Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Eddig csak a lapokban, médiában, magánbeszélgetéseken esett szó a megyei sürgôsségi kórház átszervezésérôl, az elsô konkrét lépésre ez irányban a múlt heti megyei tanácsülésen került sor. A testületnek ugyanis állást kellett foglalnia az átszervezés ügyérôl, és bár a törvény csak a véleményezés szükségességét írja elô anélkül, hogy pontosítaná: beleegyezônek vagy elutasítónak kell lennie e véleményezésnek, a képviselôk hosszasan és hevesen elvitatkoztak a témán a kórház menedzserével és a közegészségügyi hatóság vezetôjével. Mintha nem egy táborban lettek volna mindannyian, mintha nem egyetlen, közös érdek vezette volna ôket: a maximumot nyújtani a betegeknek, az egészségügyi szolgáltatásokat olyan szintre emelni, amely tényleg európainak nevezhetô, és ami gyakran még a magánklinikákról sem mondható el.

Egyesek viselkedésébôl azonban inkább az tûnt ki, hogy az "alagút végén" nem a pácienst, a beteget látják, aki miatt mindezen változásoknak be kellene következnie, hanem fô szempont a politikai érdek, csoportérdek, hiszen a volt kormánypárt idején összevont kórházigazgatóságok szétválasztásának szorgalmazásából a pészédések hiúsági kérdést csinálnak, és látható módon keresztbe tesznek. A szétválasztás szükségességének megkérdôjelezése úgy általában véve érthetô, hiszen egy közel 5 ezer alkalmazottal mûködô mamutintézményt nem lehet négyévenként szétválasztani, majd összevonni, új szerkezeti struktúrákat létrehozni, kielégítve a "politikai klientúrát", majd "megbuktatni" azt. Az érdekek harcában éppen a beteg az, akinek nem válik hasznára a mindenkor csak "reformként" emlegetett gyakori változtatás, ami alatt minden kormány, mint tapasztaltuk, mást és mást ért.

A jelenlegi helyzetben újat az európai integráció jelent és annak az igénye, hogy egy korszerû, illetékesék által regionálisnak nevezett, a sürgôsségi ellátást biztosító klinikákat tömörítô kórházat építsenek. Az átszervezést szorgalmazóknak ez jelenti az adut, erre hivatkoznak: 12 millió eurós beruházásról van szó, ami szerintük a betegek javát szolgálná, mivel a korszerûen felszerelt klinika megfelelne a legszigorúbb európai követelményeknek is. Mondják, hogy a lehetôséget nem kellene eljátszania Maros megyének, hiszen egy rossz lépés, és elônybe kerül Brassó vagy Szeben megye.

Fontos volt tehát helyi szinten eldönteni, milyen irányban mozduljon tovább a megye. Terv van, azonban eddig még csak a jéghegy csúcsát láthattuk. Következik a legnehezebb rész: maga az átszervezés, kit és mit, mikor és hova költöztetnek, és ezzel egyidejûleg a befolyásos orvosi körök harca. Ha akkora a nyitottság, mint ahogyan láttatni szeretnék, nem két- vagy háromszemélyes csapatnak kellene eldöntenie a megyei egészségügy további sorsát, hiszen a tét nagy. Mindazonáltal az orvosokat tömörítô kórházi tanácsot mellôzték, véleményére nem volt kíváncsi a megyei kórház jelenlegi menedzsere. Megtehette volna, hogy egyeztet a klinikavezetôkkel, még akkor is, ha a törvény nem kötelezi erre. Meg kellene már végre érteni, hogy ha egyszemélyes döntéseket hoznak ilyen fontos ügyekben, az feszültségeket gerjeszt, és az elsô adandó alkalommal "az ellenzék" megtorpedózza a tervet!

Csoki, cukorka, Kinder tojás és focilabda, de még a virgács sem maradt ki a kívánságlistákról, amit a jó öreg Mikulás bácsihoz intéztek a 14-es számú óvoda legkisebbjei. Türelmetlen gyerekek zsivaja, kíváncsi tekintetek fogadták a Mikulás bácsit tegnap délután. A kicsi Adél csak hároméves, de anyukája segítségével már levelet írt a Mikulásnak. Azt is elárulta, hogy a "sok csoki" mellett egy picike virgácsot is szeretne kapni, "de nem nagyot, mert az a rossz gyerekeknek jár". A hétéves Balázs szerint náluk már három nappal ezelôtt járt a Mikulás és elhozta neki a várva várt csokit és focilabdát. Erzsike egy nagy zsákot festett és ebbe rajzolt bele mindent, amit kapni szeretne a Mikulástól és az Angyaltól. A kislány azt is megsúgta, hogy szép karácsonyi versikével kedveskedik az "ovis Mikulás bácsinak", otthon pedig a családban is ünnepelni fognak, és ô lesz a rénszarvas – mesélte csillogó szemmel. Miközben a gyerekek azon tanakodtak, honnan is lesheti ôket az esti vendég, hogy jól viselkednek-e vagy sem, az ajtóban felbukkant a két segéd, Manócska és Vízimanó, a Pepita társulat mókás tagjai, akik dalokkal és közös játékkal szórakoztatták a kicsiket, majd énekszóval a Mikulást is elôcsalogatták. A kicsik elôadták verseiket, azonban mindvégig a nagy, megtömött zsákban rejlô ajándékok felôl érdeklôdtek. A manók zsákjából elôször gyermekdalok, majd hangszerek kerültek elô, a közös éneklést követôen pedig minden gyerek kis ajándékcsomagnak örülhetett, még mielôtt este otthon is teljesíti kívánságaikat a várva várt fehér szakállas.

Markó:

– Elsôdleges teendô a kormány kiegészítése – jelentette be kedden, bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök, értékelve a Konzervatív Párt kilépése nyomán kialakult helyzetet. A miniszterelnök-helyettes szerint megoldást kell találni arra is, hogy a jelenlegi kisebbségi kormány kezdeményezéseihez a parlamentben biztosítsák a többséget.

A szövetségi elnök felelôtlennek nevezte a Konzervatív Párt kormányból való kilépését: bár megszületett már a döntés Románia EU-csatlakozásáról, ez nem jelenti azt, hogy a következô hetekben nem kellene elôvigyázatosnak lennünk – mutatott rá.

Markó Béla elégedett azzal, hogy a hétfô esti koalíciós egyeztetésen sikerült megegyezni a gazdasági és kereskedelmi miniszter, valamint a miniszterelnök-helyettes személyérôl, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy legkésôbb szerda délelôtt a koalíció dönteni fog az államtitkárok, illetve az ügynökségek és hatóságok vezetôinek kinevezésérôl is. A szövetségi elnök közölte, hogy egyelôre nem körvonalazódott, milyen tisztségek illetik meg az RMDSZ-t.

Január 1-je után azonban elkerülhetetlen a koalíciós egyeztetés a további célkitûzések, valamint a kormányzat felépítésének kérdésében, a csatlakozás pillanatáig a kormányzás stabilitását kell biztosítani. 2007 elején mindenképpen változni fog a kormányzat szerkezete, ugyanis az Integrációs Minisztérium megszûnik, helyette egy regionális fejlesztési minisztériumot kell majd létrehozni. Szintén koalíciós egyeztetés tárgyát képezi majd a tényleges decentralizáció megvalósítása: nem elegendôek a lelkes szándéknyilatkozatok, megfelelô intézkedésekre van szükség ezen a téren – szögezte le az RMDSZ szövetségi elnöke.

Traian Basescu államfô egy órát tárgyalt a Victoria Palotában Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel az új miniszterek kinevezésének procedúrájáról, amelyre az alkotmány 85. cikkelye vonatkozik. A tárgyaláson Bogdan Olteanu, a képviselôház elnöke is jelen volt, aki ezt követôen találkozott Nicolae Vacaroiuval, a szenátus elnökével.

"Az államelnök Bogdan Olteanuval és Nicolae Vacaroiuval is tárgyalt a kinevezési eljárásról. Az alkotmány 85. cikkelye értelmében a kormány strukturális módosítása esetében az államfô csak a parlament jóváhagyásával nevezhet ki új minisztereket, akiket a miniszterelnök javasolt" – mondta Adriana Saftoiu, az államelnöki hiavatal szóvivôje a Mediafax tudósítójának.

Nicolae Vacaroiu (PSD), a szenátus elnöke kedden kijelentette, Traian Basescu államfô szerdán a parlament jóváhagyását kéri a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata Párt (PD) által javasolt miniszterek kinevezésében.

Ezt megelôzôen Calin Popescu Tariceanu kormányfô azt nyilatkozta, hogy a liberálisok által javasolt Varujan Vosganian és Dan Motreanu kinevezése az államminiszteri, illetve mezôgazdasági miniszteri tisztségekbe még kedden megtörténik.

Arra a kérdésre, hogy a miniszterelnök-helyettes kinevezését is meg kell-e szavaznia a parlamentnek, Tariceanu nemmel válaszolt, kifejtve, hogy a kormány politikai összetétele nem módosult.

A demokraták Mircea Toadert, a Belügyminisztérium jelenlegi államtitkárát jelölték a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium élére.

Az államminiszteri és a gazdasági tárcavezetôi tisztség a Konzervatív Párt kormányból való kilépésével maradt üresen, Gheorghe Flutur mezôgazdasági minisztert pedig menesztették funkciójából.

A Nagy-Románia Párt kedden azt kérte a parlamentben, hogy az új kormánytagok kinevezését, akik a lemondott konzervatívok helyeit foglalják el, a képviselôház és a szenátus is hagyja jóvá.

A Szociáldemokrata Párt is kijelentette, hogy a parlamentnek jóvá kell hagynia a kinevezéseket, mivel a kormány politikai összetétele módosult.

Az etnikumok közötti viszonyt vizsgáló felmérés a kormány Markó Attila államtitkár által vezetett kisebbségi hivatalának megrendelésére készült. A kutatás célja, hogy rögzítse: Romániának az Európai Unióhoz való csatlakozása pillanatában milyenek az országban az etnikumok közötti kapcsolatok.

A felmérés megállapítja, hogy az ország lakosságának 56 százaléka az etnocentrizmus szempontjából árnyaltan tekint saját közösségére.

