Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Régi tapasztalat, hogy augusztus elsô fele az általános, nagy vakációzások, a feltöltôdések, a szünidei csendes semmittevések ideje. De a tanügy bezzeg hangos! Nem a munkálkodó cimbalmos törte meg a csendet, maga a szakminiszter gondolt merészet és nagyot, s rendkívül megszigorodva, bejelentette: közel száz tanárt, akik az érettségi dolgozatok javításakor indokolatlanul és a realitástól aránytalanul elrugaszkodva, túlzottan megemelték az érdemjegyeket, fôleg román nyelv és irodalomból, példásan megbüntet, közülük tizennégyet éppenséggel eltávolíttat a katedráról. A korábbi sorozatos botrányok, kínos leleplezések, lebukások után érthetô, hogy a kelleténél is jobban megtelt az eddig tétovázó, bizonytalan tárcavezetô hócipôje, a hetek óta tartó, nyomasztó kánikulában az ilyesmi a szokásosnál is elviselhetetlenebb, de nem valószínû, hogy drasztikus döntésével valamennyit is könnyít a maga és az oktatásügy helyzetén. Sôt, a hétvégi csapás csak még inkább erôsíti a benyomást, hogy oktatói berkekben átgondolatlanul, véletlenszerûen, logikátlanul és kiszámíthatatlanul követik egymást a lépések. Illetve nagyon is kiszámíthatóan, csak éppen a vártnál ellentétes eredménnyel. Jelen esetben például a tanárok szolidarizálnak szankcióra kijelölt kollégáikkal és több szakszervezeti vezetôjük máris ellenlépést hirdetett, bojkottálni kívánják a közelgô pótérettségit. Hogy tényleg lesz-e belôle valami, az más kérdés, gyakran hallottunk már a tanév befagyasztásáról, a különféle vizsgákon való részvétel megtagadásáról s egyéb hasonló tiltakozási formákról, amikbôl végül nem lett semmi. De ezúttal akár meg is történhet, hogy senki se vállalja a vizsgáztatói megbízatást. Kötelezni pedig ilyesmire nem lehet az oktatókat. Ilyen vonatkozásban is hiányos a jelenlegi törvénykezés, mint ahogy arra sincsenek pontos és megfellebbezhetetlen elôírások, hogy milyen módszerek, elvárások, normák stb. szerint végezzék a javítást és értékeljenek. Ezért is fordulhatott elô, hogy a felmérések során az újrajavított dolgozatok között olyanok is voltak, amelyekre 4,5 ponttal is magasabb jegyet adott a szaktanár, és bizonyos megyék érettségi átlagai között is elképesztôen nagyok az eltérések. Na meg persze, a szándékosság, a befolyásoltság gyanúja se zárható ki, s ha ez bizonyítható, az érintettek tényleg megérdemlik a szankciót. Ám az is joggal felmerülhet egyesekben, hogy ismét másról, többrôl van szó, mint amire most a közfigyelem irányul. Az egyik tanügyi szakszervezet megyei vezetôje mondotta, amikor a büntetésekrôl s az esetleges vizsgabojkotthoz való csatlakozásról kérdeztük, hogy nem ez a fô probléma. Közeledik a kormány és a pedagógusok képviselôi között kötött egyezség valóra váltásának határideje, az oktatók jogos követeléseik teljesítését várják, szerinte erre is rájátszik a hatalom, amikor a munkaszerzôdések felbontásával és más komoly büntetésekkel próbálja megfélemlíteni a tanügyieket. Lehet, hogy igaza van? Aligha cáfolható ez a gondolatmenet és a logikusnak vélhetô következtetés.

A Honvédelmi Minisztérium a Legfelsôbb Védelmi Tanács következô ülésén több olyan megoldást mutat be Traian Basescunak, melyek által "Románia betarthatja felvállalt kötelezettségeit", ezek közül az egyik az országhatáron kívüli csapatok újraméretezésérôl és az Irakban tartózkodó csapatok visszavonásáról szól.

A politikai problémák miatt az NLP Arad megyei szervezeténél tartózkodó Atanasiu hétfôn elmondta, hogy hamarosan megjelenik a Legfelsôbb Védelmi Tanács elôtt a jövendôbeli biztonsági stratégiára és a Románia által nemzetközi szinten vállalt kötelezettségekre vonatkozó javaslattal.

Atanasiu sajtótájékoztatón kijelentette, annak ellenére, hogy Romániának van egy koherens nemzetvédelmi stratégiája, ez "nincs hozzáigazítva a forrásokhoz".

A honvédelmi miniszter elmondta, hogy Románia védelmi költségvetése csak 6,69 milliárd új lej, ám a NATO elôtt és a nemzetközi szinten vállalt kötelezettségek betartására több mint 10 milliárd lejre lenne szükség.

Ez a GDP 1,78%-át jelentô összeg még az új felszerelések megvásárlási költségeit sem fedezi, mondta Atanasiu, hozzátéve, hogy több mint 10 milliárd lejre lenne szükségük, ezért meg kell állapítani a prioritásokat.

Atanasiu szerint Romániának el kell döntenie, hogy betartja-e a hivatásos hadsereg létrehozására vállalt kötelezettségeit vagy a következôkben is jelentôs összegeket költ egyes katonai akciókra, melyekben "már teljesítette küldetését".

"Azért mentünk Irakba, hogy megdöntsünk egy, a terrorizmust támogató rendszert, és meg is tettük. Most azért vagyunk ott, hogy támogassuk a kormányt, de küldetésünket már teljesítettük", mondta Atanasiu.

A hét végén amolyan házibulivá sikeredett a vármezôi áfonyafesztivál. A falu központjában levô Vándor fogadó udvarán felépített színpad és pár sátor árussal jelezte, hogy valami készülôdik. Aki akarta, itt megkóstolhatta az áfonyapálinkát, de gyümölcsöt nem igazán lehetett vásárolni, bár a Nagymezô-havas oldalán már tábort ütöttek a begyûjtôk. Áfonya nem volt, de buli igen. Pénteken este három völgybe is visszhangzott a kultúrotthonban az XYZ együttes által szolgáltatott zene, s ugyanígy muzsikált másnap este a szászrégeni Titán együttes is. Szombaton délelôtt megjelent a szovátai Akarat labdarúgócsapat, a helybéliekkel kellett volna összemérnie tudását. Egy kis kocsmai elôgyújtás után aztán nem sokat futballozhattak, mert a záporesô elmosta a sportrendezvényt. Vasárnap délelôtt a gulyásfôzô versenyre vártak csapatokat a kultúrotthon udvarán, de a versenyzôk nem jöttek el, így egyetlen rangos eseménye az áfonyafesztiválnak Fekete Pál humoros kisplasztikáinak kiállítása volt. Amelyet azonban néhány betévedt turistán, ismerôsein kívül nem sokan tekintettek meg. A nagy adag gulyás a Per pedes táborban fôtt, ahol közel 70-en találkoztak egy emléktalálkozón.

Kár, hogy ezúttal nem sikerült a legjobban, mivel – fôleg vasárnap délben – annyi turista látogatott el Vármezôre, hogy az autósor a Vándor fogadótól a pisztrángtenyészetig ért, s a nemrég leaszfaltozott fôúton olyan volt a gépkocsiforgalom, mint hét közben Marosvásárhely fôterén. Majd legközelebb az áfonyát is megkóstoljuk.

Több mint két hónapja "kiszáradt" a turbinaárok Marosvásárhelyen, no nem a kánikula miatt, hanem mert javítják a rajta átvezetô Kossuth utcai hidat. Az eredetileg az ipari létesítmények számára vízforrásnak létesített csatorna alján rengeteg hordalék, hulladék van. Az évek során lerakódott iszap több helyen már "ki is virágzott", valóságos gyomültetvény van az árokfenéken. A hordalék közt tetemes mennyiségû a szemét is, olvasóink jelzései szerint az árok felsô szakasza mentén fekvô Kárpátok sétányon a forró nyári napokban orrfacsaró bûz terjeng az árok fenekén felgyûlt hulladék miatt.

Az árok a Marosvásárhelyen székelô területi vízügyi hatóság hatáskö- rében van, a takarításáért is az intézmény illetékes. Régebben, ha valamiért leengedték a vizet az árokból, munkagépekkel takarították ki az alján felgyûlt hulladékot, ám itt már évek óta nem volt alapos tisztítás. Most sem várható, mert a csatornameder kikotrására nincs pénz. Dávid Csaba, az illetékes területi vízügyi hatóság igazgatója lapunknak elmondta, sok gond volt az idei árvizekkel, ezért nincs arra pénz, hogy a mederkotrást elvégeztessék. Erre közbeszerzési eljárással kellene céget találni adott esetben, és mivel a pénzhiány okán be sem tervezték a munkálatot, a költségeire vonatkozó becslés sincs. Kotrógépek helyett a vízre bízzák majd a csatornameder megtisztítását, az árok elején lévô zsilipek többszöri nyitás- zárásával keltett vízsugárra bízzák, hogy kimossa az árok fenekén talán évek alatt felgyûlt hordalékot és szemetet. A tetemes idejû vízszünet nem jelentett gondot a csatorna mentén lévô cégek többségének, az igazgató szerint az árokból vizet nyerô létesítmények többségének van alternatív vízforrása, csak a Salubriserv köztisztasági vállalat kényszerült rá, hogy szivattyúval ellátott tartálykocsijaival egyenesen a Marosból nyerjen vizet a város utcáinak az öntözéséhez.

A csatorna felett átvezetô Kossuth utcai híd javítása, mely miatt a vizet leengedték az árokból, a tervek szerint halad, és mintegy két hét múlva kellene befejezôdjön. Csegzi Sándor alpolgármester elmondta, a híd szerkezeti megerôsítését közel két hónapja kezdték meg, és a munkálat meglehetôsen idôigényes, mert a javítás közben nem lehet leállítani a hídon áthaladó közúti forgalmat. A tervek szerint még mintegy 15 napot tart a javítás, ez alatt az idô alatt már az új aszfaltréteget is ráterítenék az idôközben megerôsített szerkezetû hídra.

