Tegnap délben Marosvásárhely fôterén 15 szakcég részvételével megnyílt a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal, a Romsilva Rt. által a X. alkalommal szervezett dísznövény-kiállítás és vásár. A standokat május 29-ig, naponta 10–20 óra között látogathatják az érdeklôdôk.

"Lassan nevetségessé kezd válni, hogy mindenki, akinek valamilyen problémája van, ennek megoldását az RMDSZ és a magyarok támadásában látja. A Konzervatív Párt folyamatosan népszerûségi nehézségekkel küzd, és a nacionalista retorikával kívánja emelni ezt a közvélemény- kutatások mutatóiban. De csalódni fog, aki azt hiszi, hogy hitelesebben képviseli a szélsôséges nacionalizmust, mint Vadim Tudor vagy Gheorghe Funar" – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes csütörtöki, bukaresti sajtótájékoztatóján.

A szövetségi elnök leszögezte: téves álláspontot képvisel Dan Voiculescu akkor, amikor a sajtón keresztül azzal fenyegeti az RMDSZ-t, hogy nem szavazza meg a kisebbségi törvénytervezetet, hiszen a szövetség támogatja a helyi közigazgatásban kisebbségben élô állampolgároknak bizonyos kedvezményeket biztosító konzervatív párti tervezetet. Amennyiben a konzervatívok nem szereztek volna még errôl tudomást, a tervezetrôl a parlament által nemrég létrehozott bizottságban döntenek, a többi választásokkal kapcsolatos törvénnyel együtt – jelentette ki Markó Béla

"Nem hiszem, hogy valamely politikus elfogadhatja azt az álláspontot, hogy azért kell biztosítani a kisebbségi jogokat, mert szereti az RMDSZ-t, vagy azért kell megakadályozni ezen jogok érvényesítését, mert ezáltal csapást mérhet a szövetségre."

Megengedhetetlen, hogy amikor szeretjük az RMDSZ-t, akkor megfelelô együttélési körülményeket teremtünk, de amikor nem szeretjük, akkor akadályozzuk a kisebbségi jogok alkalmazását. Tisztességes hozzáállásra van szükség a kisebbségi kérdés kapcsán, akár hatalmon lévô, akár ellenzéki párt politikusáról legyen szó.

Az elnök úgy vélte, a koalíció mûködésének feltétele, hogy a pártelnökök folyamatosan, akár naponta is konzultáljanak, különben fennáll annak a veszélye, hogy üres keretté váljon a kormányprogram érvényesítéséért létrehozott koalíció. Míg a kormány szintjén mûködik a négypárti szövetség, ez nem mondható el a koalíció parlamenti mûködésérôl. A szövetségi elnök szerint megengedhetetlen az, hogy a közös kezdeményezések támogatása helyett egyesek a saját tervezetek elfogadása érdekében különféle szövetségeket hoznak létre koalíciós és ellenzéki pártok bevonásával. Úgy tûnik, a közös kormányprogram érvényesítése, a konszenzus megteremtése helyett egyeseknek továbbra is a pártérdek a fontos. "Az RMDSZ nem fogadja el ezt a fajta politizálást, nem értünk egyet a pillanatnyi érdekszövetségekkel, létezik egy koalíció, amelyben arra kell törekednünk, hogy közös érdekeinket érvényesítsük, amelyekrôl úgy tûnik, nagyon sokan megfeledkeztek" – mutatott rá.

– Az RMDSZ nagyon határozott és világos álláspontot képvisel a korrupció elleni harcban, nem véletlenül, hiszen már a 90-es évek elején mi magunk hívtunk vissza kinevezett vagy választott tisztségviselôt amiatt, hogy csupán a gyanúja merült fel például a szekuritátéval való együttmûködésnek. Mindez nem mondható el a többi romániai pártról – tette hozzá Markó Béla.

A korrupcióellenes harc továbbra is prioritása kell maradjon Romániának, nem csak azért, mert ezt kéri tôlünk az Európai Unió. A korrupció visszaszorítása alapvetô feltétele a demokratikus társadalom megteremtésének. Ugyanakkor az RMDSZ szerint egyensúlyt kell teremteni a korrupció visszaszorítására használt eszközök és az állampolgári jogok tiszteletben tartása között. A közép- és hosszú távú siker feltétele a korrupcióellenes harcban az igazságszolgáltatás hatékonyságának növelése, a bürokrácia csökkentése, a közpénzek minél átláthatóbb kezelése, ugyanakkor nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a korrupció megelôzésére is.

Leszögezte: az RMDSZ nem ért egyet a párhuzamos intézmények létrehozásával, az igazságszolgáltatás keretén belül létezô intézményeket kell hatékonnyá tenni. – Bárki, aki harcolni akar a korrupció ellen, az RMDSZ-ben egy hûséges, elkötelezett partnerre talál – nyomatékosította a szövetségi elnök.

A költségelosztókat szerelô cégeknél, a tulajdonosi társulásoknál lezajlott ellenôrzések nyomán nem megfelelô magatartásra való hivatkozással indítottak fegyelmi eljárást Odeta Puia, a Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal felügyelôje ellen, akinek szerdán immár harmadik alkalommal kellett megjelennie a fegyelmi bizottság elôtt. Annak ellenére, hogy Odeta Puia nyílt ülést kért, a fegyelmi bizottság elnöke nem engedélyezte sem a sajtó, sem a szakszervezet képviselôinek a jelenlétét. A hét órán át tartó ülés végén Odeta Puia kijelentette: zaklatásnak és visszaélésnek minôsíti a fogyasztóvédelmi hivatal vezetésének eljárását.

A fogyasztóvédelmi hivatal fegyelmi bizottságának elnöke, Ionas Nicolae arra hivatkozva tiltotta meg a Népújság képviselôjének jelenlétét az ülésen, hogy ez "árt az intézmény hírnevének". Kérdésünkre, hogy miért nem járnak el átlátható módon, engedélyezve a törvény által is biztosított lehetôséget a nyílt ülésre, biztosított arról, hogy "nem lesznek problémák". A 2003. évi 1210-es kormányhatározat 31-es cikkelye szerint a fegyelmi bizottság ülése nyílt, kivéve, ha a vizsgált személy kéri ennek az ellenkezôjét, vagy a bizottság elnöke úgy ítéli meg, hogy alapos indokok vannak a zárt ülés megtartására. A Fratia szakszervezet (amelynek Odeta Puia tagja) vezetôinek sem engedélyezték a jelenlétét, csupán a szervezet jogtanácsosa láthatta el a "védelmet".

A hét órán át tartó ülést követôen Odeta Puia a LAPUNKNAK elmondta, hogy zaklatásnak és visszaélésnek minôsíti a fogyasztóvédelmi hivatal vezetésének eljárását, hiszen az intézmény igazgatójának valamint két másik panasznak a nyomán rendelték el a fegyelmi eljárást. A hivatal vezetôje immár a második reklamációt fogalmazta meg ellene, miután az elsô panasz nem felelt meg a törvényes elôírásoknak és a fegyelmi bizottság nem fogadta el. Odeta Puia szerint Livia Galenco igazgató megpróbált befolyást gyakorolni rá, sugallva, hogy "alkudoznia" kellett volna a vizsgált cégekkel. Egyébként korábban két másik cég esetében is megpróbálta rávenni a felügyelôt, hogy jusson közös nevezôre az ellenôrzött cégekkel, amire Puia Odeta nem volt hajlandó. Puia Odeta építészeti szakon végezte az egyetemet, vasúti, út- és hídügyi mérnöki végzettsége is van, cégmenedzsment szakon is diplomázott és mesteri vizsgát tett, Phare-továbbképzôkön vett részt. Szerinte képzettsége zavarja a fogyasztóvédelmi hivatal igazgatóját. "Amióta Livia Galencót mintegy fél évvel ezelôtt kinevezték igazgatóvá, állandóan beleköt minden apróságba, formai dologba. A költségelosztók ügyében mintegy 70 reklamáció érkezett, a cégek ellenôrzése pedig lassan halad, hiszen bizottságról bizottságra citálnak. Pedig ténylegesen jó munkát szeretnék végezni" – jelentette ki Puia Odeta, hozzátéve, hogy a fegyelmi bizottság 5 napon belül kell meghozza döntését. "Sem a figyelmeztetést, sem a megrovást nem fogadom el, ha netalán ilyen döntés születne. Közigazgatási bírósághoz fordulok ebben az esetben, hiszen én nem tettem egyebet, mint hogy korrekt módon végeztem a munkámat. Egy ilyen jellegû szankció megfoszt annak a lehetôségétôl is, hogy magasabb funkcióra versenyvizsgázzak adott esetben. Súlyosabb büntetés lehet például a fizetéslevonás, ám ehhez legalábbis az kellene, hogy tévesen megírt jegyzôkönyv szolgáljon alapul. Ilyen pedig nincs" – közölte Puia Odeta, aki lemondását semmiképpen nem hajlandó benyújtani, bármennyire is zaklatják, mivel posztját versenyvizsgával foglalta el. "Egy intézményvezetônek meg kellene védenie beosztottjait, hinnie kellene bennük és támogatnia kellene ôket. A munkámért legalábbis dicséretet vártam volna el, nem pedig zaklatásokat"– nyilatkozta Puia Odeta.

A Népújság kérdésére elmondta még, hogy a költségelosztókat szerelô cégek esetében a vizsgálatot remélhetôleg a jövô héten befejezi, hiszen már csak egyetlen cég maradt hátra.