Horváth István kolozsvári szociológus, a 2006. október közepe és november eleje között begyûjtött adatok egyik feldolgozója, az MTI-nek nyilatkozva kifejtette: az etnocentrizmus azt jelenti, hogy valaki kizárólag a saját etnikai csoportját tartja a legjobbnak, csak ezen belül tudja elképzelni saját életét. A lakosság több mint fele azonban már felismeri, hogy saját kultúrájának van alternatívája, vagyis más közösség kultúrájában is jól érezheti magát.

A felmérés szerint a kedvezô jelenségek közé tartozik az is, hogy nem gyarapodott számottevôen a kisebbségek iránt elôítéletekkel viszonyulók száma. Ugyanakkor e társadalmi rétegen belül megnôtt azok aránya, akik a kisebbségekkel szemben a szegregációhoz hasonló szélsôséges megoldásokat javasolnak.

Horváth Istvánt leginkább az az adat lepte meg, amelybôl kiderült, hogy magas Romániában a homoszexualitást elutasítók, a homofóbok aránya. Megállapította: jelenleg a román közvélemény ezt a kisebbséget veti meg leginkább.

A romániai magyarokhoz Románia lakossága társadalmi szempontból nem viszonyul negatívan, ami azt jelenti, hogy a románok jelentôs többsége elfogadja a magyar kisebbség tagjait szomszédként, munkatársként. A magyarokat viszont, mint politikai követeléseket megfogalmazó közösséget, a többségiek már sokkal kevésbé szeretik, a románok konfliktusosnak minôsítik a köztük és a romániai magyarság mint politikai entitás között létezô kapcsolatot.

Megnôtt tehát azok aránya, akik úgy látják, hogy rendezetlen politikai ügyek miatt egy békésebb idôszak után ismét ellentét létezik románok és magyarok között.

Horváth szerint ez azzal magyarázható, hogy az elmúlt két-három hónapban a romániai magyarság vezetôi olyan politikai célkitûzésekrôl beszéltek nyilvánosan, mint az autonómia különbözô formáinak a megvalósítása.

A felmérés azt is vizsgálja, hogy az ország lakossága hogyan viszonyul a többnyelvû feliratokhoz, amelyek úgynevezett új "nyelvi tájképet" honosítanak meg. A szociológus szerint érdekes, hogy e tekintetben éppen azok tanúsítanak elutasító magatartást, akik nem élnek együtt kisebbségekkel, tehát nem szembesülnek közvetlenül ezzel a jelenséggel. A kisebbségi lakosságot is magában foglaló régiók románjai között viszont magasabb azok aránya, akik egyetértenek a nyelvi tájkép sokszínûsödésével.

Lezárult a beiratkozás az iskolaigazgatói és aligazgatói állások betöltésére kiírt versenyvizsgára. Az adatok összesítése nyomán kiderült, hogy a 232 üres vezetôi állást 169-en pályázzák meg, ami azt jelenti, hogy 63 állás betöltetlenül marad, pontosabban csak ideiglenes kinevezéssel lesz igazgató, aligazgató azokban az iskolákban. Kisebb vonzereje a vidéki tanintézményeknek van, a marosvásárhelyi iskolák élére akadt jelentkezô, sôt, van aki több tanintézet élére is pályázik. Az iskolavezetô-jelöltek tudását két bizottság fogja mérni. December 11-én a Marinescu iskolacsoportban a marosvásárhelyi középiskolák élére pályázó pedagógusok töltik ki a tesztlapot, amelynek egy idegen nyelven megfogalmazott kérdését románra kell fordítani és úgy válaszolni arra. A sikeres tesztvizsgát a tevékenységükre kapott pontozás, majd az iskola fejlesztési tervének a bemutatása követi. Szintén 11-én Dicsôszentmártonban vizsgáznak a környékbeli és a Ludas környéki iskolák élére pályázó pedagógusok, majd a következô napokban a marosvásárhelyi általános iskolák vezetôi funkcióira valamint a szovátai és segesvári tanintézmények élére jelentkezôk hozzáértését értékelik.

A vele egykorú gyerekek tegnap este "ajándékba kapták" a virgácsot, mint a Mikulás- járás természetes velejáróját. A 13 éves B. János a várost járta a maga készítette fehér ágacskákkal. Vidám barna szempár nézett ki biztatóan a buksijából, ahogy arról beszélt, hogy virágárus nagyanyjától a mama, majd ô is elleste a mesterséget. Csupa festék melegítôfelsôjén látszott, hogy nem volt egyszerû a vesszôseprû ágait fehérre festeni, majd megporított mûhóba mártani. A chipseszacskókat sem dobta el, apróra vágva a színes sztaniolok is az ágakra kerültek. A kérdésre, hogy jár-e iskolába, kiderült, hogy kétszer maradt ismétlôre, s hogy tegnap nem ment el az órákra. Bár elmondása szerint a tudományokban nem jeleskedik, ahogy portékáját kínálta és a virgácskészítés fortélyairól mesélt, életrevalóságból jelesre vizsgázott. Hogy eladta-e mind a 40 gyerekmódra elkészített virgácsot, nem tudni, de állítólag magának is meghagyott egyet, bár saját bevallása szerint Mikulásra mást, többet érdemelne.

Még megvásárolható a Bernády György városa címû, Marosvásárhely múltjáról szóló reprezentatív kiadvány. A bôvített, javított kiadású, igényes kivitelezésû kötetben a szerzô, Marosi Barna helytörténészi pontossággal, de sajátos elbeszélô stílusában, valamint 72 korabeli fotóval mutatja be a Maros-parti város történelmi múltját, kulturális-építészeti örökségét. A második kiadás ugyanakkor kiegészült az 1994-ben felállított Bernády- szobor történetével is. A könyvnek az is különös idôszerûséget ad, hogy elôszavát a nemrég elhunyt neves erdélyi magyar író, Sütô András jegyzi. A könyv, amely decemberben is kapható lesz a Bernády György Alapítvány székházában (Horea u. 6. sz), kiváló karácsonyi ajándék lehet a könyvet és a várost szeretôknek egyaránt.

Jegyzet

Ha hosszabb utazásra szánjuk rá magunkat, akkor az idôtöltés számtalan módozatát vehetjük igénybe. Megpakolhatjuk táskánkat olvasnivalóval, esetleg tanulnivalóval, vagy ha már ebbe is belefáradtunk, rövid pihenônket kihasználva önkéntesen mellénk szegôdhet valaki, aki néhány óra leforgása alatt meg szeretné osztani velünk élete történetét.

A minap, négyórás vonatozás alatt ez odáig fajult, hogy idôközben azért könyörögtem magamban: bárcsak élve lejutnék a vonatról. "A vámnál összetévesztettek egy helyi maffiafônökkel… két napig kikötözve ütöttek-vertek, késôbb a vámôr több ezer eurót fedezett fel a cipômbe rejtve." Valahogy így kezdôdött hívatlan "vendégünk" története, és lassan kezdtem úgy érezni magam, mintha váratlanul egy alvilágról szóló filmbe kerültem volna, ahol az életem a tét. Hol magyarul, hol románul folyt az inkább monológnak nevezhetô társalgás… "Két évig voltam a maffia kötelékében, több külföldi országban megfordultam, nôket raboltunk el, majd ilyen és ehhez hasonló drogokkal kábítottuk el ôket… ja, és több autót is feltörtem." Útitársammal hevesen bólogattunk, majd lassanként feltárult elôttünk egy rejtett világ, amirôl általában nem szokás beszélni. Már tíz, tizenöt, húsz, harminc perce be nem állt a szája és idôközben válogatott káromkodásokkal fûszerezte a mondanivalóját. Persze, az egész abból indult, hogy meddig megy a vonat, utóbb pedig minden egyes állomáson megkérdezte, hol vagyunk. És még mindig nem tûnt fel semmi. Legalábbis nekem nem. A célállomáshoz közeledve, megkönnyebbülve két régi ismerôst pillantottam meg. Ôk biztosan segíteni fognak, ha netán valami baj lesz – tépelôdtem magamban.

Aztán szerencsésen "földet értünk", és én remegô hangon szólaltam meg: "Azt hittem, sohasem szállunk le", amire útitársam válasza: "Én már annyira untam… ez is csak egy beteges hazudozó volt." Képtelen voltam elhinni, hogy két ember ennyire másképpen él meg egy ilyen utazást. Aztán ráébredtem: ismételten hagytam magam befolyásolni, elhittem a maffiózós sztori minden egyes elemét. A zord külsô, a sebhelyes arc mind azt sejtették, hogy talán mégis lehet valami valóságalapja a mendemondának. Utóbb, az öltözetére visszaemlékezve arra is rájöttünk, hogy sohasem járhatott külföldön, sôt nem is volt lakhelye, másképpen nem érdeklôdött volna arról, hogy mikor indul visszafelé a vonat – ô csak melegben akart maradni és újabb utasokkal megosztani képzelete szüleményeit.

Mi meg lazán hittünk neki (fôként én), mert ki gondolná, hogy valaki ilyen folyékonyan képes nagyot mondani? Pedig csak szét kell nézni a világban, és nap mint nap találunk olyan embereket, akik álmaikat, vágyaikat mondanivalójukba beleszôve megpróbálják színesebbé tenni a róluk kialakított képet.

Az Európai Unió igazságügyi és belügyminiszterei kedden elfogadták azt a javaslatot, amely az eredetileg tervezetthez közeli idôpontban lehetôvé teszi a lényegében belsô határok nélkül, szigorúbb külsô határellenôrzésekkel mûködô schengeni övezet kiterjesztését az unió 2004- ben felvett tíz tagállamára, köztük Magyarországra.

A megszületett egyezség tisztségviselôk szerint a szárazföldi és vízi határellenôrzések 2007 decemberétôl kezdôdô fokozatos megszüntetését irányozza elô, azzal a feltétellel, hogy a többségükben kelet-európaiakból álló csoport országai addigra eleget tesznek az unió által megkövetelt szigorú határôrizeti, vám- és biztonsági elôírásoknak. Az EU szakértôi nyár végéig még további ellenôrzéseket végeznek az érintett államokban, és feltehetôen ôsz elején döntenek véglegesen arról, hogy közülük melyek csatlakozhatnak az elsôk között az övezethez.

A megállapodás arra a portugál elôterjesztésre épül, amely lehetôvé teszi, hogy az új államok egyelôre ne a késve készülô, hanem a régebbi információs adatbázishoz csatlakozzanak. A Strasbourgba telepített új rendszer késlekedése volt a fô ok, amelyre hivatkozva a régi EU-tagok halasztani próbálták a határok tényleges lebontását.

