Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Néhány hónap telt el azóta, hogy a felek egymás tenyerébe csaptak az észak-erdélyi autópálya megépítését célzó szerzôdés újratárgyalt változatának megkötése kapcsán, s azóta minden fórumon – akár fanyalogva, akár lelkendezve – az hangzik el, hogy szabad az út a Bechtel- sztráda néven ismert nagy infrastrukturális beruházás elôtt. Ennek ellenére a terepen továbbra sem történik semmi. Borbély László középítkezésügyi megbízott miniszter (az ügyben közvetlenül felelôs, de egyáltalán nem érdekelt Gheorghe Dobre szállításügyi miniszter helyett) legutóbb Kolozsváron sürgette a munkálatok megkezdését, az amerikai kivitelezô azonban úgy tûnik, nem bízik a román állam adott szavában (ti., hogy az idén – egyelôre – 100 millió eurót különítettek el a folytatásra), s mindaddig egy lapátnyi földet sem mozdít el, amíg nem lát konkrét összeget a bankszámláján, márpedig a hazai bürokrácia malmai igen lassan ôrölnek – különösen, ha pénzösszegek kiutalásáról van szó.

S talán leginkább ebben hibáznak az RMDSZ kormányhivatalnokai, akiknek számos, igen szükséges és az erdélyi lakosság számára hasznos beruházás tervének elfogadtatását sikerült keresztülvinni a koalíción, ám akik a legtöbbször ezzel elintézettnek tekintik a kérdést, s a kivitelezést már nem követik a belföldi viszonyokhoz igazított figyelemmel. S ismét csak Borbély László példája hozható fel, az egyik legaktívabb RMDSZ-miniszter ugyanis a legjobb szándéka ellenére is negatív publicitást kapott, amikor a bánsági árvízkárosultaknak az alárendeltségébe tartozó országos lakáshivatal útján felépített házairól kiderült, hogy csupán a kormánypénzek elherdálására voltak alkalmasak, lakni viszont nem lehet bennük.

Vannak államok, ahol – talán – a csúcsvezetôknek elég elindítani egy-egy programot, utóbb minden szinten mindenki tudja – és el is végzi – a feladatát, Románia azonban nem ilyen. A munkaerô, még a legfelsôbb szinten is, korbácsrendszerhez szokott, s csak a szigorúan ellenôrzött munkát végzi el megfelelô módon.

Nem tartozom azok közé, akik folyton azt vetik a szemére az RMDSZ-nek, hogy semmit sem csinál, azt azonban el kell mondani, hogy a közvélemény a legtöbbször zokon veszi, ha egy ígéretet nem követ azonnal tett. S ilyenkor nagyon nehéz elmagyarázni, hogy az autósztráda azért nem épül, mert valamelyik minisztérium valamelyik igazgatócskája valahol ráült a pénzre, nem írt alá idôben valamit, vagy éppen hanyag volt visszaküldeni idôben egy törvény megkövetelte láttamozást (hogy szándékos késleltetésre most ne gyanakodjunk).

Különösen aktuális ez most, amikor oly sok beruházásról hangzott el ígéret: amikor a marosvásárhelyiek (hogy most csak a helyi tervekrôl beszéljünk) azt várják, hogy – az autósztráda megépülése mellett – megújuljon a Maros völgyében haladó mûút, hogy az országos befektetési társaság ténylegesen vegye át és fejezze be a Romgaz sportkomplexumát, hogy befedésre kerüljön a mûjégpálya, épüljenek meg a megígért lakások, sporttermek. A programok elindultak. Nem árt azonban idônként alaposan és ismételten a kivitelezôk körmére nézni.

Az Erdôszentgyörgy – Plan les Ouates Egyesület alelnökének, Sven Wutrichnak csütörtökön ünnepélyes keretek között Erdôszentgyörgy városi tanácsa díszpolgári címet adományozott. A svájci vendég 1998 júliusa óta immár harmincadszor látogatott Erdélybe, ahová három tûzoltó is elkísérte, akik a helybéli önkénteseknek kétnapos felkészítôt tartottak.

Erdôszentgyörgy svájci testvértelepülése a várost folyamatosan segíti: komoly anyagi támogatást nyújtottak a helyi kórház belgyógyászati részlegének felújításánál, több mentôautót is adományoztak. A svájci Satigny településrôl újonnan egy tûzoltókocsi érkezett, teljes felszereléssel. A 85-ös kiadású amerikai Dodge 1500 literes víztartállyal rendelkezik. Plan les Ouates húsz fô számára adományozott tûzoltó-egyenruhát, kesztyût, sisakot, csizmát, tömlôket, illetve két vízágyút (melyek percenként 4500 liter vizet tudnak permetezni) is kapott a helyi tûzoltócsapat. A város tulajdonában lévô több évtizedes tûzoltókocsi mára használhatatlanná vált, így a svájci adomány nagy segítséget jelent a településnek. Jövô keddre három újabb, Renault márkájú tûzoltókocsit és egy mentôautót várnak a francia Varades kantonból – tudtuk meg Tar András polgármestertôl. Így a négy mentôautó egyike Bözödöt fogja kiszolgálni tûz esetén – tájékoztatott továbbá a város vezetôje. Erdôszentgyörgyön jelenleg három tûzoltócsap áll felszerelve: egy a tûzoltógarázsnál és kettô a tömbházaknál.

A svájci tûzoltók a napokban húsz önkéntest képeztek ki sürgôsségi esetekre. A csapat parancsnoka (aki húsz éve az adományba kapott jármûvön dolgozik) a tûzoltókocsi jövendô vezetôit készítette fel, míg a többiek a felszerelések használatát sajátíthatták el, a tûzoltás, életmentés csínját-bínját. Csütörtökön délben a helyi önkéntesek a svájciak segédletével gyakorlatba ültették a tanultakat: tüzet oltottak, majd az erdôszentgyörgyi kultúrotthonnál bemutatták, hogyan kell egy épületbôl kimenekíteni az embereket.

Az Európai Parlament külügyi bizottsága Románia és Bulgária szigorúbb monitorizálását kéri az Európai Bizottságtól. Ez lehetôvé teszi a védzáradék életbe léptetését a csatlakozást követô három évben. Ez azt jelenti, hogy még ha 2007. január elsején a két ország csatlakozik is az Európai Unióhoz, a 2005-ben és 2006-ban gyakorolt nyomás fenntartható lesz 2009-ig.

Elmar Brok néppárti képviselô, a külügyi bizottság elnöke az Európai Parlament frakcióvezetôinek konferenciáján terjesztette elô ezt a javaslatot. Ennek értelmében április 26- án Olli Rehn bôvítési biztosnak öt kérdésre kell majd válaszolnia. Az Európai Parlament képviselôi majd a válaszok alapján fogalmazzák meg politikai álláspontjukat. A kérdések listáját Elmar Brok, Pierre Moscovici romániai raportôr és Geoffry van Orden bulgáriai jelentéstevô állította össze.

A következô kérdésekre kell majd április 26- án Olli Rehnnek válaszolnia:

1. Figyelembe véve a Románia és Bulgária által a csatlakozási szerzôdésben elôírt feltételek teljesítésében elért eredményeit, az Európai Bizottság konfirmálhatja, hogy a két országban a reformok olyan ütemben és minôségben haladnak, hogy a 2006. december 31-ig megoldatlan problémák dacára nem lesz szükség különleges intézkedésekre?

2. Egyetért az Európai Bizottság azzal, hogy az igazságügy reformja, a korrupció, illetve a szervezett bûnözés elleni harc még megoldatlan probléma, amelyek érdekében a két országnak fokozott erôfeszítéseket kellene tennie?

3. Tud felvilágosítást adni az Európai Bizottság a védzáradékról, illetve azokról az intézkedésekrôl, amelyeket meg lehetne hozni az igazságügy és a belügy területén?

4. Szükségesnek tartja az Európai Bizottság egy szigorú monitorizálási rendszer bevezetését, amelynek nyomán a csatlakozást követô három évben lehetôvé válhat a védzáradékra való hivatkozás?

5. Fel tudja-e mutatni az Európai Bizottság azokat a pozitív és negatív elemeket, amelyek alapján ajánlást fogalmazhatnak meg – májusban vagy az ôsszel – Románia és Bulgária csatlakozási idôpontjáról, valamit egyes szektoriális védzáradékok bevezetésérôl?

Az Európai Parlament ugyanakkor felkéri az Európai Bizottságot, elemezze az esetleges másfajta ellenôrzési lehetôségeket Románia és Bulgária esetében, de nem kéri a két ország csatlakozási folyamatának a szétválasztását.

Az iménti kérdéssor mellett Olli Rehn bôvítési EU-biztoshoz írt közös levélben erôsítette meg az Európai Parlament két magyar delegációvezetôje, Tabajdi Csaba (MSZP) és Szent-Iványi István (SZDSZ), hogy kész támogatni Románia 2007. január 1-jén történô belépését abban az esetben, ha az Európai Bizottság májusban nyilvánosságra kerülô országjelentése is megerôsíti felkészültségét a tagságra – közölte a két képviselô az MTI brüsszeli irodájával csütörtökön.

Felhívták ugyanakkor Olli Rehn figyelmét több olyan problémára, amelyeknek megfelelô hangsúlyt kell kapniuk a bizottság készülô dokumentumában.

Románia többszöri ígérete ellenére a mai napig nem fogadta el a kisebbségekrôl szóló törvényt, amelyre pedig az Európai Parlament 2005. decemberi határozata is felszólította – derül ki a levélbôl. A létezô kárpótlási törvény dacára a római katolikus, református és unitárius egyházaktól 1948-ban elkobzott vagyontárgyaknak eddig mindössze 3 százalékát juttatták vissza egykori tulajdonosaiknak.

A magyar nyelvû állami felsôoktatás helyzete ugyancsak problematikus Romániában. Bár a 2002-es népszámlálás adatai szerint a lakosság 6,6 százaléka magyar nemzetiségû, a felsôoktatásban tanulóknak csak 4,4 százaléka magyar, és a hallgatóknak mindössze 1,6 százaléka tanulhat magyar nyelven. Olyan létfontosságú tárgyak, mint közgazdaságtan, mérnöki- és természettudományok, csak románul hallgathatók.

