Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Magyarország választott és a folytonosság mellett döntött. Ez pedig, az egykori "megvalósított szocializmus" Kelet- Európájában, elsô alkalommal fordulhatott elô. Éppen ezért jelent sokak számára meglepetést, hogy a Gyurcsány Ferenc nevével fémjelzett Magyar Szocialista Párt, a Kuncze Gábor-féle Szabaddemokraták Szövetségével együtt, ismét kormányt alakíthat, mi több, megnövelte többségét az Országházban.

Hogy a magyar választók döntésében mi játszotta a legfontosabb szerepet, a politológusok még hosszú ideig vitatni fogják. Elemzik a Fidesz kudarcát okozó hibákat és azoknak az okait, s "kiderítik" (az idézôjelek nem véletlenek), hogy Gyurcsánynak mivel sikerült meggyôznie a választókat. A lényeg azonban, ami megmarad, hogy egy hivatalban lévô kormány elektorális sikere egy korszakot zár le, s a demokratikus államberendezkedés végleges megszilárdulását jelzi Magyarországon, amely a rendszerváltás óta mindig is a kelet-európai átállás motorja volt.

Számos erdélyi elemzôvel, politikussal ellentétben, akik egyik vagy másik fél mellett – néha végletesen – elkötelezték magukat, továbbra is valljuk, hogy az erdélyi magyarság nem lehet (már csak saját politikai gondolkozás szempontjából heterogén összetételének következtében is) egyik anyaországi áramlatnak sem elkötelezett híve, hisz kisebbségi státusából fakadóan mindennél fontosabb, hogy – az egyénileg eltérô ideológiák ellenére – a közös érdekek mentén egy táborban maradhasson.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy az erdélyi emberek számára közömbös az anyaország politikai színezetének alakulása, hisz jól tudjuk, mind a mai napig jelentôs mértékben függünk a magyar kormány határon túli nemzetrészére vonatkozó politikájától, s ebbôl a szempontból a folytonosságnak számos pozitív hatása lehet. Az elôzô hatalomváltások ugyanis minden esetben a támogatás rendszerének átszervezését, vezetô beosztású hivatalnokok cseréjét eredményezték, annak minden negatív következményével együtt.

Ami pedig a magyar–magyar kapcsolatok jelenleg legkényesebb kérdését, a kettôs állampolgárság problematikáját illeti, az aligha függ attól, hogy kinek a kezében van éppen a kormányzás joga. A kérdés végleges megoldásához ugyanis széles körû politikai konszenzus szükséges, ami csakis olyan környezetben valósulhat meg, amelyben a szembenállást nem avatják a politikai harc abszolút eszközévé. Márpedig – éppen az ilyen típusú politizálás választási kudarc következtében –, erre a következô törvénykezési ciklusban talán kedvezô országgyûlési hangulat alakulhat ki.

Vagy nem... De ez már – minden ellenkezô vélekedés vagy látszat ellenére – nem az éppen regnáló politikai áramlat függvénye...

Ollie Rehn bôvítési biztosnak szerdán meg kell jelennie az Európai Parlament elôtt, hogy válaszoljon az európai képviselôk Románia és Bulgária csatlakozására vonatkozó kérdéseire, valamint arra, hogy az év végéig sikerül-e véglegesíteni az integráláshoz szükséges reformokat.

Ollie Rehnnek válaszolnia kell Elmar Brok (az EP külügyi bizottságának elnöke), Pierre Moscovici (az EP romániai raportôre) és Geoffrey Van Orden (az EP bulgáriai raportôre) EP-képviselôk közös interpellációjára.

Az EP-képviselôk azt szeretnék, az európai végrehajtó erôsítse meg, hogy a két ország által bevezetett reformok üteme, tartalma és irányvonala lehetôséget biztosít Romániának és Bulgáriának arra, hogy felkészült legyen a 2007. január elsejei EU- csatlakozásra, még ha léteznek is majd olyan területek, ahol különleges intézkedéseket kell hozni.

Ugyanakkor a biztostól tájékoztatást várnak arról is, hogy az általa képviselt intézmény egyetért-e azzal, hogy az igazságügyi reform, a korrupcióellenes harc, a szervezett bûnözés azok a fejezetek, ahol határozottabb erôfeszítések és eredmények szükségeltetnek Románia és Bulgária részérôl. Másfelôl pontosítania kell, hogy figyelembe veszik-e "egy szorosabb monitorizáló rendszer" esetleges bevezetését a két ország EU-csatlakozását követô három évben.

A bôvítési biztosnak érveket és ellenérveket kell felhoznia az Európa Tanács Románia és Bulgária csatlakozási idôpontjára vonatkozó ajánlásának ôszi elhalasztására, vagy pedig egyes vétózáradékok aktiválására és biztonsági intézkedések meghozatalára.

Ma kezdôdik a közép- és általános iskolai igazgatók, aligazgatók versenyvizsgája. Szerdán négy középiskolai igazgatói helyre pályáznak a jelentkezôk a Segesvári Mezôgazdasági Iskolaközpontból, a mezôbándi, a mezôsármási iskolaközpontokból és a Dicsôszentmártoni Tanulók Házából. Szerdán a tizenkét községi általános iskolai igazgatói helyre, míg másnap hat aligazgatói helyre vizsgáznak a megyei tanfelügyelôségen a beiratkozott pedagógusok.

Ugyancsak ma az óvónôknek és tanítóknak, holnap a tanároknak szervezik meg az áthelyezését – tudtuk meg Fejes Réka tanfelügyelônôtôl. Olyan pedagógusok iratkoztak be, akiknek vagy megszûnik jövô tanévtôl az állása, vagy más tanintézményekbe kívánnak átiratkozni.

21 magyar anyanyelvû óvónô adta be kérését – tájékoztatott Kovács Júlia, óvónôkért felelôs tanfelügyelô. Közülük mindenkinek tudnak helyet biztosítani, egy-három éves vagy 4 éves – életképes – óvónôi katedrák között választhatnak, valamennyi címzetes hely. Jövô tanévtôl tíz óvónôi katedra szûnik meg, ebbôl négy magyar. A radnóti, a megszûnt Mobex Napközi Otthon és a 20-as iskola mellett mûködô 18-as óvoda egy magyar csoportjának óvónôi igényelhetnek helyet. Kovács Júlia szerint "senki nem marad állás nélkül".

A tanítóknál nincsenek négy évre szóló helyek, a katedrák 1-2 évre szerezhetôk meg. Az áthelyezésre huszonöt magyar tanító jelentkezett – tudtuk meg továbbá Fejes Rékától.

Szombaton a Mihai Viteazul Általános Iskolában kerül sor a negyedik osztályosoknak szervezett Kobak matematikaverseny megyei döntôjére, melyen a megye hét körzetének negyvennégy tanulója vesz részt.

Ez áradt szinte tapinthatóan, körülölelt és szívszorító ôszinteséggel volt érzô, titokzatosságát önzetlenül feloldva volt közvetlen, kitárulkozó, beszédes partner. Hibátlan együtt-haladásban élt és kommunikált az á-mol Kettôsverseny hegedû – Kozma Éva – és cselló – Kozma Péter – szólistájának mondanivalója a brahmsi zenei gondolat folyamatában, s ez a valóban kamarazenei magatartás tett részeseivé bennünket is az elfogulatlan párbeszédnek. Egy eszményien muzikális duó volt szenvedélyes, szubjektív, árnyalt és lírai (Allegro), finoman, nemesen, egyszerûen elegáns és érzékeny (Andante), megérintô közvetlenséggel boldog, táncra hívóan érzelemgazdag (Vivace non troppo). Kétségtelen, hogy döntôen a lírát elôtérbe állító megszólaltatás fölött mindvégig uralkodott egy nagyon erôs elôadói értelmezés, a feszültséggel telített hangulat s egy, néha az eksztázisig felfokozott kifejezésmód. A két kitûnô muzsikusnak ebben az értelemben is sikerült tökéletesen megtalálnia a közös hullámhosszt. Kozma Éva bensôséges hegedûhangja, éneklô dallamformálása, érzékeny dinamikai árnyalása, fokozásokban gazdag elôadása Kozma Péter atmoszférateremtô játékának méltó társa volt.

A hallgatóság ünneplésére válaszul igazi telitalálat volt részükrôl, ráadásként, briliáns elôadásban megszólaltatni Kodály op. 7-es hegedû-cselló duóját.

A zenekari játékot Emil Simon tartotta magabiztosan kézben. A néhány hámozatlan, nyers tutti (fafúvósok) csak apró szépséghibának tûnt a megrendítôen szép zenei párbeszédben.

A hangverseny második részében Mozart C-dúr Koronázási miséjét hallhattuk. A filharmónia zenekarának, vegyes karának és a négytagú szólistagárda (Borsos Edit, Ana Rusu, Pataki Adorján, Balla Sándor) elôadásában kibontakozott öt tétel mind hangzás, mind formálás tekintetében gondosan árnyalt, tagolt és differenciált volt. A négy szólista éneke egységes felfogásról tanúskodott, kiegyenlített színvonalat képviselt. Borsos Edit (nagyobb szerephez jutott) szopránja kitûnôen képzett matéria, született drámai koloratúra. Kifejezôerôvel teli elôadásmódja tartalmasnak és a hangulatteremtés engedelmes eszközének bizonyult.

Ez az este ünnep volt a muzsika szépséges szolgálatában.

Máig sem tisztázódott körülmények között gyúlt lángra idén január 25- én Kertész Jenô marosvásárhelyi lakása. A 82 éves idôs ember azóta is máshol húzza meg magát, mert háza lakhatatlan. Az ingatlan az Avram Iancu u. 56. szám alatt található.

Az idôs ember 2005. decembere óta nem lakott a házban, tüzet nem gyújtott, villanyt nem használt. Csak szétnézni ment haza. A víz belefagyott a vezetékekbe. Tehát elméletileg lakhatatlanná vált a lakás.

