Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Bizonyára mindenki emlékszik a Vitéz szabólegény címû mesére, aki hét legyet ütött le egy csapásra. Ez a mese jutott eszembe, amikor a "farmerek" EU-s kötelezettségeit taglaló dokumentumban böngésztem. Már az sem mellékes, hogy a legtöbb helyen még mindig középkori módszerekkel dolgozó romániai parasztok 2007. január elseje után egybôl "farmerré" avanzsálnak. Arról több alkalommal is írtunk, hogy ilyen-olyan csipekkel kell felfülbevalózni az állatokat, útlevél kell a lovaknak, vagy a disznókat, úgymond, rábeszéléssel kell meggyôzni, hogy "életcéljuk" a szalonnává és kolbásszá válás, és a többi. Ám a legutóbbi hír ennél is érdekesebb. Arról szól, hogy a "farmereknek" egyfajta "etikai kódexet" kell tiszteletben tartaniuk, ha például tyúkokat akarnak tartani. Eszerint tilos szûk helyre összezsúfolni a szárnyasokat (ami helyénvaló), és – most tessék megfogódzni – elektrosokkos felszereléseket kell használjanak a legyek és egyéb rovarok elpusztítására, alternatívaként a vegyszeres rovarirtásra. Ha ezt a feltételt nem tartják tiszteletben a parasztok, pardon, farmerek, akkor búcsút mondhatnak a közösségi támogatásoknak.

Egy másik, ugyancsak figyelemre méltó elôírás arról szól, hogy a mezei nyulak, illetve a vakondok (véletlenszerû) megölését elkerülendô, a farmereknek riasztókat kell elhelyezniük a kaszálókon... A lista, természetesen, nem ér itt véget. A vicc csak az, hogy az érintett "farmerek" 99 százalékának fogalma sincs ezekrôl az elôírásokról, a 99 százalék 100 százalékának meg esze ágában sincs példának okáért riasztóval felszerelni a legelôjét. Az más kérdés, hogy ha akarná sem tudná megtenni. Egyfelôl alig pár hónap van január elsejéig, másfelôl, és ez a döntô: nincs pénze rá.

Ha már fokozzuk a dolgokat, az egészben az a legérdekesebb, hogy a hivatalosságok, kezdve a szakminiszterrel, a legnagyobb természetességgel beszélnek a feltételrendszerrôl, mintha a parasztoknak az egyetlen gondja az volna, hogy honnan tesznek szert egy légysokkoló elektromos mûszerre. Igaz, eltûntek a mezôgazdaság fejezetbôl az úgynevezett piros zászlócskák, de a szomorú valóság az, hogy a mezôgazdaság nem lett versenyképesebb, a mezôgazdaságból élôk helyzete pedig egyre kilátástalanabb. A jelek szerint azonban a kormányzatot egyáltalán nem érdekli a valós integráció, egyetlen cél a csatlakozás.

Már csak egyetlen kérdés maradt tisztázatlan. Vajon ki fogja 2007. január elseje után ellenôrizni, hogy a parasztgazdaságokban vannak-e elektromos légycsapók, hogy a disznókat rábeszélik-e arra, hogy békésen hagyják magukat levágni, van-e riasztóberendezés a legelôkön, vagy, hogy – ne adj' isten – mi történik például szántáskor a földigilisztákkal? Elvégre nekik is lehetnek jogaik! Arra sem kaptunk választ, vajon mit szólnak a legyek ahhoz, hogy elektrosokkos halálra ítélték ôket? Nekik nincsenek jogaik?

Mindent egybevetve, az idô szalad, az ország meg, ahogy Fülig Jimmy mondaná, ott áll "megfürödve". Pénz nincs, kenyérre, az idei búzatermést látva, nemigen lesz kilátás. De van cirkusz és elektrosokk. A többit, ha élünk, meglátjuk.

A másság jegyében

A szenegáli vendégek mégsem érkeztek meg, ettôl eltekintve azonban színes, érdekes világ fogadja azokat, akik ezt a hetet a segesvári nemzetiségi fesztiválra szánták, vagy akik alkalmilag a délután 5 órától kezdôdô elôadások megtekintésére ellátogatnak a Nagy- Küküllô menti városba. Sajátos forgatag, felszabadult hangulat, a másság értékeinek tisztelete, ôszinte érdeklôdés jellemzi a sokadalmat, azt az ezer, másfél ezer érdeklôdôt, akik a munkanapnak számító hétfôn, kedden is végignézték az országban élô nemzetiségek tánccsoportjainak, kórusainak, zenekarainak elôadását. A sok fiatal vendégtôl valósággal megszínesült, megújult a néhol még mindig kopott vár is, amelyet – ahogy a fesztivál megálmodója és megteremtôje nyilatkozta – egykoron a helybeli lakosok védelmére építettek. A védelemre vállalkoztak a fesztivál szervezôi is, csakhogy ezúttal a megfogyatkozott segesvári szászok mellett, a vár kapuit kitárva, az országban élô közel húsz etnikum sajátos jellegének, kultúrájának megmaradását szeretnék elôsegíteni azzal, hogy minden évben felajánlják számukra a megmutatkozás, a találkozások lehetôségét, fejlôdésre, továbblépésre ösztönözve ezzel a kisebb csoportokat, amelyek esetleg csak erre az alkalomra hagyják el szûkebb életterüket.

Ôsi ellenségeskedés, ellentét oldódik a részvevôk között, s ennek érdekében cikkeznek a fesztivál Agora elnevezésû lapjában a kisebbségek képviselôi. Hogyan jöttek Romániába az olasz nemzetiség ôsei, hol van Korcsea tartomány, a romániai albánok származási helye, a romániai zsidóság kiválóságai, a bolgárok népszokásai, hogyan élnek a 18. században Brassóban megtelepedett görögök utódai, mit kellene tenni a török- örmény konfliktus feloldásáért – megannyi téma, amelyet a fesztiválon jelen levô kisebbségek fontosnak tartanak elmondani.

Ahogyan azt is, milyen hôsies gesztus volt az anyanyelv megôrzése ellenséges többségi nyomás alatt, s hogy a mai fiatalok miért érzik fontosnak, hogy nagyszüleik, szüleik szokásait, kultúráját, anyanyelvét továbbadják a következô nemzedékek számára.

Ahogy Adrian Ivanitchi, a fesztivál mûvészeti vezetôje elmondta, nem az a céljuk, hogy profi együttesek számára szervezzenek találkozót, sokkal inkább arra törekednek, hogy jellegzetes kultúrájukat a szászoktól kezdve, a temesi horvátok és csehek, bolgárok, szerbek, a deltai lipovánok, a máramarosi ukránok, az Arad megyei szlovákok, a tulceai, konstancai törökök, a Bukarestben élô albánok és makedónok, a kolozsvári örmények, a romániai zsidó közösségek, a lengyelek, arománok is bemutassák. Lelkesen fogadták a fellépô magyar együtteseket is, a segesvári Kikericset, a székelykeresztúri Pipacsokat, akárcsak a tegnapi mûsort megnyitó udvarhelyi Kék Iringót, majd szombaton és vasárnap a Maros Mûvészegyüttes fellépésének tapsolhatnak az érdeklôdôk. Hétfôn megérdemelt sikert arattak a brailai lipovánok, és különös varázsa volt a munténiai hangsúllyal éneklô Câmpulung-Muscel környéki olasz gyerekeknek. A komolyzene kedvelôi pedig a neves örmény zongoramûvészt, Harry Tavitiant hallgathatták meg hétfôn késô este, aki a különbözô nemzetiségek zenéjébôl ihletôdött saját szerzeményeit is elôadta.

A fesztiválon, amelyre az Egyesült Államokból, Németországból, Japánból is érkeztek vendégek, nemcsak nézôként lehet részt venni, hanem a színpadról levonuló együttesek körében, az evangélikus templom elôtti téren aktív részvevôként ismerkedhet a közönség a nemzetiségek táncaival, dalaival.

Érdeklôdôkben nincsen hiány a polgármesteri hivatal kistermében zajló elôadásokon, kerekasztal- megbeszéléseken sem. A keresztény erkölcsi értékek, a hit szerepe, a demokrácia jövôje a mai Európában témával tartott vallásfilozófiai elôadást szombaton Andrei Marga, a Babes–Bolyai egyetem professzora, a roma közösség történetébe kalauzolta el a hallgatókat vasárnap dr. Lucian Nastasa, a kolozsvári egyetem Történeti Intézetének kutatója, s csütörtökön, pénteken és szombaton délelôtt újabb elôadások hangzanak el az ökumenizmus, a kormány és a nemzetiség viszonya témakörökben.

A népzenei programokat követôen csütörtök késô este Dancs Annamari, pénteken Mircea Florian, szombaton a Hara, vasárnap a Desperado szórakoztatja a közönséget a segesvári nemzetiségi fesztiválon, amely vasárnap éjjel tûzijátékkal zárul. A részvevôk emlékezetében pedig egy olyan változatos, színes világ hangulatával, amelynek mindennapi életük során ritkán lehetnek tanúi, s amelynek megôrzésén a segesvári Interetnikai Ifjúsági Nevelési Központ munkatársai a hatodik fesztivál tanúsága szerint egyre jobb eredménnyel dolgoznak.

A pótérettségi hétfôn és kedden zajlott elsô tantárgyvizsgáján, a román nyelv és irodalom szóbelin 98,78 százalékos volt az átmenési arány. A vizsgákon országos szinten 17.362 diák jelent meg, tudósít a tanügyminisztérium.

A megmérettetésre 18.744-en iratkoztak fel, de csak 17.362-en jelentek meg és 17.151-en kaptak átmenô jegyet, 287-en még az ötös jegyet sem érték el, egy tanulót pedig kizártak.

Az adatok összesítése alapján 22 megyében 100 százalékos az átmenési arány (Fehér, Arges, Beszterce-Naszód, Botosani, Braila, Buzau, Krassó-Szörény, Calarasi, Konstanca, Kovászna, Dolj, Giurgiu, Gorj, Hunyad, Iasi, Ialomita, Mehedinti, Neamt, Teleorman, Temes, Vaslui és Vrancea).

A jegyek alapján a helyzet a következô: 9-10-es jegyet 2.058 tanuló kapott, 8-9-est 2.931, 7-8-ast 3.766, 6-7-est 4.394, míg 5-6-ost 4.002.

