Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

A megyei tanfelügyelôségnek az iskolaigazgatókkal tartott legutóbbi tanácskozásán, ahol a rendôrség, csendôrség és közösségi rendôrség ajánlotta fel szolgáltatásait a tanintézetek vezetôinek, úgy tûnik, félreértés történt. Az eseményt követôen ugyanis, a félévet záró tanári konferencián az egyik marosvásárhelyi általános iskola igazgatója kijelentette: ha a tanintézetében valamelyik gyerekkel probléma adódna, számíthatnak a rendôrség segítségére.

Nos ezek szerint, a hasonló jellegû országos kampány megtette a hatását. Ahogy a közszolgálati televízió híradójában láthattuk, egy vidéki iskolában egy gyerekcsíny kapcsán a csendôrséget "vetették be", hogy büntetést rójon ki a rakoncátlan nebulóra. Bár a megkérdezett csendôr szerint ez nem az ô dolguk lenne, az iskola kérésének kellett eleget tenniük. A megyében történt hasonló esetek kapcsán is újból felmerül a kérdés: hova lett az iskolák büszkesége, hova lett a tekintélyt parancsoló nevelôi képesség, és hol is tartunk a sokat kért önrendelkezés ügyében, ha mindazt, ami valójában a nevelôkre tartozik, a rendfenntartókkal akarják megoldatni? Jó lenne kellô nyomatékkal még idejekorán tisztázni: a rendôrség, csendôrség feladata az iskola kapuján kívül kezdôdik, továbbá abban áll, hogy meggátolják a tanintézetek tevékenységét megzavaró elemek, bûnözôk bejutását az iskolák területére. A többi a pedagógusok dolga. Egyes vélemények szerint a rendszerváltás óta megváltozott a helyzet, s az azóta kialakult szabadosság miatt a pedagógusok eszköztára mára már nem bizonyul elegendônek a fegyelmezetlen diákokkal szemben. Sajnos, olyan esetrôl is láthattunk tudósítást, amikor a diák megverte a tanárát. Ezzel szemben továbbra is többségben vannak az olyan iskolák, ahol úrrá tudnak lenni a fegyelmi problémákon, olyan tanárok, akiknek az óráját érdeklôdéssel követik a diákok. Az a pedagógus, az az iskolavezetôség, aki/amely nem képes a rendelkezésére álló pedagógiai módszerekkel rendet teremteni, pontosabban meg sem próbálja azt, hanem mindjárt rendôrért- csendôrért kiált minden piszlicsáré diákcsínnyel szembesülve, aligha van tisztában hivatása követelményeivel. Oktatni és nevelni, e kettôs cél nem választható el egymástól. A tanár, az oktató, a nevelô, a tanintézet vezetô tekintélyét csak ronthatja, ha csendôri segédlettel kívánja ellátni feladatát, s olyan konfliktusokat kelthet iskola és tanuló, iskola és család között, amelyeket jobb messze elkerülni. A csendôrség, az iskolák környékén szolgálattevô csendôrök pedig helyesen járnak el, ha még felkérésre sem vállalják fel azt, ami nem rájuk tartozik. S az sem lenne haszontalan, ha a tanfelügyelôség segítené az iskolákat ráébreszteni, a csendôrség még nem tartozik a nevelés eszköztárába. Ha nem így gondolják, egyszerû megoldás kínálkozik: nevezzenek ki csendôröket iskolaigazgatóknak.

Vesztegetés miatt vád alá helyezték a legfôbb ügyészség korrupcióellenes fôosztályának (DNA) ügyészei Adrian Nastase volt kormányfôt és a képviselôház jelenlegi elnökét egy gyanús bukaresti ingatlanügylet miatt.

A Mediafax hírügynökség szerint Nastase védôügyvédje megerôsítette: a DNA közölte vele, hogy ügyészei vád alá helyezték a képviselôház elnökét, a 2000- 2004. közötti kormány miniszterelnökét egy bukaresti villanegyedben vásárolt telek és a ráépült több emeletes villa ügyében. A DNA azt is közölte, hogy "egy adott idôben" kiadandó hivatalos közleményében részletekkel szolgál majd az ügylettel kapcsolatos vádról.

A mostani vád alá helyezés elôzményeihez tartozik, hogy – mint a Mediafax emlékeztetett rá – 2004 augusztusában a Romániában most kormányon levô Igazság és Igazságosság nevû liberális- demokrata pártszövetség (Alianta D.A.) egyik képviselôje feljelentést tett a korrupcióellenes ügyészségen. A D.A. pártszövetség képviselôje arra kérte az ügyészséget, vizsgálja ki, hogy 1998-ban Adrian Nastase – aki akkor a mai PSD közvetlen elôdjének, a Romániai Szociális Demokrácia Pártjának (PSDR) és az akkori képviselôháznak is az alelnöke volt – milyen körülmények között vásárolta meg egy azóta 60 millió dolláros banki csalásért börtönbe került képviselôtársától és pártfogoltjától a szóban forgó ingatlant. A feljelentés szerint Nastase tényleges piaci értékénél 25-ször olcsóbban vásárolt meg a bukaresti elitnegyedben egy 700 négyzetméteres telket.

Egy hónapra rá, 2004 szeptemberében, a korrupcióellenes ügyészség akkori vezetôsége arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy a gyanúsnak mondott ügylet minden tekintetben törvényes volt, tehát az ügy kivizsgálását vádemelés nélkül lezárták. De azóta a DNA új vezetôsége ismét ügyészségi kivizsgálás tárgyává tette az ügyletet, mégpedig annak a fôügyésznek a vezetésével, aki annak idején vád alá helyezte a volt kormányfô egykori képviselôtársát és "nagylelkû" üzletfelét.

Akik az RMDSZ ellenzékbe vonulását kérik, lényegében saját ellenzékbe vonulásukat javasolják – figyelmeztetett Markó Béla szövetségi elnök kedden, bukaresti sajtóértekezletén, a Demokrata Párt RMDSZ-ellenes kijelentéseire utalva. Az elnök leszögezte, az RMDSZ az elmúlt 15 esztendôben a konfrontáció helyett folyamatosan a párbeszéd, az együttmûködés révén kívánta érvényesíteni a magyar közösség érdekeit, megoldani problémáit.

Csakis ennek tulajdonítható az, hogy ezen a téren sikerült jelentôs eredményeket elérni, de, mint ahogyan az egészségügyben, a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, vagy akár az oktatásban, ugyanúgy az etnikumközi kapcsolatok terén is szükség van a reformra. Szükség van a meglévô törvények javítására, újak elfogadására. Nem értek egyet azokkal, akik azt állítják, hogy ezt a kérdést Románia teljes mértékben megoldotta. Ezért van szükség a kisebbségi törvény elfogadására, amely jelentôs mértékben hozzájárulna kisebbségi kérdés reformjának megvalósításához" – nyomatékosította a szövetségi elnök.

Frunda György szenátornak az Európa Tanácsban elfogadott, nemzetrôl szóló jelentésével kapcsolatban Markó Béla leszögezte, "a kritika, az alaptalan kifogások helyett elismeréssel kellene beszélni Frunda Györgyrôl, aki most is, mint az elmúlt 15 évben folyamatosan, az emberi jogok tiszteletben tartásáért harcolt, hatékony tevékenységet folytatott a szövetségben és az európai intézményekben egyaránt. Az Európa Tanácsban a romániai parlamenti küldöttek pártjuk érdekeit képviselik, a liberálisok a liberális ideológiát, a kereszténydemokraták a maguk ideológiáját, az RMDSZ tisztségviselôi a romániai magyarság érdekeit, ami nem ellentétes Románia érdekeivel. A lojalitás kapcsán természetesen senkitôl nem fogadunk el kioktatást."

Az alkotmány módosítását illetôen Markó Béla ismételten hangsúlyozta, az RMDSZ eddig sem értett egyet és ezután sem fog egyetérteni az alkotmány nemzetállamra vonatkozó cikkelyével. Jelenleg egyetlen EU-tagállam alkotmánya sem tartalmaz hasonló kitételeket. A törvények, az alkotmány módosítása nemhogy lehetôsége a pártnak, hanem kötelessége ilyen jellegû tevékenységek indítványozása – mutatott rá. A partnereknek azt tanácsolja a szövetség elnöke, hogy amennyiben bármilyen jellegû probléma merül fel, elôbb egyeztessenek, tárgyaljanak a koalíció többi tagjával, azután fogalmazzák meg álláspontjukat a közvélemény elôtt. A fegyelem, mások véleményének elfogadása elengedhetetlen a hatékony együttmûködésnél.

Azt csakis mi fogjuk eldönteni, hogy az RMDSZ marad-e vagy sem a koalícióban, amelyben tudomásom szerint nincsenek kiemelten fontos pártok, amelyek utasításokat adnak, és másodrangú politikai szervezetek, mint például az RMDSZ, amelyeknek az utasításokat be kellene tartaniuk – jelentette ki Markó Béla, hozzátéve: az a koalíciós partner, amely az RMDSZ koalícióból való kiszorítására törekszik, az saját pártjának ellenzékbe való helyezését éri majd el. "Az RMDSZ nélkül jelen pillanatban elképzelhetetlen a kormányzás Romániában" – vonta le a következtetést a szövetségi elnök.

A Demokrata Párt határozottan elutasítja az RMDSZ "arrogáns magatartását" Romániával és a románokkal szemben, és megerôsíti az Országos Állandó Bizottságban elfogadott álláspontját, azaz Románia iránti lojalitást kér az RMDSZ-tôl, vagy azt, hogy a szövetség távozzon a kormánykoalícióból – áll Emil Boc DP- elnök közleményében.

"Az RMDSZ képviselôinek kedden is megerôsített lépései és nyilatkozatai azt bizonyítják, hogy a szövetségnek még sokat kell dolgoznia, amíg bebizonyítja lojalitását Románia iránt" – tette hozzá Boc.

A demokraták elnöke szerint a DP elítéli az RMDSZ itthon és külföldön használt "kettôs nyelvezetét", és "elfogadhatatlannak" tartja azt, hogy RMDSZ-honatyák, akiket minden román állampolgár adófizetô pénzébôl fizetnek, nem csupán azt hangoztatják, hogy nem Romániát képviselik, hanem az európai fórumokon olyan javaslatokat tesznek, amelyek célja a két országos népszavazáson elfogadott román alkotmány módosítása.

