Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Érdekes módon a közelmúlt eseményeit felejtjük el a legkönnyebben.

Emlékezetünk meg-megpattanó magházából tíz-húsz évvel ezelôtti fontos történések, idôpontok, gondolatok, érzések peregnek ki anélkül, hogy észrevennénk. Kortársaival mindig a jelenkor a leghálátlanabb. Valahogy így vagyunk 1989 decemberével is. Ami akkor vérre menôen, életbevágóan fontos volt, amiért a torkunkat kaparó félelmet legyôzve 17 évvel ezelôtt kimentünk a térre, az 1989-es eseményekre, az áldozatokra való emlékezés ma alig tucatnyi embert vonz. Többnyire csak azokat, akik hozzátartozóikat, családtagjaikat vesztették el, vagy akiknek pusztán hivatali kötelessége a részvétel. Holott egy emberöltô alatt ritkán adódnak olyan mámorosan szép történelmi pillanatok, ritkán vagyunk képesek olyan határtalan lelkesedésre, még akkor is, ha gyilkos golyók röpködnek körülöttünk. Golyók, amelyek fiatal életeket oltottak ki, boldog családokat tettek tönkre. A román igazságszolgáltatás, a rendszerváltozást követô kormányok szándékos tehetetlenségét tükrözi, hogy a tettesek kilétére ma sem derült fény, ahogy a polipként körénk fonódott terror lecsupaszított arcáról is csak most, a csatlakozás elôtti hajrában próbáltak meg lerántani egy lepelt. Közben felnôtt egy nemzedék, amely mit sem tud arról, hogy a félelem, a megaláztatás milyen bugyraiba kényszerítettek embereket évtizedeken át, s egy rendôrállamban milyen hôsiesség volt vállalni a forradalomban való részvételt. Hogy egy jól elôkészített forgatókönyv szereplôivé váltunk? Meglehet. De a tömegek kiállásának ôszinteségét kétségbe vonni, ahogy a 17 év alatt elért változásokat is, merô rosszindulat, annak ellenére, hogy a szabadságról szóló vágyaink, nemzetiségi törekvéseink nem váltak az elvárt mértékben valóra. Amikor ezt mérlegeljük, azt is figyelembe kell vennünk, hogy egy országban, ahol évtizedeken át hideget, éhséget, sötétséget, félelmet és hazugságot vetettek, lehetetlen rövid idô alatt a meleg, a fény, a jólét, a békés egymás mellett élés, az igazság gabonáját aratni. Mert a fejekben, a gondolatokban a legnehezebb befejezni egy rendszerváltást. Pontosabban nem is lehet. Már csak azért sem, ha egy posztkommunista megrögzôdéseket ôrzô társadalomban a kapitalizmusnak is egy tragikusan parodisztikus változata kezd el gyökeret verni. Románia kulcsos dió lesz az uniós csatlakozás után is, hisz a román állampolgárok mellett az ellenünk közismert ellenérzéseket tápláló európai polgárok sem változnak meg egyik napról a másikra. Különösen akkor nem, ha gyakran kínálunk olyan eseményeket számukra, mint amilyen a hétfôi kormányülés volt, ahol a múlt kísérteteként tomboló C.V. Tudor és csatlósai tettek meg mindent az országkép "építése" érdekében. 1989 decemberében velünk lüktetett Európa szíve, de azzal, ami a rendszerváltás után történt, hamar kiábrándítottuk a felénk tartó segítô szándékot. Január elsején újabb lehetôség nyílik arra, hogy a ma még lenézett, de mégis elfogadott kisebbik testvérbôl partnerekké váljunk. Vagy megmaradjunk az Európai Unió érdekbôl megtûrt mostohagyermekének.

Maros megye legjobb sportolóit, edzôket, fiatal tehetségeket és veterán sportolókat (felvételünkön) díjaztak tegnap este a marosvásárhelyi sportcsarnokban.

A szenátorok és képviselôk szerdán az államfô, a kormányfô és a kormány képviselôinek hiányában, szinte üres teremben emlékeztek meg az 1989-es román forradalom 17. évfordulójáról.

Az ünnepi ülés a himnusz éneklésével kezdôdött, majd a honatyák egyperces néma csenddel adóztak a forradalom áldozatai emlékének.

Az ülésen csupán a honatyák egyharmada vett részt, és nem volt jelen Traian Basescu államfô, Calin Popescu Tariceanu kormányfô, a két házelnök és a miniszterek többsége sem.

Csupán Anca Boagiu, Sulfina Barbu, Eugen Nicolaescu és Sorin Frunzaverde jelent meg az ülésen, illetve Radu Stroe kormányfôtitkár. A kormány képviselôi a parlamenti csoportok beszédei közben, az ülés megkezdése után kis idôvel elhagyták a termet.

A meghívottak között voltak a forradalmárok egyesületeinek képviselôi is, de az ülésterembe csupán hét forradalmárt engedtek be, több tucat forradalmárt nem, mivel nem volt lista a résztvevôkrôl, mutatott rá a szociáldemokrata Emilian Cutean.

Minden parlamenti csoport képviselôje beszédet tartott a forradalom emlékére.

"A XXI. század 2007. január elsejétôl kezdôdik számunkra. Csupán akkor, 10 nap múlva zárul le az az évszázad, amelyet a fasizmus, a kommunizmus, az ultranacionalizmus szelleme kísértett" – fogalmazott Markó Béla szerdán a parlamentben, az európai uniós csatlakozás alkalmával tartott ünnepi ülésen. Befejezôdött az átmeneti idôszak, az integráció folytatódik. A csatlakozás nem jelenti azt, hogy megváltozott volna a szemlélet, még nem integrálódtunk egy másik rendszerbe.

A szövetségi elnök szerint igazuk van, akik valós gyôzelemnek tekintik a belépés pillanatát, gyôzelem az elszigetelôdés, az intolerancia fölött, és kudarca mindazon elôítéleteknek, amelyek ez idáig kihatottak életünkre. 1989. december 21-ig nem ismertük az együttmûködés érzését, akkor viszont egy temesvári református lelkész és sok magyarnak a forradalomban való részvétele által tértünk a szolidaritás útjára. A szolidaritás azonban rövid ideig tartott, a marosvásárhelyi véres események majdhogynem szertefoszlatták a megbékélés reményét.

Hosszas keresés után azonban, elôször a történelemben sikerült megtalálni azt a közös célt, azt a közös érdeket, amely lehetôvé tette a román-magyar viszony radikális megváltozását: az EU-integráció, jelentette ki Markó Béla, kiemelve a szövetség szerepét a csatlakozási folyamatban: az RMDSZ-nek volt bátorsága kitörni a hosszas román-magyar viszály ördögi körébôl, ugyanígy egyes román pártok is vállalták a partnerséget a magyarság képviselôivel. A szövetségi elnök ezt követôen kitért a közös erôfeszítés, az együttmûködés szükségességére: a magyarok nélkül a románok nem léphettek volna be Európába, mint ahogyan a magyarok sem a románok nélkül. Markó Béla ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy mindez nem visszafordíthatatlan folyamat, továbbra is fennáll a veszélye annak, hogy mindent elrontsunk, beleértve az etnikumközi viszonyokat is.

A szövetségi elnök szerint, bár egyesek nagyon hamar megpróbálják majd kisajátítani az integráció dicsôségét, ez az érdem azonban több politikai alakulatot, a civil társadalmat, a társadalom egészét illeti meg.

Az út kezdetén vagyunk, nagyon sok még a tennivaló a kisebbségi problémák megoldásában, az esélyegyenlôség megteremtésében, az európai versenyben. Mindehhez szolidaritásra, párbeszédre, közös együttmûködésre van szükség, fogalmazott a szövetségi elnök a parlament ünnepi ülésén.

Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala kezdeményezésére második alkalommal került sor Calin Popescu Tariceanu kormányfô és a nemzeti kisebbségek képviselôinek év végi találkozójára szerdán, Bukarestben. A találkozó során a miniszterelnök méltányolta a kisebbségek parlamenti tevékenységét, ugyanakkor nehezményezte az utóbbi idôben fokozódó nacionalista retorikát. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes képviselte a Markó Attila államtitkár vezette hivatal rendezvényén. Beszédében a szövetség elnök hangsúlyozta a nemzeti kisebbségek integrációs folyamatban vállalt szerepét, kiemelve, hogy valamennyi kisebbség számára fontos célkitûzés Románia EU- csatlakozása. Ugyanakkor felhívta arra is a figyelmet, hogy az Európai Unióban fôként a konkrét tervek, programok élveznek elônyt.

A találkozó második részében a kisebbségek képviselôi ismertették közösségük sajátos problémáit. A szerdai megbeszélés része A nemzeti kisebbségek napjai címû rendezvénysorozatnak.

1989. december után mi, forradalmárok, akik számára a szabadság sajnos a temetôkben kezdôdött, reméltük, hogy Románia belépése a civilizált világba szinte egybôl, hirtelen fog megtörténni. Azonban 17 évnek kellett eltelnie, hogy végre egy geostratégiai helyzetnek köszönhetôen 2007. január elsején csatlakozunk az Európai Unióhoz, a valódi csatlakozás azonban egy hosszú és nehéz folyamat lesz. Paradox helyzet: a romániai társadalmi gondokat enyhíteni csak a forradalom eszményének életbe ültetésével lehet- szabad, csak ennek révén valósulhat meg a demokratikus és fejlôdô Románia. Ezt hagyták ránk örökségként azok a mártír hôsök, akikre ma emlékezünk, mi, akik életben maradtunk és folytatjuk az 1989 decemberében elkezdett harcot – hangzik Ilcu Vasile Francisc, a Memorial 89–Marosvásárhely Mártírváros Egyesület alapító elnökének üzenete.

Városunkban az 1989-es forradalom 17. évfordulója alkalmából a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal a forradalmáregyesületekkel közösen szervez megemlékezést. Ma 12 órakor katonai tiszteletadás után a hivatalosságok megkoszorúzzák a Gyôzelem téri emlékmûvet, majd 12.30 órától a forradalmárszervezetek a Kultúrpalotában emlékeznek a ’89-es eseményekre.

