Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Minekutána az orvosi rendelôk eladása tavaly tiltakozásokhoz és vitákhoz vezetett, a szaktárca pedig ezek hatására leállította a folyamatot, ismét napirendre került a téma. Eddig még nem tapasztalni sarkos állásfoglalásokat, aminek oka a nyári szabadságolás, a tájékozottság hiánya és a törvény alkalmazásának felgyorsítása lehet.

Ami késik, nem múlik, bizonyára lesznek pró és kontra vélemények, csak nehogy késô legyen. Ugyanis az új törvény szerint az eladásra kerülô rendelôk jegyzékének kifüggesztésétôl számított 45 napon belül a koncessziós szerzôdés birtokában levô orvosoknak jelezniük kell vásárlási szándékukat. Sok helyen folyamatban van a jegyzékek összeállítása, máshol pedig már elkészült, ámde az orvosok, önkormányzatok mintha nem éreznék a helyzet súlyát.

Az ügyet legalább három szempontból szemlélhetjük. Elsôként azon helyhatóságok szemszögébôl, amelyek e rendelôhelyiségek jelenlegi tulajdonosai. Van önkormányzat, amely felszusszanna, ha megszabadulhatna e helyiségektôl, hiszen nincs annyi pénze, hogy komoly beruházásokat eszközöljön. (Mellesleg a szaktárca is leveszi gondját a kabinetekrôl, az engedélyeztetések teljes felelôssége a rendelô új tulajdonosára hárul majd. És akkor már nem lesz bocsánat... amiatt, hogy nincs meleg víz, nincsenek megfelelô higiéniai feltételek stb.) Némely esetben a tanács ragaszkodna ugyan a rendelôkhöz, hiszen eladásukból amúgy sem származna nagy haszon. Ugyanis nem lehet alkutárgyalásokat folytatni az árról, ez megszabott összeg. Marosvásárhely II. rangú településnek számít és az ár 40 euró négyzetméterenként, a területre pedig 1 eurót kell fizetni négyzetméterenként. Az önkormányzatoknak ugyanakkor a törvények értelmében biztosítaniuk kell a lakosság egészségügyi, szociális ellátását, az orvosi rendelôk magánkézbe juttatása ezt sok esetben kérdésessé teszi.

Az orvosok számára nem számít rossz üzletnek a privatizálás, hiszen nem kell túl mélyen zsebükbe nyúlniuk. Bár mondhatni, diszkriminatív azokkal az orvosokkal szemben, akiknek nem volt szerencséjük koncesszionálni állami tulajdonban levô helyiséget, így nincs elôvásárlási joguk. Az is igaz, hogy nagyon sokan saját költségükre beruháztak e rendelôkbe, annak érdekében, hogy megfelelô módon láthassák el a betegeket. Számukra korrektnek számít az üzlet.

Gondok bizonyára felmerülnek menetközben, hiszen a kiskapuk most is megvannak. Mind a rendeltetés megtartására vonatkozó elôírásokat, mind a szolgáltatásokat kénytelenek igénybe venni, nincs alternatíva.

Végül a legfontosabb kérdés, amire ennek a privatizálásnak választ kell adnia: jobbá válik-e az egészségügyi szolgáltatás a magánosítást követôen? Nyer-e belôle a lakosság? Utóvégre ez lenne a célja a folyamatnak, nem pedig az orvosok, vagy önkormányzatok érdekeinek figyelembevétele. Reméljük, a változás pozitív lesz!

Marosvásárhely fôterén sétálunk, nehéz nem észrevenni, hogy a Horea utcában két hete reggel héttôl, este nyolc-kilencig dolgoznak a Valpet Rt. munkásai. A "kockakövek" felét már lerakták, és várhatóan a maradékkal is végeznek egy héten belül. Azok a kockakövek nevükkel ellentétben dupla T alakúak, betonlapocskák. A Horea utca lakói között van aki nem örül annak, hogy ilyen drága járda lesz az utcában. Attól félnek, hogy a régi házak megrongálódhatnak a talajvíz miatt. A Valpet munkatársai biztosítottak arról, hogy modern szigetelést használnak a burkolat alatt. Ez a vörös színû polimer még kilátszik a befejezetlen részeken. Az utcában levô üzletekben alig van vevô, és kimondva-kimondatlan az eladók a város-rendészeket hibáztatják. Egyik eladó szerint már egy hónapja dolgoznak az utcában.

Romániában még problémát okoz a korrupció, és az igazságszolgáltatási reform végrehajtását is be kell fejezni – állapította meg kedden Bukarestben Franco Frattini, az Európai Bizottság (EB) bel- és igazságügyi biztosa, elismerve a Bukarest által e téren elért eredményeket.

A brüsszeli politikus hétfôn este érkezett a fôvárosba, ahol megbeszélést folytatott Traian Basescu államfôvel. Az elnöki hivatal közleménye szerint Franco Frattini derûlátásának adott hangot az EB szeptemberi országjelentésének tartalmával kapcsolatban, amely döntô jelentôségû Románia 2007. január 1-re tervezett uniós csatlakozása szempontjából.

A biztos az európai közösség támogatásáról biztosította Bukarestet abban, hogy megerôsítse az igazságszolgáltatás és a korrupció visszaszorítása terén elkezdett reformokat. Basescu szerint ehhez elengedhetetlen a román tisztségviselôk hivatali összeférhetetlenségének megvizsgálására és vagyoni helyzetük ellenôrzésére tervezett országos ügynökség létrehozása. (Ezt a törvénytervezetet egyelôre csak a kormány fogadta el – a tud.)

Frattini kedden Vasile Blaga belügyminiszterrel is találkozott, a megbeszélés után kiadott sajtónyilatkozatában megállapította: Romániában még problémát okoz a korrupció, és az igazságszolgáltatási reform végrehajtását is be kell fejezni. Egyúttal elismerte, hogy az ország jelentôs haladást ért el az uniós csatlakozás folyamatában. Úgy vélte, hogy az eredmények már mutatkoznak az országhatárok biztonságossá tétele, az emberkereskedelem megakadályozása és a rendôrség személyzetének felfrissítése terén.

A belügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy Bukarest lemaradás nélkül teljesíti a Brüsszellel szemben vállalt kötelezettségeket. Optimista hangot ütött meg Monica Macovei igazságügyi miniszter is azt követôen, hogy az uniós biztossal találkozott. A szaktárca vezetôje szerint a Románia uniós csatlakozását egy évvel elhalasztó, igazságügyi fejezetre vonatkozó védzáradék alkalmazásának a veszélye elmúlt, hiszen az EB legutóbbi jelentésében megállapította: a román bírák és ügyészek függetlensége biztosított.

Frattini szerint azonban növelni kell a bírák és jogászok biztonságát, ez pedig az igazságszolgáltatást ellenôrzô szakmai testülettôl, a Legfelsô Bírói Tanácstól függ. Ez azért fontos – mint fogalmazott -, hogy a pereskedô feleknek igazságos jogi eljárásban legyen részük.

A biztos megdicsérte a miniszterasszonyt az igazságügyi reform során elért eredményekért, és közölte, "teljes erôvel" támogatja további tevékenységét. A biztos megállapította, hogy Románia megreformált igazságügyi rendszerrel rendelkezik, de ezt gyakorlatba is kell ültetni. Hozzátette: a legnagyobb kihívás jelenleg az, hogy a román igazságszolgáltatási rendszer ismét elnyerje az állampolgárok bizalmát.

Európai pályázati pénzek Maros megyébe vonzása lesz a feladata annak a – fenntartható fejlesztés érdekében – alakított szakértôi csoportnak, melyet tegnap hoztak létre önkormányzati képviselôk és szakértôk részvételével a megyeházán. A testület munkáját a megyei önkormányzat és a kormányhivatal, valamint a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemen mûködô fenntartható fejlesztési kutatóintézet is támogatja.

A szakértôi csoport megalakítását a Maros völgyének fenntartható fejlesztésérôl a múlt hónap elején szervezett marosoroszfalui tanácskozás nyomán alakult kezdeményezô csoport határozta el. A kezdeményezôk a Maros menti tanácskozás következtetéseit bemutatták Jonathan Scheele-nek, az Európai Bizottság bukaresti küldöttsége elnökének. Scheele a szervezôk elmondása szerint legutóbbi marosvásárhelyi látogatásakor maga sugalmazta a most létre is jött szakértôi csoport megalakítását, mondván, a fejlesztésre az akarat nem hiányzik, de az európai pályázati alapok pénzforrásainak megszerzéséhez komoly szakértôi munkára is szükség van.

A tegnap elhangzottak alapján a szakértôi csoport feladata elsôsorban az lesz, hogy a fenntartható fejlesztésben érdekelt helyi és központi döntéshozó, valamint végrehajtó szervek munkáját olyan tervekkel támogassa, melyek nyomán az ország európai csatlakozása után igénybe vehetô EU-s strukturális alapokból támogatható fejlesztési pályázatokat készíthetnek. Négy szakterület, a gazdaság, szociális védelem, környezetvédelem és kultúra terén hoznak létre a testületen belül munkacsoportokat.

Maga a testület havonta ül össze, mint elhangzott, szeptemberben esedékes következô ülésükig feltérképezik a megyében folyamatban levô fejlesztési pályázatokat. Ezek és a szakértôi javaslatok alapján egy megyei szintû fejlesztési stratégiát is igyekeznek felállítani.

Ez a szakértôi csoport hasznos lehet, ha a benne résztvevôk a gyakorlati tennivalókra koncentrálnak – fejtette ki a tanácskozáson Kelemen Atilla, a képviselôház mezôgazdasági és vidékfejlesztési szakbizottságának elnöke, aki meghívottként vett részt a találkozón. Kelemen felhívta a figyelmet, a fejlesztési stratégia kidolgozása, hónapokkal az esedékes európai integráció elôtt már megkésett kezdeményezés, ehelyett arra kell szerinte figyelmet fordítani, hogy a csatlakozás után megnyíló lehetôségeket használja ki minél jobban a megye. Kifejtette, az Európai Uniónak szinte korlátlan mennyiségû pénze van pályázatokra, ebbôl kellene minél nagyobb szeletet jó projektekkel a megyébe vonzani.