Erdôtûz pusztított a görög turistaparadicsomban

Nem sodort veszélybe marosvásárhelyi turistákat az észak-görögországi turistaparadicsomban dúló tûzvész, amely miatt a görög hatóságok sürgôsségi állapotot vezettek be a Halkidiki-félszigeten. A természeti csapás egy áldozatot követelt, közel ötven ember került kórházba égési sérülésekkel, illetve a sûrû füst miatti légzési panaszokkal.

A viharos szél és a rendkívül meleg idô miatt mintegy négyezer hektár erdôt felemésztô tûzvész tört ki villámcsapások nyomán a keddre virradó éjszaka a Görögország északkeleti részén fekvô Halkidiki- félszigeten. A turistaparadicsomból, mely a Görögországban nyaraló romániai turisták egyik legkedveltebb célpontja, több ezer üdülôvendéget telepítettek ki a görög hatóságok. A nyaralók többsége tegnapra visszatérhetett szálláshelyére, hírügynökségi jelentések szerint alig néhány turista döntött úgy, hogy megszakítva nyaralását, elhagyja a természeti csapás sújtotta övezetet.

A félszigeten a tûzvész kitörésekor mintegy tízezer romániai turista tartózkodott. Marosvásárhelyrôl a Transervice utazási irodának vannak nyaralási ajánlatai a Halkidiki- félszigeten. Mint tegnap az utazási irodában megtudtuk, a cég közvetítésével nyaralókat nem fenyegette veszély, mivel a Transervice-en keresztül igénybe vehetô üdülôk több mint tíz kilométeres távolságra vannak a félsziget tûzvésztôl letarolt részétôl.

A természeti csapás nyomán a görög hatóságok sürgôsségi állapotot hirdettek a félszigeten. Keddre virradó éjszaka több mint ezer turistát kellett a lángok útjából kimenteni. A katasztrófa eddig egyetlen halálos áldozata egy német turista, aki vízbe fulladt, miközben a tengerpartról egy mentôhajót igyekezett elérni. A görög hatóságok szerint közel ötven ember került kórházba égési sebekkel vagy füstmérgezéssel, a sérültek többsége a mentésben segédkezô helybeliek vagy a tûzoltók soraiból került ki. Az egyes jelentések szerint az övezetben példátlan méretû erdôtüzet tegnapra sikerült megfékezni, de eloltani még nem tudták, bár nagy erôket vetettek be ennek érdekében. Kétszázötven tûzoltó, több száz önkéntes és a hadsereg egységei dolgoznak a lángok oltásán, a tûzoltók mintegy nyolcvan autót, illetve tûzoltó-helikoptereket vetettek be a lángokkal folytatott harcban.

A román külügyminisztérium közlése szerint a katasztrófa nyomán válságstábokat hoztak létre az athéni román nagykövetségen, illetve a szaloniki román fôkonzulátuson, ezek feladata a nyaralásukat megszakító romániai turisták biztonságos hazajuttatása a tûzvész sújtotta övezetbôl. A külügyminisztérium szerint tegnapig egyébként alig néhány turista fordult a román hatóságokhoz hazautazás céljából, a nyaralók többsége a tûz elôli menekvés és az egy éjszakai kényszerû kilakoltatás után úgy döntött, folytatja a nyaralást. A tûzvész nyomán több helyen szünetel az áram- és a telefonszolgáltatás, ezért a külügyi tárca konzulátusi ügyvitellel foglalkozó fôigazgatóságán három telefonszámon fogadják azok hívásait, akik a körzetben üdülô rokonaikról akarnak érdeklôdni: 021-319-6870, 319-6871, 319-6880.

Mától újabb fürdôbázis nyílt Marosszentgyörgyön. A Benta cég által haszonbérbe vett kezelôbázis-strand-szálloda komplexumba immár egy Wellness Klub is beletartozik: sós és édesvizû fedett fürdômedencékkel, SPA-centrummal. A Benta csoport eddig 3,5 millió eurót fektetett be a teljes bázis korszerûsítésébe, és még legalább ennyit ruház be – jelentette ki Remus Benta.

A marosszentgyörgyi strandot és kezelôbázist 2003- ban vette haszonbérbe a Benta csoport, a koncessziós szerzôdés 49 évre szól. Remus Benta hangsúlyozta, hogy már a korábbi szerzôdés alapján az elôzô bérlô 3,2 millió eurót kellett volna beruházzon a korszerûsítési munkálatokba, azonban ez nem így történt. Mára már a Benta cég 3,5 millió eurót fektetett be: 1,2 milliót csak az SPA- centrumba.

A kezelôbázist is felújították, ahol jelenleg sós vizû fürdôt lehet venni, iszapos kezelést, masszázst igényelni. Jövôre teljesen megújul a kezelôbázis – tette hozzá. A strandot 2007-re 900 négyzetméterrôl 2900 négyzetméterre bôvítik, elkészül egy gyerekeknek szánt édesvizû medence is. Két szállodát terveznek, a jelenlegi kétcsillagos Apollo hotel mellé egy négycsillagosat, valamint tenisz- és focipályákat. A cég a tervezett beruházásainak csak a feléig jutott el, mondta Remus Benta. A tegnap felavatott Wellness Klubban SPA- (fürdôterápiás) centrum található, egy 20×10 méteres édesvizû medencével, egy 7×8 méteres melegített sós vizûvel, szaunákkal, pezsgôfürdôvel, török fürdôvel, fitneszteremmel, masszázzsal, reflexoterápiával, szoláriummal stb. E szolgáltatások nem olcsók, és mint kérdésünkre Remus Benta elmondta, elsôsorban a tehetôsebb réteget célozták meg, akiknek, bár van pénzük, nem állt rendelkezésükre ilyen minôségû szolgáltatás. Hozzátette azonban, hogy "mindenki számára van megoldás", hiszen a régi (de az idôközben felújított) kezelôbázis mûködik még, a fedett medencék igénybevétele is elfogadható árú. A négyféle tagsági kártya mellett egy alkalomra is lehet jegyet váltani, az árak a választott programcsomag függvényében változnak.

Ôsz érkeztével újból gyûlnek az emlékek, és abból ismerem fel, hogy múlik az idô. Gyûlnek az emlékarcok, és megdöbbenek: történelmi tanúvá érlelôdött életem. Gyûlnek halottaim, és gazdagodó temetôi világunk elbillenti a múlt–jelen mérlegének nyelvét: egyre többen vannak a halál serpenyôjén, és egyre kevesebben az élet tányérján.

Hallottam, amint ifjú, huszonéves fiatalemberek, történészkutatók suttogva szóltak egymáshoz: meghalt Johanna néni. Bennünk, az idôsebb nemzedékben egy félelmetes kérdés szólal meg: ki fogja ezután ôrizni Rákóczi fejedelem pipáját? És még mennyi mindent átmentett ô, amikor a kövekrôl a por lefújása is bûntettnek számított. Ettôl volt ô erôs nô. És attól, hogy a lehetetlent is megálmodta: Erdélyi Magyar Múzeumot létesíteni Erdély szívében, az egykori Székelyvásárhelyen. Most már múzeumi értékként ôrzöm könyvének dedikációját: "a közösen megálmodott Erdélyi Magyar Múzeum- ügy sikerének reményében (...) 2003. karácsonyán". Három év alatt ez a karácsony nagypéntekké változott, és az Erdélyi Magyar Múzeum helyett Ráth Károly Alapítvány lett...

Nem a Székelyföldön született, de a Székelyföldi Iparmúzeum lett élete, Szatmár vármegyébôl érkezett keletre, amikor mások nyugat felé indultak, de én értem ezt a titkot: Misztótfaluban született ô is, pontosan háromszáz évvel késôbb, mint az a híres betûmetszô, Misztótfalusi Kis Miklós, aki – ugyan Amszterdamon keresztül – szintén Erdélybe érkezett – szenvedni és meghalni. Nem volt marosvásárhelyi, de három évtized alatt annyit tett ezért a városért, hogy nem feledhetjük. Ha egykor egy újabb Kultúrpalota homlokzatára felkerülnek a 20. század marosvásárhelyi személyiségeinek arcképei, akkor a sok kemény férfitekintet mellett nôi arcok is lesznek, és ott lesz Bónis Johanna arca is.

Utoljára a nyár elején láttam, amikor a Bernády-hagyaték numizmatikai szépségeit filmezték, örökítették meg. Nyár végén pedig már érette szól a harang. Amikor az a harang megszólal, én Budapesten vagyok, de az érette szóló harangzúgás a magyar fôvárosig hallatszik, mert ott is gyászolják.

Ötvös József

A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Mûszaki és Humán Tudományok Kara mély megrendüléssel tudatja, hogy dr. KISS ELEMÉR matematikaprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, jeles Bolyai-kutató, életének 77. évében, 2006. augusztus 23-án csendesen megpihent.

1929. augusztus 25-én született Brassóban, gyermekkorát Csíkmenaságon töltötte. A középiskolát a csíkszeredai gimnáziumban, míg egyetemi tanulmányait a kolozsvári Bolyai Egyetemen végezte, ahol 1951-ben szerez diplomát. Ezt követôen 1961-ig a Bolyai Farkas Líceumban tanított, majd ezután a Marosvásárhelyi Tanárképzô Fôiskola matematikai tanszékének adjunktusa, ahol 1976 és 1985 között tanszékvezetôi feladatokat is ellátott. Az intézet megszûnése után a mostani Petru Maior Tudományegyetem tanáraként folytatta munkáját. Doktori disszertációját, melyben a modern algebra témaköréhez tartozó kérdésekkel foglalkozott, 1974-ben védte meg Pick György professzor irányítása alatt. Az utóbbi másfél évtizedben a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai könyvtárban található Bolyai János kéziratos hagyatékot tanulmányozta. A Bolyai- életmû eddig teljesen ismeretlen fejezeteire világított rá, kimutatva azt, hogy Bolyai János a számelmélet akkori aktuális kérdéseivel is foglalkozott, és ezáltal a geométernek elkönyvelt magyar tudós egy új megvilágításban jelenik meg. Bolyai több jelentôs idevágó tételnek szebbnél szebb bizonyításait fogalmazza meg, néhány esetben évtizedekkel megelôzi a kor tudományos világát. Munkája révén Bolyai Farkas, az apa és Bolyai János, a fiú viszonya árnyaltabb és bensôségesebb formában jelenik meg. Értékes kutatói munkája eredményeként 2001-ben a Magyar Tudományos Akadémia külsô tagjai közé választotta, 2006-ban pedig megkapta Marosvásárhely díszpolgára címét.

