Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

És felszállt a nagy fehér repülôgép....fejezte be apám a mesét. Gyerekként lenyûgözve hallgattam a történetet, de felnôttként is csodálatos érzés számomra látni a le- és felszálló gépeket, csodálatos érzés repülôn utazni, bár mostanság egyre inkább gyakorlatiassági megfontolásokból választjuk ezt a gyors utazási lehetôséget. Egyre többen és többször, hiszen Európa nyitottá vált számunkra is, a marosvásárhelyi repülôtér ügye pedig – az illetékes hatóságok elzárkózása ellenére – kimozdulni látszik a holtpontról.

A röpteret évek óta fejlesztik, csigalassúsággal ugyan, de végre valami eredménye is van a sok milliárd befektetett lejnek. Sok milliárd, de mégsem elég sok! A versenyhelyzetben ugyanis az nyer, aki fejlettebb, aki több és jobb minôségû szolgáltatásokat biztosít, aki jó menedzsmenttel nyereségessé teszi a repülôteret. Aki üzletet lát a dologban. Bebizonyosodott, hogy van rá igény, ennek ellenére a marosvásárhelyi repülôtér amolyan "mostohagyermeke" a szaktárcának, a politikusok a fülük botját sem mozdítják, Marosvásárhely polgármestere pedig mondhatni bojkottálja a fejlesztést, halogatva a közgyûlés által évekkel korábban megszavazott 7 milliárd lej kiutalását. Az elmúlt 6 év alatt mindössze egyetlen kis milliárd lejecskével volt hajlandó támogatni a röpteret, így jelezvén "jóindulatát", de az is lehet, csak imidzsépítés volt a hátsó szándéka. Dorin Florea ugyanis elégedetlen azzal, hogy a városi önkormányzat semmilyen szinten nem szólhat bele a megyei tanács alárendeltségében mûködô repülôtér ügyeibe, partnerséget követel, ám elfelejti: egy, a városhoz közeli, jól mûködô repülôtér számos elônyt jelenthet Marosvásárhely számára is.

Természetesen nem a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal 7 milliárd leje "hozza helyzetbe" a repülôterünket, de a város és a megye vezetôi közötti összefogás hiánya hátráltatja a fejlôdést. Márpedig a két intézmény vezetése közötti ellentét ellehetetleníti az együttmûködést. A nagyszebeni repülôtér korszerûsítésére a tegnapi sajtóhírek szerint még 40 millió euró hitelt hagytak jóvá, így összesen 67 millió eurót költhetnek el e célra. A kolozsvári hasonló nagyságrendû összegbôl gazdálkodhat. A marosvásárhelyi repülôtér ismét lemaradt, mint ahogyan pár éve az európai regionális repülôterek térképérôl is lehagyták. Ennek ellenére bebizonyosodott, hogy életképes. A verseny azonban szoros, és még szorosabbá válhat, ha Brassónak és Dévának sikerül megszereznie a támogatást újabb repülôterek létesítésére, mûködtetésére. Márpedig pénz van, arról a bizonyos térképrôl lemaradt öt romániai repülôtér az "elismert" 12 repülôtérnek juttatható összeg akár kétszeresét is megkaphatná – vélik illetékesek. És ezzel vissza is jutottunk a lobbihoz, napjaink divatos pénzelosztási kritériumához, ami a marosvásárhelyi repülôtér esetében a jelek szerint nem mûködik. Így aztán ne csodálkozzon senki, ha mások ismét "leköröznek".

Több mint 19 millió lejt utaltak ki a szerdai kormányülésen a magyarlakta településeknek a tartalékalapból. A pénzt a kedvezményezettek megkezdett beruházások folytatására költhetik.

Maros megyének 3.585.000 lejt utaltak ki különbözô beruházásokra, a következôk szerint: útjavításra Mezôtóhátnak, Kerelôszentpálnak, Nagyernyének 100-100.000 lej, Beresztelkének 150.000, Ákosfalvának és Havadnak 300-300.000, Nyárádmagyarósnak 350.000, továbbá a Maros Megyei Tanácsnak (a DJ 153 és a DJ 133 jelzésû utak javítására) 200.000 lej. Kibédnek vízügyi munkálatokra 100.000 lej, Szovátának járdák építésére 200.000, Dicsôszentmártonnak utcák felújítására 250.000 lej. Mezôbodonnak a kultúrotthon javítására 100.000, Mezôkirályfalvának közigazgatási székhely és kulturális központ munkálataira 50.000, Segesvárnak a szennyvíztisztító állomásra 700.000, Koronkának az ifjúsági házzal kapcsolatos költségekre 585.000 lej. Ezen túl Marosvásárhely 4 millió lej fejlesztési pénzhez jut.

A köztisztviselôk egy része bejelentette, hétfôtôl általános sztrájkba kezd, ôket tíz nap múlva követik egy másik érdekvédelmi szervezet tagjai, mivel elégedetlenek a kormány által csütörtökön tett javaslattal, miszerint 15 százalékos béremelést kapnak két részletben: április 1-án és október 1- én.

Megváltozik a Megyei Sürgôsségi Kórház épületében levô felnôtt járóbeteg- rendelô arculata, amely éveken át a város szégyenfoltja volt. A folyosókon és egyes rendelôkben hosszú évek óta nem festettek, nem javítottak semmit. Marius Dohon, a kórház gazdasági igazgatója elmondta, hogy a felnôtt- és a gyermek- poliklinika felújítására körülbelül 1,8 milliárd lejt fordítanak. A saját bevételekbôl e célra elköltött összeg mellett továbbra is számítanak a megyei tanács támogatására. A két poliklinikán festettek, kicserélték a bejárati ajtókat, s az igazgató szerint átcsoportosítják a rendelôket. A gyerekklinikán megôrizték a falra festett képeket, és január elsejétôl új ülôalkalmatosságokat helyeznek el a folyosókon. Ugyanakkor a programálást is átszervezik, hogy ne álljanak olyan sokan a rendelôk elôtt.

Kérdésünkre, hogy az alagsorban mûködô fizikoterápiai kezelôket is felújítják-e, a gazdasági igazgató elmondta, hogy errôl majd csak a kórház átszervezését követôen döntenek.

Bár a helyszínen még lázas munka folyik, tegnap a marosvásárhelyi Concordia vendéglôben bejelentették, hogy ma délben 2 órakor megnyílik a SPAR élelmiszer-nagyáruház. A Pandúrok útján levô MBO benzinkút szomszédságában felépített hipermarketet Rino Tizziani vezérigazgató és George Ceorneschi, a romániai SPAR marketingigazgatója mutatta be.

A 3,6 millió eurós beruházással elkészült, 5.200 négyzetméter felületû, 140 alkalmazottat foglalkoztató nagyáruház 11.500-féle terméket forgalmaz. Lapunk kérdésére a vezérigazgató elmondta, hogy bármely fizetôeszközt, így az étkezési jegyeket is elfogadják a hétköznaponként reggel 7 és este 10, vasárnap 7 és este 6 óra között nyitva tartó áruházban.

Az 1932-ben Hollandiában alapított SPAR cég 27,9 milliárdos forgalmat bonyolít le négy kontinens 42 országában mûködô 14.470 áruházában. Romániában 2005-ben kezdték el a piackutatást, s az elsô üzletet Aradon, a következôket Resicán, Déván, Székelyudvarhelyen, hármat Gyulafehérváron nyitottak, majd megyeközpontunk következett. A helyi nagyáruház amerikai alapokból két romániai részvényes hozzájárulásával épült. A vezérigazgató szerint a befektetés hat-hét éven belül térül meg. A forgalmazott termékek 30 százalékát friss áru képezi, amit 80 százalékban romániai forrásból szereznek be, beszállítóik száma meghaladja a négyszázat. Az áruházat a romániai SPAR csapat tervezte a belsô díszítéstôl a kínálatig. Kérdésünkre, hogy miképpen szeretnék meghódítani a vásárlókat, a cégvezetô a SPAR agresszív árpolitikájáról beszélt, ami nemcsak reklámcélból, hanem állandó jelleggel alacsony árakat jelent.

A cégpolitika másik fontos jellemzôje az áruk frissessége és a szolgáltatás minôsége. A sajátos SPAR-termékekkel a jövô évtôl töltik fel az üzleteket, s további céljuk a közelebbi és távolabbi jövôben, hogy minden 15.000 lakos fölötti romániai városban áruházat nyissanak.

A vezérigazgató köszönetet mondott a helyhatóságoknak és megyei intézményeknek a segítségért, és ígéretet tett a város szociális és egyéb téren történô támogatására.

Nashville Calling címmel negyedik, de elsô amerikai ihletésû nagylemezét mutatja be szombaton este Marosvásárhelyen a blues világának romániai híressége, AG Weinberger. A nagyváradi születésû gitáros, énekes, szájharmonikás, zeneszerzô és producer Weinberger Attila a blues egyetlen olyan romániai elôadója, aki a mûfaj szülôhazájában, az Egyesült Államokban is sikert aratott zenészként és elôadóként.

1990, a vasfüggöny leomlása óta turnézik rendszeresen külföldön, elôször 1996-ban került kapcsolatba az amerikai blues zeneiparral, 1998-ban pedig egyetlen nem amerikai mûvészként léphetett fel a tengerentúli Memphisben, a blues városában, a mûfaj legrangosabb seregszemléjének számító Bluestock fesztiválon. Ugyanabban az évben alapította meg a BlueSylvania Alapítványt, amely a szintén Memphisben bejegyzett The Blues Foundation társult szervezeteként a mûfaj népszerûsítése érdekében tevékenykedik.

AG Weinberger 2000-ben saját fogalmazása szerint "kulturális számûzetésbe" vonult az Egyesült Államokba, ahol sikerült betörnie a világ legkeményebb zenei piacára, gyakorlatilag beturnézta az Újvilágot. 2003 novemberében kötött szerzôdést a Heart And Soul Records kiadócéggel, új lemezének megjelentetôjével.