"Az RMDSZ képviselôinek legutóbbi nyilatkozatai az utolsó cseppek a pohárban, a területi és kulturális autonómia megszerzése, a román alkotmány módosítása felé tett próbálkozások és más, az Európa Tanácsban és az Európai Parlamentben tett nem lojális lépések után" – szögezte le a DP elnöke.

Petru Calian, a Konzervatív Párt parlamenti képviselôje kéri, hogy a parlament vonja vissza Frunda György RMDSZ-szenátort minden olyan fórumból, amely a határokon túl képviseli Romániát és kezdje meg a szenátor mentelmi joga megvonásának eljárását. Calian azt is kéri, hogy Frunda ellen induljon bûnvádi eljárás.

A KP-képviselô keddi sajtóközleményében úgy vélekedik, hogy Frunda György "olyan lépéseket tett, amelyek veszélyeztethetik az alkotmányos rendet, az egységes román nemzetállam oszthatatlanságát".

"Árulók voltak, vannak és lesznek. De amikor egy, a román állam és nép szolgálatában álló, a nemzet érdekeinek védelmére felesküdt szenátor tulajdonképpen egy nemzeti kisebbség érdekeit védi, és a nemzetbiztonságot veszélyeztetô nyilvános kijelentéseket tesz, akkor nem pusztán árulásról van szó. Ez tulajdonképpen az állami érdekek és az állambiztonság veszélyeztetése, amelyet a világ minden civilizált országának büntetôjoga büntet. Kérjük a büntetôjogi eljárás beindítását" – fogalmaz Calian, aki a Kolozs megyei KP elnöke.

A képviselô "rendkívül súlyosnak" nevezte, hogy az RMDSZ-szenátor megkérdôjelezi a román állam alapelveit. Calian szerint Frunda tettei a Büntetô törvénykönyv 166. cikkelye alapján 5- 15 éves börtönbüntetéssel és bizonyos jogok gyakorlásának megvonásával büntethetôk.

A Nemzetközi Valutaalap szerint a romániai gazdaság idei növekedési potenciálja 5-5,5 százalék, a tavalyi 4 százalékos becsléshez képest, közölte kedden, Bukarestben Emmanuel van der Mensbrugghe, az IMF Romániáért felelôs fôtárgyalója.

A Valutaalap becslései szerint az idei infláció rátája 6,5 százalékos lesz, ez meghaladja a kormány és a Román Nemzet Bank 5 százalék +/- 1 százalékos becslését. Emmanuel van der Mensbrugghe azt is elmondta, hogy a Valutaalap elôzetes becslései szerint Románia tavalyi gazdasági növekedése a bruttó nemzeti össztermék mintegy 4 százalékával egyenértékû, ez a 2004-es növekedési ütem fele. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnö nemrég azt nyilatkozta, hogy a tavayi gazdasági növekedés szintje a GDP 4,7 százalékával egyenlô.

A megyei tanács kulturális szakbizottságának tegnapi ülésén eredetileg szerepelt a Maros Mûvészegyüttes további sorsát eldönteni hivatott napirendi pont, ám a bizottság tagjai rövid megbeszélést követôen elhalasztották ennek megvitatását. A sajtó képviselôinek érdeklôdése ellenére a bizottság kizárta az újságírókat a gyûlésrôl. A szó szoros értelmében: kulcsra zárták a tanácsterem ajtaját.

A kulturális szakbizottság elnöke, Iacob Letitia meglehetôsen ellenségesen fogadta a jelen levô újságírók azon kérését, hogy részt vehessenek a megbeszélésen. Arra hivatkozott, hogy a bizottság tagjainak szavazniuk kell ez ügyben, de elôbb megbeszélik a napirendi pontokat. Mivel a napirendi pontok elfogadása gyakorlatilag a gyûléshez tartozik, Iacob Letitia kijelentése kisebb vitát váltott ki a tanácsterem ajtajában. A sajtó képviselôi elvárták volna, hogy a bizottság tagjai elôször szavazzanak a részvételrôl, és csak ezt követôen kezdjék meg a napirend tárgyalását. Ugyanis éppen azokra az okokra lettek volna kíváncsiak, ami miatt jóváhagyják vagy elvetik a bejelentett napirendet.

A szakbizottságok ülésein való részvételt a megyei önkormányzat mûködési szabályzatának vonatkozó cikkelyei rögzítik, amely szerint "a szakbizottságok ülései általában nyilvánosak", " a bizottság más személyeket is meghívhat az ülésre" és "a bizottság elhatározhatja, hogy egyes ülések vagy egyes napirendi pontok megvitatása zárt ajtók mögött történjen". Vagyis a szakbizottság az ülés megkezdése elôtt dönti el a fentieket. Ezt követôen, mintegy negyedórányi elôtéri álldogálás után az újságírók ismét megpróbáltak bejutni az ülésterembe, ám a bizottság egyes tagjai kijelentették, hogy nincs takargatnivalójuk, de az újságírók zavarják a munkájukat, a "renitenskedô" sajtósok elôtt pedig becsukódott az ajtó, majd be is zárult. Kulcsra.

A feltételezések beigazolódtak. Samarghitan Gheorghe javasolta a Maros Mûvészegyüttesre vonatkozó napirendi pont elhalasztását. Lokodi Edit tanácselnök, aki eleve ellenezte a sajtó jelenlétét a gyûlésen, kijelentette, hogy a halasztásra amiatt volt szükség, hogy a tanácsosok megfelelôen tájékozódjanak (!). A sajtó pedig nyugodtan részt vehet az ülés további részén – tette hozzá Iacob Letitia. Az elôtérben, az újságírókkal együtt álldogáló Titi Boantara, a Mûvészegyüttes igazgatójára pedig rászólt, amiért pluszinformációkat adott a sajtó képviselôinek.

Az eset talán felfújtnak tûnik, de világos képet nyújt arról, hogy képviselôink hogyan értelmezik a sajtó tájékozódáshoz való jogát. Ami végül is az olvasók érdekében történik. Mert az is fontos természetesen, hogy mi lesz a Maros Mûvészegyüttes sorsa, szétválik-e a magyar tagozat a romántól, alakul-e két külön társulat, a pontos tájékozódás az újságíró felelôssége. Márpedig ha tényleg nincs takargatnivalójuk az üggyel kapcsolatosan, szükségtelenek a fenti és ehhez hasonló gesztusok. Annál is inkább, mivel a tanács elnöke nemrégiben kijelentette, hogy nem avatkozik a szakbizottságok munkájába, döntéseibe, és hogy semmi kivetnivalót nem talál abban, ha a sajtó képviselôi – tanácselnöki jóváhagyással – részt vesznek a bizottsági üléseken. Hát tegnap ez nem így történt.

Szombaton délben a somostetôi erdôben, a marosvásárhelyi állatkert és a Németkalap közötti szakasz marosszentgyörgyi oldalán több mint 10 szekérrel találkozhattak az arra járók. A fogatokat kísérôk az engedélyezett gallyazás mellett, mint utóbb kiderült, több fát is kidöntöttek.

Herlea Tudor erdészmérnök, a marosvásárhelyi erdôkerület vezetôje lapunknak elmondta, hogy a környezetvédô polgárok jelzésére munkatársai ellenôrizték a területet. Mint elmondták, az erdészeti hivatal még a tél beállta elôtt megengedte, hogy a rászoruló lakosság tûzifát gyûjtsön. Elsôsorban a ledôlt fákat, gallyakat ajánlották, de több kiöregedett, szárazabb fa kivágását is engedélyezték. Az ellenôrzés során azonban azt tapasztalták, hogy 11-gyel több fát vágtak ki. Az esetrôl értesítették a maros-szentgyörgyi rendôrôrsöt is, s közösen meg is büntették az erdôben garázdálkodókat. Mivel többségükben 12 – 20 cm átmérôjû fákról volt szó, összesen másfél köbmétert "termeltek" ki engedély nélkül. Azt is megtudtuk, hogy kis mennyiségben, általában novemberben engedélyezik a tûzifa gyûjtését. Ebben az esetben kijelölik a helyet és a fákat is, az érintetteket viszont nem kíséri el az erdész, ez ad lehetôséget arra, hogy többet markoljanak. Ezúttal ráfáztak.

Átvirrasztott, álmatlan éjszakák, fénymásolat- és könyvhegyek, a vizsgák elôtti lámpaláz: minden egyetemista rémálma ebben az idôszakban. Hamarosan azonban vége felé jár az egyetemi tanév elsô félévének vizsgaidôszaka, amely felsôoktatási intézményenként három és öt hét között mozgott.

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem diákjai január 21 – február 11. között adtak számot ismereteikrôl, de a vizsgáztatás (kollokviumok) már a szesszió elôtti két hétben elkezdôdött. A korántsem stresszmentes idôszakot egyhetes vakációban pihenhetik ki a február 20-án kezdôdô új félévig. Az újabb négyhetes vizsgaidôszakra június 3- tól kerül sor, kivéve a végzôsök utolsó szesszióját, amely csak három hétig tart. Az egyetem a július 3-14. közötti idôszakra tervezi a hallgatók nyári gyakorlatát.

A Színmûvészeti Egyetem hallgatói is a hét folyamán még vizsgáznak: az egyhetes vakációjuk után egy újabb hét pótvizsgaidôszak áll az érdekeltek rendelkezésére. Az új félév itt így csak február 27-én kezdôdik és egészen június 12-ig tart, viszont megszakítja egy egyhetes tavaszi vakáció április 17-23. között. A második félév vizsgaidôszaka is háromhetes. A végzôs diákok július 3-9. között államvizsgáznak.

A Sapientián jóval hosszabbra nyúlt a vizsgaidôszak, a jövô héttôl viszont már a sapientiások is vakációzhatnak, és lesz egy pótvizsgahét is. Az egyetem végzôs hallgatóinak február 27-tôl csak május 15-ig tart az utolsó félév, licencvizsgájukat szakonként június-július folyamán teszik le a különbözô egyetemeken. Fiatalabb társaik a négy hét vizsgaidôszak után egy hónapnyi gyakorlat során bôvíthetik ismereteiket, tapasztalataikat a különféle intézményeknél.