Nagy lelkesedéssel vett részt az Erdélyi Magyar Tudományegyetem alapításában, a Sapientia Alapítvány marosvásárhelyi fiókjának elsô elnöke volt. Távozásával komoly veszteség érte az erdélyi magyar felsôoktatást és tudományos életet. Emlékét az Alapítvány és az Egyetem teljes munkaközössége kegyelettel megôrzi.

EU-integrációs konferenciával indítják a szervezôk a hét végén sorra kerülô kibédi falunapokat, majd a vidékfejlesztés-turizmus- agrárium (elôadók Farkas László, a Tarna Menti Kistérségi Társulás elnöke, dr. Somodi György, a szatymazi gazdakör elnöke, Nógrádi Zoltán magyar országgyûlési képviselô, Mórahalom polgármestere), oktatás-kultúra-egészségügy témakörökben szekcióüléseken vehetnek részt az érdeklôdôk a kibédi mûvelôdési otthon nagytermében, illetve a polgármesteri hivatalban, tájékoztatta lapunkat Borbély Emma, a Kis-Küküllô Térségi Társulás elnöke.

Az esemény gazdag és változatos programmal várja a vendégeket. A vendégek megtekinthetik a kibédi múzeumot, a szövödét, a téglagyárat. A meghívottak között szerepel Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke és Kelemen Atilla képviselô, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke.

Szombaton, az elôadásokat követôen a kibédi óvodások, a szovátai Mezôhavas népi zenekar, a zalalövôi Bujka néptánccsoport és a kibédi Madaras Gábor hagyományôrzô néptáncegyüttes mûsorára kerül sor. Vasárnap a polgármesteri hivatalban összegzik a tapasztalatokat, és az együttmûködési lehetôségekrôl tárgyalnak. A rendezvény bográcsgulyás-kóstolóval, szabadtéri koncerttel (Titán együttes) és tûzijátékkal ér véget.

Kérdésünkre Dósa Sándor polgármester elmondta, hogy a rendezvényt a helyi cégek szponzorálják. A kiadások nagy részét azonban európai uniós pályázaton nyerték. Brüsszel azoknak a településeknek a rendezvényeit támogatja, amelyeket EU-s témákról, uniós tagországok testvértelepüléseivel közösen szerveznek. A kibédi tapasztalatcserére 4370 eurót nyertek.

Anyanyelv

Megyénk térképét böngészve és a szárnyasneveket keresve mindössze 8 olyan települést találtam, amelynek neve a témához kapcsolódik. Ebben a cikkben négy település nevének történelmi változását és etimológiai értelmezését olvashatják, ezek a következôk: Galambod, Székelykakasd, Marosludas és Szentgerice.

Galambod Marosvásárhelytôl északra található. 1332 és 1334. között személynévként, majd 1567-tôl Galombad helységnévként szerepel az oklevelekben. 1632- tôl használatos a mai Galambod alak. Román nyelvû neve 1857-ben Galambodu volt, csak 1921- tôl használatos a Porumbeni.

Székelykakasd Marosvásárhelytôl nyugatra, Meggyesfalva szomszédságában terül el, és Galambodhoz hasonlóan alakult az elnevezése. 1515-tôl 1913-ig Kakasd néven jelenik meg a település. 1913-tól napjainkig Székelykakasd, a Székely- elôtag kiemelô szerepû, a régióhoz való tartozásra utal. Az etimológiai magyarázat nem tartalmaz semmit arra vonatkozóan, hogy ezeken a területeken sok galamb, illetve kakas lett volna, mindkettô személynévi eredetû elnevezés.

Marosludas neve a lúd madárnév -s képzôs származékát tartalmazza, és minden bizonnyal vadlibák tanyája volt a helyén vagy a közelében. Már 1377-tôl a Ludas nevet viseli a település, a feltételezést pedig az a tény is megerôsítheti, hogy a város mellett folyik el a Maros, melynek partjai kedvezô feltételeket nyújtottak a vadlibák fészkeléséhez. Késôbb, 1515-ben személynévben is elôfordul: Johannis de Ludosch, ahol a név utótagja valószínûleg a hovatartozást jelölte meg. 1808-tól használatos a mai Marosludas elnevezés.

Szentgerice Marosvásárhelytôl délkeletre található, Backamadaras mellett. Azt is mondhatnók az etimológiai magyarázat alapján, hogy nincs mit keresnie a cikkben, hiszen nevét a falu nem valamely madár nevébôl, hanem a latin Sancta Gratia szószerkezetbôl eredezteti, melynek jelentése isteni kegyelem. A népetimológia azonban úgy alakította a nevet, hogy az 1497-ben használt Zenthgraciából 1614-ben Szent Gerlicze lett, majd Szent-Gerlitze (1800), Szentgerlicze (1808), sôt személynévben is megjelent a hovatartozás jelölôjeként: Szent Gerlizei Nagy Sigmond. Ezekben a névváltozatokban tehát megjelenik a madárnév, amely által kapcsolódik a témához. A keresztény ikonográfiában a gerle, a galamb a szeretet, a harmónia, a lélek jelképe, a Szentlélek megjelenési formája. Az isteni kegyelem hordozója, kinyilatkoztatója pedig maga a Szentlélek, ezért többször is elôfordul, hogy a település Zenthlelek (1412) vagy Szentlélek (1808) néven szerepel a korabeli okiratokon. 1900-tól a cz-s változat (Szentgericze), 1813-tól pedig az új írásmód szerinti Szentgerice alak használatos.

A következô rész többnyire a ragadozó madaras településnevekrôl szól majd: Székelycsóka, Küküllôsolymos, Nagyölyves, Héjjasfalva.

Két szlovák kormánypárt, a Vladimír Meciar vezette Néppárt (HZDS) és a magyarellenes kirohanásairól elhíresült Ján Slota Szlovák Nemzeti Pártja (SNS) tiltakozásának adott hangot, miután a legnagyobb példányszámban megjelenô szlovák bulvárlap, a Novy Cas fotókat közölt egy magyarországi labdarúgó-mérkôzés lelátóin olvasható szlovákellenes transzparensekrôl.

A lap keddi számában több olyan felvétel látható, amelyek tanúsága szerint a Honvéd- Újpest találkozó közönségének feje fölött a "Ján Slotának meg kell halnia", a Szolnok-Ferencváros NB-II-es mérkôzésen pedig a "Szlovákok, örökké a rabszolgáink maradtok" feliratú transzparensek láthatók.

A Meciar vezette Néppárt közleményében azt az elvárását fogalmazza meg, hogy "a Magyar Köztársaság az államon belül is alkalmazza ugyanazokat az elveket, amelyeket az államközi politikában a nemzetiségekkel (határon túli magyarok – a tud. megj.) szemben alkalmaz", mert a Néppárt (HZDS) szerint a jelzett jelenségek nem kedveznek a jó szomszédviszonynak, s az ilyen provokációk "a szlovákok és a magyarok együttélését megzavarni szándékozó erôk érdekeit szolgálják."

Az elmúlt napokban Szlovákiában felerôsödött a magyarellenes hangulat. Sajtóbeszámolók szerint Érsekújvárban egy magyar család lakásának ajtaján találtak magyarellenes feliratot, Révkomáromban pedig három, szlovákul beszélô fiatal azért vert meg egy magyar férfit, mert a hajnali utcán magyarul kért tôlük tüzet.

A szaporodó "hétköznapi magyarellenességrôl" hétfôn Budapesten a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, Bugár Béla is nyilatkozott az MTI-nek. Bírálta Robert Fico szlovák kormányfôt, amiért nem határolódik el koalíciós partnere, Ján Slota magyarellenes megnyilvánulásaitól.

Rendkívüli ülést tartanak az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei pénteken Brüsszelben arról, milyen mértékû hozzájárulást vállaljon az EU a libanoni tûzszünet ellenôrzésének segítésére tervezett ENSZ-erôben – jelentette a Belga hírügynökség a finn EU- elnökségtôl származó információra hivatkozva.

A találkozón Kofi Annan ENSZ-fôtitkár is részt vesz.

A térségben jelenleg állomásozó kétezer fônyi erô mellé az ENSZ már szeptember elejére további 3-3500 fôt szeretne a térségbe telepíteni, ahol az izraeli hadsereg és a síita Hezbollah szervezet nyár közepén lezajlott öthetes háborújában 1350-en meghaltak, túlnyomó többségükben libanoni személyek. Hosszabb távú tervek szerint az ENSZ-csapatok nagysága elérné a 15 ezer fôt.

Az uniót – amelynek a nemzetközi közösség szívesen vezetô szerepet szánna az ENSZ-erôben – az elmúlt hetekben több bírálat érte, hogy nem vállal kellô arányú hozzájárulást a csapatépítésben. Az unió tagállamai szerdán nagyköveti szintû egyeztetést is tartanak Brüsszelben az esetleges részvételrôl. Eddig a 25 EU-tagállam mintegy fele jelezte készségét arra, hogy részt vegyen egy Libanonba telepítendô ENSZ-erôben.

Részletes és gondos elemzést igényel az a válasz, amelyet Irán kedden adott át a nagyhatalmak javaslatcsomagjára – közölte Javier Solana európai uniós kül- és biztonságpolitikai fômegbízott.

A politikus irodája által kiadott nyilatkozat szerint Solana hangoztatta, hogy állandó kapcsolatot kell tartani Ali Laridzsánival, a nukleáris ügyekben illetékes iráni fôtárgyalóval.

EU-tisztviselôk nem voltak hajlandók válaszolni arra, hogy mit tartalmaz az Irán által átadott, bizalmas, húsz oldalas dokumentum.

Solana csupán annyit közölt, hogy a dokumentum terjedelmes, ezért gondos és részletes elemzést igényel. Hozzátette, hogy kapcsolatban áll az ügyben kulcsfontosságú tárgyalópartnerekkel és Laridzsánival.

