Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete és a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete közötti, szorosan ápolt kapcsolat egyik látványos eredményeként újvidéki karikaturista barátunk, Léphaft Pál több gúnyrajza a Népújság hasábjain is megjelent. A mûfajt minden eszközzel védelmezô grafikus ezen felül a határon túli újságírás több fórumán is felszólalt a minôségi karikatúra védelmében, s mindig úgy értékelte: egy jól sikerült rajz sokszor többet mondhat el, mint bármilyen nyomtatott szöveg, éppen azért, mert messzibbre, mélyebbre hatolhat, mint ami leírható. Caricare necesse est… – karikírozni szükséges – használta az eredetileg hajózásra vonatkozó ókori római szállóigét, átköltve saját szempontja védelmezésére.

Amióta a nevezetes botrány a Mohamed prófétát ábrázoló gúnyrajzok kapcsán kirobbant, érdekelne, vajon mi lehet Léphaft véleménye az ügyben. Ha ugyanis szó szerint vesszük a vajdasági rajzoló álláspontját, a karikaturista egyetlen cenzora önmaga és saját tehetsége, jó ízlése lehet, s aki ismeri munkáit, az tudja: a magyar és külhoni magyar politikai élet egyetlen szereplôje sem kerülte el tuskihúzója élét, akár jobb, akár baloldalinak minôsül az illetô. Ezt az álláspontot azonban az utóbbi erôszakos események fényében egyre többen megkérdôjelezik, s úgy vélik, a sajtószabadság nem ad jogot vallási szimbólumok kigúnyolására. Mindaddig azonban, míg a legfejlettebb nyugati demokráciákban a szabad véleménynyilvánítás joga az egyik legszentebb emberi jog, igen nehéz megakadályozni az – akár szélsôséges – vélemények, nézôpontok megjelenését. S amíg Jézus és egyéb keresztény szimbólumok képezhetik humor tárgyát (gondoljunk csupán a Szent Péter-viccekre), miért ne lehetne Mohamed is egy karikatúra témája?

A fenti okoskodásban azonban két dolog sántít. Az egyik, hogy a 7. században élt próféta semmilyen okot nem kínált személye karikírozására, hisz tanításai nem elôidézôi a mai iszlám szélsôségesek terrorcselekedeteinek, csupán ürügyül szolgálnak hozzá, a másik pedig, hogy figyelmen kívül hagyja azt a hatalmas szakadékot, ami az erôsen szekularizált nyugati társadalom és az igen mélyen vallásos, államot és hitet összefonó muzulmán világ között tátong.

A rajzokat közlô nyugati lapoknak saját értékrendjük szerint talán igazuk van: joguk van bármilyen karikatúra közlésére, erkölcsi kötelességük azonban, hogy felelôsséggel – különösen saját érdekük iránti felelôsséggel – éljenek ezzel a joggal. Ez még akkor is igaz, ha az igen vehemens reakció nem arányos a kiváltó okkal. Nem elfogadható ugyanis erkölcsi vétekért büntetôjogba ütközô cselekedettel, konzulátusok felgyújtásával válaszolni.

"Emil Boc nemcsak a polgármesteri széket, hanem a nacionalista retorikát is elörökölte Gheorghe Funartól"

"Úgy tûnik, hogy Emil Boc nemcsak Gheorghe Funar polgármesteri székét, hanem annak nacionalista retorikáját is elörökölte" – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök azok után, hogy hétfôi nyilatkozatában a Demokrata Párt elnöke újabb támadást intézett az RMDSZ ellen.

Frunda György nemzetrôl szóló jelentésérôl szólva a szövetségi elnök leszögezte, csakis méltányolni lehet az RMDSZ szenátorának munkáját, és nem kritizálni, mint ahogyan jelen esetben teszi a Demokrata Párt. "Frunda Györgyöt nem támadni, hanem dicsérni kellene, hiszen a román parlament Európa tanácsi küldöttségének leghatékonyabb tagja immár évek óta. Ezt az is bizonyítja, hogy egy fontos, a nemzetrôl szóló jelentést rábízták, utána pedig ezt a jelentést ajánlásként meg is szavazta az Európa Tanács."

A szövetégi elnök rámutatott arra is, hogy míg az elmúlt idôszakban, a kisebbségi törvénnyel kapcsolatban pontosan ugyanezek a koalíciós partnerek azt próbálták bebizonyítani, hogy a jogszabálytervezet nem felel meg az európai normáknak, most az Európa Tanács normaértékû jelentését próbálják visszautasítani, illetve ennek kapcsán támadják a szövetség szenátorát. "Mindez azt bizonyítja, hogy sajnos, Romániában a szélsôséges nacionalizmus veszélye nem múlt el, egyre veszedelmesebb nyilatkozatok hangzanak el nemcsak az ellenzék, hanem a kormánykoalíciós politikusok részérôl is, és ez rendkívül aggasztó. Ilyesmiket, mint például a lojalitás kérdését, a ’90-es évek elején volt szokás fölvetni, akkor próbáltak minket lépten- nyomon kioktatni lojalitásból, és nem elfogadható az sem, hogy egyik koalíciós partnerünk magát Románia érdekei képviselôjének tekintse velünk szemben. Egyesek mindenáron ürügyet keresnek arra, hogy valamiképpen felborítsák a mostani koalíciót" – állapította meg Markó Béla szövetségi elnök.

Emil Boc azon felkérésére, hogy az RMDSZ hívja vissza az Európa Tanácsból Frunda György szenátort, a szövetségi elnök elmondta: "Az Európa Tanácsban ki-ki a saját pártját, illetve szervezetét képviseli, ez azonban nem mond ellent Románia érdekeinek. Azáltal, hogy Frunda György az RMDSZ és a romániai magyarság érdekeit képviseli, az Európa Tanácsban pedig a néppárti frakció tagja, ezáltal éppúgy képviseli Románia fontos érdekeit, mint más pártok tagjai. Szó sincs arról, hogy az RMDSZ visszahívná Frunda Györgyöt az ET parlamenti közgyûlésébôl, sôt, nagyon is értékeljük Európa tanácsi munkáját.

Ami pedig a nemzetállamot illeti, az RMDSZ eddig sem értett egyet azzal, hogy Románia alkotmányában nemzetállamként határozzák meg az országot, ezután sem fogunk egyetérteni ezzel, és minden politikai eszközt meg fogunk ragadni, hogy ezt megváltoztassuk – szögezte le az elnök

Végül Markó Béla emlékeztette a Demokrata Párt elnökét, hogy nem ô felel a kormánykoalíció mûködéséért: "Nem hiszem, hogy valaki is ezzel a feladattal bízta volna meg a Demokrata Párt elnökét. Valamennyi koalíciós partner felelôs azért, ami történik" – hangsúlyozta a szövetségi elnök, azt tanácsolva a kolozsvári polgármesternek, hogy attól, hogy valaki Gheorghe Funar egykori polgármester székét foglalta el a legutóbbi önkormányzati választásokon, azért nem kell még úgy viselkednie, mint ahogy Gheorghe Funar viselkedett abban a polgármesteri székben. Sajnos, úgy néz ki, hogy Emil Boc ezt nem tudja – mondta a szövetségi elnök.

A Demokrata Párt kéri, hogy az RMDSZ mutassa ki lojalitását Románia iránt, és elsô lépésként vonja vissza Frunda Györgyöt az Európa Tanács parlamenti közgyûlésének (ETPK) román delegációjából, vagy pedig távozzon a kormánykoalícióból, jelentette ki Emil Boc pártelnök a DP Országos Állandó Bizottságának hétfôi ülése után – jelenti a Mediafax.

"Elfogadhatatlan, hogy a román parlament egyik tagja, az ETPK román delegációjának elnöke azt mondja, ô ott nem Románia érdekeit képviseli, Markó Béla RMDSZ-elnök pedig hallgatólagosan támogatja ezt a kijelentést, mondván, hogy a szenátor úr Románia érdekében képviseli a magyarok érdekeit – ez egy kétértelmû megfogalmazás, amely helyet hagy az értelmezéseknek" – mondta a DP elnöke.

Boc elfogadhatatlannak tartja, hogy egy olyan alakulat, amely képviselettel rendelkezik Románia minden vezetô szervében, sértse Románia érdekeit és lépéseivel megkérdôjelezze az alkotmányos elôírásokat.

"Dönteni kell, melyik táborban vagy: a Románia érdekeit támogatók táborában, vagy az ellenzékében", tette hozzá Boc. Közölte, a DP nem kíván "cinkos" lenni az ilyen lépésekben.

Emil Boc szerint Frunda György kijelentése "az utolsó csepp volt a pohárban".

Az ETPK Frunda György RMDSZ-szenátor javaslatára elfogadta az 1735-ös Ajánlást, amely azt javasolja az Európa Tanács tagállamainak, hogy jogrendjüket – az alkotmányt is beleértve – hozzák összhangba az európai kisebbségügyi standardokkal.

Calin Popescu Tariceanu, az NLP elnöke hétfôn kijelentette, véleménye szerint Románia nem tekinthetô olyan országnak, amelynek további követelményeket lehetne szabni a kisebbségi jogok kapcsán.

"Úgy gondolom, hogy Romániát jelenleg nem lehet olyan országnak tekinteni, amelyet további elvárások elé lehetne állítani a kisebbségi jogok, a kisebbségek jogállása kapcsán" – mondta az NLP elnöke, Frunda György RMDSZ-szenátor nemrég tett kijelentéseivel kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva.

Tariceanu leszögezte: nem azt akarja mondani, hogy Románia másoknak adja fel a leckét, de a kisebbségi jogok védelme és a szerzett jogok tekintetében Románia olyan ország, amely "szinte mérce Európában". Hozzátette, vannak olyan európai országok, amelyek jóval kevesebb jogot biztosítanak a kisebbségeknek, mint Románia.

"Ha Frunda úr nyilatkozataiban más országokra utalt, akkor persze lehetséges, hogy nem túlzás, amit mondott. De ha Romániára is utalt, és úgy gondolja, hogy Románia egyike az érintett országoknak, amelyek esetében alkalmazni kellene az ETPK ajánlását, akkor módosul a helyzet és nagyon egyértelmûen kell beszélnünk, hogy megértsük egymást" – mondta Calin Popescu Tariceanu.

