Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Szinte egy szólamban hördült fel a román sajtó a hírre, miszerint Mihail Hardau oktatásügyi miniszter éjnek idején egy bizottságot küldött ki a kolozsvári Babes-Bolyai egyetemre, hogy a magyar nyelvû feliratok kifüggesztése miatt menesztett oktatók ügyét kivizsgálja. Mint ismeretes, Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktusok, akik egyébként az önálló Bolyai egyetemért is kiálltak, november 22-én fogtak hozzá a magyar feliratok kifüggesztéséhez, amit korábban az egyetem vezetôsége is megszavazott, csak éppen a saját döntésük végrehajtásáról feledkeztek el. A normális körülmények között természetesnek tekinthetô óhajt, miszerint az egyetem alapításának története, a tanszékek megnevezése a "multikulturalitás" központjában magyarul is szerepeljen, egyedi módon díjazta az egyetem szenátusa. Nicolae Bocsan rektor javaslatára az önkéntesen vagy kényszerbôl voksoló szenátustagok az oktatók elbocsátásáról döntöttek. A terebélyesedô botrány nyomán pedig lemondtak az egyetem magyar prorektorai. A szaktárca vezetôjének rendeletét mégsem a Kolozsváron történtek illetve az azt követô tiltakozási hullám, hanem Hiller István magyar mûvelôdési és oktatási miniszter levele váltotta ki, aki román kollégáját a Babes-Bolyai egyetemen kialakult helyzet megoldására kérte. Levelét valamint a vizsgálóbizottság sebtében való kinevezését a román sajtó az egyetemi autonómia megsértéseként tálalja. Ami mindenképpen elgondolkoztató, ahogy a helyzet is. Az egyetemi önrendelkezés bástyái mögött ugyanis egy egész sor olyan dolgot lehet véghez vinni, ami nem az európaiság szellemiségérôl árulkodik. Az autonómiára és egyéb álokokra hivatkozva lehet továbbra ragaszkodni az egynyelvû feliratokhoz más egyetemeken is, ahol úgynevezett magyar vonal mûködik, miközben a felsôoktatási intézmények vezetôi gyümölcsözô baráti kapcsolatot ápolnak magyarországi testvéregyetemekkel is. Ha fájdalmas dolog itthon kitenni a kétnyelvû táblát, vajon hihetünk-e a fenti kapcsolatok ôszinteségében? Ugyancsak az egyetemi autonómia bástyái mögött lehet olyan belsô szabályzatot kidolgozni, amely megtiltja, hogy az egyetemen oktatók véleményt nyilvánítsanak az intézményben tapasztalt visszaélésekkel, hátrányos megkülönböztetésekkel kapcsolatosan, ami a fiatal oktatók esetében elôléptetésük megakadályozásával, az idôseknél pedig kilátásba helyezett nyugdíjazásukkal járhat. Eközben pedig a kétnyelvûség ügyében az autonómia gépezete úgy mûködik, hogy a többség leszavazza a kisebbség minden kezdeményezését. Ha a szellemi élet csúcsán ilyen helyzet uralkodik most, az uniós csatlakozás küszöbén, elképzelhetô, mire számíthatunk, ha a gondosan többségi színezetûre átszervezett, vegyes tannyelvû iskoláinkban is bevezetik a régóta ígért intézményi önrendelkezést.

A Megyei Egészségügyi Biztosítópénztárnál tegnap tartott sajtótájékoztatón tisztázódtak az Európai Unió országaiban érvényes egészségbiztosítási kártya kiváltásának részletei. Amint dr. Csiki Zsuzsánna vezérigazgató bejelentette, a kártyát minden olyan román állampolgár kérelmezheti, aki az unió országaiba utazik és napirenden van az egészségbiztosítási járulék törlesztésével.

A kártya kiváltását az új év elsô munkanapjától, tehát január 3-tól lehet kérvényezni annál a biztosítónál, ahova a szóban forgó személy területileg tartozik. A kérelmezônek egy típuskérvényt kell kitöltenie, amelyhez csatolnia kell személyi igazolványának valamint annak az okiratnak a másolatát (fizetési vagy nyugdíjszelvény stb.) amelybôl kiderül, hogy rendszeresen fizeti a biztosítási járulékot. A 14 év alatti gyermekek esetében a születési igazolvány másolata helyettesíti a személyazonossági kártyáról készült kópiát.

Azért nem lehet hamarabb kérvényt benyújtani, mivel Románia január elsejétôl válik az unió tagjává és kapja meg Brüsszelbôl az uniós azonossági számot, aminek kötelezô módon szerepelnie kell a kártyán. Egy másik akadály, hogy a kártya kibocsátásáról rendelkezô 2006. évi 95-ös törvény csak január elsejétôl lép életbe. A kártyát hét munkanapon belül kézbesítik a kérelmezô lakhelyén, lakcímének megváltozása esetén a területi pénztárnál veheti át azt.

A kártyáért 2,166 új ( 21.660 régi) lejt kell fizetni, ami az elôállítás és a postázás valamint a héa költségeit fedezi. Méretei megegyeznek a bankkártyák méreteivel és tulajdonosának nevét, személyi számát valamint a kibocsátó intézmény nevét tartalmazza. A kártya gazdája az utazása vagy külföldön tartózkodása során jelentkezô sürgôsségi esetekben kérhet egészségügyi ellátást az unió országaiban, az ottani sürgôsségi alapellátás feltételeinek megfelelôen. Ha valaki valamilyen krónikus betegséggel kezelteti magát, a romániai biztosítópénztár jogi úton hajthatja be a kapott ellátásért járó összeget, és fennáll az érintett személy büntetôjogi felelôsségre vonása is. Aki már az év végén vagy január elsô napjaiban külföldre utazik, azoknak is jár a sürgôsségi ellátás, amit egy típuskérvény alapján kérhetnek.

Ha valaki elveszíti a kártyát, a kibocsátótól vagy a tartózkodási helyét jelentô ország egészségügyi biztosítópénztárán keresztül kérheti a helyettesítô okiratot. Ha a külföldre utazó személy biztosítási kártyájának hat hónapos határideje idôközben lejár, elôzetesen egy újabb kártyát válthat ki a biztosítás meghosszabbítása érdekében.

A Tudor negyedbeli Corina üzlet mellett tegnap megnyílt a Citibank Romania elsô marosvásárhelyi, hiteleket nyújtó kirendeltsége, a Citi Financial, amely országos szinten a 26. A világon több mint 200 millió ügyféllel rendelkezô Citibank év végéig még öt kirendeltséget nyit az országban, többek közt Kolozsváron és Nagyszebenben. Marosvásárhelyen jelenleg a Cuza Voda utcában található a Citibank ügynökeinek székhelye. A tegnap felavatott hitelintézmény fô célja elsôsorban a magánszemélyeknek való, igen kedvezményes feltételek mellett történô kölcsönnyújtás. Mint Toma Rosca igazgató elmondta, a Citi Financial azáltal is szeretne közel kerülni ügyfeleihez, hogy kirendeltségeit a lakónegyedekben nyitja meg, alkalmazottai jól felkészült szakemberek, akik pontosan és a lehetô legrövidebb idôn belül megoldják az ügyfelek kéréseit. A hitelnyújtás akár egy nap alatt is megtörténik – jelentette ki Codrin Morariu, a Citibank regionális menedzsere –, hozzátéve, hogy nemcsak a magas jövedelemmel rendelkezôkre gondoltak, hanem a szerényebb fizetésû emberekre is, éppen ezért a hitelnyújtás egyik feltétele, hogy az igénylôknek 21 és 75 év közöttieknek kell lenniük, és havi minimális nettó jövedelmük el kell érje a 270 új lejt. A felvehetô bankkölcsön 1000 és 45.000 új lej között mozoghat, a kamat 14-22 százalék között mozog.

Jegyzet

Amikor a televízió és a számítógép képernyôjén kultúrtermékek végtelen sokasága zúdul ránk, igen nehéz eredeti, színvonalas rendezvényt szervezni, fôként vidéken. Mégis vannak olyanok, akik a mûvelôdési élet megszállottjaiként azon dolgoznak, hogy fenntartsák kultúránkat és valamivel többet, szebbet és jót nyújtsanak az érdeklôdôknek, legyen az irodalmi est, színtársulati fellépés, koncert, bármilyen élô mûsor. Anyagi támogatás hiányában mûvelôdési rendezvényt szervezni nem könnyû, sôt, inkább hálátlan feladat, s ha nem lenne az odaadó lelkesedés, az önfeláldozás, talán nem is érné meg azoknak, akik a színpad mögött dolgoznak. Ilyen körülmények között igazán dicséretre méltó, hogy vannak még amatôr színjátszó körök, tánccsoportok és vidéki városainkban, településeinken irodalmi esteket, képzômûvészeti tárlatokat, más ilyen jellegû rendezvényt szervezôk. Nekik köszönhetô, hogy vannak követendô példák. Szászrégenben alapítványt hoztak létre a kulturális élet támogatásáért, elkészült a mikházi csûrszínházi projekt, Dicsôszent-mártonban múzeum és a Magyar Ház várja vendégeit a volt zsinagógában és így tovább. De sajnos, az is igaz, hogy az elôadásokon, rendezvényeken egyre kevesebb az érdeklôdô és fôként a fiatal. Sajnos a mûvelôdési minisztérium, az arra hivatott intézmények sem támogatják kellôképpen a korszerû elvárásoknak megfelelô kultúrmenedzsmentet, s ritka az olyan pályázati kiírás, amivel rendezvények szervezését lehet finanszíroztatni. Így aztán, ahol nincs üzlet, ott a kultúra is meghalhat. Talán most, amikor a jövô évi rendezvénynaptárak készülnek, helyi vagy megyei szinten nem ártana szakszerûen átgondolni, hogy mit és hogyan, ugyanakkor mibôl érdemes szervezni, rendezni. A szakhatóságoknak is jobban oda kellene figyelniük az olyan "kultúrmindenesek" munkájára, mint: Bôjte Lídia, Kovrig Magdolna, Kakassy Sándor, Kádár Gyöngyi, Mester Zoltán és sokan mások, akik szívbôl éltetik kultúránkat. Van alap, amire építkezni lehet, csak hát a falakat kellene erôsíteni, nemcsak a kultúrszolgáknak, hanem mindazoknak, akik érdekeltek abban, hogy kultúránk az uniós csatlakozás után is megmaradjon.