Az amerikai belbiztonsági minisztérium az európai illetékes hatóságokkal egyetértésben azt szorgalmazza, hogy a biztonsági szervek a terroristák kiszûrése végett férhessenek hozzá a nemzetközi légi járatok utasainak legszemélyesebb adataihoz – írta a The New York Times.

A cél az, hogy kiderítsék, kinek lehet köze terroristákhoz. Ennek feltérképezése végett a biztonsági hatóságok egyebek között tudni szeretnék, hogy az utasok korábban hol tettek látogatást, és milyen kifizetéseket hajtottak végre.

Az európai kormányok képviselôi szintén fontolgatják, hogy a biztonsági testületek rendelkezésére bocsátják az utasok hitelkártyaadatait, e-mail- címét, telefonszámát, valamint a szállodai helyfoglalásra vagy autókölcsönzésre vonatkozó információkat.

Az amerikai hatóságok már azelôtt tudni akarják, miféle emberek szándékoznak beutazni, mielôtt az azokat szállító repülôgépek a levegôbe emelkednek. A polgári szabadságjogok védelmezôi máris az egyéni jogok elleni támadásként fogják fel a javaslatot. Jay Stanley, az Amerikai Polgári Szabadságjogok Szövetségének szakértôje szerint a hatóságok rövid idôn belül ki fogják terjeszteni ezeket a programokat minden lehetséges irányban.

Az Egyesült Államok és az EU között 2004-ben már megállapodás született arról, hogy az amerikai hatóságok hozzáférhetnek az igényelt adatokhoz a tengerentúlra tartó járatok utasai esetében. Az Európai Parlament azonban megtámadta az egyezmény jogszerûségét, aminek nyomán az EU legfelsôbb bírósága májusban megtiltotta az említett adatok kiszolgáltatását szeptember 30-ig. Washington még a határidô lejárta elôtt újabb egyezményt kíván kötni az adatokhoz való hozzáférésrôl.

Az európai televíziós mûsorszórók mûsoridejük több mint hatvan százalékát európai alkotásoknak, több mint 30 százalékát független európai producerek munkáinak szentelik – állítja az Európai Bizottság az európai mûvek népszerûsítésérôl szóló, Brüsszelben közzétett jelentésében.

Azt is jelezte, hogy az új tagállamok mûsorszórói ugyanannyi európai tartalmat sugároznak, mint a régieké, ami "az európai mûsortartalom közkedveltségét, bizonyos országokban pedig a határok nélküli televíziózásról szóló uniós irányelvnek megfelelôen hozott népszerûsítô intézkedések hatékonyságát bizonyítja".

Viviane Reding, az információs társadalomért és a médiáért felelôs biztos külön örömét fejezte ki, hogy "az új tagállamok mûsorszórói ugyanannyi sugárzási idôt biztosítanak az európai alkotásoknak, mint az EU-15, sôt némileg többet a független producerek által készített mûveknek. Ez szerinte "az európai audiovizuális tartalom jó minôségének, valamint a gazdag európai kulturális sokszínûségbôl merítô audiovizuális ipar életképességének bizonyítéka". Egyúttal meggyôzôdését fejezte ki, hogy az olyan új médiaszolgáltatások, mint a mobil-tv és az igény szerinti videoszolgáltatások tovább ösztönzik és javítják a gazdag európai tartalomkínálat piacát.

Az unióban jelenleg érvényes szabály, az úgynevezett határok nélküli televíziózásról szóló irányelv egyebek között az európai alkotások sugárzásának elômozdítását veszik célba, beleértve a mûsorszóróktól független producerek által készített mûveket. A bizottság felmérése szerint a 25 tagállamban az európai alkotásoknak szánt EU-szintû átlagos mûsorszórási idô 2003-ban 65,18 százalék, 2004-ben pedig 63,32 százalék volt. A bizottsági jelentés azt is kimutatta, hogy az európai alkotások aránya középtávon 60 százalék fölötti szinten állandósult.

Az európai alkotásoknak szentelt idô hányada 2003-ban 52,75 százalék (Írország) és 86,20 százalék (Dánia) között, 2004-ben pedig 49,12 százalék (Cseh Köztársaság) és 86,33 százalék (Dánia) között mozgott. Ezek a részarányok megfelelnek az elôzô jelentési idôszakban, 2001—2002-ben közölt mértékeknek. Magyarországról csak 2004-es adatot közölt a bizottság, akkor 67 százalékos volt az európai produkciók aránya – a jelentésbôl kiderül, hogy valamennyi nagy tévécsatorna eleget tett a feltételeknek.

Az összes tagállam minden európai csatornáját egybevetve a független producerek munkáinak átlagos aránya a 2003-as 31,39 százalékról 2004-ben 31,50 százalékra emelkedett. Ez jóval több a határok nélküli televíziózásról szóló irányelvben meghatározott 10 százalékos szintnél. Az arány az érintett tagállamokban 2003-ban 15,81 százalék (Dánia) és 44,95 százalék (Ausztria) között, 2004-ben pedig 16,24 százalék (Szlovénia) és 46,38 százalék (Ausztria) között mozgott. Magyarországon 2004-ben 34 százalék volt ez az arány.

Az iráni külügyminisztérium szerdán cáfolta, hogy katonai erôi elfoglalták volna az Orizont nevû román olajfúrótornyot a Perzsa-öbölben.

Hamid Reza Aszefi külügyminisztériumi szóvivô "a média zsarolásának" és egyszerûen "hamisnak" nevezte azokat az értesüléseket, amelyek szerint az iráni hadsereg tûz alá vett egy román olajfúrótornyot az ország területén, majd pedig iráni katonák elfoglalták a létesítményt, és ôrizetbe vették az ott dolgozó munkásokat.

Az iráni külügyi szóvivô szerint csupán a román és az iráni olajcég jogi vitájáról van szó, amelyben a teheráni kormány nem érintett. Aszefi elmondása alapján "az iráni rendôrség idôben végrehajtott közbelépése megakadályozta a (román) olajvállalat azirányú szándékát, hogy törvénybe ütközô módon más helyre szállítson a toronyból az olajkitermeléshez szükséges felszereléseket".

A Grup Servicii Petroliere (GSP) nevû román olajvállalat ezzel szemben kedden arról számolt be, hogy az iráni hadsereg alakulatai elôször a levegôbe lôttek, majd pedig a társaság olajkútjára. Fél órával késôbb pedig az irániak elfoglalták a létesítményt, amelyben húszfônyi román és hétfônyi indiai személyzet tartózkodott.

Az egyik román hírügynökség szerdai közlése szerint a katonai alakulatok idôközben visszavonták erôiket a tengerpartra, s engedélyezték az olajfúrótorony további mûködését, a létesítményt azonban iráni rendôrtisztek ellenôrzik.

Az ügy azóta politikai síkra is terelôdött: a teheráni román nagykövetség illetékesei szerdára megbeszéléseket ígértek az esetrôl az iráni külügyminisztériummal, Traian Basescu államfô pedig közleménye szerint telefonon kíván tárgyalni az incidensrôl Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnökkel.

Legkevesebb két héttel késik az országos takarékpénztár (CEC) privatizációja az eredeti ütemtervhez képest, közben a CEC több tucatnyi fiókját "diszkréten" áruba bocsátották – írja szerdai számában az Evenimentul Zilei.

Az újság emlékeztet, hogy javában zajlik a román bankszektor utolsó "nagy falatjának" privatizálása. Július végén a takarékpénztár privatizációs bizottságának döntése értelmében az OTP Bank és a görög Ethniki Trapeza maradt a döntôben a pénzintézet magánosításáért folyó versenyben.

Az eredeti tervek szerint augusztus 31-ig kellett volna benyújtania a két versenyzônek a javított ajánlatot, de ezt a határidôt legkevesebb két héttel kitolták, miután a vételben érdekelt bankok a pénzintézet idei elsô hat hónapi gazdasági eredményeinek auditálását kérték.

A jelentés szeptember elején, legkésôbb 7-ig készül el a pénzügyminiszter szerint. A tárcavezetô hozzátette: a legjobb ajánlatot tevô bankkal még az idén aláírják a privatizációs szerzôdést.

A pénzintézet magánosítási folyamata közben viszont a CEC vezetôsége egy focsani-i és egy târgovistei fiókot bocsátott áruba. Az Evenimentul Zilei szerint a napokban egy központi napilap apróhirdetési rovatában hirdették meg ezek eladását.

A lap által megkeresett CEC képviselôi nem adtak egyértelmû választ arra a kérdésre, hogy az év végéig hány fiókintézet eladását tervezik. A takarékpénztár szerint csak azokat az egységeket adják el, amelyek veszteségesen mûködnek. Hozzátették: a privatizációs bizottságot vezetô pénzügyminiszter beleegyezésével is rendelkeznek, hiszen ô is "jóváhagyta a CEC-fiókok számának csökkentési tervét".

A minisztérium egyik képviselôje szintén a bukaresti lapnak kijelentette: "csak többtucatnyi fiók eladásáról van szó".

A lap végül megállapítja, hogy a többi bank az elmúlt években "éppen fordítva járt el", vagyis még akkor is az egységek számának növelésére törekedett, ha ezek közül nem mindegyik mûködött nyereségesen.

Szerdán Hargita megyében a tavalyi augusztus 23-i vadvizek 16 áldozatáról emlékeztek meg.

A tavalyi augusztus 23-i árvizek több udvarhelyszéki települést, köztük Malomfalvát, Farkaslakát, Székelyszentléleket, Siménfalvát és Hodgyát is érintették. Becslések szerint 1 450 000 köbméter víz vonult le az áradással, másodpercenként 200 köbméteres hozammal. A vadvizek több tucat házat teljesen leromboltak, további 1.400-ban okoztak jelentôs károkat. Ugyanakkor járhatatlanná vált több megyei és községi út, de több mint 1.000 hektár mezôgazdasági területet is elöntött a víz. Az áldozatok száma 16 volt. Több mint száz helybélit az utolsó percben sikerült megmenteni a vadvizek elôl.

Székelyudvarhelyen egy 54 éves nôt pillanatok alatt sodort el a közel 2 méter magas áradat. A legtöbb áldozat, szám szerint kilenc, Farkaslakán volt. A nyolc hargitai településen szerdán gyászmisét tartottak a templomokban, az áldozatokra emlékezve. Hargita megye prefektusa, Constantin Strujan részvétét fejezte ki a gyászoló családoknak. Ugyanakkor szeptember 3-án, a tavalyi katasztrófa emlékére, egy emlékmûvet fognak felavatni Székelyszentlélek bejáratánál.

