóti olvasónk, aki 1945. július 23-án született, 1966. október elsejétôl 2000. szeptember 11-ig dolgozott. 2000 szeptemberétôl viszont II. fokú betegnyugdíjas.

Kérdésére Morent Ilona, a Megyei Nyugdíjpénztár vezérigazgatója válaszolt: – B. L. 2009 januárjától vonulhat korhatáros nyugdíjba. Ekkor kérvényt kell benyújtania a nyugdíjpénztárhoz, melyhez mellékelni kell a legutóbbi nyugdíjszelvényt is.

– azoknak az édesanyáknak, akik egyetemi éveik alatt, illetve az egyetem elvégzése után szülik meg gyermeküket? – tette fel a kérdést egy édesanya, aki az egyetem elvégzése után letette a licencvizsgát.

A kérdésre Györfi Mária, a Szociális Szolidaritási és Családügyi Igazgatóság igazgatója válaszolt.

– Azok az anyukák, akik az elsô egyetemi évek alatt szülnek, nem r&