Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Mármint a közbiztonságnak. Persze, nem most, amikor eldördült a lövés a Tudor negyedi teraszon, a helyzet sokkal korábban romlott idáig, de az ominózus eset, amely premiernek számít a város életében, és Marosvásárhelyt ismét szenzációforrásként állította a média fókuszába, újra tudatosította bennünk: vigyáznunk kell magunkra, mert környezetünkben csalnak, lopnak, rabolnak, verekednek, erôszakot követnek el, leütnek, gyilkolnak, nem fokozom. Az illetékes hatóságoknak is óvniuk kellene a polgárokat, teszik is a maguk dolgát, amennyire tôlük telik, de minden ellenkezô híresztelés dacára a bûnözés, garázdálkodás mindig egy-két lépéssel elôttük jár. Ezúttal ugyan elég hamar sikerült elfogniuk az üzlettársát megsebesítô, körözött személyt, a dolgok állásán azonban ez nem sokat változtat. A lakosság joggal vélheti úgy, hogy nem érezheti biztonságban magát. Nap mint nap tapasztalhatja, hogy mifelénk is meghonosodott a durvaság, úton, útfélen diadalmaskodik az agresszió. Amit az is elôsegít, hogy a közvélemény általában szó nélkül tûri. Az emberek többsége vagy fél, amikor ilyesmivel találkozik, vagy csak közömbös. Pedig nem kellene. Még olyankor se, amikor például a város elsô embere, a polgármester zúdítja verbális agresszióját mindannyiunk nyakába, ezzel is mételyezve a közhangulatot, lovat adva az erôszakra amúgy is hajlamos kétes egyének alá. Ezekben a kérdésekben is fel kellene lépnie a civil társadalomnak.

Mondhatják, hogy megyénk a bûnözés szempontjából nem is áll olyan rosszul, mint az ország sok más vidéke. Nálunk nem volt nindzsakardos, fegyveres, maffiaszerû támadás, tömeges leszámolás, amilyeneket a tévében láthatunk sûrû gyakorisággal. Igaz, eddig még nem volt. De az is elég, ha késô este vagy fényes nappal letaglóznak, elveszik a pénztárcámat vagy a maroktelefonomat, kirámolják a lakásomat vagy a szomszédomét és így tovább. Állítólag például mostanság a vásárhelyi Kövesdombon hatoltak be több tíz lakásba, s ami érték volt ott, mind elvitték. És azt is elvárom, hogy nyugodtan kiülhessek valamelyik vendéglátóegység kellemes teraszára egy kávéra, sörre, üdítôre, anélkül, hogy azt lesném, melyik asztaltól téved hozzánk egy pisztolylövedék, hogy a poharat kirobbantsa a kezembôl vagy még nagyobb bajt okozzon. Nem akarok a környezetemben Vadnyugatot. Még kevésbé Vadkeletet. Elég csapás az is, ha azt érezzük: legrosszabb tulajdonságaival köszönt be hozzánk is a Balkán. Akinek tiszte tenni ellene, tegye is meg teljes odaadással és szakértelemmel!

Privatizálás – harmadszori nekifutásra

Miután kétszer is megpróbálták eladni a megyei önkormányzat tulajdonában levô útügyi vállalatot, mindkét alkalommal sikertelenül, a megyei közgyûlés tegnap megszavazta, hogy harmadszorra is megszervezzék a licitet és csökkentsék a részvények árát. A vállalat szakszervezeti elnöke, bár több kifogást megfogalmazott, helyénvalónak tartja a tanács döntését.

A megyei tanács augusztusban két alkalommal is meghirdette az útügyi vállalat magánosítására kiírt versenytárgyalást, ám annak ellenére, hogy mintegy kilenc cég megvásárolta a feladatfüzetet, egyik sem jelent meg a liciten. Mindkét alkalommal 249.100 új lej volt egy részvény ára, a vállalat teljes részvénycsomagjának értéke 4,9 milliárd lej volt. Hogy pontosabb képet nyerjünk, tudni kell, hogy a cég veszteségei elérik a 19,7 milliárd lejt, az adóssága 26,2 milliárdot tesz ki, a kintlevôségek pedig mindössze 5 milliárdot. Ilyen körülmények között a felvásárlónak legalább 20 milliárd lejt kell befektetnie a vételár fölött. A közgyûlési képviselôk két kudarcba fulladt privatizálási kísérlet után háromórás vitát követôen úgy határoztak, leengedik a részvények árát 155.200 lejre, és csökkentik a részvételi garanciát is 800 millió lejrôl 150 millióra. A versenytárgyaláson az ún. holland módszert alkalmazzák, ami azt jelenti, hogy az elsô alkalommal az ár akár 50 százalékkal is csökkenhet, a második alkalommal 20 százalékkal, ami a harmadik licit kiindulási árát képezné. A tanács reméli, hogy a kedvezôbb ár vonzani fogja a befektetôket. Az útügyi vállalat szakszervezeti elnöke, Chertes Alexandru azonban a Népújság megkeresésére elmondta, hogy bár egyetért a privatizálási döntéssel, szerették volna, ha a vállalatot a reális, piaci áron értékesítik, nem pedig olcsón vesztegetik el, és azt is nehezményezte, hogy a 4 aktíva közül mindössze kettôt értékesített csupán a jelenlegi tulajdonos. Lokodi Edit megyei tanácselnök szerint vádaskodni könnyû, de az ár megállapításánál feltétlenül figyelembe kellett venni, hogy a vállalat továbbra is anyagi gondokkal küzd, nem sikerül nyereségessé tenni és a gazdasági mutatói egyre romlanak. Az elnök szerint inkább az jelenti a gondot, ha még ilyen áron sem sikerül vevôt találniuk. Hogy ebben az esetben mi lesz az alternatíva a tanács részére, Lokodi Edit nem részletezte. "Ebben a pillanatban nem beszélhetek semmiféle alternatíváról, csak arról, hogy értékesíteni szeretnénk ezt a vállalatot. Nem szeretnénk elkótyavetyélni, meg szeretnénk találni azt a befektetôt, aki értéknek tartja ezt a céget, így, ebben a csomagban, ahogy van" – jelentette ki. Az elnök szerint a következô napokban elemzik a kintlevôségek behajtásának lehetôségeit, és valakinek felelnie kell amiatt, hogy az 5 milliárdnyi összeget nem sikerült bevételezni, majd hozzátette: a megyei tanács öt napon belül meghirdeti az újabb versenytárgyalást.

A vasárnapról hétfôre virradó éjszaka a Megyei Rendôr-felügyelôség szervezett bûnözéssel foglalkozó csoportja a Legfelsôbb Semmítôszék és Törvényszék Szervezett Bûnözés- és Terrorizmusellenes Igazgatóságának irányításával továbbá a Román Hírszerzô Szolgálat hathatós segítségével elfogta a 27 éves marosvásárhelyi illetôségû Moldovan Claudiut, akit a "Finuci" és az "Amerikai" néven ismernek a helyi alvilágban.

Az augusztus 11-én történt bûncselekmény elkövetôjét Marosvásárhely központjában egy lakás elhagyása közben tartóztatták le. A tettes egy másik, biztonságosabbnak tartott lakásba akart átmenni, hogy aztán elhagyja az országot. Moldovan Claudiuval együtt ôrizetbe vették azt a két személyt is, akik segítettek a bújtatásában és további letartóztatásokra is lehet számítani. Az akció során a tettes nem tanúsított ellenállást, egyik társa viszont megsérült, mivel a kezében levô vodkásüveg eltörött és elvágta az alkarján levô ereket. A bûntársnak a rohammentô-szolgálatnál nyújtottak elsôsegélyt.

Mint ismeretes, Moldovan Claudiu augusztus 11-én este egy vendéglô teraszán lôtte hasba üzlettársát, Iulian Dorel S.-t, akinek a 9 mm-es kaliberû fegyverbôl leadott lövés a vastagbél környékén okozott súlyos sérülést, de a gyors orvosi beavatkozásnak köszönhetôen megmentették az életét. A korábban valutázással majd bútorkereskedéssel foglalkozó üzlettársak közül sem az áldozat, sem az elkövetô nem volt hajlandó bevallani, hogy mi volt a lövés indítéka. Moldovan Claudiut, aki elmenekült a tett helyszínérôl, s 48 óra múlva fogták el, tegnap délután hallgatták ki a megyei Törvényszéki Ügyészségen. A vád ellene különösen súlyos emberölési kísérlet és törvénytelen fegyvertartás. Egyébként mind az áldozat, mind a vádlott büntetett elôéletûek, adócsalással, lopással, hamisítással, hamis okiratok felhasználásával vádolták korábban ôket. Az eset kapcsán kitört nyilatkozatháborúról az illetékesek elmondták, hogy 2004-ben a tettest hajtási jogosítvány nélküli vezetés miatt vizsgálták. A fegyver, amibôl Moldovan lôtt, nem került elô, a lövöldözésnek azonban voltak szemtanúi. A letartóztatási javaslat egyelôre 29 napra szól.

Kizárva az oroszpiacról

Múlt hét csütörtöke óta a marosvásárhelyi oroszpiacon megtiltották olyan használt tárgyak árusítását, mint például a csavarok, különféle szerszámok, kisebb háztartási gépek stb. Az ügyben érintett árusok közül többen is szerkesztôségünkhöz fordultak, nemtetszésüknek adva hangot. Szerintük ez az intézkedés diszkriminatív jellegû, hiszen azok, akik használt ruhát forgalmaznak, továbbra is kínálhatják áruikat az említett piacon. Az ószereseknek a Szabadság utcában ajánlottak fel helyet, ahol mûködhet a bolhapiac.

Az árusok körében felháborodást kiváltó intézkedéssel kapcsolatosan a Marosvásárhelyi Piacigazgatóság vezetôjéhez, Vasile Filimonhoz fordultunk, aki elmondta: "A rendelkezés nem tanácsi vagy polgármesteri határozat alapján született, az én döntésem volt, azaz a Piacigazgatóság rendelkezett úgy, hogy az oroszpiacon meg kell szüntetni ezt a fajta kereskedést, mert nem találtam helyénvalónak, hogy a többi árucikk mellett ilyesmit is forgalmazzanak. Ezért sem hétköznap, sem hétvégén nem engedjük meg ezeknek az árusoknak, hogy ott legyenek. Ha jól tudom, akkor a Szabadság utcai piacon egy évig nem kell bért fizessenek a hely használatáért" – jelentette ki az igazgató, aki nem volt hajlandó további részleteket közölni az intézkedésrôl.

