Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Ma az utolsó nap, amikor a választott helyi képviselôink még nyilatkozhatnak politikai hovatartozásukról. Ezt követôen – a helyi képviselôk jogállására vonatkozó törvény értelmében – ha egy képviselô pártot vált vagy "csak" kilép és függetlenné válik, vagy a megszabott határidôig nem tesz ilyen jellegû nyilatkozatot, elveszíti mandátumát.

A Maros megyei közgyûlésben például az elmúlt 2 évben csupán a liberális és az RMDSZ-es képviselôk száma maradt változatlan (4 illetve 15), az összes többi párt összetétele változott és 5 tanácsos váltott "színt".

Ezentúl vége tehát a jövés- menésnek, a pillanatnyi érdekeknek megfelelô pálfordulásoknak. Milyen kényelmes volt eddig: jelöltették magukat egy bizonyos párt listáján, aztán a széljárás meg az "ajánlatok" alapján átigazoltak egy másik párthoz, az esetek többségében a kormánypárthoz.

A fenti forgatókönyv ismerôs: 2000 után a PSD verbuválta a tagokat, "elszédítve" a volt Demokrata Konvenció polgármestereit, alpolgármestereit, 2004 után a DA Szövetség toborozta a PSD-seket. A szövetségen belül a PD tûnik a legmohóbbnak. Módszereiket összehasonlítva úgy tûnik, a pészédések kifinomultabb, ravaszabb meggyôzési taktikákat alkalmaztak, a jelenlegi kormánypárt viszont agresszíven és arrogánsan lépett fel, akcióik néha zsarolásízûek. A "migráló" politikusok egy része vagy a gazdasági elônyök reményében kapható a változtatásra, vagy mert "sárosak" és a kormánypártba való átigazolással védettséget szeretnének élvezni. Elfelejtik azonban, hogy ideig-óráig el lehet simítani egy-egy korrupciós ügyet, de elôbb-utóbb (talán a legközelebbi kormányváltáskor) csak kiderülnek a viselt dolgaik. Mások tudják, hogy átállva, közösségük érdekében többet tehetnek, hiszen a pályázati pénzek, kormánytámogatások elsôsorban a kormánypárti polgármesterek által vezetett települések felé irányulnak. Ez pedig politikai tôkét jelenthet nekik a következô megmérettetésekkor. A politikusok kis hányada vált pártot csak amiatt, mert nem ért többé egyet régi pártja módszereivel, elveivel, keveredett esetleg konfliktusba fölötteseivel és keres máshol vigasztalódást. Nem ez a jellemzô, hanem a valamit valamiért elv.

Nagy tehát a nyüzsgés a helyhatósági tisztségviselôk berkeiben, egyetlen nap áll még a habozók rendelkezésére, hogy eldöntsék, maradjanak vagy menjenek, lebonyolítsák az alkutárgyalásokat. Mintha elfeledték volna, hogy a helyhatósági választásokkor, amikor bizonyos pártok listáin határozott ígéreteket téve jelöltették magukat, magukévá tették annak a bizonyos pártnak a programját, felelôsséget vállaltak választóik és pártjuk elôtt. Mintha nem tudnák, mi az a lojalitás vagy gerincesség a hosszú távú politizálásban. Egy biztos: ezután túl nagy árat kell majd fizetniük a félre... politizálásért, és talán valamiféle politikai stabilitás is kialakul a politikai életben…

Csak a jövô évben látnak hozzá a Segesvári úton levô híd javításához, melyet veszélyes meggyengülése miatt zártak le már hónapok óta a teherforgalom elôl. A hidat és a terelôutat két szakaszban fogják majd felújítani, tudtuk meg Bárczi Gyôzô marosvásárhelyi alpolgármestertôl. Addig is, a nehézgépjármû-forgalom a Tudor lakónegyed utcáin zajlik majd tovább, idônként változó útvonalon. Mától újabb forgalmi változás lesz ebben a városrészben, ugyanis megnyitják a December 1. utca felújított szakaszát, és ezzel egy idôben lezárják a fôútvonal újabb részét a Fortuna-keresztezôdés és a Jeddi út között.

Így a városba Segesvár irányából érkezô forgalom a Jeddi úton és a Cutezantei utcában kerülheti el a mostantól lezárandó szakaszt, az átmenô nehézforgalom innen a Pandurilor utcán haladhat majd tovább a terelôút még lezáratlan szakaszáig.

A December 1. utca felújított szakaszára még nem öntötték rá végig az aszfalt koptatóréteget. Az alpolgármester elmondta, már a felújítás folyamán derült ki, hogy gázvezetéket kell cserélnie ezen a részen a szolgáltatónak, ezért nem fejezték itt be teljesen a javítást. A véglegesen még le nem burkolt utcarész aszfaltozását majd az utca most felújításra kerülô szakaszával egy idôben fejezik be.

A Segesvári terelôút felújítását – a híddal együtt – csak jövôre kezdik el, szintén jövôre újítják majd fel a Pandurilor utcát is, amelyen jelenleg az elterelt teherforgalom halad át, és már csaknem járhatatlanná is tette rajta az útfelületet. A terelôutat két szakaszban újítják majd fel, elôször a koronkai bejárattól a hídig terjedô szakaszt veszik kezelésbe. Ennek során újítják fel a már hónapok óta lezárt hidat is, amelynek a teljes szerkezete nagyjavításra szorul.

Traian Basescu államfô szerdán Irakba utazott, ahol Jalal Talabani elnökkel, Nouri Al-Maliki kormányfôvel, az Irakban állomásozó koalíciós erôk parancsnokával, George Casey tábornokkal találkozik, ugyanakkor meglátogatja a román katonák bázisát is.

Traian Basescu államfô Jalal Talabani iraki elnök meghívására látogat Bagdadba, tájékoztat az Elnöki Hivatal egy szerdai közleményben.

A két államfô találkozása elsô és nagyon fontos magas szintû kétoldalú politikai párbeszéd az iraki demokratikus hatóságok létrehozása után, és jó alkalom a román–iraki kapcsolatok jelenlegi és távlati helyzetének értékelésére.

A közlemény szerint a két államfô véleményt cserél a régió biztonsági helyzetére vonatkozóan is.

Basescu megbeszélést folytat az iraki kormányfôvel, Nouri Al-Malikivel is a pénzügyi, kereskedelmi és iparügyi miniszterek jelenlétében.

A találkozó során a felek elemezni fogják, hogy milyen kapcsolati lehetôségek vannak a két ország cégei és üzletemberei közötti bizonyos közös projektek megvalósításában, Irak újjáépítésében.

Basescu elnök George Casey tábornokkal, az Irakban állomásozó koalíciós erôk parancsnokával is találkozik.

16 éve az "Attitudes" (=hozzáállások, magatartások) az elsô építészeti kiállítás Marosvásárhelyen, amely mûépítészeti terveket, megvalósított terveket restaurált és restaurálásra váró épületek képeit mutatja be. A rendezvény célja hangsúlyt fektetni a romániai építészetre, rávilágítani annak értékeire.

A rossz gazdasági helyzet, az épületek védelmére vonatkozó törvények és a mûemlékek hivatalos listájának hiányossága komoly kockázatot jelent. Ezen próbált változatni a Mûvelôdésügyi Minisztérium, amikor 2001-ben elsô ízben ipari- régészeti mûhelyt szervezett Bukarestben, amelyen európai és romániai szakemberek a romániai mûépítészetrôl tanácskoztak, és ezt is próbálja tükrözni a szóban forgó kiállítás. A négy mûhelytevékenység során megállapították, hogy a romániai ipari építészet Délkelet-Európában igen jelentôs, jól követhetô általa az ipari fejlôdés minden szakasza. Az épületeket azonban fel kell újítani, a jó állapotban lévôkre pedig különös figyelmet fordítani.

Ugyancsak a fennebb említett mûhelyeken merült fel, hogy a román nyelvbôl hiányzó szakszavakat pótolni kell, és le kell szögezni azokat a kritériumokat, amelyek alapján egy épületet be lehet sorolni, el lehet dönteni, hogy milyen jelentôséggel bír.

A kiállítás egyik része tehát a romániai ipari építészetre összpontosít, kiemel egyes vasútvonalakat, hidroenergetikai központokat, részletesebben ír ezekrôl.

Az augusztus 31-ig tartó tárlaton azonban nem csak ipari vonatkozású építészetrôl tájékozódhatunk, betekinthetünk marosvásárhelyi, Maros megyei, erdélyi, romániai mûépítészek terveibe. A vásárhelyi lakos figyelmét különösen felkeltô egyik tervsorozat a Bolyaiak városának helyzetét ábrázoló tablók sorozata. Hogyan néz ki most, milyen munkálatokat végeztek eddig, hány jellegzetes házat alakítottak át, hányat bontottak le, melyek azok az épületek, amelyek rontják az összképet, melyeket kellene felújítani úgy, hogy vonásait megôrizze stb. Továbbá megtekinthetünk tervbe vett vagy már megvalósított, restaurált vagy restaurálásra váró lakóházakat, lakóparkokat, szállodákat, irodaházakat, üzlethelyiségeket, vagy akár klubhelyiséget, vagy a szerzô mûépítészek által tervezett könyvborítókat, festményeket.

A kiállított képek alatt legtöbbször az is olvasható, hogy az illetô épület kinek a tulajdonában van, milyen cégnek a terveirôl van szó, tehát ez az információ is a rendelkezésre áll.

A tárlat nem csupán szakemberekhez szól, hiszen mindenre van magyarázat, a kézzel és számítógéppel elkészített rajzok látványosak, érthetôek és nagyon érdekesek. A kiállítás már látogatható, de a hivatalos megnyitóra ma, csütörtökön délután 5 órától kerül sor.

Kedd délután találkozott az Erdélyi Magyar Mûszaki Társaság tagjaival Bálint József marosvásárhelyi származású, Denverben élô vállalkozó.

A Bolyai János Tudomány és Technika Házában gyûltek össze az EMT és a Bolyai Tudományos Társaság tagjai, valamint azok az érdeklôdôk, akik személyesen is szerettek volna találkozni azzal az emberrel, aki a Mars ûrszondához készített alkatrészeket.

1977-ben kezdôdött a sikertörténet. Bálint József kezdetben Denverben dolgozott mint esztergályos és marós, majd '83-ban a garázsában kezdett két géppel saját vállalkozást. Hamarosan a Balint Machining pontos munkájának köszönhetôen híressé vált és új épületet rendezett be az ipari zónában. Nagy befektetést jelentett a magas technikai felszerelést igénylô alkatrészek gyártására való áttérés, de az American Airlines megrendelései kamatostól megtérítették a beruházást. További megrendelések érkeztek a védelmi minisztériumtól, valamint Locheed Martin cég részérôl.