Jegyzet

Ha nyár, akkor napozás, fürdés és jobb lehetôség hiányában Víkend. Ha valaki manapság strandolni szeretne Marosvásárhelyen és nem elégszik meg a barnulással, netán úszkálni is szeretne, nem marad más választása, kénytelen a Víkendtelep medencéit választani. No nem a kiváló körülmények és a víz tisztasága miatt, hanem egyszerûen azért, mert nincsen más opció. Hiába olvassuk és halljuk nap mint nap, hogy a medencék vize tele van gombával és több szôke hajú fürdôzô zöldes hajkoronával hagyta el a medencéket, a Víkenden, ha szép az idô és hétvége van, naponta több ezer jegy is elkel. Hogy miért? Talán mert mindenki arra gondol, velem ez nem történhet meg, én hátha nem kapok fertôzést a víztôl. Ez azonban vagy beválik, vagy nem, esetek már voltak és lesznek. Valamit valamiért; ha strandolni akar az ember, hát vállalja a kockázatot, hogy fürdôzés után pár hónapig állandó vendég lesz a bôrgyógyászaton. A víz tisztaságán nem kell ugyan csodálkozni, hisz este hét óra után nem kell belépôt fizetni, és ezt az otthon tisztálkodási lehetôségekkel nem rendelkezôk javában kihasználják, már-már állandó vendégnek számítanak, piszkos ruhákkal mennek be a medencékbe, jól jön nekik az ingyenes fürdôkád. Miért ne tennék, hisz senki sem szólítja meg ôket?!

A fertôzéseket félretéve, az emberek társas viselkedése is bôven hagy kívánnivalót. A medencékben nemhogy úszni, megállni sincsen hely, az ember feje fölött labdák repdesnek, és állandóan arra kell figyelni, most éppen melyik talál el. Ami a labdázóknak szórakozás, az az úszni vágyóknak kellemetlenség. Ha az ember megússza a labdaáradatot, akkor sem fürdôzhet nyugodtan, hisz jól nyitva kell tartsa szemét, hogy észrevegye idôben, amikor valaki távolról rohanva beugrik a vízbe, azzal mit sem törôdve, hogy valakire ráugrik vagy valakit szembespriccel. Mondhatjuk erre, hogy demokrácia van, azonban tudtommal az ember cselekvési szabadsága addig terjed, amíg tettével nem sért másokat. Itt már a jóérzés kérdése merül fel. Erre azonban senki sem figyel, fel sem merül, hogy külön medencét szánjanak a békében úszni vágyóknak és a hancúrozó tinédzsereknek. Hiszen egy felnôttnek és egy tizenkét éves kamasznak nem ugyanazt jelenti a strandolás öröme. Amíg valakiben nem tudatosul e probléma, vagy éppen eszébe nem jut valakinek meggazdagodási lehetôségként egy új, korszerû strand létesítését fontolóra venni, addig minden marad a régiben. Ha nincsen ló, jó a szamár is –tartja a közmondás.

Az izraeli légierô kiszélesíti libanoni célpontjainak körét, válaszul a libanoni síita Hezbollah szervezet vasárnapi rakétatámadásaira, amelyek tizenöt ember, köztük tizenkét katona életét követelték Izrael északi részén.

A libanoni polgári infrastruktúra további rombolása mellett ezentúl kiterjednek a légitámadások "a libanoni kormány jelképeire is" – írta hétfôi számában a Háárec izraeli lap, az izraeli hadsereg vezérkarának egy névtelenül nyilatkozó tagjára hivatkozva.

Ádáz harcot vívott egy helikopterrôl Dél- Libanonba ledobott harminc fôs izraeli kommandó a Hezbollah libanoni síita szervezet fegyvereseivel Szúr városától délre – közölték libanoni biztonsági forrásból.

A 30 fôs elitalakulat, amely rakétakilövô- állások megsemmisítését kapta feladatául, megrohamozott egy épületet az izraeli–libanoni határtól öt kilométerre lévô Rás el-Bijáda településre nézô dombokon.

Fuád Szinjóra libanoni miniszterelnök szerint több mint negyven halálos áldozatot követeltek a dél- libanoni Hula falu ellen hétfôn végrehajtott izraeli légi csapások.

A kormányfô szándékos mészárlással vádolta az izraeli hadsereget az Arab Liga bejrúti külügyminiszteri értekezletének megnyitóján. A külügyminiszterek zárt ajtók mögött tanácskoztak a libanoni fôváros központjában, a kormány székházában.

Az Arab Liga tagállamai fontolgatják, hogy rendkívüli csúcsértekezletet rendeznek a libanoni válságról, a találkozó valószínû helyszíne a szaúd-arábiai Mekka.

Amr Musza, a pánarab szervezet fôtitkára közölte hétfôn, hogy az arab államok bejrúti külügyminiszteri értekezlete megvitatja egy lehetséges csúcsértekezlet összehívását.

A libanoni konfliktus rendezését célzó ENSZ- határozattervezettel kapcsolatos bejrúti kifogásokról tárgyaltak a Biztonsági Tanács állandó tagjainak nagykövetei, de nem sikerült megoldani a problémát – közölte Vitalij Csurkin, Oroszország állandó ENSZ-képviselôje újságírókkal.

Nem született megállapodás a szavazás idôpontjáról sem.

Az INDEX ellen megnyert személyiségjogi per után Patrubány Miklós bejelentette: következik Lamperth Mónika és Lendvai Ildikó. Jogerôs ugyanis a bírósági végzés, miszerint az MVSZ elnöke nem tehetô felelôssé azért a mondatért, amely sértette Rytkó Emíliát, és amely 2004 decemberében nagy port vert fel, végigsöpörve a magyar írott és elektronikus sajtón. Ezek után Patrubány Miklós elégtételt kíván venni azokon a politikusokon, akik a hamis hírt meglovagolva súlyosan sértették személyiségi jogait, a saját és a Magyarok Világszövetségének jó hírnevét. Patrubány Miklós sajtótájékoztatón ismertette, hogy 2004 decemberében, miközben a külhoni magyarok magyar állampolgárságának visszaállításáért megtartott népszavazás jogorvoslata zajlott, az INDEX hírportál az MVSZ elnökének szájába adott egy olyan mondatot, amelyet ô soha nem mondott, ám amely mondat sértette Rytkó Emíliának, az Országos Választási Iroda vezetôjének személyiségi jogait.

Patrubány elmondta, hogy ügyvédei most elemzik Lamperth Mónika és Lendvai Ildikó perbe hívásának lehetséges módozatait. Újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a per indításáról még augusztus 20. elôtt dönteni kíván.

A bevándorlás optimális szintjének meghatározását javasolta John Reid brit belügyminiszter, reagálva a brit közvéleményben tapasztalható aggodalomra a bevándorlási hullám növekedése miatt.

Reid a BBC-nek adott nyilatkozatában – hétfôi brit sajtóbeszámolók szerint – arra figyelmeztetett, hogy ne tegyék a bevándorlás ügyét a "pártok politikai futballjának" tárgyává, és józan, kulturált vitára szólított fel a Nagy-Britanniát érintô "bevándorlási kihívással" szemben. Szavai szerint meg kell szabadulni attól az elôítélettôl, hogy mindaz, aki a bevándorlásról akar beszélni, "valamilyen módon rasszista".

Azt mondta, fontos megnyugtatni az állampolgárokat, hogy iskoláik és kórházaik "nem lesznek túlterhelve", munkaszerzôdéseiket fenntartják, hangsúlyozva emellett, hogy az ellenôrzés alatt tartott, irányított bevándorlás "nélkülözhetetlen, képzett munkaerôt adhat Nagy-Britanniának".

Javasolta, hogy új, független bevándorlási szakemberek határozzák meg "a bevándorlás optimális szintjét" az ország gazdasági szükségleteinek és társadalmi stabilitásának figyelembevételével. Ez az új tanácsadó testület a belügyminiszter elképzelései szerint a jövô év áprilisától kezdené meg munkáját. Reményét fejezte ki, hogy az általa elképzelt "bevándorlási pontrendszer", amely elônyben részesítené azokat a munkavállalókat, akik a brit gazdaság által igényelt készségekkel, képzettséggel rendelkeznek, és amelyet a következô egy év során vezetnének be, megnyugtathatja az aggódó közvéleményt.

Reid nyilatkozata abban az idôszakban hangzott el, amikor a miniszterek arról vitáztak, hogy bevezessenek-e egy hétéves átmeneti munkavállalási tilalmat az Európai Unióhoz jövôre csatlakozó két új kelet- európai ország, Románia és Bulgária állampolgárai számára.

Az eddigi felmérések azt mutatják, hogy a bevándorlás mértéke jövôre jóval csekélyebb lehet annál, mint amit a Lengyelország és hét más kelet-közép-európai állam (köztük Magyarország) EU-csatlakozása után Nagy- Britanniában regisztráltak. A brit Társadalompolitikai Kutatóintézet mintegy 66 ezer új bevándorlóra számít jövôre, míg a belügyminisztérium becslései szerint számuk 60-140 ezer lehet.

A bevándorlók száma 2004-ben Nagy-Britanniában 223 ezer volt, ami jóval magasabb a korábbi évekénél, és szoros kapcsolatban áll az EU- bôvítéssel. A statisztikai hivatal adatai szerint a legtöbb bevándorló fiatal, egyedülálló férfi. A nem angliai születésû letelepedettek száma 1992 óta 44 százalékkal 5,6 millióra emelkedett az 59 milliónyi összlakosságon belül.

Az egyik volt szovjet büntetô- és kényszermunkatáborba látogathat az edzett idegzetû, enyhén mazochista hajlamú turista, ha megvalósul az észak-oroszországi Vorkuta város polgármesterének ötlete.

Az északi sarkkörön túl, csaknem az Urál- hegység északi csücskénél fekvô település környékén mûködött a sztálini idôkben néhány gulag, vagyis olyan isten háta mögötti tábor, ahol a szovjet rendszer számára ilyen vagy olyan okból nemkívánatos embereket tartottak és dolgoztattak, ez utóbbit persze ingyen.

Orosz sajtójelentések szerint Igor Szpektor polgármester gondolt egyet: mi lenne, ha a hajdani komor intézménynek legalább egy részét élményparkká (!) építenék át, de úgy, hogy a hely szelleme (ôrszemélyzet, csaholó, vicsorgó ôrkutyák, no meg az oly nélkülözhetetlen szögesdrót-kerítés) azért korhûen megmaradjon.