A Nashville Calling címû nagylemezt, amelynek dalai a mûvész amerikai éveibôl ihletôdtek, az Egyesült Államokban vették fel, az anyag a többszörös Grammy-díjas, számos híres zenész útját egyengetô producer, Tom Hambridge irányításával készült. Ezt a Nashville Calling címû "korongot" mutatja be a blues misszionáriusaként is ismert AG Weinberger holnap este 8 órától a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében, egy minden bizonnyal bluescsemegének ígérkezô koncerttel.

A pápa szerint az államoknak erkölcsi korlátokat kell kitûzniük a terrorizmus elleni küzdelmükben, a fegyveres konfliktusokban pedig be kell tartaniuk a civilek védelmére vonatkozó nemzetközi elôírásokat. A katolikus egyház által január 1-jén tartott békevilágnap alkalmából a hét elején közzétett, kormányokhoz és nemzetközi szervezetekhez intézett üzenetében XVI. Benedek megerôsítette, hogy soha nem igazolható egy olyan háború, amelyet Isten nevében vívnak.

A 14 oldalas dokumentumban a katolikus egyházfô elítélte a békére leselkedô egyéb veszélyeket is, amelyek közé olyan jelenségeket sorolt, mint az éhezés, a szegénység, a környezetszennyezés, egyben kárhoztatta a keresztényeket üldözô vagy a népükre egyetlen vallást ráerôltetô rezsimeket (nyilvánvaló utalással Szaúd-Arábiára, ahol a nem muzulmánok nem gyakorolhatják nyilvánosan vallásukat), továbbá azokat a "világi államokat", melyekben a vallásos hit "rendszeres kulturális becsmérlés" tárgya. Pápaságának második békeüzenetében XVI. Benedek elismerte, hogy a terrorizmus elleni harc nehéz erkölcsi dilemma elé állítja a kormányokat. Mindamellett felszólította a kormányokat, hogy gondolkodjanak el azon, miként ôrizhetnék meg az egyensúlyt az alapvetô értékek és a belbiztonsági szükségletek között.

Az egyházfô felszólította a nemzetközi közösséget arra is, hogy tartsák be a civilek életét védô nemzetközi konvenciókat napjaink konfliktusaiban. A pápa szerint az államok szavakban elkötelezettek a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartására, de a gyakorlatban következetesen figyelmen kívül hagyják azt.

Izrael vagy a Hezbollah síita szervezet megnevezése nélkül külön is megemlítette a dél-libanoni konfliktust, amelyben "jórészt elhanyagolták az ártatlan áldozatok védelmének és segítésének, a polgári lakosság konfliktusból való kihagyásának kötelezettségét".

A pápa szerint egyes államok törekvése arra, hogy nukleáris fegyverre tegyenek szert, "a hidegháború erôs szorongások fémjelezte korszakába" vetette vissza az emberiséget.

A fegyveres konfliktusok, a terrorizmus és az erôszak különbözô formáin kívül XVI. Benedek elítélte az éhezés, az abortusz, az embriókísérletek és az eutanázia okozta "csendes halált" is, szerinte az "élethez való jog elleni minden merénylet egyben merénylet a béke ellen is".

A jövôbeni amerikai Irak-stratégia ügyében kiterjedt egyeztetéseket folytató George Bush amerikai elnök szerdán kijelentette: elveti azokat a javaslatokat, amelyek vereséghez vezetnének. Az amerikai végrehajtó hatalom feje azután nyilatkozott, hogy meghallgatta a Pentagon tisztviselôinek véleményét Irakról.

Bush továbbra is talányosan fogalmaz, nem tudni, mennyiben fogadja el az Irak-politika alternatíváit feltáró kétpárti szakértôi testület következtetéseit.

A Baker–Hamilton bizottság múlt héten hozta nyilvánosságra jelentését. A testület két fô kezdeményezése az, hogy Amerika 2008 tavaszáig vonja ki harcoló alakulatait az arab országból, és kezdjen közvetlen egyeztetéseket Iránnal és Szíriával.

A Fehér Ház hivatalos reakciója egyelôre nem ismert, Bush januárban tervezi felvázolni elképzeléseit a nemzethez intézendô beszédében. Annyi bizonyos, hogy a Bush-kormány elutasítja az Iránnal és Szíriával folytatandó kétoldalú párbeszédet; errôl Condoleezza Rice külügyminiszter egy keddi interjúban beszélt.

Bush a szerdai megbeszélések után leszögezte: nem kíván elsietett döntést hozni az iraki stratégiaváltás ügyében. Annyit jelzett, hallott "érdekes ötleteket" és olyanokat, amelyek vereséghez vezetnének, ezeket azonban elutasítja.

Korábbi szófordulatát alkalmazva magyarázatképpen hozzátette: azoknak a javaslatait veti el, akik arra ösztönzik, "azelôtt távozzunk, hogy végrehajtottuk a feladatunkat". Azt sem hajlandó elfogadni, hogy Washington ne segítsen az iraki kormánynak a "szükséges, nehéz lépések megtételében".

Bush megjegyezte: ôszinte megbeszélést folytatott a vezérkari fônökökkel és az ország vezetô katonai parancsnokaival arról, hogyan lehet megnyerni a háborút.

A CNN értesülése szerint a Pentagon vezetô tisztségviselôi nem szorgalmazták a harcoló alakulatok kivonását, mint ahogy nem kértek csapaterôsítést sem, viszont azt szeretnék, ha még több katonai kiképzô egység érkezne Irakba. Arra is igényt tartanak, hogy Washington felújítsa az arab országban állomásozó csapatok fegyverzetét, felszerelését.

Dél-koreai sajtóértesülések szerint az Egyesült Államok írásos formában biztonsági garanciákat ajánlott Észak- Koreának nukleáris programja feladása fejében, ami a jövô héten folytatódó pekingi hatoldalú tárgyalások témája lesz.

A Yonhap dél-koreai hírügynökség nem azonosított diplomáciai forrásra hivatkozva arról számolt be csütörtökön, hogy a javaslat november 27- 28-án hangzott el amerikai és észak-koreai diplomaták pekingi találkozóján. A hírügynökség úgy tudja, hogy a találkozón az amerikai fél megerôsítette: a 2005. szeptemberi közös nyilatkozatnak megfelelôen nem szándékozik támadást indítani Észak- Korea ellen.

Az amerikai delegáció ezt követôen sejtetni engedte, hogy kész írásos biztonsági garanciákat adni George Bush elnök nevében. Észak-Korea ennek fejében befagyasztaná nukleáris tevékenységét a jongbjoni létesítményben, engedélyezné a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenôrzéseit és bezárná a Punggjeriben lévô atomkísérleti bázist is.

"Ilyen írásos biztonsági garanciák az Észak-Korea és az Egyesült Államok közötti diplomáciai kapcsolatok normalizálása elôzményének tekinthetôk" – állapította meg az idézett diplomáciai forrás.

Mint utólag kiderült, az egész estés mûsor – amely a tévéhíradó "különkiadásával" kezdôdött – egy képzelt történet volt, egy "dokumentumfilm- fikció", olyan, amilyent manapság (vulkán- kitöréstôl nagyszabású járványokig) gyakran látni a nyugati tévécsatornákon. Azonban annyira hatásosan készítették, hogy nagyon sokan elhitték azt, amit láttak: a csütörtöki brüsszeli lapok beszámolói szerint néhány perccel az adás kezdete után szinte égni kezdtek a telefonvonalak a lapok, rádiók és az RTBF szerkesztôségeiben, annyian érdeklôdtek, vajon valóban megtörtént-e mindez. Végül a tévécsatorna rákényszerült, hogy – az adás kezdete után fél órával – kitegyen a képernyôre egy feliratot, miszerint csak kitalált történetrôl van szó.

A tévéadás azért kelthetett ilyen hatást, mert Belgium felbomlásának veszélye valóban fennáll, s ha ez bekövetkezne, tényleg a flamandok lehetnek majd a kezdeményezôk saját országrészük függetlenségének kikiáltásával. Belgium ugyanis bonyolult berendezkedésû ország, ahol két nagy népcsoport, a franciául beszélô vallonok és a hollandul beszélô flamandok élnek egymás mellett, sok esetben egymást utálva s területileg is elkülönülve. Márpedig a második legnagyobb flamand párt, a szélsôjobboldali Vlaams Belang nyíltan zászlajára írja Belgium szétbomlásának követelését, s ehhez csatlakozott a legerôsebb flamand politikai erô, a kereszténydemokraták koalíciós partnere, a kis, nacionalista N-VA párt is. Ugyanakkor a felbomlásnak – több más tényezô mellett – van egy komoly akadálya: a lakosság többsége a különbözô közvélemény-kutatások szerint az ország egybenmaradását akarja.

A belga tévé sokkoló programját egyébként – a Vlaams Belang és az N-VA kivételével, amelyek örültek a mûsornak – csütörtökön szinte az összes politikai erô bírálta. A vallonok azért, mert ôk ragaszkodnak Belgium egyben maradásához. A flamand kereszténydemokraták vezetôje, az országrész miniszterelnöke, Yves Leterme pedig azért, mert szerinte a mûsor "egyes flamand követelések karikatúráját adta", ami nehezíti a vitát Belgium jövôjérôl.