(A legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke a Dnevnik címû újvidéki napilapban megjelent keddi összeállításban mond véleményt arról, miért esett ki a vasárnapi óbecsei polgármester-választás elsô fordulójában pártjának jelöltje Knézi Péter, akit lekörözött az ultranacionalista Szerb Radikális Párt (SRS) és a mérsékelten nacionalista Szerbiai Demokrata Párt (DSS) jelöltje. Knézinek 154 szavazat hiányzott ahhoz, hogy bekerüljön a második fordulóba.

Kasza szerint a VMSZ vélhetôen hibázott azzal, hogy nem állított közös jelöltet a Demokrata Párttal és a Vajdasági Szociáldemokrata Ligával, azonban ennél is nagyobb probléma a magyarok széthúzása. A pártelnök Knézi kudarcát elsôsorban "a magyar nép elárulóinak" számlájára írja, akik "azért indultak a választáson, hogy elvegyék a VMSZ-tôl a szavazatokat".

"Itt elsôsorban Páll Sándorra, a VMDK elnökére gondolok és az ô tudatos stratégiájára a radikálisokkal, mivel az ô részvétele a választáson csak azt a célt szolgálta, hogy az SRS javára elvegyen jelöltünktôl felettébb szükséges 500-600 szavazatot" – mondta Kasza, a lap szerint arra utalva, hogy a második fordulóban Pállék a radikális jelöltet fogják támogatni (a VMDK az óbecsei önkormányzatban együttmûködik az SRS-el, a tíz jelölt közül Páll az utolsóelôtti lett a választáson).

A Dnevnik szerint Kasza József megállapítása "nem állhat távol a valóságtól", errôl tanúskodik az, hogy hétfôn Óbecsén találkozott az SRS képviselôivel a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom helyi koordinátora, Rókus László, aki a választáson Páll Sándort támogatta. Rókus közölte a Szabad Európa Rádióval, hogy "nem messze ható politikai megállapodásról van szó", egyetértettek abban, hogy mind a szerb radikálisok, mind a vármegyések szeretik saját népüket, és lehetôség nyílik arra, hogy együtt ünnepeljék az idén a nándorfehérvári csata 550-ik évfordulóját.

Az iráni légierô tagjai elôtt beszélve Hamenei dicsérte, hogy a kormány erôteljesen korlátozta iráni atomlétesítményeknek az ENSZ ellenôrei általi látogatását, miután a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kormányzótanácsa a világszervezet Biztonsági Tanácsa elé utalta az iráni atomprogram ügyét. A korlátozott hozzáférés "megfelel az iráni nép méltóságának és becsületének" – mondta Hamenei.

Az ajatolláh bírálta a NAÜ szombati döntését, amellyel az ENSZ szakosított szervezete a BT elé utalta az iráni atomprogram ügyét, mondván, hogy a lépés rontotta az atomsorompó-egyezmény hitelét. "Sajnos, a nemzetközi szervezetek az arrogáns nagyhatalmak befolyására elvesztették identitásukat" – jelentette ki, az Egyesült Államokra és az Európai Unióra utalva.

Hamenei szerint Irán megfelelt a nyugati hatalmak valamennyi kérdésére atomprogramjával kapcsolatban. Szerinte a NAÜ döntésével bevallotta: a probléma nem az, hogy Teherán atomfegyverre kíván szert tenni, hanem hogy nukleáris technológia birtoklására törekszik.

Hamenei botránynak nevezte a Mohamed-karikatúrákat, fôként amiatt, hogy "azoktól jött, akik a civilizáció és a szólásszabadság védelmezôiként lépnek fel".

"A Nyugat elítéli a zsidó holokauszt elítélését, de megengedi az iszlám szentségek megsértését" – szögezte le Hamenei, aki szerint a rajzsorozat a "cionisták összeesküvése, akiket feldühített a Hamász gyôzelme".

A három nagy monoteista vallás (keresztény, iszlám, zsidó) közül az iszlámnak 1,3 milliárd híve van a Földön, ezzel a kereszténység mögött a második legnépesebb táborral rendelkezik.

Maga az "iszlám" szó körülbelül annyit tesz: Isten iránti odaadás, beletörôdés Isten akaratába. Az iszlám követôi magukat muszlimoknak nevezik, ennek az arab szónak a jelentése: magát istennek alávetô.

A muzulmánok több mint 80 százalékát a szunniták teszik ki. Mögöttük a második legnépesebb csoport a síitáké (16 százalék), az ô felekezetük a Mohamed próféta jogutódlása körül támadt viszály következtében alakult ki. Iránban ez a felekezet az államvallás. A vahhábizmus, amely a szunnita felekezet egy különösen szigorú válfaja, Szaúd-Arábiában emelkedett államvallás rangjára. Az iszlámnak összesen több mint 80 irányzata van.

Az iszlám vallás alapvetô forrása a Korán. E szent könyv 114 szúrája (fejezete) tartalmazza a vallásalapító Mohamed próféta által hirdetett kinyilatkoztatásait Allahnak. A második fô forrás a szunna: ez a próféta szólásaiból és döntéseibôl, a Mohamed halála után született iszlám normák taglalásából áll. Ehhez társulnak a jogtudósok (muftik) tollából származó fatvák (vallásjogi állásfoglalások). Egyes iszlám vallású országokban a szigorú iszlám törvénykezés, a saría elôírásai vannak érvényben.

Az iszlámnak öt pillére van: a hitvallás (miszerint nincs más isten, csak az Isten és Mohamed az ô prófétája), a napi ötszöri imádkozás, alamizsnaadás a rászorulóknak, böjtölés a ramadán idején, valamint zarándoklat (haddzs) Mekkába, az iszlám legfôbb szent városába. A Nyugaton "szent háború" szóval fordított dzsihád az iszlám vallás szerint a hívôk ama kötelességét jelöli, hogy terjesszék és – szükség esetén – erôvel is megvédjék a vallásukat. Erre rendszeresen hivatkoznak radikális iszlámisták.

A síiták szigorú rangsor szerint tagolt klérussal rendelkeznek, ennek élén az imám áll mint az összes muszlim közösségének (umma) világi és vallási vezetôje. A szunniták körében az imám szó a mecset elôimádkozóját jelöli, míg Jemenben uralkodói titulust jelent. A mullah (molla) elsôsorban a síiták által használt tiszteletbeli cím vallás- és jogtudósok számára. A síiták legfôbb méltóságai (ajatolláhok) jóval nagyobb tekintéllyel bírnak, mint a szunniták jogtudósai. Iránban például a legfôbb vallási vezetô egyben a legmagasabb rangú állami tisztségviselônek is számít.

Tulajdonosa, a US Repeating Arms már csak 200 embert foglalkoztat, holott a második világháború idején még 19 ezren dolgoztak a gyárban. A 2006-os katalógus ajánl ugyan még egy különlegesen pontos modellt, a WSM 325-öst, de bejelentették, hogy ez lesz az utolsó, bezárnak, mert az üzem nem hoz már profitot – írta a Corriere della Sera címû olasz napilap.

Történészek és gyûjtôk összefogva tiltakoznak, mondván, ezt nem tehetik, hisz a puska az amerikai nemzeti kulturális örökség része.

A Winchester 1857-ben született New Havenben: William Wirt Winchester, egy helyi gazdag kereskedô fia megvette a Volcanic Repeating Arms üzemet és a saját nevét adta neki. A puska, amely akkor a legjobb volt a piacon, a polgárháború keresett fegyvere lett. Washington a gyôztes északi csapatokat szerelte fel vele, majd késôbb a Nyugat lovas egységeit.

A puska mítoszát tovább erôsítették a világ konfliktusai, a filmek és a televízió. A 60-as években például nagy sikert aratott a Puskás ember, fôszerepben Chuck Connorsszal, aki állítólag Leonyid Brezsnyev egykori szovjet vezetô kedvenc western-színésze volt. De ott volt a colt mellett a legnagyobb klasszikus westernekben is a Hatosfogattól A hét mesterlövészen át a Volt egyszer egy vadnyugatig.

A vállalkozást 1981-ben családi tragédiák miatt eladták az Olin Corporationnek, amely ötezerre csökkentette az alkalmazottak számát, aztán továbbadta a mostani tulajdonosoknak.

Ha bezárják, helyén a város és az ott mûködô Yale egyetem biotechnológiai vállalkozást tervez.

A holland parlament tegnap ratifikálta Románia és Bulgária EU-csatlakozási szerzôdését. A szavazást a múlt héten hétórás maratoni vita elôzte meg, amelynek során a kormánytöbbséget alkotó kereszténydemokraták a ratifikálás elhalasztását kérték, mert, mint mondták, Romániában még mindig virágzik a korrupció, az igazságszolgáltatás reformja pedig csigalassúsággal halad.

A szavazást megelôzôen Jan Marinus Wiersma holland képviselô, az Európai Parlament szocialista frakciójának alelnöke kijelentette, hogy a kereszténydemokratáknak nincs akkora befolyásuk, hogy megvétózhassák a csatlakozási szerzôdések ratifikálását.

Románia és Bulgária 80-90%-ban teljesítette a feltételeket

Érdekes mozzanat volt, hogy az ugyancsak kereszténydemokrata külügyminiszter, Ben Bot nem osztotta kollégái véleményét, és arra figyelmeztette ôket, hogy kritizáljanak, de ugyanakkor legyenek becsületesek, és ismerjék el a két ország által a csatlakozás érdekében tett erôfeszítéseket. A külügyi tárca vezetôje a holland kormány támogatásáról biztosította Romániát és Bulgáriát, hogy "Hollandia csak nyer azzal", ha a két országot minél elôbb felveszik az EU-ba, mert ezzel a térség stabilitása erôsödik. Elutasította a kereszténydemokraták által megfogalmazott félelmet, miszerint a csatlakozással az olcsó munkaerô elárasztja Hollandiát, Spanyolország és Portugália csatlakozását hozva fel példának, kijelentve, hogy ezek az országok is hasonló helyzetben voltak a csatlakozáskor, mégsem rohanták meg az európai uniós országokat a spanyol vagy portugál munkavállalók.