Itthon ugyan még nem került bemutatásra, ám budapesti turnéján nagy sikernek örvendett a Maros Mûvészegyüttes új produkciója, egyedi összeállítása.

"…hiszek hagyományainkban, a magyar falu mûveltségében, a paraszti világ kultúrateremtô erejében, hiszem azt, hogy ez a hagyomány nagyszerû érték, olyan mai életünkben is viselhetô örökség, amely eligazít bennünket közösségi életünk mindennapjaiban és a soviniszta ideológiák útvesztôiben egyaránt, és mint egy gyönyörû táncosruhába, a nemzeti érzés tiszta szép viseletébe öltöztet. Hiszem továbbá, amint erdélyi gyûjtôútjaimon is megtapasztaltam, hogy a különbözô népek kulturális értékeinek, táncának megismerése egymás tiszteletére, megbecsülésére tanít. Ezek a legfontosabb támpontok számomra a fiatalok nevelésében…" – áll a mûsorfüzet második oldalán Varga Jánosnak, az elôadás szerkesztôjének összegzôje a rendhagyó produkcióról. Mert az Édes kicsi Jézusunk rendhagyó elôadás: sem táncfüzér, sem táncszínház, inkább valahol a kettô között lélegzik a mûsor, a téli ünnepkör szokásait bemutató elôadás, amelynek összeállításakor a székely falvak gazdag karácsonyi és farsangi szokásvilágából válogatott az együttes. A Jézus születését megelevenítô kántálók és betlehemesek mellett az év fordulójának szokásai, névnapi köszöntôk, valamint farsangi vidámság is helyet kapott.

A mûsor háromnegyede a vallásos jellegû, adventi szokásokból merít, része a magyar- és cigánykántáló, a regölés, az istvánozás, utána kezdôdik a farsangi mulatság, a produkció idôrendi sorrendben vezeti végig a nézôt a székelyföldi, év végi ünnepkör szokásain, dalain, táncain, adventtôl farsangig.

A marosvásárhelyi premierre holnap este 7 órakor kerül sor a Nemzeti Színház nagytermében.

Hangulatos zenével, csengôszóval és zenés-táncos játékkal várták a Télapót hét elején a marosvásárhelyi Gecse Dániel Alapítvány székházába. Több tíz játékos kedvû gyerek és szüleik. Különleges figyelem azért jár nekik, mert genetikai eredetû betegségük van, az úgynevezett Down-kór.

A vidám hangulat fokozódott, amikor megérkezett a puttonyos, fehér szakállú, piros ruhába öltözött Télapó. A legkisebb, négy hónapos gyerektôl a legidôsebb, 43 éves, Down- kórral küszködô személyig mindenkinek jutott édességcsomag, amelyet kifestôskönyv, meséskönyv egészített ki. Az ajándékokat verssel, énekkel köszönték meg a gyerekek, közben alkalom adódott egy kis beszélgetésre is.

A nyár elején néhány Down-kóros gyerekét nevelô szülô alapítványt hozott létre azért, hogy szülôkként ne legyenek egyedül, gyerekeik ne szigetelôdjenek el, hanem hasonlú sorsú társaikkal fenntartsák a kapcsolatot és megosszák egymással problémáikat – fejtette ki az egyik alapító tag, Balogh Ildikó. Elmondta, havonta rendszeresen találkoznak a megyei Down Alapítványnak helyet adó Gecse Dániel Alapítványnál, amelynek során orvos, gyógytornász, gyógypedagógus látja el ôket szakmai tanácsokkal. Az alapítvány célcsoportja nem csak a gyerekek, igyekeznek minden Down-kóros személyt bevonni a tevékenységükbe. Ezzel az állapottal együtt kell élni, el kell fogadja mind a család, mind a környezet.

Anyanyelv

Tanulás, osztály, pad, tábla, tanító, tanár, szünet stb. – ezek a szavak jutnak eszünkbe az iskola hallatán. Egyesek egész ifjúságukat iskolapadban töltik, mások számára az utca is betöltheti az iskola szerepét. Akármilyen formája legyen is, az iskola egyenlô a tanulással.

Hagyományos értelemben az az intézmény, amelyben szervezett keretek közötti oktató-nevelô tevékenység zajlik. Az iskola szó a latin schola szóból származik. A magyar nyelvhasználat a szó eleji mássalhangzó-torlódást egy szókezdô magánhangzóval oldotta fel, amely az ejtést könnyíti.

Az oktatásnak több fokozatát különböztetjük meg. Így beszélhetünk alapfokú, középfokú és felsôfokú iskolákról. Az iskola megnevezést önmagában általában csak az alsó és a középsô szintre szoktuk érteni. A felsôfokú oktatást fôiskolának vagy egyetemnek nevezzük.

A fentiek valószínûleg senkinek sem jelentenek újdonságot, hiszen a mindennapi életünk alapfogalmai ezek. Mégis fontosnak tartom néhány fogalom pontosítását. Az alapfokú iskola alapkészségek elsajátítását teszi lehetôvé. Ezt a fokozatot a 18. század végétôl a 19. század közepéig hivatalosan népiskolának nevezték, majd 1845-tôl elemi iskolának. Az iskolai oktatás elsô négy osztályát értjük alatta. 1945-tôl az elemi oktatás a nyolcosztályos általános iskola részévé vált.

Az elemi oktatást a nyolcosztályos gimnázium mint középiskola követte. A gimnázium szó a görög nyelvbôl származik, és a testgyakorlás, valamint a szellemi nevelés színtere volt. Szoros kapcsolatban áll a gimnasztika (gör. gümnosz) szóval, amely a görög testkultúrában a testgyakorlás egészét jelentette. Középiskola jelentésben valószínûleg a humanizmus idején terjedt el több nyelvben. Magyarországon az elnevezés elôször a 15. században, a Szalkai-kódexben jelent meg, késôbb a jezsuiták és a piaristák középiskoláit nevezték így. Ezek az intézmények a 19-20. században a 10-18 éves (V-XII. osztályos) fiatalok oktatását biztosították. A gimnáziumok négy al- és négy fôgimnáziumi osztályból álltak, érettségivel zárultak és egyetemi továbbtanulásra készítettek fel. Elsôsorban humán tudományokat tanulhattak itt a diákok. 1945-tôl a négy évfolyamos algimnáziumok szintén az általános iskolákba olvadtak be, ezek lettek az V-VIII. osztályok. A fôgimnázium négy osztályát pedig ma középiskolának, gimnáziumnak, líceumnak vagy szakiskolának nevezzük.

A középiskolák kissé bonyolult rendszerét a következô cikkekben vázolom.

Németország legalább két éven át, 2008 végéig korlátozza az Európai Unióhoz januárban csatlakozó Románia és Bulgária állampolgárainak munkavállalását saját munkaerôpiaca védelmében – jelentette be szerdán Berlinben Franz Müntefering munkaügyi miniszter.

– Németország ugyan jelentôs lépést tett elôre idén a munkaerôpiacon, de továbbra is a kormány egyik célja a munkanélküliség csökkentése, ezért ellenôrzés alatt kell tartani a Romániából és Bulgáriából érkezô munkaerô beáramlását – indokolta Müntefering a minisztertanács döntését, amelyrôl már tájékoztatták is az Európai Bizottságot.

A román és bolgár munkavállalók foglalkoztatását mindenekelôtt az építôiparban és a hozzá kapcsolódó ágazatokban akadályozzák. A miniszter szerint ugyanakkor egyes munkavállalók "ellenôrzött és korlátozott" foglalkoztatására lehetôség lesz majd. A szerdai döntés nyomán Románia és Bulgária ugyanolyan átmeneti elbánásban részesül, mint a 2004-ben csatlakozott nyolc kelet-európai ország, köztük Magyarország. A nyolc ország vonatkozásában Németország éppen idén hosszabbította meg 2009 elejéig az átmeneti munkavállalási korlátozást, amelyet még egy alkalommal lesz jogosult kiterjeszteni, legfeljebb azonban 2011-ig.

A bolgár parlament szerdán megválasztotta az ország európai parlamenti képviselôit arra az átmeneti idôszakra, amely a csatlakozás és a közvetlen európai parlamenti választás között telik majd el.

A 18 képviselô Bulgária január 1-jei európai uniós csatlakozása után látja el az ország képviseletét az uniós intézményben, de mandátumuk csak addig szól, amíg jövô májusban meg nem tartják a közvetlen európai parlamenti választásokat Bulgáriában. (Az Európai Parlament egészére vonatkozó választások 2009-ben lesznek a tagállamokban.) A politikai erôviszonyoknak megfelelôen a 18 fôbôl 13 a kormánykoalíció tagjai soraiból került ki, öt pedig ellenzéki politikus.

A koalíciós pártok oldalán hat a Bolgár Szocialista Pártnak, négy Szimeon Szakszkoburggotszki liberális Nemzeti Mozgalmának és három a török kisebbség pártjának, a szintén liberális Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért pártnak a tagja. Három ellenzéki párt négy képviselôje a konzervatív Európai Néppárt (EPP) csoportjához fog csatlakozni. A szélsôjobboldali Ataka (Roham) párt egy képviselôvel lesz jelen az Európai Parlamentben.

Bulgária és Románia 2007. január 1-jei csatlakozásával az Európai Parlament képviselôinek száma 18 bolgár és 33 román képviselôvel 732-rôl 783-ra nô.

Váratlanul Bagdadba érkezett szerdán Robert Gates, az Egyesült Államok új védelmi minisztere. Látogatása párhuzamos a már ott tárgyaló lengyel kormányfôével.

