Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Vasárnap Görgényszentimrén a demokráciának kellett volna helyrehoznia azt, amit egyetlen tollvonással diktatórikusan szüntettek meg. Pontosabban a többségében magyarok lakta Görgényüvegcsûr leválásáról és önálló községgé alakulásáról kellett szavaznia a tíz faluból álló település több mint ötezer lakosának. A leválás a román sajtó egy részében közzétett uszító hangú figyelmeztetések ellenére egy természetes helyzet visszaállítása lett volna, hisz a valamikor önálló közigazgatási egységként mûködô Üvegcsûr a hatvanas években a megyésítés során veszítette el függetlenségét. Akárcsak több más megyénkbeli település, amely régi önállóságát vagy csupán a régi nevét szeretné visszaszerezni. Nos, vasárnap Görgényszentimrén, ha pontosabban akarunk fogalmazni, az érdektelenség érvényesült. Annak ellenére, hogy a község vezetôségének többsége egyetértett a kétfelé válással, szavazni mindössze 1.334-en mentek el, akik közül 347-en a különválás ellen voksoltak, a többi szavazat pedig alig több mint a fele volt a szükségesnek. Bár a különválás ellen agitáló Nagy-Románia Párt gyôzelemként könyveli el a referendum eredményét, a valóságban a jelenlegi helyzet olyan terhet jelent a községközpontnak, amelyet nem lesz könnyû kezelni. Az Üvegcsûrre vezetô 12 kilométernyi bekötôút megjavítása most már elodázhatatlan. A tarthatatlan állapotba került útszakasz miatt a helybeli gépkocsivezetôk már régen perbe foghatták volna a helyi közigazgatást. Amely amúgy is elég nagy gondokkal küzd, mivel új adminisztratív székhely építése van folyamatban, a régit ugyanis visszaigényelte a volt tulajdonos. Görgényszentimre és a vonzáskörében levô falvak számára a különválás sok egyéb tehertôl való mentesülést is jelentett volna, az üvegcsûrieknek pedig a helyben történô egyszerûbb ügyintézést, az önállóság kihasználását. Természetesen, ha sikerült volna anyagi forrásokat teremteni a visszanyert függetlenség elônyeinek érvényesítésére. Valamint azért is, hogy a falu otthon tartsa a fiatalokat. A félreesô településekhez hasonlóan, a község legnagyobb problémáját ugyanis a kereseti lehetôségek hiánya miatt külföldön munkát vállaló fiatalok kivándorlása jelenti. Elgondolkozhatunk azon is: sikeres népszavazás esetén sem biztos, hogy Üvegcsûr leválhatott volna. Ez, amint az Hármasfalu esetében történt, a törvényhozók kénye- kedvétôl függ. Akárcsak a Karácsonyfalvába beolvasztott falvak régi nevének visszavétele. A jóindulatra, az önkényesen hozott valamikori intézkedések tisztességes jóvátételére a jelek szerint demokratikus úton nem számíthatunk. Egyesek szerint a vasárnapi referendum során Görgényszentimrén a lakosság többségének véleményét tükrözô demokrácia gyôzött. A valóságban viszont a hatvanas években önkényesen megváltoztatott helyzet konszolidálásával a diktatúra köszön vissza.

A kormány szerdán jóváhagyta, hogy az idei államháztartási hiánycélt az eredetileg tervezett 0,5 százalékról 0,9 százalékra növeljék a GDP-hez képest, fôleg a tervezettnél nagyobb infrastrukturális kiadások miatt.

Kedden Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök azt mondta, hogy útépítésre a terven felül 550 millió lejt (165 millió euró) fordít a költségvetés, árvízi védekezésre 33 millió lejjel emelik meg a kiadásokat. Az oktatási rendszer az idei évre elôirányzott 1 milliárd eurón felül 335 millió lej (100 millió euró) pótlólagos támogatást kap, elsôsorban iskolák bôvítésére. A kormányfô szerint a deficit növekedése nem befolyásolja az ország gazdasági stabilitását. Mivel a több pénzt nem bérekre, hanem beruházásokra költik, nem fog növekedni sem a folyómérleghiány, sem az infláció, és a hiány még így is jóval elmarad az EU által felsô határként megszabott 3 százaléktól, mondta. Románia a várhatóan 2007-es csatlakozás után nem tervezi az euró gyors bevezetését.

A központi bank elnöke, Mugur Isarescu szerdán úgy nyilatkozott, hogy a hiány növelése "minden bizonnyal" nem veszélyezteti az év végére 4-6 százalékos tizenkét havi inflációs célt.

A jelenlegi árvízi helyzet és áradásokkal szembeni közös fellépés gondolata uralta az Újvidéken szerdán tartott harmadik magyar–román–szerbia-montenegrói külügyminiszteri találkozót. Somogyi Ferenc magyar, Mihai-Razvan Ungureanu román és Vuk Draskovic szerbia-montenegrói külügyminiszter megállapodott arról, hogy a három ország az eddigieknél is szervezettebben és hatékonyabban fog együttmûködni a természeti katasztrófák kezelésében. A magyar külügyminiszter tárgyalópartnerei méltatták Somogyi Ferenc európai uniós kezdeményezését, amely arra irányul, hogy Brüsszel rugalmasabban, az adott helyzethez alkalmazkodva nyújtson támogatást az árvízi katasztrófákkal szembeni harchoz. A miniszterek áttekintették a regionális együttmûködés helyzetét és fejlesztésének lehetôségeit. Tárgyaltak a Duna–Maros–Tisza eurorégióról s az EU regionális és határon átnyúló együttmûködési programjairól is.

Útjavításokra a szükséges összeg alig egytizedével rendelkezik a megyei tanács

A 773,6 kilométernyi megyei út javítására, karbantartására számítások szerint 3.500 milliárd régi lejre lenne szüksége a megyei tanácsnak, ám az önkormányzat az összeg alig egytizedével rendelkezik. Eddig mindössze egyetlen munkálatra szervezték meg a versenytárgyalást, a többi esetében a licitek folyamatban vannak. A javítási munkálatokat legkorábban májusban kezdik meg a megyei utakon.

