Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

A megyei tanács idei tevékenysége a tegnapi optimizmussal teli mérlegvonás ellenére nem nevezhetô sikertörténetnek, bár kétségkívül az utóbbi években talán a legdinamikusabb idôszak. A szándékok és a lehetôségek gyakran nem találkoznak, pedig mindkettô fontos a végeredményhez.

Lokodi Edit megyei tanácselnök és a két alelnök az év utolsó sajtótájékoztatóján nemcsak a sikereket sorolta fel, hanem a jövô évi prioritásokat is, mint például az infrastruktúra fejlesztése, fôként az utak javítása. Unalmasnak tûnhet az olvasó számára a problémák állandó felemlegetése, unalmasnak tûnhet, hogy mindig ugyanarról van szó: utakról, hidakról, mindenféle infrastruktúráról, árvízvédelemrôl, turizmusról, ipari parkról, kultúráról, de a valóság ezekrôl is szól. Ha egy kis faluban térdig erô sárban kell közlekedniük a település fôutcáján, a falubelieknek ez lesz az egyik legfôbb gondja. Ha nincs víz, nincs kanalizálás, összedôlôfélben a kultúrotthon, nincs mibôl kifizetni a szociális segélyt a rászorultaknak – mind-mind fontos problémák, amit a közösségnek meg kell oldania.

A tanács vezetôi tegnap ugyan bô listát készítettek a sikerekrôl, és sikerként könyvelték el az útügyi vállalat magánosítását, a kérdés viszont az, hogy nem lett volna-e még nagyobb siker, ha az 1994-tôl "árusított" céget versenyképessé teszik? Persze az is "siker", ha megszabadulunk egy kolonctól. Vagy ott van a SURM vidéki vízszolgáltató, amely ráfizetéses vállalkozás úgy, ahogy van. Szerencsére jövôre az Aquaserv átveszi és a rá jellemzô szakszerûséggel, jó stratégiával akár fel is futtathatja. Ez eddig miért nem sikerült? És ott van a nyárádtôi hulladéktelep bíróságra került ügye, amely évekig elhúzódhat. Pozitívum ugyanakkor, hogy az évek óta holtvágányon veszteglô SAMTID- program végre beindult, a repülôtér fellendülôben, ami valóban sikerként könyvelhetô el. Mint ahogy az is, hogy a turizmus ügyében történtek elôrelépések, a pályázatok terén szintén. Ekkora összeget talán sohasem pályázott meg sikeresen a megyei önkormányzat, mint idén, messze maga mögött hagyva a megyeszékhelyt, és startra készen áll a strukturális alapok lehívására is. A hazai meg az európai bürokrácia ellenére, ha jó pályázatok vannak az önkormányzat tarsolyában, lesz eredmény.

A felsoroltakat félretéve, amelyeknél mint mondtam, a siker néha szemszög kérdése, az igazi elôrelépést a mentalitásváltásban látom. Érezhetô, hogy a megyei önkormányzat vezetése – talán a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatallal való folyamatos konfliktus ösztönzô hatású – akar tenni a közösségért, igyekszik odafigyelni a települések gondjaira, a szociális problémák megoldására, hangsúlyt fektet a pályázati alapok lehívására, és ez utóbbi szempontból felkészülten várja az új évet. Hogy mi minden lesz majd sikerként elkönyvelve jövô ilyenkor, majd meglátjuk. A jó szándék megvan, és ez már akár egy elsô lépésnek is tekinthetô.

Fotókiállítással, az Európa Gimnázium kórusának népzenés, táncos mûsorával és harcmûvészeti bemutatóval fûszerezve avatták fel tegnap délelôtt a vidrátszegi Transilvania repülôtér Európa folyosóját (reptéri fedett folyosó).

Az Európa Gimnázium népviseletbe öltözött kórusának kolindáit követôen Stefan Runcan, a reptér igazgatója körbevezette az egybegyûlteket, majd Pop Feliciával, a Megyei Közpénzügyi Igazgatóság vezérigazgatójával és Veres Ádám megyei tanácsossal közösen ünnepélyesen átvágták a szalagot.

A 17 méter hosszú, 4,5 méter széles és 2,45 méter magas, alumíniumból és üvegbôl készült építmény szükségessége ebben az évben merült fel, ugyanis számottevôen felgyorsult a Transilvania repülôtér légi forgalma.

A Malév és a Wizz Air légitársaságok nagyobb gépeket kezdtek üzemeltetni (a Boeing B 737–700 126 hellyel és az Airbus A320 180 hellyel), aminek következtében több esetben torlódás alakult ki a felszállásnál és a leszállásnál.

A Maros Megyei Tanács által nyújtott 92.000 lejes támogatással negyvenöt nap alatt sikerült megvalósítani a röpteret üzemeltetô cég fedettfolyosó-tervét, aminek köszönhetôen az utasoknak nem kell esôben, fagyban a szabad ég alatt várniuk a repülôre való felszállásra.

Stefan Runcan rövid tájékoztatóját követôen került sor az országban és külföldön is ismert Török Gáspár fotókiállításának megnyitójára, majd Renshi Zoltán, a marosvásárhelyi Martial Arts Academy vezetôje és csapata rövid önvédelmi bemutatót tartottak.

Az eseményt záró állófogadás alatt leszállt az elsô olyan gép, melynek utasai már ki is próbálhatták az új Európa-folyosót.

A fizetéseket a bruttó hazai termék (PIB) növekedéséhez kell igazítani a makrogazdasági egyensúly megtartása érdekében, ezért Románia csatlakozását követôen a béreket nem lehet 30-50 százalékkal emelni, csupán legtöbb 14 százalékkal, mondta Traian Basescu államfô.

"2007. január 1-je után ügyelnünk kell arra, hogy egyensúlyban tartsuk a makrogazdaságunkat, ezért a fizetések nem nôhetnek 30-50 százalékkal annak okán, hogy beléptünk az unióba. A fizetéseket a gazdasági fejlôdéshez kell igazítani, ami ugyan számottevô, de ez a számottevô fejlôdés sem engedi meg, hogy 10-11 százaléknál, de legtöbb 14 százaléknál magasabb béremelést eszközöljünk" – mondta Traian Basescu államfô az integrációs minisztérium által kiadott euROpeanul címû lapnak adott interjúban.

Az államfô rámutatott, a béremelés lefedi az inflációt, és 6-7 százalékos jövedelemnövekedést jelent.

Basescu egy ötcsillagos vendéglôhöz, elit klubhoz hasonlította az Európai Uniót, amelyben mindenki csak annyit fogyaszt, amennyit ki tud fizetni.

"A lakosságnak tudnia kell, hogy az EU-hoz csatlakozva nônek a jogok, de ezzel együtt nônek a kötelességek is, és az életszínvonal nem nô meg egyik napról a másikra" – mondta az elnök.

A csatlakozást követôen csak a romániai hatóságok lesznek felelôsek a makrogazdaság egyensúlyban tartásáért, mivel az Európai Bizottság már nem fogja felügyelni Romániát úgy, mint a csatlakozás elôtt.

Basescu rámutatott, az inflációt és a költségvetési hiányt kell monitorizálni.

Az államfô 30 milliárd eurós hitel felvételét szorgalmazta a csatlakozás után kiutalandó európai források mellé, hogy a költségvetési pénzforrásokat a tanügyi és egészségügyi projektek finanszírozására lehessen használni.

Jelenleg még aktív politikusok neve is szerepel abban a jelentésben, amely alapján Traian Basescu államfô hétfôn elítélte a parlamentben a romániai kommunizmust.

A média a Vladimir Tismaneanu által vezetett bizottság jelentésébôl fôleg azt emeli ki, hogy ebben olyan, még aktív politikusok neve is szerepel, mint a Szociáldemokrata Párt (PSD) színeit képviselô Ion Iliescué. A kutatók a Nagy-Románia Pártot (PRM) vezetô Corneliu Vadim Tudort is megnevezték, mint a diktátor Ceausescu-házaspár udvari költôjét. Az általa szervezett parlamenti botrány az ország nagy részét megdöbbentette.

A több mint 600 oldalt tartalmazó dokumentum több fejezetbôl áll, és felsorolja a kommunizmusban azon fontos tisztségeket betöltô személyek nevét, akik hozzájárultak a diktatúra kibontakozásához és fenntartásához. A listán többek között Gheorghe Gheorghiu-Dej, Ana Pauker, Gheorghe Apostol, Gogu Radulescu, Manea Manescu és Ion Iliescu volt kommunista vezetôk neve szerepel. Ez utóbbit azzal is vádolják, hogy a lakosság körében erôszakosan terjesztette a kommunista ideológiát. A megnevezett negatív személyiségek között szerepel Walter Roman, a rendszerváltás utáni kormányfô, Petre Roman édesapja is.

A jelentés felsorolja azokat a mûvészeket, fôleg írókat és költôket, akik mûveikben a rendszert dicsôítették.

Az Adevarul címû lapnak nyilatkozó Tismaneanu elmondta, hogy a román kommunizmus nem hagyományos értelemben vett diktatúrának számít, hanem olyan kísérlet, amely révén megpróbálták a gazdaságot, a társadalmat és az emberek lelkét gyökeresen átalakítani, valamint az emberek gondolkodásmódja felett teljes mértékben uralkodni. Ezért Ceausescut az államfôi bizottság elnöke Hitlerhez, Sztálinhoz és Mao Ce-tunghoz hasonlítja. Az érintettség jogán elsôként Corneliu Vadim Tudor tiltakozott. Elôre bejelentette, hogy szabotálni fogja Basescu beszédét, "Tolvaj!", illetve "Részeges!" bekiabálásokkal, valamint füttykoncerttel próbálják majd megzavarni az államfô felszólalását. A PRM elnöke be is tartotta ígéretét, de a parlament többsége, valamint a parlamenti ülésszakon részt vevô Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök által vezetett kormány tagjai többször is felálltak, és hosszú másodperceken keresztült tapsolva fejezték ki egyetértésüket az államfôi beszéd tartalmával.

Traian Basescu leszögezte, hogy az alkotmány elôírása szerint felszólalása a román állam hivatalos dokumentumának számít. Ebben egyebek között elítélte a kommunizmus "bûnös cselekedeteit", amelyekért – mint fogalmazott – elsôsorban a Román Kommunista Párt és a kommunista diktatúrát kiszolgáló Securitate titkosszolgálat felelôs.