A schengeni övezetrôl szóló egyezmény elvileg a személyek teljesen szabad mozgását teszi lehetôvé az érintett országok között az európai uniós egység épülésének jegyében. A megnövekedett felelôsség miatt azt is elôírja, hogy a szóban forgó országok külsô határain fokozzák az ellenôrzést. A most korszerûsítés alatt álló számítógépesített információs hálózat a tagok rendôrségei, nyomozó szervei és vámhatóságai között teremt összeköttetést.

A legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) képviselôi kedden Belgrádban átadták a központi választási bizottságnak a párt január 21-i parlamenti választásra állított listáját.

A VMSZ a 250 nevet – ennyi hely van a szerb parlamentben – tartalmazó listához 11 ezer hitelesített támogatói aláírást is csatolt, messze túlteljesítve ezzel a választási bizottság szabta követelményt. A testület ugyanis úgy döntött, hogy a nemzeti kisebbségeket képviselô pártoknak – a törvényben elôírt 10 ezer helyett – 3 ezer hitelesített támogatói aláírás is elég a listaállításhoz. A VMSZ nem akart élni ezzel a lehetôséggel, mert megítélése szerint fennáll a veszélye annak, hogy valaki bíróságon megtámadja a törvényt, tehát magasabb rendû jogszabályt felülíró rendeletet, törlik a szabályozást, s érvénytelenné válik az annak alapján született választási eredmény.

A VMSZ ezúttal önállóan indul a választáson, mivel vezetése biztos abban, hogy a legutóbbi, 2003-as választás óta megváltoztatott szabályozásnak köszönhetôen biztosan bejut a parlamentbe. A nemzeti kisebbségeket képviselô pártoknak ugyanis a törvény nem a szerb pártokra érvényes 5 százalékos eredményt szabja feltételül a bejutáshoz, hanem úgynevezett természetes küszöböt állapít meg, vagyis ezek a pártok annyi képviselôt juttathatnak a parlamentbe, ahányad része a szavazóknak (a voksok száma osztva a rájuk leadott szavazatokkal) ôket választotta. Mint Kasza József pártelnök a napokban egy interjújában elmondta, arra számít, hogy – a választási részvétel nagyságától függôen – négy-nyolc képviselôje lesz a VMSZ-nek a belgrádi parlamentben. A két kis délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) Magyar Összefogás Koalíció néven választási szövetséget alakított, amelynek a listáján helyet kapott a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom hat délvidéki tagja is.

Mint a koalíciókötés alkalmából Páll Sándor, a VMDK elnöke kifejtette, ôk nem hajlandóak 10 ezer aláírást összegyûjteni, mert megítélésük szerint – a részarányosság elvét figyelembe véve – a magyar kisebbségi pártoknak a mintegy 200 ezres szavazóbázis alapján mindössze 450 támogató aláírást kellene begyûjteniük a jelöltlista állításához.

Vuk Draskovic szerb külügyminiszter az "egy Szerbia, két rendszer" elvére építendô kompromisszumos megoldást javasolt Koszovó státusával kapcsolatban kedden Brüsszelben az EBESZ rendes évi konferenciájának kezdetén.

A szerb politikus kettôs mérce alkalmazásával vádolta meg a Nyugatot és saját elveinek megsértésével az Európai Biztonsági és Együtmûködési Szervezetet (EBESZ).

Draskovic felvetette, hogy Szerbia és déli tartománya viszonyát olyan módon lehetne rendezni, ahogyan Hongkong és Kína viszonyát rendezték, amikor a volt brit gyarmat 1997- ben visszakerült kínai fennhatóság alá, vagyis bevezették az
"egy Kína, két rendszer" elvet, amely szerint Hongkong különleges státust élvez, és megtarthatta a gyarmati idôkben létrehozott intézményrendszerét.

A külügyminiszter szerint a státustárgyalásokon a koszovói vezetôknek kezdettôl fogva "garantálták a függetlenséget", ami nem ösztönözte ôket kompromisszumra.

"Szerbia nem fogadja el, hogy szuverén területének egy részén létrejöjjön a Balkán egy újabb albán állama. A koszovói vezetôk azt állítják, hogy a szerb lakosok, a templomok és a kolostorok akkor is védelmet élveznek majd, ha Koszovó függetlenné válik. Ez zsarolás, amelyet sem a kontaktcsoportnak, sem az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem szabad elfogadnia. Itt az ideje, hogy az EBESZ tiszteletben tartsa saját elveit, közöttük a népek és az államok egyenjogúságát. Az EBESZ-nek egyértelmûvé kell tennie, hogy Szerbiát ugyanolyan államnak tekinti, mint a többit, tehát nemzetközi határait a beleegyezése nélkül nem lehet megváltoztatni. Európában minden szakadár mozgalom most a Koszovóval kapcsolatos döntésre vár. Azzal a függetlenséggel, amelyet a koszovóiaknak ígérnek, precedenst teremtenek. Amikor az elvek veszélybe kerülnek, mindannyian veszélybe kerülhetünk" – jelentette ki Draskovic az 56 tagállamot tömörítô szervezet képviselôi elôtt.

Moszkvába utazott hétfôn a Scotland Yard terrorellenes ügyosztályának küldöttsége, amely a Litvinyenko-gyilkosság felderítésén dolgozó nyomozókból áll.

A brit belügyminisztérium hétfôi londoni közleményébôl nem derült ki a küldöttség létszáma, de a BBC elôzetes értesülése szerint kilenc detektív utazott Moszkvába.

Alekszandr Litvinyenkót, az orosz állambiztonság (FSZB) hat éve Londonba dezertált egykori alezredesét rejtélyes körülmények közepette, polónium 210-es radioaktív izotóppal ölték meg.

Litvinyenko november 1-jén betegedett meg, és 23-án halt meg egy londoni klinikán, de a példátlan gyilkosságnak – legalábbis nyilvá-nosan – egyelôre hivatalos gyanúsítottja sincs.

A hétfôi The Times azonban azt írta, hogy a Moszkvába küldött Scotland Yard-osztag öt orosz üzletemberrel akar találkozni, és a csoport tagjai között van egy fôgyanúsított is. Rendôrségi vezetôk már tájékoztatták is a brit kormányt az illetô kilétérôl, és arról is, hogy a szóban forgó személy a Litvinyenko megbetegedése elôtti két hétben többször megfordult Londonban.

A The Times tudomása szerint a kikérdezendô öt orosz között van Andrej Lugovoj, a milliomos vállalkozóvá lett egykori KGB-ügynök, aki október 16-a után háromszor járt Londonban, és négyszer találkozott Litvinyenkóval.

Lugovoj maga mondta el a brit lapnak, hogy októberben többször együtt vacsorázott Litvinyenkó-val, egyebek mellett abban a londoni szusi-étteremben is, ahol a rendôrség feltételezése szerint november 1-jén a volt FSZB-tisztet megmérgezték a halálos adag polóniummal.

Lugovoj tagadja részességét Litvinyenko halálában, a The Times szerint azonban a vizsgálat során megtalálták a polónium 210-es izotóp nyomait abban a két londoni szállodában is, amelyben a volt KGB-ügynök lakott és találkozott Litvinyenkóval.

Jövô évben négycsillagos lesz a szovátai Bradet Szálló

Fülöp Nagy János, a szovátai fürdôvállalat vezérigazgatója olvasói panasz nyomán, a Népújság kérdésére azt nyilatkozta, a cég politikája, hogy a kitermelt profitot hosszú távon nem osztja ki, hanem újabb fejlesztésekre fordítja. A tulajdonosok ugyanakkor a kisrészvényesek részvényeinek a felvásárlását tervezik. Milyen beruházásokat terveznek a közeljövôben? – kérdeztük Fülöp Nagy János vezérigazgatót és Kaján Júlia gazdasági igazgatót.

F.N.J.: – 2006 az elsô olyan év, amelyet a fürdôvállalat a privatizáció óta profittal zárt. Lényegében a 2005-ös évet is profittal zártuk, de egy pénzügyi kivizsgálás miatt – amelyet helytelennek tartunk, s ezért a Pénzügyminisztériumnál is megfellebbeztük a vizsgálat megállapításait, peres úton is keressük az igazunkat – akkora összeget vettek el tôlünk, ami miatt a cég nem tudott profittal zárni. Reméljük, a pert meg tudjuk nyerni, továbbra is úgy tartjuk, hogy igazunk van.

– Milyen ellenôrzésrôl van szó?

K.J.: – A hozzáadottérték-adó (héa) kivizsgálásáról. A tervezett beruházások héáját nem engedték 100%- ban visszaigényelni, hanem arányosított héa- fizetésre köteleztek minket, tekintve, hogy a nyugdíjpénztárral kötött szerzôdéses szolgáltatásaink héamentesek. A Pénzügyminisztérium megállapításai szerint a beruházásra fordított héát sem lett volna szabad 100%-ban visszaigényelni, hanem csak arányosítva, holott a Szováta Szállodában csak héafizetô vendégek vannak, nincs sem nyugdíjas, sem beutalt. Ezért gondoljuk, hogy igazunk van.

– Térjünk vissza a 2006-os évre…

F.N.J.: – 2006 jó év volt az idegenforgalomban dolgozóknak, annak ellenére, hogy Szovátán a turisztikai tevékenység még mindig idényjellegû. Ezért júliusban, augusztusban s szeptemberben nagyon "jól kell nekünk mozogni". El kell mondanom azt is, hogy a szezon egy kicsit rosszul indult, mert július elején az idô nem igazán kedvezett a turizmusnak. Utána azonban jött egy "gatyaszakító" július vége és augusztus, amikor, úgymond, utolértük magunkat mind a számok, mind az elképzeléseink terén. Az sem mellékes, hogy szeptember és október is jó volt, tehát ezekben a hónapokban is terv fölött sikerült telje- sítenünk. Épp a napokban elemeztük az idei eredményeket, év végére: a már most ismert rendezvényekkel, illetve a szilveszterhez kapcsolódó számokkal, az év végéig sikerül a tervet teljesíteni és profitot felmutatni.

– Amit visszaforgatnak a…

F.N.J: – 2007-ben a legnagyobb beruházás a Bradet Szállóban lesz, ahol nem elég a kitermelt profit, a tulajdonosok is pénzt adnak hozzá.

