Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Hogy pontosan mi van a marosvásárhelyi Hadsereg téri árusok elköltöztetési szándéka mögött, nem tudni biztosan, tény, hogy a folyamat, amelyrôl több hete beszélnek a városban, az ószeresek "kiköltöztetésével" elkezdôdött. Kiköltöztetést mondunk mi, az érintettek "elzavarásról" beszéltek a minap azon a Szabadság utcai, állítólag élelmiszer-mezôgazdasági termékeket árusító magánpiacon, ahova a madár se jár, nemhogy vevô.

A városi tanács a májusi ülésen vetette fel az elköltöztetés gondolatát, akkor többen egyetértettek abban, hogy elvi döntést kell hozni, hiszen mint minden civilizált országban, az ilyen jellegû piacok a városok szélén mûködnek. Nekünk is ezt kell tennünk tehát, de hogy mikor, hova költöztetnék át, nem tudta senki megmondani. Így aztán konkrét határozat sem született, a képviselôk maradtak abban, hogy visszatérnek a témára. Az is tisztázatlan, hogy mit lehetne a mai Hadsereg téri "oroszpiac" helyébe építeni. Molnár Gábor tanácsos volt az egyetlen, aki a szóban forgó tanácsülésen figyelmeztetett: nem volna jó úgy járni, hogy mindenféle okra hivatkozva elköltöztetik az árusokat, hogy aztán kiderüljön, valakinek valamilyen érdeke fûzôdött ehhez az akcióhoz. Vagyis – megjelenik egy étterem, szálloda, benzinkút, szupermarket vagy akármi, ami valamilyen kapcsolatban áll valamely tanácsossal, politikussal, szimpatizáns vállalkozóval.

Merthogy a mozgatórugójuk az ilyen akcióknak mindig a pénz. Szél fuvatlan nem indul, mondják, márpedig a szóbeszéd szállodaépítéstôl benzinkút létrehozásáig terjed, és ha többek közt már a tanács jegyzôje is "témában van" az esetlegesen érdekelt politikusok neveivel, az ugye nem semmi. Ciobanu Maria azonban határozottan cáfolja, hogy bármilyen engedélyt kiadtak volna, vagy egyáltalán elindult volna egy építkezés- engedélyezési folyamat és hangsúlyozta, hogy törvénytelenül senki nem építkezhet. Ezzel kapcsolatban a piacigazgató is elzárkózott a válaszoktól, mondván, nem tud semmirôl, és csakis a tanácsosok dönthetik el, hogy adott esetben mi kerüljön az oroszpiac helyére, az ô költöztetést ellenzô véleménye úgysem nyom a latban. Ne feledjük, a város szívében közel 1 hektárnyi, igen értékes területrôl van szó!

Érdekes vetület az is, hogy már a májusi ülést megelôzôen létezett egy társulási szerzôdésjavaslat, amely szerint a városi Piacigazgatóság átvette volna a Szabadság utcai magánpiac menedzselését, a profit 70 százalékát "fölözve le". Ez kevés: az arányt 90 százalékra szeretnék növelni. Ismét csak a pénz!

A városi képviselôk remélhetôleg alaposan elemzik a helyzetet, mielôtt döntenek: közel 600 család sorsáról kell közvetve határozzanak, de a vásárlók nagy tömege is érintett, azaz szociális vetülete van a dolognak. Felbombázni egy, a városi költségvetést havi 1 milliárd lejjel bôvítô piacot, meggondolandó...

Pár nappal ezelôtt Koronkán, az 1. szám alatt üzemelô autómosodában egy fekete gépkocsi csomagtartójában nagy halom borítékra bukkantak az autómosók. Mivel a csomagtartót is ki akarták tisztítani, megkérdezték az autó tulajdonosát, ezekkel mi legyen? Mehet a szemétbe! – jött a felelet. Az autómosók mindent bedobtak a szemétbe, de a kíváncsiság nem hagyta nyugodni ôket, s szemügyre vették a fekete nejlonzsák tartalmát: júniusi, júliusi és augusztusi kézbesítetlen személyes és hivatalos levelek, Orange-, Romtelecom-, Electrica-számlák, bírósági idézôk voltak benne, százszámra. Érdekes, a postai küldemények mellett olyan Romtelecom-számlákat is találtak, amelyeket a DID cégnek kellett volna eljuttatnia a koronkai elôfizetôknek.

A Tordai István autómosójában talált küldeményeket a tulajdonos sógora, F. J., miután a borítékok közül kiválogatta a sajátjait, és büntetôkamattal együtt sürgôsen kifizette a kézbesítetlen villanyszámláit – mivel az Electrica alkalmazottai megfenyegették, hogy levágják a villanyát –, tegnap bevitte a Koronkai Polgármesteri Hivatalba. Itt Nagy Mártont, a község polgármesterét tájékoztatta, mi is történt annak a postának a háza táján, amely az új polgármesteri hivatal épületében kapott helyet, s amelyet négy hónappal ezelôtt éppen azért nyitottak meg, hogy a község lakóit tisztességesen kiszolgálják, az ügyintézést és a számlafizetést megkönnyítsék.

– A számlákat, leveleket Balizs Erika kellett volna kézbesítse a koronkai lakosoknak, aki körülbelül egy éve postai alkalmazott. Eddig egy-két panasz volt rá, a Felsô utcába nem vitte rendszeresen az Evenimentul Zilei napilapot, de ezenkívül nem volt tudomásunk arról, hogy ne végezné rendesen a munkáját – tájékoztatta lapunkat tegnap a helyszínen Takács Olga alpolgármester, aki hozzátette, hogy Koronka augusztus közepétôl tulajdonképpen postás nélkül maradt, mert a kézbesítô augusztus elsején beadta a felmondását. Nemes Marinela, a koronkai postai fiókegység tisztviselôje szerint a kézbesítônek óriási területet kellett lefednie, naponta el kellett járnia az egész falut, s ráadásul az új lakónegyedet a Sapientiától egészen a Vácmányig. Ez kilométerben kifejezve nagyon sok.

– nyilatkozta a Népújságnak Ioan Covaciu, a megyei postahivatal fônöke. – Én, aki felvállaltam Koronka ügyét, létrehoztuk a postai fiókegységet, a jó szolgáltatás elômozdítása érdekében a mozgó postahivatallal személyesen is kint voltam a faluban, osztottuk a nyugdíjakat, számlák ellenértékét bevételeztük, most megdöbbenve tapasztalom, hogy pont itt történik meg ez a sajnálatos eset, ami rossz fényt vet a postára, az alkalmazottaira. Két magánvállalkozó augusztusban nekem személyesen jelezte, hogy nem kapták kézhez a Romtelecom- számlákat, éppen ezért augusztus 24-én kivizsgálást rendeltem el, hogy kinyomozzuk, mi történik ezekkel. Mivel Koronkában a DID cég – a postásnô férje által – is kézbesíti a Romtelecom-számlákat, gyanítottam, hogy elkeverednek a számlák. Ezek csak most kerültek elô! Mivel a számlákat Marosvásárhelyen a szolgáltatók pénztárainál számla nélkül is ki lehet fizetni, az elôfizetôk látva, hogy számla nem érkezik, kifizették ezeket. Valószínûleg ezért nem érkezett több reklamáció. Számomra a legmeglepôbb mégis az, hogy amikor augusztus folyamán kint voltam a faluban, senki sem szólt nekem, hogy hónapok óta gond van a kézbesítéssel. Tény, hogy a postástól, a helyi posta vezetôjétôl a postafônökig, a felügyelôkig, mindenkinek megvan a maga vétke ebben a sajnálatos mulasztásban. A kézbesítetlen küldeményeket a polgármestertôl átvettük, ami nem múlta idejét, most kézbesítjük. A többit egyelôre ôrizzük. Ma jegyzôkönyvet írtunk, s elrendeltem a kivizsgálást – mondta a megyei posta fônöke.

Kérdésünkre, hogy milyen jogi következménye lesz az ügynek, hogyan vonják felelôsségre a postást, lévén, hogy Balizs Erikával augusztus 16- án felbontották a munkaszerzôdést, Covaciu ôszintén elmondta, nem tudja, mit ír elô a törvény. Azonban a több száz embert érintô hivatali teendôk elmulasztásáért mindenképpen felelnie kell a postai alkalmazottnak. Covaciunak arról nem volt tudomása, hogy valakitôl a számla kifizetése miatt megvonták volna a szolgáltatást vagy büntetôkamatot kellett volna fizetnie, vagy valakinek peres ügye maradt volna el. Pedig ha jól szemügyre vették volna a borítékokat, idézô is volt köztük. Azt a kérdést, hogy a határidôhöz kötött értesítések miatti károkért ki fizet majd kártérítést, már fel sem tettük.

Számos, nagy fontossággal bíró eseményt szervez a jövô hónapban az RMDSZ: szeptember 9-én Kolozsváron kerül sor a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) ülésére, melynek napirendjén a koalíciós együttmûködés elemzése, a Szövetségi Képviselôk Tanácsa ülésének elôkészítése, valamint az RMDSZ-kongresszusra vonatkozó szervezési kérdések áttekintése szerepel – jelentette be Markó Béla szövetségi elnök kedden, Bukarestben tartott sajtóértekezletén.

A miniszterelnök-helyettes beszámolt arról is, hogy szeptember 23-án Csíkszeredában zajlik majd a székelyföldi polgármesterek találkozója, amelyen a Székelyföld fejlesztésérôl, az önkormányzatok közötti együttmûködésrôl, valamint a különbözô autonómiaformák kialakításának lehetôségeirôl folytatnak majd vitát. Az eseményen részt vesznek az RMDSZ miniszterei és államtitkárai is, hogy a székelyföldi önkormányzati tisztségviselôkkel közösen dolgozzanak ki megoldásokat a napirenden szereplô kérdésekre. A szövetség szeptember 30-án tartja a Szövetségi Képviselôk Tanácsának soros ülését, a testület tagjai többek között az RMDSZ koalíciós szerepérôl tárgyalnak Marosvásárhelyen.