Mint mondta, a csatlakozási feltételeket a két ország kb. 80-90%-ban teljesítette – és ez nem csupán a holland kormány értékelése, a többi 24 tagország is osztja ezt a véleményt.

Eddig 11 ország ratifikálta a csatlakozási szerzôdést

Eddig 11 ország parlamentje ratifikálta Románia és Bulgária EU-csatlakozási szerzôdését. Elsôként Szlovákia, betartva Csáky Pál miniszterelnök-helyettesnek rögtön a felvétel utáni látogatása során tett ígéretét, majd sorban Magyarország, Szlovénia, Ciprus, Görögország, Észtország, Csehország, Spanyolország, Olaszország, Málta és Lettország parlamentje is igent mondott.

A többi 14 közül tegnap szavazott Hollandia, és ugyancsak ebben a hónapban szavaz a finn és a lengyel parlament is. Svédország júliusra, Nagy-Britannia (ahol az alsóház már elfogadta) októberre tervezi a csatlakozási szerzôdések ratifikálását. Portugália, Litvánia, Luxemburg, Írország, Dánia, vagy éppen Franciaország sem állapodott meg még a szavazás dátumában. Ausztria megvárja az Európai Bizottság májusra esedékes országjelentését. Belgium pedig még nem állapodott meg a szavazásban, ugyanis ott külön szavaznak a föderális, a regionális, illetve a közösségi entitások, utána a költségvetési minisztériumnak is el kell fogadnia a csatlakozási szerzôdésekrôl szóló ratifikálási törvényt, végül pedig a Legfelsôbb Adminisztratív Bíróság kell döntsön a törvény alkotmányosságáról.

A csatlakozási szerzôdést mind a 25 tagországnak ratifikálnia kell.

Tegnap arra ébredtünk, hogy a Cuvântul liber napilap fôszerkesztôje egyetlen (igaz, fölöttébb bôbeszédû) írásban kétszer is megfenyegette kollégánkat, Bodolai Gyöngyit. A megkülönböztetett, ugyanakkor nehezen minôsíthetô figyelmet azzal érdemelte ki, hogy rendszeresen tudósított a Ladariu–Spielmann per lefolyásáról, mely tudósítások, enyhén szólva, nem nyerték el szóban forgó fôszerkesztô tetszését. Ettôl aztán úgy méregbe gurul, hogy jelzôkben bôvelkedve, szentenciát szentenciára halmozva hord össze hetet-havat, valamiféle, számunkra rejtélyes önigazolástól hajtva bizonygatja vélt igazát. Teszi, pedig a kutya sem akar vitázni vele, hiszen ô is élhet a véleménynyilvánítás szabadságával. Akármi is a véleménye, elviseljük, sôt, elnézzük neki.

Bôsz hevületében azonban arra ragadtatja magát, hogy bô lére eresztett zavaros értekezésében két passzusban is megfenyegeti Bodolai Gyöngyit. Az egyértelmûség kedvéért román nyelven idézzük: "Din clipa aceasta, e bine sa fie mai atenta. Am sa-i monitorizez, la sânge, toate gafele si calcatul prin strachini" (szabad fordításban: Ettôl a pillanattól jó lesz, ha figyelmesebb. Vérre menôen monitorizálni fogom minden baklövését, félrelépését.), majd tovább: "Vreau doar s-o avertizez ca sunt deosebit de sensibil, iar când va mai îndrazni vreodata sa-mi sara cu coltii de jivina la gât, o pun în garda ca va fi jale" (újra csak szabad fordításban: Csak figyelmeztetni akarom, hogy rendkívül érzékeny vagyok, s ha valaha még arra merészkedik, hogy fenevad fogait a nyakamba mélyessze, a bánat az övé!).

Úgy gondoljuk, hogy a különleges, az óvatlanságig menô érzékenységtôl átitatott iménti kijelentéseket még a véleménynyilvánítás szabadsága értelmezésével mifelénk meglehetôsen hadilábon álló bírói testületeknek sem esne nehezére másként értelmezni, mint nagy nyilvánosság elôtt elkövetett fenyegetés. Mivel sem üldözôi, sem üldözési mániában nem szenvedünk, jogorvoslatért sem kívánunk folyamodni. A nagy nyilvánosság józan ítélôképességére bízzuk magunkat.

A Megyei Közegészségügyi Igazgatóság ellenôrzése nyomán történt vezetôségcsere után a dicsôszentmártoni Gheorghe Marinescu Kórháznak újból magyar aligazgatója van, dr. Kakassy Sándor személyében. Az ideiglenesen kinevezett aligazgatóval a legfontosabb teendôkrôl beszélgettünk.

– Újra sikerült magyar aligazgatót kineveztetni a dicsôszentmártoni kórház élére. Volt-e vita e téren?

– Az elmúlt évek során többször hangoztattuk, hogy a dicsôszentmártoni kórház aligazgatói tisztsége a magyar közösség képviselôjét illeti meg. A közegészségügyi igazgatóság ellenôrzése, a jogos vezetôségcsere után felkértük a volt aligazgatót, Pop Mária Magdolnát, hogy újra vállalja el az aligazgatói állást, de az ajánlatot visszautasította. Én több mint 35 éve dolgozom a dicsôszentmártoni kórházban, jól ismerem a hiányosságokat, a fontos teendôket. Igaz ugyan, hogy közel állok a nyugdíjkorhatárhoz, de azért vállaltam el a kinevezést, hogy részt vegyünk a szükséges változtatások meghozatalában.

– Milyen feladatok hárulnak az aligazgatóra? Melyek a legfontosabb teendôk?

– Míg Ovidiu Butuc igazgató az adminisztratív feladatokat látja el, én az orvosi szolgálatért felelek. Az új, ideiglenes igazgató megszigorította a kórházba való bejárást, panaszládát helyeztetett ki, közzétette a közegészségügyi igazgatóság telefonszámát, amelyet reklamáció esetén lehet tárcsázni. Szerintem minden eddigi intézkedésre szükség volt, hiszem egy olyan kórházban, amelyet átjáróházként használnak, nem lehet minôségi orvosi ellátást biztosítani. Én aligazgatóként elsôsorban az egészségügyi ellátás minôségéért felelek, és felvállalom a magyar közösség érdekeinek érvényesítését is. Két fontos részleg van, ahol gyökeres változások szükségesek: a pszichiátria és a nôgyógyászat. Konkrétumokról egyelôre nem számolhatok be.

– Mind az ideiglenes igazgatói, mind az aligazgatói állásokra versenyvizsgát hirdetnek. Részt vesz-e ezen?

– A versenyvizsgát február végén szervezik meg. Addig még át kell tanulmányoznom az új egészségügyi törvényeket, hogy felkészülve vizsgázhassam az aligazgatói állásra.

A Marosvásárhelyi Piacfelügyelôség volt vezetôje, Core Cornel által megkötött bérleti szerzôdések vizsgálatát kezdte meg a Megyei Korrupcióelleni Ügyészség (DNA) a versenytárgyalásokkal kapcsolatban felmerült gyanú miatt. A tavaly októberben állásáról lemondott Core Cornel szerint a helyiségek bérleti szerzôdéseinek értéke semmiképpen nem indokolja a DNA bekapcsolódását a nyomozásba. Másrészt a versenytárgyalásokat lebonyolító bizottságnak ô személy szerint nem volt tagja, de azt sem zárja ki, hogy az egész eljárás nem más, mint a polgármester bosszúja, amiért tavaly októberben beadta felmondását.

Core Cornel a Népújság kérdésére elmondta, hogy az öttagú licitbizottságban a piacfelügyelôség fôfelügyelô-helyettese, az adminisztratív titkár, a mûszaki igazgató mellett két városi tanácsos is volt, Pop Mircea és Kirsch Attila személyében, ôk bonyolították le a versenytárgyalásokat. Feltétel nélkül megbízik, fôleg a bizottság két tanácsos tagjában. Az ô feladata az volt, hogy gyakorlatba ültesse a bizottság döntését. "Ha ennek döntése nem felel meg a részt vevô cégeknek, a fôfelügyelô feladata kivizsgálni a benyújtott panaszt. Ha senki nem reklamál, a fôfelügyelô aláírja a licitbizottság döntése alapján megszerkesztett szerzôdést" – nyilatkozta.

Egy helyi román nyelvû újságban megjelent cikkel kapcsolatban, amely szerint Dorin Florea polgármester állítólagos bosszúja áll a DNA akciója mögött, Core Cornel kijelentette, hogy "az újságírók jól ráéreztek, valószínûleg bosszúról van szó, amolyan leszámolásról", de ôt nem érdekli az ügy. A DNA mellesleg ôt még nem is kérdezte ki. "A polgármester úr egyetlen problémája: elvárta volna, hogy mint mindenki más, én se váljak ki az ún. csapatból. Én személyes okok miatt mentem el. Személyes nézeteltérések voltak köztünk, de ez elôfordul a családban, barátok között, beosztott és fônök között. Egy kapcsolat nem feltétlenül tart a végtelenségig. Két barát között, mint amilyenek voltunk, és amilyennek szerettem volna, ha maradunk, gondok is felmerülhetnek. Ha pedig így van, akkor a jóérzés azt diktálja a beosztott számára, hogy beadja lemondását. Romániában ezt még nem értik, hogy valaki visszavonulhat egy funkcióból, anélkül, hogy gyanús ügyletekbe keveredett volna" – nyilatkozta.

Core szerint a piacfelügyelôséggel kapcsolatban semmilyen érdekeltségek nem voltak és nem is lehettek, mert nem egy nagy tortaszeletrôl van szó, ôt pedig békén hagyták, mivel jó munkát végzett. Hozzátette: nem hitte volna, hogy a DNA pitiáner ügyekbe is beleavatkozik, hiszen elsôsorban a nagy korrupciós esetek felderítésére alakították meg, ha pedig mégis, akkor valószínûleg bizonyos ügyészek és személyek ôt akarják "elkapni". Szerinte a piacfelügyelôség pénzügyeit a számvevôszék hivatott vizsgálni.