Elmar Brok, a külügyi EP-bizottság német elnöke, Pierre Moscovici volt francia külügyminiszter, Románia témafelelôse és a brit Geoffrey Van Orden, Bulgária témafelelôse Olli Rehn bôvítési biztoshoz intézett kérdésükben emlékeztettek arra, hogy Bulgária és Románia csatlakozási szerzôdésének 39. cikke kimondja, az EU egy évvel elhalaszthatja a csatlakozás idôpontját, amennyiben fennáll annak a veszélye, hogy az ország 2007. január 1-jéig nyilvánvalóan nem készül fel a csatlakozási feltételek teljesítésére. E lépés megtételére a brüsszeli bizottságnak kell javaslatot tennie, amelyet a tagországok kormányainak képviselôibôl álló tanács mérlegel.

Brok a vitában visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint szeretné megakadályozni Románia és Bulgária 2007-es csatlakozását, de úgy vélte, továbbra is jelentôs hiányosságok tapasztalhatók a korrupció, a szervezett bûnözés, a jogbiztonság és a belsô piac biztonsága területén. Moscovici szerint továbbra is vannak olyan pontok, ahol elôrelépés szükséges, viszont a csatlakozás elhalasztása katasztrofális hatással lenne a megkezdett reformokra. Van Orden szerint az idôpont kitolása nem lenne helyénvaló, és nem érne el semmit.

Gál Kinga (Fidesz-MPSZ) szerint "a törvények egyszerû elfogadása nem elégséges a problémák megoldásához vagy a helyzet érdemi megváltoztatásához", ezért a bizottságnak ellenôriznie kell a folyamatot. A képviselônô úgy vélte, számos megoldatlan kérdés van a romániai magyar kisebbség helyzetét illetôen, például nem fogadtak el kisebbségi törvényt, és az anyanyelvi felsôoktatás terén sem történt elôrelépés. "Ezek a problémák annak ellenére is léteznek, hogy a magyar párt tagja a hatalmon lévô koalíciónak, és hogy a kormány sok ígéretet tett" – hangoztatta Gál Kinga, arra kérve a biztost, hogy a Romániával foglalkozó országjelentés térjen ki a magyar kisebbség problémáira is.

A kisebbség ügyében Dobolyi Alexandra (MSZP) is támogatta Gál Kingát. A politikus szólt arról, hogy romániai és bulgáriai látogatásai során képviselôtársaival együtt nemcsak a kormányzat képviselôivel, de ellenzékiekkel, tudósokkal, üzletemberekkel is találkozott. Ezekbôl a találkozókból nem az tûnt ki, hogy a két ország nyilvánvalóan felkészületlen lenne a csatlakozásra.

Jóváhagyták az Európai Unió tagországainak bel- és igazságügymi-niszterei csütörtökön Luxembourgban a vízumdíjak emelését 35-rôl 60 euróra, de ezalól kivétel tehetô több országgal, köztük Magyarország érintett szomszédos államaival.

Mint a magyar delegáció nevében nyilatkozó Kiss Tibor nagykövet, az EU mellett mûködô magyar képviselet vezetôje az MTI-nek megerôsítette, Magyarország a javaslat ellen szavazott annak egyes megfogalmazásai miatt. Hozzátette ugyanakkor, hogy "nagy magyar siker"-rôl van szó, mert korábban nem kívántak volna kivételeket tenni az emelésnél.

A vízumdíjak emelését Franciaország kezdeményezte, arra hivatkozva, hogy a biztonsági kockázatok megnövekedése folytán szükséges biometrikus azonosítók bevezetése miatt a költségek jelentôsen emelkedtek. Egy korábbi vita során Juhász Gábor, a Belügyminisztérium politikai államtitkára úgy fogalmazott, hogy tekintettel a határon túli magyarlakta területek átlagosan durván havi 100 euró körüli fizetési viszonyára, a 60 eurós vízum "gazdasági vasfüggönyként nehezedne a határ két oldalán élô magyarság közé". A szomszédságpolitika leglényegesebb gyakorlati eleme ugyanis éppen az, hogy az utazás lehetôsége anyagi értelemben adott vagy nem adott – mutatott rá.

Szót emelt a probléma ügyében Somogyi Ferenc külügyminiszter is az uniós diplomáciai vezetôk február végi brüsszeli találkozóján. Hangoztatta: a vízumdíjak emelésének tárgyalásakor figyelembe kell venni, hogy többrôl van szó, mint egyszerû adminisztratív és pénzügyi kérdésrôl, politikai megfontolásoknak is érvényesülniük kell.

Kiss Tibor csütörtökön elmondta: immár minden tagország megértette, hogy a közép-európai régióban ez érzékeny kérdés.

Franco Frattini európai biztos a tanácskozáson megerôsítette, hogy hamarosan megkezdik a tárgyalásokat a vízumkönnyítésrôl a nyugat-balkáni országokkal, és igyekeznek a lehetô leggyorsabban haladni a megbeszélésekkel. A magyar szomszédság szempontjából ugyancsak fontos Ukrajnával már folynak a tárgyalások ebben a témában.

Magyarország mellett hasonló megfontolások miatt Görögország is ellene szavazott a szövegnek, míg Svédország azért mondott nemet, mert szerette volna elérni a 18 éven aluliak vízumkedvezményét.

Bár hivatalosan még a napirenden sem szerepel, mégis Irán a legfontosabb kérdésköre a NATO- tagállamok csütörtökön kezdôdött szófiai nem hivatalos külügyminiszteri tanácskozásának: az ENSZ Biztonsági Tanácsa ugyanis április 28-ig adott határidôt a teheráni vezetésnek az urándúsítás felfüggesztésére, s mivel a válasz a jelek szerint elutasító lesz, a nyugati államoknak mindenképp beszélniük kell a következô lépésekrôl.

A NATO elvileg nem játszik szerepet az iráni ügyben. A diplomáciai erôfeszítések központja immár az ENSZ BT, az esetleges katonai akció pedig az izraeliek és az amerikaiak ügye lenne, s egy brüsszeli illetékes azt mondta az MTI-nek, hogy a NATO-n belül erre még csak katonai tervek sem készülnek. Azonban a kétnapos külügyminiszteri találkozó keretében az összes NATO- és EU- állam külügyminisztere munkavacsorán találkozik, s ez jó lehetôséget ad az egyeztetésre, arra, hogy a nyugati államok ezután is egy hangon beszéljenek Irán ügyében. Különösképp, hogy a találkozó pénteki zárónapján a NATO- tagok találkoznak Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel is, márpedig bármiféle Irán-ellenes szankcióhoz elengedhetetlen Moszkva támogatása.

A szófiai rendezvény egyébként az utolsó NATO-külügyminiszteri tanácskozás a szervezet november végi rigai csúcsértekezlete elôtt, azaz a hivatalos napirend leginkább ennek elôkészítését szolgálja. Az már bizonyosnak tûnik, hogy a csúcsértekezleten nem születik döntés a NATO újabb kibôvítésérôl (ezt Jaap de Hoop Scheffer NATO-fôtitkár éppen kedden Brüsszelben erôsítette meg), akkor viszont meg kell találni, hogy mi legyen majd a csúcs témája, "fô üzenete" a külvilág számára.

Emellett Szófiában szó esik a NATO különbözô mûveleteirôl, mindenekelôtt az afganisztáni békefenntartásról, ahol éppen ezekben a hetekben kezdôdött meg egy kulcsfontosságú szakasz, a nemzetközi biztonsági erôk mandátumának kiterjesztése az ország déli körzeteire. S persze megvitatják a koszovói helyzetet.

Egy dologban azonban egyetért mind az Interpol, mind az egyes országok rendôrsége: a drog- és emberkereskedelem után a nemzetközi bûnözésnek ez a legjövedelmezôbb üzlete. Lopnak a múzeumokban, a nyilvános parkokban, de fôleg – 54 százalékban – magánházakban, ahol könnyebb kijátszani a biztonsági berendezéseket, ha egyáltalán vannak ilyenek. És mindent lopnak, kisméretû képektôl olyan többmázsás szobrokig, mint Henry Moore köztéri mûvei – írta a Corriere della Sera címû olasz napilap.

Szervezett, jól felkészült bandákról van szó, amelyek ölni is készek. A múlté már az "úriember-betörô", aki kifogástalan öltözékben, kalapban, elegánsan kivonul a múzeumból a hóna alatt az összetekert Renoirral és üzenetében fityiszt mutat a bûnüldözô szerveknek (lásd még Arséne Lupin). A maiak fegyverrel terrorizálják a múzeumok látogatóit vagy a kincsek tulajdonosait. A mûvészet szeretete már nemigen játszik szerepet a lopásokban.

Stefan Koldehoff külön tanulmányt írt a témáról. A mûkincs-lopás kapcsán három új jelenséget boncolgat. Az egyik, hogy megjelent a zsarolás, az ellopott mû visszaszolgáltatásának hajlandósága – pénzért. De ez nem mindig mûködik, mivel sok múzeumnak anyagi okok miatt le kell mondania a biztosításról, nem képes állandóan modernizálni, a biztosító követelményei szerint, a biztonsági berendezéseket. A másik újdonság a lopott tárgy felhasználása fizetési eszközként közvetlenül vagy közvetve. Ez utóbbi esetben a pénzmosásra szolgálhat. Például egy Vermeer-képet adtak hitelgaranciaként egy karibi banknak, ahová aztán tranzitálták a piszkos pénzt. A harmadik, amikor alkualap, amellyel a bûnözô javíthatja helyzetét, ha más bûnökért tartóztatják le.

