Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Tizenhat orvost vádolt meg a Ziua központi napilap, azt állítva, hogy csúszópénzt vettek el egy francia gyógyszerforgalmazó cégtôl bizonyos orvosságok felírása ellenében. A szóban forgó orvosok cáfolták a lap állításait, sôt, hétfôn a Maros megyei kórház igazgatótanácsa is, arra hivatkozva, hogy a Dipherelin orvosságból idén nem fogyott el látványos mennyiségû.

Mindenesetre furcsa, hogy miért éppen augusztusban pattan ki egy ilyen ügy, amikor a legtöbb orvos szabadságát tölti, vagy az a körülmény, ahogyan kiszivárgott az információ. Egyesek szerint egy olyan személy bosszújáról van szó, akit a gyógyszerforgalmazó cégtôl elbocsátottak és akinek hozzáférése volt bizonyos iratokhoz, ám tudni kell, hogy a lapban megjelent, az orvosok neveit tartalmazó táblázaton semmiféle cégjelzés nem szerepel, elvileg tehát bárki megszerkeszthette volna.

Világszerte bevett gyakorlat a nagy gyógyszercégek által szponzorált gyógyszerészeti kongresszusok megszervezése, hiszen valahogy meg kell történnie a termékismertetônek, és orvosi körökben beszélnek a felírt receptek száma függvényében kapott "figyelmességekrôl" is, bár nehéz bizonyítani a korrupciót. A fenti csúszópénzügy a 2002–2005. közötti idôszakra vonatkozik, amikor egy, azóta már megváltoztatott receptfelírási eljárás volt érvényben. Éppen az orvosi és gyógyszerészeti körök érdek- összefonódásának megszüntetése volt az egyik meggondolás (tehát szél fuvatlan mégsem indul), ami miatt immár nem a gyógyszer kereskedelmi megnevezését, hanem a hatóanyagát tüntetik fel a recepteken, a patikusra és a páciensre hárítva a gyógyszer kiválasztását. A kórházak a gyógyszerek megvásárlására közbeszerzési versenytárgyaláson vesznek részt, ha ezek esetében felmerül a korrupció gyanúja, semmiképpen nem a helybéli orvosok vádolhatók, mivel e licitek általában minisztériumi szinten zajlanak.

A megyei kórház igazgatótanácsa cáfolja ugyan a vádakat, de kérdés, hogy egy gyors elemzés rávilágíthat-e teljességében a felvetett ügyre. Talán érdemes lenne behatóbban tanulmányozni a szponzorálási eseteket, a leggyakrabban felírt orvosságokról statisztikai adatokat gyûjteni, ugyanakkor azt is megnézni, mennyire indokolt esetekben írták fel ezeket. Hatóanyag ide vagy oda, a külföldi gyógyszerek jobb minôségére számos beteg esküszik… és igényli is ezeket. Ha pedig korrupciós bûncselekményeket emlegetnek, az ilyenek kivizsgálására vannak illetékes hatóságok. Addig is a listán szereplô orvosok hírneve kétségtelenül csorbát szenvedett.

A fenti eset kapcsán mindenesetre esik az a feltételezés, hogy a kórházi vezetô beosztásokra pályázó orvosokat akarták volna lejáratni, hiszen információink szerint ezek nem vettek részt a versenyvizsgán való részvételi feltételként megszabott menedzseri tanfolyamokon. Arra mindenesetre jó volt, hogy az illetékesek elmondhassák: lám-lám, az ilyen, méregdrága gyógyszereket felíró orvosok miatt nincs pénz az egészségügyben!

A napokban elkezdte a marosvásárhelyi Gyôzelem téri aluljáró mellé tervezett üzletház építését a kolozsvári Matrix Trans cég. A tervek alapján mintegy két évbe telik az építkezés befejezése. Eközben az aluljáróban még hátralevô munkálatokat is elvégzi a vállalkozó, ez feltétele volt a haszonbérleti szerzôdésnek, amellyel a cég megkapta a telket. Bárczi Gyôzô alpolgármester lapunknak elmondta, az aluljáró befejezése már a Matrix hatásköre, ezzel párhuzamosan a városháza folytatja a tér rendezését, mellyel a tervek szerint novemberre készülnek el.

Sorin Oprescu, a Szociáldemokrata Párt szenátora kedden racionális gondolkodásra szólította fel a politikai osztályt, hogy ne essenek Traian Basescu csapdájába, aki a nemzetbiztonsági dossziék titkosítás alól való felmentésére vonatkozó kampányt kezdeményezte.

Oprescu szerint Traian Basescunak minden eddigi általa kezdeményezett intézkedése kudarcba fulladt. "Elôrehozott választásokat akart, el akarta távolítani tisztségébôl a kormányfôt, egykamarás parlamentet akart, meg akarta változtatni az Alkotmányt, népszerûségre akart szert tenni az elrabolt újságírók forgatókönyvével, melyet Bukarestben rendeztek, át akarta venni az NLP-t egyesítve a DP-vel, helyettesíteni akarta a parlamentet. Semmit sem tudott megvalósítani. Csak az általa keltett válságokban érezte jól magát" – mondta Oprescu.

Az SZDP-szenátor szerint a fenyegetést, mely szerint nyilvánosságra hozzák "100 olyan honatya nevét, akik együttmûködtek a Szeku-ritátéval, az államfô egyik volt embere, Cosmin Gusa terjesztette pletykaszinten. Hogy a középfokú hatást növeljék, a 100 személy nevét részletekben hozzák nyilvánosságra".

Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt elnöke kedden egy sajtótájékoztatón kifejtette, hogy Traian Basescunak a Szekuritátéval való együttmûködési dossziéja van, annak ellenére, hogy a Volt Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács negatív választ kapott erre vonatkozóan az összes titkosszolgálattól.

A konzervatívok elnöke elmondta, hogy a párt összeállított egy anyagot arra vonatkozóan, hogy a Demokrata Párt mint az SZDP igazi utódja, hogyan halad elôre. Minden adatot az elmúlt két hónap során gyûjtöttek össze.

A demokratákról szóló anyagot, amelyet megmutatott az újságíróknak, a párt politikai büróján belül elemzik csütörtökön.

Maria Diaconescu, a Nagy-Románia Párt (NRP) Maros megyei tanácsosa, volt szekustiszt, aki a Mihail Kogalniceanu bázison dolgozott és Constantin Amza Margarit, a politikai alakulat megyei elnöke kedden egy sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Traian Basescunak nyilvánosságra kellene hoznia a szekuritátés dossziéját.

Constantin Amza Margarit "megkésettnek" nevezte a volt Szekuritátéval együttmûködô személyek leleplezésére tett intézkedéseket, hozzátéve, hogy az államfônek is nyilvánosságra kellene hoznia a dossziéját.

Maria Diaconescu elmondta, hogy a kommunista rendszerben a konstancai Mihail Kogalniceanu bázison, majd a marosvásárhelyi repülôtéren dolgozott, az operatív osztályon.

"Az együttmûködôknek nevezett emberekre szükség van egy államban. Ha voltak olyanok, akik arra használták az információkat, hogy ártsanak vele egyes embereknek, akkor azokat kell felelôsségre vonni" – mondta Diaconescu, azt állítva, hogy a birtokában lévô információk szerint Mona Musca áldozat.

Diaconescu szerint a CNSAS-ban olyan emberek kellene legyenek "akik gondolkodnak és ítélkeznek" és nem engedik, hogy az intézmény politikai eszköz legyen.

Egy hónapon belül elkészül a nemzeti színházbeli kisterem – tájékoztatott Kárp György, az intézmény gazdasági igazgatója. Mint megtudtuk, a tavalyi évadban megkezdett munkálatok jelenleg is folynak, a szóban forgó színtér elôcsarnoka a festésen kívül már készen áll, a színpadtechnikai szerkezeteket felszerelték, odabent is csak a gipszkartonozás maradt hátra. A lépcsôház rendbetételére az elkövetkezôkben kerül sor, a mellékhelyiségeket újracsempézték. Ami a központi fûtés felszerelését illeti, a nagyszínpad felsô szintjén, a zsinórpadláson már kicserélték a fûtôtesteket, az alsó szintre 34 új kalorifer érkezését várják. A nagyszínpad átalakításához (forgószínpad, hidraulika, emelhetô-süllyeszthetô padlózat, kettéosztott, elfüggönyözhetô nézôtér) idén nem kezdenek hozzá, ez legközelebb 2007 elején várható. A munkálatok jelentôsen befolyásolják majd az elôadások megvalósíthatóságát, ezért elôször a terem átalakítását tervezik. A színpad így kistermi elôadások bemutatására stúdiószínpadként továbbra is alkalmas marad.

Ami a repertoárt illeti, a próbák e hónap 28- án kezdôdnek, csupán a bemutatók sorrendje bizonytalan. Annyit bizonyosan tudni lehet, hogy változatos lesz az elôadáskínálat: a Canterbury meséken kívül (ezt Barabás Olga rendezi, díszlettervezô Bartha József) lesz Ray Cooney-komédia, színpadra kerül Örkény István Macskajátéka és Székely János talán egyik legsikerültebb és leghíresebb drámája, a Caligula helytartója is. Egyéni estekkel mindeddig Mende Gaby és Bálint Márta jelentkezett.

Hétfôn délután a Víkendteleppel ismerkedett az a húsz budapesti diák és három kísérôjük, akik egyhetes táborozásra érkeztek megyeközpontunkba, ahol húsz helybeli fiatallal vesznek részt azon a programon, amely lehetôséget nyújt városunk és a Székelyföld egy részének a megismerésére.

A Marosvásárhelyi Tanáccsal partnerkapcsolatban levô XI. Kerületi Polgármesteri Hivatal az idén is helybeli gyerekeket táboroztatott Magyarországon, s most a budapestiek jöttek a cseretáborozásra. Amint Gáll Ábel táborvezetô és Szilágyi László sporttanár elmondta, a vendégdiákoknak, akiknek a Bolyai középiskolában biztosítottak szállást, gazdag programot állítottak össze. A város bemutatása mellett a Teleki Sándor cserkészcsapat látja vendégül ôket, a víkenden strandolnak, csónakáznak és vesznek részt sportvetélkedôkön, valamint a Somostetôn bográcsgulyás-fôzô versenyen. A programban egy kétnapos székelyföldi körút is szerepel.

