Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Ezekben a napokban a sajtó keltette hisztérikus kampány egyik fô célpontját az iskolák képezik. Hogy miért kellett a rendszerváltás óta 16 évnek eltelnie ahhoz, hogy felfedezzék, a vidéki tanintézmények többségében nincs ivóvíz, s az iskolaudvarok végén levô primitív árnyékszékeken végzi a dolgát a diákok nagy része, errôl majd részletesebben szólunk. Az ugyanis minden kellemetlenség ellenére sokkal elkeserítôbb, hogy mi történik bent, a tanintézményekben. Néhány ritka kivételtôl eltekintve, ahol közel száz gyerek jár óvodába és az iskolai osztályokat sem kellett összevonni, a magyar falvak többségében folyamatos sorvadási folyamatnak lehetünk tanúi. Hangzatos elnevezésû, jól ismert, valamikor népes falvaink többségében ma már évente nem születik annyi gyerek, hogy egy óvodai csoportot vagy iskolai osztályt benépesíthetnének. És nemcsak a félreesô kisebb közösségekre gondolunk, amelyek a hetvenes évektôl kezdôdô elvándorlás során ürültek ki, hanem fôút menti településekre is, ahol az elöregedés ugyanúgy érezteti hatását, mint a községközponthoz tartozó elnéptelenedett falvakban. A hosszú évek óta szórványnak tartott települések mellett egyre inkább elszórványosodnak a színmagyar vidékeken mûködô iskoláink is, amelyek további fenntartását sok helyen a roma gyerekek mentik meg. A 10 százalékos aránytól, amely a mentô szalmaszálat jelenti, vannak már olyan iskoláink is, amelyekbe 70 százalékban roma gyerekek járnak. Az egykor több száz személynek munkát adó ipari, szövetkezeti egységek bezárása nyomán a fiatalok kénytelenek voltak eltávozni oda, ahol munkát találtak. Mára már az is kiderült, hogy a korszerû mezôgazdálkodás és állattartás feltételeit – falunként egy-két kivételtôl eltekintve –, azok a fiatal családok sem tudják megteremteni, akik ebbôl szeretnének megélni. Falvaink jövôképét, amely a túlélést és a keresôképes fiatalok otthonmaradását biztosítaná, mai napig sem sikerült megrajzolni. Erre külsô segítség, ötletek nélkül a jelek szerint a helybeli közösségek sem képesek, mivel azokban többnyire a régi beidegzôdések munkálnak. Ilyen feltételek között, a települések határában szaporodó, vagy az üres házakat felvásárló roma családok biztosítják a lakosság, a gyermekek utánpótlását. Csakhogy a ritka pozitív példától eltekintve, ahol a roma szülôk és gyerekek körében divat lett az iskolába járás és a tanulás, az oktatás színvonalát sajnos nem emelik a nyolc-tíz személy lakta vályogputriból érkezô gyerekek, akik adott esetben valóban csak a puszta létszámot szaporítják. Emiatt a szülôk egy része, ha teheti, más (községi vagy városi) iskolába íratja át gyermekét, hogy a továbbtanulás lehetôségét biztosítani tudja számára.

Amíg nem alakul ki egy eredményes jövôkép falun, s amíg a lovakat profi módon hajtó, látszólag a gazdálkodásra született falusi gyerek arról álmodik, hogy pincér legyen Amerikában, az érettségizett lány pedig "pesztonkának" szegôdik el külföldön, a sorvadás nem áll le, s néhány évtized múlva búcsút mondhatunk neves személyiségek által alapított, róluk elnevezett nagymúltú vidéki iskoláinknak.

Traian Basescu román és Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök megállapította egy telefonbeszélgetése során, hogy az Orizont nevû olajfúró torony körüli incidens kereskedelmi természetû – áll a román elnöki hivatal csütörtöki közleményében. Basescu államfô azt követôen vette fel a kapcsolatot iráni kollégájával, hogy a Grup Servicii Petroliere (GSP) román cég és egy iráni olajvállalat közötti nézeteltérés nyomán az iráni hadsereg tûz alá vett az ország felségterületén egy román tulajdonú olajfúró tornyot, majd iráni katonák elfoglalták a létesítményt. Az elnöki hivatal közleménye szerint az iráni államfô arról biztosította Basescut, hogy "csupán kereskedelmi vitáról van szó", amiatt támadt a nézeteltérés, hogy a GSP és a Petrol Iran cég képviselôi eltérô módon értelmezik egy szerzôdésük betartását.

Katasztrófaszimulálás

Súlyos közúti baleset történt. Egy autóbusz összeütközött egy személygépkocsival, több áldozat, 50 sérült van és veszélyes vegyi anyag folyt az úttestre, kérem a rohammentô-szolgálatosok sürgôs bevetését! Ezzel a helyzetjelentéssel kezdôdött tegnap délelôtt az a katasztrófaszimulálás, amelyben több mentôautó, tûzoltókocsi, a polgári védelem vegyi- és nukleárisfertôzés-elhárító csoportja, valamint a mentôhelikopter vett részt. Az akcióval azt a négynapos nemzetközi szemináriumot zárták, amelyen a helyi alakulatok mellett az ország 13 megyéjébôl érkezett 19 sürgôsségi mentôorvost a gyors beavatkozásra, a hatékony mentésre tanították hazai és külföldi szakoktatók.

A forgatókönyv szerint a felborult, égô autóbuszban több súlyos sérült is bentrekedt, a környéken pedig több sebesült magatehetetlenül várta a beavatkozást. Az elsô bejelentés után hiányos információk birtokában sietett a helyszínre az elsô rohammentô-autó és a tûzoltók, akik az autóbuszban keletkezett tüzet oltották el. A helyszíni szemle és pontosabb jelentés után értesítették a központot, ahol katasztrófa sújtotta övezetté nyilvánították a környéket, és megkezdôdött a nagyarányú mentés. A helyszínre sietett hat mentôautó, a polgári védelem vegyielhárító osztálya, a csendôrök és a rendôrség, akik biztosították a környéket. Most elôször vetették be a tábori kórházat szállító jármûvet. A sátrat is felhúzták a tûzoltók, ahol a sérülteket elsôsegélynyújtásban részesítették.

Dr. Raed Arafat, a marosvásárhelyi rohammentô- szolgálat vezetô orvosa elmondta, tömegkatasztrófa esetén nagyon fontos a betegek osztályozása. Elôször természetesen az életveszélyes állapotban levôket szállítják el, a gyakorlat alatt háromszor is leszállt a közeli labdarúgópályán a helikopter. Utána a súlyosabbakat viszik el azokba a kórházakba, ahol azonnali ellátásban részesíthetik. Azt is figyelembe kell venni, hogy ne zsúfolják túl a környékbeli kórházakat, hiszen ez is fennakadást okozhat.

A mentôakció másfél órát tartott. Ez az idôpont megfelelô, hiszen ilyen nagyszámú sérült ellátása reális esetben két- három órába telhet – mondta Arafat doktor, aki a gyakorlat végén Ciprian M. Dobre prefektus, valamint a szimulálásban részt vevô alakulatok (tûzoltóság, csendôrség, rendôrség) képviselôinek jelenlétében a következôképpen értékelt:

– A gyakorlatot nevelô-oktató szándékkal szerveztük. Voltak hiányosságok, ezek elsôsorban annak tulajdoníthatók, hogy a mentésben részt vevô orvosok nem ismerték egymást. Rosszul mûködött a kommunikáció is, és voltak helyzetek, amikor az elvártnál lassabban avatkoztak be, dolgoztak a tûzoltók vagy a mentôk – mondta dr. Raed Arafat.

Ciprian M. Dobre prefektus, akik mindvégig jegyzetelt, kifejtette: a legnagyobb problémának egy integrált kommunikációs rendszer hiányát tartja. Másrészt pedig a gyakorlat alatt kiderült, hogy szükség van még egyes, tömegkatasztrófa esetén használatos felszerelésekre, s ezek minél elôbbi beszerzését szorgalmazza majd elöljárói minôségében.

A gyakorlatot vezetô orvostól megtudhattuk, hogy volt már reális esetük: másfél hónappal ezelôtt a Szeben megyei Erzsébetváros mellett felborult egy labdarúgócsapatot szállító autóbusz, itt helytálltak a rohammentôsök. A mostani gyakorlatot alaposan elemzik, és minél elôbb pótolják a hiányosságokat. Hogy mennyire sikerül, azt egy ehhez hasonló – szeptemberben szervezendô – gyakorlaton ellenôrizhetik, amikor Maros és Kolozs megye határában, a két megye rohammentô- szolgálatainak együttmûködésével igyekeznek egy mentési és keresési akcióban helytállni.

A Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem a 2006/2007-es tanévben Beszéd és nyelvezet az elô-adásmûvészetben címen mesterfokú, négy szemeszterre terjedô mûsorvezetô-képzést indít. Az egyetemen román nyelven már a múlt években beindult ilyen irányú, a szakminisztérium által hivatalosan engedélyezett oktatás, az idén ôsszel pedig magyar nyelven hirdetnek felvételit az érdeklôdôk számára. Kiemelten a rádió- és televízió-stúdiók munkatársainak, illetve azoknak az egyetemi végzettséggel rendelkezô fiataloknak a jelentkezését várják, akik ezen a téren szeretnének szakképesítést szerezni. Az egyetem szaktanárai mellett a vendégtanár-program keretében Baló György, a Magyar Televízió kulturális igazgatója és dr. Sipos Pál, a Magyar Televízió mûvelôdési fôszerkesztôje is részt vesz az oktatásban. Ugyanakkor az MTV támogatja a televíziós mûsorvezetôk szakmai gyakorlati képzését.

A felvételire szeptember 19-20-án kerül sor. A felvételi próbái: 1). szövegolvasás elsô látásra; ritmusérzék felmérése 2) interjú a média tárgykörében; az aktív szókincs felmérése. A minisztérium kilenc tandíjmentes és három tandíjas helyet biztosít.

Ma és holnap immár IV. alkalommal szervezik meg a kulturális napokat Magyarsároson. A rendezvény keretében vasárnap többek között fellép a Maros Mûvészegyüttes magyar és román csoportja, zenél a Magic Club, Jocó Junior. Este szabadtéri bállal zárul az esemény.

