Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Így összegezhetnénk Franco Frattini, az Európai Bizottság bel- és igazságügyi biztosának bukaresti látogatása során tett nyilatkozatait, aki azért jött Romániába, hogy "a kormányt, a parlamentet és az állampolgárokat a reformok folytatására buzdítsa". Az európai politikus, mint mondta, "optimista" a szeptemberi országjelentést illetôen, azonban egyetlen szót sem tudott (nem akart) mondani a jelentés tartalmáról. Viszont "értékelte" az igazságszolgáltatás és a belügy terén hozott reformintézkedéseket. Kijelentette, hogy "jó úton haladunk" a csatlakozási feltételek teljesítésében, fôleg a határok biztonságossá tétele terén, viszont a pénzmosás, illetve a szervezett bûnözés elleni harcot a csatlakozás után is folytatni kell. Megdicsérte az igazságügy- minisztert is, de hozzátette, hogy naponta érkeznek a panaszok Brüsszelbe az igazságszolgáltatás visszásságai miatt.

Frattini úr tehát úgy dicsért, hogy közben megdorgált, itt-ott pedig "cigányútra" tévedt a biztosi buzdítás, ugyanis idôrôl idôre azt is elfelejtette, hol van. Hol Bukarestben, hol Szófiában képzelte magát, hol a román nép, hol a bolgár nép érdekeirôl beszélt. Így aztán, amit "általában" elmondott az igazságügyi reform sikerérôl, nem egészen tudni, hová is helyezzük el a térképen. Elszólásai valószínûleg abból erednek, hogy az igazságot nálunk és tôlünk délebbre egyformán osztogatják, így aztán nem is igazán fontosak a pontos helyszínek. A negatívumok, amelyekrôl az EU-biztos szólt, egytôl egyig helytállóak, hiszen a különbözô rendû és rangú bíróságok ítélkezési gyakorlata a közvélemény szemében a legrosszabbak közé tartozik mai állapotainkban.

Amiben azonban abszolút jól felkészültnek mutatkozott Frattini (vajon kik készítették fel?), az igazságügy-miniszter és a belügyminiszter volt, akik bô, névre szóló dicséreteket inkasszálhattak a brüsszeli magaslatokról. Esetleg onnan úgy láthatják, hogy erôsen inog a két nevezett miniszter, de fôleg Monica Macovei bársonyszéke? Utóbbi amellett, hogy nem sikerült neki a közvélemény számára is érzékelhetôvé tenni a reformokat, szakmán belül sem örül különösebb népszerûségnek. Sôt! Ám a brüsszeli dicséret nyomán, a Nagy Csatlakozásig legalábbis, senki sem nyúlhat most már hozzájuk.

Értsük meg Frattinit. A jogi ügyletek felelôseként neki sem hiányzik, hogy minisztercserék bolygassák fel a reformoknak nevezett EU- kompatibilizáció folyamatát. Becsületére legyen mondva, hogy a nagy dicséretosztogatás közben – bár ezzel önmagával került némileg ellentmondásba – nem mulasztotta el szóvá tenni az igazságszolgáltatás mûködésének valós funkciózavarait.

Mindettôl persze jobb nem lesz az igazságszolgáltatás üzemmódja, de a vonatkozó passzusok a majdani országjelentésben nem fogják veszélyeztetni a január elsejei csatlakozást.

"Bauer Andrea, az Energomur távhôszolgáltató vezérigazgatója morálisnak és indokoltnak tartja a helyi tanács által egy hete jóváhagyott 20 millió lejes "leválási" díjat, amitôl a rendszerrôl való kiválások számának csökkenését reméli. Bauer Andrea szerint nem lehet úgy fejleszteni a távfûtést, hogy naponta válnak ki fogyasztók. Márpedig az Energomur jelenlegi vezetése eltökélt: a rendszert korszerûsíteni fogják, behozva az elmúlt 15 év mulasztásait.

Az Energomur hôszolgáltató vezetôi valamint több városi tanácsos kedden beszélgetett el a sajtó képviselôivel a távfûtés gondjairól, a rendszer fejlesztésérôl. A találkozó egyértelmûen egyfajta "magyarázom a bizonyítványom" volt, miután a városi tanács, mint már írtunk róla, múlt csütörtökön úgy döntött, nem tiltja meg a leválásokat a távfûtési rendszerrôl, de azokban a lakónegyedekben, ahol kizárólag ilyen hôszolgáltatást biztosítanak, a leválóknak 20 millió lejes díjat kell fizetniük. Így aztán lényegesnek tartották, hogy meggyôzzék a sajtó képviselôit: jogos és ésszerû döntésrôl van szó.

A sajtótájékoztató-szerû megbeszélés jó részét a költségmegosztókkal kapcsolatos problémák jelentették. Bár az Energomur állítólag nem játszik fô szerepet ebben az ügyletben, az elmúlt télen kitört közfelháborodás s ennek nyomán a fogyasztóvédelmi hivatal ellenôrzései során a költségmegosztókat szerelô cégek tevékenységével, a közköltségek kiszámolásával kapcsolatos rendellenességek az Energomur hírnevét is rontják. Hiszen sok fogyasztó, aki megtakarítást remélt a költségelosztók felszerelésétôl, arra ébredt, hogy fûtésszámlája soha nem tapasztalt magasságokba szökött, olykor magasabb volt azokénál is, akik nem szereltették be ezeket a mérôberendezéseket. Így aztán nem csoda, ha megelégelték a dolgot és úgy döntöttek, leválnak a hálózatról...

Morariu Octavian tanácsos szerint az önkormányzatnak és az Energomurnak – közösen – valamilyen módon meg kell oldania a költségelosztók problémáját (mégiscsak vannak problémák?). Annál is inkább, mivel 2007 júliusától a törvényes rendelkezések értelmében a költségelosztókkal való felszereltségnek 100 százalékosnak kell lennie egy tömbházon belül – tette hozzá Doru Opriscan, aki csak halványan célozgatott a költségelosztók leolvasása körüli cselezésekre, mint például arra, hogy csúszópénz ellenében hamis adatokat jegyezhetnek fel. A tanácsosnak bizonyára nem légbôl kapottak az információi. Kérdésünkre, hogy miért nem az Energomur vállalta fel a költségelosztók szerelését, leolvasását, hiszen ez bizonyos cégek számára igen kifizetôdô tevékenység, Doru Opriscan azt a furcsa választ adta, hogy a szolgáltatónak illetve az önkormányzatnak nincs annyi pénze, hogy több mint 100.000 költségelosztót beszerezzen, felszereljen. Egyébként – tette hozzá – az önkormányzat elsô számú gondja a hálózat korszerûsítése. Ezenkívül személyzete sincs erre a szolgáltatásra. És ha már a hálózatnál tartott, Opriscan elmondta, hogy a hálózati veszteségek nagyok, majd válaszképpen azt is, hogy e veszteségeket közvetve "mi" fizetjük meg. Bár e veszteségek a tömbházlakásokon kívüli hálózaton vannak, így a lakókat, akik a bejárati mérôóra által mutatott hômennyiséget fizetik meg, nem érintik direkt módon, a veszteségek a gigakalória árában tükrözôdnek. A lapunk azon kérdésére, hogy miért nem fordulhat panaszával az Energomurhoz az a fogyasztó, akinek érthetetlenül magas a fûtésszámlája, és reklamálni szeretne, no meg (jogosan!) megtudni egyet s mást a számlázás módjáról, Bauer Andrea elmondta: a számlázási programok nem eladhatók, ezek kizárólag a szerelôcégeké, az "ô kenyerük". Az Energomur annyit tehet, és ezt újabban megköveteli, hogy a költségelosztókat szerelô cégek mutassák be a mûszaki dokumentációt, ezután az Energomur szakemberei lakásonként ellenôrzik a szereléseket. A hibás szerelés az oka legtöbbször a valótlan adatoknak és magas számláknak. Így aztán – tehetjük hozzá – panaszaival mehet a négy szerelôcéghez, esetenként Bukarestbe vagy Botosani-ba a tisztelt fogyasztó. A vezérigazgató feltehetôen elfelejtette, hogy ennek a "nem tartozik reánk"–nak némileg ellentmond, hogy az egyik szerelôcég rekláminterjúja az Energomur égisze alatt jelent meg a helyi lapokban. Ebben a Bukarestben székelô cégvezetô egyenesen azt jelenti be, hogy "tesznek" a fogyasztóvédô hatóság megállapításaira, semmit sem számolnak újra. Az ilyenszerû arrogancia jelzi, hogy sokkal mélyrehatóbb gondok vannak a szolgáltató–fogyasztó viszonyában, mint amik a "Képmutatás nélkül" címû víkendtelepi összejövetelen felmerültek.

Az Energomur azt sem teheti meg – ugyancsak személyzet hiányában – hogy hibaelhárító csoportot alakítson és vezetékcsere esetében közbelépjen, kijavítsa a csöveket. Ezt elvégzik – fizetség ellenében. Javasoltak egy bérleti rendszert a tulajdonosi társulásoknak, ám azok nem egyeztek bele. Megteszik, ami lehetséges – tették hozzá.

Molnár Gábor tanácsos szerint azonban, ha teljes körû és színvonalas szolgáltatást akarna nyújtani az Energomur, mindenképpen illeszkedne ide egy hibaelhárító csoport alakítása is. Ezen a tanács gondolkodni fog – mondta.