Core szerint az összes napipiacon mintegy 30-35 kioszk van, amelyekért egy hónapra egyenként 100-130 euró bérleti díjat fizetnek a bérlôk, ez pedig nem csillagászati összeg. Másrészt a kioszkok legalább fele a lebontott helyiségek helyett épült, az újakban pedig a régi bérlôk versenytárgyalás nélkül kaptak helyet korábbi szerzôdéseik alapján. Kérdésünkre, hogy a versenytárgyalásokon részt vevô cégek közül nyújtottak-e be reklamációkat, Core elmondta, hogy az elmúlt öt évben, mialatt fôfelügyelô volt, 2-3 panasz érkezett csupán.

Végkövetkeztetésként Core elmondta, hogy minden valószínûleg egy bizonyos személy által benyújtott panasz szolgál a vizsgálódások alapjául, ezt fújják most fel. A panasz arról szól, hogy egy versenytárgyalás egyik résztvevôjét lefizették volna azért, hogy visszavonuljon, és a bizottság tagjait is állítólag lefizették volna. "Egy egyszerû pletykából indul minden, ami után megjelenik a DNA és összeszedi az iratokat". A támadás elsôsorban a jelenlegi igazgató részérôl jön, aki az utóbbi idôben a régi alkalmazottakkal szembeni magatartásával tulajdonképpen engem támad, ezáltal megpróbálva elterelni a figyelmet vezetôi tehetetlenségérôl. "A piacfelügyelôség vezetése nem egyszerû, és ez most meglátszik: nincs pénzük a fizetésekre, a 13. fizetésre, a költségekre, semmire. Ebben a nehéz periódusban október-április között, hogy a eltereljék a figyelmet a nehézségekrôl, támadnak, botrányt okoznak" – jelentette ki Core Cornel.

Ismét gazdag szerdai sportmûsor várja a nézôket a marosvásárhelyi sportcsarnokban. Ma délután ugyanis két érdekes hivatalos eseménynek lehetünk szemtanúi. A nyitány a nôi röplabdázóké, akik 17 órától a bukaresti Dinamo ellen mérkôznek. A találkozóra az A- osztályos bajnoki alapszakasz 17., azaz utolsó elôtti fordulójának keretében kerül sor, s az egész mezôny szeme erre a mérkôzésre irányul, ugyanis ennek van a forduló keretében a legnagyobb tétje: most dôl el, hogy mely csapatok kerülnek az elsô négy helyezett közé, s játszhatnak a bajnoki felsôházi rájátszásban. A dolog házigazdákra vonatkozó szomorú része, hogy a másfél héttel korábbi hazai vereség következtében immár csak döntôbírói szerepre kárhoztattak, ha nyernek, akkor az Unic Piatra Neamtot segítik, ha viszont kikapnak, a Dinamo jut az négy közé – a CSU Neumarkt Gaznak így is, úgy is mindegy, csak a presztízsért csatáznak, no meg azért, hogy az alsóházi rájátszásba viszont gyôzelmet vigyenek magukkal tovább.

A röplabdát követôen a kosárlabda kedvelôit várják 19 órától a sportcsarnokba. A marosvásárhelyi BC Mures megújult csapata ezúttal az Atlassib Nagyszeben együttesét fogadja a Románia-kupa elsô körének odavágóján. A továbbra is össze- szokottsági gondokkal küszködô házigazdák számára kiváló alkalom, hogy egy újabb hivatalos mérkôzésen gyakorolják a közös játékot, ám az sem elhanyagolható, hogy a vendégcsapatban játszik a belföldi bajnoki mezôny talán két leglátványosabb amerikai idegenlégiósa, Clavon és Evans, így a nézôk – öt amerikai kosárlabdázóval a pályán – egész biztosan nem fognak unatkozni.

Torino 2006

A Magyar Televízió Rt. és a Magyar Olimpiai Bizottság újabb hosszú távú együttmûködést írt alá, amelynek értelmében a Magyar Televízió Rt. "A magyar olimpiai csapat hivatalos televíziós társasága", illetve "A magyar olimpiai csapat arany fokozatú támogatója" címek birtokosaként segíti tovább a sportolók és a MOB munkáját egészen a 2008-as Pekingi Olimpiáig.

Az MTV és a MOB együttmûködése eredményeként a pénteken kezdôdô 20. téli olimpiai játékokról a nemzeti fôadó több mint 100 órát közvetít. A hangsúly természetesen a legjobbakon lesz, de azért igyekszik minden magyar versenyzô olimpiai szereplését megmutatni.

A 100 óra jelentôs részét élôben az m1-n közvetítik, ahol a mûkorcsolyáé és a jégkorongé lesz a fôszerep. Ezen sportágak szüneteiben a tervek szerint minden sportág minden gyôztesét és helyezettjét bemutatják. Nagyobb terjedelemben láthatják a nézôk az alpesi síversenyeket, a látványos biatlon, sífutó számokat, valamint a bobversenyeket.

A Magyar Televízió kb. 150 munkatársának közremûködésére van szükség, hogy a sport kedvelôi átfogó képet kapjanak az olimpia 17 napjáról, hogy a négy kiutazó riporter, valamint a Sport Fôszerkesztôség más munkatársai segítségével minden eseményt figyelemmel kísérhessenek az érdeklôdôk. Az MTV bízik abban, hogy maradandó élményt nyújt majd nézôinek.

Labdarúgás

A tavaszi idényre való felkészülés részeként a megye C-osztályos csapatai egyre gyakrabban játszanak formaellenôrzô mérkôzéseket. Így például a szászrégeni Avântul a marosvásárhelyi Trans-Sil ellen mérkôzött, a találkozót a vendég marosvásárhelyiek 2-1 arányban megnyerték. Gólszerzôk Halatiu (60.), illetve Nicoara (öngól, 20.) és Luca (75.) voltak. A két csapat az alábbi keretet használta:

Avântul: Bucin (Tamas) – Halatiu (Moldovan V.), Dan (Horea), Bancsi, Nicoara (Fodor), Toncean, Csog, Maris (Moldovan A.), Enyedi (Csiki), Truta (Bloj).

Trans-Sil: Farkas – Pop A. (Nirastean), Kovács (Fodor), Szilágyi, Pop Cr. Ciula, Vaidean (Luca), Pascu, Mészáros (Savu), Boros (Ungur), Curticapean.

Íme a régeni csapat néhány további barátságos mérkôzésen elért eredménye: Avântul – Sanatatea Kolozsvár 3-0 (Enyedi, Csog, Bloj); Marosludas – Avântul 1-1; Nyárádszereda – Avântul 2-3.

Vian Bont

Kedvezményes jegyárakkal igyekeznek elérni a pénteken kezdôdô torinói téli olimpia szervezôi (TOROC), hogy a kevésbé népszerû versenyszámokon is legyenek nézôk a lelátókon.

Az olcsó jegyeket egy pedagógiai program keretében piemonti iskolásoknak kínálják.

"Azt szeretnénk elérni, hogy minden helyszínen legalább ötvenszázalékos nézettséget érjünk el – mondta Valentino Castellani, a TOROC elnöke. – A belépôk 85 százaléka elkelt, de akadnak olyan események, melyek iránt nagyon gyér az érdeklôdés. A szánkó, a szkeleton és a bobversenyekre, valamint a nôi jégkorongtorna több mérkôzésére eddig kevesen váltottak jegyet."

Jó háromórás késéssel érkezett meg a torinói repülôtérre a pénteken kezdôdô téli olimpián szereplô magyar sportolók elsô csoportja.

A csúszást az okozta, hogy a római átszálláskor mûszaki okok miatt nem engedélyezték az eredetileg kijelölt gép startját. A versenyzôk azonban a másik repülôvel szerencsésen megérkeztek.

Az elsô delegációból csak a rövidpályás gyorskorcsolyázók maradnak a torinói központi faluban, míg a sízôkre, sílövôkre, illetve a bobosokra még több mint száz kilométeres utazás vár Sestrierébe és Bardonecchiába. A magyar csapat vezetôinek rendelkezésére bocsátott autót le kellett cserélni, mert az önkéntes vezette Fiat Ducatót egy teherautó figyelmetlen vezetôje alaposan összetörte. A bent ülôk sérülésmentesen megúszták a balesetet.

(egy kiállítás margójára)

Újra melegséggel találkoztunk január 29-én a dicsôszentmártoni Közmûvelôdési Központban (azért "újra", mert ez már a negyedik rendezvényünk e hónapban).

A Kis-Küküllô Alapítvány meghívására ezúttal a Maros Megyei Képzômûvészek Egyesületének tagjai hozták el képeiket a Kis-Küküllô Galériába, s ugyanakkor a sepsiszentgyörgyi szobrászmûvész, Kovács Géza munkáit is megtekinthettük.

A szépszámú közönséget dr. Kakassy Sándor köszöntötte magyar és román nyelven. Beszédében azt jelezte, hogy a tevékenységek és kiállítások száma azért (is) sokasodhatott meg, mert Hajdúszoboszló testvérváros önkormányzata anyagi támogatásával megoldhattuk a helyiség (egykori zsinagóga) fûtését. "Reméljük, hogy a jelenlegi kiállítás is értékhordozó és ízlésformáló szerepet fog betölteni" – mondotta, utalván arra, hogy a giccs elég gyakran jelen van otthonainkban.

Czirjék Lajos, az egyesület alelnöke Opris Ilarie után szólott a közönséghez, jelezve, hogy a tagság létszáma szerint az országban a legnagyobb képzômûvészeti csoportosulás. Késôbb Merre tart a mai mûvészet? címen Mohi Sándortól idézett egy hosszabb szöveget, amelyet szinte "leckének" is fogadhattunk, melybôl megtanulhattuk, hogy a festészet a "szín, a folt és fantázia csodája".

Kovács Géza szobrászmûvészt Moldován Ilona tanárnô mutatta be a közönségnek. A mûvész 1958-ban született Marosvásárhelyen, jelenleg Sepsiszentgyörgyön lakik és alkot. Két évtizede foglalkozik szobrászattal. Alkotásait 55 erdélyi és magyarországi városban is bemutatták (valamint 178 csoportos kiállításon is); 13 alkotótáborban dolgozott. Jóllehet a 90-es évek második fele óta a mûvész több fából kivitelezett monumentális alkotást is megvalósított (mint például a Nagyatádon felállított Évezredeken át címû kompozíciót), szobrászatát mégis a fémbôl megformált kisplasztikák karakterizálják. A mûvésznél a kidobott, a "beírt" régi eszközök, tárgyak újjáfogalmazva új funkciót nyernek a mûvészi képzelet és szabadság szférájában...