Nicoleta Bochis, a megyei tanács útügyi igazgatóságának vezetôje a Népújságnak elmondta: a legsürgôsebben a csergedi tetôn átvezetô utat kell javítani, amelyen az esôzések miatt repedezett az aszfalt, és újabb csapadék esetén a talajcsuszamlások miatt veszélyessé válhat a közlekedés. A maroslekencei megyei út javítása is sürgôs, a legutóbbi esôzéskor elöntötte az ár, a napokon át stagnáló víz még inkább tönkretette az utat. A sürgôsségi "esetek" közé tartozik a Mezôbánd–Mezôsályi közötti út javítása is, amely szinte járhatatlan. A 773,6 kilométernyi megyei útból csupán 291 kilométer van jó állapotban, 274,6 kilométer kielégítô, míg 208 kilométer nagyon rossz állapotú – tudtuk meg az igazgatótól, aki szerint 1 kilométer útszakasz teljes felújítása megközelítôleg 10 milliárd lejbe kerül, 1 négyzetméternyi kátyúzási munkálat ára pedig 1 millió lej körül mozog, akárcsak egy fogtömés ára – tette hozzá Bochis Nicoleta. A megyei önkormányzat által igényelt 160 milliárd lejes bankkölcsönbôl 12 nagyobb munkálatot végeznek el, többek közt javítják a Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti 10,2 kilométeres utat, amelynek kivitelezését a Citadin Kft. nyerte el. Ugyancsak ebbôl az összegbôl teszik rendbe a Nagysármástól Beszterce megye felé vezetô utat, a Szászrégentôl Hargita megye, Segesvár–Apold felôl Szeben megye felé vezetô utat, a Nyárádtô–Felsôkápolna, Nyárádtô–Ákosfalva–Székelytompa, Mezôsályi–Mezôbánd, Marosvásárhely–Mezôbánd–Radnót, Dicsôszentmárton–Balavásár, Nagyernye–Nyárádremete, Szászrégen–Nyárádremete–Szováta és Szárégen–Bátos közötti útszakaszokat, összesen 191 kilométert. A megyei önkormányzat saját költségvetésében elkülönített 98 milliárd lej mintegy 10 kilométernyi út javítását teszi lehetôvé, kátyúzásra egyetlen lej sem jut, várják a májusi költségvetés- kiigazítást. Nicoleta Bochis figyelmeztette a polgármestereket, hogy az 1997. évi 43-as kormányrendelet értelmében végezzék el a sáncok tisztítását, járdák stb. javítását, amire május 20-ig adtak határidôt. Ugyanakkor a megyei önkormányzat kormányhatározat-tervezetet terjesztett elô, amelyben a talajcsuszamlások miatt megrongálódott utakat javítanák, másrészt teljes útfelújításokat végeznének.

Rendkívül válságos helyzet alakult ki a dunai árvíz miatt Dolj megyében, ahol eddig már több mint hatezer embert kellett kitelepíteni, s ahol még mindig félô, hogy a víz hatalmas területeket áraszthat el.

A legnagyobb küzdelem Bistret körzetében folyik, ahol katonák és csendôrök százai próbálták a helybéliekkel összefogva biztonságossá tenni a gátakat. Szerdára virradóra azonban e gát több helyen is átszakadt, a víz elöntötte a szántóföldeket, és félô, hogy a védmûvek nem lesznek képesek feltartóztatni az áradást, ha a víz átbukik rajtuk. Bistretbôl ezért folytatódott az evakuálás, szerdán a déli órákig mintegy kétezer ember elhagyta már lakhelyét. A hírmûsorokban megszólaltatott helyi lakosok közül azonban sokan nem hajlandók elhagyni házukat.

Ha a víz valóban elöntené a vidéket, olyan falvakat is rendkívül súlyosan érintene a természeti csapás, mint Carna, Macesu de Jos és Plosca. További kilencezer embert figyelmeztettek arra, hogy baj esetén el kell hagyniuk lakhelyüket.

Tragikus állapotok vannak a Duna folyásának Bistrettôl valamivel feljebb esô szakaszán, Rast község körzetében. Itt a folyam már pénteken átszakította a települést védô töltést, az eleinte ötméteres rés késôbb két kilométeresre szélesedett, az ár teljesen elöntötte Rastot és a közeli Negoit. Raston jelenleg kétméteres vízben állnak a házak, több mint száz ház dôlt már össze. Innen több mint 4200 embert evakuáltak, nagy részük a Rast és Bailesti közötti autóút mentén elhelyezett katonai sátrakban lelt menedékre.

Vészhelyzet uralkodik a Duna keleti, alsó folyásánál is, Konstanca, Braila, Galac és Tulcea megyékben, ahol egész város- és falurészeket öntött el a gátakon átszivárgó víz. A legválságosabb napjait a Braila várostól délre fekvô Chiscani és környéke éli. Ezen a helyen immár egy hét óta öt kilométeres szakaszon folyik éjjel-nappal a munka a gátak megerôsítése érdekében. Ha ugyanis ott átszakad a gát, vagy azon átfolyik a víz, hatalmas területeket öntene el a folyó, és Braila kikötôváros egy része is víz alá kerülne.

A múlt héten három családot lakoltattak ki a marosvásárhelyi Rovinari utca 26. szám alatti tömbházból.

Az itteni lakrészek közül 37 magántulajdonban van, 23 pedig a helyi önkormányzat tulajdonában áll. A 23 önkormányzati lakrészbôl néhányban érvényes bérleti szerzôdés nélkül laktak családok. A helyi tanács legutóbbi ülésén hozott határozat alapján a törvénytelenül itt tartózkodó családokat kilakoltatták, a felszabadult lakásokat pedig feljavítják és az önkormányzat kiutalja a kérelmezôknek.

A kilakoltatási határozatot a lakásgazdálkodási hivatal kezdeményezte a tulajdonosoktól beérkezô folyamatos panaszok következtében. Farcasan Mirceától, a hivatal vezérigazgatójától megtudtuk, hogy a 60 lakrészbôl 37-et saját tulajdonosaik lakják, a többit pedig bérlôk. A bérlô családok közül azonban csupán hármat kellett kilakoltatni, mivel nem volt érvényes bérleti szerzôdésük, tehát törvénytelenül laktak ezekben a lakásokban, valamint a lakrészek rongálásával és antiszociális viselkedéssel is vádolták ôket. Kérdésünkre a lakásgazdálkodási hivatal vezérigazgatója elmondta, hogy a hivatalnak nem kötelessége a kilakoltatottaknak lakást biztosítani, mivel ezen családok minden engedély nélkül tartózkodtak ezekben a lakrészekben. Ennek ellenére egyetlen család sem maradt fedél nélkül.

Bakó László Attilától, a polgármesteri hivatal szociál-kulturális és iskolavagyon-kezelési osztályának igazgatójától értesültünk, hogy a lakásgazdálkodási hivatal kezdeményezte, ezek az üresen maradt lakások megvásárolhatóak legyenek. Elôtte azonban alapos feljavítási munkálatok szükségesek, mivel a volt tulajdonosok lakhatatlan állapotban hagyták a lakrészeket. Bakó László Attila elmondta, hogy csak azok vásárolhatják meg e lakásokat, akik jogosultak arra, hogy bérleti szerzôdést kössenek. Ehhez szükséges, hogy a lakást igénylônek állandó marosvásárhelyi lakhelye vagy munkahelye legyen, továbbá 1990 után nem rendelkezett saját lakrésszel és nem bomolhatott fel bérleti szerzôdés sem az ô hibájából. Kérdésünkre Bakó László Attila kifejtette, hogy az eddig törvénytelenül itt lakó családok részérôl nem fogalmazódott meg igény arra vonatkozóan, hogy meg akarnák vásárolni ezen lakásokat, hiszen e családok maguk is többnyire szociális esetek voltak. E lakások kiutalására vonatkozó kéréseket a polgármesteri hivatal és a lakásgazdálkodási hivatal tagjaiból álló lakásbizottság bírálja el és ez állapítja meg, hogy kik jogosultak e lakrészek elfoglalására, mihelyt befejezôdnek a feljavítási munkálatok. Ez a folyamat már kezdetét vette, a lakásgazdálkodási hivatal már három napja elkezdte a javítási munkálatokat.