Augusztus 11-én az E-60-as országúton, egy Héjjasfalva térségében található benzinkút kijáratánál, a MAN tehergépkocsi volánjánál ülô Prahova megyei, 46 éves P. Constantin súlyosan elgázolta a 68 esztendôs, biciklivel közlekedô T. Iuliut, aki a rendôrségi helyszínelés szerint nem adott elsôbbséget a szabályosan közlekedô teherautónak.

Augusztus 13-án, a hajnali órákban, Dicsôszentmárton fôutcáján, egy 1310-es Dacia sofôrje, a bábahalmai származású 25 éves G.Viorel, nagy sebességgel hajtott és nekiütközött egy hídnak. Az ütközés következtében az autó két bábahalmi származású utasa, a 26 éves P. Gelu és a 23 éves M. Florin súlyos testi sérüléseket szenvedett.

Augusztus 12-én este a marosvásárhelyi rendôrség biztonsági ôrjáratának a közrendészek közremûködésével sikerült felkutatnia a 36 éves marosvásárhelyi N. Lászlót és az 53 éves Mezôrücs községi pârau crucii illetôségû C. Gheorghét. Ôk ketten 250 kg csirkeaprólékot tulajdonítottak el egy marosvásárhelyi kereskedelmi társaság épületébôl. 125 új lejre becsülték az okozott kárt, amelyet 100%-ban sikerült visszaszerezni. A lopással vádolt személyek ellen bûnvádi eljárás indult (szabadlábon védekeznek).

Augusztus 13-án egy 17 éves, segesvári fiatal férfi arról számolt be a segesvári rendôrség éppen szolgálatban levô tisztjének, hogy aznap hajnalban a Fehéregyházához tartozó Bún falu területén megtámadták, arcul ütötték, majd miután elvették a biciklijét, az elkövetôk elrohantak. A további ellenôrzéseket és a nyomozást követôen fény derült a támadók kilétére, a 17 éves I. Sergiu és a 21 éves B. Dobrin Bún faluból származnak és a tett elkövetése után elhagyták a helységet. A rendôrségi vizsgálat után mindkét elkövetôt még aznap reggel elfogták és elôzetes letartóztatási javaslattal átadják a bíróságnak. A 200 új lej értékû, erôszakosan eltulajdonított kerékpárt az egyik tettes lakhelyén találták meg.

Jegyzet

Juli jártas volt a különféle ügyek intézésében. Számos telefonszámmal rendelkezett, általában tudta, hogy mikor, milyen ügyben, kihez kell fordulnia. Éppen ezért nem találta meglepônek, hogy családtagjai, rokonai, barátai ôt kérték meg ügyes-bajos dolgaik rendezésére. Sôt, egy idô után a szomszédok is hozzá fordultak, ha nehezükre esett elmenni egy-egy intézményhez érdeklôdni ilyen-olyan dolgok felôl. Fizette a saját számláit, a szomszédokét, a rokonokét – mert hát ô otthonosan mozog az efféle területeken. De utánajárt, mikor lehet benyújtani az útlevélhez a kéréseket, kinek emelik a nyugdíját, kinek nem, milyen iratok szükségesek bizonyos ügyek intézésekor. Büszke volt, hogy mindenki hozzá fordul ilyen jellegû problémáival, és azokat ô valamiképpen orvosolni is tudja. Ha kérvényt kellett írni, Juli mindig segített, ha ûrlapot kellett kitölteni, azon nyomban hozzá fordultak. Bizonyos értelemben ez a munkája részét is képezte, de nem volt könnyû és egyszerû feladat, ha bonyolult ügyben járt el. De ragyogott az arca, amikor örömet szerzett azzal, hogy képes volt útbaigazítást, tanácsot adni.

Hosszú éveken keresztül szerette, hogy ô ilyen fontos személy. Lassan több idôt fordított mások ügyeire, mint a sajátjára. Már nem tudott idôt szakítani a barátaira, a családtagokkal is csak a legszükségesebbekrôl beszélt, végül elfelejtette kifizetni a saját számláit, annyira igyekezett, hogy másnak ne okozzon gondot, csalódást. Végül elfelejtette bejelenteni, hogy nem ér haza idejében, elfelejtett szólni, hogy nem alszik aznap otthon… és igen, a megterhelô feladatok intézésének következtében oda jutott, hogy elfelejtett hazamenni… De azért fontos személy maradt…?!

Javarészt külföldi egyetemeken pallérozódott fiatalokból áll Nikola Grujevszki kijelölt macedón miniszterelnök kormánya, amelynek névsorát kedden tették közzé Szkopjéban.

A 35 éves átlagéletkorú kormány minisztereinek többsége tanult vagy dolgozott külföldön. A tekintélyt parancsoló névsorból is kiemelkedik Zoran Sztavrevszki kormányfô-helyettes, aki a Világbanknál dolgozott és Trajko Szlavevszki pénzügyminiszter, aki a Harvardon végzett.

A testületrôl tíz napon belül szavaz a szkopjei parlament.

A Grujevszki vezette jobbközép Belsô Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) a gazdasági reformok, a munkahelyteremtés és a korrupció visszaszorításának ígéretével legyôzte az addig kormányzó szociáldemokratákat a július eleji választásokon, s nyugati nyomásra koalíciós tárgyalásokba kezdett az ország 25 százalékát kitevô – jogaiért 2001-ben fegyvert ragadó – albán kisebbséget képviselô két párttal. Végül az Albánok Demokratikus Pártjával és három másik párttal szövetkezve 65 képviselô támogatását szerezte meg a 120 fôs parlamentben. Az albán párt négy miniszterrel képviselteti magát a kabinetben. Az Ali Ahmeti hajdani lázadóvezér által elnökölt legnagyobb albán párt, a Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) azzal vádolta Grujevszkit, hogy figyelmen kívül hagyja az albánok akaratát azzal, hogy kirekeszti a pártot a kormányból. A DUI hívei útlezárásokkal fejezték ki tiltakozásukat. A párthívek a parlament elé is tüntetést szerveznek arra a napra, amikor a képviselôház szavaz az új kormányról.

A december óta hivatalos európai uniós tagjelölt kétmillió lakosú balkáni országnak rendbe kell tennie a gazdaságot és át kell alakítania a rendôrséget, ha azt akarja, hogy ne halasztódjanak a csatlakozási tárgyalások.

Brüsszel októberben értékeli a Macedónia által elért eredményeket.

Megismételte Japán bocsánatkérését a második világháborús szenvedésekért kedden Koidzumi Junicsiro japán kormányfô azt követôen, hogy ellátogatott a japán háborús halottaknak, köztük háborús bûnösöknek nyughelyéül szolgáló Jaszukuni-szentélybe.

"Országunk hatalmas szenvedéseket és károkat okozott több ázsiai országnak és népnek. A japán nép nevében ôszinte együttérzésemet és mélységes lelkiismeret-furdalásomat fejezem ki az áldozatoknak. A mi felelôsségünk, hogy alázattal tekintsünk a múltba, és felejtés nélkül adjuk át e szörnyû háború leckéjét a jövô nemzedékeinek" – jelentette ki a miniszterelnök a tokiói Budokan csarnokban tartott megemlékezésen, Akihito császár és Micsiko császárné jelenlétében, mintegy 7000 ember elôtt. A szertartás során az uralkodó maga is biztosította az áldozatokat: osztozik gyászukban, egyben reményét fejezte ki, hogy a háború borzalma soha többé nem ismétlôdik meg. Akihito apja, Hirohito császár 1945. augusztus 15-én valóságos sokkot okozott alattvalóinak azzal, hogy trónra lépése óta elsô ízben mondott rádióbeszédet és bejelentette: Japán leteszi a fegyvert a szövetségesek elôtt.

Koidzumi néhány órával korábban kiváltotta Kína és Dél-Korea haragját, miután elment imádkozni a Jaszukuni-szentélybe. Személyében több mint két évtized óta elôször látogatott a szentélybe hivatalban lévô japán miniszterelnök éppen ezen a napon, a második világháborús japán kapituláció évfordulóján. Utoljára 1985-ben Nakaszone Jaszuhiro választotta a megemlékezés e formáját.

Izrael a tervek szerint szerdán kezdi meg átadni a Libanon területén elfoglalt állásokat a libanoni hadseregnek.

Az izraeli hadsereg vezetôinek keddi bejelentése szerint a jövô hétre befejezik az izraeli katonák kivonulását Libanonból, lezárva a Hezbollah síita fegyveres szervezet ellen július 12-én megkezdett hadmûveleteket. Avi Pazner kormányszóvivô viszont nem volt hajlandó semmilyen dátumot megjelölni a kivonulás befejezésére.

Kisebb izraeli egységek máris elhagyták a szomszédos országot 24 órával a tûzszünet életbe lépését követôen, az eddigi kivonás mértékérôl azonban nem nyilatkoztak az illetékesek. Suki Sihur, az izraeli északi parancsnokság második embere úgy nyilatkozott a katonai rádiónak, hogy "Dél-Libanonba vezényelt erôink javítják pozícióikat, és közben megtesszük a szükséges erôfeszítéseket arra, hogy csökkentsük ott a behívott tartalékosok számát".

Libanoni biztonsági illetékesek kedden bejelentették, hogy az izraeli haderôk elhagyták Mardzsajún váro- sát és körzetét. A városban volt 1982 és 2000 között a Dél-Libanont megszálló izraeli erôk és a velük szövetséges libanoni milícia fôparancsnoksága. Ugyancsak megkezdôdött a kivonulás a Mardzsajún és Izrael között fekvô Burdzs al-Mulúkból is. Ezt a körzetet múlt csütörtökön foglalták el az izraeli csapatok.

A Háárec címû napilap keddi számában védelmi minisztériumi tisztviselôkre hivatkozva azt írta, hogy az ENSZ-erôk egy elôôrsének Libanonba telepítése 24-48 órán belül megkezdôdik, és az izraeli hadsereg elsôdleges célja hazaküldeni a tartalékosok 80 százalékát. A Jediót Ahronót címû nagy példányszámú lap pedig azt hangsúlyozta, hogy a cél minél gyorsabban visszahívni az izraeli hadsereget Dél-Libanonból, hogy elkerüljék az összeütközéseket a hazatérô libanoni menekültek áradatával.