A képnek a piacra dobásával legalább három évet kell várni. És ez az utóbbi években kockázatossá vált, mert megjelentek olyan intézmények, mint az Art Loss Register, amelyek, hála részleges katalógusaiknak, bizonyos ellenôrzést tudnak gyakorolni vásárokon, nemzetközi árveréseken, ahol a lopott mûvek felbukkanhatnak. Igaz, csak a leghíresebbek ismerhetôk fel könnyen.

Nehézséget okoz a bûnüldözésben, hogy a rendôrségnek kevés a szakértôje és ezeknek együttmûködése sem kielégítô. Tény, hogy egyes remekmûvek örökre eltûnnek, és sokszor a magas jutalom kitûzése sem vezet célra.

Tizenhatezer személyt menekítettek ki az árvíz elôl a Duna-szakasz menti településekrôl, ahol az újabb gátszakadások következtében lakóházak százait döntötte romba az elemi csapás – közölte csütörtökön a belügyminisztérium.

Bár az utóbbi két hét folyamán már több mint ezer köbméterrel mérséklôdött a Duna másodpercenkénti vízhozama Báziásnál, a folyam román területre érkezésének pontján, a szokatlanul hosszúra elnyúló árhullám további súlyos gondokat okoz az elemi csapás által érintett 12 megyében.

A belügyminisztérium, valamint az illetékes helyi és központi vízügyi hatóságok legutóbbi összesített adatai szerint a Duna történelminek mondott vízhozama és emberöltôk által nem látott magas vízszintje nyomán keletkezett árvíz elôl eddig mintegy 16 ezer embert kellett kimenekíteni a megvadult folyam elôl. Víz alá került több mint 4500 parasztgazdaság és csaknem 1800 lakóház, közülük több száz már is összeomlott.

Borbély László, a kormány területrendezéssel, közmû- és lakásépítéssel megbízott minisztere, aki Traian Basescu államfô társaságában árvíz sújtotta Duna menti településeket keresett fel, úgy nyilatkozott, hogy a hatóságok az eddigiek alapján mintegy 800 ház összeomlásával számolnak. Arról nem is szólva, hogy teljes falvakat, községeket kell ármentes területre "költöztetni", valójában alapjaitól kezdve újjáépíteni. Ez a helyzet például a dunai árvíz által leginkább megviselt Dolj megye Rast nevû településével is. Ennek lakóit egy árvízveszélytôl mentes, magasabb fekvésû területen létrehozott ideiglenes sátortáborba menekítették. Ôk már vissza sem térhetnek eredeti falujukba, amely úgy esett az árvíz áldozatául, hogy egyetlen házat vagy épületet sem lehet megmenteni.

Viharosan kezdôdött tegnap délután a marosvásárhelyi tanácsülés. Mielôtt a napirendre tûzött határozattervezeteket tárgyalta volna a testület, egyes tanácsosok élesen bírálták a polgármesteri hivatalt. Elôször Bakos Levente szólalt fel, aki egy különleges asztalt készített és mutatott be premierként. Elmondta, többször kérte a hivatalt, rendezze át a gyûléstermet, mert az asztalok alkalmatlanok a jegyzetelésre. Süket fülekre talált, így bemutatta a megoldást. Dr. Benedek István a Birau Mircea úszoda igazgatóját, Jánosi Leventét támadta ki, mert nem tartja be a tanács által elfogadott mûködési, nyitvatartási programot. Kirsch Attila pedig a Marosvásárhelyi Napok idôpontjának megváltoztatása miatt interpellált. Miután továbbra se kaptak felvetéseikre választ, a tanácsosok hozzáláttak a napirendi pontok megtárgyalásához.

Több határozattervezet az Energomur Rt.-vel volt kapcsolatos, ezeknél többet idôztek a tanácsosok. Az egyikkel jóváhagyták a hôeneriga termelôi árának a módosítását. Mint ismeretes, egy Gkalóriát az Energomur eddig 2.300.000 lejért termelt, az új ár 2.400.000 lej lett. Nôtt a gáz ára, ezért kellett az elôállítási költségeket is növelni, indokolták. Bauer Andrea, az Energomur Rt. vezérigazgatója, ezzel kapcsolatosan lapunknak elmondta, ez az intézkedés valójában nem érinti a lakosságot, mivel továbbra is 1.500.000 lejjel számlázzák le a hôenergiát Gkalóriánként. A különbséget az önkormányzat fedezi állami támogatással. S hogy némiképpen növeljék az Energomur Rt. hitelét, eldöntötték, hogy a kazánházakhoz és a hôközpontokhoz tartozó egyes területeket a tanács átutalja az Energomur tulajdonába. Ezt tôkeemelésként a cég vagyonává alakítják át, ezzel kiegyensúlyozva a gazdasági mérleget. E lépésre azért volt szükség, mert a tervezett beruházásokra könnyebben lehet majd bankkölcsönökhöz jutni – vélték a szakemberek.

Élesebb vitát váltott ki a távhôszolgáltatásról való lecsatlakozási feltételek megszabása. A határozattervezet indoklásában az állt, hogy a hálózatról csakis a lakótársulás beleegyezésével lehet leválni, az Energomur Rt. csak egy mûszaki véleményezést bocsát ki, amiben meghatározzák a leválás feltételeit, s utólag ellenôrzik ezt. Ugyanakkor az Energomur Rt. azzal is érvel, hogy a tömbházakbeli mérúmôszerek felszerelési programja 10.302.185. új lejbe került. Ugyanakkor az Unirii negyedben a kazánház és a hozzá tartozó rendszer korszerûsítésére 12.453.480 új lejt fektettek be. Ahhoz, hogy kidolgozzanak egy reális hôenergia-szolgáltató stratégiát, szükség van arra, hogy pontosan tudják, hány lakrészt látnak el a kazánházak. Ezért javasolták, hogy 2006. július 30-ig szüntessenek be mindenféle lecsatlakozást, ugyanakkor a tanács felkérte az Energomur Rt.-t, hogy június 30-ig dolgozzon ki egy stratégiát. Mielôtt a tanácsosok elfogadták volna a határozattervezetet, Craciun Florin felhívta a figyelmet arra, hogy ameddig az Energomur Rt. nem köt lakrészenként szolgáltatói szerzôdést, addig a tanácsosok nem hozhatnak ilyen határozatot, mivel azok, akik leválni szeretnének, beperelhetik a tanácsot. Dávid Csaba ellentmondott tanácsostársának. Szerinte a törvény szerint a helyi önkormányzatnak kötelessége biztosítani a lakosok hôellátását. Az Energomur Rt. pedig megtesz mindent ennek érdekében. Közpénzeket fektetnek be, így gyakorlatilag azoknak a pénzével is gazdálkodnak, akik a hálózaton kívül vannak. A kormány jóváhagyott 65 milliárd (régi) lejes támogatást a város hôszolgáltatásának feljavítására, így ezt a beruházást is óvni kell. Doru Opriscan elmondta, a készülô törvény szerint a helyhatóságnak kell megállapítani a távhôvel ellátott zónákat. Ezen belül a törvény tiltja majd a leválást. Az ezen kívüli övezetekben pedig más megoldást kell találni a lakások meleg vízzel és fûtéssel való ellátásához. Várhatóan június végéig elfogadja a parlament a törvényt, ezért tiltják meg addig a leválást Marosvásárhelyen. Vlas Florin szerint a tanács nem következetes. Míg korábban elutasították a leválási díj bevezetését, most a leválások megtiltásáról döntenek. Vlas véleménye, hogy a helyi tanács nem fogadhat el olyan határozatot, amely ellentmond Románia törvényeinek. Végül két ellenszavazattal (Vlas Florin, Craciun Ioan Florin) és egy tartózkodással (Bakos Levente) a tanács elfogadta a határozattervezetet.

Bauer Andrea a Népújságnak elmondta: ez a döntés abban segíti a céget, hogy felmérjék, hány lakrészt kell a továbbiakban ellássaanak távhôvel, ennek megfelelôen pedig gazdasági számításokat végezhetnek a rendszer továbbfejlesztésére, korszerûsítésére. A június 30-ig elkészített stratégiát pedig a most készülô törvénynek megfelelôen alkalmazzák majd.

Az Európai Bizottság romániai küldöttségének vezetôje, Jonathan Scheele csütörtökön az igazságügyi rendszer átláthatósága projektjének bemutatásán elmondta, hogy az állampolgárok és bírák közötti kapcsolat nagyon törékeny és kevésbé látható, úgy értékelte, hogy igazságügy nélkül nem létezhet igazi demokrácia.

"A román igazságügyi rendszer megértette, hogy meg kell változnia és hogy min kell módosítani. A bírák szerepe nagyon fontos a csatlakozás elôtti reformban" – tette hozzá Jonathan Scheele.

Az európai hivatalosság aláhúzta, hogy a román intézmények el kell érjék az EU- intézmények szintjét és hogy az igazságügyi reform "csak most kezdôdött" .

A "romániai igazságügyi rendszer menedzsmentjének optimalizálása és átláthatóságának növelése" projektet csütörtökön mutatták be az Országos Bírói Intézménynél. A rendezvényen részt vett Eleanor Fuller, a projekt fô finanszírozójának képviselôje, aki elmondta, hogy a program célja az EU bôvítési sikere. "A csatlakozó országokat támogatják az igazságügyi reform terén, Románia elsôbbséget élvez", tette hozzá Fuller.