Határon túli magyar vezetôkkel tárgyalt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerdán Budapesten. A Parlament Vadásztermében zárt ajtók mögött tartott találkozón részt vett Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség vezetôje, valamint Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke.

Ott volt a budapesti konzultáción Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének és Juhász Sándor, a horvátországi Magyar Egyesületek Szövetségének elnöke, Hámos László, a New York-i székhelyû Magyar Emberi Jogok Alapítvány vezetôje és Méray Tibor, a Franciaországban élô magyar író.

Jelen volt Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter, valamint Bajnai Gordon, a fejlesztéspolitikáért felelôs kormánybiztos.

Gyurcsány Ferenc elsô alkalommal találkozott a határon túli magyar közösségek vezetôivel a magyar-magyar kapcsolatok intézményi kereteinek átalakítását követôen.

Egyetértenek a kedvezménytörvény olyan módosításával a határon túli magyar közösségek vezetôi, ami lehetôvé teszi a magyarigazolványok meghosszabbítását a kötelezô csere helyett – jelentette ki Markó Béla és Bugár Béla a magyar miniszterelnökkel tartott szerdai találkozót követôen.

Markó Béla elmondta, hogy a szerdai találkozón tájékoztatást kaptak a határon túli magyar közösségek támogatását szolgáló költségvetési forrásokról, a támogatást kezelô intézmények sorsáról, a Szülôföld Alapról, valamint a határ menti együttmûködés lehetôségérôl, a különbözô tervezett fejlesztési programokról.

Az RMDSZ elnöke szerint a kedvezménytörvény módosításáról kialakult egyetértés azért jelentôs, mert az elsôként kiadott magyarigazolványok jövôre esedékessé váló cseréje "bármennyire is formai kérdésnek tûnik, nagyon fontos, létezô probléma".

Markó Béla a távirati iroda kérdésére kifejtette, hogy a miniszterelnök és a határon túli magyar közösségek vezetôinek konzultációja a véleménycsere fontos eszköze lehet. Külön kitért arra, hogy fontos eszköz a parlamenti fórum is, véleménye szerint a Kárpát-medencei magyar parlamenti képviselôk közös fóruma az utóbbi idôben elég jól mûködött.

"Szükség van a kétoldalú kapcsolatokra, szükség van ezekre a többoldalú fórumokra" – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke, aki szerint az elkövetkezôkben valószínûleg rugalmasan kell alakítani a konzultáció különbözô formáit.

Markó Béla szerint a romániai magyarok szempontjából jelentôs elôrelépés történt a magyar kormány álláspontjában azzal kapcsolatban, hogy milyen mértékben nyitják meg a magyar munkaerôpiacot a romániai munkavállalók elôtt Románia európai uniós csatlakozását követôen.

"Ismeretes az álláspontunk, mi a teljes nyitást tartjuk szükségesnek, ám a kezdeti elképzelésekhez képest azért elég nagyot haladtunk elôre, hiszen most már a lehetséges szakterületek többségében az a szándék, hogy liberalizálják a piacot" – mondta.

Szerinte ehhez hozzájárult az is, hogy az RMDSZ szakértôi az elmúlt hetekben többször is konzultáltak a kérdésrôl a magyar illetékesekkel.

Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke a határon túli magyar vezetôk további információkat és tárgyalási lehetôséget kértek a magyar kormánytól a határon túli magyarok támogatását kezelô Szülôföld Alapról.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy az Illyés Közalapítvány eddigi határon túli alkuratóriumainak megszüntetésével a különbözô programokról hozott döntéseket elôkészítô szakemberek kikerülnek a rendszerbôl. Példaként említette, hogy ha mindenrôl a magyarországi kuratóriumnak kellett volna egyedül döntenie, akkor néhány másodperce jutott volna egy-egy projekt megvitatására.

"Nem lenne jó, ha a koncentrációval tönkretennénk azt, ami mûködött" – mondta.

A kormány új Hargita és Maros megyei alprefektusok kinevezésérôl döntött. A kinevezett személyeknek részt kell venniük a tisztségekre kiírandó versenyvizsgán.

Dézsi József Zoltánt saját kérésére váltották le a Hargita megyei alprefektusi tisztségbôl, helyére, a versenyvizsga megszervezéséig Ladányi László Zsoltot nevezték ki.

Ladányi László Zsolt 2004 óta Székelyudvarhely alpolgármestere.

Burkhardt Árpád Maros megyei alprefektus nyugdíjba vonul, helyére Bárczi Gyôzô Istvánt, Marosvásárhely alpolgármesterét nevezték ki a versenyvizsga kiírásáig.

A módosításokat kormányhatározattal fogadták el szerdán.

A kormány arról is döntött, hogy 2007. január 1-jétôl Chirila Alexandru, Temes megyei alprefektust saját kérésére leváltják tisztségébôl.

Az MSZP szerint a munkaerôpiac részleges és fokozatos megnyitására van szükség a január 1-tôl, Románia és Bulgária európai uniós csatlakozása után – mondta Simon Gábor szocialista politikus szerdán az MTI-nek.

Az MSZP támogatja azt a kormányzati szándékot, hogy a nyitás fokozatos és részleges legyen, mert ez a magyar munkaerôpiac sajátosságainak, helyzetének megfelelô álláspont – mondta az MSZP-frakció esélyegyenlôségi, foglalkoztatási és civil ügyek munkacsoportjának elnöke. Hozzátette: a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amely szakmákban munkaerô- kereslet van, ott lehetôvé teszik a könnyített munkavállalást. A szocialista politikus helyes és józan kompromisszumnak nevezte a kormányzati álláspontot.

Simon Gábor szerint bizonyos idôközönként – akár félévente – a kormányzatnak, a szociális partnerekkel együttmûködve, a magyar munkaerôpiac helyzetét figyelembe véve, felül kell vizsgálnia ezt a döntést.

Fontos lenne, hogy közmegegyezést sikerüljön kialakítani az új magyar külpolitikai stratégiáról. Ezt a külügyminiszter mondta szerdán Budapesten, az Európai Újságíró Szövetség magyar tagozatának vendégeként.

A civil szférát, a kutatókat, az értelmiségieket a lehetô legszélesebb körben kívánjuk bevonni az új külpolitikai stratégia elkészítésébe, ennek szellemében készülnek az elôkészítô alaptanulmányok – közölte Göncz Kinga.

A magyar diplomácia irányítója a parlament külügyi bizottságában elôzô nap azt mondta, fél év múlva elkészülhet a dokumentum. "A stratégiában megkíséreljük kijelölni Magyarország szerepét a globális kihívások kezelésében, és meghatározni, mi az erôsségünk, mik a gyengéink" – fogalmazott a külügyminiszter.

Göncz Kinga szerint az új stratégia egyik eleme lenne az is, hogy az eddigi gyakorlattól eltérôen hangsúlyosabban bevonjanak a külpolitikába más területrôl, a civil szférából érkezô embereket. Mint mondta, ez a nagyköveti kinevezéseknél is érvényesülni fog.

(MTI) – Az Európai Unió jövôre csatlakozó új tagállamainak üdvözlése, a további bôvítés kérdése, az unión belül határellenôrzések nélküli közlekedést biztosító schengeni övezet kiterjesztése, valamint a bel- és igazságügyi területen a tagállamok vétójogának csökkentése a fô téma az EU-tagországok állam- és kormányfôinek csütörtök este kezdôdô brüsszeli találkozóján.

Magyar szemmel talán a legfontosabb döntésnek az ígérkezik, hogy a csúcsértekezlet résztvevôi – köztük Gyurcsány Ferenc miniszterelnök – üdvözlik a bel- és igazságügy-miniszterek találkozóján született határozatot a schengeni övezet fokozatos bôvítésérôl a jövô év utolsó napjától. Az elmúlt hónapokban úgy tûnt, hogy a tavalyelôtt csatlakozott országok csak jókora késéssel, 2009-tôl képezhetik részét a személyek számára szabad nemzetközi mozgást lehetôvé tevô zónának, mert késve készül el a határok leépítéséhez elengedhetetlen információs rendszer. Ám végül a technikai problémát áthidalva lehetôség nyílt arra, hogy a kilenc érintett új tagállam (köztük Magyarország) ideiglenesen a régebbi információs rendszerhez csatlakozva mégis elérhesse a teljes jogú Schengen-tagságot.

Alkalmat ad a csúcsértekezlet arra is, hogy a vezetôk immár lényegében új tagként üdvözöljék a január elsején taggá váló Bulgáriát és Romániát. Bukarest és Szófia belépésével fejezôdik be az EU ötödik bôvítési köre, és ennek köszönhetôen a kezdeti hatról immár 27-re nô a tagországok száma.