Muresan Vasile, az egyesület szaktanácsadója szavaival "ajtót nyitott" Kovács Géza munkáinak megértéséhez. Felhívta a figyelmet arra, hogy a modern mûvész a különbözô tárgyak, eszközök, alkatrészek "mûbe építésével" tulajdonképpen az "objet trovvé", az "assemblage" avantgárd metódusát alkalmazva hivatkozik a valóságra, de a "pop art" alkotóinak szellemisége is nemegyszer áthatja mûveit.

Összefoglalva elmondhatjuk: a sokféle stílusú festmény ontotta magából a meleget, a színek szépségét; Kovács Géza kompozíciói mellett Muresan Vasile tovább "nyitogatta" látásunkat az új mûvészet világa felé, s megjegyezhetjük, hogy bármilyen nyelven beszéltünk a mûvészet szépsége és ereje által, "lélek szólt a lélekhez".

Szlovácsek Ida

A Népújság február 2-i számában olvasom, hogy a szép nevû székelyföldi városban a kormánybiztos úrnak lett igaza abban, ha egy utcát 1918. December 1-re keresztelnek, akkor annak egy részét nem szabad pl. Petôfi Sándorról elneveznie a polgármesteri hivatalnak. A prefektúra egy érvényes bírósági döntésre hivatkozik, és a papírforma szerint igaza is van. Ilyen sorok olvasásakor morfondírozni kezdek, ez annyit jelent, hogy szabad asszociáció alapján más dolgokra is gondolok, ami e témához kapcsolható.

Valahol azt olvastam, hogy a természetes utcaneveket nem célszerû önkényesen megváltoztatni. A Szabadi út környékén van egy ügyes, kis egyenes utca, a mezôig ér. Már a közepérôl látszik az aranyló búza vagy kukorica. Búza utcának hívták akkor is, ha a mezôn kukorica érett. De hát nem változhat egy utca neve a vetésforgó szerint... Természetes név volt az Iskola utca is, mert a végében ma is ott áll egy öreg marosvásárhelyi iskola. A szünetben kihallatszik az ismert zsibongás. Ma a Búza utca Ionel Giurchi, utóbbi Aurel Filimon.

De van sokkal személyesebb problémám az utcanév- változtatással kapcsolatban. Szülôvárosomban, Szászrégenben büszke voltam arra, hogy a Petôfi Sándor utcában lakom. Amíg Kolozsváron a magyar irodalmat tanulgattam, az utcám nevét megváltoztatták: Licurici lett. Talán el sem fért volna a táblácskára a magyar fordítás – Szentjánosbogár.

Kedves bogár, de Petôfi Sándor a szabadságharc és a költészet, a nép lobogó fáklyája volt, és megfordult Szászrégenben a harcok idején. Költészetének és emberségének csodálatos magaslatáról a hôsi halál vitte az örök halhatatlanságba. Maradhatott volna az utca Petôfinek, Sepsiszentgyörgyön pedig nevezzenek el róla egy szép utcát, mert 1849-ben azt írta ifjú feleségének: Még nézelôdöm Sepsiszentgyörgy szép vidékén, mint a fészket keresô fecskemadár...

Az ô nevérôl utcát elnevezni egész Erdélyben természetes, ne is "keverjék" a másik utcával.

Gagyi József

A minap olvastam a Népújságban egy érdekes cikket, amely a kamionközlekedés felügyeletének szigorítását készülô rendelkezéseket taglalta. Szinte megszokott, hogy mikor a kamionközlekedés kerül szóba, elhangzik, hogy ezek a termetes gépjármûvek rengeteg balesetet okoznak. A baleseteket a vezetôk fáradtsága, valamint a gyorshajtás okozza. Mintha a közvélemény jobban felfigyelne egy kamionbalesetre, mint olyanokra, amelyeket kiskocsik okoznak. De ha belenéznénk a rendôrségi kimutatásba, akkor látnánk a valós arányt.

Ami pedig a gyorshajtással kapcsolatos, jó, ha tudjuk, a legtöbb kamion, amelyet az utóbbi 15 évben gyártottak, sebességkorlátozóval van ellátva, ami rendszerint 85-90km/h sebességnél lép mûködésbe. A korszerû kamionok olyan lassító- (retarder) és fékberendezéssel vannak ellátva, amelyek lehetôvé teszik, hogy a fent említett sebességgel száguldó 40 tonnás szerelvény rövidebb féktávon álljon meg, mint a kiskocsi.

Sajnos, a vezetôk túl vannak hajszolva, nem ritka az olyan eset, amikor a vezetô 48 óráig sem alszik, ez részben a vállalkozók, munkaadók hibája. Saját tapasztalatból állítom, hogy az EU útjain a "túlvezetés" jelensége szinte nem is létezik. A több ezer eurós büntetések megakadályozzák e jelenséget. A Budapest–Salzburg utat egy kamionvezetô minden szabályt betarva kb. 6 óra alatt futja le. A távolság megegyezik a Marosvásárhely–Konstanca közötti távval. Bizonyára sokan tudják, hogy ez utóbbi utat tehergépjármûvel közel 14 (!) óra alatt tesszük meg. Itt az is akadály, hogy az utóbbi idôben rengeteg meggondolatlan korlátozást vezettek be, amely a nehézgépjármûveket érinti. Nincsenek olyan gyorsforgalmi útjaink, amelyeken a nyugatiakhoz hasonló átlagsebességet érhetünk el, nem várható el, hogy minden elôírást betartsanak.

Valóban, vannak felelôtlen vezetôk, akik meggondolatlanul vezetnek, és bajt okoznak, de ezek száma kevés. Fenti soraimmal nem ezeket szándékoztam védeni, csak azt szerettem volna elérni, hogy amikor ezekrôl a nélkülözhetetlen szállítóeszközökrôl beszélünk, írunk, ne nyomban negatív gondolatok töltsenek el. Mit jelent ez a szakma? Több tíz tonnás jármûveket több száz kilométerre célba juttatni adott körülmények között. Ezt csak az tudja és érti igazából, aki ezt a munkát végzi.

Joanovics Barna Dénes

1952 júniusában leváltották a néptanács jegyzôjét és elnökét, mert úgy határozott pártunk és kormányunk, hogy a munkásosztályból kikerülô párttagokat teszik a néptanácsok élére. Hogy le tudták írni a nevüket vagy sem, az nem volt gond, a fô az volt, hogy kiváló párttagok legyenek. Minket, tisztviselôket, a közigazgatáshoz nem értô elvtársak elég sokszor kihoztak a sodrunkból. Ezt le kellett nyeljük, mert minket nem a párt nevezett ki.

Egy idôszakban az volt a parancs, hogy a házasulandó feleket összeeskessék, ezt a néptanács elnöke kellett végezze. Azelôtt a néptanács jegyzôje volt erre hivatott, aki elmondta a házasságkötési szöveget és feltette a kérdést. Miután a házasulandók igennel feleltek, aláírták a házassági anyakönyvet, majd a jegyzô házastársaknak nyilvánította ôket. A házasságkötési szöveget fejbôl kellett elmondani, amit az új elnök nem tudott. Én kellett legépeljem neki a szöveget, azért, hogy amíg megérkezik a násznép, az elnök tudja megtanulni.

Megérkezett a násznép, a cigányok húzták a talpalávalót. Az elnök úgy akarta a házasságkötést lebonyolítani, hogy ne olvassa a legépelt szöveget. A násznép, a koszorúsok bevonultak. Megkezdôdött az esketés.

"Megjelentek önök a csittszentiváni anyakönyvi hivatalban, hogy polgári házasságot kössenek, amelyet bejegyeztek a házassági anyakönyvbe. A bejegyzést követô 12 nap alatt egyik fél sem jelentett be olyan panaszt, amely megakadályozhatná a jelenlegi házasságkötést. Amennyiben a feltett kérdésemre IGEN-nel felelnek és aláírják a házassági anyakönyvet, házastársaknak nyilvánítom önöket."

Az elnök megkérdezte a vôlegénytôl: kényszerítette-e valaki arra, hogy házasságra lépjen XY-nal? A vôlegény felelt: NEM. Erre az elnök rávágja: Bocsánat, a feltett kérdésre IGEN- nel kell válaszolni. Ugyanezt a kérdést feltette a menyasszonynak, melyre a menyasszony felkapta a vizet és megkérdezte: Elnök elvtárs, én most mit mondjak? Erre az elnök kijelentette, ô már elôre megmondta, hogy az általa feltett kérdésre csak IGEN-nel kell válaszolni. Így a menyasszony is igent mondott. Ezek után felszólította az új párt, hogy csókolják meg egymást.

A kérdések bonyolultak voltak, éppúgy, mint a feleletek. Mint kiderült, az elnöknek volt igaza, mert pár hónap múlva törvényesen elváltak.

Sárosi Pál, Csittszentiván

... a szubkultúra javára. Hirtelen eltûnt a csak 39 sávos, de jó márkájú televíziómból az a két, ám számomra igen fontos adó: a Mezzo és a TV5.

Másfél éve szereltettem be készülékembe egy mütyürt 600.000 lejért, hogy éppen ezeket nézhessem-hallgathassam, és tessék, volt-nincs szép zene, francia nyelv. De van helyette Reality, Euforia, Romantica és számos hasonló lityi- lötyi. Sajnos, a TVR Cultural képi és hangi minôsége élvezhetetlen, de fogyasztható a Cool két nyelven is...

Tudom, az értelmiségi kiveszôben levô lény, nem szereti az erôszakot, az ocsmányságot, a ripacskodást, a csörtetô pénz világát bármi áron, keresi a szépet, a nyugalmat, általában elgondolkodik ezen-azon, és ezért még áldoz is, mikor mennyire futja...