Az ezrednyi pontossággal dolgozó cég megbízhatóságának köszönhetôen kapta a felkérést arra, hogy 7 alkatrészt gyártson a Mars ûrszondához, négyet a mozgó mûhöz, hármat a karhoz.

Sikerének titka sokak szerint az, hogy nem amerikai módra gondolkodik. Saját elmondása szerint pontossága és emberségessége juttatta idáig.

18 év után adta el az üzemet. Így megszabadult a folytonos stressztôl és egészségügyi gondjaitól, de még ma is hiányzik néha a munka forgataga. 5 éve családjának szenteli idejét. Bár gondolkozott, honvágya ellenére sem költözik haza, Erdélybe. Mégis nagy örömöt jelentett a marosvásárhelyi zászló, amit Csegzi Sándor alpolgármester adott át.

Anyanyelv

A lift angol eredetû szó, felemelés, emelkedés, utazás, fuvar, felvonó jelentéssel. A germán nyelvek rokonsága révén összefügg a német Luft szóval, ami levegôt jelent. Nemzetközi szó lett, a magyar nyelvben 1867-tôl használjuk felvonó értelemben.

Azonban nem mindig indokolt a magyar felvonó változat használata. Például a rakoncátlan gyerekeknek senki sem mondja: "Ne felvonózzatok annyit!", hanem "Ne liftezzetek annyit!".

Murphy szerint ami elromolhat, az el is romlik — ez pedig történetesen érvényes a felvonókra is, és akik tömbházban laknak, bizony elég gyakran tapasztalják. Elromlanak, mûködésképtelenné válnak, megállnak, sajnos egyesek gyakrabban, mint kellene. A karbantartók elég sokszor hallhatnak ilyen bejelentéseket: "Le van blokálva a lift." Ugye, milyen csúnyán hangzik magyarul? Mondjuk azt: "Nem mûködik." vagy "Megrekedt valahol az emeletek között." stb. Ugyancsak a lakók jelentik azt is, hogy "Nem ég a lámpa a kabinban." "Nem égnek az égôk a stációknál." A kabin magyar megfelelôje fülke, használjuk ezt. A stáció megállót jelent. Megállója van a busznak, a trolinak, a villamosnak stb. Esetleg egyházi ünnepen, mondjuk húsvétkor az ünnepi menet megáll a Krisztus szenvedéseit ábrázoló stációknál. A liftnek emeletei vannak, tehát nem égnek az emeletjelzô lámpák.

A fülke falán díszelgô firkák, graffitik is érdekesek. Egyesek nagyon jól sikerültek, mások kevésbé. Többségükön a kis pimasz gyerekek elsietett "munkája" látszik, akiknek a zárt helyiség bátorságot ad az effajta véleménynyilvánításhoz. A helyesírás természetesen nem az erôsségük, így lesznek egyszerre viccesek ugyanakkor elszomorítóak is.

Ha már írunk, írjuk kedvesen: "Vigyél fel, liftecske!", és szurkoljunk, hogy minél kevesebbszer romoljon el.

Libanon és az Arab Liga kifogásait figyelembe véve módosítják a Franciaország és az Egyesült Államok által a libanoni konfliktus rendezésére benyújtott ENSZ-határozattervezetet – jelentette be New Yorkban Marc de la Sablière, Franciaország állandó ENSZ-képviselôje, aki reményét fejezte ki, hogy a dokumentumot még a héten elfogadják.

"A kérdés számunkra most az, hogy a lehetô legjobb szöveget dolgozzuk ki, figyelembe véve mindenkinek az aggodalmait, tehát új szöveg lesz" – jelentette ki a francia ENSZ-nagykövet újságíróknak a Biztonsági Tanács öt állandó tagjának és az Arab Liga küldöttségének a tanácskozása után.

A módosítás elkerülhetetlenül késlelteti a határozat elfogadását, de Marc de la Sablière reményei szerint a szavazásra már a héten sor kerül. Ebbôl a célból folytatódnak a Franciaország és az Egyesült Államok közötti tárgyalások – közölte a francia ENSZ-képviselet.

Az öt vétójoggal rendelkezô BT-tag – Kína, az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy- Britannia és Oroszország – valamint az Arab Liga Amr Musza fôtitkár vezette küldöttsége tanácskozására azután került sor, hogy az Arab Liga az izraeli csapatok Libanonból való kivonását és azonnali fegyvernyugvást követelt az ENSZ Biztonsági Tanácsában.

A határozattervezetet, amely felszólítja a feleket az ellenségeskedések azonnali beszüntetésére, de nem követeli az izraeli csapatok kivonását Libanonból, jelenlegi formájában Bejrút elutasította.

Fuád Szinjóra libanoni kormányfô szerdai közlése szerint nem történt elôrelépés a Hezbollah síita szervezet és az Izrael közötti harcokat lezáró tûzszünet ügyében, s a kormányfô nem is számít arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa az elkövetkezô két napon belül határozatot képes hozni a kérdésrôl.

A libanoni kormányfô azt követôen nyilatkozott a sajtónak, hogy találkozott David Welch amerikai külügyi államtitkár-helyettessel, aki a közel-keleti ügyek illetékese.

Szinjóra elmondta, hogy történtek ugyan lépések az erôszak beszüntetésének elômozdítására, "egyelôre azonban nincsenek új fejlemények". A libanoni kormányfô az ENSZ BT esetleges szerdai határozathozatalát illetôen azt is kifejtette, hogy "nem számít arra, hogy ma vagy holnap megszülethet a határozat".

Festékszóróval fújták le a szlovák nagykövetség kerítését Budapesten szerdára virradóan – tájékoztatta az MTI-t Varga Ildikó, a Budapesti Rendôr- fôkapitányság sajtóügyeletese.

Vörös festékkel lefújtak egy, a kerítésen lévô hirdetôtáblát, valamint a nagykövetség kapucsengôjét, az épület elôtti járdára pedig a következô feliratot írták: "Nem felejtünk".

A sajtóügyeletes tájékoztatása szerint az ügyben ismeretlen tettes ellen indított nyomozást a BRFK. Varga Ildikó hozzátette, még nem tudják, hogy egy vagy több ember volt a tettes, mint ahogy azt sem lehet tudni, hogy pontosan mikor történt a cselekmény.

Az MTI kérdésére a sajtóügyeletes elmondta, hogy a BRFK a szlovák nagykövetséggel együttmûködve vizsgálja a diplomáciai épület falán lévô kamera által rögzített felvételeket.

Szerdára virradóan a Szabadság téri szovjet hôsi emlékmûvet is vörös festékszóróval fújták le ismeretlenek, az obeliszk talapzatára "Újra nagy lesz", "Nem felejtünk", "Emlékezz" feliratokat írtak.

A rendôrség sajtóügyeletese szerint egyelôre nem lehet tudni, hogy van-e összefüggés a két eset között.

Uniós külpolitikai dokumentumok kiszivárogtatásával vádolt uniós tagállamokat Erkki Tuomioja, az EU soros elnökségét ellátó Finnország külügyminisztere egy cikkében.

"Régóta tudott, hogy minden EU-s dokumentum, ami a Közel-Kelettel foglalkozik, alig egy órával azután, hogy a tagállamok megkapták, már ismert Tel-Avivban is és valószínûleg Washingtonban és Moszkvában is" – írta a finn miniszter a Hufvudstadsbladet finn napilapban.

Ez arra bátorítja a tagállamokat, hogy az EU intézményes döntéshozatali eljárását megkerülve politizáljanak. Ez problematikus az egész unió számára, de különösen káros a kis országoknak – vélekedett Erkki Tuomioja.

Bírálta a tagállamokat azért is, mert uniós együttmûködésüket alárendelik a nemzeti érdeknek, vagy legalábbis ezt a benyomást keltik a sajtóban. "Nagy jelentôséggel bírna az uniós szellemre, az EU szavahihetôségére és hatékonyságára nézve, ha a miniszterek közös célok (...) érzésével érkeznének az uniós találkozókra, és nem elsôdlegesen azért, hogy belpolitikai hasznú nyereséggel térjenek haza" – fogalmazott. A média pedig eltúlozza az unión belüli nézetkülönbségeket a finn miniszter szerint. Például számos sajtóhírrel ellentétben az EU-nak van közös álláspontja arról, hogyan reagáljon a közel-keleti erôszakra – írta cikkében Tuomioja.

Miközben a világ népessége rohamléptekben növekszik, Európa lakossága zsugorodik és öregszik – tûnt ki abból a tanulmányból, amelyet szerdán hoztak nyilvánosságra a németországi Hannoverben.

A világ lakosságának alakulását vizsgáló tekintélyes német alapítvány, a DSW idei jelentése szerint évente mintegy nyolcvanmillióval növekszik a földkerekség népessége. Jelenleg csaknem 6,6 milliárd nô, férfi és gyermek él a Földön, de ez a szám az elôrejelzések szerint 2050-re meghaladja majd a 9 milliárdot. A növekedés azonban szinte kizárólag a fejlôdô országokra korlátozódik, mert a tanulmány szerint Európa lakossága gyors ütemben zsugorodik és öregszik.

A német kutatók szerint a legjelentôsebb növekedés Afrikában, s elsôsorban a Szaharától délre várható. Az itt élôk száma – tûnik ki a jelentésbôl – kevesebb mint ötven év múlva a jelenlegi 767 millióról több mint a duplájára emelkedik majd. Némelyest lassúbb, de mégis gyors ütemû lakosságnövekedést jósol az alapítvány Ázsiában is.

Európa ezzel szemben igencsak hátul kullog, aminek legfôbb oka a tanulmány szerint az alacsony termékenységi ráta. Elsôsorban ez a magyarázata annak, hogy az öreg kontinens lakossága évente mintegy 900 ezerrel csökken.

A német kutatók ugyanakkor rendkívül sötét képet festenek az afrikai növekedés kapcsán. A kontinens ugyanis aligha képes kiszabadulni a szegénység spiráljából, ellenkezôleg, a lakosság gyarapodása tovább gyorsítja a szegénységet, ami azzal is jár, hogy az alapvetô élelmezés, az oktatás és a infrastruktúra biztosítása emberfeletti erôfeszítéseket követel majd.

