Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Lehet, hogy az én készülékemben van a hiba, de biz'isten a mai napig nem értem. Gyenge a felfogóképességem, vagy mi a csoda, ám tizenhét esztendôvel a rendszerváltás után sem tudom átérezni a politikai hatalom aggodalmát az egekbe szökô energiaárak miatt. Olvasom, s kénytelen vagyok elhinni, mert erre írásos bizonyítékként ott van az ülés jegyzôkönyve, hogy a lakosok energetikai nyomorán úgy próbál "enyhíteni" a város, hogy pénzügyi eszközökkel kényszeríti ôket a nyomorgásra. Azt azonban még most sem igazán kapiskálom, hogy ez miként is vezet majd arra, hogy kevesebb legyen azon a fránya téli hôenergiaszámlán.

Bocsánatért esedezem, de tessék már nekem megmagyarázni, hogy miként van az, hogy ahányszor az újabb (és mindig elviselhetetlenül magasnak hitt, aztán pedig mégis magasabbra és magasabbra srófolt) energia-áremelés kerül szóba, a kisemmizett, utolsó bôrétôl is megfosztott állampolgár számára az üdvözítô megoldást mindannyiszor újabb és újabb kiadásokra való buzdítással látják a kormányban kivitelezhetônek.

Amíg évekig a Victoria-palotában (vagy éppen hol székelt a kormány) senkit a legcsekélyebb mértékben sem érdekelt, hogy az örökölt és elavult energiaszolgáltató rendszer az összeomlás szélén áll (vagy éppen a kiskazánokat forgalmazó cégek lobbijának köszönhetôen tette magát spanyolnak), addig egyetlen üdvözítô megoldásnak az egyéni hôközpontokba való tetemes beruházás tûnt. Amin – nemde? – egyesek (gyártók, forgalmazók, szerelôk, engedélyezôk, gázszolgáltató stb.) remekül kerestek, az pedig, akinek elvileg a kényelmére az egész készült, évekig nyögheti a hitel részleteit, a befektetés teljes megtérülésére pedig semmi reménye.

Aztán, hirtelen felindulásból elkövetett kormányhatározatban úgy döntöttek: a közös rendszer megreformálása az igazi, most már a költségmegosztókat szerelô cégeket hozzák helyzetbe. Nem volt több tíz milliója kiskazánra? Sebaj, néhány millió biztosan akad költségmegosztókra, amivel – ugyebár? – újabb kategóriák (gyártók, forgalmazók, szerelôk, hivatásos leolvasók stb.) nagyon jól megélnek, csupán a – szavakban – annyira óvott fogyasztó maradhat a kárral, miután kiderült, hogy úgy humbug az egész, ahogy van.

S lehetne folytatni, hisz van még a tarsolyban! Nekem még úgy tanították elemiben a számtanórákon, hogy ami (minél több) mínuszban van, abból soha nem lesz plusz. Ezért – hacsak nem reformálta meg egy új Bolyai az elemi matematikát – ha folyamatosan költekezésre sarkallnak (s ebbôl nagyon sokan kiválóan megélnek), attól nekem soha nem lesz több. Mint ahogy azt sem értem, miként lesz most hirtelen korszerûbb és olcsóbb Marosvásárhelyen a hôenergia- szolgáltatás, ha – neves jogászok szerint törvénytelenül – leválási és rácsatlakozási díjat állapítanak meg. Az is rejtély a számomra, hogy az elfecsérelt tizenhét esztendôt most, egyetlen fûtési szezonban miként hozzák be a díjból származó bevételbôl. Önök értik?

Erdélyi magyar-magyar párbeszédet sürget Tôkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke abban a levélben, amelyet szerdán juttatott el Markó Bélához, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökéhez – tájékoztatta közleményben az MTI bukaresti irodáját az EMNT Elnöki Hivatalának Tájékoztatási Szolgálata.

A közlemény kifejti: a levélben a református püspök a Markó és közötte júliusban Tusnádfürdôn lezajlott találkozásra hivatkozva ismételten sürgette az erdélyi magyar-magyar párbeszéd lehetô legszélesebb körû folytatását.

Tôkés felhívja a figyelmet Románia küszöbön álló európai integrációjára, valamint a jövô évi esetleges romániai elôrehozott választásokra, amelyek összefüggésében az erdélyi magyar közéletben az érdemi párbeszéd és az egyetértés megtalálása halaszthatatlanná vált – áll az EMNT közleményében.

Az EMNT elnöke meghívót küldött mindazon civil és egyházi szervezetek vezetôihez is, akik az idén januárban Kolozsváron rendezett Egyeztetô Autonómia- Kerekasztal szándéknyilatkozatát aláírták.

Markó Béla korábban, tus-nádfürdôi elôadásában kifejtette: a romániai magyarság autonómiájának kivívásához elengedhetetlen a párbeszéd. Markó a nézeteknek nemcsak az RMDSZ-en belüli ütköztetését tartotta fontosnak, de azt is, hogy párbeszéd alakuljon ki azokkal az erôkkel, amelyek az RMDSZ-en kívül keresik boldogulásukat.

A Maros Megyei Út- és Hídügyi Társaság egyetlen tulajdonosa, a megyei tanács, jövô héten nyílt árverésen eladásra bocsátja a cég részvényeit. Az augusztus 8-i licit 4,88 millió lejrôl indul. Egy részvény eladási ára 24,91 lej, ezt a Maros Megyei Tanács egy júliusban elfogadott határozatban állapította meg. Az Út- és Hídügy alaptôkéje 490.290 lej, melyet 196.116 részvényre osztottak le. A potenciális befektetôk a liciten való részvételhez szükséges iratokat augusztus 8-ig kell letegyék. A szervezôk 80.000 lejes részvételi garanciát kérnek, a liciten való részvételi díj 500 lej, míg az eladó céget bemutató füzetért 300 lejt kell lepengetni. A Maros Megyei Tanács tulajdonában lévô cég fô tevékenységi területe az utak és hidak karbantartása, javítása, valamint építkezési anyag gyártása és forgalmazása. A társaságnak április 30-án 2,19 millió lejes tartozása volt. 2005-ben a cég 800.000 lejes veszteséget könyvelt el. 2005 szeptemberében a Maros Megyei Tanács jóváhagyta a cég átszervezését, egyes részlegek bezárását és 80 személy elbocsátását.

A családorvosok, a járóbeteg-gondozókban és egészségügyi központokban dolgozó szakemberek legtöbb három hónap múlva kabinettulajdonosok lehetnek.

Az eladási procedúrát augusztus 15-én indítják be, a helyi önkormányzatok ekkor hozzák nyilvánosságra a megvásárlásra kínált helyiségeket. Országos szinten több mint 16.000 orvost érint az intézkedés, ebbôl közel 12.000 családorvos.

Adrian Neacsu, a fôvárosi közegészségügyi hatóság vezetôje csütörtökön a Mediafax hírügynökségnek elmondta, hogy augusztus közepén a bukaresti polgármesteri hivatalok felteszik honlapjukra a privatizálandó rendelôk listáját.

"Ragaszkodom ahhoz, hogy az orvosok a rendelôk tulajdonosai legyenek, mert csak így lesznek érdekeltek ezek megfelelô felszerelésében" – mondta Neacsu.

Csak a fôvárosban közel 2.000 orvos vásárolhatná meg azt a rendelôt, melyben dolgozik.

A 110/2005-ös, az orvosi rendelôk, valamint egészségügyi tevékenységek kifejtésére használt helyiségek magánosításáról szóló kormányrendeletet kiegészítô 236/2006-os törvény július elsején lépett életbe.

Kerekes Károly jogász, RMDSZ-parlamenti képviselô a távhôszolgáltatás rendszerébôl való kiválás esetére tanácsi határozattal megállapított kiválási illetéket alkotmány- és törvényellenesnek tartja. A Népújságnak elmondta, a vitatott kiválási illeték a még csak speciális illetékek kategóriájába sem sorolható, és ha a tanács továbbra is fenntartja álláspontját, a határozat megtámadható a közigazgatási bíróságon. Tény, hogy valami nincs rendjén az Energomur és a marosvásárhelyi tanács illetékeseinek jogi ismeretei körül.

Kerekes Károly észlelve a távfûtéssel kapcsolatos vitát, a törvényesség betartásának szükségességére hívta fel a figyelmet. Szerinte mind a városi tanács, mind az Energomur törvénytelenül jár el. Elmondta, hogy az Alkotmány 139. cikkelyének 2. bekezdése elôírja, hogy a helyi jellegû illetékeket helyi tanács csak a törvény keretei és feltételei között szabhat ki. A helyi illetékek kiszabásának kereteit és feltételeit a 2004. évi 108-as számú törvény által jóváhagyott, a helyi közpénzekre vonatkozó 2003. évi 45-ös számú sürgôsségi kormányrendelet, valamint az adótörvénykönyv szabályozzák.

A képviselô szerint abból kell kiindulni, amit az említett sürgôsségi kormányrendelet 2. cikkelyének 49-es pontja ír elô, és ami szerint helyi illetéknek számít az az összeg, amelyet természetes vagy jogi személy fizet azért a szolgáltatásért, amelyet a helyhatóság szervezésében mûködô valamely közintézmény vagy közszolgáltatási egység nyújt. Az adótörvénykönyv tételesen meg is nevezi a helyi adók mellett a helyi illetéket is.

A vitatott kiválási illeték Kerekes Károly szerint még a speciális illetékek kategóriájába sem sorolható. Az adótörvénykönyv 282-es cikkelye szerint ugyanis a speciális illeték megállapításánál a helyi tanács a helyi közpénzekre vonatkozó 2003. évi 45-ös számú sürgôsségi kormányrendelet elôírásai szerint kell eljárjon. Ennek a jogszabálynak a 26. cikkelye értelmében az az összeg, amelyet illetékként szab ki a helyi tanács, évente állapítható meg, és azt teljes mértékben csak a közszolgáltatás mûködési költségeinek a fedezésére lehet felhasználni.