A tervek szerint péntek délben befejezôdô találkozó kötetlen részét pedig már a következô bôvítésekre vonatkozó elképzelések körvonalazásával töltik majd a vezetôk. Mint Matti Vanhanen finn kormányfônek a tagországok vezetôihez intézett – a finn EU- elnökség honlapján (http://www.eu2006.fi) közzétett – meghívólevelébôl kiderül, "a bôvítések valamennyi szempontjára kiterjedô vitára kerül sor", mégpedig a bôvítési stratégiáról szóló európai bizottsági elôterjesztés és egy külön jelentés alapján, amely az "EU új tagok felvételére irányuló képességérôl" szól. A "cél a bôvítési folyamat jövôjére vonatkozó közös megegyezés megerôsítése" – szögezte le Vanhanen.

Az új tagok felvételére vonatkozó képesség megállapítása fontos és kényes kérdés több szempontból is, amelynek a távolabbi jövôre is hatása lehet.

Az uniónak jelenleg további három tagjelöltje van: közülük Horvátország felvétele még ebben az évtizedben várható, míg Törökországé akár a következô utánra is tolódhat. Macedónia csatlakozását a jövô évtizedre lehetne tippelni néhány más nyugat-balkáni országéval együtt, ha a tagfelvételi képességrôl nem folyna vita. Egyelôre még az az EU álláspontja, hogy minden európai ország jelentkezhet tagságra, de csak akkor csatlakozhat, ha teljesíti annak követelményeit, köztük a vaskos joganyag betartását.

"Évente körülbelül kettô és félszer annyi pénz jut majd a határ két oldalán élôk támogatására, mint eddig. Százmilliárd forint a magyarországi forrás és ezzel körülbelül megegyezô nagyságrendû összeg az, ami a szomszédos országoknál is rendelkezésre áll ugyanilyen célra" – hangsúlyozta Bajnai Gordon újságíróknak a határon túli magyar vezetôkkel tartott szerdai megbeszélés közben.

A forrásokat egyebek mellett az egészségügyi, oktatási együttmûködésre, a kis- és középvállalkozások közötti kapcsolat erôsítésére, valamint közös árvíz- és környezetvédelemre fordítják.

Bajnai Gordon hangsúlyozta, hogy még egyeztetnek a szomszédos országok vezetôivel, és jövô év elején adhatják be a fejlesztési terveket Brüsszelnek.

Belizé-ben a Mopan-folyó által három oldalról övezett Parrot Nest Lodge-ban két kis házikó áll a vendégek rendelkezésére – egy magas fa tetején, ahol zajos rokonok még véletlenül sem buk-kanhatnak fel, legfeljebb madárfütty törheti meg a csendet.

A chilei Paihuanóban megnyílt a déli félteke elsô asztronómiai szállodája. Szobái kupola alakúak és speciális furatokon keresztül lehet kémlelni belôlük a csillagos eget.

Az amerikai Idaho szövetségi állambeli Cottonwoodban a Dog Park Inn egy óriási beagle kutyát formáz. A bejárat a mesterséges eb oldalában van, belsejében hat ember fér el és az orrában olvasótermet alakítottak ki.

A skóciai Urquhartban az Old Church, egy régi templom nyújt menedéket. Különleges alkalmakkor, így karácsonykor, még harangozni is lehet benne. Az ugyancsak skóciai St. Andrew-ban egy hotellé átalakított állomáson két lakosztályt alakítottak ki egy régi vagonban.

Ausztráliában a Mount Gambier-i Old Jail börtönben bárki rács mögé kerülhet szerény áron. Belseje megôrizte a dutyi jellegét, a vendégeket cellákban helyezik el. Alapvetô különbség, hogy akkor távoznak, amikor akarnak.

Törökországban az érdekes tájat használták ki, amikor Ürgüpben egy domb oldalában vájtak szobákat, ahonnan szép kilátás nyílik Kappadókiára.

Mozgó szállodaként egy hatalmas Exploranter "lakóautó" járja végig Brazíliát, Chilét, Argentínát. A háromhetes utakra kibérelhetô jármûben kiváló szállást talál olyan baráti társaság vagy népes család, amely kedveli a kalandokat.

Az RMDSZ képviselôházi és szenátusi frakciói közös nyilatkozatban foglaltak állást a szövetség több tisztségviselôjét fôként a Nagy Zsolt minisztert ért vádak ügyében. A közleményt az alábbiakban közöljük.

"Az elmúlt idôszakban súlyos politikai támadások érték az RMDSZ több tisztségviselôjét. Ezek között a legsúlyosabbak a Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter ellen felhozott állítások, akit hazaárulással és kémkedéssel vádoltak meg.

Az RMDSZ képviselôi és szenátorai teljességgel alaptalannak tartják a miniszter ellen indított rágalomhadjáratot, személyét egy politikai játszma járulékos áldozatának tekintik.

Álláspontunk szerint megengedhetetlen és elfogadhatatlan, hogy ilyen tisztességtelen módon kompromittáljanak egy fiatal, felkészült politikust.

Mi, az RMDSZ képviselôi és szenátorai szolidaritást vállalunk Nagy Zsolttal, kiállunk a miniszter mellett, és bízunk abban, hogy ártatlansága hamarosan bizonyítást nyer. Ugyanakkor határozottan elítéljük a kommunista rezsim kirakatpereit idézô, politikai indíttatású meghurcolást, mely nyilvánvalóan a magyar érdekképviselet ellen irányul" – olvasható az állásfoglalásban.

György Ervin, Kovászna megyei prefektus szerdán sajtótájékoztatón elmondta, nem tud közbelépni a Székelyföld autonómiájáért szervezendô belsô népszavazás ügyében, mivel ezt nem egy állami intézmény szervezi.

"Ha egy állami intézmény szervezné a referendumot, kötelességem lenne megtámadni azt a bíróságon, mivel a törvények nem engedélyezik hivatalos népszavazás szervezését az autonómia témakörben" – mondta a prefektus.

Hozzátette, nem áll módjában ellenôrizni "két-három személyt, akik házról házra járnak, és a mozgóurnával játszanak", mert ebben az esetben "ellenôriznie kellene és meg kellene támadnia minden házaló árust, aki el akar adni egy fazekat vagy egy órát".

A Demokrata Párt (PD) Kovászna megyei szervezete kedden kijelentette, nem ért egyet a Székelyföld autonómiájáért szervezendô belsô népszavazásokkal akkor sem, ha ezek nem hivatalosak, és felkérték a megyei hatóságokat, lépjenek közbe az ügyben.

Gheorghe Baciu, a Kovászna megyei PD-elnök felkérte a megyei hatóságokat, hogy indítsanak kivizsgálást a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) erdôvidéki szervezete által szervezendô népszavazás ügyében.

Az SZNT erdôvidéki szervezete arról határozott, hogy december 16-23. között belsô, nem hivatalos népszavazást ír ki Székelyföld autonómiája ügyében.

Elkészült a hazai e-kereske-delemre vonatkozó tanulmány, amelyet a Távközlési és Informatikai Minisztérium rendelt meg egy szakértôi csoporttól. A felmérésbôl kiderül, hogy az év elsô 10 hónapjában az on-line áruházakban 69 000 tranzakciót bonyolítottak le, mintegy 5,8 millió euró értékben.

A tanulmány készítôi 1460 site-ot vizsgáltak, ebbôl 620 turizmussal foglalkozik, 840 más szolgáltatói területen mûködik ( IT&C, virágrendelés, gyerekjátékok, zene, könyv, ruhanemû, ékszerek stb. forgalmazása, de volt köztük pénzügyi szolgáltató vagy biztosító is). Ezek közül mindössze 84 virtuális áruház tud fogadni on-line kifizetéseket bankkártyán keresztül.

"Románia még gyerekcipôben jár, ami az e- kereskedelmet illeti, de az érdeklôdés óriási, és ez egy fejlôdô piac. Fontos, hogy a vásárlók megértsék, a világhálón is épp olyan biztonságosan lehet beszerezni a szükséges tárgyakat, mint a hagyományos boltokban. A virtuális áruházak magas szintû biztonsági megoldásokat használnak, hogy elkerüljék a csalókat" – nyilatkozta Nagy Zsolt táv-közlési és informatikai miniszter.

A tanulmány készítôi felmérték az e- kereskedelem jelenlegi romániai helyzetét, ugyanakkor összevetették eredményeit, fejlôdését, szabályozását a nyugati piaccal. A hazai on-line kereskedelem még a kezdeti szakaszban van – összegez a tanulmány, de már így is jelentôs helyet foglal el az üzleti életben. A RomCard adatai szerint Romániában 2006 elsô 10 hónapjában 69.000 tranzakciót bonyolítottak le, mintegy 5,8 millió euró értékben.

Az újabban Centrista Demokrata Internacionálé névre hallgató volt Kereszténydemokrata Internacionálé december elején konferenciát tartott a Kanári-szigeteken. A szervezet névváltoztatására azért volt szükség, tudtuk meg Kelemen Kálmántól, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Társulat elnökétôl, aki az RMDSZ képviseletében vett részt a tanácskozáson, mert felvették például a Fülöp-szigeteki Lacass szervezetet, amelynek van egy, úgymond, keresztény-muzulmán tagozata is. A kétnapos értekezlet fô témája a migráció kérdése volt, de beszéltek a terrorizmusról, a szervezett bûnözésrôl is.

Romániából, az RMDSZ képviseletében Kelemen Kálmán, a Demokrata Párt részérôl Anca Boagiu integrációs miniszter és Elena Udrea vett részt. Az RMKDT szerint a tanácskozás tanulsága az volt, hogy fôleg az uniós csatlakozást követôen, azoknak, akik más országban szeretnének boldogulni, tudomásul kell venniük, hogy sok ország megköveteli a bevándorlóktól a teljes asszimilálódást. Mint mondta, a felszólalók közül sokan kijelentették, máris problémáik vannak a bevándorlókkal, társadalmi beilleszkedés, szociális ellátás vagy akár oktatási kérdésekben. És nem hajlandók újabb áldozatokat vállalni.