Románia az Európai Unióhoz való csatlakozást követôen már nem lehet az általános vámpreferenciális rendszer (GSP) kedvezményezettei között – nyilatkozta Winkler Gyula kereskedelmi ügyekkel megbízott miniszter Bukarestben, azt követôen, hogy Amerika bejelentette, elemzi azt a lehetôséget, hogy megvonja vagy csökkenti a kereskedelmi kedvezményeket 13 ország, többek között Románia esetében is, amelyek jelenleg a fenti tarifarendszer elônyeiben részesülnek.

Jelenleg az amerikai piacra irányuló román export 25%-a részesül az általános vámpreferenciális rendszer által nyújtott (csökkentett vagy zéró tarifáris) vámkedvezményben, ez 2005-ben 283,3 millió dollárt tett ki.

Románia ugyanakkor a "legnagyobb kedvezmény záradékának" is az élvezôje, a hazai export 75%-a ennek megfelelôen történik, Amerika ugyanakkora vámilletéket alkalmaz a Romániából beáramló import esetében, mint az EU-ból származó termékekkel szemben.

A megbízott miniszter kihangsúlyozta, hogy Románia EU-s csatlakozása után, mint tagország, továbbra is részese lesz a "legnagyobb kedvezmény záradékának", amelyet Amerika és az EU a kölcsönösség elve alapján alkalmaz.

A tárcavezetô úgy értékelte, hogy a kétoldalú cserekereskedelem volumene 2006-ban is meg fogja haladni a 2 milliárd dollárt, így Amerika továbbra is Románia kereskedelmi partnerei sorában az elsô 10 ország között marad, jelenleg az export tekintetében a 7., míg az import tekintetében a 10. helyet foglalja el.

2005-ben Románia 1,12 mld. dollár értékben exportált, míg a behozatal 1,11 mld. dollárt tett ki, ezáltal a bevételi többlet 12 millió dollár volt Románia részére.

Júniusban is erôteljesen fejlôdött az ipari termelés, bár az ütem kissé lassult májushoz képest. Júniusban az ország ipari termelésének értéke, a munkanapok számával kiigazítva, 10,6 százalékkal haladta meg a tavaly júniusit, a májusi, 11,8 százalékos tizenkét havi ütem után, jelentették a statisztikai hivatalban szerdán.

Áprilisban 8,5 százalékos volt a tizenkét havi többlet, tavaly júniusban 0,7 százalékkal volt kisebb.

Júniusban az ipari termelés, ugyancsak a munkanapok számával kiigazítva, 0,2 százalékkal meghaladta a májusit, amikor 1,9 százalékkal csökkent a termelés egy hónap alatt.

Az elsô félévben az ipari termelés, kiigazítás nélkül, 6,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az elsô öt hónapban, ugyancsak kiigazítás nélkül, 5,9 százalékos volt a többlet a tavalyi elsô öthavihoz képest. Tavaly az elsô hat hónapban 3 százalékos, az elsô öt hónapban 3,8 százalékos volt a többlet az egy évvel azelôttihez képest.

Az új ipari adatokból az elemzôk arra következtetnek, hogy a második negyedévi gazdasági növekedés nagyobb volt a 6,2 százalékos piaci elôrejelzéseknél, és ez várhatóan további szigorra inti a központi bankot.

Romániában az idén várhatóan 6 százalékkal nô a hazai össztermék (GDP). Jövôre 6,2 százalékos, 2008-ban 6,3 százalékos GDP-növekedés valószínû, a kormány gazdasági elôrejelzô bizottsága (CNP) szerint.

Az egy fôre jutó GDP tavaly 3500 euró volt, ezen belül a legmagasabb értéket – 7487 eurót fejenként – Bukarestben, illetve környékén mértek. A nyugati térség 4223 euróval követi Bukarestet, míg a legalacsonyabb az egy fôre jutó GDP a keleti területeken: 2526 euró fejenként.

2008-ban 5450 euróra növekszik az egy fôre jutó hazai össztermék (GDP), a bizottság június végi elôrejelzése szerint. A legfejlettebb térségnek az ország nyugati része, elsôsorban Arad, Temes, Hunyad és Krassó-Szörény megye ígérkezik, 6000 eurós egy fôre jutó GDP-vel. A közép-és északnyugati országrészben 5100-6000 euróra, a déli országrészben 4100-5000 euróra, az északkeleti körzetben 4000 euróra növekszik az egy fôre jutó GDP.

A CNP hosszabb távú elôrejelzése szerint Romániában 2015-ben az egy fôre jutó GDP az EU- átlag 40 százaléka körül lesz.

Három marosvásárhelyi tanácsos döntött úgy, hogy augusztus 11-e után már nem képviselik eddigi pártjaikat.

Mircea Stefanovici városatya a DP-bôl átiratkozott az NRP-be, Florin Oproiescu nem az SZDP-t írta neve mellé politikai hovatartozási nyilatkozatában, hanem azt, hogy független, miközben Octavian Moraru, aki az RNEP (Román Nemzeti Egységpárt) listáján jutott be a tanácsba, most áttért az SZDP soraiba.

Mircea Stefanovici 2004-ben az RNEP listáján jutott be a tanácsba, de idôközben belépett az Új Generáció Pártba, majd azt is otthagyta a DP javára. Most, saját bevallása szerint, az NRP-t választotta személyes okok miatt, de a párt doktrínáját is közel érzi magához.

Oproiescu elmondta, azért választotta a független státust, mivel úgy véli, hogy így jobban tudja képviselni a polgárok érdekeit.

Tiltakozó akcióval fenyegetôznek a rezidensek, minden orvost és egyetemi tanárt felkérve a részvételre. Ezáltal akarják felhívni az EU képviselôinek a figyelmét az egészségügyi rendszerben uralkodó diszkriminációra és az alacsony bérezési szintre.

"Tiltakozunk, mert a rezidensvizsga után egy 3-6 évre szóló munkaszerzôdés csapdájába esünk, mely mindössze 426 lej fizetést állapít meg. Megjegyezzük, bár a törvény elôírja, hogy meg kell fizetni az éjszakai szolgálatot teljesítô rezidens orvosokat, nagyon sok olyan kórház van, melyek nem tesznek eleget ennek az elôírásnak", áll a rezidensek akcióját támogató, az Orvosok Föderatív Kamarája által a Mediafaxhoz eljuttatott közleményben.

A dokumentum szerint a rezidensek nagy része egyetemi központokban tölti le gyakorlati idejét, ami albérleti kiadásokat, szállítási költségeket, tankönyvek, sztetoszkóp, vérnyomásmérô vásárlását feltételezi. Mindezen költségeket nehéz fedezni a 426 lejbôl (az országos átlagbér fele).

A rezidensek szerint ezen bérezési szint választás elé állítja a rezidens orvost: "figyelmességek" elfogadása a páciensektôl vagy a szülôi támogatás igénybevétele, és mindkét alternatíva megengedhetetlen egy európai ország számára.

A rezidensek a kórházakban uralkodó bürokrácia ellen is tiltakoznak, ugyanakkor elégedetlenek az Orvosi Kamara által az elsôéves rezidensek fizetésébôl visszatartott havi 5 lejes tagsági díjjal is, mert ôk még nem tagjai a szervezetnek, áll a közleményben.

Kifogásolják az alkalmazási vizsgákon uralkodó korrupciót, mely megakadályozza a fiatal szakemberek kórházakba való bekerülését.

Nemrég ülésezett az RMDSZ megyei szervezetének Területi Képviselôk Tanácsa (TKT). Mint arról tudósítottuk olvasóinkat, nehezen indult, mert lévén a nyári szabadságok ideje, a képviselôk egy része nem volt jelen. A tanácskozást megelôzôen vita alakult ki akörül, hogy elhalasszák-e, vagy akár kvórum hiányában meghallgassák a napirenden szereplô beszámolókat, hiszen a testületnek nem kellett határozatokat elfogadnia. Végül a képviselôk is begyûltek és zökkenômentesen lezajlott a tanácskozás. A TKT elnökével, dr. Benedek Imrével beszélgettünk a tanácskozásról, illetve az RMDSZ megyei szervezetének idôszerû problémáiról.

– Elnök úr, az említett ülésen dr. Kelemen Atilla megyei elnök azzal magyarázta a soros ülés idôpontjának az eltolódását, hogy a TKT-ra rendszerint a Szövetségi Képviselôk Tanácsa (SZKT) ülését követôen kerül sor, hogy annak függvényében hozhassa meg a megyei döntéshozó testület a maga határozatait. A legutóbbi ülés napirendjén azonban nem szerepelt egyetlen határozattervezet sem. Tehát ez a TKT amolyan uborkaszezonbéli alibi ülés volt?

– Véleményem szerint nem volt alibi ülés, szükséges volt. Ami az ön által említett felvetést illeti, az SZKT-t követheti vagy megelôzheti a TKT. A 2006-os elsô ülésen bejelentettem, hogy szeretném rendszeresíteni a tanácskozásokat. Én évente öt TKT-t szerettem volna, de legalább minimum négyet, és ebben rögtön benne is van a válasz, hogy ha júniusig csak egyetlen tanácskozásra került sor, szükséges volt a minapi. Azt szerettem volna, ha az ülésekre jól felkészülten, szakemberek által elôkészített határozattervezetekkel jöttünk volna, hogy ezekrôl döntsünk és juttassuk el a tagsághoz. Úgy gondolom, ez akár útmutató is lehetett volna a különbözô adminisztrációs területeken dolgozó képviselôinknek. A TKT-ra szükség volt, arra is, hogy a tagokat informáljuk, hogy mi az RMDSZ szerepe akár a kormányzatban, de nemcsak, és mi az, amit vállal és felvállal a szövetség. Szerintem jó volt, hogy meghallgattuk a szövetségi elnök politikai beszámolóját, ugyanolyan fontos volt az, hogy a megyei elnök a megyei szervezet politikai tevékenységérôl beszélt, akárcsak az, hogy Borbély László miniszter úr is a tagság tudomására hozta, mit sikerült megvalósítani, mióta a szövetség a kormányzat részévé vált. A válaszom a kérdésre az, hogy bár szükség lenne talán egy jobb rendszerezettségre, nem volt rossz, sôt jó volt, hogy a kezdeti nehézségek ellenére megtartottuk, mert olyan információkhoz sikerült hozzájutni, amelyeket – ahogy ön fogalmazott – az uborkaszezonban a területeken felhasználhatnak, illetve tájékozódhattak arról, hogy mi is az RMDSZ álláspontja bizonyos dolgokban. Tehát nem volt alibi ülés. Ami a határozatokat illeti, lehettek volna és szükség is lett volna határozatokra, mert olyan dolgokról esett szó, amelyeket a közösségünk többször is áttárgyalt. Például arról, hogy szervezett formában összehangolt tevékenységre lenne szükség a városi és a megyei tanács között, akár a terelôutak ügyében, akár más problémában. Errôl hozhattunk volna határozatot. Ugyanakkor szükség lett volna határozatot, de legalább állásfoglalást elfogadni, a mezôgazdaság válságos helyzetérôl, vagy akár egyfajta tájékoztatót készíteni a közösségünk vidéki embereinek arról, hogy mi lesz az Európai Unióban, hogyan lehet a tejkvótát, a különbözô programokat igényelni, pályázatokat megfogalmazni. Sajnos, elôre nem látott okok miatt el kellett hagynom az ülést, és mire visszaértem, már nem tudtam újra felvetni és határozat formájában finalizálni ezeket a problémákat.