A Marosvásárhely V. Felsôvárosi Református Egyházközség július 30-án, vasárnap délelôtt hálaadó istentisztelettel ünnepelte megalakulásának 60. és önállósulásának 30. évfordulóját. A keresztyének útja kísértésekkel teletûzdelt út, amely során megállás nélkül járni, gyökerezni és építkezni kell – állt az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének, dr. Pap Géza igehirdetésének középpontjában. A felsôvárosi végeken 1976-ban önállósult egyházközség épülete az 1996-tól 2006-ig terjedô idôszakban templommá nôtte ki magát és a gyülekezet tagjainak száma fokozatosan nôtt, mára már 4000- nél több lelket számlál.

Az igehirdetés után az ünneplôk rövid verses, énekes mûsorral köszönték meg a közösség kitartását és számoltak be az elmúlt hatvan év történéseirôl. A gyülekezet kórusát követôen Nagy Dónáth Noémi Örömünnepünkre és Veress Elôd, a Színmûvészeti Egyetem hallgatója Töltsétek meg a templomot címû szavalata fokozta az ünnepi hangulatot. Ôket Balázs Mihály fôgondnok követte, aki a földi boldogságot tiszavirág- életûnek nevezte, hisz a földi javak állandó hajhászása újabb és újabb vágyálmokat kelt, megszerzésük után még nagyobb, talán elérhetetlenebb célokat tûzünk ki magunk elé. Id. Szabó Frigyes, a 30 évvel ezelôtt önállósult gyülekezet elsô lelkipásztora a hit, a vallási közösség szerepérôl szóló szavaival könnyeket csalt a jelenlevôk szemébe. Az ünnepség házigazdája, Kántor Attila, a Felsôvárosi Református Egyházközség lelkipásztora a 84. zsoltár tükrében mutatott be mozzanatokat a templom építésének történetébôl, melynek megléte összekovácsolja a gyülekezetet és megkönnyíti a közösségi találkozást. Szász Zoltán esperes a Marosvásárhely Felsôvárosi Református Egyházközséget a Maros-Mezôségi Egyházmegye oszlopos tagjaként említette, amely fennállása során rendkívül sokat tett az egyházmegye életéért.

Veress Gábor, a budapesti Klapka téri református egyházközség zászlaját nyújtotta át az ünneplô gyülekezetnek, és elmondása szerint a zászló üzenetét a rajta lévô színek (piros, zöld, kék, arany, fekete) és évszámok hordozzák.

Ezt követôen a tanácsteremben Nagy Miklós Kund, a Népújság fôszerkesztô-helyettese két képzômûvész, Fekete Zsolt és ifj. Szabó László kiállítását nyitotta meg, majd a jelenlévôk a közösség életét felelevenítô fényképkiállítást tekinthették meg.

A legutóbbi soros ülésén úgy döntött a szászrégeni tanács, hogy átrendezik a város központi parkját. A javaslatokat Moldovan Simion szászrégeni képzômûvész dolgozta ki, a 16 változat közül 11-et fogadott el a tanács, ezek elemeibôl állítják össze majd a parkrendezési tervet. Ezek szerint növelik a zöldövezetet, új padokat szerelnek fel, a sétányokat díszkôvel borítják, játszóteret alakítanak ki, az idôsebbeknek pedig társasjátékokkal (sakk, táblé stb.) felszerelt asztalokat helyeznek ki, a városi könyvtár elôtt pedig egy virágóra lesz. Ezenkívül két kisebb szökôkutat is létesítenek. A tanács nem fogadta el azt a javaslatot, hogy elköltöztesse a jelenlegi szobrokat, azt is elutasították, hogy Mihai Eminescunak újabb szobrot állítsanak a városi parkban. Petôfirôl szó sem volt.

Az RMDSZ Maros megyei és marosvásárhelyi szervezete 11–14 éves korú, iskolás gyerekek részére Laposnyán egyhetes nyári tábort szervez 2006. augusztus 7-i kezdettel. Bôvebb felvilágosítás az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének székházában vagy a 267-116-os telefonszámon. Várjuk a jelentkezôket.

Jegyzet

Szkeptikus voltam, amikor ellátogattam a Félszigeten zajló humorfesztiválra. Mesélték, hogy két fiatal srác bohóckodik, és nagyon jók. Én a klasszikus humort kedvelem, az illetôk, akik hívtak, az amerikai humort is értékelik. A Szomszédnéni Produkciós Iroda azonban olyan elôadással rukkolt elô, hogy eldöntöttem, hivatalos rajongójuk leszek. Ha a cikket az elsô elôadás után írtam volna, akkor fennkölten beszéltem volna arról, hogy íme, semmi csúfat nem ejtettek ki a szájukon. Most, a harmadik alkalom után azt mondom, hogy becsúszott egy-két káromkodásszerûség, de úgy, hogy ezen is lehetett, kellett kacagni.

A Szomszédnéni Produkciós Irodának két tagja van: Tóth Szabolcs és Bálint Ferenc. Öt éve lépnek fel, inkább saját jelenetekkel, havonta négyszer-ötször. Nincsen irányítójuk, ôk maguk rendezik, írják és adják elô szerzeményeiket. Egyikük média szakot végzett, a másik építészetit. Nem tanította nekik senki a jópofáskodást, így születtek.

Ám mikor elôször láttam ôket, Monthy Python, angol humorista jeleneteit adták elô. Elôadásmódjuk könnyed és természetes. A díszletük mindössze pár karton, asztal, szék. A háttér pedig egy kötélre kihúzott szürke anyag. A nézôk a hasukat fogták és könnyeiket törölgették. Ehhez a tehetség is elég, nem kell nagy költségvetés.

A festménykiállításnak, a karikatúráknak, az illusztrált vicceknek is nagy sikerük volt, szintén saját szerzemények. Ezekre úgy figyeltem fel, hogy a teremben ültem, vártam az elôadást. Nagyjából csend volt. Egyszer csak olyan hangos és ôszinte nevetést hallottam, hogy nyomban megnéztem, mi lehet ennyire vicces egy darab papíron, a falon. Bálint Ferenc "Fergeteges festménykiállítása" 12 alkotásból állt, mindegyik egyforma volt: fekete, de a cím különbözött: A politikus lelke, Virágos tájkép avagy Zámbó Jimmy alulról szagolja az ibolyát, Reggel a bányában stb.

Engem meggyôztek, de a jelek szerint másokat is. A nézôközönség mindennap nôtt. Van igény tehát a színvonalra. Ne hagyjuk hogy ránk telepedjen a média révén ránk ömlesztett alpári, amerikai humor.

A szövegtervezet azonban csak akkor válik hivatalos határozattá, ha azt mind a 25 tagállam, köztük az azonnali tûzszünet követelésétôl eddig elzárkózó britek is elfogadják.

Márpedig – mint kiderült – Margaret Beckett brit külügyminiszter továbbra is úgy véli: az erôszakos akciók beszüntetésére szóló felszólításnak egy hosszú távú béketerv egyik elemének kellene lennie. Diplomáciai források szerint Németország is ellenzi az azonnali tûzszünetet.

A szövegtervezet egyébként Izrael és Libanon szuverenitásának tiszteletben tartását sürgeti, s jelzi, hogy az EU kész szerepet vállalni az újjáépítési munkákban, illetve az esetleges libanoni nemzetközi békeerôben. Egyben kéri, hogy újítsák fel a közel-keleti béke megteremtését célzó tárgyalásokat, s a születendô megállapodás biztosítsa majd, hogy egy életképes palesztin állam legyen Izrael szomszédságában.

Ha az EU-tagállamok külügyminiszterei valóban elfogadnák az azonnali tûzszünet követelését, az még az eddiginél is jobban elszigetelné Izraelt, illetve az ôt támogató amerikaiakat. Ez utóbbiak ugyanis azt szeretnék, ha még a tûzszünet elôtt kidolgoznának, s elfogadnának egy olyan béketervet, amely lefegyverezné a Hezbollah síita szervezetet, s garantálná Izrael északi határainak biztonságát.

Libanoni határtelepülések ellen hajtott végre légi csapást kedden Izrael, egy nappal azt követôen, hogy bejelentette, felfüggeszti a légitámadásokat a dél-libanoni területek ellen – közölték libanoni biztonsági források és szemtanúk.

Állításuk szerint izraeli harci gépek Dél- Libanonban támadták Bajjada és Manszúre településeket. Az Egyesült Államok korábban rábírta Izraelt, hogy a nemzetközi felháborodást kiváltó, 54 polgári személy halálával járó kanai bombázást követôen 48 órára függessze fel a légitámadásokat. A szüneteltetést hétfô hajnalban – helyi idô szerint két órakor – jelentették be. Izrael ugyanakkor folytatta tüzérségi támadásait és légi csapásait Kelet- és Dél-Libanonban, ahol csapatai a szárazföldön harcba álltak. Izrael közölte: fenntartja jogát, hogy bombázza a Hezbollah síita szervezet rakétakilövô állásait, valamint hogy légi támogatást nyújtson Libanonban harcoló csapatainak. Izrael azt is kilátásba helyezte, hogy kiterjeszti és mélyíti támadásait a Hezbollah fegyveresei ellen, amíg a nemzetközi erôket nem telepítik a térségbe.

Augusztus 31-ig adott határidôt Iránnak az urándúsítás felfüggesztésére az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfôn elfogadott határozatában. Ellenkezô esetben a perzsa államnak gazdasági és diplomáciai jellegû büntetô intézkedésekkel kell szembenéznie. Az iráni ENSZ-nagykövet máris elutasította a BT követelését.

A Franciaország, Németország és Nagy-Britannia által, az Egyesült Államok támogatásával elôterjesztett 1696. számú határozat, amelyet a testület 14-1 arányban, Katar ellenszavazatával fogadott el, az elsô, amely Iránnal szemben jogilag kötelezô követeléseket támaszt, és amely szankciók mérlegelésével fenyeget.

Az Egyesült Államok és szövetségesei azt gyanítják, hogy Irán atomfegyvert fejleszt ki.