Szombaton, december 16-án adják át Marosvásárhelyen az RMDSZ Ezüstfenyô-díjait. A rendezvényre, amelynek ez évben is hagyományosan a Kultúrpalota ad otthont, a Szövetségi Képviselôk Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztetô Tanács (SZET) együttes ülése keretében, reggel 10 órakor kerül sor. Az RMDSZ minden évben azoknak a személyeknek adományoz Ezüstfenyô-díjakat, akik kiemelkedô munkát végeztek a szülôföld visszaszerzése, valamint az RMDSZ programjának megvalósítása érdekében. A díjat Markó Béla, az RMDSZ elnöke 2002. november 30-án hozott határozatában hozta létre, a kitüntetésre érdemes személyeket pedig az RMDSZ ügyvezetô elnöksége, illetve a szövetség területi szervezeteinek javaslatai alapján jelölik ki. Ez évben Ezüstfenyô-díjban részesülnek a következô személyek: Ágoston Hugó közíró, a Román Rádió igazgatótanácsának tagja, Bálint Mihály, az RMDSZ Krassó-Szörény megyei elnöke, Resicabánya, Bardocz Csaba polgármester, Bacon, Bartunek István titkárságvezetô, RMDSZ-ügyvezetô elnökség, Benyovszki Lajos polgármester, Székelykeresztúr, Biró Rozália Ibolya alpolgármester, Nagyvárad, Boncidai Csaba polgármester, Szilágyperecsen, Bölöni György RMDSZ-irodavezetô, Arad, Dézsi Attila, Hunyad megye alprefektusa, Lupény, Domut Ioan, a Magánrendészeti Hivatal vezetôje, Bereck, dr. Balázs Béla termelési igazgató, Kiskapus, dr. Scholtz Béla, a Megyei Mezôgazdasági Hivatal igazgatója, Szatmárnémeti, Ferencz Tibor polgármester, Csíkszépvíz, Gálfalvi Zsolt író, a Román Televízió igazgatótanácsának tagja, Gergely János polgármester, Ürmös, Gönczi Irénke RMDSZ- irodavezetô, Beszterce, Heinrich József római katolikus esperes, Újszentes, Laczkó-Albert Elemér polgármester, Gyergyóremete, Márk Endre RMDSZ-elnök, Szászrégen, Pálffy M. Zoltán, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke, Kolozsvár, Székely István politológus, a kedvezménytörvény tájékoztató irodahálózatának vezetôje, Szilágyi Béla önkormányzati képviselô, Nagybánya, Tóth Csaba Kálmán, a Római Katolikus Érsekség gazdatisztje, Gyulafehérvár.

Különleges eseménnyel köszöntötte az Európai Bizottság Románia és Bulgária csatlakozását az Európai Unióhoz. A brüsszeli Szent Madeleine téren a rekordok könyvébe illô óriási Európát ábrázoló mézeskalácsot készítettek, amihez ez alkalommal még két szeletet csatoltak: Romániát és Bulgáriát.

Az eseményen az Európai Bizottságot Jose Manuel Barroso elnök és Olli Rehn bôvítési biztos képviselte, a csatlakozó országok részérôl pedig jelen volt Traian Basescu államelnök, Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök, Leonard Orban, Románia európai uniós biztosa, illetve Szergej Sztanisev bolgár miniszterelnök és Meglena Kuneva, Bulgária uniós biztosa.

Calin Popescu Tariceanu elmondta, sikerült hosszas erôfeszítések után felzárkóznunk az európai országok családjába azonos jogokkal, de ugyanakkor kötelezettségekkel is. Így Romániának biztos jövôje lehet, ami politikai stabilitást és jólétet jelent. A miniszterelnök ugyanakkor örömét fejezte ki, hogy az általa vezetett kormány hozzájárulhatott ahhoz, hogy Románia az unió teljes jogú tagja legyen. Románia fejlôdése az unió által az ország rendelkezésére bocsátott pénzek felhasználási képességétôl és ésszerûségétôl függ, amivel felszámolhatjuk a különbségeket – hangsúlyozta Calin Popescu Tariceanu.

Olli Rehn bôvítési biztos az unió többnyelvûségét hangsúlyozva finn, francia és angol nyelven szólt a jelenlevôkhöz.

– Nagyon büszke vagyok, hogy ez a két ország csatlakozik hozzánk, s bár most egy óriási süteménnyel ünnepelünk, nem volt könnyû a csatlakozási folyamat, de Románia és Bulgária nagyon sokat dolgoztak, hogy az Európai Unió tagjai legyenek – mondta Olli Rehn.

Az Európa térképét ábrázoló mézeskalács a világ legnagyobb eddig készített süteménye, így méltó helye lesz majd a rekordok könyvében. Az unió hivatalosságai és a téren jelenlevôk élô láncot alkottak, szimbolikusan így fogadják be Romániát és Bulgáriát az unióba.

"A kormányzat centralizálni kívánja a határon túli forrásokat, támogatásokat. Aminek egyébként a mi véleményünk szerint ki nem mondott célja a támogatási keretek drasztikus csökkentése" – hangsúlyozta az MDF alelnöke. A kormányzat a centralizációval beolvasztja, illetve bezárja a korábban ezzel a feladattal foglalkozó közalapítványokat – tette hozzá Almássy Kornél.

A határon túli vezetôk legnagyobb tiltakozása ellenére beolvad a Szülôföld Alapba az Illyés Közalapítvány, az Apáczai Közalapítványt az Oktatásért Közalapítványba integrálják, költségvetési szempontokra hivatkozva megszûnik a Teleki László Alapítvány – mutatott rá a politikus.

A Magyar Demokrata Fórum kifogásolja, hogy a kormány megszüntetette a Magyar Állandó Értekezletet (Máért) és a Határon Túli Magyarok Hivatalát (HTMH).

Az MDF felszólítja a kormányt, hogy biztosítsa az Apáczai, az Illyés és a Teleki Közalapítvány önálló, korábbi forrásokkal megegyezô mûködését, és haladéktalanul hozza nyilvánosságra, hogy a Máért helyett milyen állandó egyeztetési formát képzel el a határon túli szervezetek, a hazai parlamenti pártok és a kormány közötti intézményes kapcsolattartásra – hangsúlyozta Almássy Kornél.

A politikus szerint a határon túli kérdésekben a magyar külügyminisztérium is tehetetlen. Almássy Kornél példaként említette a Babes-Bolyai egyetemrôl elbocsátott két magyar oktató ügyét, amelyben a külügyi tárca még tiltakozó nyilatkozatot sem adott ki.

A távirati iroda kérdésére válaszolva Almássy Kornél hangsúlyozta: az MDF-es politikusok várhatóan nem támogatják a Szülôföld Alapról szóló törvénymódosítást a december 18-i végszavazáson.

Az MKIK álláspontja szerint szükség van átmeneti korlátozásokra a román és bolgár munkavállalók magyarországi foglalkoztatásában, azonban a korlátozásokat minél szûkebb körre kell szorítani.

Az MKIK csütörtökön az MTI-hez eljuttatott állásfoglalása szerint, a magyarországi munkavállalás kereteit a Romániában, illetve Bulgáriában biztosított munkavállalási lehetôségekkel arányosan kellene meghatározni.

A kereskedelmi és iparkamarák támogatják azt az elképzelést, hogy Magyarország kötelezô regisztrációs rendszert vezessen be a külföldi munkavállalókra, megteremtve ezzel a munkaerô-piaci feszültségek esetén a gyors és rugalmas beavatkozás lehetôségét.

Ugyanakkor az állásfoglalás leszögezi: a magyar gazdaság versenyképességének fenntartásában, illetve javításában fontos szerepet játszhat a munkaerôpiac megnyitása a román és bolgár munkavállalók elôtt. Az MKIK prognózisa szerint a következô uniós tervciklusban mintegy 200-250 ezer szakképzett munkaerô fog hiányozni a magyar munkaerôpiacról. A gazdasági kamarákról szóló törvény a közjogi kamarákat felhatalmazza a gazdaság általános érdekeinek képviseletére. Ennek alapján készek közremûködni a döntések elôkészítésében, továbbá azon területek és szakmák meghatározásában, amelyeknél a munkaerôpiacot célszerû és indokolt megnyitni az új belépôk munkavállalói elôtt – szögezi le az állásfoglalás.

2006. december 13-án és 14-én a központi sajtó azzal vádolta Nagy Zsolt távközlési és informatikai minisztert, hogy az ô feladata volt ellenôrizni, hogy lehallgatják-e a kémbotrányban szereplô személyek telefonbeszélgetéseit. Nagy Zsolt ezt az értesülést határozottan cáfolta, hangsúlyozva, távközlési és informatikai miniszterként nem rendelkezik olyan szakmai vagy technikai háttérrel, amely ezt lehetôvé tette volna.

– Nevetséges, ugyanakkor kétségbeesett lejáratási próbálkozásnak látom a sajtóban szerdán illetve csütörtökön megjelent legújabb vádakat. Egyértelmû a szándék, hogy továbbra is nagyon szeretnének valakik befeketíteni, ehhez azonban csak képtelen forgatókönyveket tudnak kitalálni" – nyilatkozta Nagy Zsolt, aki megköszönte, hogy az RMDSZ fenntartások nélkül kiállt mellette.

A tárcavezetô elmondta, kitartóan várja, hogy az igazságszolgáltatás végezze a dolgát, ezzel szemben azt látja, hogy az ügyészségrôl szándékosan és következetesen szivárogtatják ki az információkat, amelyek úgymond bizonyítékként szerepelnek, miközben feltételezések csupán. Nagy Zsolt szerint megdöbbentô, hogy 2006-ban, az uniós csatlakozás küszöbén a román civil társadalom nem tiltakozik a demokratikusnak semmiképp nem mondható eljárások ellen.

Megyénk erdôterülete 210.000 hektár, a tíz államierdô-gondnokság 110.000 hektár, az öt magánerdô-gondnokság 100.000 hektár erdôterületet adminisztrál. Pârlea Adrian mérnököt, az erdészeti igazgatóság erdôfelújítási osztályának vezetôjét, sajtószóvivôt kérdeztük az idei tûzifa- és karácsonyfa-forgalmazásról, a gazdasági mutatók alakulásáról, az erdôtelepítésekrôl, az ez évi fontosabb eseményekrôl.