Sajtótájékoztatóján Markó Béla üdvözölte a Demokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt tárgyalási szándékát, ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a két párt hétfô estére tervezett találkozójára nem került sor. Véleménye szerint a koalíció mûködésének alapvetô feltétele a D.A. Szövetséget alkotó két politikai alakulat viszonyának javulása. Amennyiben nem arra törekednének, hogy egymást túllicitálják, hogy energiájukat a folytonos versengésre pazarolják, nagyon könnyen zökkenômentessé válna az együttmûködés – hangsúlyozta Markó Béla.

A szövetségi elnök egyetért azzal, hogy nyilvánosságra hozzák az egyházfôk volt titkosszolgálati dossziéit, véleménye szerint ez az intézkedés mindazon személyekre érvényes kell legyen, akik valamilyen módon befolyással vannak a közéletre. Újságírói kérdésre válaszolva Markó Béla elmondta, hogy amennyiben bárkirôl az RMDSZ vezetôségében kiderülne, hogy együttmûködött az egykori titkosszolgálattal, azonnal lemondásra szólítanák fel az illetô tisztségviselôt. Példaként említette Kovács Zoltánnak, a Kolozs megyei Állategészségügyi Igazgatóság aligazgatójának menesztését, akirôl a napokban kiderült, hogy Kelemen Hunor háznagyról, a SZET elnökérôl készített jelentéseket a Szekuritáténak az egyetemi évek alatt.

Az elnök elégedetlenségének adott hangot, mert még mindig nem sikerült megegyezni a koalíciós partnerekkel a kisebbségi törvény kapcsán. Mint mondotta, a helyzet jelentôsen befolyásolja a szövetség kormányzati szerepvállalását, ezért január 1-je után mindenképpen szükség van a koalíciós egyezmény újratárgyalására. Úgy értékelte, míg más esetekben a koalíciós partnerek az uniós követelményekre hivatkoznak, sajnálatos módon a kisebbségi törvény esetében, amely szintén csatlakozási feltétel, könnyen megfeledkeznek. A tervezet elfogadásának megakadályozása csupán egy tünete annak, hogy a térségben még mindig nem rendezôdött az etnikai kérdés. Ennek kapcsán az elnök aggodalmának adott hangot a felvidéki magyarellenes hangulat felerôsödése miatt is. Mint mondta, Göncz Kinga magyar külügyminiszterrel folytatott hétfôi megbeszélésen kiemelte annak fontosságát, hogy az ilyen ügyekben a magyar kormány határozott álláspontra helyezkedjen.

A találkozó konklúzióiról és a közelgô román–magyar közös kormányülésrôl szólva Markó Béla rámutatott, akárcsak a tavaly, ezúttal is konkrét, gyakorlati döntéseket kell hoznia a két ország kormányának. Erdély infrastrukturális fejlesztése, a határ menti együttmûködési lehetôségek gyakorlatba ültetése, tanintézmények, mûvelôdési intézmények támogatása csupán néhány olyan problémakör, amely szerepelni fog az együttes kormányülés napirendjén – számolt be a sajtónak a szövetségi elnök.

Az 5-ös számú bölcsôdében hangos gyerekzsivaj fogadott, a kicsik éppen a tízóraira szánt gyümölcsöt várták. Jöttünkre barátságosan körbeálltak, és egymás szavába vágva magyaráztak saját nyelvükön. Dr. Ferenc Emôke igazgató büszkén mutogatta a különféle csoportok termeit, a hálót, a fürdôt, a konyhát, raktárt, egyéb hegyiségeket, ahol pedáns rend, tisztaság uralkodott.

"Amióta 2001-ben a marosvásárhelyi önkormányzat közigazgatásába kerültek az elôzôleg a kórház-igazgatósághoz tartozó bölcsôdék, azóta öt ilyen intézmény mûködik a városban. Június végén felújítási-javítási munkálatokba kezdtünk, mára azonban sikerült befejezni a bölcsôdék általános renoválását, a nagyszabású higiénizálást, és idén is mind az öt egységünk megkapta a mûködési engedélyt a közegészségügyi igazgatóságtól. Az idén 150 ezer lejt fordíthattunk a munkálatokra a megyei tanács által leosztott és jóváhagyott költségvetésbôl" – közölte az igazgató.

Az öt bölcsôdében jelenleg összesen 41 alkalmazott van, 5 közigazgatással foglalkozó személy, míg 36-an a bölcsôde személyzetéhez tartoznak, köztük van asszisztens, ápoló és dietetikus asszisztens is, aki a gyerekek napi étrendjét összeállítja. A bölcsôdékben hároméves korig fogadják a gyerekeket, a napidíj jelenleg 3,4 lej, de a kis jövedelmû szülôk kedvezményben részesülnek. Minden szülô maga dönti el, hogy mennyi ideig járatja bölcsôdébe gyerekét, a napidíjat csak az ott töltött napokra kell kifizessék, ezáltal a szülô csak az étkeztetést fizeti meg, az egyéb költségeket a helyi tanács által leosztott költségvetésbôl fedezik. Az igazgató elmondta, hogy a bölcsôdék esetében nem beszélhetünk iskolai évrôl, hisz a szülôk akkor írathatják be gyerekeiket, amikor igénybe szeretnék venni a szolgáltatást. Ám a tapasztalat azt mutatja, amint lejár a nyári vakáció a nagyobb gyerekeknek, a nyári szabadságolások ideje, szeptembertôl megnô a bölcsôdés gyerekek száma, akikkel reggel fél 6-tól délután fél 6-ig foglalkoznak. Jelenleg 254 gyerek van beíratva, év elején 204 gyerekkel foglalkoztak.

"A legtöbb szülô bizalommal veszi igénybe a szolgáltatást, habár még mindig vannak fenntartásaik, azonban sokak számára ez jelenti az egyedüli megoldást. Nehéz megnyerni az egyéves gyerek bizalmát, az idegen környezet miatt nehezebb megtalálni a közös hangot, sokszor a szülô is könnyezik búcsúzáskor, ám bizonyos idô elteltével a gyerek is beilleszkedik, barátokat szerez. Magyar és román ajkú gyerekek vannak a különbözô csoportokban, akikkel anyanyelvükön társalgunk. Ebben a korban viszonylag könnyen sikerül elsajátítaniuk egy-egy idegen szót is. Tanítási program is van, minden gyerek fejlôdési szintjének megfelelôen. Vannak, akiket járni tanítunk, másokat kanállal bánni, ugyanakkor sokan az elsô szavakat is nálunk tanulják meg…" – hangsúlyozta az igazgató, aki kérdésünkre válaszolva – miszerint sok szülô úgy véli, hogy a bölcsôdében könnyebben megbetegszik a gyereke – kifejtette, egy-két éves korban a gyerek immunrendszere nincs még annyira megerôsödve, mint az óvodás korú gyerekeké. Éppen ezért egy nagyobb közösségben, mint a bölcsôde is, nagyobb a valószínûsége annak, hogy meghûl, köhög, esetleg belázasodik, mint amikor egyedüli kisgyerek a családban. Ez viszont nem jelenti azt, hogy az intézmény a felelôs érte.

Augusztus végén 300 ezer lej kormánytámogatásban részesült a Marosszentgyörgyi Általános Iskola, a pénzösszeget az intézmény régi és új épületrészének egybeépítésére, az új épületszárny munkálataira fordítják – tudtuk meg Nagy Csaba iskolaigazgatótól. Elmondta, ahhoz, hogy az új épületrészt befejezhessék, még 400 ezer lejre van szükség. A tavaly átadott alsó szinten jelenleg hét osztályterem és az információs és dokumentációs központ mûködik. Amennyiben a közeljövôben befejezik az épületet, az alsó szinten lesznek a tanári szobák, az adminisztrációs részleg, a felsô szinten pedig osztálytermeket, orvosi rendelôt és informatikatermet alakítanak ki.

Szeptember 1-jétôl Erdôszentgyörgyi Iskolaközpont néven szerepel majd a helyi iskola, amely összesen 750 ezer lejt kapott új iskola építésére: 300 ezer lejt a tanügyminisztérium, 450 ezret pedig kormánytámogatás révén. Az új iskola kivitelezési terve szeptember 10-ig kell elkészüljön, az elôzetes tervek szerint több mint 1,5 millió lejre van szükség ahhoz, hogy az új intézmény felépüljön. Itt a tetôtér, az osztálytermek, díszterem kialakítása mellett szükség lesz egy étkezde létesítésére is, amely az alagsorban kapna helyet. Ez utóbbi azért fontos, mert azt a kis épületet, amelyben a régi étkezde és a bentlakás mûködött, visszakapta az egykori tulajdonos – fejtette ki Magyarosi Erzsébet igazgató.

Jövô héten befejezik a kerelôszentpáli magyar iskola javítását. A helyi tanács 1,6 milliárd lejes támogatásával termopán ajtókat, ablakokat szereltek, megjavították a tetôszerkezetet és új padlót is letettek a hat osztályterembe. A munkálatokat követôen a tanfelügyelôségtôl, illetve a holland testvértelepülés lakóitól kapott bútorokkal rendezik be az oktatási intézményt, amelyet az iskolakezdéskor akarnak ünnepélyesen felavatni. A községközpontban levô iskola épületét sem hanyagolták el, ahova az idén központi fûtést szereltek be.

Jegyzet

Ismét eleresztette a gyeplôt a megyeszékhely elöljárója, aki ahelyett, hogy szokásos heti sajtótájékoztatóján a városban történtekrôl, a folyamatban levô munkálatokról, gondokról beszélt volna, elragadtatta magát, s szuronyait ismételten a megyei tanácsnak, az RMDSZ-nek szegezte, de nem kímélte a koalíciós partnereket sem, mi több, a miniszterelnököt is elmarasztalta. Nem elôször és vélhetôen nem utoljára. Mindebbôl egyértelmûen kitûnik, hogy Dorin Florea megyei pártelnöknek nagyobb politikai ambíciói vannak. A kampány elkezdôdött. A jelek szerint ennek rendeli alá polgármesteri ténykedését is. Pár látványos dolgon lovagol, a többi meg olyan, amilyen. A municípiumok szövetsége is egy olyan alibi számára, amivel nagyon jól lehet takarni a tehetetlenséget. Egy másik megyénkbeli város polgármestere elmondta, e szövetségben nem úgy van, ahogy a sajtónak elôadja Florea. Városvezetônket a municípiumok szövetségének ülésein is kiismerték, s már nincsen hitele. Ez kezdett idehaza is meginogni. Mert közismert tény az is, hogy eddigi mandátuma alatt számos olyan tanácsi határozat végrehajtása, amely neki és körének nem kedvezett, elmaradt. A tanácsosok interpellálásai is szélmalomharcnak bizonyulnak. S hogy néhányat említsünk, a garázsügy, a közforgalom rendezése, a közszállítás korszerûsítése, vagy akár a sporttámogatás mindmáig ígéret szintjén maradt. Mi több, a nagyvárosi övezet létrehozását szorgalmazó egyesület munkálatait is gátolta a polgármester. A legnagyobb gond viszont valóban az, hogy kevés, elsôsorban külföldi vállalkozó jött és telepedett meg városunkban. A nagyáruházakon kívül termelôegységek, gyárak nem létesítettek itt telephelyet. Mert Marosvásárhely nem biztosít kedvezô feltételeket, s talán a legnagyobb gond a megbízhatatlan városvezetéssel van. Az üzletembereket nem lehet propagandával, nagyotmondással hitegetni. Emiatt pedig, a politikai meggyôzôdéstôl és etnikai hovatartozástól függetlenül, leginkább a marosvásárhelyiek veszítenek.