A dokumentum azt követeli Teherántól, hogy "függessze fel minden urándúsítással és újrafeldolgozással kapcsolatos tevékenységét, beleértve a kutatást és a fejlesztést is". Ennek teljesítését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ) kell ellenôriznie. A testület augusztus 31-re jelentést kér Mohamed el-Baradeitôl, a NAÜ fôigazgatójától arról, hogy Teherán mennyiben teljesítette a határozatot.

Ellenkezô esetben a BT fontolóra veszi a megfelelô intézkedéseket az ENSZ alapokmánya 7. fejezetének 41. cikkelye alapján, amely a gazdasági szankciókról rendelkezik. A 7. fejezet 40. cikkelye ugyanakkor lehetôvé teszi "ideiglenes intézkedések" életbe léptetését is a szankciókról történô döntést megelôzôen. A határozat kimondja: a szankciókról a BT újabb határozatában kell dönteni, hangsúlyozva ezzel, hogy automatikusan nem rendelhetnek el megtorló intézkedéseket Irán ellen. Ez utóbbi ellen Kína és Oroszország rendszeresen fellép a BT-ben az Irakról folyó, 2002-2003-as viták óta.

Közös, uniós fellépést sürget a Szabad Demokraták Szövetsége annak kapcsán, hogy a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezetô alelnöke ellen rendôrségi eljárás indult nézetei kifejtése miatt – közölte Eörsi Mátyás ügyvivô keddi sajtótájékoztatóján.

Szlovákia európai uniós tagország, meggyôzôdésünk, hogy nemcsak nekünk, magyaroknak, nemcsak a magyar demokratáknak kell fölemelnünk a szavunkat az ellen, ami Szlovákiában történik, ez nem lehet egyszerûen egy szlovák-magyar kisebbségi probléma, ennek összeurópai üggyé kell válnia – fogalmazott a liberális politikus.

Felidézte, hogy a szlovák kormánykoalícióban részt vevô szélsôséges Szlovák Nemzeti Párt elnöke, Ján Slota feljelentése alapján Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezetô alelnöke ellen nyomozás indult néhány kijelentése miatt, amelyeket egy autonómia tárgykörében tartott budapesti konferencián mondott.

Eörsi Mátyás szerint mindez a rendszerváltás elôtti kommunista Csehszlovákia és Magyarország politikai gyakorlatára emlékeztet.

Hangsúlyozta: az unió nem egyszerûen egy "készpénznyerô automata", hanem egy közös értékeken alapuló politikai egyesülés, amelynek lényege a kisebbségek tisztelete, a békés egymás mellett élés és a szélsôséges hangok politikai visszaszorítása.

Mint mondta, bízik abban, hogy az SZDSZ által képviselt álláspont nemcsak a Magyar Köztársaság véleményévé válik, hanem az egész EU ennek megfelelôen fog Szlovákiával bánni, és világossá teszik a szlovák kormány számára, hogy a rendôri eljárás egy politikussal szemben, nézetei miatt, az unióban elfogadhatatlan.

Hozzátette: Robert Fico, szlovák kormányfô számára világossá kell tenni azt is, hogy az a koalíciós felállás, amelyet szélsôséges pártokkal kötött, az unió normarendszere szempontjából elfogadhatatlan.

A több mint négy évtizede hatalmon lévô Fidel Castro Rúz kubai párt- és állami vezetô súlyos beteg, s emiatt kénytelen volt átruházni funkcióit az öccsére, Raúl Castróra helyi idô szerint hétfô este.

A havannai televízióban és rádiók-ban felolvasott, az államfô által megfogalmazott közlemény szerint a megfeszített munka rendítette meg egészségét, "heveny hasi krízist okozott, amelyet súlyos belsô vérzés kísért, ezért bonyolult mûtét vált szükségessé". A mûtétbôl való felépülés hetekig tartó pihenést követel meg, ezért Castro nem tudja ellátni feladatait. Azt nem közölték, hogy az operációt hol, mikor végezték el.

Fidel az öccsét, Raúl Castrót bízta meg, hogy ideiglenes hatállyal vegye át az államtanács elnöki tisztségét, a fegyveres erôk fôparancsnoki posztját, a miniszterelnökséget és a Kubai Kommunista Párt központi bizottságának elsô titkári beosztását.

Ez az elsô eset, hogy a 80. évét augusztus 13-án betöltô Fidel Castro átengedi – még ha ideiglenes jelleggel is – a hatalmat, noha arról már régen szó volt, hogy a most 75 éves, nála sokkal kevésbé karizmatikus Raúl lesz az utódja. Kezébe kerül az 50 ezer fôs hadsereg és a belbiztonsági erôk irányítása, bár egy júniusi nyilatkozatában azt mondta, hogy az utódlásra felkészített, megerôsített kommunista párt révén akarja gyakorolni a hatalmat.

A bejelentés meglepte a diplomáciai kart, a külföldi tudósítókat és a Havannában dolgozó külföldi üzletembereket is. Többen felfüggesztették szabadságukat, és volt, aki a havannai nemzetközi repülôtérrôl tért vissza a hír hallatán.

A kubai hatóságok nem jelentették be, kiadnak-e majd rendszeres orvosi közleményeket az elnök állapotáról.

Miamiban, a kubai amerikai emigráció központjában sokan nem tudtak ellenállni a kísértésnek, és az utcára rohantak megünnepelni a diktatúra végét, noha elemzôk és politikusok nyugalomra intettek. Van, aki szerint nincs kizárva, hogy Fidel Castro meggyógyul, sôt olyan is, aki szerint ez csak csel.

Miami polgármestere, Carlos Álvarez önmérsékletet kért az emigránsoktól. Közölte, hogy egyelôre nem léptették életbe a rendkívüli helyzetre kidolgozott terveket, noha a városban a második számú riasztási fokozat van érvényben.

Hamarosan megjelennek a 35 évnél fiatalabb házaspároknak 80 négyzetméterig 20%-os ártámogatást nyújtó 51-es sürgôsségi rendelet módszertani szabályai. A fiatal családok abban az esetben részesülnek ebben a támogatásban, ha jelzáloghitel alapján, építkezési céggel építik elsô lakásukat – mondta Borbély László területrendezéssel és középítkezéssel megbízott miniszter keddi bukaresti sajtóértekezletén. A természeti katasztrófák során lakás nélkül maradt, illetve a tulajdon-visszaszolgáltatási jogszabályok alkalmazása során kilakoltatott egyének, családok, ha jelzáloghitel alapján építik fel lakásukat, ugyancsak 20%-os ártámogatást kaphatnak 80 négyzetméterig – emelte ki a megbízott miniszter.

Az idei árvizek során több mint 2000 ház ment tönkre, és több mint 1000 szorul megerôsítésre. A természeti katasztrófák: árvíz, földcsuszamlás okozta károk miatt három falu lakosságát kell áttelepíteni – hangsúlyozta Borbély László.

A központi hatóságok, a Területrendezési és Középítkezési Minisztérium odafigyel az árvízkárosultakra, hiszen a kormány a Dolj megyei rasti infrastrukturális beruházásokra: úthálózatra, elektromos vezetékekre több mint 16 millió RON-t irányzott elô, a minisztérium a vízprogram keretén belül pedig 3 millió RON-t utal ki Rast községnek. Az Országos Lakásügynökség az építôanyagok legnagyobb részét: a cementet illetve téglát százszázalékban, a vasbetont több mint 90%-ban eljuttatta a helyi hatóságokhoz. Raston 100 hektáron, a jövô héten a lakásügynökség által szerzôdtetett cégek elkezdhetik a munkálatokat. A lakásügynökség szociális ankétok alapján 567 ház újjáépítését vállalta. A kormány a többi árvízkárosultnak építôanyagot ad – mondta a területrendezéssel és középítkezéssel megbízott miniszter.

A földrengés veszélyeztette lakóházak megerôsítésének akadályozása a közeljövôben bûncselekménynek minôsül – ismertette a jelenlevôkkel Borbély László, hozzáfûzve: az a tulajdonos, aki nem egyezik bele a földrengés által veszélyeztetett lakóház szerkezeti megerôsítésébe, a többi lakó életét veszélyezteti.

Integrált programokra van szükség, épp ezért a lakóházak hôszigetelése alkalmával a lakóház tetôtéri szerkezetének beépítését is el lehet végezni. A négyemeletes lakóházak esetében a tetôtér beépítéséhez nem feltétlenül szükséges a lift beépítése – összegzett a megbízott miniszter.

Lapozgató

Az amerikai Központi Hírszerzô Ügynökség (CIA) is érdeklôdött a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a terrorizmussal vádolt ujgur szervezet együttmûködése után – írta keddi számában a Ziua címû napilap, noha az SZNT vezetôi már többször cáfolták, hogy bármiféle kapcsolatuk lenne terrorista szervezetekkel.

A román sajtó nem elôször foglalkozik ezzel a témával. Azt követôen, hogy a Csapó I. József által vezetett SZNT Állandó Bizottsága június 5-én együttmûködési megállapodást írt alá az Ujgur Fórum (vagy Ujgurok Világszövetsége) nevû szervezet németországi emigrációban élô tagjaival, a Gândul címû bukaresti napilap arról számolt be, hogy a Székelyföld autonómiájáért küzdô SZNT "terrorista szervezettel" szövetkezik.

A Ziua keddi számában terjedelmes összeállítást közöl, megírva, hogy a Román Hírszerzô Szolgálat (SRI) által összegyûjtött adatok a fôügyészség "látókörébe kerültek". A lap értesülése szerint a SRI-tôl a CIA is adatokat kért a két szervezet együttmûködésérôl, hiszen az SZNT partnerét azzal vádolják, hogy merényletet tervezett az Egyesült Államok kirgizisztáni nagykövetsége ellen.