A tavalyi rekord után az idén tovább bôvült a román-magyar kereskedelmi forgalom, bizonyítékaként annak, hogy Románia a magyar áruk legnagyobb felvevôpiaca s egyben Magyarország legjobb gazdasági partnere az Európai Unión kívül – mondta az Economistul címû lapnak Bogár Ferenc, a bukaresti Magyar Nagykövetség kereskedelmi tanácsosa.

A román-magyar árucsere-forgalom 1,99 milliárd euró volt tavaly, 28,51 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az export 27,40 százalékkal, az import 29,47 százalékkal emelkedett.

A növekedés az idei év elsô háromnegyedében folytatódott, a gazdasági és kereskedelmi minisztérium adatai szerint a forgalom 1,86 milliárd eurót tett ki.

Ennek alapján Bogár úgy becsüli, hogy 2006-ban a kétoldalú kereskedelem meg fogja haladni a 3 milliárd eurót.

A Romániába irányuló magyar export fôként feldolgozóipari termékekbôl és berendezésekbôl áll, az élelmiszerek részesedése csökkent az elmúlt két évben.

A szeptember végéig rendelkezésre álló statisztikák szerint a Romániában vegyes vállalatok létrehozata-lára fordított magyar tôke értéke 340 millió eurót ért el, s ezzel Magyarország a 13. helyen áll a külföldi befektetôk sorában. Romániában több mint 6000 román-magyar vegyes vállalat mûködik.

Bogár tájékoztatása szerint a legtöbb tôkét a bankszektorban, a gyógyszeriparban, illetve az autóalkatrész-forgalmazásban fektették be a magyar cégek, a Mol a második legnagyobb szereplô az üzemanyag-forgalmazásban.

Törvénytervezet a felekezetek jogállásáról

A képviselôház szerdai plenáris ülésén egyhangúlag elfogadta a vallásszabadságról és a felekezetek jogállásáról szóló törvénytervezetet. A jogszabály elfogadása nagy jelentôségû, ez ugyanis a jelenlegi, – igencsak elavult szemléletû – 1948-tól érvényes törvényerejû rendeletet váltja fel. A törvénytervezet kidolgozásakor a kormány (mint kezdeményezô) figyelembe vette a törvény által elismert egyházak (köztük a történelmi magyar egyházak) álláspontját, és az így kialakult konszenzusos tervezetet vitte a honatyák elé.

A törvénytervezet eleget tesz az Alkotmány elôírásainak, és a felekezetek jogállását egy olyan demokratikus közegbe kívánja emelni, amelyben nem létezik államvallás, az állam semleges bármely vallásos hittel vagy ateista ideológiával szemben, és biztosítja a lelkiismeret szabadságát. Foglalkozik továbbá a felekezetek vagyoni helyzetének bizonyos aspektusaival, a felekezeti alkalmazottak jogállasával, és nem utolsósorban a felekezeti oktatás kérdésével is. A törvény értelmében a felekezeteknek lehetôségük nyílik arra, hogy törvényes keretek között bármely nyelvû, profilú vagy szakirányú oktatási intézményt hozzanak létre.

Vasile Blaga, a Demokrata Párt (PD) fôtitkára kijelentette: Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke "hazudik", amikor azt állítja, hogy Blaga és a demokrata Radu Berceanu szállítási miniszter nyomást gyakorol a Konzervatív Párt honatyáira, hogy azok igazoljanak át a PD-hez vagy a Liberális Demokrata Párthoz (PLD).

A PD fôtitkára a Mediafax hírügynökséghez szerdán eljuttatott közleményben kifejtette: egy ilyen vádat, amelyet "semmiféle bizonyíték nem támaszt alá", csak "szemenszedett hazugságnak" lehet minôsíteni.

"Nyilvánosan felszólítom Dan Voiculescut, hogy gyorsan támassza alá bizonyítékokkal állítását, és minthogy ezt nem fogja tudni megtenni – mivel a vádnak semmi alapja nincs – elôre kijelentem: Voiculescu hazug" – tette hozzá Blaga.

Szerinte a "KP elnökének a gesztusa, amellyel könnyedén alaptalanul vádol másokat, jellemzô Voiculescura".

A Konzervatív Párt azzal vádolta Vasile Blaga és Radu Berceanu minisztert, hogy Traian Basescu államfô gyôzködésére nyomást gyakorolnak a KP honatyáira, hogy ezek átigazoljanak a PD-hez, vagy a Theodor Stolojan által alapított új párthoz, a PLD-hez.

"Az utóbbi idôben a Demokrata Párt, fôként Blaga és Berceanu minisztereken keresztül, akiket Basescu koordinál, nyomást gyakorol a konzervatív honatyákra, hogy átigazoljanak a demokratákhoz, vagy Stolojan alakulatához; így próbálva kialakítani egy állampártot" áll a Mediafaxnak kedden küldött közleményben.

A PC felszólította a PD-t és Basescu államfôt, hogy "szüntesse be a konzervatív honatyák toborzását", mivel ez az ország politikai destabilizációjához vezethet.

Elfogadhatatlanok a kormány egyik tagjára vonatkozó olyanfajta kijelentések, mint amit Traian Basescu államelnök Varujan Vosganian gazdasági és kereskedelmi miniszternek mondott kedden, mivel ez megkérdôjelezi az illetô mandátumának jogosságát, nyilatkozta Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök.

Miután az új gazdasági miniszter letette esküjét, Traian Basescu kedden azt mondta Vosganiannak, hogy nem támogatta feltétlenül a kinevezését, de tiszteletben tartja a parlament döntését, és sok sikert kíván neki.

Tariceanu szerdán kijelentette, elvárja, hogy a tárca átvételekor egy miniszter teljes bizalomban részesüljön, és ne kérdôjelezzék meg mandátumát ilyenfajta személyes kijelentésekkel.

A kormányfô rámutatott, folyamatosan azon munkálkodik, hogy az államelnöki hivatal és a kormány között megfelelô hivatalos kapcsolatot biztosítson.

Premier lesz ma este a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermének színpadán. A stúdióelôadás címe nem újdonság az idôsödô színházszeretô közönség számára: Edward Albee Mese az állatkertrôl címû klasszikusa már szerepelt a Nemzeti Színpadán, igaz, a nyolcvanas évek elején. A mû az amerikai abszurd megteremtôje és mérföldköve, polgárpukkasztó szerzôjének darabját csak a németországi visszhangos siker után fogadta el a hatvanas években (és nem csak) még meglehetôsen prûd, egyesült államokbeli publikum.

A bemutatót tegnap délben sajtótájékoztató elôzte meg, amelyen jelen volt a rendezô Liviu Pancu, Kiss Éva Evelyn irodalmi titkár, Kárp György társulatvezetô, valamint a játszó színészek, a társulat újonnan szerzôdtetett mûvészei: Korpos András (Peter alakítója), Meszesi Oszkár (Jerry) és Csíki Hajnal (mint a Sors). Megtudtuk, ezen produkció lesz a rendezô elsô konkrétabb együttmûködése a Tompa Miklós Társulattal, a mûvet annak mai napig érvényes aktualitása miatt választotta, szövege a XXI. század elején érvényes dolgokra (is) reflektál – kulcskérdései az emberi élet, a gyógyíthatatlan betegség, a stressz. Ezek a fogalomkörök foglalkoztatják Liviu Pancut, a produkcióban pedig Jerry alakján keresztül mutatkoznak meg. Ô sorsának megoldásához keres és talál társat Peter-ben. Az elôadás harmadik szereplôje, a Sors rendezôi lelemény, ô fôleg mozgásokban jeleníti meg Jerry gondolatait. A próbafolyamat a várbeli Scena Színházban zajlott, az elôadás azonban erôteljesebb technikai igényû, ezért a Nemzetibe költözött a produkció. A költözés késôn történt, nagyon fontosnak bizonyult a mûszak hozzájárulása a bemutatóhoz. A szereposztás, ahogyan a Sors-figura különleges mozgástechnikája is, a rendezô munkája, zeneszerzô Mihai Sorohan, díszlet- és jelmeztervezô Szabó Annamária.

A bemutatóra este 7 órakor kerül sor a nagyterem színpadán.

Csütörtöki kimenô

Szép mellényû és mozdonyszôke polgármester levelét megírta. Lassú, ünnepélyes haraggal, melyben tudatja, hogy ô bizony minden erejével, piciny és nagyterû szívével azon leszen, hogy az autonómiát, a székelyföldi autonómiatársulást megakadályozza. Tiltakozik erélyesen.

Persze, fogalma sincs, mi ellen, ugyanis az autonómia fogalomkörébôl csak az autót ismeri, azt viszont antúl jobban, mentül inkább. 'Sze volt s lesz neki elég.

Az autonómiáról az jut eszébe – szûk történelmi tapasztalataiból merítve – , hogy léteztek húsz esztendôvel ezelôtt az autonóm szovjet tagköztársaságok, amik ripsz-ropsz a Szovjetunió felbomlásával önállósultak. Persze, mind a birodalom szélén voltak, csak rá kell tekinteni a térképre. D.F. úgy hiszi, hogy aki autonómiát akar, az egyben a függetlenedés, az állam felrobbantása, szétdarabolása felé teszi meg a kezdôlépést. Olyan ez, mintha az ember nyugat felé utazna bivalyszekéren, s mondjuk, elhagyta már egy másodperce Ludast, a következô falu pedig nem más, mint a Place Pigalle Párizsban, ihol csak, már látszik az állj fel tornya.

Meg aztán az autonómiáról neki (és elvbarátaiknak) az dereng, amit ôk tennének, ha valahol autonómiát kérnének, kapnának: menten elkezdenék az etnikai tisztogatást, kiszorítást, elûzést, a közös lét lehetetlenségét bizonygatnák. Más recept – szerinte – az autonómia és etnikumközi szolidaritás összebékítésére nincs...