Doru Opriscan a Népújság kérdésére válaszolva elmondta, hogy a távfûtési hálózaton eddig elvégzett korszerûsítési munkálatok alig 10-15 százalékra tehetôk, pedig az utóbbi években és fôként tavaly tízmilliárdokat költöttek erre. A rendszer korszerûsítésénél maradva három részrôl tárgyalhatunk: a tömbházak szigetelésérôl, a távfûtési hálózat és kazánházak felújításáról, valamint a belsô szerelések felújításáról. A szigetelések elsô fázisát egy tömbházon belül az ablakok cseréje jelentené, amit már sokan elvégeztek. A falak szigetelése várat magára, és a kormány erre vonatkozó programjának egyelôre nincs sikere – legalábbis Marosvásárhelyen. A polgármester sem támogatja a Borbély László-féle programként említett szigetelési beruházásokat. Dorin Florea egészen másként érné el ezt a célt: a tömbházak manzárdosításából származó bevételekbôl finanszírozná. Opriscan azonban arra nem tudott válaszolni, hogy milyen stádiumban van a polgármesteri ötlet kivitelezése, egyáltalán nekifogtak-e valahol ilyen munkálatnak. Pedig az ilyen jellegû szigetelés 20-30 százalékkal csökkentheti a fogyasztást, attól függôen, hogy mibôl építették az ingatlant.

Ez a "fogjuk meg, s vigyétek" kategóriája a problémakeresésnek. Tanács és ötlet bôven van.

Arról nem esett szó, hogy például a szigetelés nevû akcióhoz mindeddig sem a minisztérium, sem az alacsonyabb rangú intézmények nem méltóztattak a fogyasztó szempontjából fontos részletekkel szolgálni. Például, hogy mibe is kerül a lakónak az ilyenszerû szigetelés négyzetmétere. Ehelyett 20-30%-os fogyasztáscsökkentést ígérgetnek. Itt-ott pedig buzgólkodnak az ötlettel helyzetbe hozott cégek. Ami érthetô, hiszen ahol sikeres a propagandája, 66 százalékban mindjárt készpénz üti a marku-kat (33% központi, 33% helyi büdzsébôl.

Opriscan még elmondta – és itt eljutottunk a kiskazánok problémájáig – hogy a lakásokból kinyúló kémények sem jelentenek megoldást (mintha ez lenne a lényeg), egyébként az EU-s törvénykezés ezt a fûtési rendszert tiltja (?!), így hát 3-5 éven belül a kiskazánokat valószínûleg Romániában is ki kell iktatni a tömbházlakásokból. A távfûtés mellett szól szerinte az is, hogy a földgáz ára a nagyfogyasztók számára – megint csak a jövôben kedvezményes lesz, márpedig az Energomur nagyfogyasztónak számít. Hogy mire alapozza kijelentését, Doru Opriscan – amolyan "nesze semmi, fogd meg jól" választ adott: egész Európában ez történt és mi sem leszünk kivétel.

A 20 millió lejes leválási díjjal kapcsolatban Bauer Andrea kijelentette: a tanácsi határozatot tiszteletben kell és fogják tartani, akik tehát augusztus 1- jétôl válnak le (és azok is, akik az elmúlt két hónapban, mialatt felfüggesztették a leválásokat, kérvényt tettek le az Energomurhoz), fizetniük kell. Emellett, ha különleges esetekrôl van szó, természetesen külön elemzik a kéréseket, bár ilyen eset nem valószínû, hogy nagy számban fordulna elô. Az 544 lakás fûtését és pluszköltségeinek fedezését is megoldják valahogyan… Itt azokról a tömbházakról van szó, ahol 5 családnál kevesebben maradtak a távfûtési rendszeren. Ôk kivételt képeznek, nem kell leválási díjat fizessenek, ha kiválnak a rendszerbôl. Számukra az önkormányzat megtalálja a támogatás lehetôségét, hiszen önhibájukon kívül kerültek ilyen helyzetbe – jelentette ki Doru Opriscan, aki szerint az elsô évben mindenképpen pénzbeli támogatást biztosíthatnak csupán. Molnár Gábor szerint az elkövetkezô 2 hónapban eldöntik, miként segítse az önkormányzat ezeket a családokat.

Sokkal okosabbak nem lettünk, összegezhetjük a keddi sajtóbeszélgetésben elhangzottakat. Ami viszont a kitérô válaszokból, az enyhén szólva hiányos magyarázatokból egyértel- mûsíthetô: a közelgô télen újra a fogyasztók nyakába zúdulnak a sokmilliós számlák. Ezeknek az ügye továbbra is tisztázatlan. Nem kell észkombájnnak lenni ahhoz, hogy belássuk, fôbenjáró érdekek gátolják a tisztázást, amire a leolvasó- számlázó cégek nem hajlandók, az Energomur meg a városi tanács sem mutat kellô erélyt. Messze vezetne annak megválaszolása, hogy miért. Egyébként is, elengednék a fülük mellett, mint az már korábban nemegyszer történt. Egyetlen biztató mozzanatként Molnár Gábor tanácsos fogyasztóérzékenységét említhetjük. Bárcsak eléggé "ragályos" lenne.

A marosvásárhelyi polgármesteri hivatalban 2000-ben hozták létre a roma szakreferensi állást. Ezt május végéig Lengyel László hidegvölgyi lakos töltötte be. A romák képviselôje betegnyugdíjba vonult, a megüresedett állásért megindult a harc a roma szervezetek között. Errôl értesültünk, többek között, Venczi Vidor János, az RMDSZ által támogatott roma megyei tanácsos által szerkesztôségünkbe juttatott nyílt levelébôl.

Július 29-én, szombaton a prefektúra keretében mûködô – Turcata Nicolae által vezetett – romaügyi iroda és a Pro Europa Roma Párt (Partida Romilor Pro Europa) választásokat szervezett a Hidegvölgyben a megüresedett roma szakreferensi állásra pályázók között. Hárman jelentkeztek a Hidegvölgybôl, egy személy a Rovinari negyedbelieket képviselte, míg a nyílt levél aláírója, Venczi Vidor János az Aven Amentza Romale szervezet nevében jelentkezett. A megyei tanácsos a levélben kifejtette, hogy a Roma Párt ellenjelöltjeit megfenyegették, ezért vissza kellett lépjenek, mi több, azt is állítja, hogy azon javaslatát is ellenezték, miszerint a hivatali állást versenyvizsgával kell majd elfoglalni. A szavazást szervezôk eltekintettek
a résztvevôk személyazonosságának igazolásától és több 18 év alatti fiatal is leadta voksát. A Hidegvölgy képviselôi megfenyegették a Besében és a Rovinari negyedben lakókat, hogy amennyiben nem támogatják ôket, akkor kilakoltatják lakásaikból és a hivatal irodája nem fogja ôket segíteni. Ennek alapján az 554 szavazóból a Hidegvölgy képviselôje 474 voksot kapott, míg a Rovinari negyed jelöltje csak 180-at. A beseiek és a Hegy utcában lakók nem szavaztak – áll a nyílt levélben. Venczi János szerint elkergették a Roma Párt képviselôit.

Venczi János szerkesztôségünkben elmondta, a Zelariu Petre által vezetett Roma Párt szövetkezett Turcata Nicolaéval, a prefektúra romaügyi referensével és Tódor Gézát jelölték, támogatták nyomást gyakorolva a szavazókra. Ôt is megfenyegették, amiért bûnvádi feljelentést akart tenni.

Turcata Nicolaé pihenôszabadságon van, nem értük el, Tódor Gézát pedig nem találtuk tegnap a Hidegvölgyben. Ezzel szemben szóba állhattunk Bodó Bélával, aki korábban a Szivárvány Alapítvány által mûködtetett iskolában dolgozott. Elmondta, Tódor Géza emberei valóban megfenyegették a szavazókat, sokan pedig úgy írták alá a jelöltlistát, hogy nem is tudták, hova teszik kézjegyüket. Bodó szerint Tódor Géza megbízhatatlan, fiatal korában börtönben is ült, s most is terrorizálja a környezetét. Az embereket is átverte, mert ô gyûjti be a Hidegvölgyben levô egyetlen utcai kút vízfogyasztási díját, a pénzt pedig zsebre teszi. Ezért két hete kijöttek az Aquaserv alkalmazottai, hogy szüntessék meg a szolgáltatást – mondta Bodó Béla, aki elárulta, ô is pályázna az állásra. Jelentkezését a Chakra szervezet támogatná.

– Én nem akarok senkivel se vitatkozni. Tizenkét osztályom és szakiskolám van, mindenki közül én vagyok a legfelkészültebb, számítógép-kezelôi ismereteim is vannak, angolul is tudok. S azt is tudom, hogy mit kellene sürgôsen tenni: fel kellene számolni az illegális építkezéseket, folyamatosan tartanám a kapcsolatot a hatóságokkal, a házakat is telekeltetni kell és építkezési anyagra is szükség lenne, hogy a sok viskót szüntessük meg! – mondta határozottan Bodó Béla.

Eparu Cristian, a Chakra szervezet elnöke elmondta, a szakreferensi állásra csak az jelentkezhet, aki marosvásárhelyi roma, legkevesebb öt évi régisége van valamilyen roma ügyekkel foglalkozó szervezetnél, hiszen ez utóbbiak ajánlólevelével lehet majd versenyvizsgázni. Ennek megfelelôen a Roma Párt két jelöltet állított: Tódor Gézát és Kalló Gézát. Köztük rendeztek szavazást szombaton a Hidegvölgyben, ahol az elôbbi gyôzött. Eparu szerint a választások korrektek voltak, hiszen mindkét félnek voltak megfigyelôi. Az viszont igaz, hogy a Hegy utcába és Besébe nem tudták betenni lábukat a Roma Párt képviselôi. Az Aven Amentza Romale Venczi Jánost jelölte, míg a Chakra Bodor Bélát és Kurkuly Eleket támogatja. Nem szerveznek elôválasztást, jelentkezzen mindkettô a versenyvizsgára, ott majd eldôl, ki az alkalmas. Eparu azt is elmondta, 2004-tôl a szakreferensi állást Ciresica Moldovan foglalja el, akit viszont törvénytelenül alkalmaztak, mert állására nem hirdettek versenyvizsgát, a hölgy szászrégeni. Turcata Nicolae közbenjárásával foglalhatta el posztját.