Ferencz Csaba, a tanács tájékoztatási alelnöke korábban cáfolta az MTI-nek, hogy az SZNT-nek bármiféle kapcsolata lenne terrorista szervezetekkel. Úgy vélte, hogy szánalmas lejáratási kísérletrôl van szó csupán, hiszen az Ujgur Fórum (vagy Ujgurok Világszövetsége) nevû szervezet németországi emigrációban élô tagjaival, nem pedig az Ujgur Felszabadítási Fronttal írt alá megállapodást. Az SZNT és az Ujgur Fórum "a közös múlt feltárásáról, a rendszeres kapcsolattartásról, a közös érdekek képviseletérôl" kötött megállapodást.

Ferencz Csaba visszautasította a lejáratási kísérleteket, és határozottan leszögezte: az SZNT csakis demokratikus eszközökkel kíván harcolni Székelyföld autonómiájának a kivívásáért.

Románia külkereskedelmi hiánya 2006 elsô felében 42,4 százalékkal nôtt, az év elsô hat hónapjában elérte a 4,39 milliárd eurót; a még ennél is nagyobb deficit kialakulásától az export júniusi növekedés óvta meg az országot. Az elsô öt havi deficit-többlet még 50 százalék volt – derül ki a statisztikai hivatal friss került adataiból.

A román export értéke 12,7 milliárd eurót tett ki – növekedésének üteme elérte a 20,3 százalékot; a január-májusi idôszakban ez 19,8 százalékos volt; fôként az autóexportban következett be gyors növekedés.

Az import növekedési üteme júniusban lassult: míg az elsô öt hónapban még 26,2 százalék volt a többlet, a hat havi 17 milliárd eurós import 25,3 százalékkal haladja meg a tavalyi esô félévi adatot.

Románia hatalmas erôvel küzd gazdasága modernizálásáért, ami gyorsítja az import növekedési ütemét, így növeli a külsô hiányt és az inflációt.

A kereskedelmi mérleg hiánya a folyó fizetési mérlegre is hat: ennek hiánya tavaly 35 százalékkal 6,9 milliárd euróra növekedett, ami durván a GDP kilenc százalékának felel meg. Az elemzôk azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a nagymérvû közvetlen külföldi tôkebevonás, melynek értéke idén elérheti a 7,5 milliárd eurót, ellensúlyozza a küladósság növekedésébôl eredô kockázatokat.

Az adatok szerint az EU maradt Románia fô kereskedelmi partnere: exportjának 67 százaléka, importjának 62,1 százaléka az unióval bonyolódott.

A román állampolgárok amerikai vízumkötelezettségének feloldását Washington a romániai árvagyerekek örökbefogadására vonatkozó bukaresti tilalom megszüntetésétôl teszi függôvé – írta a Cotidianul.

A bukaresti újság elsô oldalon foglalkozik e témával Traian Basescu román államelnök múlt heti washingtoni látogatása kapcsán. Emlékeztet arra, hogy az amerikai szenátus Basescu Washingtonba utazása napján, július 27-én fogadott el egy határozatot, amely azért született, hogy az örökbefogadási tilalom feloldása érdekében Washington nyomást gyakoroljon a román hatóságokra.

A határozat szövege szerint Románia a gyermekvédelem területén számos gonddal küszködik, hiszen az országban az örökbe fogadott gyerekek száma még mindig magas az árvaházakban nevelkedô csemeték számához képest. A lapnak névtelenül nyilatkozó amerikai törvényhozók elismerték, hogy a román állampolgárokkal szembeni vízumkötelezettséget Washington csak akkor oldja fel, ha Bukarest hajlandó ismét eleget tenni az amerikai örökbefogadási kérelmeknek.

Csakhogy Románia egyelôre nem enged a zsarolásnak, hiszen Basescu a hétvégén leszögezte: a vízumkötelezettség eltörlése fejében sem hajlandó változtatni Románia a nemzetközi örökbefogadásról szóló jogszabályzatán. Az errôl szóló meglehetôsen szigorú és az Egyesült Államok által többször bírált törvényt Románia parlamentje 2004 júniusában fogadta el. Ezt a lépést Bukarest azt követôen tette meg, hogy Brüsszelbôl komoly figyelmeztetések érkeztek. Az Európai Bizottság akkor sürgôs tájékoztatást kért Romániától a nemzetközi örökbefogadási gyakorlatról, amely Romániában az erre meghirdetett moratórium ellenére is folytatódott.

Hétfôn több román napilap értékelte Basescu amerikai útját. Bukaresti politikai elemzôk egyhangúlag úgy vélik, hogy Románia elsô emberének tengeren túli látogatása nem végzôdött látványos eredménnyel. A Cotidianul terjedelmes elemzésben megállapítja: a látogatás nem módosította jelentôsen a román-amerikai kapcsolatok irányát. A lap szerint Washington és Bukarest között mára olyan érett viszony alakult ki, amely kiszámítható és meglepetésektôl mentes. A lap kommentátora azzal magyarázza a látogatás "ernyedtségét", hogy a román diplomáciának végre sikerült 14 év után meghódítania Washingtont, ám Bukarest a kétoldalú kapcsolatok jelenlegi fázisában nem rendelkezik elképzeléssel e viszony jövôjérôl – írja a Cotidianul.

A Gândul címû napilap külpolitikai elemzôje a washingtoni látogatást "elszalasztott alkalomnak" nevezte. Ugyanakkor szerinte ez nem csak Basescu számlájára írható: a "robbanékony" román belpolitikai helyzet is hibás ebben. Az államfô és a parlament, illetve a Basescu és a kormány közötti háborúskodás – amely jórészt a kormánykoalíció fô erejét képezô liberálisok és demokraták közötti konfliktusnak tulajdonítható – ugyanis megakadályozza világos külpolitikai stratégiák kidolgozását – írta a Gândul elemzôje.

A (kis)közösségek korában élünk, amikor az alulról építkezés erejét éreztethetjük a döntéshozókkal, azokkal, akik látszólag bölcs döntéseikkel hozzájárulnak életminôségünkhöz. A döntéshozók azonban tôlünk, közösségekbe tömörülô, öntudatos emberektôl függenek, így vizsla szemmel kutakodnak szükségleteink morzsái után, amelyeket látványos tettekké alakíthatnak saját egójuk és pozíciójuk megszilárdítása érdekében. Ebben semmi meglepô nincs. De vajon felismerték-e potenciális elsöprô erejüket az emberek, akik közösségekbe tartozva közvetlenül is befolyásolhatják életminôségüket? Vagy éppen ezt az erôtudatot kellene felébreszteni bennük és a sodródás helyett a tett (ön)bizalomerôsítô hatását megkóstoltatni velük? Errôl is szólnak valójában az érdekcsoportokat tömörítô civil szervezetek, a virágzó virágegyletek, a szakmai egyesületek, a Föld lakhatóságáért jogosan aggódó zöldek vagy az egyházi közösségek. Ugyanakkor figyelemre méltó paradoxon, hogy az ilyen jellegû tömörülések során válnak ki egyesek és változnak át mindentudó döntéshozókká. Ezek szerint a közösségbe tartozók potenciálisan döntéshozó jelöltek is. Ez is motiválhatna akár minden tetterôs egyént arra, hogy valamilyen, érdeklôdésének megfelelô, célirányos cselekvésekre specializálódott közösségekhez csatlakozzon.

Csányi Vilmos etológus Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan1 szlogenerejû címet viselô cikkében bátorítást találunk a cselekvésre, hiszen azt hangsúlyozza, hogy a helyi/helyzeti közösségek összefogásában van az igazi erô szükséghelyzetekben is. Kiemeli, hogy "az emberi természet számára a közösség az optimális mûködési tér. ...Olyan helyi közösségeket kell kialakítani, amelyekben mindenki megtanulja, hogy az ember csak közösségekben életképes, és a központosítás elônyeinek megôrzése mellett a helyi kultúra a legfôbb jó és a legfontosabb emberi érték. Még akkor is, ha emiatt »verseny- képességünk« némi hátrányt szenved." Az utóbbi gondolat folytatásaként még azt is megkockáztathatjuk, hogy versenyképességünk még fokozódhat is, ha erôs bennünk az egymás iránti törôdésünk. Ez a verseny azonban már nem a pénzpiacon hoz bevételt, hanem érdekérvényesítésünk esélyét fokozza. Erdélyben az Európai Unióba lépés elôestéjén az érdekérvényesítés már varázsszóvá emelkedett. Érzékelhetô, hogy már kisebb (érdek)csoportok nagyobb érdekcsoporttá szervezôdve mérik össze erejüket, vitáznak és kompromisszumot kötnek, hogy érdekeiket érvényesítve sikert könyvelhessenek el maguknak. És legyünk ôszinték, az ilyen együttmûködô kisközösségek a sikert (anyagiakra lefordítva, pályázati sikert) meg is érdemlik. S ami még a pénznél is nagyobb közösségi tôkét jelent, amikor a közösségek a kitûzött cél érdekében kifejtett erôfeszítéseik jutalmát elkönyvelve még tovább erôsödnek és erôsítik közösségük identitását és sikertudatát. Erre a legalkalmasabb játéktér a véletlenek és szükségszerûségek nyomán kialakult emberléptékû környezet, ahova természetes módon a kisközösségek tagjai tartoznak. Ebbôl a fizikai közelségbôl lehetne nemcsak pénzt, hanem értéket is kovácsolni. De mit is értek emberléptékûségen? Azt, hogy az egyének élettere fizikailag is elég közel van egymáshoz, és a fennálló távolság legyôzhetô nagyobb, idegtépô utazás nélkül. Ez a fajta emberléptékûség még a huszadik század elején is tetten érhetô volt a jó szomszédsági viszonyban, a faluközösségben vagy éppen egyházi gyülekezethez való tartozás révén. A helyzet azonban ezen a téren is már sokkal bonyolultabb napjainkban. Paradox módon most, a huszonegyedik század kezdetén a földrajzi közelség és a villámkommunikációt segítô technika ellenére teret hódít az elidegenedés; olyan állapot, amelyet József Attila "a semmi ágán ül szívem" költôi képpel örökített meg az utókor számára. Jó példa erre az, hogy a felfokozott pénzhajszában nem ismerjük szomszédunkat, vagy rokonainkkal mobiltelefonon tartjuk a kapcsolatot. Talán tudatosult bennünk, hogy a technika kétélû fegyver: közel hozhat, de el is távolíthat egymástól, hiszen már nem kell fizikailag elballagni a szomszédhoz, mert bármikor a mobil elérhetôvé teszi számunkra. Ezt a virtuális teret, amelyhez a mobiltelefónia és a villámposta révén tarozunk, már csak a zseniális internet tágítja végtelenné. Ezt a lehetôséget használjuk ki akkor, amikor a virtuális térben nemcsak magánügyben kooperálunk, hanem egy bizonyos civil csoport szükségleteirôl is tárgyalunk, és megoldásokat keresünk. Természetesen ez a fajta high tech stílusú kommunikáció nem mindenki számára vonzó. Bár sokan vannak, akik a mindennapok gyorsító sávjában haladva szívesebben megnyílnak a virtuális csevegô szobákban, mint a szomszéd eperfájának hûsítô árnyékában. Ez így jó is, azonban csak azokkal nem sikerül találkozniuk, akik "ódivatú" életmódjuk révén a hagyományos, fizikai jelenlétet is igénylô beszélgetést választják. Jó lenne, ha az együttmûködés, a már ódivatúvá vált egymásra figyelés értékké emelkedne, s így a nyitottságunk természetesen hatna: elfogadnánk azokat is, akik a virtuális térben kapcsolódnak be az együttmûködésbe, elfogadva, hogy azt talán életmódjuk így diktálja. És elfogadnánk a meghívást is akkor, ha a szomszéd egy kis csevelyre hív az eperfa árnyékába. Ha ezt a bravúros nyitottságunkat, gyermeki kíváncsiságunkat sikerül megtartanunk, akkor sem az emberi kapcsolatok elsilányulásától, sem a közösségek önpusztításától nem kell tartanunk.