– Az RMDSZ – tehát a megyei szervezetnek is – legfontosabb feladata a jövô évi kongresszusra, majd a 2008-as helyhatósági választásokra való felkészülés. Mi ebben a TKT feladata, hatásköre?

– A TKT hatásköre lesz eldönteni, hogy milyen formában fogjuk a különbözô testületeket felállítani, gondolok itt a helyi tanácsokra, megyei tanácsra, országos képviseletekre. Ezeket a javaslatokat, a TKT kellene megtegye, habár néha-néha ez kicsúszik a kezünk közül. Ezenkívül a különbözô megyei adminisztrációs funkciókban dolgozó képviselôink megbízatása is a TKT feladata kellene legyen. Természetesen a gondolkodásban, a stratégia kidolgozásában részt kell vegyünk. A kivitelezés, a statútum szerint, a megyei szervezet vezetésére hárul. Ô fogja kidolgozni és véglegesíteni azt a stratégiát, amelyet majd a TKT megvitat és jóváhagy, és amely szerint kivitelezi, hogy a szövetségünk megfelelô képviselethez jusson a döntéshozó testületekben.

– Ön a TKT elnökeként hogyan értékeli a marosvásárhelyi, illetve a megyei tanács, s azon belül az RMDSZ-frakciók munkáját?

– Azt tudom mondani, hogy sajnos, a jelek szerint minden ragályos: a liberálisok a demokratákkal hadakoznak, a konzervatívokkal sincs egyetértés, és mintha ránk is átragadt volna, hogy a megyei és a városi tanács között nincs intézményesített kapcsolat, ahol közös gondjainkat átbeszélhetnénk, és a közösségünk számára megfelelô döntéseket tudnánk kivitelezni. Ez hiányzik. Remélem, hogy azon a tanácskozáson, amelyet a megye vezetôsége hívott össze, megkapjuk a lehetôségeket, hogy legalább a véleményformáló személyek párbeszédet folytassanak, s ne kerüljünk olyan helyzetbe, mint például a sportrepülôtér ügyében, ami a város tulajdona kellene legyen, de a megye tulajdonában maradt és ezzel hátrányos helyzetbe hozta Marosvásárhely lakosságát. Remélem, nem fog ugyanez történni a Maros és a turbina között levô sportbázissal, a különbözô, a hadügyminisztériumtól visszaszármazó épületekkel és más, városi érdekeltségû létesítményekkel. Úgy kellene gazdálkodni, hogy akár a város, akár a megye tulajdonában van egy-egy terület vagy létesítmény, hasznot hozzon a városnak, és miért ne, a megyének is.

– Véleménye szerint, a nyári uborkaszezonban mi lesz a megyei szervezetnek, illetve a megyei RMDSZ döntéshozó szervének, a Területi Képviselôk Tanácsának a legfontosabb feladata?

– Az, hogy az RMDSZ megyei szervezete mit akar tenni, az az elnök és a megyei választmány hatáskörébe tartozik. Az én elképzelésem az, hogy az állandó bizottság tagjaival meglátogatjuk azokat a területeket, ahonnan a testület képviselôi jönnek, és feltérképezzük a helyzetet, a megvalósításokat, hiányosságokat, és a TKT-tagoknak a saját közösségükben vállalt, illetve kifejtett tevékenységét. Vagyis, hogy az RMDSZ mit teljesített vagy mit nem teljesített a választási ígéreteibôl, illetve a TKT-tagok hogyan közvetítik, vagy nem közvetítik, ami történik, és hogyan látják, mit kellene jobban tenni.

– A legutóbbi TKT-n elég élesen vetôdött fel a vidék és a város közötti ellentét. Az egyik képviselô egyenesen azt mondta, hogy a vidék nem vállal továbbra is – alárendelt szerepet.

– Nem látok a város és a vidék között alárendelt szerepet. Lehet, hogy az említett ülésen a vidék jobban megértette a tanácskozás fontosságát. Úgy érzem, a vidék és a város is érzi, hogy szívemen viselem a közösségünk problémáit. Pillanatnyi megnyilvánulásnak tudom elkönyvelni, a nagy melegben több embert hosszabb idôre összezártunk, és gondolkodásra késztettünk.

– Az ülésen ön több üzenetet is megfogalmazott...

– Elôször is azt fogalmaztam meg, amit a szövetségi elnök úr is mondott: ha fragmentálódunk, erônket veszítjük. Kell gondolkozni a megújuláson, el kell gondolkozni az ellenzék bevonásáról, hogy az RMDSZ valóban ernyô legyen, ahol mindenkinek helye van, minden irányzatot meghallgatunk, konzultálunk és egységesen tudjuk képviselni a közösségünk érdekeit. A másik konklúzióm az volt, hogy az RMDSZ kormányzati részvétele hasznos volt, utak, sportcsarnokok és egyéb megvalósítások igazolják ezt. Elmondtam azt is, hogy bár kormánypárt vagyunk, a megyében ez nem érzôdik megfelelôen. Ebben az irányban is sok a tennivaló. Felvetettem a koalíciós partnerek közötti együttmûködés hiányát, illetve a különbözô RMDSZ-struktúrák közötti, alulról felfele, felülrôl lefele történô kommunikáció és transzparencia hiányát. Ha eredményesek akarunk lenni, ezeken változtatni kell.

Bolyai Farkas kiváló mûszókészítô is volt, minden matematikai fogalomra igyekezett magyar szót keresni vagy alkotni.

Valószínû, hogy az átló, befogó, átfogó szavainkat Bolyai Farkas alkotta meg és azokat ma naponta használjuk már az elemi matematikaoktatásban is.

Természetesen voltak olyan mûszavai is, amelyeket a matematikai szaknyelv nem fogadott be. De, hogy érzékeltessük a Bolyai- féle matematikai szavak ízét, idézzünk fel egy vizitációt a Református Kollégiumban, az 1810-es évek elejérôl.

"Gróf Kendeffy fôcurátus úr ôméltósága inspectioba ment Bolyai Farkas uramhoz és figyelmességgel hallgatja a professzor úr publicaját:

Koronkai Jó’sef azt a hánylástani föladványt kapta, 50 rénes forintot ki tudna-e hánylani, ’s hányféle módozatban, 1, 5 és 10-es darabokval?

’S felelé az deák: ô biz ki, csak ihasson elegendôt Bolyai uram korcsmájában abból a tavalyi savanyú domáldi seprôbôl.

Aztán Bolyai uram fölrajzolt valami lapi keritékeket a táblára, megmutatja az egytávú, két karú közepetlen csúp vágatnak tûzpontját és szólítja Fojfalvi Mátét, hogy mutatná meg a másik curvának is a tûzpontját.

Mire az Máté felelé, sajnos még ilyen nemû mathézisbeli tapasztalással nem bír.

Aztán a következô föladatot is megtraficálták:

Az In’sinérek egy dülényû terj mustráján, kérdék az pallérokat, a nemzôk mértezésére, amelyekkel azok terj-öletbe vinnék.

Más alkalmakkor ismeretleneket kellett vót pároztatni, hogy azokból természetesek származzanak.

Hát a fôkurátus úr erôsen szörnyelkedet vót, ezeken a próbákon!"

Legyen itt egy magyarázat:

Publica = nyilvános elôadás

Hánylatástani föladvány = kombinatorikai feladat

Hánylani = kombinálni

Tehát az elsô kérdés 50 rénes forintot hányféleképpen lehet 1, 5 és 10-es érmékkel kikombinálni.

Lapi keriték Bolyai Farkas szerint síkidom, vagy síkbeli figura, míg az egytávú, két karú közepetlen csúp vágat, az a parabola, de Bolyai Farkas azért adta ezt a hosszú megnevezést, mert a parabola olyan kúpszelet, aminek nincs középpontja. A csúp a kúp volt. A tûzpont a fókuszpont, míg a curva a görbe megnevezése. (Németül a görbe mai is Kurve és angolul curve).

Traficálni = tárgyalni

A dülény a rombusz Bolyai-féle megnevezése, a terj pedig a területe. A nemzô a tényezô. És a feladat szerint a mérnökök azt kérték a kômûvesektôl, hogy egy rombusz területét milyen tényezôk szorzásával lehet egy négyszögöl területnyire alakítani.

A pároztatás az osztás, míg a mértezés a szorzás megnevezésére szolgált. A feladat az volt, hogy ismeretleneket úgy osszunk, hogy azok egész számokat adjanak.

Bolyai Farkas elsô matematikai tankönyve "Az arithmetica eleje" címmel 1829-re készült el és 1830-ban nyomtatták ki. Az alábbiakban ebbôl idézünk egy feladatot, amely ma is igen aktuális, mindannyiunkat érintô gazdasági kérdésre ad megoldást, nevezetesen a kamatos kamat kiszámítására. Ez akkor még igazán modern dolog lehetett, hiszen az idô tájt kezdtek megjelenni az Osztrák-Magyar Birodalom területén a takarékpénztárak (Bolyai János szerint a pénz-ápoló intézetek). Nos, illô és hasznos dolog volt, hogy mindenki megtudhassa és kiszámíthassa magának, hogyan és milyen módon került
"ápolásra" megtakarított pénzük.

Olyan részt választottun, mely könnyen érthetô és ma is hasznos dolog tudni.

123. oldal, legalsó bekezdés:

"Ha pedig az a’ kérdés: a- ból mennyi lesz, a’ tôkepénznek ’s interesnek summája az esztendô végén, ha c pro Cent az interes"?