Megnyílt a marosvásárhelyi uszoda

Tegnap Dorin Florea polgármester és a sajtó képviselôinek jelenlétében megnyitották a Mircea Birau mérnökrôl elnevezett uszodát. A medencéket felújították ugyan, de még hátramaradt az öltözôk és a zuhanyozók feljavítása. A polgármesteri hivatal azt is tervezi, hogy manzárdosítják az épületet, ahova fitnesztermet, szaunákat, masszázs- és kozmetikai szalont rendeznének be.

Miután a polgármester végigvezette a sajtó képviselôit a fürdômedence körül és az öltözôkön, az elôtérben sajtóértekezletet tartottak, amelyen a polgármester mellett Farcasan Rodica, a hivatal beruházási osztályvezetôje, Glaja Eugen tervezô és Jánosi Levente, az uszoda igazgatója beszéltek a felújítási munkálatokról.

– Azért hívtuk meg az uszodába az újságírókat, hogy eloszlassunk minden tévhitet, ami az utóbbi idôben a felújítással kapcsolatosan elterjedt – kezdte beszámolóját Dorin Florea, majd folytatta.

– Nem kulisszajátékok miatt húzódott el az átadás. Elsôsorban a helyi tanácsot okolta azért, hogy nem fogadták el az uszoda teljes felújításáról, átépítésérôl készült tervet. Szakaszos felújítást engedélyeztek, ami hátráltatta a kivitelezést. Ezenkívül a megszabott pénzügyi keretnek megfelelôen meg kellett találni a legjobb kivitelezési megoldást, s ezt elsôsorban a szakemberekkel kellett egyeztetni. Ezért kellett kicserélni a padlócsempét, illetve a medence burkolatát. Három héttel ezelôtt üzembe helyezték volna az uszodát, azonban olyan szennyezett vizet engedtek be, amit nem tudtak hamarabb megszûrni a medence berendezései. S hogy lássuk, milyen volt a víz, mintaként egy részben a medence fenekén hagyták a lerakódott homokot.

Dorin Florea többször hangsúlyozta, az úszómedencét nem a sportolóknak szánta, ez a lakosságot, a szórakozni, kikapcsolódni vágyókat szolgálja. Az élsportolók – elôre megállapított program és névjegyzék alapján – ingyen használhatják majd az uszodát, de nem engedélyezik, hogy díjmentes úszótanfolyamot tartsanak. S ebben akkor sem enged, ha a tanácsosok különbözô érdekeknek megfelelôen nyomást gyakorolnak majd rá. A tanácsosok tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy kerüljön a városhoz a Május 1. strand, ahol kizárólag a sportolóknak megfelelô fedett uszodát alakítanának ki. Ugyanakkor a polgármester azt szeretné, ha a lovarda melletti komplexum is átkerülne a városhoz, ahova valóban egy olimpiai központot lehetne kialakítani az élsportolók számára. A polgármester a tanácsosokat marasztalta el, amiért elhalasztották a Víkendtelep fejlesztési elképzelését is, megakadályozva, hogy egy újabb, ezúttal olimpiai méretû medencét építsenek.

Farcasan Rodica elmondta, több mint 30 éves épületet kellett felújítani, ezért számos elôre nem látható költséggel kellett számoljanak. Eddig összesen mintegy 20 milliárd lejbe került a felújítás, a tavaly elkezdett és az idén befejezett munkálatokra is 4 milliárd lejt költött a hivatal. Nem állnak meg itt. Hátramaradt még a zuhanyozók és az öltözôk átalakítása, több szaunahelyiség kiképzése, s tervbe vették azt is, hogy egy könnyû manzárdot húznak a tetôre, ahol szintén több szolgáltatóegységet mûködtetnek majd. A tervezett beruházás még 5 milliárd lej körül van.

Glaja Eugen tervezô kifejtette, ôt is okolni lehet, amiért megkésett az átadás, de azon igyekeztek, hogy új anyagokat, korszerû építészeti megoldásokat találjanak, ami nem könnyû egy elég leromlott szerkezettel és vezetékekkel rendelkezô épületben. A födémet is újraburkolják, olyan anyaggal, ami optikailag megnöveli, világosabbá teszi a teret, s ez is marosvásárhelyi újdonság lesz.

Jánosi Levente közölte: a program szerint 6–21.30 óra között, kétóránként lehet használni az uszodát, a havi bérlet 500.000 lej (10 alkalomra), egy belépés ára 55.000, 14 év alattiaknak 40.000, a nyugdíjasok 35.000 lejt kell fizessenek. A medence körül felügyelet lesz, így a kikapcsolódni vágyóknak igyekeznek a legjobb feltételeket megteremteni.

Új mentôautó a lakosság pénzébôl

Az 1 százalékos adótámogatás révén több mint 2,7 milliárd régi lejt utaltak tavaly a SMURD számlájára, amivel a sürgôsségi szolgálat országos szinten elsô helyen áll az összeg nagyságát tekintve – jelentette ki tegnap dr. Raed Arafat, a rohammentô- szolgálat vezetôje. Az E.U.R.O.P.A. kommunikációs egyesülettel közösen szervezett népszerûsítési akció következtében nemcsak Maros megyei lakosok, hanem Bukarest és jó néhány megye is hozzájárult a SMURD támogatásához. A marosvásárhelyiek voltak a legadakozóbbak: 1,98 milliárd lejt gyûjtöttek össze. A pénzbôl megvásárolt mentôautót tegnap állították ki Marosvásárhelyen a fôtéri virágóra mellett, hogy mindenki láthassa, mire költötték a pénzt.

Maros megyét csak Kolozs megye "körözte" le az 1 százalékos adótámogatásokból begyûlt összeg nagyságát tekintve, de tény, hogy a SMURD országos szintû sikere azt bizonyítja, hogy a lakosság megbízik a rohammentô-szolgálatban, amelyrôl tudja, hogy a közösség érdekében tevékenykedik – mondta dr. Raed Arafat tegnapi sajtótájékoztatóján. Hozzátette, hogy a népszerûsítésben a fent említett egyesület mellett a hatóságok is támogatták, az írott – fôleg helyi – sajtó, a média úgyszintén. Az eredmény pedig még számára is meglepô volt, több mint 2,7 milliárd lejt utaltak át a SMURD részére. Az összeg nagy részét Marosvásárhely lakosai utalták át a SMURD-nak, de a megye kisebb városaiból is gyûlt pénz, valamint Bukarestbôl és Szeben megyébôl, úgyszintén Hargita megyébôl, bár utóbbiban még nem is mûködik rohammentô- szolgálat és népszerûsítési kampányt sem szerveztek. Eredetileg a dédai és dicsôi mentôszolgálatokhoz szándékoztak új mentôautókat vásárolni, de a begyûlt összeg oroszlánrészét Marosvásárhely lakossága adta össze, ugyanakkor a pénzbôl nem lehetett volna egy vadonatúj, csúcstechnológiával felszerelt mentôkocsit vásárolni. A fôtéren látható jármû egy 2 éves, 67.000 kilométerben levô mentôautó, ami 65.000 euróba került. Raed Arafat azt is elmondta, hogy idén az adójának 2 százalékával rendelkezhet a lakosság, és reméli, hogy a SMURD-nak továbbra is lesznek támogatói. Elsôsorban a lakosságnak köszönte meg a segítséget, az önzetlen támogatást. Ígérete szerint az idén begyûlt pénzt visszafordítják azokba a megyékbe, ahonnan átutalták, az ottani lakosság javára fordítva. Néhány meglepetést is kilátásba helyezett: legkésôbb májusban megérkezik a városi és megyei önkormányzat által közösen vásárolt mentôautó, a Connex-Vodafone mobiltelefon-szolgáltatóval kötött partneri egyezmény alapján 270.000 euró támogatást kap a SMURD, balesetek és katasztrófák esetében a mentéshez szükséges berendezések vásárlására, ami országosan is egyedülálló lesz, korszerûsítik a 112-es központi ügyeletet. A sajtótájékoztatón felszólaló Ciprian Dobre prefektus hangsúlyozta, hogy a sürgôsségi ellátás közbiztonsági ügynek tekintendô, és támogatni kell a továbbiakban is, hiszen az adó 2 százalékát miért továbbítsa valaki Bukarestbe, a nagy közös pénzeszsákba, mikor itt, helyben is felhasználható a közösség érdekében? Ezt kell megérteniük az embereknek, ugyanakkor elfogadhatatlan, hogy egyesek elzárkóznak a SMURD-ot népszerûsítô akciótól, mint amilyen a tegnapi is volt, amikor is a sajtótájékoztatónak otthont adó ingatlan tulajdonosa megtagadta az élô televíziós közvetítéshez szükséges relé felszerelését az épületre. Az ilyen hozzáállás számomra érthetetlen – jelentette ki Dobre. Alexandru Fratean megyei tanácsi alelnök folyamatos támogatást ígért a SMURD részére, hasonlóképpen Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere, aki szerint a lakosság támogatása "természetes és logikus" volt, az emberek megértették, hogy érdekükben tesz a SMURD. Bírálta ugyanakkor a megyei önkormányzatot amiatt, hogy nem támogatja eléggé a rohammentô- szolgálat kiterjesztését a megyében, a költségek mindössze 7 százalékát vállalva át.

Átfogó ellenôrzés a közintézményekben

A közegészségügyi felügyelôség február elsejétôl átfogó ellenôrzésbe kezdett a közintézményekben. A 2002. évi 349-es törvény alapján azt vizsgálják, hogy betartják-e a kórházaktól kezdve a közétkeztetési egységekig a dohányzási tilalmat. Ahol cigarettázás nyomaira lelnek, többmilliós büntetést szabnak ki. Amint Silviu Morariu igazgató beszámolt, a bôrgyógyászati klinika vezetôjeként az elsôk között volt, akit megbüntettek, ezért megdicsérte az ellenôröket. Elmondta továbbá, hogy az ellenôrzés valamennyi egészségügyi egységre kiterjed, nemcsak Marosvásárhelyen, hanem vidéken is. Az igazgató drasztikus intézkedéseket ígért, s elmondta, hogy egyetlen közintézménnyel sem tesznek kivételt.

