Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Miután Monica Macovei nagydobra verte az igazságszolgáltatás reformja terén elért sikereit, megfejelve állítólagos európai uniós dicséretekkel, a minap kiderült, hogy a szóban forgó reform legfontosabb szegmense, a korrupció elleni küzdelem, mondhatni, lefulladóban van. Nem egészen tudni, mibôl ered ez a miniszteri elégedetlenség, csak azt, hogy a siker fôbenjáró akadálya nem a bûnüldözôk felkészületlensége, még csak nem is a bírói kar ellenállása, hanem az RMDSZ. Mi persze tudjuk, hogy a reformnak nevezett nagy nekibuzduláson gyakorlatilag az igazságszolgáltatás csúcsszerveiben a miniszter asszony szája szerinti átalakítás értendô, mert egyébként a bíróságok semmivel sem mûködnek jobban és gyorsabban, mint korábban. Az igazi "reform" a hatalom és a befolyás átrendezése. A többi marad a régiben. Vagyis még annyira vagyunk a tényleges reformtól, mint Makó Jeruzsálemtôl.

Ami az RMDSZ-szel való friss összekapást illeti, a miniszter asszony nem elégedett meg azzal, hogy az Evenimentul Zileinek adott interjújában, amelyben a kérdezô egyébként tendenciózus kérdéseire nevezi a reformok gátjának a szövetséget, de tegnap újból megerôsítette, hogy, úgymond, az RMDSZ,
"Markó Bélával az élen" nagyban "hozzájárult" ahhoz, hogy az Európai Bizottság elmarasztalja Romániát a korrupció elleni harc lanyhasága miatt.

A nyilatkozatra nemcsak Markó Béla, Frunda György vagy Kelemen Hunor reagált, de egyenesen Calin Popescu Tariceanu fricskázta le az asztalról Monica Macovei nem tudni honnan elôráncigált vádaskodásait. Markó Béla nyilvánosan felszólította, kérjen bocsánatot. Véleménye szerint, miután nem tudott átvinni bizonyos, egyébként rossz tervezeteket, "a magyarokon tölti ki a mérgét". Frunda György tényként azt az RMDSZ által kidolgozott törvénykezdeményezést említette, melynek értelmében nem a miniszter nevezné ki a fôügyészt, ezt a kompetenciát visszautalná a Legfelsôbb Bírói Tanács hatáskörébe (könnyen lehet, emiatt orrol az RMDSZ-re a miniszter asszony!). Kelemen Hunor egyenesen azt mondta, hogy amennyiben az igazságügy-miniszter nem tudja bizonyítani az állításait, beigazolódik, hogy "kommunista mentalitású ügyész", aki "légbôl kapott vádakkal dobálózik".

A miniszterelnök kijelentette ugyan, hogy "nem ért egyet" Monica Macovei véleményével, azonban többet is kellene tennie. Nem elég, hogy fejcsóválással próbálja lehûteni az ügyészi reflexekkel megáldott minisztere hirtelen kitört hevületét. Megtehetné például, hogy olyan minisztert nevez ki, aki képes véghez vinni a tényleges reformokat, hogy a pozitív változást a bírósági folyosókat nap mint nap megtöltô százezrek is érzékeljék. Ha ez elmarad, kiderülhet, hogy az egész nem más, mint silány hatalmi játék, amit mellébeszéléssel aligha lehet álcázni.

Erdôszentgyörgy a város névadójának, Szent Györgynek a napját vasárnap, április 30- án ünnepli. A rendezvényre a város külföldi testvértelepüléseinek küldöttségeit is várják.

A francia Varades kantonból a tíztagú küldöttség kedden érkezett meg. Az erdélyi város adományként a vendégektôl két tûzoltóautót és egy sürgôsségi esetekben használható, Renault márkájú gépkocsit kapott. Péntekre várnak kilenc celldömölki látogatót, köztük a magyar testvértelepülés városfejlesztési bizottságának elnökét, sporttanácsosát és más köztisztviselôket. Bajáról idén öt vendég érkezik a Szent György-napra.

Erdôszentgyörgy újabb testvér-települési szerzôdés aláírására készül az ugyancsak magyarországi Bélapátfalvával, ahonnan várják a polgármestert, alpolgármestert, a jegyzôt, valamint tanácsosokat és vállalkozókat. Az eseményre vasárnap délelôtt kerül sor, és emellett a külföldi testvértelepüléseknek érdemokleveleket is átadnak.

A vendégeknek kirándulást szerveznek a környéken, érintve Marosvásárhelyt, Szászrégent, Maroshé-vizet, Gyergyószárhegyet, Gyergyó-szentmiklóst, a Bucsintetôt, Szovátát.

A Szent György-napi meg-nyitójának 10.15 órakor a Rhédey-kastély ad otthont. 11 órától dr. Makkai Gergely a Szent György Lovagrend székelyföldi prioritását mutatja be, amit rövid kulturális program követ. A bözödújfalui tónál továbbá délelôtt halászversenyt szerveznek, a központi parkolóban az érdeklôdôk megtekinthetik a testvértelepülésektôl adományként kapott mentô- és tûzoltókocsikat. 15 órától a sófalvi panzióban biliárdversenyre, a Boszorkánykonyha pizzabárban sakkversenyre jelentkezhetnek az érdeklôdôk.

Idén is lesz a már hagyományosnak számító gulyásfôzés a tónál, 17 órától a népzene kedvelôinek húzzák a talpalávalót, táncolnak a szovátai Mezôhavas és a fehéregyházai Românasul népi együttesek. Este a Magic Club, Lucasso, Dream Love, Hangyaboy, valamint acTitán koncertje szerepel a programban. A rendezvényt tûzijáték és szabadtéri buli zárja.

Április 28-án a szakszervezetek hagyományosan a munkabalesetek áldozataira és a szakmai megbetegedésekben szenvedôkre emlékeznek. Romániában 1995- tôl kezdôdôen tart megemlékezést a CNSLR Fratia szakszervezeti tömb. Míg világszinten a statisztikák szerint évente 1,1 millió személy halálát és 160 millió szakmai megbetegedését okozzák a munkakörülmények hiányosságai, Romániában tavaly munkabalesetek miatt hivatalosan 415 személy halálát és 1001 új szakmai megbetegedést regisztráltak.

A Maros megyei CNSLR Fratia szakszervezet vezetôi tegnap sajtótájékoztatón jelentették be, hogy április 28-án a prefektúra épülete elôtt szerveznek sztrájkôrséget, a tiltakozó megmozduláson mintegy 300 szakszervezeti tag vesz részt, a május 9-i bukaresti tömeggyûlésen pedig a megyébôl is vesznek részt szakszervezeti tagok. Cocis Calin, a megyei CNSLR Fratia elnöke úgy vélekedett, hogy szükség lenne egy hatékonyabb munkavédelmi törvény kidolgozására. "A munkahelyen jelenleg sem biztosítottak az egészségvédelmi feltételek, a legfôbb prioritást a profitszerzés jelenti. Nagyon kevés munkavédelmi beruházást valósítottak meg, fôként a feldolgozóiparban vannak gondok ezen a téren" – jelentette ki. Dandarau Maria, a szervezet titkára szerint míg a régi vállalatokat viszonylag gyakran ellenôrzik a munkafelügyelôk, biztosítottak a különleges munkafeltételekért járó pótlékok, ugyanez nem mondható el az újabban létesített vállalatokról. Dandarau szerint ezeket senki sem ellenôrzi, bár itt gyakran mérgezô és nehéz feltételek között dolgoznak az alkalmazottak. Hozzátette: hiányzik a megfelelô törvénykezés arra az esetre is, amikor szakmai megbetegedés miatt kénytelen az alkalmazott beszüntetni a munkát, emiatt semmiféle kártérítést nem kap a munkaadótól. A szakszervezeti vezetôk szerint például a megyei CNSLR Fratia 35.000 tagjának mintegy háromnegyede szenved szakmai megbetegedésben. A lapunk kérdésére Dandarau Maria elmondta, hogy az Azomures vegyi kombinátban a csökkent hallásképesség jelenti a fô szakmai megbetegedést, ami pedig a toxikus munkafeltételek idôbeni hatásait illeti, errôl nem készültek tanulmányok, kimutatások, tehát pontos adatok sem állnak rendelkezésre. Ioan Sacarea alelnök úgy vélte, a tanügyben dolgozó pedagógusok is fokozottan ki vannak téve a szakmai ártalmaknak, és ha csak a neurotikus betegségeket tekintjük, a tízezer tanügyis közül több mint 200 szenved ilyen megbetegedésekben. Bár ezt, mint mondta, nem tudják hivatalos orvosi papírokkal bizonyítani, de Sacarea szerint "erre nincs is szükség, ez egyértelmûen megállapítható a pedagógusok magatartásából, a szülôk pedig számos esetben nyújtottak be ilyen értelemben panaszt". Tavaly ôsszel például a tanévkezdéskor esedékes pszichológiai teszteken 60 pedagógus "bukott meg" tette hozzá Sacarea, aki szerint a tanárok szakmai megbetegedéseihez a zsúfolt tanterv is hozzájárul.

A marosvásárhelyi Máltai Segélyszolgálat irodalmi pályázatot hirdet az 5-8. osztályos tanulók részére Nincs olyan jó, nincs olyan szép, mint az én anyám címmel. A téma a közelgô anyák napjához kapcsolódó, szabadon választott irodalmi mû lehet. Eredményhirdetés május 5-én, a segélyszolgálat székházában. A pályázati anyagot zárt borítékban kell elhelyezni, a borítékra feltüntetve a jeligét. Egy másik zárt borítéknak a nevet, osztályt és iskolát, valamint a jeligét kell tartalmaznia. A pályázatokat a következô címre várják: Marosvásárhely, Berek (Livezii) utca 1. szám, Máltai Segélyszolgálat.