A miniszter George Bush amerikai elnök megbízásával érkezett – mindössze két nappal hivatalba lépése után – az iraki fôvárosba, hogy elômozdítsa új stratégia kidolgozását az iraki konfliktus megoldására. A CIA volt igazgatója kikéri a helyszíni katonai parancsnokok tanácsát, beszél az iraki vezetôkkel, hogy – mint ô maga fogalmazott úton odafelé – "lássa, mit tanulhat". Gates kíséretében van Peter Pace tábornok, az amerikai vezérkari fônökök egyesített bizottságának elnöke is.

Az új védelmi miniszter hétfôn leszögezte, hogy "mindannyian haza akarjuk vinni Amerika fiait és lányait", de a kudarc Irakban "olyan szerencsétlenség lenne, amely kárt okozna a nemzetnek, sértené szavahihetôségét és veszélybe sodorná az amerikaiakat a következô évtizedekre".

A már korábban Bagdadba érkezett Jaroslaw Kaczynski lengyel kormányfô közölte szerdán Núri al-Máliki iraki miniszterelnökkel, hogy országa folytatja eddig követett politikáját Irakban. Közös sajtótájékoztatójukon Máliki elmondta, hogy katonai kérdésekrôl, olajkitermelésrôl, lengyel hitelekrôl és Irakban beruházni kívánó lengyel cégekrôl volt szó megbeszélésükön.

A levél – amelyet Szájer József (Fidesz- MPSZ), Tabajdi Csaba (MSZP), Szent-Iványi István (SZDSZ), Olajos Péter (MDF), a romániai Kónya-Hamar Sándor (RMDSZ) és a szlovákiai Duka-Zólyomi Árpád (MKP) jegyez – az Európai Központi Bank idén decemberben kiadott konvergencia- jelentésére kíván reagálni, amely megerôsítette, hogy hivatalos szövegekben a közös fizetôeszköz kizárólagos írásmódja az "euro".

A levél kifejti, hogy a közös valuta nevét az Európai Unió csaknem valamennyi hivatalos nyelvén különbözôképpen ejtik – derül ki Szent- Iványi Istvánnak az MTI brüsszeli irodájához eljuttatott közleményébôl. Az eltérô hangalakok leírására ezen nyelvek többségében történetesen az euro írásmód alkalmas. A közös európai fizetôeszköz magyar nyelvben használatos hangalakjának viszont magyarul egyértelmûen az euró írásmód felel meg. A magyar nyelv sajátossága a hangsúly egyértelmû jelölése és az is, hogy a szavak végén lévô "o" betû hosszú. A magyar nyelv sajátossága az is, hogy az idegen hangzású valuták nevét magyarrá teszi, így például magyarul a dollar dollár, a hajdani Mark márka, a franc frank. Ugyanez az átalakítás figyelhetô meg az euró szónál is.

A képviselôk hangsúlyozzák, hogy az euro írásmód igazolásaként általában hivatkozott közösségi jogforrások nem érinthetik a magyar helyesírás szabályait, a bennük megtalálható "euro" írásmód nem normatív erejû, hanem egyszerûen hibás. Az Európai Unió elsô számú alapértéke a sokszínûség tisztelete és érvényre juttatása, legyen az kulturális, politikai, vagy akár nyelvi. Ennek az elvnek a súlyos megsértését látják abban, hogy egy a nyelvétôl idegen írásmódot kívánnak rákényszeríteni bármely uniós nemzetre.

A képviselôk felkérik az Európai Központi Bankot, hogy a kérdés egyértelmû rendezése érdekében, a magyar helyesírás törvényszerûségeire is figyelemmel, kezdeményezze a vonatkozó jogszabályok egyes nyelvi verzióinak korrekcióját, illetve tegye lehetôvé magyarul az euró írásmód hivatalos használatát és azok megjelenítését a közös pénzen.

Hamarosan életbe léphet az UNESCO égisze alatt kidolgozott, a kulturális sokszínûségrôl szóló egyezmény, miután az EU 12 jelenlegi tagállama és Bulgária hétfôn együttesen letétbe helyezte Párizsban a dokumentum ratifikálásáról szóló hivatalos iratokat.

Ezt a közös EU-lépést – amely lehetôvé teszi, hogy a sokak szerint korszakalkotó dokumentum 3 hónap múlva hatályossá váljon – kedden Brüsszelben ünnepélyes rendezvénnyel köszöntötték: ezen mûvészek és a civil társadalom képviselôi mellett részt vett José Manuel Barroso, az EU-bizottság elnöke és több tagállam kulturális minisztere.

A kulturális sokszínûség megôrzésérôl szóló egyezmény kimondja, hogy a kultúra nem hasonlítható a világkereskedelem egyéb áruihoz, a kulturális tevékenységek, értékek és szolgáltatások nem tekinthetôek kizárólagosan kereskedelmi cikkeknek. Ezzel lehetôvé teszi a tagországoknak, hogy kulturális örökségük védelmében az általuk szükségesnek ítélt intézkedéseket megtegyék, így például szubvenciókat adjanak saját hazai filmgyártásuknak.

A dokumentumot – amely kimondatlanul is az amerikai "kulturális dömping" elleni védelmet szolgálja, s amelyet épp ezért az Egyesült Államok annak idején nem szavazott meg – 2005 októberében fogadta el az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO. Ennek a tagállamai úgy rendelkeztek, az egyezmény három hónappal azt követôen lép majd hatályba, hogy a ratifikáló országok száma eléri a 30-at. Mivel a múlt hét végén ez a szám 22 volt, a 13 újabb ratifikációs dokumentum letétbe helyezésével ez a feltétel teljesült.

Az UNESCO fôigazgatója, Koicsiro Macurra külön is kiemelte, hogy milyen gyorsan összejött a hatályba lépéshez szükséges ratifikációk száma. Egy nyilatkozatban "eddig ismeretlen ütemûnek" nevezte ezt a folyamatot, hozzátéve: egyetlen más, a kulturális területre vonatkozó UNESCO- egyezményt sem fogadott el ilyen sok állam ilyen rövid idô alatt.

A szenátusi elutasítást követôen a képviselôház jóváhagyta a tavaszi európai választások szempontjából rendkívül fontos, az európai parlamenti választások szervezésérôl és lebonyolításáról szóló törvénytervezetet. A jogszabálytervezet benyújtását hosszas bizottsági munka elôzte meg, ennek érdekében a parlament két háza külön szakbizottságot hozott létre, amelynek fô célja a választási törvénycsomag módosítása és európai közegbe való emelése volt. A december 20-i plenáris ülést számos vita elôzte meg, amelyek folyamán a törvénytervezetet visszaküldték az illetékes szakbizottságba. Végül a honatyák, felismerve a törvénytervezet jelentôségét, konszenzusra jutottak, és kisebb módosításokkal elfogadták azt. A törvénytervezet egységes nemzeti választási körzetet, arányos választási rendszert, listás szavazást állít fel, ugyanakkor lehetôséget nyújt egyéni jelölt állítására is. A törvényszöveg értelmében bármely román állampolgár, illetve uniós tagállami állampolgár, aki Románia területén él, választhat és választható. Ahogy arra Márton Árpád RMDSZ- képviselô is rámutatott, ez a kitétel maga után vonja Románia alkotmányának módosítását, amely jelenleg nem teszi lehetôvé idegen állampolgárok választhatóságát. Az európai választásokon bármely politikai párt, kisebbségi szervezet, politikai vagy választási szövetség jelöltetheti magát. Tartalmát illetôen a törvénytervezet eleget tesz az európai közösségi normáknak.

Amint tegnapi lapszámunkban említettük, igen éles vitát váltott ki a marosvásárhelyi tanács keddi ülésén napirendre tûzött, a regionális sürgôsségi kórház megépítésére vonatkozó határozattervezet. A minisztérium az egészségügyi reformprogram keretében húzná fel az épületet, erre kértek jóváhagyást a helyi tanácstól.

A várostól a minisztérium mintegy 7 hektár területet igényelt. Erre a célra a megyei kórház és a marosszentgyörgyi temetô közötti területet jelölték ki. A tanácsülésen a minisztérium képviselôi azt várták, hogy a városatyák engedélyezzék a beruházást, azonban erre csak elvi beleegyezést adtak. Sokféle kifogás elhangzott. Többek között Moraru Octavian elmondta, nem lehet tudni pontosan, hol a terület. Dr. Benedek István arra volt kíváncsi, mi történik a megyei kórház meglévô épületével, a jelenlegi sürgôsségi osztállyal, mi lesz a sorsa az onkológiának, a szájsebészetnek? Maior Sergiu Claudiu azt kifogásolta, hogy más hasonló esetben az igénylôk hónapokig járnak a tervekkel, jóváhagyásokkal, a minisztérium meg csupán két hét alatt akar választ. Opriscan Doru azt kérdezte: mi lesz a dr. Raed Arafat által kezdeményezett beruházással? Stefanovici Mircea megjegyezte, azért ilyen homályos minden, mert itt tulajdonképpen különbözô érdekcsoportok közötti harcról van szó.

A tanácsülésen Kolozsváry Zoltán ülésvezetô kijelentette: ameddig a tanács nem lát konkrétumokat a tervvel kapcsolatosan, csak elvi beleegyezését adhatja az építkezésre. Tisztázódott, hogy a terület tulajdonosa a város marad, a minisztérium csak adminisztrálja majd. Dávid Csaba javaslatára azzal is kiegészítették a határozattervezetet, hogy amennyiben egy bizonyos idô után a minisztérium nem használja fel a területet a megadott célra, a tanács megváltoztathatja ennek rendeltetését.