Ebbe a hamisíthatatlan légkörbe fôleg külföldiek szagolhatnának bele napi 150 dollárnak megfelelô összegért, és egy legalább nagyjából autentikus gulagélmény megszerzéséhez minimum háromnapos "vendégraboskodásra" lenne szükség – így a polgármester. (Verést, kínzást, éheztetést nem említett a programpontok között, szökés közbeni agyonlövésrôl nem is beszélve.)

Ötletét idegenforgalmi vállalkozók "hogy ez eddig nem jutott eszünkbe!" felkiáltással, lelkesen homlokukra csapva fogadták, de megszólaltak vagy inkább felordítottak mások is: olyanok, akiknek annak idején részük – és épp elegük – volt egy-egy ilyen tábor sok évig tartó vendégszeretetébôl.

Ami tény: 1932 és 1954 között csak a vorkutai büntetôtáborokban kétmillió ember raboskodott, s közülük 200 ezer – jó részük hadifogoly – örökre ott is maradt.

A Bocskai vezette szabadságharc 400. évfordulóján

Gôz József

Az elsô magyarországi, 1938-as református világtalálkozó méltó párja volt az ugyanabban az évben magyar földön megrendezett katolikus eucharisztikus világkongresszusnak. A folytatásra azonban 63 évet kellett várniuk a reformátusoknak, csak a rendszerváltozás után kerülhetett rá sor. Igaz, akkor szinte azonnal hozzáláttak a szervezéshez a kálvinista Rómában, Debrecenben a Tiszántúli Református egyházkerület munkatársai. Az 1991-es világtalálkozó során II. János Pál pápa is megtisztelte a reformátusok találkozóját. A római katolikus egyházfô a patinás debreceni református Nagytemplom mögött álló ligetben, a reformáció emlékmûvénél megkövette a reformátusokat amiatt, amit az ellenreformáció tett ellenük. (Közismert vallástörténeti tény, hogy a Tiszántúlról negyven magyar református prédikátort ítéltek hosszas gályarabságra hitük megvallásáért és gyakorlásáért. Többen a gályákon pusztultak el, másokat pedig egy nemes lelkû holland kapitány, bizonyos de Ruyter váltott ki a rabságból. Hálából a debreceniek utcát neveztek el a derék hollandusról, akinek távoli leszármazottai is ellátogattak Debrecenbe.)

Öt évvel késôbb, 1996-ban, majd 2000-ben rendezték meg ismét a világtalálkozót, amely most újabb állomásához érkezik. Az idei, 2006. évi református világtalálkozót a Kárpát-medencei magyar református egyháztestek közösen rendezik meg. Ennek az alkalomnak különleges fényt ad, hogy idén ünnepeljük a nagy református erdélyi fejedelem, Bocskai István által vezetett szabadságharc befejezôdésének 400. évfordulóját. A szabadságharc – amelyet az 1606-os bécsi béke zárt le – egyik legfontosabb célja a reformátusok szabad vallásgyakorlása volt.

A 2006-os világtalálkozó központi üzenetét a Bocskai-szabadságharcot lezáró bécsi béke sugallja: "Kezeink munkáját tedd maradandóvá!" (Zsoltárok könyve 90, 17.) Ez az igei üzenet – a korábbi találkozókhoz hasonlóan – újabb mozzanatot jelenít meg a 90. zsoltárból. (1991: "Tebenned bíztunk eleitôl fogva", 1996: "Uram, Te voltál hajlékunk", 2000: "Ezer esztendô elôtted .

A világtalálkozó rendezvényei augusztus 12- én kezdôdnek Kolozsvárott, Bocskai István szülôvárosában, s tíz nappal késôbb, Debrecenben zárul a program. A rangos vallási eseményhez augusztus 19. és 22. között ifjúsági találkozó is kapcsolódik.

"A szakértôk jelenleg is vizsgálják a lehetôségeket a legjobb megoldás megtalálása érdekében" – közölte Danks Emese újságírói érdeklôdésre.

Hétfôi számában arról írt a Népszabadság, hogy "egyesülhet a két közszolgálati televízió egy kormányzati körökben érlelôdô elképzelés szerint", ami "még mindig takarékosabb megoldás lenne ugyanis, mint újabb tízmilliárd forintokkal megsegíteni a Magyar Televíziót".

Az írás – emlékeztetve arra, hogy az MTV hét éve eladta a Szabadság téri központját, az új bázis felépítése viszont húszmilliárd forintba kerülne, amire "se neki, se az államnak nincs forrása" – úgy fogalmaz: "legolcsóbb megoldás így az lehet, ha a két közszolgálati tévé egyesül, csakhogy a Duna TV bázisán. A mûholdas csatornának – szemben a Magyar Televízióval – nincs adóssága, van viszont saját épülete".

"Az új tévé munkáját segíthetné a Millenárison található stúdió és az Uránia Filmszínház. A körvonalazódó elképzelés érzékeny eleme, hogy néhány pontján kétharmados egyetértésre kell jutniuk a pártoknak" – írja a Népszabadság, utalva arra, hogy mindezen döntések egy része kétharmados parlamenti támogatást igényel.

"Nem a fúzióban reménykedem, hanem abban, hogy jó gazdaként az állam megtámogatja azt a televíziót, amelyik eredményesen mûködik, nem herdálja a pénzt", és képes nemzetközileg elismert tematikus csatornát létrehozni – kommentálta a Népszabadság értesülését Cselényi László, a Duna Televízió elnöke az MTI-nek.

Hozzátette, egy ilyen összevonás "rendkívül bonyolult" helyzetet idézne elô, ráadásul sok "jelentôs" televíziós alkotó vesztené el az állását.

A verespataki aranykitermelést tervezô Rosia Montana Gold Corporationnek (RMGC) válaszolnia kell azokra a kérdésekre is, amelyeket nem tisztázott a környezeti hatástanulmányban – jelentette ki csütörtökön Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter.

A szaktárca vezetôje az integrációs miniszterrel együtt tartott sajtótájékoztatót, amelyen mindkét politikus nyilatkozott a verespataki bányaprojektrôl.

Barbu elégedett azzal, ahogyan eddig zajlott Románia területén az aranybánya-beruházással kapcsolatos négy nyilvános meghallgatás. Úgy vélte, hogy a vita eddig konstruktív jellegû volt, hiszen a lakossági fórumokon számos szakértô vett részt, akik érdekes problémákat vetettek fel. A miniszter leszögezte: az RMGC-nek minden egyes feltett kérdésre válaszolnia kell, még arra is, amely a környék erdôinek kivágására vonatkozik. Ugyanis ezt a részletet – a környezetvédelmi miniszter szerint – nem tartalmazza a szaktárcához benyújtott környezeti hatástanulmány, így a cég nem is kínált konkrét megoldást erre a problémára.

Anca Boagiu integrációs miniszter úgy vélte, hogy Európában nincs negatív visszhangja a tervezett beruházásnak. Hozzátette: Románia európai partnerei elégedettek azzal, ahogyan a román hatóságok kezelik ezt a problémát, és hogy átlátható módon zajlik a terv megvitatása.

Az aranykitermelési terv engedélyezési folyamata azt követôen kezdôdött el, hogy az RMGC ötezer oldalas környezeti hatástanulmányt nyújtott be a környezetvédelmi minisztériumhoz. A folyamat része a tizenhárom romániai közmeghallgatás is, amelybôl négyet már megszerveztek. Augusztus végén kettôt Magyarországon is tartanak.

Errôl Persányi Miklós magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter beszélt a pénteki kormányszóvivôi tájékoztatóján.

A minisztert Románia budapesti nagykövete tájékoztatta arról, hogy jelenleg is tart a bánya hatásvizsgálati eljárása. Magyarország is részt vehet az erre vonatkozó nemzetközi egyezmény alapján a hatásvizsgálati eljárásban, ennek keretében augusztus 28-án Szegeden lesz közmeghallgatás.

Persányi Miklós elmondta: javasolta, hogy augusztus 29- én Budapesten is tartsanak közmeghallgatást az ügyben.

A Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN) elnöke, Cozmin Gusa vasárnap egy sajtótájékoztató keretében belül kifejtette, hogy ôszig a Volt Titkosszolgálatok Irattárát Vizsgáló Tanács (CNSAS) feltárásai legalább két volt kormányfôt, minisztereket, valamint RMDSZ- vezetôket "fognak érinteni".

"Az elkövetkezô idôszakban úgy vélem, hogy megjelennek bizonyos információk. Tudomásom szerint legalább két volt kormányfôt fognak érinteni a CNSAS feltárásai a Tanács által birtokolt új dossziék alapján", mondta Gusa.

Azon kérdésre, hogy a CNSAS feltárásainak érintettjei Theodor Stolojan és Adrian Nastase-e, a PIN elnöke azt válaszolta, hogy Nicolae Vacaroiu is volt miniszterelnök.

Gusa elutasította, hogy megnevezze az érintetteket, de aláhúzta, hogy ezek közül egyesek jelen pillanatban parlamenterek, tehát ellenôrizendôk.

"Információim szerint úgy tûnik, az RMDSZ vezetôségének jó részére, a legalacsonyabb szinttôl a legmagasabbig fog csapást mérni a CNSAS feltárása, ami a volt Szekuritátéval való együttmûködést illeti, de egy pár jelenlegi miniszterre is", nyilatkozta Cozmin Gusa.

Mircea Dinescu, a Volt Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Tanács (CNSAS) hétfôi ülése elôtt azt nyilatkozta, hogy Adrian Nastase volt miniszterelnöknek két követô dossziéja van, és Nini Sapunaru NLP-képviselô és Borbély László területrendezési és közmunkálatügyi miniszter neve nem található meg a CNSAS (a Volt Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Tanács) Kollégiumához továbbított 29 magas tisztségviselô dossziéja között.

Ezzel részben cáfolta egy központi napilapban hétfôn megjelent információt, mely szerint Adrian Nastase, Borbély László, Nini Sapunaru, Radu Berceanu, Markó Béla és Verestóy Attila dossziéja is megtalálható a CNSAS-hoz továbbított 29 irat között.

Soha semmiféle nyilatkozatot nem írtam alá a volt Szekuritáténak, jelentette ki a Népújságnak Borbély László területrendezési miniszter.