A hétfôi sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az elmúlt évi tevékenységet elemzô ülés során az országos fôfelügyelô – a kirótt büntetések, egyes egységek tevékenységének felfüggesztése és tematikus akcióik alapján – elismeréssel szólt a megyei közegészségügy ellenôrzô munkájáról.

Megyei szinten 48 közoktatási egységnek nincs továbbra sem mûködési engedélye, amit Morariu Silviu jó eredménynek tart ahhoz képest, hogy augusztusban a 987-bôl 98 iskola, óvoda volt engedély nélkül. A legelképesztôbb épületekrôl, mellékhelyiségekrôl fényképes anyag készült.

Az igazgató szólt az elsôsegély- nyújtási központok korszerûsítésének szükségességérôl, a tejpor- biztosítási program helyzetérôl, a közegészségügyi igazgatóság tervezett átszervezésérôl.

A Megyei Sürgôsségi Kórházzal kapcsolatos kérdésekre azonban nem tudott válaszolni, többek között arra sem, hogy a kórház új adminisztratív igazgatója valóban megvert volna egy kapust, ahogy a közbeszédben hallani lehetett.

Jegyzet

Elhatároztam, hogy hétfôn délután csakis kedves, pozitív dolgokról fogok jegyzetet írni. Nem engedem, hogy a körülményes gázszámlafizetés, a mesterségesen felpumpált telefonszámla, még a mínusz 16 fokos reggeli hideg, s ennek sok-sok negatív következménye hatalmába kerítsen.

Miközben gondolatban felsorakoztattam mindazt a jót, pozitív dolgot, ami az elmúlt héten velem történt, két dologra jutottam. Az egyik az, hogy annak ellenére, hogy hajlamos vagyok a panaszkodásra, sok szép dolog történik velem, életem tele van apró örömökkel, elégtételekkel. A másik: a terhestornán szerzett tapasztalatom érdemli meg, hogy megosszam a nagyvilággal.

Kicsit ódzkodtam elmenni a foglalkozásra. Igaz, hogy hiányzott a mozgás, szeretem a társaságot, de attól féltem, hogy a "hasonló cipôben járó" nôkkel való találkozás inkább negatív, mint pozitív tapasztalat lesz. Elsôsorban azért, mert a sok kismama, akivel beszélgettem, valamire, valakire panaszkodott, valamiért elégedetlen volt, elhitte az ismerôsök és jó barátok által terjesztett rémhíreket, s ettôl állandóan nyugtalankodott. Attól féltem, hogy a tornán is ilyen terhes és nem boldog állapotban levô kismamákkal találkozom majd. Hát nem így történt. Képzeljenek el két tucat, jókora pocakkal felvértezett fiatalasszonyt, akik vidám csevegés közben, halk zenére emelgetik a jelképes súlyokat, végzik a tornagyakorlatokat. Akik az egyszerû, de az izmokat jól megdolgoztató feladatok után nyugisan elnyúlva, vagy a számukra legkényelmesebb pozícióba helyezkedve hallgatják végig a gyakorlati tanácsokkal teletûzdelt elméleti részt. Olyan dolgokat hallanak, talán sokadszorra már, amelyeket könyvekben nem olvashatnak. Apróságokat, amelyeket a tapasztalattal rendelkezôk talán elmulasztanak elmondani. Kellemes társaságot találtam, ahol igazi barátokra lelhet az ember, de ha nincs kedve bôvíteni baráti körét, akkor csendben elvégezheti a gyakorlatokat, s másfél óra múlva észrevétlenül távozhat.

Nyugodtan és elégedetten mentem haza, s máris visszakívánkoztam. Lehet, hogy amikor eljön a nagy pillanat, nem fogok emlékezni a megtanult lélegzési technikákra, a relaxációs gyakorlatokra, s elfelejtem azt, amit kívülrôl fújtam, de addig is, amikor csak tehetem, igénybe veszem a kismamaközösség jótékony hatását.

Élesen elítélte hétfôn az Európai Bizottság, hogy az európai lapokban közölt Mohamed- karikatúrák miatt tiltakozók több muzulmán országban is az erôszak eszközéhez nyúltak.

"Az Európai Bizottság tudatában van annak a ténynek, hogy a karikatúrák számos muzulmánt sértettek szerte a világon" – közölte Johannes Laitenberger, a bizottság szóvivôje, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy "az igazságtalanság érzete, akár valós, akár nem, semmiképpen sem igazolhat olyan erôszakos cselekedeteket, amelyeket a hét végén követtek el". A hét végén tüntetôk megrohamozták, és felgyújtották Dánia és Norvégia damaszkuszi, illetve Dánia bejrúti külképviseletét.

A tájékoztatás szerint Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke délelôtt telefonon tárgyalt az ügyrôl Wolfgang Schüssellel, a soros EU-elnök Ausztria kormányfôjével. Az Európai Bizottság teljes mértékben egyetért Ausztria szombat este közzétett állásfoglalásával – közölte a szóvivô. A szóban forgó osztrák közleményben a bécsi külügyminisztérium elítélte az európai polgárok és az európai tulajdon elleni támadások és fenyegetések hullámát.

Barroso a hét végén beszélt a dán és a svéd kormányfôvel is, szolidaritását fejezve ki mindkét EU-tagállam kormányának.

Kofi Annan ENSZ-fôtitkár újólag felszólította a Mohamed-karikatúrák európai közlése miatt felháborodott muzulmánokat, hogy vessenek véget az erôszakcselekményeknek.

A damaszkuszi, bejrúti és más diplomáciai képviseletek ellen intézett támadások mélységes nyugtalansággal töltik el a fôtitkárt – hangsúlyozta New Yorkban helyi idô szerint vasárnap (közép-európai idô szerint hétfôn hajnalban) Stephane Dujarric ENSZ-szóvivô.

Szavai szerint Annan osztozik a gúnyrajzok által sértett muzulmánok érzelmeiben, de leszögezi, hogy haragjuk nem igazolhat semmiféle erôszakot. Különösen elítélendô, ha ez az erôszak olyanok ellen irányul, akik semmilyen módon sem felelôsek a gúnyrajzok közléséért – idézte a szóvivô Annan nyilatkozatát.

A közel 48 százalékban magyarok lakta Tisza menti településen a választás elsô fordulóját az ultranacionalista Szerb Radikális Párt jelöltje, Dragan Zivkov nyerte meg a voksok 17,44 százalékával, mellette 16,87 százaléknyi szavazattal került be a második választási fordulóba a mérsékelten nacionalista Szerbiai Demokrata Párt jelöltje, Dusan Jovanovic. Knézi Péter, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) jelöltje egy százalékkal maradt le a DSS jelöltje mögött, így kiesett.

Az óbecsei polgármester-választáson összesen tíz jelölt indult, közöttük két kisebb magyar párt, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VPDK) indított jelöltet. Óbecse mindig is a VMDK erôsségének számított, de a párt elnöke, Páll Sándor csak nyolcadiknak futott be, míg a VMDP jelöltje, Friss László az utolsó lett.

A leköszönô polgármestert Djordje Predint – a Szerbia Ereje Mozgalom politikusát – decemberben hívták vissza népszavazással Óbecse polgárai.

Amennyiben a három magyar párt közös jelöltet állít, ô bizonyosan bekerül a második fordulóba. Páll Sándor az MTI-nek nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a közös jelölt már az elsô fordulóban megnyerte volna a polgármesteri választást. Emlékeztetett arra, hogy VMDK felkínálta a "feltétel nélküli együttmûködést" a másik két magyar pártnak, de azok ezt elutasították. A legnagyobb támogatottságú magyar párt, a VMSZ határozottan elutasítja az együttmûködést a VMDK-val, amiért az az óbecsei önkormányzatban koalícióra lépett a szerb radikálisokkal.

A Vajdaságban négy városnak – Szabadkának, Zentának, Bácstopo-lyának és Kishegyesnek – van magyar polgármestere, mindnyájan a VMSZ színeiben vezetik a várost.

A frankfurti lap munkatársa a magyar államfô hivatalos berlini látogatása alkalmából rendezett kerekasztal- beszélgetés anyagát dolgozta fel, s mint írta: Sólyom László "elvbôl" ellenzi az engedményt.

"Amennyiben a bebocsátásra váró országok nem birkóznak meg az Európához való alkalmazkodással, hanem csak politikai okokból veszik fel ôket, az az egész térségre nézve káros" – idézte a német lap a magyar államfôt, aki szerint Nyugat-Európában a közép-kelet-európai államokat egységnek tekintik, s amennyiben valamelyik állam nem tesz eleget az Európai Unió normáinak, az összes többi is imázskárt szenved.

A beszélgetés során a magyar államfô kifejtette, hogy csak a nemzeti azonosságtudat segíti elô az európai identitást, sajnálja, hogy a franciák és a hollandok elutasították az európai alkotmányt, a szavazásra jogosultak nem az alkotmányt, hanem más szempontokat helyeztek elôtérbe. Szólt arról is, hogy az anyaországban és a határokon kívül élô magyarok "nemzeti egységet" alkotnak, s hogy a magyar társadalom vallja: a határok revíziója nem jöhet szóba.

Sólyom László szerint itt az ideje annak, hogy a polgárok Európájukat "kulturális egységnek" tekintsék. Szerinte a polgárok mostanáig torz képet kapnak, mert Brüsszellel mindig csak a nehézségeket azonosítják, míg az elônyöket, amelyeket az unió jelent polgárai számára, az egyes államok maguknak tulajdonítják.

A magyar államfô elmondta: azért írta ki a lehetô legkorábbi idôpontra a magyarországi választásokat, hogy az új kormány, "akár jobboldali, akár baloldali", például az államháztartásban jelentkezô problémák miatt azonnal munkához láthasson. Októberben a helyhatósági választásokra is a lehetô legkorábbi idôpontban kerül sor.

Élesen elítélte Romániát a bukaresti kóbor kutyák gyorsított irtása miatt Brigitte Bardot, francia filmcsillagból lett harcos állatvédô.