– Ciresicát a Chakra ki akarja mozdítani helyébôl, mert nem oda való, hiszen még a nevét se tudja leírni, bár tudomásom szerint egyetemi végzettsége van – mondta lapunknak Eparu Cristian.

Marius Pascan, a polgármesteri hivatal sajtószóvivôje elmondta, szó sincs arról, hogy valaki versenyvizsga nélkül foglalja el az állást, hiszen ez törvénytelen lenne. Valóban figyelembe veszik a roma közösség ajánlatát, hiszen olyan emberrel kell együttmûködjön a hivatal, akire hallgatnak. Ettôl eltekintve a törvényes keretek között, valamikor szeptemberben hirdetik meg az állást. A felvételizôtôl önéletrajzot, tanulmányokat igazoló okiratot, priuszt kérnek és vizsgatéma is lesz, amiben többek között arra kíváncsiak, hogy az illetô mennyire ismeri a marosvásárhelyi romák helyzetét, és milyen megoldásokat javasolna életkörülményeik javítására, a jobb együttmûködésre a hatóságok és a roma közösségek között. Ami Ciresica Moldovant illeti, ôt valóban alkalmazták, de versenyvizsgával és nem a prefektúra közbenjárásával.

Marius Pascan kifejtette, elsôsorban a romák kell megtalálják maguk közt a legmegfelelôbb embert erre az állásra, hiszen nagyon sok még a tennivaló. A hivatal elkezdte a Hidegvölgyben a házak építését, egy járóbeteg-rendelô is létesült, de más romák által lakott övezetekben is lesz munka elég, így sokat számít kivel, hogyan lehet majd az elkövetkezendôkben együttmûködni, mindenekelôtt a roma közösség érdekében.

Tegyük hozzá az elôbbiekhez, egyéb miatt is fontos a roma szakreferensi állás. Jelentôs lélekszámú, könnyen manipulálható szavazókat lehet megmozgatni valamely párt, vagy jelölt holdudvarába csalogatva. A kölcsönös vádaskodás és ígérgetés között valahogy mindig figyelmen kívül marad az a nyomorúságos helyzet, amiben a város romanegyedeiben levôk élnek. Az egészségtelen körülmények, az oktatás, munkahelyek hiánya, a bûnözésre való hajlam, igen súlyos, sürgôs orvoslásra szoruló társadalmi problémák. A két hidegvölgyi ház és az orvosi rendelô csak egy csepp a tengernyi megoldásra váró gondból. Csak az álljon a szekér elé, aki bírja az igát, s ne az, aki csak szavazathozóként áll tartalékban.

Az RMDSZ kormányzati tisztségviselôinek hozzájárulásával összesen 19.052.000 RON-t (190,52 milliárd régi lejt) hagyott jóvá szerdai ülésén a kormány romániai magyar oktatási intézmények támogatására.

A határozat értelmében Fehér megye 380.000 RON-t, Arad megye 282.000 RON-t, Bihar megye 1.200.000 RON-t, Beszterce-Naszód megye 150.000 RON-t, Brassó megye 110.000 RON-t, Kolozs megye 3.282.000 RON-t, Kovászna megye 1.399.000 RON-t, Hunyad megye 250.000 RON-t, Maros megye 1.965.000 RON-t, Hargita megye 3.583.000 RON-t, Máramaros megye 580.000 RON-t, Szatmár megye 1.639.000 RON-t, Szilágy megye 1.710.000 RON-t, Temes megye pedig 2.522.000 RON-t fordíthat olyan tanintézmények felújítási, tatarozási munkálataira, ahol magyar nyelven folyik az oktatás.

A marosvásárhelyi bíróság mellett mûködô ügyészség bûnvádi eljárást indított Viorel Bubau, Marosszentanna polgármestere ellen több bûncselekmény miatt.

Ileana Georgescu ügyész szerdán a Mediafax tudósítójának elmondta, hogy ebben a periratban Marosszentanna polgármesterét illegális terület- tranzakciókkal és hivatali visszaéléssel vádolják. Viorel Bubau kijelentette, hogy polgármesterként mindig betartotta a törvényt. Elmondta: várja, hogy az igazságszolgáltatás tegye a dolgát, de nem zárja ki annak lehetôségét, hogy politikai játék áldozata, mert az SZDP prominens tagja. Egy évvel ezelôtt a politikai alakulat Maros megyei szervezetének a szóvivôje volt.

Viorel Bubau ellen már folyik egy kivizsgálás a legnagyobb Maros megyei SAPARD-pályázat ügyében, de ezt 2006 májusában a Szervezett Bûnözéssel és Terrorizmussal Kapcsolatos Bûnügyeket Vizsgáló Igazgatósághoz utalták át. A SAPARD-projekt a Maros-szentannához tartozó négy falu csatornázási munkálataira vonatkozik.

A korrupcióval vádolt Hargita megyei üzletember, Csibi István ügyvédje, ügyfele nevében a marosvásárhelyi ügyészek kizárására vonatkozó kérést tett le.

A marosvásárhelyi ítélôtábla mellett mûködô ügyészség fôügyésze, Dan Petru szerdán a Mediafax tudósítójának elmondta, hogy a kérést megoldás végett a Legfelsôbb Bíróságra továbbították, a hét végéig kell közöljék velük a döntést.

"A kizárási kérésben szereplô ok, hogy jóváhagytam minden vádbeszédet, hogy nyilatkoztam a sajtóban és nem voltam objektív" – mondta Dan Petru, hozzátéve, hogy a kizárási kérés az általa vezetett intézmény mind a hét ügyészére vonatkozik.

Az említett kérést azon perirat kapcsán fogalmazták meg, melyben Csibi Istvánt személy elleni agresszióval vádolják. Más, Csibi Istvánra vonatkozó ügyeket az üzletember ügyvédei idôközben Hargita és Suceava megyei bíróságokra helyeztettek át.

Csibi István üzletembert, akit 2004 szeptemberében korrupció vádjával tartóztattak le, idén márciusban helyezték szabadlábra öt hozzá közel álló személlyel együtt.

Minden település elkészítette az árvízvédelmi tervet, nyilatkozta szerdán a Mediafax hírügynökségnek a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium képviselôije.

Az idézett forrás szerint a szaktárca már megkapta 40 megye és a fôváros árvízvédelmi tervét.

Hamarosan Arad és Maros megye képviselôi is megérkeznek a kért dokumentumokkal, nyilatkozták a minisztériumi források.

A szaktárca már többször is meghosszabbította az árvízvédelmi tervek leadási határidejét, az utolsó idôpont július utolsó napja volt. Annak ellenére, hogy Arad és Maros megye képviselôi két nappal túllépték a határidôt, az idézett források nem tudták megmondani, hogy a késésért jár-e büntetés.

Marosvásárhelyen a Teatru 74 szervezésében augusztus 3-án, 18 órakor kerül sor a Maria Gliga textilmûveibôl összeállított tárlatmegnyitóra. Helyszín a Mészárosok bástyája, a szervezôk mindenkit szeretettel várnak.

Augusztus 7-én, hétfô délután 6 órakor a Marosvásárhelyi Rádióstúdió elôcsarnokában megnyílik Simonfi Éva festômûvész A fény utazása címû tárlata. A kiállítást Czirjék Lajos és Valentin Marica méltatja.

Augusztus 5-én Szásznádason falunapokat tartanak a település fennállásának 705. évfordulója alkalmából. A helyi mûvelôdési otthonban 16 órakor felszólal Alexandru Cârnu polgármester, kiosztják a díszpolgári címeket, fellépnek a szásznádasi együttesek, valamint 20 órától bál várja az érdeklôdôket.

Anyanyelv

Úgy tûnik, szerencsésen átugrottuk a technikai fejlôdés egy-két szakaszát. Gondolok itt például a sokáig hôn áhított huzalos telefonkészülékekre, melyeknek beszerelése az átkos korszak évei után is váratott magára. Aztán hirtelen megjelent a piacon a mobil. A maroktelefon, melynek ajánlólevele sokkal vonzóbbnak, elônyösebbnek tûnt. Már nem is volt olyan fontos a házi telefon, lényeg, hogy legyen mobil.

Ezzel nincs is semmi baj: nagyjából bármikor, bárhol beszélgethetünk, elérhetôek vagyunk, más is elérhetô számunkra, nem kell otthon gubbasztani, ha telefonhívást várunk valakitôl. Sok mindent el tudunk intézni menet közben is. Fejlôdik kommunikációs képességünk, a legújabb típusú készülékek pedig a fényképészet és a filmezés terén is megállják a helyüket.

A gond az üzenetek írása. A fiatalok egyre zsengébb korban jutnak maroktelefonokhoz, legyen az akár születésnapi ajándék vagy kényszer, ellenôrzési lehetôség a szülôk számára. A bérletes szolgáltatás elsô hónapjaiban sok ingyenes SMS-t is kap a vásárló. Ez akarva-akaratlanul is arra késztet, hogy írjunk, ha kell, ha nem, közben pedig kialakul a függôség. Az amúgy is keveset olvasó, keveset író diákok – és nemcsak – ezalatt nem a helyesírást gyakorolják, hiszen egy üzenet megírásánál nem az a lényeg. Az ékezetes betûk megkeresésére már nincs türelmük, így elôszeretettel elhanyagolják azokat. A mondatszerkesztés a hely hiánya miatt megváltozik, szívesen élnek a rövidítés lehetôségével, a felcseréléssel, egybeírással, hangjelöléssel. Hadd említsek néhány példát:

"Mijen a tel?" "Eleg huvos, esos." "A telefonodrol kerdeztelek."

A gysz hangcsoport cc-vé alakul, a ksz pedig x-szé. Kevesebb betû, több hely. Így lesz az egyszer eccer, sôt ecer, az ékszer exer, a játékszer jatexer stb.