A marosvásárhelyi Örökmozgó Természetjáró Egyesület, a Népújság és az Aquaserv Kht. a Föld napja tiszteletére ötödször rendezi meg a Foto Natura természetfotó-kiállítást. Az idén a következô kategóriákban lehetett beküldeni fotókat: Erdély természeti kincsei; absztrakt a természetben; a vadvilág csodái (állat- és növényfotók); élet "aprófalván." A felhívásra 23 magyarországi és 58 romániai alkotó összesen 569 fotót küldött be, ebbôl a zsûri 90-et talált kiállításra alkalmasnak. A tárlatmegnyitó ma 18 órától lesz a marosvásárhelyi Bernády Ház (Horea utca 6. szám) emeleti kiállítótermében. A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal, a Fotóklub és a Dr. Bernády György Alapítvány támogatásával megrendezett kiállítás május 7-ig látogatható. A tárlat anyagát a Magyar Fotómûvészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége támogatásával augusztus 14. és 23. között Budapesten, a Magyar Mûvelôdési Intézetben (Corvin tér 8. szám) is kiállítják.

A Népújság Alapítvány és a Népújság közéleti napilapot kiadó Impress Kft. ezúton fejezi ki háláját és köszönetét azoknak, akik tavaly adóbevallásaikban a Népújság Alapítványt jelölték meg kedvezményezettnek az 1%-os felajánlási lehetôség során.

Egyebek mellett ez is hozzájárult ahhoz, hogy a korábbi évekhez hasonlóan, a tavaly sem emeltük a Népújság árát, még az infláció mértékével sem.

Az idén, az érvényben lévô törvények értelmében, minden adózó állampolgár immár adója 2%-a fölött rendelkezhet szabadon.

Így, amennyiben a Népújsághoz ragaszkodó olvasóink jónak látják, adójuk 2%-át írhatják a Népújság Alapítvány javára.

Önzetlen támogatásukat elôre is köszönjük. Aki így határoz, az alábbiakkal kell kitöltenie a 2%-os adófelajánlást rögzítô ûrlapot:

Fundatia NÉPÚJSÁG Tg-Mures; 5093655 (cod de identificare fiscala); RO 96 RNCB 0188034977520001 BCR Tg-Mures (cont bancar, IBAN).

Jegyzet

A Maros menti fák ágaira az áradás nyomán fennakadt nejlonfoszlányok, a folyóban sebesen úszkáló mûanyag palackok, a vasúti sínek mellett és a domboldalakon szeméthalmazok. És másutt is mindenütt szétfolyó vegyes hulladéktömegek. Csöppet sem szívderítô látvány. Ha egyesek úgy képzelik el háztájuk kitakarítását, hogy zsákokban hordják ki a szemetet a folyópartra, vasút mentére, mi mit tehetünk ellene? Nem foghatjuk a jóember kezét, nem állhatunk ôrangyalként mellette, hogy nehogy a természetet használja szeméttárolónak. Pedig a saját egészségének is árt. Itt nem az uniós elvárások semmibevevésérôl van szó, hanem emberi nemtörôdömségrôl, passzivitásról is.

Hol van már az az idô, mikor Székelyföldön és Erdélyben hagyománya volt a szemétgyûjtésnek? Rég tovatûnt az a szokás, hogy a lakosok egy elôre kijelölt helyre vitték a hulladékot. Maradt az a köztes megoldás, hogy ki-ki eldönti, melyik helyet találja szimpatikusabbnak a szennyezésre. De nemcsak a lakosokkal van probléma, hanem azokkal az utasokkal is, akik sportot ûznek abból, hogy ki tudja a vonatból, gépkocsiból messzibbre hajítani az éppen megüresedett Coca-Colás vagy sörös mûanyag palackokat.

Mit számítanak a felszólítások és figyelmeztetô táblácskák, hogy tilos szemetet kidobni a vonat ablakán? Egyszerûen ott vannak, de már senkire nincsenek hatással. Télen még mindent belepett a hótakaró, de most nincs semmi, ami elrejtené viselkedésük nyomait. És mi sem szomorúbb, mint a mûanyag palackok és a hulladékok között kikandikáló hóvirág, ibolya látványa.

A megoldás egyelôre még várat magára. Sôt, azt sem lehet tudni, hogy valójában kire lehet hárítani a felelôsséget. Mindenesetre, ha valaki a Maros völgyén, akár vonattal, akár személygépkocsival szándékozik utazni, nem árt, ha felfigyel a problémára. Közben akár el is gondolkozhat azon, hogy a háztartásokban a csapból folyó víz valójában honnan származik. Jobban belegondolva, nem a Maros vizével fôzünk nap mint nap? És nemcsak az okoz gondot, hogy mennyi hulladék úszkál a folyóban, hanem mennyire szennyezôdött a termôföld és ezáltal a vízkészlet is. Néhány éve Phare- programból származó pénzbôl tisztították meg a Maros völgyét, de nem lett volna könnyebb valami elfogadható megoldást kitalálni a tárolásra, ahelyett, hogy akkora összegbe és munkaerôbe került a takarítás?

Traian Basescu szerdán Varsecen kijelentette, hogy a Szerbiában élô románoknak össze kell fogniuk, hogy megvédjék jogaikat, és hogy a román állam támogatni tudja ôket.

Az államfô meglátogatta a varseci ortodox katedrálist, ahol a szerbiai románokkal találkozott. Az államfô a templomban jelenlévôknek elmondta, hogy a román állam ismeri a szerbiai román kisebbség gondjait.

"Nem teszek megjegyzést senkinek, de megállapítom, hogy sikerült két román szervezetre szakadni: a románokéra és a valah románokéra. Ez az ország, amelyikrôl beszélnek, Valáhia nem létezik. Egy létezik, és azt úgy hívják, hogy Románia, ez az ország kiterjesztheti védelmét a szerbiai román kisebbségre" – mondta Basescu.

Úgy véli, hiba volt két részre osztani a szerbiai kisebbségi szervezeteket: románokra és valah románokra. Az államfô a jelenlévôknek elmondta: a román állam, hogy védeni tudja a szerbiai kisebbségek érdekeit, egy, a román kisebbséget képviselô reprezentatív szervezettel tud párbeszédet folytatni, nem kettôvel, mint jelenleg.