A tanácsülésen folytatott vita azonban nem zárult le. Tegnap délben dr. Benedek István és dr. Kolozsváry Zoltán, RMDSZ, Opriscan Doru demokrata párti, Moraru Octavian konzervatív párti (volt PUNR) tanácsos sajtótájékoztatót tartott a polgármesteri hivatalban. Marius Pascan szóvivô jelenlétében a nagy számban megjelent újságírók elôtt szerették volna tisztázni a tanács álláspontját. Kolozsváry Zoltán itt is kifejtette, nem a kórház megépítése ellen voltak a tanácsosok, hanem a módszert kifogásolták, ahogyan az ügyet a helyi tanács elé terjesztették. A határozattervezetben és az ehhez csatolt indoklásban semmi konkrétum nem volt, így csakis elvileg egyezhettek bele a megvalósíthatósági elôtanulmány elkészítésébe, majd a mûszaki paraméterek függvényében engedélyezik a munkálatot. Azt is hangsúlyozta, mivel a minisztérium finanszírozza az építkezést, a tanács csak elfogadja a tanulmányt, amelyet a helyi adottságoknak megfelelôen kiegészíthet. Az eddigi határozatlanság oka, hogy a határozattervezet összeállításától mindössze öt nap volt addig, ameddig e fontos lépésben döntéshelyzetbe került a tanács. Moraru Octavian hozzáfûzte, semmilyen érdek és pártérdek nem vezérelte a tanácsosokat, csak a törvényt tisztelve akartak határozni. A tanácsos cáfolta dr. Silviu Horea Morariu, a közegészségügyi igazgatóság vezetôjének állítását, miszerint több ágyhely lesz Marosvásárhelyen, hiszen másrészt leépítések lesznek az egészségügyben. Marius Pascan pontosított: a minisztérium már június 30-án igényelt egy területet, azonban a négysoros átiraton kívül azóta nem küldtek semmit. Még Constantin Copotoiu, az OGYE rektora sem tudott a kezdeményezésrôl. Az újságírók Eugen Nicolaescu miniszter védelmére keltek, azzal vádolva a tanácsosokat, hogy politikai megfontolásból nem engedélyezték a kórház építését. A tanács szavazatában is kételkedtek, azt állítva, hogy az elvi beleegyezés még nem garancia arra, hogy engedélyezzék az építkezést. Míg dr. Benedek István és Kolozsváry Zoltán határozottan elutasították a vádakat, addig Doru Opriscan bevallotta: valóban politikai dölyf és nyomásgyakorlás van a háttérben. Hogy ilyesmirôl is szó lehet, azt dr. Benedek István is érzékeltette, aki elmondta lapunknak, hogy testvérét, dr. Benedek Imrét a szakminisztérium ellenôrzô bizottságával is megfenyegették, ha a tanács elutasítja a határozattervezetet. Mind a négy tanácsos hangsúlyozta, részükrôl szó sincs politikai játékokról, hiszen ezúttal a Demokrata Párt és az RMDSZ, mi több, a legnagyobb ellenzék is egyöntetûen szavazott. Az éles vitát dr. Kolozsváry Zoltán azzal zárta, hogy jogilag az elvi beleegyezés egyenértékû az engedéllyel. A tanács megvárja a megvalósíthatósági elôtanulmányt és akadály nélkül elfogadja majd a kórház megépítését. Mindemellett Doru Opriscan azon kérdése a levegôben maradt, hogy kinek és miért olyan sürgôs a kórház megépítése, hiszen igencsak kételkedett abban, hogy 30 nap alatt el lehet készíteni az országban tervezett nyolc új kórház megvalósíthatósági elôtanulmányát és újabb 30 nap alatt kivitelezhetô tanulmányt lehet összeállítani.

A képviselôház szerdai plenáris ülésén végsô szavazással jóváhagyták az 1945. március 6-tól bevezetett, a diktatórikus rendszer idején politikai okokból üldözött, meghurcolt személyek kártérítését szabályozó 1990. évi 118. számú törvényerejû rendelet módosítására benyújtott törvénytervezetet, amelynek kezdeményezôje Kerekes Károly képviselô. A módosító jogszabálytervezet egy méltánytalan helyzet orvoslására irányul, abban az értelemben, hogy a kényszerlakhelyen fogva tartott személyek túlélô házastársának is biztosít kártérítést, melynek összege havi 100 lej. Az RMDSZ képviselôházi frakciójának ellenszavazatával ugyanakkor sikerült két rendkívül fontos törvénytervezet visszautasítását megakadályozni, melyek az 1951–1961 között munkaszolgálatot betöltött személyek jogaira vonatkoznak. A szakbizottságba való visszaküldés elérésével remélhetô, hogy a következô parlamenti ülésszakban sikerül ezekre vonatkozóan pozitív jelentést kieszközölni, hiszen ez egy évek óta megoldatlan kérdés rendezését jelentené.

Az idén világszerte lendület kaptak a vállalatfelvásárlások, leginkább a gyógyszeripari, vegyipari és média ágazatokban. Európában a teherautó-gyártók, a gázipari vállalatok és az energiaipari cégek, valamint a bankok és a tôzsdeüzemeltetôk voltak a leginkább aktívak.

Valóságos akvizíciós krimi bontakozott ki a Schering-Merck-Bayer ügy körül: a darmstadti Merck konszern elôször meg akarta szerezni a DAX-indexben szereplô konkurensét a Scheringet, de az eleinte nem akarta a figyet. A Bayer végül – rákínálva a Merckre – elnyerte a Schering kegyeit. Igaz, nem valami könnyen, mivel a Merck idô közben 20 százalékos pakettre tett szert a Scheringben, és nem mutatott nagy hajlandóságot eladására. Csak nem sokkal a Bayer ajánlatának lejárata elôtt, június közepén engedett, de ennek is megkérte az árát: 3,7 milliárd euróért vált meg a pakettôl, a Bayernek így a Schering 400 millió euróval többe, összesen 17 milliárd eurójába került.

Június végén került sor egy másik milliárdos ügyletre Leverkusenben: a Bayer 4,2 milliárd euróért eladta diagnosztikai részlegét a Siemensnek. A nyár elején hoppon maradt Merck pedig szeptemberben végül mégis partnerre talált, és 10,6 milliárd euróért sikerült szert tennie a világ harmadik legnagyobb biotech vállalatára, a svájci Serono cégre.

Valamivel kevésbé áttekinthetô a tehergépjármû ágazatban zajló akvizíciós pókerjátszma, amely a müncheni MAN, a svéd Scania és a wolfsburgi Volkswagen részvételével zajlik. A MAN hivatalosan 9,6 milliárd eurós ajánlatot tett szeptember 18-án a Scaniára, de annak sem vezetôsége sem fôrészvényese nem mutat hajlandóságot az elfogadásra. A legnagyobb részvényes a VW 34 százalékkal és a svéd Investor AB, a Wallenberg birodalom tagja, amely közvetlenül 19,3 százalékos, egy alapítvány közvetítésével pedig további 10 százalékos pakettet birtokol.

Szeptember végén a VW elnöke, Bernd Pischetsrieder racionális elgondolásnak nevezte a MAN és a Scania egyesülését, de a MAN-nak szerinte ehhez elôbb vissza kellene vonnia ellenséges ajánlatát – majd néhány nappal késôbb jött a meglepetés: a VW 15 százalékos MAN részesedést vásárolt.

A MAN október elején késznek mutatkozott ajánlatának visszavonására, de csak "bizonyos feltételek esetén, amelyeket minden érdekelttel egyeztetni kell". Néhány nappal késôbb viszont ajánlatát 10,3 milliárd euróra emelte. A müncheniek saját bevallásuk szerint már 14,3 százalékos Scania részesedést halmoztak fel.

A Scania rendkívüli osztalék kifizetését tervezi részvényeseinek még az idén, összesen 756 millió euró értékben. Október 27- én a VW kérelmezte a szövetségi versenyhatóságnál MAN részesedése 30 százalékra emelésének engedélyezését. A hivatal késôbb megadta az engedélyt. Még ugyanaznap a MAN hivatalos ajánlatot tett a Scania részvényeseknek három hetes határidôvel, amit idôközben 2007 január 31-ig meghosszabbítottak. Egyesülési láz lett úrrá magukon a tôzsdéken is: a londoni LSE már két alkalommal utasította vissza a Deutsche Börse közeledését. Novemberben a frankfurtiak feladták tervüket az Euronext megszerzésére is, ami megnyitotta az utat a négy európai tôzsdét (Amszterdam, Brüsszel, Párizs, Lisszabon) üzemeltetô társaság megszerzésére a NYSE elôtt. Európában azonban az amerikaiaknak sincs könnyû dolga, ha tôzsdét kívánnak vásárolni, amint azt november végén a Nasdaq saját bôrén tapasztalhatta is: az LSE neki is kosarat adott. A Nasdaq azonban nem engedett, és ellenséges ajánlatot tett 2007. január 11-i lejárattal.

Február 21-én jelentette be szándékát a német E.ON a spanyol Endesa közszolgáltató megvásárlására 29,1 milliárd euróért. Ez azonban kevésnek bizonyult, ezért az E.ON ajánlatát azóta már 37 milliárdra emelte. A spanyolokat azonban ezzel sem sikerült meggyôzni, de az E.ON kitart szándéka mellett.

A Springer sikeretelen kísérletet tett a ProSiebenSat.1 tévétársaság megvásárlására; a szövetségi versenyhivatal és a médiakoncentrációt vizsgáló bizottság meghiúsította az egybeolvadást. A ProSiebenSat.1-ra az elmúlt héten aztán lecsaptak a KKR és a Permira pénzügyi befektetôk.

A vegyiparban ugyanakkor a BASF történetében a legnagyobb akvizíciót hajtotta végre az idén, az Engelhard katalizátor gyártó vállalat megvásárlásával, 3,9 milliárd euróért.

A Deus Providebit adott otthont szombaton a Marosvécsi Szellemi Fogyatékos Gondozottak Rehabilitációs Központja által szervezett 5., eladással egybekötött kiállításnak. Mint dr. Pokorny László, a központ igazgatója lapunknak elmondta, az art terápiás csoport idén készült munkáiból állítottak ki több százat. Volt színes számítógépes grafika, kisplasztika, szôttesek, varrottasok. Az art terápiás csoport vezetôje dr. Barabás Dénes fôorvos, aki tehetséges amatôr képzômûvész. "A munkák mûvészeti értéke is jelentôs, idén júniusban Strasbourgban vettünk részt velük egy fogyatékos személyek munkáiból szervezett nemzetközi képzômûvészeti kiállításon, ahol a zsûri az egyik gondozottunk alkotását a 6. helyre sorolta" – újságolta az igazgató. Az eladott alkotásokból származó bevételt elsôsorban alapanyagok vásárlására fordítják, díjazásra használják illetve az intézmény számlájára utalják.