Az exsztárt az gerjesztette haragra, hogy Adrian Videanu bukaresti polgármester lerövidítette azt az idôt, ameddig a befogott kóbor ebeket el lehet tartani a "menhelyeken", mielôtt elpusztítják ôket.

Bô egy héttel ezelôtt a fôvárosban elvérzett egy 68 éves japán üzletember, mert egy gazdátlan kutya megmarta a lábát, mégpedig úgy, hogy szétroncsolt egy létfontosságú ütôeret. A polgármester közvetlenül az eset után hozta meg a szigorító intézkedést, amellyel viszont nagyon magára haragította az állatvédô francia dívát. "Ha belegondolok abba, hogy a legjobb módszernek (a kutyák) megölését találták, akkor ki kell jelentenem: ocsmány dolog, amit az önök kormánya mûvel" – mennydörögte Bardot a Radio France International Romania adásában.

Az exsztár 2001-ben 150 ezer eurót ajánlott fel a bukaresti városvezetésnek, hogy a kóbor kutyákat elpusztítás helyett sterilizálják.

Rowling a The Sunday Times hírháttér- mellékletében megjelent terjedelmes írásában elsôsorban a csehországi és romániai helyzetet ecseteli. Adatai szerint Csehországban a három évnél fiatalabb gyermekek 6 százaléka nevelkedik intézetekben, ami egész Európában a legmagasabb arány, és magasabb még a közép-ázsiai átlagnál is.

Az írónô, akit a fogyatékos kelet- európai gyerekek intézeti körülményeirôl néhány éve megjelent, éppen a The Sunday Times által közölt, elborzasztó fotókkal illusztrált riport indított cselekvésre, leírja: levélözönt küldött brit európai parlamenti képviselôknek, sôt a cseh miniszterelnöknek és az államfônek is. Ennek eredményeként az akkori cseh egészségügyi miniszter azzal a felhívással fordult a kórházi igazgatókhoz, hogy 2004 végéig szüntessék be a ketreces ágyak alkalmazását.

Néhány brit lap azt jelentette, hogy a levelek hatására be is tiltották a börtönszerû ágyakat, "én azonban tudtam, hogy ez csak egy rossz vicc, ... abban sem voltam biztos, hogy akár egyetlen ketreces ágyat is felszámoltak" – írja Rowling.

Az írónô szerint e kételyeivel egyetért a szellemi fogyatékkal élôk magyarországi központú érdekképviseleti központja, a Mental Disability Advocacy Centre (MDAC), amely szerint a Csehországban alkalmazott több száz hálós ágy mindegyike a mai napig teljes használatban van, "önhatalmú döntések alapján, bármilyen jogi szabályozás nélkül".

Rowling szerint emellett Szlovákiában, Szlovéniában és Magyarországon sem próbáltak soha még csak úgy sem tenni, mintha a hálós ágyak használata nem folytatódna.

Az írás szerint ugyanakkor Románia az a kelet- európai ország, amelyik kész elismerni az gyermekintézetekkel kapcsolatos problémáit, és megnyitotta kapuit azon külföldi szervezetek elôtt, amelyek segíteni akarnak. Rowling egy brit európai parlamenti képviselôvel együtt ezért Bukarestben indította útjára a múlt hónapban Children,s High Level Group nevû gyermekjótékonysági alapját.

Az írónô szerint Romániában még mindig sok a tennivaló, hiszen több mint 30 ezer gyermek van ma is állami intézetekben, de annak figyelembe vételével, hogy Románia mekkora utat tett meg, "nehéz nem elismerni, hogy kisebb csoda történt".

Fagyban gyakoribbak a csôtörések

A hirtelen hômérsékletingadozások (magas értékekrôl nagyon alacsony értékre való csökkenés vagy fordítva) rendkívül káros hatással vannak az ivóvízrendszerre, különösen akkor ha több napig tartó fagy áll elô, amikor a hômérôk higanyszála -10 Celsius-fok alatti (sôt, az elmúlt napokban -20 fok alatti) értékeket mutat. A hét végén az Aquaserv Kht. karbantartóit 33 esetben értesítették, ezek közül négy helyszínen csôtörés volt, a többieknél pedig lefagyott a bekötés, a külsô csap, vagy a bekötéseknél keletkezett üzemzavar, illetve a vízóra hibásodott meg.

Az Aquaserv Kht. szakemberei szerint a gondot az okozza, hogy ilyenkor a talaj több mint 1 méter mélyen is megfagy. A fagyásveszély nagyobb azokban az esetekben, amikor a talajban repedések, lyukak találhatók. A vízvezetékek túlnyomó többsége acélból, azbocementbôl, illetve öntvénybôl készül, ezek az anyagok a nagy hideg hatására összehúzódnak, törékennyé válnak és könnyebben megrepednek. E téli, elég "gyakori" jelenséget fokozza az is, hogy a vezetékeken jéghideg víz folyik, ez pedig meggyengíti a fagyálló képességüket. Télen nehezebb a csôtörés helyszínét azonosítani, mivel a talaj szerkezete nem egységes, helyenként rések, nyílások vannak, amelyek különbözô, meghatározhatatlan irányba terelik a megrepedt vezetékbôl elôtörô vizet. Sokszor elôfordul, hogy a víz több tíz méter távolságra bukkan a felszínre, mint ahol a meghibásodás történt. Sajnos, a nagy hidegben a meghibásodást, csôtörést felderítô berendezések sem mûködnek, emiatt többszöri leásásra, a földréteg eltávolítására van szükség. A hibaelhárítás is több idôt igényel, mivel a fagyos talajban nehéz ásni, s vízvezetékek kifedése után a földrögök közötti üregbe jobban behatol a fagy, ami további kellemetlenséget okozhat. Egy meghibásodott vízvezeték, egy öntvény tolózár kicserélése vagy megjavítása többórás munkát igényel, ez pedig csak óriási emberi erôfeszítés árán valósítható meg.

Ilyen esetben az érintett utcában, lakónegyedben beszüntethetik az ivóvíz-szolgáltatást, sôt a távfûtést is, ha a vízhiány hôközpontokat is érint. Más megoldás lehet, csôrepedés esetén, amikor az érintettek folyni hagyják egy ideig a vizet, és akkor javítják meg a vezetéket, amikor azt normális feltételek mellett lehet kivitelezni, s nem veszélyezteti a munkások egészségét. Ez esetben, a levegô hômérsékletének emelkedése után, a lakosságot sem érinti annyira súlyosan a rövidebb ideig szünetelô távfûtés vagy vízellátás. Az Aquaserv ez utóbbit elônyösebbnek tartja, még ha ez néha a víz utcára vagy járdára való kifolyását, megfagyását is jelenti. Így elkerülhetô a többórás vízelzárás és a vezetékek további megfagyásának veszélye, s azon igyekeznek, hogy a lehetô legrövidebb idôn belül megjavítsák a vezetékeket. A teljes megoldást a vezetékcsere jelenti. Erre van kidolgozott terv, de csak a beruházások finanszírozásának függvényében tudják betartani az ütemtervet. A tervek szerint a városi vezetékek felújítása több évig is eltarthat, így minden télen elkerülhetetlenül elôfordulhatnak csôtörések, egyéb, a hideg okozta meghibásodások – vélték a szakemberek.

Azok a botrányok, amelyekkel az utóbbi idôben szembesültünk, hosszú ideig rányomják bélyegüket a pártra, jelentette ki Mircea Geoana a PSD pénteki választmányi ülésén. Ugyanakkor, tette hozzá, szakítani kell a múlttal, amely "mint egy malomkô" lóg a PSD nyakán. Ion Iliescu reakciója sem maradt el. Szerinte Geoananak még sokat kell tanulnia és a hatalmi harc sem használ a szervezetnek.

Az ülést az Örömóda és az Egyesülés hórájának stilizált változatával kezdték a szociáldemokraták. Egy másik újdonság az volt, hogy a párt jelvényének színét kékrôl pirosra változtatták, azonban valami folytán narancsszínû lett, a résztvevôk felháborodására.

A pártelnök szerint a PSD megnyerheti a következô választásokat, ha "hiteles alternatívát" mutat fel a választóknak, ami azt jelenti, hogy "megtisztítja az eliteket", modernizálja az üzenetét és "az emberek reális gondjainak megfelelôen állítja össze a kormányprogramját. Geoana úgy vélte, a tavalyi mérleg "nagyvonalakban" jó volt, a párt nem szakadt ketté, és a népszerûségi mutatójuk is magasabb, mint 1997-ben volt.

nyilatkozta egyebek között Ion Iliescu, aki kemény hangon bírálta a pártban virágzó korrupciót, és a "kirívó" meggazdagodásokat. Véleménye szerint a tagság nagy része jóravaló, becsületes ember, akiket jogosan sért a korrupt párt címkézés, amelyet "egyesek" viselkedése váltott ki. Azt is kifogásolta, hogy egyes vezetôk úgy értékelik a hatalom visszaszerzését, mint visszatértést a "húsosfazék mellé". Mint mondta, egy párt, amelyet ambíciók és hatalmi harcok rágnak belülrôl, korrupcióra van ítélve. Ezért kell odafigyelni, miféle emberekkel építik a szervezetet. Ha a hangadók "semmirekellôk", nem jó. Ugyanakkor kijelentette: az utóbbi 16 év legjobb kormányzata a Nastase által vezetett kabinet volt, és hogy a jelenlegi elnöknek még sokat kell tanulnia.

Annak ellenére, hogy meg akarják szüntetni az általa betöltött funkciót, Adrian Nastase késznek mutatkozott a vezetéssel való együttmûködésre. Figyelmeztetett, hogy inkább a tennivalókra kellene koncentrálni, mint arra, hogy "rendkívüli kongresszusokon szabályozzák a rendes kongresszusokat", illetve rendezgessék "a székeket az asztal körül". Javasolta, ne olvassák többé az újságokat, ne figyeljenek oda a civil szervezetek tanácsaira, a hatalmi harcon kívül egyébbel is foglalkozzanak.