A nyilatkozatot annak kapcsán tette, hogy tegnap az Evenimentul Zilei napilap egy listát közölt, amelyen néhány neves politikus – közöttük Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Borbély László területrendezési miniszter és Verestóy Attila szenátor – neve szerepelt, akik állítólag "legalább egyszer" együttmûködési nyilatkozatot írtak alá a szekuval.

Borbély a listát hamisnak nevezte, és kijelentette, hogy három évvel ezelôtt ô maga kérte, hogy a saját dossziéját hozzák nyilvánosságra. Erre a felkérésre a CNSAS (a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Tanács) a mai napig sem adott hivatalos választ.

Markó Béla RMDSZ-elnök a múlt hét végén Marosvásárhelyen kijelentette, hogy az RMDSZ egyetért a politikusok dossziéinak a nyilvánosságra hozásával, sôt szükség lenne az átvilágítási törvény mielôbbi elfogadására is. Ugyanakkor hozzátette, hogy tudomása szerint az RMDSZ vezetôi között nincsenek szekus kollaboránsok. Ezt minden választás elôtt, a jelöltek saját felelôsségre adott nyilatkozattal vállalták. Arra is emlékeztetett, hogy amikor valamelyik RMDSZ-politikus ellen a gyanú felmerült, a szövetség azonnal visszahívta tisztségébôl.

Verestóy Attila RMDSZ-szenátor hétfôn a Mediafaxnak elmondta, hogy több olyan politikus van, köztük RMDSZ-esek is, akiket a volt Szekuritáté követett, és az ô esete is ide tartozik.

Verestóy Attila kifejtette, hogy a dossziéjában írásos feljegyzések lehetnek olyan emberek részérôl is, akikben ô bízott, valamint lehallgatott telefonbeszélgetések szövegei.

Az RMDSZ-szenátor szerint több RMDSZ-politikus dossziéit klasszifikálták. Véleménye szerint az ô dossziéja is ilyen. Olyan információkat tartalmaz, miszerint abban az idôszakban jó kapcsolatokat ápolt a magyar nagykövetség és az amerikai könyvtár képviselôivel.

A honatya úgy értékeli, hogy "sajnálatos lenne befeketíteni azokat, akiket követtek", és ezen személyeket a volt besúgókkal vagy a Szekuritátéval együttmûködôkkel egy helyre helyezni.

Nem beszélnek közös nyelvet, és mégis házasok – legtöbbször ez a mérvadó árulkodó jel a hatóságoknál ahhoz, hogy tudomást szerezzenek az elszaporodó látszatházasságokról, amelyeket román nôk a hosszabb romániai tartózkodásban reménykedô külföldi állampolgárokkal kötnek.

Az idegenrendészeti hivatal csak az idei év elsô negyedében 28 olyan esetet fedezett fel, amikor anyagilag érdekelt román hölgyek házasságot kötöttek a romániai tartózkodási engedélyüket törvénytelenül meghosszabbítani akaró külföldi állampolgárokkal.

A statisztikák szerint a leggyakrabban szíriai, kínai és egyiptomi állampolgárok folyamodnak ehhez a cselhez. Ôk leginkább Bukarestben találják meg "feleségüket", a hatóságok a feltárt 28 esetbôl 15-re a fôvárosban bukkantak. Az idegenrendészeti hivatal szakértôiben akkor merül fel a gyanú, amikor azt tapasztalják, hogy a házasok képtelenek egymással kommunikálni, mivel a férj és a feleség nem beszél közös nyelvet.

A hatóságok azért figyeltek fel éppen most az érdekfrigyekre, mert attól tartanak, hogy Románia 2007. január 1-jére várható európai uniós csatlakozása után ez a gyakorlat jelenséggé terebélyesedhet.

A belügyminisztérium emiatt újabb óvintézkedéseket tervez azért, hogy a tartózkodási szabályokat rögzítô törvényeket az uniós követelményekhez igazítsa.

Az idei év elsô negyedében több mint kétezer törvénytelenül tartózkodó külföldinek kellett elhagynia az országot a hatóságok utasítására. A leggyakrabban török, moldovai, kínai, izraeli, szerb és ukrán állampolgároknak kellett így távozniuk Romániából.

Kuti Márta

Böngészek az interneten, s hát egyszer csak belebotlom G. A. blogján a nagy dilemmába, hogy azt mondja: teljesen összezavarodott, mert négy újságban négyféleképpen látta leírva Omar Hajszám nevét, s most már melyik az igazi? Sokkal híresebb a perzsa Omar Hajjám költô, de az ô nevét is két lexikon kétféleként írja. A Larousse Enciklopédiában találtam így, a Világirodalmi lexikonban Khajjám, szerepel, de hát ki tud perzsául, mondhatnók. Bizonyára, idôközben rájöttek, hogy ebben a nyelvben nincs meg ez a kemény k hang, tehát elhagyták. Az y pedig nem jelöl hangot a magyarban, tehát a j használata a helyes.

Hát valóban nem egyszerû eldönteni úgy kapásból az idegen eredetû nevek írását, különösen, ha nem vagyunk tisztában azzal az egyszerû szabállyal, hogy édes magyar nyelvünkben, a nem latin betûs nevek esetében a fonetikus átírást alkalmazzuk, pl. csak úgy: Lev Tolsztoj (s nem Tolstoi) vagy Fjodor Dosztojevszkij (s nem Dostoievschi) vagy Szingapúr (angolosan Singapore), Malajzia (angolosan Malaysia) vagy Bejrút, hogy aktuális legyek, ha már városnevekkel is példálózom, és még sorolhatnám tovább is.

Tehát egyáltalán nem áll az Új Magyar Szó szerkesztôjének az az érve, hogy mivel az illetô román állampolgár, az irataiban szereplô nevét írták le. Csakhogy ez az úriember igazából perzsa, a neve is az, sôt a másik állampolgársága is, mert bezzeg neki kettô is van. Csak átírták a nevét románul.

Ugyanis a Nagy Átírások Korát éljük.

Régen kezdôdött, egész történelme van.

Emlékezzünk csak, itt Marosvásárhelyen milyen régóta Gheorghe Doja Dózsa György, vagy olvasom egyik jeles román lapunkban a város polgári építészetérôl szóló tanulmányt, ilyen nevekkel: Herbert Josif, Szarvadi Mihail, Ratz Iosif, Gedeon Iosif stb., akik mind a békebeli Monarchiában születtek, tehát okirataikat nem erre a keresztnévre állították ki, de ez nem zavarja a Nagy Átírókat, még Werbôczy Stefan is közéjük került. Így írja elô a román nyelv szabálya? Lehet, nem tudom, elég vidéki dolog, mert ezen a gyermekbetegségen a magyar nyelv is átesett a 19. század végén, a nemzeti romantika korszakában, amikor Verne Gyula, Puskin Sándor és Milton János nevén adtak ki könyveket és olvastak, sôt Shakespeare is Vilmos volt.

Ennél szomorúbb, hogy ismerôs vagy kevésbé ismerôs magyar emberek, tömbházlakók ôseiktôl örökölt magyar vezetéknevük után a lakásuk ajtajára is a Ludovic vagy a Francisc stb. keresztnevet biggyesztik, mert úgy áll a buletinben, azaz a személyiben.

Íme a Nagy Átírás milyen eredményes!

Ettôl a sunyi módszertôl már csak egy lépés az, hogy ott sem beszélek magyarul, ahol tehetem, mert a másik nem tud vagy nem akar megszólalni magyarul, pl. az élelmiszerboltban az eladó, a magyar plakátokat, feliratokat sem követelem, sôt észre sem veszem hiányukat, mert biztos az okosak akarták, hogy így legyen, s akkor úgy helyes. Pl. a Marosvásárhelyi Napokon minden plakát román nyelvû volt, azzal a nagy átejtéssel, hogy a címet két nyelven, de magát a programot csak románul hozták. Ki olvassa az apró betûket? (Pl. én!)

Az állampolgár, a civil mindig okosabb kell legyen, és bátor, követelje, ami neki jár, még azt is, hogy magyarságát tiszteletben tartsák, ha magyar.

Telenézô

"Rommá verte A tenkes kapitánya a TV2-t és az RTL-klubot", adják hírül a magyar lapok. Zenthe Ferenc legendás alakítását, Eke Máté kalandjait ismét láthatták a nézôk milliói. Így tisztelgett a nemzet elhunyt színésze elôtt. Zenthe Ferenc 86 éves korában, hosszas betegeskedés után hunyt el. Akkor zárta szívébe az ország, amikor A Tenkes kapitánya címû sorozat fôhôseként nyeregbe pattant. Nemzedékek nôttek fel a kuruc hôs kalandjain. A film fogadtatása igazolta, hogy Zenthe Ferenc Magyarország egyik legnépszerûbb mûvésze volt. A nézettség, mind a teljes magyarországi népesség, mind a 18 éven felüliek körében magasan a két országos kereskedelmi csatorna felett volt. Az M1-en mûsoron tartják Zenthe Ferenc másik nagysikerû sorozatát, a Szomszédokat is, melyben a színész a kedves Taki bácsit alakítja.

Új sorozatokkal kíván hódítani ôsztôl az RTL Klub. Három friss "szerzeménnyel" rukkol elô a csatorna, és mindhármat a szerdai napra idôzítette. Bôvelkednek feszültségekkel teli pillanatokban. Az egyik börtönsztori, címe: Szökés (Prison Break), a másik a nyomozós Gyilkos elmék, harmadik a még csak munkacímen emlegetett The Closer.

Legizgalmasabbnak a Szökés ígérkezik, ez kapja a fômûsoridô sávját, vagyis mindjárt a Barátok közt után jön szerdánként. A bevezetô részt, akárcsak a Gyilkos elmék elsô epizódját is, már augusztus 23-án láthatjuk. A The Closer-re viszont várni kell szeptember végéig, amikor lejár a Dr. Vegas – A szerencsedoki címû sorozat.

A Szökés rendkívüli sikernek örvend a tengerentúli nézôk körében, a legnépszerûbb televíziós drámának kijáró 2006-os díjat (People's Choice Award) is elnyerte. Magyarországon máris komoly tábora van, amint azt a mûsor internetes rajongói oldala mutatja. A legtöbb európai országban a magyarországival egyidôben lesz a premier, de van, ahol már játsszák, Nagy- Britanniában például, és a sikere óriási.