Korec bíboros "sajnálatos és elítélendô cselekedetnek" minôsítette az esetet, amelynek kivizsgálását és az elkövetôk megbüntetését elengedhetetlenül fontosnak nevezte. Helyeselte a rendôrség lépéseit, egyszersmind annak a reményének adott hangot, hogy az eset nem ismétlôdik meg.

Frantisek Tondra, a püspöki kar elnöke hangsúlyozta: minden keresztény embernek mindenkori kötelessége, hogy elítélje a nacionalizmus minden megnyilvánulását. II. János Pált idézve azt mondta: "Patriotizmus igen, nacionalizmus nem."

Az eset után nyitrai szlovák értelmiségiek egy csoportja is tiltakozott a történtek miatt.

Elítélte a legújabb törökországi terrorhullámot az Európai Unió.

Az EU soros elnökségét ellátó Finnország kormánya "szomorúan és aggodalommal" hallotta a merényletek hírét. "Semmi nem igazolhat ilyen, ártatlan polgárok elleni merényleteket". Az EU-elnökség elvárja, hogy a felelôsöket bíróság elé állítsák – szögezte le a helsinki közlemény.

Brüsszelben Olli Rehn, az EU bôvítési biztosa barbár és gyáva cselekedetnek nevezte a legkevesebb három halottat és száz sebesültet követelô törökországi robbantássorozatot, és részvétét nyilvánította a török népnek.

Egy gyorsbüfék ételeinek házhoz szállítására használt motorkerékpár csomagtartójában rejtették el a pokolgépet, amely legkevesebb három ember életét oltotta ki és több tucatot sebesített meg hétfôn Antalya dél-törökországi üdülôváros üzleti negyedében – derül ki Szergej Alifanov antalyai orosz konzul szavaiból.

A konzul úgy tudja, hogy négyen vesztették életüket és 65-en sebesültek meg a robbantásban, míg a helyi hatóságok három halottról és 21 sebesültrôl számoltak be. A sebesültek között külföldiek is vannak: négy izraeli, két orosz, két holland, két német, két iráni és egy jordániai állampolgár. Az áldozatok számáról közzétett, nagyon eltérô adatok tisztázása csak késôbbre várható Alifanov szerint.

Egy kurd terrorszervezet vállalta magára

A Kurdisztán Szabad Sólymai (TAK) elnevezésû kurd terrorszervezet jelentkezett kedden az elôzô napi antalyai robbantásos merénylet elkövetôjeként is.

A TAK vállalta hétfôn a vasárnap esti négy robbantást, amelyeket Marmaris égei-tengeri üdülôvárosban, illetve Isztambulban követtek el, és amelynek összesen 27 sérült áldozata volt, köztük 10 brit turista. A szervezet hétfôn és kedden is közölte internetes honlapján, hogy bosszúból követik el tetteiket, amiért a török hatóságok fogva tartják Abdullah Öcalant, a betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) lázadószervezet vezetôjét. Felszólították a külföldieket, tartsák magukat távol Törökországtól, mert "nem biztonságos".

Zárt ajtók mögött tanácskoztak az ENSZ libanoni békefenntartó erejében (UNIFIL) részt vevô országok helyi idô szerint hétfôn New Yorkban. A tanácskozáson az ENSZ békefenntartásért felelôs illetékesei, illetve az Izrael és a Hezbollah síita szervezet fegyveresei közötti tûzszünetet felügyelô ENSZ-erôben részt venni kívánó országok képviselôi és katonai szakértôi voltak jelen.

Hedi Annabi, az ENSZ-fôtitkár békefenntartásért felelôs helyettese köszönetet mondott azoknak az országoknak, amelyek felajánlották részvételüket a megerôsített ENSZ-erôben.

Stephane Dujarric ENSZ-szóvivô a tanácskozás elôtt elmondta, hogy mintegy harminc ország vesz részt a megerôsített UNIFIL-ben. Annabi közölte: legsürgôsebb teendôjük az UNFIL 3500 katonával – fôként haditengerészeti és mûszaki egységekkel – történô megerôsítése a következô napokban.

A békefenntartó mûveletek szakértôi közölték, hogy a napokban teszik közzé a módosított mûveleti tervet és a jelentkezés szabályait. Hangsúlyozták, hogy a helyszínre felvonultatott katonáknak kéthavi élelmiszer- és 15 napi víz- és benzinkészlettel kell rendelkezniük.

Olaszország hétfôn hagyta jóvá két és félezer békefenntartó Libanonba vezénylését, Franciaország a múlt héten tett ígéretet összesen 2000 katona küldésére, Spanyolország médiaértesülések szerint mintegy 1000 katonával vesz részt a mûveletben.

Németország, Belgium, Dánia, Nagy-Britannia, Görögország, Svédország, Finnország, Norvégia és Lengyelország szintén ígéretet tett a részvételre.

Hétfôn Törökország is bejelentette, hogy részt vesz az UNIFIL-ben, a katonák számáról a következô napokban döntenek. Sajtóértesülések szerint 600-1200 katonáról lehet szó.

Oroszország is részt vesz a csapatok küldésében. Az ázsiai országok közül Banglades, Malajzia, Indonézia és Nepál jelezte részvételi szándékát.

Az Egyesült Államok logisztikai támogatást szándékozik nyújtani.

Az UNIFIL 2007 februárjáig francia, azt követôen pedig olasz parancsnokság alatt lesz.

Sokak vélekedésével ellentétben nem Sir Winston Churchill, hanem Margaret Thatcher volt Nagy-Britannia legjobb miniszterelnöke a XX. században – legalábbis erre a megállapításra jutottak az egyik legtekintélyesebb brit történelmi magazin szakértôi.

A BBC által kiadott, History Magazine címû, igen rangos havi folyóirat augusztusi számának húszas listáján az idén 81 éves Lady Thatcher a maximális 5 pontot kapta. A szerzôk az 1979-tôl 1990-ig országló egykori konzervatív miniszterelnök fô érdemei közé sorolják a nem sokkal korábban még válságból válságba tántorgó brit gazdaság drámai mértékû átalakítását, amelyet a szakszervezetekkel vívott folyamatos háborúskodás közepette hajtott végre.

Holtversenyben a második a szintén ötpontos Clement Attlee, a háború utáni munkáspárti kormány vezetôje, a ma is mûködô, mindenkit alanyi jogon ingyen ellátó állami közegészségügyi szolgálat, az NHS és a modern brit jóléti állam megteremtôje.

Négy ponttal a harmadik helyre került a tavaly, 90 éves korában elhunyt konzervatív Edward Heath, aki 1973-ban bevezette Nagy-Britanniát az akkori Közös Piacba.

Churchill szintén négy ponttal csak a negyedik helyet kapta. A listát összeállító történész-újságíró, Francis Beckett ezt azzal indokolta, hogy jóllehet Churchill gyôzelemre vezette Nagy-Britanniát a II. világháborúban, közvetlenül utána azonban elvesztette hatalmát, és megkérdôjelezhetôk politikai vívmányai azután is, hogy 1951-ben ismét beköltözhetett a Downing Street 10. alá.

Tony Blair, az 1997 óta hatalmon lévô jelenlegi munkáspárti kormányfô három ponttal csak a 12. a húsz múlt századi brit miniszterelnök ranglistáján. Beckett szerint Blair jelentôs sikereket ért el pályája elején, azonban az iraki háború népszerûtlensége, és az, hogy a háború indokait menet közben megváltoztatták, valószínûleg végérvényesen aláásta a politikus azon képességét, hogy elképzeléseit valóra váltsa.

A lista legalján, egyaránt nulla ponttal, a szuezi katonai kalandba belebukó Sir Anthony Eden, illetve a Hitlerrel egyezkedô Neville Chamberlain neve áll.

A Nagy-Románia Párt elnöke, Corneliu Vadim Tudor kedden bejelentette, hogy az általa vezetett párt "egy fontos politikai szövetség" tagjává válik, amely meg fogja nyerni az elnöki és parlamenti választásokat, és azt követôen a Maffiózók Börtönét 2000 "szerencsétlennel" fogják megtölteni. "Nagy terveink lesznek. Rövidesen alkalmuk lesz arra, hogy egy fontos politikai szövetségrôl vegyenek tudomást, amelyik meg fogja nyerni az elnöki és parlamenti választásokat", mondta CV Tudor a Szenátus Állandó Bürójának ülését követôen. Az NRP elnöke ugyanakkor kijelentette, részletekkel nem szolgálhat a "fontos politikai szövetségrôl", mivel még nincs felhatalmazva, hogy nyilatkozzon errôl.

A beruházók szerint igen kicsi az esélye annak, hogy jelentôs környezeti hatással járó baleset következzen be a Verespatakon tervezett bánya mûködése során; a környezetvédôk szerint viszont a környezeti hatástanulmány hiányos, ellentmondásos – hangzott el a Szegeden megrendezett közmeghallgatáson hétfôn.

A Verespatakon Európa legnagyobb külszíni aranybányájának létrehozását tervezô kanadai-román vállalat, a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) képviselôi a beruházás részleteit és az ahhoz kapcsolódó környezeti hatástanulmányt ismertették a tanácskozáson résztvevô mintegy kétszáz ember elôtt.