Azt gondolják, ha majd autonómok lesznek a székelyföldi városok, akkor kevesebb lesz a korrupció és nagyobb a helyi döntések súlya. Akkor megszûnik a központi protekció, minisztériumi elôszobázás, a demokráciától idegen, jól ismert és begyakorolt sunyiságok sora, a tanácsi határozatokat teljesíteni kell, a névtáblák és nyelvi gyakorlat dolgában a döntés egyszerûbb lesz és sokrétû, ismerni kell a partner eszét, szívét, vágyait, respektálni is megegyezéssel, és az etnikai sértôdékenység elcsenevészesedik. Akkor nem lehet ürügyet találni a tehetségesebbek, jobbak elbuktatásához.

És ez utóbbi dologban még igazuk is lehet.

Az autonómia azt jelenti, hogy a pukkancsoknak és dühöngô szidalmazóknak maga a közösség ül a szájára, fegyelmezi meg.

Az pedig meg sem fordul a polgármester elméleti jövôlátásában, hogy akár az egyenlôség is nyerhet, hogy a jobb ügyintézés és szövetkezés is hatékonyabb lehet polgárok és polgárok között. A város békéje teljesebb.

Én úgy hiszem, azért tiltakozik, mert gyáva. Nem mer, és gyakorló demagógként, szavazathajhászként nem szabad neki jóra és nemesre gondolni, ha az a magyaroktól és székelyektôl, avagy a politikai ellenfelektôl ered. Ha D. F. lenne az autonómia ura, abba rajta és favoritjain kívül senki más nem férne bele. (Ahogyan ma is történik. Ebben a tekintetben D. F. a legnagyobb autonóm, sôt független... a közakarattól.)

Föl sem tételezi rólunk a nagylelkûséget, a modern európai gondolkodás- és viselkedésmódot. Az etnikai békét. Mert maga sem hisz azokban. Végül is azt kell hinnünk, képtelen az önérdekrôl lemondani.

Holott legyôzni önmagunkat a legtisztább gyôzelem.

(F. D. Roosevelt, volt amerikai elnök)

Kodály-évet rendeznek jövôre a zeneszerzô születésének 125. és halálának negyvenedik évfordulója alkalmából; a programsorozat védnöke Kodály Zoltán özvegye Péczely Sarolta lesz – közölte a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára az MTI-vel.

Schneider Márta elmondta, hogy kedden találkozott Kodály Zoltán özvegyével, Péczely Saroltával, akivel a Kodály-év programjairól egyeztetett. A zeneszerzô özvegye szeretettel fogadta Hiller István oktatási és kulturális miniszter felkérését a jubileumi év védnöki tisztjének betöltésére – tette hozzá.

A szakállamtitkár elmondta, hogy a Kodály-év 2007. március 3-án a zeneszerzô halálának negyvenedik évfordulóján nyílik meg. A decemberig tartó programok között koncertek, tudományos konferenciák szerepelnek. A Kodály-év kiemelkedô zenei eseménye lesz a Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitókoncertje.

A marosvásárhelyi Kultúrpalotában december 18- án este 6 órától balettelôadást láthat a közönség. Szervezôk az Arabesque Alapítvány, Kemendi Károly és Kemendi Lia.

A 74 Színház rendezésében tegnap 17 órai kezdettel nyílt meg Mariana Serban festômûvész kiállítása, amelyet Beatrice Budea mûkritikus méltatott.

1. Célja

a. Az erdélyi magyar családok gyermekvállalásának elôsegítése, a nagycsaládosok segítése, nemzeti közösségünk fogyásának megállítása;

b. a magyar intézmények támogatása, anyagi megsegítése;

c. a magyarsághoz való tartozás társadalmi presztízsének növelése;

d. karitatív segítségnyújtás az arra rászorultaknak.

2. Létrejötte

Az Erdélyi Magyar Alap (EMA) beindítását egy kezdeményezô bizottság vállalja magára, melynek tagjai a a csatlakozó szervezetek által kijelölt személyek. Az elsô év után kötelezô módon választott kuratórium, országos tanács (OT) veszi át a kezdeményezô bizottság jogköreit. Az országos testület választási módja a következô ajánlat szerint történne :

a. Kik a választhatók: az abban részt venni kívánó szervezetek jelöltjei és független jelöltek, akik legalább 100 támogatói aláírást gyûjtenek. A jelöltek kötelezô mód regisztrálták már magukat az Erdélyi Magyar Nemzeti Kataszterben (EMNK), és a választás napjáig betöltötték a 18. életévüket.

b. Kik választanak: azok, akik regisztrálják magukat az Erdélyi Magyar Nemzeti Kataszterben, és a választás napjáig betöltötték a 18. életévüket.

c. Hogyan választhatunk: javaslatunk szerint listás és egyéni választási rendszerben, közvita által, a létrehozó szervezetek közötti megegyezéssel kell eldönteni a módszertanát a választás mechanizmusának.

d. Az OT vezetôségét (elnök, alelnökök), a területi elvek és a kompetenciák tiszteletben tartásával, a választott tagok elektori minôségben az alakuló ülésen választják meg.

3. Jogi formája

- javaslatunk szerint: egyesület

4. Szerkezete

Javasoljuk, az EMA védnökségét az erdélyi magyar történelmi egyházfôk vállalják. Az országos tanács és ennek elnöksége, egy, a belsô választásokon elnyert legitimitással felügyeli és irányítja az Alap (EMA) mûködését. Az országos tanácsot elsô két alkalommal kétévente, késôbbiekben négyévente választják. Az EMA mûködése egy országos (erdélyi) központi koordinációs irodával indul, területi önkéntesek segítik munkáját. Amennyiben mûködése stabilizálódik, területi irodákat nyit. Szoros együttmûködés kiépítése szükségeltetik egyházi és oktatási intézményekkel.

5. Mûködése

Az EMA a magyar szolidaritáson alapul. Lényege, hogy az abban részt vevôk önkéntesen vállalják, hogy anyagi hozzájárulást vállalnak saját közösségük megmaradása érdekében.

A támogatási kérelmek benyújtása és elbírálása az országos tanács által meghatározott szabályzat és eljárási rend szerint mûködik.

A vissza nem térítendô támogatás lehetséges és javasolt formái:

a. Egyszeri alapon a gyermek keresztelésénél (a történelmi magyar egyházak hivatalai által kiadott igazolás alapján).

b. Egyszeri alapon a gyermek iskolakezdésénél (csak ha magyar oktatásban részesül, az iskolai intézmény igazolása alapján).

c. A gyermekszaporulat támogatására, a harmadik vagy további gyermek megszületésekor, ha az elôzô gyermekek az egyházi és az iskolai igazolások alapján már részeseivé váltak a támogatásnak. A harmadik és további gyermek számára biztosított támogatás nagyságát lehetôség szerint javasoljuk megemelni az elôbbiekhez képest.

d. A nagycsaládosok (négy vagy annál több gyermek) rendszeres járulékot kaphatnak.

e. Intézményi támogatások: oktatási, egyházi, kulturális (minden magyar intézmény pályázatok alapján kérhet támogatást a beérkezô célirányos források függvényében).

A támogatás odaítélésének szabályai:

Alapgondolat: szükséges, de nem elégséges feltétele a támogatásnak, hogy a pályázó személy, szervezet vagy intézmény regisztrálja magát az Erdélyi Magyar Nemzeti Kataszterben, tartsa tiszteletben annak belsô elôírásait.

Támogatásban az részesülhet, aki:

a. maga is hozzájárul anyagilag az Erdélyi Magyar Alap mûködéséhez;

b. amennyiben anyagi helyzete ezt nem engedi meg:

– befizeti a havi egy eurónak megfelelô lej/ hónap minimális hozzájárulást.

– egyedi esetekben méltányossági elbírálást kérhet, felmentést a befizetés kötelezettsége alól

6. Anyagi háttere

a. Tagok hozzájárulása: aki részt vesz az EMA fenntartásában, az vállalja, hogy havi fizetésének 0.1%-át befizeti az alapba. A befizetés lehet negyedéves, féléves vagy egész éves, ahogy azt beiratkozáskor önként felvállalja.

b. A törvény adta lehetôség szerint az éves jövedelemadó 2%-át befizeti az alapba.

c. Névtelen adományok különbözô formája

d. A magyar diaszpóra közösségeinek támogatásai

e. Céltámogatások formájában (egy meghatározott célra, meghatározott csoportoknak vagy személyeknek, meghatározott intézmény támogatására)

f. Külföldi (beleértve a magyarországi) magánszemélyek adományai

g. Külföldi (beleértve a magyarországi) intézmények adományai

h. Magyar állami költségvetési támogatás

i. Román állami költségvetési támogatás

j. Európai uniós pénzforrások

k. Hazai és külföldi pályázati források

l. Az EMA profitorientált tevékenységébôl fakadó jövedelmek (a román törvények lehetôséget adnak gazdasági tevékenység folytatására, amennyiben a profitot az egyesület céljaira használják föl)

m. Egyéb források

7. Tervezett hatása

7.1 A saját erô, a magyar szolidaritás, a magyar összefogás intézményes megvalósítása növeli a magyarsághoz való tartozás társadalmi presztízsét, disszimilációs folyamatokat indíthat el (elsôsorban a szórványban). Az Alap mûködése a belsô erôn alapuló saját önigazgatás formája, tartalmi megjelenítôje és jelképe lehet az autonómiának, alapját képezheti a politikai értelemben vett belsô választások megszervezésének.