De igaz is: minek neki kábeltévé! Vegye csak elô régi bakelitlemezeit, hallgasson kulturális adást, híreket a Kossuthon, néha járjon színházba, moziba, olvassa újra régi könyveit, és spóroljon a duzzadó számlák törlesztésére. Számára a minôségi kábeltévézés luxus, ô már nem fér bele az aktuális média érdekkörébe.

Hátha majd nyerek egy 100 sávos plazmatévét?! – akkor talán még az Arte adásait is nézhetem...

Décse Anna-Mária

...hogy a dermesztô hidegben az utcán forró teával meg forró csokoládéval kínálnak.

Bensôdet átjárja a jó meleg és szíved körül is melegség támad. A polgármesteri hivatal és a Máltai Segélyszolgálat akciója gyôzött a zord idôjárás felett.

A Máltai Szeretetszolgálat dolgozói cipelték az 50 literes termoszt, melyben gôzölgött az illatos csokoládé. A hajléktalanokat, az utcán élôket, az ott koldulókat, a város peremére húzódott sátorlakókat célozzák meg elsôsorban, de bárki részesülhet ebben az agápéban, akinek útjába esik ez a szeretetkaraván.

Az egyre szakadozó szociális hálót próbálják foltozgatni az önkéntesek. Köszönet az ötletért, az emberbaráti szép gesztusért. Egy járókelô,

Radványi Hajnal, Marosvásárhely

Mi a horgászás varázsa? A remény – hogy akad valami a horogra. Ezenkívül kellemes, egészséges és megnyugtató idôtöltés a tiszta levegôn. Ez nem túlzás, hiszen foglalkozásra való tekintet nélkül egyre többen járják a folyókat, halastavakat. Elvárásainkba azonban sokszor csalódás vegyül, hiszen napjaink magánvállalkozásaiban is érvényesül a felsô határt nem ismerô nyereségvágy. Azaz a lehetô legkevesebb munkával, vagy munka nélkül, a legnagyobb nyereségre tegyenek szert. Esetünkben a halastavak tulajdonosaira gondolok.

Csalódásaim oroszlánrészét az képezi, hogy az új tulajdonosok zöme ôsszel kiszedi és értékesíti a halállományt. A maradékot jó napidíjért viszont eladják a reménykedô balga horgászoknak. Megjegyezném, hogy sokszor ezeket a tavakat nehéz megközelíteni. Ilyen a toldalagi halastó. Itt a tóhoz jutni kínos vállalkozás. Vagy azt akarják, hogy teljesen lemondjunk a halászatról?

Amikor a díjat fizettem, ezt szóvá is tettem. Javasoltam, hogy vasbeton bejáratot készítsenek, olyat, amit nem tudnak ellopni. A többi mezôségi tó jobban megközelíthetô, tisztábbak s halállományuk is megfelelô. De van rá eset, hogy a tulajdonosok középen "etetnek", ahová a horgászok nem érhetnek be, oda nem evezhetünk be. Az is megtörtént, hogy napközben változtatták a vízszintet, a horgászok hátrányára.

Szerintem a halastavak tulajdonosai jobban járnának, ha nem ragaszkodnának a magas árhoz, mert számukra is elônyösebb lenne, ha több és olcsóbb bérletet váltanának. Az írás elején említett horgászremény több horgászban táplálná e szórakozás és szépsége iránti vágyat.

Újfalusi N. István, Marosvásárhely

Erdô mélyén Kipp-kopp Harkály

Mit kopog és mit jelez?

Brumm, brumm, hangzik

Itt is ott is, minden mackó ébredez.

– Hol a sálam, hol a sapkám?

Öltözködnek szaporán.

Jégcsap csillog bokrok alján,

Hópihék ülnek a fán.

Hócsatára készülôdnek

A kis bocsok – halihó

Fekete és barna mackók

Közben egyre hull a hó.

Céljuk a domb, amely lejtôs

Szánkázásra jó hely ám

– Rajta! Rajta, barna mackók

Játszhatunk majd azután.

Órák múlnak, órák telnek,

Már a hold is megjelent,

Csellel, manccsal, ész-erôvel

Egyre tart a küzdelem.

Okosak a barna mackók,

Ügyesek a feketék,

Piff-paff! ütik a hógolyók

Mackók buksi kis fejét.

Medve bácsi arra járt épp,

Mivel arra vitt az út,

Brummogva és fejcsóválva

Nézte ezt a háborút.

Kié lesz hát a dombocska?

Mindkét zászló fenn lobog,

Medve bácsi dirmeg-dörmög:

– Egyszerû ez, kis bocsok,

Mindkét tábor játsszon együtt,

Barna és a fekete,

Brumm-brumm, hiszen minden kis bocs

A nagy erdô gyereke.

Örültek a jó tanácsnak,

El is mentek haza már –

Énnekem is így mesélte

Kertünkben egy kismadár.

Mókus Timi az erdôben

anyukáját arra kérte:

hadd vegye fel kis bundáját

hadd mehessen ki a jégre.

– Nyírfa kérge, fûzfa háncs,

hulldogál a makk-kopáncs.

– Én nem bánom Timi lányom,

korcsolyázni ha kimész –

de csak úgy, hogyha a lecke,

számtan, mértan, s minden kész.

– Nyírfa kérge, fûzfa háncs –

hulldogál a makk-kopáncs.

Fürgén szalad Mókus Timi,

Mókus Laci várja már –

fenyôfáról nézi ôket,

harkály, cinke, jégmadár.

– Nyírfa kérge, fûzfa háncs –

hulldogál a makk-kopáncs.

Ott bógnizott Róka Rudi,

Medve Brumi, s Tivadar –

ott száguldott Csizmás Kandúr

mint valami zivatar.

– Nyírfa kérge, fûzfa háncs –

hulldogál a makk-kopáncs.

Este aztán haza mentek,

Fenyves erdô elcsitult,

Mókus Timi odahaza

Még egy versikét tanult.

– Nyírfa kérge, fûzfaháncs,

Alszik már a makk-kopáncs.

Mondják, hogy Kínában

érik a licsi

s a császár kertjében

fülemile szól.

Mondják: e madár

oly locsi-fecsi,

rózsaszínû,

akár a licsi–

és mindent kidalol.

Sajnos, most Kínában

kevés a licsi,

pagodák tetején

sárkányok ülnek.

Azt mondják, amikor

a termés kicsi,

mert nem tud nôni

a finom licsi –

hát égbe repülnek.

Hogy essen Kínában

már esô kicsi,

a mennyei Császárt

kérik e kegyre,

S lám – felhô szakad

és nô a licsi

táncol Taniko

s a copfos Lí-Csi

az esôben egyre.

Hintaszékben ül a Nagyi,

Kötôtû villog kezében,

Köt nekem szép sálat, sapkát,

Mosoly bujkál a szemében.

Puha fonal-gombolyagok

Ugrálnak a kis kosárban,

Ugrásra kész a Cicó is,

Ugyan mit gondol magában ?

Égnek áll a füle, farka,

Nem dorombol, nem is ásít.

– Vigyázz, Nagyi, mert a Cicó

Kosaradban kotorászik!

Gurulnak a gombolyagok,

Gurulnának világszerte,

Mondja is a Nagyi rögtön:

– Ejnye, te kis szedtevette!

Csupa gubanc lett a fonal,

Kikapott a Cicó nyomban,

Közben meg egy kis egérke

Ott viháncolt a sarokban.

Csillaggazda kevélyen nézegette égi rétjén a dúsan nôtt csillagfüvet. – Pompás széna lesz belôle csillaglovaimnak!

Meg is fogadta Kaszáscsillag bácsit, hogy kaszálja le. Nekilátott az öreg derekasan, közben így biztatta magát: – Csillagfû és csillagillat, húzzad, húzzad, Kaszáscsillag!

Egy hét múlva végzett. Akkor gazdája így szólt: – Egy zsák pénzt akarsz-e fizetségül, vagy a holdkenyeret, amely sosem fogy el?

Törte fejét a kaszás, hiszen annyi csemetével áldotta meg a Teremtô, mint a rosta lika. Hosszas töprengés után végül a holdkenyér mellett döntött, hogy mindég legyen ennivaló. – Az aranypénz csillan-villan, de aztán hamar elillan...

Hanem otthon kitört a vihar. Felesége majd’ a fejéhez vágta drága szerzeményét, így csatarált: – Ó, te lüke, ó, te gügye, bolond fának bolond rügye! Téged biztosan az orrodnál fogva vezettek...

Mindazonáltal jó ideig úriasan éltek a kenyéren. A szomszédok naponta odacsôdültek megcsodálni a nem mindennapi eledelt. Kaszáscsillag bácsi büszkén feszített: – Brassó, Várad, Pest és Buda, úgy jóllaktam, mint a duda. Bárhogy rágja éles fog, a holdkenyér el nem fogy!

Hanem késôbb, napok teltén a házigazda megütôdve tapasztalta, hogy kenyerük rohamosan fogyni kezdett. Lelombozódva ballagott a csillaggazdához.

– Uram, a holdkenyérnek mindjárt csak a héja marad. Mi lesz velünk?

Csillaggazda megnyugtatta.

– Eredj csak nyugodtan haza.

Otthon a napszámos elkeseredetten nézte az elvékonyodott kenyeret:

– Be sovány a kenyerem, egy falásra lenyelem!

A bámészkodó szomszédok rosszmájúan csúfolódtak:

– Holdkenyér, holdkenyér, ez bizony csak volt kenyér. Köményleves és lapótya, Kaszás bácsi kelekótya!

És úgy kacagtak, hogy rezegtek belé az ablakok.

A szegény család azonban rendíthetetlenül hitt a varázskenyérben. "Ma még kicsit vékonyodik, holnap visszavastagodik!"

És valóban, a kenyér, a Hold mozgásával arányosan, nôttön növekedett, napról napra kövéredett, míg akkorára nem dagadt, mint a Csillaggazda pompás pocakja. A gúnyolódó szomszédságnak mindjárt beállt a szája, Kaszáscsillag bácsi pedig boldogan falatozott belôle megszámlálhatatlan csillagporontyával. Bezzeg nem rezeltek be ezután, mikor a holdkenyér ismét fogyni kezdett.

Tudták már, hogy már csak ilyen annak a szokása.