Traian Basescu példaként a romániai magyar kisebbség összefogását, egységét említette, amely annak ellenére, hogy belsô viták emésztik, a hatóságok elôtt egyetlen szervezet által van képviselve, ez az RMDSZ, így tudják megfelelôen védeni jogaikat, melyet Románia "az európai standardoknak megfelelôen" megad.

Az államfô még elmondta a Varsecen jelen lévô románoknak, hogy az egység azért is szükséges, hogy a román állam támogatni tudja a román ortodox egyház elismerését Szerbiában. Elmondta, hogy a román fél támogatni fogja román templomok építését és a szükséges építkezési engedélyek megszerzését – jelenti a Mediafax.

Kasza a Dnevnik címû újvidéki napilapban megjelent szerdai interjúban megerôsítette a lap értesülését, amely szerint megkezdôdött a "komoly párbeszéd" a Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök vezette Szerbiai Demokrata Párttal a Vajdaságban élô magyarok autonómiájának kidolgozásáról, és hamarosan megkezdôdnek a tárgyalások errôl a témáról a demokrata tömb legnagyobb ellenzéki pártjával, a Boris Tadic szerb elnök vezette Demokrata Párttal is.

A legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke közölte, hogy ez a két legerôsebb párt, amellyel megkezdôdnek a tárgyalások, de lesznek megbeszélések más, demokratikus irányultságú szerbiai politikai erôkkel is, hogy közösen olyan megoldást találjanak, amely kielégíti a vajdasági magyar és minden más szerbiai kisebbség követeléseit. Kasza szerint csak konszenzussal lehet tartós, pozitív megoldást találni erre a problémára.

Ehhez tartozik, hogy Kasza két héttel ezelôtt tárgyalt Belgrádban Kostunicával, és akkor megállapodás született köztük, hogy hamarosan érdemi, szakértôi tárgyalások kezdôdnek a vajdasági magyar autonómiáról, illetve arról, hogy milyen mértékben épüljön be a párt alkotmányos platformja a szerbiai alaptörvény készülô tervezetébe.

Kasza az újvidéki lapnak adott interjúban leszögezte, hogy semmi esetre sem óhajt párhuzamot vonni a koszovói szerbek vagy a dél-szerbiai albánok és a vajdasági magyarok helyzete között.

"Csak fel kell idéznünk azt, ami ott a közelmúltban történt. Ezek a nemzetiségi összetûzések – bárki is kezdte ôket, az albánok vagy a szerbek – a mai napig is véres összetûzések a térségben élô két nép között. Állítom, hogy a szerbek és a magyarok ebben a térségben az ottani politikai és kulturális szint felett vannak, és vérontás nélkül megtalálják a kielégítô megoldást mindnyájunk számára" – mondta Kasza, hozzátéve, hogy a szerbek és a magyarok évszázadokon át együtt éltek a Vajdaságban, ezért a jövôben is együtt tudnak majd élni.

(MTI) A vezérkari fônökök egyesített bizottságának nemrég nyugalomba vonult elnöke, Richard Myers védelmébe vette Donald Rumsfeld amerikai védelmi minisztert, akinek a menesztését egyre több nyugalmazott tábornok követeli, miközben a Demokrata Párt és a Republikánus Párt törvényhozói is beszállnak a vitába.

A miniszter lemondását eddig hat, az iraki háborúban fontos beosztást betöltô, idôközben nyugalomba vonult tábornok követelte, azzal vádolva Rumsfeldet, hogy rosszul tervezte meg Irak megszállását, ragaszkodott a kézi vezérléshez, arrogáns megfélemlítô vezetési módszerével nem adott teret az ellenvélemények kifejtésének.

A bírálók között van Charles Swannack, aki az amerikai hadsereg egyik elit alakulatát, a 82. légi deszant hadosztályt vezette Irakban, John Baptista vezérôrnagy, aki az elsô gyalogsági hadosztály parancsnoka volt. Paul Eaton az iraki biztonsági erôk kiképzését irányította, Anthony Zinni pedig a közel-keleti térségért felelôs amerikai középsô parancsnokság vezetôje volt.

Richard Myers az ABC televíziónak nyilatkozva leszögezte, hogy a Pentagon vezetôje számtalan lehetôséget adott a katonai vezetôknek véleményük kifejtésére. A vezérkari fônökök el is mondták a véleményüket, a legjobb tanácsokkal látták el, ahogy az a kötelességük is. "Ha nem így tennénk, le kellene lôni minket" – tette hozzá.

Michael DeLong tábornok, a közel-keleti térségért felelôs középsô parancsnokság volt parancsnok-helyettese hétfôn az NBC televíziónak nyilatkozva úgy vélte, hogy a bírálók érdes stílusa miatt neheztelnek Rumsfeldre, de a miniszter nézeteltérés esetén harcászati és hadászati kérdésekben mindig megfogadta a katonák tanácsát.

A most 83 éves Uvano Isinoszuke szerdán érkezett Japánba – ukrán fiának társaságában –, hogy tíz napot töltsön a Tokiótól 460 kilométerre délkeletre élô családtagjaival – közölte Arima Szunimori, a japán egészségügyi és jóléti minisztérium háborús veteránokkal foglalkozó illetékese.

"Csodálatos, hogy Uvano jó egészségben jöhet haza, otthoni látogatásra" mondta Arima.

Arról nem volt hajlandó beszélni, hogy pontosan hol volt Uvano az elmúlt hat évtizedben, és arról sem, miért nem érintkezett egész idô alatt Japánban lévô családjával.

Annyit tudni, hogy Uvanó az orosz Távol-Keleten lévô Szahalin-szigeten tartózkodott, amikor 1945 augusztusában a Csendes-óceán térségében is véget ért háború. 1958-ban érkezett róla az utolsó olyan jelentés, hogy látták a csendes-óceáni szigeten. Arima azt nem közölte, kitôl származott az 1958-as információ.

Azóta nem tért vissza Japánba, és rokonaival sem vette fel a kapcsolatot, így 2000-ben végül családja beleegyezett abba, hogy elesettnek nyilvánítsák.

Uvano azonban, aki jelenleg Ukrajnában, de azon belül ismeretlen helyen lakik ukrán családjával, megkért valakit környezete tagjai közül, hogy segítsen neki felkutatni japán rokonait. Ismerôsének tudakozódása eljutott a tokiói egészségügyi minisztériumba, amely elküldte néhány munkatársát Kijevbe, hogy beszéljen Uvanóval.

Akkor kiderült róla, hogy tényleg létezik, a Kyodo japán hírügynökség szerint az ukrán fôvárostól 150 kilométerre lévô Zsitomirban él, három gyermeke van.

Az illetékes japán területi hatóság erre gyors adminisztratív munkába fogott: összeszedte a vele kapcsolatos okmányokat – így a halotti anyakönyvi kivonatot –, és ismét élô személlyé nyilvánította.