Mircea Geoana, a PSD elnöke hétfôn kiegyensúlyozottnak nevezte Basescu beszédét, ugyanakkor élesen bírálta a Tismaneanu-bizottság jelentését. Azt kifogásolja, hogy a "hiteltelen" tanulmányt többnyire jobboldali emberek állították össze, akik a mai romániai baloldal lejáratására törekednek. Ion Iliescu is elfogadhatónak nevezte Basescu beszédét, ugyanakkor kifogásolta azt, hogy az államfô nem határolódott el a jelentés tartalmától, fôleg azon részeitôl, amelyeket az elmúlt napokban a sajtó tudósításaiban kiemelt.

Emil Boc, a Demokrata Párt (PD) elnöke szakszerûnek és objektívnek nevezte a tanulmányt. A PD koalíciós partnere, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetôi is közölték, hogy egyetértenek a jelentéssel. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátora, Frunda György korábban úgy nyilatkozott, hogy kissé megkésett ez a kezdeményezés, ennek ellenére szükségesnek tartja a múlttal való szembenézést.

A parlament kedden 187 igen és 139 nem szavazattal elfogadta a 2007-es költségvetést, illetve 191 igen, 140 nem szavazattal és egy tartózkodással a társadalombiztosítási költségvetést.

A szenátorok és képviselôk a szavazás elôtt elfogadták cikkelyenként a társadalombiztosítási büdzsé törvénytervezetét. A tervezetet Gheorghe Barbu (PD) munkaügyi miniszter mutatta be, rámutatva, hogy a társadalombiztosítási büdzsé elve az, hogy az állampolgárok kevesebb adót fizessenek az államnak.

A viták során Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt (PRM) szenátora kijelentette, a törvénynek minimum 1.000 lejes nyugdíjat kell biztosítania a 2007-es évre.

Nicolae Popa, a Konzervatív Párt (PC) képviselôje elmondta, a PC megszavazza a társadalombiztosítási büdzsét, bár "nagyon sok nyugdíjas van, aki elégedetlen a nyugdíjával".

Barbu miniszter azt válaszolta, tudatában van annak, hogy a nyugdíjak alacsonyak, "feltehetôen a megvalósítások kicsik és az elvárások nagyok".

A honatyák kevesebb mint egy óra alatt megszavazták a törvényt, ezt követôen pedig elfogadták a 2007-es társadalombiztosítási büdzsét, illetve az országos költségvetést is.

A vásárlók zöme nem veszi figyelembe, hogy a kedvezményes áron megvett élelmiszerek némelyikének egy-két napon belül lejár a szavatossági ideje. Természetesen e termékek fogyasztásra még alkalmasak, a vásárlók pedig gazdasági megfontolásból élnek ezzel a lehetôséggel. Viszont nem árt odafigyelniük arra, hogy ezen élelmiszerek napokig való tárolása, illetve a szavatossági idô lejárta utáni fogyasztása nem tanácsos.

A törvényes elôírások értelmében határozzák meg, hogy egy terméknek mennyi a szavatossági ideje. A címkén feltüntetett dátum függvényében, ha rendellenességet tapasztalnak az ellenôrök, a termelôt terheli a felelôsség – közölte lapunkkal a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer- biztonsági Igazgatóság vezetôje, Rusu Ioan. "A forgalmazónak jogában áll, hogy az egy-két napon belül szavatosságát vesztô terméket még a garanciaidô alatt olcsóbban kínálja megvételre. Amennyiben kedvezményes áron sem kel el, a kereskedônek kötelessége kivonni a forgalomból és megsemmisíttetni. Ezt erre szakosodott egységek végzik, amelyekkel a feldolgozók elôzetesen szerzôdést kötöttek, kötelezô módon" – fejtette ki az igazgató.

Idén több milliárd régi lej értékben, több száz tonna élelmiszert vontak ki forgalomból a Maros Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal illetékesei – tudtuk meg Cârstea Anicától, a hivatal tanácsosától. Elmondta, elsôsorban a húsoknál és tejtermékeknél tapasztaltak rendellenességet, továbbá néhány egységben az üdítôitalok, a sör és az édességek szavatossági ideje járt le. Hangsúlyozta, a kiszabható pénzbírság 500 és 1.000 új lej között változik.

Egyik tejtermékeket forgalmazó üzletben, ahol féláron hirdették a termékeket, a 3,5 százalékos zsírtartalmú Milli tej az eredeti 2,8 lejes ár helyett 1,2 lejért, a 8 lejbe kerülô Oké tejföl pedig 4 lejért volt kapható. Kocsis Ilona eladó elmondta, szinte mindennap van ilyen akciójuk, amikor különbözô tejtermékeknek rövid idôn belül lejár a szavatossága. "A csökkentett ár ellenére bizalommal vásárolnak nálunk, és még soha nem érkezett panasz a vásárlóktól. Tapasztaltuk, hogy árleszállításkor sokkal nagyobb mennyiségben fogynak a termékek, mint eredeti árban" – hangoztatta.

Valóban, a holnap lejáró kilós tejföl kilószám kelt el, ugyanakkor a tejet is literszámra szerezték be a vásárlók.

A törvény egyelôre csak a termelôket kötelezi a szavatosság garantálásáért, ôket kötelezhetik az elôírások betartására, a fogyasztók pedig maguk kell eldöntsék, mit vásárolnak és mennyiért.

A fogyasztóvédôk felhívják a vásárlók figyelmét, hogy figyeljenek a termékek címkézésén feltüntetett adatokra, és ha bármilyen rendellenességet tapasztalnak, forduljanak a fogyasztóvédelmi hivatalhoz.

A Színmûvészeti Egyetem magyar tagozatának végzôs hallgatói Federico Garcia Lorca Bernarda Alba háza címû drámáját mutatják be, Kincses Elemér rendezésében.

Bernarda Alba immár egyedül uralkodik birtokán és öt leányán. A házra nyolc éve gyász szakadt: meghalt az apa. Bernarda kegyetlen szigorral ôrzi a lányok tisztaságát, jó hírét: nem mehetnek ki a kapun, nem beszélhetnek hangosan, minden lépésüket anyjuk figyelô tekintete kíséri. Tiltás, gyász, feszültség, bezártság. És a rab leányok menekülni vágynak. Egyetlen férfi jöhet csupán a ház közelébe, mert vagyonos, jóvágású. Mindannyian belé szerelmesek, benne látják a megmentôt. A legfiatalabb lány boldog lehet vele, egyetlen pillanatra. És vesznie kell. A többiek talán örökre elmerülnek a gyászban. "Égni a vágytól és hallgatni róla – ez a legnagyobb büntetés, amit magunkra mérhetünk." (Federico Garcia Lorca)

Szereplôk: Varga Márta, Szilágyi Ágota, Pál Bíborka, Gáll Katalin, Barabási Hajnalka, Porzsolt Erzsébet, Márton Réka, Jakab Orsolya, Vajda Gyöngyvér (III. év), Kósa Boglárka (III. év), Gecse Ramóna (II. év), Barabás Réka (III. év), Kovács Annamária (II. év), Fekete Thália Réka (II. év), Koncz Andrea (II. év), Ferenczi Tímea (III. év).

Díszlet- és jelmeztervezô: László Ildikó.

Szeretettel várunk mindenkit december 21-én, csütörtökön este 7 órától a Stúdió Színház évadnyitó elôadására!

Tegnap – elsô ízben – rendôrök voltak kolindáló vendégeink, az az összeforrott csoport, amely három éve eljár kántálni közintézményekhez. Simona Lôrincz, Gabriela Pînca, Livia Popa, Traian Buta, Dorin Galut, Marcel Matei, Iacob Milasan, Cornel Muntean, Oltean József, Ioan Solovastru és Ioan Suceava a Népújság szerkesztôségének kívántak áldott karácsonyt és boldog új esztendôt. A román nyelven énekelt karácsonyi dalok mellett angol, német és magyar nyelven is felhangzott a Csendes éj, bensôséges, oldott, ünnepi hangulatot teremtve. A kántálók, akik zömében közösségi rendôrök, ajándékot is hoztak, egy-egy saját elôadású karácsonyi énekeket tartalmazó CD-t kaptak a jelen levô szerkesztôk.

A számítógép képernyôjére meredô, a szerkesztésbe feledkezô újságíróknak, tördelôknek, korrektoroknak, adminisztratív személyzetnek is szólnak mostanság a karácsonyi dalok. Akik hétfôn köszöntöttek bennünket, a marosszentgyörgyi Szent György Általános Iskola V–VIII. osztályos diákjai magyar, angol és román nyelven, frissességet, üdeséget, vidámságot hoztak magukkal. Csengô hangjukkal, ritmusos elôadásukkal a karácsonyi hangulat elôfuvallatát lopták a lelkünkbe.

A 25 tagú kórus megszólaltatásának érdeme Frunza Marius és Orbán Ferenc zenetanároké, a szervezés pedig Csíki Angéláé.

Az újévi köszöntô rigmust Tordai Arnold mondta.

A külügyi és határon túli magyarok bizottsága a budapesti parlamentben megtartott keddi ülésén meghallgatta Hantz Pétert, a Babes–Bolyai Tudományegyetem egyik elbocsátott oktatóját. Az ülésen a kormánypárti képviselôk nem vettek részt.

Hantz Péter adjunktus a bizottság elôtt úgy fogalmazott: "politikai támogatás nélkül semmi nem fog történni, soha nem sikerül az egyetemen belül, egy erôsen magyarellenes, nacionalista közegben engedményeket elérni".

Kitért arra, hogy a kolozsvári magyar tannyelvû Bolyai Egyetemet 1959-ben szüntették meg. Megjegyezte, hogy ma egyetlen olyan mérnöki kar sincs Romániában, ahol állami finanszírozásban magyarul lehetne tanulni.

Kiemelte, hogy amíg Romániában a magyar lakosság aránya 6,6 százalék, addig a romániai magyar diákok mindössze 1,6 százaléka tud magyarul tanulni.

Hantz Péter azt kérte a bizottságtól, tolmácsolják kérését a magyar kormány felé, hogy a román–magyar vegyes bizottság következô ülésén vessék fel ezt a problémát. Ha ennek semmi hatása nincs, akkor fontolják meg, hogy a magyar kormány tiltakozó jegyzéket küldjön a román kormánynak – jegyezte meg.