A Maros Megyei Mozgássérültek Egyesülete 2006. szeptember elsején du. 4 órától rendkívüli közgyûlést tart az egyesület székhelyén. (Rózsák tere 5. sz.). Szeretettel várjuk az egyesület tagjait.

Néhány újságíró, a hivatal igazgatója és még egy-két személy volt jelen a találkozón. A fô téma megbeszélése, illetve az arról való tájékoztatás mindössze tíz percet vett igénybe, a kérdésekkel együtt. Ezt követôen üdítôt és sós süteményt kínáltak a jelenlévôknek. Mivel dél körül járt, közelgett az ebédidô, mindenki szívesen maradt még néhány perc erejéig, senki sem óhajtott üres gyomorral távozni. A dohányosok rágyújtottak, az igazgató helyet foglalt a bôrszékén, majd kötetlen társalgás vette kezdetét. Igen sok a munka, egész nyáron volt esemény – hangzottak az udvarias válaszok. – Mi a helyzet az ellenôrzésekkel, amit a hivatal végzett? – Hadd ne beszéljünk most errôl – terelte el a szót az igazgató.

A beszélgetés lassan kezdett monotonná válni, amikor mindenki bizonygatni kezdte, hogy a szabadságát leszámítva, egész nyáron bôven akadt tennivalója a munkát adó cégnél, azaz eleget tett a kötelességeinek. Sûrû bólogatások közepette azonban rövid idôn belül témát váltott az egyik jelenlévô, aki addig is figyelmesen nézegette a vezetô beosztásban lévô nô hosszú, ápolt körmeit, majd nem hagyta szó nélkül. Hol készíttette, mennyire tartós stb? A porcelánkörmök tulajdonosa pedig szívesen megosztotta velünk a "titkot". Jucika készítette. Már három hónapja, mutatta büszkén a – valóban kifogástalan állapotban lévô – manikûrcsodát. Háromhetente igazítanak rajta, újraszínezik, és rákarcolják az évszaknak megfelelô újabb virágmintát(?).

És akkor talán újabb sajtótájékoztatót lehet összehívni... Vélhetôen akkor nem a manikûr lesz a társalgás középpontjában. De amíg lesznek Jucikák, akik a központi témát szolgáltatni tudják, amíg az illetékes, vezetô beosztású személy nem a saját munkáját tartja a legfontosabbnak, hanem a manikûröséét, fodrászáét, addig mellôzhetô lesz a végzett ellenôrzések eredményeinek részletesebb ecsetelése, az ügyfelek jogainak, kötelezettségeinek hangoztatása, amely nagymértékben változhat az uniós csatlakozás elôtt.

Bugár Béla felszólította Robert Fico szlovák kormányfôt és kabinetjét, hogy haladéktalanul határolódjon el a Szlovákiában nyugtalanító módon erôsödô magyarellenességtôl, mert ma még megteheti, de félô, hogy holnap már késô lesz.

A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke pénteken Pozsonyban sajtótájékoztatón vette számba és ismertette az újságírókkal azokat a nyugtalanító jelenségeket, amelyek egyértelmûen összefüggenek azzal a körülménnyel, hogy a Fico vezette szociáldemokrata Smer (Smer-SD) a nyáron lezajlott idô elôtti választás óta együtt kormányoz a szenvedélyes magyarellenességérôl ismert Ján Slota Szlovák Nemzeti Pártjával (SNS).

Bugár ismeretei szerint az elmúlt napokban a Pozsonyhoz közeli So-morján, Révkomáromban, Párkányban és másutt több magyar nemzetiségû szlovák állampolgárt tettlegesen bántalmaztak azért, mert magyarul beszéltek, de a következményektôl való félelmében egyikük sem fordult orvoshoz, és nem tett feljelentést a rendôrségen. A szlovákiai magyarság nemcsak lélekben, a saját bôrén is kénytelen megtapasztalni, hogy az országban olyan veszélyes nacionalista közhangulat van kialakulóban, amelynek megfékezésére egyedül a kormánynak vannak megfelelô hatékonyságot ígérô eszközei – mondta.

Aggasztó, hogy a pozsonyi kormánykoalícióhoz tartozó Slota kormányzati pozícióban sem türtôzteti magyarellenes indulatait, és nyilatkozataival lovat ad azok alá, akik úgy gondolják, hogy a jelenkori Európában megengedhetô a más nemzethez tartozó kisebbségek elleni lázítás, gyalázkodás – hangzott el a sajtótájékoztatón.

Bugár szerint az ilyen szélsôséges megnyilvánulásokat csírájában kell elfojtani, mert késôbb riasztó méreteket ölthetnek. Az MKP elnöke ismertette pártja kezdeményezését, amely azt célozza, hogy a szlovák parlament pártjai közös nyilatkozatban ítéljék el a Szlovákiában megnyilvánuló magyarellenességet, amely Bugár szerint eredendôen abból fakad, hogy Robert Fico kormányzati pozícióhoz juttatta Ján Slota pártját.

Kofi Annan ENSZ-fôtitkár pénteki nyilatkozata szerint idôvel összegyûlik 15 ezer fônyi erô a libanoni tûzszünet ellenôrzésére és megerôsítésére, és ehhez jó kezdet a Brüsszelben rendezett európai uniós külügyminiszteri találkozó, amelytôl más közlések szerint jelentôs újabb csapatfelajánlások várhatók.

A régóta Libanonban állomásozó kétezer fônyi erôt az ENSZ a nyár közepi háború tapasztalatai miatt 15 ezer fôre szeretné növelni, hogy a fegyvernyugvás hatékonyan ellenôrizhetô legyen. A világszervezet elképzelései szerint az erôben az EU-tagországok adnák a legnagyobb részt, és minden bizonnyal nekik jutna a békefenntartók vezetése is.

Az EU-tagállamok külügyminiszterei azért tartanak rendkívüli ülést Annan részvételével, mert mindeddig nehezen haladtak a megállapodás felé a szerepvállalásról, ugyanis kevésnek ítélték a rendelkezésre álló információkat a garanciákról és az erô feladatairól. A találkozó elôtti órákban azonban már egyértelmûvé vált, hogy a nemzetközi nyomás hatására a tagországok növelik az eddigi terveikben szereplô hozzájárulást.

Franciaország például – amely eddig csupán 200 fônyi pluszerôre tett utalást – már jelezte, hogy akár 2 ezer fôvel is hajlandó kivenni részét a feladatból. Olaszország 3 ezer katonával tud hozzájárulni a nemzetközi erôhöz. E két EU-tagország esélyes arra is, hogy megbízást kapjon a békefenntartó erôk vezetésére.

Annan péntek délelôtt találkozott Guy Verhostadt belga miniszterelnökkel, aki bejelentette, hogy országa részérôl szintén "jelentôs" hozzájárulásra számíthat az ENSZ, bár a pontos létszámról késôbb születik döntés.

Franciaország szerint nem kielégítô Teherán válasza azokra az ajánlatokra, amelyeket az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország adott Iránnak arra az esetre, ha a közép-keleti ország felhagyna urándúsítási programjával – közölte a francia külügyminiszter pénteken.

"A válasz nem kielégítô, de a legrosszabb az volna, ha a helyzet olyan konfliktussá fajulna, amelyben a Nyugat állna szemben Iránnal, vagy egyenesen az egész muzulmán világgal. Ez a civilizációk összecsapását jelentené, amelyet jelenleg gyakorlatilag egyetlen ország, Franciaország akar elkerülni" – fogalmazott Philippe Douste-Blazy az RTL rádiónak nyilatkozva.

Teherán kedden adott választ a hat nagyhatalom júniusban elôterjesztett ajánlatára, amely egyebek között gazdasági ösztönzôket is felkínál Iránnak. Egyúttal javasolta, hogy kezdjenek vele komoly tárgyalásokat atomprogramjáról. Egy szót sem ejtett viszont arról, hogy eleget tenne a BT azon követelésének, hogy augusztus 31-éig hagyjon fel az urándúsítással, különben büntetôintézkedéseknek teszi ki magát.

A testvérvárosi kapcsolatokra alapozva, fiatal szakmunkások és szakoktatók európai vendégjárását készítették elô Kecskeméten, a Hírös Hét Fesztivál programjaként befejezôdött kétnapos tanácskozáson – közölte Márton Zoltán, Kecskemét alpolgármestere csütörtökön az MTI-vel.

A fesztiválra látogató testvérvárosok hivatalos delegációinak ebben az évben elôször volt tagja több szakképzô iskola igazgatója is, akikkel a szakképzés helyzetérôl, az együttmûködés lehetôségeirôl tárgyaltunk – mondta az alpolgármester.

Márton Zoltán rámutatott, hogy a meghívást elfogadó szimferopoli, galántai, dornbirni, sepsiszentgyörgyi és lidköpingi iskolaigazgatók és a Kecskeméti Területi Integrált Szakképzô Központ (KETISZK) munkatársaival egyfajta céhes hagyományokat elevenítenek fel, amikor fogadják a testvérvárosokból érkezô fiatal szakmunkásokat és szakoktatókat.

A résztvevôk megállapodtak abban, hogy a szakoktatók és szakmai tanárok 1-2 hónapos cseréje mellett a végzés elôtt álló szakiskolai és technikus tanulók, vendégtanulóként szereznek majd új ismereteket a fogadó ország egy-egy szakképzô intézményében. A KETISZK közel egymilliárd forintos uniós támogatásból valósul meg Kecskeméten. A megyeszékhely fôiskolájának mûszaki kara mellett négy kecskeméti szakképzô intézmény és egy-egy örkényi, tiszakécskei és kiskunfélegyházi szakképzô is tagja a központnak.

Az alpolgármester reméli, hogy Kecskeméten és a régióban a központ, a munkaerô-piaci igényeket figyelembe vevô, alapfokú nyelvtudásra és jó kommunikációs készségre építô szakképzés példája lesz, melyhez a testvérvárosokkal kötött megállapodás további segítséget nyújt.

Az amerikai repülôgépek biztonságára felügyelô fegyveres járatkísérôknek ezentúl nem kötelezô a szolgálati öltözék; hogy jobban elvegyülhessenek, hétköznapi viseletben is végezhetik munkájukat.

A Szövetségi Légimarsall Szolgálat eltörölte a korábbi elôírásokat, s annak érdekében, hogy járatkísérôk, hivatalos nevükön légimarsallok, minél kisebb feltûnést keltve elvegyülhessenek az utasok között, a jövôben már nem kell semmilyen szolgálati ruhát hordaniuk – számolt be a The New York Times pénteken.