Jegyzet

Ellopták gépkocsimbôl az akkumulátort. Éjjel szépen kioperálták, más kárt nem tettek benne. Csak elvitték, miután azelôtt kétszer két pótkereket. Az autó maradt. Mert olyan ócska senkinek sem kell. Jelentettem az esetet a rendôrségen. Annak rendje és módja szerint panaszomat jegyzôkönyvbe vették. A rendôrbiztos megnyugtatott: sejtik, kik a tettesek. Ez engem nem melegít – mondtam. Egy zsúfolásig telt irattartót mutatott: ennyi a megoldatlan ügyünk, s ez mind lopás gépkocsikból. Aztán tovább magyarázta: ha megtalálják a tolvajt és ha az ügyészség házkutatást rendel el, netán megtalálják az akkumulátort, akkor hívnak, hogy felismerjem. De ezzel még nincs vége. Ha újat vásárolok, akkor ennek a számlája alapján beperelhetem a tolvajt, hogy visszafizesse eltulajdonított javamat. Természetesen, ha lesz neki amibôl. Persze, csak akkor térítik meg a kárt, ha számomra kedvezô ítéletet hoz a törvényszék. Ez a jogi eljárás. Másfél millió lejért. Mondom, nem ezért tettem jelentést. Csak már bosszant: harmadszor látogatják meg hívatlan vendégek a jármûvemet. Gyakrabban kellene járôrözni a környéken. A rendôrbiztos válasza: ez nem rá tartozik, a közbiztonságiak felelnek ezért, ô megtett mindent, ami hatáskörébe tartozik. Igaza van. De nekem is. Tele vagyunk militarizált közbiztonságiakkal: rendôrség, csendôrség, közösségi rendôrség, kapcsolattartó rendôrség, egyéb bûnüldözô szervek. Csak hát valahogy a tolvajok is szaporodnak. A megyei rendôr- felügyelôség elsô negyedévi kimutatásából kiderült: 2006. január elsejétôl március 30-ig 9679 ügyben ismeretlen tettesek ellen nyomoznak, ebbôl csak az elsô negyedévben 1143-at jegyeztek be, megoldottak 459-et, s nyilvántartásban maradt 10.363 dosszié. Valószínû, többek között az enyém is. Ennyi közbiztonsági mellett nem sok egy kicsit ez a szám? Olvasom ugyanott: a megyei rendôr- felügyelôség keretében is szerveztek akciókat a rablótámadások visszaszorításért a kormány által meghirdetett "A te biztonságod számít!" címen. Tényleg számít? Nem érezzük.

(MTI/AP/dpa) – Negyvennyolc órával a Teheránnak szabott ultimátum elôtt kemény hangú fenyegetéseket intézett egymáshoz szerdára virradó éjjel Irán és az ENSZ. Ali Laridzsáni nukleáris ügyekben megbízott teheráni fôtárgyaló azt üzente az ENSZ-nek, hogy országa egyszerûen elrejti atomprogramját, amennyiben a Nyugat kemény intézkedéseket, netán szankciókat foganatosít ellene.

"Amennyiben a nyugati országok kemény intézkedéseket határoznak el, elrejtjük a programot. Amennyiben a Nyugat az erô nyelvét alkalmazza, nem számíthat arra, hogy biztosítjuk a nukleáris tevékenység átláthatóságát" – jelentette ki az iráni fôtárgyaló, aki erre az esetre még azt is kilátásba helyezte, hogy országa beszüntet mindenfajta együttmûködést a Nemzetközi Atomenergia- ügynökséggel (NAÜ).

A kemény megfogalmazású üzenet idôzítését magyarázza, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának ultimátuma szerint Teheránnak péntekig fel kell hagynia az urándúsítással.

Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete helyi idô szerint kedd este ugyanakkor felelôtlenséggel vádolta Iránt azt követôen, hogy Teherán kilátásba helyezte atomtechnológiájának más országok számára történô továbbadását.

New York-i nyilatkozatában John Bolton nagykövet Irán legfôbb vallási vezetôje, Ali Hamenei ezzel kapcsolatos – állítólagos – kijelentésére hivatkozott. Szudáni lapjelentések szerint ugyanis a Szudánban tartózkodó Hamenei vendéglátói elôtt azt hangoztatta, hogy Teherán kész megosztani nukleáris technológiáját más országokkal. Bolton szerint ez a kijelentés is Irán felelôtlen magatartásáról tanúskodik. Ez a magatartás pedig az atomtechnológia, végsô soron pedig az atomfegyver elterjedéséhez vezethet – fogalmazott a nagykövet, aki mindebbôl ismételten arra következtetett, hogy Teherán fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra. Ezt pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem hagyhatja figyelmen kívül – tette hozzá az amerikai diplomata.

Bolton szerint a BT állandó tagjai még a héten összeülnek, hogy a további lépésekrôl tárgyaljanak.

(MTI/AP/Reuters) – Az Irakban maradó amerikai katonák száma a hadszíntéri helyzet alakulásától és az új bagdadi kormánnyal folytatandó tárgyalásoktól függ majd – jelentette ki szerdán az iraki fôvárosban Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter, aki elôre be nem jelentetten érkezett oda aznap reggel.

Rumsfeld George Casey tábornokkal, a többnemzetiségû erôk parancsnokával közösen tartott sajtóértekezletet, miután tárgyalt vele. "Az új kormánynak olyan hozzáértô személyekbôl kell állnia, akik tudatában vannak felelôsségüknek és a korrupció elleni küzdelem fontosságának, nem pedig a vallási felekezetek vagy más közösségek képviselôibôl" – jelentette ki a miniszter. Casey elmondta: a kormányfô kijelölése fontos lépés afelé, hogy az amerikai erôk jelentôs mértékben csökkenthessék létszámukat az arab országban.

A miniszter – akinek idén ez az elsô iraki látogatása – azért utazott Bagdadba, hogy Washington támogatásáról biztosítsa a születôben lévô új kormányt. Találkozik a kijelölt miniszterelnökkel, Dzsavád al- Málikivel és más vezetôkkel is.

Az Egyesült Államok Máliki pénteki kormányfôi kijelölését követôen kérte ôt, hogy a lehetô leghamarabb alakítsa meg kormányát. Az iraki parlamenti választások decemberben voltak, de az azóta eltelt négy hónapban, egészen a múlt hétig, a politikai vezetôk nem jutottak egyezségre a kormányalakítást illetôen, közben pedig a síiták és a szunniták közötti ellenségeskedés egyre inkább elmérgesedett, a hatalom ellen lázadók pedig számtalan újabb támadást követtek el.

Rumsfeld a héten jelezte, hogy minisztériuma ragaszkodik az Irakban állomásozó amerikai erôk csökkentéséhez, de ennek arányáról vagy ütemérôl nem beszélt. A közelmúltban hevesen bírálta ôt több nyugalmazott amerikai tábornok. Azzal vádolják, hogy figyelmen kívül hagyta a katonai vezetôk tanácsait és stratégiai hibákat vétett. Követelték lemondását, de ô közölte, hogy nem távozik posztjáról. Ezzel kapcsolatban egy újságíró szerdán Bagdadban megkérdezte tôle, hogy ez az utolsó iraki látogatása-e, amire ô röviden nemmel felelt.

Az új haza keresésében legtöbbször érzelmi okok játszanak közre – állapította meg az Európai Unió Bizottsága finanszírozta felmérés, amelynek keretében a firenzei egyetem koordinálása mellett azt vizsgálták, hogy mennyien és milyen okokból települnek át az emberek az Európai Unión belül egy másik országba.

Az újfajta migráció 6,2 millió embert érint. Ez az Európai Unió népességének 2 százalékát jelenti. Ötezer európai polgárt kérdeztek meg és kiderült: a legtöbben azért változtatnak lakhelyet, mert életük párját egy másik országban találták meg. A nôk 37, 4 százaléka, a férfiak 21,8 százaléka "megy a szíve után". "A szerelem kompenzálja az áttelepülés okozta félelmet" – mondják a pszichológusok. Huszonöt százalék a munka, 7 százalék a tanulás, 24 pedig az életminôség javítása miatt települt más országba. Ez azt jelenti, hogy elkezdôdött Európának mint közös háznak az elfogadása" – magyarázták a szociológusok a Corriere della Sera címû olasz napilap szerint.

A legtöbben, 1 millió 750 ezren Németországot választották, 1 millió 268 ezren Nagy-Britanniát, valamivel kevesebben Franciaországot és Olaszországot mindössze 132 ezren. Ennek oka, hogy Németország, Nagy- Britannia és Franciaország tanulás és munka szempontjából nagyobb lehetôségeket biztosít.

-szûcs-

Néhány évtizede, amikor a biztonság érdekében kezdtek terjedni a CCTV-k (closed circuit, azaz zártláncú tévék), vagyis a nálunk ipari kameraként ismert figyelôkamerák, az azokból kábelen közvetített látnivalókat csak a cég ellenôrei figyelhették, vagy annak a video-magnójára rögzítették. Ám a készülékek és hálózatok korszerûsítése, digitalizálása oda vezetett, hogy a sokszor igen személyes események teljesen illetéktelenek számára is hozzáférhetôk.

A newsburyi angol Enterasys Networks ilyen berendezéseket gyártó-telepítô vállalat szakértôi szerint ugyanis a 2004-tôl forgalomba került CCTV-k fele már digitalizált és valamilyen számítógépesrendszerhez csatlakozik. Ez pedig azzal járhat, hogy az adatokhoz a rendszerhez csatlakozott más szervek is hozzáférhetnek. Az eredetileg a biztonság fokozása érdekében kifejlesztett berendezésekhez kapcsolódóknak tehát ezért mára ki kell fejleszteni a "házon belüli" védelmet is.

A jól felkészült hackerek azonban olyasmire is képesek, amire a rendszerfejlesztôk még nem készültek fel. (Emlékezetes, hogy néhány éve az egyik sikeres magyar elektronikus ügyintézô- hálózatba behatoló középiskolás diákok feltették a netre néhány megbízó vállalat legféltettebb adatait.) Az egyik szakközépiskola végzôs növendékei kiszámították, hogy egy normális hétköznapi utazás-tanulás- vásárlás-közlekedés során hajnaltól lefekvésig valamennyijükrôl legalább 30-35 CCTV-rendszeren készült képmagnó- felvétel. S azoknak jó része rövidebb-hosszabb ideig rögzített, archivált maradt. A CCTV-k és az elektronikus-digitális eljárások rohamos terjedése már jó elôre figyelmeztet, hogy egyidejûleg az adatvédelmet is fejleszteni kell. Nemcsak mûszaki, hanem jogi területen is. Egyelôre ugyanis sok új eljárás alkalmazása során nincs jogi gátja az illetéktelen behatolásnak, éppen az alkalmazás, berendezés vagy rendszer újdonsága miatt. Hiszen ha a jogalkotók még a mûködését sem ismerik, akkor a védekezés módját, de még az alapfogalmait sem határozhatják meg.