Uvano Tokióba érkezését követôen újságíróknak nyilatkozva oroszul mondott köszönetet a japán kormánynak, amiért az lehetôvé tette hazatérését, bár köszönni még tudott japánul.

A japán kormány becslése szerint mintegy 400 második világháborús japán katona él még az egykori Szovjetunió utódállamaiban, közülük eddig negyvenet azonosítottak.

Ovidiu Chirovici a Kis- és Középvállalatok és Szövetkezetek Ügynökségének (ANIMMC) elnöke kedden ellentmondott azoknak az értékeléseknek, melyek szerint az EU csatlakozás után sok kis- és középvállalat (IMM) fog megszûnni, úgy értékelve, hogy gondjuk csak a mezôgazdasági élelmiszeripari termékeket elôállító cégeknek lesznek, melyek 15% alatti arányt tesznek ki.

Sajtótájékoztatón elmondta, hogy azok a kijelentések, melyek ezen vállalkozások 20, 30,sôt 60%-nak az eltûnésére vonatkoznak, csak találgatások.

"A kis- és középvállalkozások 60%-a a belkereskedelem terén tevékenykedik, 25%-a szolgáltatásban, és 15% a termelésben" – mondta Chirovici.

Az ANIMMC elnöke rámutatott, hogy a kereskedelmi cégek már az európai normákat alkalmazzák, tehát nem érinti ôket negatívan a csatlakozás. A kereskedelemben mûködô cégek egyetlen gondját a hipermarket üzletláncok kiterjedése fogja jelenteni, mely a környékbeli cégek megszûnését eredményezi – magyarázta Chirovici.

Véleménye szerint a szolgáltatásban tevékenykedô cégeknek sem lesz jelentôsebb problémájuk, azok kivételével, amelyek még környezetvédelmi befektetéseket kell eszközöljenek.

A legnagyobb fennakadások a mezôgazdasági- élelmiszeripari kis- és közepes vállalkozásoknál lesznek észlelhetôk.

"Ezek nagyon szigorú normáknak kell eleget tegyenek, ami komoly befektetéseket igényel" – tette hozzá az ANIMMC elnöke.

Rámutatott, hogy a 2004-ben az EU-hoz csatlakozott országok esetében sem súlyos a kis- és középvállalkozások helyzete.

"Az európai piac a kis- és középvállalatok számára nem újdonság. Nagyon sok cég már dolgozik ezen a piacon, ez a legkiegyensúlyozottabb kapcsolat az import és az export között" – nyilatkozta Chirovici.

Véleménye szerint a hatóságok engedékenyebb üzleti környezetet kell kialakítsanak a kis és középvállalkozások számára, mert ezek olyan nagy cégekkel kell versenyezzenek amelyek könnyebben és olcsóbban jutnak hozzá hitelekhez, és rövidebb idô alatt tudják beszerezni az engedélyeket – jelenti a Mediafax.

Az Európai Néppárt ( PPE) öt német és egy olasz euroképviselôkbôl álló küldöttsége látogat Bukarestbe, Szebenbe és Temesvárra április 20-24. között, hogy az Európai Parlament április 26-i vitája elôtt a helyszínen tájékozódjanak. A küldöttséget Hartmut Nassauer és Markus Ferber vezeti.

Hartmut Nassauer a Kereszténydemokrata Unió/Európai Szocialisták Csoportjának elnöke, Markus Ferber pedig a csoport társelnöke, a küldöttségben még Daniel Caspary (Kereszténydemokrata Unió), Alfred Gomolka (Kereszténydemokrata Unió), Bernd Posselt (Európai Szocialisták Csoportja) és Michl Ebner (a Dél-tiroli Néppárt) is részt vesz – tájékoztat Németország romániai nagykövetsége.

Az Európai Néppárt képviselôi találkoznak Traian Basescu államelnökkel, Calin Popescu Tariceanu kormányfôvel, a kormány tagjaival, a helyi közintézmények képviselôivel.

A hat európai képviselô a Konrad Adenauer és Hans Seidel Alapítványok által, Románia EU- csatlakozása témában szervezett vitán is részt vesz, majd sajtótájékoztatót tartanak a bukaresti német nagykövetségen.

Constantinescu:

Emil Constantinescu volt államfô szerdán kijelentette a Horia Rusu Alapítvány által szervezett vitán, hogy Románia az egyetlen olyan ország, amelyik "alázatosan" várja a kommunizmus elítélését egy olyan elnök által, aki a nómenklatúra tagja volt és együttmûködött a Szekuritátéval.

"Nem tudom, hogy elsôk leszünk-e, akik elítéljük (a kommunizmust, szerk.megj.), de biztosan az egyedüliek, akik alázatosan várjuk, hogy ezen elítélést egy olyan elnök tegye meg, aki a nómenklatúra tagja volt és együttmûködött a Szekuritátéval" – mondta Constantinescu a A kommunizmus pere – elnapolt döntés címû vitán.

Constantinescu Vladimir Tismaneanu kijelentését kommentálta ezáltal, aki rámutatott, hogy ha Románia eljut oda, hogy elítélje a kommunizmust, akkor ez elôrelépést jelentene a volt kommunista tömb államaival szemben.

A volt államelnök hozzátette, amíg ezen elnöki bizottság befejezi munkáját, minden további nélkül létezni fog bizonyíték arra, hogy Traian Basescu együttmûködött a volt Szekuritátéval.

Constantinescu kifejtette, véleménye szerint azok, akik kétségbe vonják Basescu együttmûködését a volt Szekuritátéval, semmivel sem különbek, mint maga az elnök, aki bizonyítékokat kér a kommunizmus elítélésére. Úgy értékelte, hogy a bizonyítékok nyilvánvalóak, de nem akarnak beszélni róla.

Sergiu Andon, a képviselôház jogi bizottságának elnöke, Sergiu Andon kedden közölte, hogy a nemzeti kisebbségek státuszát szabályozó törvénytervezet vitája május 9-én folytatódik.

Andon a húsvéti ünnepek alatti szabadnapokkal magyarázza a késlekedést, ugyanis ennek következtében a státusz vitájára megszabott keddi napokon a képviselôházban a szokásos hétfôi programot alkalmazzák.

A húsvéti ünnepek miatt elveszített két napon kívül a kisebbségügyi törvénytervezet vitáját május 2-án is felfüggesztik, mivel a képviselôk május 1-jén (ami ugyancsak hétfôre esik) nem dolgoznak, így másnap a képviselôházban ugyancsak a szokásos hétfôi programot alkalmazzák.

Ennek következtében a legközelebbi dátum, amikor a képviselôház három szakbizottsága normális program szerint összeül az említett törvénytervezet megvitatására, május 9-e.

A kisebbségügyi törvény vitája február elején vette kezdetét a három – jogi, emberjogvédelmi és oktatásügyi – szakbizottságokban, a jelenlegi parlamenti szesszió kezdetekor.

Az elmúlt közel három hónap során a három bizottság tagjai a törvénytervezet alig 15 cikkelyét fogadták el.