A 1961-ben a gépeltérítések megakadályozására létrehozott Szövetségi Légimarsall Szolgálat kötelékében a 2001. évi terrormerényletek idején mindössze 33 légimarsall dolgozott, aki csak nemzetközi járatokat kísért. A New York-i és washingtoni terrortámadások után azonban több ezer fôsre bôvítették a szolgálatot, tevékenységét kiterjesztve a belföldi járatokra is.

Dana Brown, a szolgálat idén kinevezett új igazgatója elmondta: a ruhaviseletre vonatkozó elôírásokat a minél tökéletesebb álcázás érdekében törölték el. Csak annyi a megkötés, hogy a ruha ne akadályozza az ügynököt biztonsági feladatainak végzésében, és jól takarja a szolgálati fegyvert.

Mint a The Washington Post megjegyezte, ezentúl akármelyik utasról, akár egy szakállas, hawaii mintás inget viselô utasról is kiderülhet, hogy biztonsági tiszt. A férfi légimarsallok eddig csak gondosan nyírt hajjal, frissen borotválva léphettek a repülôgép fedélzetére, és a szolgálat helyi irodáinak többsége öltöny és nyakkendô viselését írta elô számukra. A nôi biztonsági tiszteknek blúzt és szoknyát vagy nadrágkosztümöt kellett hordaniuk.

Az Európai Unió belsô határainál az ellenôrzést csak azután szüntetik be, miután Románia schengeni tagállammá is válik, ennek idôpontját az Európai Tanács fogja meghatározni, jelentette be Vasile Blaga belügyminiszter.

"Csak attól a perctôl kezdve (schengeni tagság – szerk. megj.) fognak a román állampolgárok teljes mértékben részesülni a szabad közlekedésben, abban, hogy szabadon tanulhatnak és dolgozhatnak bárhol az Európai Unióban, amely az uniós tagságból származó egyik legnagyobb nyereséget jelentheti", nyilatkozta Vasile Blaga egy megbeszélés keretében, amelyet a moldovai belügyminiszterrel, Jusuf Kalampetrovic-al folytatott.

Ugyanakkor a szaktárca vezetôje aláhúzta, hogy a belügyminisztérium az EU-csatlakozás után megerôsíti erôfeszítéseit, hogy Románia teljesítse a kritériumokat annak érdekében, hogy schengeni tagállammá váljon 2010-ig.

Blaga elmagyarázta, hogy a 2004-ben EU-hoz csatlakozó tíz állam sem integrálódott még a schengeni térségbe, erre leghamarabb 2008 márciusában kerül sor – jelenti a Mediafax.

Szakmailag megalapozatlannak tartja egy román és külföldi kutatókból álló független szakértôi csoport a verespataki aranybánya-terv környezeti hatástanulmányát, amelyet a beruházást ellenzô szervezetek csütörtökön mutattak be Bukarestben.

A beruházást ellenzô helyi lakosokat tömörítô Alburnus Maior civil szervezet a Román Tudományos Akadémia székhelyén szervezett sajtótájékoztatót, itt Robert A. Moran amerikai vízügyi szakember mutatta be azt a jelentést, amely a verespataki beruházást tervezô Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai-román vegyesvállalat megrendelésére készült, mintegy ötezer oldalas környezeti hatástanulmányt elemzi.

Az amerikai, brit, svájci, magyar és román szakértôk által készített, hat fejezetbôl álló jelentés a bányaterv jogi vonatkozásai mellett a biodiverzitás, a víz minôsége, a régészeti értékek és a kulturális örökség, valamint a szociális és gazdasági tényezôk szempontjából is elemzi a beruházás környezeti hatástanulmányát. Emellett külön fejezetet szenteltek a verespatakiak áttelepítése okozta hatásoknak is.

A vízügyi szakember, aki a sajtótájékoztató szervezôi szerint a világ számos országában komoly tapasztalatra tett szert, kétségbe vonta a hatástanulmány megalapozottságát, elfogultsággal vádolva a mintegy ötezer oldalas értékelô készítôit. Moran szerint az RMGC által felkért és megfizetett szakértôk nem is írhattak olyasmit, ami a terv ellen szól, hiszen így soha többet nem alkalmazták volna ôket más beruházásoknál.

Kifogásolta, hogy az RMGC tanulmányában nem szerepelnek szakértôi nevek, ezért nem lehet tudni, ki vállal felelôsséget az abban leírtakért. Megállapította: a hatástanulmányból alapvetô adatok hiányoznak a beruházás által érintett környezet jelenlegi állapotáról. Ugyanis csak annyit állapít meg, hogy az egykori román állami bánya mûködése miatt már most is szennyezett a környezet. Ezért – véli Moran – a késôbbiekben képtelenség lesz megállapítani, hogy a környezet minôségének esetleges leromlásáért milyen mértékben felelôs a kanadai-román cég.

EU-szerveknek címzett SZNT–EMI- felhívás

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) közös felhívást intéztek európai fórumokhoz, melyben egyes reformok életbe léptetését kérik a magyar közösség számára.

A felhívást az Európai Parlamenthez, az Európai Bizottsághoz és az Európai Unió Tanácsához címezték.

Az SZNT és az EMI kéri az Európai Unió illetékes szerveitôl, hogy még Románia csatlakozása elôtt szorgalmazzák a magyar közösség számára fontos reformok életbe léptetését, köztük a magyar nyelv hivatalos államnyelvvé tételét és korlátlan, egyenlô használatának biztosítását Erdélyben.

A felhívás aláírói, Csapó József, az SZNT elnöke és Soós Sándor, az EMI elnöke rámutatnak, abból indultak ki, hogy csak olyan országok lehetnek az Európai Unió tagjai, amelyek a demokrácia elvei szerint szervezôdnek, a jogállamiság alapján állnak, az emberi jogokat fenntartás nélkül tiszteletben tartják és az egyenlô bánásmódot minden területen érvényesítik.

"Leszögezve, hogy a decentralizáció, a regionalizmus és a szub-szidiaritás az európai integráció alkotópillérei közé tartozik, figyelembe véve, hogy a többnyelvûség szintén kitûzött célként szerepel, (...) sérelmezve, hogy a milliós nagyságrendet képviselô erdélyi magyarság mindmáig semmilyen kollektív törvényes státussal nem rendelkezik Romániában, aláhúzva, hogy a székelyföldi magyarságnak még a kommunista diktatúra alatt is, 1968-ig volt területi autonómiája, sajnálattal tudomásul véve, hogy az eddigi EU-jelentésekben az ország magyar lakosságának megoldásra váró gondjai nem szerepeltek fontosságuknak megfelelôen, kérjük, hogy szorgalmazzák egyes reformok életbe léptetését még Románia csatlakozása elôtt", áll a felhívásban.

Kié a Mészáros köz?

Évek óta per húzódik a marosvásárhelyi Rózsák tere 13. szám alatti ingatlan tulajdonjoga felett. Az épületrôl, melyben jelenleg az Ifjúsági mozi, cipôüzlet, illetve a közösségi rendôrség székel, csak a város történetét ismerôk tudják, hogy régen a mészárosok céhe birtokolta, és az államosítás nyomán került késôbb a város tulajdonába. A per az ingatlant jelenleg birtokló város, illetve az újjáalakult mészáros céh között folyik, melynek jogutódlását a régi egyesület ügyei felett már elismerte a bíróság. Amennyiben a szakmai szervezet visszaszerzi az ingatlant, a tervek szerint újraindítanák a moziterem helyén a valamikori mészároscsarnokot, ahol a második világégésig az akkori egyesület kisiparosai árultak.

Az ügyre nemrég Dorin Florea polgármester hívta fel a figyelmet, legenyhébben szólva vitatható megközelítéssel. A városgazda egy sajtótájékoztatón az ingatlanlopás mintapéldájaként mutatta be a Mészáros köz fölött folyó pert. A polgármester vitatja, hogy a jelenlegi mészáros céh a régi egyesület jogutódja lenne, mivel szerinte ezt a szakmai szervezet képtelen bebizonyítani, és szerinte vitatható az a marosvásárhelyi bírósági határozat, melynek révén a céh jogutódlását véglegesen elismerték. A polgármester szerint természetes, hogy a városháza elutasította a céhnek az ingatlan visszaszolgáltatására vonatkozó igényét, és azt is kifejtette, minden lehetséges jogi lépést megtesz annak érdekében, hogy az ingatlan a város tulajdonában maradjon.

Kevesen vannak már életben abból a generációból, amelynek emlékeiben ott él a régi Mészáros köz, a valamikori hentescsarnokkal, illetve a bejárat jobbján mûködô cipôbolttal, mivel a múlt század elején is lábbelit árultak abban az üzlethelyiségben. Idôsb Petri Zalán Endre az újjáalakult mészáros céh elnöke, és mint elmondta, ha nem jön közbe a vörös rendszerváltás, a jogelôd szakmai szervezet elnöki tiszte is várhatóan rá szállt volna. Nagyapja, Petri Zsigmond alapította a régi mészárosegyesületet, melynek tagsága a vásárhelyi mészáros kisiparo-sokból került ki. Mint az idôs mészárosmester visszaemlékezett, 1943-ban még 52 tagja volt a néhai céhnek, ezekbôl a családokból 15-nek a leszármazottait sikerült fellelni és tömöríteni a jogutód egyesületbe, melynek nevében a Mészáros közi ingatlant visszakövetelték.

Maga az ingatlan is alaposan megfogyatkozott az idôk során. Mint a jelenkori céh elnöke elmondta, a Mészáros köz egészen az Iskola utcáig terjedt. A most is meglévô épület mellett, melyben a hentescsarnok, a cipôüzlet és az emeleti irodák voltak, az ingatlanban volt klubterem, amelyben a céh tagjai szabadidejüket tölthették, hozzátartozott a mára már szintén elenyészett nagy hírû Hargita vendéglô, de volt itt vulkanizáló-, kerékpárjavító, bádogos- és asztalosmûhely is. Az 1946-ig mûködni hagyott céh egykori erejérôl sokat mond, hogy a XIX. század vége és a múlt század eleje közt épült ingatlanok bérébôl telt az idôs kisiparosok segélyezésére a Mészárostársulati Segély Egyesület révén.