Más esetekben viszont éppen a jogi védettséget írja felül magasabb érdek. Magyarországon éppen a most lezárult választások fordulóiban döbbentek rá sokan, hogy a személyt igazoló okmány mellé lakóhely-igazolás is szükséges. És hogy az egykor magas állami díjjal jutalmazottan feltalált, majd szigorúan számûzött személyi számra továbbra is szükség van, mégha új néven is: személyazonosító számként.

Egy csoport euroképviselô azt rótta fel Ollie Rehn bôvítési biztosnak, hogy Románia EU- csatlakozásának értékelésekor figyelmen kívül hagyta a magyar kisebbség helyzetét – olvasható az EUObserver elektronikus kiadványban. Az Európai Bizottsághoz kedden továbbított levélben egy lehetséges törekvésrôl tesznek említést, mely szerint úgy tekintik a magyar kisebbséget foglalkoztató, emberi jogokkal kapcsolatos problémákat, mint a bizottság számára aggodalomra okot nem adó kérdést.

A levelet 15 euroképviselô írja alá, 13 közülük az Európai Néppárt tagja.

A magyar Országgyûlés egyik hivatalossága szerint a magyarországi szocialista euroképviselôk egyetértenek a levél legtöbb pontjával, de egy külön nyilatkozatot fogalmaztak meg ebben a kérdésben.

A levélben megfogalmazott problémák között említik Románia kudarcát, ami a kisebbségügyi törvény elfogadását illeti, valamint arra is rámutatnak, hogy hiányosságok tapasztalhatók a román állam által a magyar felsôoktatásnak biztosítandó kedvezmények terén.

Schöpflin György magyar euroképviselô, a levél kezdeményezôje szerint Rehn álláspontja ezen kérdés kapcsán módosult azon idôszakban, amikor április elején bemutatott egy jelentôs értékelést Románia csatlakozási felkészülésérôl.

Schöpflin úgy értékeli hogy "egy román lobbikampánynak volt alávetve (Rehn – szerk. megj.)" hozzátéve, hogy Bukarest "azt akarja, hogy az egész probléma (kisebbségi) eltûnjön a radar alatt".

A levél írói azzal vádolják Olli Rehnt, hogy "hajlamos arra, hogy ezeket a problémákat a szônyeg alá seperje" és "szkeptikus a gondok létezését illetôen".

A legutolsó 2002-es népszámlálás adatai szerint jelenleg a romániai magyar kisebbség az összlakosság 7%-át teszi ki, azaz 1.400.000 személyt.

A bizottság, amelyik hivatalosan még nem elemezte a levelet, visszautasította Schöpflin vádjait. A Rehn álláspontjának megváltoztatásáról szóló vádra a Bôvítési Bizottság szóvivôje kijelentette: "Rehn egyáltalán nem változtatta meg véleményét".

A román képviselet visszautasította a levél kommentálását, de általánosan utalva a kisebbségekre, egy sajtószóvivô azt nyilatkozta: "a romániai kisebbségek sok joggal bírnak".

A román sajtószóvivô megemlítette, hogy a romániai kisebbség a kormánykoalíció tagja és képviselve van az állami struktúrákban, beleértve minisztériumot és államtitkárságot.

Románia 2005-ös ország-jelentésében a bizottság megemlítette, hogy a kisebbségügyi törvényt még nem fogadta el a parlament, de ugyanakkor azt is aláhúzta, hogy a magyar kisebbség helyzete folyamatosan javult az RMDSZ kormányba lépésével.

A levelet a május 16-i európai bizottsági jelentés elôtt küldték el, ez a jelentés fogja javasolni Románia csatlakozását az EU-hoz 2007-ben vagy 2008-ban. (Mediafax)

Az Irakban elrabolt újságírók ügyében a Fellebbviteli Bíróság szerdai döntése értelmében Omar Hayssam elhagyhatja a fogdát. A letartóztatási parancs visszavonását ugyanazon ügyész kérte, aki az üzletember letartóztatását is kezdeményezte.

A szerdai határidô lejártával Ciprian Nastasiu ügyész a bukaresti Fellebbviteli Bíróságtól kérte Hayssam letartóztatási parancsának visszavonását egészségügyi okokra hivatkozva, és ezen döntés helyettesítését egy tiltással, amelynek értelmében a vádlott nem hagyhatja el az országot. Hayssamot nemrég mûtötték gerincrákkal.

Ugyanakkor, az Emberjogvédelmi Szervezet is egy közbenjárási kérést fogalmazott meg Hayssam érdekében, a bíróságtól azt kérve, hogy tartsák be a vádlott alkotmányos jogait.

Omar Hayssam ügyvédjei több alkalommal is azt állították a Fellebbviteli Bíróság elôtt, hogy egy megfelelô kezelés hiánya sérti a vádlott azon jogait, amelyet az Emberjogvédelmi Európai Konvenció 3-as cikkelye elôír. Ezen cikkely értelmében senkit sem szabad kínzásnak, embertelen büntetéseknek és bánásmódnak alávetni, és ebbôl kifolyólag Hayssam ügyvédjei kérték ügyfelük szabadlábra helyezését és azon per felfüggesztését, amelyben az utóbbit a három újságíró bagdadi elrablásával vádolják.

A törvényszéki orvosi szakvélemény szerint Omar Hayssam páciens kezelését nem lehet a börtöni rendszer keretén belül elvégezni, hanem csakis az Egészségügyi Minisztérium onkológiai egységeiben.

Az Irakban elrabolt három újságíró ügye volt az utolsó olyan percsomag, amiért Hayssam fogdában tartózkodott, a másik két gazdasági perben már szabadlábra helyezték.

Erdélyben van – mondaná bárki. Ott kezdôdik és ott végzôdik – állítaná mindenki, aki valamelyest is jártas Kárpát-medence etnikai földrajzában. Csakhogy! Megszeppen az ember, ha netán Csallóközben kóborol. Merthogy azt véli felfedezni, hogy Dunaszerdahelyen éppen olyan éneklô méltósággal ejtik a magánhangzókat, mint Gyergyócsomafalván vagy Kézdiszentléleken. A Pozsony melletti Egyházgellén meg egyenesen otthon érzi magát az ember, mivel nemcsak kijelentik, hogy ôk bizony székelyek, hanem vasárnap este, a sportpályán tartott falunap záróakkordjaként el is énekelték becsülettel a székely himnuszt. Az öröm és vigalom helyét nyomban fölváltotta a szakmai érdeklôdés. Révkomáromi történész barátaim is megerôsítették, hogy a hat székely nem egyikének, az Adorján nemnek Posony-ági székelyei nevezték el Csallónak azt a Duna-ágak közé szorult kis vidéket, amelyen ma még többnyire magyarul altatja gyermekét az anyja. Aztán ennek az ágnak a neve egy fôvárost is kitüntetett. Ez már székely szerencsének is mondható, hiszen Pozsony mentette át a magyar királyi méltóságot, abban koronáztak több száz évig a magyar Szent Koronával, ott ülésezett a magyar országgyûlés. Kossuth Lajos is ebben a városban fogalmazta meg magyar szabadságos gondolatait, innen írta országgyûlési tudósításait. Tán ezért is ódzkodik a szlovák (!?) hivatalosság Pozsony magyar nevétôl. A hagyományban több a magyar elem, mint a tót! (Vagyunk így még más felvidéki településünkkel is: a sok magyar hagyománytól reszket a tót ködmön, legszívesebben kiiktatnának bennünket a tájból, hogy ne zavarjuk a harsogóan talmi nemzetdiadalt!)

Furcsább és lélekmelegítôbb volt a burgenlandi esetem. Ausztria keleti kapujában, a Lajta mellett ma is székely mezôn kaszálnak, székely kútból isznak, ha megszomjaznak, a kocsmai pálinka neve is "székely lé"! Tréfásan "szekler" a szekér neve. Felsôôr határánál ma már büszkén írják magyarul a helységnevet, s az iskolában a rusnya labanc himnusz mellett a székely himnuszt is betéve fújják az ôrségi székely-magyar gyerekek. A magyarországi Vas megyében a falusi építkezések úgy hasonlítanak egy sóvidéki vagy Nyikó menti falu épületeihez, mint az ikertestvérek. Egyszer Márkus Imrét, a Magyar Vasutas Szakszervezet elnökét, ízes tájszólását hallva, megkérdeztem, hogy nem a Székelyföldön született? Büszkén válaszolta, hogy Vas megyei gyerek ô, de nagyapja mindig arra tanította, hogy ôk valójában nyugaton maradt székelyek!

Révkomáromban, a Duna Múzeumban állították ki azokat a késô avar kori leleteket, amelyeket a nyolcvanas évek végén tártak föl a Hajógyár területén. Trugly Sándor múzeumôr mondotta nagy bámulatomra, hogy a kincseken látható gazdag mintatár minden darabja és mintája föllelhetô a faragott székely kapukon: a tulipán, a rózsaszirom, a palmetta, az életfa kacskaringós indája és minden egyéb, lélekbôl fakadó szépség. A fonáján varrott ingváll mintáit ma is ôrzik a csángók. Boldog emlékezetû Chatillon Anna, III. Béla királyunk neje ilyent varrt szeretett férjeura ingvállára. Mintákban ôrzik a lelket és a rendet és a minta nyomon követi hordozóját, alkotóját. Ezer, kétezer, hány ezer éve?

