Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Van egy beruházás Marosvásárhelyen, amely már évek óta a város lakóinak szeme elôtt zajlik. Nem elôször írunk róla, hosszú – most már lassan húszesztendôs – története van, s csak az utóbbi néhány hétben kezd úgy tûnni, hogy valamikor befejezése is lesz, noha két-három évig még biztosan elhúzódik, amíg végleg pont kerül az ügy végére.

Hogy ez miért alakult így, annak csak az egymást váltogató városvezetések, a kellôen át nem gondolt, és számtalanszor megváltoztatott tervek kiagyalói, a váltakozó kivitelezôk a megmondhatói. Az a kényelmetlenség, amit a Gyôzelem téren naponta – gyalogosan vagy gépjármûvel – áthaladó városlakók és átutazók évekig elszenvedtek, nehezen kvantifikálható, s minden bizonnyal mindenki lemond minden követelésrôl, csak egyszer már láthassa, hogy végre kész állapotában áll a tér, felszínen és föld alatt, s megszûnnek a dugók az autósok, a hatalmas kerülôk pedig a gyalogosok számára.

Minderrôl, a fejetlenségrôl, a különbözô szintû döntéshozók okoskodásairól, a kivitelezéssel kapcsolatos hercehurcákról már írtunk, most az egésznek egy másik vetületére szeretnénk rávilágítani. A Gyôzelem téri aluljáró ugyanis, kedves marosvásárhelyi polgárok, a mi, az önök pénzébôl "készül", immár húsz esztendeje. És most tekintsünk el attól, hogy hány tíz- és százmilliárd temetôdött a mindannyiunk által befizetett adóból ebbe a "mûremekbe", s feltételezzük, hogy (bár ebbôl a szempontból is volna vizsgálgatnivaló bôven) ennek az aluljárónak ennyi az ára. Ami viszont most, utólag roppant nehezen érthetô, hogy miért van oly sok, egyszer már véglegesnek hitt munkálat, amelyrôl most utóbb kiderült, hogy fölösleges. Vajon mennyibe került a Balcescu-szobor melletti "leendô úttest" kialakítása és leaszfaltozása a park keskenyítése révén (a lerakott új járdaszegéllyel együtt), amelyrôl most derült ki, hogy teljesen fölösleges munkálat volt? Mit kóstált a szintén szegéllyel elkészült járdaszakasz a Poklos-patak közelében, amelynek szintén a szétverés a sorsa? Mennyit kellett fizetni a "zöld tömbház" mögötti telek kiásásáért, majd betöméséért, hogy most ismét ássanak ugyanazon a területen? Végül pedig – de egyáltalán nem utolsósorban! – az aluljáró nagy csinnadrattával, technológia- újítással egyhuzamban öntött betonvázát miért kell most, utólag szétverni a rá költött milliárdokkal együtt?

Hogy a kár mellett még minek nincs gazdája, azt nagyon jól tudjuk. Ám tekintve, hogy egy ilyen beruházás során minden döntésnek nyoma marad, egész biztos meghatározható, hogy ki vagy kik a felelôsök a felelôtlen pazarlásért – még egyszer mondom! – a mi pénzünkbôl.

Ami engem illet, én visszakérem – követelem! – azt az összeget, amit az adómból elpocsékoltak, ha már ezt a szemem láttára teszik, tették! Ami pedig a nyilvánosság szeme elôl eldugott beruházásokat illeti, nem is merek rá gondolni, hogy ott mennyi pénz megy fölöslegbe.

Ciprian Dobre:

Az Energomur számára legyen világos, mától kezdve nem fogom eltûrni, hogy azokat a vásárhelyi lakosokat, akik le akarnak válni a központi fûtésrôl, mindenféle illetékkel büntessék. Nincs két kategóriájú állampolgár, mindenki ugyanazt az adót fizeti, így a jogaik is azonosak. Nincs joguk ahhoz, hogy egyeseket 25 millióval büntessenek, másoktól ne kérjenek semmiféle díjat. Aki mától kezdve pénzt mer kérni a vásárhelyiektôl a leválásért vagy a visszacsatolásért, szigorú szankciókra számíthat annak a feljelentésnek a nyomán, amelyet én tettem le a Maros Megyei Törvényszék Melletti Ügyészségre. Ez szolgálati visszaélés. Ma kiküldtem a hivatalos értesítést, holnap perbe hívom a közigazgatási bíróságon – jelentette ki tegnap sajtótájékoztatón Ciprian Dobre prefektus.

A prefektus szerint a városi tanács összejátszik a hôszolgáltatóval, hogy együtt kifosszák Marosvásárhely lakóit azzal, hogy 22-25 millió lejes illetéket vetnek ki azokra, akik le akarnak válni a központi fûtésrôl. (Az Energomurnál ennyi egy osztályvezetô fizetése). Az errôl szóló tanácsi határozatot, amelynek törvénytelen voltára a prefektúra hivatalosan figyelmeztetett, diszkriminatív módon alkalmazzák a város különbözô negyedeiben. Ráadásul jogsértô, mert az alkotmány értelmében jogkorlátozást kizárólag a demokrácia veszélyeztetése esetén lehet alkalmazni. A hôszolgáltatásnak, illetve a hôközpontról való leválásnak vagy visszacsatolásnak semmi köze a demokráciához. Illetve nem akadályozza a kereskedelmi társaság hôszolgáltatási stratégiájának hatékonyságát. Ugyanakkor, jelentette ki, a hôszolgáltatás rendszerét szabályozó 73/2002-es kormányrendelet elôírja, hogy a szolgáltatás mindenkinek jár és a szolgáltató köteles megkülönböztetés nélkül végezni a szolgáltatást.

A prefektus azért tartotta fontosnak ezeket bejelenteni, mert miután figyelmeztetett a városi tanács határozatának a törvénytelenségére, az újabb határozatot hozott a prefektúra jelzésének a "megoldására". A polgármesteri hivatal és a tanács nem értette meg, tette hozzá, hogy egy prefektúrai figyelmeztetés arra való, hogy kiigazítsák az esetleges törvénytelenséget, nem pedig arra, hogy újabb határozatot hozzanak. Ha ezt így folytatják, a város lakói semmit sem fognak érteni a polgármesteri hivatal törvénytelen tevékenységébôl. A 292-es határozatot ezért újból megtámadta, mert már az elnevezése úgy szól, hogy határozat a figyelmeztetés megoldására. Ezt pedig a bíróság teheti meg, nem a helyi tanács, mondta Dobre. Ezek után el lehet képzelni, mi van egyes "jogi végzettségû hivatalnokok fejében". Ugyanakkor a határozat indoklása is kívánnivalót hagy maga után.

Megengedhetetlennek nevezte, hogy közpénzekbôl fizetett egyének nem ismerik a törvényeket. Ugyanakkor érthetetlen, hogy egy tanácsi határozatot második alkalommal is vissza kell utasítani, azért, mert nem tartják be a prefektus figyelmeztetését. A leválási és visszacsatolási díj törvénytelen, és mint mondta, nem fogja megengedni, hogy becsapják a vásárhelyieket.

Ciprian Dobre hozzátette: azért tartotta fontosnak tisztázni a dolgokat, mert ebben az esetben világos: a butaságot csellel párosították, és ahelyett, hogy a város polgárait szolgálnák, a hôszolgáltatónak biztosítanak elônyöket. A polgármesteri hivatal, illetve a városi tanács határozatai, mondta végül, mindeddig csak valamilyen érdek mentén születtek. Amióta prefektus vagyok, mindig csak kértek – területet vagy épületet –, anélkül, hogy a megfelelô tanulmányokat, terveket és a finanszírozási lehetôségeket mellékelték volna. "Minden, amit eddig tôlem kértek, befolyással való visszaélésre" biztatott, amit soha nem fogok megtenni. Ezért fordulok holnap (ma: sz. m.) a közigazgatási bírósághoz. Nem hagyom becsapni a vásárhelyieket, mondta végül ismét a prefektus.

Sajtótájékoztató a polgármesteri hivatalban

Dr. Dorin Florea polgármester heti sajtótájékoztatóján a tôle megszokott hangnemben ismét "kioktatta" Calin Popescu Tariceanu miniszterelnököt, akirôl azt állította, hogy nem tartotta be ígéreteit, ezenkívül ismételten bírálta a megyei tanácsot, ennek vezetôjét, és a kormányban levô RMDSZ-es tisztségviselôket sem kímélte. A vádakra reagálva Borbély László, területrendezéssel és középítkezéssel megbízott miniszter válaszolt lapunkban.

Marosvásárhely polgármestere azzal kezdte sajtótájékoztatóját, hogy két fontos témát javasol majd a municípiumok föderációja szeptember 14-én és 15-én Nagybányán sorra kerülô gyûlésén. Az egyik a hôenergia számlázására vonatkozik. Dorin Florea szerint lejárnak a szabadságolások, mindjárt beköszönt a hûvösebb idôjárás, s ekkor eszmélnek fel, hogy ez az ügy nem rendezett. A privatizált e-on gázvállalat nem nézi majd el, ha az önkormányzatok, városok tartoznak nekik, könyörtelenül megvonhatják a gázszolgáltatást télen is. A miniszterelnök azt ígérte, hogy a kormányban tárgyalnak a hôenergia áráról, a számlázásról, de erre nem került sor.

– Szeretném látni, hogy melyik nagyvállalatnak fizeti ki az állam az adósságát, mert ez lopás. Miért nem támogatják a lakossági fogyasztást hasonlóképpen? – tette fel a kérdést a polgármester, aki most is elmondta, továbbra is felajánlja a miniszterelnöknek, hogy három napig lenne a tanácsadója, mert akkor ô elmagyarázná, mit, hogyan kell tenni.