– Január 26-án reggel 8 óra 20 perckor a szomszédban lakó doktor riasztott, menjek hamar, mert ég a házam. Nagyon megijedtünk, nem tudtuk elgondolni, mi történhetett, hogyan keletkezhetett tûz a házban, amikor én otthon sem tartózkodtam, a háztartási gépek nem mûködtek. Mire az Avram Iancu u. 41. szám alól odaértem, a lakásom teljesen tönkrement, a kémény összedolt, a plafon beszakadt, beesik az esô. Minden szénné vált, semmi sem maradt épen. Még ruha sem. Amit viselek, mind segélyben kaptam azoktól, akik megszántak. Semmit sem lehet értékesíteni, minden használhatatlanná vált. A személyi irataimat, pár száz ezer lejt alig tudtam kimenteni – mondja kétségbeesetten Kertész.

Az udvar tele van kacattal, kidobált összeégett szônyegekkel, ruhadarabokkal, edénymarad-ványokkal, a párnákból származó tollal, limlommal, amit az egyre gyengébb, rossz egészségi állapotban lévô idôs házigazda már el sem tud takarítani. Leírhatatlan állapot, melynek láttán feltevôdik a kérdés: ki a felelôs mindezért?

A ház tulajdonosa mai napig sem tudja, ki vette észre a tüzet, ki hívta ki a tûzoltókat, mi vagy ki okozta a tüzet és ki tehetô felelôssé érte.

A Marosvásárhelyi Katasztrófa-védelmi Felügyelôséghez tartozó tûzoltóságtól kérdeztük, hogy történhet meg az, hogy a kárvallott elôtt mai napig sem ismeretes a tûz oka. A szolgálatos tiszt szerint, ezt nem kötelességük közölni, csak abban az esetben, ha ezt írásban kérik tôlünk.

A lapunknak viszont Precup Leon szolgálatos tiszt elmondta, hogy a tûzoltóság intervenciós csoportjának megállapítása szerint a tüzet feltehetôen túlhevített fémkályha okozta. Ez azonban homlokegyenest ellentmond a házigazda állításainak.

Hogy mi okozta valójában a tüzet, közel három hónap távlatából is rejtély marad, azonban a kár, az elkeseredés marad.

Jegyzet

Gyanútlanul másztam fel az agyonzsúfolt tizennyolcas maxitaxira. Abban az örvendetes "tévhitben" éltem, hogy a jármû vezetôjének tudnia kell, mi a dolga: minden megállóban meg kell állnia – anélkül, hogy elôzetesen az utas könyörögne neki, hogy itt vagy ott fékezzen, mert le kíván szállni.

A bútorüzlet elôtt (a 2-es iskolával szemben) akkor nemrég helyeztek el egy buszmegállót jelzô táblát. A gépkocsivezetônk azonban átláthatott rajta, mert esze ágában sem volt, hogy megálljon: csak külön "megrendelésre" tette meg a szívességet, fékezett le és kiáltotta a leszállni kívánók után, hogy csak iparkodjanak, mert itt nincs joga megállni.

Egy következô tizennyolcasozás alkalmával már abban a reményben ringattam magam, hogy a helyi közszállítás sofôreiben immár megérlelôdhetett az újonnan létesített megállók gondolata. Aztán kiderült, hogy nem. A célom elôtt már javában az ajtó elôtt toporogtam, jelezve, hogy hamarosan le kívánok szállni. Szándékomat persze észrevette a figyelmes gépkocsivezetô, és jóságosan megszólított: – De hát itt, kisasszony, nincs megálló! – Márpedig van – kezdeményeztem a vitát, és mert láttam, kérdôen néz rám, még megtoldottam, hogy április elseje óta. Valószínûleg bolondok napi viccelôdésnek vélte okoskodásomat, ezért gondolta, most aztán fényt derít az igazságra: Na és a tábla hol van? Erre már csak azt tudtam felelni, hogy az biza már nincs meg. Pedig az igazi válasz az lett volna, amit a közszállítás sajtóreferensétôl kaptam erre a kérdésre: hogy az ideiglenes táblákat valaki folyamatosan lenyúlja, de betonba öntött, komoly táblák elhelyezését tervezik, és akkor aztán... (!?)

Az egyszerû utas számára azonban az is érthetetlen lehet, hogy a gépkocsivezetôket miért nem tájékoztatják az illetékesek, ha egy-egy új buszmegálló létesül (elvégre ez nem mindennapos dolog). Ennyire döcög a kommunikáció a helyi közszállításunk háza táján?

A romániai magyar nyelvû oktatás problémája, az egyházi ingatlanok, a kisebbségi törvény, a helyhatósági választási törvény, valamint a magyar ajkú romák kettôs diszkriminációjának ügye is szerepel abban a levélben, amelyet európai parlamenti képviselôk egy csoportja juttatott el Olli Rehn európai bizottsági felelôshöz a Romániáról készülô újabb brüsszeli jelentéssel kapcsolatban – tájékoztatta az MTI-t a levél egyik kezdeményezôje és aláírója, Schöpflin György (Fidesz-MPSZ) kedden.

A bôvítési biztos a héten lényegében le kívánja zárni a román és bolgár csatlakozás dossziéjának összeállítását, hogy május 16-ra elkészülhessen a témával foglalkozó bizottsági jelentés. A dokumentum döntô jelentôségû lesz abban a kérdésben, hogy nem kell-e egy évvel elhalasztani a két ország 2007. januárra tervezett csatlakozását. Amennyi Rehn terveibôl eddig kiszivárgott, az azt sugallja, hogy Brüsszel nem fogja javasolni a csatlakozás késôbbre tolását egyik ország esetében sem, bár Bulgária a bizottság szerint rosszabbul áll a felkészülésben, mint Románia.

A mostani levél – amelyet néppártiak, liberálisok, zöldek írtak alá – arra is felhívja a figyelmet, hogy a magyar kisebbség kérdését nem lehet csak mint romániai kérdést kezelni, mert kihat egész Délkelet- Európára. Így nem lehet leválasztani a Nyugat- Balkán biztonságának rendezésérôl sem – mondta el Schöpflin György.

A holokauszt emléknapján, kedden a dél- lengyelországi Oswiecimben, az egykori auschwitz-birkenaui náci munka- és megsemmisítô táborban 15. alkalommal rendezték meg az Élet menetét.

Lengyel források szerint 1940 és 1945 között legalább 1,1 millió ember, túlnyomó többségükben különbözô országokból deportált zsidók pusztultak el a náci Németország által létrehozott legnagyobb haláltáborban. Minden harmadik áldozat magyar volt, ôket 1944. május 15-e és 1944. július 9-e között deportálták Magyarországról.

Az izraeli oktatási minisztérium és az Élet menete nemzetközi szervezet elsô ízben 1988-ban szervezte meg az Élet menetét, akkor, amikor egyesek elkezdték nyilvánosan kétségbe vonni és tagadni a holokausztot. 1996 óta évente, a holokauszt emléknapjához idôzítve megszervezik az eseményt. Idén is több száz magyar – köztük népszerû mûvészek, közéleti emberek – voltak jelen Auschwitzban a megemlékezésen. A menetben ott volt a 82 éves Simon Peresz, a Nobel-békedíjas volt izraeli miniszterelnök is. A második világháborúban elkövetett náci népirtás hatmillió zsidó áldozatára emlékeztek kedden Izraelben: helyi idô szerint tíz órakor két percre az ország egész területén megállt az élet.

(MTI/AP/Reuters) – Huszonhárom halottja és több mint hatvan sebesültje van az Akabai-öbölben fekvô Dahab üdülôhelyen elkövetett három robbantásnak – közölte kedden hajnalban az egyiptomi belügyminisztérium. A merényletnek van egy magyar sérültje, akinek az állapota súlyos – tudta meg az MTI a kairói magyar nagykövettôl.

A hivatalos adatok szerint a halálos áldozatok többsége, szám szerint húsz egyiptomi, míg a további három egy svájci, egy orosz és egy német turista, ez utóbbi gyermek.

A hatvankét sebesült többsége ugyancsak egyiptomi, húsz ugyanakkor külföldi, mégpedig dán, brit, olasz, német, francia, amerikai, dél-koreai, libanoni, palesztin, izraeli, ausztrál és magyar állampolgárok.

A dahabi bazárban végrehajtott robbanások sokkal kisebb hatóerejûek voltak, mint a tavaly júliusban Sarm el-Sejkben elkövetett robbantások. Erre enged következtetni az a körülmény is, hogy a szerkezetek 5-6 méternyi távolságban robbantak a környezô házaktól, de még azok ablakai sem törtek be a detonáció nyomán.

Szemtanúk elmondása szerint a robbantásokat a város bazár-negyedében hajtották végre helyi idô szerint este 7 óra 15 perckor.

Egyiptomban jelenleg tartják az ötnapos kopt húsvétot, a turistaszezon is a csúcspontjára hágott, a szállodák gyakorlatilag tele vannak európai, izraeli és helyi turistákkal.

A kairói magyar nagykövetség ügyeletese elmondta a távirati irodának, hogy Dahab egy kisebb, csendes üdülôhely, nem olyan felkapott és zsúfolt, mint Sarm el-Sejk.

Az elmúlt másfél évben több súlyos merényletet hajtottak végre a Sínai-félszigeten, Tabában, Rasz Sitanban és Sarm-el-Sejkben. Dahab éppen Taba és Sarm-el-Sejk között fekszik.

Az egyiptomi rendôrség kedden ôrizetbe vett tíz személyt a Dahab üdülôhelyen végrehajtott elôzô esti robbantásokkal kapcsolatban – közölték biztonsági források.

További részleteket nem közöltek az elfogottakról.

A csernobili atomerômû-katasztrófa áldozatainak emlékére akciót szervez a Greenpeace – közölte a környezetvédelmi szervezet kedden az MTI-vel.

A Greenpeace aktivistái egy 10-szer 4 méteres "In Memoriam Csernobil, április 26-án 20.00-kor emlékezz az áldozatokra, oltsd el a lámpát!" feliratú transzparenst feszítettek ki a budai vár falára. A környezetvédôk akciójának célja felhívni a figyelmet a csernobili atomerômû- katasztrófa áldozatainak megdöbbentôen magas számára – áll a szervezet közleményében.