"A kérdés az, hogy a kiválási illetéket milyen szolgáltatásért kell fizetni? A vitatott illetéket semmiképpen nem fizetnék az érintettek valamely szolgáltatásért, egyértelmûen szankció jellege van annak. Ilyen körülmények között a helyi tanács határozata törvénytelen, amelyet az érintettek a helyi közpénzek törvénye szerint megtámadhatnak, kifogást emelve a helyi tanácsnál a határozat közzétételétôl számított 15. napon belül. Ha a tanács továbbra is fenntartja álláspontját, a határozat megtámadható a közigazgatási bíróságon. Remélhetôleg a prefektus, aki a helyi tanácsok határozatai felett gyakorol törvényességi felügyeletet, élni fog azon jogával, hogy megtámadja a törvénytelen határozatot a közigazgatási bíróságon" – jelentette ki a képviselô.

A távhô-szolgáltatási rendszerbôl való kiválás a jelenlegi érvényes jogszabály, a 2002. évi 73-as számú kormányrendelet szerint lehetséges, amit az újonnan elfogadott, de csak a 2007. március 21-én hatályba lépô, a hôenergia-szolgáltatásra vonatkozó 325-ös számú törvény is megerôsít, állítja Kerekes Károly. "Az más kérdés, hogy helyes vagy nem a rendszerbôl való kiválás, milyen következményekkel jár a hôenergia-szolgáltató számára a kiválás. Tény, hogy senkit sem lehet arra kényszeríteni, hogy a rendszerben maradjon, függetlenül az okoktól. A probléma az energiagazdálkodás szempontjából sem mellékes. A fejlett ipari országokban a fûtés más formáit is használják, így a villamos energiát is. Talán távlatilag ez lenne a legjobb megoldás, ha figyelembe vesszük a kimerülô földgáztartalékokat, a földgáz egyre növekvô árát" – tette hozzá kérdésünkre az RMDSZ-honatya.

Etikai és bûnvádi eljárás indult az Országos Börtönigazgatóság kezdeményezésére az Omar Hajszam szabadlábra helyezését lehetôvé tevô orvosszakértôi jelentés szerzôje ellen. A kormány e heti ülésén a miniszterelnök kérésére beszámolót terjesztettek elô az ügyrôl. A dokumentumból kiderül, a dr. Constantin Tanasescu által április 25-én kiállított orvosi igazolás, melynek alapján Hajszam egészségi okokból való szabadlábra helyezését jóváhagyta a Bukaresti Táblabíróság, a rahovai szigorított fegyház vezetôségének megkerülésével került a bíróság elé, és nem tekinthetô az intézet hivatalos állásfoglalásának.

Oana Marinescu kormányszóvivô elmondta, a kérdéses orvosi igazolás több formai elôírást is megszegett. Így a szükséges kettô helyett csak egy példányban készült el, és nem jegyezték be a rahovai börtön nyilvántartásába. Az intézet pecsétje helyett csak a kiállító orvos pecsétje van rajta az iraton, melyet a rahovai börtön hivatalosan el sem küldött a Bukaresti Táblabíróságnak.

A kormány szóvivôje kifejtette, a továbbiakban a Legfelsôbb Bírói Tanács hatásköre megállapítani, hogy az ügyben eljáró ügyész és bíróság miként vehette figyelembe a formai elôírásokat áthágó orvosi iratot. A hatályos törvénykezés értelmében az Igazságügyi Minisztériumnak nincs ellenôrzési joga az ügyészek és törvénybírák rendelkezései felett. A szaktárca felszólította viszont a Legfelsôbb Bírói Tanácsot, hogy az ügyben folyó eljárása során derítsen fényt néhány rejtélyre, többek közt arra is, hogy Omar Hajszam egészségi állapotának kivizsgálására nem alakult orvosi bizottság a rahovai szigorított fegyházban, mint azt az ügyet elôterjesztô ügyész állította, és be is jegyezték ezt a Hajszam szabadlábra helyezésérôl rendelkezô táblabírósági végzésbe.

Az általános fôorvos dr. Constantin Tanasescu orvosi szakvéleménye, melyet onkológus szakorvos konzultálása nélkül állított ki, ellentétes az Országos Börtönigazgatóság hivatalos álláspontjával. Az Országos Börtönigazgatóság a bukaresti orvosi kollégiumtól etikai eljárás indítását kérte az orvos ellen, ugyanakkor bûnvádi feljelentést tettek a doktor ellen a Bukaresti Táblabíróság Melletti Ügyészségen.

Mint ismert, a szír nemzetiségû Omar Hajszam ellen terrorizmus gyanújával indítottak pert, a vád szerint Hajszamnak szerepe volt három román újságíró korábbi iraki elrablásában és fogvatartásában. A szíriai üzletembert megromlott egészségi állapotára hivatkozva szabadlábra helyezték áprilisban. Perének soron következô tárgyalása elôtt Omar Hajszam eltûnt. Az ország elsô számú terroristájának is tartott szíriai eltûnése komoly botrányt robbantott ki a belpolitika és a titkosszolgálatok berkeiben, ennek nyomán mondtak le a Román Hírszerzô Szolgálat, illetve a Külföldi Hírszerzô Szolgálat elnökei, illetve az ország fôügyésze.

Országos szinten egyedülálló kiállításnak lesz színhelye Marosvásárhely a hét végén. A világ különbözô részeirôl érkeznek kutyafajták az augusztus 5-én és 6-án a várban megtartandó ebkiállításra.

Az Ebtartók Maros Megyei Egyesülete idén 76. alkalommal szervezi meg e rendezvényt DDS Winner címmel. Lokodi Zsolt, az egyesület elnöke elmondta, hogy a résztvevôk számát tekintve az idéni kiállítás Románia-szerte rekordnak számít, ugyanis ezerszáz kutyával neveztek be. A szervezôk várnak példányokat Európából, Thaiföldrôl, a Fülöp-szigetekrôl, Ausztráliából, Izraelbôl, összesen 180 kutyafajtát láthatnak a hétvégén a várba látogatók. Az elôzô években nem volt arra példa, hogy országunkban ötszáz ebnél többet nevezzenek be kiállításra – tájékoztatott az elnök. A szervezôk szerint a jelentkezôk nagy száma annak is tulajdonítható, hogy nemzetközileg elismert, Európából érkezô bírók választják ki a legszebb példányokat. A bírói testület tiszteletbeli tagja Hans Müller, az Ebtartók Nemzetközi Szövetségének elnöke.

Lokodi Zsolttól azt is megtudtuk, hogy a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal támogatásával megszervezett esemény költségvetése meghaladja az egymilliárd régi lejt, így nem kis gondot okozott a szervezôknek, akiknek ilyen méretû rendezvény szervezésében nincs tapasztalatuk. Számításaik szerint gazdikkal és látogatókkal együtt naponta három- négyezer személy fordul majd meg a várban. A valódi gondot azonban a külföldrôl érkezô kutya–gazdi párosok elszállásolása okozta, hisz van, aki több kutyával érkezik. A szervezôk nem tudtak ezeknek ingyenes szálláshelyet biztosítani a kiállítás idejére, csupán néhány szálláslehetôséget ajánlottak, persze saját költségre. Az eledel és a víz azonban a verseny idején végig ingyenesen biztosítva van a kutyák számára. Az érkezô ebtulajdonosoknak 80 új lej benevezési díjat kell fizetniük, míg a kíváncsi felnôttek 5, a gyerekek pedig 2,5 új lejért tekinthetik meg a ritkaságszámba sorolható ebpéldányokat. A versenyzô kutyák között jelen lesz a svájci kopó, amelybôl világszerte csupán ötven példány létezik, továbbá az ausztráliai juhászkutya, a mallorcai ôrzô- védô, a tibeti masztiff, a fáraókutya és még sok más ritka fajta is. A szervezôk szerint a kétnapos kiállítás fénypontja a szombat este 8 órától szervezett ún. Besting Show lesz, ahol a különbözô fajták legjobbjait választják ki, majd szûkítéses alapon a bírók eldöntik, az 1100 kutyából melyik a két legszebb. Vasárnap 11 órától pedig a romániai kutyák versenyére kerül sor, ahol megválasztják az ország "bajnok kutyáját".

Európában és magyar nyelvterületen különösen nagy jelentôségû a XVI. század végén az unitárius egyház megalakulása. Minden erdélyi magyar büszke lehet arra, felekezettôl függetlenül, hogy ebben a kis magyar közösségben már akkor volt annyi erô és bátorság, hogy vallást alapítson. Lehet vele egyet nem érteni, de hitelességét, történelmi küldetését és máig tartó hatását a hitéletben semmilyen felekezetnek és senkinek nincs joga megkérdôjelezni. Hála istennek él és virágzik a közösség, az egyház. Életrevalóságát mi sem bizonyítja jobban, hogy Marosvásárhelyen a Kövesdombon épült fel és befejezés, felszentelés elôtt áll az unitárius templom, s ha a városi tanács képes lesz rá, hogy kiharcolja, akkor a Dávid Ferenc téren fog állni, mert így nevezik majd a domboldalt, ahol a templom áll, az unitáriusok elképzelése szerint.

Vasárnap, július 30-a nagy nap volt a közösség életében. Hivatalosan, az egyházi felsôbbség elismerésével most már létezik a Marosvásárhely, Kövesdombi Unitárius Egyházközség. Az új egyházközség hívei ezen a napon nemcsak hitükhöz és egyházukhoz való ragaszkodásukról tettek tanúbizonyságot, de arról is, hogy a szeretet és ragaszkodás a legerôsebb fegyverük. Az történt, hogy erre a napra hirdették meg a lelkészválasztó közgyûlést, s aki tehette, mind ott volt a 900-nál több egyházfenntartóból. Így aztán sikerült a legnagyobb, mondhatni példás rendben és fegyelemben megtartani a közgyûlést, meghívni és megnevezni az egyházközség lelkészét, aki nem más, mint Kecskés Csaba, az ifjú lelkész, aki már közel tíz éve odaadással szolgálja híveit, s akit egyhangúlag választott meg a közösség.

Ilyen események alkalmával szokták mondani, hogy felemelô volt. Én csak azt mondom, igaz, büszkén, hogy egyházközségünk vizsgája is volt ez a közgyûlés, hiszen most kezdjük önálló életünket, és hogy az indulás a siker rovatba sorolandó. Köszönet ezért a gyülekezet minden tagjának, Nagy László esperes úrnak, aki a közgyûlést vezette, és egy kicsit a kebli tanácsnak (presbitereknek) is, amely mindent megtett, megszervezett, hogy együtt érezzük a siker örömét.