– Mit terveznek konkrétan?

F.N.J.: – A Bradetben teljes felújítás lesz, négy csillag "superior".

– Mit jelent a "superior"?

F.N.J.: – Jobb, mint a négycsillagos.

– Akkor miért nem ötcsillagosnak nevezik?

F.N.J.: – Mert az a négy "superiornál" is jobb kell legyen. Komolyra fordítva, mi a Bradetben jobbat akarunk csinálni, mint ami a Szovátában van. Lesz garázs, és fôleg konferenciaturizmusra állítjuk be. Véglegesen lemondunk az uszodáról, mind a sós vizû, mind az édesvizû medencék, mind a gyógy-, mind az élményfürdôk a Szováta komplexumhoz tartozó gyógyászatban lesznek kiépítve, egy szinttel a mostani gyógyászati medencék alatt. A mostani gyógyászat fölött egy szinttel, hetek kérdése, hogy hozzákezdjünk a konferenciakapacitás bôvítéséhez.

– A Szovátában is terveznek bôvítéseket?

F.N.J.: – Igen, mert 2005-ben és 2006-ban annyira jól ment a konferenciaturizmus, hogy a jelenlegi kapacitás nem elég. Több termet kell létesíteni, fôleg akkor, amikor szekciókban kell dolgozni. Ezeket most tervezi a marosvásárhelyi Proiect Rt., és a pénzünk is megvan rá. Ahogy a terv és az engedélyek elkészülnek, azonnal hozzáfogunk a munkálatokhoz. Azon a szinten, ahol most a recepció van és az egyik konferenciatermünk, átterjeszkedünk a gyó-gyászat fölötti részre, s ezt teljes konferenciakapacitássá alakítjuk át.

– Mindez mikorra készül el?

F.N.J.: – Október 24-én igazgatósági gyûlés volt Budapesten. A gazdasági eredményeket elemezve, a tulajdonosok – az itteni ügyvitel javaslatára – többek között a Bradet Szálló felújítását is elfogadták. Ezt nemcsak egyedülálló beruházásként kezeljük: több évre szóló beruházási program elfogadásáról van szó, egy középtávú fejlesztési koncepció alapján. Pillanatnyilag egy master-plan kidolgozása van folyamatban Budapesten, úgy tûnik, hogy január végén, február elején elkészül, s ennek alapján a szakemberek megállapítják, hogy kb. milyen beruházási összegre van szükség. De nagyon úgy néz ki, hogy a Bradet Szálló felújításához a 2007-es idényzárás után fogunk hozzá.

– Tehát 2007-ben a jelenlegi állapotban fogadja a vendégeket.

F.N.J.: A körülmények azonban jobbak lesznek, mint az eddig ismertek, kicseréltük a lifteket, új telefonközpontot szerelünk…

– Mekkora beruházást igényel a Bradet felújítása?

K.J.: – A 2006-os profitot teljes egészében erre fordítjuk. Ez kb. 2,5 millió új lej lesz. Az idei beruházások értéke: a Medve-tó melletti gyógyászat tetôszerkezetének javítása 400 ezer lej volt. Mindamellett, hogy ezeket az összegeket elköltöttük felújításra, még mindig éltünk, emellett a szovátai turista jobban el volt látva, mint a tavaly.

Jövôre elsôsorban a parkolókat szeretnénk megvásárolni, ha az önkormányzattal meg tudunk egyezni egy olyan árban, amit meg tudunk fizetni. Elsôsorban ezeket szeretnénk felújítani, mert nagyon rontják a szálloda külsô képét, hiszen szinte háborús állapotokra emlékeztetnek. Utána a konferenciakapacitást bôvítjük, tervezzük a 26-os villa és a Gomba vendéglô rendbetételét. Ugyanakkor folytatjuk a Medve-tó körüli strand és napozófelület kiépítését.

– Sikerült kiegyezniük az önkormányzattal a Medve-tó körüli vitában?

F.N.J.: – Mi a koncepciós szerzôdésben foglalt törvényes jogunkkal élünk, a Szovátára érkezô turisták hasznára. Egyelôre úgymond "csend van a faluban, alusznak a lányok".

– Tárgyaltak már a parkolók megvásárlásáról?

K.J.: – Fél éve nyújtottuk be a kérést az önkormányzathoz, választ még nem kaptunk. Pedig sürgôs volna, hiszen be kellene iktatni a 2007-es beruházási tervbe. Ugyanis, látva, hogy az eredményeink jók, a tulajdonosok hajlanak a nagyobb beruházásokra.

– Hazai vagy külföldi turisták látogattak többségben az idén Szovátára?

F.N.J.: – Fôleg hazaiak. Nem igaz, hogy Romániában nincsenek jól fizetô turisták. Azonban a pénzükért minôségi szolgáltatást várnak.

– Szilveszterre vannak már vendégeik?

F.N.J.: – Már egy hónapja nincs hely a Szováta Szállóban. Három-hat napos ajánlatcsomagjaink vannak. Legtöbben a 4-5 napos csomagot igényelték. Az ár, a napok függvényében fejenként 248-tól 383 euró. Ebben van szilveszteri vacsora, mûsor, karnevál és meglepetések.

Silviu Morariu (magától) nem mond le

Dinu Socotar, a Konzervatív Párt megyei alelnöke tegnap sajtótájékoztatón kijelentette: bár ôk "húzták ki adott pillanatban a kormányt a pácból", egyetlen kezdeményezésüket, törvénytervezetüket sem fogadták el, s az RMDSZ-en kívül egyik koalíciós partner sem vette ôket komolyan, a programjukból semmi sem valósult meg, a politikai büró úgy döntött, nem vesztegeti tovább az idejét ebben a kormányban.

A politikus szerint a törvénykezdeményezéseiket csak azért nem fogadták el, mert a konzervatívoktól indultak. A koalíciós partnerek közül csak a liberálisok viselkedtek velük szemben civilizáltan, az RMDSZ- szel amolyan se ilyen, se olyan viszonyuk volt, a demokraták pedig mindig lekezelték ôket. Ezért, bár "az opportunisták és a konclesôk nem örültek", ki kellett lépni ebbôl a kormányból. Ezek bizonyára más pártokhoz csapódnak majd. Véleménye szerint ezzel a gesztussal saját népszerûségüket növelték, ergo: bölcs döntés volt.

A továbbiakban kijelentette, hogy a megyében furcsa helyzet uralkodott, mert a kormánykoalíció sohasem volt hatalmon. Az RMDSZ–PSD szövetség mûködött és mûködik ma is a megyei tanácsban. Ennek legékesebb bizonyítéka, hogy a szakbizottságok élén kizárólag RMDSZ-es és PSD-s tanácsosok vannak.

A Népújság kérdésére, hogy Silviu Morariu, a közegészségügyi hatóság vezetôje lemond-e tisztségérôl, vagy más kollégáihoz hasonlóan, inkább a párttagságáról mond le, Socotar azt válaszolta, hogy sem a tisztségrôl, sem a párttagságról nem mond le mindaddig, amíg a szervezet, az egészségügyi miniszter vagy a prefektus erre nem kéri.

A magyar tudománytörténet egyik fehér foltját szünteti meg dr. Péter Mihály nyugalmazott egyetemi tanár munkája, amelyet az erdélyi magyar fogorvoslás történetérôl írt, szerkesztett. A kötetet az idei könyvvásáron mutatták be, s méltatására dr. Bocskay István nyugalmazott egyetemi tanár vállalkozott, aki több éven át a MOGYE Fogorvosi Karának dékáni tisztségét töltötte be.

A kötet adatai három fô témakör köré csoportosulnak. Az elsôben a szerzô az Erdélyben megjelent vagy erdélyi szerzôk által írt orvosló könyvek fogorvosi vonatkozásait elemzi, a második fejezet neves erdélyi származású fogorvosok életútját mutatja be, a harmadik a fogorvosi oktatás történetét veszi számba.

A könyvbôl megtudjuk, hogy 1577-ben Lencsés Györgynek a teljes medicínát felölelô kéziratos mûvében, az Ars medicában már külön fejezet szól a fogorvoslásról. Az ezzel kapcsolatos magyar nyelvû irodalom kezdeteit veszi számba az elsô fejezet Lencsés György írásától Melius Juhász Péter, Apáczai Csere János, Nadány János, Pápai Páriz Ferenc, Felvinczi György, Weszprémi István, Juhász Máté, Mátyus István, Csapó József, Marikowzki Márton,Vásárhelyi Sámuel mûvén át Enyedi Ó János Falusi emberek patikája (1801 Nagyszeben) címû munkájáig. Péter Mihály bemutatja a szerzôket, majd az orvosló könyvek fogorvosi jellegû szövegrészeit, a szerzôk által ajánlott gyógymódokat és orvosságokat, a használt szakkifejezéseket. A fejezet arról tanúskodik, hogy a szerzô eredetiben olvasta mind a 13 munkát, s volt türelme és ideje kiválogatni a fogorvoslás öt évszázados fejlôdésére vonatkozó adatokat, rámutatva a fejlôdés mellett a tévedésekre is.

A kötet második fejezetében az erdélyi és az egyetemes fogorvostudomány fejlôdését elômozdító erdélyi származású hírneves fogorvosok életútját olvashatjuk, akik a közéletben és a közmûvelôdésben is tevékeny szerepet vállaltak. Hogy csak néhány példát említsünk: Fogarasi Lésznai Dániel (1798-1872) országgyûlési képviselô, az 1848-49-es szabadságharc orvosi ellátásának egyik szervezôje és egyházmegyei fôgondnok, Nedelkó Döme (1812-1882), a budapesti egyetemi szintû fogorvosi oktatás úttörôje, Iklódi Iszlai József (1840-1903), az elsô magyar nyelvû fogorvosi szaklap elindítója, Balogh Károly (1895-1973), a Budapesti Fogorvostudomány Kar megalapítója. A 12 életrajz olvasása során "feltárulnak a XIII-XIX. század gazdasági, társadalmi viszonyai, az orvoslással-fogorvoslással foglalkozó borbélyok, sebészek, fogászmesterek, fogorvosok képzésének és tevékenységének bonyolult rendszere".

A harmadik fejezetet a fogorvostudomány oktatásának szenteli a szerzô. Románia jelenlegi területén az egyetemi szintû fogorvosi oktatás 1890-ben a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen kezdôdött nem kis nehézségek közepette – tudható meg az alfejezetbôl, amelyben az elsô erdélyi fogászati klinika létrehozásáról is olvashatunk.