A marosvásárhelyi rendôrség szolgálatos tisztjét augusztus 11-én hajnalban azzal a hírrel riasztotta egy marosvásárhelyi lakos, hogy ismeretlen tettesek az ablakon keresztül hatoltak be szomszédja lakásába és erôszakot követtek el ellene. Az illetékesek biztonsági ôrjáratot vezéreltek ki a tett helyszínére, azonban a rendôrök megjelenésekor a két, fekete álarcot viselô elkövetô kirohant az áldozat lakásából és az ingatlan padlásán át próbáltak menekülni.

A tettesek egyike megingott és 4,5 méterrôl lezuhant, így a helyszínre érkezett rendôröknek azonnal sikerült ártalmatlanná tenniük, letartóztatták, majd további kihallgatás végett a SMURD-hoz szállították a sérült rablót.

A késôbbi azonosítás után kiderült, hogy az elkövetô B. Csaba Marosvásárhelyrôl származik. A másik rablónak sikerült megszöknie, a rendôrség azonban helyi körözést indított ellene.

Az arcán és a kezén sérülést szenvedett áldozatot a felgyógyulásához szükséges idô megállapítása végett törvényszéki orvostani vizsgálatnak vetették alá. A betörôk 35 új lejt vittek el az áldozat pénztárcájából, majd a nyakláncát is letépték, amelyet a késôbbi helyszíni nyomozás alatt a lakásban találtak meg. A tettestárs elfogása és kettejük bûnlajstromának felderítése ügyében a rendôrség tovább folytatja a nyomozást.

A Megyei Kórház igazgatótanácsa nem talált semmi rendellenességet annak a 16 orvosnak a kórházban kifejtett tevékenységét illetôen, akiket a Ziua címû központi lap azzal vádolt meg, hogy egyes gyógyszerek felírásáért csúszópénzt fogadtak el a francia Beaufor Ipsen International cégtôl.

Florea Constantin aligazgató szerint aprólékosan elemezték a kórházban felhasznált gyógyszerek mennyiségét, s a szóban forgó egyik gyógyszerbôl, a Dipherelin injekcióból például az elmúlt évben 70, az idén 50 fiolát használtak el, ami megfelel a szükségleteknek.

Az idézett központi lap szerint a francia cég rendszeresen fizetett az orvosoknak, akik felírták a termékeiket. A kórház jelenleg szabadságon levô aligazgatóját azzal vádolták, hogy fiolánként 12 eurót, összesen pedig 600-at kapott a nôgyógyászati kezelések során alkalmazott Dipherelin injekció felírásáért. A nôgyógyászati klinika mellett az onkológián, a pszichiátrián és a gyereksebészeten dolgozó orvosokat gyanúsították meg a csúszópénzek elfogadásával. Állítólag egyeseket zsaroltak is, azzal fenyegetve ôket, ha nem írják fel a javasolt termékeket, akkor más, létfontosságú gyógyszerekhez sem jutnak hozzá. Arról nem szól a krónika, hogyan szivárgott ki az információ a szóban forgó cégtôl, érdekes módon egy olyan idôszakban, amikor az érintett orvosok többsége szabadságon van, és telefonon elérhetetlen. Mivel a legsúlyosabb vád az egyik aligazgatót érinti, joggal merül fel a kérdés, hogy a kórház vezetô tisztségeinek betöltése elôtt kinek érdeke, hogy egyeseket gyanúba keverjen.

Jegyzet

Egyik nap, hazamenet megakadt a szemem egy hirdetésen. Általában nem szoktam az ilyesmiket észrevenni, azonban már az elsô mondat szövege megállásra kényszerített. Gondolkodóba ejtett, mert azért tényleg nincs miért kritizálni embertársunkat, ha esetleg sietnie kell valahová, vagy rengeteg a munkája – naponta ismétlôdô történet –, de ha ezek még igénytelenséggel is társulnak, kevésbé vagyunk megértôek. "Bizzalmat es magas szintu minoseget nyujtunk" – biztosították a szolgáltatás komolyságát, mégis ez a "bizzalom", ahogyan papírra vetették, elég bizarr ahhoz, hogy a magas "szintu minoseget" komolyan vegyük. No, de mindegy, hisz úton-útfélen különbnél különb hirdetésekbe, reklámokba botlunk, melyek helyesírása épp elég kívánnivalót hagy maga után. Ez is csak egy a sok közül, ám akaratlanul feltesszük magunknak a kérdést, hogy vajon hol járt iskolába az illetô. Vagy mikor írt utoljára kézzel levelet, ahol a hibákat nem lehet arra a fránya számítógépes programra fogni, amely jó esetben pirossal húzza alá a tévedéseket. Az is könnyen meglehet, hogy már sok idô eltelt azóta, mikor a tanító néni fogalmazásórákat tartott és árgus szemekkel ellenôrizte a helyesírást. Érdekes, mert néha úgy tûnik, mintha sokan megfeledkeznének az ékezetekrôl, amelyek elhagyása több esetben furcsa félreértések okozója lehet. Nemhiába állítja a mondás, hogy "Szárhegynek is az ékezet mentette meg a becsületét." De hány embernek mentené meg a becsületét, ha legalább egyszer odafigyelne a betûvetésre. Igaz, manapság ez nem nyom olyan sokat a latban és a tisztesség sem ilyen "kis" dolgokon múlik. A fejtegetéseket mellôzve, az a múltkori eset jut eszembe, amikor filmnézés közben, nem annyira annak mondanivalója, hanem a feliratozása kötötte le a figyelmem. Valaki a könnyebb megértés végett magyar felirattal látta el. "Ingyen feliratozta" – szólaltak meg mellettem, mikor már sokadszorra szisszentem fel az elírásokat látván. Azonban azt még máig sem értem, hogy miért lenne valakinek mentség a bakikra, hogy nem kap pénzt ezért a tevékenységéért. Furcsa, mert ez is, mint sok más a mai világban a pénz kérdésére vezethetô vissza. Ha nincs belôle elég, sokkal lassabban haladunk ügyintézés közben és fájdalmas módon még ahhoz is eljutottunk, hogyha nem honoráljuk a fordításra, feliratozásra szánt idôt, hányaveti munkát kapunk cserébe. Nem tudom, mi lenne jobb, talán szemet hunynunk efelett, és csak a könnyebb megértés érdekében figyeljük a képkockák alatti szöveget? Ez is elképzelhetô, és ha nem állandóan a hibavadászat járna az eszünkben, talán sokkal jobban lehetne élvezni a közös, esti szórakozást.

Hétfôn 8 órakor életbe lépett az Izrael és a libanoni síita Hezbollah közötti tûzszünet, s helyszíni jelentések szerint valóban elhallgattak a fegyverek Dél-Libanonban, az izraeli csapatok megkezdték a kivonulást.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntése nyomán született fegyvernyugvást egyidejûleg jelentették be Jeruzsálemben és Bejrútban. A 34. napjába lépett ellenségeskedésnek eddig több mint 900 halálos áldozata volt.

Helyszínen lévô tudósítók jelentései szerint egy utolsó, hajnali izraeli bombázási hullám után reggelre megszûntek a napok óta tartó izraeli légi és tüzérségi támadások a dél-libanoni Szúrban (Türosz). Helyi idô szerint reggel 6-kor Dél- Libanonban izraeli repülôgépekrôl röplapokat szórtak le, amelyek újabb megtorlással fenyegettek arra az esetre, ha újra támad a Hezbollah.

Az izraeli katonai rádió jelentése szerint visszatért Libanonból több katonai egység, de a határ közelében maradnak, hogy visszatérhessenek, ha nem nyugodna meg tartósan a helyzet. A korábban a Lítáni folyóig elôrenyomult izraeli egységek ugyanakkor átcsoportosították erôiket és jobban védhetô állásokat foglaltak el.

Haszán Naszralláh, a Hezbollah vezetôje korábban azt közölte: tiszteletben tartják a BT- határozatot, de mindaddig folytatják a harcot, amíg izraeli katonák maradnak Dél-Libanonban, és csak akkor vetnek véget az Észak-Izrael elleni rakétatámadásoknak, ha Izrael is felhagy légi csapásaival és a libanoni polgári lakosságot sújtó egyéb támadásaival. A szervezet egy szóvivôje hétfôn megerôsítette, hogy "továbbra is érvényben van az, amit Naszralláh mondott".

Izraeli katonák hat Hezbollah-harcossal végeztek három hétfôi összetûzésben, már a tûzszünet érvénybe lépése után – közölték az izraeli hadsereg illetékesei.

Az izraeli források szerint a libanoni síita szervezet négy fegyverese vesztette életét az elsô incidensben Hadasza város térségében, három órával a tûzszünet reggeli életbe lépte után. Két további csatározásban egy-egy Hezbollah-harcos esett el a nap folyamán.

Egy fokozattal lejjebb szállították hétfôre virradóra Nagy-Britanniában a terrorkészültségi szintet, amely ezentúl "komolynak" minôsül, vagyis azt jelenti, hogy a terrortámadás veszélye nem közvetlen, de nagyon valószínû.

A repülôgép-robbantásokra szôtt összeesküvés leleplezése és a csütörtöki ôrizetbevételek óta az ötfokozatú skálán a legmagasabb terrorriasztási szint volt érvényben az országban. Ezt most a belügyminisztérium rendelkezése értelmében egy fokozattal enyhítették, vagyis visszatértek az összeesküvés leleplezése elôtti állapothoz.

Mint John Reid belügyminiszter közölte, a legutóbbi hírszerzési értesülések nem utalnak arra, hogy a letartóztatások után szabadlábon maradt terroristák azonnali újabb merényletekre készülnének, ezért vált lehetôvé a riasztási szint lejjebb szállítása. Mindazonáltal figyelmeztette a lakosságot, hogy maradjon továbbra is éber, mert a terrorcselekmények elkövetésének veszélye változatlanul fennáll.

Idôközben visszafordították a British Airways légitársaság egy Londonból New Yorkba tartó gépét, mert egy mobiltelefont találtak a fedélzetén.

A terrorriasztási szint csökkentése azt jelenti, hogy az utasok ezentúl egy kézitáskát felvihetnek magukkal a repülôgép fedélzetére, de bizonyos korlátozások továbbra is érvényben maradnak.