Az ellenségeskedések leállítása elôtt mintegy 30 ezer izraeli katona, köztük több tartalékos egység, foglalta el Libanon déli részét egészen a Lítáni folyóig.

Egy magas rangú libanoni katonai vezetô szerint "a következô napokban" megkezdôdik a libanoni hadsereg egységeinek telepítése Dél-Libanonba, egészen az izraeli határig, a Lítánitól délre és északra egyaránt. Ezáltal kiterjed a bejrúti kormány fennhatósága Libanon egész területére, az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1701. számú határozatának megfelelôen – hangsúlyozta az idézett vezetô.

A Lítánitól délre fekvô terület a Hezbollah fennhatósága alatt állt. Eliász Murr védelmi miniszter az LBC libanoni televíziónak viszont úgy nyilatkozott, hogy mintegy 15 ezer katonát vezényelnek Lítánitól északra a hét végéig, míg az izraeli csapatok által üresen hagyott állásokat a jelenleg Libanonban állomásozó ENSZ-erôk 2000 katonája veszi át a nemzetközi haderôk érkezéséig, ami a miniszter szerint tíz napon belül várható. Murr mindazonáltal leszögezte: a libanoni hadsereg nem kéri a Hezbollahtól, hogy átadja fegyvereit, mert ezt a kérdést "nemzeti párbeszéd" útján kell megoldani.

A Föld nagy erdeinek több mint fele eltûnik, ha a hômérséklet átlagosan 3 Celsius fokkal emelkedik az évszázad végére – figyelmeztet egy friss tudományos elemzés az ember által elôidézett globális felmelegedés veszélyeire, és azonnali lépéseket követelt a veszély elhárítására.

A súlyos árvizek, erdôtüzek és aszályok megszokottá válnak a következô 200 évben a hômérséklet-emelkedés következtében – olvasható a nagy-britanniai Bristol Egyetem kutatója, Marko Scholze vizsgálatait összegzô tanulmányban, melyet a Brit Tudományos Akadémia publikált, és amelybôl a The Guardian címû brit lap keddi száma idézett részleteket.

Dr. Scholze 52 szimulációs vizsgálatot végzett el 16 különbözô klímamodell alapján a globális felmelegedés várható következményeirôl. A vizsgálatok a 2 Celsius- fokos, a 2-3 fok közötti, illetve a több mint 3 fokos hômérséklet-emelkedés lehetséges következményeit kutatták.

A tudós elôrejelzése szerint a 2 fokos hômérséklet-emelkedés elkerülhetetlen. Ez még akkor is bekövetkezik, ha a világon azonnal leállítják az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Ez a forgatókönyv azzal számol, hogy Európa, Ázsia, Kanada, Közép-Amerika és Amazónia elveszítheti erdeinek akár 30 százalékát.

Két-három fok közötti hômérséklet-emelkedés esetén kevesebb édesvíz lesz majd Nyugat-Afrika, Közép-Amerika, és Dél-Európa egyes vidékein és az Egyesült Államok keleti részein, s ezzel nô az aszályok valószínûsége. Ezzel szemben Afrika és Dél-Amerika trópikus területein megnô az árvizek kockázata az erdôk eltûnése miatt.

Három foknál nagyobb hômérséklet- változás esetén még kevesebb lesz az édesvíz, az erdôk eltûnésének mértéke pedig Amazóniában és Európában, Ázsiában, Kanadában és Közép- Amerikában elérheti a 60 százalékot.

Háromszázalékos felmelegedésnél egy még veszélyesebb fejlemény is valószínûsíthetô: a növények telítôdnek szén-dioxiddal, nem lesznek képesek többet felvenni, felborul az ökorendszer egyensúlya, mert több szén-dioxidot bocsát ki, mint amennyit elnyel. Dr. Scholze elôrejelzése szerint ez a fordulópont már a század közepére bekövetkezhet.

Frunda György RMDSZ-szenátor kedden a Volt Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) székházából távozva elmondta, hogy megtagadta az együttmûködést a Szekuritátéval, és hogy a múltban két nyilatkozatot adott, az egyikben az elutasítását juttatta kifejezésre, és a másikat nyomásra írta, melyben vállalta, hogy nem hozza nyilvánosságra a beszervezési kísérletet, de csak ez a második szerepel a CNSAS- nál.

Frunda a tanácsnál megállapította, hogy öt dossziéja van, melybôl kettô hálózati, de elutasította az együttmûködést, nem írt alá kötelezvényt és írásos jelentéseket sem adott, ahogyan más RMDSZ-politikusok sem.

Az RMDSZ-szenátor szerint a két hálózati dosszié azért jelent meg, mert "megpróbáltak beszervezni, de ez nem sikerült". Frunda szerint azoknak a személyeknek is van hálózati dossziéjuk, akik megtagadták az együttmûködést.

Rámutatott, hogy a Szekuritáté egyetemista korában megpróbálta kizáratni az oktatási intézménybôl, késôbb pedig, 1982–1983 között, amikor már ügyvédként dolgozott és "lelkiismeretesen" védte a Jehova tanúit és az abortusszal vádolt személyeket, kísérletet tettek a beszervezésére. Kiemelte, hogy elutasította az együttmûködést, de arra kötelezték, hogy írjon két nyilatkozatot, az egyik az együttmûködés megtagadására vonatkozott, a másik pedig arra, hogy nem hozza nyilvánosságra ezen kísérletet.

"Nincs semmilyen kötelezvényem, nem szolgáltattam írásos jelentést senkirôl, soha. Nincs fedônevem, öt álnevet használtak, amikor a rólam szóló jelentéseket írták és egyes általam adott nyilatkozat hiányzik. Hiányoznak dokumentumok azon idôszakból, amikor már ügyvédként dolgoztam, amikor nyomást gyakoroltak rám, amikor a Jehova tanúit és az abortusszal vádolt személyeket védtem" – tette hozzá Frunda.

Elmondta, hogy a CNSAS által ellenôrzött politikusok nevének közzétételével "az RMDSZ politikai és társadalmi kompromittálását kísérlik meg". "Az RMDSZ-tôl mindannyian ugyanebben a helyzetben vagyunk. Beszéltem a kollégáimmal. A 29 dossziéból 9 RMDSZ-esre vonatkozik, és a beszélgetésekbôl kiderült, hogy senki nem volt a Szekuritáté besúgója" – mondta az RMDSZ- szenátor.

Frunda hozzátette, hogy 2000-ben, amikor jelöltette magát az államelnöki választásokon, írásos választ kapott miszerint nem nézheti meg a saját dossziéját.

"Azt mondták, hogy nem nézhetem meg, mert a dossziémban még aktív tisztek is szerepelnek. Azokban a dokumentumokban, amiket én láttam, egyetlen ilyen név sem szerepelt, csak azon marosvásárhelyi tisztek neve található meg, akik követtek, amikor ügyvéd voltam" – mondta Frunda.

A Volt Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács Kollégiumának tagjai titkos szavazással fognak dönteni, és nem nyílttal, mint eddig, az opciójukat pedig szavazócédulákra írják le, de ez csak igen vagy nem lehet, ami gyakorlatilag kizárja a tartózkodás lehetôségét.

Ezt Cazimir Ionescu jelentette be kedden, aki aláhúzta, hogy ez az utolsó nyilatkozata az intézmény szóvivôi minôségében.

"A kollégium szavazata titkos lesz, szavazócédulákon, amely csak igen vagy nem lehet", mondta Cazimir Ionescu.

Ugyanakkor hozzátette, hogy az új szavazási szabály által "már nem lehet semmiféle politikai ellenôrzésrôl beszélni, vagy bármilyen külsô befolyásról".

Ionescu szerint a nyílt szavazatról való lemondással a kollégium "mindenki lelkiismereti szavazatára" alapuló döntést hozhat.

A tanács szóvivôje Carmen Popescu lesz, aki nem tagja a kollégiumnak, hanem csak a tanács egyik munkatársa.

A Volt Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács Kollégiuma ugyanakkor úgy döntött, addig nem hoz semmiféle döntést politikusok esetében, ameddig a titkosszolgálatok írásban nem közlik, hogy átadtak minden olyan dossziét, amelyek politikusokra vonatkoznak.

Ennek ellenére a kollégium tagjai elhatározták, hogy augusztus 22-én elkezdik a politikusok meghallgatását, és a Tanács Vizsgálati Igazgatósága csütörtökig befejezi a dokumentációt az elemzésre kerülô dossziék esetében.

Az Országos Örökbefogadásokért Hivatal 11 külföldi örökbefogadási ügyre hívta fel az ügyészség figyelmét és újabb 29 dossziét ellenôriz, ebbôl 17-et már visszautasítottak, nyilatkozta a Mediafaxnak Theodora Bertzi, a hivatal vezetôje.

Az 1991–2002 közötti idôszakban végleges bírósági döntéssel jóváhagyott 40 örökbefogadási esetbôl csak négy gyerek jutott el azon külföldi családokhoz, amelyek örökbe fogadták, emelte ki Bertzi.

"Egy körlevelet küldtem minden megyébe, és megtudtam, hogy külföldi családok által örökbe fogadott 40 gyerek nem érkezett meg az örökbefogadókhoz. Az útlevélosztályok segítségét is kértem, hogy megtudjam, hány gyerek hagyta el az országot. A 40-bôl 11 szerepelt úgy, hogy elhagyta az országot az örökbefogadó családok neve alatt", állítja Theodora Bertzi.

A 11 kiskorú közül hat Olaszországba kellett volna kerüljön, egy Görögországba és kettô- kettô az Amerikai Egyesült Államokba, valamint Spanyolországba, de csak négy érkezett meg az örökbefogadókhoz, a többiek most is Romániában tartózkodnak. A 11 gyerek jelenleg 8 és 20 év közötti.

"Nem tudjuk, ki ment el helyettük. Lehetnek elrabolt gyerekek is, akiket szüleik még most is keresnek. Nem tudjuk, kik azok", magyarázza az Örökbefogadásokért Hivatal vezetôje.

Bertzi elmondta, hogy az általa vezetett intézmény már tavaly értesítette azon országok illetékeseit, ahová a gyerekeknek meg kellett volna érkezniük, de eddig csak Olaszországból kaptak választ, jelezve, hogy a két kiskorú olasz családoknál van.