A második alfejezet az 1940-45 közötti idôszakot öleli fel, amelynek kiemelkedô eseménye a Bolyai Tudományegyetem Orvosi Karának Marosvásárhelyre történô áttelepítése volt.

A harmadik alfejezetben Péter professzor a fogorvosképzés marosvásárhelyi szakaszát mutatja be. Az 1948-ban a tanügyi reform által létrehozott fogorvosi karokat, mielôtt megerôsödnének, az 1950-51-es tanévben két egyetemi központba vonják össze, s a marosvásárhelyi hallgatókat Kolozsvárra helyezik át. Ezt megelôzôen Csôgör professzort, az egyetem rektorát és a fogászati klinika vezetôjét letartóztatják, s koholt vádak alapján több évre elzárják. Olvashatunk arról, hogy tíz év szünet után 1960-ban indult újra a fogorvosi kar Marosvásárhelyen, ahol 1962-ben teszik kétnyelvûvé az oktatást, s ennek következményeként a magyar fogorvosképzés a 90- es évek elejére végveszélybe kerül, s csak az 1989-es fordulat után éled fel. A viszontagságos események mellett a fogorvostudományi kar klinikái és tanszékei történetének megírására a szerkesztô a legkompetensebb magyar anyanyelvû személyeket kérte fel.

A Függelékben megtalálható a magyar és román nyelvû egyetemi jegyzetek és szakkönyvek szerzôje és címe, a hallgatók és a tanszemélyzet létszámának pontos statisztikai feldolgozása, a végzettek névjegyzéke, az adatközlôk névsora.

Amint kérdésünkre Péter professzor elmondta, a kötet belsô kényszerbôl született.

– Korábbi hasonló jellegû munkánk során azt tapasztaltuk, hogy az erdélyi magyar tudomány- és mûvelôdéstörténet eseményeit és megvalósításait gyakran pontatlanul, csúsztatásokkal és elfogultan írják meg. Ez késztetett arra, hogy feleségemmel együtt a tudomány történetének olyan területeivel – az orvos- és gyógyszerészképzés – foglalkozzunk, amiben hitelesek tudunk lenni. A fogorvoslás történetét azért kellett megírni, mert még a közelmúlt eseményei is hamar feledésbe merülnek, a régmúlt pedig még inkább. Bár nem vagyok fogorvos, 30 évig tanítottam fogorvosi mikrobiológiát, ezért éreztem feladatomnak, hogy ezt a témát is feldolgozzam – válaszolta kérdésünkre a szerzô, aki szerint a többéves levéltári kutatás ellenére egyes események kapcsán (mint például a fogorvosi évfolyamok létrehozása 1948-51 között, a Dózsa György utcába való költözés pontos idôpontja, az egyes személyek szolgálati idejének kezdete és vége stb.) további pontosítást igényelne a tényfeltárás.

A szerzô elmondta, hogy a könyv megjelentetésében nagy segítségére volt felesége, Péter H. Mária, aki a számítógépbe írta a szöveget, Káli Király István, a Mentor Kiadó igazgatója, aki támogatta a kiadást, Kuszálik Péter szerkesztô, aki gondos és pontos munkát végzett valamint azok a kollégák, akik munkatársként részt vállaltak a kötet megírásában.

(bodolai)

* Mentor Kiadó, 2006

Zajlik a Musica Sacra Fesztivál, a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia hagyományos egyházzenei koncerthete. A tradíció kötelez: idén immár a tizenhetedik zeneszemlére kerül sor a Kultúrpalota kis- és nagytermében, a hétfôn kezdôdött fesztiválon hallgathat kamarazenét és vokálszimfonikus hangversenyt a publikum, de részt

vehet(ett) zongoraesten is: tegnap délután ifj. Csíky Boldizsár zongoramûvész játszotta Mozart, Chopin, Bartók, Enescu és Schumann mûveit. A koncertsorozat nyitóhangversenye egyébként kamarazeneest volt, az Aloysia vonósnégyes Ferencz János oboa- és Kelemen Antal klarinétmûvész közremûködésével Mozart B-dúr, Vadászat vonósnégyesét, F-dúr oboanégyesét és Á-dúr klarinétötösét játszotta a kisteremben.

Ma este 7 órakor ugyancsak kamarazene-koncerten vehet részt a mélyentisztelt: Gabriel Posdarescu trombita- és Horváth Zoltán orgonamûvész lép fel a nagyteremben. Mûsoron Purcell D-dúr szonátája, Albinoni F- dúr versenymûve, Krebs Adagiója (orgonán), Martini Toccatája, Händel F-dúr szonátája, Pachelbel Preludiója, J.S. Bach Von Himmel hoch da komm ich her néven élô mûve (szintén orgona), illetve Telemann B- dúr versenymûve.

A Musica Sacra Fesztivál záróhangversenyére csütörtök este 7 órától kerül sor: Shinya Ozaki vezénylete alatt fellép Borsos Edit (szoprán), Marton Irén (alt), Szilágyi Zsolt (tenor) és Adrian Sâmpetrean (basszus), kísér a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia zenekara és vegyes kara. Corelli g-moll, Karácsonyi concertóját és Händel Messiás oratóriumát hallhatja a zenekedvelô publikum, a koncertre a 10-es számú bérlet érvényes.

Fabrica de povesti, azaz Mesegyár a címe annak a CD-lemeznek, amelynek "nem hivatalos" bemutatójára volt hivatott a sajtó kedd délben a 6Fix teázóba, avagy az Ariel Színház elôcsarnokába. A helyszín nem véletlen, a lemez koprodukció: a Marosvásárhelyi Rádió és a mûvészeti intézmény közös produktuma, címébôl sejthetô: meséket tartalmaz. A színház román társulatának mûvészei amolyan monodráma- rádiószínházként mondták a lemezre a meséket, nem csupán egyszerû felolvasásról volt szó. Gavril Cadariu, az Ariel Színház, illetve Mirela Moldovan, a Marosvásárhelyi Rádió igazgatója, valamint Alina Nelega dramaturg, a rádiószínház- felvétel rendezôje szólt: megtudtuk, hogy különös pillanat a bemutató a színház és a rádió életében, kétéves terv végeredménye a megjelent lemez, amelyhez hamarosan annak címével egyezô, külön rádiómûsor is társul. A gyerekek a publikum igen fontos részét képezik, mondhatni célközönség, és errôl a tényrôl nem szabad megfeledkezni. Ezért a péntek estére tervezett rádiós mesemûsor mellé valószínûleg az Ariel Színház is társít rendezvényeket, elôadásokat. A megjelent lemez állatmeséket tartalmaz, hanganyagát karácsony és újév között sugározza a stúdió, a hivatalos bemutatóra pedig holnap délután 5 órakor kerül sor a 74 Színházban, az Unidrama Fesztivál keretében. A lemezt egyelôre, különbözô jogdíjak miatt nem forgalmazhatják, remélik, hamarosan erre is sor kerül, kár lenne, ha kiadatlan maradna – hallottuk a felszólalóktól, majd a rádiós kollégák, illetve a meseszínház szereplôi, a társulat színészei számoltak be a felvétel elkészülésérôl, a mesemondás élményeirôl. A bensôséges hangulatú beszélgetés pedig – mi mással, mint – mesehallgatással ért véget.

December 7-én, csütörtökön 18 órától a marosvásárhelyi Bernády Házban rendkívüli tárlatot nyit meg Nagy Miklós Kund, lapunk fôszerkesztô-helyettese. A Gyergyószárhegyen 2005-ben Kapcsok, illetve 2006-ban Korkép címmel rendezett alkotótáborokban készült mûvekbôl válogatták a kiállítás anyagát. A tárlaton 37 alkotás látható, erdélyi, magyarországi, amerikai és japán mûvészek munkái.

Felmentették az "emberkereskedôket"

Ha valaki tegnap véletlenül a megyei törvényszék 7-es számú termébe tévedt be, érdekfeszítô tárgyaláson vehetett részt. Villogtak a vakuk, kamerák egész sora irányult a tárgyalás szereplôire. Furcsának csak a per vége tûnhetett, amikor ügyvédek, bírák, vádlottak és tanúk kölcsönösen gratuláltak egymásnak, és gyanúsan barátságos hangulat alakult ki az embercsempész és áldozata, a tanúk meg a bírák között. Nem csoda: a per szereplôi civilben egytôl-egyig újságírók, akik a lehetô legkomolyabban készültek és hitelesen játszották szerepüket.

Az újságíró általában, hacsak nem vádlott, nem aktív résztvevôje a peres ügyeknek, a tárgyalóteremben figyel, jegyzetel, majd tudósít. Ezúttal másként történt: 14 sajtós kolléga vállalta, hogy saját bôrén, ügyvédként, ügyészként, vádlottként, tanúként és bíróként megtapasztalja, hogyan ôrölnek az igazságszolgáltatás malmai. A történet röviden: egy 19 éves falusi lányt görögországi munkára csábít a vádlott, majd Athénba érkezve elveszi útlevelét, személyi iratait és bûntársával együtt prostitúcióra kényszeríti. A bûncselekményre egy rendôrségi razzia derít fényt, az illegálisan Görögországban tartózkodó román állampolgárokat hazatoloncolják és bíróság elé állítják. A tárgyaláson bemutatott bizonyítékokból azonban az derül ki: a vádlottak nem is olyan bûnösek, az áldozat nem is annyira ártatlan.