Nos akkor hol kezdôdik a Székelyföld? Még helyesebben a székelyek földje? Balási Gábor A székelyek nyomában címû, romantikával és kedves illúziókkal átitatott szép könyvében gyakorlatilag László Gyula kettôs honfoglalásának elméletét támasztja alá. Anonymus ama állítását, hogy mi, székelyek öt évig vendégül láttuk és pihentettük Árpád honfoglaló magyarjait. Mi több: önként túszokat adtunk és a kalandozások idején is elöl harcoltunk. A komáromi "késô avarnak" mondott tarsolylemez is igazolta, hogy az életfa tulipános motívumait úgy vitte magával a székely, mint a kardot, nyilat, csákányt, meg minden olyant, amivel magyar életet, nyelvet védett!

Hol kezdôdik tehát a Székelyföld? Nem Székelykocsárdnál és nem Földvárnál, nem Gyimesbükknél vagy Berecknél, annyi bizonyos. De Focsani-nál éppúgy, mint Pozsonynál, Bécsnél, Varsónál, Királyhelmecnél. Ez utóbbi bodrogközi kisváros lakói mind a mai napig büszkén állítják, hogy ôk azon székelyek leszármazottai, akikrôl Bocskai István nagyságos fejedelem azt mondta, hogy kardjuk nélkül elvész az ország! Aztán Rákóczi szabadságos kuruc hadainak derék vitézei voltak! ’48-ban pedig felük Görgey hadában, másik felük Bemnél Erdélyben páholta kutyául a labancot.

A Székelyföld tehát ott kezdôdik, ahol a magyar történelem! Kicsit elôtte is jártunk, amikor még késô avarnak neveztek bennünket és a fránya Európa nem értette, hogy miért botokra véssük, rovással, jobbról balra az élet intelmeit s a napi teendôket? (De szeretném, ha most, az Európai Unióban, abban a pompázatos és káprázatos elvarázsolt brüsszeli palotában valaki elmondaná a drágalátos európai honatyáknak, de a budapesti parlament folyosóin sem ártana hangoztatni, hogy mai kényelmes létüket nekünk, székelyeknek is köszönhetik. Most, amikor égetôen aktuális lett a székely autonómia kérdése, idôszerû lenne a román történetírás háza táján is némi rendet teremteni, hiszen köztudott, okosabb kobakokban legalábbis, hogy néhány román- török csatában a székelyek kardja döntött a gyôzelemrôl!) Székelyek nyomaira bukkansz az Ôrségben, Zalában, Tolnában, Békésben, Szolnokban, Szabolcsban, Bácskában, Muraközben és mindenütt, ahol magyarok élnek! Tudtad, kedves olvasóm, hogy Hódmezôvásárhely címerében székely–magyar rovásírás van?

A tervezett és napi politikai kérdéssé elôlépett székely autonómia igénylôinek is nagy kérdése: tulajdonképpen hol kezdôdik a Székelyföld? Tudják ott, Brüsszelben grasszáló urak, hogy lent, a Jugoszláviához szakított-ragasztott Bánátban is tengôdnek székelyek? Egyikükkel, Székelykevérôl, nemrégiben találkoztam Bátaszéken. Kérve kért, hogy "otthon" a Székelyföldön jusson majd eszembe és adjam át az üzenetét minden erdélyi székelynek. Nos, a székelykeveiek nem Erdélybôl mentek oda, mindig is ott éltek, Bánátban, tán a honfoglalás óta. Valamelyik honfoglaló vezérünk testôrei lehettek. Az európai ostobaság sodorta ôket szerb fôhatóság alá és pusztulnak is rendesen, ahogyan az a magyargyûlölôk nagykönyvében írva vagyon. Ismerôsöm néha átruccan Báta-székre vagy Bonyhádra, ismerkedni a Bukovinából odaráncigált székelyekkel. Amikor aztán békésen poharazgatva székely emlékeket dédelgetnek, fölfakad a lélek fohásza: "Érted élünk, csodaszép országunk, / És ha kell, érted halunk!" Az ezeréves örök refrén mindig ez: "Esküszünk, mi székelyek!"

Az RMDSZ Maros megyei önkormányzati tanácsa április 28-án, pénteken de. 10 órai kezdettel megyei önkormányzati konferenciát szervez a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében. Az eseményre meghívást kaptak az RMDSZ támogatását élvezô önkormányzati tisztségviselôk – municípiumi, városi, községi polgármesterek, alpolgármesterek, helyi tanácsosok és megyei tanácsosok. A szervezôk mintegy 500 résztvevôre számítanak. A konferencián tájékoztatót, illetve elôadást tartanak: Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, dr. Kelemen Atilla, a megyei szervezet elnöke, Borbély László megbízott miniszter, Lokodi Edit Emôke, az önkormányzati tanács megyei elnöke, Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke.

A tanácskozáson – tekintettel arra, hogy lejárt az önkormányzati megbízatás idôszakának fele – elsôsorban az elmúlt két év önkormányzati munkájának összegzésére kerül sor. Továbbá, az önkormányzati tanács célja megfogalmazni azokat a terveket és irányvonalakat is, amelyek a hátralevô két év cselekvési prioritásait körvonalazzák.

A politikus a rend ôreinek kérdésére azt is beismerte, hogy néhány órával korábban két és fél deci bort is megivott az ebédhez, de élve a törvény adta lehetôséggel, az alkoholtesztet elutasította.

Azóta több lap felvetette: megtartja-e választási listájának negyedik helyén a párt ügyvezetô alelnökét és parlamenti képviselôjét az MKP elnöksége?

Bárdos Gyula frakcióvezetô az elnökség ülése után az MTI-nek azt mondta: a testületben föl sem merült, hogy Durayt törölje, vagy a lista elônytelenebb helyére tegye. A történtekért elmarasztalt képviselôjelölt fényképe azonban nem szerepel majd az MKP választási plakátjain, és a párt a sajtóban is csak fénykép nélkül népszerûsíti majd a politikust. Ezenkívül az elnökség a dorgáláson túlmenôen arra is kötelezte Durayt, hogy a kihágásáért kiszabható helyszíni bírságnak megfelelô összeget utalja át adományként egy gyermekotthon javára.

Szlovákiában elôrehozott idôben, június 17- én lesz az országos képviselôválasztás.

A képviselôk szerdán elfogadták a fakultatív nyugdíjra vonatkozó törvénytervezetet, melyet a kormány kezdeményezett és az EU-csatlakozás érdekében prioritásként értékelt.

A törvénytervezet elôírja a nyugdíjalapokat kezelô szféra kiterjesztését más, nemcsak nyugdíjtársaságok felé, meghatározza az engedélyezési és mûködési lépéseket, valamint a nyugdíjalapok adminisztrálásának mechanizmusát.

A törvénytervezet szerint a nyugdíjalapokat kezelô társaságok alaptôkéje nem származhat hitelbôl, és nem lehet megterhelve. A szenátus által már megszavazott törvénytervezetet a képviselôház 190 támogató szavazattal fogadta el.

Telenézô

Az emberiség egyetemes üdvössége éppolyan utópia, mint a földi mennyország tetszetôs ideája. A Föld sorsán az emberiség sosem tud úrrá lenni, mert ahelyett hogy "fölvenné forgásirányát", és érte munkálkodna, folyamatos pusztításán buzgólkodik. Ez arról jutott eszembe, hogy a tévékben csaknem egyazon idôszakokban látható minden, ami a glóbuszon történik: természeti katasztrófák, hatalmas árvizek, bombariadók, robbanások, politikai mozgalmak, demokrácia és terror, tömegnyomor – s a felsô tízezrek tobzódása. A szerencsétlenség, a halál is a szórakoztatás részévé vált, csakúgy, mint az alkalmi, lesipuskás bekukkantás a milliomosok, hírességek életébe. Annyira megtelik adott pillanatban a "telenézô" az egésszel, hogy inkább hagyna csapot-papot, vonulna "a természet lágy ölére", a zöldbe, flekkenezni, sörözni – csakhogy rád szól a meteorológus, jön a pollen, a kullancsriadó, a szúnyoginvázió. Kétszer gondold meg: nem jobb-e talán krumplit ültetni, fát metszeni. Szúnyog, kullancs így is lehet, de legalább nem csíp hiába; és a sör is jobban esik egy kis munka után.

Az oldal megcsúszott, ahová kis hétvégi vityillódat álmodnád. Megomlott, megy lefelé. Megy a csergedi tetô is, ahol gyermekkorodban még csak hengerelt út volt, nem járták böhömnagy masinák, bár az agyag akkor is szakadozott már. Omlik Vámosgálfalván a Geret alja, házat nyel a Kis-Küküllô. Húz el a Bándi-tetô. Szemünk elôtt romlik el a világ. Mondja a miniszterelnök: Ceausescu bûne a nagy dunai árvíz, a folyó árterét a diktatúra idején szikkasztották ki, gátakkal kerítve el, hogy minél több gabonát termeljenek az így nyert földeken. Aztán ez most visszapofázik, tízezreket tett hajléktalanná a rettenetes ár.

Elgondolkozhatsz rajta: hogy is megy ez? Honnan jön az iszonyatos víztömeg? Sokfelôlrôl, nagy a Duna gyûjtôje. De jó része éppen innen, Erdélybôl, hiszen a Küküllôk, a Kôrösök, az Olt, a Maros "látja el" az ugyancsak hatalmassá vált Tiszát Magyarországon, annak hozama csak ezután ér le az Al-Dunára. Az erdôket pedig hol tarolták le (nemcsak 1989 elôtt) "felelôtlen elemek", a környezet védelme hol nem fontos ma sem? (Elég, ha csak Verespatak dolgát hozzuk ismét elô...)

Lám, a te agyagdombod is azért lódult meg – persze, sok volt a csapadék, ez is igaz –, mert a régi, bevált teraszos mûvelés helyett egybeszántottak mindent, már a hatvanas évektôl... "Irtsuk a tüskés mesgye- árkot, pusztul a dudva, bozót!", zengte a kollektivizálás honi költôje. A hegyet meg kell fogni, mondta volt öregapád – akkor nem értetted: miért ültet fát-bokrot háza, kertje köré, amint egy kis szabad helyre bukkan.

Hát ezért. És most?... Látogatóba jön az úthoz a hegy. Most önnön eszetlenségünkön tûnôdhetünk. A földi mennyország – ha van – ugyanis minden bizonnyal itt kezdôdik, a szívekben és az agyakban. És ez már nem utópia.