A marosvásárhelyi börtön alkalmazottainak egy részét tömörítô szakszervezet, az Börtönadminisztráció Országos Szakszervezetének Szövetsége (FSANP) múlt heti, a prefektúra elôtt lezajlott tiltakozó akciójával szemben foglal állást a börtön másik szakszervezete, a Börtönadminisztráció Dolgozóinak Országos Szakszervezete (SNLANP). Utóbbi nyílt levélben határolja el magát a tüntetôktôl, azzal vádolva az FSANP vezetését, hogy akciójával árt mind a börtön, mind annak parancsnoka, Szöllôsi Géza hírnevének.

A nyílt levélben az "ellen-szakszervezet" képviselôi – Romonti Vasile, Habalau Mihai, Buculei Anna és Zahan Cristian –, a levél kezdeményezôi kijelentik, hogy a craiovai FSANP nem képviseli a börtön köztisztviselôinek, az SNLANP tagjainak és a nem szakszervezeti tagok érdekeit, valamint hogy a tiltakozó megmozdulás elôtt a protestáló szakszervezeti tagok nem jelezték követeléseiket a börtön személyzetének. Ugyanakkor azt is hozzáteszik, hogy a marosvásárhelyi börtön alkalmazottainak nem voltak semmiféle, a tiltakozásban emlegetett elégedetlenségeik. A nyílt levél négy aláírója (a levelet még 54 szakszervezeti tag erôsíti meg aláírásával) úgy véli, hogy a tiltakozással az FSANP súlyos károkat okozott mind a börtön parancsnoka, Szöllôsi Géza, mind az intézmény, sôt, a nyílt levelet aláíró 54 személy hírnevének. A fenti okok miatt a börtön SNLANP szakszervezete elhatárolódik a craiovai központú szakszervezet akcióitól – áll az Igazságügyi Minisztériumnak, az Országos Börtönparancsnokságnak és a sajtónak eljuttatott nyílt levélben.

Marosvásárhely:

• A fôtéri Aesculap (Gyôzelem tér 35., telefonszám 266-649), a B&B (Rózsák tere 16. szám, telefonszám: 260-103), a Pharma Plus (1918. December 1. u. 182-184., tel. 246-859) és a Royal (1918. December 1. u. 86B/6, tel. 311- 602) gyógyszertár állandó jelleggel nyitva tart.

• Naponta 8-20 óra között tart nyitva a Sensiblu I (Rózsák tere 36-38., tel. 264-206), a Sensiblu II (1918. December 1. út 219., tel. 244-311) és a Sensiblu III (tel. 223-842, 1848. út 23/A); a kövesdombi Aesculap (tel. 237-026, 1848. út 37.sz.) és a Superfarm (tel. 249-033, Bazsalikom u. 7. sz.).

• Ügyeletes fogászat Marosvásárhelyen: augusztus 6-án, vasárnap dr. Mátyás Mária Melinda fogorvos tart ügyeletet (1918 December 1. út 243. szám.).

• Segesvár: augusztus 5-én, szombaton 8-20 óra között a Gentiana I. (Herman Oberth u. 45. sz., tel. 771- 831), este 8 órától vasárnap reggel 8-ig az Aesculap 44. (Zaharia Boiu u. 44. sz., tel. 777-735.), vasárnap 8-20 óra között a Gentiana I. (Herman Oberth u. 45. sz., tel. 771-831), este 8 órától hétfô reggel 8-ig az Aesculap 43. (tel. 779-913, Herman Oberth u. 22. sz.) tart nyitva.

• Szászrégen: szombaton 8-20 óra között a Medifarm (tel. 520-771, P. Maior u. 5.), és a Lotus (Iskola u. 11/1-2., tel. 511-298), 20 órától vasárnap reggel 8 óráig a Horvath (tel. 511-772, Diófa u. 31. sz.); vasárnap reggel 8 órától este 8-ig a Lotus, 20 órától hétfô reggel 8 óráig a Mediafarm (tel. 520-771, Petru Maior utca 5. sz.) szolgálja ki a hozzájuk fordulókat.

• Marosludas: szombaton 8-18 óra között a Panax (tel. 414-604, 1918. December 1. út 15. sz.), szombaton 18 órától vasárnap reggel 8 óráig az Aesculap (tel. 411-501, 1918 December 1. út 30. sz.), vasárnap 8 órától 13 óráig a Panax (tel. 414-604, 1918. December 1. út 15. sz.) vasárnap 13 órától hétfô reggel 8 óráig az Aesculap tart nyitva.

• Dicsôszentmárton: szombaton 13 órától hétfô reggel 8 óráig az Aesculap (tel. 443-672, Szép utca 1. sz.) tart ügyeletet.

• Szováta: minden szombaton 8-13 óra között az Aesculap 16. (Fô út 145. sz., tel. 577-047), 9- 13 óra között az Arthemisia (Függetlenség u. C/1. sz., tel. 570-214), 8-13 a Kakucs (M. Eminescu u. 3. sz., tel. 577-730), 9-21 óra között a Montana (Rózsa u. 82. sz., tel. 570-726) szolgálja ki az ügyfeleket. Vasárnaponként a Montana 9-21 óra között tart ügyeletet.

A hollandiai székhelyû Rompetrol Group NV, a második legnagyobb román olajipari cég elsô félévi bevétele a duplájára nôtt az egy évvel korábbihoz képest mûködési tevékenységének a bôvülésére. A Rompetrol idei elsô félévi bevétele 2,7 milliárd euróra emelkedett az egy évvel korábbi 1,06 milliárdról. A csoport ugyanakkor 6 millió euró féléves adózott vesztségrôl számolt be elsôsorban amiatt, hogy az elsô negyedévben a román kiskereskedelmi árak csak lassan követték az erôsödô nemzetközi olajárakat.

A tavalyi elsô félévi adózott eredménye 316 millió lej volt.

Dinu Patriciu, a cég vezérigazgatója azt mondta, hogy a Rompetrol a folyamatos terjeszkedésnek köszönhetôen ma már a 20 legnagyobb európai olajvállalat egyike. Az idei forgalom várhatóan eléri a 6 milliárd eurót.

A Rompetrol olajfeldolgozójának, a Rompetrol Rafinare Constanta elsô félévi forgalma 1 milliárd euró volt, ami 17 százalékos bôvülés a tavalyi év azonos idôszakához képest.

Szerdán a bukaresti értéktôzsdén a Rompetrol Rafinare árfolyama 0,61 százalékkal 0,083 lejre emelkedett.

Július közepén a Fitch hitelminôsítô negatívról stabilra javította a Rompetrol Group adósbesorolásának kilátását a vállalat eredményének és a folyamatban lévô jogviták számára kedvezô rendezése láttán.

A Fitch döntése két héttel követte a Standard & Poor's azonos értelmû besorolási döntését.

A Fitch indoklásában rámutatott arra, hogy a csoport vezetése ellen tavaly indított nyomozás ellenére a cég rekordnagyságú EBITDA eredményt, 164 millió eurót ért el 2005-ben. Az intézet elônyösnek ítélte a vállalat szervezeti struktúrájában végrehajtott változtatásokat is, amelyben áttért a kétszintû irányítási modellre. Kedvezôen befolyásolta a besorolást a csoport földrajzi diverzifikálása is a francia Dyneff megvásárlásával.

A Rompetrol mûködési területe Romániára, Délkelet-Európára, Spanyolországra és Franciaországra terjed ki. Fô üzletágai a finomítás, a marketing, részvétel feltárási és kitermelési projektekben, valamint olajipari szolgáltatások végzése. A vállalat nyolcezer fôt foglalkoztat. A Rompetrol célja, hogy erôteljes piaci pozíciót építsen ki magának a fekete- tengeri és a földközi-tengeri térségben.

Viktor Juscsenko ukrán elnök és Viktor Janukovics kormányfôjelölt, az oroszbarát ellenzéki Régiók Pártja vezetôje csütörtök délután aláírta a kormánykoalíció elveit rögzítô nyilatkozatot.

A Nemzeti Egység Univerzáléja elnevezésû nyilatkozat célja a Nyugat-barát Juscsenko NATO- és az EU- csatlakozást kitûzô politikájának továbbvitele.

A tanácskozáson, amelynek keretében a dokumentumot aláírták, jelen volt Olekszandr Moroz házelnök, a Mi Ukrajnánk részérôl Jurij Jehanurov leköszönô kormányfô és Roman Bezszmertnij, a párt egyik vezetôje, Viktor Janukovics, Petro Szimonenko kommunista pártvezetô, Julija Timosenko, a róla elnevezet pártszövetség vezetôje (BJut) és Vaszil Cusko, a szocialista párt frakcióvezetôje.

A 2004. évi narancsszínû forradalom által hatalomra segített Juscsenko elnök csütörtök hajnalban elôterjesztette a parlamentnek megerôsítésre egykori elnökválasztási ellenfele, a Moszkva-barát Viktor Janukovics jelöltségét a miniszterelnöki posztra. Az elnök közölte: azután egyezett bele a parlamenti választáson legtöbb szavazatot szerzett Régiók Pártja, a kommunisták és a narancsszínû koalícióból kivált szocialista párt javasolta Janukovics jelöltségének elôterjesztésébe, hogy írásos garanciát csikart ki tôle arra vonatkozóan, nem fordítja vissza a piaci reformokat és a nyugati orientációjú politikát.

Olekszandr Moroz szocialista pártvezetô, házelnök szerint ezek a garanciák lehetôvé teszik, hogy az ország folytassa a felkészülést a NATO- tagságra, de a kérdést népszavazáson döntik el.

Az új kormányban, amelynek összetételét Janukovics várhatóan ma ismerteti a parlamentben, a miniszteri tárcák többségét a Régiók Pártja kapja, de a Mi Ukrajnánk (NU) is képviselteti magát a kabinetben parlamenti képviselôi arányában – közölte Tarasz Csornovil, Janukovics munkatársa.

A 450 fôs képviselôházban Janukovics pártjának 186, a Mi Ukrajnánknak 86 képviselôje van. A kommunisták és a szocialisták együtt 51 képviselôi hellyel rendelkeznek.

A 129 mandátummal a második helyen végzett, Julija Timosenko volt kormányfô vezette pártszövetség nem vesz részt a nagykoalícióban, és bojkottálni fogja a kormányfô személyérôl szóló parlamenti szavazást. Timosenko munkatársa, Olekszandr Turcsinov bejelentette, hogy a Julija Timosenko Tömbje (BJuT) kemény ellenzéki szerepre készül.