A meghallgatáson résztvevôk közös vonása, hogy senki sem szeretné, ha bármilyen probléma történne a Tiszával – mondta John Aston, a RMCG környezetvédelemért felelôs alelnöke.

A szakember kijelentette: a beruházás tervezése során a legjobb nemzetközi gyakorlatot tartották szem elôtt, amely mindenben megfelel az Európai Unió bányászati irányelveinek.

John Aston összehasonlítva a tervezett beruházást az Aurul nagybányai üzemével, ahol a 2000-es tiszai ciánszennyezést okozó katasztrófa bekövetkezett, elmondta: a nagybányai gát homokból épült, a verespataki gát viszont kôbôl épülne, és nem egy fennsíkon, hanem egy völgyben állna, a védelmi rendszert pedig egy másodlagos gát is kiegészítené.

A környezetvédelmi egyesületek képviselôi közül többen is sérelmezték, hogy a környezetvédelmi hatástanulmánynak csupán egy 24 oldalas kivonata olvasható magyarul.

A tanulmány nem mutatja be teljes körûen a beruházás környezetvédelmi és egészségügyi hatásait. Számos ellentmondás van benne, 185-200 méter között többféle adat szerepel, a völgyzáró gát méretérôl, és az sem derül ki pontosan, hogy mennyi zagy halmozódik föl a mûködés során – mondta Farkas István, a Magyar Természetvédôk Szövetségének ügyvezetô elnöke, aki arra kérte a román kormányzatot, ne adja meg a környezetvédelmi engedélyt a bánya létesítéséhez.

A jogi, emberjogi és tanügyi bizottságok képviselôinek kedden nem sikerült folytatni a vitát a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetrôl. A bizottságok kölcsönösen egymást vádolták a kialakult helyzet miatt.

Az emberjogi bizottság elnöke, Nicolae Paun a Mediafax hírügynökségnek elmondta, nem hívta vissza szabadságról kollégáit csak azért, hogy konstatálják a kvórumhiányt. "A jogi bizottság programja nagyon zsúfolt és azt közölték, "lehet" hogy tárgyalni fogunk a kisebbségügyi törvényrôl. Nem engedhettem meg magamnak, hogy visszahívjam a szabadságról a képviselôket, hogy utólag konstatáljuk, nincs kvórum", magyarázta Paun.

Más képviselôk úgy értékelték, hogy csak egy törvény miatt nem kell összehívni egy bizottságot.

A jogi bizottság honatyái még hétfôn kijelentették, hogy ôk ott lesznek a parlamentben és a kisebbségek jogállásáról szóló törvény napirendre tûzése a másik két bizottságtól függ.

A tanügyi bizottság nem hívta össze tagjait, mivel az emberjogi is hasonlóan cselekedett.

A három bizottság februárban kezdte el a törvény vitáját és a benyújtott módosító javaslatoknak még felét sem sikerült eddig jóváhagyniuk.

Az egyházi vezetôk múltját is átvilágítják azt követôen, hogy a Legfelsô Védelmi Tanács (CSAT) az egyházfôkre vonatkozó titkosszolgálati akták nyilvánosságra hozásáról döntött.

Traian Basescu államfô az általa elnökölt testület, a CSAT ülése végén bejelentette: a döntés értelmében a romániai egyházak vezetôinek az aktái immár nem minôsülnek államtitoknak, így a papokat is átvilágíthatja a Securitate Irattárát Tanulmányozó Országos Tanács (CNSAS).

A CSAT korábban összesen 1 millió 300 ezer iratcsomó kutathatóvá tételérôl döntött.

Az egyházi vezetôk átvilágítását fôként a liberálisok szorgalmazták. A szabadelvûek színeit képviselô Adrian Iorgulescu mûvelôdési miniszter kijelentette a napokban, hogy az "ördöggel egyezséget kötô" papok és értelmiségiek nevét is nyilvánosságra kell hozni. A tárcavezetô az egyház képviselôit azzal vádolta, hogy megszegték a gyónási titkot és híveikrôl jelentéseket írtak a kommunista hatalmat kiszolgáló titkosrendôrségnek.

Teoctist pátriárka, a román ortodox egyház vezetôje viszont úgy vélte, hogy a liberális politikus nem ismeri az egyház erre vonatkozó döntését, de a gyónás titkát sem. Kijelentette: ezeknek a cselekedeteknek a megítélése kizárólag az egyházra tartozik.

A hírügynökségek emlékeztetnek, hogy az egyházfô nevét eddig több, a Securitatéval való együttmûködési botrány érintette. A titkosszolgálati archívumokat fáradhatatlanul kutató Stejarel Olaru történész pedig nemrég kijelentette: az eddig rendelkezésére álló iratok azt bizonyítják, hogy a pátriárkát az egykori titkosrendôrség "legalább is ügynökként" foglalkoztatta. Ezt a vádat az ortodox egyház szóvivôje tagadja.

EU-integráció

Alig pár nap múlva, szeptember elején kell Romániának Brüsszelbe küldenie az EU- csatlakozásra való felkészültségérôl szóló jelentést. A parlamentnek június 30-ig 85 törvényt kellett volna elfogadnia. Ebbôl 16 még a "levegôben lóg". A jogharmonizáció késésének egyik oka, hogy a szabályzók egy része elakadt a képviselôház és a szenátus között, másokat, a rossz nyelvek szerint, egyes szakbizottságok fiókjaiban felejtettek. Azt is hozzá kell tennünk, hogy a rendkívüli ülésszak két napjára kb. 20 törvénytervezetet terveztek be, aminek nagy része éppen az EU-integráció szempontjából prioritást kellett volna képezzen. Ennek ellenére a kormány nyugodt. Az európai integrációs végrehajtó büró legutóbbi ülésén Calin Popescu Tariceanu a to-do-list-ben felvállaltak gyorsítását kérte a miniszterektôl, hogy szeptember elején "teljes és világos" jelentést küldhessen Brüsszelbe.

A kormányzat dokumentuma alapján (is) készül majd a szeptember végére esedékes országjelentés. Az integrációs miniszter felhívta a hatalom figyelmét, hogy "fel kell gyorsítani a felkészülés ütemét, ha azt akarja, hogy a szeptember 26-i országjelentés pozitív legyen".

Az Európai Bizottság legutóbbi jelentésében piros és sárga zászlócskákkal jelölte meg azokat a területeket, amelyeken lemaradás észlelhetô. Ezeknek egy részét sikerült megoldani: * például a Mezôgazdasági Fizetési és Intervenciós Ügynökségek 91%-ban szakembereket alkalmaztak, * a mezôgazdasági és a környezetvédelmi tárca, a környezetvédelmi ügynökség, az országos állategészségügyi hatóság és a fogyasztóvédelem között megkötött szerzôdés alapján monitorizálják a genetikailag módosított szervezeteket, * országos program készült az állati eredetû hulladékok semlegesítésére, * intézkedéseket hoztak a biztosítás nélküli gépjármûvek számának csökkentésére (21%-ról 12,4%-ra csökkent ezek száma), * felgyorsították a mezôgazdasági területek nyilvántartásba vételének folyamatát. Eszerint a hónap végére a területek 70%-át hivatalos statisztikákba foglalják stb.

"Meggyôzôdésem, hogy a kormány erôfeszítéseit támogatni fogja a parlament is, és remélem, szeptemberben elfogadja a Feddhetetlenségi Ügynökség szervezésérôl és mûködésérôl szóló törvényt. Így bizonyíthatjuk, hogy van bennünk politikai akarat a reform továbbvitelére, illetve hogy Románia visszanyerje nemzetközi hitelét", mondta Tariceanu Franco Frattininak, az Európai Bizottság alelnökének. A Feddhetetlenségi Ügynökség kellene legyen az a független intézmény, amely a vagyonbevallásokat és az érdekütközéseket ellenôrzi majd, és leleplezi azokat a politikusokat, akik Pinocchiókként viselkednek.

A kormány külön fejezetbe foglalja a DNA tevékenységét. A hivatalos adatok szerint 2006 április-augusztusa között a Korrupcióellenes Igazgatóság 39 ügyet (144 vádlott, 386 korrupciós ügy) adott át az igazságszolgáltatásnak. Ezek között öt jelenlegi parlamenti képviselô van, egy törvénybíró, 7 közintézmény- igazgató, 23 magánvállalat igazgatója, egy városi polgármester, egy alpolgármester, 37 rendôr, két ügyvéd, a belügyminisztériumi és SRI-s tisztek, pénzügyôrségi biztosok, vámhivatalnokok, a védelmi minisztérium alkalmazottjai.

Mint fentebb említettük, a parlament még mindig 16 törvénnyel "sáros" az Európai Unió felé. Ezért tegnapra rendkívüli ülésre hívták a szenátorokat, hogy bár az utolsó pillanatban, a hegy alatt abrakolva próbálják meg elfogadni az uniós csatlakozáshoz szükséges törvényeket.