A szépirodalmi folyóirat idei utolsó számában verset olvashatunk Szepesi Attila, Fekete Vince, Jánk Károly, Jánosházy György, Zakariás István, Földesi Ferenc tollából. Caius Licinius Calvus verseit Kovács András Ferenc fordította magyarra. Prózát Láng Zsolt, Vida Gábor, Szabó Róbert Csaba és Szakács István Péter közöl. A Fórumban Fekete J. József esszéje Szentkuthy Miklósról, a Szemlében Csizmadia Gabriella írása Bod Péter Históriákra utat mutató Magyar Leksikonáról, Román lapok szemléje Geréb Zitától. A Deleaturban Veér Farkas Jenô szatírája (Portrék. Pittyke), a Talált versben Kosztolányi Dezsô: Apám a koporsóban címû költeménye. Érdeklôdésre tarthat számot a Kis lírai antológiában Szigeti Csaba válogatása: Udvariatlan szerelem (Középkori okszitán, francia, gallego- portugál, itáliai és német költôk versei). Nem csak filológusok figyelmébe ajánljuk Nagy Pál dolgozatát – Szócikk Sütô Andrásról –, amely pár éve a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon 5. kötete számára készült, de a kötet megjelenése elmaradt. A szócikket szomorúan aktuálissá teszi Sütô András 2006. szeptember 30-án bekövetkezett halála.

Csütörtöki kimenô

Szomszédom szomszédja meséli, hogy a szomszédban lakik egy házaspár. Eleinte fel sem figyelt rájuk, csak a névtáblát látta, átlagos név, olyan, mint a Kapor vagy Csombor, Petrezselyemhez vagy Zellerhez hasonlít. Amolyan csoszogó öregember, akihez nem is tudta, hogy asszony is tartozik. Özvegynek hitte. Vederrel jár a forrásra, kitámasztja az ajtót kaviccsal, kertészkedik. Földszagú, trágyás csizmában caplat felfelé a lépcsôn. Aggkori szorgalom sugárzik minden pórusából.

Egy nap valamiért otthon maradt. Beteg volt, vagy csak lustálkodni akart? Nem fontos. Kint ült a barátom a konyhában, s parázs veszekedést hallott a szomszédból. Bement a szobába, a hangorkán oda is követte. Sehogy sem tudott szabadulni tôle. Eleinte jól nevelten arra gondolt, kinyitja a rádiót vagy föltesz egy lemezt, hogy elnyomja a szomszédok tolakodó zaját. Egy házasság krízispontját. De mert olyan szenvedélyes volt az összecsapás, mint egy olasz drámában, odafigyelt. Régrôl kezdôdhetett ez a veszekedés, nem egy órája, nem néhány napja, hanem valószínûleg attól a perctôl kezdve, hogy a férfi átlépte az új ház küszöbét karjában feleségével. Mindent beleadtak. Tépték egymást, röpködtek a szitkok, az isten percenként és négyzetcentiméterenként fordult elô.

Volt ebben acsarkodás, gyûlölet, régi sérelmek folytonos felemlegetése, hallatszottak roppanások, nyögések, konyhaszerek repültek és értek csörömpöléssel földet a kövön. Valószínûleg tettlegességig fajultak. Barátom át akart menni, rendet akart teremteni, de aztán meggondolta magát, elvégre nem az ô dolga, nem vele fordul elô, lehet, hogy a házaspár most fog végleg pontot tenni a vitás ügy végére. És aztán olyan szép lesz a kibékülés, napokig egymás kedvét lesik.

Nem olyan fajták, akik mást is bele akarnának vonni. Nem fognak a családon belüli erôszak kezelésének szakosodott guruihoz fordulni. Nem jelentik fel egymást. S ha ôket jelentenék fel, mindent letagadnának. Konok megátalkodottak.

Nem tévedett.

Rövid elcsendesedés után újra fellángolt a belháború. Fôleg az asszony kiabált, edényekkel, cserepekkel csattogott. Valamit piacra akartak vinni, vette ki szavaiból, de a férfi ügyetlensége folyton kiborította az asszonyt.

Aztán néhány napig tényleg fegyverszünetet kötöttek, semmi sem jelezte, hogy otthon lennének. Barátom rátapasztotta fülét a közös falra, szégyenlôsen elmosolyodott és azt mondta, kíváncsi, élnek-e még odaát.

És ekkor váratlanul kiléptek az ajtón, ünneplôbe öltözve, karonfogva, mosolyogva, mint Philemon és Baucis. Akár egy mitológiai házaspár, akiket a halál sem választhat el.

Csütörtök délután volt, rendes heti kimenôjük. Úgy látszik, valaha a cselédkorzón ismerkedtek meg és ettôl az emléktôl máig sem tudnak szabadulni.

A marosszentgyörgyi Szent György Gimnázium magyar tagozatának tanítói vállalták el a Kis nyelvmûvelôk vetélkedô helyi szakaszának megszervezését. Marosvásárhelyrôl, a környék iskoláiból több negyedikesekbôl álló csapat nevezett be. A versenyen kilenc csapat vett részt: a Napsugarak, Nyelvôr, Hópelyhek, Szemfülesek, Szócséplôk, Gondolkodók, Nyelvelôk, Kincskeresôk, Kertészmanók. A megyei tanfelügyelôség által összeállított ötletes és játékos feladatokban szerepeltek az ellentétes szavak, a j és ly betûk helyesírása, bújócskázó nevek, rokon értelmû szavak, képzett és összetett szavak, mondatalkotás. Volt meseolvasás és dramatizálás. A feladatok megoldásai közötti idôben a tanítónôk gondoskodtak a kellemes és hasznos idôtöltésrôl is. Kinyitották a meglepetések naptárát, volt énektanulás, karácsonyfa-díszítés, édesség, foszlós kalács, üdít. A legnagyobb sikere a közös karácsonyi énektanulásnak volt. Gyermekek, szülôk, tanítók, tanárok együtt énekelték községünk trubadúrjának gitárkíséretével a Csendes éjt román, magyar, német és kínai nyelven. Mindenik csapat nagyon ügyesen szerepelt. Bebizonyították, hogy ismerik az anyanyelv titkait, elsajátították a helyesírás szabályait, szívesen játszanak, szerepelnek, tele vannak ötletekkel. A legtöbb pontszámot elért csapatok a Szócséplôk és Napsugarak. A zsûri és a jelenlevôk csak a végén tudták meg, hogy a Nagyernyei Általános Iskola és az Al. I. Cuza Gimnázium negyedikesei mennek tovább a megyei szakaszra.

A zsûri elnöke hangsúlyozta az anyanyelv ápolásának szükségességét. Az anyanyelv mindig velünk van, nem lehet elveszíteni, mint egy törlôgumit vagy tornacipôt. Elkísér a sírig, mi meghalunk, de az édes anyanyelv élni fog, míg ember él a földön. A kis negyedikesek versenye azt igazolta, hogy nyelvünk, magyar nyelvünk jó kezekben van. Lelkes ápolói vannak. Érdeklôdnek, tanulmányozzák, szeretik, szépítik. Kell-e ennél szebb karácsonyi ajándék egy magyartanárnak? Köszönet érte a gyerekeknek, tanítóknak, szülôknek. Minden magyarnyelv- mûvelônek kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánok!

Megjelent a 13 nap remény: Filmek a forradalomról, filmesek a forradalomban címû könyv, amely az elmúlt két évtized 1956-ról szóló filmjeit összegzi; a kötetet kedden mutatták be Budapesten, sajtótájékoztatón.

A kiadványban az 1956-os forradalom történetével, szereplôiével, utóéletével foglalkozó több mint kétszáz dokumentumfilm adatai mellett tartalmi összefoglaló is szerepel.

A könyv megjelenése kapcsolódik a Magyar Dokumentumfilm- rendezôk Egyesülete (MADE) és a Filmkör által szervezett, az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából novemberben 13 nap remény címmel tartott háromnapos dokumentumfilm-fesztiválhoz. A rendezvény az 1956-os forradalom eszméivel, eseményeivel és következményeivel foglalkozó dokumentumfilmeket gyûjtötte össze és minôsítette.

A kötet szerkesztôje, Gervai András kritikus az MTI-nek elmondta: a négy részbôl álló mû elsô fejezete katalógus formájában száz, a fesztiválra benevezett alkotás tartalmát írja le; ezeket a szerkesztô az áttekinthetôség kedvéért különbözô kategóriákba sorolta.

"Izgalmas kérdés, hogy mi lett az akkori felvételekkel, mert egy részüket az oroszok lefoglalták a filmgyár udvarán, más kópiákat több fiatal operatôr külföldre vitt, ahol eladták" – mondta Gervai András.

A második fejezet – elszakadva a fesztiváltól – további száz, a forradalomról szóló film adatait közli. A könyvben olvashatók a forradalmat dokumentáló filmesek, többek között Bacsó Péter, Hildebrand István, Makk Károly visszaemlékezései és a velük mostanában vagy régebben készült interjúk.

Az összeállítás különlegessége a filmesek forradalom alatti szerepérôl, a forgatások történetérôl, valamint a filmgyárról szóló állambiztonsági dossziék néhány dokumentuma. A kötet emellett tartalmaz korabeli fotókat, újságcikkeket, valamint a dokumentumfilmeket illusztráló képkockákat.

Kisfaludy András, Balázs Béla-díjas filmrendezô, a MADE elnöke elmondta: az elmúlt hat évben több tematikus fesztivált rendezett az egyesület, ezeknek összegzése majdnem mindig megjelent könyv formájában is.