A legtöbb ülésen – akkor, amikor határozatképességi létszámhiány miatt kellett felfüggeszteni az ülést – a vitafolyamatot lelassította az SZDP és Nagy-Románia Párt által benyújtott nagyszámú módosító javaslat.

A három bizottság legközelebbi ülésén a vitát a 16. cikkelytôl folytatják.

A jövô mûtéti technológiáját jelenti az a számítógépes navigációs rendszerrel mûködô készülék, amellyel különleges pontossággal végezhetô el a csípô- és térdprotézis beültetése. A készüléket a két marosvásárhelyi ortopédiai klinikán mutatták be a bukaresti forgalmazó cég képviselôi.

Bár a korszerûnek számító athroscopiai eljárással már rutinszerûen mûtenek az ortopédiai klinikán, a tegnap bemutatott eljárásra még várni kell. Olyan költséges készülékrôl van szó ugyanis, amit esetleg szponzorálás vagy európai uniós programok révén lehetne beszerezni. Ennek ellenére fontos tudni, hogy milyen lehetôségek elôtt áll az ortopédiai sebészet, amelynek képviselôi az eljárás, a készülék ismeretében idejében felkészülhetnek annak használatára, hangsúlyozta a bemutató során dr. Bataga Tiberiu ortopéd fôorvos.

A Windows rendszerben mûködô készülék, amely könnyen összeállítható és mozgatható, a beteg adatait és a diagnózis betáplálását követôen rendkívül pontos utasításokat ad a sebészorvosnak arról, hogy mit kell tennie a mûtét sikere érdekében. A készülék a meghatározott támpontokra elhelyezett elektródák segítségével háromdimenziós anatómiai rekonstrukciót tesz lehetôvé a térd- vagy a csípôízületrôl, és pontos utasításokat ad a protézist befogadó csontágy kialakítására és a beültetendô implantátum méreteire vonatkozóan – válaszolta kérdésünkre dr. Nagy Örs tanszékvezetô egyetemi tanár, a Romániai Ortopédiai Társaság elnöke.

Mivel a csípô- és térdprotézisek beültetésének szükségessége fokozatosan növekedik, hasznos lenne, ha a jelentôs egyetemi központokat ellátnák ezzel a készülékkel, amit különleges esetekben használni lehetne. Hiánya azonban nem jelent akadályt a marosvásárhelyi ortopédsebészek számára, hogy a protézisek beültetését elvégezzék. Amint Nagy Örs professzor elmondta, az ortopédiai klinika háromtagú csapata május elsô napjaiban Grazban vesz részt tapasztalatcserén a szerdán bemutatott készülék használatának elsajátítására.

"Hat hónappal ezelôtt éreztem, hogy Isten átruházza rám az erejét, s ez az erô arra késztetett, hogy változtassak az életemen anyagiakban és szellemiekben. Jobb, bölcsebb lettem és felnôtté váltam a társadalomhoz és a környezetemhez való viszonyomban", nyilatkozta Doru Borsan, az Új Generáció Pártjának megyei elnöke, a teljesen felújított és átalakított Club Jo, úgymond, avatóján.

Mint mondta, nem akart nagy felhajtást, nem 500 ismeretlennek, hanem 20 olyan embernek mutatta meg, akik akár "hírét is viszik" az eseménynek.

A valamikori klub helyén szállodakomplexum várja a vendégeket: a komplexum 2100 négyzetméteren fekszik, 600 négyzetméter parkolója van, 20 szobában 60 vendéget tudnak fogadni.

A beruházás, tudtuk meg, 1 millió 180 ezer euróba került, amit saját erôbôl és bankkölcsönbôl állt.

A komplexum belsejét a feng shui szabályai szerint alakították ki, az ízlésesen berendezett – kék-fehér – szobákban minden kényelmet megkap a látogató, a jakuzzitól az internet- hozzáférhetôségig. Az egyágyas szoba ára 49 euró, a kétágyasé 59, a lakosztály 69 euró egy éjszakára. Doru Borsan kijelentette, hogy az árakat a piac alakulásának függvényében 20%-kal emeli majd. A szállodakomplexumhoz konferenciaterem, diszkó, klub, vendéglô is tartozik.

Ami azonban a legfontosabb, 54 embernek biztosít munkahelyet.

Telenézô

Autonómiára azért van szükségünk, többek között például, hogy szabad elhatározásunkból nézhessük az Autonómia tévét, mondja Kisköcsögi úr, aki azért is csóválja a fejét, mert egyelôre sem autonómia, sem Autonómia, csak Duna II., hogy "el ne riasszák a Magyarországgal szomszédos országok kábelszolgáltatóit". Hogy oda ne rohanjon a Helsinki Bizottság, füstölög Kisköcsögi úr. Hiszen a kábelszolgáltatók máris beültek a farhámba, illetôleg, hogy még finomabb legyek, óvatosan duhajkodnak – mondja. Magyarán: kivárnak. Megvárják a szlovák nackó pártvezér kirohanását, aztán a román mogulok ejnyebejnyéit, kétértelmû cui prodest-jeit, tudorcsörtéit, és ha lefutott az ár a Dunán, esetleg ha mi, nézôk is szövegelni kezdünk, meg az érdekvédelmi szövetségünk is túljut az obligát gratulációkon, no, akkor talán kidobják a Hálózatot vagy a Hallmarkot, és titokban beengedik a hátsó ajtón az Autonómiát is, szegényt...

Húsvétra az urbi et orbi mellé nem kaptunk tehát Autonómiát, csak nyilatkozatokat, ismertetôket. Hogyne, hiszen még a UPC is megijedt az elnevezéstôl. Mi lesz itt, ribillió? Egyébként pedig a szolgáltatók állítólag a nézôk igényei szerint alakítgatják a kínálatot. (Nem tudom, mikor volt itt véleménykutatás, mindenesetre mi, magyar nézôk kimaradtunk ebbôl is.)

Azt mondja Gáspárik Attila, a román ORTT, vagyis az audiovizuális tanács (CNA) alelnöke: a romániai kábelpiac 90 százalékát lefedô két cégnek, a UPC-nek és az RDS-RCS-nek hiába magyar a vezetôje, nem valószínû, hogy bekerül az Autonómia az alapcsomagba. Romániában egyébként az elmúlt években egyetlen külföldi sugárzású tévécsatornát sem akadályoztak a kábelrendszerbe jutásban. Ugyanô így ír közéleti honlapján: "ha a Duna hivatalos körei ódzkodásról szólnak, akkor miért nem szólítottak meg egyetlen szlovák, szerb, román kábeltévést, hogy a másik felet is meghallgassuk? Miért kell sértegetni azt a több tucat erdélyi magyar kábelest is? Mit tett a Duna az elmúlt években a kábelrendszerbe való jutásért? Vett 3 tucat egyéni mûholdvevôt? Ez az egész Autonómia csatorna olyannak tûnik, mintha elkezdenék termelni egy árut, csak éppen az eladást nem tervezem meg, és egyszer csak termelem e cukrot raktárra..."