A "csapatok" Sonia Deaconescu és Szöts Barna bírák segítségével jól szerepeltek, egy-egy újságíró egészen beleélte magát vállalt szerepébe. A replikák, jogi kifejezések csak úgy röpködtek, és valószínûleg a "tapasztalatlanságból" eredôen humoros jelenetekben sem volt hiány, amin kellemesen szórakoztak a teremben levô, a közönséget alkotó "igazi" bírák, ügyvédek, riporterek. A Dan Trifu (Cuvântul liber), Iulia Vizi (Marosvásárhelyi Rádió) és Lacrima Balint (România libera) hármasból álló bírói tanács a helyzet magaslatán állt, ha szükséges volt, rendre utasította a közönséget (külön a teremben jelen levô Ciprian Dobre prefektust is), az ügyvédek, Karácsonyi Zsigmond (MÚRE, Népújság), Szucher Ervin (Krónika) és Ligia Voro (Zi de zi) megpróbálták védenceiket mindenáron képviselni. Az emberkereskedelemmel vádolt Ioan Ceausescu (TVR) "bûntársával", Cosmin Blagával (Marosvásárhelyi TV) kiváló színészeknek bizonyultak, de nem tudták elhomályosítani az egyik vádlott mellett tanúskodó Cora Muntean (Europa FM) színészi teljesítményét. Ioan Ceausescu tanújaként Fekete Hajnal (PRO TV) állt ki, az áldozat szerepében tetszelgô Ela Giurgea (Mediafax) mellett hiába tanúskodott oly meggyôzôen Alois Kommer (Gaga Rádió), ecsetelve a hölgy ártatlanságát, a bizonyítékok ellene szóltak. A legkönnyebb dolga bírósági írnokként Valeriu Russunak (Adevarul) volt, aki, ha derülni kellett, derült, ha körmölni kellett, az sem jelentett gondot. Ügyészként Fekete Zsuzsanna (24 ore muresene) meglehetôsen rámenôsen próbálta a vádlottak bûnösségét bizonyítani, és gyakran keveredett vitába a védôügyvédekkel. A bírói tanács percek alatt döntött: felmentette a vádlottakat, amint azonban a késôbbiekben megtudtuk, az áldozat fellebbezett.

A Megyei Törvényszék sajtóosztályának – Sonia Deaconescu bíró és Corina Ceausescu – kezdeményezését támogatta a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE), a Mediasind újságíró-szakszervezet és a SIMFEST kulturális egyesület. A "per" amellett, hogy élmény volt, elsôsorban azoknak, akik aktív résztvevôkként megtapasztalhatták a jogi procedúra menetét, ami további munkájukban segítséget jelent, átéreztette velük, ha csak egy pillanatra is, azt a nagy felelôsséget, ami az igazság felderítésével jár.

A Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság tájékoztatót adott ki a megyénkbeli tejkvótaigénylések véglegesítésérôl. Mint ismeretes, 2007. április 1-jétôl a termelôk egyéni kvótája alapján értékesíthetô a tej. Az egyéni feldolgozói kvóta a tejiparnak átadott mennyiségre, az egyéni közvetlen értékesítési kvóta pedig a közvetlenül forgalmazott, illetve a gazdák által elôállított tejtermékre vonatkozik.

Az Európai Unió szakbizottságával való megállapodások után Románia számára is kvótatípusonként határozták meg az egyéni és országos szinten értékesíthetô tejmennyiséget, a következôképpen: nemzeti kvóta: 3.245.000 tonna, amibôl feldolgozói kvóta: 1.093.000 tonna, közvetlen értékesítési kvóta 1.964.000 tonna. Ezen mennyiségeken kívül meghatározták a nemzeti kvótatartalékot is, amely 188.000 tonna. A nemzeti kvóta tiszteletben tartása kötelezô, bármilyen csatornán vagy kvótatípuson keresztül értékesített kvótán felüli tejmennyiségért büntetôilletéket kell fizetni. Az EU szakbizottsága Románia számára a 2007-2008-as kvótaévben 100 literenként 27,83 euró büntetôilletéket határozott meg.

A nemzeti tejkvótaalap leosztása egyéni termelôkre a 2005. évi 45-ös számú, a tej értékesítési piacának szervezésére vonatkozó kormányrendelet és a 2006. évi 852-es számú, a tejkvóta leosztásának módszertanát tartalmazó kormányhatározat alapján történt.

A tejkvóta leosztása megyénkben jelentôs fontosságú, mert a 24.800 termelô évente hozzávetôlegesen kétmillió hektoliter tejet termel, amibôl évente 1,2 millió hektoliter tejet szállítanak a feldolgozóknak. Ebbôl a szempontból országos szinten Maros megye az elsôk között van. A tejkvóta szétosztásában, a kérvények kitöltésében és a Tejkvótát Adminisztráló Fôosztályhoz való beadásban a tejtermelôknek segítettek a Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság, az Állatnemesítési és Szaporodásbiológiai Állomás, a Megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadó Hivatal szakemberei. Az augusztus 1–október 31. közötti idôszakban a felsorolt intézmények munkatársai havi és heti grafikonok alapján keresték fel a községeket, hétvégeken elemezték tevékenységüket, az adódott problémákat rövid idôn belül oldották meg a helyszíneken.

Íme a kvótaigénylések helyzete október 31- én: összesen 24.620 tejtermelô vezette a kötelezô nyilvántartást; a beadott tejkvótakérések száma 24.086, ebbôl 21.682 feldolgozói, 2.404 csak a közvetlen értékesítési kvótára vonatkozó kérés volt; 464 tejtermelô nem igényelt vagy visszautasította a tejkvótát; megyénkben a tejtermelôk 98%-a igényelt kvótát.

Náznán Jenô, a Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezérigazgatója ezúton is megköszöni a helyi hatóságok, intézmények közremûködését e tevékenység lebonyolításában.

(kilyén)

Energiabotrány

Kémbotránnyá dagadt az energetikai ágazat privatizációs szerzôdéseinek felülvizsgálata. Az ügy végkifejletét korai volna még találgatni, egy hozadéka már biztos: ez is nagyban hozzájárult a kormánykoalíció megcsonkulásához, mivel a kémügy egyes elemzôk szerint már a saját pártjához közel álló üzleti körökben is kényelmetlenné tette a napokban lemondott gazdasági minisztert. Elkerülhetetlenné váló lemondása margóján, más érvekre hivatkozva ugyan, de a konzervatívok kiléptek a kormányból. Politikai következmény már van, gazdasági fejlemény a kisfogyasztó szemszögébôl nem is várható olyan értelemben, hogy az energiahordozók emelkedô ártrendje megállna. Az energiaárak emelkedésérôl a botránnyal sikeresen el lehet terelni a figyelmet, más kérdés viszont, hogy ha a vádak alaptalannak bizonyulnak, akkor megrendülhet a befektetôk bizalma az országban, ami távlatilag is járhat negatív következményekkel.

Engedmények a befektetôknek

Az ügy egyik pozitív hozadéka, hogy a gazdasági szaktárca internetes oldalán közzétették az energetikai privatizációs szerzôdéseket. Mint ismert, a botrányt kiváltó szikra a Petrom magánosítási szerzôdése kapcsán pattant ki. A minisztérium nem csak a Petrom, hanem a Distrigaz mindkét része, illetve az Electrica bánsági, moldovai, munténiai és dobrudzsai fiókjainak privatizációs szerzôdéseit is nyilvánossá tette.

A szerzôdésekkel kapcsolatban általánosan megállapítható, hogy a befektetôk jelentôs kedvezményeket kaptak a privatizáció során, törvénymódosítások, illetve több száz milliárd régi lejre rúgó adósságok eltörlése révén.

A Petrom már korábban is sokat ostorozott privatizációja révén a többségi részvénycsomagot felvásárló OMV például tíz évre biztosítékot kapott, hogy adóemelésekkel nem fogják zaklatni – a pénzügyi törvénykönyv alkalomra szabott módosításával a Petrom által befizetendô adók és díjszabások 2014-ig nem növekednek. Sok kritika hangzott el a befektetô kezébe juttatott olaj- és gáztartalékokkal kapcsolatban is – a szerzôdés szerint ezeket 30 évre haszonbérbe kapta az új tulajdonos, ezalatt évente fix összegû járadékot kell fizetnie az államnak. Továbbá a Petrom vámmentesen exportálhat olajat és importálhat kitermelésben használatos berendezéseket.

A megyénk tekintetében is érdekes másik privatizációs szerzôdésnél, melynek útján a Distrigaz Nord társaság többségi tulajdonrészét az E.ON Ruhrgas cégnek adták el, az állam 230 milliárd régi lejes adósságát törölte el az akkor eladósorba került cégnek, amivel az egykori Distrigaz a Petromnak, a Transgaznak és a Romgaznak tartozott. Az új tulajdonos, legalábbis a kisfogyasztók iránti szolgáltatói magatartásában nemigen mutatta jelét annak, hogy ezért a nem csekély összegû ajándékért különösebben hálás volna.

Orosz tajgáról fúj a szél

Több elemzô egyetért abban, hogy a Petrom privatizációja kapcsán kirobbant energiabotrány tulajdonképpen az államelnöktôl ered, mozgatórugója pedig az, hogy Basescu szerint az orosz állami tulajdonú Gazprom konszern burkoltan igyekszik felvásárolni az OMV-Petrom részvényeit, és ezáltal befolyása alá vonni a román energiapiacot, közvetetten pedig magát az országot.

Tény, hogy az orosz konszern terjeszkedik, és az európai piacon egyre növekedô befolyása uniós körökben is aggodalmat keltett, Andris Piebalgs energiaügyi EU- biztos fejtette ki nemrégiben, hogy a Gazprom egyes országokban körvonalazódó monopolhelyzete ellenkezik az EU szabályaival.

A Petrom többségi tulajdonrészének burkolt felvásárlásával kapcsolatos elnöki aggodalom annyiban megalapozatlan, hogy a Petrom tulajdonosát, az osztrák OMV céget gazdasági elemzôk szerint nem egyszerû eljárás felvásárolni. Az OMV részvényeinek 31,5%-a az osztrák állam tulajdonában van, 50,9%-át pedig az osztrák, angol és amerikai tôzsdéken jegyzik, a fennmaradó rész pedig az Egyesült Arab Emirátusokban székelô IPIC cég birtokában van. A nyugat- európai és amerikai tôzsdéken szigorú szabály, hogy a jelentôsebb részvénycsomagot felvásárolni szándékozó befektetôknek nyilvánosság elôtt jelezni kell a szándékukat, az osztrák törvények szerint pedig stratégiai befektetôi szándék esetén az OMV állami tulajdonú részvénycsomagjára árajánlatot kell tegyen a potenciális beruházó. Ilyen ajánlatról eddig a Gazprom nyugati terjeszkedésérôl elôszeretettel cikkezô gazdasági hírforrások nem számoltak be.