"A csernobili katasztrófa örökre szertefoszlatta az atomerômûvek biztonságáról szôtt ábrándokat" – áll a Greenpeace közleményében.

1986. április 26-án hajnali 1 óra 24 perckor robbanás történt a Kijevtôl 120 kilométerre lévô csernobili atomerômûben. A Greenpeace nemrég publikált tanulmánya szerint a baleset következtében az eltelt 20 év alatt 93 ezren vesztették életüket különbözô daganatos és más betegségekben, valamint mintegy másfél millió ember szenvedett tartós egészségkárosodást.

Szakértôi jelentések szerint a sérült reaktort körülvevô szarkofág, ami a radioaktív sugárzást hivatott megfékezni, rendkívül rossz állapotban van. Ha a szarkofág megreped, ismét óriási – a 20 évvel ezelôtti katasztrófához mérhetô – radioaktív szennyezés érheti Ukrajnát és Európát – áll a közleményben.

Markó Attila államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetôje és Horváth István, az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontjának igazgatója kedden sajtótájékoztatót tartott a bukaresti Victoria- palotában. A tájékoztatón bemutatták A romániai nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó törvénykezés alkalmazása címû tanulmányt.

A tájékoztatón az államtitkár elmondta: az Európai Bizottság éves országjelentései rámutattak, hogy Románia jelentôs elôrelépéseket tett az emberi jogok és a nemzeti kisebbségek védelme területén. Ugyanakkor azonban a jelentések felhívták a figyelmet azokra a hiányosságokra, amelyek a reformok alkalmazása és a jelenlegi törvénykezés megszilárdítása terén észlelhetôk. Ilyen meggondolásból indította útjára az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala 2005-ben azt a kutatómunkát, amely a jelenlegi – a nemzeti kisebbségek nyelvi jogaira vonatkozó – törvényes keret alkalmazásának monitorizálását hivatott szolgálni, és amelynek eredményeként, az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontjával való együttmûködés révén, létrejött a kisebbségi jogalkalmazás térképe.

Markó Attila a kutatás eredményeit összességében pozitívnak ítélte meg, de hangsúlyozta: még hosszú út áll a nemzeti kisebbségek nyelvi jogainak teljes körû érvényesítése terén.

Horváth István bemutatta a kutatás eredményeit, kiemelve azon települések példáját, ahol a lakosság 20%-át meghaladja valamely kisebbség számaránya és ahol érvényesülnek a törvény által biztosított nyelvi jogok (létezik kétnyelvû helységnévtábla, a közigazgatásban használják az illetô kisebbség nyelvét stb.). Összegzésként, Horváth István hangsúlyozta: a cél nem büntetések kirovása azon településekre, ahol a törvényes elôírásokat nem tartják be, hanem sokkal inkább a pozitív példák felmutatása, amelyek ösztönzô hatással lehetnek a többi településre.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke kedden kijelentette, hogy az igazságügyi miniszter bocsánatot kellene kérjen a "súlyos" vádak miatt, amelyekkel az RMDSZ-t illette. Markó szerint Monica Macovei igazságügyi miniszter "a magyarokon vezeti le dühét", mert nem tudta keresztülvinni az "egyébként rossz" projektjeit.

Markó a Mediafaxnak kijelentette, hogy az igazságügyi miniszter vádjai annál inkább súlyosak, hogy az RMDSZ 16 éven át következetesen a demokrácia alapértékeiért és a korrupció ellen harcolt. "Akárhányszor megjelent egy hasonló jelenség, az RMDSZ-ben azonnal felléptünk ellene" – tette hozzá a szövetségi elnök.

"A miniszter asszony, mivel nem tudta megvalósítani tulajdonképpen rossz projektjeit, most a magyarokon próbálja levezetni mérgét" – véli az RMDSZ elnöke. Véleménye szerint az igazságügyi miniszternek meg kellene értenie, ahhoz, hogy megvalósíthassa terveit, állandó párbeszédet kellene kialakítania a koalíciós pártokkal és egyeztetnie velük. Pozitív példaként a pártok finanszírozását szabályozó törvénytervezet esetében kialakított együttmûködést említette.

Markó rámutatott, hogy Monica Macoveinek el kell döntenie, tud-e együttmûködni egy koalícióban vagy sem. "Visszautasítok egy ilyen magatartást a koalíció egyik politikai szervezetével szemben, mely koalíciónak egyébként Monica Macovei is tagja, és sajnálom, hogy ô is átvette a magyar- és RMDSZ-ellenes magatartást, és azt is, hogy mint annyiszor az utóbbi másfél évtizedben, mi, magyarok ismét arra ébredünk, hogy egy politikus sikertelenségének bûnbakjaivá váltunk" – mondta Markó. Markó Béla szerint az igazságügyi miniszter nem értette meg, hogy a korrupcióellenes harc összhangban kell legyen az állam-polgári jogok tiszteletben tartásá- val, mert ellenkezô esetben a "kommunizmus idején ismert módszerekhez" jutunk vissza.

Az RMDSZ elnöke elmondta, hogy a "korrupció megfékezésének nemes céljait" nem az állampolgári jogok korlátozásával és a magánélet megsértésével kell megvalósítani.

Monica Macovei igazságügyi miniszter egy központi napilap keddi számában megjelent interjúban jelentette ki, hogy az RMDSZ "fék a korrupcióellenes harcban hozott intézkedések útjában", és a szövetség "rendszeresen és a legvehemensebben" ellenezte az Igazságügyi Minisztérium projektjeit.

Közös nyilatkozat elfogadásával ért véget Csehországban a közép-európai térség területfejlesztési minisztereinek kétnapos tanácskozása. Az április 24- én és 25-én Prágában tartott megbeszéléseken a visegrádi négyeket alkotó Szlovákia, Lengyelország, Magyarország, Csehország valamint Románia és Bulgária területfejlesztési tárcavezetôi vettek részt.

Borbély László középítkezési és területrendezési miniszter kijelentette: – Tavaly óta a visegrádi négyek meghívják Romániát és Bulgáriát azokra a találkozókra, amelyeken a lakhatóságról és a lakásépítésrôl van szó. Ez nagyon fontos számunkra, mert elsô kézbôl tudjuk meg, mi történik ebben az ügyben, tudunk lobbizni együtt, és volt is eredménye.

A tavalyi prágai találkozó után sor került egy együttes fellépésre a tömbházak rehabilitációjával kapcsolatban, és sikerült meggyôzni az Európai Uniót, hogy 2007-tôl bizonyos összeget adjon erre a célra. Arról is meg kell gyôzzük az EU-t, hogy ne csak nagyon szûk sávon adják a pénzt, hanem minél többen kaphassanak belôle. Ezekrôl a dolgokról tárgyaltunk, majd aláírtunk egy közös nyilatkozatot az Európai Uniónak címezve.

Napirendre került az is, hogy 2007 és 2013 között melyik ország mire készül, melyek azok a programok, amelyeket ôk is ugyanúgy javasolnak, mint mi, és melyek azok a problémák az Európai Unió bizottságával, amelyekben nem jó a kommunikáció vagy javítani kellene.

Románia is elkészítette a referencia-stratégiai tervezetet, amelyet a múlt héten tárgyalt a kormány. Nagyon nyíltan és kritikusan beszéltek néhány kérdésrôl, nagyon sok a tennivaló a továbbiakban, de ami a legfontosabb, hogy tényleg együttesen lépnek fel az országok bizonyos kérdésekben és Romániát és Bulgáriát úgy tekintik, mint az unió teljes jogú tagját.

Cristian Georgescu PSD-s szenátor szerint Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter teljesen zavarban van, mert máig sem sikerült neki megoldani a beszerzett orvosi felszerelések helyzetét. Ezek ma is használatlanul hevernek. Ráadásul már ellenôrzéseket sem végez, mióta az igazságszolgáltatás törvénytelennek minôsítette az orvosok menesztését. A szenátor szerint felelnie kellene a hatalommal való visszaélésért, fôképp mert azt mondta a menesztett igazgatókról, hogy "bûnügyszagú" leleplezéseket fog tenni. Ennek ellenére, a PSD-s Sorin Oprescuén kívül egyetlen bûnvádi dossziét sem küldtek az ügyészségekre.

A szenátor sajtótájékoztatón jelentette ki, hogy a helyzet "meghaladja" a minisztert. A gyógyszertárak elôtti sorok egyre hosszabbak, * a kórházak még a 2004-es adósságaikat sem törlesztették, * a gyógyszerforgalmazók beperelték a kormányt és elkezdték a kórházaknál a kényszervégrehajtást, * egyes megyékben nem kapható tejpor, * az egészségügyi dolgozók, de a betegek is a végkimerülés határán állnak, * az egészségügyi rendszer az összeomlás határán áll. Eugen Nicolaescu egészségügyi reformja kudarcnak bizonyult, mondta végül Cristian Georgescu.

A szenátor elmondta, hogy a kormány 40 milliárd régi lejes fejlesztési programot fogadott el Hadrév számára. Ezzel a programmal a kormány kötelezettséget vállal, hogy direkt módon támogassa a térség gazdasági fejlesztését, felújítsa a helyi utakat és újraépítse az 1993-ban felégetett házakat. Georgescu szerint az intézkedés üdvözlendô, de nem elég. A hadrévi probléma sokkal összetettebb, és arra lenne szükség, hogy a lakosok közötti megbékélést is figyelembe vegyék. Ugyanis, a kormány lépését a közösség egy része pozitív megkülönböztetésnek tekinti, ami újabb konfliktusforrás lehet.

Emlékeztetünk, hogy 1993-ban, miután egy roma férfi leszúrta a Maros megyei Hadrév falu egyik lakóját, a román lakosság fellázadt és több lakóházat felgyújtott. A több mint tíz évig tartó per végén a romák az Európai Emberjogi Bíróságon pert nyertek, és a román nemzetiségû lakosokra hatalmas összegû kártérítést szabtak ki. Ez a romáknak elégtételt jelentett, a többségi lakosság azonban tiltakozik. Ezért véli úgy Cristian Georgescu szenátor, hogy a kormány 40 milliárd lejes felújítási programja újabb konfliktusok forrása lehet.