A képviselôk szerint a közelmúlt balkáni konfliktusainak tanulsága szerint a nemzeti és etnikai kisebbségek problémáit a lehetô leghamarabb megnyugtatóan rendezni kell. Ha Románia saját vállalásainak teljesítése érdekében nem tesz érdemi lépéseket, szavahihetôségét teszi kockára.

Tegnap a megyei rendôr-felügyelôség vezetôi tevékenységük negyedévi mérlegét ismertették a sajtó képviselôivel. A száraz adatok sorolásán túl nem kaptunk bôvebb tájékoztatást az egyes ügyekrôl, az újságírók kérdésére válaszolva azonban néhány érdekes információ nyilvánosságot kapott.

Cabulea Ioan rendôrkvesztor, a megyei rendôr- felügyelôség parancsnoka elmondta, az elsô negyedévben csökkent az erôszakos bûncselekmények száma, ezzel szemben több volt (fôként) az utcai rablótámadás. Az esetek többségében nôktôl, fiataloktól ellopott, erôszakkal elvett nyaklánccal, táskával, mobiltelefonnal léptek le a tolvajok, leggyakrabban Marosvásárhelyen és Szászrégenben. A rendelkezésünkre bocsátott tájékoztatóból viszont az is kiderült, hogy átlagban – az elôzô év hasonló idôszakához viszonyítva – jóval több bûncselekményt követtek el megyénkben. 2503 bûntény közül 1734-et városon, míg 769-et vidéken követtek el. Az esetek többségében (1172) a bûnügyi rendôrség nyomozott, 648 gazdasági kihágást észleltek és 683 alkalommal más jellegû törvénysértést állapítottak meg. 1501 személy ellen indítottak kivizsgálást. 459 olyan esetet vizsgáltak ki, ahol ismeretlen tettes ellen nyomoztak, de még mindig 10.363 dosszié vár megoldásra. 34 országosan és 170 helyi szinten körözött személyt tartóztattak le, továbbá 72 személy nevét a nemzetközi bûnüldözô szervek figyelmébe ajánlották. 22 ismeretlen holttestet találtak, ezek közül csak hármat sikerült azonosítani. Ami a közlekedési kihágásokat illeti, az említett idôszakban 19 súlyos baleset történt, aminek következtében 8-an elhunytak, 12 személy pedig súlyosan sérült.

Az újságírók elsôsorban a gazdasági bûncselekmények iránt érdeklôdtek. Oltean Emilian osztályvezetôtôl megtudhattuk, 9 olyan ügyben nyomoznak, ahol 18 féle bûncselekményt követtek el. Több tíz milliárd lej értékben pénzt mostak, illetve olyan esetrôl is tudnak, amikor a pénzügyi igazgatóság alkalmazottai a hozzáadott értékadó visszaszolgáltatásánál csaltak, így 2 milliárd lejjel károsították meg az államot. Az alkalmazottak ezért 100 millió lej csúszópénzt fogadtak el. Az említett 9 esetben, elsôsorban fantomcégek által kiállított fiktív számlákkal jelentôs pénzösszegeket sikkasztottak, "mostak tisztára".

Egy másik érdekes esetrôl is beszámolt a rendôrbiztos. A pénzügyôrség napi bevétele 30 milliós hiánnyal jutott az állami kincstárhoz. Kiderült, hogy az ellenôrzô szerv által kibocsátott számla nem egyezett meg a kincstáréval. Az "eltûnt" 30 millió lejnek eddig nem jutottak a nyomára. A pénzmosással vádolt cégek esetében a rendôrségnek sikerült több mint 40 milliárd lejt "visszaszerezni" készpénzben, illetve az érintett cégek vagyontárgyainak a lefoglalásával.

A sajtótájékoztatót követôen Cabulea Ioan bejelentette, hogy két humanitárius akciót is kezdeményeznek. 1004 rendôr saját fizetésébôl 140 millió lejt gyûjtött össze, amibôl a Duna menti árvízkárosultaknak vásárolnak segélyeket. Ezenkívül, az ortodox húsvét alkalmával ajándékcsomagot osztottak ki a Rozmaring elhelyezési központban levô gyerekeknek és a Zsidó Vértanúk utcai öregotthon lakóinak.

A napokban a Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezérigazgatóját, Náznán Jenôt kértük arra, hogy ismertesse a megye mezôgazdaságában kialakult helyzetet.

– Az elmúlt másfél hónapos idôszakban csupán 10 nap nem esett az esô. De ezek nem egymás után következtek, emiatt a termôföldeken lehetetlenné vált a munka. Ennek a rendkívül kedvezôtlen idôjárásnak a következménye a jelenlegi, súlyosnak nevezhetô helyzet. A vetésekkel elmaradtunk, minden kultúra esetében. Emellett összesen 2.800 hektár bevetett és vetetlen termôterület áll víz alatt az árvizek miatt. De a mezôgazdasági területek 60%-a megközelíthetetlen, legyen az sík területen vagy domboldalon. Az oldalforrások kitörtek, a vizek a vetésterületekre folynak. Sok helyen a víz talajcsúszást okozott. Jelenleg gépekkel nem lehet behajtani a termôföldekre. Nagyon kevés az a terület – a Mezôségen, Ludas környékén –, ahol egy-két esômentes nap után lehet dolgozni.

– Milyen az eddig elvetett kultúrák állaga?

– A megyében jelenleg 7000 hektáron van földben a mag, fôleg a Mezôségen és a megye nyugati övezetében. Ebbôl az összterületbôl cukorrépát csak 1000 hektáron sikerült elvetni, szemben a 3.600 hektáros tervezett területtel. Nagyon szomorú, hogy ebben a 2006-os referenciaévben – amikor meghatározzák mind a cukorgyárak, mind a termelôk kvótáját – ilyen alkalmatlan körülmények adódtak az idôjárás miatt. Bár a cukorrépa októberig beérik, ha a megfelelô hômérsékleti értékek megvalósulnak a május–október közötti idôszakban. Nyilvánvaló, hogy jobb lett volna optimális idôszakban vetni, de a sok esô ártott volna a cukorrépavetéseknek is. Különben az ôsszel vetett gabonák állaga jónak nevezhetô, az összterület 10%-án gyengébb a növénysûrûség, de a következô idôszakban számíthatunk még veszteségekre a bel- és pangó vizek miatt. Ezért ajánlatos sáncokon, barázdákon, árkokon sürgôsen elvezetni a vizet.

Végül el kell mondanunk, hogy idén tavaszon a program szerint még 50.000 hektáron kell szántani. Ha az idôjárás kedvezne, akkor a munkálatokat három hét alatt el lehetne végezni, ide értve a szántást is. Mi, mezôgazdászok, egyelôre csak reménykedhetünk…

A Népújság Alapítvány és a Népújság közéleti napilapot kiadó Impress Kft. ezúton fejezi ki háláját és köszönetét azoknak, akik tavaly adóbevallásaikban a Népújság Alapítványt jelölték meg kedvezményezettnek az 1%-os felajánlási lehetôség során.

Egyebek mellett ez is hozzájárult ahhoz, hogy a korábbi évekhez hasonlóan, a tavaly sem emeltük a Népújság árát, még az infláció mértékével sem.

Az idén, az érvényben lévô törvények értelmében, minden adózó állampolgár immár adója 2%-a fölött rendelkezhet szabadon.

Így, amennyiben a Népújsághoz ragaszkodó olvasóink jónak látják, adójuk 2%-át írhatják a Népújság Alapítvány javára.

Önzetlen támogatásukat elôre is köszönjük. Aki így határoz, az alábbiakkal kell kitöltenie a 2%-os adófelajánlást rögzítô ûrlapot:

Fundatia NÉPÚJSÁG Tg-Mures; 5093655 (cod de identificare fiscala); RO 96 RNCB 0188034977520001 BCR Tg-Mures (cont bancar, IBAN).

A kormány kárpótolja azt a 18 roma nemzetiségû személyt, akik az Európai Emberjogvédelmi Bírósághoz fordultak az 1993-as hadrévi incidensek miatt, és jóváhagyta 3,5 millió új lej befektetését a helyi közösségfejlesztési projektekbe, melyek az oktatást, a munkahelyeket és a házak újraépítését helyezik elôtérbe. Maria Ionescu, az Országos Roma Ügynökség elnöke csütörtökön, egy sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az a 18 roma, akik megegyeztek a kormánnyal, 262.000 euró kárpótlásban részesül, annak függvényében, hogy milyen kár érte az 1993-as események során. A pénz mellett a kormány a szerdai ülésen 3,48 millió új lej kiutalásáról is döntött, melyet felosztva 2006- tól 2008-ig közösségfejlesztô programokba fektetnek. 2006-ban a kormány 1,5 millió lejjel támogatja Hadrév közösségfejlesztési programjait, 2007-ben 1,3 millió lejjel, és a fennmaradó részt 2008-ban utalják ki.

Jegyzet

Vihar volt. Egy zsúfolt lakótelepen kidôlt egy fa. Megölt egy embert, egy fiatalt. Tragikus és szomorú.

A fa, élete során, egészen a kidôléséig, 3 ember számára biztosította az éves oxigénmennyiséget. Kidôlése után már nem. Ez nem enyhíti a tragédiát, de tény.

Szép idô van, éget a nap. Rohanó forgalom, száguldó autók. Gyalogátjáró. Az autó késôn fékez, a gyalogos bízik elsôbbségi jogában. Útban a kórház felé meghal. Baleset.

Az autó, egészen a balesetig, 3 ember oxigénadagját fogyasztotta el évente. A baleset után is fogja. Ez nem tragédia, csak statisztika – szomorú, de tény.

A zöld területek visszaszorulnak, a fák száma csökken. Termetük szintén, mert koronalecsapással metszünk. Levegôtisztító szerepüknek egyre nehezebben tudnak eleget tenni.

De megéri. Mert a fák veszélyesek. Ha jön a vihar, kidôlhetnek. Esetleg vihar nélkül is, fôleg, ha megnyomorítjuk ôket, ráépítkezünk gyökereikre, vegyszerekkel "kezeljük" stb.