Szemle

A nagyszebeni és a tübingeni egyetem régészei közös kutatás során tárják fel Erdély egyik legfontosabb honfoglalás kori temetôjét Szászváros közelében. A temetô a X. századra datálható, a feltárt sírok a második honfoglaló nemzedékre utalnak. Marian Tipic régész, az ásatások irányítója szerint az ott talált csontvázak az "erdélyi törzs", a gyulák nemzetségének maradványai. * A sírhalmaz némileg eltér a mai Magyarország területén lévô törzsek által hátrahagyott, valamint a korábbi idôszakból származó erdélyi temetôktôl. A honfoglalás elsô nemzedéke még lovaival és fegyvereivel együtt temetkezett, itt már hiányoznak a kardok meg az állati csontok. A szászvárosi temetô nem olyan gazdag: kengyel, nyíl, tegez vagy ezekhez hasonló tárgyak csupán egyes sírokból bukkannak elô. Mindez a környezô népek, elsôsorban a besenyôk, de esetleg a helyi szláv – vagy akár latinos – lakosság magyarságra gyakorolt hatására vezethetô vissza. * A honfoglalás elsô szakaszában nem hatoltak be a magyarok Erdély minden részébe, Dél-Erdélyben sokáig megmaradt a bolgár fennhatóság, ekkoriban Erdélyben tehát nem "latinos", hanem majdnem bizonyosan szláv vagy esetleg még valamilyen bolgár-török kulturális hatások uralkodhattak. A magyar honfoglalás idejére a bolgárok is csupán keresztény uralkodójukat mondhatták magukénak, az ô elôdje volt az elsô olyan bolgár fejedelem, aki szláv nevet viselt. * A bolgárok eredetileg törökös jellegû népet alkottak, meghódították a Balkánon élô szláv lakosságot, majd az elôkelôk rétege fokozatosan beolvadt a nagyszámú alattvaló közé, és elszlávosodott. * A bolgárok és magyarok története e szempontból még sok rejtélyt tartogat, az bizonyos, hogy a magyar honfoglalás idején a Kárpát-medence keleti felében a bevonuló törzseink bolgárokkal találták szemben magukat. Az Alföldrôl kiszorították ôket, de Dél-Erdélyben még sokáig fennmaradhatott valamilyen formában e nép befolyása.

Az eddig feltárt hatvankét sírban nôi, gyermek- és férfitetemekre bukkantak, sok férfitetem egy-egy testrésze, gyakran éppen a feje hiányzik, ami erôszakos halálra utal. A szászvárosi múzeum igazgatója, Mihai Castanian, az ásatások tudományos kutatója szerint elképzelhetô, hogy az erôszakban elhunytak éppen a pannóniai törzsek, pontosabban I. István hadainak áldozatai. Elsô és legnagyobb királyunk ugyanis csak fegyverrel tudta a nyugati kereszténység, az európai fejlôdés útjára terelni a pogányságukhoz erôsen ragaszkodó törzseket, különösen az erdélyi törzset. Elképzelhetô, hogy István és nagybátyja, erdôelvi Gyula hadai éppen Szászváros és Gyulafehérvár között csaptak össze, a csata ezen a síkságon dôlt el. * Az erdélyi régészek szerint a honfoglaló magyarság két nemzedéke más-más módon viszonyult a kereszténységhez. Az erdélyi gyula a keleti kereszténység tanításait követte, az erdélyi magyar törzsek alighanem elôbb vették fel a kereszténységet, mint a pannóniai magyarok, s a köztük már meglévô rivalizálás vallási színezetet is ölthetett. A késôbb megkeresztelkedô "nyugatiak", a Géza és István által vezetett törzsek bizonyára azért választották Rómát s vele a nyugati kereszténységet, mivel az erdélyi Gyula Bizáncban már megelôzte ôket, korábban véve fel a keleti rítust.

Az ásatások várhatóan augusztusban érnek véget, addig sikerül teljesen feltárni a szászvárosi, 80-90 sírból álló temetôt. Ez lesz az elsô teljesen feltárt honfoglalás kori magyar temetô Erdélyben. A stratégiailag fontos Maros folyó partján számos egyéb magyar temetô van, ezeket azonban csak kismértékben, vagy egyáltalán nem tárták fel. * Részben feltárt állapotú a gyulafehérvári temetô, feltáratlan viszont a piskitelepi, a dévai és a vajdahunyadi temetô. Déván az 1970-es években egy építkezésnél bukkantak honfoglalás kori magyar sírokra, de akkor a Securitate (a román titkosszolgálat) betiltott minden régészeti kutatást. (National Geographic Mo.)

A pillanat farsangja

Flesh and Buildings, azaz Hús(ok) és épületek, áll tárlatcímként imitt-amott, habár találóbb lenne talán a Stone Flesh and Painted Buildings körülírás. Mert ott (a bástyában) minden mindennek a fordítottja. Márványkajákat és kétdimenziós lakónegyedet látunk a falakon és falak elôtt, a tér képzeletbeli közepén, ehetetlen húskompozíciók és lakhatatlan tömbházak sorozatát. A dolog nem véletlen és nem is nonszensz, hiszen kiállításról van szó, rendhagyó és szokatlan tárlatról. Pokorny Attila és Sorin Sorasan munkáit láthatja a nagyközönség a Mészárosok bástyájában, avagy a 74 Színházban, avagy a Multimédia Központban. Telt házas, stílszerûen dzsesszkoncerttel színesített tárlatnyitónak adott helyt péntek délután az alaposan megváltoztatott funkciójú erôdítményrész – a szobrász márványból elôhívott ételkompozíciói, a festômûvész a lakónegyedek szürke, sötét, groteszk, belakott betontömbjeit hívta élettelen életre a vásznakon.

Spielmann Mihály és Alexandru Cistelecan voltak hivatottak megnyitni és méltatni a tárlatot – elôbbi elmondta: Sorin Sorasan azt a világot jeleníti meg, amely nagyapáink korában még ismeretlen volt, a tömbházak, a lakónegyedek világát. A tömbház tömbösít, arctalanná, egyformává, manipulálhatóvá tesz, az uniformizálódás csúcsa és rémképe is egyben. Ezért nincsenek emberek a képeken, a szürke, unalmas rétegek között minden mindennel felcserélhetô. Bárhova is csöppenünk, az ország bármelyik lakótelepébe, mindenhol ugyanazokat az arcokat látjuk, ugyanazon panaszokat halljuk. Mintha huszonöt évet léptünk volna vissza az idôbe, az ablakokban pedig csak itt-ott van némi fény. Pokorny Attila épp fordítva áll ezzel a rétegzôdés-dologgal. Nála karnevál van, a pillanat farsangja. A szobrász a zsigerek kövér együgyûségét nézôivel összekacsintva teszi közszemlére – itt a mindenség hasközpontúsága érvényesül. Léte a mozgás, félelmeit faragja a kôbe, az irónia ellentétezése pedig szembetûnô. Belelát az anyag természetébe, felszeleteli, majd nyitva hagyja azt. Nem a gyomornak, hanem a szemnek.

Alexandru Cistelecan mint égre függesztett börtönöket írta körül Sorin Sorasan képeit. Szétlyuggatott kockák, üveg és betonlap keverékei, nagyobb kontrasztot a kék égnél és a piszkosszürke betontömbnél pedig nehéz elképzelni. A Pantagruel maszkját ezúttal magára öltô Pokorny az ételt dicsôíti, profán rajongás ez, tele cinizmussal – hiszen "menüje" teljességgel ehetetlen...

Megnézni mindenképp érdemes.

Libanoni szerzô-rendezô darabját láthatjuk majd a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban. Láthatjuk majd, hiszen a produkcióra ôsszel kerül sor – többek között e "kuriózumról" is szó esett a múlt pénteki, színházi sajtótájékoztatón, amelyen a szóban forgó színházi szakember – Paul Mattar is megjelent. Mattar Szindbád, apáról fiúra címen írt színdarabja nagy sikernek örvend a déli tájakon, hamarosan európai turnéra is indul vele a bejrúti színház. Az ezeregy pénteki éjszaka híres tengerészmeséjén alapuló, ám meglehetôsen átdolgozott sztorit Párizsban, Genfben, valamint Marosvásárhelyen is bemutatják. Mint azt a szerzô-rendezô elmondta, Libanon hidat képez a muzulmán világ és a Nyugat között (kulturális szempontból is), darabjával az arab kultúrát kívánja népszerûsíteni a nyugati országokban. Ugyanakkor megemlítette: téves a kép, az arabokról folyton születô elôítéletek sokasága, nagyon nyitottak a különbözô kultúrák iránt, libanoni színháza például amolyan kevert intézmény – francia, arab és indonéz színmûvészek játszanak benne. A Szindbádot egyébként román nyelven, marosvásárhelyi színészek játsszák majd, csupán a dalok hangzanak el arabul. A vásárhelyi Nemzeti pedig a Manole mesterrel vendégeskedik Libanonban, a román népballadát arab nyelven ottani színmûvészek játsszák majd. Hazai és libanoni színház között az illetékesek tudta szerint ez lesz az elsô együttmûködés.

A sajtótájékoztatón szó esett a Liviu Rebreanu Társulat közelgô turnéjáról is. A strasbourgi Scala Színház meghívására a Rejtélyes viszonyok címû darabbal utazik a társulat, amelyet francia nyelven adnak majd elô.

Hallom, hogy a posta kitette a szûrét annak az alkalmazottjának, aki megzenésítette néhány idôs ember nyugdíját. A dolognak persze büntetôjogi következményei is vannak. Mind gyakoribb az efféle visszaélés. Fôleg vidéken fordul elô, hogy az elesett, beteg, a hivatali ügyekben járatlan öregeket csúnyán becsapják olyanok, akiket makulátlan erkölcsi bizonyítvánnyal alkalmaztak. Vagy mégsem? Hiszen a kéz kezet mos "elv", a rokonizmus, nepotizmus, protekcionizmus ma inkább "érvényesül", mint bármikor. Látjuk, a hal a fejétôl büdösödik, pártvezetôk és magas rangú kormányhivatalnokok úgy kaszálnak, mint Guruba Józsi bá a májusi réten ("Csak a virágját!"). Az átkosban még a nagykutyák is csak rettegve mertek a máséhoz (leginkább az össznépi vagyonhoz) kapdosni; mára a helyzet odáig fajult, hogy az ország a különbözô "kaliberû" bûnözôk valóságos paradicsomává vált.