A másik téma, amivel szintén a kormányhoz szeretne fordulni a polgármester, a municípiumok föderációjának közvetítésével a helyi önkormányzatok ingatlanjainak visszaszolgáltatására vonatkozik. Ennek rendezésében se volt szavatartó a miniszterelnök – vélte Florea, majd kifejtette: a legnagyobb rablás Romániában az állami ingatlanok terén történt. A különbözô állami intézmények a város területén – indokolatlanul – földterületekkel rendelkeznek. Marosvásárhelyen például a csendôrségnek 8, a tûzoltóknak 4, a katonaságnak pedig a lôtérrel együtt 124 hektár területe van. Ezenkívül a gyümölcstermesztô kísérleti állomás is 57 hektárral rendelkezik. Ezeket a területeket szerinte kormányrendelettel át kellene adni a helyi közigazgatási egységeknek, mert kihasználatlanul állnak. De hasonlóképpen – a polgármester szerint – nem megfelelô rendeltetésû földterületei vannak a börtönnek, a ménesnek, az iparügyi és a környezetvédelmi minisztériumnak. Itt konkrétan azokat a gyárterületeket említette, amelyeket kétes módon privatizáltak és utána bezártak, amilyen a cukorgyár, a vágóhíd és a húsfeldolgozó vállalat, az Imatex vagy a marosvásárhelyi üvegházak. Florea szerint a vízpart és a töltések is a város tulajdonába kellene kerüljenek, valamint a folyóvíz felülete is, természetesen a vízügyi igazgatóság adminisztrálásával.

– Hiába akarják, hogy tömbházakat építsünk fiataloknak, ha nincs hol. Ha így haladunk, akkor vagyon nélkül marad a város, nem lesz bevételünk, és a következô polgármesterek ülhetnek karba tett kezekkel – mondta Florea.

S ha már a város vagyoni helyzeténél tartott, elkerülhetetlenül "rövid kitérôt" tett az RMDSZ háza tájára is. Igaz, elôször a saját udvarában, a Demokrata Párt megyei szervezetében szeretne söprögetni. Mert, amint elmondta, elégedetlen a megyei fogyasztóvédô hivatal és a fôtanfelügyelô tevékenységével, mindkét helyen vezetôcserét helyezett kilátásba a DP megyei elnökeként. Ilyen minôségben ismét kritizálta a megyei tanács és elnökének tevékenységét. Dorin Florea elmondta, az RMDSZ alkalmatlan embereket helyezett funkcióba, és nem ismeri be a hibáit. Ilyen választás volt Nagy Gyôzô és Fodor Imre korábbi polgármesterek, s ehhez hasonló Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke. De még az se látszik a megyén, hogy miniszterelnök- helyettesünk, minisztereink vannak – fejtette ki Dorin Florea.

Borbély László, területrendezéssel és középítkezéssel megbízott miniszter, érintettként, a polgármester vádjaira a következôket válaszolta lapunknak:

– Rendszeressé vált, hogy a polgármester tehetetlenségét azzal leplezi, hogy állandóan alaptalanul vádaskodik, másra próbálja hárítani a politikai felelôsséget. Sajnos az utóbbi években nagyon kevés befektetô jött Marosvásárhelyre, ezért nincs nagyobb jövedelemforrása a városnak. Néhány tetszetôsebb, kirakatintézkedésen kívül nem tudott felmutatni semmi maradandót, ugyanakkor a magatartásával oda jutott, hogy gyakorlatilag nincsenek partnerei, egyszerûen lejáratta magát a kijelentéseivel. Marosvásárhelyen 2000–2004 között egyetlenegy tornaterem sem épült, míg a jelenlegi kormányzás alatt egyet átadtunk, kettô épül, ezek közül egy nagyobb kapacitású sportcsarnok, a negyedik építéséhez pedig nemsokára hozzáfognak. Az ANL-programnak köszönhetôen átadhattunk 25 tömbházlakást, újabb 75 építését nemsokára befejezik. Ami a megyét illeti, az elmúlt két évben több pénz jött be kormányvonalon, mint 2000–2004 között. Az ivóvízhálózat- fejlesztési program keretében 30 milliárd régi lejt, útjavításra több mint 40 milliárdot, s szerdán arról is dönt a kormány, hogy a Nyárádtô és Ákosfalva közötti út rehabilitálására 10 milliárd lejt fordítsunk. Ezek tények és nem olyan összevissza elhangzó nyilatkozatok, amelyekkel Dorin Florea elveszti hitelét választóival szemben.

Az utóbbi három hétben Marosvásárhelyen két kellemetlen, hasonló eset is történt. Két 20-25 év közötti nôrôl van szó, akik könnyedén öltözve idôsebb, egyedülálló vagy hiszékeny személyeket használnak ki. Pontosabban, a Kövesdombon ezek a nôk kopogtatnak a lakásajtókon, megvételre vagy ingyen kínálva különféle termékeket: gyógyszert, kozmetikai terméket vagy tisztítószert. Ha az ajtót nyitó személy sebezhetônek tûnik, addig unszolják, amíg bejutnak a lakásba, esetenként erôvel is. Itt az egyik tettes bemutatja a tulajdonosnak a termékeket, vagy egyéb módon tereli el a figyelmét, ez idô alatt a másik személy kutatni kezd a lakásban, és úgy tûnik, sikerrel is jártak, a két említett lakásban pénzt, ékszert, egyéb javakat találtak.

Az áldozataik idôsebb vagy hiszékenyebb, egyedülálló nôk voltak.

Ahhoz, hogy ezek az esetek ne ismétlôdhessenek meg, a bûnmegelôzô és elemzô osztály a következôket javasolja:

– Szereltessenek kaputelefont. Ha már rendelkeznek vele, akkor idegeneknek ne engedjék meg a bejutást a tömbházba, semmilyen indokkal;

– Annak ellenére, hogy sok olyan tömbház van, amely kaputelefonnal van felszerelve, ezek rendeltetése nem bizonyul hatékonynak, mert a lakosok szinte bárkit beengednek. A postásnak, óraleolvasónak, vagy a számlakézbesítônek nincs szüksége arra, hogy minden lakáshoz becsengessen, nekik vagy van belépôkártyájuk, vagy egy bizonyos személy engedi be ôket. Ha nincs ilyen jellegû szabályozás, akkor hiába szereltettek kaputelefont. A tolvajok kreatívak, különbözô okokat hoznak fel, de ne engedjék be a tömbházba csak azokat az ismerôsöket, akik önökhöz mennek.

– Ne mulasszák el megkérdezni az ismeretlen személyektôl, akiket a tömbházban találnak, hogy kit keresnek; ez a kérdés elbátortalanítja a lehetséges bûnözôket.

– Ha otthon tartózkodnak, akkor is zárják be az ajtót.

– Ne engedjék be az idegeneket a lakásba! Különösképpen a gyerekek és idôsebb személyek ne nyissanak ajtót idegeneknek!

– Ne tartsanak otthon jelentôsebb pénzösszegeket! Nem is gyanítják, ki szerez tudomást véletlenül vagy sem a lakásban tárolt javaikról és egybôl az "áldozatok" listáján találhatják magukat. Abban az esetben, ha ilyen személyek keresik fel önöket, vagy erre vonatkozó információkkal rendelkeznek, értesítsék a rendôrséget a 202- 555 vagy 112-es – ingyenes sürgôsségi hívószám – telefonon.

Hamarosan új képzés indul Marosvásárhelyen, amely – tárgyában – eléggé ritka madár errefelé. A nemrégiben megalakult Maros Megyei Koreográfusok és Néptáncegyüttesek Egyesülete ugyanis jövô hónaptól néptánc-tanfolyamot indít, amelyre bárki jelentkezhet. Az induló kurzusról beszélgettünk Molnár József koreográfussal, leendô képzési táncoktatóval.

– Mesélj nekünk az induló néptánctanfolyamról.

– Az egyesület nemrégiben alakult, a tanfolyam elsô tevékenységeként is jegyezhetô. Országos szinten van egy hasonló elnevezésû egyesület, amelynek titkárjaként is tevékenykedem, az újonnan létrejött Maros megyében mûködik. Az egyesület célja a fiatal tehetségek felkutatása, fiatal mûvészek pártfogása, a népi értékek megôrzése, koreográfiai, táncoktatói rendezvények szervezése. Bármelyik néptáncegyüttes tagja lehet, bármelyik koreográfus beállhat soraink közé. Az induló, kétéves tanfolyamot az egyesület szervezi, a Mihai Eminescu Ifjúsági Ház második emeletén lesznek majd a táncórák. Bárki, aki néptáncot szeretne tanulni, a továbbiakban néptánctáborokban, esküvôkön, mulatságokon megmutatni tudását, ápolni a táncházmozgalmat és elmúlt 10-15 éves, jöhet, szívesen várjuk.

– Milyen táncokat lehet majd tanulni a tanfolyamon?

– Nyárádmenti táncokkal kezdjük, majd áttérünk a megye más tájegységeinek táncaira. Csak magyar népi táncokat tanítunk, a román táncképzés a tanfolyamunktól teljesen független. Az is hamarosan beindul. Ezen a területen újdonság, hogy a kurzus végén oklevelet is adunk.

– Oklevelet?

– Igen. Egyesületi szinten elfogadott és elfogadtatott oklevelet. A tanfolyam véget érte után vizsga következik, és aki sikeresen levizsgázott, annak diploma jár. Ezzel szakmai berkekben is igazolhatja képzését és taníthat is, ha úgy tartja kedve. A néptánctanulás tehát a szórakozáson és saját tudásunk, sokoldalúságunk bôvítésén kívül más elônyökkel is jár.

– Élôzene szól majd a képzésen, vagy "lemezre táncoltok"?

– Lemezre táncolunk. A zenészek szolgáltatásait anyagilag nem tudjuk egyelôre megtéríteni, és kevés együttes hajlandó egy-egy részt többször elismételni, ameddig a lépéseket mindenki megtanulja. A táborokban viszont élôzene szól, a megszerzett tudással pedig hatalmasat lehet majd táncolni, mulatni rá.

– Mikor kezdôdik a tanfolyam?

– A biztos dátum egyelôre nincs leszögezve. A képzés tandíjas, a jelentkezési határidô szeptember 15-e, az érdeklôdôk a 0745- 609-811-es telefonszámon vehetik fel velem a kapcsolatot. Röviddel a jelentkezési határidô után azonban nekikezdünk, reméljük, sokan ropják majd velünk a nyárádmenti, Felsô-Maros menti táncokat.