Büntetôfeljelentést tett hétfôn a Magyar Koalíció Pártja (MKP) a pozsonyi kormánykoalícióhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke, Ján Slota ellen, aki számos esetben durva médianyilatkozatokban sértegette a magyarokat.

Ján Slota kijelentései egyértelmûen kimerítik a nemzetgyalázás bûntettét – indokolta a feljelentést az MKP. Az MTI pozsonyi irodájához eljuttatott nyilatkozatában a júniusi választások után kormányzatiból ellenzéki pozícióba kényszerült szlovákiai magyar párt szerint a magyarellenes kirohanásairól ismert Ján Slota tevékenysége társadalmi szempontból több okból is veszélyes. Egyrészt azért, mert kijelentéseivel a magyar nemzetet és annak tagjait, ezzel együtt Szlovákia magyar nemzetiségû állampolgárait gyalázza, megalázza és rágalmazza, másrészt azért, mert elfogadhatatlan magatartásával nemkívánatos befolyást gyakorolhat a közvéleményre, mások gondolkodására, cselekedeteire is.

"Ján Slota már meglehetôsen hosszú ideje, és rendszeresen szól a szlovákiai magyar kisebbséghez tartozó személyek ellen. Gyûlölettel teli kijelentései egyre nagyobb mértékû traumát és félelmet okoznak a magyar kisebbség számára a saját békés jövôjét illetôen és egyben ellentéteket szítanak a szlovákok és a magyarok között" – áll az MKP sajtónyilatkozatában.

Slota pártjának szóvivôje, Rafael Rafaj az MKP feljelentésének a hírére reagálva kijelentette: az MKP a Slota elleni feljelentéssel azt akarja megbosszulni, hogy az SNS feljelentése nyomán büntetôeljárás folyik az MKP ügyvezetô alelnöke, Duray Miklós ellen, és az SNS több feljelentésében az MKP betiltását is követelte.

Duray Miklós cáfolta, hogy büntetôeljárás alatt állna. Közölte: Slota ellene szóló feljelentését a rendôrség ad acta tette.

Az élelmiszeripar felfutó ága azoknak a készítményeknek a termelése, amelyek – azon kívül hogy finomak, és esztétikus csomagolásban kelletik magukat – a vásárló egészségének is használnak. Ilyenek például a probiotikus tejtermékek, a zöldséglevek, az omega-3 zsírsavakban gazdag készítmények, a vitaminokat és ásványi anyagokat a szokásosnál nagyobb mennyiségben tartalmazó árucikkek, nem beszélve a fogyókúrás vagy diabetikus élelmiszerekrôl.

Az elhízott vagy éppen legyengült szervezetû, a gyomorbántalmakban és emésztési zavarokban szenvedô emberek szívesen vásárolják a nyugati országokban funkcionálisnak nevezett élelmiszereket. Ezek kifejlesztésével, a háttérkutatásokkal élelmiszervegyészek és kutatóorvosok hada foglalkozik, és a nagy konszernek milliárdokat fordítanak e célra.

A kölni vásárvárosban november közepén megrendezendô WellFood-on a kereskedôk is tanácsot kaphatnak, hogy milyen környezetben, hogyan, az üzlet mely részében kínálják ezeket a készítményeket.

Egyes kutatók szerint az elkövetkezô száz évben az élelmiszeripar és a gyógyszeripar egyre inkább közelít majd egymáshoz. Az "az vagy, amit megeszel" mondás igazabb lesz, mint valaha: az embereknek felelôsséggel kell majd enniük, meg kell választaniuk, mit tesznek a kosárba, ha egészségesek akarnak maradni.

Az elmúlt hetekben egyre több alkalommal esett szó az RMDSZ belsô reformjáról, amelyet a szövetségen belül dolgozó fiatal politikusok csoportja vetett föl. A kezdeményezôk nevében Nagy Zsolt informatikai miniszter és Kelemen Hunor, a SZET elnöke tartott hétfôn, Kolozsváron sajtótájékoztatót.

Nagy Zsolt fontosnak tartotta leszögezni, hogy az RMDSZ belsô reformjáról szóló párbeszéd, vita nem valakik ellen, hanem valami érdekében történik. Erre eddig nem nagyon volt példa, hangsúlyozta a miniszter, ez egy konstruktív megszólalás-próbálkozás, felhívás a nyitásra és a párbeszédre egy olyan csapat részérôl, amely hisz abban, hogy az RMDSZ- nek meg kell találni azt az utat, amely a jelenlegi társadalomban és politikai helyzetben járható. "Becsapnánk magunkat, ha azt mondanánk, hogy minden rendben van, mint ahogy akkor is, ha azt állítanánk, hogy semmi nincs rendben" – hangsúlyozta Nagy Zsolt, hozzátéve, hogy a meglévô struktúrát az elmúlt évek tapasztalataiból tanulva kell megújítani. Ehhez pedig beszéd tárgyává kell tenni a felmerülô kérdéseket, vitára kell bocsátani, ahhoz, hogy le lehessen szûrni a következtetéseket. A miniszter elmondta, javaslataik elsôsorban szervezési illetve strukturális változtatásokra vonatkoznak. A belsô döntéshozatali mechanizmusokat kellene felgyorsítani, a jelenlegi struktúrák nem hatékonyak. Például az Operatív Tanács nem tud gyors döntéshozatali funkciókat ellátni, márpedig a rohamosan változó román politikai életben erre szükség van, ezért egy köztes testület létrehozását javasolják. Ha meg tudják újítani az RMDSZ-t, akkor nem kerül sor megoszlásra – összegezte reformra törekvô szándékait Nagy Zsolt.

Kelemen Hunor, a SZET elnöke arra figyelmeztetett, hogy az elmúlt 10-15 évben jelentôsen megváltozott a társadalom és a politikai élet, tehát újra kell gondolni a modellt, amely alapján szervezôdik az erdélyi magyar érdekképviselet. Minden ideológiai mûhely meg kell, hogy találja helyét az ernyôként mûködô RMDSZ-en belül – vallja a képviselô. Ma már szét kell választani a politikai életet a társadalomszervezéstôl, erre a civil szférának nincs már igénye – hangsúlyozta Kelemen Hunor. A SZET sem tudja betölteni eredeti szerepét, ágazatonként vagy tevékenységi területek alapján hatékonyabb lenne a párbeszéd. Fô hangsúlyt kell, hogy kapjon az önkormányzatiság, hiszen a helyi adminisztráció szerepe folyamatosan nôtt az elmúlt években. Az európai uniós csatlakozás pillanatában az erdélyi magyar közösségnek versenyképesnek kell lennie, ehhez meg a társadalom modernizációjának is el kell indulnia. Az RMDSZ programjában ezek benne vannak, csak a hangsúlyokat kellene áthelyezni. Be kell látnunk, lejárt a szimbolikus politizálás ideje – zárta gondolatmenetét Kelemen Hunor.

A sajtótájékoztatón szóba került a román politikai élet jelenleg legvitatottabb témája, a szekusdossziék kérdése is, Nagy Zsolt és Kelemen Hunor egyöntetûen hangoztatták, együttmûködôk ne vegyenek részt a közéletben.

A magyar kormány egyik fontos feladata lenne, hogy újból megteremtse a magyar–magyar párbeszéd kereteit – szögezte le az MTI-nek nyilatkozva vasárnap Nagyváradon Németh Zsolt, az Országgyûlés külügyi bizottságának elnöke.

A fideszes politikus az V. Magyar Református Világtalálkozó erdélyi eseményeinek alkalmából tartózkodott Nagyváradon, ahol részt vett és beszédet mondott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) központi rendezvényén, az ifjúsági nagytalálkozón.

A helyi várban tartott rendezvény idején az MTI-nek kifejtette: napjainkban a határon túli magyar ügy kettôs kihívással szembesül. Egyrészt számolnia kell a szomszédos országokban ismét megerôsödô nacionalizmussal. A politikus szerint ez részben azzal magyarázható, hogy megszûnt az európai uniós csatlakozás folyamatában korábban érvényesülô korlátozó hatás az említett országok nacionalista köreire. Ebben a helyzetben van ma a felvidéki magyarság, és félô – mondta a honatya –, hogy hasonló sorsra juthat majd az erdélyi magyarság is.

Németh Zsolt utalt arra, hogy Romániában az egykori kommunista diktatúra titkosszolgálatával (a Securitatéval) együttmûködôk dossziéival kapcsolatban lassan a román közéletben az a hiedelem kezd kialakulni, mintha mindenkinek, aki abban az országban "szekus" ügynök volt, feltétlenül magyarnak kellett lennie. Németh Zsolt szerint e szemlélet terjedése az elszabaduló magyarellenesség elôszele.

A másik kihívás a politikus szerint az, hogy az anyaországban a nemzetpolitika erôs belpolitikai jelleget öltött a 2004. december 5-i népszavazás kapcsán. Ennek a népszavazási kampánynak a túsza mind a mai napig a határon túli magyar ügy – szögezte le a fideszes képviselô. Úgy véli, hogy különösen a mai kormánypártok vannak nehéz helyzetben. Hiszen – mint fogalmazott – egyértelmûen el kellene ismerniük, hogy a népszavazási kampányban rövid távú pártpolitikai megfontolásokból használták fel a határon túli magyarság ügyét, e téma révén manipulálták a magyar közvéleményt. Nem elszigetelt esetrôl van szó, eddig legalább háromszor alkalmazta ezt a módszert a magyar baloldal – állítja Németh Zsolt. A jelenlegi kormányzó koalíciónak be kellene látnia – mondta –, hogy ez megengedhetetlen politikai magatartás a határon túli magyarokkal szemben. Amíg a kormány ezt nem teszi meg, addig nem lesz kimozdulás a jelenlegi helyzetbôl – vélekedett a politikus, aki szerint természetes, hogy a határon túli magyarok nem tudnak azonosulni ezzel a koalíciós megközelítéssel.

Németh Zsolt ugyanakkor felhívta a figyelmet a jobboldal, a "polgári oldal" felelôsségére is. E jobboldalnak szerinte készen kell állnia a párbeszédre, mint ahogy a kormányzati oldalnak is meg kellene teremtenie a párbeszéd feltételeit. Ennek tükrében különösen érthetetlennek nevezte, hogy a kormányzat immár két esztendeje nem mûködteti a Magyar Állandó Értekezletet (Máért). Márpedig szerinte ennek mûködtetése lehetôvé tenné a világos elhatárolódást az eddigi politikától, akárcsak a jövô lehetôségeinek azonosítását. A kormány fontos feladata lenne, hogy újból megteremtse a magyar–magyar párbeszéd kereteit – hangsúlyozta Németh Zsolt.