Id. Petri Zalán Endre elmondta, ha a megmaradt ingatlan fölött folyó per nyomán visszakapja a mészáros céh azt, ami a Mészáros közbôl még áll, azt a tervek szerint a jelenlegi egyesület javára használják majd fel. Mint kifejtette, az egykori hentes-csarnoknak, ahol most a mozi mûködik, vissza kellene adni a régi rendeltetését, az ingatlan többi részét valószínûleg továbbra is bérbe adnák. Azonban az épületet kellene leghamarabb felújítani, mert javításra szorul.

Amikor a folyamatban levô perben végérvényes ítéletet hirdetnek, megtudjuk majd, hogy a Mészáros köz ismét azé a szakmai szervezeté lesz-e, amelynek a jogelôdje felépítette, vagy a városé, amely az államtól megörökölte. A polgármesternek az ingatlanhoz való ragaszkodása abból a szempontból elvben érthetô, hogy a városnak szüksége van középületekre. Viszont a gyakorlatban tulajdonjogi szempontból ehhez az ingatlanhoz a városnak nem sok köze volt és van, azon túl, hogy megörökölte az államtól, amely annak idején kisajátította. Egy polgármesternek elvileg kötelessége, hogy ragaszkodjon a város tulajdonához, viszont innen hosszú az út odáig, hogy lopással vádoljon meg egy civil szervezetet, amely jogelôdjének a tulajdonát igényli vissza. Még furcsább az ügy, ha azt is tudjuk, hogy a polgármester régebb is, most is olyan politikai párt sorait gyarapítja, amely nem utasítja el az egykor államosított tulajdon visszaszolgáltatásának elvét, hanem kifejezetten támogatja. Legalábbis elvileg, mert ez az ügy is arra vall, hogy a helyi korifeusok nem feltétlen úgy cselekszenek, ahogy ideológiai családjuk szabályai alapján várni lehetne. Ami meg a lopást illeti, az is volt a Mészáros köz történetében, csak hat évtizeddel korábban, ám akkor másként nevezték.

A Konzervatív Párt megyei vezetése a minap kijelentette, nem igazán örülnének egy, a Szociáldemokratákkal kötendô szövetségnek. A szocdemek az elefánt és a kisegér meséjéhez hasonlították a felvetést.

A konzervatívok nevében a kijelentést Dinu Socotar arra a felvetésre tette, miszerint a két politikai alakulat országos vezetôi hajlanának az újabb közeledésre, annak ellenére, hogy Mircea Geoana a párt állandó bürójának ülése után kijelentette, a konzervatívokkal nem tárgyalnak a Demokrata Párt elszigetelését célzó módozatokról. "Egy komolyabb beszélgetésre csak azt követôen kerülhet esetleg sor, ha a konzervatívok eldöntik, maradnak-e vagy kilépnek a kormányból.

Ugyanakkor Dan Voiculescu arról beszélt, hogy kész az együttmûködésre volt szövetségesével. A legnagyobb lelki nyugalommal jelentette ki, hogy "2004-ben választási szövetséget kötött a PSD-vel", a választások után (miután a PSD bevitte ôket is a parlamentbe) "mindenki ment a dolgára". Ugyanakkor hozzátette, hogy egy, a 2004 ôszén faképnél hagyott szövetségessel kötendô egyezség "teljesen morális" lenne, és "nem lehetne árulásnak nevezni a PNL-vel szemben", mert "a politikában nem létezik árulás, csak különbözô kombinációk".

Ezzel az utóbbi kijelentéssel a párt megyei vezetôi is egyetértettek, mert a politikában szerintük sem szoktak holtomiglan-holtodiglan szövetségeket kötni, csak az érdekek lehetnek életre szólóak. Amúgy azonban nem lelkesednek különösebben a központi szinten felvetett ötletért.

Ezzel szemben, Ovidiu Natea, a PSD megyei elnöke kijelentette, hogy a párt központi végrehajtó bürójának határozata alapján a PSD egyetlen politikai alakulattal sem köt választási szövetséget. A politikus szerint az sem valószínû, hogy a hét végén Vatra Dorneion a végrehajtó büró változtatna ezen a határozatán, mert "a határozatokat nem változtatjuk egy akármilyen pártocska sugallatára". Ovidiu Natea hozzátette: a Konzervatív Párt elnökének javaslata olyan "mint a szerelemben: 50%- ban megvalósult, már csak a másik 50%-nak kell(ene) beleegyeznie". Az egész kezdeményezést az egér és az elefánt meséjéhez hasonlította. "Egy elefánt és egy egér megy át a hídon. Az egér felkiált: Hogy dobogunk!"

Szeptember 20-tól lép életbe az új KRESZ Romániában. Archiudean Lucian, a Városi Közlekedésbiztonsági Iroda vezetôje úgy vélte, a 220. évi 195-ös sürgôsségi kormányrendeletet módosító új közlekedési törvénykönyv igazodik az európai jogszabályokhoz, az eddigi szabályzatnál szigorúbb, még akkor is, ha esetenként a bírság értéke kisebb. Az új KRESZ bevezeti a büntetôpont-rendszert, a kihágások az eddiginél súlyosabb következményekkel járnak – közölte az irodavezetô.

Archiudean Lucian érdeklôdésünkre kiemelte azokat a fontosabb változásokat, amelyeket a gépkocsivezetôknek és gyalogosoknak egyaránt fontos tudniuk. Az új közlekedési szabályzat értelmében a mopedeket, amelyek hengerûrtartalma nem haladja meg az 50 köbcentimétert és maximális sebességük az óránkénti 45 kilométert, nem szükséges beíratni a forgalomba, csupán a polgármesteri hivataloknál kell bejegyeztetni és vezetésükhöz jogosítvány sem szükséges. Az eddigiektôl eltérô az autóvezetést tanulókra vonatkozó elôírás. Ha a régi szabályzat szerint a tanulót terhelte a felelôsség, ha vezetés közben nem tartotta be a közlekedési szabályzatot, anyagi károkkal járó balesetet okozott, az új KRESZ szerint ilyen esetekben ezután a gépkocsivezetô-oktatóra illetve a vizsgáztatást végzô személyre hárul a felelôsség. Ha a kihágás súlyos, az oktató vagy a vizsgáztató tiszt jogosítványát veszik el. Újdonság az is, hogy a gépkocsivezetôknek megengedett a radarjelzô készülék használata, azonban tilos a radart zavaró berendezések használata. Archiudean Lucian elmondta, hogy nem tud róla, hogy jelenleg a kereskedelemben radarjelzô készülékeket forgalmaznának. Egyébként ezek a készülékek nem minden esetben "válnak be", hiszen a rendôrség hagyobb hatósugarú készülékeket is alkalmazhat jelzés nélküli autókon, jobb tehát, ha a gépkocsivezetôk nem bízzák el magukat.

A rövidfény használata nappal is kötelezô lesz – de csak az E jelzésû európai utakon valamint az autópályákon, azonban a motorbicikli- és mopedvezetôk nemcsak a fenti utakon, hanem bármely közúton kötelesek rövidfényt használni. A fegyelmezetlen gyalogosokra is nehéz idôk várnak. Az új szabályzat szerint ugyanis azok a gyalogosok felelôsek a baleset miatt, akik nem megengedett helyen kelnek át az úttesten, és balesetet okoznak, feltéve, ha a gépkocsivezetô szabályosan közlekedett. Azt is fontos tudni, hogy egy kisebb anyagi kárral járó baleset esetében, ha eddig 48 órán belül kellett jelentkezni a rendôrségen, ezután "rögtön" meg kell jelenni a legközelebbi rendôrségen, ellenkezô esetben jogosítványát felfüggesztik.

A közlekedési törvénykönyv szerint a súlyos kihágások bûncselekménynek számítanak, mint például az ittas vezetés, a vérben a literenkénti 0,8 grammot meghaladó alkoholszint esetében, vagy ha a jármûvet vezetô személy nem rendelkezik gépkocsivezetôi jogosítvánnyal. A rendôr 30, 60 illetve 90 napra függesztheti fel a szabálytalankodó gépkocsivezetô jogosítványát, aki emellett büntetôpontokat is kap. Egy büntetôpont az országos minimálbér 10 százalékát teszi ki. Néhány példa a büntetôpontokra: 2 pontot gyûjthet be a gépkocsivezetô, ha vezetés közben mobiltelefonján beszél, ha szabálytalanul parkol, ha megtagadja az iratok átadását az ôt megállító rendôrnek, ha nem közlekedik rövidfénnyel az európai jelzésû utakon és autósztrádán, ha a kötelezô minimális sebességnél indokolatlanul óránként 10 kilométerrel vagy ennél lassabban halad, ha a felsô sebességhatárt óránként 10-20 kilométerrel haladja meg. Három büntetôpont jár akkor, ha a gépkocsivezetô óránként 21-30 kilométerrel lépi túl a megengedett sebesség felsô határát, ha nem tartotta be a közte és az elôtte levô jármû között a "megfelelô" távolságot, és ha emiatt baleset történt, 4 pont, ha a gépkocsivezetô nem áll meg a stoptábla elôtt, ha éjjel vagy nappal ködben, sûrû havazáskor vagy zuhogó esôben nem kapcsolja be a rövidfényt vagy a megfelelô jelzôlámpákat. Tizenöt pont összegyûjtése a gépkocsivezetôi jogosítvány 30 napra való felfüggesztését vonja maga után, a jogosítványt azonban bizonyos kihágások esetén azonnal, a helyszínen is felfüggesztheti a rendôr: 30 napra, ha a villanyrendôr piros jelzése miatt álló hivatalos menetoszlopot elôz meg a gépkocsivezetô, ha nem ad elsôbbséget a gyalogosnak a gyalogátjárón, ha nem tartja be a rendôr jelzéseit, 60 napra, ha a gépkocsin nincs rendszámtábla, 90 napra ittas vezetés miatt (ha az nem számít bûncselekménynek), hibás fékrendszer miatt, ha a vezetô áthajt a vasúton a piros jelzés alatt vagy a sorompók leeresztése közben, ha a megengedett felsô sebességhatárt óránkét 50 kilométerrel lépi túl. Ha a helyszínen felfüggesztették a gépkocsivezetô jogosítványát, ennek újabb vizsgát kell tennie vezetéselméletbôl ahhoz, hogy visszakaphassa a jogsit. E vizsgát azonban nem a lakosságnyilvántartó hivatal tisztjével, hanem a közúti rendôrrel teszi le. A büntetôpontok összegyûjtése miatt felfüggesztett jogosítványok esetében a felfüggesztési idô lejárta után nem szükséges elméleti vizsgát tenni. A rendôr az új szabályzat esetében megállíthatja a gépkocsivezetôt, ha a sofôr látható szabálysértést követ el, de az iratok ellenôrzése céljából szintén, vagy ha bûncselekmény elkövetése miatt gyanús a vezetô. A 20 büntetôpontig terjedô bírságot a gépkocsivezetô a helyszínen is kifizetheti a rendôrnek, nyugta ellenében. A büntetôpontokból befolyó bírságokat a helyi költségvetésekhez utalják át, nem pedig a rendôrséghez – hangsúlyozta Archiudean Lucian.