Tegnap reggel kezdôdtek az írásbeli vizsgák a Maros megyében létrehozott két vizsgaközpontban: az Elektromaros és a Ion Vlasiu iskolákban. A román írásbelire 615-en iratkoztak fel, közülük 605 diák jelent meg a vizsgán. Magyar anyanyelvbôl 88, német anyanyelvbôl 2 diák próbálkozik ma. Az anyanyelvet követô D próbára 498, az E próbára 331, az F próbára pedig 309 jelentkezôt várnak a vizsgáztató tanárok. Az írásbeli vizsgák eredményeit szeptember 4-én hozzák nyilvánosságra, ekkor nyújthatók be az óvások is, a végleges eredményeket pedig szeptember 7-én tekinthetik meg a diákok.

A múlt héten zajlott szóbeli vizsgákon sikeresen szerepeltek a fiatalok, a román szóbeli vizsgán a 297 jelentkezôbôl csupán ketten nem értek el átmenô jegyet, idegen nyelvbôl a 283 résztvevô körében százszázalékos volt az átmeneteli arány. Hasonló a helyzet a magyar szóbeli esetében is, ugyanis a 70 jelentkezô közül mindenki sikeresen vizsgázott.

Hétfô reggel már a vizsga kezdetekor több szülô várakozott türelmetlenül az Elektromaros Iskolaközpont udvarán. A vizsgázó diákok két óra elteltével kezdtek kiszállingózni az osztálytermekbôl. Hogyan is zajlott a pótérettségi? Mivel elégedetlenek a diákok? Néhány érettségizôt kérdeztünk arról, milyennek tartja a tételeket, a vizsgáztató tanárokat.

V. szerint nagyon könnyû volt a román írásbeli "bárki meg tudta volna oldani a feladatokat". Fôleg a tanárokkal elégedett, akik a szóbeli vizsgákon – elmondása szerint – engedékenyek voltak, könnyen megadták az átmenô jegyet.

A. nem vett részt a szóbelin, a román írásbeli tételeket elég nehéznek tartotta, azonban még így is könnyebbek voltak, mint nyáron, amikor nem érte el az átmenô jegyet ebbôl a tantárgyból. "A tanárok nagyon szigorúak voltak, nemhogy másolni, még megszólalni sem lehetett, mert azonnal figyelmeztettek" – mesélte a diáklány.

I. szerint a most kapott tételek semmivel sem nehezebbek, mint a nyári érettségi feladatai. "Meg vagyok elégedve a román írásbelivel, mert legalább egyértelmûek voltak a feladatok, nem mint a nyáron, amikor sok társamhoz hasonlóan nem azt a regényt dolgoztam ki, amit a tanárok elvártak és emiatt nem értem el az átmenô jegyet. Sokan estünk ebbe a csapdába a nyáron és emiatt elúszott a vakációnk, mert újra kell vizsgáznunk".

B. eddig könnyûnek tartja a pótérettségit, úgy érzi, a román jól ment, azonban a magyar írásbelitôl retteg "a magyar gyerekektôl mindig is többet várnak el anyanyelvbôl a tanárok, ha jó jegyet akarunk kapni, akkor pontosan tudnunk kell, hogy a mû megírásának pillanatában mit érzett, mit gondolt az illetô szerzô. Azért az sem igazán helyénvaló, hogy egy magyar anyanyelvû diák románból eléri a 8,50-et, a saját anyanyelvébôl meg csak hatost képes szerezni" – vélekedik.

Jegyzet

A vasárnapi hôségben ritka kincs az árnyék, még ritkább a megállókban kókadozó emberek segítségére sietô maxitaxi. A Víkendteleprôl érkezô tömeg tízperces várakozás után végre boldogan felgyúródhat a November 7–Tudor negyed között közlekedô jármûvek egyikére. Az ôsz hajú sofôr, annak ellenére, hogy reggel óta izzad a volán mellett, meglepôen kedves; szívélyesen útbaigazít két idôs hölgyet, beszélgetésük kellemes hangulata a többi utast is megérinti.

A fôtéri megállóban, mintha a földbôl nôtt volna ki, huszonéves fiatalember támaszkodik váratlanul a kocsinak. Zsebébôl valami papírdarabkát halász elô, majd elkezdôdik a hogy a retek, néni / ez a sor itt végig stílusú párbeszéd. A különbség csupán annyi, hogy a fiatalember nem éppen a hallása miatt igényelhetne gondos ápolást.

– Maga túl hamar ért ide – jelenti ki az úrfi olyan hangon, mint aki valami súlyos mulasztást fedezett fel. – Itt azt írja, hogy 50 perckor kell itt lennie, és most még csak 40 van.

– Hát, hamarabb jöttem – vágja rá a sofôr derûsen, de a felháborodott ifjút nem sikerül jobb kedvre deríteni.

– Ezt a programot nem azért csinálták, hogy maga ne tartsa be – közben a hangja érezhetôen emelkedik.

– Dehát el kell érnem a selgrossos buszt – kezd mentegetôzni az idôs férfi.

– Nekem azt mondták, úgy osszam be az idômet, ahogy tudom, de amikor a busz hozza az embereket, legyek itt.

– Hát, akkor itt legyen – utasítja az ellenôr. Már úgy tûnik, megértette a helyzetet, de kisvártatva újrakezdi.

– Szóval, miért nem tartotta be a programot?

Az utasok tehetetlenül várakoznak, jó hangulatuk pillanatok alatt felolvad a fülledt levegôben. Többen hangos megjegyzéseket tesznek.

– Pénzt akar kiszedni tôle, tudom én. Ezek az ilyen büntetésekbôl élnek – morogja valaki az egyik hátsó ülésen.

– Nem szégyelli magát, fiatal létére, miért nem megy inkább dolgozni, minthogy itt bohóckodjon – méltatlankodik az imént még a sofôrrel beszélgetô idôs hölgy.

Végre a fiatalember is megunja a dolgot, és a megállóba érkezô újabb maxitaxi felé indul.

– Micsoda szemtelen alak – jegyzi meg az egyik utas.

– Hárman vagyunk ezen a vonalon, most kettôt kivettek, ma egyedül én dolgozom. Tíz percet kellene várjak a végállomáson, de ezt ilyenkor nem tehetem. Próbálom úgy csinálni, hogy ne kelljen egy órát várakozni az embereknek, ez meg itt kötôdik velem – magyarázza a sofôr, és lassan mindenki megnyugszik. Elvégre nem történt semmi különös, csak egy kicsit megvámolták néhány ember vasárnapját. Nehogy illegális mennyiségû jókedvet csempésszenek át az elôttünk álló hétbe.

Nyugtázzuk, hogy a szlovák miniszterelnök vasárnap személyesen is kitért a magyar diáklány elleni nyitrai incidensre, ugyanakkor továbbra is arra kérjük Robert Ficót, következetesen és a lehetô leghatározottabban ítéljen el minden olyan megnyilvánulást és tettet, ami a szlovákiai magyar kisebbségre nézve bántó, sértô, vagy veszélyes lenne – mondta Szôke László, miután hétfôn délelôtt a külügyminisztérium épületében átadta a magyar fél szóbeli jegyzékét Szlovákia budapesti nagykövetének. A jegyzék megfogalmazását a hétvégén Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is szorgalmazta.

A magyar fél a budapesti missziót ideiglenesen vezetô Peter Hatiar ügyvivôt kérette be, ám a találkozón – Ján Kubis külügyminiszter kérésére – szabadságát megszakítva megjelent Juraj Migas nagykövet is.

Szôke László elmondta, a szóbeli jegyzék megállapítja: a magyar fél az utóbbi idôben olyan kedvezôtlen folyamatokat tapasztalt Szlovákiában, amelyeket "nem tud nem összefüggésbe hozni azzal, hogy idegengyûlölô és kisebbségellenes nézeteket hirdetô erôk is bekerültek az országot vezetô kormánykoalíció tagjai közé".

Mint elhangzott, Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt vezetôje az elmúlt hetekben "szinte rutinszerûen" tett magyarellenes kijelentéseket, amelyeket – bár Budapest több alkalommal kérte – nem követte legfelsô szintû kormányzati elhatárolódás, így a szélsôséges megnyilvánulások mintha a hatalom egyfajta hallgatólagos beleegyezésével történnének.

A szakállamtitkár úgy fogalmazott, ide vezet az, ha a példamutatás kötelességét is magára vállalni köteles politikai vezetés határozott elítélés nélkül hagy bizonyos tendenciákat, mert ez utat nyithat az indulatok elszabadulásához.

A szóbeli jegyzék kifejezi Magyarország elismerését és köszönetét, hogy a nyitrai eset – múlt pénteken ismeretlen támadók megtámadtak egy magyar nemzetiségû diáklányt, akit kórházba kellett szállítani – után a szlovák kormány tisztségviselôi és a rendôrség nagyon határozottan lépett fel, egyértelmûen elítélve a kisebbségellenes fellépést.

"Körülbelül egy héten belül" vonul fel Libanonban az ENSZ megerôsített békefenntartó ereje (UNIFIL) – közölte telefonon vasárnap Kofi Annan ENSZ-fôtitkár Ehud Olmert izraeli kormányfôvel az izraeli miniszterelnök hivatala szerint.

Haszan Naszrallah, a Hezbollah vezetôje vasárnap este ugyanakkor biztosított róla, hogy nem lesz gond az UNIFIL-lel, ha annak nem a síita szervezet lefegyverzése a feladata.

"Az ENSZ-fôtitkár közölte, hogy a nemzetközi erô felvonultatása körülbelül egy héten belül megtörténik" – áll az izraeli minisztertanács elnöksége által kiadott közleményben.

"Ehud Olmert vasárnap este Kofi Annan ENSZ- fôtitkárral tárgyalt telefonon, aki azért hívta fel, hogy tájékoztassa a Franciaország és Olaszország vezette nemzetközi erô küldésérôl" – mutat rá a közlemény.

Franciaország, amely összesen 2000 katonát küld az ENSZ Libanoni Ideiglenes Haderejébe (UNIFIL), húsz napon belül Libanonba küldi egységeit Michele Alliot-Marie védelmi miniszter szerint.

Olaszország már kedden Libanonba küldi a 2000 és 3000 fô közötti kontingense elsô egységeit.

Az izraeli közlemény szerint Ehud Olmert hangsúlyozta: a legfontosabb a Hezbollah libanoni síita szervezet által elfogott két izraeli katona szabadon engedése. "Az (ENSZ Biztonsági Tanácsa) 1701. határozata értelmében a sorsukért a libanoni kormány felelôs" – áll a dokumentumban.