Ki kellene alakítani egy egységes összmagyar nemzetpolitikai szemléletet – szögezte le a fideszes politikus, aki szerint be kellene látni: ahol az elmúlt évtizedekben Nyugat-Európában sikeres volt a kisebbségpolitikai küzdelem, ott a nemzeti egység mindig meghatározó sajátossága volt e sikernek.

Nem csappan Florea harci kedve

Olyan törvénykezésre lenne szükség Romániában, hogy a polgármestereket be lehessen választani a parlamentbe is, ahogyan az több európai államban, például Magyarországon is gyakorlat – fejtette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Dorin Florea polgármester. A marosvásárhelyi városgazda szerint, ha a városok elöljárói egyben parlamenti képviselôk is lehetnének, sokkal jobb törvényeket lennének képesek alkotni, mint a jelenlegi, lehallgatási botrányoktól kompromittált politikusok.

Florea talán jövôbeli politikai terveire is következtetni engedô kijelentése indoklásaként a restitúciós törvényeket hozta fel, melyek szerinte egyébre sem jók, mint hogy megkárosítsák a polgármesteri hivatal ingatlanalapját. A polgármester példaként az egykori mészáros céh központbeli ingatlanja érdekében folyó pereskedést hozta fel. A Mészáros-köz fôtéri bejáratánál álló ingatlant az idôközben újjáalakult mészáros céh a 2001. évi 10-es sz. törvény értelmében visszakövetelte, amit a polgármesteri hivatal elutasított, mivel Florea szerint a szóban forgó szakmai tömörülés nem tudta bizonyítani a múlt rendszer idején megszüntetett régi céh jogutódlását. A polgármester elfogadhatatlannak nevezte a marosvásárhelyi bíróság tavaly februári határozatát, amely elismeri hogy a jelenlegi mészáros céh jogutódja a korábbinak és kifejtette, minden lehetséges jogi utat végigjár, hogy az ingatlant megtartsa a város tulajdonában.

A polgármester most sem mulasztotta el az alkalmat, hogy kemény kijelentésekkel támadja a prefektúrát és a megyei önkormányzatot. A kormányhivatalt azért, mert törvényességi óvást emelt a távfûtési rendszerbôl kiválni szándékozókra kivetendô leválási díjat életbe léptetô helyi tanácsi határozat ellen. Szerinte azért óvták meg, mert "nem értették meg az intézkedés lényegét", holott a polgármester magától értetôdônek tartja, hogy ha a város jelentôs beruházásokat végez a távfûtési rendszerben, akkor az érintett városrészekben csak illeték fejében lehessen a rendszerrôl leválni, illetve a távfûtési hálózatra ismételten visszacsatlakozni. Ugyanakkor a prefektúra azért is vétkes a polgármester szerint, mert nem intézkedik a Bodoni úton törvénytelenül tartózkodó roma személyek hazaköltöztetése érdekében, holott ez kötelessége lenne. Mivel nem lépnek semmit az ügyben, "mi fogjuk ôket hazaköltöztetni, a bodoni cigányok napjai meg vannak számlálva" – szögezte le Florea.

A megyei tanács elleni aktuális kirohanás oka az volt, hogy a polgármester szerint szégyenletes állapotban vannak a Dicsôszentmárton környéki utak, illetve a Maros megyét Szeben megyével összekötô országút, amelynek javításáért Florea szerint a megyei tanács a felelôs, a polgármester tudni vélte, hogy kaptak is pénzt az országút javítására, "de más utakra költötték, egyesek érdekeinek megfelelôen."

A Nemzeti Liberális Párt Országos Állandó Bürójának tagjai hétfôn egyöntetûen úgy döntöttek, hogy visszavonják a politikai támogatást Mona Musca esetében és javasolni fogják kizárását a pártból a szeptemberben összeülô Állandó Küldöttségnek, nyilatkozta Crin Antonescu, az NLP képviselôházi csoportjának elnöke.

Az NLP szóvivôje, Varujan Vosganian megerôsítette egy sajtótájékoztatón, hogy az Állandó Büró titkos szavazás által a politikai támogatás visszavonása mellett döntött a liberális képviselô esetében és hogy javasolni fogják Mona Musca kizárását a pártból, a végleges döntést a két hét múlva ülésezô Állandó Küldöttségnek kell meghoznia.

Az ülésen ugyanakkor arról is határoztak, hogy megvonják a politikai támogatást és kizárják az NLP soraiból mindazokat, akikrôl kiderül, hogy együttmûködési szerzôdést írtak alá a volt Szekuritátéval.

Ami pedig Mona Musca képviselôt illeti, "ô volt az egyetlen nevesített, aki ide sorolható", egyelôre, és akinek ügyérôl vitáztak az Állandó Bürón belül, húzta alá Vosganian.

A honatyák esetében, tette hozzá, a Volt Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság utólagos döntése már bûnügyi problémát is jelenthet. "Számunkra erkölcsi kérdés is", mondta a párt szóvivôje.

Mona Musca hétfôn a Mediafax hírügynökségnek elmondta, hogy a Nemzeti Liberális Párt vezetôinek, személyére vonatkozóan joguk van bármilyen döntést is hozniuk és hogy az egyetlen dolog, amit tenni szándékozik nem más, minthogy vár a Volt Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) döntésére. Kijelentette, hogy nem szándékozik megfellebbezni az Állandó Büró döntését.

Ion Iliescu szociáldemokrata szenátor vehemensen kritizálta a dossziék titkosítás alóli felmentését, mivel úgy értékeli, hogy mindez rehabilitálja a volt Szekuritátét és a politikusok hitelét rontja. A volt államfô vasárnap egy sajtótájékoztatón kritizálta, hogy felmentették titkosítás alól a nemzeti érdekû dossziékat.

"Ezen akció egy megtévesztô mûvelet. Bizonyos dossziék által az emberek hitelének elvesztését eredményezik", vélte Iliescu.

Az SZDP-s szenátor kifejtette, hogy a dossziék "elôvevése" és az átvilágítási törvény totalitárius reflexek és példaként hozta fel, hogy a kommunizmus ideje alatt, ha egy személy szülei veszélyesnek minôsített múlttal rendelkeztek, akkor az illetô nem folytathatta tanulmányait bizonyos tanintézményekben. Úgy értékelte, hogy vannak olyan személyek, akik a forradalom ideje alatt szereztek bizonyos érdemeket, ezek hitelének elvesztése értelmetlen.

Példaként hozta fel egyes politikusok kapcsolatait barátaik feleségeivel, de nem óhajtotta nevesíteni kikrôl van szó. Azt is hozzátette, hogy ami most történik, az nem más, mint "gyûlöletkeltés és borzadalom" – jelenti a Mediafax.

Mi lehet a magyarázata annak, hogy egyes matematikai mûszavak, mint amilyen a Bolyai Farkas alkotta átló, átfogó, befogó, bekerült a matematikai irodalomba, mások pedig, mint például a parabolára alkotott hajtalék, nem?

Az évszázadok során, Apáczai Csere Jánostól egészen a múlt századig, voltak igazán jó próbálkozások és kísérletek. A parabolára például Dugonics javasolta a hajtalékot, Kerekes a lôkanyart, Bolyai Farkas az egytávú, kétkarú közepetlen csúp vágatot, Nyíry a hajintó vonalat, Sasku a hajtívet stb. Megmaradtunk az eredeti parabola idegen szó mellett. Elemezhetnénk a polinomot. Erre Dugonics a több-rajút, Pethe a falka mennyiséget, Méhes a soktagút, Bolyai Farkas a több-ízetet, Gyôrfy a sokszakút javasolta. Egyik sem maradt fenn. A prizmára Apáczai bevezette az egybe szorított láng szabásút, Dugonics az általagot, Pethe a deréket, Bolyai Farkas az üregközényt, Bresztyuszky a szegoszlopot, Kereky a laptetejût. Egyik sem honosodott meg. A pozitívra Dugonics a vagyonost, Méhes az állítót, Bolyai Farkas az Arithmeticájában a keresztmennyiséget, míg a Tentamen végén a positivet, Tatai a tettlegest, Vállas az igenlegest, késôbb Bolyai a közértékût, Kerekes a célirányost, Szász Károly a közértelmût, tényleges számot stb.

Már a Szász Károly-féle megnevezésben észrevehetjük a magyar nyelv és a matematika gazdaságossági elvét – a közértelmû, tényleges szám nagyon jól kifejezi a pozitív szám lényegét –, mégis megmaradt az idegen szó alatt a pozitív megnevezés. Ezt Bolyai Farkas is érezhette, mert több kísérlete során is megmaradt ennél.

Még folytathatnánk jobbnál jobb és érdekesebbnél érdekesebb szavakkal, sok esetben lehet, nem a meg nem talált magyar szó az oka annak, hogy a magyar mûszavak elpusztultak, hanem valami más. Véleményem szerint nagy kár, hogy nem maradtak meg megfelelô magyar szavak például a kombináció, permutáció, variáció, polinom szavakra, mert az ezek alatt rejtôzô fogalmak megértése ma is bizonyos nehézséget jelent a matematikai érzékkel, tehetséggel nem rendelkezô nebulók között.

A kombinatorikára jó próbálkozás volt a hánylat megnevezés. Ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, hányféleképpen lehet valamilyen valós vagy képzelt tárgyat valamilyen szabály szerint rendezni. Tehát a lényege a kombinatorikának: hányfélén, hány módon, hányszor. Ezért volt ésszerû próbálkozás a hány-lat. Csakhogy ez a magyar nyelvben akkor már foglalt volt. A hánylat, hány-alítani, hányadék mást jelentett már akkor, nevezetesen a hányni igébôl származtatottat.

Sok esetben azzal találhatták szembe magukat a matematikai nyelvújítók, hogy a bevezetésre kerülô szónak már volt valamilyen értelme, már valamilyen változatban foglalt volt, így az értelem és nyelvi evolúció nem fogadta be.

A Szénássy Barna matematikatörténész által kitalált történetek éppen erre épülnek. Például a szinuszra szerették volna bevezetni a kebel szót, a spirálra a kunkort. De az embernek ezen szavak hallatán már valami eszébe jut, és olyan mélyen rögzült, hogy mesterségesen onnan már nem lehet kitörölni. Így nem volt esélye ezen jópofa szavak megmaradásának.