On-line vízumszolgálat a brit nagykövetségen

Nagy-Britannia bukaresti nagykövetsége szeptember elsején minden típusú vízum esetében beindítja az on- line szolgáltatást, a program már 40 országban mûködik, áll a Mediafaxhoz eljuttatott közleményben. Az on-line vízum szolgáltatáshoz a nagykövetség honlapján lehet hozzáférni: www.britishembassy.gov.uk/romania. "Örömmel jelentem be a román állampolgárok számára beindított új szolgáltatást. Mint az UkVisas igazgatója láttam, milyen jól mûködik ez a rendszer más országokban. Meggyôzôdésem, hogy így nagymértékben csökkenni fog a nagykövetség elôtti sorban állás és a vízumra való várakozási idô", nyilatkozta Robin Barnett nagykövet az új szolgáltatásról. Az új on-line rendszer három szakaszból áll: az egyszerû, elektronikus vízumkérés kitöltése. A mentés és elküldés után az illetô válaszlevelet kap, melyben jelzik, hogy megkapták a kérést és közlik a referenciaszámot. A következô lépés a meghallgatás idôpontjának egyeztetése. A kérelmezô választhatja ki a napot és az órát. A meghallgatás eredményét késôbb közlik. Az új rendszer elônye, hogy nem kell sorban állni és a kérvényezô választhatja ki az idôpontot. A kézzel írott kéréseket továbbra is elfogadják, de az on-line rendszert használók elônyben részesülnek. Az ECAA típusú vízumot nem lehet elektronikus drótpostán igényelni, hanem csak személyesen, áll a közleményben.

Olteanu Traian Basescunak nincs dossziéja

Ioan Olteanu, a Demokrata Párt alelnöke pénteken egy sajtótájékoztató keretében kijelentette, hogy Traian Basescunak nincs semmiféle szekuritátés dossziéja. "Traian Basescunak nincs dossziéja. Hiába kínlódnak azok, akik ezt akarják bebizonyítani. Ha bebizonyosodik hogy van, viselni fogja a következményeket, ô is ezt mondta" – nyilatkozta Ioan Olteanu, aki nem akart polémiába keveredni Ludovic Orbannal, az NLP bukaresti elnökével, aki azt nyilatkozta, ha az államfô nem hozza nyilvánosságra a dossziéját, az NLP 2009-ben nem fogja támogatni még egy mandátum megszerzésében. "A DP megfogadta, hogy nem fog válaszolni a koalíciós vagy szövetségi partnerek támadásaira, hadd higgyék, hogy nem ezek a mi prioritásaink. A DP határozott marad a szövetség és a koalíció prioritásait illetôen, melyek közül a legfontosabb az EU-csatlakozás és a kormányprogram minél több részének megvalósítása. Ezen prioritástól eltérô minden párbeszédet elutasít a DP" – mondta Ioan Olteanu.

Budapesten megemlékeztek a vihar áldozatairól

Péntek délben egy percre megállt az élet a magyar fôvárosban a vasárnapi viharban életét vesztett öt ember emlékére; leállt a tömegközlekedés, megszólaltak a mozdonykürtök; a közmédiumok is az áldozatokra emlékeztek; a Parlament és a fôpolgármesteri hivatal épületére gyászlobogót tûztek. A kormány még szerdán úgy döntött, a fôvárossal közösen arra kéri a budapestieket, hogy péntek délben egy perces néma leállással fejezzék ki részvétüket és együttérzésüket a vasárnapi természeti katasztrófa áldozatai és sérültjei iránt. A tûzijáték ideje alatt kitört vihar következtében öt ember meghalt és sok száz megsérült. Délben a BKV felszíni járatai egy percet álltak a megállókban. A Moszkva téren ugyanakkor az MTI tudósítója azt tapasztalta, hogy a jármûvek elindultak a megállókból. Budapesten és közvetlen környezetében a MÁV mozdonykürtjei 10 másodpercig szóltak. A Magyar Televízió egy percen át állóképeket mutatott a katasztrófáról, a déli harangszó pedig az áldozatokra és a mentésben résztvevô helytállására emlékeztetett.

Charles Gati kapja a Régi Nemzetesek díját

A régi Magyar Nemzet hagyományait ôrzô Régi Nemzetesek Társasága az idén Charles Gati-nak, az 1956 óta Amerikában élô politológusnak, történésznek ítélte oda az Asszonyi Tamás szobrászmûvész által készített emlékplakettet. Az egyesület 2001. óta minden évben olyan mûvésznek, tudósnak, közéleti szereplônek adja e díjat, akinek munkássága emlékezteti a közvéleményt is arra, hogy az 1938. augusztus 25-én alapított Magyar Nemzet valaha milyen nemes törekvések szószólója, jelképe volt. Charles Gati (Gáti Károly) 1953 és 1955 között a régi Magyar Nemzetnél kezdte pályafutását, amelyet 1956 után az Egyesült Államokban folytatott. Egyetemi tanárként, kutatóként, történészként, külpolitikai szakértôként publikált könyvei, tanulmányai, cikkei a régi Magyar Nemzet legszebb hagyományait is képviselik. A díjat 2006. szeptember 6- án a Magyar Sajtó Házában adják át Charles Gati-nak.

Izraeli légi csapás a Gázai övezetben

Öt ember megsebesült, miután az izraeli légierô egyik harci gépe rakétákkal lerombolta egy palesztin radikális szervezet helyi vezetôjének házát péntekre virradóra a Gázai övezet északi részén – közölték palesztin szemtanúk és kórházi források. Tájékoztatásuk szerint az al-Aksza Mártírjainak Brigádjai nevû szervezet tagjának házát rombolták le Dzsabalíja város menekülttáborában. Az izraeli hadsereg a légi csapás elôtt negyedórával telefonon figyelmeztette a lakókat a készülô támadásra. A detonációk a célpontul kiszemelt épületben így nem is követeltek áldozatokat, kórházi források szerint egy közeli épületben öt személyt azonban megsebesítettek.

Skorpió a kézipoggyászban

Negyven élô skorpiót találtak a repülôtéri biztonsági ôrök egy kínai férfi kézipoggyászába – az utas levest akart fôzni az ízeltlábúakból. Még a biztonsági személyzet is meglepôdött, amikor a vizsgálat során a Csen (Chen) nevû utas kézitáskájából élô skorpiók másztak ki. A sorban álló utasok közül többen annyira megijedtek, hogy elszaladtak, pedig Csen nem akart semmi rosszat, ô csak egy jó skorpiólevest szeretett volna fôzni szülôvárosában, Csengcsouban (Zhengzhou), miután megízlelte a belôlük Kantonban (Guangzhou)készült ízletes fogást. A repülési szabályzat szerint élô állatokat tilos a gépre vinni, Csennek tehát meg kellett válnia skorpióitól.

Katasztrófavédelmi gyakorlat miatt megbénult a tokiói közlekedés

Katasztrófavédelmi gyakorlat közben bekapcsolt tûzjelzés miatt tévedésbôl rövid idôre leállították a szerelvényeket a péntek reggeli csúcsforgalomban a tokiói metró egyik vonalán. A japán média beszámolója szerint a gyakorlatot a luxusüzleteirôl világszerte ismert Ginza bevásárlónegyedben tartották, amikor a szellôzôaknákon keresztül a jelzôtûz füstje hirtelen elárasztotta a metróalagutat a Ginza és a Sinbasi állomások közötti szakaszon. Nem sokkal késôbb a füstérzékelô sziréna is megszólalt a metróban, ezért a ginzai vonalon a reggeli csúcsidô kellôs közepén megbénult a forgalom. A szerelvényeket csak 20 perc múltán indították újra. A téves riadó mintegy 14 ezer embert érintett.

Iskola- és útjavítás Karácsonyfalva községben

A szokásos nyári iskola- és útjavítási munkálatok folynak Karácsonyfalva községben. Mivel alig több mint 30.000 új lejjel rendelkeznek, csak a legszükségesebb javításokra kerül sor. Elôreláthatólag szeptember 5-8-áig befejezik a tanintézmények felújítását. Ugyanakkor szeretnék, ha Fintaháza és Somosd között befejezôdne az útépítés, legkésôbb szeptember 10-ig. Erre több mint 100.000 új lejt irányoztak elô – tájékoztatott Ferenczi György polgármester.

Eladják az elavult hôközpontokat

A szászrégeni községgazdálkodási vállalat öt olyan hôközpontot bocsát áruba, amelyeket az elmúlt években üzemen kívül helyeztek. A hôközpontok a Pomilor utcában, az Egyesülés negyedben, az Állomás, a Víz és a Rodnei utcában találhatók. A nyílt árverésre szeptember 11-én kerül sor. Az dokumentációt szeptember 8-ig lehet beszerezni. Az ajánlatokat a cégnél az árverés napjáig várják.

Két minisztérium fizet

Szeptember elsejétôl a módosított szociális segélyezésre vonatkozó törvény értelmében, mely szerint nem csak az állami oktatásban részesülô gyerekek jogosultak gyereknevelési pótlékra, két minisztérium fizeti a 24 lejes állami támogatást. Azoknak a gyerekeknek, akiket beiskoláznak és rendszeresen látogatják az órákat, a Nevelési és Kutatási Minisztérium folyósítja a támogatást, azoknak, akik nem járnak iskolába a Munka-, Szociális Szolidaritási és Családügyi Minisztérium biztosítja a havi járandóságot. Oprisor Ioan, a megyei igazgatóság szociális ügyekkel foglalkozó igazgatója szerint két adatbázist kell létrehozni, az iskolakerülôk esetében lesz nehéz. Elôfordulhat az elsô hónapokban az is, hogy egy gyerek mindkét nyilvántartásban, más egyikben sem szerepel.