Gyanakodva, sôt ellenségesen mérlegeljük ôket, vajon melyik lesz a következô? A biztonság kedvéért ki kellene vágni ôket. Megelôzés céljából. Vagy szépítés címen tôbôl lecsapni a koronát. Legalább biztonságosabbak lesznek. Ne legyenek olyan magasak, mert ha kidôlnek… Hiszen láttuk a tévében.

Az autók száma nô. Egyre többen vannak az utakon. Ha már nem férnek, utat vágunk nekik. Árkon-bokron, de inkább erdôn keresztül. A valós balesetveszély napról napra nô. Ez természetes. Ez a fenntartható fejlôdés. Hiszen fenn tudjuk tartani. Egyelôre. Sôt, fokozni is tudjuk, s azt is fenntarthatóan. A természet bírja. Amikor már nem, az a természeti katasztrófa. Árvíz, esetleg földcsuszamlás. Ez is fenntartható. És fenn is tartjuk. Minden évben számíthatunk rájuk, rendszerré kezdenek válni. És ezt már nem csak a tévében láthatjuk…

A városban azért a legnagyobb gondot a fák jelentik. Mert idônként kidôlnek. Kell a levegô, de nem kockáztatunk fölöslegesen. Fontosabb a fejlôdés.

Országszerte kb. 6 embert ütnek agyon évente a kidôlô fák. Naponta 6 ember hal meg közúti balesetben, de van, amikor több.

A fák termelik az oxigént, az autók fogyasztják. S cserébe szennyeznek.

Vágjuk tehát a fákat, legalább lesz hely az autóknak. Ha a levegô majd elviselhetetlenné fog válni, beülhetünk az autóba és lélegzetvisszafojtva kereshetünk egy talpalatnyi zöldet, ahol felszusszanhatunk. Csak bírjuk szusszal, amíg találunk.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke csütörtökön sajtótájékoztató keretében kritizálta a parlament és koalíció törvényhozási "dadogásait", rámutatva arra, hogy "alkalmi szövetségek" születnek egy törvény vagy kezdeményezés támogatására.

"Kénytelen vagyok erôteljesen kritizálni a parlament és a koalíció aktivitását a parlamentben. Gyakorlatilag nem létezik egy korreláció a koalíció parlamenti csoportjai között, sok esetben nem létezik egy, a koalícióban elfogadott közös álláspont, és ezáltal egyfajta alkalmi szövetségek jönnek létre, hogy elôrenyomjanak egy törvényt vagy egy bizonyos kezdeményezést" – mondta az RMDSZ elnöke.

Attól függetlenül, hogy ezen "támogatás" a koalícióból érkezik vagy az ellenzéktôl, a szövetségi elnök szerint "elfogadhatatlan", hogy egy olyan törvénykezdeményezés esetében amelyik befolyásolja a költségvetést, mint például a héacsökkentésre vonatkozó, ne létezzen a kormányon lévô pártok részérôl egy közös álláspont.

Ugyanakkor rámutatott arra, hogy az elmúlt hetek során a kormány már nem fogadott el olyan rendeletet vagy határozatot sem, amely átlépett volna a parlament törvényhozási alapvetô feladatán. Markó úgy véli azonban, hogy "maguk a parlamenti kollégák" azok, akik tesznek a parlamentáris elv kompromittálásért. "Az egész parlamentben dominálni kezdett a veszélyes populizmus.

Az RMDSZ nem ért egyet a titkosszolgálatok hatáskörének bôvítésével

Az RMDSZ nem fog egyetérteni a titkosszolgálatok hatáskörének bôvítésével a nemzetbiztonsági törvények módosítása következtében, jelentette be sajtótájékoztatóján Markó Béla. A miniszterelnök-helyettes elmondta, "nincs tudomása arról", hogy gondok lennének a titkosszolgálatok jelenlegi hatáskörével.

Aláhúzta, hogy az RMDSZ nem fog egyetérteni semmiféle olyan javaslattal, amely a titkosszolgálatok hatáskörének bôvítése következtében direkt vagy indirekt módon korlátozná az emberi jogokat. "Általában egyensúlyt kell teremteni az állampolgári jogok, a szabad véleménynyilvánítás, valamint a bûnüldözés és a korrupció elleni harc között. Ezen egyensúly rendkívül fontos" – mondta Markó Béla.

A kommunista diktatúra elemzésére létesült elnöki bizottság által kidolgozandó jelentés a román állam hivatalos dokumentuma lesz, nyilatkozta csütörtökön Traian Basescu.

Az elnök közölte a Cotroceni-palotában jelen lévô bizottsági tagokkal, hogy támogatni fogja ôket annak érdekében, hogy az állami irattárakban található kommunista idôszakkal kapcsolatos dokumentumokhoz hozzáférjenek, hogy egy olyan alapos, koherens dokumentumot dolgozhassanak ki, amely lehetôséget biztosít arra, hogy hivatalosan is elítélhetô legyen az 50 éves kommunista idôszak. "Egy alapos, koherens jelentést várok, amelyik lehetôséget ad arra, hogy hivatalosan is elítélhessem az 50 évig tartó kommunista korszakot" – mondta Basescu.

Aláhúzta, hogy mint az állam vezetôje minden irattári dokumentumhoz hozzáférése van, és ezáltal támogatni tudja a bizottság tagjait munkájukban. Basescu hozzátette, hogy a kidolgozott jelentést "az állam hivatalos dokumentumává" fogja nyilvánítani.

Az elnöki bizottság az államelnök kezdeményezésére jött létre, aki március végén jelentette ki, hogy szüksége van egy történészek és civil közösség képviselôi által kidolgozott dokumentumra, amely alapján el lehet ítélni vagy a teljes kommunista korszakot, vagy pedig csak a kommunizmus bûntetteit.

Elôzôleg, a civil közösség képviselôi azt kérték Traian Basescu elnöktôl, hogy hivatalosan is ítélje el a kommunizmust.

Vladimir Tismaneanu történész csütörtökön a Cotroceni-palotában tartott találkozón elmondta, hogy a jelentést novemberben fogják továbbítani Románia elnökének, de kiemelte, hogy "nem a világ vége", ha esetleg decemberrôl vagy 2007 januárjáról lesz szó.

Kolozs, Fehér, Máramaros és a Körös érseke, Bartolomeu csütörtökön felhívást intézett a szenátushoz, hogy utasítsák el a magyar–román Gozsdu Közalapítvány létrehozásáról szóló sürgôsségi rendeletet.

Az ortodox érsekség a húsvéti sajtóközleményben rámutat, hogy a rendelet szenátusi elutasítása "nem jelent a román vagy magyar kormány elleni szavazatot, hanem egy voksot a jelenlegi és jövôbeni érdembeli, tehetséges fiatalok számára, akiknek címezték a nagy jótevô elidegenített kincsét".

"Magam és a Gozsdu Alapítvány Képviseletének egyházfôi kollégáim nevében felhívást intézek a parlamentereink felé, hogy gyakorolják azon mandátumukat, amellyel a román nép felhatalmazta – vagyis a román érdekek megvédése és promoválása –, azzal a megjegyzéssel, hogy a Gozsdu-örökség nem politikai probléma, ahogy azt eddig hallottuk, hanem kulturális. …Elôször és utoljára, a román szenátorok szavazata a családi öntudat eredménye" – mondta Bartolomeu érsek.

Kolozs érseke azzal vádolta a magyar államot, hogy mellôzte a trianoni és az 1937-es román–magyar békeszerzôdésben foglalt kötelezettségeit, és megtagadta a Gozsdu-vagyon átadását a román államnak és ezáltal a szebeni Gozsdu Alapítványnak.

A képviselôk március végén tárgyalták a román és magyar kormány közötti egyezmény ratifikálásáról szóló, a Gozsdu Alapítványra vonatkozó rendelettervezetet. A képviselôház szavazata után Lucian Bolcas (NRP) ülés elnök bejelentette, hogy a rendeletet visszautasították, míg Sergiu Andon (KP), a jogi bizottság elnöke a parlament folyosóján úgy értékelte, hogy azt hallgatólagosan elfogadták. Bármi legyen is a képviselôház magyarázata, a rendeletet a szenátusban újratárgyalják. Jelen esetben a szenátus hoz végsô döntés az ügyben.

Az ország több megyéjében jegyzett 14 kereskedelmi társaság adminisztrátorát csapták be egy vélt Hargita megyei cég képviselôi, akik fedezetlen csekkekkel több mint 530 ezer új lej (5,3 milliárd régi lej) értékben vásároltak fel termékeket.

Az elmúlt évek legbonyolultabb ügye a hargitai rendôrök számára.

A Hargita Megyei Rendôr-felügyelôség Bûnügyi Nyomozási Osztályának vezetôje, Sorin Colceriu biztos szerdán sajtótájékoztató keretében elmondta, hogy 2005 decembere végén és idén január elején 14 feljelentést kaptak nyolc megyébôl származó kereskedelmi társaság adminisztrátoraitól, akik panaszt tettek, hogy egy szentdomokosi cég képviselôi különbözô termékeket vásároltak fedezetlen csekkel fizetve, a kár összértéke több mint 530 ezer új lej.

A kivizsgálás nyomán kiderült, hogy két, hamis személyi igazolványokkal rendelkezô személy felvásárolta egy szentdomokosi fafeldolgozással és forgalmazással foglalkozó cég üzletrészét. Egy, eddig még azonosítatlan személy, a cég vélt adminisztrátoraként, a bihari T. G.-vel együtt az említett vállalatoktól három traktort, egy kotrógépet, 21 ipari varrógépet, egy gépkocsit, fafeldolgozáshoz szükséges felszereléseket, vulkanizálógépet, fürdôszobai felszereléseket, mûtrágyát, valamint különbözô építkezési elemeket vásárolt fel, a tárgyak egy részét megtalálták egy bihari farmon.

Ugyanakkor a kivizsgálás során kiderült, hogy a farm T. G. feleségének nevén volt és a tárgyakat testvére szállította oda. T. G.-t nemrég fogták el és elôzetes letartóztatásban van 14 csalás, hajtási engedély nélküli vezetés, hivatalos okiratok hamisítása, hamisított okirat tudatos felhasználása vádjával indítottak ellene kivizsgálást. A letartóztatás pillanatában a férfinál több szervezet tagsági igazolványát, valamint hamis személyi igazolványokat találtak.