Polgárháború kitörését és az országnak az etnikai határvonalak mentén történô szétesését tekinti a legvalószínûbb várható fejleménynek Irakban Nagy-Britannia volt bagdadi nagykövete.

A BBC megszerezte William Patey bizalmas jelentését, amelyet a nagykövet múlt heti távozása elôtt megküldött a brit kormányfônek, több miniszternek, valamint katonai parancsnokoknak Irakban és Nagy-Britanniában. Ebben Patey mindazonáltal úgy vélte, hogy a "helyzet nem reménytelen", hozzátéve, hogy Irak a következô 5-10 évben továbbra is zûrzavaros és bonyolult ország marad.

"Egy alacsony intenzitású polgárháború és Irak de facto megosztása a jelenlegi szakaszban valószínûbb, mint egy sikeres és lényegi áttérés a szilárd demokráciára" – írta utolsó táviratában a távozó bagdadi brit nagykövet. A számos gyilkossággal vádolt síita milíciákról szólva figyelmeztetett: "Ha el akarjuk kerülni a polgárháborúba és az anarchiába sodródást, elsôdleges feladatunk annak megakadályozása, hogy a Mahdi Hadserege állam legyen az államban, mint történt ez a Hezbollahhal Libanonban".

Patey úgy értékelte, hogy a következô hat hónap döntô fontosságú az iraki helyzet alakulása szempontjából, amiben egyébként – mutat rá a BBC – a koalíció katonai vezetôi is egyetértenek.

A londoni külügyminisztérium nem kommentálta a volt bagdadi nagykövet titkos jelentésérôl szóló híreket, csupán ennyit jegyzett meg: "Napról napra növekszik az iraki biztonsági erôk képessége a belsô biztonság biztosítására. Megkezdôdött a biztonsági felelôsség progresszív átadásának folyamata az iraki tartományokban".

Egy hozzávetôleg 15 ezer fôs, ütôképes nemzetközi békefenntartó erô Dél-Libanonba vezénylését javasolta Ehud Olmert izraeli miniszterelnök a válság megoldására a The Times és a Financial Times címû brit lapoknak adott, csütörtökön megjelent interjúban.

Hangsúlyozta, hogy a békefenntartó erônek harcoló alakulatokból kell állnia, amelyek képesek érvényt szerezni egy ENSZ-határozatnak. Izrael nem látna szívesen Dél-Libanonban leszerelt, nyugalmazott katonákat, akik "üdülni mennek" oda – fogalmazott Olmert. Utalt az ENSZ jelenlegi dél-libanoni megfigyelô missziójára, az UNIFIL-re, amelyet "Izraelben nem szeretnek", mert "tehetetlen és hasznavehetetlen", és képtelen volt megakadályozni akár egyetlen Izrael-ellenes támadást is.

A nemzetközi erôvel szemben Izraelnek nincsen semmilyen más elôfeltétele – nyomatékosította Olmert, hozzátéve: szívesen látnak brit, francia, német, olasz, török, sôt szaúdi és egyiptomi katonákat is, bárkit, aki kész arra, hogy véget vessen az ártatlan izraeliek ellen folyó erôszaknak, és lefegyverezze a síita Hezbollah szervezetet, "Irán meghosszabbított karját".

A békefenntartó erô telepítését az izraeli kormányfô úgy képzeli el, hogy az azonnal, késedelem nélkül bevonul Dél-Libanonba az izraeli csapatok távozása után, nem engedve meg a Hezbollahnak, hogy újraépítse állásait. "Tûzszünetet akarunk, és nem akarjuk megszállni Dél-Libanont" – hangsúlyozta Olmert.

A Nemzeti Liberális Párt alelnöke, Gheorghe Flutur csütörtökön bejelentette, hogy mindazon liberálisokat, akikrôl kiderül, hogy a volt Szekuritátéval, titkosszolgálatokkal együttmûködtek, menesztik tisztségükbôl. Csütörtök reggel Gheorghe Flutur, a fôvárosi NLP elnöke, Ludovic Orban kíséretében érkezett a Volt Titkosszolgálatok Levéltárát Vizsgáló Tanácshoz (CNSAS), hogy benyújtsanak egy kérést 156 liberális – magas állami tisztséget viselô személyek, képviselôk, szenátorok, miniszterek, államtitkárok, megyei szervezetek elnökei – múltjának kivizsgálására.

Flutur aláhúzta, hogy a CNSAS tagjainak az elkövetkezô idôszakban meg kell állapítaniuk, hogy a listán szereplô személyek ügynökök vagy besúgók voltak-e vagy sem.

"Mi, az NLP, úgy véljük, hogy ez az elsô konkrét, pragmatikus tett, ami a politikai osztály erkölcsi reformját illeti, amirôl annyi ideje beszélnek. Az NLP akciója egyidejûleg egy meghívás is a teljes politikai osztály felé, hogy ugyanezen ellenôrzést végezze el, ezáltal is takarítsunk sorainkban, de ugyanakkor egy felhívás azok számára, akik besúgók voltak, hogy lépjenek vissza pár lépést", mondta a liberális alelnök.

Ugyanakkor rámutatott, az NLP visszavonja politikai támogatását és meneszti tisztségükbôl azokat, akikrôl kiderül, hogy együttmûködtek a volt titkosszolgálatokkal.

A politikai és civil szféra valóságos "átvilágítási lázban" él június közepe óta, amikor a CNSAS megállapította, hogy a miniszterelnök-helyettesnek jelölt, jelentôs vagyont és médiabirodalmat birtokló Dan Voiculescu besúgó volt. A civil szféra jelentôs szerepet vállalt abban, hogy ez a kérdés Romániában mára ismét a belpolitika legfontosabb témájává vált.

Ebbe az irányba hatott az, a Civic Media nevû egyesület által indított nagyszabású kezdeményezés, amely a romániai médiában dolgozó 300 újságíró átvilágítására irányul. A CNSAS-hoz benyújtott átvilágítási kérelmek listája késôbb kiegészült az erdélyi magyar napi-, heti- és havilapok igazgatóinak, fôszerkesztôinek és fôszerkesztô-helyetteseinek, valamint publicistáinak nevével. De az átvilágítandó személyek között megtalálhatók a Magyarországra áttelepült erdélyi újságírók és az erdélyi magyar civil szervezetek vezetôi is.

Azóta már több jelentôs véleményformáló román újságíró bevallotta, hogy együttmûködött a politikai rendôrséggel. Ugyanakkor zömük azt is hangsúlyozta, hogy az általuk szolgáltatott adatok miatt senkinek sem kellett szenvednie.

A médiaberkekben zajló vallomásokkal párhuzamosan a politikusok múltját is egyre többen firtatják. A Koalíció Egy Tiszta Parlamentért nevû civil szervezet például szorgalmazza a besúgással vádolható törvényhozó politikusok leleplezését, mert Bukarestben hamarosan sorra kerül a nemzetbiztonsági törvénycsomag parlamenti vitája, amelynek tétje, a román titkosszolgálatok megreformálása.

A "megtisztulást" elengedhetetlennek tartó civilek azért sürgetik elsôsorban a politikusok múltjának ellenôrzését, mert attól tartanak, hogy az átvilágítási kérvények elburjánzása csak újabb eszköz arra, hogy az eddig is nehézkesen mûködô CNSAS tevékenységét ellehetetlenítsék az ebben érdekeltek.

Alina Mungiu Pippidi, a civil szféra egyik meghatározó alakja szerint téves azt állítani, hogy a jelenlegi képviselôk múltját már ellenôrizte a CNSAS a legutóbbi romániai parlamenti választások alkalmából. A listákat ugyanis – mint fogalmazott – olyan késôn juttatták el az intézményhez, hogy az idô rövidsége miatt a testület részérôl lehetetlenné vált a feladat teljesítése.

Egyes vélemények szerint azok a politikusok próbálják meghiúsítani különbözô törvényes elôírásokra hivatkozva a dossziék "kiszabadítását", akiknek "melegük lett" attól, hogy kiderülhet besúgói múltjuk.

Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt volt elnöke csütörtökön a Mediafaxnak kifejtette, hogy a Patriciu–Tariceanu–Olteanu csoport az SZDP és NRP egy igazi "ötödik oszlopa", amely az NLP hitelének rontásáért aktivált és aktivál.

"Az elmúlt idôszakban a sajtóban megjelent feltárások egyre inkább feljogosítják azon következtetést, hogy a Patriciu–Tariceanu–Olteanu csoport egy igazi ötödik oszlopa az SZDP-nek és NRP-nek, amelyik az NLP hitelének rontásáért aktivált és aktivál", – mondta Stoica.

Az NLP volt elnöke "kollektív hipnózisgyakorlatról" is beszélt, amelyet sikeresen alkalmaz a pártban az üzletember, az NLP elnöke és a képviselôház elnöke.

"Eljött az ideje annak, hogy a liberálisok már ne legyenek a kollektív hipnózis áldozatai, amelyet az említett csapat mindeddig sikeresen alkalmazott. Ha az NLP nem nyeri vissza tisztánlátását, akkor a Parasztpárt sorsára juthat" – hangsúlyozta a volt liberális elnök.

Dinu Patriciu üzletember, az NLP tagja, szerdán kiemelte, hogy két olyan cég, amelyeknél részvényes, a 2004- es választási kampányban támogatta az SZDP-t és az NLP-t, aláhúzva, hogy nem személyesen szponzorálta a két pártot.

Számottevôen drágulhat a következô fûtési idénytôl a hôenergia, miután a kormány szerdai ülésén hozott rendeletével megszüntette a gigakalória országos referenciaárát, és a hôenergia árszintjének megállapítását a helyi hatóságok hatáskörébe utalta. Mircea Toader belügyi államtitkár szerint a változás nyomán legtöbb 20 százalékkal emelkedik a következô téltôl a központosított távfûtési rendszerekben szolgáltatott hôenergia ára.

Eddig a lakosság számára megállapított országos hôenergia árszint gigakalóriánként 107,5 lej volt. A kormány döntése értelmében a helyi önkormányzatoknak a rendelet életbe lépésétôl számított hatvan napon belül meg kell állapítaniuk a hôenergia helyi árát, amely az eddigi központosított ártól eltérhet az adott helységekben az energia elôállítására használt üzemanyag, illetve más sajátos körülmények függvényében. Az intézkedéstôl azt várják Vasile Blaga belügyminiszter szerint, hogy a helyi hatóságok nagyobb felelôsséget vállaljanak magukra a lakosság iránt a hôenergia- szolgáltatás terén.