– Annak ellenére, hogy köbméterenként minimális árakat állapítottunk meg, a megyében csökkent a tûzifa iránti kereslet. Ennek az egyik oka az enyhe idôjárás, a másik, hogy idén megszûnt a tûzifa állami ártámogatása. Idén kezdte el tevékenységét az Országos Erdészeti és Vadászati Felügyelôség, amelynek központja Brassóban van. A felügyelôség a Mezôgazdasági, Erdészeti és Vidékfejlesztési Minisztérium közvetlen alárendeltségébe tartozik. Ez az intézmény hagyja jóvá és ellenôrzi a kitermelendô faanyagot az állami és magánerdôkben. A megyékben területi felügyelôségek mûködnek, idén számunkra is meghatározták a kivágandó karácsonyfák számát, összesen 2000-et. Az igazgatóság ezüstfenyô- kínálata a múlt évhez viszonyítva csökkent. Lucfenyôbôl viszont nagy a kínálat, viszont ez iránt nincs kereslet. A múlt évben az utak mentén, a piacokon az ellenôrzéseket karácsony elôtt a rendôrség és csendôrség segítségével végeztük, idén az ellenôrzô csoportokban a felsoroltak mellett részt vesznek a Pénzügyôrség, az Erdészeti és Vadászati Területi Felügyelôség és az Országos Utak Igazgatóságának képviselôi. Az utóbbi hetekben 173 karácsonyfát, 63 köbméter faanyagot koboztunk el, 47 esetben büntettünk 5.000 lej értékben. Jelentôsebb tûzifalopásokat nem fedtünk fel, de ha lehûl az idô, várható lesz.

– Hogyan értékesítik a fenyôfát?

– Mivel az igazgatóság jegenyefenyô- (ezüstfenyô-) készlete nem elégíti ki a vásárlók igényeit, várható, hogy a Beszterce, Kovászna, Neamt megyei igazgatóságok, magánerdészetek fogják pótolni a hiányt. Az általunk kivágható 2.000 ezüstfenyôbôl aligha jut a piacra, mert rendeléseket kaptunk a helyi tanácsoktól, iskoláktól, óvodáktól, civil szervezetektôl, egyházaktól és más intézményektôl. Az ezüstfenyôk ára 20-35 lej közötti, a hosszúságtól függôen változik.

– Százezer hektárral csökkent az önök által adminisztrált erdôterület, ez befolyásolta-e az idei gazdasági, pénzügyi mutatók alakulását?

– Ebben az évben sikerült a tervezett gazdasági és pénzügyi mutatókat megvalósítani. A kitûzött profitot 40%-kal haladtuk meg. Termékértékesítés szempontjából is jobb évet zártunk, mint tavaly. Összesen 174 tonna erdei gyümölcsöt, 11 tonna vadhúst, 5 tonna gyógynövényt, 65 tonna pisztrángot értékesítettünk. Az erdei facsemete nevelés terén is jobb eredményt értünk el, mint a tavaly, ugyanis 1.200.000 csemetét ültettünk ki.649 hektáron erdôt telepítettünk, ebbôl 101 hektár leromlott terület volt. Terveztük egy 45 hektáros terület erdôsítését is, ami nem sikerült a helybeliek ellenállása miatt.

– Sokan állítják, hogy önök lassítják vagy éppen akadályozzák az erdôk jogtulajdonba helyezését.

– Szerintem alaptalanok a vádaskodások. A jogtulajdonba helyezés során adódnak nem teljesen átlátható helyzetek, a mi hozzáállásunk az, hogy a tulajdonos kapja meg azt, ami az övé. Ha nem sikerül a tisztázatlan ügyeket megoldani más adminisztrációs intézmények segítségével sem, akkor azok a törvényszékre kerülnek. Nem is tudom, hogy az igazgatóságnak hány elbírálandó ügye van az igazságszolgáltató szervek elôtt. Végezetül elmondhatom, hogy nehéz, de eredményes évet zárunk.

Karácsonyi dísztárgyakat, kézimunkákat állítottak ki tegnap Marosvásárhelyen a szellemileg sérült gyerekek Görbe utcai otthonában, ahol 18 gyereket ápolnak.

Az otthonban élô gyerekeket szüleik elhagyták, nem is látogatják ôket. Valamennyien szellemileg sérültek. Vannak közöttük autisták, akik nem érzékelik a körülöttük levô világot, nem kommunikálnak, de vannak olyanok is, akik örömmel ülnek le a rajzpapír mellé és örömmel dolgoznak különféle alapanyagokból, gyurmából, magvakból, fenyôtobozokból, hogy igyekezetük dísztárgyakban öltsön testet.

Gondozóik – Suciu Enikô pszichopedagógus és Marginean Cosmina pszichológus – vezetésével megpróbáltak kitörni a mindennapok egyhangúságából, munkájuk láttatására ünnepet varázsoltak az otthonban. A látogatók nem csak gyönyörködhetnek, hanem meg is vásárolhatják a tárgyakat. A bevételt karácsonyi ajándékra szánják.

– Nyitni szeretnénk a világra, hogy a világ is észrevegyen minket – mondta dr. Kalakatroni Mária, a gyermekjogvédelmi hatóság osztályvezetôje, aki a kiállítás megszervezésével azt szeretné elérni, hogy a társadalom levetkôzze végre a diszkriminációt és a sérült gyerekeket elfogadja. Éppen ezért elsô alkalommal úgy döntöttek, hogy az intézeten kívüli személyek is bemehetnek, megtekinthetik, hogyan foglalkoznak a gyerekekkel. Meggyôzôdhetnek arról, hogy a gyerekek mennyire igénylik a törôdést, a szeretetet, amibôl soha sem kaptak eleget.

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház elôcsarnokában karácsonyi könyv- és ajándékvásárt szervezett a TKK könyvkereskedés, azzal a szándékkal, hogy ajándékötletekkel a vásárlók elébe menjenek.

Aki azt vallja, hogy a legértékesebb ajándék a könyv, karácsonykor ezzel örvendezteti meg szeretteit. A vásáron bôven van választék. Gyerekeknek szebbnél szebb meséskönyveket kínálnak. Az édesanyák, nagymamák a magyar, székely népmesékbôl, a Grimm mesékbôl, a Móra kiadó igényes köteteibôl válogathatnak, 16 lejtôl 40 lejig. Az állatmesés könyvek valamivel olcsóbbak, ezek már 5,5 lejért megvásárolhatók. Persze a mesék CD-n, DVD-n is hozzáférhetôek. A kisgyerekek számára ötletes – a mi gyerekkorunkban elképzelhetetlen – "pancsoló", azaz vízben is használható, zenélô, diavetítôs micimackós könyvek, bábos, kirakós könyvek is kaphatók. Ezek valamivel drágábbak. A muzsikáló Micimackó 44, a diavetítôs könyv pedig 88 lejbe kerül. S hogy a felnôttek se maradjanak ki a sorból, számukra szépirodalmat, lexikonokat, szótárakat kínálnak.

– Úgy állítottuk össze az ajánlatunkat, hogy minden korcsoportnak megtalálják a megfelelôt és az árak is mérsékeltek legyenek – mondta Trombitás Katalin vásárszervezô.

Játékokból is bôven van kínálat, azonban ami egyedi és megragadja a figyelmet, az a színvarázslat, amit a kézimunkák nyújtanak. Nyugaton ismét divat saját készítésû tárgyakat ajándékozni. Ennek mintájára gondolta úgy Trombitás János, hogy egyik standjukon a kézi készítésû késztermékek mellett az alapanyagokat is forgalmazzák: üvegeket, üvegfestékeket, csillámport, gyöngyöket, gyertyákat, ragasztókat, aranyfestékeket. Sôt, a kézimunka folyamatát leíró könyvek is beszerezhetôk. A vásáron bemutatják az ünnepi díszek elkészítési módját is.

A rendezvény mindennapos meghívottja a télapó, aki a legügyesebb gyerekeket jutalmazni is fogja.

A vásár december 20-ig tart nyitva, naponta 8–20 óra között, december 16-án, szombaton zárva.

Százötven év magyar mûvészetébôl nyílik kiállítás ma a Magyar Nemzeti Múzeumban; a tárlaton 86 mûvész 144 alkotását mutatják be a Kovács Gábor Mûvészeti Alapítvánnyal (KOGART) összefogásban – hangzott el az eseményt beharangozó tegnapi tájékoztatón.

Kovács Tibor, a Magyar Nemzeti Múzeum fôigazgatója mérföldkônek nevezte a kiállítást, amely bebizonyította, hogy az állami és a magánszféra megfér egymással.

A fôigazgató elmondta, hogy a múzeum rekonstrukciójának keretében tavaszra készült el az a 800 négyzetméteres kiállítási egység, amely állami támogatás hiányában eddig üresen állt. Mint mondta, olyan partnert kellett keresniük, aki induló tôkével rendelkezik és bízik az együttmûködés sikerében.

"A mai világban az art és a business kapcsolatrendszerének újraértelmezésére, a magánszféra bevonására van szükség a mûvészet érdekében" – mondta Kovács Gábor, a KOGART alapítója.

A fôigazgató beszámolt arról, hogy az új kiállítási egységet József nádorról nevezik el, megemlékezve a Magyar Nemzeti Múzeum létrehozásában és gyûjteménye gyarapításában játszott szerepérôl. A tárlatot Habsburg Mihály fôherceg, József nádor egyenes ági leszármazottja nyitja meg – tette hozzá.

A Múzeum körút – válogatás 150 év magyar mûvészetébôl címû kiállítás anyagába 14 állami és két egyházi gyûjtemény, valamint 13 magángyûjtô alkotásai kerültek. A tárlat március 18-ig tekinthetô meg.

A budapesti múzeumok esetében a válogatás szempontja az volt, hogy a nagyközönség által ritkán vagy egyáltalán nem látható festményeket mutassanak be. Vidéki múzeumokból pedig a jelentôs alkotásokat választották ki a szervezôk.

A közös kiállítás ritka kincseket tár a közönség elé: együtt láthatják a látogatók Mányoki Ádámnak a Magyar Nemzeti Múzeumban ôrzött Rákóczi-portréját és a Kovács Gábor gyûjteményéhez tartozó, Rákóczi feleségét, Sarolta Amália hercegnôt ábrázoló képmást.