7.2 Megkezdôdik az Erdélyi Magyar Nemzeti Kataszter összeállítása (szervezetek, intézmények és magánszemélyek számára).

7.3 A román állam által önrendelkezésünk jogának megtagadása nyomán az EMA a saját ügyintézés, a belsô ügyek önálló intézése az autonómia intézményes keretének csíráját és lehetôségét teremtheti meg.

7.4 Az egymással versengô szervezetek jelöltjei a nemzeti sorskérdések kapcsán együtt kell dolgozzanak, ez a közös fellépés lehetôségét hordozza.

7.5 A sokak által vitatott jelenlegi forráselosztási rendszer helyett egy mindenki által támogatható, átlátszó, teljes nyilvánosságot élvezô módozat vezethetô be a közösségi ellenôrzés felügyelete alatt.

7.6 A román és a magyar költségvetéstôl való végzetes függôség a gyengeség és a kiszolgáltatottság érzését hordozza. A saját erô felmutatása (még ha kezdetben nagyságrendekkel más tételekrôl van is szó) a magyar-magyar szolidaritás, a nemzeti célokért való állandó anyagi áldozat a megmaradás, az önbizalom üzenetét hordozza.

7.7 Az EMA megalakulásával mozgalom indulhat annak mûködtetésére, anyagi megsegítésére. Az erdélyi magyarok önerôbôl segítenek saját magukon. Nem külsô, hanem elsôsorban saját, belsô erôbôl építhetjük erdélyi magyar jövônket.

Magyar Polgári Egyesület, Nagyvárad javasolja: Szilágyi Zsolt és Csuzi István

A szervezôk másfél órán át bensôséges ünnepi hangulatot teremtettek tegnap Marosvásárhelyen az Eldi fôtéri "alsó" üzletében. A pult elôtt ünnepi asztal, azon sütemények, kalács, hûsítô. Gabrielle Diller, a cég német társvállalkozója, Kabai Elek egrestôi társvállalkozó, Bálint Ilona, a kereskedelmi osztály vezetôje és meghívottak várták azt a 12 gyereket, akik vállalták, hogy iskoláik osztályát vagy az óvodák kis vagy nagy csoportjait képviselik a díjátadáson. Rendhagyó az ötlet. A cég Marosvásárhelyen tizenkét, Segesváron négy, Szászrégenben két üzletben forgalmazza termékeit. A 18 üzletben állították ki 18 iskolába és óvodába járó 250 gyerek rajzát Téli álmok címmel. A cégvezetôk úgy döntöttek, hogy mind a 18 tanintézet gyerekeit jutalmazzák. A tegnap 12 marosvásárhelyi iskolás és óvodás gyereknek adtak át diplomának is beillô értékjegyet, amellyel 150 lej értékben vásárolhatnak az Eldi üzletekben. Ma Segesváron és Szászrégenben osztják ki a díjakat. A rajzok az üzletekben január közepéig láthatóak.

Egy év alatt duplájára nôtt a digitális levélszeméthegy: a 2005 októberi 31 milliárd helyett idén októberben már naponta 61 milliárd kereskedelmi célú, kéretlen levél keringett az interneten, és hasonlóan gyors ütemben nô a levéltovábbításra használt,
"megfúrt" számítógépek száma.

Az amerikai Postini biztonságtechnikai vállalat globális léptékû felmérése szerint tíz e- mailbôl kilenc szemétbe való, a nemzetközi szakzsargonban spamnek nevezett reklámlevél, amelyek eltakarítása egyre drágább és egyre nagyobb idôveszteséget okoz a felhasználóknak.

A bizonytalan eredetû és megkérdôjelezhetô minôségû termékeket reklámozó levélszemét feladói, a spamelôk igen kifinomult technikát alkalmazva irányítják a hatalmas levélforgalmat: úgynevezett bot-hálózatokat építenek, amelyek tucatnyi, esetenként több száz internet-kapcsolattal felszerelt számítógépbôl állnak.

Elôször levélszemétbe csomagolt vírussal fertôzik meg a gépeket, amely levélküldô automatává programozza át azokat. A háló tagjai ezután összehangoltan küldözgetik a spameket a tulajdonos tudta nélkül. A bot-hálózat a nagy mennyiségû levélszemét továbbítására mellett kiválóan alkalmas a feladó kilétének palástolására is.

A Postini becslése szerint egymillióra rúg a bot- hálózatokba kötött számítógépek száma.

A spamelôk a legfrissebb technika segítségével, a legújabb és hatékonynak gondolt szûrôprogramokat is "becsapva" csúsztatják a levélszemetet a postaládába: a szöveges üzenetet képformátumba kódolják, amelyet a szöveg- alapú szûrôk nem ismernek fel és simán beengednek a felhasználó postaládájába.

A wissenschaft.de címû német tudományos hírportálon megjelent kutatási beszámoló szerint idén októberben a levélszemét egynegyede világszerte már ilyen új, képes formátumban keringett a világhálón, a biztonságtechnikai fejlesztôk pedig gôzerôvel dolgoznak, hogy lépést tudjanak tartani a spamelôkkel.

CEC-privatizáció

Jóváhagyta tegnapi ülésén a kormány az utolsó, még állami kézben levô pénzintézet, a CEC 69,9%-nyi részvénycsomagja magánosítására vonatkozó szerzôdés végleges formáját. Ezt a lépést követôen a néhai takarékpénztár többségi részvénycsomagjáért versengô két vásárlónak nyolc nap áll rendelkezésére, hogy döntô árajánlatot adjon a részvénypakettre.

Mint lapunkból is ismert, a CEC-nek két "kérôje" van. A magyar OTP Bank mellett a görög National Bank of Greece (NBG) érdekelt a CEC magánosításában. Korábbi sajtóhírek szerint az OTP 450 millió eurót, míg a görög jegybank 500 millió dollárt volna hajlandó ajánlani a CEC többségi tulajdonáért.

A bank magánosítási folyamata voltaképpen már hónapok óta stagnált. Korábban mindkét vásárlójelölt kilátásba helyezte, hogy egyesítené a CEC-et saját romániai bankjának fiókhálózatával. Ezt a Pénzügyminisztérium ellenezte, emellett az igazságügyi szaktárca is kifogásolta jogi szempontból a privatizációs szerzôdés egyes kitételeit. Sebastian Vladescu pénzügyminiszter szerint minden vitás kérdést sikerült megnyugtatóan rendezni, így került tegnap a kormány elé jóváhagyásra a privatizációs szerzôdés végleges formája. A késlekedésben továbbá az is szerepet játszott, hogy miután még a nyáron kiderült, hogy egyhamar nem sikerül véglegesíteni a szerzôdést, mindkét vásárlójelölt kérte a CEC elsô félévi pénzügyi eredményeinek auditálását, ami mintegy hónapot vett igénybe.

Tét: a vidékfejlesztési alapok

A CEC új tulajdonosa egy hatalmas vidéki fiókhálózattal rendelkezô bank birtokosa lesz, ami az elsô uniós években az országba beérkezô fejlesztési pénzalapok kezelésének viszonylatában hatalmas üzleti lehetôségnek ígérkezik. A CEC-nek közel 1400 fiókot számláló, a teljes országot lefedô informatizált fiókhálózata van, aminek nagyobb része, több mint 800 egység, vidéken található. Nem újdonság, hogy 2007-2013 között jelentôs összegû fejlesztési alapok érkeznek az országba európai forrásokból. Ezek komoly hányada vidékfejlesztésre szánt pénz lesz, tehát abba a célkörnyezetbe irányul, amelyben jelenleg a CEC-et leszámítva szinte elhanyagolható mértékû a banki szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetôsége. Hogy ez távlatilag milyen bevételi lehetôséget rejt, azt jól jelzi, hogy csaknem a CEC-ért kínált árnak megfelelô pénzt fordít fiókhálózatának és vidéki egységeinek bôvítésére a bankpiac egyik jelentôs, francia tôkéjû szereplôje, ám a tetemes anyagi ráfordítás ellenére sem tud a néhai takarékpénztárét kitevô hálózatot felépíteni, nem szólva a helyi piacokon való bejáratottságról.

Ismerôs kérôk egy vonzó menyecskére

A CEC többségi tulajdonrészére igényt tartó mindkét pénzintézet évek óta jelen van már a román bankpiacon. Az OTP Bank a központi gazdasági média adatai szerint a teljes banki aktívumok 1,3%-át birtokolja az országban, amivel a 16. legnagyobb banknak számít az országban. Az NBG szintén évek óta piaci szereplô a Banca Româneasca tulajdonosaként, amely ugyancsak sajtóbeli adatok szerint a romániai bankpiac 2,1%- os részesedését tudhatja magáénak.

Az eladósorban levô bank a rendszerváltáskor az egyik legjelentôsebb romániai pénzintézet volt. Többévi, drasztikus piaci térvesztéshez vezetô stagnálás után a közelmúltban átszervezés alá került, és nemrég közzétett adatok szerint jelentôs eredményeket mutat fel ennek nyomán. Az utóbbi évben a hitelpiacot vették célba, itt is elsôsorban a cégeket és a kisiparosokat. Egy év alatt a jogi személyeknek nyújtott hitelek piacán 1,2%-os részesedést szerzett a CEC, miközben a romániai bankszféra elsô négy szereplôje visszaesést jegyzett e téren.

A néhány hete ismertetett adatok szerint egy év leforgása alatt közel ötszörösére nôtt a CEC által jogi személyeknek nyújtott hitelek mennyisége, közben a bank összes aktívumaiból a hitelek aránya 30-ról 48 százalékra növekedett. A hitelállomány 85 százalékát kis- és középvállalatoknak adták. Közben több mint tízszeresére nôtt a pénzintézet nyeresége is, a 2005-ben jegyzett 4,4 millió lejrôl 47 millióra 2006. október végére.