Vajon van-e oktató szerepe a matematikai szavak születése és elterjedése felidézésének, vagy ez csak kuriózumnak jó?

Véleményem szerint, ha egy általános iskolai tanár elmesélné, hogy a paralelogrammának hányféle megnevezése volt, hogy a pozitív szám, Szász Károly szerint, egy közértelmû szám, a középiskolában elmondanák, hogy a polinom egy falka mennyiség, s a kebel x = sinus x-ekrôl is tenne néhány megjegyzést, mindjárt érdekesebbé és izgalmasabbá válna a matekóra. Ma is úgy fejezi be a középiskolát a matematikából érettségizôk 90%-a, hogy nem tudják, a parabola, hiperbola, ellipszis, kör lényegében kúpszeletek. Ha elmesélnék nekik, hogy Bolyai Farkas csúp vágatnak (= kúpszeletnek) nevezte e görbéket (régi megnevezés szerint curvákat), biztos, hogy könnyebben megjegyeznék ezeknek a fogalmaknak a lényegét.

Ma sem állunk valami jól az informatikában használt szavainkkal. A fájlra adott állomány sem terjedt el, pedig jó magyar szó, de már a földerre, mappára, directorira adott könyvtár nem biztos, hogy sikeres lesz. Nincs jó magyar szavunk a CD-re (optikai lemez), DVD-re, amikor is már megy ki a forgalomból, s így a nyelvbôl is a floppy disk (hajlékony lemez) neve és fogalma. A strémmer (számítógépi mágnesszalag adathordozó) még meg sem honosodott, máris kiment a forgalomból. Itt van a szkenner (lapolvasó) vagy a digitalizáló (térképet, mûszaki rajzot bevivô rajzasztalszerû szerkentyû). Vajon ezen nem fognak-e mulatni 200 év múlva? Lehet, hogy 200 év múlva majd ilyen meséket írnak rólunk: "Amíg a tanár anatómiaórán komputertomográfon mutatta az agy rétegeit, addig Jancsi és Juliska titokban csetteltek".

Írásunk nagy részében a Bolyai-féle szavakat Az Arithmetica elejébôl válogattuk. Végezetül egy onnan vett idézettel zárnám:

"Ha egy Vásárnapon n véka költ el a sustákjával, m véka b-vel és p véka c-vel, akkor mondatik egypótléki középnek, ha mind az n+m+p ezen az árron ment vólna, úgy is na+mb+pc jött volna."

Itt a súlyozott számtani középarányos bevezetésének egy gyakorlatias értelmezésérôl van szó. A következô a kérdés: milyen átlagáron kel el a gabona, ha n véka elkelt a áron, m véka b áron és p véka c áron. És a súlyozott számtani (aritmetikai) átlag azt fejezi ki, hogy ha mind az n+m+p mennyiséget ezen a súlyozott átlagáron adták volna el, akkor is a bevétel na+mb+pc lett volna!

(A susták 2 garast, vagyis 6 krajcárt jelentett.)

«Professzor Bolyai szomorúan konstatálta a deákok mathézis iránt való ernyedését.

Heába beszélt az több-ízetekrôl, 's azok nemzôjérôl, heába a sok érdekes hánylatási lehetôségrôl a lottériába, az pénznek conton való, s pénz ápoló-intézetben való szaporításon, biza a deákok csak a kollégyomi borkótyavetyén álmélkodtak.

Mondogatta is, "a sok kedves tanítványaimra visszatekintve bizony csak János fiam értette meg mathézisi okmutatásaimat".»

Csíksomlyón kalákarendszerben, helyi, és mintegy száz magyarországi önkéntes részvételével zarándokkertet építettek a búcsújáróknak, benne népi gyógyfürdôvel.

Az évente több százezer római katolikus hívet mozgósító pünkösdszombati zarándoklat színhelyén, a kegytemplom és a kolostor mögötti területen ásványvízforrások törnek fel a mélybôl. Az elmúlt évtizedekben csak az egyik forrás vizét fogták be kiépített borvízkútba, de a helyiek a hagyomány szerint Barátok feredôjeként ismerik a helyet, jelezve, hogy hajdanán népi gyógyfürdô volt ott.

A katolikus székelyek a ferences szerzeteseket nevezik barátnak, a fürdô népies neve pedig: feredô.

A Barátok feredôje újraépítését helyi és magyarországi szakemberek kezdeményezték, s a helyi Csíki Természetjáró és Természetvédô Egyesület (CSTTE) és a Polgár-Társ Alapítvány, valamint a magyarországi Ars Topia Alapítvány köré tömörült fiatalok, természetvédôk, építészek vettek részt a munkában.

"Ez a fürdô a hetedik a három szervezet által felújított és újjáépített székelyföldi népi gyógyfürdôk sorában" – mondta az MTI-nek Potozky László, a társszervezô és finanszírozó Polgár-Társ Alapítvány igazgatója.

A már említett népi gyógyfürdôk útvonalán szervezôdött az elsô "zöld út" (Green way) kezdeményezés Romániában Borvízút néven. A CSTTE és az Ars Topia közremûködésével függesztett örvényt építettek a Szent Anna-tó ikerkráterében található Mohos tôzeglápban, borvízmúzeumot hoztak létre Tusnádon és felújítottak eddig hat népi gyógyfürdôt.

A szervezôk nehéz feladatot hajtottak végre augusztus elsô felében, hiszen eltervezték, hogy kalákamunkával újjáélesztik a Barátok feredôjét. A zarándokhelynél egy zárt tükörfürdôt alakítottak ki lábfürdô, fûzépítmények, pallóutak, kerítés, kapu megépítésével, illetve szakrális jelek és Máriát, valamint Szent Ferencet ábrázoló képek készítésével.

A múlt hét végéig mintegy száz magyarországi kalákás fordult meg a táborban. Mellettük mintegy 300-400-ra becsülik a helyi segítôk, támogatók számát, ugyanis a kalákások elszállásolásáról, étkeztetésérôl a helyi közösség gondoskodott.

Potozky szerint az idén még egy fürdô felújítását tervezik, a homoródkarácsonyfalviét, de ez már nem része a Borvízútnak.

Mire jó egy Gyöngykoszorú-találkozó? Amire minden hasonló fesztivál. Közösségi élményt ad, mert hasonló értékrend, ízlés, életstílus alapján találhatnak egymásra fiatalok és nem csak ôk. Egyenlôsít is, eltûnnek a társadalmi különbségek, mindenki teljes jogúnak érezheti magát a táncolók, nézôk között. A kiváltságosság érzését adja, mikor összegyûjti egy-egy ágazat, itt az évek óta visszatérô fiatal néptáncosok legjelesebbjeit. Erôsíti a toleranciát, mert más emberek, kultúrák, mûvészeti ágak együtt jelennek meg. Növeli az identitástudatot, nemcsak a népviseleti parádéval, az áhítat során elhangzó lelkészi beszéddel vagy a hivatalosságok köszöntôiben kifejezôdô dicséretekkel, hanem azzal fôleg, hogy a helyi közösséget fôszerephez juttatja az esemény lebonyolításában. És persze azok is eljutnak ilyen hétvégi eseményekre, akik "csak úgy" erre járva, mintegy véletlenül botlanak bele, aztán ha már itt vannak, megnézik, mi van. És belekóstolva, "kultúra-fogyasztóvá" válhatnak, esetleg jövôre ismét eljönnek. Nem beszélve a találkozók nevelô, ízlésformáló hatásáról, hiszen az úgynevezett populáris (divatosan népszerû) mûfajok közé "vegyítve" a komolyabbak is "eladhatók", bár néha éppen a fordítottjának vagyunk tanúi: jelesen a szép dalok, táncok közé (konkolyként a vetésbe) keverednek mûfajidegen, nem oda való egyebek is...

A találkozás, faluünnep, táncos összejövetel, fesztivál különlegessé teszi a hétköznapok eseményeit, színt hoz a szürkeségbe. Ahol évente egyszer van efféle, ott úgy készülnek rá, mint két olimpia között a következôre (ezt hívták olimpiásznak a görögök). Azzá teheti egy helyi ételkülönlegesség révén vagy valamilyen sajátos szokás megélésével, mint Holtmaroson a "felvonulás". És persze van felhajtóereje, inspiráló energiája a Gyöngykoszorú- mozgalomnak, ezt a rendszerváltozás óta tapasztaljuk. Sajnálható, hogy nem használják ki kellôképpen ezt az aspektusát is, például több teret juttatva a népi mesterségek megnyilvánulásának a Felsô-Maros mentén, a vécsi vásáron, a holtmarosi tánctalálkozón.

Utolsónak hagytam, mert úgy szerepel a "puskámban" is, amelybôl ezeket az okosságokat merítem (Hunyadi Zsuzsa, a Magyar Mûvészeti Intézet kutatója tárgyalja A fesztiválok közönsége, helye, szerepe a kulturális fogyasztásban címû tanulmányában, ajánlom minden oktatónak, szervezônek, önkormányzati, hivatali személynek, az internetrôl le lehet tölteni), utolsóként írom ide, amit mindenki tud, de szemérmesen elhallgatjuk: az úgynevezett fesztiválosdi fellendít(het)i a gazdaságot, lódít(hat) egyet a településen, többletbevételhez juttatja az önkormányzatot és lakosságot egyaránt, ha okosan gazdálkodnak, kihasználva minden kínálkozó lehetôséget. A "beetetett", odaszoktatott vendég a legjobb reklám, mert újakat hoz, a népszórakoztatás, a kulináris kultúra felfuttatása mellett természetesen legfontosabb haszon a fiataloknak a táborozással, sátorozással, turnézással járó önállósodás mint válasz a gyarapodó kihívásokra (köztük az alkohol, a drog, a kábszerek csábításaira), az elnéptelenedô kisközösségekbe pedig egy kis erôt pumpál, netán odaköltözésre csábítja a látogatókat egy-egy ünnep, reményt öntve az idôs emberekbe, hogy talán mégsem feledkezett meg róluk az Isten.