Ugyanakkor szakképzési és a társadalomba való beilleszkedést elôsegítô programok beindítását javasolja.

A Traian Basescu államfô által javasolt nemzetbiztonsági törvénycsomagról a szenátor kijelentette: az összes politikai formáció tiltakozik ellene, kivéve a Demokrata Pártot (PD) és az Új Generáció Pártját (PNG). Mint mondta, a politikai pártok, a sajtó képviselôi, de a nemkormányzati szervezetek is felhívták a figyelmet – a nemzetbiztonság leple alatt – a titkosszolgálatok hatáskörének túlzott növelésére. A legveszélyesebb elôírásnak azt tartja, amely megengedi, hogy a Román Hírszerzô Szolgálat (SRI) és a Külügyi Hírszerzô Szolgálat (SIE) kereskedelmi társaságokat hozzon létre, amelyek – tekintve ezeknek a bizalmas információkhoz való hozzáférését – veszélybe sodorhatják a szabad versenyt és a piacgazdaság kiegyensúlyozott mûködését.

Másfelôl a hírszerzô tisztek jogi besorolása ezeket a magisztrátusok fölé helyezné, mivel ôket nem lehet ôrizetbe venni, még szervezett tettenérés esetén sem lehet letartóztatni, nem szólva azokról a megfigyelésekrôl és lehallgatásokról, amelyekre az államelnök által javasolt törvénytervezet feljogosítja ôket, jelentette ki Cristian Georgescu szenátor.

A talajcsuszamlások miatt több megyei út lezárását tartja szükségesnek a megyei tanács vezetése. A tegnapi sajtótájékoztatón Lokodi Edit tanácselnök és Fratean Alexandru alelnök kijelentette, hogy a balesetveszély miatt elsôsorban a csergedi tetôn átvezetô út valamint a Dicsôszentmártonon átvezetô 14A jelzésû út egyik sávjának lezárását javasolták a közúti rendôrségnek. Az elmúlt napok esôzései miatt négy helyen csúszott meg a talaj, súlyosan károsítva az utakat. A sajtótájékoztatón bemutatkozott a Megyei Turisztikai Egyesület vezetôsége is.

Fratean Alexandru szerint 14 megyei út rongálódott meg a földcsuszamlások miatt, ebbôl négy helyen szinte járhatatlanná vált az úttest. Összesen 24 helyen csúszott meg a talaj, az utak javítása pedig speciális bevatkozást, konszolidálási munkálatokat igényel. A helyzetet ismertették a Környezetvédelmi illetve a Mezôgazdasági Minisztériumokkal, utóbbi már finanszírozta a csergedi tetôn a megerôsítési munkálatokat. A tanács alelnöke hangsúlyozta, hogy egyelôre két esetben javasolták az út lezárását: a dicsôszentmártoni 14A jelzésû úton, 200 méteres szakaszon az egyik sáv valamint a csergedi tetôn, szintén 200 méteres szakaszon. Utóbbi esetében legalább 200 milliárd lej kellene a konszolidálási munkálatokhoz, bár az elmúlt években már elköltöttek erre a célra 35 milliárd lejt. Veszélyes a közlekedés a bándi tetôn, a Nyárádremete felé vezetô úton és a Szabadból Beresztelkére vezetô úton. Az összes talajcsuszamlás kijavítására milliárdok ezrei kellenének, ám a megyei tanács idén 98 milliárd lejt különített el útjavításokra és 158 milliárd lej bankkölcsönt igényelt. A helyzet mondhatni kilátástalan, hiszen az alulfinanszírozottság miatt nem számíthatunk egyhamar jó utakra. Másik gond, hogy a marosvásárhelyi terelôúton a viadukt egyik tartópillére meggyengült, ezért a teherforgalmat várhatóan a Nyárádtô–Ákosfalva közötti, szintén rossz állapotban levô útra terelik, amelyen helyenként csak csökkentett sebességgel közlekedhetnek a jármûvek. A megyei önkormányzat az elmúlt napokban néhány kormányhatározat- tervezetet terjesztett elô a szaktárcáknak, ám egyelôre még nem született döntés az anyagi támogatásról, és az árvízkárok felszámolásához szükséges pénzala-poknak az ország déli részére irányítása miatt kevés a valószínûsége annak, hogy Maros megye jelentôsebb összegeket kapjon. A tanács vezetése újabb hitelek igénylését fontolgatja, ami azonban nem haladhatja meg az 500 milliárd lejt. Az önkormányzat a költségvetésében rendelkezésére álló pénzt az európai uniós pályázatok társfinaszírozására szándékozik fordítani, emiatt nem vállalhat garanciát nagyobb bankkölcsönökre, és a költségvetési fejezeteket sem tudja úgy átcsoportosítani, hogy az infrastruktúrára több jusson. Mind a kulturális, mind a szociális intézmények fenntartására a minimális költségvetést szabták meg, nincs honnan elvenni – mondta a lapunk kérdésére Lokodi Edit.

Március 6-tól megkezdte tevékenységét a Maros Megyei Turisztikai Egyesület. A marosvásárhelyi bíróságon jogi személyként bejegyzett szervezet tagja közt van a megyei önkormányzat, számos városi és községi tanács, szállodák, turisztikai egyesületek, panziók, de magánszemélyek is. Az egyesületnek azonban nem tagja a marosvásárhelyi önkormányzat, amely ismét hiányzik egy olyan egyesületbôl, amelynek célja a megye, a megyeszékhely közösségének a javát szolgálni. Az egyesület elnöke, Vasile Dorel, alelnöke, Michel Corbet – aki franciaként 12 éve él Marosvásárhelyen és turisztikai ügynökséget mûködtet –, végrehajtó igazgatója, Váry Florentina röviden ismertették az egyesület megalakításának körülményeit, a szervezet céljait, az eddigi eredményeiket. Az egyesület az elmúlt másfél hónap alatt számos szórólapot adott ki négy nyelven, képviseltette magát a budapesti, párizsi és bukaresti nemzetközi turisztikai vásárokon, ahol ismertették a megye turisztikai potenciálját. Corbet szerint Románia az európai turizmus "szôkéje", és az nem kifogás, hogy rosszak az utak, az infrastruktúra. Ha rosszak az utak, akkor szafarit szervezünk, minden turisztikai lehetôséget ki kell aknázni, mondta, hozzátéve, hogy a turizmus fellendítéséhez összefogás kell önkormányzatok, ügynökségek, egyesületek és a sajtó között, nem várhatjuk karba tett kézzel, hogy minden magától megoldódik. A megye turisztikai terveirôl szólva Lokodi Edit elmondta, hogy elsôsorban a Maros völgyében, a Görgény völgyében, Laposnya vidékén, a Bözödi- tó fejlesztésében, Szováta fellendítésében lát turisztikai lehetôségeket, kempingek, sípálya, bicikliutak kiépítésével. Mindezekhez a tervekhez európai uniós alapokat is meg lehet pályázni.

– Mikor hozzák nyilvánosságra a Bechtel céggel kötött szerzôdést?

– Mikor tartották a munkálatokra vonatkozó licitet?

– Melyek azok a cégek, amelyek felépítik az Erdély autópályát?

– Mekkora a munkálatok valós ára?

– Hol találhatók elkülönítve a 2006-os állami költségvetésben az észak-erdélyi autópálya megvalósításához szükséges összegek?

– Felépül bár 1 kilométernyi sztráda az idén?

A fenti kérdéseket Cristian Georgescu PSD-s szenátor intézte a miniszterelnökhöz annak a nyilatkozatnak a kapcsán, hogy a költségvetés kiigazításáról, illetve az úthálózat felújítására szánt összegekrôl szólva Calin Popescu Tariceanu kormányfô bejelentette, miszerint két hónapon belül megkezdik a Bukarest–Brassó közötti autópálya építését.

A szenátor szerint nem tették meg a munkálatok megkezdéséhez szükséges törvényes lépéseket. Ezért tartotta fontosnak nyilvánosan feltenni a fenti kérdéseket.

Az erdélyi, a vajdasági, a horvátországi és a muravidéki magyar újságírók képviselôi 2006. április 21. és 23-a között a horvátországi Primostenben megvitatták a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójának (KMÚEK) egyéves tevékenységét és a szervezet jövôbeni feladatait.

A résztvevôk megelégedéssel nyugtázták, hogy a KMÚEK fennállásának elsô évében bebizonyította: a határon túli magyar újságírók közötti kapcsolatok intézményesítése jelentôsen elôsegíti a kisebbségben élô magyar közösségek kölcsönös megismerését, a hasonló gondokkal küszködô nemzetrészek közötti hatékonyabb információcserét és ezáltal a nemzettudat erôsítését.

A szakmai szervezet jövôbeni feladatait körvonalazva a külhoni magyar újságírók üdvözölték Komlós Attilának, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének kezdeményezését, hogy a május végén megtartandó második konvenciójukon a tanácskozás egyik központi témája a külhoni magyar újságíró-iskolák mûködésének elemzése és az újságíróképzés új lehetôségeinek felkutatása legyen. A primosteni találkozó résztvevôi szerint a határon túli magyar újságíróutánpótlás- képzésnek és a szakmában dolgozók folyamatos továbbképzésének kérdését stratégiai feladatként kell kezelni. Ezért a HTMH-val karöltve az újságíróképzés olyan új, határokon átnyúló intézményesített formáinak létrehozásáért szállnak síkra, amelyek lehetôvé tennék, hogy a külhoni és az anyaországi elismert szakemberek bevonásával elôsegítsék a kisebbségi magyar sajtó minôségének folyamatos javítását, valamint a külhoni magyar tömegtájékoztatás jövôjét szavatoló fiatal, képzett újságíró nemzedék kinevelését.