Bertzi szerint azok a gyermekek, akiket külföldiek fogadtak örökbe, de nem hagyták el Románia területét, nem rendelkeznek személyazonosságukat igazoló irattal.

A Legfelsôbb Bíróság mellett mûködô Ügyészség bûnügyi osztálya kivizsgálást indított a 11 kiskorú ügyében, az ügyészek megvizsgálják, milyen módon hagyták el az országot az örökbe vett gyerekek helyett mások.

Az ügyészek bekérték az örökbefogadásokat igazoló bírósági döntéseket.

Ugyanakkor a bukaresti hatóságok lépéseket tettek annak érdekében, hogy nyomára bukkanjanak annak a több mint 1.300 román kiskorúnak, akiket 1997–2005 között fogadtak örökbe külföldi családok, mert az illetô országok illetékes szervezetei nem tettek eleget a román állammal kötött szerzôdésben foglalt kötelezettségüknek és nem küldtek jelentést az örökbefogadás után – olvasható a Mediafax jelentésében.

Egy ciprusi off-shore cégen keresztül vásárolná meg az MKB Bank a Romexterra Bankot, utóbbi kisebbségi részvényeseit azonban ez a döntés felháborította.

Az üggyel tegnap több országos lap is foglalkozott. Az Evenimentul Zilei mellett a Cotidianul is hírül adja, hogy közvetítô cégen keresztül bonyolítják le a tranzakciót. Az MKB Bank július 6- án szerzôdésben rögzítette azon szándékát, hogy legalább 51 százalékos részesedés megvásárlásával többségi részesedést szerez a Romexterra Bankban.

Az Evenimentul Zilei szerint a közvetítô cégen keresztüli lebonyolítás indokolt lenne, hiszen az 1993-ban, az energiaágazat bankjaként alapított Romexterra tulajdonosi szerkezete meglehetôsen elaprózott. Részvényeinek 77,13 százaléka 90 ezer magánszemély kezében van.

A mintegy 40 személybôl álló kisebbségi részvényesek elégedetlenségét az váltotta ki, hogy a román bank többségi tulajdonosai éppen a ciprusi adóparadicsomot választották a tranzakció lebonyolítására.

Az Evenimentul Zilei szerint a felháborodott tulajdonosok között található Iosif Pop Kolozsvár egyik ismert üzletembere is, aki a ciprusi Demera Investments off-shore cég bevonása miatt attól tart, hogy a Romexterra részvényeit alulértékelik. A Romexterra részvényeiért egyenként 6 új lejt kínáltak, ami csak enyhén haladja meg a részvények névértékének dupláját.

A lap emlékeztet, hogy a Romexterrához képest sokkal rosszabb piaci pozíciót betöltô román Mindbank eladásakor részvényeinek névértékéhez képest ötször nagyobb összeget kínáltak a görög ATE-sek.

A Romexterra részvényesei attól félnek, hogy az MKB valójában többet kínál a Romexterra részvényeiért, mint amennyit hivatalosan meghirdetnek, a nyereség egy része pedig a ciprusi adóparadicsomban marad.

A lap korábban megírta, hogy kulcsszereplôként az ügylet hátterében Sorin Ovidiu Vântu, vitatott hírnevû üzletember és Liviu Luca olaj- és gázipari szakszervezeti vezetô áll.

Az RMDSZ az államtitkári tisztségek átszervezésének nyomán elveszíti képviselôit az integrációs, pénzügyi és ipari minisztériumokban, ám nyert egy államtitkári posztot a mezôgazdasági minisztériumban, nyilatkozta kedden a Mediafaxnak Markó Béla RMDSZ-elnök.

"Lesz egy-egy államtitkárunk a belügy-, tanügy-, környezetvédelmi, egészségügyi minisztériumokban, a kisebbségeknél és egy helyettes államtitkárunk a kormánynál", mondta Markó. Az RMDSZ-nek jelenleg hét államtitkára van különbözô minisztériumokban, ebbôl hármat felmentenek tisztségükbôl. Így Jakab István pénzügyminisztériumi, Csutak István integrációs és Bogos Zsolt ipari minisztériumi államtitkároknak kell megválniuk tisztségüktôl.

Markó Béla szerint a "legvalószínûbb", hogy a mezôgazdasági minisztériumnál kap egy államtitkári tisztséget az RMDSZ.

Az RMDSZ elnöke azt állítja, hogy a tisztségükbôl felmentett államtitkárokat nem szakmai okok miatt menesztik, ezért "más tisztséget kapnak a kormánynál vagy más intézményeknél".

Élesen bírálta kedden egy Kolozsvár mellett tartott Mária-búcsún a verespataki aranybánya-tervet az erdélyi ortodox egyház egyik vezetôje, Bartolomeu Anania kolozsvár-feleki érsek.

A Mediafax hírügynökség szerint az egyházi elöljáró az erdélyi román ortodoxok egyik legnépszerûbb Mária-zarándokhelyén, a füzesmikolai kolostornál százezer ember elôtt mondott prédikációjában ítélte el, és "ökológiai gyilkosságnak" nevezte a verespataki aranybánya-tervet.

– Elképzelhetetlen, hogy egyesek milyen könnyelmûen tekintenek a Verespatakon készülô ökológiai gyilkosságra – mondta az elöljáró, hozzátéve, hogy az embereknek meg kell ôrizniük a föld felszínének szépségét és termékenységét.

Bartolomeu Anania szerint ahol nem létezik jóérzés és felelôsség ott legalább a törvénytôl és a büntetésektôl való félelemnek kellene uralkodnia. Hozzátette: a törvények azonban meglehetôsen engedékenyek.

Az ortodox egyház vezetôi már többször tiltakoztak a Rosia Montana Gold Corporation kanadai–román vegyesvállalat által tervezett verespataki aranybánya terve ellen.

A helyszínen legalább 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt rejt a föld, a nemesfémek kiaknázásához a cég ciántechnológiás eljárást alkalmazna. Emiatt a tervezet környezeti kockázataira több civil szervezet is felhívta a figyelmet, akárcsak a román akadémia és az ortodox egyház fôhatósága.

A múlt hét közepén Nagy Zsolt távközlési és információs- technológiai miniszter sajtótájékoztatón mutatta be a "Tudás alapú gazdaság" projekt részeként a vidéki és kisvárosi önkormányzatoknak meghirdetett pályázati kiírást. Július végén a Félsziget rendezvényen jelen levô miniszter a Népújságnak nyilatkozott az informatikai kormányprogramról.

– Valójában mit takar az e-kormányzati program elnevezés?

– Nagyon sokan lehet, azt gondolják, hogy ez egy úri huncutság, amihez nincs sok közük. Jó ha van, de nem ez határozza meg az életüket. Az e-kormányzat két szintbôl áll: egyfelôl elektronikus szolgáltatásokat nyújtunk az állampolgárok számára. Azaz lehetôséget teremtünk, hogy a szokásos személyes kapcsolaton kívül elektronikus úton, sokkal kényelmesebben, helyhez kötetlenül tudjanak kapcsolatba lépni a közigazgatás helyi vagy központi intézményeivel. Információt szerezni, ûrlapot kitölteni, ezt beküldeni. Netán választ kapni rá vagy esetleg be is fizetni egy adót vagy illetéket. Ez látványos és kimondottan az állampolgároknak szól. De az e-kormányzat ennél több: a közigazgatás teljes modernizációja. A közigazgatási folyamatok áttekintésre kerülnek, egyszerûsítjük ôket és azok az egyszerûsített folyamatok kerülnek informatizálásra. Ezáltal azt érjük el, hogy akár a klasszikus módon – az intézôablaknál – benyújtott kérések vagy igények is sokkal gyorsabban, kisebb tévedési rátával kerülnek feldolgozásra. Létrehozzuk a háttérben azokat a nagy összefüggô adatbázisokat, amelyek lehetôvé teszik a gyors feldolgozást és adatszolgáltatást.

Az uniós országokat aszerint is mérik, hogy a lakosság mekkora hányada tud hozzáférni az elektronikus közigazgatási szolgáltatásokhoz, illetve hány ilyen elektronikus közigazgatási szolgáltatás létezik. Ilyen szempontból is célunk fölzárkózni az uniós országokhoz.

– Milyen konkrét intézkedéseket hozott ennek érdekében a kormány?

– Nemrégiben a miniszterelnök kimondottan ezzel a témával megrendezett tanácskozást hívott össze, ahol az érintett minisztériumok – a belügy-, közigazgatási, a munkaügyi, a pénzügy-, az egészségügyi minisztérium – és az egészségbiztosítási pénztár vezetôi voltak jelen. Célunk az volt, hogy egységes e- kormányzati stratégiát indítsunk útnak. Az általam vezetett minisztériumot bízta meg a miniszterelnök ennek a stratégiának a kidolgozásával és koordinálásával. Mi az ausztriai modellt szeretnénk követni, amely a leglátványosabb fejlôdést nyújtotta Európában. A 2001-es – akkori 15 tagú EU-ból – 14. helyrôl négy év alatt az elsô helyre került mind az elektronikus szolgáltatások hozzáférhetôségét, mind azoknak komplexitását illetôen. Ezt a modellt szeretnénk megközelíteni és hasonló stratégiát kiépíteni.

– A marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem a tavasszal tanácskozást szervezett, ahol a részt vevô nemzetközi szaktekintélyek érdekes kezdeményezésnek minôsítették a román e-kormányzat projektet. Ugyanakkor aggályaikat fejtették ki ennek alkalmazása kapcsán, mivel a számítógép-ismeretek sok munkahelyen hiányosak. A hivatalok ügykezelôi is bosszantóan sokat ügyetlenkednek az elektronikus adatkezelés során. Ennek kiküszöbölésére mit tervez a kormányzat?

– Három fô cselekvési irányt határoztunk meg az e-kormányzati rendszer esetében. Egyik az oktatás. Minél több embert képezni arra, illetve felhívni a figyelmét az internethasználat elônyeire. Ilyen szempontból volt fontos a Félsziget rendezvényen való jelenlétünk: népszerûsíteni az internethasználatot és ezáltal közelebb hozni ezt a technológiát. Ugyanakkor a köztisztviselôkkel, pedagógusokkal szeretnénk megismertetni ezt a technológiát, természetesen együttmûködve a különbözô minisztériumokkal. Például mi a közigazgatási minisztériummal közösen egy képzési folyamatot indítottunk el, az oktatási minisztériummal szorosan dolgozunk együtt az informatizálási programjaik véleményezésében.