Várhatóan a legnagyobb vetélytárs, a TV2 is elôrukkol ôszi újdonságaival a napokban.

A pillanat

Ajtó(fél)fán, például. Állhatatosabb, mint a gomba. És senki sem szégyelli. Azt mondják, ki-ki a homlokán hordja önnön "lényegét". Karikatúránkat glóriának gondoljuk. Mekkora lehet nyomorúságunk, ha negyedszázad alatt sem tudtunk megszabadulni a szocializmus töröttléc-torlaszaitól?!

Nincs reformja a tunyaságnak, a renyheségnek. Országos tünetcsoport, dögségszindróma ez. Itt áll az 1942-ben emelt épület, neve a legszorgosabb rovaré: HANGYA. Jó ideje regnáló urai csak így olvassák: TÜCSÖK – bár a muzsikához vajmi keveset értenek.

A XXI. század patópáljait egy kalap, azaz egy tetô alá tereli a vétkes nemtörôdömség. Naponta több száz ember fordul meg itt. Miféle érzelmekkel használják a dróttal-lécdarabbal "európaizált" bejáratot? Laknak itt politikai pártok (PUNR, PRM, PC, AP), az RMDSZ egész emeletet korszerûsített magának. Van MADISZ, és itt dolgoznak az agrárium igazgatósági emberei, a közterületkezelôk, a közrendôrök, a... Hoppá, két megyei lap. Az EMKE is itt honol. Van néhány kisfantom, ifjúsági vagy nôszervezetek, csak papíron fungálnak, "székhelyük" tojásraktár vagy bolhatár. Senkinek sem szúr szemet, hogy negyedszázada törött léccel torlaszolják elôlü(n)k a demokráciát.

Naponta nyelem mérgemet, számomra ez a bejárat kész rizikófaktor. Itt esem össze, pár lépésnyire Oltyán László plakettjétôl. (Alóla rendszeresen ellopják a virágot meg a gyertyát.) Utálkozva tûröm, hogy nap mint nap a szívem rongálja az intézményesített bunkóságnak ez a dróttal-léccel hivalkodó, tévékameráért üvöltô "szimbóluma".

Városgazda uraimék! Írassák oda: "EZ AZ ÚT EURÓPÁBA." Alája meg ezt: "OCOLIRE."

Eltérítés. Mert errôl van szó.

Azt hiszem, ilyen lécek és dorongok nyüzsögnek intézményesített fôinkben, ezek fogják koszorúba jóra való restségüket. Mi pedig, úgy is mint kliensnek titulált sztyúpíd pípöl, a már jócskán sajátunkká vált balkáni birkatürelemmel ápolgatjuk befelé burjánzó drótcsemetéinket – amíg csak szöget nem hajtanak.

Aztán dalolva indulhatunk táborozni. Lágerbe, megint.

Székelykáli falunapok

A magyarországi Kormorán együttes koncertje jelentette az augusztus 5–6-án megrendezett Székelykáli Falunapok egyik fénypontját, de volt székely fiú és leány szépségverseny, ugyanakkor hagyományos bútorfestést is tanulhattak a falunapokon részt vevô gyermekek és fiatalok.

A rendezvény helyszínén vasárnap, a falu központjában feldíszítve állt a pódium, érkeztünkkor a szervezôk a hangosításon dolgoztak, az ökumenikus szabadtéri istentiszteletre készülve. Szemközt, a mûvelôdési otthonban már eltakarították az elôzô esti mulatság romjait, az átellenben található futballpályán is sikerült rendet teremteni a Kormorán együttes koncertjét követôen. A sürgés- forgás közepette Muresán Kilyén Emma tanárnô fogadott, aki a mûsorvezetésért is felelt. Elmondta, hogy az elôzô esti koncertet szerencsére nem mosta el a délutáni esô, jó hangulatú, zászlós eseményen vehetett részt a falu apraja és nagyja, ugyanakkor számos máshol élô érdeklôdô is odautazott, meghallgatni a Kormorán játékát. A Marosszentgyörgyön élô M.K.E elmesélte, hogy a koncert elôtt egy marosszentgyörgyi csapat Kormorán zenére énekelt, illetve táncolt népviseletben. Sikerült a magyarországi vendégeknek igazi meglepetést szerezniük játékukkal, így egy hétre szóló meghívást kaptak az anyaországi együttestôl. A beszélgetésünk ideje alatt megérkezett Sófalvi László, aki Székely Ilonával úgy vélte, emelné a rendezvény hangulatát, ha szépségversenyt szerveznének. Az ötletet sikerült kivitelezni, a versenyre 12 lány és 12 fiú nevezett be. A székelykáli fiatal kezdeményezô szerint a lányokat könnyebb volt meggyôzni a részvételrôl, mint a fiúkat, de végül jó hangulatban zajlott le szombaton a verseny.

A mûvelôdési otthon több mozzanatnak is helyszíne volt, többek között megtekinthetô volt A falu múltja, jelene és jövô nemzedéke elnevezésû fényképmontázs, amelyet Gyarmathy István falufelelôs és Lukácsy Szilamér ref. lelkész, a tavalyi falutalálkozót megörökítô fotói tettek színesebbé. Több kiállítás is várta az érdeklôdôket a helyi klubban, és míg Both Gyula marosvásárhelyi takácsmester népmûvészeti gyûjteményét tekintettük meg, tanúi lehettünk egy népi hagyomány felelevenítésének is, a kicsik és nagyok B.Gy. segítségével bútorfestést tanultak. A kis falécekre elôzetesen megrajzolt mintát színezték oxidfestékkel, az elkészült darabokat ki-ki hazavihette emlékként. De tanultak gyöngyfûzést Csatlós Rózsika óvónôvel és népi gyerekjátékokat Demeter Anikó óvónô és Varga Enikô tanítónôvel.

A déli, ökumenikus istentiszteletet követôen káli népdalokat, néptáncot mutattak be a helyi iskola diákjai, majd a református templom melletti közösségi házban nyílt fényképkiállítást mutatta be Lukácsy Szilamér ref. lelkész. A falakon régi iratok, egykori arcok, a ref. egyház oszlopos tagjainak képmásai tekintettek ránk.

A tavalyi falutalálkozón, melyet a káli búcsú alkalmával szerveztek, került felállításra, a háborús hôsök emlékére az a kopjafa, amelyre ezúttal is több koszorú került.

Késôbb sportrendezvények, gulyásfôzôverseny várta a vendégeket, este a marosszentgyörgyi vendégegyüttesek fellépése-, és a Kolping család színjátszó csoportja Zágoni Attila egyfelvonásos darabjával szórakoztatta a közönséget.

A falutalálkozón elhangzott: jó lenne, ha jövôre, a tavalyi példát követve, a káli búcsúkor, júliusban rendeznék a falunapokat.

Tófalvi Géza plébános 2004 szeptemberében került Segesvárra, a Szent József római katolikus plébániatemplomba. Fiatal kora ellenére – 35 éves – a gyulafehérvári teológián elôadótanár volt, és segédlelkész Kolozsváron, Gyergyóremetén. Úgy véli, a fogyás megállíthatatlan.

Közepes egyházközség a segesvári, közel 2000 a hívek száma, többnyire magyar nemzetiségûek a tagok. A plébániához jó pár fília is tartozik, hat templommal és két imaházzal. Tavaly a keresztelések száma (11) fele volt az elhalálozásokénak, és sokan külföldrôl is hazatérnek megkeresztelni a gyereket, tehát nem a segesvári egyházközség tagjainak számát gyarapítják. A fogyás érezhetô, fôleg a szórványmagyarságban rosszak a kilátások – mondja érdeklôdésünkre. A 10 évvel ezelôtti adatok önmagukért beszélnek: ekkor a keresztelések száma a mostaninak kétszerese, 20 volt. De nem hagyják magukat: a misézést heti rendszerességgel megtartják Segesváron, a többi településen ritkábban. Különbözô rendezvényeket szerveznek, ünnepekkor vallásos elôadásokat, jótékonysági koncerteket (legutóbb az árva gyerekek megsegítésére), a Kolping mozgalmat éltetik és jó kapcsolatokat tartanak fenn a külföldi Kolping családokkal. A tavaly felújított Kolping-ház otthonos, kellemes termeiben szemináriumokat lehet szervezni, szálláslehetôség is van, a pincehelyiségben pedig klubtermet szeretnének kialakítani. Itt könyvbemutatókat, elôadásokat, továbbképzôket, havi találkozókat, farsangi bált és egyéb rendezvényeket szerveznek. Októberben a günterslebeni Kolping család látogatását viszonozzák, partnerkapcsolat létesítése céljából, és a gyôri Boldog Apor Vilmos Kolping családdal hasonlóképpen, partnerkapcsolat kiépítésén fáradoznak. A többi felekezettel jó a kapcsolatuk – mondta Tófalvi Géza plébános, januárban ennek szellemében ökumenikus imahetet tartanak.

Ingatlanjaikat kérik vissza

A katolikus egyház Segesváron még mindig nem kapta vissza ingatlanjait. A plébános elmondta, hogy 13 hektár földterületrôl van szó Segesváron, és a jelenleg Miron Neagu néven mûködô zeneiskola épületérôl, amely 1948-ig katolikus felekezeti iskolaként mûködött. Az épület impozáns, a várban helyezkedik el, szemben a katolikus templommal, és értéke jelentôs. Sárpatakon a földek egy részét visszakapta az egyház, de egy omladozófélben levô iskola visszaszolgáltatása még várat magára. Erzsébetvárosban 16 hektár föld járna vissza. A meglévô épületeiket javítják, szépítik. Felújítás alatt áll a várban levô templom, tavaly belül, idén kívül szépül meg. Almakeréken szeptember 8-án áldják meg a felújított templomot. Bár itt csak két híve van a katolikus egyházközségnek, a Charles brit trónörökös által patronált Mihai Eminescu Trust Alapítvány vállalta a renoválás költségeit. Ugyancsak az alapítvány újíttatja fel az Apafi-kúriát, annak fejében, hogy a mellette levô kis plébánia ingyenes használati jogát 25 évre megkapták. Erzsébetvárosban az örmény katolikus templom rendbetéte-lét tervezik, a költségek elérik a 700 ezer eurót, de reméli, EU-alapokból és az elszármazott örményektôl származó pénzbôl sikerül renoválni az épületet.