A projekt célja száz fellebbviteli bíróság és törvényszék elnökeinek, ügyészeinek és fôügyészeinek felkészítése az igazságügyi menedzsment és az intézmények közötti együttmûködés területén – jelenti a Mediafax.

Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter fel akarja számolni az ingyenes és ártámogatott gyógyszerekre fordítható maximális keretet a gyógyszertárakban és áthelyezni azt a családorvosokhoz, mivel az orvosok azok, akik felírják a recepteket, melyek sokak szerint nagyon drágák vagy indokolatlanok.

"Nehéz, de jelentôs módosítást szeretnénk bevezetni. A plafonokat a gyógyszertáraktól a családorvosokhoz helyezzük át, valószínûleg július elsejétôl kezdôdôen", nyilatkozta Nicolaescu a romániai Gyógyszerészek Kollégiuma által szervezett megbeszélésen, melynek témája: "Mit tegyünk, hogy eltûnjenek a sorok a gyógyszertárakból".

Az orvosok viszont attól tartanak, hogy a "sorok" a gyógyszertárakból a rendelôik elé költöznek. Ezért a romániai Orvosi Kamara képviselôi találkozót kértek a minisztertôl, hogy elmondhassák a döntés mellett és ellen szóló érveiket.

"Szeretnénk tudni, hogy a plafon áthelyezésérôl szóló döntést meghozta-e már vagy még tárgyalás alatt áll, mert 90 százalék az esély arra, hogy a gyógyszertárakból az orvosi rendelôkbe helyezôdik át a cirkusz", nyilatkozta Constantin Cârstea, az Orvosi Kamara alelnöke.

Elmondta, hogy az adminisztratív tevékenység nem hagy idôt az orvosnak az egészségügyi tevékenységre. Sôt "perverz dolog azt mondani egy családorvosnak, ha spórol a megszabott kerettel, akkor a megmaradt rész ôt illeti. Akkor a betegek felróhatják az orvosnak, hogy tartogatja a pénzeket, hogy minél több maradjon neki", mondta Cârstea.

A ludasi bíróság csütörtökön elfogadta a hadrévi románok végrehajtás elleni fellebbezését. Házaikat tavaly augusztus 10-én foglalta le egy bírósági végrehajtó.

A ludasi bíróság döntése 15 napon belül megtámadható.

A románok számára kedvezô ítéletet hozó bírósági tárgyalóterembôl kijövet, a roma közösség több képviselôje kijelentette, hogy péntek reggel a Maros Megyei Törvényszéken megtámadják a döntést, és ha itt se hoznak számukra kedvezô ítéletet, akkor újra az Európai Emberjogi Bírósághoz fordulnak. Egyesek azt mondták, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács segítségét kérik, kijelentve, hogy Romániában az igazságügy korrupt.

A biztonsági lefoglalást Eugen Huruba bírósági végrehajtó hajtotta végre 2005. augusztus 10-én. Akkor több hadrévi román házát foglalták le a Marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság 2004. februári döntése értelmében, melyet a Legfelsôbb Bíróság is megerôsített 2005 májusában. Ez az ítélet az 1993. szeptemberi incidensek áldozatainak 1,3 milliárd lej összértékû anyagi és 580 millió régi lej értékû erkölcsi kártérítést ítélt meg, melyet a vétkesnek talált román családoknak kell kifizetni. Ezen lefoglalás ellen nyújtottak be fellebbezést a románok. Az egyik család már törlesztette a megítélt kártérítés rá esô részét.

Az üzleti környezet javulása, az egykulcsos adó bevezetése és a külföldi cégek Romániáról alkotott véleményének kedvezôbbé válása magyarázza, hogy az elsô két hónapban rekordmennyiségû, 1 milliárd euró értékû közvetlen külföldi tôkebefektetésre került sor, adta hírül a Romániai Külföldi Befektetések Ügynöksége (ARIS) csütörtökön.

A Romániába áramló külföldi tôke 94,1 százalékkal haladta meg a tavalyi elsô két hónapban érkezett 515 millió eurót.

Idén az elsô két hónapban a beáramló tôke legnagyobb része úgynevezett "egyéb tôke", vagyis az anyacégek által romániai leányvállalataik számára nyújtott hitel volt – ez a 430 millió euró a teljes új befektetés 43 százalékát tette ki –, 35,6 százalékkal részesedik az "újra befektetett profit" – ennek összege 356 millió euró –, míg "tôkerészesedésként" 214 millió euró érkezett az országba.

A hatóságok szerint idén 5,8-6,2 milliárd euró külföldi tôke érkezésére lehet számítani. Az ARIS szerint valószínûleg a jegybank is módosítani fogja jelenlegi, 5,208 milliárd eurós elôrejelzését, az új érték 6 milliárd euró körül alakulhat.

Ennél is magasabb elôrejelzést tett közzé a Bank Austria Creditanstalt: várakozása szerint az idén akár 8 milliárd eurót is elérhet a közvetlen tôkeberuházások értéke, ehhez nagyban hozzájárul, hogy a tavaly 3,75 milliárd euróért eladott Román Kereskedelmi Bank vételárát idén utalja majd át az Erste Bank.

Július 14-tôl kezdôdôen újabb légi járat indul Marosvásárhely–Budapest között. A Wizz Air Közép-Kelet-Európa legnagyobb diszkont légitársaságának vezérigazgatója, Váradi József szerdán sajtótájékoztatón mutatta be a céget és jelentette be, hogy a Marosvásárhely–Budapest járat a Wizz Air elsô lépése a román piacon. A sajtótájékoztatón jelen volt még Stalmayer Robert marketingigazgató, Lokodi Edit megyei tanácselnök, Stefan Runcan, a marosvásárhelyi repülôtér igazgatója és egyes, környezô megyék önkormányzatainak képviselôi.

"Románia a hetedik közép-kelet-európai ország Magyarország, Lengyelország, Litvánia, Bulgária, Horvátország és Szlovénia után, ahol a légitársaság járatokat üzemeltet. A Wizz Airnek komoly tervei vannak Romániában, lehetôséget látunk Románia EU-s csatlakozásában" – hangsúlyozta Váradi József. A Wizz Air vezérigazgatója elmondta, hogy a légitársaságot Angliában jegyezték be, három vállalatközpontjuk van: a Wizz Air Hungary, Wizz Air Polska és a Wizz Air Bulgaria. A légitársaságot jelentôs, 40 millió eurós tôkebefektetéssel hozták létre, a legnagyobb, 50 százalékos részesedéssel rendelkezô befektetô partnere egy amerikai vállalat. A részvényesek között vannak még európai cégek és magánszemélyek is, a magyar tulajdon viszont csupán 1-2 százalékra tehetô. Váradi József hangsúlyozta a Wizz Air piacvezetô szerepét, hiszen tavaly 2,1 millió utast szállítottak összesen a társaság gépei. A Wizz Air 9, 180 férôhelyes Airbus 320-as nagyrepülôgépet üzemeltet, amelyek átlagéletkora kevesebb mint 3 év, a kihasználási fok 80 százalék. A cég 2007-2010 között 1,4 milliárd euró értékben 24 új gépet szándékozik vásárolni. Váradi József szerint a Wizz Air ott, ahol járatokat indított, piacvezetôvé vált, ez várhatóan így lesz Marosvásárhely esetében is, hiszen sokkal alacsonyabb árakon szállítja az utasokat Marosvásárhelyrôl Budapestre, mint a jelenleg üzemelô Malév. A csak "fapadosként" emlegetett járatok heti 3 alkalommal repülnek majd Marosvásárhely és a magyar fôváros között, a repülôjegyek már 4980 forinttól, 19,98 eurótól (egy irányba, adókkal és illetékekkel együtt) megvásárolhatók a légitársaság honlapján (wizzair.com) vagy a (0036-61) 4709499-es telefonszámon. A társaság sikereinek tényezôi között Váradi József a közép-kelet-európai viszonylatban alkalmazott legalacsonyabb árakat, a gépek pontosságát említette, azt, hogy 35 európai repülôtérre szállnak le. Az alacsony árakat úgy tudják tartani, hogy új, alacsonyabb üzemanyag- fogyasztású gépeket üzemeltetnek, internetes jegyértékesítést alkalmaznak, napi 13 órán át tartják levegôben a gépeket, másodlagos (regionális) röptereken szállnak le. Váradi József hangsúlyozta, hogy az alacsony költségek azonban nem jelentenek alacsony minôséget. A Wizz Air repülôgépeit a német Lufthansa légitársaság tartja karban mûszakilag. "A repülés mindenkié, konkurenciának inkább a busztársaságokat tekintjük" – jelentette ki Váradi József.

A Wizz Air elsô járata Marosvásárhelyrôl repül Budapestre, de a társaság Románia más repülôtereire is megpróbálja megszerezni a repülési engedélyt. A marosvásárhelyi járatra már egy évvel ezelôtt elindították az engedélyezési folyamatot. 2007 után több az esély arra, hogy a román fél a bilaterális egyezmény alapján megadja a repülési engedélyt a Wizz Air számára, a légitársaság jelenléte pedig egyúttal a megye, a régió fejlôdését is jelenti.

A Mihai Viteazul és az Alexandru Papiu Ilarian utcák keresztezôdésében történt szerdai balesettel kapcsolatosan, amelyben egy rendôrautó belerohant egy villanyoszlopba, a megyei rendôrség közleményben pontosított. Eszerint a fenti útkeresztezôdésben a 64 éves sárpataki K. József a téves közlekedési sávra sorolt be gépkocsijával és a piros jelzés ellenére a keresztezôdésbe hajtott. Az ütközés elkerülése érdekében a rendôrautó kitért elôle és a Papiu líceum elôtti villanyoszlopnak ütközött. Az ütközés nyomán csupán a rendôrkocsi károsodott.