Talán nem is olyan elhanyagolható SeMmiSegek ezek. Meztelenül nem ildomos, öltöztessük fel a szavainkat, legyünk türelmesebbek!

Az Európai Bizottság szerdán gyors felgyógyulást kívánt Fidel Castro kubai államfônek – és az ottani demokráciának.

"Azt kívánjuk, hogy Fidel Castro elnök és a kubai demokrácia is gyorsan felgyógyuljon, s ez minden, amit mondhatunk" – szögezte le a testület szóvivôje újságírók kérdéseire válaszolva. Egyben közölte: az EU-nak egyelôre nincsenek tervei, hogy adott esetben milyen kapcsolatot alakítson majd ki egy új, Castro nélküli kubai vezetéssel. (A kubai államfô hétfôn jelentette be, hogy hasüregi vérzés miatt mûtéten esett át, s ezért ideiglenesen öccsét, Raúl Castrót bízta meg az ország kormányzásával.)

Az Európai Unió és a karibi szigetország kapcsolatai évek óta feszültek az emberi jogok és a politikai szabadságjogok kubai megsértése miatt. Brüsszel 2003-ban szankciókat hozott Kuba ellen, többek között befagyasztva a magas szintû találkozókat. A korlátozó intézkedéseket azonban idén januárban – mindenekelôtt a spanyol kormány sürgetésére – átmenetileg felfüggesztette. A tagállamok külügyminiszterei júniusi találkozójukon ígéretet tettek, hogy hosszú távú stratégiát dolgoznak ki a szigetországhoz fûzôdô kapcsolataik alakítására, mindenekelôtt az ottani demokratikus változások elômozdítására, de ez még csak az elôkészítés szintjén tart.

A keményebb EU-álláspont kialakításában megfigyelôk szerint szerepet játszott, hogy 2004-ben tíz új tagállam, köztük nyolc volt szocialista ország csatlakozott a szervezethez. Václav Havel volt cseh elnök például május végén tett brüsszeli látogatásán nyíltan kimondta: a 10 új EU- tagállam többsége pozitív szerepet játszhatna a Kubával kapcsolatos EU-politika formálásában, hiszen annak idején náluk is totalitárius rendszerek mûködtek, azaz jól látják, milyen a kubai helyzet. "Azoknak, akik maguk is elnyomó rendszerben éltek, át kell adniuk ezt a tapasztalatot másoknak" – mondta Havel, egyben úgy vélve: az Európai Unió nem lép fel elég keményen a kubai demokratikus változások érdekében.

XVI. Benedek pápa újabb békefelhívással fordult szerdán a Libanonban hadban álló felekhez, ezúttal a Vatikánba zarándokló európai ministránsok, köztük magyarok elôtt a Szent Péter téri szokásos heti általános kihallgatáson.

Az egyházfô az ellenségeskedés és a harcok azonnali beszüntetését, a nemzetközi közösség részérôl pedig "egy olyan végleges politikai megoldást" sürgetett a Közel- Keleten, amely "garantálja a következô nemzedékek boldogabb és biztosabb jövôjét".

"Semmi nem igazolhatja ártatlan emberek vérének kiontását, bármelyik oldalhoz tartozókról legyen szó" – mondta, majd kérte a hívôket, hogy imádkozzanak "a Közel-Keletnek e mártír térségéért". Külön említést tett a gyermekáldozatokról és a Kana dél-libanoni kisvárosban vasárnap végrehajtott izraeli légitámadás 56 civil áldozatáról, akiknek többsége szintén gyermek volt. Az Izrael és a Hezbollah libanoni síita szervezet közötti harcok három héttel ezelôtti kezdete óta a katolikus egyházfô minden nyilvános megszólalásában felemelte szavát a tûzszünetért és a békéért.

XVI. Benedek éppen szabadságát tölti ezekben a hetekben Castel Gandolfóban a nyári pápai rezidencián, ezt megszakítva utazott vissza a Vatikánba a szerdai általános kihallgatásra, amelyet mintegy 50 ezer ember elôtt tartott meg. A hallgatóság nagy része az a mintegy 42 ezer ministráns és kísérôik voltak, akik 17 európai országból érkeztek zarándokként kedden a pápai államba. Európai ministránsoknak ez volt minden idôk legnépesebb találkozója. Ilyen találkozót minden öt évben rendeznek.

Összesen több mint kétszáz gyermek és fiatalkorú vesztette életét eddig a libanoni harcokban – közölte kedden az ENSZ Gyermekalapjának képviselôje Berlinben. A konfliktus eddigi több mint 600 halottja és bô 3 ezer sebesültje közül minden harmadik gyermek vagy fiatalkorú – mondta Dan Toole, az UNICEF segélyszolgálatának vezetôje.

Libanonban több gyerek vesztette életét a harcokban mint katona vagy milicista, s Izraelben is sok gyerek életét oltották ki a Hezbollah rakétái – hangsúlyozta az UNICEF-illetékes.

Dietrich Garlichs, az ENSZ-szervezet németországi vezetôje felhívta a figyelmet arra, hogy a Gázai övezetben is mintegy 800 ezer gyerek él rettegésben. Azon a vidéken is legalább 35 gyermek lett csak júliusban a harcok és a rakétabecsapódások áldozata. Az UNICEF éppen ezért követelte, hogy a hadmûveleteket függesszék föl 72 órára, s erre az idôre biztosítsák a rászorulókhoz való eljutást, hogy vízzel, egészségügyi eszközökkel és gyógyszerekkel láthassák el ôket.

Mint azt segélymunkások elpanaszolták, az infrastruktúra lerombolásával Dél-Libanonban egész településeket vágtak el a külvilágtól, a segélyszervezetek pedig szállítmányaik célba juttatásához teljesen rá vannak utalva az izraeli hadsereg segítségére.

Az UNICEF becslése szerint Libanonnak 20 millió dollárnyi segélyre lenne szüksége, de egyelôre ezen összeg egyharmada gyûlt csak össze.

Egyébként maga a határozat is úgy fogalmaz, hogy az "ellenségeskedések azonnali beszüntetését" egy "fenntartható tûzszünetnek" kell követnie, azaz ez utóbbi csak következmény lehet. A kiszivárgott hírek szerint több tagállam is úgy ítélte meg, hogy az azonnali tûzszünet követelésével túl "elôre- szaladnának", ehhez ugyanis nincsenek meg egyelôre a szükséges politikai elôfeltételek. Emellett – mint egy francia diplomata emlékeztetett – Izrael mindig is azt követelte, hogy az esetleges tûzszünetnek tartósnak kell lennie. S az új megfogalmazás – amit egyébként Luxemburg javasolt – igyekszik kielégíteni ezt az igényt.

Mindenesetre az a tény, hogy a tagállamok egy része nem fogadta el a soros finn EU-elnökség javaslatát az azonnali tûzszünet követelésére, elég egyértelmûen jelzi, hogy az EU-n belül milyen nehéz egységes álláspontot kialakítani lényeges kül- és biztonságpolitikai kérdésekben.

A magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) álláspontja nem változott: a Rosia Montana – Verespatak térségébe tervezett aranybánya projektje komoly környezeti kockázatot jelent – mondta Persányi Miklós miniszter kedden, amikor hivatalában fogadta Ireny Comaroschit, Románia budapesti nagykövetét.

A KvVM MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a magyar zöldtárca vezetôje nagyra értékeli, hogy a román környezetvédelmi hatóságok a nemzetközi szabályokat betartva biztosítják a nyilvánosság és a magyar fél részvételét a verespataki tervezett aranybánya ügyében.

Ugyanakkor Persányi Miklós úgy véli: Románia számára is jobb lenne, ha a projekt nem valósulna meg, ugyanis Magyarország legfôbb érdeke a határon átterjedô környezeti hatások megelôzése, a nagybányaihoz hasonló környezeti katasztrófák elkerülése.

A találkozót a nagykövet kezdeményezte a kétoldalú környezetvédelmi együttmûködés aktuális témáinak megvitatására.

A nagykövet megerôsítette Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter meghívását a Magyar–Román Környezetvédelmi Vegyes Bizottság negyedik ülésére, amelyet kora ôsszel Bukarestben rendeznek meg.

Ireny Comaroschi a Verespatak térségében tervezett aranybánya-nyitási projektrôl elmondta, az Espoo-i egyezmény szerint Magyarország részvételével indított környezeti hatásvizsgálati eljárás még nem zárult le, így az egyes sajtóhírekkel ellentétben a román kormány még nem foglalt állást ebben a kérdésben.

Ireny Comaroschi megerôsítette, hogy a román kormány minden érintett felet meg akar hallgatni, és a társadalmi párbeszéd jegyében július- augusztus folyamán Romániában 14 érintett településen szervez közmeghallgatásokat, ám a román fél egyetértésével augusztus 28- án 16 órakor Szegeden a megyei közgyûlés nagytermében is rendeznek közmeghallgatást.

Persányi Miklós azt kérte a nagykövettôl, hogy a nagyobb nyilvánosság érdekében tartsanak közmeghallgatást Budapesten is, méghozzá 2006. augusztus 29-én. A nagykövet asszony ígéretet tett arra, hogy a magyar javaslatot továbbítja a román környezetvédelmi minisztériumnak.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) árnyékkormányának mezôgazdasági fôosztálya drámainak minôsíti az idei búzatermés helyzetét. Ovidiu Natea volt mezôgazdasági miniszter szerint az idei búzatermés aggasztóan kevés és a termés minôsége sem a legmegfelelôbb.