Nem szorul tehát bizonyításra, hogy a közösségi tudatra, kommunikációra és az ebbôl kisarjadzó együttmûködésre manapság égetô szükségünk van. Manapság ugyanis már nem kisebb horderejû gondokkal szembesülünk, mint az emberi önzést megbosszuló globális felmelegedés, árvizek és cúnamik. Ezek a katasztrófahelyzetek úgyis próbára teszik túlélési, együttmûködési (?) képességeinket. Saját bôrünkön tapasztalhatjuk, hogy egyedül, magányosan nem sokra megyünk. Ha az izolációtól megmenekültünk, még mindig nagy kihívás elôtt állunk. Vár ránk még az igazi (kis)közösség valódiságának tesztje, közösségünk hordereje, amely a szükséghelyzetekben a megsemmisülés helyett visszaemel minket az életbe.

Budapest, 2006. június 28.

Jólesik kedves szót hallani messze idegenben. Hát még anyanyelvi szót! De a hálát nem szokás nyilvánosan is kifejezni. Kosztolányi Dezsô írja Néró császárról szóló regényében, hogy a hálátlanság nem természetellenes dolog. Igaza lehet, ha manapság is feltûnést kelt egy hálálkodó levél: "Kedves Asszonyom! Két hete jöttem haza Bodrumból, ahol kedves fia idegenvezetôként dolgozik. Köszönöm Önnek, hogy ilyen áldott jó fiút, azaz embert nevelt. Nagyon segítôkész, és miután kiderült, hogy mindketten Marosvásárhelyrôl kerültünk a világ eme sarkába, nagyon rokonszenvesek lettünk egymásnak. Jaj, meg ne ijesszem, én nyugodtan a nagymamája lehetnék (80 éves vagyok); nagyon segített, egy eléggé strapás kétnapos kiránduláson voltunk, és mindig figyelt rám, hol vagyok, nem történt-e valami bajom. Jártunk egy nagyon szép szônyegszövô üzemben, említette, hogy az anyukája gobelinnel meg szônyeggel foglalkozik, megkérdeztem, elhoztad-e már ôt is; felhívtam a figyelmét, hogy ezt feltétlenül mutassa meg. Nagyon kellemesen telt vele az idô, elmondta, hogy elég gyakran beszélgetnek, Önök Erdélyben, ô Törökországban, és írnak e-maileket is. Ez a haladás és a tudomány érdeme.

Én 1972-ben jöttem ide Miskolcra férjhez, az uram meghalt. Amíg bírom egészséggel és anyagilag, szeretnék még egy-két dolgot látni a világból. Nem is zavarom tovább, csak még egyszer köszönetet mondok egy ilyen jól nevelt gyerekért, ma már ez ritkaság, itt, Magyarországon nagyon sokszor durvák az idôsekkel. Ha O.-val tetszik beszélni, üdvözli a fogadott Nagymamája, sok szeretettel gondolok Rá, Önöket pedig tiszta szívvel, szeretettel üdvözlöm: Rózsika néni (Bujdos Lászlóné, Miskolc)."

A személyek kilétérôl csak annyit: az anya textilmûvész, a fia kirándulásszervezô és -vezetô, rádiós. Rózsika néninek sok ilyen "örökbe fogadható" unokát kívánunk.

Kiemelkedô eredmények cáfolják a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem jövôjével kapcsolatos, kétkedéssel telített visszhangokat.

Hogy mégsem kell hinni egyes rosszindulatú híreszteléseknek, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az idei államvizsgán elért siker, amely alapján a Sapientia Egyetem Marosvásárhelyi Mûszaki és Humán Tudományok Kara a romániai felsôoktatási rendszer élvonalába került. "Ez annál is értékesebb, mert akkreditált egyetemeken, idegen bizottságok elôtt vizsgáztak a diákjaink" –jelentette ki dr. Hollanda Dénes, az egyetem dékánja. Ahhoz azonban, hogy Marosvásárhelyen, a kar által felállított saját bizottság elôtt mérettessenek meg az államvizsgázók, az egyetemnek elôbb teljesítenie kell az akkreditálási feltételeket. Az elsô feltétel – az elsô három évfolyamon a diákok 51%-ának sikeresen kell államvizsgáznia – gyümölcsözni látszik, hisz a pedagógia szak kivételével, ahol 74%-os eredmény született (itt is jóval 51% fölött), a többi szakon 94-100%-ban teljesítettek a végzôsök. Megfelelô tanári kar szerepel második feltételként, melyet a dékán elmondása szerint szintén teljesít az egyetem. Az elfogadhatóan felszerelt laboratóriumok feltételének nagyrészt eleget tesz a kar, habár a laborok felszerelését még lehetne bôvíteni. A negyedik feltétel által támasztott akadályt – megfelelô könyvtár megléte – is sikeresen vette az egyetem, ami egy újabb lépést jelent az akkreditáció felé.

A Szegedi Szabadtéri Játékok jubileumi évadának méltó lezárása lesz Erkel Ferenc Bánk bánjának bemutatója világhírû mûvészek közremûködésével. Az operában, amelynek augusztus 18-án lesz a premierje a Dóm téren, olyan világhírû mûvészek szerepelnek, mint Marton Éva, Tokody Ilona, Kiss B. Atilla és Sólyom-Nagy Sándor, emellett a fiatalabb korosztály kiemelkedô tehetségei közül Keszei Bori, Wiedemann Bernadett és Bándi János is jelesebb szerepekben lép a színpadra.

A fesztivál a Szikora János rendezésében színpadra állított, új koncepció szerint megálmodott Bánk bánnal hagyományt is teremt: a szervezôk szándéka szerint ezentúl Szegeden minden év augusztus 20-i ünnepét a Bánk bán elôadása jelentené. Kiss B. Atilla, Bánk bán megformálója visszajáró vendég Szegeden: a Tisza-parti fesztiválon a többi között Hoffman meséinek fôszerepét alakította, fellépett az Aida elôadásain, valamint az Operagálákon többek között Monserrat Caballé és Rost Andrea partnereként volt látható. Bánk bánt több rendezésben és számos helyszínen, kôszínházban, szabadtéren és filmen egyaránt alakította Kolozsvártól Budapestig.

Népdalvetélkedô zajlott a hét végén Nyárádszeredában: a környezô falvakból (Nyárádremetérôl, Mikházáról, Torboszlóról, Csíkfalváról, Jobbágyfalváról, Nyárádkarácsonról, Havadról) érkezô kisiskolások, gimnazisták és városbeli társaik mérték össze tehetségüket. A zsûri – Györfi Ágnes óvónô, Hompoth-Zolnai Ildikó kántortanító, Kacsó Vilmos tanító – a következôket díjazta: Dósa Villô, Havad; Nemes Katinka, Nyárádszereda; Molnár Dalma, Nyárádszentanna (I-IV. osztályosok); Diós Brigitta, Nyárádkarácson; Lokodi Anna, Mikháza; Móga Éva, Csíkfalva (V-VIII. osztályosok).

Telenézô

Ja: és miért? Még inkább: ja, és mennyire sikerült? Csak könnyû sérülés? Mélyseb? Élet-halál között lebeg? Egy hajszálon csüng az élete? Istenem, mire eljön az ôsz, és megint lesz Barátok közt, elfelejtem az egészet. Ettôl rettegek.

Ja, és ki lóg a sziklán? Berényi Miklóst nem azért lôtték le, olvasom, mert utálatos figura, hanem hogy a nézôk érdeklôdését fenntartsák a Barátok közt címû sorozat iránt. Egy szakértô úgy véli, az idô múlásával ehhez egyre szélsôségesebb akciókra lesz szükség. Sziklán lógás a neve ennek a trükknek. Cliffhanger. Szappan-operáéknál mondják, amikor még akármi lehet a dologból. Nyitva hagyják az esetet, a Berényi sebét, például. Mert ôt szinte mindenki meglôné (én is, de talán inkább a..., majd' megmondám, kicsodát). A poén mindig a végén lesz, hadd rágja le nézô a körmét, ne tudja meg, mi lesz a végén. Legfeljebb: mi várható. (Ez is, de az is!) Ez a biztosítéka a folytatás nézettségének. A leglényegesebb dramaturgiai csel. A forgatókönyvírók a hétköznapi élet változásait is a nézettség szolgálatába állítják. Meghal a fôhôs, a nézôtábor felzúdul, ekkor ügyes svédcsavarral "föltámasztják", és mehet tovább a lamúr. A magyar bulvársajtó beharangozta: Berényi le lesz lôve. Meg is lett az eredménye: a fôintrikus lepuffantását 1,71 millió nézô látta, ez csúcsra röpítette a sorozat utolsó nyári epizódját. Berényi bizonyára szintén "túléli" a merényletet, de abból is jó kis bulit lehet kavarni. Ki a tettes, a jóember, aki meghúzta a ravaszt. A tévécsatorna SMS-szavazást is indított "ebben az ügyben".