Haszan Naszrallah, a Hezbollah vezetôje vasárnap, egy nappal Kofi Annan bejrúti látogatása elôtt biztosított róla, hogy a szervezet támogatást nyújt a libanoni hadseregnek, és "nem lesz probléma az UNIFIL-lel, amennyiben annak nem az ellenállás (a Hezbollah) lefegyverzése a feladata."

Az NTV libanoni magán-televíziónak nyilatkozva Naszrallah közölte: "A Hezbollah fegyveresei nem lesznek jelen Dél-Libanonban. Ha a libanoni hadsereg katonái fegyverest találnak Dél-Libanonban, joguk lesz lefegyverezni".

Irán ismét az atomprogramjáról szóló tárgyalásokra hívja meg a nagyhatalmakat – jelentette be az iráni külügyminisztérium szóvivôje. Ezzel egyidejûleg az iráni hadsereg új, nagy hatótávolságú rakétával végzett sikeres kísérletet.

Hamid Reza Aszefi konkrétan egy szót sem ejtett az ENSZ Biztonsági Tanácsának arról a határozatáról, amely augusztus 31-ig szabott határidôt Teheránnak az urándúsító tevékenység felfüggesztésére.

"A másik félnek elôítéletek nélkül és jóhiszemûen vissza kell térnie a tárgyalóasztalhoz, hogy megoldást találjunk. Válaszoltunk az európaiak ajánlataira, és bebizonyítottuk, hogy a tárgyalás hívei vagyunk" – jelentette ki a szóvivô. Ezzel arra az ajánlatcsomagra utalt, amelyet három európai nagyhatalom tett júniusban Teheránnak arra az esetre, ha felhagyna urándúsító tevékeny-ségével, és amelyre Teherán a héten válaszolt. Kérdésre hozzátette, hogy országának a BT- határozattal kapcsolatos álláspontját is tartalmazza a héten átadott válasz.

Ennek tartalma azonban még nem ismert a világ nyilvánossága elôtt.

Aszefi bejelentette, hogy Kofi Annan ENSZ-fôtitkár szeptember 2- án Teheránba látogat, és "különbözô témákról" tárgyal iráni vezetôkkel.

Úgy tudni, hogy a fôtitkár – aki közel-keleti körút keretében utazik oda – az iráni atomdosszié mellett a libanoni helyzetet is megvitatja vendéglátóival.

Minden korábbinál több fekete szenátor- és kormányzójelölt indul novemberben az amerikai választásokon – írta a The Christian Science Monitor hétfôi elemzésében.

Hat afrikai amerikai pályázik a legmagasabb választható politikai tisztségekre, szenátori vagy kormányzói helyekre Marylandtôl kezdve Tennessee-n át Ohióig.

A jelöltek ráadásul mindkét párt színeiben indulnak, hármójuk republikánus. Ez azért meglepô, mert a feketék hagyományosan demokrata elkötelezettségû szavazók. A kormányzó Republikánus Párt azonban nagy erôfeszítéseket tett azért, hogy támogatottságát tíz százalék fölé tornázza az afrikai amerikaiak körében.

A The Christian Science Monitor szerint még korai általánosítani, várni kell néhány választási ciklust, de nem véletlen jelenségrôl van szó. Egykor a nôk is hosszú küzdelmet folytattak azért, hogy politikai vezetô pozíciókba kerülhessenek. Most az afrikai amerikaiak készülnek erre, miután korábban évtizedeken át még azért harcoltak, hogy az alsóbb politikai szinteket meghódítsák.

Az enyhén túlsúlyosak életkilátásai egyes vizsgálatok szerint nem sokkal jobbak, mi több, talán még rosszabbak is a kórosan elhízottakénál – állapították meg szakemberek a New England Journal of Medicine címû amerikai orvosi szakfolyóirat legfrissebb számában közölt két tanulmányban.

A túlsúly növeli a szívbetegség és a rák kialakulásának kockázatát – vélik általában a szakértôk, de nem tesznek különbséget az elhízás mértéke szerint. Az amerikai Járványügyi és Kórmegelôzési Központ (CDC) illetve a Nemzeti Rákintézet (NCI) tavalyi vizsgálatai azonban arra jutottak, hogy a kissé elhízottak körében csak némileg kisebb az említett kórok halálos rizikója.

Az egyik új vizsgálat félmillió 50 évnél idôsebb ember adatait dolgozta fel: a vizsgálat 10 éve alatt az 500 ezerbôl mintegy 61 ezren haltak meg. A nôk körében a normál súly feletti hízással párhuzamosan megnôtt, míg a férfiaknál a túlsúlyosaknál az átlagoshoz képest nem nôtt a halál bekövetkeztének kockázata.

Amikor csakis a 186 ezer nemdohányzó adatait vizsgálták, még egyértelmûbben kiderült: az elhízott emberek körében a normális testsúlyúakhoz képest húszról 40 százalékra nôtt az idô elôtti elhalálozás kockázata – mondta dr. Michael F. Leitzmann, rákkutató, a cikk egyik szerzôje.

Általánosan elfogadott tétel, hogy a túlsúlyos emberek jelentôs egészségkockázattal élnek. Arról azonban szakmai vita zajlik, miért van az, hogy a kevésbé elhízottaknál olykor nagyobb lehet a betegség- illetve a halálos veszélyeztetettség kockázata. Több tényezô is nehezíti az adatok pontos értelmezését, s különösen igaz ez a dohányzásra. Ez ugyanis jelentôsen megnöveli a halálhoz vezetô tüdôbetegségek elôfordulását, ugyanakkor viszont a dohányosok többnyire kevesebbet nyomnak a mérlegen.

A második tanulmányt a koreai Jonszej és az amerikai Johns Hopkins Egyetem kutatói készítették: 1,2 millió 30-95 év közötti koreai egészségállapotának változását követték nyomon 12 éven át. A 82.372 haláleset elemzésében figyelembe vették az illetô testtömeg-indexét is. Arra a meglepô eredményre jutottak, hogy a rák kialakulása, illetve a halál nagyobb arányban következett be a kissé túlsúlyosak körében, mint a kifejezetten elhízottaknál.

(MTI) – A közös kormányülések folytatásáról, a kétoldalú kapcsolatok helyzetérôl tárgyalt Bukarestben Göncz Kinga külügyminiszter, aki hétfôn délelôtt érkezett egynapos hivatalos látogatásra Bukarestbe.

A látogatás elsô programjaként Göncz Kinga román kollégájával, Mihai Razvan Ungureanuval ült közös asztalhoz, majd Markó Béla miniszterelnök-helyettessel, az RMDSZ elnökével folytatott eszmecserét. A délutáni programban Traian Basescu államfôvel és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel való találkozó szerepelt.

Románia és Magyarország külügyminiszterei, Mihai Ungureanu és Göncz Kinga tárgyalásán mindkét országot érintô témák kerültek szóba, néhányra valószínû a két kormány novemberi ülésén adnak majd választ. Ungureanu kifejezte Románia érdekeltségét, hogy az EU- csatlakozás után a magyar munkaerôpiac megnyíljon a román munkaerô elôtt. "A román fél a 2007 január elseje utáni magyar munkaerôpiac teljes körû megnyitása felôl érdeklôdött. Ez egy elvi kérdés. Magyarország diszkriminációmentes álláspont mellett állt ki, ami a munkaerô-migrációt illeti", mondta Ungureanu.

Göncz Kinga elmondta, hogy a Munkaügyi és Szociális Minisztérium tanulmányt végez, ezért nem hoztak még döntést ebben az ügyben.

"Figyelembe kell vegyük, hogy Magyarország is a munkaerôpiac európai szintû megnyitását szeretné, tehát harcolunk a saját munkavállalóink érdekében más európai országokban" – magyarázta Göncz, hozzátéve, hogy ugyanakkor azt is szem elôtt kell tartaniuk, hogy a kelet-magyarországi régióban a legmagasabb a munkanélküliségi ráta.

A munkaprogramban valószínû a Nabucco földgázvezeték ügye is szerepelni fog.

Ungureanu szerint ez a projekt egy "politikai és jelentôs gazdasági tét" Magyarország és Románia számára, a két ország pedig az év végéig kell meghatározza energetikai stratégiáját. "Ugyanazon elvnél maradunk: az energetikai források szélesítése stratégiai szükséglet és Európa számára elsôrendû sürgôsség", tette hozzá Ungureanu. A román és a magyar kormány tagjai októberben találkoztak egy Bukarestben szervezett együttes ülésen, hogy jóváhagyjanak egy sor kétoldalú együttmûködésrôl szóló projektet az infrastruktúra, környezetvédelem, oktatás, kisebbség és kultúra területen.

A romániai kisebbségi törvény elfogadása garancia lenne arra, hogy ebben az országban ne lehessen már visszalépni a helyi magyarságot érintô eredmények terén – mondta hétfôn Bukarestben Göncz Kinga külügyminiszter, aki Markó Bélával, az RMDSZ elnökével is megbeszélést folytatott.

Mindkét politikus egyetértett abban, hogy térségünkben a magyar kisebbséget érintô pozitív folyamatok meglehetôsen törékenyek, a szlovák példa is ezt mutatja. Markó Béla a megbeszélés után a sajtó képviselôi elôtt aggasztónak nevezte, hogy Szlovákiában a kisebbség és a többség, azaz a magyarság és a szlovákság között az utóbbi idôben feszültségek tapasztalhatók. "Jónak tartjuk, hogy a magyar kormány ebben a kérdésben erôteljesen fellépett. Az a kérésünk, hogy a következôkben is minél határozottabban álljon ki" – hangoztatta az RMDSZ elnöke.

Markó kifejezte elégedetlenségét amiatt is, hogy a kisebbségi törvény parlamenti elfogadásának folyamata nem halad elôre. Kérte a miniszter asszonyt, hogy a magyar kormány továbbra is támogassa az RMDSZ-t ennek a kérdésnek a megoldásában. Markó szerint a kisebbségi törvény elfogadása szempontjából minden olyan jelzés is segít, amely azt mutatja, hogy Magyarország és az Európai Unió odafigyel erre a kérdésre. Göncz Kinga szerint a kisebbségi törvény elfogadása fontos garancia arra, hogy ne lehessen visszalépni egy adott szintrôl.