A másik cselekvési irány a hozzáférhetôség bôvítése. Ma lényeges különbség van Romániában a vidéken illetve a városon élôket illetôen a hozzáférhetôség szempontjából. A városon élôk különbözô szolgáltatások közül választhatnak mind az internet, mind a telefonszolgáltatók közül, ez ma vidéken persze nem így áll. Egyértelmûen kormányzati programokra van szükség, és többet is indítottunk ilyen területen: a tudás alapú társadalom elnevezésû program, a teleház program – ebbe illeszkedik az RMDSZ e-magyar pontok programja is. Ezeknek mind a hozzáférés szélesítése a célja.

A harmadik cselekvési irány a tartalomszolgáltatás. Ennek része az e-kormányzat is, de része minden olyan kereskedelmi, szórakoztatási vagy közigazgatási szolgáltatás is, amelyet elektronikusan nyújtunk, amely ösztönzi a vállalkozói réteget vagy a magánembereket, hogy ebbe a technikába fektessenek, hogy ezt a technikát használják otthon, munkahelyükön.

A technika nem egy önmagáért való dolog. Az informatizálás nem azt jelenti, hogy leteszünk egy eszközt a köztisztviselô asztalára. Hanem azt jelenti, hogy ki kell tudjam képezni azt a köztisztviselôt, az igényeket kielégítô informatikai megoldásokat tudjak telepíteni. És arra ösztönözzem az állampolgárt, hogy használja ki, mert neki könnyebb, olcsóbb, megközelíthetôbb. Hadd mondjak egy példát: tavaly egy olyan kezdeményezést indítottam el, amelyet úgy nevezünk, hogy virtuális követési ablak. Ez a virtuális pénztár azt teszi, hogy egy internetes felületen keresztül egy bankkártya birtokosa befizethet majd elsô lépésben például egy közúti bírságot. Bukarestben fogjuk elindítani ezt a programot, remélhetôleg már augusztusban. Fokozatosan az egész országra kiterjesztjük.

– Jó, hogy szóba került a közlekedésrendészet. Nemrégiben a gépjármû-tulajdonosok tapasztalhatták a számítástechnika áldásait. Júliusban majd minden harmadik jármûtulajdonost dörgedelmes levélben figyelmeztették, hogy jelentkezzen a gépjármû- nyilvántartónál, mivel vagy a kötelezô biztosítása vagy a jármû mûszaki ellenôrzése nincs rendben. Sorban állás és az igazoló iratok másolatainak benyújtása után kiderült, hogy az esetek 90 százalékában a hivatal tévedett. Feltételezhetôen rossz adatkezelés történt. De említhetném az adóhivatalokat is. Mennyi bosszúságot okoznak a rossz adatfeldolgozás miatt a vállalkozóknak.

– A gépjármûvek esetében az történt, hogy a belügyminisztériumnál levô adatbázist (bejegyzett jármûvek) összevetették a biztosítási intézetek adatbázisával. Mivel az adatbázisok valószínûleg nem voltak átjárhatóak, ezért hibás feldolgozást eredményeztek. Természetesen több más, a rendszertôl független hiba is adódott. Például nem jelentették le a megkötött biztosításokat. Ezt lehet és kell elkerülni egy egységes stratégiával, amikor a különbözô intézmények – és nem véletlenül említettem a beszélgetés elején azokat a minisztériumokat, amelyeket összehívtunk, hiszen ôk a nagy adatbázis-kezelôk (pénzügy-, egészségügyi, munkaügyi és belügyminisztérium) – adatbázisai átjárhatóak lesznek, és bármikor össze lehessen vetni az onnan kivett adatokat.

– Befogadó részrôl mintha még mindig nagy lenne az ellenállás az ilyen kezdeményezésekkel szemben. Némelyek biztonsági aggályokat fogalmaztak meg akár egy bankkártyahasználat esetében is.

– Én nem tapasztalok ellenállást, inkább arról van szó, hogy sokan nem értik. A legfontosabb az, hogy ma már mind az ország elnöke, mind miniszterelnöke megértette, felfogta ennek fontosságát. Élére állt és kezünkbe adta, hogy koordináljuk. Természetesen vannak ennek ellenzôi, elsôsorban a régebbrôl a rendszerben dolgozók gondolják azt, hogy az ô állásukat fenyegetheti az informatizálás. De szó sincs errôl. Az informatizálás nem azt jelenti, hogy köztisztviselôk garmadáját tesszük útra. Azt jelenti, hogy sokkal jobb minôségû munkát tudnak majd végezni, adatbázisok feldolgozásával fognak foglalkozni. Ezeket fogják elemezni. Sokkal gyorsabb, hatékonyabb munkát tudnak végezni, mintha papírok kitöltésével foglalatoskodnának.

A biztonság kérdését sem kerülhetjük meg. A rendszerekbe vetett bizalom nélkül nem lehet informatikai rendszereket építeni és mûködtetni. Romániában az internetes bûncselekmények száma alacsonyabb, mint más országokban. Az adatokkal való visszaélések akkor történnek, ha magát másnak kiadó internetes oldalnak megadjuk adatainkat, és azzal visszaélve azt késôbb felhasználják. Az általam említett fizetôablak esetében a biztonságot a kormányzat garantálja.

– A kormánynak szándékában van-e valamilyen kedvezménnyel ösztönözni az internet- elterjedést?

– A lakossági internet-felhasználás növelése az egyik célkitûzésünk. Ezért indítottuk útjára a széles sávú stratégiát. Ennek szerves része lesz a szubvencionálás. Remélhetôleg 2007-tôl elindítjuk a lakosságnak szánt széles sávú internettámogatási programot, amely nagy sikernek örvendett Európa több országában. A lakossági felhasználók esetében egy-két havi elôfizetési díjat szubvencionált az állam, és ezáltal például Olaszországban jelentôsen nôtt a széles sávú internet- felhasználás a lakosság körében.

Tárca

Nem mindegy, hogy mikor. Blogger Rudit például már kisdinó korában a villanyégô elé tartották, megállapítva: derék bébi lesz belôle. Sokra viszi, lehet, ô lesz a sírásógép feltalálója. Megnyílik elôtte minden menô pálya, kontrollasszisztens, logisztikai munkatárs, logisztikai kontroller, személyes felkeresô munkatárs, junior tanácsadó éppúgy válhat belôle, mint, teszem azt, virológiai fejlesztô, fô orvoslátogató vagy generálkivitelezôi fôépítésvezetô, s ha egyik sem, akkor teljesítményorientált külkereskedô, vagy kertészkedô fô-sajtógyomlár, szinekurás médiablogger.

Blogger Rudit többször átvilágította Röntgi doki bácsi, mert akkor is meghûlt, ha valaki tágra nyitotta a szemét. Jelzem, minden átvilágítás negatív volt, a negatívok megvannak, bárki megtekintheti hitelesített másolatukat a Bogler Rudi honlapján (http://www. rudibogli.ro). Mielôtt megnyílt volna a világ, fôleg mikor fogalmazni kellett, izzó rajzást érzett a fejében, darazsak zsongtak, méhek zúgtak, erdô-mezô méregzöld rajban viharzott feléje, lángra lobbant fû, fa, lomb, virág, ház, udvar, domb, falu, város – látomása támadt: hirtelen fölmagaslik a Parasztfal, elôtte boldogsághimnuszt zengô hüperboreoszok zarándokcsoportja, a dal szüneteiben eksztázisban kiáltják: "Bagolytüdôt akarunk! Bagolytüdôt akarunk!" Igen ám, csakhogy hiába érkeznek a baglyok, addigra a hüperboreoszok már az élménydzsungel korszerûsítését követelik a jóistentôl. Hálátlan banda, a baglyok hiába teszik ki a tüdejüket, nem kellenek a röntgennek sem.

Blogger Rudiban akkor kristályosodott ki küldetéstudata, mikor hetedikes korában feljelentette az oszit a dirinél: láttam, mondta izgatottan, hogy Oszibá textuálisan zaklatta Izgató nénit, aki egyre csak ezt ismételte: még, még, még!...

Az erre vonatkozó dokumentáció jellemzô módon eltûnt az iskola irattárából. Pedig most jól jönne, mert Blogger Rudira ráfogták, hogy nem is Rudi, fôképp nem igazi Blogger, csak Bogler a neve, sôt ha kissé a genetika körme alá nézünk, az ôsei Etelkuzuból ereszkedtek alá, és hol Átilának, hol Álmosnak, hol Csabának, vagy Árpádnak, Gejzának, Vajknak-minek hívták ôket, de volt köztük egy pompás trió is, a Gáspár- Menyhárt-Boldizsár, akiktôl (tévesen) a Mikulást származtatják bizonyos szélsôséges szlovák pártok.

Másodiknak saját magát jelentette fel, hiteles adatok alapján. Azt állította ugyanis egy fogalmazásában, hogy a pontosvesszô olyan az írásjelek között, mint az öszvér a lovak meg a szamarak között. (Ez a maximája elhíresült; doktori dolgozatokat ihletett; a legújabb tanulmány címe pláne: A pontosvesszô használata dr. Blogger Rudolf életmûvében.)

A sírásógép feltalálásával már nem is strapálta magát, közben ugyanis érettségin, felvételin esett át, mint valami kötelezô gyermekbetegségeken. Népszórakoztatás céljából mosoly-, sôt vigyortréningre járt, alulról jövô buzgalma sikerrel társult rapszodikusan rátörô felzárkózási rohamaival – felfedezte magának a média is, ô játszotta Klapciást a Hepciás és Klapciás címû humorduettben, sajátos beszédmódját késôbb sikerrel vitte át blogjára is, ez a szakirodalomban a Rudi-féle blogstíl néven fut. Népszerûségét mi sem jelzi jobban, mint az, hogy tetszési indexét márványba örökítette egy kambodzsai rizsszemfaragó. A blogját olvasó széles tömegek elragadtatással élvezik ragyogó sziporkáit. – Rudmentáris! – kiáltják egyöntettel.