A hôenergia eddig központilag megállapított árszintje a tapasztalatok szerint gyakorlatilag az ország egyetlen városában sem fedte le a hôenergia elôállításának valós költségeit, a lakossági ár és az elôállítási ár közti különbséget az országos költségvetésbôl térítették meg a termelôcégeknek. Az árszabás átalakítását fôleg az indokolta, hogy az Európai Unióban tilos a termelôcégeknek ártámogatást adni. A kormány a most elfogadott rendelet szerint ezentúl a termelôcégeknek adott ártámogatás helyett a központi költségvetésbôl a hôenergia elôállításához szükséges üzemanyag költségének legtöbb 45 százalékát téríti, a helyi önkormányzatoknak a rendelet alapján a költségek minimum 10 százalékát kell fedezniük. A Munkaügyi Minisztérium hamarosan egy, a szerdai kormányrendeletet kiegészítô tervezetben ismerteti az új árviszonyoknak megfelelô szociális intézkedéseket.

Amíg a szociális hálóra vonatkozó új szabályokat nem ismerjük, találgatni sem lehet, hogy mekkora lesz a hôenergia ára Marosvásárhelyen – mondta lapunk kérdésére Törzsök Sándor, a marosvásárhelyi tanács városrendezési szakbizottságának elnöke. Szerinte a helyi árat csak azután lehet meghatározni, amint világossá válik az új viszonyok közt érvényes támogatási rendszer felépítése, csak ennek tudatában lehet eldönteni, hogy a hôenergia árából mekkora hányadot vállalhat magára a helyi költségvetés, és emellett mennyi fizetnivalója marad a fogyasztónak.

Közismert, hogy Bolyai Farkast kortársai nagy költônek tartották. Versei viszont nem maradtak meg az utókornak, mert egy szomorú pillanatában elégette, hamvát egy fapohár ma is ôrzi a Bolyai-múzeumban. Így az utókor nem tudja megítélni, nagy költô volt-e Bolyai Farkas? Tény, hogy sokan igen nagyra értékelték költôi tehetségét, olyan nagy irodalmárok is, mint Arany János barátja, Szász Károly.

»S Kováts Benedek, a könyvtáros tanár minden látogató költônek kárörömmel mutogatja a Bolyai Farkas-versek hamvvedrét, egy serleget, melyben elégett költeményeit ilyen felirattal temette a bölcs: "Ha kicsit térnek el a legmagasabb szinttôl, lehullanak a mélybe!" (Ilyen kegyetlen csak egy matematikus lehet, a relativitás ôse.)» – írja Molter Károly a Marosvásárhely c. írásában.

Szerencsére az említett verségetés után még írt egy-két verset, és így irodalomkritikusokra marad az a feladat, hogy megítéljék a költô Bolyai Farkast.

Ezek közül számomra a legkedvesebb a latin hexameter, amit Gauss halálára írt.

"Ima et summa simul penetrans vix extitit alter:

Ultraque digna etiam promovit acumine eodem.

Mens ingens, fulgore carens, sed lumina gaudens,

Quod mors frangendo fracta ipsa extinqvere nequit

Atque Deo, ul Newton gaudentes pectore puro,

Aetherei coelor pervandunt ulteriores."

"Mindennek velejébe hatolt, mint senki se jobban:

Földerítette a legmélyebbet s legmagasabbat.

Ritka nagy ész, nem csillámló, de világot özönlô:

Bár elhunyt, a halál nem bírja eloltani fényét,

S Isten színe elôtt, mint Newton, úgy ô is a tiszta

Lelkek közt örvend, ott jár a boldog egekben."

(Ponori Thewrewk Emil fordítása)

De kétségkívül az a legérdekesebb, amit 1852. július 31-én a Marosvásárhelyre látogató Ferenc József császár köszöntésére írt. Ennek igen érdekes a politikai oldala, hiszen a marosvásárhelyi Református Kollégium nagy 48-as párti volt (az 1854-ben kivégzett székely mártírok egyike, Török János ott volt történelemtanár), tehát nem sokan akadtak, akik hajlandók voltak üdvözlô sorokat írni a császár tiszteletére. (Sokszor szoktam emlegeti, hogy a Bolyaiak nem voltak forradalmárok. Egy ilyen írásomat egy Népújság-beli cikk megkritizálta, pedig mi sem jobb bizonyíték, mint Bolyai Farkas Szív-hangok c. költeménye, de éppen most dolgozunk Ács Tibor hadtörténésszel azon, hogy Bolyai János kérvényezte a magas rangú Mária-Terézia katonai érdemrendet). A Bolyaiak németpártiak voltak és reálpolitikusok. Konzervatívok, akik végig kiálltak a király mellett. Ne felejtsük el, Bolyai János felesküdött a császárra. De az utókor ezt nem tudja róluk, mert nem az marad meg, ki volt jobb- és ki baloldali, ki kormánypárti és ki ellenzéki, hanem az, hogy alkottak-e olyan maradandó mûveket, amire érdemes odafigyelni.

(Például 1766. október 6-án Hadik András hadúr, a Osztrák-Magyar Birodalom volt fôparancsnoka Marosvásárhelyre látogatott, és akkor is, Zilai Sámuel és Dobolyi István református kollégiumi professzorok üdvözlô verset írtak a tiszteletére. De ezt se jegyezte meg az emlékezet.)

Kozma Béla a következôt írta: "Igaz ugyan, hogy 1852-ben a Marosvásárhelyre látogató Ferenc József üdvözlésére magyar, német és latin nyelvû verset írt, de ezt nem meggyôzôdésbôl tette. Kényszeredett ódai szóvirágok ezek, amelyeknek semmi közük Bolyai igazi valójához."

Nem értek egyet a fenti megállapítással. A Bolyaiak mindent meggyôzôdéssel tettek! Maga Koós Ferenc írja:

»Más alkalommal feljött a kollégiumba s engem felszólított, hogy keressem ki a fizikai eszközök szertárából a patkót. Nem bírtam megtalálni, mert 1848 ôszén az oláhok betörtek e szertárba is és ellopták a mágneses vasat. Emiatt nagyon nyugtalankodott, le s fel sétálgatva a nagy teremben, ahová én is kijöttem a katedrától balra esô kis szertárból. Hirtelen felém sietett s halkan mondá: "No nem baj; nagyobb mágnes veszett el annál tudja-e?" – "Miféle mágnes?" kérdém. Szétnézett, hogy nem hallja-e még valaki, s mondá: "Az a mágnes, amelyik a nemzet szívét a királyéval összetartotta; az lesz még valaha a bölcs ember, aki azt megtalálja!"

Ki tudta volna ezt a megjegyzést elfelejteni? A jó, ritka nemes szívû öreg nem érte meg a kibékülést, s így nem tudta meg, hogy ki az a bölcs, aki a mágnest megtalálta...«

Ez a hosszú idézet hûen bemutatja, hogy Bolyai Farkas és a Bolyaiak, 700 éves történelmük során, mindig királypártiak voltak.

Olvassunk akkor részletet a Szív-hangokból:

"Második Leopold is (Schlötzernek úgy szollott:

"Egyetlen halálos rabom is csak vádlott."

Elsô József, 's Ferencz is oly szelíd jellem,

Hogy a' két név együtt bizalmas kegyelem.

Fô Atyát esmerjünk ilyen képeiben,

'S szintúgy a' jobbító fenyítéseiben,

Mikor a' még messze – idôkig éretlen

Nép fordítja fel a' szent rendet fejetlen.

De bukhatás nélkül nincs járni tanulás,

'S a' hold elfogytával támad az újulás.

A' véghetlen tervben minden halad elé,

Lássék bár a' bolygó néha vissza felé.

A' legszörnyebb mocsok sincs örök szépben

Csak állásunk szerint látszó árny a' képben,

Vagy elfedô ború öntözni a' földet

Hogy kék ég ölelje a' virágos zöldet,

Századok' virága becsét sem értették,

Titusi Jo'sefet míg el nem vesztették.

Nap után éjj pirul, 's oly könnyek ömlenek,

Melyek új' jöttével gyöngyül tündöklenek.

'S így ha az ily ember-barát korán elholt,

Öröm! Hogy oly Atya' mustrája adva volt."

...

"Egy az Anya, 's a' köz Atya'

Szívébôl más nincs kizárva,

Csak ki boszuját tartja,

'S még egy jó se lesz árva.

Ez a' föld csak úti szállás

Elébb jött is csak vendég:

'S akármily legyen a' lakás,

Nagy árru a' vendégség.

De midôn a' lehetségig

Van megvédô vezérünk

A' földön át túl az égig –

Téged Isten dicsérünk !!!"

Mi csak a magyar versszakokból idéztünk. A Szív- hangok latin sorokkal kezdôdik, majd némettel folytatódik. De a három nyelvû üdvözlô vers nem azonos, hanem három különbözô rész.

Bolyai Farkastól nagyon sok alkalmi verset kértek, gyászjelentôkre, lakodalmakra, születésre. Ilyeneket is lehet még találni. Bolyai Farkas drámáit sokan elemezték és akadémiai doktori értekezést is írtak belôle, de költôi munkásságának megítélése irodalomtörténészekre és irodalomkritikusokra vár.

A cívis város 1361-ben nyerte el I. Lajos királytól a bíróválasztás jogát. A várossá válás 600. évében, 1961-ben, Bartók Béla születése 80. évfordulójának méltó megünneplésére kapott megbízatást a szakminisztériumtól. A megbízás valójában Gulyás Györgynek szólt, aki munkásságával érdemelte ki, hogy a nagyszabású versenyt megszervezze. Gulyás György hozta létre a békéstarhosi énekiskolát, és az általa vezetett debreceni zenemûvészeti szakiskola volt az, amelynek Kodály Zoltán életében elsôként a nevét adta. Az alföldi nagyvárost református énekes hagyományai, Maróthi György tevékenysége a 18. század elején, a 19. századi dalos események (Országos Dalárverseny, a Daláregyesület létrejötte), az 1929-es Országos Dalosverseny tízezer énekessel, szóval hagyományai, majd a Debreceni Leánykar 1958-as walesi, a vegyes kar 1959-es olaszországi sikere indokoltan tették alkalmassá a rendezvény megszervezésére és lebonyolítására. Gulyás György gyakran ütközött kemény ellenállásba, de végig hitt abban, hogy a debreceni versenynek missziót kell teljesítenie, világviszonylatban egyedülálló módon a kortárs kóruszene, s különösen a magyar kortárs kóruszene alkotó és bemutató fórumává kell válnia.