Szerdán írásban adta be lemondását Dinu Socotar, a Demokrata Párt megyei szervezetének választott elnöke, akit az országos állandó büró, Emil Boc pártelnök és Vasile Blaga belügyminiszter közremûködésével tavaly novemberben kurtán- furcsán félreállított és helyébe Marosvásárhely polgármesterét nevezte ki elnöknek.

A volt elnök ugyanaznap belépett a Konzrevatív Pártba.Vele együtt hagyta ott régi szervezetét Cornel Boitos, a DP marosludasi szervezetének elnöke.

Dinu Socotar kedden sajtótájékoztatón jelentette be, hogy elhagyja a DP-t, mert a megyei büró feje fölött, a megkérdezésük nélkül kinevezett új vezetés, mint mondta, "diktatúrát vezetett be", csak "az ököl politikáját ismeri", a megbízott elnök pedig önmagát tekinti alapszabályzatnak. Írásos lemondásában kijelentette, hogy azért kénytelen távozni a szervezetbôl, amelyet "kilenc éven át odaadással szolgált", mert az utóbbi idôben "a párt üzenetét kiforgatták, szellemét megölték az újonnan jöttek", akik számára a szabályok és a szervezet statútuma semmit sem jelent.

A Konzervatív Párt marosvásárhelyi elnöke, Liviu Matei szerint Dinu Socotar és Cornel Boitos, a Demokrata Párt megyei szervezete egy "átfogóbb struktúrájának" az elôhírnökei. Ugyanis a múlt év végén felfüggesztett büróból még legalább " tíz jelentôs személy" jelezte belépési szándékát.

Cornel Boitos, a ludasi szervezet elnöke azt mondta, hogy sokan fogják követni a 120 tagú szervezetbôl. Az állandó bürónak a 60%-a jelezte, hogy kilép a Demokrata Pártból, mert "bizonyos személyek jövetelét követôen" nem találnak önmagukra, nem tudnak dolgozni a szervezetben. Az elnök szerint, Dorin Florea "startból nem tárgyalt" vele.

A konzervatívok bejelentették, hogy az elsô büróülésen Dinu Socotart egy alelnöki funkcióra javasolják, a DP volt területi szervezeteinek elnökei is helyet kapnak a KP megyei vezetésében.

Socotar megyei tanácsos marad. Vele együtt a konzervatívoknak 4 tanácsosa lesz a megyei tanácsban. A Demokrata Párt – legalábbis egyelôre – 2 tanácsossal maradt. (Ezek közül az egyik Dorin Florea kinevezése után iratkozott át a PRM-bôl.)

Socotar szerint az összes román párt megkereste, de a konzervatívok "kezét fogadta el", mert szerinte az volt a "legelegánsabb és legkorrektebb". Kijelentette, minden erejével azon lesz, hogy a Konzervatív Párt megerôsödjön, és a következô helyhatósági választásokon legalább annyi megyei tanácsosi helyet szerezzen, amennyi most van.

A Szászrégeni Polgármesteri Hivatal által kiírt két versenytárgyalást óvtak meg különbözô okok miatt. Az egyiket a város parkolóhelyeinek bérbeadásáért hirdették meg, míg a másikat több utca aszfaltburkolatának teljes felújításáért. Mindkét esetben a kiírás módja ellen tiltakoztak egyes részt vevô cégek képviselôi.

A Szászrégeni Polgármesteri Hivatal versenyvizsgát hirdetett a városi parkolóhelyek bérbeadásáért. A polgármesteri hivatal egyik feltétele az volt, hogy a nyertes cég 7500 új lejt kell fizessen havonta a tanácsnak, de nem kevesebbet, mint az összbevétel 30%-át. A kiírásra a szászrégeni Leon Group Kft. és a marosvásárhelyi Tracia Trade cég jelentkezett. Mivel egyes feltételeket egyik cég sem teljesítette, az elsô versenytárgyalást elhalasztották, azzal a megjegyzéssel, hogy a feladatfüzeten nem változtat a tárgyalóbizottság. Ennek ellenére a második versenytárgyaláson már más feltételek jelentek meg a feladatfüzetben. A 7500 lejes havi bérleti díjból 5000 lett, eltörölték a 30%-os befizetési kötelezettséget, s az is bekerült a feladatok közé, hogy a ki nem fizetett büntetéseket a polgármesteri hivatal törlessze a cégeknek (!). Ezekkel a feltételekkel a versenytárgyalást a marosvásárhelyi Tracia Trade nyerte meg. A feladatfüzet módosításaira a legutóbbi tanácsülésen Oprea Nistor Ioan helyi tanácsos, a PNL képviselôje, a versenytárgyalási bizottság tagja hívta fel a figyelmet. A tanácsos elmondta, a módosítással mintegy 300 millió régi lej nyereségtôl esett el a polgármesteri hivatal, hiszen a bevételt a város az útjavításokra fordíthatta volna. Nagy András polgármester a tanácsostól értesült e rendellenességrôl. Lapunknak elmondta, a versenytárgyalás eredményét Pui Sorin alpolgármester írta alá, errôl pedig nem tájékoztatta ôt. A helyzet tisztázásáért egy bizottságot nevezett ki, amelynek tagjai a hivatal és a tanács képviselôi, ugyanakkor értesítette a szászrégeni bíróság mellett mûködô ügyészséget, hogy vizsgálják ki az ügyet. Emiatt a szerzôdést sem kötötték meg a nyertes céggel.

Pui Sorin alpolgármester törvényesnek tartja a versenytárgyalást, szerinte utólag másként értelmezték a feladatfüzet módosítását. A parkolóhelyek ily módon történô bérbeadásával mindenképpen a város nyer – mondta az alpolgármester.

Nagy András a Népújságnak elmondta, a Tracia Trade megpróbált nyomást gyakorolni a hivatalra, hogy írják alá a szolgáltatói szerzôdést, ezt azonban az ügy tisztázásáig nem teszik meg. Az is kiderült, hogy a feladatfüzetet összeállító, kezelô polgármesteri hivatalbeli alkalmazott, Pasteuca Sorin a botrány kirobbanása után "megbetegedett" és azóta is betegszabadságon van. Az ügyészség értesítette a prefektúrát az ügyrôl, s a fôispáni hivatal ellenôrzô testülete is kivizsgálja majd, hogyan történhetett módosítás a feladatfüzetben.

Február végén hirdette meg a versenytárgyalást a polgármesteri hivatal a várost átszelô Marosvásárhely–Maroshévíz, illetve Maroshévíz–Beszterce irányába haladó fôutak, valamint a nagyon forgalmas Râului utca teljes rehabilitációjára. Az egyik feltétel az volt, hogy a licitet megnyerô cég rendelkezzen olyan aszfaltállomással, amely óránként 100 tonna aszfaltot képes termelni, és ne legyen a várostól 80 km-nél távolabb, hogy biztosíthassák a munka folyamatosságát. A feladatfüzetet 12 cég vásárolta meg, ezek közül a Multiprod Kft. – Asfarom, a Geiger és a Drum Serv cégek nyerték meg az összesen 112 milliárd lejes munkálatot. A vesztes brassói cég, az Arcons Rt. Group, amelynek tagja a szászrégeni Consreg is, megóvta a versenytárgyalást, azzal az indoklással, hogy a kiíró nem kötheti a cég gazdasági, technikai feltételeihez a részvételt. A kifogásuk elsôsorban az aszfaltkeverô állomásra vonatkozott, hiszen a vesztes cégek egyike sem rendelkezett útburkolat- javító anyagot elôállító berendezéssel.

Nagy András polgármester lapunknak elmondta, ha az útjavító cégek képviselôinek valóban kifogásuk volt a feltételekkel kapcsolatosan a versenytárgyalás elôtt kellett volna jelezniük.

– Azért volt elvárásunk a cégekkel, hogy nagy teljesítményû aszfaltkészítô állomással rendelkezzenek a város közelében, mert a várost átszelô legforgalmasabb utcák javításáról van szó. A munkálatok fennakadást okoznak majd a forgalomban és azt szeretnénk, hogy ezeket minél elôbb befejezzék. Megalapozatlannak tartom ezt az óvást, ezért pár napon belül választ küldünk az érintett cégnek, s a törvényes határidôket betartva, minél elôbb hozzáfogunk az utak javításához – mondta a polgármester, aki azt is hozzáfûzte, mindkét óvás arra derített fényt, hogy vannak olyan érdekcsoportok, amelyek a város fejlôdését akadályozzák. Csakis a törvényesség és a helyi tanács, illetve a polgármesteri hivatal által megállapított szabályok betartásával lehet igazgatni azt a várost, amelyet mandátuma alatt szeretne gazdaságilag fellendíteni.

Ma Magyarországon két alapvetôen eltérô, sôt egymásnak ellentmondó kép él Erdélyrôl. Az egyik Erdély hozzánk hasonló, sôt velünk azonos, magyar, sôt magyarabb, … mint a mai Magyarország bármely régiója. Erdély az ôsi, autentikus magyar kultúrát ôrzô kultuszhely. A másik Erdély a távoli, különbözô, más, idegen vagy elmaradott, kevésbé modernizált, sôt egyenesen civilizálatlan. Ez az elmaradottság olykor megszépített formában jelenik meg. Erdély ekkor az idealizált faluval, a paraszti társadalom idilljével szinonim természetközelibb életformát, közösségelvûbb társadalmat jelent… Mindkét esetben olyan Erdély- képrôl van szó, amely távol áll a mindennapi valóság tapasztalati tényezôitôl – hangzott el április 14-én a Sapientia Egyetem kommunikáció szakos hallgatói és az érdeklôdôk elôtt Feischmidt Margit, a pécsi egyetem adjunktusának elôadásában.