A kultúra intenzív és extenzív generálásáról, vagyis saját magából írta óriás díszdoktori tézisét. Az eredmény: Dr. Bogler Rudolf tanár úr vezeti a Scientia Potentia Egyetem média tanszékét. Elôadásaira hónapokkal elôbb ülnek be diákjai, aztán ott is maradnak, tele az aula médiasátrakkal.

Dicsôsége tetôpontján megkapta a Média Whirpool Kis- és Közép-medence díját, lélekdögönyözô blogmunkájáért, fôleg pedig látványos szakmai fejlôdéséért, melynek során blokkbutából blogherceggé, médiabohócból átvilágíttató médiabíróvá nôtte ki magát. Híveinek széles tábora közdicséretté tágította egyetértô magatartását. Egyik olvasója (a kettô közül) direkt médiabárónak titulálja, ami, valljuk be, enyhén parabolhás; de mondják médiapuncsôrnek, tévéspadassin-nek, az évôdô gratulálók pedig kedvesen brávórudizzák.

E kis apoteózával nyomást szeretnék gyakorolni a hatóságra; erôsítse már meg dr. Blogger Rudolf professzor urat az Országos Vizslatanács bársonyszékében, mert még nem sikerült kimerítenie a vesszô és a pont használatát blogjában; különben is át szeretné világítani az egész központozást, a szórendet – a vonzatokat különösen. Tudom, egyszer mindenkit átvilágítanak; de vegyék elôre dr. Blogger blogját, hogy még többen írhassunk disszertációt Róla.

Harmadik Olvasója,

Július 31-ével lezárult annak az átfogó akciónak az elsô szakasza, amely során – az európai uniós országok példáját követve – Románia-szerte igyekeztek visszaszorítani a súlyos kimenetelû közlekedési "történések" számát. A fôvárosból szervezett mozgalom nyilván a mi közigazgatási területünkre is kiterjedt. Hogy mire jutottunk az ügy érdekében végrehajtott általános mozgósítással? Az alábbiakban Cazan Viorel rendôrfôbiztos, a Megyei Közlekedési Rendôrség vezetôje kommentálja a hét hónapos tevékenység mérlegét.

– Állíthatom, hogy Maros megyében nagyon jó eredmények születtek olyan értelemben, hogy a múlt év azonos idôszakához képest a súlyos balesetek száma 21-gyel csökkent, azaz 26 százalékkal. Ugyanakkor 7-tel kevesebb halottunk volt – ez 21 százalékos javulást jelent – és 14 százalékkal apadt a súlyos sérülések száma, gyakorlatilag hét személlyel.

A kitûzött 5 százalékos célt tehát jelentôsen meghaladtuk, amiért köszönetet mondok a munkatársaimnak, akik a partnerségi program során mellettünk álltak. Itt nem csak a közúti rendôrségre gondolok, hanem azokra a kollégákra is, akik a Maros Megyei Rendôr-felügyelôség keretében a bûnözésmegelôzô munkakörben dolgoznak, minthogy e két struktúra között igen sikeres volt az együttmûködés. Hasonlóképpen meg kell említenem azokat a szerveket, amelyek kisebb vagy nagyobb mértékben velünk tartottak a feladatok teljesítésében. Teszem ezt annak ellenére, hogy ezen állami szervek és intézmények, melyeknek munkássága a közúti események megelôzését is magába kell hogy foglalja, hatékonyabban és erôteljesebben bekapcsolódhattak volna ebbe a programba. Végül nem feledkezhetek meg azokról a gazdasági egységekrôl, amelyek anyagi és logisztikai eszközökkel támogatták a program lebonyolítását.

Augusztus végén Bukarestben kiértékelik az országos szinten elért eredményeket, az elemzést pedig vita követi. Személyes véleményem, hogy nem csupán a program keretében szükséges nap mint nap élénk tevékenységet kifejteni a nemkívánatos közúti események megelôzéséért mindazon intézmények részérôl, amelyeknek megbízatásai között ilyesmi szerepel. De az is igaz, hogy e törekvésben kiemelkedô szerep hárul a közösségre, amely kulturált, civilizált viselkedésével, fegyelmezettségével, amirôl tanúságot tesz – tehet, velünk együtt, alapvetôen hozzájárulhat a balesetek gyakoriságának és súlyosságának mérsékléséhez.

Meg kell értenünk, hogy a közterület s így a közút is lévén mindenkié, tiszteletet érdemel, amit jogunkban áll, de ugyanakkor kötelességünk is civilizáltan igénybe venni, használni.

Lapunk július 19-i számában az Ôszintén, nyíltan az ellenôrzések mérlegérôl címû cikk kezdô mondata helyesen így hangzik: "Ahogy mondani szokás, még friss, meleg volt a Maros megyei közlekedési rendôrség munkájának félévi mérlege, amikor Cazan Viorel rendôrfôbiztos, az intézmény vezetôje egy rövid beszélgetés erejéig a Kogalniceanu utcai hivatalában fogadott.

A sajnálatos elírásért elnézést kér a szerkesztô.

A visszaszámlálás még március 20-án megkezdôdött, amikor az új közúti közlekedési törvény napvilágot látott a Hivatalos Közlönyben. Aki mostanig halogatta a megváltozott, módosított és/vagy kiegészített szabályzat tanulmányozását, annak igencsak rá kell kapcsolnia, hogy a szigorított elôírások szeptemberi bevezetéséig tisztázza a jogait és kötelezettségeit. A törvénykönyv szövegének megértése végett a brosúrának mindjárt az elején (6. szakasz) megtaláljuk egyes kifejezések magyarázatát.

Megtudjuk, többek között, hogy miközben a trolibusz és a közúti traktor (vontató) gépjármûnek számít, addig a villamos, a mezôgazdasági és erdészeti munkálatoknál használt traktorok, továbbá a közutakat csak alkalmilag igénybe vevô munkagépek és szállítóeszközök nincsenek ebbe a kategóriába sorolva. Az új törvény szintén nem tekinti gépjármûnek az egészen kis hengerûrtartalmú motorral rendelkezô és pedállal indítható mopedeket (a motor és a pedál szavak kombinációjából létrehozott szakszó). Ezt azért jegyezzük meg, mert a korábbi román jogszabályok ezekrôl a kétkerekûekrôl kismotor vagy motoretta (motoreta) néven tettek említést. Mint amolyan segédmotoros jármûrôl, amit izomerôvel a pedál taposásával is mozgásban lehet tartani.

Hasonlóképpen figyelmet érdemel, hogy nálunk elsô ízben tisztázza a jogalkotó a leállósáv (banda de urgenta) fogalmát. Tehát tudni kell azt, hogy a "sztráda" jobb szélén folyamatos fehér csíkkal leválasztott kocsiszélességû sávra csak indokolt esetben szabad lehúzni és ott megállni, várakozni. Közlekedésre kizárólag intervenciós jármûvek (mentô, tûzoltó stb.) használhatják.

Nem árt továbbá azt is emlékezetünkbe vésni, hogy a törvény kiszélesítette a vezetô fogalmát. Ezalatt nemcsak jármûvezetôt ért, s ekképpen hangsúlyt nyer a közlekedésben ránk háruló felelôsség. Ilyen összefüggésben az is vezetônek számít, akire egy embercsoport irányítását, vagy állatok terelését bízták, akárha egyetlen állatot hajt vagy ül meg. Nem beszélve a bármilyen jármûvet, illetve fogatot vezetô személyrôl.

Szintúgy hasznos megjegyeznünk, hogy amint a törvénykönyv pontosít, a vasút kivételével közútnak kell tekintenünk minden olyan szárazföldi közlekedési utat, amelyet gyalogos- és jármûforgalomra terveztek – amennyiben ezek használatát nem tiltja a bejáratnál jól láthatóan elhelyezett tábla, felirat. Ez a pontosítás is leszûkíti azt a lehetôséget, hogy bizonyos kihágások elkövetôi kibúvót keressenek a büntetés alól.

Egyszóval szeptembertôl nehéz lesz "beadni" a rendôrségnek azt a mesét, hogy ahol a dolog történt, az nem közterület és különben is nincs hajtási engedélyem, amit elvehetnek, "következésképpen" egyes-egyedül rám tartozik, hogy adott körülmények között mit teszek vagy nem teszek.

Autók és egyebek

Hogy szemben a mai gyengélkedô forinttal milyen erôs pénz volt a régi korona, jellemzô: Az Érdekes Újság egyes számát – ami 65 oldalas képeslapot jelentett – 24 fillérért vesztegették. 11 korona 20 fillérért egész évre meg lehetett rendelni a kiadványt.

Az alábbiakban az 1914. január 4-i példányra hivatkozunk azzal a szándékkal, hogy érzékeltessük a hajdani magyarországi viszonyokat.

Különös ötlete született a Budapest címû napilap szerkesztôinek, amint azt a mellékelt illusztráció tanúsítja. Azt közölték ugyanis, hogy minden elôfizetôjüket 1000 koronára biztosíthatják balesetbôl származó rokkantság vagy halál esetére. S még csak feltételeket sem szabtak a szerencsétlenség helyét, idejét, más körülményeit illetôen. Minô bôkezûség!

A közúti közlekedés akkori fejlettségére utal az a másik reklám, mely szerint a magyar fôvárosbeli Rákóczi úton (ez napjainkban az átmenôforgalomnak is egyik fôütôere) Schmidt M. megvételre ajánlja a saját gyártmányú kocsizó- és lovaglószerszámait – így szíjakat, hámokat, nyergeket és egyebeket.

A 125 céghirdetés között egy olyat is találtunk, amely gazolin- és benzinlámpákat, függô izzófényégôket, valamint benzol erôsfényégôket szeretne eladni. A "mindenütt alkalmazható" mûszaki eszközökkel kapcsolatosan megjegyzik, hogy a láng fényerôssége körülbelül 100 gyertyafény. A császári és királyi udvarnak szállító berlini társaság a jelekbôl ítélve magas színvonalat képviselt a világítástechnikában.