Hét országban, 502 alkotó közremûködésével emlékeznek meg arról a csodáról, amit fényképezésnek hívunk. A fotográfia feltalálása alapjaiban változtatta meg ismereteinket a világról. A kortárs magyar fotómûvészet napját augusztus 29-én tartják. A Magyar Fotómûvészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége 2005-ben alapította Az év fotómûvészeti alkotócsoportja díjat. A 2006-os év legjobbjának a Miskolci Fotóklub Egyesület bizonyult, vezetôje Bíró Tibor aranydiplomás fotómûvész. További helyezettek: a diósgyôri Vasas Fotómûvészeti Kör, a veszprémi Bakony Fotóklub, a kaposvári Somogy Fotóklub és a Kôbányai Fotóklub (Budapest). * A Magyar Fotográfia Napja tiszteletére számos helységben látható közös vagy egyéni fotókiállítás. Budapesten a Természetfotók három országból címû tárlat szeptember 14-ig tekinthetô meg a Magyar Mûvelôdési Intézet és Hagyományok Házában (Bp., I. ker., Corvin tér 8.). Anyaga a Fotó-Natura természetfotó kiállításából ered, melyet a Föld Napján mutattak be idehaza, szervezôi a marosvásárhelyi Örökmozgó Természetjáró Egyesület, a Népújság és az Aquaserv voltak. * Ugyancsak Budapesten látható szeptember 12-ig az Utazás a világ körül – 2006 címû vándor fotókiállítás a Budapesti Mûvelôdési Központban (XI. ker., Etele út 55.) * Nagyváradon augusztus 29-én nyílik a debreceni Vencsellei István Kortársaim címû kiállítása a Tibor Ernô Galériában (Kanonok sor 11.) * Sepsiszentgyörgyön a KépVidék Alkotócsoport nemzetközi, vetítettképes bemutatója a pályázatra érkezett képekbôl, szintén 29-én. * Székelyhídon a Debreceni Fotóklub kiállítása (Ady Endre Kulturális Központ, aug. 19.) * Csíkszeredában a Prisma Fotóklub néprajzi fotókiállítása a Székely Károly Szakközépiskolában szeptember 1-tôl 30-ig látható. * Passauban (Németország) a Bakony Fotóklub állít ki (szept. 7-23.) * Kínában rendezik a Nemzetközi Fotómûvészeti Szövetség (FIAP) 28. Monochrom Biennáléját, a magyar kollekció negyvenhat ország versenyében az ötödik helyen végzett, ezzel elnyerte a FIAP Kékszalag kitüntetését. * A FIAP 28. Nemzetközi Ifjúsági Biennáléjára 12 országból 62 szerzô 84 fotója maradt versenyben, abból 22 alkotást magyar fiatalok készítettek. Mindkét tárlat Chengdu városában látható szeptember 4-30. között.

Az amatôr mûvészek munkái érzésekbôl születnek, adott pillanatban, és nem a kényszer szüli ôket. Nincs szûkre szabott határidô, nem kell eleget tenniük semmiféle megrendelônek, akkor alkotnak, amikor érzelmeik késztetik ôket, ezekre hagyatkoznak – hangzott el a szombati kiállításmegnyitón.

A tárlaton Kulcsár Erzsébet olajfestményekkel és bôrplasztikákkal, Kali József kisplasztikákkal mutatkozott be a marosvásárhelyi Egyesülés kiállítóteremben. A munkáikból nyílt tárlat két hétig látogatható, hétfôn, kedden, csütörtökön és pénteken 12-16, szerdán 10-14, szombaton 11-13 óra között. A kiállításmegnyitón elhangzott, Kulcsár Erzsébet élettel teli, temperamentumos, kontrasztos munkákat tárt az érdeklôdôk elé. Képei nem hazudnak, a valóságelemek hûen ötvözôdnek a kontrasztos ecsetvonásokkal. A mûvésznek különféle érzéseket sikerül kiváltania képei által a szemlélôbôl, vannak olyan munkái is, amelyek kirándulás során ihletôdtek. Az olajfestményein színekben és erôs ecsetvonásokban látja a világot, bôrplasztikáiban haragját, dühét, tiltakozását sikerül kifejeznie. Erre világít rá az az alkotás is, amely a korrupciót jeleníti meg.

Kali Józsefnek sikerült egy életvonalat végigkövetnie kis szobraival, amelyek a születés, az élet és az elmúlás pillanatait tükrözik, kisplasztikáival megdöbbenti, egyszersmind gondolkodásra készteti a szemlélôt, aki nem is annyira a technikával, mint a belevitt érzésekkel szembesül. A megformált alakok között egyféle kapcsolat van, a nôi és férfi személyeket társítani lehet, az élethelyzeteket nemkülönben.

A kibédiek kíváncsisága Borbély Emma tömör megfogalmazásában: miként vetnek, hogyan aratnak ôk? A konferenciázás általában nem kimondottan falura való kommunikációs forma, mert ha sörsátor és konyha is van a közelben, ki lehet találni, melyiket választja a jámbor helybeli, akit közösségépítés ürügyén csalogatnak kultúr(a)-közelbe a szervezôk. Nem elôzmény nélkül való pedig Kibéden a tudományos ülésszak, hiszen dr. Mátyus István emléke elôtt tisztelegve nem is oly rég tömegesen vett részt a falu és a környék népe. Európáról, úgy tûnik, nem eleget és nem a megfelelô módon kommunikálnak azok, akiknek ez tisztük, feladatuk. Ha sarkítunk kissé, kétféle viszonyulás tapasztalható, az egyik romantikus meseországnak képzeli az egyesült földrészt, ahol mindenkinek jó lesz, s ebben benne van az a kajla sejdítés is, hogy dolog nélkül élni, vagyis aki ma jobbára naplopással tölti a drága idôt, annak ölébe hull a jól fizetett (könnyû) munkahely, a kisvállalkozó rendkívüli elbánásban részesül, hoppá, felvirágzik Románia, s benne Erdély. A másik elképzelés realistább, egyben sötétebb is, az Európai Uniót afféle közös piacnak tekinti, minden elônyével s fôleg hátrányával, és komoran hangoztatja: nemhogy nem kolbász a kerítés, de a parlagfû is kemény eurókba kerül...

Mindkét irányból érkezô elôadásokat hallhattunk szombaton. Az önállóságát visszanyert község meg tud állni a lábán, sugalmazza a helyi termékeket bemutató kiállítás a mûvelôdési ház elôcsarnokában. Az egyik falon hagymakoszorú- költemény fogja közre a nem mostanság szôtt bordópiros falvédôt, alatta a kistermelôk, Ferencz Levente, Barabási Árpád, Madaras Ilona, Simonyi Emese, Madaras Domokos, Péterfi Irén, Szilveszter Ilona zöldségkínálata: hagyma, fokhagyma, paprika, uborka, paszuly, karfiol, padlizsán, murok, paradicsom. (Eszembe jut dr. Somogyi György egyik "elszólása": a Szeged melletti Mórahalmára kamionszámra vinnék a hagymát, s – teszem hozzá – ennek most, hogy felkerült a 13/A útra a koptatóréteg-aszfalt is, szállítási akadálya nincsen..., csak a hagyma volna még a régi, az a kivételes, nem a mostani inkább- csípôs, hanem az édes kibédi vereshagyma...) Péterfi Lajos pálinkái szilvából, egyéb gyümölcsbôl készültek, Farkas Dénes akácmézzel, havasi mézzel, különféle méztermékekkel büszkélkedik, Borbély Irma virágkötô kertészmérnök szárazvirág- kompozíciói tetszetôsek, vonzóak, a Siltexim gyapjúszövöde jellegzetes kibédi takarói, kanapéterítôi, párnahuzatai, mellényei, táskái messze földön híresek, ott látjuk továbbá Szilveszter Lajos kézmûves, Suba Ilona varrónô, Rekita László faragász, az augusztus eleji kézmûves alkotótábor munkáit, a Fadora és a Progatech Kft-k tárgyaival, és ki ne felejtsem a Pet- Chib pékséget meg Dósa Árpád húsfeldolgozó kft-jét – egy önellátó település képe körvonalazódik kicsiben. Jó felvezetô mindahhoz, ami bent következik.

Minthogy az önkormányzat és a Kis-Küküllô Térségi Társulás (KKTT) szervezi, a téma (EU- integráció) a testvértelepülések kistérségi tapasztalatainak hasznosítása minálunk. Tanulni mások hibáiból, elkerülni az alattomos buktatókat. A köszöntôk (Dósa Sándor polgármester, Lokodi Edit megyei tanácselnök, Brassai Zsombor RMDSZ-vezetô, Gyömbér László, Szatymaz testvértelepülés polgármestere, Borbély Emma KKTT-elnök) után Gáspárné Tóth Zsuzsanna, Zalalövô testvértelepülés jegyzôje beszélt a magyarországi régiókról, kistérségekrôl, mûködési területekrôl, hatáskörökrôl, a brüsszeli bürokrácia honi bokrosodásáról. Az uniós tag Magyarországon megnövekszik az önkormányzatok szerepe, mind bürokratikusabb és költségesebb lesz az ügyintézés, a budapesti, megyei központok átadják a hatásköröket, de pénzt- paripát már nem biztosítanak hozzá, és a közelgô helyhatósági választások után felálló vezetésnek kevés lesz a nyugodt éjszakája. Az unióból a úgynevezett e- közigazgatást erôltetik, de a számítógépes ügyintézésre (pl. útlevél, gépkocsivezetôi jogosítvány stb. kiadása) nem mindenütt sikerült mûszakilag és kellô szakmai színvonalon felkészülni. (Olyan merítésûek az elôadások, hogy minden elôadóra legalább egy napot kellene szánni, ha jutna rá idô, alkalom. Borbély Emma bejelentette: pályázzák már a támogatást a kibédi konferencia elôadásait tartalmazó kötet kiadására.)

Jakab István bukaresti pénzügyminisztériumi államtitkár azt vizsgálta, csalódunk-e az európai integrációban, illetve hogy mennyire lehet önálló ebben a kemény világban egyetlen önkormányzat. Egyértelmû következtetése: az integrációban csak az álmodozók, a felkészületlenek csalódnak, az EU nem oldja meg senkinek külön-külön a gondját-baját, a szubszidiaritás azt is jelenti, hogy önálló döntéseit a kisközösség maga érvényesíti, okos és szakmailag feddhetetlen pályázatok megnyerésével, a munkálatok pontos kivitelezésével, egyszóval minôségi munkával és tisztességes ügykezeléssel, irányítással. Legyen azonban bármily erôs is ama köz(ös)ség, a SAPARD-típusú EU-s pályázatok több önkormányzat (kistérségi vagy egyéb alapon szervezôdô) összefogását követelik meg.

Balla Zoltán és Lázár László a Székelyföldi Közösségfejlesztôk Egyesületének képviseletében beszéltek. Az Európai Unió kifejezetten szorgalmazza az állami, önkormányzati szervezetek és civil szervezetek összefogásán alapuló regionális szövetségek mûködését. Ma már egyre inkább a hálózatok Európájáról beszélnek, értve ezen a régiókat alkotó és mûködtetô szereplôk közötti kapcsolatrendszert. Románia e tekintetben sem áll valami fényesen. Az elôadók a közösség és közösségépítés alapfogalmainak tisztázása után egész sereg nyugtalanító kérdést fogalmaztak meg. Jó-e az, ha hirtelen más normák szerint kezd élni az erdélyi székely falu közössége? Fel kell-e adni mai organikus gazdálkodási formáinkat? Szabad-e úgy versenyezni, ahogy (kívülrôl) diktálják? Szabad- e akár szomszédunkat is "lekörözni", pusztán a piac és a verseny kedvéért? Milyen termékeket szabad a kereskedelmi forgalomban megvásárolni? Hogyan tarthatnók erôforrásainkat saját ellenôrzésünk alatt, saját életünk szolgálatába állítva azokat? Magasabb-e az életszínvonal nyugaton, vagy csak más? Le kell-e másolnunk azt a (ne tagadjuk, csábító, de idegen) életformát, amelynek egyedüli mutatója a GDP? Mit tegyünk most, az utolsó órában, hogy ne fôállású szolgák legyünk saját portánkon, ha kivásárolják a földet a talpunk alól?