A vendég azt a Tabula könyvek sorozatban megjelent kötetet ismertette, amely a Pécsi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéke valamint a Néprajzi Múzeum közös kiadásában jelent meg Erdély (de)konstrukciók címen. A kötet többéves kutatómunka eredményeként látott napvilágot. A kutatásban a pécsi egyetem hallgatóinak egy csoportja és az intézethez közel álló kutatók és oktatók vettek részt. Az Erdély: mítosz és valóság szemináriumon verbuválódott hallgatók közös és egyéni terepmunka eredményét dolgozták fel, a könyv szerkesztôje pedig egy 2004-ben tartott konferencián (Hagyomány és eredetiség) mutatta be az elôszó alapját képezô gondolatokat.

Az elôadás során, akárcsak a bevezetô tanulmányában, Feischmidt Margit a Magyarországon kialakult Erdély-képet tekintette át, s ezen belül az Erdélyrôl folyó politikai elképzelések változását a két világháború közötti revizionista felfogástól, a hallgatás korszakán, majd azt követôen, a nyolcvanas évek táncházmozgalmának hatására kialakult Erdély-képen át Antall József beszédéig, amelyben lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének vallotta magát. Az etnikai és kulturális értelemben vett nemzet és a politikai nemzet – e két felfogás váltakozik a ’90 utáni magyar kormányok politikájában és a magyar társadalomban is – hangzott el és olvasható részletesen is a kötetet indító írásban. A kutatások pedig azt vizsgálják, "hogy mi történik a magyarországi magyarok és az erdélyiek közvetlen kapcsolata során, illetve azokban a helyzetekben, ahogy az egyik csoporthoz tartozók a másikat elképzelik, megalkotják, beszélnek róla".

A magyar népi kultúra felfedezése az erdélyi falvakban, e tájegység felfedezése a turizmus számára, a magyar turisztikai irodalom Erdély-képe, a nemzeti zarándoklat helyszínévé váló Csíksomlyó, az örökségturizmusra való berendezkedés Máréfalván – e témákról szól a nemzeti örökség felfedezésérôl szóló elsô rész.

A második csoportba sorolt írások az etnikai kivándorlás jelenségét térképezik fel: Magyarországon élô erdélyi vendégmunkások, a táncház mítosza és valósága, a széki építômunkások és széki asszonyok magyarországi munkavállalása, az etnikumközi viszonyok mintázatai az erdélyi vállalkozók önéletrajzi elbeszéléseiben – érdekes témák, sok tanulságos következtetéssel.

Az elôadást megbeszélés követte, amelyben a Sapientia tanárai és az elôadó a csíksomlyói pünkösdi búcsúnak nemzeti közösségélményt nyújtó nemzeti zarándoklattá, nemzeti ünneppé váló átalakulásáról folytattak eszmecserét.

Akit bôvebben érdekel a téma, a kötetet a Sapientia könyvtárában találhatja meg.

Április 18-22. között a marosvásárhelyi Elektromaros Iskolaközpont száz diákot és tíz tanárt lát vendégül Budapestrôl, Révkomáromból, Adáról és Râmnicu Vâlceáról. Az elektronika, elektrotechnika, informatika és sport nemzetközi verseny a budapesti Bolyai János Fôvárosi Gyakorló Mûszaki Szakközépiskola kezdeményezésére született 2000-ben.

A vetélkedôn a budapesti tanintézmény, a rév-komáromi ipari középiskola, a szerbia- montenegrói (Ada) mûszaki iskola, a Râmnicu Vâlcea-i Mûszaki Energetikai Kollégium egy-egy négyfôs, tizenegyedikesekbôl álló csapattal, a vendéglátó tanintézmény egy román és egy magyar csoporttal képviseltette magát. A diákoknak szerdán általános mûszaki, elektronikai kérdésekre kellett válaszolniuk, elektrotechnikai feladatokat kaptak, majd számítás-techikai alaptudásukat vizsgálták. Csütörtökön került sor a gyakorlati próbára: a versenyzôknek megadott rajz alapján kellett az áramkört megépíteniük és mûködésbe hozniuk.

A mûszaki vetélkedôk mellett sportversenyekre is sor került, az öt iskola diákjai mellé bekapcsolódtak a marosvásárhelyi Sportlíceum tanulói is. A csapatok minifociban, labdarúgásban, kosárlabdában mérték össze erejüket és tudásukat sakkban.

A verseny során díjazzák a legjobb eredményeket elérô diákokat, valamint a legsikeresebben szereplô csapatot is – tájékoztatott Preda Pompiliu mérnök, az Elektromaros igazgatóhelyettese. A vetélkedô lényege, persze a tudás felmérése mellett, hogy a diákok megismerjék egymást, összebarátkozzanak. Mészáros Miklós, a budapesti iskola mûszaki igazgatóhelyettese szerint az is fontos, hogy a diákok "túllássanak a határokon", kapcsolatok, barátságok szövôdjenek, hogy kitáguljon a látókörük.

A vendégek csütörtökön még megismerhették megyeszékhelyünket, míg ma a környék nevezetes helyeire látogatnak el.

Az Elektromaros Iskolaközpont a 2006-2007-es tanévben várja az ötödikes és kilencedikes diákokat. A számos nemzetközi kapcsolatot ápoló, laborokkal, mûtermekkel rendelkezô iskolában magyar nyelvû automatizálás – elektronika, könyvelés – számvitel, matematika – informatika líceumi osztályok indulnak, míg az ipari osztályok iránt érdeklôdôk az elektromechanika osztályba iratkozhatnak be – tudtuk meg továbbá Pethô László tanártól.

Egy ablak nélküli zárt helyiségben öt férfi, öt színész, öt társadalmi prototípus megtestesítôje: Cuki, a betôrô, Szélyes Ferenc Jászai-díjas, az ódon eleganciájú méltóságos – Makra Lajos Szentgyörgyi-díjas, K. Müller, a hatalmat feltételek nélkül kiszolgáló kispolgár, Kárp György, Kiss, az intellektüel Tatai Sándor és Márton, a vidéki nép egyszerû fia, Györffy András mûvészek kezében a stukker… Akinél a fegyver, azé a hatalom. Mindannyian ki akarnak szabadulni a zárt közegbôl, kivéve azt, akinek éppen kezében a revolver. Vajon meddig tart ez a groteszk lélektani játék, a hatalombirtoklás és az egymásrautaltság abszurd komédiája? Ki tudnak-e törni saját börtönükbôl, vajon elsül-e a stukker? Görgey Gábor darabját 1968-ban mutatták be elôször. A marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat 1993 óta kisebb-nagyobb megszakításokkal játssza a darabot. Az elôadássorozat 150-hez közeledik és a Gali László Jászai-díjas rendezô által színre vitt darabot a színészek március 26 – április 8-a között Magyarországon is bemutatták tíz helységben. Hogy soha jobbkor, mint a választási kampány közepette, ezt némi cinkos belsô mosollyal nyugtáztam, s egyre növekvô figyelemmel követem a közönség visszajelzéseit. De ne menjünk a történések elébe:

A Balatontól 12 km-re fekszik Tapolca. A város nevét adó meleg források közelében már az újkôkorban települést alakítottak az ôslakók. A szláv eredetû topuchá szó magyarul hévizet jelent. A vidék hagyományos módszerrel termelt, Európa-szerte kedvelt tájjellegû borai több száz éven át a környék lakosságának megélhetését biztosították.

A hatvanas években fellendülô bauxitbányászat jeleit ma is látjuk úgy tizenöt kilométernyi szakaszon. Az út mentén a talaj, a bozót vastag vöröses lerakódása elriasztó látvány, a természet hôsiesen megpróbálja leküzdeni a rombolást, zöldülô tavaszfoltokat látni hellyel-közzel. A vulkanikus eredetû hegyvonulat a tengerszint feletti négyszáz méteres magasságával nekünk dombokként hat, de az itteniek, a természeti adottságokhoz képest, büszkén mutatnak hegyeikre. E táj állítólag Magyarország legszebb vidéke. Véndek, Halápi-hegy, Hegyesd, Hajagos, Csobánc, Tóti-hegy, Badacsony… A Szentgyörgy-hegy bazaltorgonái és a Badacsony sziklatornyai kuriózumok.

Elôadás elôtt rövid két óránk van városnézésre. Nagy a választék: Tavas- barlang, Közép-Európában egyedülálló látványosság. A város központjában található, a század elején kútásás közben fedezték fel. A karsztvíz által kialakított barlangrendszer alsó termeit tizenkilenc Celsius fokos, zöld árnyalatú víz borítja. A háromszáz méteres szakaszt körül lehet csónakázni. A kellemesen meleg, páradús levegô jó hatással van a légzôszervi betegségekre.

A Tapolcai Mûvelôdési Ház épületét egy zsinagógából alakították át. Az izraelita zsinagóga 1863-ban épült neogótikus stílusban. 1944. június 5- én e helyrôl hurcoltak Auschwitzba kétszázharmincnégy zsidót, akiket hitükért, származásukért meggyilkoltak – olvasom az emléktáblán.

Molnár István József, a ház gondnoka, alighogy bemutatkozik, belelendül a választási lázba. Kezembe nyomja saját megzenésített kampánykölteményét, amibôl íme egy kis ízelítô:

Baj, bú, bánat, balsors , balról ért,

Jobbról érkezett a jobb vezér.

Óra, írás, balról jobbra tart,

Adott szaváról ismerd a magyart.

Figyeld meg, a nap is jobbról kél!

Igazságot, jobbulást ígér.

Balsorsodat magadra hozod,

Ha a baloldalt visszaszavazod.

Köztes érzelmekkel küszködöm a vers olvasása közben, sem értékelni, sem elmarasztalni nem akarom, idegenszerûen érint ez az elhomályosult szemû, teljes lényt elborító lelkesedés egy pártalakulat iránt. Azon gondolkozom, hogy Isten áldásul vagy átokul hagyott minket, magyarokat Erdélyben, mert ha mástól nem, legalább ettôl az egytôl megkímélt.

Kezdôdik az elôadás. Ma színházi világnap van. Pataki András, a Forrás Színház vezetôje, a turnénk szervezôje felolvassa a világ minden színházi közösségéhez intézett köszöntô levelet… Színház az egész világ, mondta Shakespeare… A színház zendül, felvilágosít, felkavar, kimozdít, föllelkesít, leleplez, provokál, megtöri a szabályokat. A társadalommal folytat párbeszédet. A mûvészetek között az elsô, amely azért száll szembe az ürességgel, az árnyakkal és a csenddel, hogy érvényre jusson a szó, a mozgás, a fény és a élet… Victor Hugo Rascón Banda.