A sorozatok konfliktusai egyre szélsôségesebbek lesznek. Krigler Gábor forgatókönyvíró mondja ezt. Könyvének címe: Hogyan írjunk tévésorozatot? A nézôk ingerküszöbe folyamatosan emelkedik, véli. A napi gyártású szappanoperák egyre inkább a hatásvadászat felé tartanak. Mert az érdeklôdés fenntartásához mind vadabb helyzeteket kell kitalálni. Ugyanazokat a konfliktusokat nem célirányos ismételgetni. Berényi Miklós ellen egyszer már elkövettek egy merényletet. De azóta eltelt néhány esztendô, könnyen feledjük a feledhetôt, s most tessék, megint az életére törnek.

Jelzem: a feleségemnek sosem járt lôfegyver a kezében. De ô is keményen vallja: az elsô adandó alkalomkor simán lepuffantaná.

A piszkos gazembert.

Tárca

Kirúgtak a tanügybôl. Szeptember 19-e után legvalószínûbb, hogy 120 napot újra Tölgyesen töltök a zárt osztályon, a félévi nyugdíj megszerzése végett. Állástalan, hajléktalan vagyok. Megtörten, magamba zárkózottan. Tengôdöm! A Litván Írószövetség, a Belügyminisztérium egész szeptemberre meghívott Litvániába, minden költségemet fedezi, de nekem az orvosokat kell járnom, mert most szeptember 18-án lejár a dilipapírom, és 120 napi tölgyesi üdülés után hosszabbítanak! Ennyi.

A tanügy örökre szakított velem, azt mondta Tender Miki, nincs mit kezdenie velem, ott az alkoholista múltam, többé sehová sem kellek. Tudomásul vettem. Minden volt pártaktivistát bedugtak a tanügybe, lásd K. I.-t, a Csoma János Általános Iskolában állást, a Betlehem negyedben lakást utaltak ki neki, a tenyerén hordozza a tanügy az aktivistákat, de nem tûrik meg a volt alkoholistákat. Még Páka is tanít az egyik elitiskolában! A "generál" még a kilencedikes lányokat is megdugja, de persze semmi foganatja Sz.L. cikkének, tévériportjának – a volt dirik maradnak tanárnak, pedagógusnak, szexnevelônek.

Rólam lemondtak, engem leírtak. Maradt az ábécé, azzal játszadozom. Tavaly 2 könyvem jelent meg, nyáron kijön a Nagy Tamáslaki. Könyvsiker lesz! Azzal adós voltam önmagamnak és a falunak. Lám, mit mutatnak fel a tamáslaki nem író tanárok?!

A litvánok június közepére várnak nemzetközi mûfordító konferenciára. Nagyon szépen kérlek, azonnal közvetítsd üzenetrögzítôn – legalább ennyivel segítsen a Népújság – Litvániába, hogy ki akarok menni, rögtön küldjék a meghívót! Valahonnét kérek pénzt, június 20-a körül megadom, ugyanis az utat is megfizetik.

Édesanyám tavaly október 7-én agyvérzést kapott, jobb fele lebénult, én ápolom, de remélem, 2 hétre az unokanôvérem melléje áll.

Küldöm legfrissebb meséskönyvemet, kérdezd meg az óvónôket, rendelnének-e 40-50 darabot. Ha arra jársz, mutasd meg a könyvet, add meg a címem, hogy írjanak. Az Infopress minden költséget fedezett, így jelent meg. 15,5 millió lejt kell megtérítenem nekik.

Üzenetrögzítôn el tudnátok-e küldeni Vilniusba? Legalább ennyivel támogassatok, hogy kijuthassak 10 év után Litvániába...

A Székelyföldben lesz egy vogul összeállításom, abból is juttatok egy példányt Bede Annának. Ô rengeteget fordított a finnugor népektôl, és nagyszerûen! Él-e Bede Anna néni? Idén júliusban lesz Rab Zsuzsa születésének 80. évfordulója. Kb. 217 kötet fordítást jelentetett meg Zsuzsa néném. Nagyon jól ismertem, 1976-tól haláláig. Rengeteget ittunk együtt a Magyar Rádió irodalmi osztályának munkatársaival. Reggel 10-tôl este 6-ig. Egy héten át, a Szentkirályi utcai borozóban. Elment nemrég Bella Pista is! Ô mondta 2 éve: A legszebb magyar költemény Jeszenyin Bokraink közt címû verse, Rab Zsuzsa fordításában. Jeszenyin sokkal szebben hangzik magyarul Rab Zsuzsa fordításában, mint orosz eredetiben – mondta Tatjána Voronykina mûfordító, Radnóti, Illyés fordítója.

Olvastad a Jókedvû kisváros címû könyvet? Küldök példányt. Az elsô kiadásban 2 írást közölnek tôlem. Egyik: Csurka István levele Kende Sándornak. Ugye, nem ismered. Pajtás Lôrincnek is írt Csurka, a legnagyobb élô erdélyi költôt látta benne, felajánlotta: egy teljes oldalt ad neki a Magyar Fórumba, küldjön fényképet, önéletrajzot, 10-15 verset, és kap – ennek 12 éve! – 200 000 forintot. Pajtás Lôrinc fölvitte a gimnáziumba, és fölolvasta István Sz. Péternek Csurka levelét. Eredeti a fejléces levélpapír, BBJ ott dolgozott, adott eleget, néhányat ma is ôrzök.

Évek óta ígérgeti N.Z., a KDK igazgatója, hogy kihozza a nagy Tamáslaki albumomat. Ha az idén nem jön ki, többé nem várok. A kéziratot most júniusban elhozom tôle. Vagy 4 éve hantázik. Legalább 200 fénykép + nem közölt T.-levelek, naplórészletek, visszaemlékezések vannak benne – a bölcsôtôl a T.-ünnepségekig.

Ha 700 példányban hozza ki, ad 20 könyvet, ha ezerben, 30-at. 23 önálló kötetem jelent meg 10 év alatt. Remélem, marad utánam 40 könyv. Ládában hever 25-30 kötetre való kézirat. Miezelaitisnak is egy gyermekkönyvét kiadjuk az idén – litvániai segítséggel. Mehettem volna egy jó hétre Litvániába mûfordítói tanácskozásra, de inkább maradtam... A régi szép litván lányok megöregedtek, a maiaknak meg én vagyok öreg. Nincs Miezelaitis sem, sokan mások is meghaltak. Semmi varázsa Litvániának. Tokay György van ott, Románia nagykövete.

"Tisztelt szerkesztôség! Nem értem, miért nem közlik rendszeresen Toszó Á. Benô zseniális cikkeit, frappáns szösszeneteit, higgyék el, az ô tollán csügg az egész Munkástábor negyed. Nem véletlen, hogy Horn Gyula elnök úr is jelezte szándékát: kitünteti a köztársasági érdemrend hajnalcsillagos keresztjével. Több odafigyelést, nagylelkû bizalmat kérünk Toszó Á. Benô tehetségének, szerkesztô urak!" (A Munkástábor negyed egy olvasói csoportja.)

Ha akarod, neked is lobbizok, Orbán Viktornál.

Megjelent elsô könyvem (a 23.!) a Cuppá! Kiadónál, kissé fuser munka. Azt mondták, 10 kötet kiadását vállalják. Otthon van 1500 muzsnoki tájszó, tízoldalas elôszóval, húsz fényképpel, ígérték, hogy a nyáron kiadják.

Zalaegerszegen van a világ egyetlen finnugor falumúzeuma, ott vállalták, kiadják finnugor mesefordításaimat, 4 könyvre valót. Zalaegerszegen él Darasits Znaysa, a látó. Megmondja múltad, jelened, jövôd. Gyermekkoromról mindent elmondott, beszélt alkoholista koromról is, ôszintén, nyíltan. – Igen – mondtam. – Ott hevertem a pocsolyában. – Nem – tiltakozott. – Maga nem a pocsolyában volt, onnan ki lehet mászni; de maga a mocsárban volt, az lehúzta. Ne haragudjon, a béka segge alatt volt. 1996-ig...

Több tízezer embernek megmondta a múltját- jelenét, figyelmeztet: mire várhatsz a jövôben. Évekre, hónapokra elárult mindent! Amire már nem emlékszel, azt is felidézi!!! Elhiszed-e? Megdöbbentô volt az a találkozás!!! (Megadjam-e a címét? Készíthetnél vele egy levélinterjút a Népújságnak!)

Megjártam Litvániát! Mindössze egy szûk hetet töltöttem ott, novellába illô kalandokon mentem át. Vízumom Litvániába nem volt, a belorusz határnál a litván rendôr megnézte az útlevelemet, elolvasta a hivatalos meghívót, nem pecsételt az útlevelembe, egy árva szót sem szólt. Vilniusban nem engedtek leszállni a vonatról, azt mondták a litvánok, hogy menjek Rigába vagy Szentpétervárra (ahová szintén vízum s meghívó kell!), ott szerezzek vízumot. Még 3 órát ment a vonat, és az orosz kalauz a határnál megállította. A litván határon egy szál egyedül leszálltam, a vonat elrobogott Lettországba. Odajött a határrendôrség, kérték a vízumot, nem volt, reggel visszautaztam Vilniusba, három nap múlva kaptam egy hétre ott-tartózkodási engedélyt, az állomáson jól emlékeztek rám, háborogtak, hogy átvertem ôket.

A Balti-tenger partján volt a tanácskozás. Hoztam sok könyvet, fordítanivalót. Remélem, július 31- én Fehéregyházán találkozunk. Töksérvemet megoperálták, tudok rendesen járni.