Sokat kellene gondolkodnunk önmagunkról, hosszan, hangosan, megosztva véleményünket közösségünk (ha még megvan!) tagjaival, bevonni a döntéshozatalba azokat, akiket fájdalmasan érinthet a hôn áhított integráció. Hiszen az EU a fogyasztói társadalomra van "kalibrálva", miközben egyáltalán nem biztos, hogy a nyugati modellként csillogó életminôség egyben minôségi életet is jelent.

A továbbiakban Fodor Dóra, a Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás irodavezetôje (www.zegterseg.hu), dr. Szepesy Edit, a Tarnamenti Kistérségi Társulás elnöke, Mizik Józsefné, a Földmûvelési és Vidékfejlesztési Minisztérium Zala megyei irodájának vezetôje, dr. Somogyi György mezôgazdasági tudományos kandidátus, tudományos osztályvezetô (Fûszerpaprika Kutató- fejlesztô Kht., kutatási osztály), a Szatymazi Gazdakör elnöke és Szili Jenôné, a Zalavölgye takarékszövetkezet zalalövôi kirendeltségének vezetôje osztották meg tapasztalataikat a hallgatósággal. Az oktatás, kultúra, egészségügy és környezetvédelem témakörök elôadói Gyarmati Antal, a zalalövôi iskola igazgatója, Németh Éva, az óvoda vezetôje, Pintér Antal, a Salla Mûvelôdési Központ igazgatója és Takács Ágnes védônô voltak, a beszélgetést Barabás Zsuzsanna, kibédi iskolaigazgató vezette.

Euro-optimistának egyértelmûen csak dr. Somogyi György bizonyult. Ô nemcsak kutat, hanem gazdálkodik is. Mint tréfásan megjegyezte: "regisztrált uniós paraszt vagyok". És elkötelezett híve az uniónak. – Mert (elsôsorban) gazdasági "hozama" nekünk olyan többletet jelent, mint az egykori (történelmi) Magyarország tájainak szabad látogatása, mi több, új otthonteremtési lehetôséget is... Nekem például házam és egy kis földem van Kibéden.

(Egyébként összesen hat, négy magyar és két német állampolgár vásárolt házat-bennvalót a faluban ez ideig.)

– Az EU-ban az a csodálatos, hogy felszabadítja a fantáziát. Az a lényege, hogy mindent ott kell megtermelni, ahol az a legolcsóbb, és a legjobb minôségben elôállítható. Románia élelmiszerszükségletének 40%-át importálja. Nem kell hát túltermeléstôl tartani. Hagymából, áfonyából például nagy jövedelmet lehet kihozni.

A Kárpát-medence adottságai olyan csodálatosak, hogy jó fantáziával és okos, ésszerû gazdálkodással mindent olcsón és kitûnô minôségben lehet megtermelni. Ehhez szövetkezni kell, együttmûködni kell, magyarán: dolgozni szükséges. Az értelmes munka ismét nemes hivatássá válhat, boldogulásunk olyan eszközévé, melyet ôseink szentségként tiszteltek.

Szükséges növelni, erôsíteni a romániai gazdasági jelenlétet Kínában – nyilatkozta Winkler Gyula, kereskedelmi ügyekkel megbízott tárcavezetô hétfôn Bukarestben, a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium és Románia Kereskedelmi és Iparkamarája által szervezett román- kínai üzleti fórumon. A kínai gazdasági küldöttség tagjai ezek mellett a kétoldalú gazdasági kapcsolatok erôsítésérôl, a külkereskedelmi mérleg negatív egyenlegének csökkentésérôl is tárgyaltak a hét elején romániai hivatalosságokkal.

A fórumon elhangzott, hogy a tavaly 1,4 milliárd dollárnyi hiány keletkezett a Románia és Kína közötti kétoldalú áruforgalomban, és ez az irányzat a jelek szerint az idén is megismétlôdni látszik. Éppen ezért próbálják meg azt, hogy a rendelkezésre álló lehetôségeket felhasználják az ország Kína felé irányuló exportjainak élénkítésére. Egy ilyen célkitûzés a mostani kínai gazdasági küldöttség látogatása is.

Winkler Gyula, kereskedelmi ügyekkel megbízott miniszter szerint a kínai gazdasággal való kapcsolatok ma már minden ország és így Románia számára is igen fontosak, hiszen úgy néz ki, hogy Kína a globális gazdaság gyártómûhelyévé válik. A gazdasági küldöttség tagjai beszerzéssel foglalkoznak, és a térségbe irányuló romániai exportlehetôségekrôl érdeklôdtek. A gazdasági fórumon 80 millió dollár értékû szándéknyilatkozatot és ebbôl 53 millió dollár értékû exportszerzôdéseket írtak alá.

– A hónap elején zártuk le a gazdasági minisztérium szakértôivel együtt a Románia és Kína gazdasági együttmûködésérôl szóló szerzôdést, amelyet most már a két ország döntéshozó testületei kell jóváhagyjanak. Ez az eddigi szerzôdéseket helyettesíti majd. 2007. január elseje után, az uniós integrációt követôen, Románia átveszi az EU-s kereskedelempolitikát és nem tud külön kereskedelmi egyezményeket aláírni más országokkal – nyilatkozta Winkler Gyula.

Zöldutat a terveknek

A múlt hét végén az OTP Bank Románia Marosvásárhelyen megnyitotta a második kirendeltségét. Az országos hálózat bankfiókjainak száma ezzel 51-re emelkedett. A megnyitón jelen volt Hárshegyi Frigyes, a cég vezérigazgatója, aki röviden ismertette az OTP fejlôdését, azt, hogy az egykori állami intézmény a privatizálás után miként vált a térség legsikeresebb pénzintézményévé.

Jelenleg a magyarországi piaci részesedése meghaladja a 25 százalékot és nemcsak a banki szektorban, hanem a gazdaságban is vezetô helyet tölt be. A pénzügyi csoport tevékenysége szerteágazó. Ide tartozik a biztosítási ágazat, a lízing üzletág, a lakásfinanszírozás, valamint a pénzügyi alapok kezelése. Hat évvel ezelôtt a cégvezetés látva, hogy a magyarországi piaci részesedést nem lehet tovább növelni, a környezô országok piacát célozta meg. A román piacon két éve van jelen a cégcsoport, amikor megvásárolta a RoBank részvényeit. A múlt év végétôl a vállalati ügyfelek mellett a lakosság felé is nyitott az OTP Bank Románia. Amint Hárshegyi Frigyes fogalmazott:

– Lakossági ügyfeleinknek kedvezô árú és magas színvonalú termékeket és szolgáltatásokat kínálunk. Bankunk tovább folytatja az ügyfeleink igényeit kiszolgáló, a piacokon újnak számító termékek fejlesztését és értékesítését. A pénzügyi csoport minden tagja meg fog jelenni Romániában. A biztosítók már itt vannak, de a következô évben a befektetési alapok és nyugdíjalapok létrehozását tervezzük. Ez utóbbi üzletág Romániában még elég kezdetleges. Reméljük, sokban hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy a fejlôdés folyamatos legyen. A következô években a romániai bankpiac aktív szereplôivé szeretnénk válni. Középtávú célunk, hogy elérjük az 5-6 százalékos piaci részesedést.

A lakossági ajánlat széles skáláját biztosítjuk. Hiteleket folyósítunk lejben, euróban, forintban és svájci frankban. Más bankoktól eltérôen az OTP Bank a hitelképesség elbírálásakor a fizetésen kívül más típusú jövedelmeket – nyugdíjakat, szerzôi jogok utáni bevételek, jutalékokat és bérleti díjakat – is figyelembe vesz.

Remélhetôleg az OTP cégcsoport hírnevéhez és nemzetközi elismertségéhez méltó szolgáltatásai elnyerik a hazai ügyfelek elismerését is.

(karácsonyi)

Tegnap reggelre a spekuláció már kiigazításra, drágításra hajlott a kôolaj szabadpiacán, mivel Irán változatlanul ragaszkodik atomenergia-programjához. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökig adott határidôt az urándúsítás leállítására azzal, hogy utána szankciók fenyegethetik az OPEC-tag Iránt. Némi bizonytalanságot okoz a piacon, hogy – a The Wall Street Journal keddi jelentése szerint – az amerikai piacfelügyelet vizsgálatot indított a BP olajtársaság ellen, az amerikai nyersolaj- és benzinpiac manipulálásának gyanújával. Kedd hajnalban még tovább olcsóbbult a kôolaj a hétfôi, 3 százalékos árveszteség után, amelyet a karibi hurrikánveszély múlása okozott.

A nyugati féltekén irányadó amerikai könnyûolajfajta, a West Texas Intermediate a legközelebbi, októberi határidôre kedd reggel hordónként (159 liter) 70,81 dollár volt a New York-i árutôzsde (NYMEX) Szingapúrban folytatódó, elektronikus ACCESS- jegyzésében, 20 centtel drágább a hétfôi New York-i zárónál. Hajnalban elôbb 11 centtel olcsóbb, majd 29 centtel drágább volt a hétfôi zárónál. Hétfôn 70,61 dolláron zárt a NYMEX-en, 1,90 dollárral olcsóbban, mint pénteken. Pénteken 15 centtel drágult, csütörtökön 60 centtel drágult, szerdán 1,20 dollárral olcsóbb lett, múlt kedden 20 centtel olcsóbb volt, múlt hétfôn 1,20 dollárral drágult a NYMEX-en.