A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójának nevében:

a MÚRE, a VMÚE, a HMÚE és a muravidéki magyar újságírók képviselôi

Primosten, 2006. április 22-én

2006. április 28-án, pénteken 17 órakor a marosvásárhelyi Bernády Házban kerül sor a Communitas Alapítvány alkotói ösztöndíjainak átadási ünnepségére.

Köszöntôbeszédet mond: Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, a Communitas Alapítvány Alkotói Ösztöndíj Szaktestületének elnöke.

Kiss Melinda, Debreczeni Botond, Részegh Botond, Márton Katalin és Baász Orsolya képzômûvészeti tárlatát Nagy Miklós Kund mûkritikus nyitja meg.

László Noémi, Farkas Wellmann Endre, Király Zoltán, Kézdi Imola, Albert Csilla, Bene Zoltán, Csiszér Viola, Czumbil Bernadette, Kolcsár Péter, Kulcsár Szabolcs, Székely Zselyke tavalyi ösztöndíjasok mûvészi mûsorral köszöntik az egybegyûlteket.

Idén irodalom, zene, képzômûvészet, mûvészfotó, színház és film-tv kategóriában harminckét fiatal alkotó részesül ösztöndíjban. A támogatás értéke havi 600 RON.

A Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar ma este 7 órakor a Kultúrpalota kistermében hangversenyezik. A város talán egyedüli önálló státusú kórusa (nem tartozik egy intézményhez sem), eddigi önálló hangversenyein mindig vegyesen adott elô egyházzenei és világi mûveket. Kivételt képeztek természetesen a hagyományos karácsonyi hangversenyek.

A tavalyi székesfehérvári siker, ahol a zsûri különdíját a népdalkórusok "ízes, szellemes elôadásáért" kapta a kórus, adta az ötletet, hogy egy ilyen jellegû mûsorral lepjük meg közönségünket. Bárdos Lajos, Vass Lajos, Kodály Zoltán, Farkas Ferenc mûvei mellett hazai zeneszerzôink közül Birtalan József és Fejér Kálmán népdalfeldolgozásai is elhangzanak. A mondás szerint sírva mulat a magyar, de ennek a hangversenyünkön szereplô mûvek ellentmondanak, mert derûs, vidám jellegûek.

Az idén ôsszel megalakulásának 15. évfordulóját ünnepelni készülô együttesünk szeretettel várja régi tagjait és kedves, hûséges közönségét a filharmónia társszervezésében sorra kerülô hangversenyére. A belépés díjtalan.

A kórus április 28-án Bajára utazik, ahol az ottani Ad libitum kamarakórus meghívására kórustalálkozón vesz részt. Szombaton, 29-én megismerkedik a város és környékének nevezetességeivel, sôt egy dunai hajókirándulás is tervben van, amennyiben az áradó Duna ezt megengedi. Vasárnap reggel a Barátok templomában a szentmisén énekel a kórus, majd délután a Gyakorló Általános Iskola sportcsarnokában a helybeli Ad libitum kamarakórus (karnagy Pethôné Kôvári Andrea), a váci Serenus kórus (karnagy Brusznyai Margit) és a mi kórusunk ad közös hangversenyt, amelynek végén nem maradnak el az összkari mûvek sem. Az ismerkedés és közös buli után hétfôn, május elsején indul haza a csapat.

Háromszázkilencven évvel ezelôtt, 1616. április 29-én emelte szabad királyi rangú várossá Bethlen Gábor Székelyvásárhelyt. Az új ranggal egyetemben új nevet is kapott: azóta hívták-hívjuk Marosvásárhelynek a Maros menti települést. Erre az alkalomra emlékezett az EMKE és a vártemplomi egyházközség vasárnap délután a Gótikus teremben.

Simon Zsolt történészt hívták meg a szervezôk, aki elôadása bevezetôjeként a középkori Vásárhely történelmét ismertette, a névváltozásokat és a ferenceseket, a ránk maradt írásos forrásokat és építészeti emlékeket, megvalósításokat, amelyek igazolják: fontos szerepet látott el a térségben a település. A korabeli településhierarchiának megfelelôen oppidium (mezôváros) és civitas (város) kategóriákba sorolták mindazon lakott helyeket, amelyek nem voltak falvak vagy tanyák, és ezen városokat a magas fokú önkormányzat, némelyeket pedig a pallosjog jellemzett. A mezôvárosok a ,,valódi'" városok és a falvak között helyezkedtek el, mind méret, mind rang szempontjából – Vásárhely is közéjük tartozott. Fellebbviteli törvényszékük a földesúr vagy a király volt. Székelyvásárhely korabeli jogszokásai, adózási szokásai, jogi, illetve hadi kiváltságai, a városi lakosság és nemesi réteg közötti konfliktusok után a Mátyás királytól 1492-ben kapott levelet említette az elôadó, amely levél évi három vásár tartását engedélyezte, majd az 1616-os, Bethlen Gábor-i kiváltságlevélre terelôdött a szó. A szabad királyi rangú városnak címer is járt, utóbbit szintén a fejedelem adományozta: a székely címer kissé kibôvített változata a jól ismert, páncélos kézben tartott kard – átszúrt szív és medvefej ábrát tartalmazta. Egyúttal a vörös viasszal való pecsételés kiváltsága is megillette az önkormányzatot, a város pedig elnyerte a falakkal való megerôsíttetés jogát. Noha a várat korábban elkezdték építeni, immár a fejedelem engedélyével fejezték be 1653-ban – hallottuk az elôadás végén, a közönség számos kérdése elôtt.

Jól kezdôdik a nap. Üzenet a maroktelefonomon: Gratulálunk! Ön az 1.000.000. kliensünk a Vodafone Roaming szolgáltatásán, a mai napon. Részletes tájékoztatásért kérem, hívja a közönségszolgálatunkat! Telefonszám nincs… Csak nem nyertem valamit? Rohanok a fénytechnikai mérnökünkhöz, hogy segítsen. Gyanúsan mosolyog, majd puszit kapok és kellemes április elsejét kíván nekem. Ô írta az üzenetet. Tetszik a tréfa, különben is ez a mai egy bolondos napnak ígérkezik. Szabadnap. Somlóhegyre megyünk borkóstolóra. A Somlóhegy elôtti helység neve mi lehetne más, mint Borszörcs. A Fazekas család vendégei vagyunk. Megbámuljuk az óriási bor- és pezsgôérlelô-palackozót. Itt a pezsgô kóstolása a csúcs. Pár kortynyi ital, ez a lényege. Száraz, zamatos, édes pezsgôk. A somlói borok kizárólag fehér, magas savtartalmú, királyi borok. A somlói bor tüzes, kemény, férfias karakterû, magas alkoholtartalmú. Az itt érlelt fehérborok igazi nagyságukat csak évek múlva mutatják meg – mondja vendéglátónk, Fazekas úr. A finom somlói marhapörkölt elôtt és után igazi kuriózum a furmint, juhfark, hárslevelû, olaszrizling, Tramini és Chardonnay.

A páratlan szépségû környezetben, tôlem pár méterre a vulkanikus eredetû bazaltorgonák, kezemben egy lávából kicsapódott kôzet. Megtudom, hogy a szôlô itt azért olyan érett, édes, mert a nap sugarai visszaverôdnek a bazaltorgonákról és nagy területen jóval magasabb hômérsékletet biztosítanak. A távolban a somlói vár, a kilátó, pár méterre a híres taposókút. Ez Magyarország egyetlen olyan taposókútja, amelyet a bizánciak már a Kr.e. évszázadokban ismertek és a hegytetôkön álló várakban alkalmazták víznyerésre. Többórányi taposás után nyertek pár liter vizet.

Fazekas úr pincéjében hatalmas borérlelô, pezsgôtároló berendezések, palackozás, dugaszolás, címkézés. Jómód, magabiztosság, üzlet….

Érdekes párbeszédnek vagyok tanúja – ha te most valamilyen csoda folytán a birtokába kerülnél egy ilyen vállalkozásnak, mit tennél vele ? – kérdezi egyik színész a másiktól. A válasz: azt hiszem, meghirdetném és eladnám. Tényleg nem tudom, mit kezdhetnék vele…

Fazekas úr gyermekkorában tanulta a szôlôtermesztést. Paraszting, posztónadrág, parasztmellény az öltözéke. Kezében határozottan jól áll a lopó. Fürkészô, perzselô tekintetû, vidám ember, nem lepôdöm meg, amikor megtudom, hogy jártas a természetgyógyászatban és kézrátétellel gyógyít, csakrákról, auráról, napenergiáról, légzéstechnikáról beszél. Két gyönyörû, barátságos kutyája a kijáratig kísér. Szép volt, Fazekas úr, ezt nevezem április elsejének! Köszönjük.

Sietünk haza megtudni, mi történt az MSZP-s választási nagygyûlésen, de már csak a politikai elemzôk néhány mondatát hallhatom: ,,A politikus nem mond hamisat és nem rágalmazza az ellenfeleit. Eddig a legnagyobb katasztrófa az volt, ha valaki megpróbálta beváltani választási ígéreteit. Az igazán nagy szélhámos soha nem ígért keveset, hanem a csillagos eget" – mondja Tölgyessi Péter, aki nem indul az országgyûlési választásokon. Arra figyelek, hogyan élem meg érzelmi szinten az anyaoszági választásokat: idegenszerûen, fájdalmasan, nem részem és nem vagyok része. Aztán eszembe jutnak az otthoni választások, minek titkolnám, hasonló érzéseim voltak akkor is.

Ma a pannonhalmi fôapátság az úticél. Géza fejedelem 996-ban Csehországból érkezô szerzeteseket telepített le Pannónia szent hegyén. Az István király által jogaiban megerôsített monostor feladata a kereszténység terjesztése és az európai kultúra meghonosítása, ápolása lett. Az itt élô szerzetesek Szent Benedek reguláját követik.