Mindezeket a kórusverseny igazgatója, Aradi Márta írja a XXII. Nemzetközi Kórusverseny és Kórusfesztivál színes füzetében. Ez az év többszörösen is jubileumi, nyilatkozza ugyanott Debrecen alpolgármestere, a Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny elnöke: 125 éve született a névadó, és 90 éves lenne Gulyás György karnagy, fôiskolai tanár, aki éppen 45 évvel ezelôtt alapította ezt a nagyszerû rendezvényt. Bartók Béla ezt vallotta: "Az a szélsôséges változatosság, mely a mi népi zenénkre jellemzô, egyben a magam természetének megnyilatkozása." Ennek a szellemiségnek a jegyében idén nemzetközi folklórfesztivál is csatlakozott a programhoz. A versenyzô kórusok kortárs és népzenei bemutatói mellett négy világhírû énekegyüttes (dél- szibériai, bolgár, szárd és a Sebestyén Márta és barátai) színpadra lépése gazdagította a mûsort. A kórushangverseny fennállása óta a világ tízezer énekese fordult meg Debrecenben, akik hozták saját kortárs mûvészetüket és népzenéjüket, és vitték magukkal útravalóként a magyart.

A Nemzetközi Kórusszövetség (IFCM) volt elnöke, a svéd Eskil Hemberg mondta: "zeneszerzôként és karnagyként is azt tartom Debrecen legjelentôsebb érdemének, hogy kiváló új kórusszerzôk egész nemzedékének fejlôdését segítette elô." De volt a versenynek más hozadéka is: lyukat fúrt a vasfüggönyön azzal, hogy a nyugati zenei áramlatokat merészen beengedte, tudatosan vállalta itthon nemkívánatosnak tartott külföldi zeneszerzôk bemutatását, kötelezô darabként jelölt meg magyar mûveket, és mindezek magas fokú megszólaltatását biztosította mecénási szerepében. Az eddigi versenyek alkalmával közel 70 új kompozíció született a város megrendelésére. A verseny legfôbb érdemének tartják a kiváló mûvészeti és szakmai elôkészítést, megvalósítást, a versenyek forró hangulatát, az ott kötött, életre szóló barátságokat és szerelmeket, a kelet- nyugat énekeseinek otthont adó debreceniek nagyszerû vendégszeretetét.

A versenyt kétévenként rendezik, az idei július 26-31. között zajlott a debreceni Kölcsey Központban. Fôvédnöke Sólyom László köztársasági elnök, védnöke Kodály Zoltánné Péczely Sarolta volt, elnöke Turi Gábor alpolgármester, a mûvészeti tanács elnöke Erdei Péter karnagy, tagjai: Csemiczky Miklós zeneszerzô, Szabó Sipos Máté karnagy, Tóth Ágnes karnagy. Két rangos zsûrijében nemzetközi tekintélynek örvendô külföldi és magyar mûvészek, karnagyok, zeneszerzôk ültek: Jobbágy Valér karnagy, Alberto Grau karnagy, zeneszerzô Venezuelából, Sigrid Johnson karnagy az Egyesült Államokból, Eugeniusz Kus karnagy Lengyelországból, ifj. Sapszon Ferenc karnagy, Gráf Zsuzsanna karnagy, John Fiztpatrick karnagy Írországból, Carl Hogset karnagy Norvégiából, Ronald Smart karnagy Ausztráliából, Szesztay Zsolt karnagy. Helyszûke miatt csak a nagydíjas verseny zsûrielnökérôl, Erdei Péter karnagyról másolhatok ide néhány sort: a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet igazgatója, a budapesti Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem karvezetés tanszé-kének vezetôje. 1969-ben egyik alapítója volt a Kodály Musical Training Institute-nak Bostonban. Folyamatosan dolgozik amatôr és hivatásos énekkarokkal. 1977-tôl a Kecskeméti Pedagógus Énekkar karnagya. 1983-85, 1998-2000, majd 2003-2005 között a Debreceni Kodály Kórus, 1990-92 között a Magyar Rádió Énekkarának vezetô karnagya. A Capital University (Columbus, Ohio) díszdoktora.

A versenyt karnagyi konferencia és továbbképzés elôzte meg. Tallózzunk a gazdag kínálatból: Bartók Béla nyomában – a magyar népzenei kincs, mint a kortárs karmûvek ihletôje (beszélgetés zeneszerzôkkel; "Az én vezéreszmém" – Bartók gondolatai a XXI. században; Magyar kórusmûvek külföldi kórusok mûsorán; Európai kórusversenyek mûvészeti vezetôinek tapasztalatai a magyar kórusok szereplésérôl; a XXII. Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny felkérésére írt új mûvek (beszélgetés a szerzôkkel); Új repertoár a magyar kórusok mûsorán; A Bartók Béla XXII. Nemzetközi Kórusverseny zenei folyamának követése és elemzése. (Ez utóbbi az utolsó napon történt, az elemzôk Rozgonyi Éva, Kollár Éva, ifj., Sapszon Ferenc és a külföldi vendégkarnagyok voltak.) Debrecen város felkérésére idén a következô mûvek ôsbemutatóira került sor: Maróti Emese: Gyermekláncfû, Nyitrai László: Csudálkozás az életen (pályadíjas alkotás), Szônyi Erzsébet: Dániel éneke, Vajda János: Pater noster.

A versenyre a világ minden sarkából jelentkezhetnek, a döntôben amerikai, csehországi (morva), dél-afrikai, izraeli, kanadai, kínai, kolumbiai, moldáviai, spanyolországi (baszk), román (a bukaresti Da Capo kamarakórus, karnagya Grigore Cudalbu), ukrajnai és természetesen magyar kórusok mérhették össze tudásukat. Kísérô rendezvényként meg lehetett tekinteni a mexikói Las Cien Voces de Los Hermanos Zavala (a Hermanos Zavala Száz Hangja) együttes mûsorát, amelyen táncok, különféle koreográfiák is szerepelnek, hangszeres kísérettel.

A XXII. Kórusverseny nagydíjának nyertese a Taipei Kamaraénekesek kínai kórus, a nagydíjas kórus karnagyának járó különdíj boldog tulajdonosa pedig Chen Yun-Hung. A nagydíjas kórus meghívást kap a Kórusmuzsika Európa Nagydíja (EGP) versenyre, melyet Arezzo, Debrecen, Gorizia, Tolosa, Tours és Várna alapított, és évente változó helyszínen rendezik meg.

Gyermekkarok kategóriában a kanadai Cantilon Kamarakórus vitte el a babért, második lett az ukrán Zorynka Gyermek-kamarakórus, harmadik a Tyresô Ungdomskôr Svédországból. A nôi karok között az Ostravai Pedagógus Nôi Kar (Csehország) bizonyult a legjobbnak, ôket követte a magyar Puella Kórus és a Peninsula Nôi Kar az Egyesült Államokból. A kamarakórusok között a nagydíjra is érdemesített Taipei Kamaraénekesek mögött végzett az orosz Akademia kamarakórus és a kolumbiai Coro da Cámara. A vegyes karok között nem osztottak elsô díjat, második díjas a baszkföldi Landarbaso Abesbatza, harmadik az orosz Akademia Kamarakórus. A zsûri személyre szóló különdíjait az orosz Olga Nikolaenko, Végh Mónika, a kolumbiai Cecilia Espinosa, a baszk Inaki Tolaretxipi és két ukrán gyermekelôadó kapták. A kórusok számos más díjat is kaptak a KÓTA (Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége), a Magyar Rádió, a Kardos Pál Alapítvány, Budai Tibor grafikusmûvész és Lévai Gábor fazekas részérôl.

A 2008-as verseny felhívását 2007. január 1- jétôl teszik közzé a www.bbcc.hu és a www.bartokcomp.hu weboldalakon.

A tengerszint felett nagy magasságban lévô sziklafalak tömbjeit sokszor csak a jég tartja össze. A globális felmelegedés miatt mind gyakoribb a sziklaomlás, amit azonban a tektonikus mozgások is kiválthatnak.

Világszerte sugározták a tévéadók azt a meglepô felvételt, amelyen a svájci szállodavároshoz, Interlakenhez közeli falvak kilátóteraszain a turisták kamerával a kezükben lesik-várják a híres Eiger-hegy északi falának további omlását. Ugyanis a 3974 méter magas hegy északi, csaknem függôleges fala keleti részének negyedmillió köbméternyi mészkôtömbje július 16-án hatalmas dübörgéssel elvált a sziklafaltól és annak a lábaihoz omlott. A sziklaomlás 150 méter magas porfelhôt emelt a levegôbe, amit a szomszédos helységekben lévôk erdôtûz füstjének gondoltak. A leülepedô por vastagon belepte a közeli épületeket és autókat.

Az Eiger (neve szörnyet jelent) csak egyik, kisebb tagja a Jungfrau- csoportnak. Alatta és a délkeleti oldalán kapaszkodik a hegyre a híres Jungfrau fogaskerekû-vasút, amelynek egyik megállójától az Eiger déli, lapos gerincén sétálva lehet eljutni a hegy csúcsáig. Híressé az északi oldalának csaknem függôleges, háromszög alakú, sokáig megmászhatatlanul meredek fala tette, amelyen csak a múlt század közepén sikerült – több sikertelen s nem egy halálos végû kísérlet után – a csúcsig felkapaszkodni. Az alpinisták próbálkozásairól könyv, majd film is készült, s az Eiger azóta is sok pénzes hegymászót és turistát vonz Svájcba.

A váratlan sziklafalomlásért legtöbben azonnal a globális felmelegedést okolták, egyértelmûnek vélve, hogy a hó- és jéghatár feljebb húzódása miatt a mészkôhegy felsôbb kôzeteit összefogó örök jég elolvadtával ez a cementnél is erôsebb kötôanyag elengedi a kôfalhoz csak a jéggel kötött darabokat. Ám az állandóan átfagyott talaj vagy kôzet fölengedése csak az egyik oka a még várhatóan folytatódó omlásoknak.