A szakember szerint ennek – az árvízkárok mellett – az az oka, hogy a tavaly ôsszel a búzaföldterületek 40 százalékát nem a megfelelô idôben vetették be, illetve a bevetett területnek csupán a 30 százalékát kezelték mûtrágyával. Natea ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy bár az átlagtermés nem haladja meg a hektáronkénti 2500 kilogrammot, illetve, hogy az össztermés 5 millió tonna alatt lesz, nincs nagy kereslet a búza iránt. A búza piaci ára kilogrammonként 2300-2700 lej. Tehát, jelenti ki a mezôgazdasági szakember, egyszerû matematikai számítással kiszámítható, hogy a hektáronkénti 2500 kg-os búzatermés értékesítésébôl 6 millió lejt lehet nyerni, miközben a minimális kiadások is meghaladják a 12 millió lejt.

Ovidiu Natea felháborítónak nevezi, hogy ilyen körülmények között a mezôgazdasági miniszter nem lép közbe, holott meglennének a megfelelô módozatai, lehetôségei: például kilogrammonként 4500 lejes irányár, illetve – az európai uniós országok gyakorlatának megfelelôen – bizonyos intervenciós raktárkészlet tonnánkénti 100 euróért való felvásárlása. A szakember szerint ez a katasztrofális agrárpolitika a mezôgazdasági termelôk elszegényedéséhez, illetve ellehetetlenítéséhez vezet. "Ez a jelenlegi kormány agrárpolitikájának igazi arca", jelentette ki a volt mezôgazdasági miniszter.

Az orvosok és a tanárok a legméltóbbak a bizalomra, ugyanakkor az emberek nem bíznak a politikusokban és az újságírókban – derült ki a GfK Custom Research Worldwide címû felmérésébôl.

A Bizalom Index vizsgálat keretében a GfK-csoport 2006 áprilisában és májusában 19 európai országban és az Egyesült Államokban 19 674 fôt faggatott ki arról, hogy mely szakmák mûvelôi iránt táplálnak bizalmat. A válaszadóknak 1- tôl 4-ig terjedô skála segítségével kellett megjelölniük, hogy kiben mennyire bíznak, amelyen az 1- es a nagyon megbízhatatlant, a 4-es pedig a nagyon megbízhatót jelentette.

A nyugat-európaiak 85 százaléka, különösen az olaszok és a németek, illetve az amerikaiak nem bíznak saját politikai vezetôikben. Ugyanez érvényes a Kelet-Európában élôk közel 90 százalékára. Az adott országcsoporton belül Magyarországon a legnagyobb a bizalom, ahol a lakosság 26 százaléka bízik a politikai vezetôkben.

Átlagosan a megkérdezettek kétharmada szkeptikus az ipari topmenedzserekkel szemben. Különösen rossz a megítélésük Németországban és Görögországban, ahol a megkérdezettek 82 illetve 74 százaléka viseltet bizalmatlansággal irántuk. Dánia, Törökország, Finnország, Svédország és Spanyolország azok az országok, ahol az emberek többsége megbízik az ipar vezetôiben. (Magyarországon a lakosságnak csaknem a fele – 48 százaléka – bízik a topmenedzserekben.)

Az utóbbi évekhez képest az újságírók megítélése is megközelítette a két legnegatívabbnak ítélt foglalkozásét, a politikusokét és a topmenedzserét. A harmadik legnegatívabbnak ítélt hivatásról a megkérdezettek 60 százaléka vélekedett úgy, hogy nem tud megbízni képviselôiben. A brit, dán és svéd válaszadók a sajtó tisztességével kapcsolatban komoly kétségeknek adtak hangot. Ezzel szemben a romániai és lengyelországi megkérdezettek átlag feletti bizalmi pontszámokat adtak saját újságíróiknak. A magyarok 37 százaléka voksolt bizalmat a tollforgatóknak.

A GfK Bizalom Index szerint azonban vannak olyan szakmák is, melyek képviselôiben az emberek többsége megbízik. A megkérdezettek az orvosokat és a tanárokat tartják a legmegbízhatóbbnak mind a 19 európai országban, illetve az Egyesült Államokban. Összességében a válaszadók 82 százaléka nyilatkozott úgy, hogy megbízik az orvosokban, 81 százalékuk pedig ugyanezt mondta el a tanárokról. (A magyarok körében az orvosok bizalmi indexe 88, a tanároké pedig 87 százalékos.)

Ôket a legtöbb ország bizalmi ranglistáján a katonaság és a rendôrség követi. E tekintetben Románia bizonyult az egyetlen kivételnek, itt ugyanis a lakosságnak nem egészen fele, csupán 46 százaléka bízik meg a rendôrökben.

Viszonylag jól szerepelt a papság, ám a görögök által "megszavazott" 36 százalékos bizalom komoly kritikát jelez e csoport irányába. A franciák, spanyolok, csehek többsége sem mutat különösebben komoly bizalmat a papok iránt. (A magyar lakosság 53 százaléka bízik a papságban.)

Ellentétesek a vélemények a jogi területen dolgozókkal kapcsolatban. Észak-Európában a megkérdezettek különösen nagyra tartják az ügyvédeket, míg az olaszok, amerikaiak és a görögök általában sokkal rosszabb véleménnyel vannak róluk. A magyarok 66 százaléka viseltetik bizalommal az ügyvédekkel szemben – derült ki a GfK felmérésébôl.

A Fidesz közremûködik abban, hogy az SZDSZ kezdeményezésével összhangban, a szlovákiai magyarságot érô nacionalista támadások kérdésében európai uniós fórumokhoz forduljanak – közölte Németh Zsolt, az Országgyûlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerdán Eörsi Mátyás szabad demokrata politikusnak írott levelében, amelyet a legnagyobb ellenzéki párt juttatott el az MTI-nek.

A Fidesz külügyi kabinetjének vezetôje "mélyen egyetért" a szabad demokrata politikus keddi kezdeményezésével, és a legnagyobb ellenzéki párt "készséggel közremûködik" abban, hogy a szlovákiai magyarságot érô nacionalista támadások kérdésében európai uniós fórumokhoz forduljanak.

Eörsi Mátyás, az SZDSZ ügyvivôje kedden közös, uniós fellépést sürgetett amiatt, hogy Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának ügyvezetô alelnöke ellen rendôrségi eljárás indult nézetei kifejtése miatt.

Ján Slota, a koalícióban résztvevô Szlovák Nemzeti Párt vezetôje az elmúlt hetekben többször is magyarellenes kijelentéseket tett. Göncz Kinga külügyminiszter a múlt héten levélben kérte Ján Kubist, a szlovák diplomácia vezetôjét, hogy a pozsonyi kormány határolódjon el a kormánykoalícióban részt vevô Szlovák Nemzeti Párt vezetôjének kijelentéseitôl. A szlovák külügyminiszter válaszlevele pénteken érkezett meg a budapesti Külügyminisztériumba. Az általánosságokban megfogalmazott válasz magyar értelmezés szerint alkalmazható Ján Slota kijelentéseire.

Németh Zsolt szerint Eörsi Mátyás "fellépése felveti annak a lehetôségét is, hogy – a rendszerváltás éveinek gyakorlatához hasonlóan – a térség stabilitását alapvetôen érintô emberi jogi kérdésekben és a jogállamiság sérülésének esetén a parlamenti pártok újra együttmûködjenek".

A dokumentumban a fideszes politikus reményét fejezte ki, hogy a kormány is csatlakozni fog a kezdeményezéshez, és mindössze sajnálatos tévedés az, hogy a magyar kormány nem kíván a továbbiakban foglalkozni a Szlovákiában elhangzó szélsôséges, magyarellenes nacionalista kijelentésekkel.

Az Európai Bizottság alelnöke, Franco Frattini miután rövid ideig megbeszélést folytatott Bogdan Olteanuval, a képviselôház elnökével, kijelentette, hogy a nemzetbiztonság reformja a titkosszolgálatokat a parlament ellenôrzése alá kell helyezze.

"A Parlament a demokrácia legitimitásának forrása, mivel közvetlenül ô felel az emberek elôtt. Ez okból, az állampolgárok alapvetô jogainak garantálása a parlament szerepe. Ebbôl kifolyólag, a parlament nagyobb hatalommal kell rendelkezzen ami a titkosszolgálatok tevékenységének ellenôrzését illeti. Azt javasolom, hogy a titkosszolgálatok reformfolyamatának során vegyék figyelembe az egyensúly megôrzését is, egyfelôl egy parlamenti ellenôrzés az állampolgárok részérôl, és másfelôl a végrehajtó hatalom ellenôrzése" – nyilatkozta az európai biztos.

Ugyanakkor aláhúzta, hogy ami a parlament kalendáriumát illeti az integrációra vonatkozóan, nagyon fontos, hogy közvitára bocsássák az Országos Integritási Ügynökség létrehozását.

"Egy elsô konkrét példa lenne amelyet Románia nyújt ezen területen. A törvénytervezetnek tartalmaznia kell egy nagyon pontos és átlátható definíciót az érdekütköztetésekre vonatkozóan" – húzta alá Frattini.

Azon meggyôzôdésének adott hangot, hogy október elején a törvény a képviselôházból átkerül a szenátusba és rövid idôn belül elfogadásra kerül, hogy 2007 január elsején már mûködôképes legyen.

A Magyarok Világszövetsége közlése szerint jogerôre emelkedett a budapesti Bíróság 2006. április 27-én hozott elsô fokú döntése mely megállapította, hogy az Index.hu Rt. 2004. december 16- án megjelent cikkébe foglalt állításokkal megsértette Patrubány Miklós személyiségi jogait. A "Patrubány sérteget és fenyeget" címû írás valótlanul állította, hogy Patrubány Miklós az Országos Választási Iroda vezetôjére, Rytkó Emíliára nézve sértô kijelentéseket tett volna. Az Indexet a Bíróság a jogsértés megállapításán túlmenôen kötelezte 400 000 forint kártérítés, illetve annak kamatai, valamint 35 000 forint perköltség megfizetésére.

A Magyarok Világszövetségének elnöke ma sajtótájékoztatón jelenti be ezzel kapcsolatos, vezetô MSZP-s politikusokat érintô további lépéseit.