Görgey Gábor Komámasszony, hol a stukker? címû komédiáját mintha erre az alkalomra írta volna. A darab fô mondanivalója a finom irónián, csipetnyi komédián felül, a különbözô emberi kategóriák viselkedésbeli devianciája a hatalom megkaparintása eredményeként. A közönség percrôl percre egyre jobban belelendül: nevetgél, kacag, majd hahotázik. Értô, érzô talajra talált a darab. A mûvészeket összesen tizennégyszer hívják tapsra. Jól indul a színházi turné.

Szálláshelyünkrôl Bakonygyepesrôl Csorna felé tartunk. Kezemben a Kisalföld regionális napilap. Innen tallózok. "Jogosnak minôsítette a gyôri 3. számú egyéni választókerület választási bizottsága múlt pénteken azt az állampolgári kifogást, amely arról szólt, hogy a postás a márciusi nyugdíj mellé a Fidesz- Magyar Polgári Szövetség 14. havi nyugdíjról szóló kiadványát is átnyújtotta… Ilyen ügy volt már Gyôrben. A 2. számú választókerület választási bizottsága március 16-án hozott hasonló határozatot, akkor azért, mert több helyütt a nyugdíj mellé a Magyar Szocialista Párt nyugdíjprogramját is kézbesítette a postás. Dávid Ibolya kijelentette, nem emlékszik olyan magyarországi választásokra, ahol annyi meggondolatlan politikai ígéret elhangzott volna, mint a jelenlegi pártalakulatok részérôl." (No comment.)

Csorna Mûvelôdési Központja kommunista grandomániával tervezett hatalmas cementtömb. Hátborzongatóan rideg, hideg, barátságtalan.

Sürög-forog a társulat, minden a helyére kerül, alig látok üres helyeket, csupa középkorosztályú, ünneplô hangulatba öltözött színházkedvelô nézô. Az elôadás kezdete elôtt csodálkozva bámulják a játékteret, ami különben nem lélekmelegítô látvány: zárt, romos tér, választási plakátfoszlányok a falakon, szemétre dobható hintaszék, asztal, kredenc, faszékek. Minden szürke, kopott, de az öt színész pillanatok alatt mosolyt varázsol az arcokra. Hallgatom a tökéletesre hangszerelt Görgey-darabot, itt egyetlen szó sem véletlen. A szöveg és a játék szinte hihetetlen szövetségben mûködik, nagy a siker, csupa derû a nézôtér… Elôadás után Kárp György mûvészeti igazgató a mûvelôdési ház igazgatójával beszélget: 2005. december 5. a téma… Szálláshelyünkre érve az M2 tévécsatornára kattintok: szervezett bûnügyi csoportok robbantásokat terveznek a választási nagygyûléseken. Az anyaország kebelén sem leányálom az éjszakánk.

(Folytatjuk)

Demény Helga országos bajnoki címet szerzett

Április 13-16. között Nagybánya adott otthont az országos úszóbajnokság junior II-es döntôjének, amelyen 13-14 éves lányok, 14-16 éves fiúk szerepeltek. A versenyen harminc csapat képviseltette magát közel kétszáz sportolóval.

A marosvásárhelyi Iskolás Sportklub úszói a következô eredményeket érték el: a 14 éves korosztályban versenyzô Demény Helga 100 méteres mellúszásban országos bajnoki címet szerzett, míg 50 méteres mellúszásban a harmadik helyen végzett.

A szintén 14 éves Nagy Hunor 50 méteres gyorsúszásban az ötödik, míg a 100 méteres gyorsúszásban hatodikként ért célba, és Cojocaru Cristian 200 méteres mellúszásban ötödik, és 50 méteres mellúszásban a hetedik lett. A 13 éves Lungu Andrea 50 méteres hátúszásban hatodik, és 100 méteres gyorsúszásban hetedik helyezést ért el.

Az ISK sportolóit Kerekes István készítette fel.

Mészely Réka

Két jelöltje is volt a Magyar Labdarúgó Szövetségnek a technikai igazgatói poszt betöltésére. Az angol John Gregoryval folytatott tárgyalások kudarcba fulladtak, Bölöni Lászlót pedig immár harmadszor kereste meg Kisteleki István, az MLSZ elnöke. Bölöni László jelenleg a francia Rennes vezetôedzôje, s egyre sikeresebben dolgozik csapatával. A Rennes nemrég bejutott a Francia Kupa elôdöntôjébe, és jó teljesítményének köszönhetôen már harmadik a bajnokságban. Bölöni tisztában van a mostani magyar labdarúgás helyzetével, véleménye szerint csak úgy lehetne javítani rajta, ha komoly reformra kerülne sor. Egyelôre még nem mondott biztos választ, azt viszont kijelentette, hogy célja a francia bajnokság hátralevô részében csapatával a lehetô legjobb eredményeket elérni, a többit pedig profi edzôhöz méltóan mérlegeli.

Azt már tudni lehet, hogy bárki is lesz a leendô technikai igazgató, nem szólhatna bele a válogatott munkájába, ellenben rálátna, befolyásolhatná az egész magyar labdarúgást.

A Bayern München és a német válogatott frontembere, Michael Ballack Chelseához való átigazolása körül különleges hírek terjengenek. Egyes értesülések szerint a német bajnokjelölt csapat labdarúgója mindenben megegyezett a Chelseával, más hírforrások pedig a középpályás és az angol klub közti tárgyalások megakadását támasztják alá. Az egyik német televízió internetes honlapján az áll, hogy Ballack négy évre kötelezte el magát a szigetországbeli csapat mellett és nemsokára a szerzôdés aláírására is sor kerül. Egy brit napilap viszont arról ír, hogy megfeneklettek az egyeztetések, mert a német futballista rögzíteni szerette volna, hogy állandó helye lesz a kezdô tizenegyben, ezt a kérést azonban Jose Mourinho vezetôedzô nem teljesítette, aki szerint ez komolyan veszélyeztetné a csapat egységét.

A német klasszisnak június 30-án lejár a szerzôdése a Bayern Münchennél. Annak ellenére, hogy a német klub 30 millió eurós fizetést ajánlott, a válogatott futballista azt nem fogadta el.

Nagy érdeklôdés elôzte meg az Arsenal és a Villarreal Bajnokok Ligája elôdöntôjének összecsapását. Az összesen 28 trófeát mind a hazai bajnokságban, mind a nemzetközi porondon magáénak tudó Arsenal volt az esélyesebb a BL legnagyobb meglepetésének kikiáltott, spanyol Villarreal elleni találkozón. A mérkôzés elôtt a spanyol csapat edzôje, Pellegrini beismerte, hogy az angol klub jobb anyagi helyzete és az eddigi eredményei ellenére, számít a sikerre. Elképzelése azonban nem jött be, mert a hazai pálya elônye az "ágyúsoknak" kedvezett, mivel az angol gárda játékosa, Touré, a 41. percben megszerezte a gyôztes gólt. Ennek ellenére a nyertes minimális elônnyel várhatja a jövô keddi visszavágót. Az Arsenal most játszotta utolsó nemzetközi mérkôzését a Highburyben, a londoni csapat az ôsztôl már a vadonatúj Emirates Stadiumban fogadja ellenfeleit. A másik ágon, a Milan otthonában 1-0-ra nyerô Barcelona a jövô szerdai visszavágón az olasz klubot fogadja, ám egyelôre itt sem dôlt el véglegesen a továbbjutás sorsa.

Hétvégi események

Pénteken 17 órától rendezik a C-osztályos bajnokság 19. fordulóját. A 8. csoport keretében, Szászrégenben a házigazda Avântul az Ariesul Tordát fogadja, míg a 9. csoportban három mérkôzés lesz Maros megyében: Szovátán a Mobila ellenfele, valódi rangadó keretében, a Tractorul Brassó lesz, a Sziget utcában a Gaz Metan vendégeként az FC Vidombák lép pályára, míg Marosludason megyei rangadót játszik a házigazda csapat a Trans-Sil ellen. A marosvásárhelyi Maris Ploiesti-en a Matizol otthonában, a dicsôszent-mártoni Chimica Predeálon vendégszerepel.

A D-osztályban szombaton 11 órától rendezik az alapszakasz utolsó (18.) fordulóját. A párosítás: Nyárádszereda – Radnót; Sóvárad – Dános; Erdôszentgyörgy – Gyulakuta; Marosoroszfalu – Görgényszentimre; Mezôméhes – Kerelô.

A megyei bajnokság 15. fordulójában minden mérkôzést szombaton 17 órától rendeznek. Északi csoport: Alsóidecs – Maros-felfalu; Disznajó – Gliga Companies; Görgénysóakna – Marosvécs; Lövér – Felsôidecs; Déda – Holtmaros. Közép csoport: Csittszentiván – Harasztkerék; Székely-moson – Mezôfele; Marosszentkirály – Ákosfalva; Koronka – Mezôpanit; Mezôbergenye – Marosszentanna. Déli csoport: Vámosgálfalva – Mezôzáh; Mezôceked – Búzásbesenyô; Marosugra – Nagysármás; Marosbogát – Mezôszengyel; Bonyha – Mezôbánd; Náznánfalva – Marosgezse.

A Marosvásárhely körzeti falusi bajnokságban, szombaton 16 órától, I. csoport: Mezômajos – Mezôkapus; Mezôménes – Galambod; Speranta Mezôpagocsa – FC Mezôpagocsa; Uzdiszentgyörgy – Mezôkirályfalva. II. csoport: Székelykövesd – Somosd; Szentgerice – Teremiújfalu; Cikmántor – Harcó; Csíkfalva – Makfalva; Nyárádremete – Kibéd; Nyárádmagyarós – Egrestô.