A pannonhalmi bencés közösség ma közel ötven tagot számlál, akik saját munkájukkal próbálják megteremteni megélhetésüket. Fô munkaterületük a középiskolai oktatás. A monostor mellett ma is több mint háromszáz diákot befogadó gimnázium és kollégium mûködik, amely az ország legjobbjainak egyike. Vezetônk, egy tizenéves fiatalember szerint, háromszáz diákból egy-kettô választja a szerzetesrend életmódját. Az apátság késô román-kora gótikus bazilikája a középkori magyar építészet egyik remekmûve, ezt veszi körül a monostor épülete.

A fôapátságot tatár, török dúlta.

A bencések a középkorban a templomuk, monostoruk felépítésével egy idôben újjáélesztették a rómaiak által létrehozott szôlô- és borkultúrát.

Meglátogatjuk a csodálatos klasszicista könyvtárat. Szavakkal leírni lehetetlen, gyönyörûséges szellemi hajlék …

II. János Pál pápa 1996-ban meglátogatta az apátságot, ekkor az épületeket felújították.

A Boldogasszony-kápolnába nem vezetnek be látogatókat, de a turnénk gondoka, szervezôje, Pataki András, a Forrás Színház vezetôje megszerzi a kulcsot, így belépünk a végsô békét, megnyugvást sugalló kápolnába. Pataki gyertyát gyújt egy kedves barátja sírhelye elôtt. A nyomasztó csendben az élet értelmérôl-értelmetlenségérôl elmélkedem. De jó lenne megszabadulni minden emberi hiúságtól, minden nyomasztó anyagias gondolattól, úgy talán az életem is új értelemre nyílna...

A fôapátsági arborétum a felüdülés, a kikapcsolódás helyszíne. Védett botanikai értékei mellett igen gazdag az énekesmadár-állománya. Tényleg gyönyörûen énekelnek a madarak, bomlanak a különleges fák levelei.

A kápolnától néhány méterre elillannak elôbbi gondolataim. Úgy érzem magam, mint gyermekkoromban, szülôfalum domboldalán, amikor a völgyben delet harangoztak és én még gondtalan, vidám emberke voltam...

A magaslatról rálátni a településre. Pataki András meseháza itt épült a völgyben. Nefelejcsszemû, pár hónapos kislánya ottlétünk alatt végig édesapja ölében, a mosoly nem fogy el a baba arcáról, az anyuka sürög-forog a terülj-terülj asztalka körül. Szép otthon, szép család.

Indulnunk kell. Holnap korán reggel indulunk, százötven kilométerre a szálláshelyünktôl, déli egy órakor kezdôdik az elôadás.

Visszagördülünk Bakonygye-pesre. A Hajnal panzió tíz napig otthonunk.

Ma FIDESZ-választási nagygyûlés volt. Rákattintok az esti hírekre, és elcsípem Orbán Viktor epés megjegyzéseit, amint elmarasztalja ellenfele választási plakátjának és fülének óriási méreteit. A politikai elemzôk ötszázezertôl másfél millióig saccolják a részvételt a nagygyûlésen. Ez aztán a nagyvonalúság. Mi nekik egymillió magyarral több vagy kevesebb? Még meghallgatom Dávid Ibolya MDF-jelölt különreceptjét. Egy ételbemutatón süteménykülönlegességekhez hasonlította a pártalakulatokat, saját pártját a dobos süteményhez, mert annak kemény a bevonata. Elalszom. Éjjel hatalmas dobostortát álmodok. Boldogan osztogatom a szeleteket mindenkinek. Milyen jó nekem.

(Folytatjuk)

Terra Incognita: az Európai Kaland

Elkezdôdött az Európai Kaland: román weboldalról indulva

bejárhatjuk a kontinens 73 városát, virtuális énünkkel pedig értékes díjakat is nyerhetünk az utazás során.

Az AltArt kolozsvári alapítvány április 18- án indította játékát, amelynek lényege a megismerés, és azt a célt szolgálja, hogy Európa történetével, földrajzával minél behatóbban megbarátkozzunk.

Bárki, akinek internetkapcsolata van, jogosult a regisztrációra a www.aventuraeuropeana.ro címen. A számítógépes játékhoz hasonló weboldalon valóságos verseny zajlik: a részvevôk pontokat gyûjtenek, amelyek alapján díjakat nyernek.

A vetélkedô lényege, hogy be kell járni Európa jelentôsebb városait. Ehhez rendelkezésünkre állnak a virtuális játékfigurák, amelyek közül regisztrációkor kiválasztjuk azt, amelyrôl úgy gondoljuk, hogy a leginkább jellemez bennünket. A "bábu" elindul a maga útjára, és amint a különbözô helyszínekre megérkezik, különféle tudáspróbák elé kerül, amelyeket meg kell oldania, másként nem folytathatja utazását. Ezeket a kérdéseket virtuális énünk nekünk teszi fel, akár az oldalon megjelenítve, de SMS-ben is elküldi, ha mi azt szeretnénk, hogy minél elôbb válaszoljunk rájuk.

Milyen kérdésekrôl van szó? Helytörténettel, az adott népcsoport szokásaival kapcsolatos témákban szükséges dokumentálódnunk ahhoz, hogy a helyes választ megadhassuk. Ezeknek utánanézhetünk az interneten, de segítséget kérhetünk a játékostársaktól is.

Amennyiben a kérdés válasz nélkül marad, kiestünk a játékból.

Az EU-nak komoly aggályai vannak a Microsoft új operációs rendszerének várhatóan versenykorlátozó hatásai miatt. Az Európai Bizottság gazdasági versenyért felelôs tagja, Neelie Kroes szerint a Windows Vista nem kínál majd valódi választási lehetôséget a vásárlóknak. A biztos kijelentette azonban, egyelôre nem szándékszanak vizsgálatot indítani a cég ellen.

– Elsôsorban annak a lehetôsége miatt vannak kételyeink, hogy a Vista számos olyan programelemet tartalmazni fog, amelyeket jelenleg különálló alkalmazásként kínálnak mind a Microsoft, mind pedig más cégek – nyilatkozta Jonathan Todd, a versenyügyi biztos szóvivôje. A biztos és hivatala elsôsorban az internetes keresés, a digitális jogkezelés és a dokumentumok megjelenítésére szolgáló programok integrálását emelték ki fô problémaként. – Úgy véljük, a Microsoft a szíve mélyén csak a saját érdekeit nézi – mondta.

Az Európai Unió minden polgára számára lehetôvé válik, hogy e-mail címet vagy internetoldalt regisztráltasson az .eu domainnel, jelentették be Bécsben.

Eddig több, mint 300.000 közintézmény és márkatulajdonos regisztráltatta uniós domainjét, tette közzé az Európai Fogyasztók Központja. Az Európai Bizottság ugyanakkor arra számít, hogy az .eu domain fontosságában felveszi a versenyt a .com-mal.

Az .eu domainnel ellátott internetcím regisztrálására vonatkozó kérelmet a polgároknak a http://www.eurid.eu honlapon található, regisztrációt végzô cégek címére kell elküldeniük. A fogyasztóvédelmi szervezetek figyelmeztetnek, hogy a honlapcím-regisztrációnál azé az elsôbbség, aki elôbb nyújtja be kérelmét. A regisztrációs költségek egyébként eltérôek, de az adminisztratív költségek 10 euróba kerülnek. Ezen az összegen felül a regisztrálásra jogosult cégek más jogcímen is kérnek költségtérítést.

A romániai bankszféra egyre több, informatikai megoldásokra alapozó szolgáltatást nyújt az ügyfeleknek: az országban már 25 bank építette ki az elektronikus fizetést lehetôvé tevô rendszerét. Romániában jelenleg 84.201 Internet Banking, Home Banking vagy Mobile Banking szolgáltatásokat felhasználó személyt tartanak nyilván. A román piac 25 aktív bankja 35 informatikai megoldásokra alapozó szolgáltatást nyújt az ügyfeleknek, ebbôl 20 Internet Banking-, 14 Home Banking- és 3 Mobile Banking- megoldás.

Interneten a Bechtel-szerzôdés

Az interneten is megtekinthetô a szerzôdés, amelyet a kormány az amerikai Bechtel társasággal kötött az észak-erdélyi autópálya megépítésérôl. A Brassót a határ menti Borssal összekötô sztráda elkészülésének feltételeit 100 oldalas dokumentumban rögzítették. A kontraktust a Közlekedési, Építésügyi és Idegenforgalmi Minisztérium honlapján (www.mt.ro) tették közzé április 7-én. A weboldal betöltôdéséhez sok türelem, a szerzôdés elolvasásához Acrobat Reader szükséges.

A jövô megérkezett

A jövô megérkezett a Gorj megyei törvényszékre. Azok, akiknek ez az igazságszolgáltatási szerv tárgyalja a perüket, ezentúl otthon, karosszékben ülve is értesülhetnek, milyen döntés született az ügyükben. Mindössze számítógépre és internet-kapcsolatra van szükségük, ezzel pedig be tudnak lépni a törvényszék weboldalára, ahol mindenrôl értesülhetnek – hogy milyen stádiumban van a tárgyalás, mikorra várható az ítélet, sôt, ha határozat született, azt is közzéteszik, újságolták lelkesen az intézmény vezetôi. Mindez azt követôen vált lehetségessé, hogy múlt hét végén kb. 150 számítógépet kapott a törvényszék, amelyeket az ECRIS országos hálózatra is rákapcsolnak. Ennek is köszönhetôen már nem kell sokat várni arra az idôre, amikor a pereket véletlenszerûen, a számítógépes program osztja majd szét a bírák között.

Jelentôsen bôvült a hazai IT&C iparág

Húsz százalékkal bôvült 2005-ben az IT&C iparág, ez a hazai bruttó össztermék (GDP) 8%-át jelenti. 2005-ben 50 projekttel, 1,16 milliárd dollárral, az összbefektetés 22,56%-val, a távközlés vonzotta a legnagyobb méretû közvetlen befektetéseket. 2005 elsô tíz hónapjában, Romániában 3,48 milliárd euróra becsülték a közvetlen befektetések összegét.

Ugyanakkor 2005-ben az IT&C-ágazat más mutatói is jelentôs növekedést mutattak fel. 2004-2005 között Romániában 140%-al nôtt a broadband (szélessávú) internet-használat. Az internetezôk száma jelentôsen nôtt, közben az informatikai bûncselekményeket sikerült visszaszorítani.