Viktor Togo népük deportálását írta meg, regényét hamarosan lefordítom. Jönnek: észt, vogul, osztják, zürjén népmesék. Rengeteg munka volna, de hol közöljem? Erdélyben 9-10 fordításkötetemet utasították vissza. Ismered Bede Annának ezt a versét? "A hegyek, a hegyek / árnyán, / Homloka zöld moha- / párnán, / Nyugszik a bujdosó / árván. / Két kuvik ôrködik álmán."

Minden jót.

Ennyi.

Szakértôk szerint az idén mindenkori rekordot érnek el világszerte a vállalati egyesülések és felvásárlások: az elsô félévben – a tavalyi elsô félévhez képest – 37 százalékos volt a növekedés az ügyletek értékét tekintve, így ezek 1,963 ezer milliárd dollárt tettek ki.

A KPMG német gazdaságkutató adatai szerint ennek oka, hogy a tôkeerôs pénzügyi befektetôk stratégiai befektetôkként már nem csak saját területükön "néznek körül", hanem más ágazatokba is bevásárlásra indulnak.

Európában a tavalyi elsô félévhez képest a világátlagnál is erôsebb, 74 százalékos volt a növekedés. A fúziók és felvásárlások száma leginkább – sorrendben – Nagy-Britanniában, Franciaországban, Spanyolországban és Németországban növekedett.

Az idôszak legnagyobb átvétele a világon az Egyesült Államokban zajlott: az amerikai BellSouth távközlési konszernt megvette az AT&T, a második helyen az E.ON német energiaipari óriás és a spanyol Endesa tervezett házassága áll.

Elemzôk szerint az irányzat folytatódik, miután a vállalatok a korábbi években végrehajtott átalakításoknak, a részvénypiac szárnyalásának és a viszonylag olcsó finanszírozási lehetôségeknek köszönhetôen megerôsödtek pénzügyileg.

Az elemzôk kétféle felvásárlási irányzatra figyelnek fel. Az egyik: a nagy cégek terjeszkedésének egyik fontos módszere a cégfelvásárlás a feltörekvô piacokon, termelési költségeik csökkentése, új piacok szerzése végett.

Az európai "globalizáció" másik pályája az, amelyen a legnagyobbak igyekeznek felvásárolni egymást vagy EU-n kívüli legnagyobb versenytársaikat, illetve azok ôket. E felvásárlási irányzat nagy hulláma az évtized elején volt, amikor az örökös és töretlen gazdasági növekedéssel – hamisan – kecsegtetô internetes és távközlési forradalom ösztönözte, a felvásárlástól való félelem pedig sürgette a vállalatok növekedési kedvét. Miközben a cégek megítélésének egyedüli szempontja a részvényeik tôzsdei árfolyama lett, háttérbe szorítva a szerves fejlôdés, a sok évtizedes piaci munka immár ósdi erényeit, mindenki igyekezett nagyon hamar nagyon nagyra nôni, nehogy ô válhasson felvásárlási célponttá. Az internetes, távközlési és média "buborék" azonban pár év múlva kipukkadt, leglátványosabb áldozata a francia–amerikai Vivendi Universal volt: a reményeket be nem váltó, korábbi terjeszkedés miatt 2002-ben 23,3 milliárd eurós veszteséget könyvelt el, ez rekord volt a francia vállalatok történetében. Az évtized eleji egyesülési hullámot ekkor hullámvölgy követte, sok nagy cég darabolta fel magát, igyekezett kiszervezéssel, részesedések eladásával pénzügyileg és tartalmilag is karcsúsodni, profilírozottabbá válni.

A távközlési vállalatok egyesülési kedve azonban tavaly már újra feltámadt az Egyesült Államokban, ôket követik az idén a távközlésiberendezés-gyártók, de a legnagyobbnak jelenleg az európai energiacégek egyesülési kedve látszik.

Az egyesülések új hullámát kissé más motívumok vezérlik, mint az évtized elejieket. A gyógyszergyárak az egyesülésekkel, felvásárlásokkal – azaz soraik ritkításával – az ártárgyalási pozícióikat akarják erôsíteni a mind szûkösebb állami egészségügyi költségvetésekkel szemben. A távköz- lésiberendezés-gyártók ugyanerre törekednek a távközlési vállalatokkal szemben. A szuperméretre növekedô bankok – a legutóbbi az UniCredito/HVB európai méretû egyesülése – nyilván szabadabban állapíthatják meg jutalékaikat egy olyan európai piacon, amelyen jogszabályok teszik kötelezôvé mindenki számára a bankok használatát: akinek nincs bankszámlája, még a havi fizetését sem tudja már fölvenni sehol. Az EU lecsap afféle kormányokra, mint a lengyel, amely az UniCredito/HVB lengyelországi részét szeretné megakadályozni hazafias jelszavakkal.

A legszembetûnôbbek azonban az energiapiaci fejlemények. Miközben az Európai Unió az energiapiac liberalizálásán, az erôsebb verseny lehetôségeinek megteremtésén fáradozik – legalábbis látszatra –, magában az ágazatban ezzel ellentétes folyamat körvonalazódik: az európai energiaszolgáltatás egyre kevesebb nagy cég kezében összpontosul, éppen a versenyt szûkítve. És ezt a folyamatot ugyanaz az EU támogatja, a tôke szabad áramlásának belsô piaci elvét védelmezve egyes kormányok "gazdasági hazafiasságától".

Az Oxford Institute of Energy Studies szerint legalább hat szereplô – de ideális esetben akár tíz – kell ahhoz, hogy megfelelô verseny alakuljon ki az európai energiapiacon. Az E.ON vezetôje azonban nemrég nyíltan kimondta, hogy az európai energiapiacon a nagy európai közszolgáltatók folytatódó konszolidációja végsô soron három fô szolgáltatóra szûkülô piacot hoz létre, és a három játékos az olasz Enel, a francia EdF és az E.ON lesz.

Piaci elemzôk azt is kezdik felismerni, hogy a fogyasztók számára lényegében mindegy, vajon a nagy egyesülések határokon átnyúlva avagy nemzeti, "hazafias" keretek között zajlanak-e le. A lényeg az, hogy miközben az EU támogatja a vállalategyesülési folyamatot, ezzel szinte tálcán kínálja a cégeknek a törvényes árkartell lehetôségét. Igen egyszerû: ha néhány cég összebeszél egységes árszabás végett, sok száz milliós bírságra számíthatnak az árkartellt tiltó EU-szabályok miatt. De ha a több cég egyszer csak egy cég, akkor ilyen veszély természetesen nem lesz.

A Közép- és Kelet-Európát fenyegetô legnagyobb veszélynek nevezte a Gazprom orosz állami gázmonopóliumot Traian Basescu, aki szerint a társaság hatékonyabb, mint amilyen a Vörös Hadsereg volt egykor, írta hétfôi számában a The Moscow Times.

Traian Basescu néhány nappal azután rohant ki a Gazprom ellen az Egyesült Államokban tett látogatása során, hogy Lengyelország közölte: nem kívánja növelni az Oroszországtól vásárolt gáz mennyiségét, Bulgáriában pedig zsákutcába jutottak a tárgyalások a Gazprom képviselôivel az orosz tranzitszállítmányok új feltételeirôl.

Az elnök a washingtoni Jamestown alapítványnál tartott elôadásában emlékeztette hallgatóságát arra, hogy az Európába érkezô importgáz egynegyede Oroszországból származik, a Gazprom pedig nem habozott idén januárban – a tél kellôs közepén – felfüggeszteni szállításait Ukrajnába, hogy a magasabb árak elfogadására kényszerítse az ukrán vezetést.

Basescu elnök azonnal megoldási lehetôséget is javasolt a Gazprom monopóliumának megtörésére: az országa területén áthaladó gázvezetékeket, mivel ezeken keresztül Oroszország elkerülésével érkezhetne a kôolaj és a földgáz Európába a Kaszpi-tenger térségébôl.

Basescu elsôsorban az 5,8 milliárd dolláros beruházást jelentô Nabucco gázvezeték megépítését ajánlotta az amerikai hallgatóság figyelmébe. Az Európai Bizottság támogatja ezt a tervezetet, és júniusban jelezte, hogy kész a beruházás 20-30 százalékát finanszírozni.

Oroszország ezzel szemben azt szorgalmazza, hogy az Oroszországot a Fekete-tenger alatt Törökországgal összekötô Kék Áramlat gázvezetéket vigyék el a Balkánra és Közép- Európába a Dél-európai Gázvezetékhez. A Gazprom és a Mol már megállapodást írt alá arról, hogy közös vállalatot hoznak létre a Dél-európai Gázvezeték megvalósíthatósági tervének elkészítésére.

A Dél-európai Gázvezeték terve elleni román támadást megelôzôen az új lengyel kormány lépett fel az Észak-európai Gázvezeték megvalósítása ellen. A Balti- tengerbe fektetett gázvezeték közvetlenül Németországba és más nyugat-európai országokba juttatná el az orosz gázt, kikerülve Lengyelországot, valamint a többi közép- és kelet-európai fogyasztót.

Piotr Naimski lengyel gazdasági miniszterhelyettes az orosz sajtónak adott nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy a gázvezeték Oroszország és a nyugat-európai vásárlók érdekeit szolgálja, Lengyelországnak és a közép-európai államoknak viszont alternatív forrásokat kell találniuk az orosz gázzal szemben.

Elmondta, Lengyelország komolyan tervezi a cseppfolyósított gáz vásárlásának lehetôségét, s bár ez drágább, mint a vezetéken érkezô földgáz, "a különbség a biztonság ára".

Ezzel egy idôben Szófiában zsákutcába jutottak azok a tárgyalások, amelyeket a Gazprom kezdeményezett a Bulgárián át Dél- Európába áramló orosz gáz tranzitdíjának felülvizsgálatáról. A Gazprom már most szeretné megváltoztatni az 1998-ban 2010- ig kötött tranzitszerzôdés feltételeit, ami bolgár számítások szerint közel egymilliárd dollár veszteséget okozna Bulgáriának.