Nem tudhatjuk, milyen mértékben állta a versenyt vele az a másik (budapesti) vállalat, amely ezzel szemben az acetiléngázzal mûködô fényforrások kiválóságára esküdött. Szó szerint idézzük a hirdetésébôl: "Az acetylen világítás felülmúl minden másnemû világítást. A legszebb fénye van, berendezése és üzemben tartása a legolcsóbb világítássá teszi. Szakember bemutatja és költségvetéssel szolgál díjtalanul minden vételkényszer nélkül. Részletes fölvilágosítást ad Michalup Richard." Aztán következik a karbid beszerzési árának ismertetése és a raktárhelyek felsorolása: Brassó, Nagyvárad, Temesvár, Nagykárolyfalva stb.

Okkal ragadtuk ki a reklámáradatból a fentieket annak szemléltetése végett, hogy a kor technológiai nívójához képest nem is akármilyen választék állott a fogyasztók rendelkezésére a sötétség és homály legyôzésére alkalmas eszközökbôl. Most pedig ugorjunk át négy évet a történelmi idôkben és lapozzunk bele a Pesti Hírlap 1918. október 30-i számába. A hirdetési rovatban egymást követik az acetilénlámpát forgalmazók ajánlatai. Bárdi Vilmos (Budapest) kézi, asztali, függô-, bánya-, istálló- és gyertyalámpák állandóan raktáron szöveggel csalogatja a vevôket. Vas Géza és fia (ugyanott) szintén mindenféle kivitelrôl és ingyenes árjegyzékrôl tudósítja az olvasókat. A mi szempontunkból különös figyelmet érdemel az a rajz, mely bemutatja, hogyan nézett ki a szekérrúd elejére rögzített acetilén-karbiddal mûködô biztonsági lámpa. Merthogy annak idején az igavontatás volt az uralkodó az utakon.

Most, azaz 88 évvel késôbb hiába keresnénk- kutatnánk olyan hirdetés után, a legkülönfélébb sajtótermékekben vagy a rádió és televízió adásaiban, amely segíteni kíván az állatokat a bakon ülve nógató embertársainkon. Pedig akár bevalljuk, akár nem, a mezei földutaktól a nemzetközi gyorsforgalmú utakig legálisan vagy szabályellenesen, de közlekednek a szekerek. S hány meg hány fuvaros nem gondoskodik arról, hogy sötétedéstôl virradatig olyan helyen hajtva, ahol másokkal is találkozhat, legyen egy fényforrás a jármûvön, szállítóeszközön. Mindegy, hogy viharlámpa, fáklya, akkumulátor táplálta villanykörte, egyéb, csak jelezze valami a vaksötétben, ködben stb., hogy óvatosan kell vezetni, mert "van ott valami" elôttünk.

Visszatérve a Pesti Hírlap apróhirdetéseire, egy már kuriózumnak számító szöveget adunk vissza szó szerint: "Automobil 12 lóerôs 2 hengeres üzemképes karosszéria nélkül 3000 koronáért eladó… Hát, bizony ez akkortájt kelendô lehetett, de 2006-ban csak megszállottak, esetleg a közlekedési múzeum munkatársai érdeklôdnének a megjelölt címen a házfelügyelônél. Hiszen még a Trabantok is kétszer ilyen erôsek voltak.

De, mint említettük, a XX. század elsô évtizedében nem a gépesített jármûvek domináltak az utakon. Így a kéthengeres gépkocsi ajánlatának közelében az alábbi szöveget olvastuk az újságban: "Ponnyfogat hibátlan gyönyörû ponnyval, úgyszintén egy 174 cm magas, szépjárású sötétpej 5 éves félvérló eladó…" Aztán: elsô rangú amerikai lovakat ajánl egy másik hirdetô, a harmadik meg kocsikat, lószerszámokat, nyergeket jutányosan.

Hej, mennyire más élet, más világ volt! Zárjuk a gondolatsort egy képpel, amelyet a budapesti Park Kiadó Autók címû könyvremekmûvébôl kölcsönöztünk. Ez a "csigabiga" nem más, mint egy gumilabdával kezdôdô, tehát kézi erôvel megszólaltatható autó-jelzôkürt. Az aranyozott, fokozatosan öblösödô fémcsô végén lyuggatott porfogó kupak díszeleg.

Új díjat alapított az UEFA

Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) hétfôn közzétette az újonnan életre hívott "Év klubfutballistája" címre jelöltek listáját.

A 12 játékos közül az elôzô Bajnokok Ligája-szezon nyolcad-döntôseinek edzôi, illetve az UEFA technikai bizottságának tagjai választják ki a gyôztest. A szavazás eredményét a BL monacói csoportsorsolása alkalmával, augusztus 24-én jelentik be.

Az abszolút díj mellett további négy kategóriában – kapus, hátvéd, középpályás, csatár – hirdetnek gyôztest.

Külön megválasztják az UEFA-kupa 2005/06-os idényének legjobbját is, erre az elôzô évad negyeddöntôseinek trénerei voksolhatnak (eredményhirdetés augusztus 25-én, szintén Monacóban).

kapusok: Gianluigi Buffon (olasz, Juventus), Gregory Coupet (francia, Olympique Lyon), Jens Lehmann (német, Arsenal)

védôk: Fabio Cannavaro (olasz, Juventus), Emmanuel Eboue (elefántcsontparti, Arsenal), Carles Puyol (spanyol, FC Barcelona)

középpályások: Deco (portugál, FC Barcelona), Juninho (brazil, Olympique Lyon), Juan Roman Riquelme (argentin, Villarreal)

csatárok: Samuel Eto’o (ka-meruni, FC Barcelona), Thierry Henry (francia, Arsenal), Ronaldinho (brazil, FC Barcelona)

Daniel Alves Da Silva (brazil, Sevilla), Enzo Maresca (olasz, Sevilla), Javier Saviola (argentin, Sevilla), Mark Viduka (ausztrál, Middlesborough).

A díjra nem jelölték az elôzô idény végén visszavonult Zinedine Zidanet, aki a vb-döntôben bemutatott, elhíresült mellkasfejelése ellenére, vagy talán éppen azért Franciaország legkedveltebb híressége. A visszavonult futballsztárt egy közvélemény-kutatás szereplôi választották meg, amely a Le Journal Du Dimanche címû lapban jelent meg. A 18 éves pályafutását az olasz Marco Materazzi vb-döntôbeli lefejelésével, illetve az ezért kapott piros lappal záró Zidane a szavazók körében Yannick Noah énekest, korábbi teniszcsillagot utasította maga mögé. A közvélemény- kutatás során megkérdezett közel ezer személy közül többen azt mondták, hogy Zidanet az ominózus fejelés után sokkal emberibbnek látják, mint korábban.

A nemrég lejárt világbajnokság után sem pihentek hosszú idôt a válogatottak, ma barátságos mérkôzéseken csap össze a futball krémje, hiszen hamarosan kezdôdnek a 2008-as Európa Bajnokság selejtezôi. A barátságos meccsekre nem mindenik válogatott küldi ma pályára a legjobb labdamûvészeit, több új szövetségi kapitány is komoly változtatásokat hajtott végre a csapatokban. A világbajnok olaszok új mestere, Roberto Donadoni (képünkön) hét olyan játékost hívott be, akik sosem voltak még válogatottak, a világbajnoki aranyat nyert keretbôl egyetlen játékos, a tartalék hálóôr maradt a válogatottban. Jó néhány sztár maradt ki a ma esti meccsekre készülô csapatokból, az angoloknál például David Beckham, a Real Madrid angol sztárja, aki még a kispadon sem kap helyet. Beckham a világbajnokság végén leköszönt az angol válogatott kapitányi posztjáról is, Bruce McClaren új angol szövetségi kapitány szerint a 94-szeres válogatott 31 éves középpályás kap még lehetôséget a szigetországi válogatottban.

Románia Ciprust fogadja Konstancán

Ma este a román válogatott a tengerparton játszik a ciprusiakkal, a mérkôzésre Victor Piturca szövetségi kapitány teljes erôbedobással készül, az összes nagyágyút behívta a csapatba. A tréner életét nem könnyíti meg, hogy a legerôsebb, olasz és spanyol bajnokságok még nem kezdôdtek el, így az idegenlégiósok egy része az új évadban még tétmeccsen nem kergetett labdát. Miközben a román válogatott teljes harci felállításban készül, a ciprusiak érdekes kerettel jönnek Konstancára, a Bogdan Andone edzette Omonia Nikoszia keretébôl például egyetlen játékost sem válogattak be. A román válogatott kerete: Bogdan Lobont (Fiorentina), Danut Coman (Rapid) kapusok, Cosmin Contra (Getafe), Valentin Badoi (Rapid), Gabriel Tamas (Celta Vigo), Vasile Maftei (Rapid), Cristian Chivu (AS Roma), Razvan Rat (Sahtyor Donyeck), Petre Marin (Steaua) hátvédek, Florentin Petre (CSZKA Szofia), Banel Nicolita (Steaua), Paul Codrea (Palermo), Stefan Grigorie (Poli Temesvar), Dorinel Munteanu (CFR Kolozsvár), Nicolae Dica (Steaua), Laurentiu Rosu (Recreativo) középpályások, Mugurel Buga (Rapid), Adrian Mutu (Fiorentina), Ciprian Marica (Sahtyor Donyeck), Daniel Niculae (Auxerre) csatárok.

A magyarok Ausztriában játszanak

25 játékost hívott be Bozsik Péter, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, aki hétfôtôl készült együtt csapatával a mai, Ausztria elleni barátságos mérkôzésre, ám Sebôk Vilmos, a ZTE hátvédje sérülés miatt nem vállalhatta a játékot.

A grazi találkozó elôtt a csapat tagjai hétfôn délben találkoztak a Puskás Ferenc Stadionban. Ezt követôen orvosi vizsgálatra mentek, majd Tatán zártkapus edzést tartottak. Tegnap reggel utazott a magyar csapat busszal Grazba, ahol a mérkôzés helyszínén és idôpontjában, 20.30 órától gyakoroltak. A magyar válogatott kerete: kapusok: Király Gábor (Crystal Palace), Fülöp Márton (Tottenham), Végh Zoltán (MTK), hátvédek: Fehér Csaba (PSV Eindhoven), Éger László (Debrecen), Kiss Zoltán (Debrecen), Vanczák Vilmos (Újpest), Lôw Zsolt (TSG Hoffenheim), Juhász Roland (Anderlecht), Halmosi Péter (Debrecen), Sebôk Vilmos (ZTE), Komlósi Ádám (Debrecen), középpályások: Dárdai Pál (Hertha), Molnár Balázs (ZTE), Horváth András (Sopron), Tóth Balázs (Malatyaspor), Polonkai Attila (REAC), Kabát Péter (SV Paching), Huszti Szabolcs (Hannover 96), csatárok: Gera Zoltán (West Bromwich Albion), Szabics Imre (Mainz), Czvitkovics Péter (MTK), Torghelle Sándor (Crystal Palace), Sowunmi Thomas (Slovacko), Simek Péter (Poli Temesvár)

A szakemberek szociális betegségnek nevezik, amely a társadalom egészét érinti. Vannak adatok, felmérések és egyedi esetek. Pszichológusok beszélnek az áldozat és a bántalmazó típusáról, míg valójában élettörténetekrôl van szó, hasonló, de részleteiben mégis különbözô emberi sorsok tárulkoznak fel.