A mondat, amelyet az Index Patrubány Miklós szájába adott, és amely bejárta a világot, így hangzott: "A szimpatikus, csupán enyhén molett, és minden szempontból nyilván teljesen független Emília (társkeresôk figyelem!) hadilábon áll a matekkal is".

Az ítélet megállapította, hogy a bizonyítási eljárás során egyértelmûvé vált: a kifogásolt szöveget nem Patrubány Miklós írta, ekként az Index cikk állítása valótlan.

Megállapítást nyert, hogy Patrubány Miklós soha nem tett Rytkó Emíliára olyan kijelentéseket, amelyet az Index, és számos más magánszemély neki tulajdonított.

A jogerôsen megítélt kártérítés összege bizonyítja, hogy a bíróság a jogsértés tárgyi súlyát nem találta jelentéktelennek.

A népies, az etno, a folklór, a mediterrán, a country – lényegében egymás határát súroló, olykor átfedô fogalmak a lakberendezésben, amelyek alkalmazása nagyban függ attól, hogy egy régi polgári lakásban vagy egy Balaton-felvidéki átalakított parasztházban szeretnék ily módon berendezni a rendelkezésre álló teret.

Míg egy vadonatúj, modernül berendezett konyhájú, lakóparkban épült lakásban furcsán fest a régi korsó, a virágos bögre, a rongyszônyeg, a szakajtó, a fonott kaska, a méhviaszolt fenyôbútor, addig mindez egy átalakított hétvégi tartózkodásra szánt régi házba nagyon illik.

Ma már nem divat a régi polgári lakásokban felhalmozni ezernyi cseréptányért, korsót és mozsarat – a zsúfoltság zavaró és az is furcsa ma már, hogy a laktér kisebb fajta múzeummá válik.

A mai – magyar – country jellemzôje, hogy rongyszônyeg helyett kilimet tesznek a földre, régi népies bútor helyett rendbehozott polgári jellegût választanak, a padlózatot pedig szélesre vágott fenyô vagy mediterrán hatású cotto borítja.

Ahogyan az egyik szakmai magazin fogalmaz, ma már az is megfigyelhetô egyes otthonokban, hogy a lakók mely külföldi tájnak a szerelmesei: a skandinávnak, a toszkánnak vagy az angolnak?

"A hazai country ma már hihetetlenül színes és változatos világot mutat, minôségében és értékében egyenrangú társa európai rokonainak" – állapítja meg az Intérieur címû folyóirat.

Még két hétig lehet benevezni a SIMFEST nemzetközi tévéfilm- és multimédia-fesztiválra. A Vidéki Televíziók és Független Alkotók Fesztiválja augusztus 30. és szeptember 3. között a marosvásárhelyi várban lesz. A tulajdonképpeni versenyprogram mellett a rendezvény elsô három napján mesterkurzust tart a BBC egyik ismert szakembere is. Idén is 18 díjat oszt ki a zsûri, a fesztivál nagydíja mellett a legjobb kisebbségi és a legjobb külföldi filmnek járó különdíjat.

A SIMFEST programja a www.simfest.ro honlapon található. Szervezôk: Ioan Ceausescu, tel: 0722/214-787; Corina Ruja-Ceausescu, tel: 0726/776-615, e-mail: corinaruja@yahoo.com; Simonffy Katalin: tel: 745119939, e-mail: katalins@rdslink.ro

Idén harmadik alkalommal kerül sor a Neumann informatikai tábor megszervezésére augusztus 3-6. között, ezúttal Tusnádfürdôn. Az elôzô táborok mintájára, meghatározott tematika "diktálja" a tábori programot: idén környezetvédelem és informatika témában kell a táborban részt vevô 70 középiskolásnak vitázni, prezentációt elkészíteni és bemutatni. Az esemény szervezôi a Magyar Ifjúsági Értekezlet, a MAKOSZ, az ÁME és a CSTIT.

A tábor megnyitójára 2006. augusztus 3-án, csütörtökön 17.00 órakor kerül sor, a tusnádfürdôi Univers Tourist Campingben. A megnyitó vendégei: Kovács Kálmán, a magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára, Korodi Attila, a román Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára, Borbély Károly, az Országos Ifjúsági Hatóság elnöke, Kovács Péter RMDSZ ügyvezetô alelnök és Borboly Csaba MIÉRT-elnök, a Hargita Megyei Tanács alelnöke.

A tábor támogatói a Román Környezetvédelmi Alap (Administratia Fondului pentru Mediu), az Országos Ifjúsági Hatóság (ANT) és a Progress Alapítvány. További részletek a www.neumann.miert.ro honlapon olvashatók.

A Kovászna megyei Ifjúsági Liberális Szervezet alelnöke, Józsi Kinga 14 liberális kollégájával együtt részt vesz Hollandiában egy nyári szabadegyetemen, ahol a megyét kürtôskaláccsal és szilvapálinkával fogja népszerûsíteni.

Az ifjú liberálisok a Home sweet home: a place for minorities in a changing Europe (Ház, édes ház: egy hely a kisebbségeknek egy változó Európában) címû projekt részesei. A romániai liberálisok a tábor második napján, augusztus 5-én, beszámolnak arról, hogy Romániában hogyan tartják tiszteletben az emberi és kisebbségi jogokat, valamint a létezô helyzetet hogyan fogják fel a nemzeti kisebbségek és a többség.

Minden résztvevô a régiójára specifikus termékeket is be kell mutasson és a háromszéki ifjú liberális Hollandiába kürtôskalácsot, székely szilvapálinkát és hagyományos házikenyeret visz magával.

Józsi Kinga elmondta, hogy ezen tábor során szeretné megtudni, hogy mások hogyan értelmezik a kisebbségi jogokat, mit tesznek más államok e területen.

Nagy Zsolt távközlési és információs technológiai miniszter ma részt vesz a Tulcea megyei Jurilovca Turisztikai Információs Pont avatásán.

Az elsô ilyen jellegû szolgáltatásokat nyújtó Turisztikai Információs Pont a Távközlési és Információs Technológiai Minisztérium által elindított Tudásalapú gazdaság projekt része, amelyet a minisztérium az ország 9 településén vezetett be kísérleti jelleggel.

Az információs pont lehetôséget teremt a jurilovcai hazai és külföldi turisták számára, hogy a www.ecomunitate.ro/jurilovca honlapot böngészve, az interneten keresztül információkat szerezzenek a térség turisztikai kínálatáról. Az információs pont továbbá különbözô bemutató jellegû, a térség természeti adottságait és a jelentôsebb szolgáltatásokat népszerûsítô szórólapokat és füzeteket kínál.

"Gyere át Béla, igyál bort!" "Megyek mingyá’ csak még itt szórakoztatom a lányokat… ugye akarjátok, hogy szórakoztassalak? Nem akarják..." "Vigyázz, te ott, a sátor sarkában... nehogy belelépj!" "Pfúj, ki csinálta ide ezt?" "Laura volt az, most már lefektettük... hé te, élsz-e még?" "Megyek, várjatok meg… hööö, éljen Erdélyország!" A Félsziget nulladik éjszakája volt, úgy három óra körül. Aludni szerettem volna, de mások nem. Akik éjjel érkeztek, siettek elfoglalni helyüket a táborban. De ô, a legnagyobb szájú már rég felverte a sátrát és már felverte szomszédait is álmukból. Nem volt nehéz dolga az utazással, századmagával is elfért a vonaton, útközben volt ideje "bemelegíteni" hangját és szerelmét (a hazája irántit). Én nehezebben jutottam el Vásárhelyre, mert az autóbuszra már nem fértem fel. Kánikulában álldogáltam az út szélén, és ettôl nem lettek hazafiasak az érzéseim. Ilyenformán kezdôdött a fesztivál. Akkor éjjel többször is megkérdeztem magamtól, hogy mit keresek én itt.

Többször nem hallottam a hangját. Gondolom, sikerült lefoglalnia magát. Bizonyára megtaláltam volna valamelyik koncerten lengô nemzeti színû zászló tövében, ha hiányzott volna. De nem hiányzott. Megnyugtató volt látni a rendezvény alatt nemcsak a színes hajú, de a különbözô anyanyelvû és fôleg "színesebb gondolkodású" emberek forgatagát. Bár a hely néhol szûk volt, legalább a látókör nem volt az. Minden jó, ha a vége jó. Nekem a vége jobb volt.

Augusztus 9-14. között szervezik meg a gyergyószentmiklósi 4-es motelben a II. EMI-tábort.

Szerdán, augusztus 9-én 13 órakor Tölgyesi Béla állítja fel a jurtát, 14 órától íjásztalálkozót tartanak. A tábor ünnepélyes megnyitója 19-kor kezdôdik, 21 órától a Kôvirág együttes koncertezik.

Csütörtökön 10.30-kor Szitnyai Jenô rádiós újságíró Hagyomány és modernizáció – vidéki jövôképek a Kárpát-medencében címmel tart elôadást. A délvidéki magyarság mindennapjait Maurer Oszkár, az EMI délvidéki elnöke mutatja be az érdeklôdôknek. 23 órától táncház várja a résztvevôket.

Pénteken 9.30-tól a Pro Familia Transilvania Egyesület elnöke, Csíki Sándor tart elôadást Nagycsaládosok Erdélyben címmel. A Kárpát- medencei EMI-kerekasztal-megbeszélést 15 órától rendezik. Ezt követôen 16 órától Eva Maria Barki nemzetközi jogász Dél-Tirol küzdelme az önrendelkezésért c. elôadását hallgathatja meg a nagyérdemû.

Szombaton, augusztus 12-én Az István, a királytól a Napba öltözött leányig – nemzetépítés rockoperákkal címû Koltay Gábor-elôadásra 17 órakor kerül sor.