Benedek István

Az osztrák Erste Bank 69,11 százalékra növelte részesedését a Román Kereskedelmi Bankban (BCR).

Az Erste Bank a BCR alkalmazottainak tett ajánlatot a BCR náluk lévô 8 százalékára, és ennek nyomán a BCR 7,23 százalékát szerezte meg a tavalyi privatizációban kapott 61,88 százalékon felül, közölték a bankban kedden.

Az alkalmazotti részvények egyharmadát részvényenként 6,50 euróért, összesen 130 millió euróért vette meg az Erste Bank. További kétharmadukért 6/1 arányban saját, azaz Erste Bank- részvényt adott az alkalmazottaknak, 2 százalékos tôkeemelésbôl. A BCR-dolgozók egy éven belül eladhatják új Erste Bank-részvényeiket az Erste Banknak úgy, hogy a bank köteles megvásárolni e részvényeit; keddig az érintett BCR dolgozók már a kapott Erste Bank-részvényeik 34 százalékát készpénzre váltották.

Ezzel – illetve ennek ellenére – az Erste Bank összes alkalmazottja tulajdonában lévô sajátrészvény állomány elérte az Erste Bank alaptôkéjének a 3 százalékát, 1,5 százalék a kelet-európai alkalmazottak tulajdonában. Az Erste Bank hosszabb távon 5 százalékos dolgozói részesedést tervez átfogóan.

Az Erste Bank tovább terjeszkedik kelet felé, de most már lassabban a korábbiaknál. A legújabb: középtávon 400 fiókot tervez nyitni Ukrajnában: a terjeszkedést a múlt nyáron többségében felvásárolt ukrán Prestige Bank bôvítése teszi lehetôvé.

A 2005-ben alapított Prestige Bank egyelôre csak egyetlen ukrán városban, Kijevben mûködik.

Az Erste 2009 végéig – partnerek bevonásával – 235 millió eurót fektet egy országos kiterjedésû fiókhálózat kiépítésébe. Célja, hogy Ukrajnában a tíz vezetô bank közé kerüljön, a mérlegfôösszeget középtávon 3 milliárd euróra akarják növelni.

A rekord méretû romániai bevásárlás, a BCR megszerzése után az Erste Bank nem tervez újabb nagy felvásárlást, habár Kelet-Európában továbbra is lehetségesek olyan kisebb részesedésvásárlások, amelyekhez nem szükséges további tôkeemelés, mondták korábban a pénzintézetben. Július végén bejelentették, hogy 27,7 millió euróért megveszik a magánkézben lévô ukrán Bank Prestige 50,5 százalékát.

A kormány tavaly decemberben hirdette ki gyôztesnek az Erste Bankot a Banca Comerciala Romana (BCR) 61,88 százalékára kiírt pályázat gyôzteseként. Az Erste Bank 3,75 milliárd eurót fizetett a legnagyobb román kereskedelmi bank, a BCR részesedéséért. A BCR 36,88 százalékát állam privatizálta, további 25 százalékát az EBRD és az IFC adta el.

Novemberben átlagosan 1,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, és 4,7 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly novemberben, jelentette a statisztikai hivatal.

A tervezettôl messze elmaradó kormánykiadások és a nagy import okozza, hogy Romániában a beruházások és a lakossági fogyasztás táplálta, meredek gazdasági növekedés dacára csökken az infláció. Az infláció elleni küzdelem jegyében a jegybank az idén mindenesetre kétszer emelte alapkamatát, összesen 1,25 százalékponttal 8,75 százalékra, és októberben megszigorította a kölcsönzés feltételeit a magánszemélyek számára.

Októberben már 4,8 százalékosra csökkent a tizenkét havi infláció a szeptemberi 5,5 százalékról, az augusztusi 6,0 százalék és a júliusi 6,2 százalék után. Augusztus óta rendre alacsonyabb az infláció, mint bármikor a rendszerváltás óta. A központi bankban most már elérhetônek vélik az év végi célt, tekintettel a korábbi kamatemelések hatására. Ez év végére 4-6 százalékos, jövôre 3-5 százalékos, 2008 végére 2,8-4,8 százalékos a központi bank célsávja a tizenkét havi inflációra.

A Román Nemzeti Bank 2004. júniusban kezdte kamatcsökkentô ciklusát, az alapkamatnál 21,15 százalékról indulva. A sorozatos enyhítés tavaly is folytatott irányzatát idén februárban adta fel, amikor teljes egy százalékponttal 8,50 százalékra emelte a pénzügypolitikai rátát, az akkor még gyors inflációra és az állami költekezés várható növekedésére tekintettel, majd júniusban ezt megtoldotta még negyed ponttal. A bankközi piacon közvetlenebbül mértékadó referenciarátát tavaly novemberben még csökkentette, 7,50 százalékra 7,72 százalékról, de idén márciusban 8,47 százalékra, áprilisban 8,50 százalékra, augusztusban 8,75 százalékra emelte, ám azóta nem változtatott rajta.

Hasonlóan a cseh vagy a lengyel gazdasághoz, a román gazdaságot sem bántja a politikai bizonytalanság, az esetleges kormányválság. Tovább gyorsít: a román GDP a harmadik negyedévben reálértékben 8,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, jelentették a román statisztikai hivatalban hétfôn. Egyszersmind 7,8 százalékos növekedést jósoltak az egész évre, plusz-mínusz legföljebb 0,3 százalékpontos eltéréssel.

A második negyedben 7,8 százalékos, az elsô negyedben 6,9 százalékos növekedést mértek az egy évvel azelôttihez képest.

Tavaly a gazdasági növekedése 4,1 százalékra lassult az árvízkárok és a mezôgazdaság visszaesése miatt a 2004-es, 8,4 százalékos rekord ütemrôl.

Az ütem várhatóan a mostani negyedévben is igen gyors maradt: októberben az ipari termelés 10,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Ezzel az elsô tíz hónapban a többlet 7,4 százalékos volt az egy évvel azelôttihez képest, vagyis az ütem egyre gyorsul.

A kiskereskedelmi forgalom, változatlan áron, októberben 24,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a szeptemberi, 22,0 százalékos tizenkét havi többlet után.

A harmadik negyedben is a külkereskedelmen kívül minden más erôs pozitív hozzájáruló volt a GDP-növekedéshez. A végfogyasztás 11,2 százalékkal nôtt az egy évvel korábbihoz képest, a második negyedévi 11,5 százalékos és az elsô negyedévi 10, 2 százalékos többlet után. Ezen belül a lakossági fogyasztás 12,4 százalékkal volt több az egy évvel azelôttinél, a második negyedévi 12,7 százalékos és az elsô negyedévi 10,9 százalékos gyarapodás után.

Utolsó adat szerint szeptemberben a nettó átlagbér, 860 lej, 2,3 százalékkal haladta meg az augusztusi 841 lejt, és 16,8 százalékkal a tavaly szeptemberit. Ez tizenkét hónapra számolva 10,7 százalékos reálbér-emelkedést adott. 1990. októberhez viszonyítva a reálbértöbblet 93,1 százalékos volt.

A harmadik negyedévben a beruházások felgyorsultak, 15,6 százalékkal gyarapodtak az egy évvel korábbihoz képest.

Az export növekedése igen szerényen javult, az egy évvel azelôttihez viszonyítva 11,0 százalékra. A behozatal ellenben továbbra is ütemesebben bôvül: 21,2 százalékos volt az éves többlet.

Noha közvetlenül nem használ a GDP növekedésének, az importnak az exportét messze meghaladó növekedését közgazdászok jelenleg nem tartják vészesnek, mert ez nem csak a növekvô lakossági keresletnek, hanem a gyorsan szaporodó külföldi beruházásoknak is a következménye, ami – a korábbi szlovák példához hasonlóan – támogathatja a jövôre EU-taggá váló Románia további gazdasági fejlôdését.

A román gazdaság motorja a beruházás, azon belül is fôleg a külföldi beruházás, miközben a kormány képtelen elkölteni a pénzét. Az elsô tíz hónapban 6,87 milliárd lej, a hazai össztermék 2,04 százalékának megfelelô többlet keletkezett az államháztartási mérlegben, jelentették a pénzügyminisztériumban hétfôn.

Részint sokféle adó emelése, részint a felgyorsult gazdasági növekedés miatt az összes adóbevétel nôtt, – noha ezen belül a személyi jövedelemadó- és a társaságiadó-bevételek átmenetileg csökkentek az egykulcsos rendszer 2005. januári bevezetése óta –, és a kiadási célokat sem sikerült teljesíteni, a tervezetek rossz szervezettsége miatt.

Ma este az A, B, C és D jelû ötös csoport két- két mérkôzésével befejezôdik a labdarúgó UEFA-kupa csoportköre.

Az A jelû ötösbôl a Glasgow Rangers és a Maccabi Haifa már a legjobb 32 között van, míg a harmadik továbbjutó helyért az Auxerre és a Livorno harcol, a két csapat ezúttal éppen egymás ellen játszik. A francia gárdának már az egy pont is elég a tavaszi folytatáshoz, az olaszoknak ugyanehhez nyerniük kell.

A B csoportban hasonló a helyzet, hiszen két együttes – a Tottenham Hotspur és a Dinamo – már biztosította a helyét a kieséses szakaszban, míg az erre pályázó Bayer Leverkusen és Besiktas egymással találkozik. A németországi mérkôzésen a törököknek már a döntetlen is elég a továbbjutáshoz.

A C jelû kvintettben is eldôlt már két továbbjutó kiléte. Az AZ Alkmaar és a címvédô Sevilla mellett a Braga léphet a következô körbe, amennyiben hazai pályán legyôzi a Grasshopperst. Ha nem nyernek a portugálok, akkor az ezúttal szabadnapos Slovan Liberec lehet a "nevetô harmadik".