Legalább ilyen fontos szerepe lehet a magas hegységek, így az Alpok kôomlásaiban is a hegyek állandó emelkedésének, amit a bolygónk felületét itt alkotó két hatalmas tektonikus tábla egymásnak nyomulása idéz elô. Az európai meg az afrikai táblák egymáshoz közeledésekor az egyik elôbb-utóbb a másik alá csúszik, és megemeli a felülre kerültnek a peremét. Jól látható ez a sziklás hegységekben, amikor a valaha vízszintesen egymásra rakódott, majd megkövült rétegek a felfele tolulásuk során ugyancsak felgyûrôdnek, s a geológusok az egykor vízszintes, ám ma már dôlten fekvô kôzetrétegeket kutathatják. Ez a felgyûrôdés az Alpok esetében most is tart és évente néhány centiméterrel növeli a hegység átlagos magasságát. Amikor Hannibál átkelt az Alpok hágóin, azok még 20- 40 méterrel közelebb lehettek a tengerszinthez, s az Ötztáli-Alpokban gleccserbe fagyottan megtalált jégkorszaki vadász konzervált teste is vagy 100 méterrel került napjainkra feljebb annál a szintnél, ahol "Ötzi" életét leélte.

A tektonikus hegymagasító erôk hatására a sziklaomlások elôbb-utóbb rendszeresen maguktól is bekövetkeznek, a mind meredekebb helyzetbe emelkedô rétegek egyszer csak hátradôlnek, visszaomlanak.

A földrengéseknek, vulkánkitöréseknek is velejárója a szikla-, jég- és sáromlás, meg a földcsuszamlás. De omlásokat idézhetnek elô az emberi beavatkozások is, így kôbányák nyitása, meredek oldalfalú bevágások, utak építése. Még inkább a kôzetek erodálása, víztôl, széltôl kopása. A mészkô anyagú hegyekbe szivárgó víz kioldja és kimossa azokból az ásványi anyagok némelyikét, a helyükön rések, üregek képzôdnek, melyekbe a csapadék, az olvadó hó beszivárog, aztán a téli hidegben megfagy és jéggé válva, feszítôvasként választja el egymástól a kôdarabokat. A homokkôrétegeket pedig a szél által hordott homokszemcsék úgy koptatják, mint a rozsdás fémek felületét a sûrített levegôs, tisztító homokfúvó pisztoly homoksugara.

A sziklaomlás nemcsak félelmetes látvány – természetesen életveszélyes is. Egy önmagától bekövetkezô hegyomlás 260 millió köbméteres – a hegy alatti duzzasztott tóba zúdult – sziklája pusztította el 1963. október 9-én az alpi Vajont falucskát és kétezer lakosát. Saas-Almagellnél 1965-ben egy duzzasztógátat építôk barakkvárosára omlott félmillió köbméternyi jeges szikla. Nyolcvannyolc személy vesztette életét az omladék alatt. Az utóbbi idôk legnagyobb ilyen katasztrófája a perui Andokban történt 1970. május 31-én, amikor a Huascarán vulkánt is megrázó, 7,8-as fokozatú földrengés 60 millió köbméternyi jeges sziklát omlasztott Yungai helység körzetébe. Ott az omladékban 60 ezer ember pusztult el, és 150 ezren sérültek meg.

Az omlás azonban néha nemcsak pusztít, hanem épít is. Ennek bizonyítéka Erdély egyik híres természeti látványossága, a Gyilkos- tó keletkezése. Ott is hegyomlás zárta el annak a kis pataknak a völgyét, amely aztán tóvá szélesedett. A hegyoldal suvadása, leomlása épített természetes gátat Somoskôújfalunál is egy kis patak útjába, ami felduzzadva, ott is tavacskát alkotott.

Szûcs J.

Zarándokok és turisták imádkoztak évszázadokig Szent Márk sírjánál a nevét viselô velencei bazilikában, de lehet, hogy a szent helyett minden idôk egyik legnagyobb pogány hôséhez, Nagy Sándorhoz szóltak fohászaik.

Andrew Michael Chugg angol kutató nem abszolút bizonyosságnak, csak alapos feltételezésnek tartja, hogy történelmi körülmények és érdekek miatt tudatosan kicserélték a két személy földi maradványait – írta a Corriere della Sera címû olasz napilap.

Elméletében Chugg két biztos adatból indul ki: Nagy Sándort, aki Babilóniában halt meg, bebalzsamozták és az általa alapított Alexandriában temették el. Ugyanebben a városban volt Szent Márk sírja is. De míg a makedón vezér mumifikált testének megôrzésével kapcsolatban nincsenek kételyek, az evangélista holttestének sorsáról nem maradtak fenn biztos adatok. Egyes történészek szerint elégették, mások szerint csak el akarták, de teste csodás módon nem égett el, így aztán ôt is bebalzsamozták.

Chugg ebbôl a két adatból jut el egy feltételezett összeesküvésig, és ennek szintén van tényalapja: 828-ban két ismert velencei kereskedô érkezett Alexandria kikötôjébe, azzal a bevallott céllal, hogy Szent Márk sírját akarják meglátogatni. Valójában azonban Velencébe akarták vinni a múmiát. Abban az idôben azonban a keresztények féltették szent ereklyéiket az ellenségesen viselkedô muzulmán kormányzótól, ez utóbbi pedig azt gyanította, hogy a keresztények Sándoron akarnak bosszút állni. Chugg szerint a templom ôrei – vagy mert védeni akarták a szentet, vagy mert az egyiptomi keresztények lefizették ôket – kicserélték a két holttestet, Nagy Sándorét adták oda a velenceieknek, akik, hogy távol tartsák a muzulmán kikötôi rendôrséget, disznóbôrökkel letakart koporsóban csempészték ki és vitték haza a Szent Márknak hitt relikviát.

Elméletének alátámasztására Chugg kiemeli, hogy amikor Velencébe került az állítólagos Szent Márk-múmia, Nagy Sándorénak nyoma veszett. Ebbôl arra a következtetésre jut, hogy az evangélistát mégis elégették.

A feltételezést bizonyossággá lehetne tenni további vizsgálatokkal, de ezt kevesen akarják igazán. Alessandra Coppola, a padovai egyetem történészprofesszora mindenesetre konferenciát szervez a témában szeptemberben. Erre meghívták Chuggot is.

Egy-egy étel elkészítése, felszolgálása vagy fogyasztása néha megváltoztathatja – olykor akár meg is mentheti – valakinek az életét. Némely ennivaló karrierformáló ereje éppoly figyelemre méltó érdekesség, mint egy-egy pórias étek világkarrierje.

Az elsô életmentô étel egy leves volt. A Menesz nevû rabszolga fôzte az idôszámításunk elôtti harmadik évezredben, az ókori Egyiptomban. Ellopta a fáraó egyik tyúkját, megfôzte, de megenni már nem tudta: elfogták, bilincsbe verték és a levessel együtt az uralkodó elé hurcolták. Meg is büntették volna, ha a fáraó a fazékból áradó illatot megérezve azt nem mondja: "kóstoljuk meg!" Ezek után a bûnöst konyhafônökké nevezte ki.

Az elsô perec is sorsfordító volt, ugyanis megmentette feltalálójának életét. Sváb ember volt az illetô, Friedernek hívták. A sváb havasok szélén fekvô kis faluban, Altenrietben élt pék büszke is volt rá, hogy a neuenrieti gróf vele készíttette a fehér kenyerét. Egyszer szörnyû éhínség sújtotta a városkát és környékét. Az évekig tartó szárazság során kimerültek a takarmánykészletek, és újabb termésre sem lehetett számítani. Frieder sem tudta már, honnan szerezzen be lisztet, hogy legalább a családját eltarthassa. Végül cselhez folyamodott: a gróf kenyeréhez használt lisztet mésszel pótolta ki. A gróf gyanút fogott, és elküldte az ôrségét a pékhez, aki inkább színt vallott, mivel félt a kínzástól. Láncra verve elhurcolták, és a vártömlöcbe vetették. Ott halt volna meg, ha a helybeli öregek tanácsa kegyelmet nem kér péküknek. A gróf úgy döntött, ad még egy esélyt Friedernek, de csak egy feltétellel: süssön neki olyan kalácsot, melyen háromszor süt át a nap. Nem könnyû feladat, még egy ravasz svábnak sem! Emberünk egy tésztatekercset olyan alakúra formált, hogy három nyílás maradjon rajta. Amint a gróf megpillantotta a remekmûvet – ez volt az elsô perec –-, elnevette magát, és szabadon engedte a péket.

"Habent sua fata libelli" (a könyveknek megvan a maguk sorsa) – tartotta a római közmondás. Az Örök Városnak sokáig be kellett érnie ezzel a bölcsességgel, mert azt az ételt – az olasz pizzát –, amelynek, mint látni fogjuk, szintén megvan a maga sorsa, évszázadokig hírbôl sem ismerték. A mostanság a földkerekség legnépszerûbb gyorsételének számító kerek tésztaétel a nápolyi halászok szegénylepénye volt. Itália más tájain azért nem ismerték, mert a fekete bivaly, melynek tejébôl a mozzarellasajt készül – márpedig ez a hozzávaló a pizza napoletana titka – egyedül Nápoly környékén volt honos Itáliában. Ennek ellenére a pizza – igaz, már nem a nápolyi – ma a világ legnépszerûbb és legelterjedtebb gyorsétele. Karrierje hasonlatos a hamburgeréhez. Amerikában elôször 1892-ben Ohio piacán német kivándorlók árusították a Hamburgból való falatot, azaz hamburgit. Ma már minden kontinensen tudják, hogy a divatos éhségcsillapító: elkészítése, tömeges gyártása egyszerû, fogyasztása úgyszintén: nem kell bajlódni szálkákkal, csontokkal, jószerivel rágni sem kell, evôeszköz-használatot nem igényel, gyorsan bekapható.

A leghíresebb magyar torta – ugye, máris kitalálták – a dobos, egy szakács sorsát fordította jobbra. A névadó, Dobos C. József ínyesmester soha nem volt cukrász – szakácsként, csemegekereskedôként és ételkreátorként alkotott nagyot –, hírnevét mégis egy torta alapozta meg, amely (dobostortává köznevesülve) azóta is az ô nevét viseli. Az 1884-ben megalkotott gasztronómiai mûremekbe a beletöltött vajkrémet – bármily hihetetlenül hangzik is – szintén ô találta ki, addig ugyanis a cukrászok nem ismerték ezt a típusú tölteléket.