A három méter magas emlékmûvet kôbôl faragták ki és egy családot ábrázol, az apát, anyát és a gyereket, amint szorosan összeölelkeznek.

A tömeges emlékezet- és tudatvesztés korában parancsoló szükségszerûséggel bírnak ezek a találkozók – jelentette ki Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök kedden Debrecenben, a Magyar Reformátusok V. Világtalálkozójáról szólva.

A világtalálkozó záró istentiszteletén, a Református Nagytemplomban a püspök emlékeztetett a 2004. december 5-i népszavazásra, amely "kérdôjelként, felkiáltójelként végigkísérte vagy árnyékolta a világtalálkozó szinte minden mozzanatát, minden helyszínét".

A zsúfolásig megtelt Nagytemplomban ott volt Szili Katalin, az Országgyûlés elnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsôbb Bíróság elnöke és Kovács Árpád, az Állami Számvevôszék elnöke is. A szószéket és a templom falait ebbôl az alkalomból Vígh István a Halmitól, New Yorkon és Queanbeyan-en át Debrecenig hosszú utat megjárt 70 éves mûvész képei díszítették.

Bölcskei Gusztáv szerint, amikor a reformátusok összegyûlnek, jó alkalom arra, hogy egymás hite, tudása, életpéldája által épülhessenek, de azt is szolgálják, hogy megmutassák magukat, hallassák a hangjukat, mint Isten hírnökei…

Papp Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a záró istentiszteleten tolmácsolta az erdélyiek üdvözletét, majd az egységrôl beszélt, s kijelentette: Erdély népe több mint 80 esztendeje szívében, lelkében hordozza a magyar nemzethez tartozását.

"Errôl lemondani nem akarunk és sohasem fogunk" – tette hozzá.

Papp Géza szerint a mostani világtalálkozó is nyilvánvalóvá tette, hogy "hibás politikai diktátumok, hibás politikai döntések nem fognak közénk állni".

Egy ismerôsöm, akivel a múltkor találkoztam, nagyon érdekes cipôt hordott, amelyrôl nem igazán lehetett tudni, hogy téli vagy nyári lábbeli. Kérdésemre azt válaszolta: "nyáron szandál, télen bakancs". Ez jutott eszembe, amikor azt olvastam, hogy az Euromonitor felmérése szerint egy romániai átlagpolgárnak 5 pár cipôje van. Ugyanannak a felmérésnek az adatai szerint ezeknek (mármint az átlagpolgároknak) nincs külön téli lábbelijük, illetve 30 százalékuknak egyetlen pár bakancsuk, csizmájuk vagy másfajta téli lábbelijük van. Érdekes módon ugyanezen kategória 30 százalékának egyáltalán nincs szandálja.

A felmérés megállapította, hogy az elôzô évhez viszonyítva a tavaly Romániában tíz százalékkal nôtt a ruha- és lábbelieladás. Több mint 1,1 milliárd lejre (305,5 millió euró) vásároltunk ruhanemût 2005-ben. Ennek ellenére, állapítja meg az Euromonitor, az emberek kevesebbet vásárolnak, mint amennyit szeretnének.

A felmérés szerint "a román fogyasztókat egyre inkább a márkás ruhák-cipôk érdeklik, de legtöbbjük kénytelen »névtelen« holmikkal megelégedni, mivel nem tudja megfizetni a márkás ruhadarabokat". Az emberek a "problémát" úgy próbálják megoldani, hogy egész évben hordható – tehát amolyan nyáron szandál, télen bakancs – lábbelit és ruhanemût vásárolnak. Az Euromonitor szerint ez a tendencia egyfelôl az "akut" szegénység jele, másfelôl pedig a romániai valóságot tükrözi, vagyis azt, hogy egyre nagyobb a különbség a szegények és gazdagok között.

Egy másik észrevétel az volt, hogy a fiatalok fôleg a márkás sportcikkeket preferálják: a Nike, az Adidas, a Lotto, a Puma, a Reebok és a Wrangler a kedvencük. Ez azt is jelenti, hogy inkább egy darabot vásárolnak egy évben, minthogy többet vennének olcsóbban. Így válik a márkás cipô is nyáron szandál, télen bakanccsá.

A Hôsök Kultusza Egyesület kedden tiltakozott Wass Albert esetleges felmentése ellen. Az egyesület elnöke, Kincses Elôd ügyvéd legutóbbi, egy sajtótájékoztatón tett kijelentéseire hivatkozott, azt állítva, hogy az ügyvéd hamis nyilatkozatban állította, hogy az 1946-ban a Népbíróság által háborús bûnösnek nyilvánított és halálra ítélt Wass Albert gróf az események idején csupán 14 éves lett volna. Vasile Suciu azzal vádolja Kincses Elôdöt, hogy megpróbálja megtéveszteni a román és nemzetközi közvéleményt a fenti valamint az 1940-beli eseményekre vonatkozó kijelentéseivel. A Népújságnak Kincses Elôd elmondta, hogy Wass Albert 1908-ban született, és a sajtókonferencián elhangzott állításai, miszerint Wass Albert 14 éves volt, az 1923-as földreformra vonatkoztak, semmiképpen sem a vasas- szentgotthárdi tragédia bekövetkeztének idôpontjára.

Kommentár

Hiába van itt a nyár, a szabadságolások ideje, a politikai élet egyelôre még a kinti hômérsékletnél is jobban fûti a közvéleményt. Az immár állandósult kormányon belüli feszültség mellett az elmúlt hetekben a szekusdossziékkal kapcsolatos események pörögtek fel, és ezzel párhuzamosan – talán nem teljesen függetlenül ettôl – az RMDSZ körében is egyre hangsúlyosabbá vált a belsô átalakulás kérdése. Bár az ezzel kapcsolatos nyilvános diskurzussal a fiatalabb generáció tagjai – elôbb a Borboly Csaba által jegyzett, az Új Magyar Szóban megjelent cikkben, majd Nagy Zsolt a Félszigeten fogalmazott meg a belsô reformmal kapcsolatos elképzeléseket, illetve Markó Attila saját internetes blogjában kezdett fejtegetésekbe – rukkoltak elô, azért óvnék attól, hogy ezt egyféle "fiatal bikák" versus "öreg rókák" vitájává egyszerûsítsük. Aki folyamatosan csak a fiatalításról beszél, az inkább eltakarja a valós érdekét, mintha valamit takargatni szeretne. Annál is inkább, mert a politikai életet nem lehet pusztán életkorbeli felfogások közötti összecsapásként felfogni, az érdek az egyén személyi összetevôi közül a leginkább politikai természetû, amelynek elvi jelentôsége van és tapasztalatilag (így életkor kapcsán) nehezen megfogható. A mostani helyzet ennél bonyolultabbnak tûnik, és nemcsak azért, mert nem lesz egyértelmû és jól megfogható generációváltás az RMDSZ-ben és közben – a szövetség tizenhét esztendôs története bármennyire is sugallhatja ezt – nem is marad minden a régiben. Kérdés, hogy mi várható akkor?

Ahhoz, hogy erre választ tudjunk adni, mindenekelôtt látnunk kell, az eddig nyilvánossá vált elképzeléseket mi mozgathatja. Az eddigi felvetések közül egyrészt a Borboly-féle mozgalmi megközelítés (bár írásában erôsen összekeveredik a mozgalmi jelleg és a bürokratikus struktúra) körvonalazódik, másrészrôl pedig a bürokratikus pártszervezet megerôsítésének gondolata Nagy Zsolt és Kelemen Hunor részérôl. A két fél habitusát tekintve egyértelmû a választás, hiszen Borboly inkább a sárdagasztó, populistább alkat, miközben Nagy Zsolt és az általa megnevezettek inkább a fehérgalléros, elitista csapatot testesítik meg.

Terjedelmi okok miatt csak egy-egy gondolat erejéig lássuk egyenként a mozgalom- és a pártjelleg problémáit. Az elôbbi elképzeléssel kapcsolatban emlékeztetni kell, hogy az "utcafelelôsök RMDSZ-e" egyszer már csôdöt mondott. A mozgalmi jelleg nem lehet egy magát a román politikai rendszer megkerülhetetlen szereplôjeként azonosító entitás fô jellemzôje. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy "alsóbb" szinteken ne lehetne mozgalmi kezdeményezés, hiszen a helyi közösségek kezdeményezôkészsége, bátorsága, tudatossága, és nem utolsósorban szolidaritása feltételezi a mozgalmi jelleget, illetve az ettôl – jelen értelemben – elválaszthatatlan civilitást. Azonban a mindennapi politikai küzdelemben országos szinten jelen lévô alakulat magasabb szintjein már sokkal inkább a tervezettség, a stratégia jelenléte a fontos. Egy állandó belsô alakulással, sôt számonkérhetetlenséggel jellemezhetô politikai szervezet nem lehet kiszámítható és elfogadott partner sem országos, sem pedig helyi szinten. Ebben az esetben a helyi vagy országos erôs emberek – ha úgy tetszik, a helyi maffiák – szervezetévé alakulhat az RMDSZ, amelynek mozgását az eddiginél is erôsebben az egyéni érdekek határozhatják meg. Ez is jelenthet személyi változásokat, hiszen ismerjük el, Bukarestben ülô honatyáink közül többen eltávolodtak a választóktól, a "bekívánkozók" között viszont többen is vállalnák az ezzel járó pluszenergia-kifejtést, azonban közel sem jelentené azt, hogy bármi is változna a mostani helyzethez képest.

Ugyanakkor el kell fogadni, hogy az RMDSZ a maga nemében sokszínû abban az értelemben, hogy különbözô szinteken, különbözô egyének teljesítenek jobban vagy rosszabbul. Nem szabad abba a hibába esni, hogy egy mozgalmi alapokon álló, és ezáltal erôs alulról jövô legitimitással rendelkezô személy kerüljön a politikai struktúra legfelsôbb szintjeire. Ugyancsak igaz ez a pártjellegû mûködésben hívôk esetén is. Egy Bukarestbôl Kolozsvárra, illetve Vásárhelyre való esetleges visszaáramlás esetén a bürokratikus rendszerben edzett "technokratákat" nem biztos, hogy területi szervezetek élén kell "alkalmazni". A pártjelleg egy olyan bürokratikus struktúrát feltételez, amely kiszámíthatóvá és ellenôrizhetôvé tesz minden mozgást – legalábbis az arra feljogosított részérôl. Ez a fajta racionalizálás azonban valóban néhány "fáradt" politikus nyugdíjazását jelentheti, ezt azonban nem szabad egyszerûen személyi kérdésként értelmezni.