Vasárnap 16 órától a Kárpát- medencei nemzetpolitikai kerekasztal vendégei Lezsák Sándor, a Magyar Nemzetpolitikai Társaság elnöke, Mikola István, a Magyar Egészségügyi Társaság elnöke, Nt. Gergely István, csíksomlyói esperes-plébános lesznek. 18.30-kor összmagyar sajtókerekasztal-megbeszélést tartanak. 21.00 órakor a Misztrál koncertezik.

Hétfôn a résztvevôk a Gyimesekbe kirándulnak.

A zenetudós a XXVI. csíkszeredai régizene fesztivál keretében szervezett orgonahangverseny-sorozat záró beszélgetésén vetette fel a gondolatot. Az elnéptelenedett erdélyi szász falvak templomaiból azért lenne hasznos áttelepíteni az orgonákat a székelyföldi templomokba, mert így ezek a rendkívül jó hangzású hangszerek megmenekülnének az enyészettôl, az erdélyi magyar közösség pedig értékes kulturális örökséghez jutna.

A szakmai beszélgetés kezdeményezôje a Magyarországon élô, kolozsvári származású Barta Tibor volt. Az idegsebészként is dolgozó orgonamûvész az orgonák szakavatott ismerôjeként a hetvenes évek óta járja a Székelyföldet, hogy megismerje az itt található, történelmi múltra visszatekintô orgonákat. Vitaindítójában elmondta, hogy a térség katolikus és református templomaiban lévô orgonák jelentôs hányada csak a liturgia zenei kíséretére alkalmas, komolyzenei koncertekre már nem felel meg.

Szerinte kedvezô változás történt a rendszerváltás után a székelyföldi orgonák állapotának megôrzésében. Azelôtt ugyanis csak egy-két "megszállott" orgonajavító és -építô mester próbált tenni az ügy érdekében, késôbb azonban megjelentek a színen a külföldön szakképesítést szerzett mesterek, megfelelô szakmai szinten dolgozó mûhelyek. Munkájuknak meglett az eredménye, néhány orgonát nagyon jól sikerült felújítani vagy átalakítani. Az idegsebész-orgonista példaként említette a tusnádi és a csíkdánfalvi katolikus templomok orgonáinak rendkívül szép hangzását. Felhívta ugyanakkor a figyelmet a számos elhanyagolt orgonára is.

Az MTI kérdésére válaszolva Barta Tibor megemlítette, hogy koncertezésre alkalmas orgonák vannak Gyergyószentmiklóson, Csomafalván, Csíksomlyón, Székely-keresztúron, Székelyudvarhelyen, Farkas-lakán, Csíkszentsimonban, Kézdi-vásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Kovásznán. Kiemelte a XIX. században alkotó kézdivásárhelyi orgonaépítô mester, Kolonics István munkásságát, megemlítve, hogy több mint 200 orgonát épített Erdélyben, ezek egy része ma is jó állapotban van.

A beszélgetésen elhangzott: megengedhetetlen, hogy elektronikus szintetizátorok szóljanak a templomokban. A felszólalók szerint az is elfogadhatatlan, hogy a szakrális zene helyét mûvészi szempontból értéktelen szerzemények vegyék át a liturgiában. Hangsúlyozták, hogy a szakrális, klasszikus zenének vissza kell térnie a templomokba, hozzájárulva a zeneszeretô és zenét értô közönség neveléséhez.

Csütörtöki kimenô

A múlt hét végén, midôn itt, Vásárhelyen dúlt a félszizsé fesztivál (és megasztárolták a sokféleséget, és azt is hallottuk hozzátartozóinktól, akik fiatalabbak s kisvolumenûbbek, mint mi, hogy egy tál gulyásért/ egy habnyi sörért tisztult a rendezvény talaja), mi elszabadultunk Vásárhelyrôl és egy hasonló rendezvény kedvéért hegyet másztunk, izzadtunk, jöttünk lefelé lépésben, fegyelmezett botorkálással, de jókedvûen, bányászlámpák fényében és fôleg ültünk a Nyeregben, hogy lássuk az Egri csillagokat és az erdélyi öregcsillagokat a fejünk felett ragyogni Somlyón.

Most voltam elôször odafenn, a nemzeti zarándokhelyen, láttam a hármas halmot és kettôs keresztet, a színpadot, hallgattam az egriek elôadását, láték is a távolból élénk színpadi mozgást (kár, hogy nem volt óriáskivetítô, s a hangosítás olykor halkulássá fajult), lovasokat, zászlókat, embereket, együtt éneklést, tapsot, fáklyát, parádét és meghatódottságot. Együttlétet.

Elhangzott kötelezôen a Himnusz meg a székelységé is, és akkor egy néni a színpadról azt mondta felénk, hogy mások érzékenységének tiszteletben tartásával fogjunk össze mi. Nem mondta meg, hogy kik azok a mi, de azt hiszem, nem volt, aki félreértette volna az üzenetet.

És én arra gondoltam, hogy mások érzékenységének figyelembe vételével fogjuk meg olykor egymás kezét, fogjunk egymással kezet, köszöntsük egymást, szomszédainkat a béke jelével, miként arra minden mise (istentisztelet) után biztatás hangzik el. Talán nem is hiába. Fogjuk meg a szomszéd kezét, hogy ne tudjon az autonómia ellen háborogni, hogy az Európai Unióba így lépjünk be. Egymást biztatva.

De a kisördög nem hagyott nyugodni, és azt mondta undokul, ha az egymás kezét fogjuk állandóan, akkkor mikor dolgozunk?

Erre mondám, miért, eddig dolgoztunk? Eddig robot volt, rabszolgaság, jobbágyteher, úrdolga, elvtársak dolga, szocialista munkaverseny, kapitalista kizsákmányolás, sztrájk és munkás- és parasztmozgalmak, gürcölés és áldozati görbe, munkanélküliség és színlelt betegszabadság, azaz állampénzen lógás. (A kivételek természetesen kivétetnek.) Talán majd az autonóm Unióban másként lesz. (No comment, hátrált meg a kisördög.)

De aztán váratlanul felkapta a fejét, és azt kérdezte: szerinted mikor lesz igazi kölcsönösség és demokrácia?

Úgy általában? – kérdeztem vissza.

Konkrétan – mondta szigorúbban.

Hát, vontattam az idôt, de aztán eszembe jutott: tudod, talán akkor, mikor az István, a királyt elôadják a Siratófalnál magyarul és a Nyereg színpadán zsúfolt közönség elôtt játszák a Hegedûs a háztetônt nemzetközi szereposztásban, mint a híres oparaelôadásokon, vagyis angolul, magyarul, jiddisül, románul, olaszul énekelnek a szereplôk. S a librettót mindenki kívülrôl ismeri. (The Hair, Jézus Krisztus szuperszár stb.)

Persze, ugyanez elképzelhetô az István, a királyról is.

A községtôl egyre távolodva mezei virágokkal tele szekérúton zötyögtünk végig több mint húsz percen keresztül, míg végre feltûnt elôttünk a "gonosz szemû sárga lángocska – az ALKISZ jelképe. A gyerekek szeme rögtön ránk, idegenekre szegezôdött – kíváncsiskodók helyett bizonyára szívesebben látták volna az édességeket szállító gépkocsit, amely üdítôvel, fagyival és más finomságokkal látja el ôket a hét alatt, amíg távol vannak a nagyvilágtól.

Alkotótábornak mondják, én inkább az élmények szigetének nevezném. Július utolsó hetében Ádámoson zajlott az Alsó-Kis-Küküllô menti Magyar Ifjúság (ALKISZ) által idén is megszervezett tábor szórványban élô magyar gyerekeknek. "Idegenvezetônk", Bordi András földrajztanár kísér el az úttalan úton.

– A gyerekeket és a csomagokat traktorral hoztuk ki, és szerencsére az autóval rendelkezô szülôk is segítenek a szállításban és az élelmiszerpótlásban – mesélte Gagyi Zoltán szervezô. E nehézségek ellenére "jó, hogy távol vagyunk a községtôl, mert így talán elkerüljük a kellemetlen látogatókat. Magyar gyerekek vannak itt, és sajnos, volt rá példa, hogy a közeli falvakból roma lakosok rosszindulatú szándékokkal közelítettek meg. A távolság nagyobb biztonság" – vélekedik. Az idôjárás isnemegyszer okozott kellemetlenséget a táborozóknak, hiszen esô esetén a már említett szekérút sártengerré, szinte járhatatlanná válik.

"Idén szerencsére eddig csak egy este fogtunk ki esôt, de akkor zuhogott, az egész tábor bôrig ázott, ám még mindig jobb így, mint tavaly, amikor bôven volt részünk esôben" – mondta a szakácsnô, aki nap mint nap finom fôztjével örvendezteti meg a gyerekeket. Elvezet a birodalmába is.

A sátrak tengerében otthonos kis konyha, edényekkel, tûzhellyel és a mosolygó arcú szakácsnôvel. A fôzés az ô feladata, azonban a gyerekek folyamatosan segédkeznek, étkezések után pedig csoportokra osztva váltják egymást a mosogatásban. Van gyerek, aki eddig még sohasem mosogatott, sepregetett, de itt, látva hogy mindenki kiveszi a részét a "házimunkából", ô is derekasan szorgoskodott. Sátraikat maguk takarítják, tartják rendben, erre sarkallja ôket, hogy a táborozás utolsó napján díjazzák a legrendezettebb sátor lakóit. Az étkezési idôt trombitaszóval jelzik, nem kell kétszer belefújni. Az újabb trombitaszó : eljött a desszert ideje. Egyik tanító néni kis szôke kislánya dacolt anyukájával, mert ô éppen fagyit szeretett volna nápolyi szelet helyett. Határozottan erôsítette, hogy ô fagyit fog ma enni, ami elég hihetetlennek tûnt az erdôszéli körülmények között. De csak nekünk, alkalmi látogatóknak, mert alig telt el néhány perc, utánfutós kocsi gördült be a sátrak közé, és pillanatok alatt elôkerült üdítô, fagyi és mindenféle édesség, amit a gyerekek kedvük és pénzük szerint vásárolhattak meg. Hosszú sor kerekedett, hisz házhoz hozták az üzletet.