Kuriózum Brodszky Sándornak az 1882. évi mûcsarnoki kiállításon bemutatott A Balaton Zala megyei partján címû nagyméretû festménye is, melynek érdekessége, hogy Ferenc József vásárolta meg magángyûjteménye számára, s több mint száz év után most látható elôször.

Benczúr Gyula Koszorút a mamának címû alkotása, amely a mûvész feleségét és kisleányát ábrázolja, még 1876-ban, a mû keletkezésének évében Londonba került, és csupán néhány évvel ezelôtt bukkant fel külföldi árverésen.

Ismét látható a korábban a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán szerepelt híres Munkácsy-kép, a Poros út I. – amely néhány éve a Mû-Terem Galéria árverésén cserélt gazdát rekordösszegért, 220 millió forintért.

A tárlaton szerepel Gulácsy Lajos fômûve, az Ópiumszívó álma és Csontváry Kosztka Tivadar Templomtéri kilátás a Holt-tengerre Jeruzsálemben címû festménye – utóbbit a Kovács Gábor Mûvészeti Alapítvány restauráltatta a kiállításra.

A válogatásba egyebek között bekerültek Lotz Károly, Paál László, Szinyei Merse Pál, Mednyánszky László, Rippl-Rónai József, Csók István mûvei.

Tegnap a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum dísztermében Bolyai János születésének 204. évfordulóját ünnepelték. A líceum öregdiákjainak baráti köre által szervezett megemlékezésen elsôként Bálint István igazgató köszöntötte a jelen lévô tanárokat és diákokat, mondván: "Immár hagyománnyá vált, hogy iskolánk megünnepli a két tudós születésének és halálának évfordulóját". Az alma mater volt diákjai nevében Kirsch Attila, az öregdiákok baráti körének elnöke szólt az egykori és jelenlegi tanárokhoz és diákokhoz. Beszédében Bolyai János életútját foglalta össze, aki több mint 700 éves múltra visszatekintô családból származik, majd hangsúlyozta: büszkék lehetünk arra, hogy e zseniális tudós városunkban élt és tevékenykedett. "Bolyai János számunkra a nemzetközi mércével mért tudományos alkotás jelképe" – fejtette ki. Ezt követôen a líceum diákjai vették át a szót, akik Bolyai-portré címû ünnepi mûsorral emlékeztek a világhírû tudósra, versekkel és jelenetekkel idézve fel Bolyai János életútját. A tudós emlékére felállított pszeudoszférát Horváth Sándor, az emlékmû alkotója ismertette röviden, majd Tôkés Béla, a marosvásárhelyi Gyógyszerészeti Egyetem professzora átadta a Bodor Miklós-díjat (oklevél és 250 dollár) Bodoni Eszter tizenkettedikes bolyais diáknak, a vegytan területén elért kimagasló eredményeiért.

Napok, órák kérdése Románia európai uniós csatlakozása. December elején, a belépés küszöbén kérdeztük meg Matei Ioant, a Maros megyei statisztikai hivatal igazgatóját, hogy állunk a startnál? Összehasonlítva más megyékkel, Maros megye elöl áll a sorban, vagy szerényen hátul húzódik meg?

– Maros megye bizonyos szempontból felkészültebb az uniós csatlakozásra, mint az országos átlag. Például a gazdasági-szociális mutatók tükrében az ország elsô tíz megyéje között vagyunk.

– Hogy lehet, mert, ha jól tudom, az elsô fél évben legalábbis a gazdaság helyben topogott?

– Így is van, meg nem is. Mert az idén, még akkor is, ha az év elsô kilenc hónapjában a megye ipari termelése valóban stagnált a tavalyi év azonos idôszakához viszonyítva – fôleg a vegyiparra gondolok, amelyrôl tudjuk, hogy hatalmas energiafogyasztó, és ez negatívan hatott az ipari termelésre –, az ipari termelés ennek ellenére látványos növekedési tendenciát mutat.

– Mondana konkrét adatokat is, akár ágazatra lebontva?

– 2006 elsô három negyedévében az ipari termelés csökkenô tendenciát mutatott, azaz 89,3% volt az elôzô év azonos idôszakához viszonyítva: 11,1% visszaesés volt a feldolgozóiparban, 12% az energiatermelésben, a vegyipar 22,5%-kal termelt kevesebbet, a feldolgozóipar (nemfémek feldolgozása) 35%, a bútoripar 3,3%, az élelmiszeripar 3,9%, a készruhagyártás 2,6%-os visszaesést mutatott. Ezzel szemben a fafeldolgozó ipar 6,7 százalékos fejlôdést mutatott, a textilipar 2,2%-kal termelt többet, a gépgyártás és elektronikus cikkek gyártása 85,5%-os fejlôdést mutatott. A havonkénti feldolgozás jelentôs ingadozást mutat. Eszerint az év elsô két hónapjában észlelt visszaesést követôen, májusban látványos 123,7 százalékos növekedés következett be, utána újabb két hónapos visszaesés, majd augusztus és szeptember ismét növekvô tendenciát mutatott.

Ennek ellenére, pozitívan alakult az üzleti forgalom.

– Hogyan történhetett meg, ha, mint mondta, "inkább stagnált" a termelés?

– Lehet, hogy furcsán hangzik a kijelentés, de mégis azt kell mondanom, hogy bár a termelés mennyiségi szempontból stagnált, javult a termékek minôsége, amelyekért jobb árat fizettek, ez pedig hozzájárult az üzleti forgalom növekedéséhez. Hogy mást ne mondjak, az elôzô évekhez képest nôttek az építkezési beruházások. Az idei év elsô kilenc hónapjában elérte a 280.078,7 ezer RON-t.

Ugyanakkor a külkereskedelmi mutatók is pozitívak. Megnôtt ugyan az export, a kereskedelmi mérleg deficitet mutat, de ez a deficit, összehasonlítva más megyékkel, nagyon kicsi Maros megyében.

– Mit mutat ez a mérleg?

– Az export az elsô kilenc hónapban 368.771 ezer euró volt, 4%-kal nagyobb, mint az elôzô év azonos idôszakában. Legnagyobb, 31% a vegyipari termékek terén volt észlelhetô, a textiliparban 19%, más 13%. Az import 435.342 ezer euró volt, 24%-kal nagyobb, mint a tavaly. Ilyen körülmények között a kereskedelmi mérleg 66.571 ezer eurós deficitet mutat. Ennek ellenére azt mondhatom, az ország más térségeihez képest Maros megyében nagyjából egyensúlyban van az export- import.

Másrészt az idén a turizmus is jobb volt, sokkal több turista jött a megyébe, mint az elôzô években.

– Vagyis?

– Az említett idôszakban a megyében 180.578 turistát fogadtak (24.645-tel többet, mint a tavaly), plusz 47.734 volt az éjszakai szállást igénylô turisták száma. Ezeknek 30%-a külföldi volt, akik összesen 116.937 éjszakára igényeltek szállást.

Ugyanakkor el kell mondanom, hogy az országos átlaghoz viszonyítva jól állunk a munkanélküliségi rátával is. Szeptember végén a megyében a munkanélküliségi ráta 3,9% volt, szemben az országos 5 százalékkal.

– Ez azt jelenti, hogy valóban csökkent a munkanélküliek száma, vagy több a feketemunkás?

– Nem, valóban kevesebb a munkanélküli. Azonban Maros megye olyan szempontból is különleges helyzetben van, hogy nagyon sokan dolgoznak külföldön. Véleményem szerint Maros megye minden szempontból felkészült a csatlakozásra.

– Nagyon pozitívan állította be a helyzetet. Hiányosságok nincsenek is a megyében?

– Hogyne lennének, mint ahogy mindenhol vannak. A hiányosságok azonban valójában az Európai Unióba való belépés pillanatában derülnek ki. Nagyon nehéz lenne elôre látni ezeket. Szigorú szabályokat kell betartani, szigorú feltételeknek eleget tenni. És bár a legutóbbi országjelentés szerint, hogy úgy mondjam, "EU- készek" vagyunk, mégis csak a belépést követôen derül ki a valóság. És most ismét csak azt kell mondanom, hogy ilyen szempontból Maros megye kiváltságos helyzetben van a többi megyéhez képest.

– Mire gondol konkrétan?

– A lakosság tudatosabb, jobban megértette, mit jelent az uniós csatlakozás, és melyek azok a megszorítások, kívánalmak, amelyeknek eleget kell tenni. Tudják, hogy nem megy a "majd meglátjuk" módszer, a szabályokat vagy betartjuk, vagy kimaradunk a játékból. Gazdasági szempontból is. Ilyen egyszerû. Mi általában jól együttmûködtünk a megye vállalataival, cégekkel, kevés kereskedelmi társaság nem értette meg a dolgok lényegét. Ezért mondom, hogy az ország más megyéivel összehasonlítva, jól állunk. Az emberek megértették, hogy az adatok nem mesékre, a statisztikára támaszkodnak. Példának okáért, január elsejétôl minden, az uniós országokban kereskedelmi tevékenységet folytató cég mentesül a vámilleték alól. Saját felelôsségre készítik az úgynevezett államközi bevallásokat. Gyakorlatilag az összes ilyen cég csak akkor kell külön jelentést tegyen, ha túllépi a meghatározott import-export küszöböt. Az importban 2007- ben a küszöb 300 ezer RON, megközelítôleg 85 ezer euró, az exportnál 900 ezer RON, ami kb. 250 ezer eurót jelent. Máris beindult a gépezet, villámpróbát tettünk a külkereskedelmi tevékenységet folytató cégeknél, ezenkívül december második felében, január elején ismét felleltározzuk az összes, az EU- tagországokban külkereskedelmi tevékenységet folytató társaságot. Ezt követôen 2007 februárjától kezdve rendszeresen ellenôrzik ezeket.

– Vannak-e adataik arról, hogy hány olyan kereskedelmi társaság van a megyében, amely túllépi az Európai Unió által megállapított export-import küszöböt?