Egy érdekvédelmi szövetség azonban csak akkor lehet bürokratikus szervezet, ha egyértelmûen és következetesen szét tudjuk választani az érdekképviseletbôl adódó mozgalmi és a politikai szereplô közötti pártjelleget. Ez az RMDSZ esetén szinte soha nem mûködött, leginkább azért, mert a politikai választottak mögött nem igazán sikerült jól mûködô pártstruktúrát kialakítani sem az ügyvezetô elnökségen, sem pedig a helyi szervezetek összekapcsolása során. A hiba talán abban volt, hogy minden esetben a személyek határozták meg a struktúrát és nem fordítva. Éppen ezért a mostani diskurzus sokkal inkább a struktúráról kellene szóljon és nem az álgeneráció-váltásról, amelynek néhány szereplô áldozatul eshet, mások pedig megerôsödhetnek.

Két hete kezdtek dolgozni a Kultúrpalota alagsorában. Az egykori Café Central, majd Maris Galéria föld alatti, mégis gyönyörû termében javában zajlanak a munkálatok. Mi végre?

Kérdésünkre Novák József képzômûvész, a Maros Megyei Múzeum munkatársa válaszolt. Mint mondta, a teremnek a szeptember 15- én esedékes Európai Kulturális Örökség Napjai címû rendezvénysorozatra kell elkészülnie. A múzeum több rendezvénnyel készül a napokra, a Maris Galériában az intézmény archeológiai szekciójának Lapidarium nevet viselô állandó kiállítása kap majd helyet. Ezért teljesen felújítják, ami nem kis munka: az eltelt évtizedek alatt igencsak megmocskolták a galériát, a csempeburkolatot és oszlopokat lefestették, számtalan helyen átfúrták, kilyukasztották. Ottlétünkkor éppen a festéket igyekeztek a munkások eltávolítani. Mûemlék épületrôl lévén szó, az eredeti állapot visszaállítása létkérdés. A szeptemberi kulturális napokról egyébként megtudtuk: a múzeum nemcsak a Lapidarium átköltöztetésével, hanem egyéb rendezvényekkel is részt vesz a programkínálatban: többek között céh- és kézmûvestörténeti kiállítás a csizmadiák bástyájában, archeológiai park a kapubástya mellett szerepel a tervek között, filmvetítésekkel, interaktív programokkal, diákoknak szánt rendezvényekkel egyetemben.

Marosvásárhelyen ma újabb kirendeltséget nyit az OTP Bank Románia. A magyarországi pénzintézet két évvel ezelôtti, romániai piacra lépésekor a vállalkozói ügyfelek megôrzése mellett a lakossági szolgáltatások bevezetését és a hálózat bôvítését tûzte ki célul.

Az OTP Csoport Közép-Európa nyolc országában fejt ki tevékenységet, és a továbbiakban is jelentôs beruházásokat szeretne eszközölni a térségben. Ennek tudható be a CEC 69,9 százalékos részvénycsomagjára tett július 17-i ajánlata, illetve az újvidéki Panonska banka a.d. 87,39 százalékos részvénycsomagjára valamint a horvát HVB Splitska banka 99,75 százalékos részvénycsomagjára tett szándéknyilatkozata. Ezt megelôzôen a tavaly többségi részvénycsomagok birtokába jutott az OTP Cégcsoport Oroszországban, Szerbiában, Ukrajnában. Következetes cégépítô politikájának köszönhetôen a magyar pénzintézet a térség legjövedelmezôbb cégcsoportjának bizonyult. Az egyik legjelentôsebb nemzetközi szakfolyóirat, a Forbes az OTP-t a világ elsô 1000 gazdasági társasága közé sorolta, míg az Euromoney kiadvány, a legmeggyôzôbb és legtisztességesebb üzleti stratégiáját méltatva, Kelet-Európa legsikeresebb gazdasági társaságának minôsítette.

Az OTP cégcsoport profitja ez év második negyedévében 1,2 százalékkal volt nagyobb, mint az elsô három hónapban, elérve a 164,9 millió eurót. Ez azt követôen történt, hogy tavaly az évi tiszta nyereség 20,4 százalékos növekedést mutatott, ami 626,36 millió eurót jelent. Mindez a nyereség olyan körülmények közt valósult meg, hogy a cégcsoport jelentôs tôkeemelést és felvásárlást eszközölt a múlt évben.

Csütörtöki kimenô

Egy idôben gyakran jártunk arrafelé. Vásároltunk, új háztartást rendeztünk be, kellett a sok konyhaszer és a nélkülözhetetlen hogyishíják. Csak úgy bevágtunk a fôtéri maradék kapualji bejárón (mintha Kézdivásárhelyen az udvarterekre léptünk volna be) és máris kibukkantunk az egykori Mészáros-réten vagy újabb emlékek szerint a Voincza-park, korcsolyapálya hûlt helyén és át a dojna-jenôk mellett a Tholdalagi-ház kertjén, a valamikorin ... bele az aluljáróba.

Azaz a mocsokba, a húgyszagba és tócsákba, a gyanús eredetû és a minden gyanún felül álló exkrementumokba. Falfirka, omló vakolat, szutyok. Graffitik, sötétség és kétes alakok, meg a kétségtelen leprás lepusztulás hona. Birodalma. Afrikai szegénynegyed. Ez a vidék (a Luxor és Theatrum) ugyanis a módszeres elhanyagolás eredménye, amit a város rendészete mindenféle tekintetben negligált. Tekintetét elkapja, elfordítja, rá sem veti. Ez ugyanis eldugható, nem lehet vele bölcsködni.

Az aluljáró – íme egy város, amely nem tud mit kezdeni az alagjárókkal és a több (kultúr)-szinttel. Az urbanisztika fiaskója. Nagy bukta. Rossz szagú, ízû, képû mellényúlás. Ide nem jut pénz, itt nem kell díszköveket pettyegetni. Itt a gépszörnyek átrohannak a félhomályon, a surmók itt vesztegelnek, a járókelôk, bolti eladók inkább a Színház tér töredezett mellvédei között botorkálnak át, legalább világosban, kivilágításban. A látványt olykor magamutatványosok (nemiszerv- lógatók) is élénkítik.

Igazi klasszikus szégyenfolt. A városrendészet tudatalattija, a kudarcos elfojtások táptalaja. Klinikai eset. Közel a fényes központhoz, de annak szöges ellentéte. Dialektikus ellentétpár.

Vásárhely attól marad városrendészeti szempontból kisváros, hogy Patyomkin-akciókban szépült meg a szocializmus utolsó és a kapitalizmus utóbbi esztendeiben: mindent a fôtérre, mindent a kirakatba, ahogyan távolodunk a középponttól és még nem jutunk el a villák proletárjai egyesületig, úgy hanyagolódik, hanyatlik le a városgazda, a virágnevû gondossága, válik mind illuzórikusabbá a civilizációs szinten tartás.

No persze, a sok haszontalanul belefeccölt csicsa helyett az egészre figyelés már hozzáértést feltételez. Nehezebb, ámbátor a húgytelep felszámolása nem került volna annyiba, mint az évrôl évre ismétlôdô kátyúzás. A kultúra, a színház nem jövedelmezô ágazat, a terelôút fontosabb, mint a teljes történelmi belváros rehabilitációja.

Odalenn ideális parkolóhelyek vannak, számos üzlethelyiség, belsô, kellemes kis terek várnak felújításra, életre, zsibogásra, de ha egyszer a cél a lerothasztás, akkor a magánérdek eluralkodhat a köz felett.

Anarchiába dôlt az egykor egységesnek elképzelt reprezentációs tér, a valamikori szétdúlt Papkert. S ha majd összedôl a mai kôsivatag, akkor majd ezer és ezer turista fogja megtekinteni az újkori Vásárhely romjai címû történelmi szupersót (Pompei, Karthágó, Drégely-palánk).

És ennek busás bevételébôl megépülhet a vásárhelyi civilizációt végleg elkerülô út át a Tolvajos- tetôn.

Egyelôre nem juthat oda, ahová való, vicclapok "hon de rue" (l. még honderû) rovataiba a sok szemét, amely a sovénnacionalista szerzôk tollából elárasztja a már nem legolvasottabb megyei lapot; még nem tartunk ott. Még nagyon mérgezô a félelmetes pontossággal és rendszerességgel kiosztott dózis, gyalázás, rágalmazás, fröcskölés napi adagja. Ez, ha úgy hatna, mint valóban a kábszer, mostanra minden olvasójából minimum kilencvenes Görgény-völgyi indulatú bozótharcos vált volna. A méreg azonban mindenképp felhalmozódik, és nemzedékekre kihatóan árt mindenkinek; a többségnek is, nemcsak a kisebbségnek. Az Erdély- szindrómát fölerôsíti, illetve kiépíti az egymást követô nemzedékekben, úgy testálja gyûlöletét, mint a nemzeti kultúra részét. Ennek a fajta permanens uszításnak éppen a korokon és idôn átnyúló vendetta a célja.

Üvöltôbajnokai nemcsak a félmûvelt, kevésbé tehetséges, önjelölt tollnokok közül kerülnek ki; okos, mûvelt fôk is szerzôdnek a sátánnal, váltják a gyûlölet aprópénzére tudásukat, tisztességüket.