A szerzôdés alapján Bulgária kedvezményes áron kap gázt a tranzitdíj fejében. A Gazprom tavaly 16,2 milliárd köbméter gázt szállított bolgár területen át fôként Törökországba, kisebb mértékben Görögországba és Macedóniába. Bulgária maga 3,2 milliárd köbméter orosz gázt vásárolt, ebbôl 2,2 milliárd köbmétert a tranzitszerzôdés szerinti ezer köbméterenként 80 dolláros áron, a fennmaradó részért pedig az európai számítás alapján megállapított árat – jelenleg ezer köbméterenként 250 dollárt – fizette.

Az orosz sajtó szerint Szófia nincs könnyû helyzetben: egyrészt Ukrajna példája figyelmeztetô jel számára, másrészt a Gazprom vezetése értésére adta, hogy ha most nincs megegyezés, akkor annak hatása lesz a 2010 utáni idôszakra. Az orosz társaság egyebek közt arra is kész, hogy a Bulgárián keresztüli tranzitszállítmányok mennyiségét évi 6 milliárd köbméterre csökkentse, és a szállítás nagyobb részét a Balkánig meghosszabbított Kék Áramlat vezetékre irányítsa át.

Az olajkorszak nem túl távoli végét jósolják a szakemberek, a hagyományos módon kitermelhetô készletek gyors fogyására, ezzel összefüggésben az üzemanyag drágulására és a Föld éghajlatának globális felmelegedésére alapozva. Már sok irányban folyik a környezetet sokkal kevésbé szennyezô és újratermelôdô természeti energiaforrások gyakorlati hasznosítása.

Hol, miként helyettesítik napjainkban a káros emissziók kibocsátásával az üvegházhatást fokozó energia-hordozókat?

Dániában 2009-re a villamos-energia 25, 2030-ban pedig már 40 százalékát nyerik szélerômûvekbôl. Kanada Ontario tartományában 2009-re már csak négy szénerômû marad üzemben, a leállítottak által termelt energiát szél- és vízi erômûvekbôl pótolják. Az ugyancsak széljárta Egyesült Államokban viszont az így termelt energia aránya jelenleg mindössze 0,4 százalék, mert ott még mindig nagyon olcsók a szénhidrogének.

Németországban tavaly csaknem egymilliárd liter biodízel üzemanyagot adtak el az ott nagyon elterjedten használt dízelmotoros jármûvekhez. Az amerikai Texas államban 21 nagy töltôállomás- hálózatnál tankolható napraforgóolajból nyert (hasáb-burgonya-szagú kipufogógázt eregetô) biodízel. Franciaországban a villamos energia 75 százalékát a több mint 40 mûködô nukleáris erômû szolgáltatja. Brazíliában a gépjármûvek által felhasznált üzemanyag 40 százaléka cukornádból nyert alkoholtartalmú etanol (hasonló, mint a világháború éveiben nálunk is használt motalkó volt).

Egyiptomban a Níluson mûködô vízi erômûvek mellé 127 megawatt teljesítményû, napenergiával és geotermikus meleg vízzel mûködô erômûvet építenek. A különleges természeti adottságú Izlandon az energia 98 százalékát geotermikus (gejzíres, forró vizes) és vízi erômûvekben állítják elô, s az szolgál fûtésre is. Svédországban a fosszilis szénhidrogének már csak a felhasznált energiahordozók alig egyharmadát adják. 1970-ben ez még 77 százalék volt, 2020-ra pedig teljesen átállnak a nukleáris és vízi erômûvekben való áramtermelésre.

Kínában 30 millió háztartásban az alacsony házak lapos tetejére szerelt naphô-kollektorokban melegítik a vizet a zuhanyozáshoz, mosogatáshoz. Az egyszerû szerkezetek vásárlásához a hatóságok támogatást is adnak. Amszterdamban az ott élôk fele kerékpáron közlekedik, ami jelentôsen csökkenti az autózás károsanyag- kibocsátását. A nagyon szegény afrikai Ruandában a Kigali kutató-intézet dolgozta ki egy nagy büntetés-végrehajtó intézet számára a fával tüzelés helyett a fûrészpor és az intézményi hulladékok metángázzá alakításával mûködô bioerômûvet. A Fülöp-szigeteken pedig (a világon a legnagyobb mértékben) geotermikus erômûvekben állítják elô a késôbb felhasználandó energia 27 százalékát!

Kihasználatlan lehetôségekben Magyarország is gazdag, mert a Pannon-medencében is nagyon magas a geotermikus gradiens, azaz a Föld belsejéhez mind közelebb lévô talajrétegekben a hômérséklet növekedése. Magyarországon egy függôlegesen lefelé haladó fúrásban átlag 33 méterenként emelkedik egy fokkal a talaj hômérséklete. De sok helyütt – például Szentes, Harkány, Recsk környékén – esetenként már 20, sôt 15 méter is elég ennyi hômérséklet- növekedéshez. Azaz 1500 méter mélyen már szó szerint forró a víz! Ennek oka lehet, hogy e helyeken az izzó magma feletti kéreg erôsen elvékonyodott, másutt egy valamikori, már kialudt vulkán alatt megmaradt kéreg-felpúposodás miatt melegszik az átlagosnál jobban a termálvíz.

Ahol a lenn felmelegedô és felfelé törekvô víz utat talált a felszínre, ott már az ôskori elôdeink is felfedezték a langyos fürdôhelyeket.

Az "ingyen" meleg víz gazdasági, turisztikai és környezeti értékét, de még céltudatosabb lenne a földhôt kis geotermikus erômûvekben energia-termelésre fordítani, amint azt Izlandon és a Fülöp-szigeteken, de például Észak-Olaszországban is teszik. Ezeknek az erômûveknek a legfôbb szerkezeti egységük két, a forró vizet tartalmazó rétegig levezetett csô. Az egyikbe felülrôl hideg vizet nyomnak a forró kövezetû rétegig, ahol a víz felforrósodik és a másik csövön feláramlik. Hôjét aztán egy hôcserélôben a másodlagos csôhálózatnak adja át, amelynek még mindig forró vize hajtja az energiatermelô generátorok kis turbináit. A hôcserélôben lehûlt vizet aztán ismét levezetik a mélybe, s a körfolyamat már "magától" folytatódik úgy, hogy közben a mind drágább kincs, az édesvíz szinte nem is fogy.

Úszás

Trandafir Norbert, a marosvásárhelyi ISK (és kettôs leigazolással a konstancai Farul) úszó reménysége a Palma de Mallorcában szerzett ifjúsági Európa-bajnoki arany- és ezüstérme után újabb trófeákkal gazdagodott a ciprusi Larnacában rendezett ifjúsági úszó Balkán-bajnokságon. Ezúttal négy aranyérmet vehetett át az 50 és 100 méteres gyorsúszó valamint az 50 és 100 méteres pillangóúszó számokban, de szerzett egy-egy ezüst és bronzérmet is a 4x100 és 4x200 méteres váltócsapat tagjaként.

A Petelei Attila tanítványa által begyûjtött éremesô ellenére felvetôdik azonban a kérdés, tekintve, hogy Norbert a pekingi olimpia reménysége, nem lett volna-e célravezetôbb ôt a budapesti felnôtt Európa-bajnokságra nevezni? Való igaz, az úszószövetség nem dicsekedhetett volna annyi éremmel az év végi beszámolókon, s Trandafir Norbertnek sem lett volna egyelôre valós esélye az éremre. Távlatilag azonban a budapesti verseny minden bizonnyal jobban szolgálta volna az úszó – s közvetetten a marosvásárhelyi sport – érdekeit.

Teke

A Romgaz-Elektromaros tekecsapat vezetôi, reagálva a hétfôi lapszámban megjelent hírre, mely szerint a tehetséges ifjú játékos, ifi világbajnok Vaidahazan Ioana engedély nélkül távozott volna a német bajnok Victoria Bamberghez, cáfolják az értesülést. Antal Matild, a Romgaz-Elektromaros versenyszervezôje közölte, hogy szó sincs szökésrôl, az átigazolás a két fél közötti megegyezés alapján történt, s az sem igaz, hogy a németek ingyen kérték volna a játékost, s a megegyezés szerinti összeget, amelynek nagyságáról azonban nem árult el konkrétumot, már meg is kapta a marosvásárhelyi klub. Egyébként, tette hozzá, Vaidahazan jelenleg is Marosvásárhelyen tartózkodik és a helyi klub keretében edz, csupán késôbb utazik új egyesületéhez.

Az engedély nélküli szökésre vonatkozó korábbi információk nem hivatalos, de a klubhoz közeli forrásból származtak.

UEFA-döntés

A zavaros közel-keleti politikai helyzet miatt az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) hétfôn arra kötelezte az izraeli klubokat, hogy semleges helyszínen rendezzék meg hazai nemzetközi kupamérkôzéseiket.

A döntés az augusztus 8-ra kiírt Hapoel Tel-Aviv – NK Domzale és a 10-re tervezett Bnei Jehuda–Lokomotiv Szófia találkozót érinti. Az új színhelyrôl egyelôre nem határoztak.

Augusztus 7-én döntenek arról, hogy a Dinamo Beitar Jeruzsálem elleni (elvben) izraeli visszavágóját hol kell lejátszani és ekkor dôl el az is, hogy a Bajnokok Ligájában hol fogadhatja a Makkabi Haifa az FC Liverpoolt.

Rafael Benitez, a liverpooliak szakvezetôje kijelentette: kizártnak tartja, hogy klubja elutazzon Izraelbe. Hasonlóan nyilatkoztak a Dinamo vezetôi is.

Az UEFA közleményében leszögezi: "bár Izraelben jelenleg nincs háborús helyzet, de a térségben uralkodó feszült hangulat félelmet kelthet az ideérkezô csapatok játékosaiban, vezetôiben, ami sérti az esélyegyenlôség elvét."

Úszó Eb

Világcsúcsot hozott a margitszigeti Európa- bajnokság úszóversenyeinek hétfôi nyitónapja: a nôk 4x100 méteres gyorsváltójában a németek négyese 3:35.22 perccel a sportág "emlékkönyvébe" tette át az ausztrálok