Munka, pihenés, szórakozás – e három övezetre osztott a sátortábor. A közös programok idején mûhelyként mûködô ebédlô asztalait körülülve igazi kis mûvészek szorgoskodtak. Itt egyesek gyöngyszemekbôl különbözô állatfigurákat fûztek. Odébb üvegre festettek, olyan kézügyességgel, hogy bármelyik felnôtt példát vehetett volna tôlük. Néha persze történnek "balesetek", felborul a festékespohár, vagy elmaszatolódik egy remekmû, de mindezek ellenére irigylésre méltó kiállítás kerekedett a munkákból. A szebbnél szebb alkotásokat látva mi is kedvet kaptunk, hogy kipróbáljuk "festô tehetségünket" a kis üvegpoharakon. Szégyenszemre a gyerekek segítségére szorultunk, ha jól sikerült alkotást akartunk emlékként hazavinni. Mint a gyerekeket kísérô tanítónôktôl megtudtuk, az üvegpohárkákra festett mintázatokat a gyerekek nem másolják, hanem saját fantáziájuk termékei.

A szomszédos asztalnál kis varroda rendezkedett be, ahol nemcsak lányok, hanem a másik nem ifjú képviselôi is szorgalmasan gyakoroltak. A hatodikos kisfiú elárulja, hogy itt tanulta meg ezt az általában lányokra jellemzô foglalatosságot, és a kezében lévô szép varrottas igazolja, hogy egészen belejött a "mesterségbe".

A gyerekek felszabadultak és szeretik, amit csinálnak, szabad levegôn, kis pajtásaik körében a munka is szórakozás. Sokan minden évben visszajárnak. Szilvia harmadik alkalommal van itt, és elmondása szerint "mindig is jönni fogok, amíg lesz ez a tábor, sok barátot szereztem, sokat játszunk és szórakozunk, de tanulunk is kézmûveskedni" – avat be a nyolcadikos lány.

A táborban a gyerekek megtanulnak egymásra figyelni, együtt dolgozni és a szervezôk nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy szórványban élô gyerekekrôl lévén szó, nyelvmûvelô játékokkal ápolják anyanyelvüket. "A fiatalok egymást javítják ki, hogyha nem használják helyesen a magyar nyelvet, és így inkább figyelnek a beszédmódjukra, mint ha mi hívnánk fel a figyelmüket" – mondta Gagyi Zoltán. Amikor a szórakozásra terelôdik a szó, a táborozók nagy része az Outward Bound által szervezett kétnapos programsorozatot említi. A személyiségfejlesztô és csapatépítô játékokat óriási élményként élték meg a gyerekek: "közösen játszottunk, voltak sportvetélkedôk, kötélhúzás és golfoztunk is fabotokkal" – mesélik egymás szavába vágva.

A legnépszerûbbek azonban mégiscsak az esti bulik voltak, ahol a fiatalok "kitombolhatták" magukat. Minden este kilenc órától éjfélig tartott a közös tánc, tizenkét órakor ugyanis következett a lámpaoltás.

Távozáskor jó érzés volt visszanézni a kis csapatra, amely egy hét alatt igazi közösséggé kovácsolódott. Látszólag mindenki mást cselekszik, egyesek fociznak, mások barkácsolnak, de mégis összetartoznak a táborban töltött egy hét alatt. Innen minden gyerek életre szóló élményekkel, új tapasztalatokkal tér haza.

Pozitív lett Dobos Gábor magyar végtázó doppingtesztje, így a sprinter nem indulhat a hétfôn kezdôdô göteborgi Európa-bajnokságon, s örökös eltiltás fenyegeti.

A futónak a május 27-én, a rigai versenyen adott mintája mutatta ki, hogy tiltott teljesítményfokozót használt – errôl Rábold Gusztáv, a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) elnöke tájékoztatta az MTI-t.

Hozzátette, bár a B-próba eredményét még nem ismerik, az elnökség úgy döntött, Dobos kikerül az Eb-csapatból, s így a 4x100-as váltó sem indul Göteborgban. A Dobos, Németh Roland, Németh Gergely, Pauer Géza összeállítású staféta 39.40 mp-cel második lett júniusban az Európa Kupa elsô osztályában, így döntôs reményekkel állhatott volna rajthoz az Eb-n.

Dobosnak ez a második lebukása, ezért örökös eltiltással számolhat. Elôször 2000 februárjában produkált pozitív mintát, s bár a MASZ megszüntette ellene az eljárást, a nemzetközi szövetség (IAAF) 2002-ig eltiltotta. Visszatérése után a 2003-as fedett vb-n 60 méteren az ötödik helyen végzett.

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) kedden délután arról tájékoztatta a távirati irodát, hogy azonnali hatállyal felfüggesztette az atléta olimpiai kerettagságát.

Tovább késik a londoni Wembley Stadion átadása, miután az építést végzô cég bejelentette, hogy 2007 júniusáig folytatódnak a munkálatok.

Az ausztrál Multiplex Group kedden hozta nyilvánosságra, hogy az új stadion csak 2007 júniusára lesz kész. A vállalat eredetileg azt ígérte, hogy már idén a Wembleyben rendezhetik a labdarúgó FA Kupa-döntôt, illetve a magyar válogatottat is ott fogadta volna az angol együttes május 30-án. Ezt követôen a cég 2006 szeptemberére módosította az átadás idôpontját.

A legendás stadiont 750 millió fontért húzzák fel újra, s a létesítmény 90 ezer fô befogadására lesz alkalmas. Építését technikai nehézségek és az alvállalkozókkal támadt jogi viták sora hátráltatta. Az átépítés kezdetéig a Wembleyben rendezték 1923 óta az összes angol kupadöntôt, és a London által elnyert 2012-es nyári olimpiai játékok labdarúgótornájának is fô helyszíne lesz a létesítmény.

Kerékpározás

Két és fél hónapra Franciaországba utazott Madaras László, a marosvásárhelyi nevelésû utánpótlás korosztályú kerékpározó és Sipos Zoltán, a Muresul kisifjúsági kerekezôje, akik ez alatt az idô alatt egy bretagne-i csapat keretében készülnek. A franciák érdeklôdése a romániai kerékpársport iránt új keletû, a Tour hazájából érkezô ilyen jellegû meghívás több mint megtisztelô, még akkor is, ha – megfelelésük esetén – nagy valószínûséggel ott is maradnak versenyezni a továbbiakban. Tekintve a francia és román kerékpársport között tátongó hatalmas szakadékot, életük esélye lehet ez az edzôtáborozás.

*

A hegyikerékpározók, közöttük Logigan Lucian, a marosvásárhelyi Muresul ifjúsági versenyzôje, a napokban tértek haza Olaszországból, ahol maratoni Európa-bajnokságot rendeztek. Sajnos az eredmények elmaradtak a várakozástól, a legjobb eredményt Ion Petrache érte el, aki 46. lett. Maga Logigan izomhúzódást szenvedett, ezért kénytelen volt feladni a versenyt. A keret jelenleg a törökországi Bursába készül, ahol Balkán-bajnokságot rendeznek, Logigant pedig ma vetik alá Bukarestben orvosi vizsgálatnak, hogy megállapítsák, utazhat-e a csapattal. Logigan, aki a pekingi olimpiai részvételt célozza, jelen pillanatig 125 UCI-pontot gyûjtött a kvalifikációs tabellán, Bursában pedig újabb pontok szerzésére lenne esélye, ha ezt egészségi állapota megengedi.

Úszó-Eb

Két döntô – érem nélkül: magyar szempontból ez az Eb második napi úszóversenyeinek lényege.

Cseh László nem tudta megvédeni Európa-bajnoki címét 100 m háton, csak a hatodik lett (54.56 mp), Bodor Richárd pedig – bár Madridban, két éve három bronzot is szerzett – ezúttal nem volt medálra "kalibrálva", 100 m mellen a hetedik helyen zárt (1:01.36 p).

A keddi harmadik magyar finalista fellépése – a Margitszigetre zúduló hatalmas esô miatt – elmaradt. Verrasztó Evelyn, akitôl már az is kisebbfajta hôstett, hogy egyáltalán bejutott a 200 m hát döntôjébe, a versenybíróság határozata szerint hét társával együtt a szerdai program nyitányán, a tervezett 17 órai kezdés elôtt tizenöt perccel küzdhet a minél jobb helyezésért.

Kézilabda

Két elôkészítô mérkôzést vív a marosvásárhelyi Muresul nemzeti ligás nôi kézilabdacsapata a Cetate Déva ellen. A találkozóra a sportcsarnokban kerül sor ma délután 5 órától és holnap reggel 9 órától. A Nemzeti Liga rajtja elôtt a Muresul további barátságos tornákon vesz részt, két hét múlva magyarországi portyára indul. A bajnokság szeptember 10-én rajtol, az elsô ellenfél Nagybánya csapata lesz a Ligetben.

BL-selejtezô

Elsôként a török Fenerbahce jutott be a labdarúgó Bajnokok Ligája selejtezôjének harmadik fordulójába, miután kettôs gyôzelemmel búcsúztatta a feröer-szigeteki B36 Torshavnt.

A többi 13 visszavágót – köztük a Rabotnicski Szkopje – Debreceni VSC-TEVA és a Steaua–Gorica találkozókat – szerdán este, lapzárta után rendezik.

B36 Torshavn (feröeri) – Fenerbahce (török) 0-5

Továbbjutott a Fenerbahce kettôs gyôzelemmel, 9-0-s összes&iacut