– Körülbelül 450 olyan társaság van a megyében, amelyek az országos vámhivatal adatai szerint 2005-ben, illetve 2006-ban túllépték az EU- küszöböt. Ezek le kell tegyék az államközi jelentést. Ugyanakkor, ezeket on-line kell leadni, megkapják a megfelelô programokat, elektronikusan. Gyakorlatilag az EU-s úton haladunk.

– Nem nevezne meg néhány ilyen vállalkozást?

– Nem mondhatok neveket, mert január elsejétôl beindul a verseny. Azok a társaságok, amelyeknek környezetvédelmi vagy más szempontból voltak problémáik, azok is türelmi idôt kapnak. Amelyet, ha okosak, a maguk javára használnak ki, vagy nem használnak ki megfelelôképpen. A verseny nyitott, aki megállja a helyét a piacgazdasági verseny körülményei között, megmarad, aki nem, azt bezárjuk. De ez nem azt jelenti, hogy 2007. január elsején egyetlen céget is bezárnának. A türelmi idô lejárta után változik majd a helyzet. A játékszabályok szigorúak, amelyeket be kell tartani, különben kiesnek a rajtból.

– Ilyen körülmények között az önök szerepe megnô vagy kisebb lesz?

– A mi szerepünk megnô, mint ahogy az utóbbi idôszakban is látványosan megnövekedett, ugyanis az EU kizárólag statisztikai adatokkal dolgozik. A probléma az, hogy be kell tartani a szabályokat, vége a hamis nyilatkozatoknak. Az Európai Unió nem tûri el a mellébeszélést.

Nem mondok egyebet, mindenki emlékszik, hogy két-három évvel ezelôtt a mezôgazdasági adatok eléggé kaotikusak voltak, ilyen volt a rendszer.

– A PSD megyei elnöke szerint ma is katasztrofális a mezôgazdaság helyzete. Ön mit tud mondani? Mégis jól állunk?

– A statisztikai adatok csak a mezôgazdasági termelésrôl szólnak. Ezek az adatok ellentmondanak ezeknek az állításoknak. A számszerû adatok szerint nôtt a termelés, jó az állattenyésztés helyzete.

– Ezek szerint Maros megye mezôgazdasági szempontból is felkészült?

– Igen.

– Akkor semmi gond, vígan mehetünk az unióba?

– A csatlakozás után, illetve a türelmi idô lejártát követôen még két-három évnek kell eltelnie. Véleményem szerint a legnagyobb probléma minálunk a fizetések színvonala. Innen erednek majd a szociális problémák. Mit már ezzel a hendikeppel lépünk be az unióba. Ilyen szempontból nem vagyunk felkészülve, ez pedig a munkaerô- elvándorlást vonja maga után. Nehéz elôre jelezni a következményeket. Már most is milliók dolgoznak az uniós államokban. Ez a szám még tovább nôhet, a megszorítások ellenére is.

Tisztelt fôszerkesztô úr!

A 2006. december 11-i lapban megjelenô Testületi (lelkületi) demagógia címû cikkre hivatkozva, melynek szerzôje magát Szurkolónak nevezi, az olvasók objektív tájékoztatása érdekében, kérem nyilvánosságra hozni a következôket:

Pontos normarendszer szabályozza 2005-tôl a közbeszerzési törvény elôírásainak értelmében annak módját, miszerint közpénzekbôl az önkormányzatok támogathatnak olyan tevékenységeket, melyek nem tartoznak közvetlenül alárendeltségükbe vagy hatáskörükbe .

A 350/2005-ös törvény értelmében, valamint a közigazgatási és közbeszerzési törvények alapján, a 2002. évi 212-es törvény és a Sportügynökség 2003. évi 149-es rendelete értelmében a Maros Megyei Tanács a 2005. évi 24-es számú határozat elfogadásával létrehozta azt a szabályzatrendszert, melynek alapján a kulturális, szociális, vallási, valamint sporttevékenységet folytató, jogi személyiséggel rendelkezô szervezeteket közpénzekbôl támogatja. Ennek értelmében a megyei önkormányzat pályázatok alapján juttat pénzügyi támogatást nem-kormányzati szervezeteknek.

A fent említett határozat alapján jött létre az a megyei tanácsosokból és közalkalmazottakból összetevôdô bizottság is, amelynek feladata a helyi költségvetésbôl támogatást igénylô egyesületek pályázatainak értékelése, elbírálása, elôre jóváhagyott és nyilvánosságra hozott kritériumok alapján. Ezt a kritériumrendszert, valamint a pályázati útmutatót a Maros Megyei Tanács honlapján most már bárki elérheti és tanulmányozhatja. Sôt, minden évben a sajtón keresztül is meghirdetjük pályázatainkat.

A Maros Megyei Tanács, átláthatóságra törekedve, az év elején közleményben hívta fel az érdekeltek figyelmét, hogy 2006. március 31-ig benyújthatják pályázataikat. A bizottságok 164 pályázatot bíráltak el pozitívan, és közel 6,5 milliárd régi lejt utalt ki a Maros Megyei Tanács a következôképpen: szociális tevékenységre (27 pályázat) 231.000 új lejt, vallási tevékenységekre (5 pályázat) 12.500 lejt, kultúrára (112 pályázat) 250.000 lejt. Ami a sportot illeti, 20 szervezet tett eleget a feltételeknek és részesült pénzügyi segítségben. Ily módon juttatott a megyei önkormányzat 2006-ban 1,4 milliárd régi lejt sporttevékenységekre. Ezenkívül 400 millió régi lejjel jutalmazza a rendkívüli eredményeket elért megyei sportolókat, akik a juttatást ünnepélyes keretek között év végén a Kultúrpalota Tükörtermében vehetik át. A Maros Megyei Tanács honlapján (www.cjmures.ro) megtekinthetô azon szervezetek pontos névsora, amelyek támogatásban részesültek, ugyanakkor azoké is, akik pályázata nem volt sikeres.

Ezt a támogatási rendszert, amely a versenyképességet szorgalmazza, a megyei képviselôk 26 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással fogadták el. A határozat teljes mértékben megfelel a törvényes elôírásoknak.

A Maros Megyei Tanács döntései meghozatalakor a törvény elôírásait veszi figyelembe, nem más önkormányzatok általános gyakorlatát. A megyei tanács nem "fityiszt mutat a teljesítménysportnak", csupán következetes akar maradni a törvény szellemében hozott korábbi határozataihoz. Még akkor is, ha döntései bizonyos érdekcsoport elképzeléseivel ellentétesek. A megyei tanács felelôsen dönt, amikor hátsó kerülôkön beterjesztett kéréseket egyes érdekcsoportok a plénum elé erôszakolnak. Elvi döntéseket nem lehet senki érdekéért felborítani. A megyei önkormányzat költségvetése nem feneketlen zsák, amibôl bárki kedve szerint meríthet. Ha egyszer a pályázatok rendszerét elfogadtuk és szabályoztuk, akkor kivételeket nem tehetünk, mert nem csak három sportág szorul támogatásra. Ami pedig más önkormányzatok támogatási gyakorlatait illeti, nem tartozik a Maros Megyei Tanács hatáskörébe ezek törvényességének az elemzése és minôsítése.

Lokodi Edit Emôke, a Maros Megyei Tanács elnöke

Kézilabda

A nôi kézilabda Nemzeti Liga vasárnap a 12. forduló mérkôzéseivel folytatódik. A marosvásárhelyi Muresul 11 órától a Rapidot fogadja sorsdöntô jelentôségû találkozón. Az idény utolsó játéknapján, szerdán egy újabb fontos erôpróba elôtt áll az együttes, amikor Temesváron az Universitatea ellen a gyôzelem a célkitûzése.

Kosárlabda

Szombaton a férfi A osztályos kosárlabda- bajnokság 12. fordulóját rendezik. A marosvásárhelyi BC Mures Ploiesti-en, az Asesoft otthonában vendégszerepel. Az idény utolsó fordulójára szerdán kerül sor, ennek keretében 17 órától a BC Mures vendége az Arges Pitesti lesz. A mérkôzés elôtt 16 órától gálamûsor keretében az év legjobb Maros megyei sportolóit díjazzák.

Röplabda

A nôi A1 osztályos bajnokság 14. fordulója lesz az idei utolsó játéknap. Ennek keretében a marosvásárhelyi CSU Neumarkt Gaz szombaton 17 órai kezdettel a Rapid együttesét fogadja a ligeti sportcsarnokban.

Teremlabdarúgás

A hét végén a teremlabdarúgó 2. ligában a 14. forduló találkozóival zárul az idény. A marosvásárhelyi Izorep Székelyudvarhelyen vendégszerepel, ahol a házigazda klub második csapatával találkozik. A City’us szabadnapos.

Az Egyesült Államokban elsôként New York város vezetése betiltotta az érelmeszesedést okozó mesterséges transz-zsírsavak használatát a város minden éttermében.

A nyolcmilliós világvárosban 2007 júliusától sem a pizzériák, sem a kínai büfék, de még a drága péktermékeket árusító üzletek sem használhatnak transz-zsírsavakat (transfat), azaz hidrogénezett növényi olajokat. Az amerikai élelmiszeripar által kikísérletezett transz- zsírok olyan lebonthatatlan, keményített olajok, amelyeknek köszönhetôen az azokat tartalmazó termékek sokáig eltarthatóak és ízüket hosszú ideig megôrzik.

Amerikai kutatók viszont már évekkel ezelôtt kimutatták, hogy a többszörösen telített trasz- zsírok rendszeres fogyasztása növeli az érelmeszesedés kockázatát. Az amerikai marhahús-készítményekben és tejtermékekben, továbbá a gyorséttermi sült krumpliban és süteményekben nagy arányban elôforduló mesterséges zsírok azáltal fokozzák a szívbetegségek kockázatát, hogy a szervezetben egyidejûleg növelik az úgynevezett rossz koleszterin és csökkentik a jó koleszterin mennyiségét. Az utóbbi években több pert is indítottak gyorséttermi hálózatok ellen a transz- zsírok használata és a kövérséget okozó ételek miatt.