Hantz Péter elmondta azt is, Erdô Péter bíboros, mint a Babes-Bolyai Tudományegyetem díszdoktora nem írta alá azt a kérést, melyben a Bolyai Egyetem újraindítását fogalmazták meg.

Véleménye szerint önálló magyar egyetemre lenne igazán szükség Romániában azért, mert, mint mondta, ez "sokkal erôsebb védelmet biztosítana a politikai széljárással szemben".

Dávid László, a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem rektora és Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke, akik szintén meghívottként voltak jelen az ülésen, arról beszéltek, hogy az erdélyi magyar tudományegyetemnek, mely a magyar költségvetésbôl származó támogatásból jött létre hat évvel ezelôtt, nincs meg az akkreditációhoz és az oktatáshoz szükséges anyagi háttere.

Kató Béla elmondta, hogy a kormány a 2007-es költségvetésben egymilliárd forintot szán az egyetem támogatására, ami azonban véleménye szerint nem elég a mûködéshez. Hozzátette: a Sapientia román állami támogatást nem kaphat, mert még nem akkreditált egyetem.

Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke azt hangsúlyozta: a Fidesz az erdélyi magyarság legfontosabb célkitûzésének – az autonómia mellett – a magyar egyetemek kérdését tartja. Véleménye szerint a megoldás az önálló magyar egyetemek létrejöttében van. Kiemelte, a Fidesz elvárja a szociális-liberális kormánytól, hogy "ne fojtsa meg" a Sapientia Erdélyi Tudományegyetemet.

Átalakul a határon túli magyarság támogatásának rendszere, miután az Országgyûlés hétfôn elfogadta a Szülôföld Alapról szóló törvény módosítását.

A törvény értelmében a határon túli magyarság identitásmegôrzésével kapcsolatos feladatok túlnyomó részét ezentúl a Szülôföld Alap látja el. A gazdaságfejlesztési és vállalkozásösztönzési programok a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-hez kerülnek, amelynek többségi tulajdonosa a Miniszterelnöki Hivatal.

A Szülôföld Alap három szinten mûködik tovább. A politikai szinten a Regionális Egyeztetô Fórum áll majd a korábbi Tanács helyett. A testületben a magyarországi és szomszédos országok felelôs vezetôi évrôl évre egyeztetik a célokat, prioritásokat és javaslatokat fogalmaznak meg. Az egyeztetô testület elnöke a kormányfô, a fórum tagjait a miniszterelnök jelöli ki, mellettük kapnak helyet a külhoni magyar szervezetek meghívott vezetôi. A testület a törvény szerint évente legalább egyszer ülésezik.

A szakmai döntéseket a kollégiumok hozzák majd meg, amelyekben a döntéshozatal a magyarországi tisztségviselôk kezében marad. A hét-, kilenc- vagy tizenegy tagú kollégiumokat a Miniszterelnöki Hivatalt vezetô miniszter hozza létre és szünteti meg, a tagokat és az elnököt is a szaktárca vezetôje nevezi ki – megbízatásuk négy évre szól. Nem lehet tag többek között politikai párt, vagy közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezet képviselôje.

A kollégiumok döntéseit a miniszter hagyja jóvá.

Az alapból megítélt támogatások folyósításával, felhasználásának ellenôrzésével a kormány által kijelölt szervezet foglalkozik majd.

A Szülôföld Alaphoz kerülô befizetések és adományok elfogadásáról a kancelláriaminiszter dönt, az alap mûködési kiadásait kormányrendelet szabályozza majd.

A Szülôföld Alap forrásai a határon túli magyarsággal foglalkozó közalapítványok integrációjával bôvülnek – olvasható a törvényben.

A kisebbségek által állítólag megsértett szlovák nyelvtörvény büntetésekkel való betartatását szorgalmazza a pozsonyi kulturális minisztérium egy jelentésében, amely szerdán kerül a kormány elé.

A nyelvtörvény csak 1999-ig tartalmazott szankciókat a megsértôi ellen, s most ezek visszaállítását javasolja a minisztérium a fôleg Dél-Szlovákiából érkezô panaszok miatt.

Ha a szankciókat nem alkalmazzák, az államnyelvrôl szóló törvény csak formális nyilatkozat marad... minden jogi erô nélkül – hangzik a jelentés.

A dokumentum szerint számos szlovák arra panaszkodik, hogy megtagadják tôle a tájékozódáshoz való alapvetô jogot. Ez fôként olyan helyeken fordul elô, ahol a helyi hatóságok egy kisebbség nyelvét beszélik.

Az államnyelvrôl szóló törvényt fôleg a magyarok lakta Dél-Szlovákiában sértik meg a minisztérium szerint. Példaként hozza fel, hogy a Dunaszerdahely (Dunajska Streda) közelében fekvô Nagyszarván (Rohovce) és a Tôketerebes (Trebisov) melletti Szentmárián (Svata Maria) a helyi rádió csak magyarul sugároz, nem két nyelven.

Máshol az emléktáblák nyelve csak magyar, egyesek pedig arra panaszkodtak, hogy a közérdekû bejelentések csak magyarul hangzanak el községi hangosbeszélôkön.

Bíró Ágnes képviselô, a Magyar Koalíció Pártjának tagja, a kulturális minisztérium volt államtitkára bírálta a büntetések visszaállítását célzó javaslatot, megkérdôjelezve a nyelvi diszkrimináció fogalmának puszta létét a vegyes lakosságú területeken. Bíró szerint az EU-tag Szlovákiában elavult a nyelvtörvény, a pusztán angol vagy német elnevezésû üzleteket sem büntetik meg a törvény megsértése miatt.

A jelenség súlyát a kísérô betegségek, az olykor halálos szövôdmények kialakulása határozza meg. A WHO becslése szerint egyes európai országokban a halálesetek több mint tizede a túlsúlyosság következménye. Magyarországon óránként heten halnak meg elhízással összefüggô kórképekben. A kóros kövérség által okozott társadalmi többletkiadások évi 30 milliárd forintot meghaladó összeget tesznek ki – hangzott el az Elhízás-tudományi Társaság sajtótájékoztatóján.

Az elhízás kialakulásában és fennmaradásában az egyén genetikai adottságain, továbbá táplálkozási szokásain és fizikai igénybevételén – azaz életmódján – kívül a szocio-ökonomiai tényezôk is lényeges szerepet játszanak. Az elhízás megelôzése és eredményes kezelése viszont nemcsak számos tudományos területet érintô kutatási, hanem társadalmi összefogást is igénylô feladat.

A kormányok is mind határozottabban próbálnak szembeszállni e gyorsan növekvô problémával, azonban a nagy sietségben gyakran elmarad a higgadt mérlegelés, a konzultáció és annak feltárása, hogy a rendelkezésre álló, változatos szakpolitikai eszköztár elemei közül melyeket érdemes használni.

Az elmúlt évtizedben növekvô trend figyelhetô meg egész Európában. A WHO becslése szerint a 2002-2010 közötti idôszakban az elhízás gyakorisága több százalékponttal fog nôni, illetve 2000-hez viszonyítva 2030-ra a felnôtt obezitás minden régióban megduplázódhat.

A túlsúlyosság és az elhízottság gyakorisága felnôttkorban az életkorral együtt nô, legmagasabb szintjét az ötvenes-hatvanas éveikben járó felnôtteknél éri el. A probléma nemi megoszlása populációnként különbözô.

Bizonyos etnikai csoportokban a nôk között jóval gyakoribb az elhízás (az Egyesült Királyságbeli pakisztáni, indiai és karibi közösségeknél ez különösen szembeötlô). Tendenciaszerûnek tûnik, hogy az etnikai kisebbségek tagjainak körében magasabb az elhízottság szintje, különösen a sokadik generációs bevándorlók közösségeiben. Ez részben általános gazdasági-szociális tényezôkre vezethetô vissza, de kialakulásában kultúra-specifikus egészségmagatartási szokások is szerepet játszhatnak.

Számos uniós országban az 50 és 70 év közötti lakosság több mint 70 százaléka túlsúlyos vagy elhízott – hangzott el az Elhízástudományi Társaság tájékoztatóján.

"Szükség volt a Tismaneanu-bizottság jelentésére, a kutatómunkát továbbra is folytatni kell" – fogalmazott Markó Béla szövetségi elnök keddi bukaresti sajtótájékoztatóján, amelyen részt vett Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának, és Márton Árpád, az RMDSZ képviselôházi frakciójának vezetôje is.

Az államelnök hétfôi, a kommunizmust elítélô beszédére reagálva a szövetségi elnök elmondta: az RMDSZ egyetért a jelentés következtetéseivel és fontos az is, hogy ezt az üzenetet az államelnök olvasta fel. Elég késôn történik viszont a kommunizmus elítélése, fûzte hozzá az elnök, de mindenképpen szükséges volt ezt a lépést megtenni. Értékelése szerint már a ’90-es évek elején lehetôség lett volna erre, amikor a Temesvári Kiáltvány korlátozta a volt nómenklaturisták közéleti szerepvállalását. Az RMDSZ már akkor elfogadta a kiáltvány 8. pontját, és így kellett volna cselekednie a többi politikai pártnak is. Az ünnepi ülés alatt történt rendzavarásról szólva az elnök kifejtette, az RMDSZ elítéli a Nagy- Románia Párt magatartását. "Azon csodálkozom, hogy egyesek még csodálkoznak", mondta Markó Béla. Mi már régóta ismerjük ezen párt tevékenységét, és meg voltam gyôzôdve, hogy mások is így vannak ezzel. Az NRP most is azt tette, amit mindig is tett, más utakon és más eszközökkel.

A költségvetés elfogadása kapcsán Markó Béla rámutatott: lehetséges szavazati többséget szerezni az egész ország számára döntô fontosságú ügyekben. Ugyancsak kedden szavazta meg a parlament az Országos Audiovizuális Tanács tagjainak kinevezését. A testület mûködésének felfüggesztése érezhetô volt az elmúlt idôszakban, mostantól ismét folytathatja tevékenységét a tanács, fejtette ki az elnök.