A magyar külügyminiszter a romániai magyar nyelvû oktatás témájával is összefüggésbe hozta a kisebbségi törvény tervezetét. Ebben az országban is létezik ugyanis egyetemi autonómia – mondta, utalva a Babes-Bolyai Tudományegyetemre –, amelyre a kormánynak nincs közvetlenül befolyása. Az egyetemi autonómia és a kisebbségi jogok tehát akár összeütközésbe is kerülhetnek egymással – mondta a miniszter, aki szerint a kisebbségi törvény elfogadása törvényi garanciát jelenthet arra, hogy ezeknek az esetleges konfliktusoknak lehessen jogszerû megoldása.

Göncz Kinga és Markó Béla egyetértett abban, hogy a novemberre várható román–magyar közös kormányülésen minél konkrétabb döntéseknek kell születniük.

A magyar–magyar kapcsolatok jövôjérôl szólva az MTI kérdésére Göncz Kinga hangsúlyozta, hogy a magyar kormány diverzifikálni kívánja a magyar-magyar kapcsolatok terén az együttmûködés, a kapcsolattartás jellegét. Különbözô helyzetben vannak ugyanis azok az országok, ahol nagyobb létszámú magyarság él, van, amely már tagja az EU-nak, van, amely hamarosan az lesz, és van, amely még messze van a csatlakozástól. Emiatt különbözôek az igények az egyes országokban. A magyar kormány tehát arra törekszik, hogy a határon túli magyar közösségek vezetôivel oly módon tartsa a kapcsolatot, ahogyan az az adott országban élôk számára a leginkább megfelel a körülményeknek.

Az egészségügyi miniszter azt szeretné, hogy az ártámogatott gyógyszereket tartalmazó új listát bocsássák újra közvitára, hogy kizárjanak minden gyanút és fôleg azért, hogy mindenki ismerje meg a szakemberek által eszközölt módosításokat.

"Az ártámogatott gyógyszerek listájával kapcsolatos minden gyanút ki akarunk zárni. A szakbizottságok javaslatai egy hónapon át voltak olvashatók a szaktárca honlapján megvitatás végett. Pénteken az országos átláthatósági bizottság néhány módosítás után jóváhagyta az új listát. Azt akarom, hogy ezt ismerje meg a közvélemény", nyilatkozta hétfôn a Mediafax hírügynökségnek Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter.

Az Országos Átláthatósági Bizottság elfogadta a közvitára bocsátott listát, módosítást csak ott eszközöltek, ahol egy termék két listán is szerepelt.

Az új ártámogatott és ingyenes gyógyszereket érintô projekt felére csökkenti a 90%-ban támogatott gyógyszerek számát, azonban majdnem kétszeresére növeli az ingyenes és féláron forgalmazott szerek számát. A második közvitára megszabott határidô lejárta után a dokumentumot kormányhatározattal hagyják jóvá. Az új lista valószínûleg októbertôl lép életbe.

Az új projekt szabályozza a gyermekek és terhes asszonyok számára is a gyógyszerek felírását, hogy ne történhessen meg az, hogy egy csontritkulás-kezelésre alkalmas gyógyszert gyereknek írjanak ki, mint ahogy az gyakran elôfordult, mondta korábban Cristian Vladescu, az Országos Egészségbiztosító Ház elnöke.

Idén az Országos Egészségbiztosító Ház havonta átlag 1.700 milliárd régi lejt írt elô az ártámogatott gyógyszerekre, ami kétszer akkora összeg, mint amit 2004-ben fordítottak erre a célra és 25%-kal több a tavalyinál.

Újabb megszorítás

A magyar kormány a határon túli magyar egyetemisták elszállásolását biztosító intézménynek a beolvasztásáról döntött. Drescher J. Attila, a szakkollégium fôigazgatója a Hivatalos Közlönybôl értesült arról, hogy az idáig önálló költségvetési szervként – a magyar Oktatási Minisztérium háttérintézményeként – mûködô szakkollégiumi hálózatot 2007. január 1-jei határidôvel beolvasztják a Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézetbe.

A 15 éves múltra visszatekintô, másfél ezer határon túli magyar diákot befogadó szakkollégium Budapesten kívül Debrecenben, Pécsett és Szegeden rendelkezik telephellyel. A MÁSZ-t 1991-ben azzal a céllal alapították, hogy elhelyezést biztosítson a Magyarországon tanuló, határon túli magyar hallgatóknak. Költségvetésének immár csupán felét kapja az államtól, a többit "kitermeli". A Balassi intézet a magyar kultúra éltetésére és terjesztésére 2002 januárjában jött létre, a Magyar Nyelvi Intézet és a Nemzetközi Hungarológiai Központ jogutódjaként.

A fôigazgató szerint ez az egyetlen olyan intézmény Magyarországon, amely a határon túli magyar hallgatók komplex ellátását, szakkollégiumi oktatását és karriertámogatását biztosítja.

Még nem lehet tudni, hogy mi történik majd a határon túli hallgatók kollégiumi elhelyezésével, hiszen ez hamarosan az egyetemek feladata lesz, ha valóban vállalják az amúgy is szûk kapacitásuk terhére.

Vasárnap délben a marosvásárhelyi Bernády Házban nyílt kiállítással ért véget a II. erdôcsinádi táborozás. Az érdeklôdôk az alkotói együttlét szemnek, léleknek, értelemnek egyaránt tetszetôs gyümölcsét mérlegelve, csakis arra a következtetésre juthattak, hogy komoly, lendületes és igen jó hangulatú munka zajlott az elmúlt napokban a Csanád mûvésztelepen.

Sokfelölrôl érkezett, markáns alkotóegyéniségek találkoztak a hagyományaihoz ragaszkodó, vendégmarasztaló településen, a hely, a tábor szellemisége azonban hamar csapattá kovácsolta ôket. A Lukácsy Szilamér református lelkész igazgatta és Miholcsa József szobrászmûvész irányításával igen tevékenyen mûködô létesítmény e sajátosságát külön hangsúlyozza néhány külsôség is: táborcímer, táborzászló, egyenpóló. De a közösség összeforrottsága akkor is feltûnne, ha ezek nem lennének. A kiállított anyag egységes jellege tanúsítaná. Ehhez persze a megadott közös téma – az idei a Határaink fogalomköre volt – nagyban hozzájárult, de ettôl eltekintve is érezhetô: akik nyaranta, augusztus második felében a szervezôk hívó szavára összejönnek Erdôcsinádon, hasonló elveket vallanak, rokon módon gondolkodnak. Miközben mindenikük a saját stílusához, mûvészi elképzeléseihez, látásmódjához, nyelvezetéhez hû alkotómûvész. Ennek megfelelôen színes, változatos, sokrétû ez az egészében harmonikus, derût sugárzó kiállítás. A bemutatott festmények, grafikák, szobrok sokféleképpen közelítették meg a határ- témát, mondhatni annyiféle oldalról, ahány fogalommal a "határ" szó összekapcsolható. Térbeli és idôhatár, szellemi és formai értelmezés, szabadság és kiszolgáltatottság, létbeli korlátozottság meg számos egyéb vonatkozás szolgált kiindulópontként a mûvészeknek, hogy aztán ki- ki a maga látványát, plasztikai ötletét tárja a nézôk elé. Egy tudósítás nem tesz lehetôvé elemzést, maradjunk most ennyivel, de a kiállítók nevét, lakhelyét érdemes felsorolnunk. Íme a névsor: Balázs József (Gyergyóalfalu), Bara Barnabás (Csíkszereda), Csutak Levente (Brassó), Dávid Júlia (Szeged), Farkas László (Magyarbánhegyes), Kovács Sándor (Orosháza), Köllô Margit (Sepsiszentgyörgy), Miholcsa József (Marossárpatak), ifj. Molnár Dénes (Erdôcsinád), Sajgó Ilona (Marosvásárhely), Simó Enikô (Sepsiszentgyörgy), Szabó András (Csíkszereda), Tóth Ferenc (Szováta), Zsigmond Márton (Csíkszereda), Zsigmond Adél (Csíkszereda), Xantus Géza (Csíkszereda). Együttes és egyéni teljesítményüket Nagy Miklós Kund méltatta a vasárnapi tárlatnyitón.

A táborzászló felszalagozását követôen a rendezvény hangulatos mozzanata volt az egyik táborozó, a magyarországi Farkas László zongorajátéka. A zenei képzettségû festômûvész megkapóan szemléltette a muzsika és a képzômûvészet, a zenei harmóniák és a látványképzetek szerves összetartozását, a köztük levô határok élményszerû feloldódását.

Esemény volt, olyan esemény, amely jellegében, lelkületében igazodott a szervezô településhez: diszkrét, de szép, mély és felesleges sallangoktól mentes. Kellôképpen rövid, de minôségi: a beleélés, lelkesedés hangulata töltötte meg a templomot és templomkertet. Gógánváralja nincs messze és mégis messze van: alig negyven kilométerre Marosvásárhelytôl, fényévekre a várostól és attól, amit az jelent. Ez utóbbi távolság azonban jó, hogy létezik. Mert igaz, hogy rosszak az utak és nincs telefonjel, de a festôi dombok völgyében húzódó településnek sikerült megtartania szinte mindazt, ami az elmúlt évszázadok alatt jellemzô volt rá: a hagyományait és nem csak – elsôsorban lelkületét, azt a nyíltságot, ôszinteséget, amely valaha jellemzô volt az erdélyi magyar emberre, és amely ma már csak nyomaiban van jelen a Kárpátok között.