(magyarázat: c pro Cent az interes = azt jelent, hogy a kamat százalékban c).

"100-ból lesz 100 + c; tehát 100 : a = 100 + c; (100+c)/100 .a; ha ez újra kiadódik, lesz a’ 2-dik esztendô végin, az elsô kezdetén vólt a- ból (100 + c)/100. (100 + c)/100.a; ugyanis mindenkor (100 + c)/100-val kell mértezni azt a’ pénzt, melyrôl kérdés van, hogy esztendô múlva mennyi lesz interesestôl; tehát ha az a’ kérdés, hogy minden esztendô végén kiadva az új summát, mennyivé válik a az n-dik esztendô végére? a-t mértezni kell olyan eggymérttel, mely n számú (100 + c)/100-hoz = mérôkbôl áll; és így ha ezen eggymért p-nek neveztetik, ’s a’ keresett summa S-nek: lesz S=apⁿ; az honnan (mind a’ kétfelôl pⁿ-et pározva) lesz a= S/pⁿ; az-az, ha a’ béfizetés, kiadás ollyan pontossággal mehetne, ’a most jelenvaló a annyit érne, mint az n-dik esztendô végin fizetendô S, és az akkori S a’ jelenvaló betse húzatik, a’ midôn S/pⁿ (a, Feljebb c- nek azt kell tenni, a’ mi marad, ha a’ Perceptornak minden 100- tól való fizetése is levonatik. Kérdés lehet, hogy mikor lesz a.pⁿ=m.a, az-az pⁿ=m?

De ezek logarithmus által mennek könnyen véghez."

Ha a pénzösszeggel rendelkezünk, a kamatláb százalékban c, egy év múlva a + a.c/100.

(Például, ha 2000 RON lejünk van és 7%-os a kamat, akkor egy év múlva 2000 + 2000.7/100 = 2140 RON lejünk lesz.)

A kérdés, hogy n év múlva mennyit szaporodik az összeg, a válasz: ha az összeg S, akkor S = a.pⁿ, ahol p=(100+c)/100 = 1+c/100. A mértezni azt jelenti szorozni, "eggymérttel" pedig azt jelenti, hogy szorzatot kapunk. (Bolyai Farkas különbséget tesz a szorzandó és a szorzó között, így a szorzandó = mértezendô =tett mérték = multiplicandus, míg a szorzó = mértezô = multiplicator és az eggymért maga a szorzat.

Az, hogy "S=a.pⁿ mind a’ kétfelôl pⁿ-et pározva" világos, hogy azt jelenti, osztani kell mind a két oldalt pⁿ-nel.

A idézet végén levô kérdés, mikor lesz a.pⁿ = m.a, azt jelenti, szeretnénk tudni, hogy hány év múlva jutunk el egy összeghez. Például 2000 RON lejünk 7%-os kamattal, hány év múlva lesz 150.000 RON (vagyis másfél milliárd lejünk). Akkor 2000 pⁿ= 150000, vagyis pⁿ=150000/2000 = 75. De p = (107/100). Így (107/100)ⁿ=75. És innen n=log_(107/100)75. Vagyis nagyjából 63 év és 10 hónap múlva. Általában pedig az évek száma n = log_pm.

A matematikai mûszavak meghonosodásának vagy kihalásának okairól a következô részben szeretnénk szólni.

Csütörtöki kimenô

A levelezô rovatban rengeteg érdekes dologra lel az ember. Tücsök és bogár, bû és bá, hamu és gyémánt egyaránt eléfordul ott. Most valaki azt a kérdést szegezte a nyelvésznek, mondaná meg, kéri szépen, honnan ered az a mondás, hogy úgy ott hagyta, mint Szent Pál az oláhokat.

Jakab Bandi barátom, a néhai boldog emlékezetû Tutun-doktor szerint, akkori aktualitásban a közmondás/szólásmondás úgy hangzott volna helyesen: Úgy ott hadta, mint Szen Pál a Román Népköztársaságot!

Szegény doktor s a Román Népköztársaság idôközben elhunyt. Újra itt állunk a közmondással szemközt. Bár azóta többen is állítják, hogy Szent András (megboldogult Kr. u. 70 körül) térített a rómaiak elôtti Dáciában. A lelke rajta, ki ezt megnyugtatóan és hitelt érdemlôen bizonyítani tudja. Ugyanis a Magyar Katolikus Lexikon. Bp., Szent István Társulat kiadása, [1993], I. köt. 245. oldalán azt írja: Életének pünkösd utáni szakaszáról csak a hagyomány beszél, ezek szerint Szkithiában (a Duna és a Don közötti területen), Bithiniában, Kappadokiában és Achájában hirdette az evangéliumot. Patrasz városában lôn vértanúvá, az ismert X alakú keresztre feszítették fel, mert nem volt hajlandó bálványimádásra.

De most Szent Pál ügyében kell nyilatkoznunk. Kell? Dehogy, csak serkentést éreztem egy régi emlék megosztására az olvasóval.

Sok-sok évvel ezelôtt a székely körvasúton utaztam (nagyotmondás: döcögtem elviselhetetlen hôségben), midôn felszállt egy bácsi Gyergyószentmiklóson a vonatra. Fekete posztókabát, fekete posztó csizmanadrág, fehér, állig felgombolt ing, kalap rajta. És mert Tekerôpatak, Vasláb mellett haladt el a vonat, mindjárt odafordult utastársaihoz, és azt kérdezte huncutkás mosollyal tôlünk, tudjuk-e, miért hagyta ott Szent Pál az oláhokat? Vagy inkább, hogyan hadta oda ôköt?

Körülnéztünk, mert ezt firtatni olyan tilos volt, mint valamivel késôbb leírni a sajtóban, a suszter maradjon a kaptafánál, hiszen mindenki tudta, ki volt a pátria elsô susztere.

Az úgy volt, kérem, mondta az öreg, hogy a vaslábi oláhok megérkeztek a faluba és a földesúr mindjárt templomot ígért nekik. Meg is épült, fel is cifrázták szépen, s aztán kellett belé szentkép is. Többek között a kopasz Szent Pált is megfestették egy híres oláhtoplicai piktorral, annak a képnek a mása pedig erôst hasonlított a tekerôpataki bíróhoz.

Na ennek hamar híre futott, mert egy tekerôpataki ember bément a templomba és szemügyre vette az oltárt. Akkor a tekerôpatakiak, akik nem akarták, hogy ekkora csúfság essék rajtuk, még azon éjjel ellopták a templomból, és helyette hagytak ott egy krajcárt. A vaslábi atyafiak mindjárt újólag megfestették, de a piktor bárhányszor csinált új képet, mindannyiszor furfangosan ellopták. Hiába ôrizték éjjel-nappal, hajnalra mindig hûlt helye maradt csak.

Egy idô múlva belátták, hogy hiába szeretnék, hogy Szent Pál az ô falujokat védelmezze, Szent Pál mindig sarkon fordult és nagy hertelen otthagyta ôket. Nem is kereszteltek a faluban hosszú ideig egy gyermeket sem Pál apostol nevére, pedig nagy szentjük az az oláhoknak is.

Na innen származik a mondás.

Így van-e, nem-e, én azt nem tudom. Csak annyit mondhatok, mint amit egy SoYom nevû ember írt volt a interneten evvel kapcsolatban: "Egyébként biztos választ csak a két érintett megkérdezése után lehet megsejteni. Kérdezd meg Szent Pált és kérdezd meg az oláhokat. Sok tanulsággal szolgálhat válaszuk. Révülj rá!"

A nyári uborkaszezon egyik "szenzációja" a román közszolgálati televízió (lemajmolt) médiahacacáréja volt, vagyis az a "széles körû" szavazókampány, amelynek a végén eldôl, hogy ki a tíz legnagyobb román. (Az elsô százba a magyar történelem néhány nagy alakját is "beválasztották" a nézôk, ezen az alapon a déli szomszédnép is a maga "nagy bolgárjának" tekintheti Eminovici Mihai román nemzeti költôt...) Van az elsô tízként listázott legnagyobb román között egy név, amelynek gazdájáról nem sokat fecseg a román sajtó. Magam is töredelmesen beismerem (és megkövetem olvasómat mûveletlenségemért), nem tudtam Richard Wurmbrand mártíromságos életérôl, áldozatos hitbéli munkásságáról, balgán azt hittem, a vulgus "gyöngyözte ki" mint az éppen felkapott, divatos percemberkék legújabb példányát. Ezúton köszönöm a szasz- bandi@yahoo.com e-mail-cím tulajdonosának szíves segítségét. Aki felhívta figyelmem Visky Ferenc erdélyi református lelkész Fogoly vagyok címû, a kolozsvári Koinónia Kiadónál megjelent 120 oldalas könyvére, amelybôl a magyarul olvasó hetven történetben értesülhet az üldözött és bebörtönzött lelkészek sanyarú sorsáról. Visky Ferenc hosszú éveket töltött román börtönökben. Ott ismerte meg Richard Wurmbrandt, a zsidó származású evangélikus lelkészt, akit barátjának és testvérének választott. Könyve éppen róla és közös szenvedéseikrôl, lelki élményeikrôl szól. Wurmbrand egyszer ezt mondta az életrajzokról: "Az igazság akkor igaz, ha szenvedélyes emberek vallanak róla." Visky Ferencet ilyen embernek ismerjük meg könyvébôl. Itt csak a Wurmbrand életrajzi adatait tartalmazó részt tudjuk idézni. Aki nem jut a kötethez, rátalál a www.parokia.hu/publicate/wurmbrand.htm honlapon. Elolvasása után döntsön: van-e értelme legnagyobb románt, franciát, amerikait, akárkit keresgélni, mikor közöttünk jártak/járnak és világítottak/világítanak – a legnagyobb emberek...

(B.D.)

***

Richard Wurmbrand 1909-ben született egy bukaresti zsidó család negyedik gyermekeként. Nem sokkal utána Isztambulba költöznek, mivel a fogorvos édesapát oda szólítja hivatása. Az 1919-es járvány során meghal az apa, ezért a család visszatér Romániába. Richard Wurmbrand kivételes intellektusa már gyermekkorában megmutatkozik: 9 nyelven beszél folyékonyan. Nagyon fiatalon beáll a kommunista mozgalomba – családját elhagyja, és a Szovjetunióba szökik, a Komintern ügynökiskolájába jár. Georgescu névre kiállított hamis iratokkal visszatér az országba, azzal a feladattal, hogy alapítson egy kommunista sejtszervezetet Temesváron.