Mûfordító tanár barátunk és munkatársunk panaszolja: falujában, ahol idôs édesanyját gondozva maga is betegnyugdíjból éldegél immár jó tíz éve, a postás asszony úgy kézbesítette csekély (legfeljebb néhány bélyeg vásárlására elegendô) tiszteletdíját, hogy a kísérô aktát nemcsak kitöltötte, hanem alá is írta – ôhelyette.

A rendszerváltozás nemhogy közelítette volna egymáshoz az ország történelmi tájegységeinek lakóit, hanem még inkább elszigetelte ôket. Nincs megfelelô gazdasági, forgalmi és szellemi közlekedés a megyék között például. Amint átgurul kocsink a másik megyébe, azonnal meglátszik a jobb vagy gyarlóbb gazdálkodás, már az aszfalt minôségén, az infrastruktúrán, uram bocsá', még a rendôrök viselkedésén is... Ami meg a szellemieket illeti, hát a saját megyénk lapjai sem érkeznek meg idejében az olvasóhoz (a szombati, hétfôi számokat "komasszálva" viszi a lapkihordó), akkor pedig miért várnók el (amint azt reméltem 1990- ben!), hogy a szomszédos megyék újságjai, kiadványai, képeslapjai stb. a mi standjainkon éppúgy föllelhetôek legyenek, mint a mi "termékeink" ônáluk?!

Ha véletlenül "eltéved" a tiszteletpéldány (amely már nem kötelezô, sajnos), a szomszéd megyében élô szerzô – akinek nincsen internet-hozzáférhetôsége – csak a postai utalványból tudja meg, hogy ez vagy az a lap közölt valamit tôle. A barátom azt is megérte, hogy szerzôségét, személyét vonták kétségbe: hiszen a pénzespostás odahamisította a nevét. Azután pedig – na most ez csúfságolás vagy merô tudatlanság? – böcsülettel átnyújtotta a kérdéses összeget.

Van ez is olyan ügy, mint Arany János fülemüléjének a füttye, nemdebár.

Telenézô

Láttam egy hátborzongató dokumentumfilmet. "Látott a világ", kezdhetném így, hiszen a bemutatója 2005. szeptember 30-án volt, azóta bejárta a Földet, Rómától Los Angelesig, Londontól Szöulig mindenütt sikere volt, díjakkal halmozták el. Felhívta a figyelmet Kelet-Közép- Európa egyik nagy fenyegetésére. Minden idôk legnagyobb természeti katasztrófája készül Verespatakon. A föld hatalmas arany- és ezüstkincset rejt, amiért a kanadai Rosia Montana Gold Corporation felrobbantaná és átdarálná a hegyeket, a törmeléket pedig cianidos technológiával mosná át. Fatia Negra, Jókai kettôs életû, nemesúr/rablóvezér hôse, valóban élt a 19. században, s nagyjából azon a vidéken kalandozott, ahol ezt a többéves munkával elkészített dokumentumfilmet forgatta megszállott alkotója, Kocsis Tibor. Sôt, a nagy mesemondó nemcsak írt errôl a vidékrôl, de járt is Verespatakon, mégpedig 1858 októberében. Kocsis Tibor az ezredforduló után nemegyszer fordult meg a valaha szebb napokat látott faluban, az Erdélyi-érchegység kincseket rejtô vidékén. Kiderült: Fatia Negrák ma is vannak. Igaz, arcukat nem fedi finomkodó selyemálarc, megjelennek a tömegkommunikáció nyilvánossága elôtt, s oly büszkén hajtogatják érveiket, hogy már- már megsajnáljuk ôket. Szegény tôkés befektetôket nem hagyják jótékonykodni. Még csak a falu lakóinak egyharmada adta el nekik ingatlanjaikat, a maradék kétharmad makacsul maradni akar házaiban, temploma, szerettei sírja közelében. Nem kell nekik kárpótlás, új lakás, másik élet, másik településen. Mindened meglehet, ha nincs nyugalmad és békéd, mondja egy idôs helybéli asszony a rendezô-operatôrnek. Ám az arany ördögi hatalom. A multi cég nem nyugszik, felvásárol, bontani kezd, holott még nincs végleges engedélye a tervezett hatalmas aranybánya beindítására. Akárcsak a gyarmatosítók, annak idején a harmadik világban. Ami Ceausescunak sem sikerült, cinikusan szisztematizálásnak nevezett falurombolási tervével, azt lehet, hogy a nemzetközi tôke megvalósítja: eltüntet egy települést és néhány hegyet a föld színérôl, hogy másfél évtized során elvigye a bányászott sárga kincs nyolcvan százalékát onnan. Nekik semmi sem drága, ha ekkora haszonról van szó. Minek az arany? – teszi fel a laikus kérdést a kívülálló. Jobb lesz tôle akármi is a világban? S hogy mûködik a demokrácia, ha a többség akarata ellenére meg lehet valósítani ezt a természetromboló tervet? Kocsis Tibor öt évig forgatott, többszörösen kitüntetett filmje riasztó vészkiáltás; nemcsak egy falu, nem egy vidék megmentése érdekében, hanem a tôke mindenhatósága ellen.

Az arany átokká vált Verespatakon, mondja a DVD beharangozója. (Aki megvásárolja, az ár tíz százalékával támogatja a helység, a vidék fennmaradását.) Jól jegyezzük meg: Erdély megmaradásáról van szó, hiszen ez az ügy precedenst teremt(het); ha sikerül felôrölni a hegyet, ha meglesz a 300 tonna arany és ezüst, ott már nem lesz semmi egyéb, csak a halál fenyegetése, a 180 méter magas gát, amely bármikor átszakadhat, és akkor a világnak annyi, mert az Aranyos, a Maros, a Tisza , a Duna a Fekete- tengerig hordják a mérget, akárcsak a nagybányai Aurul cég mocskát. Akkor minden jöttment spekulálhat javainkkal. Nyolcszáz hektár megy kárba? Életek mennek kárba, mentek is már, sokan haltak bele, hogy el kellett hagyniok szülôföldjüket. A beszélôk zöme román vagy magyarul már alig beszélô ôshonos. Nem tudni, bemutatták-e a román tévék ezt az alkotást, nincs kétségem afelôl, hogy a hazai filmesek ennél is borzongatóbb látleletet tudnának készíteni a Nyugati Érchegység elpusztítási tervérôl, annak máris romboló következményeirôl. A hazai mass media csipkedhetné magát.

Van két különös mondat. Az egyik az, hogy egy aranygyûrû elkészítése húsz tonna bányahulladék "termelése" árán érhetô el. A másik egy helybeli szájából hangzik el: mióta ez a rémálom elkezdôdött, nem bírja hordani ujján a gyûrût. Nem tudom, mi a helyzet ma Verespatakkal. Gyanítom csupán: nincs a világnak az a kormányzata, amely be ne dôlne a csábításnak. És akkor a "Gold", a kormány hallgatólagos beleegyezésével keresztülgázol mindenen és mindenkin. Az ördög vigyorog Verespatak felett.

Akit a részletek érdekelnek, kattintson a http.www//rosiamontana.org/cselekedj.htm-re, vagy a www. ujeldorado-ra.Olvastam hétfô hajnalban az egyik nézô véleményét a honlapon, ezt írta:

"Én a Duna televízióban láttam a filmet, és csak annyit tudok mondani, hogy a szívem hasad ketté, látva és hallva ezt a történetet. Mit is tehetne az ember, aki segíteni szeretne?"

A filmnek ez volt a televíziós premierje. Új Eldorádó. Magyar dokumentumfilm, 2004. Producer–operatôr-rendezô: Kocsis Tibor. Zene: Sebestyén Márta, Fanfare Ciocârlia, Chrisfield, Adiemus. Díjak: 2005, Trentói Filmfesztivál – a Rai Különdíja; 2005, Envirofilm Fesztivál – Grand Prix; 2005, 36. Magyar Filmszemle – a legjobb dokumentumfilm; 2005, Magyar Filmkritikusok Díja – a legjobb dokumentumfilm; 2005, Alpok- Adria Filmfesztivál – a legjobb dokumentumfilm, közönségdíj. (Duna Tv, vasárnap. Forrás: Ajánló)

Február 20-ig várják azon ifjúsági kórusok, együttesek jelentkezését, amelyek részt szeretnének venni Maros megye keresztény ifjúsági hangszeres-vokál együtteseinek júniusi találkozóján. A hagyományteremtô találkozót a marosvásárhelyi Keresztelô Szent János Plébánia Remény együttese és a Laudate Dominum ifjúsági kórusa szervezi. Jelentkezni Hajdó Károlynál (tel.: 217-323), Fehér Lászlónál (tel.: 0745-410-203) vagy Székely Péternél (tel.: 0744-969-878) lehet.

A múlt csütörtöki tanácsülésen fogadták el a helyi költségvetést. Lássuk, mibôl gazdálkodnak az idén a szovátaiak?

A költségvetés összbevétele 7.955.821 új lej. Ebbôl saját bevétel (helyi adók, illetékek) stb. 4.395.530 lej; * a helyi költségvetések kiegyenlítésére a hozzáadott értékadóból elkülönített összeg 314.682 lej; * a megyei tanács által, a helyi büdzsék kiegyenlítésére kiutalt összeg 233.123 lej; * a decentralizációs kiadások finanszírozására (tanügy, rokkantgondozás, szociális segély, a helyhatóságok alárendeltségébe tartozó közösségi szolgáltatások, bölcsôdék, munkanélküliek ideiglenes alkalmazása stb.) a héából elkülönített összeg 2.972.486 lej.

A kiadási oldalon a 7.955.821 lej a következôképpen oszlik el: * folyó kiadásokra 7.236.321 lejt különítettek le, amelybôl, a személyzeti költségekre 4.554.998, szolgáltatásokra 2.526.295, szociális segélyre 81.028, különfélékre 74.000 lejt különített el a helyi tanács. Tôkeberuházásra 719.500 lejt szántak.

Milyen fontosabb beruházásokat terveznek az idénre, kérdeztük Péter Ferenc polgármestertôl?