Markó Béla szerint az RMDSZ-nek nem kell külön mérleget készítenie az idei év politikai viszonylatában. A szövetségnek vannak meg nem valósult tervei, például a kisebbségi törvény, és negatív jelenség a nacionalista retorika erôsödése is. Ennek ellenére, hangsúlyozta az elnök, a kormány jó munkát végzett, ebben a munkában pedig az RMDSZ is részt vett. Jelen pillanatban a legfontosabb megvalósítás az ország uniós csatlakozása: ez meglátásában nemcsak az elmúlt év, hanem az 1989 decembere óta eltelt idôszak legnagyobb megvalósítása egyben.

Szükséges, de sok kérdést vet fel

Mint várható volt, összecsaptak az indulatok tegnap délután a marosvásárhelyi tanács ez évi utolsó ülésén, amelyen napirendre tûzték az egyetemi sürgôsségi regionális kórház megépítésére vonatkozó határozattervezet ügyét is. A kórház létesítését Eugen Nicolaescu liberális egészségügyi miniszter kezdeményezte és szorgalmazta. A demokrata Dorin Florea polgármesternek azonban kifogásai akadtak a kivitelezési szándék, illetve a területigénylés tekintetében. E nézetkülönbség mentén zajlott a kórház körüli vita a tanácsülésen is.

Ahhoz, hogy az egészségügyi reformprogram keretében megépüljön a kórház, a marosvásárhelyi tanács, illetve a polgármesteri hivatal egy területet erre a célra a minisztérium rendelkezésére kell bocsásson. A megvalósíthatósági elôtanulmányt és tanulmányt készítô – országos szinten kiválasztott – konzorcium munkatársai terepszemlét tartottak Marosvásárhelyen és lehetséges helyszínként kijelölték a jelenlegi megyei kórház és a marosszentgyörgyi temetô közötti mintegy 5 hektár területet. December 12-én dr. Silviu Horia Morariu, a Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetôje átiratban kérte a polgármestert, terjesszen elô egy határozattervezetet, amiben arra kéri a hivatal a tanácsot, hogy elvileg engedélyezze, a kiszemelt területre készüljön el a kórház megvalósíthatósági elôtanulmánya. Így került a tanács asztalára sürgôsségileg a határozattervezet. Elôször Mora Victor, az egészségügyi miniszter tanácsosa fejtette ki a tanácsosoknak a kórházépítés célját. Elmondta, azért esett a választás Marosvásárhelyre, mert itt hagyománya van az orvostudomány oktatásának. Hangsúlyozta, szükség van a terület megjelölésére és a minisztérium adminisztrálásába utalására, mivel az országban megépítendô összes kórház megvalósíthatósági elôtanulmányát 30 napon belül a kormányhoz kell juttatni. Az építkezést teljes mértékben a kormány finanszírozza, 60 millió euróval. Ezt követôen dr. Silviu Horea Morariu elmondta, ugyancsak a reformprogram keretében átstrukturálják a kórházakat, és azért, hogy megfeleljenek az európai normáknak, ágyakat kell majd leépíteni. A megyei kórházban mintegy 550 fekvôhellyel lesz kevesebb. A szóban forgó regionális sürgôsségi kórház lehetôvé teszi az ágyhelyek megôrzését, ugyanakkor a 900 elbocsátandó középkáder és 130 orvos közül is többen munkát kapnának. Az új kórházat ugyancsak a kormány finanszírozásával új orvosi felszereléssekkel, berendezésekkel látnák el, így az igazgató szerint a létesítmény 25 évig különösebb befektetés, erôfeszítés nélkül európai színvonalon mûködne.

Az indoklást követôen a tanácsosok másfél órát vitatkoztak azon, amiben azért egyetértettek: szükség van erre a kórházra, csak hát… és következett a kérdésözön. Ezt most nem részletezzük. A lényeg, hogy végül a tanács elvileg beleegyezett a regionális sürgôsségi kórház megépítésébe, azzal a kikötéssel, hogy a minisztérium az elôtanulmányt a tanács elé terjeszti, s ez utóbbiról is döntenek majd a városatyák.

Az említett határozattervezeten kívül, a tanács többek között meghosszabbította a Salubriserv Rt.-vel kötött szolgáltatói szerzôdést, kiegészítették a költségvetést és jóváhagyták az autóbuszvásárlás fedezéséhez szükséges banki utalványok kibocsátását. Az ünnepekre való tekintettel elhalasztották a több marosvásárhelyi utca elnevezésére vonatkozó, korábbi tanácsülésen is napirendre tûzött határozattervezetek vitáját.

A sajtó – hírügynökségi forrásokra alapozva – múlt hónapban közölte, hogy a kisnyugdíjasok, azaz a 435 lejnél kevesebb nyugdíjjal rendelkezôk karácsonyi támogatásban részesülnek. Sokan számítottak erre a kis "meglepetésre", azonban nagyot kellett csalódniuk, amikor a postás megérkezett, és nem vitte a beígért pénzt. A kisnyugdíjasok ismét úgy érzik, becsapták ôket. Magyarázatért a Megyei Nyugdíjpénztárhoz fordultunk, ahol bonyolult felvilágosítást nyújtottak.

A magyarázatból kiderült, hogy nem minden kisnyugdíjas jogosult a támogatásra. Jelen esetben nem a nyugdíjak összege volt a támogatásnyújtás kritériuma, hanem a nyugdíjpont alakulása. Köztudott, hogy többféle kategóriájú nyugdíjas van. Olyanok, akik 2001. április elseje elôtt, a 3/1977-es törvény alkalmazásával vonultak nyugdíjba, s a nyugdíjátszámítást követôen nôtt a nyugdíjpontszámuk, következésképpen a nyugdíjpont értékének valamennyi növelésekor nyugdíjemelésben részesülnek. Ôk nem jogosultak a karácsonyi támogatásra, mert számukra havonta biztosított az emelés "hatása". Tehát függetlenül attól, hogy a nyugdíjpont 1 pontról 1,5 pontra, vagy 0,10 pontról 0,20 pontra nôtt. (A nyugdíjpont értéke 339,3-ról 396,2-re nôtt, ha a nyugdíjpontot beszorozzuk a pont értékével, a nyugdíj összegét kapjuk meg.)

A következô nyugdíjaskategória az, amely szintén a régi nyugdíjtörvénnyel vonult nyugállományba, de a nyugdíjátszámítás nyomán az eredeti nyugdíjpontszámuk csökkent. Ezek a nyugdíjasok továbbra is a régi nyugdíjukban részesülnek – a nyugdíjpontszámuk csökkenésével nem csökkentették a nyugdíjukat –, de nem élvezhetik a nyugdíjpont értékének a növelését. Ôk megkapják a karácsonyi támogatást. Éspedig 60 lejt 210 lej alatti nyugdíj, 50 lejt 211-316 lej közötti nyugdíj és 40 lejt 317-435 lej közötti nyugdíj esetén.

Azok a nyugdíjasok, akiket a december elsejei nyugdíjpont- növekedés csak részben érintett 2006. november 30- án, és akiknek a nyugdíjuk nem több mint 435 lej, 30 lejes támogatásban részesülnek.

Még van egy nyugdíjaskategória, akiknek nyugdíját az új társadalombiztosítási törvény alapján számították ki 2001. április elseje után, és akiknek a nyugdíjpont értékének minden egyes növekedésénél indexálták a nyugdíját, ôk sem jogosultak a támogatásra.

Az ünnep minden kisnyugdíjas számára ünnep, igazságtalannak találjuk, hogy az a kisnyugdíjas, akinek nôtt a nyugdíjpontszáma, de csak 90 lej nyugdíjat kap, nem részesül támogatásban, viszont akinek csökkent a pontszáma és 400 lej nyugdíjat kap, mégis részesül támogatásban. Hol itt a logika, ha valóban támogatni akarják a kis jövedelmû réteget? – tevôdik fel a kérdés.

– Itt nem logikáról kell beszélni, hanem a döntés szellemét kell nézni. Éspedig az volt a szándék, hogy azokat kell anyagilag támogatni – legalább egyszer egy évben –, akiknek az év folyamán nem volt részük nyugdíjemelésben, és most a december elsejei emelést sem, vagy csak részben érezték. A költségvetés nem engedi meg, hogy támogassák azokat a nyugdíjasokat, akiknek a pontszámuk, következésképpen a nyugdíjuk 16,8 százalékkal magasabb. Két juttatásban nem részesülhetnek – tájékoztattak a nyugdíjhivatalban.

Végtelennel játszó véges címmel Szilágyi Domokos-emlékmûsorra került sor a költô halálának 30. évfordulója alkalmából Kolozsváron.

A Kolozsvár Társaság szervezésében létrejött elôadást szombaton délután fél öttôl láthatták az érdeklôdôk a Brassai Sámuel Líceum Felvinczi György Termében. A mûsor forgatókönyvét Cs. Gyimesi Éva jegyezte, koordinátora Bogdán Zsolt színész, segítôtársai pedig Albu István és Benedek Botond színészhallgatók voltak. Nem volt könnyû dolguk: a versek szövegének és a szavalók egyéniségének figyelembevételével kellett összeállítaniuk a koreográfiát és a forgatókönyvet. Így kapott helyet az elôadásban a szövegmondás mellett a mozgás, a testtartás, a mimika és nem utolsósorban a zene.

A Sigismund Toduta Zenelíceum X-XI. osztályos tanulói alkalmi kórusával indult az elôadás, akik megzenésített gyermekverseket adtak elô. Ezután 15 szavaló következett, akik között szerepelt az elôválogatáson is átesett három Maros megyei diák: Popa Margit (Erdôszentgyörgyi Iskolaközpont), Tollas Adrienne (C. Brâncusi Iskolaközpont) és Izsák Anikó (Bolyai Farkas Elméleti Líceum).

Gitta természetes versmondásával (Tréfás mese) kápráztatta el a közönséget, Adrienne a Fölfedezôk címû verssel a játékosságot képviselte, míg Anikó komoly versmondással a Bartók Amerikábant adta elô.

De nemcsak mi voltunk jelen, hanem Kolozsvár mellett Csíkszereda, Déva, Torockó is képviseltette magát tehetséges diákokkal.

A több mint egyórás elôadás végén egy Szilágyi Domokos-verset hallhattak a nézôk a szerzô elôadásában, felvételrôl.