A holtmarosiak tizenegyedszer hívogattak Gyöngykoszorúra. Ennek a népünnepélynek itt már megvan a maga helyi arca, délceg lovas legények a menetoszlop élén, ôket követik az érmihályfalvi szépséges mazsorettek, mûsorukat a kultúrház elôtt tapsolja meg a népes közönség, aztán a mezôcsávási fúvósok a hûséges Nagy Dénes tanár úr vezetésével, és a tánccsoportok hosszú sora, a népviseleti kavalkád, dalosok, muzsikások menete, köztük a rendszeresen részt vevô marosvásárhelyi Napsugár együttes tagjai. Róluk Fazakas János mondja el, hogy a közeli Marosmagyarón oktatótáborban vettek részt, tudatosan idôzítették az augusztus 7-13. közötti idôszakra, két nemzedék, 74 gyermek tanulta a székely-mezôségi folklórzóna, Mezômadaras táncait, Fazakas és Füzesi táncosok irányításával. Laza, de igencsak dolgos programjuk volt, belefért egy kirándulás is a közeli Fickóra. A tábornak külön haszna: közösségépítô, egybekovácsoló jellege. A Napsugár Táncegyüttes gyalog tette meg a pár kilométeres utat Magyaróról Holtmarosra, és akárha lakodalomba, hívogattak, meghívták a lakosságot a Gyöngykoszorú-találkozóra.

A labdarúgópálya mellett tenyérnyi szabad tér, éppen hogy elfér rajta két hórihorgas jegenye árnyában a színpadi tákolmány, alulról megerôsítve, fehérdeszkázva, de így is szinte imbolygó bárkát csináltak belôle a Napsugár verbunkos legényei. Szemben néhány szomorúfûz, ide húzódik a közönség, és a Nap állása szerint költözteti padjait-székeit. (Egyesek hazulról hozzák az ülôalkalmasságot.) Egy-két lacikonyhás. Üdítô, sör, kolbászka, orrfacsaró füst hozzá – ez a "menü". Illetve ha csak ez volna, sosem mennék Holtmarosra. De mert lassan megvalósulni látok egyet s mást abból, amit a tudós kutató tíz pontba sûrítve megfogalmazott az ilyen ünnepek hasznáról, ha idôm engedi, vonatra ülök a marosvásárhelyi kisállomáson, és a nagylelkûen elhanyagolt, gazdzsungeles vasút menti sávban suhanva hipp-hopp, némi vendégmarasztaló utcai sárral is "feltöltekezve" (a sátrazást eleve kizárta a gyakori és bôséges csapadék), szétnézek ebben a tipp-topp falucskában. Ahol vasárnaponként még ráérôsen kiülnek az emberek a kapu elé a padra (régebb szakállszárítónak mondták), és meghányják-vetik a világ dolgait.

Bakos Katinka bajmolódik a mikrofonnal, rá hárul a mûsor levezetése, a kultúrigazgató Papp György ezernyi szervezési, fogadási stb. dologgal foglalkozik, fél percre veszi igénybe a figyelmet, míg bejelenti a Bartha József református lekész áhítatát követôen megszólaló megyei EMKE-elnök Ábrám Zoltánt, aztán (jókora késéssel) máris vagy mégis kezdôdhet, amiért ki-ki ide érkezett: az ének meg a tánc. A vendégek listáján anyaországiak (Mándok, Kisvárda, Nyíregyháza) szerepelnek, évente "hazajárnak" az érmihályfalviak (mazsorettek, táncosok), aztán a csittszentivániak, koronkaiak, nagysármásiak, marosfelfalusiak, sárpatakiak, régeniek, magyaróiak, idecspatakiak mellett idén az udvarhelyszéki bögöziek is idelátogattak, volt falu, amely csak egy-egy énekest küldött, mint Disznajó Zsigmond Dezsô bácsit vagy Beresztelke a cseperedô Demeter Katinkát.

És mintha nem lett volna elég a délutáni mulatság, estére bált is hirdettek, a Nocturne muzsikájára.

Egy évig megint lesz mirôl beszélni.

A Nyárádremete községhez tartozó falvak: Deményháza, Mikháza, Nyárádköszvényes, Vármezô. A lakosság száma 3.850, az itt lakók 80%-a mezôgazdaságból és állattenyésztésbôl él. A községközpontban két nagyobb fafeldolgozó mûhely 220-225 személyt foglalkoztat, Nyárádköszvényesen ugyancsak fafeldolgozó vállalkozás 15-20 embernek biztosít munkahelyet, Vármezôn, az osztrák cégnél 40-en dolgoznak, az olasz varrodában 25-en. Az utóbbi idôben egyre többen kapcsolódnak be a falusi turizmusba, amely kezd egyféle gazdasági ágazattá fejlôdni. A szegényes költségvetésû községben hogyan sikerül megoldani a gondjaikat, mit valósítottak meg és milyen fejlesztési lehetôségeik vannak? Ezekrôl és sok másról beszélgettünk Orbán Dezsôvel, aki tizedik éve a község alpolgármestere.

Öröm és üröm

– Kezdeném apró örömeinkkel. Az elmúlt évek legnagyobb gondja volt az országút és a Mikháza közötti 1,5 km-es bekötôút gyatra állapota. A községvezetés szerencséjére a gázvállalat az utat lehengerelte és kövezte, így a polgármesteri hivatalnak csak a karbantartás költségeit kell fedeznie. Községünk területén sikerült feljavítani 3,5 km utat a megyei tanács támogatásával, jelenleg a gyakran használt utak állapota jó. Ebben az évben végre sikerült elkezdeni és befejezni a polgármesteri hivatal felújítását, higiénizálását, új irodahelyiségeket alakítottunk ki. A bútorzatot teljes egészében kicseréltük. Egy EU-s pályázat megnyerése nyomán mindenik irodahelyiségben számítógépet helyeztünk üzembe, jelenleg van folyamatban az adatbázisok létrehozása. E hónapban beindul az e-Magyar informatikai központ, ahol négy számítógép használható. Informatikust is alkalmaztunk, aki egyben vállalta a könyvtárosi munkát is. Mikházán a Peres pataka fölötti híd a tavaly szinte használhatatlanná vált. Versenytárgyalásokat hirdettünk meg a javítására. El is készült az egyik cég terve betonhídra, amelynek a kivitelezése négymilliárd lejbe került volna. Végül felfedeztünk egy másik hídépítô céget, amely új technológiával dolgozik. Acélszerkezetû gyûrûs hidat épített a Németországból szállított elemekbôl. Az összköltség egymilliárd 250 millió lej volt, az összeget a helyi költségvetésbôl különítettük el. A híd 60 tonna garantált teherbírású.

– Nyárádremetén hosszú éveken át a Nyárád egyik szakaszán omlott a part, olyannyira, hogy féltucatnyi házat veszélyeztetett. Sikerült elhárítani a veszélyt?

– Sokáig húzódott a munkálatok elvégzése, egyszer pénzhiány miatt, máskor az elôtanulmányok hiánya miatt. A Vízügyi Igazgatóság végül a Nyárád remetei szakaszán 4 fenékküszöböt, buktatót helyezett el, ami valamennyire csökkentette a víz folyási sebességét. De még legalább tízre lenne szükség. A part omlott szakaszán sziklatömböket helyeztek el, és a területet bevetették fûmaggal. A házakat egyelôre nem fenyegeti veszély a partomlás miatt.

– Úgy tûnik, folyamatosan idôszerû az árvízvédelemrôl beszélni…

– Valóban így van. Elsôsorban azokat a patakokat, árkokat takarítottuk ki, amelyek veszélyeztették a településeket vagy azok részeit. Mikházán a Kelemen árkát takarítottuk ki földkotró exkavátorral fél kilométeres szakaszon. Erre szükség volt, mert az árvizek idején a Kelemen- árok egy egész utcát mentett meg az árvíztôl. Nyárádremetén is végeztünk patakszabályozási munkálatot. Az Árokköze fertályt a tavaszon még elöntötte a víz, a nyári esôzések már nem okoztak kárt. Azzal folytattuk, hogy kormánytámogatási pályázatot adtunk be átereszek, hidak felújítására. Vármezôn a Nyárád fölötti hidat tervezzük felújítani, Nyárádköszvényesen a Szentegyház-patak fölöttit.

Ha már a víznél tartunk, mondjuk el azt is, hogy a Solel Boneh cég kivitelezésével EU-s támogatási program keretében ivóvízhálózat épül a község területén, ide értve Vármezôt is. Az ivóvizet Szovátáról biztosítják. A kivitelezô cég befejezte a felméréseket, a terveket. Ígéreteik szerint idén elkezdik a munkálatokat a fôvezeték letételével.

– Az év közepén túl vagyunk, a termôföld birtokba helyezését még mindig nem sikerült véglegesíteni. Mi ennek az oka?

– Különleges helyzetbe kerültünk. A szakmérnökünk a múlt évben sokáig betegeskedett, végül betegnyugdíjazták. A mezôgazdasági igazgatóságtól kértünk szakembert, sajnos visszautasítottak. Meghirdettük az állást, de úgy tûnik, nem vonzó. Nagyon nagy problémává vált nálunk a birtokba helyezés. Köztudott, hogy az 1-es, 18-as törvény után megjelent a 247-es restitúciós törvény. Ennek alapján 230 kérést jegyeztünk, ebbôl csak 25-öt sikerült a megyei földosztó bizottsághoz juttatni. De azok véglegesítése is gond, mert a kimérésnél ott kell legyenek a szomszédos földek tulajdonosai. Sziszifuszi munka lenne, ha volna, aki végezze. Mi reménykedünk, nemrég jogtanácsost alkalmaztunk, aki talán hathatósan segíthet a problémás földterületek jogtulajdonba helyezésében. Talán ez a község legnagyobb gondja, hiszen nemsokára elkezdôdik a térképek készítése, ami még egy ok arra, hogy mielôbb megoldást találjunk a területek tulajdonba helyezésének felgyorsítására.

A Nyárádremetei Közbirtokosság 2000-ben alakult. Ma 473 tagja van, összesen 1407 ha erdôterületen és 625 hektár legelôn gazdálkodnak.

A közbirtokosság vezetôtanácsa az elmúlt években jól gazdálkodott a tulajdonukkal, habár 188 hektár erdôterület jogtulajdonát még nem sikerült megszerezni. A tagság rendszeresen megkapta az osztalékot, emellett 2005-ben sikerült saját irodát berendezni. Birtok György elnök elmondta, hogy a helyiséget a helyi tanács bocsátotta rendelkezésükre díjmentesen. A bútorokhoz, a falburkolathoz szükséges nyersanyagot a közbirtokosság biztosította, egy helybeli vállalkozó, Magyarósi Pál cége dolgozta fel. Az irodahelyiséget nem csupán a közbirtokosság használja, hanem a makfalvi magánerdészet, a helybeli állattenyésztôk egyesülete is. Az irodában egyelôre csak fénymásolót használnak, de Birtok György szerint hamarosan számítógépet, nyomtatót helyeznek üzembe. Tervük mielôbb létrehozni a közbirtokosság adatbázisát.