A Helikon–Kemény János Alapítvány értesíti a Kuncz Aladár-esszéverseny résztvevôit és minden érdeklôdôt, hogy április 28-án, péntek délután 6 órakor a Vártemplomi Diakóniai Otthon Bocskai Termében (Eminescu u. 28 szám) kerül sor a verseny eredményhirdetésére. Ugyanakkor emlékeznek Kuncz Aladár születésének 120., halálának 75. évfordulójára. A rendezvényen fellép a Mûvészeti Líceum vonósnégyese, a díjazottak részleteket olvasnak fel dolgozataikból.

Csütörtöki kimenô

Két erdélyi asszony is áldozatul esett a tel-avivi buszpályaudvaron egy öngyilkos terrorista robbantásának. Több román állampolgár lelte halálát a madridi vonatmerényletben. Ismerôs szalagcímek manapság. Ôk, az áldozatok külföldön vállalnak munkát, mert az itthoni demokratikus munkanélküliség és a sokoldalúan alacsony nyugdíj nem teszi lehetôvé a tisztes honi megélhetést. A túlélést.

Ebbôl persze nem következik, hogy a madridi robbantásos tömeggyilkolás kedvét szegte volna a pénzkereseti céllal spanyol munkára jelentkezôknek. Aminthogy az izraeli építkezésekhez, gyermekôrzésre igyekvôket mindig felvilágosítják: a sértôdékeny szomszédok (karikatúrára, Playboyra, nôi egyenjogúsításra stb.), fôleg a fiatalok, bizony a farmerdzseki mellett/helyett robbanótöltetet viselnek magukon. Palesztin divatdiktátorok ötlete alapján. A kissé odébb élôk pedig, miközben atombombát gyártanak, egy kétes fickót hirtelen közjogi méltatlanná választanak, ô meg nyilvánosan tagadja a holokausztot. Várjuk, mikor jelenti be, hogy Dáriuszt a görögök támadták meg, amaz csak védekezésül építette ki birodalmát, és Leonidász nem is volt hôs Termophülájnál, mert az Ajax Amszterdam góljait nem tudta hárítani, ezért felakasztotta magát a Tajgetoszra stb.

A globalizáció mellékhatása az utazás, munkaerô-vándorlás, érintetlenségünk vége. Hiszen míg itthon éltünk, legfennebb egy szekus gázolt el és az ügyet mindig eltussolták, legfennebb pofán vágott a gép, kikapcsolták az áramot és nem volt se meleg víz, se tévé (ja, azért nem is nagyon virnyákoltunk), se világítás. A kórházba mi vittük az élelmiszert, gyógyszert és rögönypapírt. Míg csak itthon éltünk, nem kaptunk városi buletint, útlevelet, feljelentett a szomszéd és az ágyastárs, társas életet éltünk a kenyérsorokban, megbüntettek a beüvegezett teraszért és ellopták a biciklinket a kivilágítatlan, bezárhatatlan, a bénult liftet dajkáló lépcsôházból, a küszöbünkrôl, és szólt a rendôr, keressük meg a tolvajt, ôk majd megsimogatják. Öröm volt élni abban a Romániában.

Ámbátor, ha el sem indultunk volna otthonról mi, európaiak, be sem népesül a kontinens fele, nincs honfoglalás és germán népek jövetele, nem omlik össze a római birodalom, talán létre sem jô, s akkor még mindig 246. Decebál folytatna magas szintû diplomáciai tárgyalásokat a 777 vezérrel, akik természetesen ugyanennyi politikai pártot képviselnének a hét nagyobb ellenzéki és kormánypárt mellett, akkor Révai Nagylexikon vastagságú szavazólapról kellene beikszelni a megfelelô jelöltet.

Igaz, akkor nincsenek ôk sem, a robbantók, akik a zsidók számûzetése után sem válnak elsô számú mellékszereplôvé a térségben, nem jutnak el Hispániába és a Mózes-imádók is óvakodnak attól, hogy elhagyják a paradicsomot, Gosen tartományát vagy a Szináj-félszigetet, hogy a hétfájdalmú Egyiptomról a sötétséggel együtt ne is szóljunk. (Nincs átlábalás a Vörös-tengeren, nincsenek Nobel- díjak és Karmel-hegyi bor sem.)

Nem lenne törvénytábla és tiltás. Mindenki szabad lenne és unalmasan együgyû.

Nem mondhatom, hogy oda vagyok Petôfi költészetéért. Soha nem fogott meg, nem hagyott nyomokat ott belül, ahol a nyomoknak megmaradniuk kéne – amikor A helység kalapácsa címzetes hôskölteményét okították az iskolában, akkor sem figyeltem túlságosan oda. Pár hete újraolvastam és majdnem betegre röhögtem magam a szövegén... Korai még ezt az iskolában tanítani.

Hétfôn és kedden a Háromszék Táncegyüttes vitte színre a szóban forgó mûvet marosvásárhelyi vendégjátéka keretében a Nemzeti Színház nagytermében. Érdeklôdéssel vártam a produkciót, hiszen táncszínházról lévén szó, az ékes, valamint megfelelôen ironizáló szöveg nyilvánvalóan mellôztetik, marad a lecsupaszított történet (amely azért nem túl eredeti): mit lehet ebbôl színpadon kihozni? Nos, az elôadók igencsak felöltöztették a puszta cselekményt. Novák Ferenc rendezése egyértelmûen és látványosan ötvözte a korhû ruházatot, a népitánc- koreográfiát és a meglepôen modern (nagy túlzással akár szimbolikusnak is nevezhetô) játékteret, amelyet megtöltött a gegáradat és ,,harsány" gesztikulálás (az idézôjel oka a táncjáték). A színpadi tréfák legtöbbjét bizony láttuk már a megboldogult Charlie Chaplin- és Latabár-filmekben, mindez azonban nem volt zavaró (prózai színház esetében megengedhetetlenül idegesítô és elcsépelt lett volna). Szerves egésszé állt össze tánc, történet és mozdulatokban kifejezett poénsorozat, amely többé-kevésbé hûen követte az eredeti cselekményformálást, a pontos, precíz ritmus és kifejezô játék nem hagyott maga után kívánnivalót. Ahogyan a közönség sem. Délelôtt tizenegy órakor zsúfolásig telt nézôtér fogadott, a publikum zöme pedig gyerekekbôl, kisiskolásokból, óvodásokból állt, akik azonnal megértették a játék látvány és zene által kifejezett üzenetét. Hangos visongás, ôszinte felkacagások és betapsolások sorozata jellemezte a játékidôt, a teljes siker pedig ezúttal hitelesnek számított. Hiszen tudjuk – a zsenge ifjúkorában leledzô ezerfejû szörny (értds: a közönség) a legôszintébb és legkegyetlenebb publikum.

Korán indulunk. A Balaton partján már süt a nap, virágzanak a gyümölcsfák, békés, mélykék a Balaton vize. Motel motel mellett, kapkodom a fejem, álomszép villanegyed mellett haladunk…

A Rinya menti Nagyatád a leletek szerint ôskori település. A város nevét a török Ata, azaz atya szóból származtatják. A mûvelôdési ház harminc szakkörnek ad helyet, a városnak százezer kötetes könyvtára van.

Nagyatád világhírû nevezetessége a Szoborpark. Itt szervezik meg rendszeresen az országos faszobrászati kiállítást. Az Ámor erdô és a Csónakázótó közötti tizenöt hektáros területen hatvannégy monumentális szobrot állítottak fel. Barokk stílusú római katolikus templom, bodvicai templom – és nagy meglepetésemre – a város szívében az 1940-ben épített erdélyi kalotaszegi "stílusú" református templom. Szép dísze az élô sövény kerítés és a faragott székely kapu.

A népviseletrôl kérdezem a mûvelôdési ház egyik néprajzosát. A férfiak széles gatyában, zsinóros, pitykés mellényben, dolmányban és keményszárú csizmában jártak, esôs idôben cifra szûrt borítottak magukra. Az asszonyok öltözete alsó és felsô szoknya, bokrosing, pruszlik volt. A hajukat kontyba fonták, amelyre fityulát fûztek, erre kötötték a kendôt. Az idôsebbek kékfestôben jártak, amit Pápán festettek. Ennek a gazdag népviseletnek ma már csak nyomai maradtak.

Népszokásokban is gazdag a vidék: a locsolkodás húsvéthétfôn ma is ugyanúgy szokás, mint az aprószenteki korbácsolás. Csak a mulatság kedvéért lejegyeztem néhány környékbeli helységnevet: Beleg, Bolhás, Görgeteg, Háromfa, Kisbajom, Kutas, Lábod, Ötvöskónyi, Segesd, Somogyszob, Tarany.

A nagyatádi idegenforgalom bázisát a termál- és gyógyfürdô jelenti. A gyógyvíz kopásos, degeneratív ízületi betegségek, gerinc-, illetve sebészeti mûtétek utókezelésére alkalmas.

Déli egy órakor elôadás. Ma középiskolások és tanáraik ülnek a nézôtéren. A játék alatt az átlagosnál valamivel izgatottabb a nézôtér, hangos beszólások is elhangzanak, de elôadás végére a terem minden sarkából bravóznak a diákok, hosszan és ütemesen tapsolnak. Elôadás után betévedek egy hatalmas kínai üzletbe. Gyanúsan alacsonyak az árak és mindez több ezer négyzetméteren. A minôségi áru számunkra megfizethetetlen, csábít a vásárlás, így megengedünk apró örömöket magunknak. Szélyes Ferenc a TESCO áruházból vásárolt hajnyíró gépet, amivel sikerül is vagy öt centiméteren nullásra vágni a haját, a készülék tovább nem mûködik, így nagyon viccesre sikerül vadonatúj Jászai-díjas fején a hajdísz. Sapka alá rejti remekmûvét, majd mikor visszaviszi az árut és lekapja fejérôl a szélfogót, az eladó majd hanyatt esik a nevetéstôl és elnézések közepette kicseréli a készüléket. Az ügyelônk hajszárítót vásárolt. Ki lehetne próbálni ? – kérdezi. Miután kifizette, természetesen – hangzik a válasz.