Feleségül vesz egy zsidó közgazdásznôt, Sabinát. A titkos kommunista szervezetet az állambiztonság leleplezi, Georgescut (Wurmbrandot) letartóztatják, és három év börtönbüntetésre ítélik. 1938-ben rendkívül súlyosan megbetegszik tbc-ben, ezért szabadon engedik.

Megismerkedik egy Wolkes nevû zsidó-keresztyén asztalossal, aki által aztán megtér. Lelkészi elhívást érez: a bukaresti zsidóságnak hirdeti az evangéliumot. Zsidók százai jutnak Krisztus hitére abban az idôben. A legionárius korszakban Wurmbrand gyakran közbenjár a zsidók érdekében, a meg nem térteket is igyekszik megszabadítani a munkaszolgálattól és a lágertôl. Ehhez az ismerôs katolikus papok segítségét is kéri, sôt az ortodox pátriárkát is mozgósítja, hogy a kor politikai vezetôi megváltoztassák döntéseiket. Végül az Antonescu-diktatúra bíróság elé idézi, és csak az Universul címû napilap fôszerkesztôjének közbenjárására engedik szabadon. A legionárius idôkben minden evangéliumi egyházat bezárnak, és bár a lutheránusokat békén hagyják, Wurmbrand evangélikus missziós gyülekezetét rossz szemmel nézik, mivel zsidókból áll. Ebben az idôszakban három ízben tartóztatják le Wurmbrandot.

Az 1944 utáni romániai politikai fordulat semmi jót nem hoz a Wurmbrand házaspárnak, akik ebben az idôben különös figyelmet szentelnek a nagy számban nálunk maradt szovjet katonáknak. Egymillió példányban nyomtattatják ki számukra az evangéliumot.

1945-ig, letartóztatásáig és bebörtönöztetéséig továbbra is a kb. 1000 megtért zsidóból álló gyülekezetét pásztorolja.

Röviddel a híres Petru Groza-féle kirakatgyûlés után a kommunizmus ügye elárulásának vádjával letartóztatják és 25 év börtönbüntetésre ítélik. Az akkor újonnan épült Calea Rahovei-i (ma valahol a Parlament Palotája környéki) börtönbe zárják. Három évig teljes izolációban, magánzárkában tartják, ezek a legnehezebb börtönévei. Ott "írja meg" – pontosabban papír és toll hiányában fejben rögzíti, versbe szedve memorizálja – híres cellabeszédeit, melyeket gyülekezet híján Istenhez intéz.

Újabb öt év múlva, 1956-ban szabadul, és azonnal misszióba kezd, amit a hatóság államellenes, felforgató tevékenységnek minôsít. Ismét letartóztatják és elítélik, másodszori fogsága 1959-tôl 1964-ig tart.

A titkosrendôrség azt a rémhírt terjeszti felôle, hogy meghalt a börtönben. Ezzel akarják megállítani azt a tiltakozási hullámot, melyet letartóztatásának híre váltott ki Nyugaton.

Másodszori kiszabadulása után már nemzetközileg ismert és elismert keresztyén személyiség. A szekuritáté ügynökei sugallják neki, hogy hagyja el Romániát. Egy norvég misszió ugyanis 10 000 dollárt fizetett érte, hogy Nyugatra távozhasson. Azzal engedték el, hogy ott aztán nehogy megpróbáljon a rendszer ellen beszélni, mert vagy lelövik nagy távolságból, vagy pedig visszahozatják az országba román ügynökökkel.

De Wurmbrand nem fél a fenyegetéstôl. 1966-ban Philadelphiában részt vesz egy tüntetésen, melyet a kommunista Vietnam támogatására szerveznek. Sorban szólalnak fel az amerikai protestáns politikusok. Wurmbrand erôszakkal a mikrofonhoz verekszi magát, arra hivatkozva, hogy ô "doktorált kommunizmusból", majd felemeli ingét, és megmutatja a kommunista börtönökben szerzett sebeit. Az amerikai rendôrség azonnal letartóztatja. Az Egyesült Államok Kongresszusának egy különleges albizottsága foglalkozik az üggyel a továbbiakban. Kérdéseket tesznek fel Wurmbrandnak a Vasfüggöny mögötti országok vallásszabadságával kapcsolatban. A bizottság tagjainak alkalma van közelrôl is megvizsgálni a tizennyolc mély sebet a lelkipásztor testén. A kihallgatás jegyzôkönyve három éven át az amerikai kongresszus legnagyobb példányszámban eladott dokumentuma.

Nyugat nem készült fel ezekre a hírekre. A vallási vezetôk mindaddig egyhangúlag arról tettek jelentést, hogy Kelet-Európában a keresztyének szabadságnak örvendenek. Másnap a nagy amerikai újságok elsô oldalon hozzák Isten Romániából érkezett szolgájának fényképét, testén a kommunista börtönök kínzásainak nyomaival, és olyan sokan kérnek interjút Wurmbrandtól, hogy egy hónappal meg kell hosszabbítania amerikai tartózkodását. Késôbb még visszatér három hónapra Amerikába, hogy nyilvánosan beszéljen a kelet-európai vallási helyzetrôl.

Látván a nyugatiak tájékozatlanságát a világ keresztyéneinek szenvedései felôl, 1967-ben létrehozza a Mártírok hangja nevû szervezetet. Attól fogva feleségével együtt minden erejét annak szenteli, hogy segítse, támogassa a világ üldözött keresztyéneit, illetve hogy ápolja emlékét azoknak, akik meghaltak.

Tizennyolc könyvben vall a kommunista börtönök keresztyéneinek szenvedéseirôl illetve a jelenkori keresztyén mártírok hitérôl. Sikerkönyvek lettek belôlük, 70 nyelvre fordították le ôket. Romániában többnyire a Stephanus Kiadónál jelennek meg a mûvei.

Richard Wurmbrand 2001 februárjában hunyt el a kaliforniai Torrence-ben.

Kereken negyvenöt évvel a hírhedt berlini fal megépítése után még mindig nem tisztázott egyértelmûen, hogy hányan vesztették életüket az egykori keletnémet határôrök golyóitól, egy keddi hivatalos bejelentés szerint azonban százhuszonötre tehetô az áldozatok száma.

A potsdami Történelmi Kutatások Központjának igazgatója, Hans-Hermann Hertle berlini sajtóértekezletén a központ legfrissebb vizsgálataira hivatkozva elmondta, a korábbi keletnémet rezsim által Nyugat-Berlin köré emelt betonfal 1961 és 1989 közötti létezése alatt százhuszonöt olyan személy vesztette életét, akik a falon keresztül igyekeztek átszökni a korábbi Nyugat-Berlinbe, illetve az akkori Nyugat-Németországba.

A néhai keletnémet kommunista pártfôtitkár, Walter Ulbricht vezette hatóságok 1961. augusztus 13-án kezdtek hozzá a fal felépítéséhez, hogy ily módon vessenek véget a keletnémetek Nyugatra történô átszökésének. Az egykori NDK létrejötte, 1949 októbere és a fal felhúzása között több mint kétmillióan szöktek át nyugatnémet területre.

Hertle szavai szerint a kutatók eddig abból indultak ki, hogy az áldozatok száma magasabb. A korábbi adatok azonban többnyire tanúk elmondásain alapultak. Az egykori keletnémet hatóságok, illetve a korábbi NDK hírhedt állambiztonsági minisztériuma teljes mértékben eltitkolta a határôrök kegyetlen mészárlásait, s még az áldozatok hozzátartozóit sem tájékoztatták a történtekrôl.

A potsdami intézet igazgatója sajtóértekezletén arról számolt be, hogy a százhuszonöt áldozat – mint fogalmazott – tudományosan bizonyított. Az áldozatok többsége 16 és 30 év közötti fiatal férfi, s legtöbben a fal felhúzása utáni elsô öt évben vesztették életüket – jelentette ki.

Németországban ezekben a napokban emlékeznek meg a negyvenöt évvel ezelôtt történtekrôl, illetve a berlini fal áldozatairól.

A legveszélyesebb mesterség a favágóké, akik az Egyesült Államokban gyakrabban teszik kockára az életüket, mint a pilóták, vagy a tetôfedôk, ráadásul keveset keresnek.

A Munkaügyi Statisztikai Hivatal (Bureau of Labor Statistics) adatai szerint minden százezer állampolgárból 4,1 a munkahelyén veszíti életét – olvasható a Washington ProFile címû amerikai honlapon.

Az összes foglalkozás közül a favágóké bizonyult a legveszélyesebbnek, hiszen minden 100 ezer dolgozóra 92,4 halálos eset jut. Ugyanakkor e mesterség képviselôi igen keveset keresnek – éves jövedelmük 29.730 dollár.

A statisztikusok szerint a második legveszélyesebb foglalkozás a pilótáké. Esetükben százezer fôre ugyan szintén 92,4 halálos eset jut, ám keresetük közel százezer dollárral magasabb: éves jövedelmük 129.250 dollár.

Veszélyes foglalkozásnak számít a halászat is, ahol százezer foglalkoztatottra 86,4 haláleset jut. Ráadásul keresetük a favágókénál is alacsonyabb: éves szinten mindössze 24.100 dollárt keresnek.

A listán szerepelnek a magasépítôk is a 100 ezer foglalkoztatottra jutó 47 halálesettel és 42.430 dolláros fizetéssel.

Ki hinné, hogy az ötödik legveszélyesebb foglalkozás a szemeteseké a százezer dolgozóra jutó 43,2 halálesettel. A kukások sincsenek túlfizetve, hiszen éves jövedelmük 25.760 dollár.

Veszélyes foglalkozásnak minôsül a földmûvelés – a farmerek esetében 100 ezer foglalkoztatottra 37,5 haláleset jut, éves jövedelmük pedig 33,52 ezer dollár.

Messze lemaradnak mind veszélyesség, mind fizetés szempontjából a tetôfedôk, kiknek esetében 100 ezer foglalkoztatottra 34,9 haláleset jut, keresetük pedig 30,84 ezer dollár.

A Bureau of Labor Statistics adatai szerint a tetôfedôknél is biztonságosabb mesterség a villanyszerelôké a százezer foglalkoztatottra jutó 30 halálesettel és 49,1 ezer dolláros fizetéssel.