A dolog ott kezdôdik, amikor lett volna esélyünk trolihálózat kiépítésére, erre is biztos emlékeznek egypáran, úgy ’84-85 táján (az újság maga is annyira biztosra írta, ha jól emlékszem, egy olyan cím alatt, hogy "Azt beszélik..."). Csakhogy itt is valaki beleköpött a levesbe, mert mintegy helyi büszkeségként, megépítettük az elsô "gázasbuszt" amely arra volt hivatott, hogy dízelolaj-gáz keverékû üzemanyagot használjon, üzemanyagspórlás gyanánt, el is vitték Bukarestbe (oly "gyönyörû" volt a két vagy három gáztartály a buszok tetején, hogy csak úgy "irigyeltek" minket), a nagy vezér megnézte és aztán olyan ötletei is támadtak, hogy "csináljunk gázas dízelmozdonyt is, amely húzná maga után a nagy gáztartályokat", meg ilyenek. Elmés dolgok, nemde? Nekünk, vásárhelyieknek sem kellett több, saját magunkat vágattuk le a trolihalózatról. Hogy a kedves olvasó tudja, felsorolok egypár a mi metropolisunknál kisebb várost (szándékosan, ha ott lehetett, nálunk miért nem?!) elmondva, hogy ezen a téren ott mit építettek az elmúlt 10-20 évben (nem akarok senkit ezzel felháborítani, csak érdemes átgondolni, fôleg a tanács és a mélyen tisztelt polgármester urunk figyelmébe ajánlom, akkor is, ha tudják): Botosani, villamos épült ’91-92-ben(!?), Suceava, troli épült ’87-88 táján, Resicabánya, villamos épült ’87-88 táján, Tîrgu-Jiu, troli épült ’87-88 táján, Piatra Neamt, troli épült ’88-89 táján, Vaslui, troli épült 91-93-ban (!?), Târgoviste, troli épült ’93-94 táján, Nagybánya, troli épült 95- ben, és a végére hagytam a kis rokonszenves Szászmedgyest, ahol trolihálózat épült (figyelem, kb. 65 ezer lakosú) ’87-88-ban. Kíváncsi volnék szakemberek véleményére, tudtommal egy megfelelô trolihálozat mûködtetése a buszokénál háromszor olcsóbb, nem beszélve a zajról, a szennyezésrôl és általában a környezetvédelemrôl. Amint a kedves olvasó láthatta, nem mindenhol zavarta meg a "helyi" levest a forradalom. Megemlíteném, hogy a forradalom utáni közvetlen idôben a kinevezett Suciu Victor polgármester úrnak (90-92 között), a legnagyobb gondja a polgármesteri hivatal "brîncovenesc" jellegének újjáépítése volt, akkor, amikor egy gyalogátjáró megfestésére sem volt pénz (állítják ôk), egyébként az ô polgármestersége idején az eredmény szerintem nulla a köbön. Tehát, ha máshol lehetett, nálunk miért nem?

És itt eljutunk a mai napok egészen keserû valóságához. Éspedig a mostani úgynevezett maxi-taxis közszállítási rendszerhez (!?). Akkor kezdjem a legelején, hogy ezt mivel kell enni vagy inni, mert ez olyan édes. Mitôl taxi és mitôl maxi, azt csak a jóég tudja, mert tudtommal a taxi bárhonnan bárhová elvisz, kérésre és fizetésre. Ezzel szemben a vásárhelyi állapotok egészen másról tanúskodnak, ugyanis egy adott útvonalra táblázott jármû, éppenséggel ott áll meg, ahol éri (gyalogátjárón, útkeresztezôdésnél, utcasarkokon, rendôrlámpánál az száll le vagy fel, aki akar). Hogy is van ez, mert a menetrend azt jelenti, hogy meghatározott útvonalon, megállókban és idôpontban közlekedik, ha már egy bizonyos útvonalon halad. A leggyakoribb kép, hogy a redôrlámpánál álló jármûre bárki fel- vagy leszállhat (mely dologra szerintem nincs engedély semmiféle hivatalosságtól). Ezeket a jármûveket nem városi közszállításra tervezték, sôt egyesek, miután kifutották magukat áruszállító statutumból külföldön, itthon átalakították ôket át személyszállító jármûvé, szégyenletesen kicsi a kapacitásuk, roppant kényelmetlenek, sokszor agyonzsúfoltak, túlterhelve valóságos forgalmi bombák, sajnos sok esetben a sofôrök nem adnak jegyet, és a magatartásuk is bizony hagy éppen elég kivetnivalót (tisztelet a kivételnek!), ha pedig éppen jegyet ad a gépkocsivezetô, azt biztos úgy teszi, hogy vezetés közben rákönyököl (!?) a kormánykerékre, és két kézzel tépi a jegyet, meg számolja a visszajáró pénzt, ugyanazon az ajtón kell le- meg felszállnunk, amit mi kell saját kezûleg kinyissunk és becsukjunk, (még eddig talán nem történt meg, hogy valaki kiessen a saját maga által nem jól becsukott ajtón, Isten ôrizz), emiatt viszont elég nagy a gyúródás, az idôsebbek alig tudnak felszállni rá, a mozgássérültek egyáltalán, és végül, de nem utolsó sorban, ki tudja milyen érdekbôl túl sok utast felengednek a jármûre, amely szabálytalanságot eddig szerintem senki nem ellenôrzött (minek is, mikor dôl a pénz). Nem beszélve az ezek a jármûvek vezetôi által esetenként elkövetett hajmeresztô forgalmi manôverjeitôl egy kicsit "kikerülik" néha a rendôrlámpa piros jelzôjét, ami ugye busszal kicsit nehéz lenne (hogy csak a legéletretörôbbet említsem).

Több mint egy éve nincs (!?) buszjárat a hétvégi napokon a városi vonalakon, csak a peremtelepülésekre, mintha nem is lenne közszállítási vállalatunk, csak a hasznot lefölözô magántársaság. A városi közlekedést mégis megoldottnak tekintik ezekkel a kis jármûvekkel, ha ezt megoldásnak lehet nevezni. Akkor érdekes, minek kellett venni az új autóbuszokat, hogy csak hétköznap kapjunk belôlük ideig-óráig, hétvégén talán nem éri meg? Azt hittem, hogy ezek a mieink is, nem csak a szállító vállalaté. Tudniillik furcsa, hogy a peremvárosba érdemes buszjáratot üzemeltetni, a városban nem. Ha tanácsosaink és polgármesterünk nem tudják hogyan kellene ezt megoldani, hát kérdezzék meg pl. Segesvár polgármesteri hivatalától, vagy más kisebb városoktól (szégyenszemre). Nem olyan rég, a télen, a marovásárhelyi rádió egyik román nyelvû adásában Claudiu Maior, a Siletina társcég igazgatója két ízben is megígérte a hallgatóságnak a hétvégi buszjáratokat, amibôl az lett, amit ma is látnak. Semmi.

Nem vagyok szakember, de úgy gondolom, elérkezett az idô, hogy egy kicsit a helyi tanács és a megyei is elgondolkodjon valamiféle közszállítási stratégián, a peremtelepülések alkotta metropolitán övezet tudatában is, és meg lehetne próbálni uniós pénzekre pályázni (nem tudom, az új buszokat mibôl vették), valamivel jobb utazási körülmények biztosítása érdekében, mert köztudott, hogy ahol jó szolgáltatás mûködik, azt igénybe is szokták venni, így bevétel is van. Bevétel most is van, éppen csak a szolgáltatás pocsék, ami láthatóan nem izgatja illetékeséket. Nagyon rövid távon a maxi-taxik mihamarabbi lecserélését – legalább a fôvonalakról –, biztonságos és emberséges körülményeket nyújtó jármûvekkel feljavított szállítást tudnék elképzelni, ezen belül pl. holnaptól a legforgalmasabb járatokon kizárólag (új) buszokat üzemeltetnék (ezért vette a város a jármûveket, nem ?), beleértve a hétvégeket is, a megfelelô járatsûrûséggel persze. Elvégre a buszokat le lehetett cserélni az embertelenebb, kisebb jármûvekre, fordítva ezt nem lehet? Mihamarabb azután pedig szerintem érdemes volna egy kicsit, de sürgôsen gondolkodni troli-, villamos- vagy talán HÉV-(miért ne?), nagyobb város körüli régión belüli rendszeren. Vagyis a kulturált, környezetkímélô, jövedelmezô szállításon, azaz, újraosztani a "lapokat", ahol nem csak az nyer, aki a bankot adja, hanem az utolsó közönség is..

Mondanák többen, hogy ha nem lenne maxitaxi-járat bizonyos városrészeken, akkor nem tudnának közlekedni. Ez így nagyjából igaz is, én erre azt sugallnám, hogy ha van igény szállításra, akkor a tanács minél sürgôsebben gondoljon valami épkézláb és fôleg kulturált megoldásokra, mert az idô és a lehetôségek csak úgy repülnek el felettünk, addig utazunk állati (nem európai) módon. Ha valaki ilyen rendszert vél nyugatabbra felfedezni, hát szóljon, hogy fotózzuk le. (Az Európai Unió felé tartunk, elvégre.)

Csak utóiratként, végsô esetben meg lehetne kérdezni Gmunden (Ausztria), polgármesterét 13.000 lakossal, jól látta a kedves olvasó, igen tizenháromezer lakos, hogyan is mûködik a kisváros villamosjárata. Már több mint száz éve.

Az elkövetkezendôkben remélem, majd a biciklis külön sávval is foglalkozom, majd a kisvonattal is. Addig is, a témák nyitottak maradnak. Minden pozitív észrevétel, vélemény, csak segít szerintem felébreszteni végre a polgármester és az állítólag a köz javára munkálkodó tanácsosoknak. A városnak kilábalni ebbôl a meg nem érdemelt helyzetbôl.

Színház

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának meghirdetett mûsorrendjében egyeztetési okokból változások állnak be. A módosulások nyomán a következô elôadások szerepelnek a programban: holnap este hét órától a nagyteremben a Liliomfi címû, bérletszünetes, nagytermi produkciót játssza a társulat. Szombaton, szintén 19 órától a Rettenetes szülôk kerülnek a nagyterem színpadára. Április 27-én, csütörtökön pedig Kilyén Ilka egyéni mûsorát, a Virágzik számban az átok címû elôadást láthatják az érdeklôdôk ugyancsak a nagyterem színpadán.

A Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem Stúdió Színházában hétfôn, április 24-én este hét órától a Valahol Szecsuánban címû elôadást tekinthetik meg a színházbarátok (és nem csak).