A Megyei Munkaerô-elosztó és -átképzô Ügynökség üzleti alkalmazottaknak, kereskedôknek, illetve üzletembereknek szervez tanfolyamot Nyárádszeredában. A kurzus elvégzése után a résztvevôk a szakmai munkára jogosító tanúsítványt kapnak. Jelentkezni a Nyárádszeredai Polgármesteri Hivatal jegyzôjénél lehet. Húsz személlyel május elejétôl beindítják a tanfolyamot.

Április 17-21. között a Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal 15 gazdasági egységet ellenôrzött: fodrászatokat, manikûr- és pedikûr- valamint kozmetikai szalonokat. Ezek közül 13 esetében tapasztaltak rendellenességeket. Például nem függesztették ki jól látható helyen a szolgáltatáslistát és az árlistát, nem tartották be a higiéniai elôírásokat (nem sterilizálták az eszköztárat), nem adtak nyugtát a szolgáltatás áráról. Az ellenôrzés következtében 2400 új lej értékben bírságoltak a felügyelôk.

Az elôzô évek gyakorlatától eltérôen, az Oktatásügyi Minisztérium rendelete alapján, idén még az év végi záróvizsga (képességvizsga) elôtt megszervezik a képességfelmérô teszteket a nyolcadik osztályos diákok számára. E változásról a pedagógusokat az általános iskolák és az érintett líceumok igazgatóinak közös gyûlésén tájékoztatták. Ezek a képességfelmérô vizsgák azon nyolcadikosok számára szükségesek, akik valamilyen idegen nyelvvel társított szakosztályba, református-, illetve katolikus, valamint mûvészeti, pedagógiai vagy sportosztályokba szeretnének majd jelentkezni. Székely Emese, a marosvásárhelyi Református Kollégium igazgatója kifejtette, hogy a képességfelmérô tesztek hozzásegítik a nyolcadikosokat ahhoz, hogy a nyári beiratkozáskor több lehetôség közül választhassanak. Horváth Gabriellától, a Bolyai líceum igazgatóhelyettesétôl megtudtuk, hogy a nyelv- és bibliaismereti képességfelmérô vizsgákat május 5-6-án tartják. A Református Kollégium teológiai osztályába és a Bolyai líceum katolikus osztályába készülô diákoknak a vizsgája május 6-án, reggel 9 órától lesz a Bolyai líceum épületében. A megmérettetés egy írásbeli vizsgából áll, az adott vallás 7.-8. osztályos tananyagából, valamint egy szóbeli vizsgából. Az írásbelire a diákok jegyet kapnak, a szóbelire azonban csak minôsítést. A vizsga mindkét szakasza kizáró jellegû. Székely Emesétôl értesültünk, hogy a nyelvvizsgák az intenzív és kétnyelvû osztályokba felvételizôk számára május 5.-én, a különbözô általános iskolákban létrehozott központokban kerülnek megszervezésre. A nyolcadikosok saját iskolájukban érdeklôdhetnek afelôl, hogy melyik vizsgaközpontban kell vizsgázzanak. Idegen nyelvbôl is lesz szóbeli és írásbeli ellenôrzés, azonban a diákok csak minôsítést kapnak és kötelezô a 6-osnak megfelelô pontszámot elérni. Ellenkezô esetben nem jelölhetik be a jelentkezési lapon az intenzív vagy kétnyelvû osztályok kódját. Horváth Gabriella elmondta, hogy a Bolyai líceum római katolikus osztályába valamint a Református Kollégium teológiai osztályába a képességfelmérô a tesztek eredménye a végsô jegy 1/4-ét teszi ki, amely alapján a végzôsÖ9k bekerülhetnek a középiskolák ezen osztályaiba. A vizsga letétele ugyanakkor nem kötelezi a nyolcadikosokat az illetô szakirány választására, csupán egy lehetôséggel több a biztos elhelyezkedéshez.

Szerda délután hármas sorshúzás zajlott a marosvásárhelyi Bernády Házban. A Népújság-kosár és a Hûségtombola szokásos havi sorsolása mellett tíz koncertjegy is gazdára talált a teremben jelen levô olvasók között, és a 2006-os Népújság- évkönyv rejtvénypályázatának tíz értékes díja is elkelt. Nagy volt az érdeklôdés, közel kétszázan vettek részt az eseményen. Mint mindig, a mûsorvezetô ezúttal is a közönség közremûködését kérte, segítségükkel történt a sorsolás, így dôlt el, kik a szerencsés nyertesek.

A három élelmiszeres Népújság-kosár a marosvásárhelyi Mohay Enikôt (Cornisa 12. sz.), a káposztásszentmiklósi Troznai Sándort (446-os házszám) és a pókai Ferenczi Melindát (112-es házszám) örvendezteti meg. Az 1 millió régi lejes Hûségtombola nyertese Nagy Teodóra Marosvásárhelyrôl. A kosarak a szerkesztôség székhelyén vehetôk át.

Ugyancsak a Dózsa György utca 9. szám alatti székhelyünkön, az 57-es szobában juthatnak hozzá nyereményeikhez az évkönyvpályázat nyertesei május elsejétôl kezdôdôen 9 és 14 óra között. Azoknak, akik más helységben laknak, postán juttatjuk el a díjakat. A beérkezett 184 megfejtésbôl 101 bizonyult helyesnek, ezeknek beküldôi pályázhattak a díjakra. Íme a sorshúzás végeredménye:

Hûtôszekrény – Hajdu Csaba, Marosvásárhely, Koós Ferenc u. 3/15.

Színes tévé – Nemes Béla, Marosvásárhely, Hunedoara u.12/2.

DVD-lejátszó – Szôke Mária Magdolna, Kolozsvár, Magaziei 16.

Kenyérpirító – Szôcs Anna, Marosvásárhely, Parângului 32/12.

Vasaló – Sárossy György László, Marosvásárhely, Andrei Saguna 1.

– Kiss Rozália, Dicsôszentmárton, Soimilor 53/A

– Kovács Juliánna, Borszék, Dózsa György u. 2/D/10.

Mixer – Peti Mihály, Héderfája 88. sz.

– Szabó Attila Alpár, Marosvásárhely, 1848. út 43/17.

– Mezei Ildikó Gizella, Marosvásárhely, Béke u. 41.

A sorsolás meglepetésdíjaiként tíz belépôt is felajánlottunk az Erdélyben turnézó 3+2 együttes május 11-én sorra kerülô marosvásárhelyi koncertjére. A fellépésre a sportcsarnokban kerül sor este 8 órától. A nyertesek: Varga Ida, Tamás Zoltán Csaba, Simon Ella, Mátyás Margit, Mikó István, Délczeg Anna Mária, Barthos Botond, Kiss Gergely, Csíki Rozália, Szabó Éva. Ôket is kérjük, jöjjenek el a szerkesztôségünkbe, meglepetésben lesz részük.

Az Európai Bizottság romániai küldöttsége az Oktatásügyi Minisztériummal közösen pályázatot hirdet Európai professzor címen. A projekt azon tanárokhoz szól, akik gimnáziumban polgári kultúrát és neveléstant oktatnak. A pályázatok benyújtásának határideje június 30.

A pályázat keretében a tanároknak olyan tantervtervezeteket kell kidolgozniuk, amelyek a gyerekek értelmi szintjén beviszik az iskolákba az európai értékeket, derül ki az EB küldöttségének közleményébôl. Jonathan Scheele, az EB romániai küldöttségének vezetôje elmondta, bátorítani szeretnék az aktív metódusokat, valamint a jó gyakorlatokat. Ezáltal is szeretnének hozzájárulni iskolai szinten a jobb tájékoztatáshoz az Európai Unióról és ennek értékeirôl . A pályázatok benyújtásának határideje június 30, a legjobb 20 projektet belefoglalják az oktatási módszerek kollekcióba, amelyet az Oktatásügyi Minisztérium országos szinten fog szétosztani minden középiskolának. A legjobb 20 projektbôl négyet nyertesként kiválasztanak, és szerzôiknek lehetôségük lesz, hogy bemutassák egy mûsor keretében.

Bakonygyepesrôl korán indulunk, ma Siófokon lép fel a társulat. Borús ég, bántóan hideg szél, a Balaton vize zavaros, vészesen mocorog, néhol kilépett megszokott medrébôl.

Szélyes Ferenc megbûvölten nézi a horgászokat, akik kitartóan bámulnak a zavarosba. A horgászbotjai példás rendben felmadzagolva a fejünk fölött, tovagurul velünk az autó az ország "nyári fôvárosa" – Siófok felé.

A rómaiak által is kedvelt Balaton (Pelso) partján már az ókorban lüktetô, nagy élet folyt, amint azt a régészeti kutatások tanúsítják. Már az elsô magyar nyelvemlék, a tihanyi apátság alapítólevele is név szerint említi a települést. A finnugor ôsnyelvben a sió is és a fok is vízfolyást, ásott csatornát jelent.

Siófokot hamar elfoglalta a török. Erôdöt épített itt, amit késôbb a kuruc felkelés idején – a történelem paradoxona – jól használtak fel a magyarok… Vízre emelték a svájci stílusban, fából épült fürdôházat (1878), melynek díszesen faragott homlokzatán büszkén hirdette a felirat: MAGYAR TENGER, és valóban, Európa minden részérôl jöttek ide lubickolni az emberek.