Segesváron a legutóbbi tanácsülésen úgy döntöttek, megdrágítják az ivóvizet és a csatornadíjat, pedig a víz- és csatornahálózat felújítására megpályázott Samtid-program még el sem kezdôdött. Miért volt szükség a drágításra? – kérdeztük Oprea Mirceát, az ATT közüzem aligazgatóját?

Segesváron a távfûtési szolgáltatás 5 százalék alá csökkent, a fogyasztók 95 százaléka levált a hálózatról. A 6600 lakrészbôl csupán 100-nak biztosít távhôt a vállalat. Az aligazgató szerint a gond az, hogy az ivóvízfogyasztás is lecsökkent, fôként a gazdasági egységek esetében. Tavaly még nem voltak veszteségeik a víztermelés esetében, idén már igen, hiszen az eddigi 800.000 köbméter víz helyett csupán 300.000 köbmétert fogyaszt a lakosság, a termelési költségek viszont ugyanakkorák maradtak. Szükséges volt tehát a drágítás. Csak hogy érzékeltesse a helyzetet, Oprea Mircea elmondta, hogy míg az EU országaiban a havi melegvíz-fogyasztás egy 3-4 tagú család esetében átlagosan 3,3 köbméter, a hideg víz pedig 6 köbméter, Segesváron nem éri el az 1 köbmétert, illetve a 2,5 köbmétert. Az aligazgató szerint a fenti, mintegy 14 százalékos drágulás nem annyira jelentôs, a megye más városaiban a víz ennél jóval többe kerül, de a Samtid-program munkálatainak megkezdése után, a beruházások miatt újabb jelentôs drágulásokra lehet számítani. "Egyetlen regionális szolgáltató marad a megyében, az Aquaserv, és várhatóan az árak is egységesek lesznek mindenütt" – mondta az igazgató, hozzátéve, hogy a vízhálózat felújítására a munkálatok megkezdését immár harmadszorra halasztották el, de a legutóbb megadott határidô augusztus 15., és remélhetôleg most már ténylegesen elkezdôdik a felújítás.

Segesváron két strand is mûködik. Egyikkel állandó gondok vannak, a közegészségügyi igazgatóság tavaly átmenetileg bezáratta mindaddig, míg a rendellenességeket megoldják. A hírek szerint koncesszióba adták ezt a strandot. A közüzemektôl nem messze azonban magánstrandot vehetnek igénybe a fürdôzôk. Spataru Vasile testneveléstanár és felesége a tulajdonosok. Megéri-e manapság strandot mûködtetni, beruházni? – kérdeztük az új tulajdonostól.

Nem nagy terület, amelyen a strand elterül, hûsülôk is kevesen vannak, de annál kellemesebb a napozás, fürdés. Az egyetlen medencét három részre osztották, a 90 centiméteres vizû a gyerekeké, de van egy 140 és 250 centiméteres mélységû is, utóbbi 25 méter hosszú, akár versenyek szervezésére is alkalmas. Spataru Vasile tulajdonába, ügykezelésébe 5 éve került a strand, amelynek szomszédságában télen kivilágított korcsolyapálya terül el, és a strand amolyan kempingként is mûködik. – A teljes bázist fel kellett újítanunk, közel 2 milliárd lejt fektettünk be. Kétcsillagos kempinget is mûködtetünk, 10 házikóval, sátorozóhely is van. A kempingezôknek civilizált szolgáltatásokat biztosítunk, van ebédlô, zuhanyozó, ingyenes belépô a strandra, konyha stb., az ár elfogadható. Muszáj volt ezt is létrehozni, hogy valamelyest egyensúlyozzuk a kiadást-bevételt – mondja az adminisztrátori teendôket is ellátó tulajdonos. Kiderül, hogy a jegyek ára (60 ezer lej felnôtteknek, 50 ezer gyerekeknek, diákoknak) bár elég borsos, nem fedezi még a medence feltöltéséhez szükséges víz árát sem, nem beszélve arról, hogy mennyibe kerül a villanyáram, a mûködtetési és a személyzeti költségek. A tulajdonos új vízszûrô berendezésbe is befektetett, speciális festékkel vonta be a medencéket, jó minôségû fertôtlenítôszereket használ. Tisztább a víz, mint a konyhai csapban – mondja. Spataru Vasile mondhatni hobbiból fektetett be e strandba, a kiadásokat egyéb vállalkozásai nyomán szerzett nyereségbôl fedezi. De unokája is a strandon tölti minden idejét, így aztán együtt vannak nap mint nap. Úszótanfolyamokat szervez, tanítványai leginkább kisgyerekek. Titkos vágya országos versenyeket szervezni itt, hiszen a medence hossza, a feltételek ezt lehetvé teszik. Jövôre diszkót, éttermet és egy kisebb szállodát is épít, így próbálva nyereségessé tenni az Aquaris Camping nevû bázist, hiszen mint mondja, manapság strandba fektetni a pénzt veszteséges vállalkozás…

Segesvár polgármestere elégedett a július utolsó hétvégéjén lezajlott középkori fesztivál szervezésével, lebonyolításával. Dorin Danesan jövôre nemzetközivé szeretné tenni a rendezvényt.

A polgármester szerint az a tény, hogy harmincezer jegyet adtak el, biztató, és bizonyítja, hogy igenis, sikeres a rendezvény, és más, egyidejûleg zajló fesztiválok sem vonzották el a résztvevôket. "Egy nyugodt, színvonalas és rendbontástól mentes fesztivált akartunk, és ez sikerült is. A vár kissé szûknek bizonyult, de inkább kevesebben legyenek, mint hogy botrányba fulladjon a rendezvény. Szerettük volna, ha több, középkori zenét játszó együttes vesz részt, de egyszerûen nem találtunk ilyeneket. Jövôre a testvérvárosok részvételével is szeretnénk nemzetközivé tenni a fesztivált, a három nap egyikén pedig középkori karnevált rendeznénk, amelyen a résztvevôk kizárólag ilyen öltözékben jelennének meg" – mondta Danesan. A polgármester ugyanakkor azt is szeretné, ha a fesztivál keretében megszervezett folkzenekoncerteket ezentúl külön, más idôpontban tartanák.

Alighogy véget ért a középkori fesztivál, a segesvári vár ódon falai között hegedû, zongora hangjai csendültek fel. Augusztus 1-jén kezdôdött a XIII. komolyzene-fesztivál, amelyen Bach, Beethoven, Berkhemer, Bloch, de Falla, Ravel, Drigo, Botoca, Brahms, Kreisler, Koussewitzky, Guettler, Lutoslawski, Schubert, Liebermann, Henking, Mozart, Franck, Chopin-darabokat játszottak, a koncertekre a polgármesteri hivatal elôadótermében, illetve a kolostortemplomban került sor. Az augusztus 9-i zárókoncert a polgármesteri hivatalban lesz, Guran Endre és Cipriana Gavrisiu mûvészek Wilhelm Berger emlékére címszó alatt Enescu-, Berger- és Sosztakovics-darabokat játszanak, Christophe Pantillon és Alexandru Gavrilovici pedig Jolivet-, Honegger-, Ravel- és Ibert-darabokat adnak elô.

Lejárt az idei középkori fesztivál. Mi az, amin változtatna a jövôben ismét sorra kerülô rendezvényen?

Mihai Chiorean: – Sokkal jobb volt, mint tavaly, a program is jobban illeszkedett a témához, kevesebb gond volt a rendetlenkedôkkel, ittasokkal, volt folkfesztivál is. Azt tervezik, hogy a jövôben csak a vár belterületére korlátozzák a fesztivált, ami nem biztos, hogy jó. Egyrészt jobb minôségû lesz, "elitista", de nem jó, mert nem vonz nagy tömegeket. A jelenlegi formában kellene megtartani, és több külföldi meghívottat várnánk. A program amolyan ismétlôdô, változatosabbá kellene tenni.

Horia Stanciu: – Nem voltam a fesztiválon, mert nem jöttek könnyûzenét, divatos, kommerszzenét játszó együttesek. Négy éve voltam utoljára, addig ilyen együtteseket is meghívtak. Csak olyan zenét játszanak, ami öregeknek való, és ez nem tetszik. Ha ilyen együtteseket is meghívnának, több fiatal elmenne. 4-5 évvel ezelôtt Segesvárra özönlöttek a látogatók, most üres volt a város.

Carepiuc Mihai: – Hazai együtteseket kellene meghívniuk a szervezôknek, ezt várják az emberek. Igaz, hogy középkori fesztivál a segesvári, de az emberek már megunták, hogy minden évben ugyanazok az énekesek, mûvészek lépnek fel. Egyébként minden jó, csak az együtteseket kellene váltogatni. És könnyûzene-koncertekre is szükség volna a fesztivál keretében.

Oprea Mircea: – Kellemes benyomásaim vannak az idei fesztiválról, amely jobb volt, mint az elôzô években. A közönség jólnevelt volt, civilizált. Sok mindenen nem kell változtatni, de jó volna, ha nagyobb lenne a rend és szervezettebben zajlanának a rendezvények. A várban meglepô volt a tisztaság, ami zavart, a Sigma téren zajló koncertek alkalmával a nagyszámú, más helyiségekbôl érkezô roma közönség volt. 4-5 éves roma gyerekek csoportokban meglehetôsen erôszakosan koldultak. A fesztivál idején nonstop programokat kellene szervezzenek, túl sok volt a "szünet", az üresjárat.

Maria Vescan: – Tetszett, hogy a várban mindenki szabadnak érezhette magát, középkori hangulat volt. De túl drága a jegy.Tavaly még csak 10 ezer lej volt a jegy, idén már duplája. Lassan oda jut, mint minden fesztivál, hogy túl sokba kerül. A folkkoncerteken és színházi elôadásokon szinte ugyanazok a meghívottak léptek fel, mint egy évvel ezelôtt, ideje lenne másokat is meghívni.

Labdarúgó 1. liga

Villámrajtot vett a labdarúgó 1. ligában a CFR Kolozsvár. Idegenbeli sima gyôzelmét követôen otthon is átgázolt ellenfelén, ami a tavalyi hazai teljesítményét tekintve, akkor is figyelemre méltó, hogy a 4-0-s siker most történetesen az újonc Unirea Urziceni ellen született. A tegnap este lapzárta után játszott másik találkozón a Dinamo nyögvenyelôsen, 1-0-ra verte az adminisztratív döntés következtében bennmaradt Panduriit, ám ez is három pontot ért, így csatlakozott a két játéknap után százszázalékos trióhoz.