Falutalálkozóra voltak hivatalosak a helybéliek, vendégek és elszármazottak a váraljai haranglábas mûemlék templomba, a helyi református egyházközség és RMDSZ szervezte rendezvénysorozatra. A délelôtt 11 órakor kezdôdô istentisztelet elôtt jó negyedórával zsúfolásig telt az Isten háza, többen kint rekedtek, ôk kihangosítón, szikrázó napsütésben hallgathatták az odabent felszólalókat. D. dr. Csiha Kálmán, nyugalmazott erdélyi püspök, Gógán egykori lelkésze hirdette az igét a rendes délelôtti liturgia szerinti istentiszteleten, majd kopjafaavatóra került sor: az 1848- as forradalom, valamint a két világégés áldozatainak emlékére állították a templomkerti kopjafát. A házigazda, Orbán Lajos lelkipásztor köszöntésében elmondta: a váraljai nép melegszívû és erôs hitû. Ez tartja meg a világban Gógánváralját, annak elszármazottait. Hiszen van egy otthon, ahol lakunk, egy, ahova hazatérünk és a harmadik, ahova hazakészülünk. Ez az a hely, ahova mindig hazatérhetnek.

– A kopjafa a hálaadás helye, itt ôseinkre, Istenünkre emlékezünk. Azokra gondolunk – mondta a nyugalmazott református püspök –, akik földjeinket, országunkat, nemzetünket, hitünket védték akkor, amikor mindenki megfutott. Ezt a földet ránk bízta az Úristen, és ezen meg kell állni becsülettel. Bocskai Kassán, halálos ágyán mondta: "Ôseink hite, nemzetünk szabadsága minden aranynál, ezüstnél többet ér." Ezt üzeni nekünk ez a kopjafa ebben a félelem világát követô világban. Az érdek világában. A harmadik világot, a szeretet világát ôrizzétek a szívetekben.

Dr. Kakassy Sándor, a Maros Megyei Tanács képviselôje megjegyezte: ez a település valamikor olyan intézmények vendégjátékát fogadta, mint a sepsiszentgyörgyi színház, ma már a kultúrház is romokban áll. Az együttlét mégis bizonyságtétel azok felé, akik csak azt tudják, hogy szórványosodunk, pedig Árva Bethlen Kata földjén állunk, a Bethlen család egykori várának pusztulását nézzük. Bizonyságtétel: vannak, akik ezen a földön maradtak és maradni fognak mindörökké.

Dávid Lajos nyugalmazott esperes, az egyházközség volt – és nyugdíjas éveire visszaköltözött – lelkésze, helyi RMDSZ-elnök a régi adósság törlesztését emelte ki kopjafaavató beszédében: nem tudni, hogy volt-e '48-as honvédje, áldozata a faluközösségnek, de tudjuk, hogy a harcok egész Erdélyen, ezen a tájon is végigvonultak. Nem sikerült összegyûjteni a világégésekben elesett váraljaiak névsorát sem, ezért nem készülhetett emléktábla, ám bizonyosan vannak áldozatok. Sok család siratta eltûntjeit. Az emlékoszlop-kopjafa arra figyelmeztet: mindig a békesség emberei legyetek!

A kopjafa leleplezését a helybéli vegyes kar énekei és szavalatok színesítették, majd közebédre és bálra távozott a falu apraja- nagyja. Az egykori királyi vár romjai alatti templomkert elcsendesült. De vasárnap délelôtt négyszázan voltak a 280 lelkes gyülekezet ünnepén – és ez elmond mindent.

Mindig friss, tettrekész, aktív ember, mondta a 85 esztendôs Koncz Jánosról a kollega, Incze István. Sikerült legyôznie az öregedést. Sosem hallottuk tôle, hogy már torkig van mindennel, hogy elege van a világból. Örök bizakodó, nem ismer lehetetlent, tárlatát is fiatalos lendülettel szervezte meg az Oázis Alapítvány székházában. A reprezentatív válogatást számosan tekintették meg, barátok, ismerôsök, szakmabeliek. Koncz János természetfotói, portréképei ember- és tájszeretetérôl tanúskodnak. Sokoldalú, kiegyensúlyozott mûvész. Bölöni Domokos istenadta jó kedélyét, örökmozgó természetét kiemelve köszöntötte a marosvásárhelyi fotómûvészek doyenjét. Az ókori egyiptomiak úgy tartották, idézte egyik szerzôjét, hogy a túlvilágon minden úgy lesz, mint ezen a világon, vagyis mindenki folytatja mesterségét, élvezi javait, megmarad a földi rangsorolás. A kairói múzeum ôrzi egy varga temetkezési szobrát. A féllábú mesterember féllábúnak ábrázoltatta magát, azt hirdetve: öröklé- tében is elfogadja evilági állapotát. Annyira szerette az életet, eszébe sem jutott változtatni rajta. Bizonyára így lesz ezzel Koncz János is. Ôvele, csakúgy, mint Marx Józseffel, úgy találkozhatunk majd az örök vadászmezôkön, mikor lejár földi óránk, hogy nyakában lóg masinája, amely, mint a hûség ebe, ôrzi az idô valóságát, olyanképpen, amint azt fénye a "szubjektív objektív" szûrôjén átvitte a tárgyiasítható valóságba.

Úgy szereti az életet, hogy képtelen valamiért is haragudni rá. Erényeink nagy részét az Ég adja, más részét iparkodásunkra bízza. Koncz János gazdag életet tudhat magáénak, jól sáfárkodott a rábízott tálentomokkal. Dicséretes iparkodásának gyümölcsét megteremte az állandó, szerény jelenlét, a szorgalom. Személye a folytonosság jelképe a Marosvásárhelyi Fotóklub félszázados mûködésében.

Vasárnap ünnepeltek a mezômadarasiak. A Mezôbándtól különválás és önálló községgé alakulás utáni megvalósítások örömünnepe volt az egész napos rendezvény: felújított községházát, kultúrotthont avattak, kiállításokat nyitottak meg, író–olvasó találkozót tartottak és néptáncmûsorral örvendeztették meg a résztvevôket.

A községháza elôtti virágos parkban az avatás elôtti percekben Dávid Gyula Árpád, Mezômadaras község 39 éves polgármestere hangsúlyozta, hogy a település történetében 2004. április 24-e mérföldkô, történelmi dátum, hiszen a községgé válás, a saját önkormányzat megalakulása révén a lakosok helyben ügyintéznek, s maguk dönthetnek közös dolgaikról. Az önállósulás után utakat, hidakat javítottak, három kilométeren teljesen új járdát építettek, a régit két kilométeres szakaszon felújították. A munkálatokra 975 millió lejt költöttek. Korszerûsítették a közvilágítási hálózatot, rendbe tették a kultúrotthont, gyerekjátszóteret létesítettek. Dávid Gyula Árpád szerint a jövôben komoly kihívások állnak az önkormányzat elôtt: az ivóvízhálózat kiépítése, községi utak korszerûsítése, az iskola épületének teljes felújítása, egy sportterem, szociális központ, egy nagyobb óvoda felépítése.

Lokodi Edit megyei tanácselnök kifejtette, hogy jó döntés volt Mezôbándtól különválni, ami viszont arra kötelezi a községvezetést, hogy alaposan megtanulja az önkormányzást, hogy alaposan meggondolja terveit, szem elôtt tartva az ésszerû gazdálkodást.

Kerekes Károly RMDSZ-képviselô szerint a községgé válás révén megfiatalodik a település. Meggyôzôdését fejezte ki, hogy a jelenlegi községvezetés megfelelô szellemmel, az emberekkel való bánásmóddal, döntéseivel, megfelelô pályázatok elkészítésével megállja majd a helyét.

Czirjék Lajos, a falu szülötte elmondta, hogy néhány évvel ezelôtt a magyarországi Orgoványra hívták képzômûvészeti táborba. Az ô ötlete volt Mezômadaras elsô falunapjára meghívni az ottani polgármestert, Maszlik Istvánt, aki egy küldöttség élén el is jött az ünnepségre. Röviden bemutatta a településüket és kijelentette, hogy az orgoványi lakosság azt szeretné, hogy Mezômadarassal testvértelepülési kapcsolatot alakítsanak ki, majd meghívta Mezômadaras önkormányzatát Orgoványra.

A néhai mezômadarasi lelkész, Szakács István fia, Attila bemutatta az általa tervezett, kivitelezett falucímert. Kék alapon egy galamb, csôrében búzakalásszal, a felsô térben pedig egy egybástyás várfal. A címert a teljes dokumentációval átadta a polgármesternek, akinek további teendôje a címer elfogadtatása a hatóságnál. A leleplezést megelôzôen Szabó Andor református lelkipásztor mondott rövid imát, majd nagytiszteletû Szász Zoltán adta áldását a polgármesteri hivatal épületére. A leleplezést Lokodi Edit tanácselnök és Dávid Gyula Árpád végezte.

A Szekeres háznál dr. Szabó Miklós történész ismertette a Szekeres család történetét, méltatta dr. Szekeres János munkáját. Fia, Szekeres Szabolcs ma Spanyolországban él. Mezômadarason házat vásárolt, amelyet vendégházzá alakíttatott, ahol helyet kapnak majd a nemsokára kezdôdô képzômûvészeti alkotótábor résztvevôi, de használhatja azt a Mezômadarasi Fejlesztési Egyesület is.

A felújított kultúrotthon felavatása után az épület elôtti parkban gulyással kínálták a vendégeket.

Délután a Pataky–Ágotha általános iskolában Péterfy Erika igazgató kalauzolt. A név egy házaspártól származik, akiknek adományából építették az iskolát 1901-ben. Az egyik tanteremben szôtteseket, néhány régi munkaeszközt, a másikban a helybéli Balázs Gergely Lajos faragász munkáit, Czirjék Lajos festményeit és a néhai Nagy Ernô faragott munkáit láthatták az érdeklôdôk. Ugyancsak az iskolában zajlott le az író–olvasó találkozó is, Ráduly János folklorista, gyûjtô, a gyermekirodalom mûvelôjével találkozott olvasóival. Este a helybeli fiatal és öreg táncosok, a marosszentkirályi cigánytánccsoport szórakoztatta a mezômadarasiakat és vendégeiket. Az ünnepség bállal zárult.

1,1 millió új lejbôl gazdálkodik Makfalva az idei év során, ebbôl azonban a pedagógusok járandóságát leszámítva valójában 4-5 millió marad, ami az apró-cseprô dolgok mellett éppen csak a túlélés biztosítására elegendô – vélekedik a község elöljárója.