Siófok megtestesítette a korszak boldog békeidôbeli báját – talán nem is véletlen, hogy éppen itt született és ezt a világot itta magába az operettkirály, Kálmán Imre, oly sok híres mû: a Csárdáskirálynô, a Marica grófnô vagy a Montmartre-i ibolya komponistája, a hely hangulatából merítve munkásságához.

Ízelítôül a Siófokportál turisztikai információs csomag nyolcvankét szállodát, panziót mutat be, elkápráztató fotók, tiszta kék ég és víz.

A Balaton-part legnagyobb településérôl így ír egy régi útikönyv: Siófokon egyébként nem divat rosszkedvûnek, morózusnak lenni. Az ilyen ember úgy kirí a többi közül, mintha Afrika belsejében váratlanul egy eszkimó bukkanna fel.

A város hangulatához méltó nézôtér. Elegáns, feltételezem, jómódú polgári középréteg. Ráérôsen, becslésem szerint jó huszonöt perc alatt csorognak be helyeikre, és amikor megérinti ôket az elôadás hangulata, felszabadultan nevetnek, nem akarják abbahagyni a tapsot… És a hab a tortán a Siófoki Erdélyi Baráti Kör vendégszeretete. Köztük Marosvásárhelyrôl elszármazottak. Emberek, akikrôl nincsenek konkrét emlékeim, de felismertem ôket, valamikor szembejöttek velem Marosvásárhely utcáin…

Szálláshelyünk Szekszárdtól tizenkét kilométerre a Keselyûs Csárda. A Balaton túláradó vize, a négy kilométerre folyó Duna és a Sió folyó által okozott áradás egy kôhajításnyira van jó elôre kijelölt szálláshelyünktôl. Ablakunk alatt sétálnak az áradást megfigyelô szolgálatosok. Déli két óra. Zuhog az esô. Elterelték a forgalmat. Tôlünk pár száz méterre egy nemrég megerôsített vízelhárító magastöltés. Ide várják Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt. Biztatjuk egymást: itt az alkalom, odamehetsz hozzá és elmondhatod jókívánságaidat…

Szekszárdra utazunk.

A rómaiak korában épült az Eszék és Óbuda közti hadiút, amely a dombok lábánál vezetett, s több mint ezer év után is kitûnô állapotban volt, hiszen II. Lajos serege is ezen vonult a mohácsi csatába. A honfoglaláskor Béla király 1061-ben apátságot alapított az út menti településen: Szekszárdot. A mohácsi csata után a törökök többször átvonultak Szekszárdon. A végváriak, rácok és hajdúk több alkalommal sanyargatták a települést a törökök kiûzéséig. Késôbb Trautsohn apát hívott német telepeseket szekszárdi birtokára, akik több hullámban érkeztek.

Az 1800-as évek elejétôl kezdôdik a város ma is látható mûemlék épületeinek megépítése: templomok, vármegyeháza, városháza, kórház, mûvészetek háza. Csupa egyszintes épület, vakolatlan, patinás, dísztéglával burkolt fal az egész fôtéren. Mintha a középkorban sétálnék….

Szekszárdon él az ország legnagyobb számú német kisebbsége. A városnak csak német nyelvû színháza van. A marosvásárhelyiek elôadására zsúfolásig megtelik a modern mûvelôdési központ nézôtere. Ünnepel a közönség.

A német színház mûvészei megvendégelik marosvásárhelyi kollégáikat. Igyekszünk haza, holnap 350 km-t utazunk Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délnyugati részére.

Villanyoltás elôtt még kezembe veszem a szekszárdi Babits Mihály Mûvészetek Háza programfüzetét…Íme mit ír a Görgey- darabról : "(…) a stukker körbejár, mindenki másképp gazember és másképp kiszolgáltatott a hatalombirtoklás komédiájában. Mint kiderül, az 1966-ban keletkezett mondanivaló semmit nem vesztett aktualitásából a rendszerváltással, a Nagy Szovjet Birodalom széthullása után sem."

(Folytatjuk)

Bajnokok Ligája

Két nagy csatát, ám egyetlen gólt sem hozó visszavágók után eldôlt, hogy az Arsenal és a Barcelona játsszák a labdarúgó BL döntôjét. Mindkét együttes az elsô menetben szerzett minimális elônyét védte meg, csupán azzal a különbséggel, hogy az Arsenal ezt idegenben tette, míg a Bar-celona a Milannal szemben idegenben szerzett elônye birtokában játszott 0-0-s döntetlent a Nou Campon.

Az Arsenal sikeréhez nagymértékben járult hozzá Lehmann teljesítménye, aki többször mentette meg csapatát a kapott góltól, a Sárga Tengeralattjáró a 89. percben pedig tizenegyest is vétett Riquelme révén. A Barca – Milan meccsen a két együttes fergeteges ritmusú mérkôzést vívott, ám egyrészt Dida dacolt a Ronaldinho irányította katalán csatársorral, másrészt Inzaghi, Sevcsenko vagy Gilardino volt képtelen megszerezni a kettôs mérkôzés egyenlítô gólját.

A végsô nagy csatát Saint-Denis-ben rendezik, május 17-én.

Megyei labdarúgó- bajnokság

Lágy talajú, néhol tócsákkal borított pályán a házigazda Marosszentanna már az elején lerohanta az ellenfelét, s a 18. percben Gidófalvi szabadrúgása révén megszerezte a vezetést. Utóbb ugyanô volt, aki a 62. és a 85. percekben növelte csapata elônyét, mesterhármasára a 88. percben Pogacean válaszolt egy tizenegyesbôl született becsületgóllal. A mérkôzés krónikájához hozzátartozik, hogy Gidófalvi 80. percben elvégzett büntetôjét Mihai kapus hárította. A találkozót jól vezette Emil Detesan – Szabó Kálmán (mindketten Marosludas), Szabó Attila (Marosvásárhely).

Marosszentanna: Feketics – Pavel, Somesan (Sin), Cismas, Pacurar, Sterp (Mihály), Szász R., Chirai, Gidófalvi, Kelemen (Galambodi), Szász D.

Csittszentiván: Mihai – Sas, Varga, Orbán, Gálfi A. (Puscas), Venczi, Károly, Abodi, Pogacean, Titi (Gálfi N.), Asztalos.

Vian Bont

Kosárlabda

Noha az A-osztályos férfi kosárlabda-bajnokság befejezôdött, a rangsor 13. helyén zárt marosvásárhelyi BC Mures együttese nem vett vakációt ki. A felkészülés folytatódik, hisz a május közepi szövetségi büró leendô döntései függvényében nagy a valószínûsége, hogy osztályozót játszik a B-osztály legjobbjainak egyikével, hisz egyrészt, amennyiben a CSM Iasi nem egyenlíti ki tetemes tartozását, akkor a szövetségi vezetôk eldönthetik a kizárását, s így a marosvásárhelyi csapat automatikusan a helyére lép, másrészt pedig szó van az A-osztály létszámának bôvítésérôl is. Akárhogy is lesz, az esetleges osztályozón csupán két idegenlégiós léphet pályára, így a BC Mures vezetôsége úgy döntött, hogy a három tengerentúli játékos közül Cannon és Cooper marad a keretben, Dwayne Burtonnak megköszönték eddigi tevékenységét, a játékos pedig hazautazhatott Vancouverbe. A helyzet alakulása, az esetleges osztályozók eredménye függvényében utóbb születik döntés az ôszi folytatásról, ami az idegenlégiósokat illeti.

Kézilabda

Szombaton 11 órától a ligeti sportcsarnok ad otthont a nôi A-osztályos bajnokság rangadójának, amelyen eldôlhet a bajnoki elsô hely sorsa, a marosvásárhelyi Muresul és az Universitatea Temesvár között. A Muresulnak még két pontra van szüksége, hogy matematikailag is biztos lehessen a feljutásban, ám presztízs szempontjából is nagyon fontos a találkozó, hisz a mezôny két legjobb csapata harcol az elsô helyért.

Lovaglás

Az udvarfalvi, Mircea Chirvasutáról elnevezett, alig egy éve átadott, és a nemzetközi szövetség szakemberei által a napokban engedélyezett lovaglópályán szombaton és vasárnap egy- és kétcsillagos nemzetközi lovastusaversenyt rendeznek. Szombaton 9 órától a díjlovaglásra, 17 órától a díjugratásra kerül sor, míg a tereplovaglást vasárnap 16 órai kezdettel rendezik.

Labdarúgás

A C-osztályos bajnokság keretében pénteken 17 órától kezdôdnek a 20. forduló mérkôzései. A 8. csoportban szereplô Avântul Szászrégen Bethlenben vendégszerepel, míg a 9. csoport keretében Maros megyében két találkozót rendeznek, mindkettôt Marosvásárhelyen: a ligeti stadionban a Maris vendége a Mobila Szováta lesz, míg a Trans-Sil pályán a házigazdák a Kézdivásárhelyi SE együttesét fogadják. Idegenben játszik a Chimica Dicsôszentmárton (Vidombákon), a marosvásárhelyi Gaz Metan (Sepsiszentgyörgyön), valamint Marosludas (Predeálon).

A D-osztályos bajnokságban szombaton 11 órakor rajtol a bajnoki rájátszás. Az 1-4. csoportban a Marosoroszfalu – Nyárádszereda és Mezôméhes – Radnót (a rájátszásban Mezôméhes a mérkôzéseit Nyárádtôn játssza) mérkôzéseket, míg az 5-10. csoportban a Kerelô – Erdôszentgyörgy; Sóvárad – Gyulakuta és Görgényszentimre – Dános találkozókat rendezik.