Az orosz befolyásra vonatkozó elnöki aggodalom annyiban megalapozott, hogy az orosz Gazprom konszern nyugati irányban terjeszkedik, és Románia is útjába esik. Az állami ellenôrzés alatt álló orosz gázkonszern anyagi ereje hatalmas, friss adatok szerint tôzsdén jegyzett tôkéjének értéke 274 milliárd dollár, világszerte 62 cég van a tulajdonában, további 130-nak pedig részvényese, 171.000 milliárd köbméter gáztartalék felett rendelkezik. A Gazprom a közép-kelet-európai régió több államában jelen van különbözô érdekeltségek révén, de távolabbra is üzletelnek, egy nemrég kötött egyezmény értelmében a következô 3 évben 3 milliárd köbméter gázt adhatnak el például Olaszországban is. Arra is volt már példa a közelmúltban, hogy a konszern politikai nyomásgyakorlás eszközévé vált, amikor orosz–ukrán államközi nézeteltérések kapcsán a nyugati gázszállítás leállításával fenyegetôztek, és szállítási korlátozásokat léptettek rövid idôre életbe.

Végeredményben tehát, ha a román energiapiacnak az orosz befolyástól való féltése vezetett közvetve az energiabotrányhoz, ez a félelem nem megalapozatlan, de ilyen eszközökkel nem kezelhetô, csakis diplomáciai úton. Az ügy kémbotránnyá alakulása meg arra utal, hogy olyan szellem szabadult ki a palackból, melyet eredetileg ki sem akartak engedni, ám az alkalom szülte lehetôség jól szolgált régebbi politikai számlák rendezésére. Az igazi gond az egészben az, hogy ez a történet pillanatig sem szólt arról, aminek a jegyében elindult – a romániai kisfogyasztó egyre növekvô energiaszámláiról. Ebbôl a megközelítésbôl ez az egész ügylet egy újabb populista imázsfesztivál, a legjobb tengerészhagyományok szerint.

Benedek István

Pár hete jelent meg a Népújság hasábjain (2006. nov. 10.), hogy a Megyei Közpénzügyi Igazgatóságnál elégedettek. A cikket, meglepetésemre, tudtommal eddig senki nem reagálta le, pedig valószínûleg a könyvelôk, cégvezetôk, gazdasági szakemberek százai (ez nem cikkírói túlzás!) látják árnyaltabban a dolgokat. Gondoljunk csak arra a 126.415 (!!!) (nagyon gyakran csak vélt) adósra, akiknek felszólítást küldtek ki és a 8.576 cégre, ahol zárolták a számlákat. Az említett cikk nem tér ki erre, nyilvánvalóan azért, mert a sajtótájékoztatón nem hangozott el, hogy a kiküldött felszólítások és zárolások hány esetben voltak indokoltak. Ismeretes, hogy a 2005/2006-os "informatizálódás" felborította az adóhivatal amúgy sem fényes nyilvántartásait (tájékozódtam, helyi sajátosság, máshol elmaradt a káosz). Ennek eredményeként a Moldován Ibolya igazgatónô által aláírt, a cégeknek elküldött "szerelmes levelek" rendszerint hajmeresztô adatokat tartalmaznak. Csak egyetlen példa. Pár héttel ezelôtt az egyik szennylapban rágalmazó cikk jelent meg helyi tisztségviselôkrôl, a hivatalból vélhetôleg hivatalosan megszerzett adatok alapján. Ennek alapján, például, a cikk írójának cégeirôl olyan adóhátralékot közöltek, hogy fennállásuk óta nem volt tizedannyi bevétel, mint a (nyilvánvalóan tévesen) megállapított adó! Más helyen komoly következményei lennének egy ilyen durva félretájékoztatásnak. De mindez csak a példa kedvéért. Most valójában a bevezetôben említett, százszámra kiküldött levelekrôl szeretnék szólni. A rutinosak nem veszik immár komolyan, de a naiv cégvezetô vagy fôkönyvelô a felszólító levélre (a fogalmazás stílusa megérne még egy cikket) rendszerint megjelenik, mire hónapok múlva elôjegyzik, hogy majd tisztázza magát. Az egész gyakorlatot nem értem. Ha ilyen sok a munka, miért nem tesznek oda több személyt, vagy ha erre nincs lehetôség, miért küldenek továbbra is százával hülyeségeket? Legalábbis erre merek következtetni abból a személyesen ismert kb. 30-40 esetbôl, amikor kivétel nélkül mindegyik esetben a hiba a hivatal nyilvántartásában volt. Volt olyan (igaz, személyesen ismert esetbôl csak egy esetben), akinek azért zárolták a számláját, mert több adót fizetett!!! Ha valaki azt hiszi, hogy a kellemetlenségektôl megszabadulni lehet azáltal, hogy kifizeti az adóhivatal által feltüntetett összegeket, téved. Tanácsolom, ne tegye, mert többek meglepetésére pár hét múlva ugyanazt a szerelmes levelet kapták, ugyanazokkal a légbôl kapott adatokkal. Nem ajánlom továbbá a felsôbb szerveknél a kihallgatást sem, saját tapasztalat, hogy ez sem vezet eredményre. Ugyanakkor, bevallom, versenyelônyben érzem magam az átlagos adófizetô állampolgárral szemben. Elôször, mert koromnál és sportolói múltam miatt gyakran elônyre teszek szert az emeletek közötti futóversenyben, tudniillik a hivatalban ezekben a kérdésekben (de nem csak ezekben) nem lehet a kérdést egyszerûen rendezni, a tapasztalatlan ügyfelet megfuttatják az emeletek között. Másodszor, közgazdászként könnyebben megértem a hallott érvelést, bár lehet, hogy ez egyben hátrány is, mivel nehezebb lenyeletni velem a hibás érvelést. Harmadszor, komoly régiségem/tapasztalatom van. Három éve nem sikerül rendeznem a 2002-es jövedelemadómat, bár több mint egy éve írásban elismerték (többéves vita után) a hivatalnokuk tévedését. Csak a nyilvántartásokat nem sikerül aktualizálni és a kifizetett többletet visszakapnom. De ez megint magánügy. Ami közügy, az az, hogy rengetegen vannak hasonló helyzetben. A rossz nyilvántartások miatt sokan nem jelenhetnek meg állami liciteken, az ezáltal keletkezett veszteséget szintén mi fizetjük meg. Továbbá, rengeteg idô, energia és fôleg közpénz vesztôdik el az értelmetlen levelezgetéssel, bonyolult tisztázásokkal. Minden bizonnyal sem jelen írás után, sem az emberek bosszankodásának hatására semmi változni nem fog, de jó lenne, ha az ügyfelek is elégedettek lennének...

Bakos Levente

A tavaly sikeresen megnyert Phare-pályázatokban szereplô terveket 2007. november 30-áig kell kivitelezze a Maros Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság. Ezek a megyében mûködô öregotthonok átszervezésérôl szólnak – közölte lapunkkal Schmidt Loránd aligazgató.

Az átszervezés során öt szociális intézetet alakítanak át pályázati pénzbôl, a teljes költségvetéshez a Maros Megyei Tanács 10 százalékkal járul hozzá, külön-külön mintegy 600 ezer eurós projektrôl van szó.

Az átszervezés a sárpataki, szászrégeni, mezôkapusi ápoló-gondozó intézeteket, valamint a marosvécsi és mikházi neuropszichológiai rehabilitációs központokat érinti. Az idôs személyek gondozásával foglalkozó intézmények közelében családi típusú házakat építenek, alakítanak ki, ebbe költöztetik a lakók egy részét. A mezôkapusi intézetet foglalkoztató integráló központtá alakítják át. Ebben a majdani bentlakásos központban a közepesen sérültek és 60 évnél fiatalabbak mûhelymunkában is részt vehetnek. Valószínû, Sárpatakon is hasonlóképpen mûködtetik majd az idôs személyek gondozásával megbízott családi típusú intézetet, amelyet elköltöztetnek a jelenlegi ingatlanból, az egykori Teleki-kastélyból.

Az aligazgató hangsúlyozta, az intézkedés célja átalakítani, hatékonyabbá tenni a nagyméretû, zsúfolt öregotthonokat, ugyanakkor munkaterápiás foglalkozásokat biztosítani azoknak, akik ezt igénylik, viszont ez nem jelenti azt, hogy újabb hátrányos helyzetû személyeket utalnak be az intézetekbe. Utóbbiak tehermentesítését a december elején életbe lépett törvény szabályozásaitól várják, mely lehetôvé teszi hivatásos személyi gondozók alkalmazását, akik saját lakásukba befogadhatnak egy vagy több hátrányos helyzetû személyt különbözô feltételek alapján.

Schmidt Loránd elmondta, az átszervezés eredetileg már az idén meg kellett volna történjen, ám a szükséges jóváhagyásokat objektív okok miatt nem sikerült idejében beszerezni. Kifejtette, ezeknek a pályázatra kiírt projekteknek az a hátránya, hogy feltételezik az igazgatóság tulajdonában lévô ingatlanok létezését.

Valószínû, hogy 2008-tól az idôs, hátrányos helyzetû személyek gondozásával megbízott családi típusú intézetek finanszírozása központosított rendszeren keresztül történik majd Bukarestbôl.

Úszás

Országos bajnokságot nyert Kádár Norbert, a marosvásárhelyi ISK úszója, a 10-11 évesek országos bajnokságán, amit Pitesti-en rendeztek meg december 1-3. között. A mostoha felkészülési körülmények ellenére, Norbert a legjobbnak bizonyult 50 méteres mellúszásban, pedig nem kevesebben, mint 120-an álltak rajthoz ebben a versenyben.

Ugyancsak jól szerepelt Kurki Paula, aki a lányok hasonló versenyszámában hajszállal maradt le a dobogóról, a 4. helyen végzett.

Marosvásárhelyrôl, Kerekes István edzô vezetésével összesen négy úszó (ennyien élvezték a városi tanács és polgármesteri hivatal támogatását abban, hogy a javítási munkálatok alatt is használhatták az uszodát) vett részt a 27 klubot felvonultató versenyen, csak ennyinek sikerült ugyanis felkészülési lehetôséget biztosítani. Ichim Sebastian és Fangli Mátyás ugyancsak szépen helytálltak, bár nem jutottak a dobogó közelébe.