Romexterra-ügy

Hétfôn kapta meg írásban a holland PPF Group NV pénzügyi csoport részvényvásárlási ajánlatát a Romexterra Bank kisebbségi részvényeseit tömörítô Romexterra Kezdeményezô Csoport. Pop Iosif kolozsvári üzletember, a kisrészvényeseket képviselô csoport elnöke lapunknak tegnap elmondta, a kisrészvényesek nevében szeptember 22-ére kérték a Romexterra vezetôtanácsától a bank részvényesközgyûlésének összehívását, mivel álláspontjuk szerint a vezetôtanács a bank részvényeinek eladására vonatkozó felhatalmazás terén visszaélt hatáskörével.

Mint lapunkban korábban megírtuk, a kisrészvényesek csoportját az elégedetlenség tömörítette, ugyanis a bank vezetôsége szerintük túl alacsony áron akarja eladni a Romexterra többségi részvénycsomagját. A bank részvénycsomagjának 50%-ára plusz egy részvényre a német tulajdonban levô, magyar MKB Bank tett július elején vásárlási szándéknyilatkozatot, és a ciprusi Demera Investments off- shore céget bízta meg a részvények felvásárlásával. A kisrészvényesek keveslik a ciprusi közvetítô által felajánlott, részvényenkénti 6 lejes árat, illetve magának a közvetítônek az ügyletben való megjelenését is kifogásolják, mivel a közvetítô megjelenése révén szerintük alulértékelik a közel százezer kisrészvényes birtokában levô tulajdonrészeket, illetve a többségi részvénycsomag felvásárlásából származó nyereséget a ciprusi adóparadicsomba viszik.

A holland PPF pénzügyi csoportnak a Romexterra iránti érdeklôdésérôl elôször a központi gazdasági sajtó számolt be a napokban. A sajtóhírek szerint a holland csoport, mely a pénzügyi szolgáltatások terén az egész közép- kelet-európai régióban az egyik legerôsebbnek számít, nem csak többségi részesedést akar szerezni az 1993-ban alakított Romexterrában, hanem annak teljes tulajdonhányadát felvásárolná.

A PPF csoport az MKB ajánlatánál kedvezôbb, részvényenkénti 8 lejes árat ajánl a Romexterra értékpapírjaiért. Ezt tegnap lapunknak Pop Iosif is megerôsítette, aki elmondta, a részvényárra vonatkozó írott ajánlatot kaptak a holland csoporttól, és a kisrészvényesek csoportja nevében tárgyalókészségükrôl biztosították a PPF képviselôit.

A kisrészvényesek csoportja jelenleg a Romexterra tulajdonának 17,1 százalékos hányadát képviseli, a kolozsvári üzletember szerint a csoport nyitott a többi kisrészvényes iránt is, aki csatlakozna hozzájuk. Pop reményei szerint, ha a gázkitermelô és szolgáltató iparágban dolgozó részvényesek – akikkel az adott cégeken keresztül állnak tárgyalásban – csatlakoznak hozzájuk, tulajdonhányaduk elérheti a 25 százalékot.

A kisrészvényesek csoportja idôközben nem csak a sajtóban adott hangot a részvényeladás kapcsán kelt elégedetlenségének. A csoport augusztus 22-én levélben fordult Mugur Isarescuhoz, a jegybank kormányzójához. A dokumentumban részletesen kifejtik a részvényeket az MKB Bank nevében felvásárló ciprusi közvetítôvel szembeni kifogásaikat, és felkérik a jegybank kormányzóját, kérje a Romexterra részvényesei közgyûlésének összehívását, és kérje fel az MKB Bankot, hogy ne közvetítôn keresztül, hanem közvetlenül tárgyaljon a részvényesekkel a tulajdonpapírok reális áron való felvásárlásáról.

A csoport elnöke lapunknak kifejtette, augusztus 23-án a bank vezetôtanácsát is felszólították, hogy hívja össze a részvényesek közgyûlését. Pop Iosif elmondta, a társasági törvény értelmében a részvények 10 százalékos hányadát tömörítô tulajdonosoknak joguk van a közgyûlés összehívását kérni – amit meg is tettek –, szintén a törvény értelmében ezt a kérést a vezetôség 30 napon belül kell végrehajtsa. Így szeptember 22-e a részvényesközgyûlés összehívásának határideje. Pop szerint, ha a bank vezetôsége az adott határidôn belül nem hívja össze a közgyûlést, a kisrészvényesek csoportja a bírósághoz fordul az ügyben.

A várható közgyûlésen a kisrészvényesek több kérdésükre is választ várnak. Csoportjuk elnöke szerint a bank vezetôsége a részvények eladásának ügyében túllépte hatáskörét, ugyanis Pop szerint arra kaptak felhatalmazást, hogy stratégiai befektetôt keressenek a bank többségi részvénycsomagjára, arra viszont már nem, hogy az elsô jelentkezôvel egyezséget kössenek. Ugyanis a kisrészvényesek csoportjának elnöke szerint az MKB Bank mellett más pénzintézetek is érdeklôdtek a Romexterra részvényei iránt, de a bank vezetôsége nem ült velük tárgyalóasztalhoz. Emellett, a vezetôség nem tájékoztatta a kisrészvényeseket az MKB Bank vásárlási szándékával kapcsolatos részletkérdésekrôl. Nem ismert, milyen szerzôdést kötött a Romexterra vezetôsége a többségi tulajdonrészt felvásárolni szándékozó bankkal, és arról sem tudni részleteket, hogy milyen szerzôdés alapján bízta meg az MKB Bank a részvények felvásárlásával a ciprusi közvetítô céget. Megerôsítetlen értesülések alapján, az MKB Bank állítólag 300 ezer eurós közvetítési díjat ajánlott fel a ciprusi cégnek, de arról még ennyit sem tudni, hogy esetleges sikeres felvásárlás esetén milyen további juttatások ütik a Demera Investments markát, és hogy a közvetítô nyeresége nem a kisrészvényeseket károsítja-e. Pop Iosif kifejtette, a kisrészvényesek nem az MKB Bank vásárlási szándéka, hanem az ügylet átláthatatlansága miatt emeltek kifogást, melyre a részvényesközgyûlésen várnak választ a vezetôségtôl.

Benedek István

Kövesdombi bajnokság:

3.forduló: Speranta – Ascoli 5-2, Transilvania – Villareal 4-1, Valencia – Craiova 2-0, Steaua – Como 1-3, C. Sharp – Arsenal 1-2, Juventus – Dinamo 1-4, a Vicenza állt. A bajnokság állása: 1. Valencia, 2. Como 9-9 pont, 3. Speranta 7 pont.

Tudor I bajnokság:

1.forduló: Villareal – UTA 1-4, Sampdoria – Daneuro 3-2, Lazio – River Plate 3-1, Focus – Boca Juniors 2-5, M.B.O. – Reggina 0-3, Roma – Pet Chicken 0-4, a Rimotin állt. A bajnokság állása: 1. Pet Chicken, 2. Boca Juniors, 3. UTA, 3-3 pont.

Tudor II bajnokság:

1.forduló: Rapid – Deportivo 5-2, Banat – Otelul 1-4, Thalia – Parma 0-3, Ajax – Barcelona 1-3, Juventus – Viitorul 3-0, Bayer – Vulturul 2-2, a Milan állt. A bajnokság állása: 1. Rapid, 2. Otelul, 3. Juventus, 4. Parma, 3-3 pont.

Meggyesfalvi bajnokság:

9.forduló: Rapid – Viitorul 7-1, Romconstruct – Lyon 7-2, Betis – Route 66 2-4, Sportul – Milan 2-3. A bajnokság állása: 1. Romconstruct 22 pont, 2. Route 66, 3. Milan, 21-21.

Szentkirályi Doralex bajnokság:

11., utolsó forduló: Scorillo – Dinamo 1-6, Steaua – Sevilla 5-0, Inter – Sportul (kettôs meg nem jelenés), FC Junior – Roma 3-0 (hivatalból), Nike – Liverpool (kettôs meg nem jelenés, mindkét csapat 0-3 arányban veszít), a Fenomenul állt. A bajnokság végeredménye: 1. Steaua 27 pont, 2. Dinamo 22, 3. Inter 21.

Maroskeresztúri bajnokság:

12.forduló: Juventus – Foresta 2-2, Ajax – Flamingo 0-3 (hivatalból), Craiova – Vamarom 2-2, Dinamo – Transaldea 4-2, a Speranta állt. A bajnokság állása: 1. Juventus 28 pont, 2. Dinamo 26, 3. Transaldea 25.

Marosszentgyörgyi bajnokság:

6.forduló: Valencia – Juventus 1-3, Inter – Parma 3-3, Barcelona – Atletico 6-0, Leader – Fortuna 3-6, Fradi – Villareal 4-1, a Milan állt. A bajnokság állása: 1. Inter 16 pont, 2. Milan, 3 Juventus 15-15 pont.

Ioan Paus

US Open

Az utolsó versenyén szereplô Andre Agassi a román Andrei Pavel ellen négy szettben aratott gyôzelmével jutott a második fordulóba az amerikai nyílt teniszbajnokságon.

A 36 éves, 21. US Openjét vívó klasszis – aki fényes karrierje során 60 tornagyôzelmet aratott, és azon ötök egyike, aki mind a négy Grand Slam-viadalt legalább egyszer megnyerte – 3 óra 31 perc alatt, a harmadik felvonásban 0:4-rôl fordítva verte Pavelt.

"Még sosem játszottam meccslabdánál úgy, hogy 20 ezer ember állva figyelt. Fantasztikus volt! A következô két hétben még nagyon sokat szeretnék kellemetlenkedni itt" – mondta a tavalyi döntôs közönségkedvenc, aki a 64 között az Australian Openen finalista ciprusi Markosz Bagdatisszal találkozik.

Pavel kényszeredetten elismerte: az US Open után a versenysportból visszavonuló Agassi még mindig a legfittebbek közé tartozik.