Ezután pihenésképpen színházba mentünk, ami méltó befejezése volt a tartalmas estének. A szervezô Salat Csilla jóvoltából Dés–Geszti–Békés: A dzsungel könyve címû musicaljét nézhettük meg az Újvidéki Színház vendégjátékaként.

Másnap reggel kipihenve indultunk hazafelé azzal a reménnyel, hogy még érnek hasonló kihívások. Mindannyiunkat.

Sikeresnek bizonyult a múlt hét végén Marosszentkirályon megrendezett II. Kéve Ifjúsági Találkozó. December 16-án mintegy 100 fiatal gyûlt össze a marosszentkirályi mûvelôdési otthonban, a kistérség több gyülekezetét képviselve. A szervezôk a Megtalált karácsony címet adták a rendezvénynek, utalva arra, hogy a világias szemlélet által kisajátított külsôséges és kereskedelmi célzatú látványkarácsony mögött van egy bensôséges örömüzenet, amit érdemes megkeresni és megtalálni.

A Kéve hetilap szerkesztôi a rendezvényt egy célzatos karácsonyi médiakampány kereteibe illesztették, a térség településein több helyen Keresd a Fényt! felhívást megjelenítô plakátokat függesztettek ki azzal a céllal, hogy az emberek figyelmét arra a Jézusra tereljék, aki nem dekorációs lampionfényt, hanem a világ morális/szellemi sötétségét beragyogó mennyei világosságot hozott a földre. Különösen a fiatalok megszólítása nagy kihívás, hiszen ez a korosztály sajátos lelkiséget és kultúrát teremt, mely az egyházat arra készteti, hogy kompatibilis hangot társítson megszólító üzenetéhez. E szándék tükrözôdött a szombati rendezvény mûsorában és stílusjegyeiben is.

Elôbb a kolozsvári belvárosi ifi színjátszó csoport A tékozló fiú c. közismert rockoperát vitte színre, egyéni hangvétellel és dramaturgiával jelenítve meg a bibliai példázatban kirajzolódó fiatal életsors kudarcát. A kísérô rockzene dinamikája és zenei nyelve magával ragadta a hallgatóságot, ami bevezette a templomban szervezett ifjúsági istentisztelet hangulatát is, melyet Ferkô Andor másodéves teológiai hallgató tartott. A fiatal lelkésznövendék stiláris formabontással tálalta az Ige üzenetét, olyan interakciós kommunikációs helyzeteket teremtve, melyekben a fiatalok a szó legszorosabb értelmében az Ige akciójának részeseivé lettek. Az istentiszteletet követôn a mûvelôdési otthonban énektanulással folytatódott a rendezvény. Az alkalomra készített énekes füzetbôl Balogh Károly csittszentiváni és Brassai Zsombor székelykövesdi lelkészekbôl és csittszentiváni fiatalokból alakult alkalmi rockzenekar vezette az énektanulást. Domahidi Béla mezôbergenyei lelkész háromrészes vetélkedôt szervezett, melyben a fiatalok lendületes versenyszellemmel vettek részt. A találkozót a kolozsvári Szikra együttes és barátai által színre vitt Pánóv bácsi karácsonya c., fergeteges közönségsikert arató zenés játék zárta. Az igényes ízléssel megkomponált zenei háttér, valamint a modern színpadi dramaturgia összhatása rendkívüli kifejezôerôvel jelenítette meg Lev Tolsztoj novelláját. Veress László házigazda lelkész a kolozsvári vendégeknek és a fiataloknak mondott köszöntôjében hangsúlyozta, hogy a rendezvénysorozat folytatódni fog – egyelôre nagyobb sátoros ünnepek környékén, de a Kéve szerkesztôinek egyértelmû szándéka, hogy a találkozókat havi gyakorisággal, különbözô helyszíneken tartsák meg. "Úgy érzem, a Szikra elôadása tüzet gyújtott bennünk, amit most már csak ápolni kell" – mondta Veress László.

Új igazgatója van a Maros Megyei Múzeumnak, az új intézményvezetô a december hetedikén keltezett jegyzôkönyv szerint Soós Zoltán archeológus. A patinás intézmény élén hivatalosan 2007. január elsejétôl álló fiatal igazgatót a vizsgáról, terveirôl, elképzeléseirôl faggattuk.

– Hogy érzed, mivel nyerted meg a versenyvizsgát, melyek voltak azok a terveid, amelyeket jól értékelt a Szabó Zsuzsannából, Sigmirean Cornelbôl, Keresztes Gézából és Páll-Antal Sándorból álló bizottság?

– A versenyvizsga december ötödikén zajlott, elôre bejelentett program alapján, többek között 15 perces interjúból is állt. Az eredmények ismertek, ami pedig a bizottság szempontjait illeti, olyan munkatársra volt szükség, aki járatos a múzeum ügyeiben, ismeri a belsô rendszert, a problémákat. Én régóta a múzeum alkalmazottja vagyok, egy "külsôs" számára ezen ismeretanyag elsajátítása akár három évbe is beletelhet. Ilyen megoldandó gond a raktárak rendbetétele és modernizálása, erre egy évünk van a Kultuszminisztérium rendeletének értelmében. Mûködtethetô leltárokra van szükségünk, számítógépes adatbázisra, elsôsorban a mûkincs-fekete-kereskedelem visszaszorítása érdekében. Ezenkívül egy adatbázis a kutatóknak is nagy hasznára válik, jelenleg egy tárgy megkeresése napokba telhet a több mint tízezres raktáranyagban, amelyet gyûjteményekben tárolunk. A leltárszámokat módosítani kell, logikai rendszert kell felépíteni. Ezek a legsürgôsebb feladatok, hét év alatt kétszer költöztek a raktárak, ez sok veszôdséggel járt. Ugyanakkor a javasolt megoldások, a kulturális menedzsment szintén fontosak voltak a bizottság számára, amelynek véleményébôl az derült ki, hogy vetélytársaimnak ebben nem volt kellô jártasságuk.

– Kulturális menedzsment?

– Igen, ez modern fogalom, Romániában ezzel foglalkozó egyetemi oktatás még nincs, Magyarországon már van. Én ott dolgoztam ilyen munkakörben. Ez a kulturális projektek finanszírozását, a pénzek hatékony felhasználását jelenti. Az államtól nem lehet mindent elvárni, a feltétlen támogatás a hatékonyság rovására megy. A projektes pályázatok útján elnyert támogatást nem lehet másra elkölteni. Régebb ez követhetetlen volt, ily módon, ha máshova költöm el a pénzt, azt rögtön szankcionálják. Vetélytársaimnak is volt tapasztalatuk a pályázatírásban, de ami a múzeumi projekteket illeti, azok speciális feladatot jelentenek, ami más tapasztalatot igényel.

Szintén fontos a közönséggel való kapcsolattartás, ebbôl lehet felmérni a hatékonyságot. Ha a visszajelzés nem pozitív, vagy ha egy tárlat félreérthetô, akkor gond van. Semlegesnek kell lennünk, a tudomány semleges kell maradjon, a konklúziónak szigorúan tudományosnak kell lennie. A történelem terén ez nehezebb lesz, itt még doktrínák élnek, mi ezeket a doktrínákat mellôzni szeretnénk. Tényeket akarunk meg- és bemutatni, azt, ami volt, ami van és csak azt.

– A modernizálás kulcsszó. Milyen terveid vannak a néprajzi, természetrajzi részleggel kapcsolatosan?

– Itt szintén ambíciós projekteket indítunk, ezek egyike a Tholdalagi-palota felújítása, ez hároméves terv, a felújított részlegben a román, magyar, szász és roma folklórt egyaránt bemutatjuk. Az autópálya nyomvonala mentén hamarosan komoly kutatások kezdôdnek az ott lévô, elmaradott falvak kultúrájának felmérése érdekében, ezekbe a kutatómunkákba mi is bekapcsolódtunk, a Sapientiával, a Babes-Bolyai Tudományegyetemmel közösen. A természetrajzi múzeum ügye hosszasabb folyamatot igényel. Az eklektikus épület, amiben található, annak idején célirányosan a Székely Iparmúzeum számára épült, ezért mindig problémás volt benne a természetrajzi részleget elhelyezni, bemutatni. Az egész részleget korszerûsíteni szeretnénk, mert igen elavult, a megye természeti szépségei, élôvilága néhány feliratnál többet érdemel. Multimédiás, érintôképernyôs rendszert képzeltünk el, a nyugati múzeumokhoz hasonlóan. A mûvészeti részleg kicsi kiállítási felületének gondja szerencsére megoldódni látszik, hiszen hamarosan birtokba vehetjük a Kultúrpalota teljes harmadik emeletét, így maradéktalanul bemutathatóvá válik a nagyon értékes anyag, a Bernády-gyûjtemény, valamint az 1920-as években a román állam által adományozott festménygyûjtemény. Látványos és koncepciózus részlegnek szánjuk, a többihez hasonlóan.

Tárca

A szeretet ünnepe olykor a harag diadalává válhat. Szép kántálási szokásunk nem halt ki a városiasodással, a rokonok, barátok felkeresik egymást a szentestén vagy az ünnep másodnapján, és énekelnek ajtajuk elôtt vagy bent a lakásban. Számosan kerekednek fel ma is, hogy a közeli faluba, városba hajtva megkántálják szeretteiket. A Büki család rendszeresen felkereste a Jári családot, a karácsony szombatját az angyal megérkezését követôen ônáluk ez töltötte ki. Járinak különben ez volt a szavajárása, így búcsúzott, valahányszor találkoztak: aztán a házamat s a családomat el ne kerüld, komám!

Na, pedig igazából nem is voltak komások.

Hát Bükiék beültek az autóba, és gyerünk.

Egyik télen hatalmas köd lepte be a völgyeket, Bükiék mégis felkerekedtek. Nem hagyjuk ki Jári komámékat semmiképpen sem, kacagott, és dacolva a veszéllyel, háromnegyed órányi vezetés után máris ott álltak, négyen, a férj, a feleség és a két iskolás korú gyermek a Jári koma utcára nézô házának ablaka alatt, és rázendítettek a Csendes éjre.