A sajtótájékoztatón részt vett Bacsó Péter filmrendezô is, aki a forradalomban átélt élményeirôl úgy fogalmazott: "nagy zûrzavart éreztem, nem éreztem magam stabilan".

A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa újabb határozatban rendelte el szerdán Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktusok menesztését a felsôoktatási intézménybôl – tájékoztatta az MTI-t Magyari Tivadar, a magyar tagozat egyik, ideiglenesen megbízott vezetôje.

A kolozsvári állami felsôoktatási intézmény szenátusa legutóbb november 27-én zárta ki a két oktatót a BBTE oktatói testületébôl, de az egyetem vezetôsége szerint a BBTE rektora akkor csak felhatalmazást kért az egyetem vezetô testületétôl arra, hogy szankcionálja a két adjunktust.

Magyari tájékoztatása szerint a szerdai szenátusi ülésen felolvasták az egyetem fegyelmi bizottságának a határozatát, amely a két oktatót azzal vádolja, hogy a BBTE szétzúzására, destabilizálására törekedtek, megrongálták az intézmény javait, a sajtón keresztül uszítottak, becsmérelték a BBTE-t, sértegették az egyetem vezetôségét, és kétségbe vonták azt is, hogy az egyetemen létezik magyar nyelvû oktatás. Ezek alapján a fegyelmi bizottság a két adjunktus elbocsátását javasolta.

Ekkor majdnem egyórás vita alakult ki, amelynek során többnyire román dékánok szóltak hozzá az ügyhöz. Ôk Magyari szerint rendkívül szenvedélyesen fejtették ki, hogy a két adjunktus az önálló állami egyetemért és a BBTE-n különálló magyar karok létrehozásáért küzdô Bolyai Kezdeményezô Bizottság (BKB) égisze alatt kifejtett tevékenységükkel "sokat ártanak az egyetem arculatának".

Magyari hozzátette: olyan román oktatók is a menesztésüket szorgalmazták, akik "a magyar tagozat ôszinte barátai".

Az ülésen a magyar tagozat ideiglenes vezetôsége azt kérte, hogy ha meg is büntetik a két adjunktust, akkor az elbocsátásnál szelídebb szankciót alkalmazzanak, mert a két oktató munkájára szükség van a matematika- és fizikakar magyar tagozatán.

A menesztési javaslat hetven támogató és öt ellenszavazatot kapott, kilencen pedig tartózkodtak. Magyari szerint az egyetemi szenátus elég hiányosan jelen lévô magyar tagjainak a többsége tartózkodott. Ezt azzal magyarázta, hogy a két adjunktus nem egyszer a magyar tagozat vezetôit is erôteljesen bírálta, ezért az ellenük indított fegyelmi eljárás kapcsán a magyar oktatók is megosztottak.

Az oktatók menesztése a november 27-i szenátusi ülésen került szóba. Az egyetem szóvivôje akkor úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy a két oktató menesztése végleges, ezt az ügyet az egyetem egyetlen testülete sem vizsgálja már. Utána azonban Hantzékat a BBTE fegyelmi bizottsága elé hívták, de ôk nem jelentek meg, mivel az idézésben formai hibákat találtak.

A magyar tagozatot képviselô két rektorhelyettes, Salat Levente és Nagy László a november 27-i határozat elfogadása után döntöttek lemondásukról.

Tegnap délután a ligeti sportcsarnokban megrendezett gála keretében díjazták a megye legjobb sportolóit 2006-ban. A legjobb sportolónak járó elismerést a gyorskorcsolyázó Oltean Daniela érdemelte ki, akinek a kiválasztásához a belföldön szerzett számos országos bajnoki cím mellett rendkívüli módon hozzájárult, hogy ô volt az egyetlen sportoló a megyébôl, aki részt vett a torinói téli olimpiai játékokon.

A lapzárta elôtti rendkívül rövid idôre való tekintettel a díjazottak teljes listáját utóbb közöljük.

Kosárlabda

Tegnap este lapzárta után zárult a férfi A- osztályos kosárlabda-bajnokság elsô fele a 13. forduló találkozóival. Elôtte azonban egy sor esemény történt, amirôl érdemes beszámolni.

Kezdjük azzal, hogy a hétfôi mellékletünk elkészülte után a 12. fordulóban még két mérkôzést játszottak, melyek közül a kolozsvári rangadón a CSU Nagyszeben 86:80-ra verte a házigazda U csapatát, míg a Cuadripol Brassó – Elba Temesvár mérkôzés 86:97 arányban végzôdött.

A 13. fordulóból már a múlt hét közepén sor került egy találkozóra (Elba Temesvár – Dinamo 82:84), kedden pedig a Rapid – West Petrom Arad, 113:70 arányban zárult mérkôzést rendezték meg. Egy nappal korábban kerítettek sort a 9. fordulóból elmaradt Asesoft Ploiesti – West Petrom találkozóra, ezt az Asesoft 129:61-re nyerte.

A nagy botrány azonban az Arges Pitesti – West Petrom mérkôzés miatt robbant ki, amelyet a 10. forduló tartalmazott volna, de amelyet Ion Breza szövetségi biztos 0:20 arányban hitelesített játék nélkül, a mentôautó hiánya miatt. A pitesti-iek azonban megfellebbezték a döntést, aminek a szövetség hétfôn helyet adott, így a találkozó lejátszását határozta el. Az aradiak – akiknek ez a zöld asztalnál szerzett gyôzelme az egyetlen a bajnokságban – azonban hallani sem akarnak az újrajátszástól, s kijelentették, hogy márpedig ôk nem utaznak még egyszer Pitesti-re és punktum.

Az ügy mindenesetre távolról sem tûnik lezártnak.

Karate

A Velence melletti Lido di Jesolóban Európa 13 államából érkezett több mint 1500 sportoló részvételével stílusközti karate Európa-bajnokságot szerveztek december 15-16-án. Románia képviseletében Marosvásárhelyrôl a Dragon-do néhány sportolója utazott el a nagyszabású viadalra, ahol – tekintve a verseny erejét – igen figyelemre méltó eredményeket értek el, öt éremmel gazdagodtak. A 15-17 éves lányok kumite versenyében Andreea Meleaca nem kevesebb, mint három aranyérmet szerzett, azaz megnyerte a versenyt a WUKO, a WKF és a hagyományos stílusban is. A három arany mellé egy ezüst és egy bronz is társult, elôbbit Fekete Renáta nyerte a 9-10 évesek WUKO kata viadalában, míg az utóbbit Notar Florina szerezte a 13-14 évesek WUKO kata versenyében.

A sportolók edzôje, Mihai Notar ezúton is köszöni a marosszentannai polgármesteri hivatal támogatását, ami lehetôvé tette kiutazásukat erre a versenyre.

Valószínûleg egyedülálló módon három piros lapot is kapott egyetlen mérkôzésen Andy McLaren, a skót másodosztályú Dundee futballistája.

A csatár a 87. percben súlyos szabálytalanságot követett el a házigazda Clyde egyik játékosával szemben, ezért a bíró kiállította, de itt még messze nem ért véget a történet.

McLaren – hogy emlékezetesebbé tegye levonulását – útközben még behúzott egyet a rivális csapat egy másik tagjának, majd berohant az öltözôbe. A asszisztens jelentette az esetet a játékvezetônek, aki a lefújás után magához rendelte a magáról megfeledkezett támadót és az öltözôben még egy piros lapot felmutatott neki.

Ez az újabb "kiállítás" aztán úgy felbôszítette a magáról megfeledkezett játékost, hogy dühében belerúgott a kiszolgáló helyiség ajtajába, amely ki is lyukadt. Ezt látva a bíró újabb piros lapot húzott elô a zsebébôl, ezzel McLaren "mester- hármast" ért el. Erre a történtek után a pályán valószínûleg sokáig nem lesz lehetôsége, hiszen minden bizonnyal hosszú eltiltás vár rá.

David Beckham, a Real Madrid labdarúgócsapatának angol sztárja 149 millió eurós biztosítást kötött saját magára.

A futballista abban az esetben kapja meg ezt az összeget, ha egy sérülés miatt nem tudná folytatni labdarúgó pályafutását.

A The Times címû lap értesülései szerint a biztosítási szerzôdésben kikötötték, hogy a megállapodás nem érvényes a szabadidôs tevékenységek során szerzett sérülésekre.

A biztosítótársaság nevét, amellyel a 31 éves futballista megállapodott, nem hozták nyilvánosságra.

Az uniós csatlakozással egy idôben, ami már csak napok kérdése, kötelezôvé fog válni a lakásbiztosítás, az erre vonatkozó törvény 2007. január elsejétôl lép majd életbe.

Katasztrófa esetén a kártérítés összege tíz-, de legtöbb húszezer euró lehet. Ez az összeg nyilvánvalóan nem túl magas, de arányban van a biztosítási díjjal, ugyanis nem teljes biztosításról van szó. Aki nincs megelégedve a kártérítés összegével, az köthet teljes lakásbiztosítást is. Ez a kötelezô ingatlanbiztosítás fôleg azt a célt szolgálja, hogy katasztrófa esetén a kárvallottak ne a nulláról induljanak és a biztosítási díj se jelentsen kibírhatatlan megterhelést. Az Állami Építkezési Felügyelet tízezer új lejes büntetést javasol azok számára, akik elmulasztják megkötni a kötelezô ingatlanbiztosítást. Minden épületnek rendelkeznie kell a biztosításkötést igazoló bizonylattal. Ez biztosítja azt is, hogy lakásvásárláskor garantálva van, hogy az eladó épület az eredeti tervrajznak megfelelô állapotban van. Jelenleg csak tervezetrôl beszélünk, és ez az írás is ilyen jellegû, mert a tervezet nem tesz különbséget a biztosítandó, különbözô értékû ingatlanok között. A belügyminisztérium által benyújtott törvénytervezet szerint a lakásokat két csoportra osztják aszerint, hogy milyen építôanyagból készültek.