Eredmények, 1. forduló (a 64 közé jutásért): Lopez (spanyol) -Ljubicic (horvát, 3.) 6:3, 6:3, 6:3; Bagdatisz (ciprusi, 8.) -Waske (német) 7:6 (7-1), 7:6 (9-7), 6:3; Ferrer (spanyol, 11.)- Almagro (spanyol) 7:6 (7-1), 7:6 (8-6), 6:1; Srichaphan (thaiföldi) -Acasuso (argentin, 24.) 6:3, 3:6, 7:6 (7-5), 6:7 (4-7), 6:3; Gasquet (francia, 25.) -Simmonds (amerikai) 6:1, 6:3, 6:1; Wawrinka (svájci)-Chela (argentin, 31.) 6:7 (3-7), 6:4, 6:4, 6:4; Gimelstob (amerikai) -Marach (osztrák) 6:2, 6:3, 7:5; Simon (francia)-Bracciali (olasz) 7:5, 6:4, 6:1; Li (dél-koreai)-Ramirez Hidalgo (spanyol) 7:5, 6:4, 6:0; Chiudinelli (svájci)-Vicente (spanyol) 6:4, 6:1, 6:4; Söderling (svéd)-Karlovic (horvát) 6:4, 7:6 (7-3), 7:5; Phau (német)-Morrison (amerikai) 6:3, 7:6 (7-0), 6:4; Pless (dán)- Martin (spanyol) 3:6, 3:6, 7:6 (7-5), 6:1, 6:2; Alves (brazil)-Zabaleta (argentin) 6:2, 7:5, 6:7 (5-7), 6:3; Becker (német)-Volandri (olasz) 4:6, 7:6 (7-3), 6:4, 7:6 (7-3); Malisse (belga)-Nieminen (finn, 13.) 6:4, 7:5, 6:2; Agassi -Pavel 6:7 (4-7), 7:6 (10-8), 7:6 (8-6), 6:2.

Forma–1

Augusztus 5-én lesz a Forma–1-es Magyar Nagydíj a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) által jóváhagyott 2007-es programtervezet alapján.

A jövô évi világbajnoki sorozat 17 futamból áll, a mûsorból kikerül a nürburgringi Európa Nagydíj és a San Marinó-i Nagydíj, viszont visszakerül a Belga Nagydíj.

Az idény – a hagyományokhoz visszatérve – ismét a melbourne-i viadallal kezdôdik. Idén az Ausztrál Nagydíjat a bahreini és a malajziai verseny után rendezték.

A 2007-es naptár: március 18.: Ausztrál Nagydíj; április 8.: Malajziai Nagydíj; április 15.: Bahreini Nagydíj; május 13.: Spanyol Nagydíj; május 27.: Monacói Nagydíj; június 10.: Kanadai Nagydíj; június 17.: Egyesült Államok Nagydíja; július 1.: Francia Nagydíj; július 8.: Brit Nagydíj; július 22.: Német Nagydíj; augusztus 5.: MAGYAR NAGYDÍJ; augusztus 26.: Török Nagydíj; szeptember 9.: Olasz Nagydíj; szeptember 16.: Belga Nagydíj; szeptember 30.: Kínai Nagydíj; október 7.: Japán Nagydíj; október 21.: Brazil Nagydíj.

Idén több mint 100.000 család részesül fûtéspótlékban a megyében

Még tart a nyár, de a lakosságot a téli idény gondjai, pontosabban a várható fûtési költségek foglalkoztatják. Természetes, hiszen az energiahordozók ára rohamosan növekszik, viszont a bérek, a nyugdíjak nem tartják a lépést ezzel az ütemmel. Becslések szerint az elkövetkezô télen országos viszonylatban 2.300.000 család, Maros megyében több mint 100.000 család lesz jogosult fûtéspótlékra. A becsült számok azonban jóval magasabbak lehetnek, hogyha tekintetbe vesszük, hogy mindazok jogosultak lesznek fûtéspótlékra, akik családjában az egy fôre esô nettó jövedelmi küszöböt az országos minimálbérrôl 500 új lejre emelték.

Oprisor Ioan, a Megyei Munka-, Szociális Szolidaritási és Családügyi Igazgatóság szociális ügyekkel foglalkozó igazgatója tájékoztatott, hogy a kormány sürgôsségi kormányrendelet- tervezete szerint idéntôl újdonságszámba menôen a távhôt százalékarányosan támogatják és nem fix összegben, úgy, ahogy az elôzô években történt. Azok a kis jövedelmû családok, amelyekben az egy fôre esô havi nettó jövedelem kisebb, mint 125 lej, a távhôt 90 százalékig támogatják. A következô jövedelemsáv 125-170 lej közötti, amely esetében a támogatás 80 százalék. 70 százalékban támogatják a szolgáltatott távhôt a 170-210 lej közötti, 60 százalékban a 210-250 lej közötti, 50 százalékban a 250-290 lej közötti, 40 százalékban a 290-345 lej közötti, 30 százalékban a 345-390 lej közötti, 20 százalékban a 390-440 lej közötti és 10 százalékban a 440-500 lej közötti jövedelemsávok esetében. Az egyedül élô személyek az illetô jövedelemsávban 10 százalékkal magasabb támogatásban részesülnek, mint a családok. Azok az egyedül élô személyek és családok, akik a 416/2001. számú törvény értelmében szociális segélyben részesülnek és az egy fôre esô jövedelmük így sem éri el a 125 lejt, azoknak a fûtési költségét 100 százalékban megtérítik.

Az effektív támogatás a távhôre kibocsátott fûtési számlával, a helyileg megállapított gigakalória-árral arányos, de függ az illetô település klímaövezetbe való besorolásától is. Ugyanis idéntôl az ország megyéit három övezetbe sorolták, hideg, mérsékelt és meleg övezetbe. Maros megye a környezô megyékkel együtt a hideg övezetbe tartozik.

Azok a családok, akik fûtésre földgázt használnak, továbbra is fix összegben részesülnek. A család tagjaira számított 125 lejnél kisebb jövedelmûek 210 lej, a 125-170 lej közötti jövedelemmel rendelkezôk 130 lej, a 170-210 lej közöttiek 110 lej, a 210-250 lej közöttiek 90 lej, a 250-290 lej közöttiek 70 lej, a 290-345 lej közöttiek 50 lej, a 345- 390 lej közöttiek 35 lej, a 390-440 lej közöttiek 25 lej, míg a 440-500 lej közötti jövedelemmel rendelkezôk 15 lej támogatásban részesülnek.

A tavalyhoz hasonlóan hátrányos helyzetben vannak a fával, szénnel vagy kôolajszármazékokkal fûtôk. Ugyanis esetükben nem a család kis jövedelme a kritérium, hanem az, hogy jogosultak-e szociális segélyre vagy sem. Kimondottan csak azok részesülnek fûtéstámogatásban, akik a 416-os számú törvény értelmében szociális segélyt kapnak. A segély értéke egységes, a téli hónapokra 50 lej.

Az igazgató azt is elmondta, hogy idén a jogosultaknak nem küldenek értékjegyeket. A kérelmet és a jövedelemre valamint a család összetételére vonatkozó saját felelôsségre tett nyilatkozatot tartalmazó nyomtatványt a szolgáltató – az E-ON Gaz Romania –, illetve a tulajdonosi társulások fogják szétosztani, ôk is gyûjtik össze, majd a polgármesteri hivataloknak továbbítják. A Munkaügyi, Szociális Szolidaritási és Családügyi Igazgatóságoknak az elmúlt fûtési szezonra összeállított adatbázisa átkerül a polgármesteri hivatalokhoz.

Az egyes családoknak, egyedül élô személyeknek járó fûtéspótlékot a szolgáltató számlájára utalják át.

A tervezet elfogadása után a fûtéspótlék igénylési módjára még visszatérünk.

Régen megfogalmazódott a múzeumalapítás gondolata Magyarsároson, csakhogy senki sem vállalt idôbeni és anyagi áldotatot azért, hogy felkészüljön erre a nehéz, de szép feladatra. A marosvásárhelyi Népi Egyetem hallgatóiként Asztalos Enikô tanárnô elôadásaiból betekintést nyertünk a múzeumszervezés, gyûjtés, rendszerezés, tárolás... módszertanába is. Ettôl a pillanattól kezdve elhatároztuk férjemmel, Tóth Gyula tanítóval, hogy megpróbálkozunk ezzel a feladattal. Tiszteletünket, szeretetünket és hálánkat szeretnénk kifejezni mindazért, amit a falu neves szülöttétôl, Bandi Dezsô képzômûvész szakirányítótól kaptunk, és szeretnénk mi is továbbadni ezt az örökséget. Mivel falumúzeumról van szó, amely a település kultúráját ôrzô tárgyi emlékeit hivatott megôrizni és átmenteni az utókor számára, úgy gondoltuk, hogy leghitelesebben Bandi Dezsô neve fémjelzi azt.

Lévén, hogy keblitanácsi tagok is vagyunk, tervünket a közgyûlés elé terjesztettük, amely március 26-án jóváhagyta azt. Ezután következett az emléktáblák eltervezése és kifaragása Tóth Gyula által, és a táblák kovácsoltvas keretének elkészítése Szikszai Csaba kovácsmester mûhelyében. A faanyagot Zima Ferenc sáromberki magánvállalkozónak köszönhetjük.

Az egyházi telek északi sarkán visszavásárolt ház állaga rohamosan gyengült. Ezért a július 5-i keblitanácsi ülésen döntés született annak azonnali lebontására a benne levô építôanyag minél nagyobb százalékban történô felhasználása érdekében. Nem okozott különösebb szervezési nehézséget Mátyás József gondnoknak a munkálatok megszervezése. Az ifjúság is szerepet vállalt a munkálatokból, kijavítva és lemeszelve az egykori kántorlak, a múzeumépület szobáit és tornácát. A Nôszövetség lelkes tagjai vették át a munkát, felvállalva az épület rendbetételét. Mi sem tétlenkedtünk. Esôs napokon, amikor otthon találtuk a porták, házak lakóit, Kozma Erika tiszteletes asszonnyal gyûjtôútra indultunk. Több napon át végeztük a gyûjtômunkát, szép eredménnyel. Sok kedves néni és bácsi nyitotta ki kapuját, szekrényét, kasztenét, vagy engedett fel a padlásra, hogy válogassunk a múzeum számára elfogadható tárgyakat. Videofelvételt készítettünk egy régi gerendás fatornácos házról, a búboskemencét ôrzô konyháról, melyben szép családi élet zajott évtizedeken keresztül. Nagy élvezettel kapcsolódott be családom is az egykori sárosi népviseletek összeállításába, állv&aacu