Borfesztivál Vámosgálfalván

Szeptember 1–4. között szervezik meg a vámosgálfalvi borfesztivált. A négynapos rendezvény elsô napján, pénteken EU- integrációs konferenciát tartanak, majd este 9 órától szabadtéri diszkó lesz a Poliglot FM közremûködésével. Szombaton a külföldrôl érkezett vendégeknek a Szováta–Parajd–Bucsin-tetô–Békás- szoros útvonalon mutatják be az erdélyi tájat. Este 8 órától könnyûzene-koncertre számíthatnak a mûfaj kedvelôi. A rendezvény fô momentumára vasárnap 15 órakor kerül sor, amikor a délelôtti istentiszteletek, a tánccsoportok és a dicsôszentmártoni fúvószenekar utcai felvonulása után hivatalosan megnyitják a borfesztivált. 16 órától kezdôdik a borkóstolás, a bemutatót a vámosgálfalvi borház és a Kis-Küküllô menti borosgazdák szervezik. Ezt követôen a sportpályán fellépnek a nagyhegyesi nyugdíjasokból álló, a magyarcsanádi, a helybeli tánccsoport, a szászcsávási cigányzenekar és a horvátországi meghívottak. Ugyanitt díjazzák a sportvetélkedôk nyerteseit. Az ünneplôket este 8 órától ismét könnyûzene-koncertekre, majd 22 órától tûzijátékra hívják. A borfesztivál utolsó napján a helyi polgármesteri hivatal fogadja a külföldi vendégeket.

Templomszentelés Oláhdellôn

Az oláhdellôi református egyház lelkipásztora, Székely Csilla Imola szeptember 2-án 10 órától tartja hálaadó és templomszentelô istentiszteletét. Igét hirdet D. dr. Csiha Kálmán nyugalmazott püspök. Ötvös József, a Marosi Református Egyházmegye esperese 11 órától néhai Antal János erdélyi püspökrôl tart elôadást.

Fúvószenekarok Segesváron

A Segesvári Polgármesteri Hivatal és a kultúrház szervezésében szeptember 16–17- én harmadik alkalommal rendezik meg a fúvószenekarok fesztiválját. Az idei ünnepségre nyolc belföldi zenekar kapott meghívást. A két testvértelepülésrôl, a németországi Dinkelsbühlrôl és a magyarországi Kiskunfélegyházáról várják a benevezôket. A fesztivál megszervezésére 7291 eurós pályázatot nyert a polgármesteri hivatal keretében mûködô Európai Integrációs Osztály az Európai Bizottság Nevelési és Kulturális Vezérigazgatóságától. A fesztivál célja felkelteni az érdeklôdést az ilyen jellegû zenére.

Szimpózium Mezôméhesen

A Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal augusztus 28-án, hétfôn 10 órai kezdettel szimpóziumot szervez Mezôméhesen, melynek témája a fogyasztók védelmére, az élelmiszertermékek valamint más ipari termékek forgalmazására, valamint a szolgáltatásokra vonatkozó törvények betartása. A szimpóziumot Livia Galenco, a hivatal ügyvezetô igazgatója szervezi.

• Keskeny résen át is rá lehet látni egy teljes egészre. A félszáz oldalnyi könyv, amely ezzel a címmel a 75. születésnapodra jelent meg háromszáz számozott példányban két esztendôvel ezelôtt, ugyancsak ilyesmit sugallhat: a hat rövidebb írásban valamiképpen benne van az egész életmûved. Vagy annak csak az esszéírói vetülete?

• Nem csak az, esszé is van benne, novellisztikus kis részlet, visszaemlékezés jellegû írások is. Apró, kis fénysugarak az életemben írtakról. Mondhatnám úgy is, hogy pillanatképek.

• E pillanatképek közül valamelyikrôl elmondhatjuk, hogy fontosabb számodra, mint a többi?

• Hogyha ki kellene emelni valamelyiket, talán az Ösvényt vágunk magunknak címût említeném. Amikor egy bizonyos találkozón meg szoktak kérni, hogy olvassak fel röviden valamit, akkor többnyire ezt választom. Ez egyfajta természeti élmény. Életemnek ugyanis az volt a nagy ajándéka, hogy evezhettem, nem versenyszerûen, hanem túraszerûen, és a víz, a természet élménye páratlan dolog, talán ez az, ami a legközelebb áll a szívemhez.

• Túlzás, ha azt mondom, hogy az életed ajándékai közé sorolhatod Erdélyt is?– Itt beszélgetünk Marosvásárhelyen.

• Örök vágyam volt, hogy Erdélyben egy kicsit otthon érezzem magam. Idônként vissza-visszajövök ide, annál is inkább, mivel apai és anyai részrôl is innen származom. Nagygalambfalva a szépapám, Feleki Miklós emlékét ma is ôrzi, annak idején híres színész volt. Amikor színészi pályájának a csúcsán volt, úrasztali terítôt, kelyhet ajándékozott a református egyháznak. Az erdélyi tájak láttán bennem is felsajog valami belsô fájdalom, hogy ez az enyém is és mégsem az. Én már Magyarországon születtem, ide csak látogatóba jövök, de amikor tehetem, szakítok annyi idôt, hogy néhány napot itt tölthessek. Nyugalom, pihenés, föltöltekezés is számomra Erdély.

• Irodalmi foglalatosságaidhoz a forrás azonban mégsem Erdély, hanem a magyarországi valóság.

• Igen. Persze nem csak a mai realitások. Ebben a könyvecskében, a Keskeny résen át-ban nem tükrözôdik, de nagyon alaposan foglalkoztam 1848–49-cel, illetve a 48-49-es emigrációval is. Azt hiszem, Magyarországon sincs senki, aki például Szemere Bertalan emigrációs éveirôl többet tudna, mint én. Kiadtam annak idején a levelezéseit, most megjelent a Naplója is. Valamikor 1969-ben megjelentették, de már a könyvtárakban sem lehet hozzáférni. Most sikerült elintéznem, hogy a bevezetésemmel, amely megpróbálja elhelyezni kora társadalmában Szemere Bertalant, a kötet újra napvilágot lásson. Fontos ez, mert úgy érzem, hogy méltatlanul megfeledkeztek róla. Ott kifejtem, hogy miért is merült feledésbe a magyar irodalom egy ilyen emlékíró klasszikusa.

• Azok közé a szerencsés tollforgatók közé tartozol, akik többféleképpen is körbe tudnak járni, több mûfajban is meg tudnak közelíteni egy témát, hiszen regényeket, rövidprózát is írsz, esszéíró is vagy. Sôt a könyvtárosi szigorhoz is megvan a kellô gyakorlatod, amikor elemzel egy bizonyos jelenséget.

• Igen. Igyekeztem mindig olyan precizitással élni, mintha filológusi munka lenne az, amit éppen kiadok a kezembôl. Hogy aki olvassa, biztos legyen benne, hogy az írás tényleg hiteles. Kicsit úgy érzem én is, ahogy Arany János mondta: úgy kell dolgozni, hogy mindennek meglegyen az etikai hitele. Engem is ilyesmi vezérel, ha esszét írok, akkor is jelezve természetesen, hogyha bizonyos föltevések, amelyek az egyéni munkahipotézisemhez tartoznak, nem bizonyíthatók. Nem igyekszem olyan színben föltüntetni az állításomat, mintha az valódi történelmi tény lenne.

• A regényt is ilyen precizitással igyekszel alátámasztani?

• A regény az más. Különben a Pont Kiadó épp mostanában egy életmû-sorozatban adja ki a regényeimet, és merem remélni, hogy egyik se veszítette el mára a hitelét. Úgy érzem, hogy se a rendszerváltás elôtt, se utána nem írtam le egyetlen olyan mondatot, amit ma ne vállalnék. De azt azért észrevettem, hogy van több olyan rész is, ahol a mondatnak nincs meg a kellô belsô zenéje.

• Fiatalabb korodban nem érezted eléggé ezt a belsô zenét?

• Éreztem, de nem mindig sikerült megszólaltatnom. És az is lehet, hogy csak én vettem ezt észre. Volt ismerôsöm, aki elolvasta és nem tûnt fel neki. Ezek tulajdonképpen apró stiláris beavatkozást igényelnek, egy-két helyen cizelláltam rajtuk, mint egy szobornál. Egyes részeket jobban meg kellett munkálni, mert durvábbak voltak.

• Indokolt a kérdés, hogy mikor jön elô a regényíró és mikor az esszéista éned.

• Szívem szerint regényírónak tartom magam, több könyvem jelent meg, és ezek kapcsán mondom azt, hogy amit tenni igyekszem, az tereptisztítás. Azt szeretném, hogy a társadalmat tisztábban lássam, és ehhez elsôsorban magamban kell tisztán látnom. Valahogy úgy, mint amikor az ember megdörzsöli a szemét, hogy jobban, élesebben észlelje, amit látnia kell. Nyilván az esszék is szemdörzsölések.

• Esszékötet A lineáris ember is?

• Ez a kötet az év elején jelent meg és én azért forszíroztam a kiadónál a megjelenését, mert szerettem volna, hogy az országgyûlési választások elôtt jusson el az olvasókhoz, hogy az emberek legyenek tisztában bizonyos dolgokkal. Ebben három tanulmány van. Az elsô a nagy amerikai birodalomról és eszmei hátterérôl szól. A második az Európai Unióról, arról, hogy miért jó vagy nem jó nekünk az EU. A harmadik pedig arról szól, hogy miért csalódtam, mi nem tetszett nekem, mi okozott számomra kiábrándítást az utóbbi 16 évben Magyarországon. Lényegében a világ, Európa és a magyarság sorsa az, ami írásaimban foglalkoztatott.

• Helyben vagyunk. Akármirôl beszél is az ember, elôbb-utóbb a politikához kanyarodik vissza. Annak ellenére, hogy a rendszerváltozás után megváltozott az irodalom szerepe, csökkent az írók politikaformáló ereje, befolyása.