Az A kategóriába azok az épületek tartoznak, amelyek beton- vagy fémszerkezettel rendelkeznek, illetve a külsô fal égetett téglából vagy olyan anyagokból készült, amelyek hô vagy egyéb vegyi eljárás nyomán jöttek létre. Azokat az épületeket viszont, amelyek fából, kôbôl, nyerstéglából és más, vegyileg nem kezelt nyersanyagból készültek, a B kategóriába sorolják. A különbséget a befizetendô kötelezô biztosítási összeg mértéke és az esetleges kártérítés nagysága jelzi. Az A kategória évente 20, míg a B kategória 10 eurót kell befizessen ilyen címen.

Hasonló a helyzet a kártérítés mértékével is. Az elsô esetben legfeljebb 20 ezer eurós kártérítésre számíthat az, akinek megsemmisül a háza és rendelkezik kötelezô ingatlanbiztosítással, míg a B kategóriás lakások tulajdonosai 10 ezer euróra számíthatnak katasztrófa esetén. Azok a családok, amelyek szociális segélyben részesülnek, mentesülnek a lakásbiztosítás-kötés kötelezettsége alól, és az önkormányzatoknak kell biztosítaniuk a szükséges forrásokat. A törvénytervezettel kapcsolatban problémát jelenthet az országban jelenleg meglévô 8,3 millió lakás kockázatfelmérése a biztosítótársaságoknak, mert jó néhány épületnél még azt sem tudni, hogy ki a tulajdonosa.

Mellau György

Ahogy a fûtéspótlékról szóló kormányrendeletet közzétették, közöltük a gáz- és távfûtési támogatások összegét illetve arányát. Azonban arról nem szóltunk, hogy a távfûtés esetében hogyan számolják ki az értékeket. Mivel eddig a különbözô jövedelemsávokhoz fix összegû támogatást nyújtottak, könnyû volt kiszámolni, hogy a fogyasztásból mennyit támogat az állam. Most bonyolultabb a számítás, azaz a lakók számára nem átlátható, ezért több olvasónk kérésére próbáljuk tisztázni a támogatások kiszámításának módját.

Mint írtuk, Maros megyét a szomszédos Hargita, Kovászna, Beszterce, Brassó, Kolozs, Szeben Neamt, Fehér megyével együtt a hideg övezetbe sorolták. Ez annyiban jó, hogy ezekben a megyékben a legnagyobb a támogatás mértéke.

A jövedelemsávok pedig a következôk: azoknak a családoknak, akiknek az egy fôre esô nettó jövedelmük nem haladja meg a 125 lejt, a fûtési költsége 90 százalékát támogatják, a 125-170 lej közötti jövedelemmel rendelkezôknek a fûtési költség 80 százalékát, a 170-210 lej közötti jövedelem esetén a 70 százalékát, a 210-250 lej közötti jövedelem esetén 60 százalékát, 250-290 lej közötti jövedelem esetén 50 százalékát, 290-345 lej között 40 százalékát, 345-390 lej közötti jövedelem esetén 30 százalékát, 390-440 lej közötti jövedelem esetén 20 százalékát, míg 440- 500 lej közötti jövedelem esetén 10 százalékot. Az egyedülálló személyeknek, akiknek jövedelmük a fent említett sávok valamelyikébe tartozik, plusz 10 százalék támogatás jár. A 416/2001-es számú törvény értelmében szociális támogatásban részesülôknek 100 százalékban támogatják a fûtési költségeit.

A sürgôsségi rendelet megszabja, hogy övezetenként, lakástípusonként milyen arányban támogatják a fûtési költségeket. A hideg övezetben egyszobás lakásra a szolgáltatott hôenergiából maximum 1,01 gigakalóriát, kétszobás lakásra 1,49 gigakalóriát, háromszobás lakásra 1,94 gigakalóriát, négyszobás lakásra 2,70 gigakalóriát támogatnak.

Bota Edit, az Energomur közönségszolgálati irodájának vezetôje tájékoztatott, hogy miután a tulajdonosi társulás kiszámította, hogy adott lakásban mennyi hôt fogyasztottak el, ezt közli a távhôszolgáltató vállalattal, Marosvásárhely esetében az Energomurrral, s a fogyasztás és a támogatás értékének ismeretében kiszámítják, hogy az illetô lakónak mennyi támogatást nyújtanak és még mennyit kell kifizetnie.

Például ha egy háromszobás tömbházlakásban egy hónap leforgása alatt 2,2 gigakalória hôt szolgáltattak, nem támogatják az egész mennyiséget, csak a megszabott 1,94 gigakalóriát. Ebbôl a mennyiségbôl számolják ki a megfelelô százalékot, attól függôen, hogy az illetô lakó hány százalék támogatásban részesül. Egy gigakalória ára hozzáadott értékadóval együtt 1,5 millió lej.

A tulajdonosi társulásoknál az adminisztrátornak ki kell függesztenie adott lakó hôenergiafogyasztását és a neki nyújtott támogatás értékét.

(mezey)

Marosvásárhely:

• A fôtéri Aesculap (Gyôzelem tér 35. szám, telefonszám 266-649), a B&B (Rózsák tere 16. szám, telefonszám: 260-103), a Pharma Plus (1918. December 1. út 182-184. szám, tel. 246-859) és a Royal (1918. December 1. út 86B/6. szám, tel. 311-602) gyógyszertár állandó jelleggel nyitva tart. Naponta 8-20 óra között tart nyitva a Sensiblu 1 (Rózsák tere 36-38. szám, tel. 264-206), a Sensiblu II (1918. December 1. út 219. szám, tel. 244-311) és a Sensiblu III (tel. 223-842, 1848. út 23/A szám); a kövesdombi Aesculap (1848. út 37. szám, tel. 237-026) és a Superfarm (Bazsalikom utca 7. szám, tel. 249-033).

• Ügyeletes fogászat: december 24-én, vasárnap Pop Emilia tart ügyeletet marosvásárhelyi magánrendelôjében (Caraiman utca 1. szám alatt).

Segesvár:

• December 23-án, szombaton 8-20 óra között a Gentiana I. (Herman Oberth u. 45. szám, tel. 771-831), este 8 órától vasárnap reggel 8-ig a Clematis (1918. December 1. u. 45. szám, telefon: 774-499), vasárnap 8-20 óra között a Gentiana I., este 8 órától hétfô reggel 8-ig a Clematis tart nyitva.

Szászrégen:

• Szombaton 8-20 óra között a Medifarm (tel. 520-771, Petru Maior utca 5. szám), és a Lotus (Iskola u. 11/1-2. szám, tel. 511-298), 20 órától vasárnap reggel 8 óráig a Horvath (Dió utca 31. szám, tel. 511-771); vasárnap reggel 8 órától este 8-ig a Lotus, 20 órától hétfô reggel 8 óráig a Farmaliv (Egyesülés utca 17. szám, tel. 511-018) szolgálja ki a hozzájuk fordulókat.

Marosludas:

• Szombaton 8 órától hétfô reggel 8 óráig a Panax (1918. Dec. 1. út 15. szám, tel. 414- 604).

Dicsôszentmárton:

• Szombaton 13 órától hétfô reggel 8 óráig a Diana (Victor Babes utca 103/1. szám, tel. 442-174) tart ügyeletet.

Túraajánlat

Igazi ünnepváró úton voltunk advent elsô napján Mikházán, most ezt ajánljuk e hétvégére mindazoknak, akik nemcsak otthon ünnepelnének.

A település a Felsô-Nyárádmentén a "Szentföld" központja. Dombon emelkedô temploma és kolostora a vidék legjelentôsebb mûemlék- együttese. A ferencesek a kolostort az 1636-os évek körül alapították, a Boszniából jött szerzetesek vályogkolostorát többször átépítették, az emeletes kolostort 1666-ban Kájoni János házfônök építteti, akkor nagyobbítják meg a kápolnát is és összeépítik a kolostorral. Érdekes formájú törökös tornya. Az utóbbi években komoly restaurálási munkák során megszépült a templom és remélhetôleg, ha visszakerül az egyház jogos tulajdonába, a kolostor is megszépülhet. Gáspár Melinda fotója legyen kedvcsináló e szép örökségünk meglátogatásához, s gondoljunk arra is, hogy ritka értékes, közel 4000 kötetes könyvtárának egy részét Marosvásárhelyre menekítették 1952-ben, és volt iskolája a Marosvásárhelyi Katolikus Gimnázium ôse. Remélhetjük, hogy a nyomdájáról, iskolájáról, könyvtáráról híres kolostor újra a kultúra terjesztôje lehet e vidéken.

Békés karácsonyi ünnepeket kívánunk e tájakon, a Nyárád és Maros mentén minden kedves olvasónknak.

Az Erdélyi Kárpát Egyesület Marosszéki Osztálya nevében

Kerekes Ibolya

A Kossuth utcai lakosság-nyilvántartó iroda épületében, az útlevél- és személyazonossági igazolványokkal foglalkozó osztályon december 25-én, karácsony elsô napján zárva tartanak. Az új évben, január 1- jén és 2-án nem fogadják az ügyfeleket.