Azt is elmondja az alelnök úr, hogy mifelénk a kábelrendszerek telítettek, csak úgy lehet új csatornát betenni, ha elôtte valamit kivesznek, elkezdôdött egy olyan folyamat, amikor a mûsorkészítô fizet a kábeltévésnek, hogy betegye a mûsorát. Végül egy nem éppen szónoki kérdés: "mi akadályozta a Dunát abban, hogy az eddigi csatornán megvalósítsa az Autonómia tartalmat? Ha kivette volna a Kívánságmûsort, a Bûvöletet (ami a Duna szellemével egyáltalán nem egyeztethetô össze), máris ott van napi 5 óra?"...

Az Autonómia napi nyolc órában, 17 órától éjjel 1 óráig nem látható minálunk. Keddtôl mindennap négy óra élô adást nem látni, minden hétköznap nem jelentkezik az EU-járat címû információs és szolgáltató hírmûsor, A nap vendége címû esti mûsorban közéleti szereplôk nem mondják el véleményüket a nap aktuális történéseirôl, nincs aztán Autonómia ABC, amely az autonómia elméleti kérdéseit hivatott tisztázni, a Magánvélemény az utca emberét, a Tiszta hang pedig a gyerekeket nem szólítja meg. A Világunk is átköltözik a Duna II-re.

Mi egyelôre – Kisköcsögi úrral – maradunk. (Mint a fogásznál.)

Csütörtöki kimenô

1891-ben Kolozsváron az EMKE erdélyrészi útikalauzt tett közzé. Elfogult lokálpatriótaként Marosvásárhelynél ütöttem fel.

Nincs még villanyvilágítás, ui. a szállodai díjszabások között szerepel: "gyertya 15-20 krajcár", nyilvánvalóan gépkocsi, telefon és rágógumi.

Jaj, a legfontosabbal kellett volna kezdenem. Marosvásárhely "szab. kir. város és törvényhatóság; királyi ítélôtábla, valamint több bíróság, állami, megyei és katonai hatóság székhelye. Fekszik a Maros bal partján s részben azt kísérô domblánczolatokon. Lakosainak száma 15.318 (1891-ben), túlnyomólag magyar." Meg is jegyzi a szerkesztô: "Inteligencziájának, tanintézeteinek (ref. coll., r. cath. gymn., polg.-, keresk., -iparos iskolák, felsôbb leányiskola, Orsolya-szûzek leányneveldéje stb.) és humánus egyesületeinek nagy száma, valamint a sok helyi érdekû kaszinó, jótékonysági intézmény Kolozsvár után e várost teszik a magyar kultúra második ôrhelyévé az erdélyi részekben. Ezért méltán viseli a »székely fôváros« nevet." Ezek szerint a szerkesztô és leíró a polgárosodás biztató jeleit tapasztalta városunkban.

Száztizenöt évvel ezelôtt volt két elsô osztályú szállodánk, a Transsylvania és a Domokos, kb. száz méterre egymástól a Bolyai utca aljában és tetején, ahol egy szoba 1-2 forintba kerül 24 órára, másodosztályú volt a Nap, a Csillag, hol a szobaárak 70 krajcártól 1 forintig kóstálnak. Éttermek a felsorolt szállodaiak mellett a Nro. 12 és az Elba szigete, ez utóbbi valószínûleg magán a szigeten, azaz a mai sportaréna helyén-környékén. Két kávéház, a Transsylvania és a Szakács-féle, mindkettô a fôtéren, cukrászdában sem szûkölködtünk, hiszen Szakács Sándorné, Gönczi János és Szél István jó nevû mûintézetet tartott fenn az édesszájúaknak.

Az útikalauz kötelessége publikussá tenni a bérkocsidíjakat. Egy egyfogatú a vasúttól be vagy ki 40 krajcárba kerül; egy negyedóra kocsikázás nappal alig 20 kr., félóra nyilvánvalóan a kétszerese. Egy kétfogatú a vasúttól, mondjuk a Transsylvaniáig, 60 kr., egy órára 80, s ha az Elba szigetére vágynánk szívünk hölgyével/urával, akkor ne sajnáljuk a 30 krajcárt a mogorva konflistól. Éjszakára külön alku szerint.

Mit láthatunk a városban?

Például a Hajós utcában a Székelyföldi Iparmûvészeti Múzeumot, mely de. 9-12 óra, ünnep- és vasárnapokon du. 3-6 között is nyitva tart. Ámbátor ôre, László György "ezenkívül bármikor szívesen megmutatja és kalauzol." A Teleki könyvtár "számos unikummal és Corvinákkal" (mely összesen egy darab) nyitva de. 10-12 között. Az ebédszünet szentsége nem sérthetô meg, ui. a bibliothékárius, Horváth Gáspár kollégiumi tanár rövid pihenô után du. 4- 5 között alig várja, hogy valaki könyvet kérjen tôle.

Egyéb sétahelyek a Fô- vagy Széchenyi tér, ahol a csinos kioszkban sört, kávét, üdítôt és limonádékat rendelhetünk, ellátogathatunk az Elba-szigetre, a Maros közepében álló szigetre, ahol vendéglô, nyári színház, sörház-kert van, távolabb a várostól a Nagyerdô szép kilátással. (Érdekes, még nem nevezi Somostetônek, de még Weekend sincs, az majd csak a harmincas évek végére kezd kialakulni, azaz 40 évvel a kalauz megjelentét követôen. Trianon után is kellett valahol szórakozni.)

Mivel a városban alig van fürdôszobás ház, teljes gôzzel mûködnek a közfürdôk: az Elba-szigeti és a Mentovich- féle kád- és gôzfürdô. A posta még a Bolyai utcában üzemel, a távírda reggel 8- tól-este 9-ig kattog a t. publikum kénye-kedve szerint.

Termelés: elsô helyen a gyermekjáték- és fadíszmûgyár említtetik mint helyi ipar, aztán van serfôzô, mint minden magára valamicskét is adó polgárvárosban, szeszgyár és az állomás környékén a Baruch Jeremiás- féle kôolajfinomító, ezenfelül fûrészmalmok és eczetgyárak.

Persze, ez a kalauz sem a tökély. Azt írja, hogy a Huszár Adolf mûtermében készült Bem-szoborral "átellenben Bodor Pál (ha ezt Diurnus tudná!) kútja – a benne levô zenélô óra, jelenben elromolva. (Akkor már legalább fél százada.) A fôtéren áll a Bánffy-palota – Kolozsváron, itt ugyanis a Tholdalgi-ház tetszeleg magának és nekünk.