Ottjártunkkor az irodában Kiss Erzsébet csarnokos dolgozott, aki a tejtámogatások dokumentációinak összeállítását is elvállalta.

A nyárádremetei vállalkozások sorában az egyik legrégebbi a 30 éves Majos Ádám Levente és édesanyja, Ágnes péksége, amelyet 1993-ban nyitottak meg.

A tízéves Majos cég hagyományt folytat. Ugyanis Ágnes asszony férje, Majos Ádám pék volt, ô már nincs az élôk sorában. De az általa kidolgozott recept alapján sütött kenyeret ma is keresik. A kétféle üzemanyaggal mûködtetett kemencében naponta 700-800 kg kenyeret állítanak elô, emellett kiflit és perecet. A legkeresettebb a kemencés házi kenyér – az Ádám-kenyér, amely 1,10 kg-os, az ára is kedvezô, 19.000 lej. De szállítanak 90 dkg-os szeletelt kenyeret is 15.000 lejért. Majosék sütôipari termékeiket a község területén kívül Szovátán értékesítik.

A vállalkozók részt vesznek az európai uniós fejlesztési programban. Jelenleg öltözô, zuhanyozó, egészségügyi szûrôhelyiség, ruhatár áll az öt szakképzett pék rendelkezésére. A pékség falait csempével borították. Következik a padlócsempézés, külön kenyérraktár és ruhatár kialakítása. A legnagyobb probléma hely hiányában a ládamosó kivitelezése. A vállalkozók határozottak: ezt is megoldják, mert folytatni szeretnék hagyományos termelôi tevékenységüket Románia EU- csatlakozása után is. Ágnes asszony azt nyilatkozta, hogy a további beruházásokhoz szükséges 150-200 millió lejt a következô fél év, legtöbb nyolc hónap alatt elôteremtik, és remélhetôleg a felújítási munkálatok befejezésével Nyárádremete község egyetlen péksége megfelel majd az EU-s követelményeknek.

A nyárádremetei tejcsarnokba 65 tejtermelô gazda viszi a tejet, naponta 600 litert. Ezzel szemben a múlt évben egy nap alatt 1200 liter tej gyûlt össze. Mivel a falu elöregedett, sokan eladták szarvasmarháikat, mások alacsonynak vélik a tej felvásárlási árát, amely nem fedezi a literenkénti költségeket. Pénz kellene a legelôk karbantartására is, de fiatal munkaerôre is szükség lenne. Ezek az alapvetô okok, amelyek miatt csökkent a tej mennyisége Nyárádremetén. Deményházán a feldolgozó cég visszamondta a tej felvásárlását az elégtelen mennyiség miatt. Az ott elôállított tejbôl egy juhász sajtot készít. A mikháziak a nyárádköszvényesi csarnokba szállítják, a feldolgozó onnan még felvásárolja a tejet.

A község területén lévô öt iskolában és ugyanannyi óvodában végzi el a javítási munkálatok a polgármesteri hivatal karbantartó munkacsoportja. Az iskolák vezetése biztosítja a különbözô javításokhoz szükséges anyagot, a munkálatokért nem fizetnek. A községközpontban a Dr. Nyulas Ferenc általános iskolában már folynak a munkálatok.

Szûkebb pátriánkban valóban újdonság. Újabb szolgáltatással rukkolt elô a mikházi Reneszánsz panzió. Aki odalátogat, négykerekes motorkerékpáron járhatja be a környéket, ellátogathat Vármezôre vagy Szovátára.

A községvezetés számos próbálkozása ellenére sem sikerült megoldani a hulladékgazdálkodás, szeméttárolás ügyét. A községközpontban két telepet jelöltek ki, sajnos a hulladék legtöbb alkalommal a gödör mellé kerül, a falvakban a Nyárád partjára. A polgármesteri hivatal versenytárgyalást hirdetett, amelyet egy vállalkozó nyert meg, viszont ezt a Salubriserv megóvta. Így a szervezett hulladékszállítás, az EU-konform szeméttárolás megoldása még várat magára. Mai körkérdésünk: Ön miként oldja meg a háztartási hulladék elszállítását, fizetné a szolgáltatás ellenértékét?

Bitai Éva tanítónô, 46 éves, Nyárádremete: – Mi otthon összegyûjtjük zsákokba. Kéthetente jön egy fogatos, aki szekerével elviszi a zsákokat a falu felsô fertályába, a szeméttelepre. Az utcánkban sajnos vannak felelôtlenek is, akik ott dobják el a szemetet, ahol érik. De a szemétteleppel is baj van, mert a környék nagyon bûzlik, az utolsó ház száz méterre van a katlantól, de az közel van a Nyárádhoz is, emiatt gyakorta szennyezett a folyó. Nagyon szeretnénk, ha mielôbb megoldódna a civilizált szemétgazdálkodás, természetesen szívesen fizetném azt a havi 20.000 lejt, amit kijelölt a polgármesteri hivatal.

Ifj. Balla Zsigmond, 39 éves, karbantartó, Mikháza: – Nálunk a faluban az a szokás, hogy a kertünkbe ásunk egy gödröt és a szemetet, ami nem ég el, abba rakjuk. A mi településünkön 350-en élünk, a falu utcái tiszták, a porták elôtti területek is. A különbözô nagyobb rendezvények, falutalálkozók stb. után valóban több száz kiló szemét gyûl össze, ilyenkor mi, a lakosok gyûjtjük össze és szállítjuk el egy kijelölt helyre. A baj a cigánysoron van, ott élnek többen, akiket nem érdekel, hogy a szemét az udvaron, az utcán vagy bárhol máshol bûzlik. De hát mi nem mehetünk oda szemetet elhordani. Ezért is szívesen fizetnénk az illetéket a szemét elszállításáért.

Kovács Zsuzsánna, 23 éves, vállalkozó, Mikháza: – Egy panzióban és környékén sokkal nagyobb mennyiségû hulladék gyûl fel egy meghatározott idôszakban, mint egy családi háznál. Mi mûanyag zsákokba gyûjtjük és kéthetenként szekérszámra szállítják el a falubeliek a kijelölt helyre. Minél rövidebb idô alatt szeretnénk, ha megoldódna a szervezett szemét- és hulladékszállítás, annál is inkább, hogy turisztikai egység vagyunk. A vállalkozók számára magasabb a díj a havi 20.000 lejnél, bármekkora összeg is lenne, szívesen kifizetnénk.

Krausz Amália vállalkozó, Deményháza: – Mi két 200 literes hordóba gyûjtjük a kereskedelmi egységünknél felgyûlt szemetet. Kéthetenként jön a fogatos és elszállítja a szeméttelepre. Csakhogy a faluban nem minden polgár cselekszik így. Meg lehet nézni a Nyárád partját. Annyira tele van szeméttel, hogy ott napozni sem lehet. Ez még tûrhetô, de érdemes lenne felmérni, hogy Deményházától lefelé mennyire szennyezett a víz. Persze hogy fizetnénk a hulladék összegyûjtéséért és annak megfelelô tárolásáért, tisztább lenne a Nyárád is.

Labdarúgó I. liga

A vasárnapi lapzártánk után véget ért találkozók sem változtattak számottevôen az elsô osztályú bajnokság élmezonyén. Három forduló után két csapat vette "csont nélkül" az akadályokat, a lendületesen menetelô kolozsvári CFR mellett a Dinamo mérlege is százszázalékos. Rednic legénysége a Jiul otthonából hozta el a három pontot, Danciulescu gólja elég volt a bányászok elleni gyôzelemhez. A Vaslui otthonából a Farul vitte el a pontokat, a konstancaiak 3-1-es idegenbeli gyôzelmet szereztek Moldvában. A forduló rangadója gólmentesre sikerült, a temesvári Poli és a Rapid nem bírt egymással a Bánságban, így testvériesen megosztoztak a pontokon, amivel azonban a vasutasok kezdenek leszakadni az élmezonytol.

A negyedik forduló mérkôzései: Gloria – Jiul, Farul – Unirea Urziceni, CFR Kolozsvár – National, Poli Iasi – Pandurii, Steaua – FC Vaslui, Rapid – Universitatea Craiova, FC Arges – UTA, Otelul – Ceahlaul, Dinamo – Poli Temesvár.

Rali

A francia Sebastien Loeb (Citroën Xsara WRC) rajt-cél gyôzelmet aratott a rali világbajnokság hétvégén megrendezett kilencedik fordulójában, Németországban. A sportkarrierét tornászként kezdô francia versenyzô két rekordot is elért egy csapásra a német ralin: a világbajnokság történetében ô az elsô versenyzô, aki egy vb-futamot sorozatban ötször nyer meg, ezenkívül a kétszeres világbajnok és bajnoki címvédô francia sofôr 26. gyôzelmét szerezte a világbajnokságban, amivel beállította az eddigi csúcstartó, szintén kétszeres gyôztes spanyol Carlos Sainz rekordját. Loebnek valószínûleg nem kell sokat várnia, amíg egyedüli csúcstartó lesz, az idei bajnokságot is toronymagasan vezetô gall már a jövô hétvégén sorra kerülô finn ralin elfoglalhatja a gyôzelmi ranglista trónját. A német ralin a dobogó második fokára Loeb csapattársa, a spanyol Daniel Sordo állhatott fel, harmadikként a szintén kétszeres világbajnok finn Marcus Grönholm (Ford Focus WRC) ért célba. A bajnokság pontállása: versenyzôk: 1. Sebastien Loeb 84, 2. Marcus Grönholm 51, 3. Daniel Sordo 41. Csapatok: 1. Citroën 114, 2. Ford 91, 3. Subaru 63.

Meggyesfalvi negyedi bajnokság

7. forduló: Romconstruct – Rapid 4-0, Betis – Aur.- Mob 2-2, Sportul – Brazilia 3-2, Neumarkt – Viitorul 1-4, Milan – Lyon 3-0. A Route 66 állt. A bajnokság állása: 1. Milan 18 pont, 2. Romconstruct 16 pont, 3. Route 66 15 pont.

Szentkirályi bajnokság

9. forduló: Inter – Steaua 2-6, FC Junior – Scorillo 6-3, Nike – Dinamo 0-3 (meg nem jelenés), Fenomenul – Sevilla 0-3, Liverpool – Sportul 9-0. A Roma állt. A bajnokság állása: 1. Steaua 21 pont, 2. Inter, 3. Dinamo, 18-18 pont.