• Sajnos azt tényleg tudomásul kell vennünk, hogy az írók ilyen szerepe csökkent. Nem figyelnek arra, hogy mit mondunk. De minden alkalommal visszautasítom, amikor a politikusokat arról hallom beszélni, hogy a magyarországi elit nem volt hajlandó színt vallani, lapított és nem szólt. Nem errôl van szó. Azzal viszont esetleg vádolhatom magam, hogy nem tettem meg mindent azért, hogy televízión keresztül elmondhassam, amit akarok, s így sokkal szélesebb közönséghez eljuttassam a mondandómat. Nem tôlem függött ez, az is igaz. Hiányzik az a hangosító, az a médium, amivel mi, írók a tömegekhez szólhatunk.

• Nem ezt kerested, amikor elvállaltad egy napilap, az Új Magyarország alapítását, szerkesztését.

• Az egy másik korszak volt. Úgy érzem, hogy amikor az értelmiségnek a gátra kellett volna állnia, az újság közelébe se engedtek bennünket. És ebben a tanulmányban pontosan elmondom, hogy valahányszor nyilvánosan lehetôségem lesz szólni, két témáról mindig szót fogok ejteni. Mindkettô ugyanarról szól: az emberiség és a magyarság kilátástalan helyzetérôl. Természeti katasztrófa elôtt állunk, saját magunk alatt vágjuk a fát, amikor tönkre tesszük a természetet, és ezt a legnagyobb hatalmasságok nem hajlandók tudomásul venni. Az Egyesült Államok sem, pedig a legnagyobb szennyezô. A bolygónk lassan lakhatatlanná válik. A másik pedig a népmozgalmi katasztrófa, ami a magyarságot is veszélyezteti. Keleten óriási népszaporulat van, Magyarországon a mutatók katasztrofálisak. Ez különben egész Európára vonatkozik. A bevándorlásokkal próbálja ellensúlyozni a vészes lakosságcsökkenést. Néha az embernek az az érzése, hogy az egész magyarság, egész Európa vakságban szenved, nem jött rá, hogy milyen veszély fenyegeti. Az európai kultúra fokozatosan kiüresedik, nem lesz Franciaország, nem lesz Magyarország, és mint egy ilyen tojáshéj, össze fog roppanni. Az európai kultúrára, civilizációra majd úgy fognak emlékezni, hogy igen, egykor ezek és ezek éltek itt, majd mutogatnak, mint ma a piramisokra Egyiptomban.

• Másképp, mint egy tanulmányban, esszében, de ilyesmirôl regényben is lehet beszélni. Foglalkoztat a regényeidben ez a téma?

• Ennyire közvetlenül nem. Az egyik utóbbi regényem, a ... mi pedig itt maradtunk, generációs regény. A mi generációnk széthullását veti föl. Modern alkotás, nem XIX. századi regény. Egy kicsit arra is ösztönzi az olvasót, hogy ô maga is aktívan kapcsolódjék bele a történésekbe, próbálja a mozaikokból összeállítani és elképzelni magának azt a világot.

• Új köteted már elôkészületben van. Pár szót mondanál róla?

• Függôfolyosók lesz a címe. Rövid, 100- 120 oldalas kisregény, tematikailag szûkebb, de jelentésében sokkal szélesebb lesz, mint az elôbbi. Állandóan dolgoznék, téma folyamatosan akad. Kétségbeejtônek tartom például azt, hogy az ógörög kultúra és nyelv egyszerûen kiesik az emberek tudatából. Nem tudom teljesíteni, de szeretnék megtanulni ógörögül. Valamikor jártam a teológiára és ott az úgymond konyhagörög nyelvtanát megtanultam. Azért mondom így, mert az Újszövetség nem klasszikus görög nyelven íródott. Nagyrészt el is felejtettem, de mégsem teljesen idegen. Most egy ilyen nagyobb tanulmányon dolgozom, pontosabban kettôn, közös kötetben jelennek majd meg. Az egyik Szókratész perérôl szól. Ha az ember ezzel a korral elkezd foglalkozni, egyszer csak rájön, hogy rólunk van szó. Ezt szeretném elhitetni az olvasóval. Hogy amikor a régi görögökrôl olvas, akkor a saját problémáival találkozik, azokkal, amikkel manapság ô maga is küszködik. Inkább esszé ez az írás. Arról, hogy két ember hogyan védekezik a halálos ítélete elôtt. Az egyik Szókratész, a másik Bakunyin, aki politikus volt. Ô egy nagy gyónásban vall a cárnak és elmondja védekezô beszédét. Mennyiben különbözik e két ember, a két sors és miért, azt szeretném elmondani.

• Amikor írásaidban visszamész az ókori görögökig, nem az történik, hogy az író menekül a saját korából?

• Nem, ez nem menekülés, hanem inkább annak a fölmutatása, hogy a történelmi körülmények változnak, de az ember természete ugyanaz marad. Ezekben az alakokban tulajdonképpen az én problémáimról öltenek testet.

N.M.K.

Habzó kôlovakon száguldó patak

légy, ha lenni akarsz; széles folyó

alant, fehéret s feketét szétfogó

állandóság ôsi partokkal szegve:

kifutópálya a kardnak, a szegnek:

fölemelkedni köd, porfelhô fölé,

ahol lebegni megtartó fölény,

mert - nem látszik ugyan - ott jönnek létre

a tavaszi esôk, e kôfövényre

onnan hull mag is, minden, minden, mi nô,

túl messze vad, megbokrosodott idôn,

és kôsikáló, alázatos tenger,

végtelen-palástot viselô ember.

Hadnagy József

Petôfi számomra a legnyitottabb magyar a maga területén, ugyanis költészete folytatható, lehet utána is, utánzás nélkül, érthetô, színes képekben visszhangoztatni a szív hangjait. József Attila, Ady Endre s a többiek mind errôl a fôútról nyíló hatalmas elágazások, lélegzetelállító tájakra visznek, magas csúcsokra, ahonnan letekintve másvilágszerû panoráma nyílik a dolgokra, de nem folytathatók. Emezek saját magukon szûrték át a világot, Petôfinek azonban számtalan szíve van, s valamennyi hiteles.

Az a benyomásom, a mai költôk zárt rendszerben gondolkodnak: építenek egy virtuális házat valamelyik domb vagy hegy oldalába, a házhoz balkont, s e balkonról egy hétvégi szemléletet a dolgokról. Ez megfoghatja az olvasót, de egy következô érintés azonnal rárétegzôdik, eltûnik, mint aranyrög a szél malmaiban.

Egy költô bajtársam szerint minden költônek saját struktúrája van, "kognitív burka", mondanám én, s megérteni a verset annyi, mint lefordítani ezt a struktúrát. Petôfi lefordította nekünk, nem bízta az olvasóra, versei mégis egyre jobban ragyognak. Mintha egy eleve belénk telepített program nyomtatná szívünkre versjelentéseit.

Hadnagy József

VI. Bolyai János Alkotótábor

Ketten a "törzsvendégek" közül

A szokásos táborzáró közös kiállítással ért véget péntek este a marosvásárhelyi várban a nyári mûvésztelep idei eseménysorozata. Az eltelt napokban többször is írtunk a táborban zajló lendületes munkáról, a nagy, együttes kerámiázásról, a szoborpark "rendbetételérôl", a grafikázásról, az alkotási és tudományos problémák egybefonódásáról, egyebekrôl. Rövidesen szólunk a tárlatról, az elkészült munkákról is, és biztos, hogy a továbbiakban is vissza-visszatérünk még azokra a jelenségekre, amelyekkel a képzômûvészek kéthetes összejövetelén találkozhattunk. Ma azonban két olyan mûvészt állítunk reflektorfénybe, akik törzsvendégnek számítanak, hiszen az elsô két táborozáson is jelen voltak, és most is úgy érezték, hogy el kell jönniük, mert dolguk, feladatuk van Marosvásárhelyen. A kiállításnyitó elôtt egy nappal el kellett utazniuk, a közönség elismerését már nem tapasztalhatták meg.

Benedek József szobrászmûvész váro- sunk fia, innen áttelepülve teljesítette ki pályáját Budapesten. Mi sem természetesebb, mondhatnánk, mint hogy újra meg újra itthon is kamatoztassa alkotóképességét. Mégsem mindennapi az az odaadás, amellyel az augusztusi kánikulában is ismételten vállalja a fizikailag is igen megerôltetô kôfaragást, annak reményében, hogy értékes köztéri alkotással gazdagíthatja szûkebb pátriáját. Vele tartott felesége és mûvésztársa, a budapesti születésû B. Laborcz Flóra, aki szintén szobrász. Megtehette volna, hogy sértôdötten otthon marad, senki egy rossz szót nem szólhatott volna emiatt, hiszen azt a szobrát, amin pár évvel ezelôtt hetekig dolgozott, a várbeli népünnepélyek vandáljai eléggé megrongálták, mégis jött, és "kezelésbe véve" kompozícióit, kô- és fémformáit ismét turistacsalogató közkinccsé nemesítette. Ami arról is tanúskodik, hogy nem csak él-hal hivatásáért, de optimista is.

Mindkettôjükkel többször beszélgettem, s lenyûgözött az a tudatosság, amivel mûveiket átgondolják, megtervezik. Nyilván Bolyai szellemisége is vonzza ôket a táborba, hiszen az ô tanai, újító tudományos elméletei a mûvészekre általában és jelen esetben kettejükre különösen termékenyítôen hatnak. A tér, az idô, a különbözô szerkezetek, határfelületek és áthatások az ô szobrászatukban is gazdagon kifejezésre jutnak. Az általuk alapított RENEÉ Mûvészeti Társaság kiemelt figyelmet fordít e sokrétû problematika elméleti és gyakorlati megalapozására. Rangos nemzetközi szimpóziumok, kiállítások során foglalkoztak a képzômûvészet és a matematika, geometria, fizika, a filozófia és más ide kapcsolható tudományágak összefüggéseivel. Ilyen vonatkozásban a vásárhelyi kezdeményezés, a Bolyai János Alkotótábor távolabbi, tovább bôvíthetô kapcsolatrendszere is körvonalazódni látszik.