A megyei bajnokság hétvégi programja. Északi csoport, szombat 17 órától: Gliga Companies – Erdôszakál; vasárnap 12 órától: Holtmaros – Marosfelfalu; Marosvécs – Disznajó; Felsôidecs – Görgénysóakna; Déda – Lövér. Közép csoport, szombat 17 órától: Marosszentanna – Harasztkerék; Ákosfalva – Székelymoson; vasárnap 12 órától: Mezôfele – Marossárpatak; Mezôpanit – Marosszentkirály; Mezôbergenye – Koronka. Déli csoport, szombat 17 órától: Mezôbánd – Marosbogát; vasárnap 12 órától: Marosgezse – Mezôzáh; Búzásbesenyô – Vámosgálfalva; Nagysármás – Mezôceked; Mezôszengyel – Marosugra; Náznánfalva – Bonyha.

A Marosvásárhely körzeti falusi bajnokságban, vasárnap 16 órától: I. csoport: Mezômajos – Jedd; Mezôszabad – Mezôménes; Mezôkapus – Speranta Mezôpagocsa; Galambod – Uzdiszentgyörgy; II. csoport: Székelykövesd – Cikmántor; Csíkfalva – Szentgerice; Somosd – Nyárádremete; Teremiújfalu – Nyárádmagyarós; Egrestô – Harcó; Kibéd – Makfalva.

Teke

Szombaton rendezik a felnôtt csapatbajnokság utolsó fordulóját. A Koracell-Elektromaros férfiegyüttese 11 órától a Siderurgica Vajdahunyadot fogadja az Elektromaros arénában.

Kosárlabda

Péntektól szombatig a ligeti sportcsarnok és a faipari líceum sportterme ad otthont a II. Marosvásárhelyi Minikosárlabda Fesztiválnak. A rendezvényen két korosztályban hat klub 200 gyerek kosárlabdázója vesz részt.

A tegnap a prefektúra nagy üléstermében találkozót szervezett a Megyei Fizetô, Vidékfejlesztési és Halászati Hivatal, amely ezentúl minde3nféle támogatást lebonyolít, ahol jelen volt dr. Kelemen Atilla, a parlament mezôgazdasági bizottságának elnöke, Pora Zamfira alprefektus, Náznán Jenô, a Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezérigazgatója, Ioana Gârlea, a SAPARD-ügynökség gyulafehérvári kirendeltségének igazgatója.

A megbeszélésen meghívottként vettek részt az állategészségügyi igazgatóság, a környezetvédelmi ügynökség, az erdészeti igazgatóság, a mezôgazdasági szaktanácsadó hivatal, a pályázatkészítô cégek, a SAPARD pályázaton részt vevô községek polgármesterei, mezôgazdasági cégek képviselôi és magántermelôk. A találkozónak két témája volt: a Megyei Fizetô, Vidékfejlesztési és Halászati Hivatal bemutatása; a SAPARD- és a hazai Farmer-programok keretében beadott pályázatokkal kapcsolatos gondok megoldása.

Ioan Cismas, a Megyei Fizetô, Vidékfejlesztési és Halászati Hivatal – amely ezután mindenféle támogatást lebonyolít – aligazgatója ismertette a hivatal szervezési felépítését, mûködési szabályzatát, amely nemrég kezdte meg tevékenységét. Habár megyénkben jelentôs a potenciális mezôgazdasági termelôk száma, nagyon kevesen igényeltek SAPARD-támogatást, pontosabban 79 olyan pályázat kivitelezése van folyamatban, amelyek a termelési egységek fejlesztését célozzák. Továbbá a SAPARD- ügynökségnél 11 pályázatot fogadtak el, amelyeket vidékfejlesztésre adtak be a polgármesteri hivatalok.

Dr. Kelemen Atilla hangsúlyozta, hogy a SAPARD- és Famer- programok keretében a támogatások megszerzésére nagyon kevés az idô. Az ország eddig is rengeteg EU-s pénzt veszített a túlzott bürokrácia és a nem megfelelô jogszabályok miatt. Romániában 5 millió kisgazdaságot jegyeznek, a gazdák átlagban 1,43 szarvasmarhát tartanak, tehát nagy szükség lenne a programok által kínált összegek lehívására. Sajnos, nagyon kevesen igényelték a támogatásokat, és félô, hogy idén is jelentôs összegeket utalnak vissza Brüsszelbe. Kifejtette, tudja, hogy a támogatások megszerzése bonyolult, annak ellenére, hogy a szaktárca szerint az eljárást egyszerûsítették. Emiatt a szakminisztériumokkal közösen sürgôsen meg kell találniuk a támogatások megszerzésének egyszerûbb módozatait.

A hozzászólások során kiderült, hogy valóban nem olyan egyszerû SAPARD-támogatáshoz jutni. Ha valaki például új szálláshelyet, istállót akarna építeni, rengeteg jóváhagyásra van szüksége. Csak az építkezési jóváhagyásra, 16 pecsétes jóváhagyás kell, közöttük a SRI jóváhagyása is. Ioana Gârlea, a SAPARD- ügynökség gyulafehérvári kirendeltségének igazgatója kijelentette, hogy ôk azt szeretnék, hogy a SAPARD-pénzeket lehívhassák, de tapasztalatai szerint gondok vannak az intézmények, cégek közötti együttmûködésben. Nem érti, hogy a környezetvédelmi ügynökségnek miért van szüksége négy hónapra, hogy kiadjon egy jóváhagyást. Mert ez a törvény, volt a szakember válasza. De gond van a Farmer-program alkalmazásában is. A bankok késleltetik a pénzösszegek folyósítását. Sok pályázó visszalépett, mert amikor a bankhoz jutott, kiderült, hogy a kamat nem a programban írt 5%, hanem annál sokkal több, egyes esetekben elérte a 12%-ot, különbözô belsô bankszabályok alapján. Számos esetben a pályázók a pályázatkészítô cégeknél akadnak el, amelyeket nem tájékoztattak az utóbbi módosításokról, mint például arról, hogy 5-10-15 egyedes szálláshelyek építésére is igényelhetôk támogatások.

A tegnapi tanácskozás a résztvevôk szerint hasznos volt, mert sok problémakört sikerült tisztázni. A jelenlévôk nevében Nicoleta Hategan, a Hochland cég segesvári egységének igazgatója felkérte dr. Kelemen Atillát, hogy lehetôségei szerint járuljon hozzá a jogszabályok minél elôbbi módosításához, melynek során egyszerûsödne a támogatásigénylési eljárás, ugyanis év végéig – a pályázatok elfogadásának határidejéig – már csak nyolc hónap van hátra.

A kormány döntött a nagyságra negyedik román kereskedelmi bank, a Letéti és Takarékpénztár (CEC) privatizációs stratégiájának a megváltoztatásáról, aminek részként a korábban tervezett 85 százaléknyi hányad helyett csupán 69,9 százaléknyi tulajdonrészt privatizálnak.

Oana Marinescu kormányszóvivô bejelentette továbbá, hogy a hét bank közül, amelyek októberben nem kötelezô érvényû ajánlatot tettek, hat maradt a versenyben, köztük az OTP Bank.

A kormány most arról is határozott, hogy az eladásból származó bevétel 9,99 százalékát a Fondul Proprietatea befektetési alapnak folyósítják, amelyet decemberben állítottak fel abból a célból, hogy kompenzálja azokat az állampolgárokat, akiknek a vagyonát elkobozták a kommunista idôszakban.

A CEC dolgozói 5 százaléknyi hányadot szerezhetnek meg a kormánydöntés értelmében.

A többségi hányadra a magyar OTP Bank Rt. mellett hat bank nyújtott be októberben nem kötelezô érvényû ajánlatot: a francia-belga Dexia, az osztrák Raiffeisen Zentralbank és az Erste Bank, a görög Ethniki Trapeza, az ugyancsak görög EFG Eurobank Ergasias és az olasz Banca Monte dei Paschi di Siena.

Idôközben az Erste többségi részesedést vásárolt a BCR bankban, ezért kimarad a CEC-ért vívott küzdelembôl.

Április 12-én Oana Marinescu kormányszóvivô a Reuters-nak megerôsítette azt a március eleji döntést, hogy az érdeklôdôk április 25-ig tehetik meg a kötelezô érvényû vételi ajánlatukat.

Most a kormányszóvivô nem tért ki erre, így pontosan nem tudni, hogy lejárt-e az idôpont, vagy késôbbre halasztották.

A nem kötelezô érvényû ajánlatok 300 millió euró körüliek voltak, jócskán elmaradva a kormány által várt 500-600 millió eurótól.

A CEC eladásával a romániai bankoknak már a 90 százaléka lesz külföldi kézben, és ezzel a bankprivatizáció gyakorlatilag lezárul.

A CEC 20 millió eurós nyereséggel zárta a tavalyi évet, piaci részesedése 4,4 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 5,7 százalékról.

Az OTP bankcsoport finanszírozásában valósul meg a Hargita megyei gázhálózat kiépítése és üzemeltetése, a 25 millió eurós beruházáshoz összesen 15,8 millió eurós, több elembôl álló hitelkeretet biztosít az OTP csoport – közölte a hitelintézet az MTI-vel csütörtökön.

A közlemény szerint az erre vonatkozó szerzôdést az OTP bankcsoport képviseletében Wolf László vezérigazgató-helyettes és Németh Miklós projektfinanszírozási és akvizíciós igazgató, a beruházó S.C. Hargita Gaz S.A. részérôl Nagy Gábor, az igazgatóság elnöke és Kele József igazgatósági tag írta alá csütörtökön.