Az édesanyja révén magyar származású Paul Newman – immár a nyolcvanon túl, öt Arany Glóbusszal, két Oscar-díjjal és az összes lehetséges kritikusi díjjal, valamint autós gyorsasági futamokról elhozott trófeákkal – többet keres Newman's Own névre hallgató mártásával, mint filmjeivel. A Hollywood veteránjának számító bálvány, aki jövôre ünnepli aranylakodalmát, 1982 óta gyárt és forgalmaz élelmiszereket. A filmsztár nevével és arcmásával forgalmazott dresszing, a Newman's Best salátaöntet sokmilliós bevételének jó részét jótékony célra fordítják, így ezek a sorsfordító ételek ezrek életkörülményeinek javításához járulnak hozzá.

Newmann fiatalabb hollywoodi pályatársa, Jean-Claude Van Damme pincérként kezdte az álmok filmvárosában, s egy neves producernek felszolgált levesnek köszönheti karrierjét. Ismerôsen csengett neki a vendég neve. Az asztalhoz érve bemutatta azóta híressé vált rúgását, lábfeje a jeles vendég orrától egy hajszálnyira állt meg. De a levesestányér meg sem rezdült a pincér kezében, nemhogy a tartalma kilötyögött volna. A társaság felfigyelt a mutatványra, s másnapra már az egyik hollywoodi filmstúdióba kérették a sportos pincért. A többit már tudjuk a filmtörténetbôl.

Juhani Nagy János

• Holnap, augusztus 5-én, szombaton, a Bözödi-tó melletti emlékfaluban szeretettel várják az Újfaluból elszármazottakat és mindazokat, akik rokonszenveznek az elsüllyedt falu lakóival. A rendezvény ökumenikus istentisztelettel indul délelôtt 11 órától, melyet verses, dalos mûsor követ.

• Augusztus 4. és 11. között kerül megrendezésre Székelyudvarhelyen a hatodik erdélyi gitártábor. A kezdô, haladó és profi gitározók egyaránt jól fogják érezni magukat, állítják a szervezôk. A késôket is szeretettel várják.

• Augusztus 3. és 13. között zajlik az Árnyékvilágosság név alatt futó tizenegyedik alkotótábor és szakmai fórum a Kászoni tisztáson. A résztvevôk gazdag kínálatból válogathatnak, hiszen lesznek akciómûvészetek, dokumentációs, fotó-, textilnyomat-, ötvös-, filmes, zsonglôr-, élboy-, filozófia-, zene-, valamit irodalommûhely.

• Augusztus 4. és 6. között Vármezôn újra megszervezik az áfonyafesztivált. A rendezvény ma este 6 órától kezdôdik a kultúrotthonban, ahol tudományos értekezletet tartanak az áfonyáról, este kilenc órától bál lesz. Szombaton reggel 8 órától zenés ébresztô, a népi zenekar szekérrel hajt végig a falun és mozgósítja a lakókat. A szórakoztató sportvetélkedôk helyszíne a vármezôi labdarúgópálya. Este 8 órától a kultúrotthon elôtt (rossz idô esetén az épületben) a szászrégeni Titán együttes koncertezik, majd bállal zárul a nap. Vasárnap 10 órától a kultúrotthonban Fekete Pál szobrász humoros kisplasztikai kiállítását nyitják meg, ezt követôen a futballpályán gulyásfôzô versenyt rendeznek. A rendezvény a verseny kiértékelôjével és a díjkiosztással zárul.

• Holnap és holnapután, azaz augusztus 5–6-án, szombaton és vasárnap a nagyernyei önkormányzat és polgármesteri hivatal falunapokat szervez Székelykálban. Holnap, szombaton székely fiú és leány szépségversennyel indul a program a focipályán, melyet a Kormorán együttes koncertje követ. Vasárnap 11 órától ökumenikus istentisztelet, majd koszorúzás a kopjafánál, 13 órakor pedig fényképkiállítás- megnyitó a református közösségi házban. 15 órakor sportrendezvényekre és gulyásfôzô versenyre kerül sor, 21 órától a marosszentgyörgyi színtársulat elôadásával zárul a rendezvény.

• Vasárnap, augusztus 6-án ér véget a helybéli polgármesteri hivatal és a Zichy-Horváth Egyesület által szervezett hagyományos vajdaszentiványi tánctábor. Az érdekelteket Hajdú Flórián, Fitos Dezsô és Varga János, a zalaegerszegi Zala néptánccsoport tagjai tanítják táncolni. Esténként amatôr színjátszó csoportok lépnek fel, továbbá a kézmûvessátorban ki lehet próbálni a bogozást, textilfestést, csontfaragást, a zeneoktatás keretén belül a cimbalmon, nagybôgôn és hegedûn való játszást. A résztvevôk lovagolhatnak is. Vasárnap zárórendezvényként felelevenítik az új búza ünnepét, hagyományos aratással, kévekötéssel. Az éjjeli zárómozzanat a boszorkányégetés.

• Augusztus 13-án, vasárnap Holtmaroson kerül sor a nemzetközi Gyöngykoszorú néptánc-, népdal- , népzene- és népviselet-találkozóra. A rendezvény délelôtt 11 órakor kezdôdik, 13 órától a részt vevô csoportok szerepelnek, 18 órától táncház, utána bál lesz. A szervezôk szeretettel várnak minden érdeklôdôt.

• A Maros Megyei Múzeum etnográfiai és népmûvészeti részlegének, valamint a Maros Megyei Képzômûvészek Egyesületének szervezésében továbbra is megtekinthetô Laczkó Aranka kiállítása. A falu élete a naiv mûvészetben (festészet-grafika-tojásfestés) címû tárlat a múzeum Rózsák tere 11. szám alatti épületében augusztus 20-ig tart nyitva.

• Augusztus 4–10. között a Mûvész moziban a Meglepetésteli kirándulás címû komédiát vetítik, naponta 16.30, 19, 21.30, csütörtökön 16.30 és 19 órától. A filmet Barry Sonnenfeld rendezte, a Man in Black rendezôje, fôszerepben Robin Williams. Kedvezményes árú jegyeket naponta a 21.30 órától kezdôdô vetítésekre lehet váltani.

• Az Ifjúsági moziban az Afrikai szeretôk (The White Masai; képünkön) címû, igaz történeten alapuló filmet tekinthetik meg, Jacky Ido és Nina Hoss szereplésével. A filmet Hermine Huntgeburth rendezte. Vetítési idôpontok: naponta 17, 19.15 óra, péntek, szombat, vasárnap 21.30-tól is. Kedvezményes jegyeket naponta 15 órától válthatnak.

Bajnokok Ligája

Kudarcot vallott Szkopjében a Loki

Már csak egyetlen ellenfél, a Standard Liege választja el a Steauát, hogy teljesítse álmát, s részt vehessen a Bajnokok Ligája csoportkörében. A szlovén kisváros, Gorica csapata túlságosan könnyû falatnak bizonyult Olaroiu legénységének, amely ezúttal sem csillogott, ráadásul tartalékok tömkelegével lépett pályára, ennek ellenére teljes magabiztossággal gyôzött másodszorra is, és jutott tovább.

Sokkal kevésbé volt sikeres a magyar bajnok Debrecen szereplése. Hazai döntetlenjüket követôen a Loki szerzett vezetést a macedón fôvárosban, a Rabotnicski azonban egyenlített, majd a gyôzelmet is megszerezte, nem is akármilyen arányban. A vendégek ráadásul nyolc mezônyjátékossal fejezték be a mérkôzést.

Eredmények

(zárójelben az elsô találkozó eredménye,
a kiemelt csapatok továbbjutottak)

Rabotnicski Szkopje (macedón) – Debreceni VSC 4- 1 (1-1)

Szpartak Moszkva (orosz) – Sheriff Tiraspol (moldvai) 0-0 (1-1)

Dinamo Kijev (ukrán) – Metalurgs Liepaja (lett) 4-0 (4-1)

Sioni Bolnisi (grúz) – Levszki Szófia (bolgár) 0-2 (0-2)

Red Bull Salzburg (osztrák) – FC Zürich (svájci) 2-0 (1-2)

Ruzomberok (szlovák) – Djugarden (svéd) 3-1 (0-1)

Legia Varsó (lengyel) – Hafnarfjördur (izlandi) 2-0 (1-0)

Siroki Brijeg (bosnyák) – Hearts (skót) 0-0 (0-3)

Crvena Zvezda Belgrád (szerb) – Cork City (ír) 3-0 (1-0)

Valerenga (norvég) – FK Mlada Boleslav (cseh) 2-2 (1-3)

MyPa Anjalakoski (finn) – FC Koppenhága (dán) 2-2 (0-2)

Steaua – ND Gorica (szlovén) 3-0 (2-0)

Dinamo Zágráb (horvát) – Ekranas (litván) 5-2 (4-1)

Teke

Marosvásárhelyen, az Elektromaros pályán vendégszerepel szombaton a magyarországi nôi bajnokságban szereplô Zalaegerszeg tekecsapata, akik a házigazda Romgaz-Elektromarossal mérik össze az erejüket. A kapcsolat a zalaegerszegi klubbal régi keletû, a vásárhelyi klub az egerszegiek által évente megrendezett hagyományos Göcsej-kupa rendszeres résztvevôi (és bajnokai), de a zalaegerszegiek sem elôször járnak Marosvásárhelyen. A barátságos mérkôzést (amelyen egyéni szinten a tartalékok és pályára lépnek) szombaton 9 órától rendezik.

Vb-2010

A Dél-afrikai Köztársaság környezetvédelmi és idegenforgalmi minisztere szerint minden ellenkezô híreszteléssel szemben a helyi szervezôbizottság nagyon jól halad a 2010-es labdarúgó-világbajnokság elôkészítésével, sôt még talán elôrébb is tart, mint hasonló idôszakban az idén házigazda németek.

"Akadtak jócskán szkeptikusok az 1995-ös rögbi- világbajnokság elôtt, mégis nagy sikerrel rendeztük meg az eseményt. Ugyanez volt a helyzet a 2003-as krikett- vb esetében, amely aztán szintén sikerrel zárult. Biztos vagyok abban, hogy a futball-vb is csodálatos lesz" – nyilatkozott Marthinus van Schalkwyk Tokióban, ahol a 2002-es vb- házigazda japánokkal folytatott eszmecserét.

A tárcavezetô arra reagált, hogy a Rapport címû dél-afrikai lap értesülése szerint a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) válságtervet készített és lehetséges beugróként Ausztráliával számol arra az esetre, ha az elôkészületekben