Az élen gólkülönbségének köszönhetôen a CFR áll, ôt meglepetésre a Poli Iasi és a Dinamo követi, mindhárman 6-6 ponttal. Az ellenkezô póluson négy csapat van, amelyik még nem szerzett pontot: a Jiul, a National (!), az Otelul és az Unirea Urziceni.

F1

Egy ponttal közelebb került a Ferrari csapat hétszeres világbajnok német versenyzôje, Michael Schumacher a vb- pontversenyben vezetô címvédô spanyol Fernando Alonsóhoz a Magyar Nagydíjat követôen. A hungaroringi futam után a versenybírák törölték a hetedik helyen végzett lengyel Robert Kubica (BMW) eredményét, mivel a BMW versenyautó a futam utáni mérlegelésnél könnyebbnek bizonyult a kötelezô súlyhatárnál. Kubica kizárásával a célba nem ért, de kilencedikként rangsorolt Michael Schumacher elôlépett a nyolcadik helyre, és megkapta az ezért járó egy világbajnoki pontot. A versenyzôk pontversenyéhez hasonlóan, a konstruktôrvilágbajnoki tabellán is csökkent a Renault és a Ferrari közötti különbség, 7 pontra. A Hungaroring utáni végleges pontlista: Versenyzôk: 1. Fernando Alonso (Renault) 100 pont, 2. Michael Schumacher (Ferrari) 90, 3. Felipe Massa (Ferrari) 52. Konstruktôrök: 1. Renault 149 pont, 2. Ferrari 142, 3. McLaren-Mercedes 85.

(benedek)

Úszó-Eb

Cseh László 400 m vegyesen vasárnap este lapzárta után, egy újabb aranyéremmel gyarapította az éremkollekcióját. A vasárnapi döntô új Európa-bajnoki csúcsot hozott a kiváló úszónak, aki ugyan sem az általa tartott Európa- rekordot (4:09.63), sem a világcsúcsot nem döntötte meg, de a 200 m vegyes megnyerésével és a 200 m hát második helyezésével a legeredményesebb magyarként zárta a margitszigeti úszó Európa- bajnokságot.

Kovács Ágnes sem sokkal maradt el honfitársától, ugyanis a 100 és 200 m mellen szerzett bronzérme után, 50 m mellen – ezen a távon tôle nem várt teljesítménnyel – is a dobogó harmadik fokára állhatott. A magyar válogatott 2 arannyal, 1 ezüsttel és egy bronzzal zárta a versenyt.

Egy újabb világcsúcsot ( 4:17.12 p) is hozott az Eb zárónapja a francia Laure Manaudou révén, aki 400 m gyorson negyedik aranyérmét zsebelte be. Ebben a számban a címvédô román Camelia Potec csak az 5. helyen ért célba.

Peking 2008

Amíg a kontinens legjobb úszói Budapesten Eb- címekért, Michael Phelps és társai pedig a kaliforniai Irvine-ban amerikai bajnoki címekért vetélkedtek, Pekingben újabb jelentôs lépéssel haladt elôre a 2008-as olimpia uszodájának építése. A 17 ezer nézôt befogadó "vizes kocka" elnevezésû létesítmény különleges tetôszerkezetének beemelését a legkorszerûbb technika alkalmazásával kezdték meg. A játékok központját jelentô Olympic Green területén, az ötkarikás falutól alig ötszáz méter távolságra létesülô komplexum munkálatait 2003 decemberében kezdték meg, s a befejezést 2007 októberére tervezik.

Több mint hétmillió belépô értékesítését tervezik a 2008-as pekingi olimpia szervezôi, akik bíznak benne, hogy nagyon sok kínai látogat majd ki a versenyekre. Ennek érdekében a jegyek többségét "nagyon-nagyon alacsony" áron kínálják majd. "Az intézmények körében kezdjük meg az árusítást idén szeptemberben, a nagyközönség a jövô év elsô felétôl juthat hozzá a belépôkhöz" – mondta az Új Kína hírügynökségnek Liu Csi, a szervezôbizottság vezetôje. "A nyitó- és záróünnepséget, valamint néhány kiemelt versenyt leszámítva szinte valamennyi eseményre rendkívül jutányos áron lehet majd megváltani a jegyeket."

IAAF

A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) azt fontolgatja, hogy a jelenlegi kétéves helyett visszatér a négyéves eltiltáshoz elsô doppingvétség esetén.

"A következô, jövô augusztusi kongresszuson felvetjük az ötletet Oszakában. Itt az ideje, hogy szigorítsunk a szabályokon" – jelentette be Lamine Diack IAAF-elnök a göteborgi Európa-bajnokság elôestéjén.

A szervezet 1991-ben már bevezette a négyéves büntetést az elôször lebukott versenyzôk számára, ám 1995-ben a felére csökkentette azt. Az élsportban használatos nemzetközi doppingkódex ugyancsak kétéves számûzést ír elô a vétkeseknek.

Meg vagyok döbbenve és nagyon felháborodva! Divatosan kifejezve kukra ugrott a cukrom: a marosvásárhelyi tanács meggondolatlanul és diktatórikusan július 27-én úgy döntött, hogy egyes övezetekben a fûtési rendszerbôl kilépni akaróknak (büntetésbôl) húszmillió lejt kell lepengetniük, mellyel fel óhajtják virágoztatni az egyre inkább rozsdásodó vállalatot. Ó, tisztelt (vagy inkább egyáltalán nem tisztelt) tanácsurak, sorsunkat mindenhatóan meghatározó képviselôink, hát így viselik gondját a választópolgároknak, kiknek szavazata ültette önöket a bársonyszékbe? Én egy pillanatig sem vonom kétségbe, hogy egy tanácsos úrnak nevetségesen csekély az a húszmillió lej, semmiség, neki! –, de hatalmas összeg egy mindennapi polgárnak, hát még egy nyugdíjasnak. Megrémítô, jégesôt zúdító, dörgô, villámló viharfelhô, mely könyörtelenül tönkreteszi, elveri kisded reményeinket. Hogy ez a kérdés szerfölött problematikus, érvényessége erôsen kétséges (nem törvényes!), abból is kitetszik, hogy a szavazás elôtt pár képviselô (nem mervén vállalni a felelôsséget?) gyorsan elhúzta a csíkot. A távhôszolgáltatást nem lehet ráparancsolni senkire sem, nincs szerzôdésem a vállalattal, akkor – kérdem: – milyen címen próbálnak akadályoztatni, sôt megbüntetni?

A szolgáltató meg a fogyasztó közötti viszony szerint a fogyasztó addig vesz igénybe egy szolgáltatást, amíg szüksége van rá. Szakemberek hangsúlyozták: a szolgáltató egyetlen fogyasztót se köthet magához erôszakkal, még akkor se, ha a legkülönbözôbb hivatalos, ám jogot sértô (tehát törvényellenes!) határozatokra hivatkozik. Ne a mi bôrünkön akarják korszerûsíteni a kazánházakat s a vezetékeket, rajtunk, akik anyagilag nagyon is szûkösen állunk. Évekkel ezelôtt kellett volna a korszerûsítési munkálatokat elvégezni, mielôtt megkezdôdtek volna a leválások, akkor nem jutottunk volna ide. Nekem elegem volt az Energomur roppant foghíjas szolgáltatásaiból (hidegben fázódtunk) fél órai csorgatás után jön a meleg víz, viszont az árak télen meghaladják az ötmilliót. Hát akkor mit akarnak még?

Kajcsa Jenô

...de nemcsak azt, mert más, felelôs tisztségviselôk is, akik nemrég még jólétet ígértek, teljesen elkanyarodtak a választásokon tett ígéreteiktôl. Olvasom, hogy az elnök úr felsorolja, mivel lehetnek elégedettek, de azt nem sorolta, hogy mi mivel vagyunk elégedetlenek. Talán, mert olyan hosszú a szociális gondok sora… De hogy is szerepelne, amikor az elmúlt idôszakban csak romlott a helyzetünk. Azt is olvasom, hogy bôvíteni szeretnék az RMDSZ-t, de szerintem ez a mai módon nem fog sikerülni, mert egyre több az elkeseredett ember, ôket újabb ígéretekkel nehéz lesz megmozgatni. Érezniük kell az érdekvédelmet. Nehezen hihetô, hogy nem lehet olyan kormányhatározatot elfogadtatni, amely például az egyes kategóriás munkahelyekrôl nyugdíjba ment idôs emberek hátrányos helyzetét megoldaná. Azokét az emberekét, akik a munka legnehezét vállalták aktív korukban, tönkretették az egészségüket, és most a legkevesebb nyugdíjat kapják. A szeptemberi nyugdíjemeléskor sem jár emelés ennek a kategóriának. Ezeken kellene érdekvédelmi politikusainknak elgondolkozni, ha olyan terveik vannak, hogy bôvíteni szeretnék a szövetséget és, amint mondják, az egész erdélyi magyarságra számítanak.

Nem mondom, kell az EU is, meg az autópálya is, a lakásépítéstôl az autonómia- törvényig minden kell, de mit érünk vele, ha egyik napról a másikra tengôdünk, és a nyugdíjasok fele azért hal meg, mert nincs pénze gyógyszerre. Mikor fogunk mi a fent említett, még csak félig-meddig megvalósított dolgokból látni valamit, ha még a napi élelem is gond.

A sok kiábrándult nyugdíjas nevében:

Kucsera Jenô

Hírközlô szerveink több ízben is hírül adták: eladják a CEC jelentôs hányadát. Bennem, de minden bizonnyal sorstársaimban is több mint tíz éve már többször felperdítette a reményt, hogy a múlt érában, a változást megelôzô években a Dacia gépkocsikra lefizetett összeget visszafizetik, kárpótolnak. Hosszú, már unalmas is lehet a kedves olvasóknak a megismételt panasz, s hogy ügyünk kálváriáját újra taglaljuk. Volt, van hazánkban jóvátétel bôven (nagyon helyes), de a mi esetünk, a Dacia ügye még mindig nem oldódott meg. A CEC magánosításának terve késztet az újrafelvetésre, számos filozófiai tétel felvetésére.