A D csoportban még szinte bármi megtörténhet, csak az nem, hogy a Parma kiesik. Mögötte három együttes áll négy ponttal, a Lens, az Osasuna és a zárókörben szabadnapos Odense, közülük még bármelyik továbbjuthat, de extrém esetben akár a jelenleg egypontos Heerenveen is befutó lehet.

csoportkör, 5. (utolsó) forduló:

A csoport:

Glasgow Rangers (skót) – Partizan Belgrád (szerb); Auxerre (francia) – Livorno (olasz)

szabadnapos: Maccabi Haifa (izraeli)

A csoport állása: 1. (már továbbjutott) Glasgow Rangers 7 pont/3 mérkôzés (7-4), 2. (már továbbjutott) Maccabi Haifa 7/4 (5-4), 3. Auxerre 4/3, 4. Livorno 2/3, 5. Partizan Belgrád 1/3

B csoport:

Bayer Leverkusen (német) – Besiktas (török); Tottenham Hotspur (angol) – Dinamo 20:45 ó.

szabadnapos: FC Bruges (belga)

A csoport állása: 1. (már továbbjutott) Tottenham Hotspur 9 pont/3 mérkôzés, 2. (már továbbjutott) Dinamo 7/3, 3. Besiktas 3/3, 4. FC Bruges 2/4, 5. Bayer Leverkusen 1/3

C csoport:

FC Sevilla (spanyol) – AZ Alkmaar (holland); Braga (portugál) – Grasshoppers (svájci)

szabadnapos: Slovan Liberec (cseh)

A csoport állása: 1. (már továbbjutott) AZ Alkmaar 7 pont/3 mérkôzés (10-4), 2. (már továbbjutott) Sevilla 7/3 (6-0), 3. Slovan Liberec 5/4, 4. Braga 3/3, 5. Grasshoppers 0/3

D csoport:

Heerenveen (holland) – Lens (francia); FC Parma (olasz) – Osasuna (spanyol)

szabadnapos: Odense (dán)

A csoport állása: 1. (már továbbjutott) Parma 9 pont/3 mérkôzés, 2. Lens 4/3 (5-4), 3. Osasuna 4/3 (4-4), 4. Odense 4/4 (5-6), 5. SC Heerenveen 1/3

Szászrégenben idén elsô alkalommal szervezték meg december 2-10. között a kisdiákok számára az EURO 2006 Kupát. A rendezvényen a város mind a hat általános iskolájának csapatai részt vettek, a mérkôzéseket a Florea Bogdan Gimnázium sporttermében tartották. A szászrégeni polgármesteri hivatal, a vendéglátó iskola és a városi labdarúgó-bizottság közös rendezésében megtartott verseny egybeesett az iskolákban ugyanezen idôszakban tartott ismertetô kampánnyal, melynek keretében a tanulók az európai integrációval járó jogokkal, kötelezettségekkel, az integrációs költségekkel és az EU intézményrendszerével ismerkedhettek meg.

A labdarúgó vetélkedô eredményei: az 5-6. helyért: V. Onitiu Általános Iskola – 4-es Sz. Általános Iskola 3-4 (hosszabbítás után).

3-4 helyért: P. Maior Általános Iskola – F. Bogdan Gimnázium 3-2

Döntô: A. Maior Gimnázium – Al. Ceusianu Gimnázium 6-4.

A kupa igencsak látványos, a népes közönség által is tetszéssel követett mérkôzések nyomán talált gazdára. A nyertesek a kupa mellett emléktárgyakat, okleveleket és a bôkezû támogatók jóvoltából ajándékcsomagot is kaptak.

A torna legjobb játékosa címét a P. Maior iskolában tanuló Cioloca Andrei nyerte el, aki 13 gólt szerzett csapata mérkôzésein, míg a legjobb kapusnak járó elismerést az Al. Ceusianu Gimnázium csapatának hálóôre, Grama Tudor érdemelte ki.

Vian Bont

A Brazil Labdarúgó-szövetség (CBF) tegnap Tokióban hivatalosan is benyújtotta pályázatát a 2014-es világbajnokság megrendezésére.

A ceremónián ott volt Ricardo Teixeira, a CBF elnöke, továbbá a Dél-amerikai Labdarúgó- szövetség (CONMEBOL) és a nemzetközi szövetség (FIFA) több jeles képviselôje, akik egyaránt a klubvilágbajnokság kapcsán tartózkodnak a szigetországban.

A 2014-es világbajnokságot a FIFA rotációs elvének megfelelôen elvileg Dél-Amerikában rendezik. A 2003-as szavazáskor a szubkontinens államai egyöntetûen támogatták Brazíliát mint egyetlen jelentkezôt, a voksolás óta azonban Kolumbia nem hivatalosan jelezte, hogy mégis érdekelné az esemény lebonyolítása abban az esetben, ha netán a szomszéd állam visszalépne.

Az ötszörös világbajnok brazilok 1950-ben rendeztek – elôször és eddig utoljára – vb-t.

A FIFA jövô novemberben jelöli ki a nyolc év múlva sorra kerülô torna helyszínét. 2010-ben a Dél-afrikai Köztársaság lesz a házigazda.

Holnap zárul a téli tesztelések elsô sorozata az F1-es csapatok számára a spanyolországi Jerezben levô versenypályán. Bár a csapatok egyike sem készítette még el jövô évi autóját, a mezôny minden alakulata teljes erôbedobással tesztel a holland kézbe került és így immár Spyker névre hallgató ex-Midland csapaton kívül, mivel jövôre egyetlen gumibeszállító lesz a világbajnokságban a japán Bridgestone "személyében", és az eddig Michelin gumikon futó csapatok most ismerkednek a japánok gumijaival.

Az idei teszteken nem vehet részt sem a kétszeres bajnok, jövôre a McLarent erôsítô spanyol Fernando Alonso, sem a címvédô leendô csapatából a Ferrarihoz távozó finn Kimi Räikkönen, ugyanis mindkettôjüket december 31-ig köti szerzôdésük jelenlegi csapataikhoz, és eddigi csapatvezetôik szemernyi elônyt sem adnak a konkurenciának azzal, hogy idô elôtt engednék megismerkedni a két sztárversenyzôt új csapataikkal. Rajtuk kívül a Honda csapat brit versenyzôje, Jenson Button sem gyakorolhat, az idei Magyar Nagydíj gyôztese ugyanis egy gokartversenyen kettôs bordarepedést szenvedett, és orvosai nem engedték autóba ülni a próbákra. Az F1-es nagyágyúk helyett a szenzáció az, hogy a Toro Rosso istálló autójában pályára lép a háromszoros ChampCar bajnok francia Sebastien Bourdais, aki jövôre is az amerikai szériában versenyzik, de már évek óta próbálkozik egy F1-es volán megszerzésével, eddig azonban még tesztlehetôséget sem kapott a király kategóriában.

(folytatás múlt heti lapszámunkból)

Mûvészeti kollekciók mûtárgyai, értékes bélyeggyûjtemények, illetve ennek részei, vadásztrófeák és mezôgazdasági gépek esetében, a vám megállapításánál figyelembe veendô értéket meghatározhatja egy erre felhatalmazott intézmény vagy kereskedelmi társaság, valamint ilyen jellegû szakvélemény elkészítésére jogosított természetes személy.

Ha az elvámolandó javak értékének meghatározása belföldi árak alapján történik, ezeket lejben kell megállapítani. A természetes személyek számára postán küldött vagy kapott javak esetében a javak értékét a feladó által a vámhatóságok rendelkezésére bocsátott számlák vagy más pénzügyi bizonylatok alapján kell megállapítani. Ha ez nem lehetséges, vagy fennáll a megalapozatlan aláértékelés gyanúja, akkor az elôzô lapszámunkban ismertetett eljárások valamelyikét fogja a vámhatóság alkalmazni. Ha más lehetôség nincs, a javak értékét meg lehet állapítani a tulajdonos saját felelôsségére kiállított nyilatkozata alapján is.

Ezt az eljárást alkalmazni lehet használt tárgyak, kiadványok, orvosságok, háziállatok és más hasonló jellegû javak vámértékének megállapításakor.

Ilyen esetekben a javak tulajdonosának saját felelôsségére, saját kezûleg megírt nyilatkozatot kell benyújtania az illetékes vámhatósághoz, amely megjelöli az elvámolandó javak értékét és kötelezi magát – amennyiben utólag megállapítják, hogy a javak értéke nagyobb, mint az általa bejelentett értékek –, hogy haladéktalanul kifizeti a megállapított különbségeket. A gépjármûvek vámértékének megállapítása az ezek különbözô kategóriáját feltüntetô, nemzetközileg elfogadott listája alapján történik, figyelembe véve két alapvetô elemet: a gépjármûvek mûszaki jellemzôit és ezek korát. A mûszaki jellemzôk megállapításánál megvizsgálják: tíz személynél többet szállító gépkocsik esetében ezek hosszát és azt, hogy hány személy szállítására alkalmasak; személygépkocsik, motorkerékpárok, robogók esetében a motor hengereinek térfogatát; teherautók, utánfutó-vontatók és félvontatók esetében a mûszakilag meghatározott, elszállítható teher nagyságát.

A gépkocsi korának kiszámítása a gyártási év és a vám megállapítási ideje közötti idôszak alapján történik.

Mellau György

Digi TV-bérleti díjat egy hónappal elôre kell fizetni

Nem küldenek számlát a Digi TV szolgáltatását igénybe vevô ügyfeleknek, a bérleti díjat pedig mindig egy hónappal elôre ki kell fizetni elôlegként – tudtuk meg az RCS szolgáltató marosvásárhelyi igazgatóját&