Este a televízió elôtt szinte eláll a lélegzetem. A miniszterelnök bejelenti a válsághelyzetet, nyolc és fél méterre duzzadt a Duna Budapesten.

Ebben a pillanatban nem a kampányról szól az élet… Normálisnak kell maradnunk, tennünk kell a dolgunkat – mondja a miniszterelnök.

Hazagondolok, biztos ott is válságos a helyzet!

Amerre haladunk, az országot elárasztották a falragaszok. Kuncze Gábor SZDSZ-jelölt örökre úgy marad meg turnés emlékezetemben, amint Kovács Pistikével hancúrozik, kioktatja az ország gazdasági helyzetérôl, sôt egy bokarúgást is kénytelen elviselni a gyerek részérôl, a siker érdekében.

Rosszabbul élünk, mint négy évvel ezelôtt! – ismétlôdik százméterenként a falragaszokon. (Ôk is?)

A Honvéd Mûvelôdési Otthon Veszprém külvárosában található. Nincs idônk meglátogatni a "királynék városa" történelmi fôterét.

Kezemben a Honvéd Kulturális Szolgáltató KHT áprilisi programajánlata. Színházunk elôadási elôzetese kiemelt oldalon található: ,,150. elôadásához közeledik a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának egyik reprezentatív elôadása, Görgey Gábor: Komámasszony, hol a stukker címû komédiája.

A bemutató 1993. április 17-én volt. Szereposztási gondok miatt rövid ideig nem volt mûsoron, majd 2002-ben felújításra került. Azóta folyamatosan szerepel a társulat programjában. Erdély településein és külföldön egyaránt visszhangos sikerrel szerepelt, de jelentôs fesztiválsikereket is megélt.

A bemutató elôtt a szerzô Görgey Gábor ezt írta az elôadás mûsorfüzetébe: ,,Szerintem a Komámasszony, hol a stukker mai olvasatban, itt és most, leginkább az elriasztás békéjét hirdetheti. A nagy, keserves röhögésben minden egyes nézônek az öt történelmi figura valamelyikében önmaga felismerését és – ami a legfontosabb – ennek elutasítására kell rátalálni: én nem akarok többé ilyen lenni. " Szavai bízvást érvényesek, több mint tíz évvel a bemutató után, a 150. elôadáson túl is, a huszonegyedik században is.

Nincs telt ház, de aki eljött, ünnepli a színészeket.

Kezemben a Veszprémi 7 Nap városi hetilap.

Nagyon tetszik, színes, változatos, szinte teljes mértékben helyi jellegû problémákkal foglalkozó, minden politikai propagandától mentes, független hetilap. A választási hírek igazán elenyészô felületet foglalnak el. Innen tallózok : ,,Az a nemzet megosztott, melynek nincsenek közös céljai. Magyarországnak igenis vannak, hiszen a nemzeti konzultáció 1,3 millió ember javaslatai alapján készült el. Hazánknak új gazdaságra, új politikára és új államra van szüksége… A köztársaságot nem tôlünk kell védeni, mert azt mi építettük magunknak, de nem tûrhetô, hogy pártmunkásokból lett milliárdosok oktassák ki az országot munkáról, becsületrôl…" – mondta Orbán Viktor veszprémi kampánykörútján.

A társulatot hatalmába keríti az itteni választási hangulat. Persze én sem vagyok kivétel, csak attól félek, nehogy úgy járjak, mint Hofi anyósa, aki mindent meghall, de mindent rosszul, így megpróbálom elkerülni a két végletet: halálra bosszankodni, vagy röpülni az égig örömömben, gondolván, hogy hátha…

(Folytatjuk)

(MTI-Press) – Durvaság valakirôl azt állítani, hogy hazudik, noha tények bizonyíthatják a vád jogosságát. Az otrombán hazudozó persze megérdemelné a megszégyenítést, ám a megbélyegzônek jusson eszébe: ô maga is hányszor szépíti meg a valóságot, vagy hallgatja el az igazságot. A kutatók szerint naponta, átlag két alkalommal, ezt mindnyájan megtesszük.

A politikusok hazudnak – halljuk nap nap után a közemberek ítéleteit. Ez csak úgy igaz, ha hozzátesszük: a politikusok is emberek, és nincs olyan ember, aki soha nem hazudik. Akik az ellenkezôjét állítják, sajnos tévednek. Ugyanis a szociálpszichológusok kutatásai szerint a felnôtt ember naponta átlagosan legalább kétszer hazudik!

A hazugság fogalma széles skálán mozog: az egyszerû szépítgetéstôl, magyarázkodástól kezdve, az igazság elhallgatásán át, az igaztalan állításokon keresztül a durva hamisításokig terjedhet. Nincs olyan ember, aki ne esnék bele köznapi hazugságokba. Az indíték sokféle lehet. Adott esetben valaki azért nem mond igazat, mert az nem hasznos számára. Másoknál elôfordul, hogy tapintatból elhallgatják a tényt. Megesik, hogy a másik fél érdekében szépítik meg a valóságot, és bizonyos helyzetben folyamodhatnak a kegyes hazugság jótékony eszközéhez is.

A szépítgetés, önmagunk jobb színben való feltüntetése egyfajta emberi gyengeség is lehet, ámde gyakori. Az üzleti világban, a politikai életben csakúgy, mint a médiában viszont természetes az elônyös oldal hangsúlyozása, a hiba elhallgatása. Valamennyien tudjuk, hogy a reklámokban, vagy mint láttuk: a politikai kampányokban sok a túlzás, a valótlanság. Ugyan ki hiszi el, hogy a bôrápoló krém megfiatalítja, avagy a mosópor az ócska holmit újjávarázsolja. Tudjuk ezt, de nem kiabáljuk, hogy hazudnak. A társadalmi együttélés íratlan normái szerint nem illik a másik ember fejéhez vágni, szemébe mondani, hogy hazugságon értük, legföljebb annyit állítunk: csúsztat az illetô...

A legtöbb hazugságra elôbb-utóbb fény derül, fôleg, amikor az emberek az egyik valótlanságot egy újabbal toldják meg. A jól felfûzött hazugságlánc is könnyen elszakad. Ennek oka, hogy nehéz észben tartani valakinek, hogy mikor, miben, hol és kinek mondott valótlanságot. Találó a régi latin mondás: "mendacem oporter esse memorem!" Azaz: aki hazudik, legyen jó emlékezôképessége! Arany János is erre figyelmeztet híres versében, a Vojtina ars poeticájában: "Költô hazudj, de rajt ne fogjanak!" Az igazmondásról papolók tehát álságos dolgot tesznek, hiszen a bibliai parancsolatok között sem találkozunk a hazugság tiltásával. Ez azonban nem ellentétes az igazmondás tagadásával. A szavahihetôségre az életben szükség van, a felesleges, öncélú "hazugságláncoktól" pedig óvakodni kell. Akit hazugságon érnek – akkor is, ha nem mondják a képébe –, presztízsveszteséget szenved.

A hazugság és az igazság közötti különbség megértését a fejlôdés bizonyos fokán érjük el. A pszichológia rámutat, hogy hétéves korig még nem beszélhetünk hazugságról. E korig a képzelet és a valóság között nem tudunk differenciálni, a mesevilág és a való élet összemosódik. A késôbbiekben a gyermek többnyire azért hazudik, mert fél a büntetéstôl. A szülô, amikor hazugságon éri a gyermeket, akkor jár el helyesen, ha megmondja: tudja, hogy valótlanságot mondott, de nem bünteti, hanem figyelmezteti. Éppen a túl szigorú családi nevelés erôsítheti a gyermeki hazudozást. Késôbb a beteges hazudozás is innen származtatható.

Az igazság kiderítése, a valótlanság leleplezése az élet sok területén, de különösen a bûnüldözésben nélkülözhetetlen. A különbözô módszerek mellett kriminálpszichológiai eszközként tartják számon a poligráfot, a hazugságvizsgáló készüléket is. A poligráf arra épül, hogy hazugság esetén kimutathatók a szomatikus változások: a pulzus, a vérnyomás, az izzadság mértéke eltér a normálistól. A készülék ezt regisztrálja olyan szavak hallatán, amelyek összefüggenek az elkövetett bûnesettel. A poligráf vizsgálat azonban a bizonyítási eljárásnak csak része, önmagában nem ad perdöntô bizonyítékot. Az így nyert információk még az esetek kétharmadában sem adnak teljesen megbízható eredményt, csupán elôsegíthetik a bizonyítás menetét.

Derûs, finom árnyalatokban és romantikus stílusban pompáznak idén a fehérnemûk, amint azt egy pesti divatbemutatóval demonstrálta a magyarországi piacvezetô cég.

Újjáéled a fûzô szabás, amely egyébként a felsôruhák esetében is divatos. Zsinórfûzések, szaténszalagok, pici fodrok, hímzések díszítik a modelleket. Sok a csíkos minta. A csípôszabású, kis száras francia nadrág, a hipster is hódít, amely fôleg a csípôre letolt szoknyákhoz és farmerekhez kedvelt. Újdonság a cserélhetô kosárbetétes melltartó, amelyhez különbözô színû szivacsbetétek járnak, illeszkedve a felsô pólóhoz vagy blúzhoz.

A legnépszerûbbnek mégis a bôrnek kényelmes úgynevezett Soft and Natural termékcsalád ígérkezik. A dekoltázsmelltartó speciális kétrétegû anyagból szabott, érdekessége a jó légáteresztô képesség, amelynek elsôsorban nyáron van jelentôsége.

A Triumph termékcsaládjának legkedveltebb árnyalatai: halványkék, korallpiros, rózsaszín, világoszöld és vanília. A vezetô stílus az ötvenes, hatvanas, hetvenes éveket idézi, de nem hiányoznak a kollekcióból az áttetszô, szexi, tüllbetétes és a dekoratív csipkés darabok sem.

(MTI) – A magyar rákkutatók által kifejlesztett Avemar nyerte a táplálkozástudomány Oscar- díjának számító NutrAward-ot, amelyet elsô ízben ítéltek oda európai innovációnak – jelentették be pénteken az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézetben rendezett sajtótájékoztatón.