Létezik-e Romániában jogfolytonosság? Jogállamban élünk-e? Van-e egyenlôség állampolgár és állampolgár között? Mindenkire érvényes a jogfosztottság? Mert a mi 70.000 lejünk nehezebben jött össze, mint egyesek mai felértékelhetetlen vagyona. Hát ezért kérem szépen, tisztelt Frunda György szenátor urat, ne engedje leragadni a szavazógép gombjait, amikor jóvátételünkrôl lesz még vita. Mivel ha banikkal is, de gyarapíttattuk a CEC sokéves nyereségét, vagyonát.

Ravasz István

Ritkán ragadok tollat, hogy írjak nemtetszéseimrôl, de a minap olvastam egy cikket, amelyben a marosszent-annai polgármester követeléseirôl írtak, ami a szigetet illeti. Természetesen a Bincsó- szigetrôl van szó, amit még tutajos (luntrasilor románul) szigetnek neveztek valamikor. Elképesztô az a szemtelenség, amit ma egyesek mûvelnek. Ez is egy olyan hamisítás, mint amit az utolsó ötven évben a marosvásárhelyi és általában az erdélyi történelemmel mûveltek a román történelemhamisítók. Ez az árvaházban felnôtt személy egyáltalán nem tudja (és még van egy ilyen Marosvásárhelyen is), hogy hova csöppent be. Ez a sziget soha nem volt Marosszentanna tulajdonában. Ennek tanúsítására megkérhetnek bárkit, aki a harmincas években és a negyvenes évek elején született itt, Marosvásárhelyen. Azért hívták tutajosok szigetének, mert a fentrôl leúszó tutajok oda húzódtak be, amíg le nem engedték ôket a gát tutajsurranóján. Ilyenkor elzárták a mellékág fagátját, hogy a víz ne sodorja ki ôket, mert a szigetet valamikor teljesen víz (a Maros) vette körül. A szentannai oldalon csak nádas és mocsár volt, egyáltalán nem megmunkált terület. Késôbb volt egy kukoricás a régi lóversenytéren, amely a gazdasági iskola tulajdona volt. Ez ott volt, ahol a víztelep szívónyílása. A régi fagát még sokáig megvolt, örömszerzô helyet jelentett a fürdôzôknek. Kitûnô, tiszta víz volt és jól lehetett fejeseket ugrani. A nádasa nagyszerû hely volt a tavak vadállományának. A szigeten az iskolás sportklubnak volt csónakháza, amit 1954 tavaszán megrongált és elvitt a nagyvíz. Az evezôs szakosztály akkor kényszerült átköltözni az alsó holtágban levô sportbázisokra. Ez az ember biztosan nem hallott ezekrôl a dolgokról. Nem is volt honnan, mert ahonnan jött, nem tanították erre. A sziget a monda szerint egy Bincsó nevezetû családé volt, akik Marosvásárhelyen éltek és róluk nevezték el a szigetet. Kitûnô turisztikai bázis lehetne belôle, amit a város nem kellene kiengedjen a kezébôl. Úgy látszik, a jövevényeknek minden téren igazat adnak a korrupt haverok. Így van ez Marosvásárhely esetében is.

Egy rajzot is mellékelek, aminek a nosztalgiakedvelôk biztosan örvendeni fognak. Remélem, a polgármesteri hivatal és a városi meg a megyei tanács nem engedi illetéktelen kezekbe kerülni ezt a marosvásárhelyi szép területet.

Szász Lajos, Marosvásárhely

2006. július 1-jén az 55 éves érettségi találkozót ünnepelték a Marosvásárhelyi Fémipari Középiskola 1951-ben végzett növendékei.

A két párhuzamos osztályban az 1950–51-es iskolai év végén 55 diák, jól képzett technikus mondott búcsút a középiskolai diákéveknek és foglalták el a minisztérium által megnevezett kihelyezéseket. Egyesek szakmunkásként, de legtöbben, kb. 90%-a a végzetteknek mint technikus, mester, mûszaki rajzoló vagy tervezô.

Becsülettel helyt álltunk az életben, bármilyen beosztásban is voltunk, s mindez azért válhatott lehetôvé, mert erre kaptunk útravalót iskolánktól, tanárainktól, akik magas szintû pedagógusképzéssel rendelkeztek, emberként is a lehetô legtöbbet nyújtották, s így nevelhettek bennünket a szó legnemesebb értelmében emberré az Ipari Középiskolában.

Az az Ipari Iskola, melynek alapítását az váltotta ki, hogy Marosvásárhelyen a XIX. század végén nagy lendületet vett a kisipar fejlôdése, ami maga után vonta a szakmunkás-utánpótlás hiányát, így szükségszerûvé vált egy olyan szakiskola beindítása, ahol kellôképpen fel tudják készíteni elméletileg is a jövô nemzedék szakember- utánpótlását mind a fémiparban, mind a fafeldolgozásban, építkezésben és a kerámiaiparban.

Így 1892. november 13-án átadták Marosvásárhelyen Kelet-Magyarország–Erdély elsô szakiskoláját. Ezen iskola udvarán készült el 1897. december 27-én az az emeletes épület, ahol a tanulók a mûhelygyakorlati óráikat tartották és szakmunkájukat elsajátították.

Az egész tanügyi program, az órarend, a tanári kar, a tanulók beiratkozása, felvételek, az osztályok elosztása, az elméleti és gyakorlati oktatás saját mûködési alapszabályzat alapján mûködött.

A tanítás 3 éves volt és ingyenes, bentlakást biztosítottak a vidéki tanulóknak.

Erre az iskolára vagyunk mi mai napig is büszkék, akik ott tanultuk meg a szakma alapfogalmait és annak minden fortélyát, becsülettel dolgoztunk iparunk talpraállításában a második világháború utáni években.

Az elsô 10 éves találkozó alkalmával elhatároztuk, hogy a következô találkozókat 5 évenként szervezzük, amit be is tartottunk.

Az 50 éves találkozó alkalmával határoztuk el, lévén, hogy már 70 évesek vagyunk, s mind többen költöznek el közülünk az örökkévalóságba, hogy ezután minden évben megszervezzük találkozóinkat, amikor is a jelen lévôk megígérték, hogy amíg egészségük megengedi, jelen lesznek a találkozókon.

Lévén, hogy mindannyian nyugdíjasok vagyunk, ami sajnos már anyagi nehézségekkel is jár, s már kevésbé engedhetjük meg a vendéglôben való összejövetelt, úgy határoztunk egyik kedves osztálytársunk Adorjáni Zoltán javaslatára, hogy az ô családi házánál, az udvaron, a szôlôlugas alatt tartjuk évi találkozóinkat, terített asztal mellett, mindenki hozza magával legkedvesebb élelmét és italát, önellátás formájában.

Az elhatározás óta ez volt az 5. ilyen találkozónk, amelyet megszerveztünk családi hangulatban, ahol a tisztelet, szeretet, egymás iránti megbecsülés volt a fô téma, s rájöttünk, hogy ezek a találkozók sokkal meghittebbek, felszabadultabbak, mint a vendéglôben.

Visszatérve az 55 éves találkozónkra, szükséges megemlíteni, hogy a végzett 55 volt kollégából 27-en haltak meg, s még életben vagyunk 28-an, ezek közül hárman élnek külföldön, négyen más megyékben.

A jelenlegi találkozón jelen voltunk tizenheten kedves feleségeinkkel együtt, a többiek betegségük miatt maradtak távol.

Ahhoz, hogy ez a két párhuzamos osztály ennyire összetartott, s egy nagy családdá formálódott, alakult, elsôsorban volt tanárainknak, oktatóinknak, s a két volt osztályfônökünknek köszönhetjük, a néhai Holbach Jenô mérnök úrnak és Kákonyi József tanárnak, akik becsületre, komolyságra, szavahihetôségre, embertársaink megbecsülésére tanítottak.

Én, aki életem nagy részét volt iskolánkban, a MIU iskolaközpontban töltöttem el, ahol mûhelygyakorlati oktatómesterként dolgoztam, a több évtizedes megfigyeléseim és tapasztalataim alapján elmondhatom, hogy a Fémipari Középiskola utóbbi 50 éves történetében egyedüli évfolyam mi vagyunk, akik rendszeresen ötévenként megtartottuk érettségi találkozóinkat, s az 50 éves után 2006-ban már 5-ször találkoztunk évenként, úgy, ahogy azt megfogadtuk, s akinek egészsége megengedte, az most is jelen volt.

Még voltak évfolyamok, amelyek 10 évenként találkoztak, de ma már mind kevesebben.

Adja isten, hogy még sok éven át találkozhassunk, s minél többen jelen lehessünk.

Ölvedi Domokos

A rovatban közölt levelek tartalmáért, a tényállítások hitelességéért a szerzôk felelôsek. Elektronikus postán is fogadjuk leveleiket. Címünk: nepujsag@e- nepujsag.ro

Nemrég felröppent a hír, hogy az országban levô turkálókat a jövô évtôl be kell zárni, mivel a használt ruha szemétnek minôsül és tilos árusítani. Ha ez megtörténik, az nemcsak a turkálótulajdonosok kára, a vásárlók nagy része sem fog örvendeni.

A legtöbb ember vásárolt már használt ruhát. Van, aki rendszeresen látogat el turkálóba, mindig tudja, mit hol keressen a ruhák halmazában, és van, aki csak alkalomadtán "téved" be egy-egy szerencsés "fogás" reményében, ôt a "turkálás" élménye hajtja, ehhez persze megfelelô mértékû kíváncsiság és türelem szükséges.

Marosvásárhelyen is rengeteg kisebb-nagyobb turkáló létezik, "színvonalasak", ahol vállfákra aggatott ruhák között lehet válogatni és olyanok is, ahol a kupacokban szó szerint turkálni lehet, egyes helyeken rendszeres árleszállításokat tartanak, melyek még inkább vonzzák a tömeget. Külföldön is hagyománya van a használtruha-kereskedésnek, olykor még a hírességek is bevallják, hogy szeretnek ilyen helyen elidôzni és vásárolni.

Sokan a vásárlók közül nem csak az alacsony árakért kedvelik a turkálókat, hanem azért is, mert változatos, és egyedi ruhák, anyagok is találhatók bennük, melyeket a maguk igénye szerint formálhatnak, át is alak&i