Április 24-én este hét órától és 25-én 11, valamint 13 órától a Háromszék Táncegyüttes elôadására kerül sor a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban. A produkció Petôfi Sándor A helység kalapácsa címû hôskölteményébôl született, komikus elemekkel fûszerezett táncjáték, amelyet Novák Ferenc Kossuth-díjas rendezô-koreográfus állított színpadra.

Hangverseny

A Marosvásárhelyi Állami Filharmónia zenekara és vegyes kara vokálszimfonikus hangversennyel várja a zenebarátokat csütörtökön, április 27- én a Kultúrpalota nagytermébe. A BRD támogatásával és az Egyetemisták Ligájának együttmûködésével szervezett koncertet Shinya Ozaki (Japán) vezényli, közremûködik a magyarországi Klenyán Csaba (klarinét), Lucia Bulucz és Beatrice Iordache szopránok, Szilágyi Zsolt tenor és Adrian Sâmpetrean basszus. Kísér a filharmónia zenekara és vegyes kara, karvezetô Vasile Cazan, asszisztense Sikó Szidónia. Mûsoron Mozart Á-dúr klarinétversenye és nagy c-moll miséje.

Rendezvények

A Kemény Zsigmond Társaság rendes havi összejövetelén április 25-én délután hat órakor a Kultúrpalota kistermében dr. Sipos Gábor történész, az Erdélyi Református Egyházkerület fôlevéltárosa, az Erdélyi Múzeum Egyesület alelnöke tart elôadást Bocskai Istvánról, Erdély egykori fejedelmérôl. Gordonkán közremûködik Csíky Borka.

A Belvárosi szerdák soron következô rendezvényére április 26-án 18 órától kerül sor a Deus Providebit Ház Szent Mihály Termében. A vetített képes elôadás témája a Petz István evezôs, marosi emléktúra, meghívott dr. Szabó László Szegedrôl. Az evezôtúra mellett szó esik a Maros jelenlegi állapotáról, az árvízkérdésrôl és hasonlókról is.

Bethlen Gábor ezelôtt 390 évvel, 1616. április 29- én emelte szabad királyi rangú várossá Marosvásárhelyt. Erre emlékezik az EMKE Maros megyei szervezete és a vártemplomi egyházközség április 23-án, vasárnap 19 órától a Vártemplom Gótikus Termében. Meghívott elôadó Simon Zsolt történész, aki Marosvásárhely kiváltságai címmel tart elôadást.

A marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria Közmûvelôdési Alapítvány Kuratóriuma a helyi tanács, a felekezetek, civil szervezetek és zenei együttesek támogatásával és közremûködésével jubileumi kórushangversenyt szervez április 23-án 17 órai kezdettel a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. A rendezvény mottója: 40 év hûség – alázat a zene és a közösség szolgálatában. A hangversenyen fellép a helyi Laudate Domini és Laudate Dominum, a szovátai Intermezzo, valamint a Reménység, a Kolping Család Kórusa, a Szent György Gimnázium gyermekkórusa, a Szent Cecília, a Jubilate és a Soli Deo Gloria (utóbbiak mind Marosszentgyörgyrôl). Szólót énekelnek Bereczki Katalin Noémi és Szabó Tamás egyetemi hallgatók, az orgona- és zongorakíséreti teendôket Molnár Tünde, Makkai Edit és Albert Eugen látja el. Bevezetôt mond Moldovan Irén, mûsorvezetô Sófalvi Sándor Szabolcs. A belépés díjtalan, a szervezôk mindenkit szeretettel várnak, közöttük azokat is, akik egykor marosszentgyörgyi kórusokban énekeltek. Hazavárják a külföldre távozottakat is.

Április 22-én, szombaton Erdôcsinád ad otthont a Gyöngykoszorú néptánctalálkozónak. Idén 36 együttes lép fel az egynapos program keretén belül. Délelôtt 10 órától kezdôdik a felvonulás lovasbandériummal, 11-tôl ökumenikus istentiszteletre várják a látogatókat. Az együttesek, tánccsoportok mûsora 12 óra körül kezdôdik. Szervezi a helyi református egyház és a helyi önkormányzat.

A Marosszék Kulturális Egyesület ma délután öt órától megrendezi a VI. Napsugár Nemzetközi Néptánctalálkozót. A Napsugár Néptáncegyüttes a Maros Mûvészegyüttes utánpótlás-csoportjaként mûködik, évente rendezi meg találkozóját, amelyre ezúttal a marosvásárhelyi Ifjúsági Házban kerül sor. Fellép a soproni Pendelyes Kulturális Egyesület néptánccsoportja, a marcali Lippentôs, az ausztriai, felsôôri Ôri Banda citeraegyüttes, valamint a helyi Napsugár két csoportja. A résztvevôk április 22-én fellépnek az erdôcsinádi Gyöngykoszorú néptánctalálkozón is.

A Szovátai Polgármesteri Hivatal és a Bernády Közmûvelôdési Egylet szervezésében néptáncegyüttesek elôadásaira kerül sor ma este 19 órától a Domokos Kázmér Mûvelôdési Központban. Fellép a püspökladányi Kenderkóc és a székelyudvarhelyi Kékiringó Néptánccsoport. A szervezôk mindenkit szeretettel várnak.

A Folk Center Alapítvány keretében mûködô Gézengúz játszóház és táncház a következô programokra várja a gyerekeket: kézmûvesfoglalkozás kedden 18 órától óvodásoknak (3-6 év), szerdán 18 órától kisiskolásoknak (7-10 év). Csütörtökön játékos néptánc- és népdaltanulás 18 órától óvodásoknak, 19 órától kisiskolásoknak. Helyszín: Forradalom utca 8. szám.

A Folk Center Alapítvány hétfôn este 21.30 órától táncházat tart. Muzsikál Moldován István és zenekara. Helyszín: Forradalom utca 8. szám.

Szombaton este hét órától újabb filmvetítésre kerül sor a Philothea Klubban. Ezúttal Mészáros Márta Napló szerelmeimnek címû, 1984-ben készült filmjét tekinthetik meg az érdeklôdôk.

Kiállítások

Szerdán, 14 órakor Flora Transylvanica címmel idôszakos kiállítás nyílik a Teleki Tékában.

A marosvásárhelyi Örökmozgó Természetjáró Egyesület, a Népújság és az Aquaserv Rt. szervezte Foto Natura természetfotó-kiállítás látogatható május 7-ig a marosvásárhelyi Bernády Ház (Horea utca 6. szám) emeleti kiállítótermében. A tárlat fontosabb témái közé tartozik az absztrakt a természetben, illetve Erdély természeti kincsei. A Magyar Fotómûvészek Országos Szövetsége segítségével Magyarországon is meghirdetett pályázati felhívásra az anyaországból több tucat fotós nevezett be. A kiállított képeket augusztus 14-én a budapesti Magyar Mûvelôdési Intézet Corvin tér 8. szám alatti székhelyén is közönség elé viszik a szervezôk.

Szilágyi László szobrászmûvész és grafikus kiállítása látogatható a Dr. Bernády György Közmûvelôdési Alapítvány székházának Horea utca 6. szám alatti kiállítótermében. A tárlaton szimbolikus grafikákat tekinthetnek meg az érdeklôdôk.

Ispánovics József újvidéki fotómûvész tárlata látogatható a Várgalériában. A szerbiai vendég különbözô témakörû, kizárólag digitális technikával készült, nemzetközi versenyeken is díjazott képeit mutatja be a marosvásárhelyi közönségnek. A tárlat megtekinthetô naponta 11 és 19 óra között, hétfôn zárva.

Július 1-jétôl emelik a cigaretta és alkohol fogyasztási adóját

Romániában július 1-jétôl emelik a cigaretta és az alkoholtermékek fogyasztási adóját, így döntött a kormány szerdán. Az úgynevezett "rossz szokások adójának" idei bevezetése része az átfogó egészségügyi reformnak. Ezt az adófajtát az alkohol és dohány esetében belefoglalják az alkohol és a dohány fogyasztási adójába. Az alkohol esetében hektoliterenként 750 euróra emelkedik az adó a jelenlegi 465,35 euróról, a cigaretta esetében ezer szál után 16,28 eurót kell fizetni és a cigarettaáraktól függôen az árut további díjak terhelik. A jegybank kormányzója szerdán azt mondta, hogy a tervezett cigarettaadó megnehezíti a bank év végi inflációs céljának teljesítését. Romániában a nôknek a negyede, a férfiaknak mintegy a fele dohányzik, ez az egyik legmagasabb arány Európában. A dohánytermékek ezért erôs 4 százalékkal szerepelnek a fogyasztói inflációs kosárban.

Korai nyugdíjazás

A képviselôk szerdán olyan törvénytervezetet szavaztak meg, amelyik elôírja, hogy azon rendôrök, akik különleges vagy rendkívüli körülmények közepette dolgoznak, idô elôtt, azaz 50 (férfiak esetében), illetve 45 évesen (nôk esetében) kérhetik nyugdíjaztatásukat. A képviselôház által elfogadott tervezet ezáltal módosítja az érvényben lévô törvények által megszabott idô elôtti nyugdíjaztatási korhatárt, 40 a nôi, illetve 45 év a rendkívüli körülmények között dolgozó férfi rendôrök esetében (általában börtönökben). A kormány azzal magyarázza módosítás szükségességét, hogy az érvényben lévô elôrehozott nyugdíjaztatási korhatár az elmúlt idôszakban nagyon sok rendôr nyugdíjazását jelentette. Ugyanakkor azzal is indokolta, hogy nagyon sok idô elôtt nyugdíjba vonult rendôr utólag máshol keresett munkahelyet, mint közalkalmazott, ügyvéd stb., kihasználva a törvény adta kedvezményes lehetôségeket.

A CNSAS csak a végleges döntéseket publikálja

A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Tanács (CNSAS) szerdán bejelentette, hogy csak azon döntéseket teszik közzé, amelyek véglegesek és nem fognak nyilatkozni a kivizsgálás alatt álló személyekrôl. "Elítéljük azon próbálkozásokat, hogy a tanácsot nyilvános nyilatkozatokba vonják be folyamatban levô akciók mentén, ol