Jó ideje már, hogy rizikófaktornak tartom a mindennapi pocsolyázás olvasását. Néha mégis megakad a szemem egy-egy jelzôn, metaforán, zsigeri szóképen. És tudok (fél szájjal) "mulatni" is rajta. Azon például, hogy a Csíkba katapultált pixesbácsi, akit az átkosban csak mezgaz kampánycikkentyûk, kishírek firkantásával bíztak meg, igaz, már akkor is tartani kellett tôle, mert ahol csak eljárt, égett a tarló utána, értett a rágalmazáshoz, ez a fickó tehát, elöregedvén, gyilkosnak vélt pamfletekben ugatja hol Bukarestet, hol Budapestet, de Párizs, New York és a többiek is rendesen megkapják tôle a magukét. A magyar irredentizmus trojkája például nagyon tetszetôs cím, benne Béla, a demokrata, Tôkés, a kemény legény és az elrugaszkodott budapesti kishonvéd, Orbán Viktor, bezzeg egyetértenek Románia tönkretételében, nemzetállamiságának szétcincálásában; vidáman parentálják el az országot, melynek alkotmánya márpedig azt írja legelsô cikkelyében, hogy nemzeti, szuverén és független, egységes és oszthatatlan. Ezek meg mit akarnak? Nem többet és nem kevesebbet, mint Ausztria-Magyarország "mintájára" Románia-Magyar-országot dualizálni, pfúj.

Itt abbahagyom. A durumókötelet azért vetik oly magasra ezek a kopott karmú tigrisek, mert 1989-cel elveszítették székelyföldi privilégiumaikat; bár kapcsolatrendszerük révén "átmenekültek" a gazdaságba, pozícióikat, egykori totál hatalmukat bizony visszasírják – a politika, az adminisztráció, a rendôrség és már a hadsereg sem az ô kizárólagos gyakorlóterük.

A kötél feldobva megmerevedik, föl lehet mászni rajta. A cirkuszban. Ezek azonban ügyetlenek. Minduntalan lepottyannak róla. És alul ott várakozik Durumó, hogy ölébe kapja mindahányat.

Labdarúgás

Hosszúra nyúlt beiratkozási idôszak után sikerült véglegesíteni a labdarúgó 4. liga összetételét. Ezek szerint a szombaton rajtoló bajnoki idénynek 12 fôs mezôny vág neki, ami kevesebb, mint a remélt 16 vagy legalább 14 csapatos bajnokság, ám több, mint a tavaly rendezett 10 csapatos D-osztály. A 12-es mezôny a minimális, amely még lehetôvé teszi, hogy a bajnok sima oda-vissza rendszerben eldönthetô legyen, ha azonban akár egy is visszalép vagy kizárásra kerül az ôszi idény során, akkor a szabályzat rájátszást ír elô, ugyanis másként nem lesz meg a minimálisan megkövetelt 22 forduló, hogy a szakszövetség a bajnokságot hivatalosan is elfogadja.

A rajtnál felsorakozott 12 együttes: Gaz Metan Marosvásárhely; Trans-Sil 2 Marosvásárhely, Muresul Marosludas; ASO Nyárádszereda; Gliga Companies Szászrégen; CS Radnót; Avântul Mezôméhes; Victoria Sóvárad; Stejarul Görgényszentimre, Muresul Marosoroszfalu, Viitorul 2002 Dicsôszentmárton; Gaz Metan Dános.

Rajt augusztus 29-én, szombaton, az ôsszel egy hétközi fordulót rendeznek, szeptember 20-án. Az október 28-án záruló odavágó után novemberben három fordulót rendeznek a visszagvágókból is.

A megyei bajnokságban az idén is három csoportot alakítottak, ki, ám kevesebb, mindössze 31 csapat áll rajthoz, két tízes és egy 11 csapatos csoportban. Rajt szeptember 2-án.

Bajnokok Ligája

Miután végül mégis indulhatott a BL-ban az olasz bundabotrány után, a Milan megmentette az idényt, és a Belgrádban a Crvena Zvezda ellen aratott 2-1-es siker következtében indulhat a csoportkörben is. Ez pedig megmentheti a súlyos válsággal fenyegetett olasz csapatot.

A keddi BL-selejtezôk eredményei: Benfica – Austria Bécs 3-0 (az elsô mérkôzésen: 1-1); Crvena Zvezda – Milan 1-2 (0-1); Makkabi Haifa – Liverpool 1-1 (1-2); Osasuna Pamplona – Hamburg 1-1 (0-0); Valencia – Red Bull Salzburg 3-0 (0-1). Továbbjutott a Benfica, a Milan, a Liverpool, a Hamburg és a Valencia, azaz minden esélyes.

Labdarúgó 3. liga

Nincs két hete, hogy Dorin Florea harcias kijelentéseket tett a teljesítménysport támogatásáról a Trans-Sil labdarúgóinak és vezetôségének társaságában, ám a gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy Horatiu Cioloboc edzô már az elsô forduló után felállt a kispadról, mert közölték vele, hogy nincs pénz. Az eredmény: hazai vereség a 3. fordulóban a Sanatatea Kolozsvártól!

A 3. forduló eredményei: Avântul Szászrégen – FC Nagyszeben 4-1; Gloria II Beszterce – Maris Nyárádtô 0-0; U 1919 Kolozsvár – Sparta Medgyes 0-0; Trans-Sil Marosvásárhely – Sanatatea Kolozsvár 0- 1; Soda Marosújvár – Inter Balázsfalva 1-0; Oltchim – Somes Gaz Bethlen 4-0; Dacia Szászváros – CSM Szászsebes 1-2; Atletic Nagyszeben – Ariesul Torda 1-1; Mobila Szováta – Muresul Déva 3-1.

Már az elsô percekben a vendégek kezdeményeztek többet, s az elsô lövést kiváló csatáruk, Gáspár Sándor neve mellé jegyezhettük fel. Lassan a házigazda helyzetek is jelentkeztek, de Szilágyi és fôként Puscas kihagyták ezeket. Utóbbi csak azért nem folytathatta a helyzetkihagyást, mert a 37. percben egy durva belemenés miatt kiállította a játékvezetô. A vendégek igen veszélyes kontráit az elsô félidôben még Farkas sikeresen megoldotta.

A második félidôben, létszámfölényt élvezve, a vendégek fokozták a nyomást, s a hazai védelem többször is hibázott, nagy helyzeteket engedélyezve a kolozsváriaknak, amelyek közül Gáspár egyet értékesített. A Trans-Sil a kapott gól után kétségbeesett támadásokba kezdett, védelme fellazult, így továbbra is a kolozsváriaknak voltak nagyobb lehetôségeik, de Gáspár rendre kihagyta ôket, így a találkozót egyetlen gól döntötte el.

Lucian Popa, a házigazdák edzôje szerint Szováta feledtetni tudta a pénteki kolozsvári kudarcot, és az U 1919-nél erôsebb csapatot gyôzött le. Az elsô gólt Fábián szerezte az 5. percben, majd Vancea a 8 és a 30. percekben háromgólosra növelte az elônyt. 2-0-nál a vendégek egy jogos tizenegyesbôl szépítettek, egy perccel késôbb viszont Roman egy hazaiaknak megítélt büntetôt hagyott ki. A második félidôben még voltak gólszerzési esélyek, de végül a házigazdák így is elégedettek az eredménnyel.

A nyárádtôiek az elsô két fordulóban pontot nem szerzett Besztercéhez utaztak. A csapatot vezetô Bucur Mircea szerint az elsô félidôben a házigazdák kapusát ki kellett volna állítani utolsó védôként elkövetett szabálytalanság miatt, ám a játékvezetôk mindent elkövettek, hogy a vendégek ne rúghassanak gólt. Végül a jó védekezésnek köszönhetôen sikerült egy pontot megmenteni.

Gh. Botezan

A Hivatalos Közlöny 2006. március 24-i számában tették közzé azt a sürgôsségi törvényerejû rendeletet, amely visszamenôleg 2006. január 1-jétôl lépett életbe, mely a külterületek (extravilan) adójának nagyságát határozza meg, valamint ennek rendeltetését és befizetési határidejét. Az eddig érvényben levô jogszabályozás szerint a kültelki földadó nagyságának a kiszámítása a pénzügyigazgatóságok hatáskörébe tartozott, de ezek a hivatalok nem rendelkeztek azokkal az adatokkal, amelyek alapján megállapíthatták volna a megadózandó földterület övezeti besorolását. Ezért az új szabályozás a helyi tanácsok, polgármesteri hivatalok hatáskörébe utalta a kültelki (extravilan) földterületek adójának a megállapítását. A kültelek adójának nagysága a földterület fölhasználásától függ, valamint attól, hogy melyik, a termôtalaj minôségét meghatározó övezetben (zónában) fekszik.

A hektáronkénti külterületi földadó új lejben (RON) a következô:

Sorsz. A földterület felhasználása Övezeti besorolás

A. B. C. D.

1. Beépített földterület 22 20 18 16

2. Szántó 36 34 32 30

3. Legelô 20 18 16 14

4. Kaszáló 20 18 16 14

5. Termésben levô szôlôültetvény 40 38 36 34

5.1. Termôbe fordulás elôtti szôlôültetvény x x x x

6. Termésben levô gyümölcsös 40 38 36 34

6.1. Termésbe fordulás elôtti gyümölcsös x x x x

7. Erdô vagy erdei növényzettel borított föld 12 10 8 6

7.1. 20 évnél fiatalabb vagy védôerdô x x x x

8. Vízzel borított földterület, haltenyészetek kivételével 4 3 2 1

8.1. Haltenyészet 24 22 20 18

9. Utak és vasutak x x x x

10. Terméketlen földterület x x x x

A 2006-ra kivetett kültelki földadót 3 egyenlô részletben, folyó év június 15., szeptember 15. és november 15-ig kell befizetni. Akik már befizették teljes összegében ezt az adót, azoknak nincsenek további kötelezettségeik.

Mellau György

Amerikai kutatóknak elhízás elleni oltóanyagot sikerült kifejleszteniük, amely a ghrelin nevû hormont veszi célba.

A ghrelin az üres gyomor nyálkahártyájában termelôdik, majd a vérkeringés révén az agyba jut, s ott fejti ki hatását. A vegyület mindenekelôtt növeli az étvágyat, másrészt lelassítja a metabolizmust, azaz a szervezet anyagcseréjét, ily módon segítve elô a zsírlerakódást és a súlynövekedést.

A kaliforniai Scripps Research Institute kutatói Kim Janda professzorral az élen patkányokon három szintetikus vegyületet próbáltak ki, amelyek mindegyike a hormon különbözô komponenseivel lépett kölcsönhatásba.

A három vakcina közül kettô a ghrelin aktív formáját semlegesítette: antitestek képzôdését váltotta ki, amelyek megkötötték a hormont.