A The Wall Street Journal szerint New York példáját más városok is követni fogják, a chicagói városi tanácsban ilyen irányú kezdeményezés történt és a bostoni közegészségügyi hatóság is ezt a lépést fontolgatja.

A New York-i éttermek szövetsége a türelmi idô ellenére máris tiltakozott, nehezen teljesíthetônek és szükségtelennek nevezve azt annál is inkább, mert a szövetségi élelmiszer- és gyógyszerügyi fôhatóság (FDA) korábban engedélyezte a transz-zsírok használatát. Az FDA adatai szerint egy átlagos amerikai felnôtt évente több mint két kilogramm transz-zsírt juttat a szervezetébe.

"Senki nem akarja elvenni tôletek a sült krumplit és a hamburgert, és is szeretem ezeket, de ha az egészségre kevésbé káros anyagokkal is el lehet ôket készíteni, így kell tennünk" – nyilatkozott Michael Bloomberg polgármester.

Sok amerikai élelmiszergyártó cég már lecsökkentette a káros zsírok használatát, miután azoknak az arányát idén január óta már kötelezô minden terméken feltüntetni.

A gyorséttermeket azért érinti érzékenyen a tilalom, mert nem egyszerûen az alapanyagok cseréjérôl van szó. Biztosítaniuk kell a fogyasztókat, hogy a kedvenc sült krumplik és fánkok íze nem változik meg. A McDonald's már elkezdett kísérletezni egészségesebb sütôolajokkal, de még nem történt váltás. A cég úgy nyilatkozott, készen áll a tilalom betartására. A Wendy's már nyáron bevezette a transz-zsírmentes ételeket, a mexikói ételeket árusító gyorséttermi lánc, a Taco Bell is ígéretet tett a káros olajok arányának csökkentésére. A Taco Bell már két év óta keresi a helyettesítô olajokat mindenekelôtt a vásárlók ízlését szem elôtt tartva.

Az amerikai éttermek az 1980-as évek elejéig állati eredetû zsírokkal fôztek-sütöttek. Azonban mivel az akkori kutatások szerint ezek a zsírok növelik a koleszterinszintet, fokozatosan a hidrogénezett növényi olajok használata terjedt el.

A New York-i városvezetés arról is döntött, hogy az éttermek, köztük a gyorsbüfék is kötelesek lesznek megjelölni a menün az ételek kalóriatartalmát.

A háromdimenziós képernyô világkarrierje

Magyar találmány a háromdimenziós, azaz térhatású megjelenítésre képes monitor. Balogh Tibornak, a tudós ötletgazdának nem kell osztoznia sok magyar elôdje sorsában, – találmányát megbecsülik, elismerik, s orvosi és tudományos célokra már alkalmazzák is. A feltaláló meggyôzôdése, hogy a 3D tévé elôbb-utóbb az otthonok természetes szórakoztató tartozékává is válik.

– Holovizió –, a jövô háromdimenziós televíziója. Egy magyar mérnök, Balogh Tibor találmánya. Önmagában is szenzáció, bár nem szokatlan, hogy magyar agyból pattannak ki remek ötletek, világelsôként. Mégis, miért különösen örvendetes Balogh Tibor villamosmérnök-holográfus esete? Mert bár a kutatási fázis másfél évtizedig tartott, az ötlet rekordidô alatt eljutott a megvalósításig, a világban történt elismertségig, a szabadalmaztatásig, a piacon történô megjelenítésig. Hogy ez a természetes? Sok múlt- és jelenbéli példa is mutatja: nem így van! Hiszen az nem vitás, hogy a magyar rendkívül innovatív, Balogh Tibor sok jeles elôdjének kiváló ötlete mégis zátonyra futott az "innovációs lánc" nem megfelelô illeszkedése, egymásba kapcsolódási hiánya miatt.

Talán nem számít késôi elfogultságnak, ha megkockáztatjuk a játékot a gondolattal, miszerint a televízió elôdjét, ôsét is kis híján magyar tudós felfedezéseként tarthatnánk számon, ha az 1919-ben Mihály Dénes által készített elektromos jeleket továbbító telehor készülék szabadalmai akkor és ott nem kerülnek német kézbe, kalandos útjuk során így szolgáltatva alapul a mai televíziózáshoz.

A példák sorát folytatni lehetne, a magyar tehetségek idôrôl idôre meglepik hazánkat és a világot nagyszerû felfedezéseikkel.

Balogh Tibor már egyetemi évei alatt is erôsen vonzódott a holográfiához.

– Ezzel a témával akartam foglalkozni, és ehhez a kutatási területhez jól passzoltak az elektromérnöki és optotechnikai ismeretek is, valamint azoknak az alapelemeknek a tanulmányozása, amelyeket a világhírû magyar tudós, Gábor Dénes rakott le, amikor a lézertechnika még ismeretlen volt. Másfél évtizede foglalkozom a 3D tv és monitor fejlesztésével, azóta végeztem kutatásokat a mozgó, valódi térbeli 3D megjelenítés létrehozása érdekében. A sokéves kutató-fejlesztô tevékenységet végül siker koronázta – mondja az elôzményekrôl.

Nem egyszerû sztereoszkópikus rendszer létrehozásáról van szó, amely a bal és jobb szemnek két különálló, sík képet mutat, hanem szabad szemmel látható, nagy méretû, színes, mozgó, a természetes látványt legjobban megközelítô 3D képrôl, amit egy adott pillanatban több felhasználó is nézhet, minden korlátozás nélkül.

Miért érdekes és jelentôs mindez? Mert egy három dimenziós kép sokkal több információt tartalmaz, mint egy sík kép.

A találmány lényegérôl Balogh Tibor elmondja, hogy a holografikus képernyô minden egyes pontjából különbözô színû és intenzitású fénysugarakat bocsát ki, különbözô irányokba. Ezek a fénysugarak megfelelô módon vezérelve úgy haladnak, mintha az ernyô mögötti pontból indulnának ki, vagy a képernyô elôtti pontban találkoznának, és onnan terjednének tovább. A térben lebegô pontokat valóban a képernyô elôtt vagy mögött látjuk. A térbeli látvány – amit a számítógép irányít – széles tartományon körbejárható, segítségével akár a test belsejébe is bepillanthatunk.

A 3D display felhasználásával kapcsolatban elmondja a feltaláló, hogy az igen széles skálán mozog. Az elmúlt év óta már forgalmazzák orvosi célokra és tudományos képalkotásra. Ahol a számítógép által elôállítható 3D adat rendelkezésre áll, ott már most is alkalmazható. Ilyen terület például a kép-diagnosztika az orvostudományban, a genetika, a molekula-tervezés, építészeti és tudományos tervezés, geológiai kutatás, oktatás, radar- és légi irányítási rendszerek, játékok.

A hétköznapok emberét természetesen az érdekli, hogy mikor használhatja otthonában az új találmányt. Balogh Tibor meggyôzôdése, hogy a professzionális felhasználáson túl a 3DTV az elkövetkezô évtized technológiájának lesz egyik fontos meghatározója.

A találmányt itthon és külföldön is méltányolják. A Gábor Dénes-díjas mérnök sok egyéb hazai és külföldi elismerésben részesült. Többek között megkapta a Petzvál József, a Kalmár László díjat, saját alapítású cége, a Holografika Kft. 2005-ben a TOP 100 európai cégei közt szerepelt, és mint a jövô egyik meghatározó technológiáját fejlesztô cégét 2006-ban a technológiai úttörôk közé választotta a Világgazdasági Fórum.

A díjak közt talán a legjelentôsebb, hogy – a közép-európai régióból egyedüliként – részt vett 2006-ban a világ legjelentôsebb számítógépes grafikai show- ján, a Siggraph-on Bostonban, a születô technológiák kategóriában és dobogós helyen végzett a World Technology Network San Franciscóban rendezett technológiai díjátadáson.

• Ma este 7 órától Ray Cooney Ketten a neten címû vígjátékát játssza a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. Az elôadásra a 2005/2006-os évad bérletei érvényesíthetôk. Vasárnap este 7-tôl a nagyterem színpadán Edward Albee Mese az állatkertrôl címû abszurd játékát láthatja a közönség. Utóbbi szereposztásában a társulat ifjú mûvészei mutatkoznak be: Korpos András, Meszesi Oszkár és Csíki Hajnal. Díszlet-jelmez: Szabó Annamária, zene Mihai Sorohan. A rendezést és a színpadi mozgást Liviu Pancu jegyzi.

Arieli ajándéklista

• Ma délelôtt 10.30 és déli 12 órától, hétfô délelôtt 9.30 órától és kedd délelôtt 10, illetve 11 órától A legszebb ajándék címû elôadást játssza az Ariel Színház magyar társulata.

Pecázás a zavarosban

• A marosvásárhelyi Hahota Színtársulat szilveszteri kabaré-bemutatót tart Pecázás a zavarosban címmel december 27-én, szerda este 7 órától a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében. Szereplôk: Puskás Gyôzô, Csergôffy László, Szabó Mária, Székely M. Éva, Cseke Péter, Cseke Erzsébet. Billentyûs hangszeren játszik Hajdú Jenô, meghívott énekes Bodoni Ildikó. Mûsoron: Nóti Károly és Lôrincz Miklós bohózatai. Jegyek elôvételben a marosvásárhelyi Kultúrpalota pénztáránál.

• Szimfonikus hangverseny kezdôdik csütörtök este 7 órakor a Kultúrpalota nagytermében. Vass András vezénylete alatt, Márffy Gabriella (hegedû, Svájc) közremûködésével Mozart Cosi fan tuttéjének nyitányát, Bartók Béla 2. hegedûversenyét és Schumann 1. B-dúr szimfóniáját játssza a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia zenekara.