(folytatás elôzô lapszámunkból)

III. A rokkantnyugdíjasok esetében, akik visszanyerték munkaképességüket

– a munkanélküli-segély kérvényezése;

– személyazonossági igazolvány eredeti és fénymásolt példányban;

– tanulmányt, szakképesítést igazoló irat eredeti és fénymásolt példányban;

– keresztlevél eredeti és fénymásolt példányban;

– házasságlevél eredeti és fénymásolt példányban;

– munkaképességet tanúsító vagy esetleges orvosi ellenjavallatokat tartalmazó orvosi igazolás,

– pénzügyi szerv által kibocsátott irat, mely tanúsítja, hogy nem rendelkezik jövedelemmel, vagy törvényesen engedélyezett tevékenysége révén az országos bruttó minimálbérnél kevesebb jövedelemmel rendelkezik;

– saját felelôsségre írt nyilatkozat, amely tartalmazza, hogy nem rendelkezik munkahellyel, illetve jövedelemmel; vagy a törvényesen engedélyezett tevékenysége révén az országos bruttó minimálbérnél kevesebb jövedelme van;

– munkakönyv eredeti és fénymásolt példányban; ennek hiányában a területi munkafelügyelôségnél láttamozott igazolás a legutóbbi munkáltatótól – amelybôl kitûnik a ledolgozott idôszak, illetve a munkaviszony felfüggesztésének idôpontja és az ezt eredményezô okok;

– az orvosi ellenôrzés eredményérôl, azaz a munkaképesség visszanyerésérôl szóló igazolás eredeti és fénymásolt példányban, amelyet a szociális biztosítottakkal foglalkozó szakorvos bocsátott ki;

– igazolás az utolsó munkahelyrôl, illetve az illetékes hatósági szerv által kibocsátott bizonyíték, amelybôl kitûnik, hogy a munka felvétele azért nem lehetséges az alkalmazónál: mert nincs megüresedett állás a korábban betöltött területen; illetve, hogy az újraalkalmazás a munkáltató tevékenységének végleges megszûnése miatt nem lehetséges.

IV. Azok esetében, akik katonai szolgálatukat töltötték

– a munkanélküli-segély kérvényezése;

– személyazonossági igazolvány eredeti és fénymásolt példányban;

– tanulmányt, szakképesítést igazoló irat eredeti és fénymásolt példányban;

– keresztlevél eredeti és fénymásolt példányban,

– házasságlevél eredeti és fénymásolt példányban;

– munkaképességet tanúsító vagy esetleges orvosi ellenjavallatokat tartalmazó orvosi igazolás;

– pénzügyi szerv által kibocsátott irat, mely tanúsítja, hogy nem rendelkezik jövedelemmel, vagy törvényesen engedélyezett tevékenysége révén az országos bruttó minimálbérnél kevesebb jövedelemmel rendelkezik;

– saját felelôsségre írt nyilatkozat, amely tartalmazza, hogy nem rendelkezik munkahellyel, illetve jövedelemmel; vagy a törvényesen engedélyezett tevékenysége révén az országos bruttó minimálbérnél kevesebb jövedelme van;

– katonakönyv vagy elbocsátási igazolás eredeti és fénymásolt példányban;

– esetenként az alábbi iratok:

* saját felelôsségre írt nyilatkozat, hogy a kötelezô sorkatonai szolgálat letöltése elôtt nem rendelkezett munkahellyel;

* munkakönyv eredeti és fénymásolt példányban azok esetében, akik a kötelezô sorkatonai szolgálat letöltése elôtt munkahellyel rendelkeztek;

– munkaerô-elhelyezési szolgáltatást nyújtó cégtôl származó igazolás arról, hogy az álláskeresô az elhelyezkedése érdekében szerepel a törvényesen akkreditált állásközvetítô nyilvántartásában.

(folytatjuk)

"Halkítsd le, mert megsüketülök!" – sokaknak ismerôs ez a felszólítás. A zenét legtöbben csak teljes hangerôn élvezik, nem gondolnak arra, hogy esetleg éppen a zene élvezetétôl foszthatják meg magukat, hiszen idôvel maradandó halláskárosodás alakulhat ki náluk. A fül érzékeny szerv, az sem mindegy, miként tisztítjuk.

Fülünk külsô hallójárati része optimális esetben rendelkezik egy öntisztító mechanizmussal. A hallójárat hámsejtjei nagyjából négy hét alatt kisodródnak a fülbôl, magukkal hozva az addig összegyûlt fülzsírt és szennyezôdéseket, tehát elvileg nincs szükség tisztítópálcikával vagy más eszközökkel végzett fültisztításra. A fülünkbe különféle eszközökkel benyúlva csak annyit érünk el, hogy a fülzsírt mélyebbre toljuk. Fürdéskor legfeljebb csak addig a mélységig pucoljuk a fülünket, amíg az ujjunk beér. Az emberi szervezetben az egyik legfinomabb hámborítás a hallójáratokban található. A legkisebb érintés is sérülést okozhat, és ez az esetenként csak mikroszkopikus sérülés kapuja lehet a kórokozók bejutásának, ami aztán rendkívül kellemetlen hallójárat-gyulladást okozhat.

A zaj éppúgy, mint például a piszkos levegô, a bennünket mindennap érô környezetszennyezô hatások közé sorolandó. Ez természetesen a civilizált társadalom minden egyes tagját elérheti. A fülünket érô hanghatás károsító mértéke függ annak erôsségétôl és idôtartamától. Eszerint rövid ideig tartó nagyon intenzív vagy sokáig tartó, de kevésbé intenzív zaj is éppúgy maradandóan károsíthatja fülünket, ha ezen behatások után pihenésképpen nem biztosítunk kellô ideig csendet hallószervünknek. Fontos az is, hogy a bennünket érô zaj mint stresszhatás nemcsak a fülünket károsíthatja, hanem számos más tünetért is felelôssé tehetô. Ismertek olyan vizsgálatok, amelyek szerint a zajos környezetben élôk között több az idegesebb, álmatlanságban szenvedô ember. Erôs zaj érheti az embert munkája során is, ilyen esetekben egyrészt a munkavégzés helyének kialakításával, másrészt zajvédô eszközök, például füldugó, fülvédô alkalmazásával kell törekedni hallásunk védelmére.

A halláscsökkenés mindennapos – nem csak az idôseket érintô – probléma. A bennünket érô hang bonyolult rendszeren keresztül jut be a szervezetünkbe, idegrendszerünkön keresztül az agyunkba. Ez a zseniális rendszer bonyolult, finom és sérülékeny is egyben. Számos pontján következhet be hiba, amely mind-mind halláscsökkenést okozhat. Részletes kivizsgálás után tudják megmondani, miként lehet orvosolni a bajt. Bizonyos esetekben mûtét is végezhetô, máskor például hallókészülékkel érhetô el jó eredmény.

Kisebb-nagyobb halláscsökkenés rendkívül sok betegség következtében kialakulhat, akár a cukorbetegség is felelôssé tehetô. Szerencsére azonban a teljes süketség ritka, és még ritkábban érinti mindkét fület egyszerre.

Elfogadták a társadalombiztosítási költségvetést

December 19-i plenáris ülésén a parlament megszavazta a 2007. évi társadalombiztosítási költségvetést. Az RMDSZ parlamenti csoportjának álláspontját Kerekes Károly képviselô, a munkaügyi és társadalomvédelmi szakbizottság tagja ismertette. Véleménye szerint a költségvetésnek vannak pozitív és negatív rendelkezései. Pozitívumokat könyvelhet el a munkanélküli-biztosítási fejezet, amely biztosítja a munkanélküliség enyhítésére tett erôfeszítésekhez szükséges pénzalapokat. Az RMDSZ elégtelennek tartja a költségvetésben elôirányzott, a kormány által javasolt 396,2 lej értékû évi nyugdíjpontértéket. Ahhoz, hogy a nyugdíjasok helyzete érdemlegesen javuljon, a nyugdíjpontérték legalább 508 lej kellene legyen, ami az RMDSZ módosító javaslatában meg is jelenik. A képviselô ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy a kormány ezt a javaslatot nem fogadta el.

Konzultációt kezdeményez az RMDSZ programmódosító bizottsága

Az RMDSZ programmódosító bizottsága december 18. és január 10. között átfogó konzultációt szeretne folytatni annak érdekében, hogy a szövetség VIII. kongresszusán olyan programot fogadjon el, amely megfelel a jelen kihívásainak, biztosíthatja a közösségi entitás megtartását és fejlesztését, valamint európai versenyképességét. A programmódosító bizottság ezért felkérte a szövetség területi szervezeteit, hogy a mûködési körükbe esô helyi tag- és társszervezetekkel, önkormányzati testületekkel, decentralizált állami intézmények tisztségviselôivel együttmûködve 2007. január 10-ig írásos formában küldjék el az RMDSZ programjának módosítását célzó észrevételeiket, javaslataikat. A közelgô EU-s választásokra való tekintettel, a programmódosító bizottság azokat az elgondolásokat is várja, amelyeknek – a területi szervezetek megítélése szerint – szerepelniük kellene az európai parlamenti képviselôválasztások programjában.

Elvetették a CEC-privatizáció leállítását követelô egyszerû indítványt

Elutasította szerdán a szenátus a CEC privatizációjának leállítását követelô egyszerû indítványt, amelyet a két legerôsebb ellenzéki párt honatyái terjesztettek a törvényhozás elé. Az indítvány ellen szavaztak a kormánykoalícióban részt vevô Nemzeti Liberális Párt (PNL), Demokrata Párt (PD) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátorai, de csatlakoztak hozzájuk a december elejétôl ellenzékben lévô Konzervatív Párt törvényhozói is. Az indítványt csak a kezdeményezô Szociáldemokrata Párt és Nagy- Románia Párt honatyái támogatták. Utóbbiak azt kérték, hogy a kormány függessze fel a CEC privatizációját.

Végleges ajánlat a CEC-re péntek reggelig

Pénteken reggel 7 óráig adható be a javított végleges ajánlat a Casa de Economii si Consemnatiuni (CEC) takarékpénztár többségi részesedésének a megszerzésére. Sebastian Vladescu pénzügyminiszter azt mondta, hogy a vételi ár rendkívül fontos tényezô. Románia ugyanis nem adja el bármi áron a bankot. Vladescu korábban azt nyilatkozta, hogy a javított ajánlatok megérkezésének a napján már meg is nevezik a privatizáció nyertesét. A kormány a CEC 69,9 százalékát tervezi értékesíteni. A versenyben két pályázó maradt: a National Bank of Greece SA görög kereskedelmi bank és a magyar OTP Bank NyRT.

Határozatok kiadására jogosították fel a kormányt

A képviselôház szerdán elfogadta a törvénytervezetet, miszerint a kormány jogosult határozatok kiadására a parlamenti ülésszak szünetében is. Az RMDSZ javaslatára a honatyák kive