A lány, akivel beszélgetek huszonéves. Ma már nyugodt családi életet él, de most is elszomorodik, amikor kamaszkora kerül szóba. Bár négytagú családban nôtt fel (két lány, anya, apa), ma már határozottan állítja: neki nincsen apja. Pedig az apa ma is él, csak távol a családtól. Erre a távolságra volt szükség ahhoz, hogy az anya két lányával újra otthonnak érezze a kis lakást, ahol élnek. Évek teltek el úgy, hogy a család rettegésben élt: mikor jön haza ittasan a férfi és mikor kényszerülnek elmenekülni durvasága elôl. – Sokszor megütött, de volt, amikor késsel támadt ránk, a saját gyerekeire, egyszer öt percünk volt, hogy éjjel kimeneküljünk a lakásból. Sok év telt el, mire eldöntöttük: elköltözünk, még ha nem is volt hová. Nem számított a lakásunk, csak az hogy csend legyen… és biztonság – meséli a fiatal lány.

A Maros Megyei Rendôr-felügyelôség adatai szerint az év elsô hat hónapjában megyénkben 153 családon belüli erôszakként bejegyzett esetet vettek nyilvántartásba. A szakemberek szerint azonban az adatok nem tükrözik a valós helyzetet, a jelenség jóval elterjedtebb, mint gondolnánk, vagy amit a statisztikák mutatnak, hiszen nagyon sok olyan eset van, amikor az áldozatok nem tesznek feljelentést, így a történtek nem jutnak a hatóságok tudomására. Maros megyében a rendôrség, a Kelet-európai Szaporodás- egészségtani Intézet keretében mûködô központ, a SMURD, az Igazságügyi Orvostani Intézet és a Gyermekvédelmi Igazgatóság eredményesen mûködik együtt a családi erôszak áldozatainak megsegítésére. Adrian Nicusan pszichológus rendôrtiszt szerint a segítségnyújtás folyamatként mûködik, s ebben minden intézménynek megvan a maga jól kijelölt szerepe. Segíteni tudnak, de az elsô lépés megtétele mindig csakis az áldozat döntése lehet. Kérdésünkre válaszolva a rendôrtiszt kifejtette, hogy abban az esetben, amikor valaki családi erôszakra utaló esetet jelent be, a rendôrség kiszáll a helyszínre, azonban nincs joga az ottlakók beleegyezése nélkül behatolni a lakásba. Legtöbb esetben a rendfelügyelôk puszta jelenléte elégséges a konfliktus pillanatnyi elcsitulásához. A szomszédok nemigen avatkoznak be effajta ügyekbe, gyakran még akkor sem, amikor hallják, hogy az áldozat valós veszélyben van. A tapasztalatok alapján legtöbbször az áldozat jelenti be az esetet, bizonyos idô elteltével. A rendôrségi közbeavatkozás mindig az áldozat döntésétôl függ. Ezt követôen ismertetik, hogy milyen lépések, milyen jogi lehetôségek állnak rendelkezésére, majd pedig az Erôszak Megelôzését Számontartását és Felszámolását Célzó központba irányítják ôket. Az esetet nyílvántartásba veszik, feljelentés nélkül azonban nem tehetôk meg a szükséges jogi lépések. A rendôrtiszttôl arról is értesültünk, hogy a Maros megyei rendôröknek képzéseket szerveztek, amelyeken felkészítették ôket az effajta esetek kezelésére.

Az utóbbi idôszakban tudatosult a hatóságokban, hogy a családon belüli erôszak valós társadalmi probléma, amelyet kezelni kell. Korábban csak néhány esetet jelentettek be évente, mivel az az elképzelés uralkodott, hogy ami a családon belül történik, az mindenkinek magánügye, emiatt sokáig a rendôrség sem avatkozott be. Mára ez a mentalitás változott, s az érintettek tudják, hogy van, hová forduljanak segítségért, ha áldozattá válnak – fejtette ki a rendôrtiszt. A rendôrség oktatási-megelôzési kampányokat szervez – vidéken is –, amelyek keretében bátorítják a lakosságot: jelentsék, ha családi erôszakot észlelnek. Az agresszorokra legtöbb esetben pénzbeli bírságot rónak ki, azonban Adrian Nicusan szerint ez az egész családnak gondot okoz, hisz a büntetést a családi költségvetésbôl kell fedezni. Csak nagyon súlyos testi sértés miatt kaphat börtönbüntetést a tettes.

A Moldovei utcai központ 2003-tól mûködik. Elôször csak pszichológiai és jogi tanácsadást biztosítottak a hozzájuk forduló áldozatoknak, azonban ma már létezik egy titkos székhelyû otthon is, amelyet a megyei tanács támogatásával tartanak fenn. Itt szállást és legfôképpen védelmet biztosítanak az otthonról elmenekülni kényszerült nôknek és gyerekeknek. Az otthon tíz nô befogadására képes, az itt tölthetô idôszak egy héttôl hatvan napig terjedhet, ezalatt a nôk ellátják saját magukat és kötelesek pszichológiai tanácsadáson részt venni, nem fogadhatnak látogatókat és csak kísérettel hagyhatják el az otthont. A munkanélküli nôknek állást és bérelhetô lakást keres ez idô alatt a szociális munkás.

Elena Micheu, a központ pszichológusa fontosnak tartja tisztázni a köztudatban élô téves képet, miszerint családon belüli erôszakon csak a fizikai bántalmazást értjük. – Munkám során legtöbbet pszichikai erôszakkal találkozom, ez az esetek 97%- ában jelen van. Általában ez társul ütésekkel az esetek 74%-ában. Sok nôt nem ver meg a férje, de nap mint nap megalázza, eltiltja a családjától, rokonoktól, nem férhet hozzá a családi kasszához, teljes ellenôrzést gyakorol felette. És sajnos ezek az agresszorok elhitetik áldozatukkal, hogy ezt érdemlik, mert mindenben tévednek. Eközben tönkreteszik az áldozat személyiségét, aki egy idô után csak arra törekszik, hogy az agresszor kedvében járjon és elkerülje a konfliktust. De így sem szûnik meg a durvaság-mesélte a pszichológusnô, aki azt is elmondta, hogy még soha nem látott olyan esetet, amikor egyszer történt volna családi erôszak és utána soha többé. Ismétlôdô jelenségrôl van szó, nincs véletlen, az alkohol sem lehet önmagában kiváltó ok és semmiképpen nem lehet magyarázat az áldozat okolása. A felelôsség egyedül az agresszoré – fejti ki a szakember.

Az erôszak nemcsak az iskolázatlan, vidéki emberek körében élô jelenség – mondta a pszichológusnô –, tapasztalataim azt mutatják, hogy az esetek 73%-a városi környezetben történik és a részt vevô felek több mint fele középfokú végzettséggel rendelkezik. Az általunk kezelt eseteknél az agresszorok nagy része magasan képzett, volt rá példa, hogy a verés során kórházba került feleségétôl márkás nyugati gépkocsival próbált bocsánatot kizsarolni a tettes.

S. vidéken él egy háztartásban feleségével és anyósával. Ô saját gyenge jellemének tudja be azt, hogy felesége gyakran kék foltokkal látja el. "De nem kell csodálkozni, mert ugyanezt csinálja a saját édesanyjával is. Azt mondja, iszom és megérdemlem a verést, de nem igaz, sosem iszom holtrészegre magam, csak a napi decim kell" – mondta a férfi.

Elena Micheu szerint hozzájuk inkább olyan idôs férfiak fordulnak segítségért, akiket saját gyerekeik bántalmaznak. – A társadalomban kialakult egy férfikép, mely szerint a férfi nem sírhat, mindig erôs és vezetô kell legyen, nem pedig áldozat. Ezt a férfiak általában betartják, szégyellnek panaszt tenni, amikor a gyengébb nem képviselôje bántalmazza ôket, inkább mesékkel magyarázkodnak, ajtónak ütközés, esés kerékpárral és még rengeteg kitalált történettel próbálják leplezni a valóságot. Volt már arra is példa, hogy az anya agresszivitása miatt az apának ítélte a bíróság a gyereket – tudtuk meg a pszichológusnôtôl.

Maros megye az országban elsôként tervezi egy központ létrehozását a családi erôszak agresszorai számára. Elena Micheu elmondta, hogy számos férfi fordult hozzájuk azzal a kéréssel, hogy szeretne pszichológiai tanácsadásban részesülni és leszokni a brutalitásról. Erre szeretne a megelôzési központ lehetôséget teremteni, mert ezáltal az áldozatokon is segítenek. Továbbá az is újdonságnak számít, hogy akárcsak a nyugati országokban, hamarosan nálunk is törvénybe lép a tiltó rendelet kibocsátása. Ez abban áll, hogy a bíróság az áldozat kérésére kiállít egy rendeletet, amely tiltja az agresszornak, hogy az áldozat közelébe menjen. Ha nem tartja be, akkor a rendôrségnek jogában áll letartóztatni.

Elena Micheu pozitívumként ítéli meg, hogy manapság Maros megye az egyetlen, ahol eredményesen mûködik a családi erôszak áldozatainak védelme. "A fiatalabb generáció tagjai tökéletesen tudják, milyen jogaik vannak, így talán kevésbé válnak családtagjaik áldozatává. Mi kampányok, hirdetések által próbáljuk felvilágosítani az áldozatokat, hogy ne tekintsék helyénvaló, természetes dolognak az erôszakot és a gyengébb fél szerepet, mert lehe