AG Weinberger-koncert

• Románia legismertebb blueszenésze tart rendkívüli koncertet Marosvásárhelyen. Az Amerikai Egyesült Államokból nemrég hazatért, nagyváradi születésû Weinberger Attila holnap este 8 órától a Kultúrpalota nagytermében lép fel a Zebra CD-központ meghívására.

Mûvészetisek koncertjei

• Vasárnap este 6 órakor a marosvásárhelyi Vártemplomban a Mûvészeti Líceum kamarazenekarának koncertjére kerül sor. Mûsoron Mozart G-dúr Rondója, és Kis éji zenéje, valamint J. C. Bach c-moll Gordonkaversenye. Vezényel Szônyi Zoltán, közremûködik Kecskés Ávéd Csilla (VIII. osztály, gordonka) és Darabont Júlia (X. osztály, hegedû). Szerdán délután 4 órakor a Kultúrpalota nagytermében a Mûvészeti Líceum karácsonyi hangversenyére látogathat el a zeneszeretô mélyentisztelt. Fellépnek hangszeres elôadók és kamaraformációk, valamint az V-VIII. osztályosok Primavera gyermekkara, vezényel Kovács András.

Karácsonyi hangverseny Szovátán

• A szovátai Intermezzo kamarakórus és a Bernády Közmûvelôdési Egylet karácsonyi hangversenye vasárnap 18 órától kerül megrendezésre a helyi Domokos Kázmér Mûvelôdési Házban.

A megyében a Háromszék Táncegyüttes

• A Háromszék Táncegyüttes Maros megyei turnéjáról. December 17.: Dicsôszentmárton, zsinagóga, 18 óra. Erdélyország az én hazám címû elôadás. A mûsort összeállította Ivacson László. December 18.: Marosvásárhely, Nemzeti Színház, 13 óra. Sorsfordulók címû elôadás, 19 óra: Sorsfordulók és Ördögszekér címû elôadások. December 19.: Segesvár, Mûvelôdési Ház, 18 óra. Sorsfordulók címû elôadás. Rendezô-koreográfus Ivacson László.

Képzômûvészeti monográfia-bemutató

• A Maros Megyei Képzômûvészeti Szövetség gondozásában összeállított albumot mutatják be ma 16 órától a marosvásárhelyi Kultúrpalota Tükörtermében. Az Ansid kiadó gondozásában megjelent kötetben a szövetség tagjait, munkáit ismertetik. A képzômûvészek szövetségének megyei elnöke, Gheorghe Muresan által szerkesztett referenciamunkát Negoita Laptoiu egyetemi elôadótanár, mûvészettörténész és Nagy Miklós Kund, lapunk fôszerkesztô-helyettese ajánlja majd az olvasók figyelmébe.

Idol

• Florentina Váry ezzel a címmel megjelent verseskötetét mutatja be Gáspárik Attila színmûvész vasárnap 17 órától a marosvásárhelyi vár Mészárosok bástyájában, a 74 Színház vendégeként.

Embernek maradni minden körülményben

• December 20-án este 6 órától tartatik a Belvárosi Szerdák rendezvénysorozat soron következô estje, amelynek meghívottai D. dr. Csiha Kálmán és dr. Bustya Dezsô. Beszélgetésük címe: Embernek maradni minden körülményben. Helyszín: a Deus Providebit Ház Szent Mihály Terme.

Lelkész házaspárok kóruselôadása

• Vasárnap délután 6 órakor Marosvásárhelyen, a Szabadság utcai református templomban az istentisztelet után rendkívüli kóruselôadás lesz. Veress László marosszentkirályi vendéglelkész adventi igehirdetése után lelkész házaspárokból összeállt kórus tart bemutatkozó elôadást, amelyen bárki részt vehet.

Sziasztok, magyarok

• Holnap 12 órától a megyeszékhelyi Hadsereg téri Artmusic üzletben bemutatják Cserkész Kálmán, alias Mister Jo 14 dalát tartalmazó CD- lemezét Sziasztok, magyarok címmel. A dance, hip-hop, reggae és más népszerû stílusban írott dalokat az elôadó szerezte és elsôsorban a mai tini nemzedéknek ajánlja.

Irodalmi verseny

• A marosvásárhelyi Máltai Segélyszolgálat a karácsonyi ünnepek alkalmával irodalmi versenyt szervez Maros megyei 5-8. osztályos tanulók számára Hogyan élem meg az adventi idôszakot? címmel. Pályázni szabadon választott mûfajjal lehet, mely visszaadja azokat a külsô és belsô indíttatásokat, melyek meghatározzák gondolatainkat és cselekedeteinket ezekben a napokban. A mû terjedelme nem korlátozott, beküldési határidô december 20. Az írásokat a Berek (Livezii) utca 1. szám alá kell beküldeni, a borítékon fel kell tüntetni a választott jeligét. A felcímzett borítékba egy zárt boríték is kerül, amelyen a pályázó nevét, iskoláját és osztályát kell megjelölni. A nyertes írásokat díjazzák.

Aukcióval egybekötött Vass Tamás- emlékkiállítás

• A marosvásárhelyi Vártemplom egyházközsége Vass Tamás- emlékkiállítást szervez, amelyre szeretettel várják az érdeklôdôket és vásárlókat. A bevételt a templom szentélybástyájának feljavítására fordítják. A mûveket kinyomtatta ifj. Molnár Dénes, a tárlatot megnyitja Nagy Miklós Kund. A kiállításra a Jókai (mai Eminescu) utca 28. szám alatt lévô Bocskai teremben kerül sor holnap 10 óra 30 perckor.

Közelképek Barcsay Jenôrôl

• Szerdán délután 5 órakor új tárlat nyílik a marosvásárhelyi Bernády Ház emeleti galériájában. A Közelképek Barcsay Jenôrôl címû fotókiállítás dokumentumanyaga a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága Ferenczy Múzeumának képzômûvészeti adattárából származik, a tárlat az igazgatóság segítségével állt össze.

Szárhegyi munkák Vásárhelyen

• A Bernády Ház földszinti galériáiban a gyergyószárhegyi alkotótáborban született munkákat tekintheti meg az érdeklôdô közönség.

Ôszi Szalon a Kultúrpalotában

• A Képzômûvészek Szövetségének Marosvásárhelyi Fiókja szervezésében megnyílt a hagyományos, festészeti, grafikai és szobrászati munkákat egyaránt felvonultató Ôszi Szalon a Kultúrpalota földszinti galériáiban.

Mezôbergenyei tábortárlat Vásárhelyen

• A marosvásárhelyi Bernády téri esperesi hivatalban megnyílt a mezôbergenyei alkotótábor zárókiállítása. A tárlaton tíz alkotó munkáját állítják ki. A kiállítás egy hónapig látogatható.

Fábián Margit tárlata

• Fábián Margit festménykiállítását december 22-ig tekinthetik meg az érdeklôdôk a Philothea Klubban (Kossuth utca 2. szám).

• December 15-e és 21-e között a Mûvész moziban a The Guardian címû filmet vetítik. Rendezte Andrew Davis, fôszereplôk: Ashton Kutcher és Kevin Costner. Vetítési idôpontok: 16.30, 19 és 21.30 óra, csütörtökön 16.30 és 19 óra. A fél tízkor kezdôdô vetítésekre kedvezményes jegyekkel várják a nézôket, egy jegy ára 6, illetve 4 lej.

• Az Ifjúsági moziban a Csodák országa címû filmet vetítik. Rendezte Terry Gilliam, fôszereplô: Jeff Bridges. Vetítési idôpontok: 17 és 19.15 óra, hét végén 21.30 óra. A 17 órai elôadásokra kedvezményes jegyek válthatók, egy jegy ára 5, illetve 3 lej.

A csatlakozást követôen 30 százalékkal csökkenhet bizonyos tejtermékek ára

A csatlakozást követôen 20-30 százalékkal csökkenhet az olyan tejtermékek ára, mint a pasztôrözött tej, illetve a túró- és sajtfélék. A Friesland Foods Románia illetékesei szerint ez a vámilleték felszámolása miatt következne be. A múlt évben a tej és tejtermékek ára alacsonyabb volt Romániában más európai országokhoz képest, az idén azonban az árak növekedni kezdtek, elérve a magyarországi és szlovákiai árakat, mondta csütörtökön Gerbrant de Boer, a Friesland Foods Románia vezérigazgatója. Ugyanakkor nôtt a tejfeldolgozó üzemek által használt alapanyag ára is, tette hozzá a Friesland képviselôje. Szerinte a romániai tejtermékpiac mennyiségileg duplájára nôhet a következô öt-tíz évben, ha a feketepiac aránya a jelenlegi 50 százalékról valamelyest lecsökken. "A piacon jelen lévô feketepiac aránya jóval nagyobb Romániában, mint más európai országokban. Magyarországon és Lengyelországban például a feketepiac csupán 10 százalékát uralja a piacnak" – mutatott rá Boer. A Friesland Románia a holland Friesland Foods csoport része, amely tavaly 4,4 milliárd eurós üzleti forgalmat bonyolított le. A csoport 2002-ben jelent meg a romániai piacon. A tejtermékek piacát tavaly 800 millió euróra becsülték.

Bukarestben megtiltják a cigarettareklámokat

2007. január 1-jétôl megtiltják a cigarettákat reklámozó reklámpannók és plakátok kifüggesztését Bukarestben, jelentette be Adrean Videanu, a fôváros fôpolgármestere. "Már múlt hónapban figyelmeztettem a fôvárosi out-door cégeket, hogy 2007. január 1- jétôl életbe lépnek az európai szabványok a dohányreklámokat illetôen. Ezért az év végéig az összes, cigarettát reklámozó bannert, pannót és plakátot le kell szedni" – mondta Videanu. A fôpolgármester szerint január elsejétôl a polgármesteri hivatal megszünteti a pannókat, és egyenként 40 millió lej bírságot ró ki azokra a cégekre, amelyek nem szedik össze a dohány-rek