A díjat a kaliforniai Anaheimben megrendezett Natural Products Expo West/Supply Expo keretében adták át. Az USA-ban évente megrendezett táplálkozástudományi Supply Expo innovatív fejlesztésû, bizonyított hatású, egészségjavító gyógytermékek, étrendi kiegészítôk, élelmiszeradalékok, multivitaminok szakmai fóruma. A rendezvény keretében minden évben valamelyik cégnek ítélik oda a "legjobb új terméknek" járó díjat, a NutrAward-ot.

A Magyarországon daganatos betegek tápszereként törzskönyvezett Avemar, amely dr. Hidvégi Máté és munkatársai nevéhez fûzôdik, négy évtized után az elsô és mindez ideig az egyetlen eredeti magyar fejlesztésû, forgalomban lévô onkológiai indikációjú készítmény. Az Avemar nem alternatív szer és az elôállítók kizárólag az aktív onkoterápia kiegészítéseként javasolják. A vizsgálatok, amelyeknek egy részét magyar, más részét külföldi szakemberek végezték el rangos intézményekben, bebizonyították a készítmény hatékony voltát egyebek között vastag- és végbélrákban, melanómában, szájüregdaganatban, prosztatarákban, húgyhólyagrákban, petefészekrák, áttétes emlôrákban szenvedôk esetében.

David Wales, a díjat odaítélô grémium, az American BioSciences Inc. elnöke a legígéretesebb új terméknek nevezte az Avemart, amely az USA-ban Avé néven kerül forgalomba. Mint mondta, a NutrAward belépô, amellyel a készítmény "megvetheti a lábát a természetes termékek piacán, ahol évente tizenötezer új termék jelenik meg."

"Az Avemar a daganatos sejtek glükóz- anyagcseréjét lehetetleníti el, szabályosan kiéheztetve ôket, lehetetlenné téve osztódásukat. Ugyanakkor az egészséges sejtek jobb feltételek mellett mûködnek. Ezzel is magyarázható, hogy a lesoványodott betegek, akik Avemart kapnak, meghíznak" – magyarázta a szer hatásmechanizmusát dr. Hidvégi Máté.

A rákkutató beszélt az Avemarral részben Izraelben folytatott négy klinikai vizsgálatról, amelyek kimutatták, hogy vastag- és végbélrákos betegek esetében a készítmény lelassítja az áttétek képzôdését.

Dr. Hidvégi Máté kérdésre válaszolva kifejtette, hogy nem ismert, lehet-e az Avemarnak szerepe a rák megelôzésében. Mint mondta, ehhez vizsgálatok szükségesek. Eddig egyetlen állatkísérletet folytattak, amelynek során az Avemar hatását vizsgálták karcinogén, vagyis rákkeltô vegyületek által kiváltott vastagbéldaganatok megelôzésében. A kutatás során bebizonyosodott, hogy a készítmény 70 százalékkal csökkenti a daganat kifejlôdésének veszélyét.

A feltaláló elmondta, hogy az Avemart már forgalmazzák Ausztriában, Svájcban, Olaszországban és Norvégiában, s hamarosan piacra kerül Görögországban is.

Nevetni egészséges, de a nevetésnek ezenkívül még számos egyéb funkciója van, fôleg a nôknél – állapította meg Barbara Menzinger berlini nyelvész "A nôk nevetése a shoppingolásról és a szexrôl folytatott beszélgetésekben" címû tanulmányában, amelyet a Die Welt címû német lap foglalt össze.

A nyelvész 18-81 év közötti hölgyek közremûködésével vizsgálta a nevetést mint kommunikációs eszközt. Azt próbálta felderíteni, hogy milyen funkciói vannak a nevetésnek a nôk közötti beszélgetések során.

A vizsgálatban részt vevô 34 nô mind szociálisan, mind kulturális téren meglehetôsen tarka csoportot alkotott. A magnóval és videóval rögzített beszélgetések során elsôsorban a szexrôl beszélgettek és sokkal hangosabban nevettek, mint az összehasonlításképpen a vásárlásról folytatott beszélgetéseken. A nôk nem tudták, hogy voltaképpen a nevetési szokásaikat kutatják, konkrétan azt, hogy egy adott kérdésre válaszolva, illetve a kérdést meghallgatva mikor, milyen hangszínnel és milyen erôsen nevetnek.

Az eredmény a nyelvész számára is meglepô volt: az derült ki, hogy a nevetés nem egy bizonyos hangulat kifejezése, hanem a rendszerezettségé és a rendé. A nôk saját beszédük közben a leggyakrabban akkor nevetnek, amikor a beszélgetés sima folyását akarják biztosítani. Ezzel jelzik beszélgetési és kommunikációra való készségüket is.

A férfiaknál ez teljesen másképp mûködik, általában kevesebbet nevetnek, kevesebb mimikával. A kutató azt is megállapította, hogy 60 felett a nôk inkább keveset és visszafogottan nevetnek, a fiatalok viszont teljesen nyitottan és kimerítôen, és nem korlátozza ôket semmilyen magatartási kódex. A nevetés tehát az öntudattal is összefügg, ez pedig a 70-es évek nômozgalmainak az érdeme – írja Barbara Merziger.

Németországban a nevetés nem túl gyakori, ugyanis a németek napi átlag hat perc nevetéssel az európai lista végén kullognak. A portugálok például háromszor annyit nevetnek napi 18 percben. A túl hangos nevetést elítélik az illemtankönyvek is, még az 1960-as években kiadott kötetek is úgy tartották számon a gátlástalanul nevetô asszonyokat, mint akik túlságosan szeretik a szexet.

A közhiedelemmel ellentétben a mellimplantátumok nem az emlôrák, hanem az öngyilkosság kockázatát növelik – derül ki egy amerikai kutatásból.

Dr. Loise A. Brinton, a National Cancer Institute kutatója kollégáival 12.144 amerikai hölgy sorsát követte nyomon, akik 1960 és 1988 között szépészeti okokból mellmegnagyobbításon estek át. A vizsgálatban szerepelt még 3614 olyan nô is, akiken egyéb plasztikai mûtétet végeztek – olvasható a Mignews címû orosz nyelvû hírportálon.

A kutatók összehasonlították a két csoport halálozási statisztikáját, valamint az amerikai nôi lakosság mortalitási adatait.

Mint kiderült, a vizsgálatba bevont mellimplantátumos hölgyek között feleakkora volt az emlôrák miatti halálozás, mint a teljes nôi lakosság körében. A jelenséget a kutatók a mellmegnagyobbításon átesett hölgyek gyakoribb orvosi vizsgálatával magyarázzák, ami növeli a betegség korai felfedezésének valószínûségét.

Ugyanakkor a kebelcsodák birtokosai a nôi lakosság átlagánál hajlamosabbak az öngyilkosságra, s kétszer olyan gyakran vetnek önkezükkel véget az életüknek, mint azok a hölgyek, akik egyéb szépészeti mûtéten estek át.

A tudósok nem tudtak magyarázatot adni a jelenségre. Feltételezéseik szerint a kevés önbizalommal bíró, depresszióra hajlamos nôk végeztetnek elsôsorban mellmegnagyobbítást. Ezt látszik alátámasztani az a tény is, hogy a szilikoncsodák birtokosai körében magasabb a pszichiátriai kezelésben részesülôk száma, mint azok között a nôk között, akik egyéb plasztikai mûtétet végeztettek el. A vizsgálat során mellesleg arra is fény derült, hogy a szilikonos hölgyek gyakrabban szenvedtek halálos közúti baleseteket, mint az egyéb szépészeti beavatkozáson átesett nôk.

Kézilabda

Igen ígéretes nôi kézilabda- mérkôzést láthat szombaton 11 órától a marosvásárhelyi sportcsarnok közönsége. A mérkôzés egyfajta elôzetese a szeptemberben kezdôdô Nemzeti Ligának, ugyanis a két csapat – a marosvásárhelyi Muresul és az Universitatea Temesvár – gyakorlatilag már kivívta a feljutás jogát, most pedig az A-osztály elsô helyéért küzd. A találkozó tétje éppen ezért nem csekély, nem csupán a közvetlen sorrend eldöntésének kérdése miatt, de az ôsszel kezdôdô bajnokság alaphangját is megadhatja, fontos morális elônyhöz juttathatja a gyôztes felet.

Éppen ezért – és annak ellenére, hogy két alapember, Grigore és Ciurea nem játszhat, gipszkötésbe tett lábbal várják felépülésüket – a Muresul kerete a gyôzelem reményében intenzíven készül a találkozóra. Teodor Rad klubelnök arról is tájékoztatott, hogy kifizették a nemzetközi átigazolás díját az Olaszországból hazatért Lipanért és Uresoaicáért, s azt remélik, szombatig az olasz szövetség kiállítja a nevükre a zöld kártyát, így pályára léphetnek Temesvár ellen.

Minden készen áll tehát egy nagy meccsre, már csupán a közönség visszapártolására vár a város sporttörténetének egyik legeredményesebb sportága, amelyben olyan folyamatok indultak el, amelyek a régi sikerek megismétlését ígérik. Ehhez már csak a támogatók intenzívebb szerepvállalására, a helyi hatóságok nagyobb mértékû támogatására volna szükség. A Ligában ugyanis a lelkesedés már egyáltalán nem elég az eredményességhez.

Az idei, immár hagyományosnak számító, és a hét végén megrendezésre kerülô marosvásárhelyi nemzetközi lovastusaverseny néhány lényeges újítással próbál a nézôk kedvében járni. Az elsô és leglényegesebb újítás, hogy ezt a versenyt már nem az állami méntelep Sziget utcai lóversenypályáján rendezik, hanem az udvarfalvi Mircea Chirvasuta-pályán, Románia elsô magántulajdonban lévô pályáján, amelyet a nemzetközi szövetség nemzetközi verseny céljára alkalmasnak fogadott el. A Viorel Bubau tulajdonát képezô sportlétesítmény a kiépülés stádiumában tart, s a következô esztendôkben is minden bizonnyal számos javításon, csinosításon fog átesni.

Az egy és kétcsillagos szinten rendezett versenyen Románia nyolc lóval induló négy lovasa mellett Bulgária képviselôinek indulását várják, szombaton 9 órától a díjlovaglást, 17 órától a díjugratást rendezik, míg a tereplovaglásra vasárnap 16 órától kerül sor.