A város vezetôje elmondta, hogy az egyik legnagyobb befektetés a faipari iskola épületének bôvítésével kapcsolatos kiadások fedezése. Ez az intézmény az erdélyi középiskolák rehabilitációs programja keretében nyert pályázatot négy osztályterem, valamint két laboratórium felépítésére, az önkormányzat a területrendezéssel járó költségeket állja 100 ezer új lej értékben. Emellett elmondta, hogy a SMURD, a tûzoltóság és a hegyimentô- alakulat Függetlenség negyedbeli kazánházát kell korszerûsíteni, amire 200.000 lejt különítenek el. Ugyanekkora beruházási összeget szántak egy takarítógép beszerzésére, mert, fôleg a nyári idényben nehezen kapnak takarító személyzetet. Ezek a legfontosabbak, az olyan beruházások mellett mint víz- és csatornarendszer felújítása (200.000 lej), a Sapard pályázati tanulmányok és projektek készítése, a temetô bekerítése vagy Szováta közigazgatási területének kataszteri feltérképezése, tájékoztatott a legfontosabbakról Péter Ferenc polgármester.

A LOMAS a volt fafeldolgozó vállalat, amelyet 2004-ben privatizáltak. Három név közül választották a LOMAST, amely az államosítás elôtti elnevezése volt.

A kérdésre, mi változott a privatizálás óta, Kovács Csaba igazgató elmondta, hogy egy 230 ezer eurós beruházásról van szó, amibôl a tavaly nyáron leégett 1500 négyzetméteres csarnokot építették újra. A vállalat 105 embernek biztosít munkát, 50-60 százalékban exportra dolgozik. Fôleg az arab országokba – Egyiptomba, Líbiába, Marokkóba – és Kínába szállítják a szovátai fûrészárut.

Az igazgató elmondta, hogy új szalagfûrészt is vásároltak, ha üzembe helyezik, bútoripari félkészárukat, bútorléceket, parkettát is fognak készíteni. Kérdésünkre kijelentette, hogy a 2005-ös évet nyereséggel zárták, de a beruházásokra hitelt kellett felvenni.

A Szováta Szállóban egyre jobb a foglaltság, és további javulás várható, nyilatkozta kérdésünkre Fülöp Nagy János vezérigazgató. Olyannyira, hogy hétvégeken a Bradet Szállót is igénybe veszik.

Az idei esztendôt a konszolidáció évének nevezte, mert a szállodák foglaltsága a Malév január közepén indított marosvásárhelyi menetrend szerinti járatától is növekedhet. A repülôtér és Szováta közötti szállítás biztosításáról a Danubius Hotels társaság gondoskodott azzal, hogy egy marosvásárhelyi szállítási céggel kötött szerzôdést erre a célra.

Az újonnan indított repülôjárat sok külföldit, fôleg izraeli, svéd, német, magyar turistát csábíthat Szovátára, és az sem mellékes, hogy a Danubius szovátai szállójában a magyarországinál 40 százalékkal alacsonyabbak az árak, és március végéig 25 százalékos kedvezményt adnak azoknak a szállóvendégeknek, akik a Malév marosvásárhelyi járatával érkeznek.

Kellemes meglepetésnek nevezte, hogy januárban Ukrajnából érkezett egy kb. 70 tagú turistacsoport, illetve, hogy februárra már minden hétvége foglalt. Míg a tavaly a hét elején egyszámjegyû volt a foglaltság, mára már ugyanabban az idôszakban ez a szám 20% fölötti, mondta Fülöp Nagy János. Az igazgató hozzátette, lassan státusnak számít, ha valaki Brassóból vagy Kolozsvárról a családjával a hétvégét a Szováta Szállóban tölti.

Nem tudnak megegyezni

Évek óta vita tárgyát képezi az önkormányzat és a fürdôvállalat között a Medve-tó.

Az önkormányzat úgy vélekedik, a helyhatóság a Medve-tó tulajdonosa, kezelôje és felügyelôje. A fürdôvállalat csak a tóban levô iszapot és a felületi vizet használhatja gyógykezelésre.

Péter Ferenc polgármester kijelentette: a közvilágítás, a köztisztaság, az utak karbantartása, a hóeltakarítás, a parkok rendben tartása óriási költségekkel jár. Mint mondta, csak a közvilágításra 5 milliárd lej van elôirányozva. Ezért mindaddig, amíg a tónak az önkormányzat a kezelôje, elvárják, hogy a bevételeken osztozzanak a fürdôvállalattal. A bejövô összegeket a Medve- tó és környéke karbantartására kívánják fordítani.

A polgármester tárgyalásos megegyezést szorgalmaz, ellenkezô esetben pert szándékszik indítani a fürdôvállalat ellen.

Fülöp Nagy János, a fürdôvállalat vezérigazgatója kijelentette: a tó koncessziós joga az övék, és ha az önkormányzat a tulajdonos, adja el nekik, hajlandók megvenni. Az igazgató kijelentette: a fürdôvállalat a tó üzemeltetôje, iszappénzt a Román Bányakapitányságnak fizet, a tó vizének használatáért pedig a román vízügynek.

Ennek ellenére hajlandók leülni tárgyalni az önkormányzattal. Elmondta, hogy 2003-ban és 2004-ben a Medve- tó környékének rendbetételéhez 1-1 milliárd lejjel járultak hozzá. Egy pénzügyi ellenôrzés során kiderült, hogy nem volt törvényes alapja, ezért jegyzôkönyvbe foglalták, hogy a fenti összeget vissza kell igényelni a helyhatóságtól.

Fülöp szerint lehet tárgyalni, de csak a törvényes keretek között. 2003-ban átlépték ezt a keretet, a pénzügyi ellenôrzés ezt megállapította, sôt azt is megállapította, hogy nem tudták igazolni, hogy a kétmilliárd lejt arra költötték, amire kapták. Ezek után, mondta, barátságos megegyezést nem tudnak kötni, még akkor sem, ha tudják, hogy a Medve-tó környékéért sokat kellene tenni. A tavaknak a szovátai helyhatóság a környezetvédelmi védnöke, az ô kötelessége a tavak környékének a rendbentartása.

Ha az önkormányzat úgy érzi, jogtalanul jártak el vele, perelje be ôket.

Péter Ferenc polgármester kérdésünkre elmondta, hogy egy Phare-pályázaton több mint három és fél millió eurót nyertek, amellyel a fürdôtelepen belül esô területen kb. 14 kilométer utat és sétányt, illetve három hidat fognak feljavítani, felújítják a tavak körüli sétányokat és egy balneológiai park létrehozását tervezik. A pályázat összegének "önrésze" mintegy 700 ezer euró, amit az önkormányzatnak kell elôteremtenie.

Az önrész fedezésére bankkölcsönt vesznek fel. Az összeg többi részének a 25 százalékát az állami költségvetés biztosítja, 75 százalékát az Európai Unió.

Részt vesznek egy, a középítkezési és területrendezési minisztérium által meghirdetett pályázaton is, amelyet az ötvenezernél kevesebb lakosú városok pályázhatnak meg víz- és csatornahálózatok felújítására, bôvítésére, valamint a vízüzemek és ülepítôtelepek korszerûsítésére. A "stratégiai leírást" és a felméréseket elküldték a szaktárcához.

A szovátaiaktól azt kérdeztük, véleményük szerint mit kellene másként tenni, min kellene változtatni az idén, illetve mi lenne a legsürgôsebb tennivaló Szovátán a 2006-os évben?

Szabó Réka, titkárnô: – Nagyjából ismerem a város terveit, és tudom, hogy nem lehet fából vaskarikát csinálni, viszont az infrastruktúra felújítása, az utak javítása, a fürdôtelep rendbetétele, a turizmus vonzóvá tétele nagyon-nagyon sürgôs lenne. Szerintem ez a legfontosabb. Ebben van a jövô, ebben van a pénz. A turizmusban és a faiparban látom a jövôt. Fôleg a turizmus hoz több pénzt a városnak.

Bokor Árpád, szakács: – Azt mondom, hogy itt az utakat rendbe kellene tenni, javítgatni kellene, festéstôl elkezdve mindent. Azt hiszem, hogy a tanácsnál is nem nagyon szórakoznak az ilyen dolgokkal, mert ôk csak a saját ügyeiket intézik, egyébbel nem nagyon foglalkoznak. Ezekbôl olyan dolgok következnek, hogy az ember odamegy, szól nekik, hogy ez és ez a helyzet, ôk pedig azt mondják, hogy holnap gyere, holnapután gyere. Vannak ilyen témák az ügyintézésben. Nézze meg a fürdôtelepen és a tó körül is, hogy néz ki. Itt van ez a villa, a Gomba vendéglô is, fel kellene újítani. Nem tudom kié, de meg kéne csinálni.

Vultur Andrei, elárusító: – Becsületszavamra, itt annyi baj van, hogy ki se lehet mondani. A fürdôtelep nagyon el van hanyagolva a városhoz viszonyítva, mert ott, lenn, mindenki takarít, minden szép. A tanács elôtt rend van, biztos önök is jártak arrafelé, s látták. Itt, fenn zéró. Látja, itt a hó, itt van már egy hete, kettô az út szélén, senki fel nem jön, senki el nem takarítja, senki nem csinál semmit. Az utcaseprôk egyszer- egyszer eljárnak. Ha egy vendég jön, az ide jön, s mit lát?

Jeremiás István, sofôr: – Az utakat kellene megjavítsa a szovátai tanács. Egész Szováta területén rendbe kellene tenni. Nagy gond van a kanalizálással, csatornázással, fôleg Szakadát felé nincs csatornázás. A közvilágítást igaz, az ünnepekre rendbe tették. Még azt akarom mondani, hogy megkérjük a néptanácsot, jöjjenek, s a kutyákat szedjék össze, valamit intézkedjenek a kutyák végett, mert rengeteg a kóbor kutya.

Kacsó Margit, gyógyszerész-asszisztens: – Épp most olvastam a szovátai újságot, abban olyan sok az ígéret, hogy ha azt mind sikerül megvalósítani, nagyon szép és nagyon jó lesz. Annál több nem is kell. Nem vagyok én nagyon jártas a dolgokban, de szerintem az utak állapota nagy probléma, az lenne a legsürgôsebb. Viszont amit az újságban felsoroltak, az mind nagyon hasznos, mind nagyon jó, mind nagyon szép. És reméljük, fog is nekik sikerülni. Ügyesek, fiatalok, tevékenyek, tehát minden adottságuk megvan ahhoz, hogy meg is valósítsák.