Kajcsa Jenô

Hatalmas havazás szakadt a világra, a gyermekek tomboltak örömükben. Hatalmas hóembert raktak az udvaron. Csuda vidám fickónak látszott a frissen született hóbácsi, telihold képe örökösen vigyorgott. A bundasapkás fittygirittyek körültáncolták, csengô hangon énekelték: "Százmillió hópehely, lesz belôle hóember. Szeme-szája kipingálva, vígan füstöl a pipája!"

A prücskök kedve nem ismert határt, egyiküknek csuda ötlete támadt:

– Tudjátok, mit? Házasítsuk meg ezt a hólegényt!

Nosza összerikkantották a környék férjhez menendô hajadonjait, s kihirdették: – Hómarcinak házasodhatnékja támadt, ki akar a felesége lenni?

Patyi Kati: – Hozzá megyek, ha tudja járni a rock and rollt.

Csikó Ikó: – Ha megtanul szénát, zabot enni, és szekeret húzni.

Gida Ida: – Ha szarvat-szakállat növeszt, és döfni is tud, az övé leszek!

Röfi Réfi: – Ha szereti a moslékot, és basszus hangon röfög, hozzá megyek.

Cili Ili: – Ha megtanul nyávogni, fára futni, egeret fogni...

Csacsi Ancsi: – Miért kértek lehetetlent tôle? Én szívesen leszek az élete párja, hiszen olyan szelídnek látszik. Milyen barátságos és milyen vidám!

Abban a pillanatban szélsebesen siklott alá a dombról egy szánkó, neki egyenesen a házasulandó hóembernek, és úgy elütötte, mint a berbécs a tegnapi napot.

Mindenkiben megfagyott a házasodhatnék. – Káresz- kúresz, hát most mi lesz? Volt vôlegény, s meghótt szegény...

Csacsi Ancsi szívszaggatóan iázott, csak úgy záporoztak a könnyei; hanem akkor észrevette a sárgarépát, amelybôl a vôlegény orra készült, száját nagyra tátotta, bekapta a csemegét, és jóízûen csámcsogva elfogyasztotta.

Ettôl rettenetesen megvigasztalódott, és mivel amúgy is eladósorban volt, hát kapta magát, és férjhez ment Csacsika Jancsikához, ehhez a délceg szamárfiúhoz, aki éppen elvégezte a szamárakadémiát, és semmi okosabb nem jutott az eszébe. Akkora lakodalmat csaptak, hogy még a tûzoltók is kiszálltak. Ordításuk szerencsére nem hallatszott fel a mennybe. Még ma is iáznak, ha be nem rekedtek.

Köszvényesi Eugén

Miért fáj az idôsek lába?

– Nem gondolod, kisfiam, hogy át kellene adnod a helyed? Tudod, az idôs embereknek nagyon fáj a lábuk...

– Amikor a bácsi ilyen korú volt, mindig átadta a helyét?

– Természetesen.

– Na látja. Azért fáj most a lába!

Két kibédi népmese

Tudott dolog, hogy a legtöbb bárány februárban születik. A juhok nagy tiszteletben tartják ôket.

Aztán áprilisban sor kerül a kihajtásukra, kikerülnek a mezôre. A bárányok anyja nagyon vigyáz a gyermekeire. Ha a seregben elvegyülnek, rögtön bôgni kezdnek. Így hívják vissza magukhoz:

– Belli, belli, itt vagyok! Belli, belli, itt vagyok!

Nagyapám mesélte, hogy mikor kitört az elsô világháború, hát Kibédrôl Csergezán Gyurit is elvitték a frontra. Az ezrednek, ahol szolgált, szüksége volt egy trombitásra. Kérdezték a katonáktól:

– Ki tud közületek trombitálni?

– Én tudok – mondta Csergezán Gyuri.

Mindjárt a kezébe került a trombita. Elôbb megforgatta errôl s túl, egyszer aztán belefújt. De úgy megfújta, hogy a trombita abban a pillanatban elhasadt.

– Ez már jó, ilyen trombitásra van szükségünk – mondta az ezredes.

Így lett Csergezán Gyuriból ezredtrombitás. Olyan jól szolgált, hogy mikor leszerelt a katonaságtól, hát a trombitát nekiadták. Hazahozta Kibédre. Az apósa halála után kiköltözött a Sûrûbe. Ettôl kezdve minden este itthon is megfújta a trombitát. Sokszor kiálltunk az udvarra, s mondtuk:

– Na, kilenc óra van, mert Gyuri bá fújja a takarodót.

Ráduly János gyûjtése

Az utóbbi napokban több rablótámadás történt a megyében. A rendôrség jelentése szerint február harmadikán 23 óra körül egy 21 éves fiatal lány és egy 16 éves fiú értesítette a sürgôsségi diszpécserszolgálatot, hogy Marosoroszfaluban kirabolták ôket. A szászrégeni rendôrség nyomozói a helyszínre siettek és megállapították, hogy nem messze a vasútállomástól, egy sötét helyen ismeretlen tettesek késsel fenyegették, majd ütlegelni kezdték az áldozatokat, elvették a pénzüket és két mobiltelefont. A pórul jártakat a szászrégeni kórházban agyalapi sérülésekkel kellett utólag kezelni. A rendôröknek sikerült azonosítaniuk a tetteseket: a 20 éves Ciprian B.-t és Ionel C. alsó- és felsôidecsi lakosokat. Az utóbbit elôzetes letartóztatásba helyezték, míg társa ellen szabadlábon folytatódik a vizsgálat.

Február 4-én délelôtt fél tizenegykor értesítették a szászrégeni rendôrséget, hogy aznap éjjel egy 22 éves fiatalt a radnótfájai úton két férfi fenyegetett meg, elvették pénzét és mobiltelefonját. A szászrégeni rendôrség operatív csapata letartóztatta a 20 éves Alin F.-et és a 24 éves Virgil T.-t, mindketten szászrégeni lakosok, akik ellen rablótámadás miatt folyik a további kivizsgálás.

Ugyanaznap a gernyeszegi rendôrôrs alkalmazottainak sikerült kézre keríteni azt a két egyént, akik marospéterlaki otthonában egy 79 éves idôs nôt raboltak ki. Kiderült, hogy a péterlaki 31 éves S. István és a 16 éves B. Ferenc hajnali fél ötkor maszkot viselve betörték az ajtót, késsel fenyegették és többször tettlegesen is bántalmazták áldozatukat. Feldúlták a házat és elvittek 4 új lejt. A tettesek vizsgálati fogságban várják a bíróság ítélethirdetését.

Cselhez folyamodtak azok a fiatalok, akik február 4-én hajnalban kiraboltak egy 37 éves férfit Marosvásárhelyen. A rendôrségi nyomozás után kiderült, hogy az áldozat ittas állapotban egy fiatal lányt hazavitt, ahol szexuális kapcsolatot létesítettek. A hölgy ezt követôen távozott, majd 10 perc múlva négy fiatallal tért vissza, akik a mit sem sejtô "szeretôt" ütlegelni kezdték, majd elvitték mobiltelefonját, kabátját és 100 új lejt. A rendôrség a napokban lefülelte a bandát: a 19 éves petrozsényi S. Anamariát, a 19 éves B. Barnát, a 24 éves Marius D.- t, a 33 éves Stoian M.-et és a 27 éves János R.-t – mind a négyen marosvásárhelyiek, akiket szintén letartóztattak rablás miatt.

82 éves nôt támadtak meg – egyelôre ismeretlen tettesek – Marosvásárhelyen, ugyancsak 4-én este, amikor saját házában a televízióját nézte. A betörôk felfeszítették az ajtót, késsel fenyegették, majd kezét, lábát megkötözték és halállal fenyegették, árulja el, hol tartja pénzét és ékszereit. Mivel nem találtak semmit, eloldozták, és elvettek két aranygyûrût, nyakláncot. Az eltulajdonított tárgyak értéke 5.500 új lej. A bûnügyi rendôrség továbbra is keresi a tetteseket.

Február 10-én, pénteken, a betegek világnapja alkalmából 15-19 óra között a Caritas Marosvásárhelyi Kirendeltsége, a Keresztelô Szt. János Plébánia és a Máltai Segélyszolgálat közösen egy kellemes, vidám délutánnal szeretne kedveskedni azoknak a betegeknek, akik betegségük folytán nem tudják egyedül elhagyni otthonukat. Az esemény a Deus Providebit Ház nagytermében zajlik, ahol a betegek elôadást, örökzöld slágereket, verseket, bohózatokat tekinthetnek meg. Lehetôség van vérnyomásmérésre és orvosi szaktanácsadást is kaphatnak.

A részvétel díjtalan és minden szállítható beteget, aki igényli, a Caritas munkatársai gépkocsival be- illetve hazaszállítanak.

Jelentkezni csütörtökön 16 óráig a Caritas 213-509, 250-191-es telefonszámain.

Ludescher László, a Caritas-kirendeltség vezetôje

Bár országos viszonylatban a gázszolgáltatók csökkentették a gáznyomást, a marosvásárhelyi Distrigaz Nord Rt. szóvivôje kijelentette, a megyében a hideg idôjárás ellenére sem korlátozták a gázszolgáltatást. A kisfogyasztókhoz, a lakossághoz megfelelô nyomáson jut el a fûtôanyag – mondta Adela Botan szóvivô.

A megyében csupán két ipari nagyfogyasztónál korlátozták a gázszolgáltatást. Az Azomures immár három hete kénytelen volt leállítani a termelést amiatt, hogy a szolgáltató elzárta számára a gázcsapokat. Hasonló helyzetben van a radnóti hôerômû is.

Az Outward Bound szervezet február 1-10. között magyar, míg február 22 – március 3. között angol nyelvû téli tábort szervez a szovátai központban. A 18 éven felüli jelentkezôk csapatépítô gyakorlatokon vehetnek részt, ezenkívül expedíció jellegû túra lesz a Bucsin-tetôre, futósítúra a Répásmezôre, a szervezôk kalandos látogatást ígérnek a parajdi sóbányába, ugyanakkor a résztvevôk térképolvasási ismereteket is elsajátíthatnak. Érdeklôdni lehet Simon Kata