A megállapodás értelmében 12,5 millió euró összegû hosszúlejáratú beruházási hitelkeret, továbbá 1,8 millió euró összegû forgóeszköz hitelkeret, valamint 1,5 millió eurós rulírozó, áfa- finanszírozási hitelkeret áll a székelyudvarhelyi székhelyû S.C. Hargita Gaz S.A. rendelkezésére.

A finanszírozás révén a Hargita Gaz a fejlesztés ütemterve szerint elsôként az alcsíki településeken, valamint az Udvarhelyi Medencében építi ki a gázszolgáltató rendszert, illetve veszi át a szolgáltatást a gázzal már ellátott településeken. Ezt követôen a felcsíki – azaz a Kárpátok keleti felén elhelyezkedô települések – és a Gyergyói Medence települései kerülnek sorra, majd végül Maroshévíz és a még fennmaradó községek elosztóhálózatának kiépítése történik meg. A projekt fôvállalkozója az Olajterv Rt.

A hitelszerzôdés értelmében a hosszúlejáratú beruházási hitelt az OTP Bank, a forgóeszköz-, valamint az ÁFA finanszírozási hitelkeretet az OTP Bank romániai leányvállalata, az OTP Bank Romania nyújtja.

Színház

• A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata április hónapban még két elôadással jelentkezik: 29-én, szombat délután öt órától, valamint vasárnap délelôtt 11 órától a Hallottátok, mi esett meg útban a fórum felé?! címû musical látható-hallható a nagyteremben. Az elôbbi elôadásra a Kántorné-, utóbbira a Kôszegi Margit-bérlet érvényes. Szerdán este héttôl szintén fórumozik a színházlátogató publikum (az elôadás bérletszünetes), míg május 5-én, pénteken a Rettenetes szülôk címû produkciót játssza a társulat a nagyterem színpadán (stúdióelôadás).

• A marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház április 29. és május 5. között három magyar nyelvû elôadással jelentkezik: szerdán délelôtt 9.30 és 11 órától az Állatmeséket, csütörtökön 9.30 és 12 órától A kiskakas két krajcárja címû produkciót játssza a társulat. Május 5-én, pénteken 9.30, 11 és 12 órától szintén Állatmesék. Mûsorváltozás is lesz: a román tagozat mára és holnapra meghirdetett Kamikaze címû elôadásai elmaradnak.

• Kálmán Imre Csárdáskirálynô címû, háromfelvonásos operettjével vendégszerepel a Kolozsvári Magyar Opera május 6-án, szombaton 18 órától a Nemzeti Színházban. Az elôadás rendezôje Selmeczi György, díszlettervezô Venczel Attila, jelmeztervezô Szakács Ágnes, vezényel Incze G. Katalin, Kulcsár Szabolcs.

Hangverseny

• Kamarazenekoncertnek ad otthont kedden, este 7 órától a Kultúrpalota kisterme. Engel Lehel (hegedû), Barabás Boróka (mélyhegedû) és Bartha Lajos (hegedû) Mozart-, Martinu-, Weiner- és Kodály- mûveket ad elô. Csütörtökön versenymûvek rendkívüli hangversenyére kerül sor a nagyteremben. Shinya Ozaki vezényletével Bach á-moll, Beethoven D- dúr és Brahms D-dúr hegedûversenyét játssza a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia zenekara, hegedûn közremûködik Florin Croitoru. A koncertre a 30. számú bérlet érvényes.

Rendezvények

• Ma délután öt órakor, a marosvásárhelyi Bernády Házban kerül sor a Communitas Alapítvány alkotói ösztöndíjainak átadási ünnepségére. Köszöntôbeszédet mond Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, a Communitas Alapítvány Alkotó Ösztöndíj Szaktestületének elnöke. Kiss Melinda, Debreczeni Botond, Részegh Botond, Márton Katalin és Baász Orsolya képzômûvészeti tárlatát Nagy Miklós Kund mûkritikus nyitja meg. László Noémi, Farkas Wellmann Endre, Király Zoltán, Kézdi Imola, Albert Csilla, Bene Zoltán, Csiszér Viola, Czumbil Bernadette, Kolcsár Péter, Kulcsár Szabolcs, Székely Zselyke tavalyi ösztöndíjasok mûvészi mûsorral köszöntik az egybegyûlteket. Idén irodalom, zene, képzômûvészet, mûvészfotó, színház és film-tv kategóriában harminckét fiatal alkotó részesült ösztöndíjban. A támogatás értéke havi 600 RON.

• Vasárnap 18 órától a rákospalotai mûvelôdési ház Tavasz nôi kara lép fel a vártemplomi rendezvényen. Mûsoron Palestrina, Brahms, Franck, Rossini, Bartók, Kodály és Karai kórusmûvei, vezényel Murányi Eszter. Szólót énekel Vágó Zsuzsanna, Sebestyén Erika, Kalocsay Éva és Valentin Zsanett, orgonán kísér Balázsházi Bálint. A belépés ingyenes, az önkéntes felajánlásokat a mûemlék orgonák karbantartására fordítják.

• Az EMKE Maros megyei szervezete május 13-án, szombaton délelôtt megszervezi az V.Gyermek-Gyöngykoszorú találkozót a marosvásárhelyi vár színpadán, ahol népi gyermekjátékokat mutatnak be a város és a megye iskolásai. Közben kézmûves-foglalkozásokon vehetnek részt az érdeklodok. Délután 2 órától a Deus Providebit Tanulmányi Házban népdalvetélkedôt szerveznek három korcsoportban: I-II. osztályosok, III-V. osztályosok és VI-VIII. osztályosok számára. A vetélkedôre jelentkezô versenyzôknek négy népdallal kell benevezniük. Mindkét rendezvényre május 10-ig lehet benevezni bárhonnan a megyébôl a következô telefonszámokon: 264-735 (EMKE titkárság), 211-465 (Ábrám Noémi), 214-916 (Szabó Éva).

• A Maros Mûvészegyüttes és a Folk Dancing and Musik Egyesület szervezésében ma kerül sor az elsô Maros népzene- és néptánctalálkozóra. A találkozó meghívottjai a nyárádselyei, nyárádmagyarósi, mezômadarasi, mezôbándi, paniti hagyományôrzô táncosok, a mezôkölpényi hagyományos zenekar, a Maros Mûvészegyüttes tánckara és zenekara, valamint a Napsugár ifjúsági tánccsoport tagjai. A találkozó programja: 10 és 14 óra között a hagyományôrzôk zene- és táncanyaga (a Mezôgazdasági Szaklíceum étterme), 17-19 óra: gálaelôadás (Mihai Eminescu Ifjúsági Ház).

• A Helikon–Kemény János Alapítvány értesíti a Kuncz Aladár esszéverseny résztvevôit és minden érdeklodot, hogy ma délután 6 órakor a Vártemplomi Diakóniai Otthon Bocskai Termében (Eminescu u. 28 szám) kerül sor a verseny eredményhirdetésére. Ugyanakkor emlékeznek Kuncz Aladár születésének 120., halálának 75. évfordulójára. A rendezvényen fellép a Mûvészeti Líceum vonósnégyese, a díjazottak részleteket olvasnak fel dolgozataikból.

• Április 24-29. a könyvtárak hete. Ez alkalomból a Maros Megyei Könyvtár író- olvasó találkozókat, kerekasztal- beszélgetéseket, kiállításokat, zenehallgatást ajánl olvasóközönségének. Ma délelôtt 11 órától Robert Schumann-matinéra, zenehallgatásra várják a Mûvészeti Líceum zene szakos hallgatóit. A könyvtárhét során számos kiállítás is nyílt, illetve nyílik: többek közt A könyvtárak és könyvek világa, Szemlér Ferenc író és mûfordító születésének századik, Mircea Eliade halálának 20. évfordulója alkalmából, Erdély növényzetérôl, A könyv a festészetben címekkel, illetve a könyvtár kiadványairól.

• A Folk Center Alapítvány keretében mûködô Gézengúz játszóház és táncház a következô programokra várja a gyerekeket: kézmûves-foglalkozás kedden 18 órától óvodásoknak (3-6 év), szerdán 18 órától kisiskolásoknak (7-10 év). Csütörtökön játékos néptánc- és népdaltanulás 18 órától óvodásoknak, 19 órától kisiskolásoknak. Helyszín: Forradalom utca 8. szám.

Kiállítások

• Csütörtökön délután 6 órától Cabuz Andrea Játék címû festménykiállításának megnyitójára kerül sor a Philothea Klubban. (Kossuth utca 2. szám, a Gaga Rádióval szemben).

• Tegnaptól új kiállítással várja a fotómûvészetet kedvelô közönséget a Fotóklub Várgalériája. Ezúttal a Magyar Fotómûvészek Világszövetségének vándorkiállítása érkezett Marosvásárhelyre. A színvonalas tárlat naponta 11 és 19 óra között látogatható, hétfôn zárva. A galéria vezetôje Kucsera Jenô.

• A marosvásárhelyi Örökmozgó Természetjáró Egyesület, a Népújság és az Aquaserv Rt. szervezte Foto Natura természetfotó-kiállítás látogatható május 7-ig a marosvásárhelyi Bernády Ház (Horea utca 6. szám) emeleti kiállítótermében. A tárlat fontosabb témái közé tartozik az absztrakt a természetben, illetve Erdély term&e