– Amit fájlalok, hogy nem jut pénz a nagyobb beruházásokra – válaszolja kérdésünkre Zsigmond Vencel polgármester. A megyei leosztáskor sajnos nem veszik figyelembe, hogy az öt faluból álló települést 20 kilométer községi út szeli át, s ezek karbantartása állandó gondot és nagy terhet jelent a helyi tanácsnak. 2006-ban a Makfalva és Szolokma közötti nyolc kilométer hosszúságú utat köveztük le, 15.000 új lejnyi összegbôl. Most van folyamatban az Abódba vezetô háromkilométeres szakasz javítása. Tavasszal Hármasfalu utcáira hordtak követ (800-1.000 kilométeres szakaszra), a nyáron a makfalvi utcákat rendeztük, s az idén Szolokmán és Cséjén is szeretnénk kövezni.

SAPARD-várólistán vagyunk azzal a pályázattal, amelyet a Szolokmát Etéddel összekötô 10 kilométeres út korszerûsítésére dolgoztunk ki. Ha megvalósításra kerülne, akkor a kivitelezésben jelentôs önrészt kellene vállalnia a helyi tanácsnak is.

– Régi adóssága a falu vezetôségének a járdák kiépítése, ami különösen aktuális, mióta új aszfaltszônyeg került a fôútra, és a gépkocsik is nagyobb sebességgel hajtanak. Mikorra tervezik?

– Négy-öt kilométer hosszúságban Makfalván és Hármasfaluban feltétlenül fontos a járdák kiépítése. Ez a jövô évi költségvetés egyik tétele lesz, és szándékunkban áll egy járdalap- készítô mûhelyt létrehozni, majd a lakossággal közösen megoldani a lapok lerakását. A járdásítás mellett a közvilágítást kell felújítani.

Jelenleg napirenden van az iskolák és óvodák javítása, korszerûsítése. Makfalván vezetékes víz van az iskolában, az emésztôgödör is elkészült, a belsô vécék kialakítása érdekében kormánytámogatásra várunk. Készen van a dokumentáció a központi fûtés bevezetésére, az osztályokat kimeszelték – tette hozzá a polgármester.

Zsigmond Vencel az idei év nagy megvalósításának tartja, hogy közös összefogással elkészült a makfalvi ravatalozó. A Koszta Árpád tervezte építmény, amely esztétikai szempontból is figyelemreméltó alkotás a helyi tanács, a gázbizottság, az erdôbizottság és az egyház hozzájárulásával épült meg, s a temetések méltóságának biztosítása mellett az idôjárás viszontagságaitól is megvédi a gyászoló gyülekezetet.

A polgármesteri hivatal helyi alapokból és támogatási pénzforrásokból felújíttatta a helyi tanács régi épületét, amelyben vendégeket szállásolnak el. Az udvaron kialakítottak konyhát, ebédlôt is.

A Fô út 262. szám alatti épület ma a helyi tanács vendégháza. Pályázatot nyújtottak be a Szülôföld Alapítványhoz, amelyet megnyertek, így 220 millió lejt használhattak fel az épület teljes átalakítására. A költségekhez hozzájárult a magyarországi testvértelepülés, Püspökladány helyi önkormányzata 100 millió lejjel. A munkálatokat a múlt év ôszén kezdték el, a tetôzet kicserélésével. Jelenleg hét szobában fogadják a vendégeket, két-két szobának van egy fürdôszobája. Bevezették a hideg-meleg vizet, a szennycsatornát is megépítették. Az épületben folytatódnak a munkálatok, a második szinten, a manzárdon újabb 7 szobát alakítanak ki és rendeznek be. A vendégház teljes befejezéséhez még 1,5 milliárd lejre van szükség. Ottjártunkkor püspökladányi vendégek töltötték egyhetes nyaralásukat Makfalván. A konyhának teljes felszerelést – edényeket, tányérokat, étkészletet stb. – adományoztak.

Folyamatban van a vendégház mûködési szabályzatának kidolgozása, amire azért van szükség, hogy az önkormányzat az épülettel hivatalosan is bekapcsolódhasson a falusi vendéglátás rendszerébe. A helyi önkormányzat bizakodó, hiszen Makfalva földrajzi elhelyezése elônyös, közel van Szovátához, Parajdhoz. Emellett falumúzeum, galéria látogatható a településen. A polgármester a faluturizmus "magjának" nevezte az épületet és büszke nemcsak az épületre, hanem a lakosságra is, akik valóban sokat segítettek az átalakítás során.

A püspökladányi Kórai Sándor elmondta, hogy nagyon jól érezték magukat Makfalván. A táj elragadó, a makfalviak vendégszeretôk, és elégedettek voltak az ellátással is. Ellátogattak Szovátára és Székely-udvarhelyre is. Annyira megtetszett a környezet, hogy elhatározták, jövôben is visszatérnek.

(kilyén)

A község lakosságának nagy része nyugdíjas, a lengyár, amely hajdanában 250-300 személynek biztosított megélhetést, ma üresen áll. A 24 hektár árvízmentesített területen fekvô ipari létesítményrôl a község vezetôsége ma sem tudja, hogy a megfellebbezett elsô árverést követôen a felszámoló bizottság mennyiért adta el. A szóbeszéd szerint értékén alul kapta meg a Pop Adrian vezette Capidava cég. Sajnos, nem sikerült kideríteni, hogy az új tulajdonosnak mi a szándéka a lengyárral. Az egykor virágzó ipari létesítmény, amelyre három bakter ügyel, egyelôre az enyészet markában indult pusztulásnak.

Két volt téesz-istállót egy moldovai vállalkozó vásárolt meg, ahol zárt medencék kialakítása nyomán ikrát szándékszik elôállítani.

Sokan hiányolják, hogy az idén nem szervezték meg a makfalvi alkotótábort, ami egyik kedvenc helye volt a képzômûvészeknek, akik számára az idén elkészült vendégházban kényelmes körülményeket lehetett volna biztosítani. Zsigmond Vencel polgármester szerint Suba László helybeli származású keramikus ígéretet tett, hogy a jövô évben megpróbálkozik a szervezéssel. Ami valóban aktuális lenne, hisz 2007-ben fennállásának 500 éves évfordulóját ünnepli a községközpont.

Míg Makfalván csökken a gyerekek száma, a falu határán kialakult romatelepen 62 felnôtt és 120 gyerek él. A Víz mellett elnevezést viselô "negyedbe" az idén vezették be a villanyt. A polgármesteri hivatal rendelkezésére álló 198 millió lejbôl az elmúlt hónapok során háromszor tudtak segélyt adni a rászoruló családoknak. A telepen lakó roma közösség tagjainak nincs állandó jövedelmük. Napszámból, gomba és erdei gyümölcsök gyûjtésébôl próbálnak megélni, a jelek szerint igen nagy szegénységben.

Az elsô egyszobás putriban három gyerek, a legkisebbet, amely az ágyon fekszik, a legyek dongják. Az anya szerint nyolc gyereket szült, abból kettô kórházban él, egy nagyobb fiú az egyik marosvásárhelyi gyerekotthonban. A helyiségbôl kifele jövet könyörög, adjunk valami pénzt, mert napok óta nem láttak kenyeret.

– "Lejárt a kokojzaszedés, vége az életnek" – mondja egy fiatalember. A tetôn levô ház elôtt idôs férfi nyögdécsel az árok szélén, mondják, kék szeszt ivott. V.I. 31 éve lakik a telepen, az alkalmilag összeeszkábált putrijába beesik az esô. "Az uramat a vonat elütötte, a hat kicsi gyerekkel döglünk meg éhen" – mondja, majd hozzáteszi, hogy hiába is panaszkodnak, mert senki sem segít rajtuk.

Az egyik házon parabolaantenna, a család láthatóan jobb módban él, mint a szomszédok. Egy fiatal pár agyaggal tapaszt egy frissen épített szobát, új élet kezdésére készülnek.

– 15 millió lejért kötötték be a villanyt a telepre, ötmilliót össze tudtunk szedni, a többit nem. Azt szeretnénk, ha az utca is ki lenne világítva – magyarázza egy fiatalember.

Mire visszaindulunk, megelevenedik a telep, s körülöttünk mindenki mondja a magáét. Többek véleménye, hogy koldulásból jobban megélhetnének, de a szovátai rendôrök az utóbbi idôben rendszeresen elzavarják ôket.

A polgármesteri hivatalban elmondják, hogy az idén hét gyerek számára felzárkóztató osztályt indítanak, ami sajnos, az alapvetô problémára nem jelent megoldást.

Makfalva és a hozzá tartozó települések lakóinak körébôl a végsô elkeseredés miatt röppent fel a hír: ha az illetékesek nem intézkednek, kénytelenek lesznek az országút lezárásával felhívni a figyelmet arra, hogy a betakarításhoz közel egész évi munkájukat teszik tönkre a vadállatok. Vaddisznók, medvék garázdálkodnak a határban, s gyakran a kertekig bemerészkednek, megmocskolnak mindent, ami az útjukba kerül. Bár még van, aki ôrzi a termést, a szolokmai Szép Ottó példája, akit majdnem darabokra szaggatott a medve, óvatosságra készteti a helybélieket.

Jónás Elvira: – Annyit kínlódtam, dolgoztam, a kicsi nyugdíjat is ebbe fektettem, s most, amikor valamit vissza lehetne nyerni belôle, minden odalett. Fél éjjel kint alszunk a mezôn, de még a kertben is letaposták, elpusztították a termést. Hiába próbáltuk kergetni, nem törôdnek sem a kutyákkal, sem az emberrel.

Szép Ottó: – Láttam, hogy minden éjjel valami pusztítja a termést, s ma este (augusztus 24- én) két éve gondoltam, kimegyek és megijesztem. Hallottam, hogy a közelben van, a bûzét is érezni lehetett. Vettem a villát, és bementem a sorok közé. A medve két mellsô lábára állt és a fejembe kapott, aztán letepert a földre, megmarkolta a nyakam, s ahogy védekeztem, megvágta a kezem, kitépte az oldalam Többször operáltak, nem tudom kinyitni a fél szemem, a fél felemmel nem érzek ma sem.

Gyepesi Ferenc: – Az elmúlt évben 15 ár területrôl egy kétkerekû biciklivel vittem haza a termést, ami a vadkár után maradt. A vaddisznó bejön egészen a faluba, az idén nem is vetettem be a kertet, mert nem volt miért.