"Kérdezze meg orvosát, gyógyszerészét!

Sok más mesterséghez hasonlóan manapság a gyógyszerészeti tevékenység is megváltozott. A hajdani kimért, elôzékeny patikus tanácsot adott, s ha kellett, gyógyszert ajánlott, amit maga készített el. Ma a szakma elnôiesedett és egyre inkább kereskedelmi jellegûvé válik. A patikavezetônek nem gyógyszerkészítéssel, hanem hihetetlen mennyiségû adminisztrációval kell bajlódnia, gyakran lavírozva az adósságok között, s ügyességét nem eredeti, messze földön híres készítményei, hanem számítógép-kezelôi gyorsasága, s a kedvezményes gyógyszerek kibocsátására szerzett pénzkeret mennyisége alapján értékelik a vásárlók. De ne általánosítsunk, hisz ma is vannak olyan patikusok, akikhez orvos helyett fordul a beteg, hogy tanácstalanságaira, kérdéseire megkapja a választ. Ha egyelôre még csak papíron, de ezt szorgalmazzák a legújabb törekvések is, amelyek minden patikában a beszélgetôsarok meglétét teszik kötelezôvé. A szakmabeliek 2005-ös bálján pedig a betegekhez, vásárlókhoz való kedvessége alapján választották ki és díjazták az év gyógyszerészeit.

Ha valaki kíváncsi a szakma történetére, az elsô erdélyi gyógyszertárak megalakulására, neves patikusokra, dr. Péter H. Mária tanár-kutató könyveibôl, tudományos dolgozataiból tájékozódhat. A marosvásárhelyi OGYE Gyógyszerészeti Karának volt adjunktusa, a nyárádszeredai kertészmérnöki tagozat konzulens tanára januárban töltötte a hetvenedik életévét (1936. január 9-én született Temesváron). Vallomását a Napút Kiadó 2006-os évkönyvében szereplô 96 jeles hetvenes pályaívérôl készült beszámoló között olvashatjuk. Az évforduló alkalmából a szakmáról, gyógyszerésztörténeti kutatásainak eredményeirôl kérdeztük.

– Az 1953-ban Nagyváradon tett érettségi után miért választotta a gyógyszerészetet?

– A legszebb és leghumánusabb szakmák egyike, amely hivatás is egyben. Ha még egyszer pályát választanék, akkor is gyógyszerész lennék, bár nagyon rövid ideig voltam gyakorló patikus. Késôbb gyógyszerész-tanárként kettôs hivatással próbáltam a hallgatókat nem csak a szakmára tanítani, hanem a pálya szépségeire, múltjának tanulságaira, perspektíváira is felhívni a figyelmüket.

– Az orvoslás és a gyógyszerészet valamikor egy szakmát jelentett. Mikor kezdôdött el a szétválásuk?

– Európában II. Frigyes német-római császár fogalmazta meg az orvosi és gyógyszerészeti tevékenységet, s ettôl számítjuk a különválásukat is. Az 1241-ben kiadott Novae Constitutiones címû rendelet írta elô a gyógyszerészeti hivatás gyakorlásának feltételeként az eskütételt.

Boccaccio Dekameronjában a gyógyszert maga az orvos készítette, Giletta a gyógyítás mesterségét és a gyógyszerek készítését is apjától, Gerardótól tanulta. A középkori templomok freskóin, díszes ablakain vagy patikák bútorzatát, falát díszítô festményeken Szent Damján és Kozma ábrázolása már a két foglalkozás szétválására utal, hisz Damján gyógyszerészi mozsarat, Kozma pedig orvosi vizeletvizsgáló edényt tart a kezében.

– Mikor jelentek meg az elsô patikák?

– A nyilvános polgári gyógyszertárak megjelenése elôtt már mûködtek olyan egységek, amelyek a betegek gyógyszerrel való ellátását biztosították, fôleg a kolostorok és fejedelmi udvarok keretében. Európában már a XII-XIII. században létesítenek önálló, nyilvános gyógyszertárakat. Erdélyben az elsô nyilvános patikákat 1495-ben Nagyszebenben, 1512-ben Brassóban, 1516-ban Besztercén erdélyi szászok mûködtették, majd több örmény származású és magyar gyógyszerész alapított patikát, 1919 után pedig román nemzetiségûek is.

– Marosvásárhelyen mikor és hol nyílt meg az elsô gyógyszertár?

– 1733-ban, az akkori városháza épületében (Fôtér 54. szám) létesült az elsô patika, a második 1760-ban a volt Szentkirály (Kossuth Lajos) utca 1. szám alatt, amely 1950-ig, a gyógyszertárak államosításáig mûködött. Utolsó tulajdonosa Gyalui Pál gyógyszerész volt. Az ô fia városunk egyik neves, 84. évében járó gyógyszerésze, Gyalui István, akit a szegedi Gyógyszerésztudományi Kar 2005. november 17-én Gyémántdiplomával tüntetett ki 60 éves gyógyszerészi tevékenysége elismeréséül. Visszatérve a múltra, a harmadik patikát Aranyszarvas néven 1872-ben alapították a Toldalaghi-házban. Ez a gyógyszertár 1880-tól 1908- ig a Bernády család (Bernády Dániel és fia, dr. Bernády György) tulajdonában volt, majd farkaslaki dr. Hints Zoltán tulajdonába került, és késôbb a Fôtér 55. szám alá költözött. Marosvásárhely régi, de még létezô gyógyszertárai közül említésre méltó a Bolyai utca 18. szám alatt levô egykori Ôrangyal nevet viselô (ma Aesculap) gyógyszertár, amelynek utolsó tulajdonosa városunk legaktívabb gyógyszerésze, Osváth Károly volt. Említésre érdemes a Szentgyörgy utcában Nagy Jenô által alapított Szent György (ma Mária) gyógyszertár. Az ô nevéhez fûzôdik a hatalomváltás utáni Gyógyszerészek Czímtára és Zsebnaptára címû könyvecske elsô kiadásának szerkesztése és megjelentetése. Elismert tevékenysége alapján Kovács Andor gyógyszerész patikáját, az egykori Sas Gyógyszertárat (ma a Gyôzelem tér 35. szám alatt) tangyógyszertárnak minôsítették, ahol a gyógyszerészhallgatók kiváló gyakorlati felkészítést kaptak. Saját készítményeik közismertek voltak az egész környéken.

– A Bernády család hogyan került Vásárhelyre?

– Az oláhláposi származású, Bernády Dániel apja kincstári bányászorvos volt. Magyarláposon kezdte meg a gyakornokságot, Budapesten végezte tanulmányait, Kolozsváron, Désen dolgozott, Bethlen községben nyitott patikát. Gyerekei továbbtanulása érdekében Kolozsvárra szeretett volna költözni, de Marosvásárhelyen sikerült kibérelnie az Aranyszarvas gyógyszertárat, amelyet egy év múlva, 1879-ben megvásárolt. Rövid idô alatt felvirágoztatta, s halála után fia, György örökölte. Bernády György Kolozsváron kezdte, majd Budapesten folytatta gyógyszerészeti tanulmányait, 1886-ban gyógyszerészi, 1889-ben gyógyszerészdoktori címet szerzett, majd párhuzamos jogi tanulmányai végeztével a jogtudományi karon is megszerezte a doktori fokozatot. 1890-tôl 96-ig vezette a gyógyszertárat, amit bérbe adott, majd 1908-ban eladott Hints Zoltánnak. 1990-ben a fôtéren új helyre költöztették, ahol ma is mûködik Atlas néven.

– Az államosítás után is voltak neves gyógyszerészei városunknak...

– Dr. Ajtay Mihály az 1950-es éveket követôen rendkívüli szakmai felkészültséggel, hivatástudattal vállalt szerepet a gyógyszerészhallgatók és asszisztensek képzésében. A 100. évében elhunyt Elekes Imre mellett Schlett Ernô, Osváth Elemér, dr.Horváth Tibor nevét kell megemlítenem. Nagy Örs hozta létre városunkban a Galenusi Laboratóriumot, Vajna Imre a gyógyszerellenôrzô laboratórium vezetôjeként jeleskedett, a kórházi betegellátást biztosító gyógyszerészek közül Inczeffy Károly, Török József nevét övezte elismerés, a gyógyszerkereskedelmi vállalatot (Centrofarm) dr. Kacsó Albert, majd dr. Nagy Levente vezette, a központi raktár vezetôje a nagy tudású Voit Mihály volt.

– Hogyan kezdôdött a gyógyszerészek képzése?

– Kezdetben a gyakorlati képzésen volt a hangsúly. Több év gyakornokoskodás után az elsajátított tudást a megyei fôorvos elôtt kellett bizonyítani. A Mária Terézia által Nagyszombaton alapított egyetem Orvosi Karán már 1771- tôl kétéves egyetemi tanulmányuk után a gyógyszerészek magiszteri fokozatot nyerhettek. Erdélyben a kolozsvári (1872-ben alapított) magyar Ferencz József Tudományegyetem Természettudományi majd Orvosi Karán indult be a gyógyszerészképzés. Az 1948-as tanügyi reformot követôen létesültek az önálló gyógyszerészeti karok Bukarestben, Kolozsváron, Jászvárosban és Marosvásárhelyen. A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet (1990-tôl egyetem) Gyógyszerészeti Karán kezdettôl fogva nagytudású, jól képzett tanárok oktattak 1862-ig magyar nyelven, majd kétnyelvûvé vált az oktatás. Az alapító tanárok közül Hankó Zoltán, Kopp Elemér, Mártonfi László, Jablonkay István, Eperjessy Anna, Soós Pál, Kiss Árpád, a késôbbi oktatók közül Ádám Lajos, Rácz Gábor, Rácz Kotilla Erzsébet, Balogh Éva, Fülöp Lajos, Pap József, Albert Levente nevét kell kiemelnem.

– Hogyan változott a gyógyszerészet az idôk folyamán?

– Az önálló gyógyszerész szak