A verseny kiegészítéseképpen azonban számos más rendezvénnyel is csalogatni próbálják a közönséget, így ez a verseny nem csupán a ló, de – a szervezôk által megfogalmazott jelmondat szerint – más jellegû szépség, a virág és a nô jegyében is zajlik. A lovastusaversenyt az idén összekötik ugyanis a vasárnap délelôtt megnyitásra kerülô hagyományos udvarfalvi virágfesztivállal, pénteken este hét órától pedig neves belföldi elôadók lépnek fel a tereplovaglásnak is helyszínt biztosító gyümölcsösben.

Északi csoport: Felsôidecs – Marosfelfalu 4-1; Erdôszakál – Görgényoroszfalu 3-0 (hivatalból); Disznajó – Gliga Companies 1-3; Görgénysóakna – Marosvécs 3-2; Lövér – Felsôidecs 3-0 (a 17. percben 0-0-s állásnál a vendégek levonultak a pályáról); Déda – Holtmaros 5-3.

A csoport állása: 1. Gliga Companies 42 p. 2. Lövér 33 p. 3. Disznajó 29 p.

Közép csoport: Csittszentiván – Harasztkerék 3-1; Marossárpatak – Sáromberke 3-0 (hivatalból); Székelymoson – Mezôfele 5-2; Marosszentkirály – Ákosfalva 1-1 (megóvott eredmény); Koronka – Mezôpanit 7-1 (a 75. percben félbeszakadt, mert a vendégek hat játékossal maradtak; az eredmény érvényes marad); Mezôbergenye – Maros-szentanna 0-2.

A csoport állása: 1. Koronka 34 p. 2. Harasztkerék 31 p. 3. Marosszentkirály 31 p.

Déli csoport: Vámosgálfalva – Mezôzáh 2-2; Mezôceked – Búzásbesenyô 1-0; Marosugra – Nagysármás 4-1; Marosbogát – Mezôszengyel 1-2; Bonyha – Mezôbánd 3-0; Náznánfalva – Marosgezse 2-1.

A csoport állása: 1. Mezôszengyel 33 p. 2. Bonyha 28 p. 3. Marosgezse 27 p.

*

A Marosvásárhely körzeti falusi bajnokság 15. fordulójában: I. csoport: Mezômajos – Mezôkapus 3-0 (meg nem jelenés); Mezôménes – Galambod 2-1; Speranta Mezôpagocsa – FC Mezôpagocsa 2-6 (megóvott eredmény); Uzdiszentgyörgy – Mezôkirályfalva 2-3. II. csoport: Székelykövesd – Somosd 0-7; Szentgerice – Teremiújfalu 0-2; Cikmántor – Harcó 3-0 (meg nem jelenés); Csíkfalva – Makfalva 11-0.

Minden feltétel megvan ahhoz, hogy az ország legnagyobb gázkitermelô, -szállító és - értékesítô vállalatát, a Romgaz Rt.-t privatizálják – jelentette ki Jakab Elek vezérigazgató egy nemrég megtartott sajtótájékoztatón, ahol többek között a gazdasági egység tavalyi mérlegét is bemutatták. Ezenkívül az újságírók kérdéseire érdekes információkat árultak el az ország gáztartalékairól, az árak alakulásáról, a nemzetközi piacról.

Szaktanácsadó cég vizsgálja a privatizálás lehetôségét – mondta Jakab Elek vezérigazgató, aki hozzátette, valószínû, hogy a tôzsdén is jegyzik majd a cég részvényeit. A Romgaz Rt. vezetôségének elsôsorban az volt a feladata, hogy gazdaságilag privatizálásra alkalmassá tegye a céget. Ez komoly erôfeszítéseket jelentett, hiszen többéves mûszaki felújításokat, beruházásokat kellett végezzenek, s helyt kellett állni a gázpiacon is. A gazdasági mutatók az elôzô évekhez viszonyítva jelentôsen feljavultak. 2005-ben az üzleti forgalom 770 millió dollár volt, 220 millióval több az elôzô évinél. A bruttó pénzügyi teljesítmény 15%-kal nôtt. A tervezett beruházásokat 92 %-ban valósították meg, s mindezt annak ellenére, hogy hosszú volt a tél. Az orosz árrobbanás ellenére egyelôre nem kell tartani gázkrízistôl. Románia szükségletének 60%-át hazai kitermelésbôl (mintegy évi 6,3 milliárd köbméter), míg 40%- át behozatalból (orosz import) fedezik. Március végén szerzôdést kötöttek az orosz Gazprommal, így biztosítottak a tartalékok. Mindezek mellett a beruházások nagy részével a kitermelt gáz minôségén javítottak, ezért a tavaly 53 szárítóállomást korszerûsítettek, 14 újat létesítettek, ugyanakkor folytatták a kutatásokat új gázlelôhelyek felfedezéséért. Együttmûködési szerzôdést kötöttek a németországi Wintersaal céggel, amellyel közösen aknáznak ki több gázkutat, többek között Segesvár mellett. 132 kutat aktiváltak és 20 új kutat helyeztek üzembe. A többlettermelés 90 millió köbméter volt az elmúlt évben. Ennek ellenére importálni is kellett a gázt, hiszen a stratégiai tartalékokat újra kell pótolni, ehhez nem elegendô a hazai termelés – hallhattuk a szakembereket, akiket azt is elmondták, hogy Romániában nyáron naponta 30, míg télen 70 – 80 millió köbméter gázt használnak el.

Az újságírók leginkább a gáz áráról érdeklôdtek, hiszen a gazdasági sikerek ellenére évrôl évre egyre drágább lett e tüzelôanyag. Kramer Alpár, a Romgaz Rt. kereskedelmi igazgatója részletesen ismertette a cég árpolitikáját. Megtudhattuk, hogy a belföldi gáz ára ezer köbméterenként 120 dollár, míg az importálté 300 körül van (attól függ, kivel hogyan lehet kiegyezni). Mivel mindkét forrásból juttatnak a fogyasztókhoz, ezért az alapárt 186 dollárban állapították meg. Ehhez hozzájön a különbözô szolgáltatások díja (szárítás, tárolás stb.), a szállítás és az elosztás, így – hozzáadott értékadóval együtt – ezer köbméterenként 330 dollárért kerül a fogyasztókhoz. Az árat mindezek figyelembevételével az Országos Földgázszabályzó Hatóság (ANRGN) határozza meg. Az újabb rendelkezések alapján azok a rendszeres nagyfogyasztók, amelyek nem tartoznak a gázvállalatnak, tárgyalások alapján olcsóbban vásárolhatják meg a gázt a leszállítókon keresztül. A kisfogyasztókhoz, vagyis a lakossághoz a hatóság által leszögezett áron jut el a gáz. Kramer Alpár elmondta, a gázár megállapításába a politika is beleszól.

Hogy milyen mértékben, azt nem tudta megmondani, hiszen ezt az említett hatóság állapítja meg, azonban azt elárulta, az uniós csatlakozással a hazai földgáz árát a tagországokban alkalmazott árakhoz kell igazítani, ami jóval magasabb. Azonban ezt is politikai tárgyalások alapján állapítják meg.

Az újságírók kérdésére azt is megtudhattuk, hogy 2003-tól bevezették az ún. "új gáz" árkategóriát. Azok a külföldi gázkitermelô cégek, amelyek befektetnek Romániában, jóval olcsóbban vásárolhatják meg a nyersgázt, mint a hazai cégek. A szakemberek azt is elárulták, gazdaságosan kell növeljék a kitermelést, hiszen a hazai tartalékok fogytán vannak. Néhány évtized múlva alternatív energiaforrást kell keressen az ország. Románia bekapcsolódik a Nabucco-tervbe, amelynek célja egy transznacionális gázvezeték kiépítése Azerbajdzsántól, Törökországon, Bulgárián és Románián keresztül Nyugat- Európa felé. Ezáltal is biztosíthatók a források, ami viszont nem garancia arra, hogy csökken a gáz ára.

Jakab Elek vezérigazgató a sajtótájékoztató végén lapunknak elmondta, azért fontos, hogy a gázvállalatot privatizálják, mert akkor a cég gazdasági mechanizmusát a piacgazdálkodás szabályai irányítják, ezáltal visszaszorulhat a politikai befolyás.

(Folytatás április 20-i lapszámunkból)

A táppénz bruttó összege a fentiek alapján megállapított havi átlagjövedelem 75%-a. Kivételt képez, amikor az ideiglenes munkaképtelenséget AIDS, rákos megbetegedések, fertôzô betegségek vagy sürgôs sebészeti beavatkozás okozza, ezekben az esetekben a táppénz a havi átlagjövedelem 100 százaléka. A betegszabadságért járó pénz nagyságát a naptári napok szerinti betegszabadság keretén belüli munkanapok számának függvényében kell kiszámítani. A betegszabadságot a kezelôorvos által kiállított igazolás alapján adja ki a munkaadó. A törvény értelmében kezelôorvosnak számítanak mindazok az orvosok, akiknek szerzôdéses viszonya van valamelyik egészségügyi biztosítási pénztárral, beleértve azokat a szabadfoglalkozás alapján tevékenykedô orvosokat is, akik kötöttek ilyen jellegû szerzôdést az egészségügyi biztosítási pénztárral. Az ideiglenes munkaképtelenségért járó táppénz kifizetésének kötelezettsége terheli: A. A munkaadót annak függvényében, hogy hány alkalmazottja volt a biztosított munkaképtelenné válásának napján, így: a.) legtöbb 20 alkalmazotti létszám esetében a munkaképtelenség elsô 7 napjára; b.) 21-tôl 100 alkalmazottig a munkaképtelenség elsô 12 napjára; c.) 100 alkalmazotton felül a munkaképtelenség elsô 17 napjára. B. Az egészségügyi biztosítási alap költségvetését, kezdve: a.) az A pontban felsorolt esetekben, attól a naptól kezdve, amikor megszûnik a munkaadó fizetési kötelezettsége, mindaddig, amíg megszûnik a munkaképtelenség, vagy a szóban forgó szem&e