– Az informatikai rendszerek biztonsága prioritássá vált mind a közintézmények, mind pedig a cégek számára. Ez kiemelten fontos kérdés, hiszen nemzetközi viszonylatban az informatikai bûncselekmények száma növekedôben van – mondta a távközlési és információs technológiai miniszter. Nagy Zsolt szerint 2005-ben 549 személyt helyeztek kivizsgálás alá informatikai jellegû csalás miatt. – Ebbôl 237 internetes csalás, 114 informatikai csalás, 103 hitelkártyával történô csalás, 30 gyermekpornográfiával kapcsolatos eset, a további 95 más informatikai jellegû csalás. Bûnvádi eljárást 345 személy ellen indítottak, a letartóztatottak száma 46 – ismertette az adatokat a miniszter.

A bomba nô, akivel megismerkedsz,

lehet, hogy éppen az anyád

Csak csínján az internetes ismerkedéssel, tanácsolhatná így utólag az a francia fiú, aki azt hitte, élete nôjére bukkant a világháló "szalmakaz-lában". Juliette, aki Édeske néven csevegett, rendkívül izgalmas teremtésnek tûnt, semmi perc alatt levette lábáról a szerencsétlen Danielt, aki már alig várta, hogy személyesen is találkozzanak. Nem tudni, miért nem cseréltek képet, ez nem derül ki az Associated Press jelentésébôl. Az viszont igen, hogy a fiú majd’ sóbálvánnyá változott, amikor meglátta, hogy a rózsaszínû blúzban és fehér nadrágban (ez volt az ismertetô jel) várakozó hölgyemény a tulajdon édesanyja... "Istenem! Az anyám! Csak ennyi jutott eszembe", mesélte Daniel Anceneaux.

Az Európai Bizottság figyelmeztetett, az internet révén egyesek hamis és törzskönyvvel nem rendelkezô gyógyszereket árusítanak.

Az EB elsôsorban annak a szernek az egyelôre tiltott forgalmazására hívja fel a figyelmet, amely az éhség és a dohányzás utáni vágyat egyszerre képes megfékezni. Az említett szer törzskönyvezése jelenleg az Európai Gyógyszerügynökségnél van folyamatban. Forgalmazni majd csak akkor lehet, ha minôségérôl, biztonságos alkalmazásáról és hatékonyságáról a törzskönyvezést végzô szakértôk meggyôzôdnek.

Az EB emellett más szerek illegális internetes forgalmazására is felhívja a figyelmet: elsôsorban bizonytalan összetételû és eredetû növekedési hormonok, álmatlanság elleni tabletták, vírusfertôzések elleni szerek és potencianövelôk számítanak a gyanútlan vásárlók érdeklôdésére.

Egy minap végzett elemzés szerint mintegy 170 nem törzskönyvezett, engedély nélküli vagy hamisított készítmény kapható a világháló révén.

Dávid Csaba és dr. Kolozsvári Zoltán RMDSZ- tanácsos urak figyelmébe

Alulírott, le akarok válni a távfûtési rendszerrôl (mert rákényszerülök), pontosabban a kövesdombi 3-as kazánháztól... Felhívom az Energomurt a 218 464-es számon. Az érdekel, hogy mi az eljárás ilyen esetben?

Egy kedves nôi hang azt mondja, hogy még nem tudnak semmi érdemleges felvilágosítással szolgálni. Mint megtudtam, az ok: csak a jövô héten – értsd, április 27-én tárgyalja a városi tanács az Energomurtól való leválások általános óhajának mikéntjét (Összehívó, 13.pont).

Hogy is van ez? Énnekem, adott pillanatban, tele van a hócipôm a központosított hôenergia- és melegvíz-szolgáltatással... Egy normális adminisztrációval rendelkezô jogállamban ilyen esetben egyszerûen értesítem szándékomról a szolgáltatót, az tudomásul veszi, és ezzel végeztünk is egymással.

Hogy is van ez? Minálunk, amikor békésen el akarok búcsúzni az eddigi "hô-partnerem"-tôl, akkor különbözô megszorításokat helyez kilátásba az Energomur (Népújság-vita, kiragasztott propagandaanyagok a liftemben), és még maga a Bürgermeister is jól megfenyeget (lásd ôurasága Antena 1-es tévényilatkozatát).

Hogy is van ez? Legjobb tudomásom szerint én, alanyi jogon, semmiféle szerzôdést nem kötöttem a hôszolgáltatóval. De ha mégis, Anno Domini, és ad absurdum, létezik is egy ilyen – tudtomon kívüli – szerzôdés, akkor nekem nincsen lehetôségem azt egyoldalúan felbontani? Hol van az a klauza, amelyikben ezen jogom megtiltatik?

Miért kell kunyeráljam, hogy méltóztassanak kiengedni egy olyan rendszer szorításából, amelyik az elmúlt 34 esztendô alatt (bizonyíthatóan) egyetlen egyszer adott nekem kielégítô módon meleget?

Az idén. De most aztán, dögivel, ha kellett, ha nem!

Sôt, még az sem volt, akinek reklamálhatnál, hogy olyankor is fûtöttek, amikor az 1/4 vagy a félerô is elég lett volna! De ennek legalább megvan a technikai és a financiális magyarázata: az Energomur, attól való (jogos) félelmében, hogy le fogunk sokan válni tôlük, a 2005/2006-os fûtési idôszakban a Kövesdombnak ezen részén a teljes fûtési kapacitását bevetette – szinte állandóan (2 kazán + az összes kompresszor). Ergo: a gáz/villanyenergia kimutathatóan hatalmas mennyiségben fogyott! És persze, dôlt a pénz, mert én, a fogyasztó, ezt a havi 5 és 7 millió lej per koponya közötti közös költséget, természetesen meg kell fizessem... a 3,2 milliós nyugdíjamból. Egyúttal megfizetem a kazánház
és a tömbház közötti hôveszte- séget is, mert a csôrendszer rosszul, sôt igen sok helyen egyáltalán nincsen szigetelve (fényképpel bizonyítom).

Mindezek után és a saját példámból kiindulva kérdem, hogy miként képzeli el megakadályozni a marosvásárhelyi tanács – a hírek szerint – a központosított hôenergia- rendszerrôl leválni szándékozókat ebbéli akaratukban?

Továbbá, és most már kevésbé tiszteletteljesen kérdem meg a tanácstól, gondoltak-e arra, hogy az állampolgári jogokat csorbítják
azzal a szándékolt elképzeléssel, hogy a most leválni akarókat "szankcionálni" fogják "ezután"? – illetve a régebbieket – (mindegy, hogy mi módon, és miféle ürüggyel, de) "visszamenôleg" is? Ahogy egy friss hirdetésben látom, az Energomur mossa a kezeit, semmiért nem vállal felelôsséget, semmi nem tartozik rájuk. Ez aztán szolgáltatói mentalitás!

Boros Csaba,

Marosvásárhely

E lap április 5-i számában, az Aktuális rovatban, a tisztelt újságírónô a másnapi marosvásárhelyi tanácsülés napirendjével kapcsolatosan a távhôszolgáltatásról leváló lakókat veszi nyomatékosan védelembe. Lehet, ez a cikk is hozzájárult ahhoz, hogy a tanácsban az ügyet levették a napirendrôl. Nagyon furcsának találom a cikket, mivel úgy gondolom, a rovat a szerkesztôség véleményét fejezi ki, és úgy látszik, a fôszerkesztô-helyettes ez irányú dániai tapasztalatait nem vették figyelembe. Véleményem szerint a 89-es fordulat utáni hozományok sok hibája közül kettôt ki lehet emelni: vidéken a mezôgazdasági területek újra- felaprózódása, a meglévô mezôgazdasági épületek szétverése; városokon pedig még most is folyamatban van a távhôszolgáltató vállalatok tönkretétele éppen az önök által szorgalmazott módon.

Egy ilyen cikkben a teljes nagyközösség érdekeit kellene védjék, márpedig minden egyes leváló lakó a hálózaton maradtak költségeit növeli. Elfogultsága már az elsô mondatban kiderül, amikor is az összes fogyasztó elleni merényletrôl ír. Vajon a leváló lakók tettükkel, a többi lakóval szemben korrektül járnak el azáltal, hogy többletfizetésre késztetik ôket? Ha ez a dolog hihetetlen önök számára, meg lehet kérdezni komoly szakembereket, vagy a gyakorlatban is meg lehet gyôzôdni róla.

Ha mindenki a rendszeren maradt volna, úgy, ahogy a tervezôk elôírták, és a megfelelô beruházásokat megvalósították volna, ma minden tömbházlakónak könnyebb lenne az élete. A meglévô vegyes rendszer igazságtalansága az is, hogy az egyéni fûtésû fogyasztók lakásán átmenô melegítôcsövek melegéért nem fizetnek majdnem semmit, szigetelés címén, amire nincs lehetôség, sem akarat ezen lakók részérôl. Ha a dán példa nem elég meggyôzô az önök számára, tessék az interneten eladó tömbházlakást keresni más EU-s országokban. Az igaz, hogy Magyarországon is vannak egyénileg fûtött lakások (általában a szegényebb negyedekben), de ezek így vannak tervezve és nem a balkáni vegyes rendszert alkalmazzák.

Mindezeken kívül környezetvédelmi, esztétikai valamint biztonsági szempontok alapján is a központi rendszer felé húzzák a mérleg nyelvét.

Szerintem a tanács akkor járna el helyesen, ha igyekezne megszüntetni ezt a vegyes energiaellátási módot és csak teljes lépcsôházaknak engedné meg a leválást.

Kacsó Csaba

Idén 550 éve annak, hogy Hunyadi János Nándorfehérváron fényes gyôzelmet aratott Hódító Mohamed serege felett. A Kapisztrán János szerzetes vezette keresztesek önfeláldozó lelkesedése, a katonák vitézsége és a vezérek rátermettsége legyôzte a túlerôt.