Mint kiderült, a beoltott patkányoknál, noha ugyanannyit ettek, mint a kontrollcsoport rágcsálói, lényegesen kisebb súlygyarapodást regisztráltak, s esetükben kisebb zsírlerakódás képzôdött. Különösen szembetûnô volt a különbség azoknál a patkányoknál, amelyeknél a vérben magas antitestszintet mértek.

A kutatók, akik eredményeiket a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) címû folyóiratban publikálták, távlati célként olyan oltóanyagot szeretnének kifejleszteni, amely elhízott betegeket szabadítana meg a túlsúlytól, s az örökös fogyókúra gyötrelmeitôl.

Ugyanakkor a szakértôk közül sokan rámutatnak egy ilyen vakcina alkalmazásának veszélyeire.

A szkeptikusok táborába tartozik Stephen Bloom, a londoni Imperial College professzora, aki szerint az antitesttermelést nehéz kontrollálni a szervezetben. Mivel a gyomorban termelôdô ghrelin az agyba kerülve fejti ki hatását, az antitestek magát az agyat is megtámadhatják.

Az egészséges utasoknak, akik hosszú órákat töltenek egy repülôgép fedélzetén, nem kell jobban tartaniuk a vénás trombózis kialakulásától, mintha egy hosszú vonatúton vennének részt – állítja az a tanulmány, amely az amerikai orvosi egyesület lapjában, a JAMA-ban jelent meg.

Eddig az volt a közkeletû vélemény, hogy a hosszú repülôutak segítik a vérrögök kialakulását, ami akár tüdôembóliához is vezethet. Egy brit kutatócsoport azonban bebizonyította, hogy a repülôutak sajátossága, az alacsonyabb légnyomás és a kisebb oxigéntartalom nem befolyásolja a vérrögképzôdést. William Toff kardiológus professzor és társai 73, jó egészségi állapotban lévô önkéntest ültettek egy szimulátorba, ahol azután reprodukálták a repülôutak jellemzôit, az alacsonyabb légnyomást és oxigénszintet. A résztvevôk nyolc órát töltöttek üléseikben, s óránként csak öt percre állhattak fel. S akárcsak a kísérlet elôtt, utána is vért vettek tôlük: márpedig a véralvadást illetôen a két minta semmilyen eltérést sem mutatott.

A kísérleteket persze még meg kell ismételni olyanokkal, akik eleve hajlamosak a vénás trombózisra. Az azonban már most elmondható a professzor szerint, hogy az egészséges embereknél, azoknál, akiknek nincs keringési problémájuk, a légnyomás- és oxigénszint változásai nem növelik a trombózis kialakulásának veszélyét.

Marosvásárhely:

• A fôtéri Aesculap (Gyôzelem tér 35., telefonszám 266-649), a B&B (Rózsák tere 16. szám, telefonszám: 260-103), a Pharma Plus (1918. December 1. u. 182-184., tel. 246-859) és a Royal (1918. December 1. u. 86B/6, tel. 311- 602) gyógyszertár állandó jelleggel nyitva tart.

• Naponta 8-20 óra között tart nyitva a Sensiblu I (Rózsák tere 36-38., tel. 264-206), a Sensiblu II (1918. December 1. út 219., tel. 244-311) és a Sensiblu III (tel. 223-842, 1848. út 23/A); a kövesdombi Aesculap (tel. 237-026, 1848. út 37.sz.) és a Superfarm (tel. 249-033, Bazsalikom u. 7. sz.).

• Ügyeletes fogászat: augusztus 27-én vasárnap a marosvásárhelyi Melident (Bánát utca 3/2. szám alatti) rendelô tart nyitva.

• Segesvár: augusztus 26-án, szombaton 8-20 óra között a Gentiana I. (Herman Oberth u. 45. sz., tel. 771- 831), este 8 órától vasárnap reggel 8-ig a Gentiana II. (Krizantém u. 13. sz., tel. 776-900), vasárnap 8-20 óra között a Gentiana I. (Herman Oberth u. 45. sz., tel. 771-831), este 8 órától hétfô reggel 8-ig a Gentiana II. tart nyitva.

• Szászrégen: szombaton 8-20 óra között a Medifarm (tel. 520-771, P. Maior u. 5.), és a Lotus (Iskola u. 11/1-2., tel. 511-298), 20 órától vasárnap reggel 8 óráig a Dios (tel. 525-754, M. Viteazu utca 90. sz.); vasárnap reggel 8 órától este 8-ig a Lotus, 20 órától hétfô reggel 8 óráig az Elena (tel. 512-550 Sós u. 41/1. sz.) szolgálja ki a hozzájuk fordulókat.

• Marosludas: szombaton 8 órától 18 óráig a Panax (1918. Dec. 1. u. 15. sz., tel. 414-604), szombaton 18 órától vasárnap reggel 8 óráig a Mimoza (Köztársaság u. 38. sz., tel. 411-473) tart nyitva. Vasárnap 8-13 óra között a Panax, míg vasárnap 13 órától hétfô reggel 8-ig a Mimoza szolgálja ki a hozzájuk fordulókat.

• Dicsôszentmárton: szombaton 13 órától hétfô reggel 8 óráig a Hapciu (tel. 446-629, 1918. December 1. u. 46/51 sz.) tart ügyeletet.

• Szováta: szombatonként 8-13 óra között az Aesculap 16 (tel. 577-047, Fô út 145 sz.), a Kakucs (M. Eminescu u. 3. sz., tel. 577-730), 9-21 között a Montana (Rózsák u. 82. sz., 570-726), 9-13 óra között az Arthemisia (Függetlenség u. C/1. sz., tel. 570-214), tart ügyeletet. Minden vasárnap, 9-21 óra között a Montana szolgálja ki a hozzájuk fordulókat.

Mire használható a magyar igazolvány és a kiegészítô igazolványok (diákigazolvány, pedagógusigazolvány, oktatói kártya)?

A kérdéssel M.K. marosszentgyörgyi olvasónk fordult lapunkhoz. A magyar igazolvány különbözô kedvezményeket és támogatást biztosít a Magyarországgal szomszédos államokban élô magyarokról szóló törvény által. A kedvezmények mindig közvetlenül (pályázat nélkül) vehetôk igénybe, és kizárólag Magyarország területén. Ez azt jelenti, ha valaki Magyarországon tartózkodik, a magyar igazolvány felmutatásával az alábbiakat veheti igénybe:

– könyvtárhasználati kedvezmények: könyvtárba való beiratkozásnál 50 százalékos kedvezmény jár a diákigazolvánnyal rendelkezô tanulóknak és egyetemistáknak; ingyenes a pedagógusigazolvánnyal és oktatói kártyával rendelkezô személyeknek, valamint könyvtárakban, múzeumokban, levéltárakban dolgozó személyeknek.

– muzeális intézmények kedvezményei: múzeumok, közérdekû kulturális gyûjtemények, kiállítóhelyek látogatása során ingyenes minden nyitvatartási napon, azoknak a gyermekeknek, akik még nem járnak iskolába (6-7 éves korig); a 65 évnél idôsebb nyugdíjasoknak; mozgássérülteknek és más fogyatékosoknak, egy-egy kísérôjüknek; pedagógusoknak és azoknak, akik pedagógusként mentek nyugdíjba; ingyenes minden hétvége egyik pihenônapján (ezt a múzeum határozza meg) a 18 év alatti gyermekeknek és az ôket kísérô, legfeljebb két hozzátartozónak, valamint a 18 éven felüli, diákigazolvánnyal rendelkezô tanulóknak és egyetemistáknak. 50 százalékos belépôdíjat fizetnek, a hét bármely napján, a diákigazolvánnyal és nemzetközi diákigazolvánnyal rendelkezôk, és a 65 éven aluli nyugdíjasok.

– utazási kedvezmények: a vasúton csak magyarországi belföldi, helyi és helyközi menetrend szerinti járatokon vehetôk igénybe. Ingyenesen utazhatnak másodosztályon minden alkalommal a 6 évnél fiatalabb gyermekek és a 65 év felettiek. 90 százalékos kedvezményt kapnak évente négy alkalommal a 6-65 év közöttiek. 90 százalékos kedvezményt kap évente egyszer az a csoport, amely legalább tíz gyermekbôl és két felnôtt kísérôbôl áll. A csoportos utazást elôre be kell jelenteni. 67,5 százalékos kedvezményt kapnak minden alkalommal a romániai iskolákban magyar nyelven tanuló diákok és a romániai egyetemeken, nappali vagy esti tagozaton tanuló egyetemisták. 50 százalékos kedvezményre jogosultak, minden alkalommal a romániai pedagógusok és az egyetemeken oktatók.

Autóbuszon az ingyenességre a 90 százalékos és a 67,5 százalékos kedvezményekre ugyanazok a feltételek érvényesek, mint a vasúti kedvezményekre, azzal a különbséggel, hogy a pedagógusok itt nem részesülnek az 50 százalékos kedvezményben. A HÉV-en (magyarországi helyi érdekeltségû vasút) az ingyenesség és a 90 százalékos kedvezmények ugyanazokra vonatkoznak, mint a vasúti kedvezmények. A tanulók és az egyetemisták 50 százalékos kedvezményes menetjegyet vehetnek. Hajón, réven az ingyenességre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a vasúti kedvezményekre. A tanulók és az egyetemisták 67,5 százalékos kedvezményes bérletet vagy 50 százalékos kedvezményes menetjegyet vehetnek. A magyarországi helyi közlekedésben (városon belül) az ingyenesség kedvezményezettjei ugyanazok, mint a vasút esetében, a tanulók és az egyetemisták 67,5 százalékos bérletet vehetnek.

A szovátai K.I. olvasónk az alábbi kérdésére szeretett volna választ kapni: eltûnt személy(eke)t hány év után lehet halottá nyilvánítani, és milyen törvény alapján?

A Maros Megyei Rendôr-felügyelôségen Comsa Tiberiu rendôrfelügyelô elmondta, a kérdésre nem lehet egyértelmû választ adni. A felügyelô azt tanácsolta, hogy az érdeklôdô fél keresse fel minél hamarabb a rendôr-felügyelôséget, tegyen jelentést. Lehetôleg legyen birtokában olyan bizonyíték, amelynek alapján, konkrét tényekre alapozva, a lehetséges okok figyelembevételével elemzik az esetet. Ezt követôen állapítják majd meg, hogy helyénvaló-e a feltételezés vagy sem. Mi