A tízes lista két utolsó helye a tehergépkocsi- vezetôknek a 27,6-os halálozási mutatóval és 33,52 ezer dolláros keresettel, valamint a taxisoknak jutott, kiknek esetében minden százezer foglalkoztatottra 24,2 haláleset jut, s éves szinten 19,57 ezer dollárt keresnek.

"Látó" cipôt konstruáltak Kínában, amely fel-, illetve kiválthatja a vakvezetô kutyákat. A látó lábbeli titka egy miniatûr komputerben rejlik, amely vibrálni kezd, s "megbizsergeti" a gondjaira bízott látássérült ember lábát, amennyiben valamilyen akadály gátolná ôt a továbbhaladásban – olvasható az NTV orosz tévécsatorna honlapján.

A számítógép akár egy öt centiméter magas járdaszegélyt vagy hasonló mélységû apró gödröt is képes észlelni. A vakvezetô cipôt GPS- készülékkel, azaz mûholdas helymeghatározó rendszerrel is ellátták, amely "megsúgja" gazdájának, hogy éppen hol tartózkodik, s merre vegye útját.

A spanyolországi Cádiz mellett lévô Chiclanában létrehozott Újságírók Háza a második olyan létesítmény lesz, amely átmeneti otthont ad a munkájuk miatt üldözött újságíróknak. A cádizi sajtóegyesület kezdeményezésére jön létre a párizsi Maison des Journalistes mintájára, különbözô kommunikációs csoportok és újságíró szervezetek fogják irányítani.

A menekült újságírók a párizsi házban általában fél évig maradhatnak, ennyi idô szükséges ahhoz, hogy megkapják Franciaországban a menekült státust, ami lehetôvé teszi számukra, hogy munkát vállalhassanak. Félévenként ott 15 személyt tudnak fogadni – írta az El País címû spanyol napilap. Spanyolországban problémát jelenthet majd, hogy a menekült státus megszerzése két évet is igénybe vehet. Igaz, ennek az idônek a lerövidítése érdekében a program szervezôi már felvették a kapcsolatot a spanyol belügyminisztériummal.

A chiclanai Újságírók Háza 40 ezer négyzetméteres területen fog állni. A szobák mellett terveznek hozzá sportlétesítményeket, oktatótermet, és itt lesz a székhelye a Szólásszabadság Amerikai Obszervatóriumának is.

Finanszírozását különbözô tömegkommunikációs intézmények vállalják, amelyeknek lapjainál, rádióinál, televízióinál szakmai gyakorlaton is részt vehetnek a ház vendégei.

Az Újságírók Házának alapkövét ez év végén rakták le és 2008-ban kezdi meg mûködését.

Embrionális egér ôssejtekbôl megtermékenyítésre alkalmas egér-spermiumot sikerült elôállítaniuk német kutatóknak. Embrióból, vagy a testbôl vett, nôi, vagy férfi csírasejtekbôl nyert szaporító-anyagokat már másutt is elôállítottak, ám azok nem bizonyultak termékenyítô-képesnek. Wolfgang Engel humángenetikus tájékoztatása szerint "az anyag megvolt, de nem mûködött".

A Development Cell (Sejt-fejlesztés) címû szakfolyóirat idei 11. számában ismertetett eljárás során a Karim Nayernia vezette göttingeni munkacsoport Petri-csészékben történô kezeléssel, a tenyészethez adott speciális növekedésfejlesztô anyagukkal érte el, hogy az embrionális egér-ôssejtekbôl spermium (hím megtermékenyítô anyag) képzôdjék.

A mûveletek során megjelölték az egyes sejteket és közülük kiválogatták, majd egy másik Petri-csészébe helyezték át a spermiumokat. Ám azok nem voltak mozgásképesek, márpedig természetes körülmények között a spermiumok mozgása szükséges a megtermékenyítéshez, ezért a kiválogatottakat egy nagyon finom kanüllel fogamzásra képes egérpetesejtekbe ügyeskedték át, s azokat juttatták kísérleti nôstény egerek méhébe. A kiszemelt egérnôstények szépen kihordták a magzataikat, és sorra világra is hozták a kis rágcsálókat.

Ám az egérbébik a természetes úton fogamzottak méreteitôl nagyon eltérôek és rövidebb életûek lettek, csak öttôl ötven napig terjedô idôre korlátozódott az életciklusuk.

A programot irányító Nayernia szerint a részleges kudarc (abnormális méret és korai elhalás) oka valószínûleg az, hogy még nem ismert a csírasejtképzôdés során a csírasejtek beprogramozásának módja. Ezért a következôkben annak a lehetôségét igyekeznek megtalálni.

Egy balkezeseket tömörítô amerikai szervezet kezdeményezésére 1992 óta minden év augusztus 13-án emlékeznek meg azokról, akik – a többséggel ellentétben – nem jobbjukba fogják az írószerszámot és a leveseskanalat.

Amerika nem véletlenül lett elindítója a balkezesek – Földünk legnagyobb kisebbsége – ügyének, felkarolója mozgalmuknak. Az Egyesült Államok 20. és 31. elnöke éppúgy balkezes volt, mint Nelson Rockefeller, Harry Truman, Benjamin Franklin, Gerald Ford, Ronald Reagan és Bill Clinton. Az egyetemes történelem nagy balkezesei között említendô Jeanne d'Arc, Bonaparte Napóleon, Otto von Bismarck, Albert Schweitzer, a brit uralkodóházból pedig többen is: II. György angol király, Viktória királynô, VI. György (II. Erzsébet apja), továbbá Charles herceg és a brit trónörökös idôsebb fia, William herceg.

A balkezesség persze korántsem csak a kékvérûekre jellemzô, hiszen a becslések szerint a Föld lakosságának 15-20 százalékát érinti. Rambo két kézzel szórja a halált, pedig a legendás filmhôst alakító színész, Sylvester Stallone a valóságban balkezes, akárcsak hollywoodi sztártársai közül Bruce Willis, Brad Pitt, Keanu Reeves és a szebbik nemet képviselô Shirley MacLaine, Diane Keaton, Demi Moore vagy Angelina Jolie. Angolszász nyelvterületen a balkezesek – élükön Diana Paul írónôvel, aki könyvet írt róluk – öntudatosan hangoztatják: "You've a right to be left- handed" ("Jogod van, hogy balkezes légy").

Nemcsak a sikeres sztárok példájával érvelhetünk, ha némely szülô, óvónô vagy pedagógus még ma sem tudja kezelni a gyermekek balkezességét. Az erôszakos átszoktatás ("Vedd elô a szép kezedet!") pszichés zavarokkal, olykor dyslexiával társul. Megfigyelték, hogy a dyslexiásnak kikiáltott gyerekek között nagyon sok a balkezes vagy a vegyes dominanciájú.

Hogy valaki a bal vagy a jobb kezét használja-e elsôdlegesen, azért a két agyféltekét egymással összekötô agyi struktúra, az úgynevezett kéregtest (corpus callosum) a felelôs. Ez balkezeseknél és balkezes hozzátartozójú embereknél nagyobb tömegû, mint jobbkezes társaiknál. A társadalom többsége persze mit sem törôdik a tudományos magyarázatokkal, s konokul kitart amellett, hogy a balkezesség egyfajta hiba.

A bal kezdetû szavaink, folytatódjanak akármivel is, általában negatív asszociációt hordoznak, gondoljunk csak ezekre: balsors, balfék, balfácán, balítélet, baljós-(lat), baleset, balszerencse vagy a balkézrôl született, balul üt ki és balul sült el. Idestova fél évezrede, hogy Rotterdami Erasmus könyvet írt A balgaság dicsérete címmel. A balg- szótôbe becsúsztatott ejtéskönnyítô magánhangzóval már balogként hangzó fogalommal a balkezeseket illették. A Balog(h) családnév a hagyomány szerint úgy alakult ki, hogy a balkezesek ragadványneve volt. (Lion Feuchtwanger három remekmívû történelmi regényének egyike, a Balgák bölcsessége azonban nem róluk, hanem Rousseau- ról szól.)

A balkezeseknél az ügyesebb kéz természetesen a bal. Ennek megfelelôen létezik balkezes olló, de balkezes zongora is. "Az ügyesebb kéz századmásodpercekkel ugyan, de gyorsabb a másiknál – állapította meg balkezesként és húszéves zenepedagógiai tapasztalat alapján Losó Géza. – Ez a gyorsaság az öntudatlan, gyors reakciókban, az érzelem-vezérelt cselekvésekben mutatkozik meg." Esetükben a "kétbalkezes" jelzô nem ügyetlenségükre utalna, hiszen csak annyit jelentene: mindkét kezük olyan ügyes, mint a többség jobbja.

J. N. J.

Szabadfogású birkózás

Bukarestben, a Rapid klub rendezésében bonyolították le az elmúlt hét végén a felnôtt egyéni szabadfogású birkózó országos bajnokságot. Marosvásárhelyrôl az Iskolás Sportklub és Muresul néhány versenyzôje vett részt a viadalon, s közülük hármuknak sikerült dobogóra állni.

Az ISK 84 kg-os versenyzôje, Recorean Adrian csupán a döntôben szenvedett vereséget a román birkózósport legendájának számító, hatalmas nemzetközi tapasztalattal rendelkezô, "saját pályán" küzdô rapidos Nicolae Ghitától, aki ezzel a bajnoki címmel vissza is vonult. Recorean tehát ezüstérmet szerzett. Klubtársa, a 66 kg-os Mihály Csaba ezúttal beérte a bronzzal, de az ifjúsági korosztályú versenyzôtôl még igen sokat várhat a vásárhelyi birkózósport. Az ISK két sportolóját ifj. Gyarmati Ferenc készítette fel.

A nôi verseny 55 kg-os súlycsoportjában, Márton József versenyzôje, az ifjúsági bajnok és ifi Eb-n 5. helyet szerzett Simon Andrea ugyancsak a 3. helyen zárt és bronzéremmel térhet haza.

Cinikus a polgármesteri hivatal

Bármikor utcára kerülhet a Maros Megyei Labdarúgó-egyesület, amely jelenleg "illegálisan" foglalja el a Liviu Rebreanu utcai székházat. A helyiségeket birtokló Seracom Rt.-vel augusztus 1-jén lejárt a bérleti szerzôdés, s mert ismételt kérésére sem utaltak ki a helyhatóságok más székházat a társadalmi munkát végzô egyesületnek, kényszerûségbôl a magas bért feltételezô szerzôdés meghosszabbítását kérték a tulajdonostól, választ azonban nem kaptak. Ilyen körülmények között pedig "jogszerûen" bármelyik pillanatban utcára tehetôk, olyan körülmények között, hogy az egyesületben a bajnokságkezdet elôtti zsúfolt tevékenység zajlik, ennek minden negatív következményével.