Persze egy mûvész másképp viszonyul a fentebbi bonyolult témákhoz, mint a tudományos kutatók. De mint Benedek hangsúlyozza, érzékenysége, intuíciója révén megsejthet dolgokat s ennek köszönhetôen a tudósok elôtt járhat, mert nem kell tudományosan bizonyítania elképzelését, mint amazoknak. Nem is csodálkoztam tehát, hogy két munkafázis szünetében, miközben a hatalmas kôporfelhô ülepedni kezdett, fraktálokat, fenográfokat, káoszelméletet és más, a laikusokra riasztóan ható, modern fogalmakat emlegetett. Impozáns térszobra, a Forrás, amelyet több napon át véglegesített, ilyen fogalmi jegyeket is magán visel, de látványa ezek ismerete nélkül is mozgósíthatja a szemlélôdô képzeletét. A szárnyas kôtömbben egymásba fonódó két figura jól mutat majd a nagyklinika elôtti téren, ha rövidesen valóra válik a terv és felavatják a szép, zöld környezetben. Benedek József nyilván nem csak ezzel töltötte az idejét a táborban, kikapcsolódásként kerámiázott is, persze, kerámiaszerkezetei is a határfelületek kérdéskörének kivetülései.

B. Laborcz Flóra számára is kihívás volt az agyag s a lehetôség, hogy kerámiázhat. Sajátos szimbólumaiból mintázott meg jó párat. De tábori munkája zömét két térkompozíciójának helyreállítása adta. Mint mondotta, sokkolta A tér tudománya címû mûvének siralmas állapota. A fák alatt a fûre fektetett nagy, nyers kô még állta a rongálásokat, de az abba ágyazott fémstruktúrát kitépték, durván elgörbítették. Szerencsére a garázdálkodóknak nem sikerült teljesen tönkretenniük. Mára a szobor újra jó állapotban várja az érdeklôdôket. Vajon elkerülhetô korábbi sorsa? Másik kôszobrát nem tudták ilyen siralmas állapotba hozni. De a mûvésznô úgy érezte, finomítania, szépítenie kell a Szétszóratva és egybegyûjtve címû jelképes munkáját is. Az árkok véseteivel szabdalt, töredezett, akárha zsinórral összefogott, egészben maradt lapos kôszobor üzenete a múltba ágyazódva szól a mának és célozza meg a jövô nemzedékeit is. Többmázsás szobrok és miniatûr kisplasztikák? Igen, ilyen is, olyan is egyaránt foglalkoztathatja, izgathatja az alkotót. Legfrissebb elégtétele, hogy a közelmúltban Portugáliában kiállított érmei egyikét megvásárolta a világhírû British Múzeum. Jó tudni, hogy az ô munkája is ott van a páratlanul gazdag brit mûgyûjteményben. De az a tudat is kellemes érzéssel tölti el, hogy a Bolyaiak városának is adhatott valamit.

N.M.K.

Bár íróból és költôbôl nincs hiány, professzionális szépírói képzés mind ez idáig nem indult Magyarországon. Ezt a nagyon is valós igényt igyekszik kielégíteni a Deák Ferenc Társaság októbertôl induló kurzusa, a Magyar Író Akadémia. A szervezôk magabiztosan a Négyesy-féle stílusgyakorla-tokhoz hasonlítják programjukat A Deák Ferenc Társaság az elmúlt években felvételi elôkészítôivel vált ismertté, most azonban másféle vállalkozásba kezdett:
"Magyarországot szokás költônemzetnek hívni; hiszen – állítólag – itt születik az egy fôre esô legtöbb vers a világon. Ehhez képest meghökkentô, hogy nincs semmiféle professzionális szépírói képzés" – írja beköszöntôjében a DFT. Más kérdés, hogy az úttörô szerepre mások vállalkoztak: tavaly a József Attila Kör is több prózaírói és költôi mûhelyszemináriumot indított, ráadásul az DFT árainak töredékéért.

A DFT húsz élvonalbeli írót és költôt kért fel, hogy tartsanak egy-egy elôadást pályaútjukról és írói módszereikrôl. A tízhetes kurzus a menedzselés és önmenedzselés, magas és populáris kultúra, író és befogadó viszonyának kérdéseit járná körül. Ám hogy mindebbôl mi fog megvalósulni, még kérdéses, a felkért elôadók egy része ugyanis egy e-mailben továbbított szándéknyilatkozaton túl nem kapott igazi tájékoztatást. Az elképesztô érdeklôdés magukat a szervezôket is meglepte: egy nappal az elsô tájékoztató kiküldése után már száz fölött volt a jelentkezôk száma. Ebben az is szerepet játszhat, hogy a tanfolyam semmiféle kritériumot nem szab sem életkorban, sem képzettségben. "Életem utolsó sansza lehetne. 58 éves vagyok, amatôr lapokban évek óta publikálom prózai írásaimat. Ráadásul hallássérült rokkantnyugdíjas vagyok" – lelkendezik Roni a http://www.dft.hu/iroakademia fórumán. Az sem jelenthet hátrányt, ha a tanuló nem folytat alkotói tevékenységet: a szervezôk még azokat a rajongókat is várják, "akik számára önmagában érték egy-egy neves író, költô közelébe kerülni". Pusztán egyetlen rosta akad: "azt hiszem, nem kell valami marha nagy szelekciós követelményrendszert kiépíteni, megteszi maga az összeg is" – jegyzi meg az egyik fórumhozzászóló. A tanfolyam eredeti részvételi díja 120 ezer forint, de várhatóan sokan a kedvezményezett, 80 ezer forintos kategóriába fognak tartozni. Több mint 140 ember számít már most biztos résztvevônek, akiket két csoportba osztottak a szervezôk. Az elsô már be is telt.

És hogy mit ígér a DFT? Kellemes kávéházi hangulatot (ingyen kávéval!), meghitt elôadás utáni beszélgetéseket az alkotókkal (ne feledjük, a csoportok létszáma száz fô körül mozog), szakemberek értô figyelmét és kritikai észrevételeit. Ami nem kevés, abban mégis biztosak lehetünk, hogy a múlt század eleji Bölcsészkar Négyesy-féle stílusgyakorlatainak hangulatát ilyen létszám és felkészültség mellett meglehetôsen nehéz lenne feltámasztani. Az érezhetôen tudathasadásos koncepció a szervezôket is gondolkodásra késztette. Még idejében meghirdették tehát a második szemesztert (az Így írunk mi után az Így írtok ti-t), amely kiscsoportos mûhelymunkával telik. A két félév elvégzése után pedig a résztvevôk megkapják a felettébb megtisztelô "irodalmi és alkalmazott írói referens" képesítést. De azt még a szervezôk is bevallották, hogy ezen a tanfolyamon "nem a papír a lényeg".

A felkért mûvészek hozzáállása megoszlik a tanfolyam hasznát illetôen. – Ezerbôl, ha akad egy tehetséges alkotó. Neki talán tudunk segíteni egy kicsit – mondta Spiró György író. Karafiáth Orsolya derûlátóbb a kérdésben: – Másfél óra alatt rengeteg mindent el lehet mondani. Az elôadások elsôsorban nem külön-külön érdekesek; végighallgatni húsz nagyon különbözô alkatú mûvész módszereit, technikáit igazán hasznos lehet annak, aki írással foglalkozik. Néhány elôadásra én is szeretnék behallgatni. Haraszti Zsolt, 19 éves jogászhallgató is valami hasonlóban reménykedik: – Számomra az írás csak hobbi, de nagyon erôs rá a késztetésem. Azért jelentkeztem az Akadémiára, mert szeretném magam pontosabban kifejezni a verseimben.

A Deák Ferenc Társaság által felkért írók és költôk névsora: Závada Pál, Vámos Miklós, Tóth Krisztina, Térey János, Szi-lágyi Ákos, Spiró György, Schein Gábor, Parti Nagy Lajos, Oravecz Imre, Márton László, Lázár Ervin, Kukorelly Endre, Kornis Mihály, Konrád György, Karafiáth Orsolya, Háy János, Forgács Zsuzsa Bruria, Békés Pál, Bartis Attila és Bächer Iván.

A háromszéki Torján, a Kézdivásárhely melletti nagyközségben született 1936. augusztus 23-án. (A jegyzôségen 24- én jelentették be.) Apja Kicsi Antal falusi bútorasztalos, anyja Rózsa Piroska varrónô. Gyermekeik: Rózsa Lajos (anyja nevén, ui. házasságon kívül született), Kicsi Gizella, Antal, András, Piroska, Mária, Rozália és Elemér.

Apja nem lépett be a kollektív gazdaságba, nem szolgáltatta be asztalosszerszámait, ezért ötvenéves korától – engedély híján – nem is dolgozhatott, csupán a hatalmas kertet gondozta a lakóház mellett. A családot az anya tartotta el, a falusi lányoknak varrt reggeltôl estig, gépe mellett ülve. Nyolc gyermeke megszüléséért Hôs Anya kitüntetést kapott.

A gyermekeket igyekeztek taníttatni. Lajos agrármérnök, Gizella óvónô, Antal tanár, András tanító, Piroska varrónô. Mária a székelyudvarhelyi Sport Szálló adminisztrátora volt egy ideig. Elemér tanár.

Kicsi Antal szülôfalujában végezte az elemi iskolát, majd a székelykeresztúri tanítóképzôben tanult, onnan küldte be verseit a kolozsvári Utunk címû irodalmi hetilapnak. Kányádi Sándor meglátogatta, s azt ajánlotta, hogy folytassa tanulmányait a Bolyai Tudományegyetem magyar szakán, mert tehetségével többre jut, ha megszerzi az egyetemi végzettséget is. Az egyetemre 1953-ban iratkozott be, ez volt az elsô évfolyam, amely 5 évig tanult, ugyanis 1956- tól különválasztották a tudományos képzést a tanárképzéstôl, s a "tiszta magyar szak" a tudományos szakot jelentette, szemben a négyéves magyar–történelem, magyar–orosz, magyar–francia, magyar–pedagógia tanári szakokkal. Elsô évtôl kezdve kitûnô diáknak bizonyult, az egyedüli, aki negyedéves koráig színjeles maradt, elnyerve az akkor legmagasabb fokú ösztöndíjat, ami a lakás és koszt ingyenessége mellett havi 200 lej költôpénzzel is járt. Évfolyamtársai – Láng Gusztáv, Kósa Ferenc, Kozma Dezsô, Zsemlyei János, Vöô István – késôbb egyetemi tanárok lettek.

Diákévei alatt Kicsi Antalt ígéretes költôként tartották számon, az Utunk és az Igaz Szó folyamatosan közölte verseit. Az egyetem vezetôsége biztatta, hogy ott tartják gyakornoknak a magyar tanszéken. Nem így történt; a bukaresti bizottság Kolozsvárt a filológia karon ejtette meg a kihelyezéseket, "média szerint" &