Szép Zsigmond: – A vaddisznók és a medvék tönkretesznek mindent. Ma kevesebb, holnap nagyobb területen, s mire megérik, a kukoricának az egynegyede marad meg. A múlt évben volt olyan terület, ahol százszázalékban megsemmisítették a termést. Ha valakinek a fele megmarad, az már eredménynek számít. Nagy gondot jelent az ôrzés is, a romák a korábbi években vállalták, de mióta a medvetámadás volt, azóta nem mernek éjjel kimenni a határba.

Gyepesi Sándor: – A medve messzirôl megérzi, hogy melyik táblában van szép kukorica. Ahol gyengébb a termés, oda nem megy. Ahol jó termés ígérkezik, ott beáll a sorok közé, a mancsával összehúzza a kukoricaszárat és megeszi a csöveket. Az éjjel is nagyon ropogott, ahogy a reflektorral megvilágítottam, egy nagy szürkeséget láttam. A reflektor mellett a robbantással próbálkozunk, a büdös füst talán elûzi ôket – mondja a szolokmai gazda, aki lesállást is épített, hogy megpróbálja megvédeni azt, amiért egész évben dolgoztak.

4. liga

Gliga Companies Szászrégen – Stejarul Görgényszentimre 6-1 (2-0)

A 4. labdarúgóliga elsô fordulójának keretében az újonc szászrégeni Gliga Companies az új és rendkívül jól mutató pályáján fogadta a görgényszentimrei vendégeket. A vendégek csupán tíz játékost neveztek a mérkôzésre, ugyanis nem volt ifjúsági játékosuk, ami a szabályok szerint kötelezô. A létszámfölényt a házigazdák alaposan kihasználták, Puscarau a 25. percben szerezte az elsô hazai gólt, majd Bucin 40. percben növelte az elônyt.

Szünet után helyzet helyzetet ért a két kapu elôtt, a Stejarul játékosai, Rosca és Suciu azonban gyerekes módon kihagyták a lehetôségeket. A szászrégeni újonc letámadásos játéka viszont az 52. percben góllá ért, ekkor Luca növelte büntetôbôl az elônyt. A Gliga Companies gólgyártását Mera (58.), Puscarau (75.) és Cismas (88.) folytatta, míg a vendégeknél Varga (85.) volt eredményes.

Jól vezette a mérkôzést a marosvásárhelyi Eugen Mocan, Mózes Miklós és Dorin Bordas segítségével.

Gliga Companies: Ercse – Rusu, Popa, Mera, Cengher I., Cengher Cl., Luca (Butiu), Bucin (Nagy), Craciun (Medve), Puscarau (Cioata), Cismas.

Görgényszentimre: Negrea – Ungureanu, Varga M., Bloj, Maris, Frandes, Petki (Zdarie), Suciu V., Varga P., Suciu I., Bíró.

Vian Bont

Noha kétesélyes volt, hogy az idén ismét lesz 1. ligás teremlabdarúgó-csapat Marosvásárhelyen, a szakszövetség a napokban közzétett bajnoki programja szerint az idén sem képviseli senki a várost ezen a bajnoki szinten. Mi több, a Mühlbach Szászsebes is eltûnt a palettáról, pedig a Transilvania helyét átvett csapat hazaköltöztetésérôl volt elsôsorban szó. Hogy ki helyettesíti az 5. helyen végzett csapatot az 1. ligában, arról nem szól a fáma, ám biztos, hogy nem költözött vissza az együttes. Nem konkretizálódott a másik körvonalazódó lehetôség sem, az Izorep végül – az eddigi értesülések szerint – csupán a 2. ligába iratkozott be, bár ennek a bajnoki programját és mezônyét még nem közölte a labdarúgó-szövetség.

Számos sportoló természetes genetikai elônyökkel indul, ami nem tisztességesebb, mint a dopping, így az igazi sportszerûséget a dopping engedélyezése biztosíthatná, e kérdés megoldásánál azonban fontosabb lenne, hogy vigyázzanak a sportolók egészségére és ne hajszolják agyon ôket – vetették fel sportetikai kérdésekkel foglalkozó brit és ausztrál szakemberek.

A The New Scientist címû brit tudományos folyóiratban megjelent, tabukat döntögetô cikk szerint a mai genetikai ismeretek fényében már tudható, hogy a sporttörténet számos kiemelkedô alakja valamilyen genetikai elváltozásnak köszönheti sikeres életpályáját.

Az 1964-es olimpián Eero Mäntyranta finn sífutó két aranyérmet is szerzett. Csak jóval késôbb derült ki, hogy egy EPOR nevû gén mutáns változatát hordozza, s emiatt szervezete a szokásosnál másfélszer több vörösvérsejtet termel. A kelet-afrikai hosszútávfutók alsó lábszára alkatilag majd fél kilogrammal könnyebb, s ez a futásnál nettó 8% energia-megtakarítást hoz. Vannak továbbá híres amerikai röplabdások, akik azért nôttek olyan magasra, mert agyalapi mirigyük egy daganat következtében több növekedési hormont termelt.

A The New Scientist cikke azt veti fel, hogy ennek tükrében éppen a doppingszerek engedélyezése lenne sportszerû, ez biztosítana a versenyzôknek egyenlô esélyeket. Ugyanakkor Julian Savulescu (University of Oxford) és Bennett Foddy (University of Melbourne, Ausztrália) arra hívta fel a figyelmet, hogy a doppingszerek tiltása helyett a sportolók egészségét kellene védeni.

A szerzôk rámutattak: örülnének egy doppingszerektôl mentes világnak, de ezek a szerek kitartóan jelen vannak, miközben a palettán a génmanipulációs eszközök még meg sem jelentek. A mai gyakorlat szerint akár halálba is lehet hajszolni egy sportolót a verseny vagy a felkészülés során, csak az a fontos, hogy halála természetes legyen.

A túl magas vörösvérsejt-szint például káros az egészségre, szívrohamot okozhat. Meg kellene szabni a biztonsági határát a vörösvérsejt-koncentrációnak, s ha valakinek ennél magasabb, nem lenne szabad hagyni, hogy versenyezzen, függetlenül attól, hogy ezt gyógyszer (például EPO hormon), költséges magashegyi trenírozás (esetleg helyette magashegyi légkört szimuláló kabin) vagy genetikai adottság eredményezte – olvasható a The New Scientist online kiadásában.

Labdarúgó 1. liga

Tartja az iramot a CFR Kolozsvárral a Dinamo, amely – miután Ganea négy góljával leiskolázta Craiován az Universitateát – szintén százszázalékos, akárcsak a kolozsvári együttes. Ugyancsak a vasárnap esti mérkôzések eseménye, hogy a Rapid kikapott Aradon egy igen paprikás hangulatú mérkôzésen. A Lucescu- legénység nem talál magára az új bajnokságban, s ebben azt is felfedezni vélik, hogy teljesen másként mozgósítják magukat ellenfeleik, mint azt korábban a Steaua ellen tették. Amúgy megjelent a bajnokságban az elsô bundával való gyanúsítás is, Gheorghe Bosânceanu, a Farul elnöke, saját játékosait gyanúsítja azzal, hogy nem igazán tették oda magukat a Steaua ellen, s a mérkôzést nézve nehezen lehet nem adni neki igazat.

A National folytatja a mélyrepülést, a Jiul pedig megszerezte elsô gyôzelmét az idei bajnokságban.

Eredmények:

UTA – Rapid 1-0

Jiul – Poli Iasi 3-1

National – Otelul 1-3

Univ. Craiova – Dinamo 0-4

Egy hétfô délutáni, ünnepélyes ceremónia keretében Puskás Ferenc lábnyomát is elhelyezték a monte-carlói Bajnokok Sétányán, amelyen a labdarúgás történetének kiemelkedô alakjai kapnak helyet.

A hollywoodi mintára életre hívott csillagok útját a Golden Foot (Aranyláb) díjat alapító La Gazzetta dello Sport címû olasz újság és a monacói székhelyû World Champions Club hozta létre, s eddig már olyan volt és jelenlegi játékosok helyezték el rajta lábnyomukat, mint Roberto Baggio, George Best, Alfredo di Stéfano, Eusebio, Diego Maradona, Michel Platini vagy Pavel Nedved és Andrij Sevcsenko.

Az Aranycsapat legendás csatára betegsége miatt nem tud személyesen jelen lenni az eseményen, így a szervezôk már korábban, Budapesten levették a mintát a lábáról.

Románia nem küld katonákat Libanonba

Románia nem küld katonákat az ENSZ dél-libanoni békefenntartó csapataiba, ugyanakkor részt vesz a közel-keleti ország újjáépítési folyamatában – jelentette be hétfôn Traian Basescu államfô. Az elnök azt követôen nyilatkozott, hogy ülésezett a Legfelsô Védelmi Tanács (CSAT). A miniszterelnököt, a fontosabb minisztériumok, valamint a titkosszolgálatok vezetôit tömörítô testület döntése szerint Bukarest egyelôre nem küld katonákat Libanonba. Basescu közölte: ezt a döntést csak akkor vizsgálják meg újra és küldenek esetleg katonákat a konfliktusos övezetbe Románia pénzügyi lehetôségeihez mérten, ha a nemzetközi közösség részérôl erre vonatkozó sürgôs kérés érkezik. Az államfô kifejtette: Románia az afganisztáni, az iraki és a balkáni katonai szerepvállalásával teljesítette kötelességét a nemzetközi közösséggel szemben.

Katolikus ifjúsági találkozó volt Csíksomlyón

Mintegy 2600 romániai magyar és román, magyarországi, németországi, olaszországi, kárpátaljai és moldova köztársaságbeli fiatal vett részt a hét végén a magyar katolicizmus egyik legismertebb zarándokhelyén, a székelyföldi Csíksomlyón tartott Országos Ifjúsági Találkozón. – A kétnyelvû – román és magyar nyelven tartott – rendezvény célja az önmagunkkal, általában a felebarátunkkal, valamint a románokkal való kiengesztelôdés és az ô kultúrájukkal való megismerkedés volt – jelentette ki az MTI-nek a találkozóról dr. Nagy- György Attila, a gyulafehérvári római katolikus fôegyházmegye ifjúsági lelkésze, a rendezvény szervez