Jó hét évtizedig Magyarország és Közép-Európa védelmének biztos kulcsa maradt Nándorfehérvár.

Erre emlékeztek nemrég a marosvásárhelyi Mihai Viteazul Állami Gimnázium IV-VIII. osztályos tanulói.

A beköszöntôt Jánosi Gizella történelemtanárnô mondta, majd a VII.E osztály tanulói Hunyadi Jánost, a nagy törökverôt méltatták. Ismertették életének fontosabb mozzanatait, kiemelve, hogyan lett "Jó fegyvernökbôl a legerôsebb vitéz, vitézbôl a legkiválóbb hadvezér." (Antonio Bonfini)

Az ismertetô után villámkérdésekre kellett válaszolniuk a résztvevôknek. A legjobb feleleteket Petelei Mária aligazgatónô jutalmazta.

Ezután kis mûsor következett. Az V. és VII. osztályosok Arany János-balladákat szólaltattak meg, majd Mátyás király és az öreg paraszt címû jelenetet adták elô.

Ferenczi Imola tanítónô IV. osztályosai népi táncot mutattak be. Az évforduló tiszteletére versenylapokat készítettünk. Sorsolással döntöttük el, hogy kik lesznek a szerencsés nyertesek, akik pénzjutalmat kaptak. A jól sikerült tevékenységet Csizmadia Mihály, az RMDSZ 13- as körzetének képviselôje méltatta, aki értékes könyvekkel ajándékozta meg az ünnepély szereplôit. Ezúton mondunk köszönetet a szép ajándékokért.

A megemlékezésnek mindannyian nyertesei voltunk. Nemzeti múltunk megismerése erôsítette bennünk a büszkeséget nagy elôdeink iránt, a szülôföldhöz való ragaszkodást, ami kapaszkodót jelent napjaink egyre inkább gyökeret vesztett embere számára, hogy megtalálja helyét a világban.

Tamási Áron szavaival élve: "Miénk a fény, amit lelkünkbe fogadunk, s a föld, amelyen élünk és halunk".

Tövissi Éva,

Mihai Viteazul Állami Gimnázium,

Marosvásárhely

Az 1930-as években a Bolyai téren, az unitárius templom mellett volt egy vendéglô, az Oroszlán.

A szenen sütött sertéskarajt, a flekkent juharfa lapítón szolgálták fel. Ez azért volt fontos, mert bükkfából megrepedt volna. A juharfából készült lapító pedig a szódás mosogatás után fehér volt, mint a porcelán.

Ez a vendéglô arról is híres volt, hogy itt készítették a finom vargabélest.

A vendégek polgárok voltak. A vendéglô kistermében minden kedden este 7 órakor a közeli Bolyai iskola 15-20 tanára gyûlt össze, és mivel kimért bort is szolgáltak fel, negyedliterenként kérték.

Volt eset, amikor egyesek három, négy negyedest is elfogyasztottak. Az összejövetel általában este 10-11 óráig tartott.

Egy alkalommal tizenegy óra körül megjelent Molter Károly tanár úr, és üdvözölve a társaságot bejelentette, hogy Károly-nap lévén meginvitálja az urakat a nagyterembe, hogy zenekar mellett ünnepeljenek.

A zenekart Salamon Kálmán híres marosvásárhelyi prímás vezette, akit Molter tanár úr oda hívatott az asztalához és megkérte, játssza el kedvenc nótáját: "...tanulj meg fiacskám komédiázni, tanulj meg kacagni, sírni ha kell, tanulj a rosszhoz is jó képet vágni, magaddal törôdj és más senkivel, ne higgy a barátnak, hû szeretônek, ne higgy az eskünek, ne higgy soha, tanulj meg fiacskám komédiázni, mert minden, minden csak komédia..." . Persze, késô estig folyt a mulatás.

A híres vendéglô a háború utánig mûködött, 1948-ban államosították.

A forradalom után többször próbálkoztak az étterem mûködtetésével, de nem sikerült soha a régi színvonalat elérni, annál is inkább, mert a polgárság is eltûnt, amely annak idején látogatta a vendéglôt.

Az épület most is zárva van.

Havadi Tibor, Marosvásárhely

Nagy vigalom és sürgés-forgás volt a Panit községhez tartozó óvodákban. A paniti óvoda körül már reggel szép népi ruhába öltözött sok kis óvodással lehetett találkozni. Érkeztek óvodások Bergenyébôl, Csittszentivánról, Harcóról, Kövesdrôl kísérôikkel, az óvó nénikkel és egypár szülôvel együtt.

A már szépen megújuló óvodában, amikor megérkeztünk, szemünk-szánk elállt a csodálkozástól. A terem gyönyörûen berendezve népi tárgyakkal, írásos terítôkkel, szônyeggel, elôkészítve csodálatosan a hely, ahol népmesét kell majd mondani.

A sok kis csodálkozó szem bámult, de igazán csak akkor bámultak, amikor megjelent a mesebeli szegény ember legkisebb lánya székely ruhában, a hátán gyönyörû tarisznya, tele mesecímekkel meg sok kis meglepetéssel a gyerekek számára. Ez a tarisznya csak akkor kerülhetett le a lány válláról, ha teljesen kiürül, vagyis a sok szép népmesét elmondják, elmesélik a gyerekek.

Tizenkilenc mesecím volt, ugyanannyi népmesét hallhattunk a gyerekek szájából. Hallottunk mesét az okos lányról, a bolondos legényrôl, a kis gömböcrôl, Mátyás királyról, meg sok állatmesét.

Mindeniket gyönyörûséges volt hallgatni, olyan szépen, hangsúlyosan mesélték el a gyerekek.

És hogy ne legyen unalmas a mesehallgatás, meg- megszakítottuk népi gyermekjátékokkal, amit szintén nagy élvezettel és örömmel játszottak a gyerekek.

A zsûri nagyon igényes volt, magyartanárnô, tanító néni, óvó néni vett részt benne. De örömünk annál nagyobb volt, mert mindenki nyert valamit: diplomát, édességet, meséskönyvet. A legnagyobb nyeremény mégis az volt, hogy együtt lehettünk és jól éreztük magunkat.

Panit község óvónôi

Bár sokak szívében ott élt a húsvéti misztériumok öröme, a rongyos fellegekbôl kövér esôcseppek hulltak s a húsvéti locsolkodás vidámsága nem tudott betörni a lelkekbe. A lucskos járdákon gyerkôcök hajkurászták a piros tojásokat, s csak elvétve lehetett látni feltûrt gallérú férfiembert, aki a borús idô ellenére is igyekezett eleget tenni e nap kihívásainak.

Vagy talán kihalófélben lenne e szép hagyományunk? Mint annyi más, népünk által éltetett kis és nagy örömök, elvesztette volna fényét? Megkopott?

Mi ezt nem hisszük! Mert lehet az ég bármilyen borús, hullhat az esô, mi az ernyôinket nekifeszítjük a szürke égnek, és ünneplünk, húsvét hétfôjén locsolkodunk.

Hogy kik vagyunk mi? Hát a "magányosok" egyre szélesedô tábora, akiket Kopacz Imola pszichológus fog össze hivatásából eredô szakértelemmel. A Blue Pearl, újonnan felújított, Kiss Margit által vezetett elegáns étterem adott lehetôséget, hogy hagyományunkhoz híven ünnepelhessünk. A szépen megterített asztalokon pompáztak a hímes tojások, virultak a tavasz virágai, vidám zene szólt s a férfikaraván körbejárta az asztalokat, kétszer locsolva meg a hölgyeket. Egyszer mint nôt, aztán mint magányost, hogy ne hervadjunk. Hát nem is hervadozott ott senki. Ropták a táncot, szólt a talpalávaló. Parfümillat keveredett a sült jó szagával. Vidám nevetés harsogta túl a zenét.

Végül a nap is elôbújt a felhôk mögül. Jel volt ez a számunkra. Megértettük, hogy a feltámadt Jézus szereti a vidám embereket s lelkünkben felragyogott a húsvét fénye.

Radványi Hajnal

Labdarúgó C-osztály

Avântul Szászrégen – Ariesul Torda 1-1 (1-1)

Az eddigi bajnoki idény leggyengébb hazai környezetben vívott mérkôzése után a vendéglátók kizárólag a szerencsének köszönhetik, hogy nem szenvedtek megérdemelt vereséget.

A találkozó szászrégeni lehetôséggel rajtol: a 10. percben D. Razvan közelrôl fejelhet kapura, ám Vartolomei kitûnô érzékkel lép közbe. A 13. perc balszerencsés a hazaiak számára, hiszen a tordaiak vezetéshez jutnak. Kihasználva egy remekül kapott labdát, Vesa egyedül törhet kapura, s a 16-os vonaláról nem hibázik: 0-1. A mérkôzés egyelôre a kiegyensúlyozottság jegyében zajlik, azonban nem bôvelkedik gólhelyzetekben, mindkét csapat leginkább a két tizenhatos között kergeti a pöttyöst. A 30. percben azonban megszületik az egyenlítô gól: Orbán biztosan értékesít egy kezezés miatt megítélt büntetôt: 1-1. A vendégek továbbra is nagyon jól játszanak, s a 41. percben Stefaliga közel áll a vezetés megszerzéséhez, ám jó szögbôl küldött lövése elkerüli Bucin kapuját. A félidô utolsó gólhelyzete Orbán nevéhez fûzôdik, ám a régeni csatár 22 méterrôl elvégzett szabadrúgását a vendégkapus bravúros mozdulattal hárította.

A második játékrész valóságos kínszenvedést jelent az Avântul, valamint a mintegy 500-600 nézô számára. A házigazdák játéka teljesen összeomlott, elkeseredett, fejetlen támadásoknak lehettünk szemtanúi, mindez hajmeresztô technikai hibákkal fûszerezve. Túlzás nélkül állítható, hogy illett volna bedobni a törülközôt, hiszen a játékosok fizikális szempontból is ki voltak készülve. Ilyen körülmények között csak a vendégcsapat létezett a pályán, uralták a mezônyt, ellentámadásaik gólveszélye