Cinikus válasz érkezett viszont a polgármesteri hivataltól, amelyben közlik, hogy mivel megyei szintû tevékenységet végeznek, székházkiutalásra vonatkozó kérésükkel forduljanak a megyei tanácshoz. Mindez olyan körülmények között, hogy a polgármesteri hivatalban nagyon jól tudják, hogy a kiutalásra alkalmas ingatlanok szinte teljes egészében a város és nem a megye tulajdonában vannak, s maga a polgármester küldte az egyesületet a városhoz erre hivatkozva, ugyanebben az ügyben, amikor még a prefektusi széket töltötte be.

Atlétikai Eb

Alig 15. helyen végzett a 20 km-es távot teljesítô 17 atléta sorában Silviu Casandra gyalogló a göteborgi atlétikai Európa-bajnokság keddi versenynapjának elsô döntôjében. Ez volt egyébként az egyetlen döntô, amelyben román sportoló érdekelt volt ezen a napon, magyar sportoló pedig egy fináléban sem szerepelt.

Ami a selejtezôket illeti, a nôi 800 méter második középfutamában Liliana Popescu a 7. helyen végzett, és kiesett, mint ahogy szintén megrekedt a középfutamok szintjén a 400 gátas Angela Morosanu, aki utolsó lett a futamában. Hasonlóan lemaradt a fináléról a férfi 400-on Ion Vieru, aki azonban csupán egy hellyel a továbbjutók mögött, az 5.-en végzett. Nôi magasugrásban Györffy Dóra csupán 187 cm-es teljesítménye nem volt elég a döntôbe jutáshoz.

A második versenynapon öt Európa-bajnokot avattak. A legnagyobb meglepetés férfi 10.000 méteren volt, ahol német siker született, pedig három spanyol futó számított toronymagas esélyesnek. Jan Fitschent azonban egyikük sem tudta a hajrában megelôzni. Várt spanyol gyôzelemmel zárult viszont a férfiak 20 km-es gyaloglása, Francisco Javier Fernandez révén. Férfi távolugrásban az "import" olasz viszonylag szerény, 8,20 m-es teljesítménnyel lett kontinensbajnok, míg a férfiak 100 m-es versenyszámában a hagyományosan erôs britek helyett a nigériai származású portugál, Francis Obikwelu nyert, s ehhez 9,99 mp is elégségesnek bizonyult. A hazai közönség leginkább a hétpróbázók versenyét várta, amelyen a honi üdvöske, Carolina Klüft ismét jobbnak bizonyult régi vetélytársánál, a francia színekben versenyzô, de Sierra Leone-bôl származó Eunice Barbernél. Klüft ezzel gyakorlatilag minden nagyobb címet elhódított már, csupán a világcsúcs hiányzik a tarsolyából. Végül a nôi kalapácsvetést magasan az orosz Tatjana Liszenyko uralta, 76,67 méteres dobását vetélytársai megközelíteni sem tudták.

Szerda délelôtt a férfi kalapácsvetés selejtezôiben Pars Krisztián a negyedik eredménnyel (77,20) lett döntôs, s szintén finálés részvételt harcolt ki Molnár Krisztina nôi rúdugrásban. A férfi 200 méter elôfutamaiban Ioan Suciu a futam 7. helyén végzett és kiesett.

Még mindig abban reménykedik a marosvásárhelyi Gaz Metan labdarúgócsapata, hogy a 3. ligában folytathatja, noha holnap megkezdôdik a bajnoki idény, és a helyzete máig nem tisztázódott. A Gaz Metan vezetôi drágállták a helyért kért összeget, ezért még mindig arra várnak, hogy amennyiben lesznek olyan együttesek, amelyek az elsô fordulóban visszalépnek, akkor átvehetik a helyüket. Ellenkezô esetben a 4. ligába iratkozik be a csapat, a feljutást pedig a pályán kívánják ismételten kivívni.

A Hivatalos Közlöny 2006. május 31-i számában megjelent a 2006/204. sz. "Az önkéntes nyugdíjról" (pensie facultativa) szóló törvény. E törvény alapul veszi az Európa Tanács 1998. évi alapelvét "az alkalmazottaknak és független tevékenységet végzô személyeknek a kiegészítô nyugdíjra való jogosultságuk védelmérôl". Köztudott, hogy a népesség általános elöregedése gondot jelent azon államok számára, amelyek nyugdíjrendszere nem képes megfelelô életszínvonalat biztosítani a nyugdíjasok nagy többségének. A fent említett törvénynek távlati céljai vannak, amely az általános európai törekvések keretén belül, csak évek múlva éreztetheti jótékony hatását, mert kiegészítô nyugdíjra csak az a természetes személy jogosult, aki legkevesebb 90 havi hozzájárulást fizetett be (ez 7 és fél év), betöltötte a 60. életévét, és a befizetések alapján megállapított személyes aktíva nem kisebb, mint az az összeg, mely szükséges az önkéntes minimálnyugdíj elnyeréséhez. Ennek nagyságát a törvény végrehajtását szabályozó normák keretén belül fogják megállapítani. A végrehajtást szabályozó normákat a törvény életbelépésétôl (2006. június 3.) számított 6 hónapon belül kell közzétenni a Hivatalos Közlönyben. Az önkéntes nyugdíjrendszer távlati problémákat old meg. Mivel legkevesebb 90 havi hozzájárulás jogosít fel az önkéntes nyugdíjban való részvételre, mindazok, akik még nem töltötték be 50-52 életévüket, meg kell gondolniuk – egy nyugodtabb, megfelelô anyagi háttérrel biztosított öregség érdekében –, hogy jövedelmük egy részét, ami nem lehet nagyobb, mint ennek 15 százaléka, fordítsák az állam által biztosított nyugdíj kiegészítéseként egy önkéntes nyugdíjjogosultság megszerzésére. Az önkéntes nyugdíjalap résztvevôje lehet alkalmazott köztisztviselô, független gazdasági tevékenységet folytató, választások nyomán szerzett funkciót betöltô személy, mandátuma idejére végrehajtó, törvényhozó vagy bírói testület tagja, szövetkezeti társaság tagja, valamint minden más személy, aki szakmai vagy agrárgazdasági tevékenység nyomán jut jövedelemhez, és aki csatlakozik egy önkéntes nyugdíjalaphoz, melynek alapján jogot nyer egy önkéntes nyugdíjra. Az önkéntes nyugdíjalaphoz való csatlakozás egyéni döntés, amit írott szerzôdés formájában lehet kinyilvánítani. Az önkéntes nyugdíjalapra való befizetések módozatait az önkéntes nyugdíjrendszer terve szabályozza, ennek keretében meghatározott összeget a résztvevônek vagy/és munkaadónak a kötelezô társadalombiztosítási járulékkal egyidejûleg kell átutalni. A résztvevô hozzájárulásának átutalása is a munkaadó feladata. Az önkéntes nyugdíjalaphoz való hozzájárulás nem lehet nagyobb, mint a résztvevô havi bruttó jövedelmének 15 százaléka. Ennek a hozzájárulásnak a terhe, a kollektív munkaszerzôdésben foglalt elôirányzat alapján, megosztható a munkavállaló és a munkaadó között. Amennyiben nem létezik kollektív munkaszerzôdés, ezt egy, a két fél között megkötött jegyzôkönyvvel lehet helyettesíteni. Az önkéntes nyugdíjalapra befizetett hozzájárulás jogot ad arra, hogy a bruttó havi jövedelem alapján megállapított adóalapot csökkentsék, évente legtöbb 200 euró összegig. A munkaadó által vállalt hozzájárulással csökkenteni lehet a megadózandó nyereséget, ugyancsak évi 200 euróval. Amennyiben egy résztvevô beszünteti hozzájárulásának befizetését, a szerzôdésben foglalt jogai továbbra is érvényesek, kivéve azt az esetet, ha kéri, hogy az általa befizetett összeget más nyugdíjalapba utalják át.

Tovább fizetheti hozzájárulását az a személy, akit más országban levô munkahelyre helyeztek át. A munkaképtelenné váló résztvevô felhasználhatja befizetett hozzájárulását, ennek módozatait a felügyelô-bizottság fogja szabályozni. Ha a résztvevô nyugdíjbamenetele elôtt elhalálozna, megállapítják aktívájának értékét, és az így kiszámított összeget megkapják a törvényes örökösök. A résztvevô személyes aktívájának nagyságát a befizetett hozzájárulások felhasználásával végzett befektetések értékének és jövedelme alapján állapítják meg. Ennek kiszámítása, napi értéke meghatározása a teljes nyilvánosság elvének szigorú betartásával kell történjen. A résztvevô személyes aktíváját csak az önkéntes nyugdíj elnyerésére lehet felhasználni. A törvény célja hármas: 1. megállapítani az önkéntes nyugdíjrendszer és nyugdíjalapok létrehozásának és engedélyezésének alapelveit; 2. szabályozni az önkéntes nyugdíjalapok kezelôi számára a szervezeti felépítés és mûködés alapelveit, valamint összehangolni ezek tevékenységét; 3. szabályozni és felügyelni a nyugdíjalapok elôvigyázatos kezelését. Az önkéntes nyugdíj (pensie facultativa) az az összeg, amit idôszakonként (havonta, negyedévenként, évenként stb.) fizetnek ki a címzettnek (titular) vagy a haszonélvezônek (beneficiar). Ez utóbbi a címzett polgári törvénykönyv elôírása szerinti örököse. A nyugdíjalapban résztvevô (participant) az a személy, aki hozzájárult, illetve a nevében hozzájárultak az önkéntes nyugdíjalaphoz, és aki a jövôben jogosult az önkéntes nyugdíjra. A nyugdíjalap társaság (societatea de pensii) egy olyan kereskedelmi és jelen törvények alapján létrehozott részvénytársaság, melynek kizárólagos tevékenysége az önkéntes nyugdíjalapra való befizetések összegyûjtése, kezelése és befektetése, valamint esetlegesen a magánnyugdíjak kifizetése. Az önkéntes nyugdíjrendszer terve (schema de pensii facultative) tartalmazza azokat a szakkifejezéseket, feltételeket és szabályozásokat, melyeknek figyelembevételével az alapot kezelô begyûjti és befekteti az önkéntes nyugdíjrendszer pénzügyi alapjait a r&