De odabentrôl semmi reagálás. Elénekeltek még egy dalt, és várták, hogy a koma kijön a kapuba, mint máskor, és szívélyesen betessékeli ôket. Odabent aztán a szokásos kalács és bejgli, tea vagy egy kis forralt bor mellett elbeszélgetnek, örvendeznek a találkozásnak, énekelnek még egy kicsit, aztán Bükiék fordulnak is vissza. Karácsony második napján Járiék majd viszonozzák a látogatást.

Ezúttal azonban senki sem jött elô a házból, a kutya sem ugatta meg ôket. Próbálkoztak bejutni, a kapu zárva volt.

Hej, fölment a vezérhangyája Bükinek. Eljövök, mert mindig eljövök, minden esztendôben eljövünk, mindenki tudja, a szomszédok is várják már, de most bezzeg senki sem jön elé, hogy megmondja, mi a helyzet. Mindenki elhúzott hazulról? Miféle nép az ilyen!

Keserû gondolatokkal vezette autóját hazafelé, kétszer félrement, csak maga a szentlélek mentette meg az árokba borulástól.

Járiék nem zárkóztak be, hanem valóban eltávoztak otthonukból. Méghozzá: Bükiékhez. Elgurultak egymás mellett, jövet is, menet is, de a sûrû ködben nem ismerték fel egymás kocsiját. Járiék másfelé ígérkeztek az ünnep második napjára, így hát azt gondolta a koma, hogy meglepi Bükiéket: idén ôk jönnek el hozzájuk kántálni!

De Bükiéknél nincs senki otthon. A hosszas szólongatásra elôjött a kis mellékutcából egy atyafi, és azt mondta, hogy Bükiék "magyarba mentek", saját szemével látta, amikor kocsiba vágta magát a család. A szemével baj lehetett, de még a nyelve sem forgott rendesen, ez akkor Jári komának nem tûnt föl. Elvakította ôt is a harag, hogy ez a Büki miféle egy alak, jövök hozzá, s ô "magyarba megy", a hírünk nélkül.

Ha te úgy, én is úgy. Eltelt az új esztendô, és a családok nem telefonáltak, meg sem keresték egymást. A következô karácsonykor sem. Akkor azonban valami kórustalálkozó volt egy harmadik falu templomában, és mivel Bükiék is és Járiék is nagy énekesek, ki-ki ott dalolt a maga dalárdájában, az ünnepséget követô szeretetvendégség alkalmával pedig nem kerülhették el egymást. – Nem gondoltam volna, komám, hogy efféle gamat ember legyél – kezdte Büki. – Én-e? Hát ki húzott el "magyarba", csak hogy ne kelljen kitöltenie azt a pohár borocskát a kedves komájának?! – vágott vissza Jári.

Addigra asszonyaik már tisztázták a félreértést, és az ütésre felemelt kézmozdulat öleléssé szelídült.

A kórusosok nézték, mit kacagnak akkora odaadással. Megértették, és persze mind bekapcsolódtak, mikor a két család elkezdte énekelni: Mennybôl az angyal.

Befellegzik a bikaviadaloknak Spanyolország második legnagyobb városában: Barcelonában úgy döntöttek, hogy 2008-tól nem lesz több ilyen szórakoztató rendezvény, a város 93 éves arénáját, a Monumentalt gazdasági okokból bezárják, illetve valószínûleg vásárterületté építik át.

Mint az El País címû spanyol lap hírül adta, az üzemeltetô Balana cég a 2007-es szezonban rendez utoljára "corridákat" a katalán metropolisban, mert minden viadal 24 ezer euró veszteséget jelent.

Egyébként is, a többi spanyol tartománytól eltérôen Katalóniában a lakosság nagy része egyáltalán nem kedveli a bikaviadalt, sôt kifejezetten ellene van. Olyannyira, hogy Barcelona, a tartomány fôvárosa már 2004-ben hivatalosan "bikaviadal-ellenes városnak" nyilvánította magát.

Jordi Portabella alpolgármester azt az elgondolást támogatja, hogy a Monumentalt építsék át vásárterületté.

Barcelonának egykor három arénája volt. Egyet közülük évekkel ezelôtt lebontottak, egy másikat bevásárlóközponttá építettek át, most a harmadik is megszûnik.

A katalánok viadalellenességében az is szerepet játszik, hogy a régió lakosságának jelentôs része nagy súlyt fektet a nemzeti önállóságra, ezért elvbôl elutasít minden olyan hagyományt, amelyet "tipikusan spanyolnak" tekint.

Németországban elsô alkalommal sikerült úgy beültetni egy szívbillentyût, hogy az orvosok nem operálták meg a beteget, hanem egy speciális katéter segítségével ültették be a szívbe.

A Die Welt címû német lap online változata szerint a jövôben a hasonló beavatkozásokat várhatóan egy óra alatt elvégzik.

A mûtétet Münchenben hajtották végre egy 14 éves szívbeteg fiún, és a Német Szívközpont igazgatója, Rüdiger Lange professzor arról számolt be, hogy a kétórás beavatkozás az elôzetes tervek szerint zajlott le.

Az orvosok a pótbillentyût a verôéren át egy katéterrel juttatták el a szívig. A billentyût úgy illesztették a helyére, hogy közben dobogott a szív, és a beavatkozáshoz se a lélegeztetô, se a szívgépet nem kellett bekapcsolni. A mûtétet több mint 25 országból 250 orvos – egy szimpózium résztvevôi –, élô adásban, a képernyôn nézhette végig.

A jövôben a hasonló mûtétek után egy nappal már hazamehetnek a páciensek – mondta Lange professzor, aki úgy vélte: az ilyen operációt egy óra alatt végre lehet majd hajtani.

Az új módszert Londonban fejlesztették ki, és Torontó után az európai kontinensen elôször Münchenben alkalmazták. Egy másik páciens esetében komplikációk léptek fel, ugyanis a billentyût csak 22 milliméter átmérôig tudják katéterrel beültetni. Az ennél nagyobb méret miatt az ô esetében meg kellett nyitni a mellkast, és egy speciális eszközzel, egy hatalmas injekciós tûvel közvetlenül a mûködô szívbe fecskendezték a billentyût – olvasható a Die Welt online változatában.

Bôrének 95 százaléka megégett, de az új találmánynak, a mesterséges bôrnek köszönhetôen másfél év után ismét teljes munkaidôben dolgozik Axel Böttger.

A német férfinak nagy szerencséje volt a szerencsétlenségben, írja a Die Welt címû napilap online változata, hiszen a Suprathel nevû anyag megmentette az életét, mégpedig úgy, hogy nem a bôrt pótolta, hanem elôsegítette, hogy a saját bôr gyógyuljon.

A mesterséges bôrt a németországi Denkendorfban, a textilkutató intézet vezetôjének irányításával fejlesztették ki, és most már a szövetségi köztársaságban 50 klinikán használják a tejsav alapú, papírszerû anyagot.

Ez úgy készül, hogy a tejsavmolekulákat vegyi reakció segítségével meghosszabbítják, majd különbözô adalékokkal rugalmassá, lélegzôvé és lebomlóvá teszik ôket.

A 0,1 milliméter vastag Suprathel vékonyabb az emberi bôrnél, és feltalálója szerint az orvosok részérôl teljes szemléletváltozást követel. Ezt az anyagot ugyanis csak egyszer kell a sebre felvinni, mert alatta a bôr zavartalanul gyógyulhat, és az anyag végül egyszerûen lehámlik, mintha a nap felégette volna az embert.

A Suprathel elônye még az, hogy eddig meg nem magyarázott módon eltünteti a fájdalmat, ami az égési sérüléseknél óriási elôny, továbbá sokkal olcsóbb a saját bôrbôl tenyésztett bôrnél, négyzetcentiméterenként 50 cent az ára.

A mesterséges bôr alkalmazásával jelentôsen csökken a klinikákon elöltött idô, nincs szükség második vagy harmadik mûtétre, ráadásul rövidebb a rehabilitációra fordított idô is. Axel Böttger még egy fontos szempontra hívta fel a figyelmet: a kozmetikai eredményeknek hála, pszichikai problémák sincsenek. Heinrich Planck szerint a mesterséges bôr jó példa a technológia-transzferre is, ugyanis az anyagot már kisebb égési sérülésekhez szükséges mennyiségben a patikákban is meg lehet vásárolni, sôt, a kutatók már a kozmetikai felhasználást is tervezik, nevezetesen a pattanások eltávolításakor szánnak szerepet a mesterséges bôrnek.

Rendkívüli visszhangot váltott ki egy magyar fejlesztô csapat nemrégiben nemzetközi kiállításokon is bemutatott terméke, a motorosok számára kifejlesztett fûthetô alsóruházat. Ennek segítségével lehetôvé válik a motorozás olyan idôben is, mikor arra a levegô hômérséklete miatt korábban nem volt mód. Ez a szabadalom nagy segítséget jelenthet a rendôr motorosok szolgálatától a hobbimotorozásig.

A motorosok számára készített fûthetô ruházat csak elsô lépcsôje a fejlesztéseknek, tervben van a szintén oltalommal védett, hasonló elveken alapuló, ugyanakkor ultrakönnyû mobil hôforrással mûködô, azaz minden kötöttségtôl mentesen használható fûthetô ruházat is. A mobil fûthetô ruha teljesen új perspektívákat nyithat a katonai célú felhasználástól az olyan szabadtéri hobbikig, mint a horgászat vagy a vadászat. A merôben újszerû megoldás környezetkímélô és akár -20 C fokban is tökéletes meleget ad 8-10 óra hosszáig.

A fûthetô motoros alsóruházat forgalmazása szeptember óta nagy sikerrel zajlik Németországban és Magyarországon. A ruházat mûködési elve meglehetôsen egyszerû: a z alsóruházatban egy szilikoncsô rendszerben bio fagyálló folyadék kering, amit a motor hûtôvízébôl nyert energiával fûtenek fel a felhasználó által beállított hôfokra, 35 és 55 C fok között. Hasonló elvek alapján nemcsak a motor vezetôjének, hanem utasának a fûtésére is lehetôség van egy fûthetô kabáttal vagy overallal. A fûthetô ruha különbözô változatait extrém körülmények között tesztelik Izlandon, Angliában, Svédországban, az Egyesült Államokban, Kanadában és Oroszországban. A fejlesztô csapatot koordináló Pusztay Gábor reményei szerint találmányuk forradalmasíthatja a szabadtéri tevékenységek jelentôs részét az elkövetkezô évtizedben.