Több díszvendége is lesz a 80 éves Magyar Jégkorong Szövetség jubileumi megemlékezésének. A március 29-i magyar-svéd barátságos mérkôzés elôtti rendezvényen jelen lesz – többek között – René Fasel, a nemzetközi szövetség elnöke, Vlagyiszlav Tretyak, az élô kapuslegenda, aki jelenleg az orosz szövetség elnöke, valamint számos nemzeti szövetségi vezetô is. A magyar szövetség elnöksége úgy döntött, támogatja a Dunaújváros erdélyi játékosa, Vargyas László által szervezett jótékonysági találkozóra vonatkozó elképzelést, amely szerint december 30-án, Gyergyószentmiklóson a magyar ligaválogatott néven szereplô csapat megmérkôzik Székelyföld válogatottjával.

Kedden délben elutazott Svédországba, a nôi kézilabda Európa-bajnokságra a magyar válogatott. Németh András szövetségi kapitány csapata Göteborgba repül, majd onnan autóbusszal érkezik meg Skövdébe, a csoportküzdelmek helyszínére. Az elsô öt közé jutást kitûzô magyar együttes csütörtökön vívja elsô Eb- meccsét: 21.15-kor Ausztria lesz az ellenfél. Pénteken, ugyancsak 21.15-tôl Macedóniával, majd vasárnap 18.15-kor Szerbiával találkozik a Németh-csapat.

Tizenhat csapat vett részt az iskolás sportolimpia városi szakaszán a fiúknak fenntartott kispályás labdarúgásban. A részt vevô iskolákat négy csoportra osztották, amelyekben körmérkôzéses alapon döntötték el a sorrendet, ezt követték a negyeddöntôk, amelyeken az alábbi eredmények születtek: Avram Iancu Iskolacsoport – Papiu fôgimnázium 2-0; C. Brâncusi iskolacsoport – Traian Vuia iskolacsoport 4-0; Bolyai líceum – M. Eminescu fôgimnázium 0-2; Dandea iskolacsoport – Unirea fôgimnázium 2-1. Az elôdöntôkben: Avram Iancu – M. Eminescu 5-1; C. Brâncusi – Dandea 6-5 (büntetôrúgások után).

December 7-én, szerdán játsszák a döntôket a víkendtelepi pályán, 14 órától a kisdöntôre, 15 órától a döntôre kerül sor.

A szászrégeni általános iskolák részvételével, Euro 2006 néven, kispályás labdarúgó-tornát szerveztek a helybeli Florea Bogdan általános iskola sporttermében, a polgármesteri hivatal égisze alatt. A torna egyben az európai uniós integráció népszerûsítését is szolgálta, hisz a legjobbakat EU-jelképekkel is díjazták. Eredmények: 1-es sz. isk. – 3-as sz. isk 1-16; 2-es sz. isk. – 4-es sz. isk. 8-0; 1-es sz. isk. – 5-ös sz. isk. 1-5; 2-es sz. isk. – 6-os sz. isk. 6-4. Szombaton, december 9-én rendezik az elôdöntôket, az alábbi párosítás szerint: 5-ös sz. isk. – 3-as sz. isk.; 4-es sz. isk. – 6-os sz. isk., míg vasárnap a döntô mérkôzésekre kerül sor.

Labdarúgó 1. liga

Nemhogy nem csökkent, még nôtt is a Dinamo elônye a második követôjével, a Rapiddal szemben a labdarúgó 1. liga vasárnap késô este és hétfôn lejátszott találkozóit követôen. A Dinamo 84 percig küzdött ugyan, de végül sikerült áttörnie a National többszörös védelmi vonalát, ugyanakkor a Rapid az utolsó percekben veszítette el már biztosnak tûnô három pontját, a Pandurii ugyanis egyenlített Giulesti-ben. Jelenleg a bajnokság élcsoportja a következôképpen néz ki: 1. Dinamo 49 p. 2. Steaua 38 p. 3. Rapid 36 p. 4. CFR Kolozsvár 35 p.

Az idén még egy fordulót – a 19.-et – játszanak le a hét végén.

Nagyszabású gálamûsor keretében, az Arges Pitesti elleni A-osztályos férfi kosárlabda- mérkôzés elôtt, december 20-án, szerdán délután 4 órától díjazzák a megye legjobb sportolóit 2006-ban. A megyei sportigazgatóság szakemberei által az erre a célra kidolgozott kritériumrendszer alapján a legjobb tíz sportoló, a legjobb tíz edzô, tíz fiatal ígéretes tehetség, a legjobb öt sportcsapat és a csapatsportokban kiemelkedôt nyújtott legjobb öt sportoló kap elismerést, illetve pénzdíjat a marosvásárhelyi és várhatóan a megyei tanács jóvoltából.

Ugyancsak elismerésben részesítik a megye és Marosvásárhely sportéletének számos volt kiválóságát.

Víkendtelepi oldboys bajnokság, 14. forduló: Bastia – Nike 1-6; Leeds – Poli 4-2; Atlantic – Estudiantes 2-0; Torpi – Ajax Lornion 0-2; Jett-Leo – 007 0-1; Monaco – Liverpool 2-5; Como TFK – Carion 3-2. Az Electro állt. Állás: 1. Ajax Lornion 35 p. 2. Nike 32 p.

Kövesdombi bajnokság, 3. forduló: Juventus – Vicenza 4-1; Villarreal – Speranta 0-4; Como – C. Sharp 3-0; Transilvania – Monaco 2-1; Craiova – Brazilia 1-0; Valencia – Dinamo 5-0. Az Arsenal állt. Állás: 1. Como, Speranta 9-9 p. 3. Valencia 6 p.

Tudor I bajnokság, 2. forduló: Reggina – MBO 3-0; Dolarii – River Plate 1-16; Focus – Lyon 7-2; Boca Juniors – Villarreal 5-2; Progresul – UTA 3-3; Lazio – Rimotin 3-5. A Daneuro állt. Állás: 1. Focus, Reggina, Boca Juniors 6-6 p.

Tudor II bajnokság, 1. forduló: Juventus – Porto 7-5; Viitorul – Rapid 5-1; Otelul – Dinamo 5-2; Barcelona – Thalia 4-0; Deportivo – Vulturii 0-4; Parma – Bayer 3-2. A Milan állt.

Kárpátok sétányi bajnokság, 1. forduló: Valencia – Dinamo 1-3; Parma – Steaua 5-2; Milan – Amigo 7-1; Bastia – Chelsea 5-0; Colo Colo – Inter 1-0; Lyon – Atletico 2-2. A Fortuna állt.

Meggyesfalvi bajnokság, 3. forduló: Romconstruct – AurMob 3-0; Roma – Lyon 0-0; Rapid – Valencia 7-1. A Neumarkt állt. Állás: 1. Romconstruct 9 p. 2. Route 66 6 p. 3. Roma 5 p.

Maroskeresztúri bajnokság, 7. forduló: Vamarom – Real 3-0; Flamingo – Speranta 6-6; Juventus – Foresta 0-3. A Craiova állt. Állás: 1. Juventus 15 p. 2. Foresta 10 p. 3. Craiova 9 p.

Marosszentgyörgyi bajnokság, 9. forduló: Juventus – Valencia 7-0; Fortuna – Fradi 3-0; Porto – Inter 0-3; Leader – Villarreal 1-0; Milan – Barcelona 10-0. A Parma állt. Állás: 1. Inter 24 p. 2. Milan 21 p. 3. Fortuna, Juventus 16-16 p.

Nagyernyei bajnokság, 6. forduló: Regat – Bastia 4-4; Inter – Valencia 3-0; Bayer – Ajax 4-6; Liverpool – UTA 7-4. Állás: 1. Inter 18 p. 2. Valencia, Ajax 13-13 p.

Ioan Paus

Brüsszelben tiltakozó levelet nyújtottak be az RMDSZ EP-megfigyelôi

A Babes-Bolyai Egyetemen történt eseményekkel kapcsolatban az RMDSZ európai parlamenti megfigyelôi angol nyelvû tiltakozó levelet terjesztettek az illetékes szakbiztottságok elé. A dokumentumban dr. Kelemen Atilla, Kónya-Hamar Sándor és Szabó Károly a többnyelvû Babes-Bolyai Egyetem mellett foglalnak állást. A két egyetemi oktató – Hantz Péter és Kovács Lehel – által elhelyezett magyar nyelvû táblákat ugyanazon a napon távolították el, amikor Brüsszelben, az Európai Parlamentben a "Babes-Bolyai Egyetem – multikulturális hagyományok és európai értkek" címû elôadás elhangzott. A levél írói felháborítónak tartják, hogy miközben az egyetem magát "multikulturálisként" határozza meg, és olyan tájékoztató anyagokat terjeszt, melyekben a többnyelvû feliratok meglétét hirdeti, a valóságban még egy "Dohányozni tilos!" feliratú magyar nyelvû tábla kifüggesztését sem tûri meg.

Magyar egyetemista szervezetek tüntetést szerveznek

Több magyar ifjúsági és egyetemista szervezet szolidaritást vállal a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) két kizárt oktatójával, Hantz Péterrel és Kovács Lehellel, és tüntetést szervez csütörtökön. Pósa Tibor, az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) elnöke kedden sajtótájékoztatón elmondta, a tüntetést, amelyre ezernél több személyt várnak, a kolozsvári Szent György-szobor elôtt szervezik meg csütörtökön. "Román és magyar diákokat és tanárokat várunk a BBTE-rôl, valamint RMDSZ-vezetôket" – mondta Pósa. Kovács Lehel, a Bolyai Kezdeményezô Bizottság (BKB) egyik vezetôje ugyanazon a sajtótájékoztatón kijelentette, a tüntetés másik célja, hogy strukturális reform megvalósítását kérjék mind a magyar, mind a román oktatási vonalon.

A kettôs állampolgárságról tartott népszavazásra emlékeztek

Tegnap több budapesti és vidéki helyszínen megemlékezést tartottak a Fidesz és a Magyarok Világszövetsége által kezdeményezett, két évvel ezelôtt, december 5-én, a kettôs állampolgárság kérdésében eredménytelenül végzôdött népszavazásról. A Magyarok Világszövetsége Budapesten, a Belvárosban rendezte összejövetelét, míg a fôvárosi Polgárok Házában Tôkés László királyhágó- melléki református püspök, Martonyi János, a Fidesz-kormány volt külügyminisztere, Hende Csaba, az Országgyûlés jegyzôje, valamint Jókai Anna Kossuth-díjas író kért szót. Vidéken a többi között a Forradalmi Emlékbizottság rendezett megemlékezést Egerben. A szegedi dómnál pedig az Egyek vagyunk címû rendezvényen tekintettek vissza a ké