Maroskeresztúri bajnokság

10. forduló: Ajax – Juventus 0-3, Dinamo – Foresta 2- 1, Flamingo – Speranta 5-4, Vamarom – Transaldea 1-4. A Craiova állt. A bajnokság állása: 1. Juventus 27 pont, 2. Transaldea, 3. Dinamo, 22-22 pont.

Marosszentgyörgyi bajnokság

4. forduló: Leader – Valencia 1-6, Barcelona – Inter 0-3, Milan – Parma 8-5, Fradi – Juventus 0-4, Villareal – Atletico 1-1. A Fortuna állt. A bajnokság állása: 1. Inter, 2. Milan, 12-12 pont, 3. Juventus 9 pont.

Ioan Paus

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és az Illyés Alapítvány támogatásának köszönhetôen az idén a Bolyai Nyári Akadémia keretében július 9. és 15. között szervezték meg az óvodapedagógusok továbbképzô tanfolyamát a szovátai Teleki Oktatás Központban, amelyen én is részt vettem.

Közel nyolcvan óvónônek jutott az a megtiszteltetés, hogy híres magyarországi tanárok elôadásain vehettek részt, akik fáradságot nem ismerve, önzetlenül vállalták, hogy értékes és tanulságos elôadásokkal bôvítik az óvónôk ismereteit, hangsúlyt fektetvén az ismeretek felhasználásának hozzáférhetôségére.

A programszervezô Tóth Mariann tanárnô a szakmai ismeretek gazdagítása mellett szórakoztató programokról is gondoskodott, melyek nagyban segítették a résztvevôket egymás megismerésében, barátságok kialakulásában. Szovátáról lévén szó, természetesen lehetôség adódott a Medve-tóban való fürdôzésre is.

Az elôadások négy csoportban történtek: zenei nevelés Dárdai Árpád tanár úrral; bábozás Józsa Éva tanárnôvel; szociális kompetencia Görcsné dr. Muzsai Viktóriával; környezetvédelem Eperjessy Irénke tanárnôvel.

Természetesen a programszervezô Tóth Mariann tanárnônek is két értékes elôadását hallgathattuk az óvoda–iskola átmenetérôl, valamint a szülôk iskolája – a szülôk nevelésérôl.

Az egyhetes tanfolyam alatt nemcsak szakmailag, de érzelmileg is feltöltôdtünk. Jó volt együtt lenni az ország különbözô részeirôl érkezett óvónôkkel, elbeszélgetni szakmai kérdésekrôl, nehézségekrôl, eredményekrôl, mivel az óvónô bizonyos értékrendet képvisel mind a gyermekek nevelésében, mind oktatásában.

Hála és köszönet Márton Zoltán igazgatónak és Geréb Éva programszervezônek a nagyszerû fogadtatásért és törôdésért, hogy a tanfolyamon mindenki jól érezze magát, köszönet a kedves szakácsnôknek, akik finom falatokkal örvendeztettek meg ott- tartózkodásunk alatt, s köszönet a kiszolgáló személyzetnek.

Csodálatos és felemelô volt a záróünnepség és egyben felejthetetlen is, amikor Tóth Mariann tanárnô ezúttal is bebizonyította, hogy a szavak mestere, ôt hallgatva úgy éreztem, hogy mégiscsak jó pedagógusnak lenni, felelôsséggel tartozni az óvódáskorú gyermekek nevelése iránt.

Szakács Gizella óvónô, Manpel napközi

Esztelenség a megváltoztathatatlanba bele nem nyugodni!

Nem hinném, hogy mi, polgárok lennénk a hibásak azért a sok megaláztatásért, melyek bennünket érnek. Megaláztatások, melyeket nem mi idéztünk elô és melyek közepette küzdünk, hogy valahogyan biztosíthassuk a mindennapi létminimumunkat.

Különösen mi, régi öregek, nyugdíjasok, akik a még hátralevô napjaink – rövid idônk – leéléséért az Istenhez fordulunk segítségért, mert csak benne bízhatunk.

Az esetek sokaságából idézném azt, amelyik kikerülhetetlenül érint.

A régi nyugdíjasoknak jó része már az 1940-es években kezdett dolgozni. 1940 és 1959 között a kommunista rezsim a munkakönyvben csak a funkciót, az elért havi fizetést nem tüntette fel. A nyugdíjakat a betöltött funkció után fizette. A rezsim változásával új nyugdíjszámítási törvény lépett életbe. Ebben az elért havi fizetést vették figyelembe, mely be volt írva a munkakönyvbe.

Mivel a mi munkakönyvünkbe csak a funkció volt több éven át beírva, a nyugdíj kiszámításánál a legkisebb havi fizetést vették alapul.

Ha el akartuk érni a megfelelô nyugdíjunk színvonalát, értékét, meg kellett induljunk a volt fizetéseink igazolását beszerezni. Ez azonban egyes esetekben lehetetlen volt. Vagy már régen megszûnt az illetô vállalat, ahol dolgoztunk, vagy az eredeti igazoló iratok elvesztek, megsemmisültek.

Magam is ebbe a helyzetbe kerültem. Bár 1945-tôl 1949-ig vezetô pozícióban dolgoztam, nem sikerült az elért fizetéseimrôl igazolást szerezni. A vállalatok egyszerûen eltûntek.

A nyugdíjpont kiszámításához havi 166 lejt írtak be.

Azonban az 1949 és 1959 közötti idôszakban utólagosan igazolt havi fizetéseimre sem sikerült még a mai napig megkapnom a jogos járandóságomat, habár majdnem letettem az erre vonatkozó igazoló iratokat. Egyrészt a volt Beruházási Banktól három évre és késôbben a volt Állami Banktól.

Ezeknél az intézményeknél – amint irataimból kitûnik – magas fizetést élveztem mint vezetô tisztviselô.

Nem értem, milyen jogcímen tartják vissza a jogos járandóságomat.

Itt megemlítenék egy másik esetet. A takarékpénztárnál – CEC-nél –, ahogy 1982-ben nyugdíjba mentem, folyószámlát nyitottam. Többek között az áramszolgáltató vállalattal is megállapodást kötöttem, hogy a havi fogyasztásom ellenértékét onnan vételezze be. Ez így is történt, történik. De egyik napon kapok egy felszólítást, ha a megállapított rövid idôn belül nem fizetem ki az elmaradásomat – a vállalat pénztáránál, kikapcsolják a villanyt. A ki- és bekapcsolás összesen közel 500.000 lejbe kerülne.

Mivel már nagyon öreg és gyengélkedô vagyok, taxit fogadtam és kimentem a vállalathoz fizetni. A taxi jövet-menet 70.000 lejembe került. Tessék elképzelni, amikor a fizetésre került a sor, írva és olvasva 4.000, azaz négyezer lejt kellett (nem új, hanem régi pénzben) fizessek. Felháborodottan mondtam, hogy nem értem, miért tartozom, amikor ôk számláznak és mindig a folyószámlámról vették le az adósságomat.

Sajnos, ez nem csak az én esetem, és számtalan ehhez hasonlót lehetne felidézni.

Mi marad hátra nekünk? Vagy belenyugszunk és megértjük, hogy ez a rabszolgasors a demokráciában, vagy belezavarodunk.

Eszembe jut egy ógörög filozófus bölcs mondása: "esztelenség a megváltoztathatatlanba bele nem nyugodni!"

Bartis Árpád, Marosvásárhely

A mai embert hajszolja vagy sodorja az élet. Minden téren más utak és más választások elé kényszeríti. Néha maga sem tudja, hogy merre és meddig. Mozgásban van ma minden. Több benne a sorsszerûség, mint a tervszerûség. Nem csupán egyéni életünk, de közösségünk élete is mozgásban van, ezt teszik a reánk erôszakolt törvények is. Az egyik embert más országba, más vidékre parancsolja a sorsa, szíve vagy a küldetése, a tehetsége, a megélhetése, de ott és mindenütt megmutatkozik, hogy kicsoda ô.

"Az vagy, aki vagy". Ennyi és ekkora változás nem zajlott le a régmúltban az emberiség életében, mint éppen most. Gyermekkoromhoz tartozott az is, hogy a falu egy nagy család volt, ahonnan ritkán költöztek el, esetleg férjhez vitték a lányokat.

Idegenek még ritkábban költöztek be. A tagosítás óta a kollektivizálásig egy szinten, hasonló létszámmal mozgott, élt, dolgozott a falunk népe.

Az emberek eredete is egy jó pár tôrôl fakadt. Az emberek beleszülettek a munkába, a sorsukba, a virító tavaszokba, a búzát érlelô, takarmányt szárító meleg nyarakba, a békés évszakok örömeiben és terheiben húzták a könnyebb és nehezebb igát, terheket, csak a halál változtatott.

Jöttek a változások: háború, kollektivizálás, de még mindig egybefonta a szokás, a munka ezt a népet. A nehezebb iga elôl csak a fiatalok vándoroltak el. Székes útja még göröngyösebb, még járhatatlanabb lett, amit észre sem vettek, csak azok, akik a vízben, sárban lubickoltak.

Az ember meg tudja változtatni a világot, ha azt nem a maga haszna, hanem a civilizáció, a jóakarat, az erô és nem a tehetetlenség, elöregedés, elnéptelenedés, szegényedés vezeti.

Egy ilyen szerencsés nép a holland, akiket nem uszított egymás ellen a politika, a kollektivizálás, hanem összefogva, kéz a kézben a fejlôdés útján haladtak és megmaradtak az okos, jóakaratú, hazájukat elôrevivô emberek tanácsán. Ezek elôrenézve tudják és látják, hogy mit ér ez a föld és mennyit érdemes befektetni. Látja a szépséget, a nép értékét, hasznát, amit a maga elônyére fordít, ha a Székes tönkrement útját megcsináltatja. Azt is meglátták, hogy pusztul ez a nép, maholnap súlytalanul szétszór a szél. Az idegen betelepülôk csupán a maguk érdekeit nézik. A falu kétfelé szakadt. Az egyik fél nem vállal sorsközösséget a másikkal, az ôslakókkal. Repül az autó, ott hagyja a port. Azt sem tudni, hogy ki az autóban ülô, akinek ebben a szegénységben erre is lehetôsége van, beköltözött, nem tartja tiszteletben a szokásokat. Vannak kivételek, de a nagy rohanásban