Az olasz úr már nem mer sakkozni a számítógéppel, mert ha jobb kézzel lép, akkor a bal keze szinte bizonyosan megváltoztatja a lépést. A Der Spiegel címû német hetilap internetes verziója számol be a különleges jelenségrôl, a szellemkéz vagy idegen kéz szindrómáról (AHS), amelyet elôször 1908-ban írtak le.

Egy német orvos figyelte meg, hogy egyik páciense, aki szélütést szenvedett, úgy viselkedett, mintha "démonok" szállták volna meg, az egyik keze önálló életet élt, saját magát kezdte el fojtogatni. A kéz és a személy maga mintha teljesen más életet élt volna. 1972-ben két francia agykutató írta le négy páciens esete alapján a jelenséget. Valamennyi beteg daganatos betegségben szenvedett, az agyban fejlôdött ki a tumor.

A szakirodalom összesen 50 esetet dokumentált a világon, és gyakorlatilag mind a mai napig ismeretlen, hogy a jelenség meddig tart, s hogy pontosan mitôl keletkezik.

A betegség során a páciens egyfajta elidegenedést érez a saját kezétôl, amely szinte teljesen önálló életet él, kivonja magát az ellenôrzés alól. A szellemkéz-jelenség mindenekelôtt akkor lép fel, ha a másik, az egészséges kéz mozgásban van. Nyugalmi állapotban a szellemkéz is pihen – írja a Spiegel online változata, és a már idézett olasz férfi példájára hivatkozva megállapítja: az idegen kéz olyan, mint egy gyerek, tanítani és nevelni kell.

A világelsônek tartott klóncica megszült, három kicsinye él és virul.

A texasi egyetemen mesterséges beavatkozás nélkül termékenyítette meg egy kandúr a klóncicát, amelyet 2001-ben "hoztak létre" a kutatók. A jószág szeptemberben szülte meg kicsinyeit, ám a kutatók a biztonság kedvéért csak a minap jelentették be az örömhírt, s azt is, hogy a kiscicák jól vannak.

Hármuk közül kettô az anyára hasonlít, ám a harmadik – szürke bundája tanúsága szerint – az apára ütött.

A texasi egyetem arról híres, hogy több állatot klónozott, mint bármely más intézmény a világon, például teheneket, disznókat, kecskéket, lovakat, ôzeket.

A texasi klóncica voltaképpen nem az elsô, amely kicsinyeket szült: New Orleansben két klónozott afrikai vadmacska pároztatása után az anya korábban már egészséges kicsinyeknek adott életet.

Nem mindennapi akciót kezdett barátaival egy szlovén fiatalember: öleljék át egymást az emberek karácsonyig egész Európában, hogy a pozitív energiák szétterjedjenek.

Mint a horvát közszolgálati rádió beszámolt róla, Matej Sedmak és támogatói már Szlovénia-szerte megkezdték a programot, méghozzá Ingyenölelés, vagy Ajándékozz ölelést transzparensek alatt. Az akciót videokamerával fölveszik és regisztrálják a résztvevôket azokon az internetes portálokon, amelyeket fôként fiatalok látogatnak.

Átölelem Szlovéniát – átölelem a világot címmel szélesítik az akciót. A legtöbb, egymást átkaroló résztvevôt karácsony éjjelére, 11 órára várják Ljubljana és más szlovén váro- sok fôtereire, bevásárlóközpontjaihoz. A fiatalok remélik, hogy az Európai Unió tagállamainak fôvárosaiban is átkarolják egymást az emberek, mert az nem kerül semmibe.

Ötvenkét új állat- és növényfajt fedeztek fel a kutatók 2005 júliusa és 2006 szeptembere között a délkelet-ázsai Borneó szigetén – közölte kedden a Természetvédelmi Világalap (WWF).

A "Borneó szíve" elnevezésû projekt keretében a szigeten kutatómunkát folytató természetbúvárok a sziget belsejében, egy 220 ezer négyzetkilométer nagyságú esôerdôben bukkantak a káprázatos gazdagságú állat - és növényvilágra. Az újonnan azonosított fajok felfedezése azt jelzi, hogy Borneó napjainkban a biodiverzitás egyik legfontosabb terepének tekinthetô – hangsúlyozta a WWF közleménye.

Az eddig nem ismert fajok között azonosítottak 30 halfajt, köztük egy olyan miniatûr halat, amelyrôl kiderült, hogy a kutatók jelenlegi ismeretei szerint a Földön élô második legkisebb testû gerinces. Felfedeztek sok más halfaj mellett egy erôsen elôreálló fogú törpeharcsát, amely a hasán lévô tapadókorongokkal képes a vízben lévô sziklához tapadni, és úgy várni áldozatára. A halfajok mellett a térségben folytatott kutatómunka révén több új békafajjal, köztük egy eddig soha nem látott, fán élô, zöld szemû békával is találkoztak a szakemberek.

A térségben nemcsak állatfajok, hanem a növényvilág hihetetlen gazdagsága is elkápráztatta a kutatókat. Az egy éven át tartó kutatómunka során 16 új gyömbérfajtát és három fafajtát sikerült azonosítaniuk.

A fantasztikus növény- és állatvilág ismét ráirányítja a figyelmet arra, hogy fokozottabb védelmet igényel Borneó szigetének természeti környezete, ahol az esôerdôket folyamatosan veszélyezteti a gumiültetvények terjeszkedése – figyelmeztetett a WWF dokumentuma.

Fabio Cannavarót választották az év játékosává a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) szavazásán, melynek eredményhirdetésére a zürichi Operaházban hétfôn este rendezett gálán került sor.

A világbajnok olasz válogatott védôje idén már elnyerte a France Football magazin Aranylabdáját.

A voksoláson szövetségi kapitányok, válogatottak csapatkapitányai, illetve klubedzôk nyilvánítottak véleményt. A szavazás alapján kialakult rangsor: 1. Fabio Cannavaro (olasz/Real Madrid) 498 pont, 2. Zinédine Zidane (francia, visszavonult) 454 p, 3. Ronaldinho (brazil/FC Barcelona) 380 p, 4. Thierry Henry (francia/FC Arsenal) 317 p, 5. Samuel Eto’o (kameruni/FC Barcelona) 300 p, 6. Didier Drogba (elefántcsontparti/FC Chelsea) 150 p, 7. Kaká (brazil/AC Milan) 139 p, 8. Gianluigi Buffon (olasz/Juventus) 118 p, 9. Andrea Pirlo (olasz/AC Milan) 86 p, 10. Cristiano Ronaldo (portugál/Manchester United) 69 pont. Az év labdarúgója elismerés 1991-es bevezetése óta egyébként Cannavaro a második hátvéd, aki megkapja ezt a trófeát, az elsô kiíráskor díjazott némert Lothar Matthäus óta mostanig csakis támadójátékosok kapták meg ezt a díjat.

A nôi futballisták között a brazil Marta lett az elsô, megelôzve a német Renate Lingort és az amerikai Kristine Lillyt.

A FIFA év végi gáláján Joseph Blatter, a sportszervezet elnöke emlékezett a 2006-ban elhunyt legendás játékosokra. A svájci sportvezetô külön szólt a november 17-én elhunyt Puskás Ferencrôl, akit az elmúlt évszázad egyik legnagyobb játékosának nevezett. A résztvevôk gyászszünettel emlékeztek az eltávozottakra.

A rendezvényen külön jutalmazták a nyári németországi világbajnokság legjobbjait. A gólkirályi címért járó aranycipôt a német Miroslav Klose vehette át, megelôzve az argentin Hernán Crespót és a brazil Ronaldót.

A torna legjobb kapusa a világbajnok olasz válogatott hálóját ôrzô Gianluigi Buffon lett, aki a Lev Jasin-díjat kapta meg. A Juventus hálóôre nem vett részt a gálán, mivel pénteken a torinói klub két ifjúsági játékosa halálos balesetet szenvedett a gárda edzôtáborában. A világ legjobbjának választott kapust annyira megviselték a történtek, hogy nem utazott el Zürichbe.

A vb legjobb játékosának az olasz Andrea Pirlót választották, aki a francia Zinédine Zidane-t és Fabio Cannavarót elôzte meg.

A világbajnokság legsportszerûbb csapatának holtversenyben Brazília és Spanyolország bizonyult.

Az Év játékosa-díj eddigi birtokosai:

1991: Lothar Matthäus (német), 1992: Marco van Basten (holland), 1993: Roberto Baggio (olasz), 1994: Romario (brazil), 1995: George Weah (libériai), 1996: Ronaldo (brazil), 1997: Ronaldo (brazil), 1998: Zinédine Zidane (francia), 1999: Rivaldo (brazil), 2000: Zinédine Zidane (francia, Juventus), 2001: Luis Figo (portugál), 2002: Ronaldo (brazil, Real Madrid), 2003: Zinédine Zidane (francia, Real Madrid), 2004: Ronaldinho (brazil, Barcelona), 2005: Ronaldinho (brazil, Barcelona), 2006: Fabio Cannavaro (olasz, Juventus/Real Madrid).

Fabio Cannavaro névjegykártyája:

Született: 1973. szeptember 13., Nápoly. Magasság/testsúly: 176 cm/75 kg. Klubjai: Napoli (1991-1995), AC Parma (1995-2002), Internazionale (2002-2004) Juventus (2004-2006), Real Madrid (2006-) Posztja: védô. Válogatottság/gól: 105/1. Elsô mérkôzés a válogatottban: 1997. január 22. (Észak-Írország ellen). Elsô gól a válogatottban: 2004. május 30.: Tunézia- Olaszország 0-4. Eredményei: világbajnok (2006), aranylabdás (2006), a FIFA Év játékosa (2006), Eb- ezüstérmes (2000), olasz bajnok (2005, 2006), UEFA-kupa- gyôztes (1999), Olasz Kupa-gyôztes (1999, 2002), olasz Szuperkupa- gyôztes (1999), U-21-es Európa-bajnok (1994, 1996), az év csapatának tagja a Serie A-ban (1997, 1999, 2000, 2004, 2005), a Serie A legjobb védôje (2005).

Sajtóértesülések szerint a mexikói Julio Cesar Gonzalez lehet a Boksz Világszervezet (WBO) félnehézsúlyú világbajnokának, Erdei Zsoltnak az ellenfele január 27-én Düsseldorfban.

A monokli.com internetes szaklap értesüléseit a magyar ökölvívó német klubja, az Universum nem erôsítette meg, Erdei ugyanakkor nem cáfolta.

Az összecsapás kifejezetten érdekes lenne, hiszen a Madár becenévre hallgató veretlen világbajnok 2004 januárjában éppen Gonzalez legyôzésével hódította el a szervezet vb-övét. "Tudom, hogy Gonzalez annak idején nagyon lebecsülte az én tudásomat, és ezért nem is készült föl olyan alaposan. Nyilván most másként tesz majd. Persze, ez alatt a három év alatt én is sokat javultam" – nyilatkozta.

Erdei hetedik címvédésére készül, mérlege a profik között jelenleg 25 mérkôzés, 25 gyôzelem. A mexikói Gonzalez 44 mérkôzésébôl 41-szer gyôzött és háromszor kapott ki, a WBO övét pedig 2003 októberében a lengyel Dariusz Michalczewski legyôzésével szerezte meg, majd rögtön elsô címvédése alkalmával veszítette el a magyar klasszissal szemben.

F1

Bár az utolsó versenyt már hetek óta leintették, csak a napokban ért véget a spanyolországi versenypályákon megtartott tesztsorozat, ahol egy csapatot leszámítva a teljes száguldó cirkusz a jövô évi "egyengumikkal" ismerkedett. És kiderült a tesztek alatt, hogy a kétszeres bajnok Renault nem a Michelin gumik miatt lett naggyá, hiszen a gallok autói a Bridgestone gumijain is végig a leggyorsabbak között szerepeltek a teszteken.

A tesztidény legnagyobb szenzációja az utolsó napra maradt, amikor egy mindenféle reklámfelirattól megtakarított McLaren-Mercedesben pályára gördült a kétszeres világbajnok spanyol Fernando Alonso.

Az ügy meglehetôst nagy port kavart, nem is alaptalanul, hiszen a címvédô a Renault versenyzôje egészen az év végéig, idô elôtti távozásáról az érintettek napokon keresztül tárgyaltak, végül állítólag kétmillió euró ütötte a Renault markát Alonso egyetlen napi részvételéért az idényzáró teszteken. A spanyol gyakorlatilag másfél versenytávnak megfelelô tesztkilométert tett meg új csapatának idei gépében, mûszaki problémától mentesen.

A vita nagyrészt arról folyt, miért érte meg a brit-német csapatnak egyetlen napért kiadni egy kalap pénzt azért, hogy új versenyzôjüket egy napig köröztessék, amikor az övék a száguldó cirkusz egyik legmodernebb szimulátorközpontja, amiben szinte bármilyen körülményt élethûen utánozni lehet. A csapat szerint azért volt fontos a versenyzô idô elôtti megszerzése, mert így a kétszeres világbajnok megismerhette a még tervezés alatt álló jövô évi autó számos olyan berendezését, amit a McLaren már rászerelt az idei kocsira, és a spanyol tapasztalatát a továbbiakban a fejlesztésnél is figyelembe veszik.

A világbajnok pályára lépésénél sokkal kisebbet, de szenzációt keltett, hogy a háromszoros ChampCar- világbajnok francia Sebastien Bourdais a Toro Rossónál kapott tesztlehetôséget, és a gárda tavalyi versenyzôit simán meg is verte köridôk tekintetében. Állítólag az eredmények láttán Gerhard Berger, az egykori versenyzô, aki tavaly óta a Minardi utódcsapat egyik tulajdonosa és csapatfônöke, egész komoly összeget is hajlandó lenne az asztalra tenni azért, hogy a francia versenyzôt kivásárolja a jövô évre már aláírt ChampCar szerzôdésébôl, és egy vörös bika volánjánál elindítsa a száguldó cirkuszban. Hogy a háttérben valami lehet, az bizonyítja, hogy korábbi utalásokkal ellentétben egyik versenyzôje pozícióját sem erôsítette meg a jövôre már Ferrari motorokkal versenyzô kiscsapat.

(Folytatás tegnapi lapszámunkból)

Közhelynek számít manapság, hogy az elefántok és a majmok elôszeretettel fogyasztják a lehullott és erjedôfélben lévô gyümölcsöket, s típusos részegség állapotába kerülve, nevetséges, ahogyan lôdörögnek. Hogy ezt az állapotot kellemesnek érzik, nyilvánvaló, ugyanis másnap is felkeresik a helyet, és addig zabálnak, mígnem újból részegek lesznek.

A macskaféléknek, mind a vad-, mind a házi fajtáknak megvan a maguk kedvelt drogja, a Nepeta cataria, egy közönséges mezei növényben, amely a Labiatae, Lumiaceae családjába tartozik. Ez a növény a macskafélék afrodiziákuma, szexuális izgatószere. További ilyen növény a baldrián, Valeriana officinalis, ôsidôk óta ismert, emberre nyugtató, görcsoldó hatású enyhe narkotikum. A baldrián hatása a macskákra nagyon hasonló a hasis okozta tünetekhez az embernél. A japán macskák a japáni Nepetalacton rokon levelet rágják, amitôl eksztázishoz hasonló állapot vesz erôt rajtuk. Érdekes módon a macskák vonzódása e drogokhoz a tavaszhoz kötött, s további évszakokban nem mutatkoznak elvonásos tünetek. E jelenség génhez kötöttnek látszik!

Európai fülnek újdonságként hat, hogy a távol-keleti ópiumbarlangokban a macskák és az egerek is rászoknak az ópiumra, és ha meggátolják, ill. távol tartják ôket, akkor tipikus elvonásos tünetek figyelhetôk meg. Meglepô eredményre jutottak, amikor egy Zilla x notata Cl. nevezetû pók hálóépítését vizsgálták drog hatása alatt, éspedig úgy, hogy droggal kezelt rovarokat etettek meg velük; így pl. LSD hatása alatt a háló mintájában arabeszk típusú elemek jelentek meg, koffein hatása alatt pedig szögletes és sok üres helyet mutató hálót szôttek, hasis alatt pedig csak részben használható hálók készültek.

A rovarok drogok iránti vonzalma kezdetben hihetetlennek tûnt, ti. az idegrendszer alacsony strukturáltsága miatt sokan kétségbe vonták. A daturafélék beporzását végzô lepkéknél észlelték, hogy miután teleszívják magukat a daturakehely levével, részegség tüneteit mutatják. Miután elmúlik, újból felszívják a bódító nedvet, és újból kábult állapotba kerülnek. Ebben az állapotban a földre hullva könnyen válnak csúszómászók áldozatává.

Madarakon és rovarokon tett megfigyelések garmadát olvasni, amelyek további részletesebb leírásától eltekinthetünk, hiszen a felsoroltak máris elegendôek a téma más szemmel való nézéséhez. Egyáltalán nem kell meglepjen a levonható következtetés, hogy igenis, a drogok minden rendû és rangú állatnál fellelhetôk. Ez a felismerés azért fontos, mivel régebb úgy gondolták, hogy a drogok, a kábítószer okozta függôség feltételezi a magasabb rendû központi idegrendszert. Samorini könyvében azonban beszámol valamennyi élôlényrôl, kezdve a rovarokkal, folytatva a madarakkal, fel a fôemlôsökig, sokszor meglepô adatokkal támasztva alá, hogy ezt a problémát bizony más, jelesül az evolúció prizmáján keresztül kell szemléljük: valamennyi, a központi idegrendszerre vonatkozó ismeretek értékelésénél, szemlélésénél és magyarázatánál elkerülhetetlen az, amit német kifejezéssel Stapelungnak szokás nevezni, és azt jelenti, hogy a fejlôdés során egymásra rakódtak a már egyszer megvalósított és bevált funkciók ill. annak hordozó struktúrái, amire folyamatosan rárakódtak a továbbiak; ezt jelenti a Stapelung: kezdve a rovaroktól magunkig.

*

Mindezek után felmerülhet a gondolkozni tudó olvasóban, vajon a szûkebb erdélyi szülôföldön nem ismert ilyen vagy hasonló megfigyelés, ami tényleg a leírtak közé lenne besorolható? Nem ezzel kezdtem Samorini rendkívül élvezetes leírásainak rövid ismertetését, hanem a végére hagytam. Emlékeztem egy telefonbeszélgetésre, amit egy, a hannoveri Egyetemi Klinika aneszteziológus fôorvosával folytattam másfél évvel ezelôtt, amikor egy fiatal személynél nem ismerték fel a veszettség tüneteit, és elhalálozása után négy személynek ültették át négy szervét, s nyilván valamennyien bele is haltak. Nos, a beszélgetés summája röviden:

A fiú a székelykeresztúri aszfalt után a vásárhelyit koptatta, az Apollóban is lakott, majd a zöld otthonban, aminek építésén magam is szorgoskodtam, de … az Almási-barlang mögött, a Kômegett ugyancsak otthonos volt kora gyermekkora óta, s így gyorsan elmesélte a következôket: nagyapja mondotta el többrendbélileg, hogy egyszer az ökrök kitörtek a nyári szállás istállójából – mert meg voltak veszve! – és eszeveszetten rágták a berkenyefa kérgét, amitôl meggyógyultak.

Na már most, a berkenyérôl Jeszenyin jut eszembe ("kint ôszi berkenyék máglyái égnek / de fáradt lángjuk már senkit nem hevít"), de hogy a berkenyefa mi lehet? Hát ezt itt, a Rajna mentén nem vagyok most képes tisztázni. Így, és az elmondott dolgok okán talán nem lenne túl merész a következô feltételezés: az öreg Szabó bácsi ökrei nem lehettek veszettek, már csak azért sem, mert a veszettség valamennyi emlôsnél elkerülhetetlenül halálos, hanem … valószínû valamelyik fa kérgét (?) ehették, amitôl az istállóban talán elvonási tünetek léphettek fel, kitörtek, és miután kérget rágtak, megnyugodva, a nagyapa ezt úgy értelmezte, hogy az ökrök kigyógyultak a veszettségbôl. Leírtam hát, azon ne múljon. Talán valakinek még szeget üthettem mindezekkel a fejébe. Soha nem lehet tudn