Bernády csak majd egy évtizeddel késôbb lendül bele a városépítésbe. Addig is be kell érnünk az alábbiakkal: "Tágas befásított utczái, tisztaságukkal és élénkségükkel kellemes benyomást gyakorolnak az idegenre." Majd valamivel odább: "A város legszebb sétatere a Marosban fekvô Elba-sziget, melyet régi mocsaras állapotából Houchard József – egy lelkes franczia – kis paradicsommá varázsolt."

Ki emlékszik rá?

Húsvéti voodoo

Azokat a törésvonalakat, melyek különbözô kultúrák között húzódnak, és amelyeken megbukhat vagy átléphet egy mûalkotás, zenemû, színházi produkció vagy egy egyszerû vicc, poén, vizsgálni mindig érdekes. Mi az, ami a helyhez kötött aktualitáson túl egy teljesen más közegbôl érkezett hallgató/nézô számára is élvezetessé, érvényessé tesz egy mûvet, szöveget, amelyen nevet vagy nem nevet – az érezhetô poénszándék ellenére sem. Hasonlatosságok és különbözôségek nyomába ered a befogadó, melyeket vagy megtalál, vagy nem talál meg, miközben tudja – a világ másik sarkáról érkezett produkció fura és érdekes szerzet, mely csak nyomokban emlékeztet a honi színjátszói hagyományokra. Mert produkcióról van szó ezúttal, színházi elôadásról, melyet a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem Stúdió termében mutattak be a Cape Town-i (Dél- afrikai Köztársaság) egyetem színmûvészeti karának hallgatói, Christopher Weare professzor rendezésében.

Robin Levetan igen népszerû darabjának a címe Kaplan-né és a varázsló, témája pedig eléggé egyszerû: Wellington, a fekete szolga Kaplanéknál szakács, mindenes, társalkodó és jó barát. Kaplanék dél-afrikai zsidó család, egy kretén ifjúval és szûk látókörû, karót nyelt apával, akik között csak a feleség normális, ô viszont hisztérika. A nagymama dettó, alig él és akkor is alszik, a ház körül pedig lézeng még egy enyhén elmebeteg fekete fiú, aki nagyon szeretné, ha Wellington meggyógyítaná. Mert Wellington titokban varázsló, sámán, ha úgy tetszik (witchdoctor), a gyógyítás pedig nemes (táncokkal, szökdécselésekkel, mormogásokkal és üvöltözésekkel) telített folyamat, amely – minô szerencsétlenség – épp húsvét szent ünnepének estéjére és Kaplanék háza elé esett, óriási cirkuszt okozva. A végén persze minden tisztázódik, összekeveredik a voodoo és a Tóra, a kovásztalan kenyér sámáni füvekkel, helybeli aktualitással, feketék és fehérek közötti viszonnyal áll össze egységes egésszé, történetté.

A játék és színpadravitel azonban élesen elütött attól, ami errefelé megszokott: a szaggatott, darabos, néhol iszonyúan lassú ritmust állandó ripacskodás kísérte, régi némafilmeket idézô játszó "stílus", a szereplôk pedig hosszasan elidôztek a leves elkészítésének receptjénél, a társadalmi problémák megtárgyalásánál, vagy a fekete, ház körüli ifjú angoltudásának csiszolásánál, és ezen hosszas beszélgetéseket csak ritkán törte meg egy-egy, valódi humorral telített helyzet. Mintha kétórás nyelvleckét láttunk-hallottunk volna, hasonló szintû poénokkal egyetemben. A valóban vicces jelenetek és megoldások elvesztek az állandó szövegáradatban, melyeknek közepén a játszók nem tudtak mit csinálni magukkal a színpadon: álldogáltak, sepregettek, fôztek, tettek- vettek, bárminemû dramaturgiai és koncepcióbeli funkció nélkül.

Ha egy helyi társulat vagy színiegyetemi osztály vitte volna színre ezt a darabot pontosan így, akkor az rettenetesen gyengének számítana. Dél-Afrikában állítólag nagy siker a produkció, ami meg is történhet, hiszen számos olyan szövegbeli és játékbeli utalást hallottunk-láttunk, ami a honi közönség számára nemigen érthetô (legjobb esetben is csak sejthetô). A katasztrofálisan szájbarágó szöveg és helyzetformálás is elfogadhatóbbá válik, ha az ottani viszonyokra gondolunk. És ôszinte, nézôtéri felröhögések is gyakran megszakították a csendet. Azon a bizonyos törésvonalon ez az elôadás nem bukott meg – annyira lelkesen tapsolt a közönség, a vendéglátó, vásárhelyi diákság és intézmény. De csak azért.

Az intézményi reformnak köszönhetôen az idei év elsô napjától két új iroda kezdte meg mûködését a megyei közlekedésrendészeten belül. Az egyik a városokban, míg a másik az országos és a nemzetközi utakon zajló forgalom biztonságáért felel. Ugyanakkor egy-egy munkatárssal bôvült a ludasi, a nyárádszeredai, a nyárádtôi, a nagysármási és az erdôszentgyörgyi rendôrségek személyzeti állománya. Az azóta eltelt idôszakban a megyei közlekedési rendôrség együttmûködési megállapodást kötött az Autópályák és Országutak Nemzeti Társaságának (CNADN) marosvásárhelyi részlegével, minek alapján három vegyes munkacsoportot hoztak létre. Ezek az alakulatok a legkorszerûbben fölszerelt Fiat Dobló gépkocsikkal éjjel-nappal járôröznek és 24 óránként közös jelentést tesznek tevékenységükrôl. Március 1- jétôl a Román Gépjármû- lajstromozási Hivatal megyei képviseletével is összefogott a közlekedési rendôrség. Az egyezség értelmében megalakított szakértôi csoport, a RAR kocsival mind a városokban, mind a nemzeti és európai besorolású utakon felvigyáz. Ami szintén említést érdemel: a közlekedési rendôrség akciót szervezett a csalásokat és csempészéseket vizsgáló rendôrséggel, a Román Közúti Hatósággal (ARR) és a Pénzügyi Gárdával is karöltve, hogy fölfedjék a személyszállításban uralkodó rendellenességeket. Végül márciusban a MERMAID mûvelettel igyekeztek átvilágítani az áruszállítás helyzetét.

E bevezetô után jogos a kérdés, hogy mire jutottak a vizsgálódás során. Helyszûke miatt nem részletezzük az egyes felmérések minden eredményét, de érdemesnek tartunk kiragadni belôlük bizonyos számadatokat és jelenségeket.

Három hónap alatt 281 személygépkocsit, buszt, általános áruszállító és veszélyes anyagokat szállító jármûvet vizsgáltak meg mûszaki szempontból. Ennek következtében 142 szankciót osztottak ki, 6 vezetôi jogosítványt és 81 forgalmi engedélyt visszatartottak, összesen 36,8 millió régi lejre bírságoltak.

A közszállítással foglalkozóknak a pénztárcája több mint 293 millió régi lejjel könnyebbült meg. Közülük hárman ideiglenesen vagy véglegesen el kellett hogy búcsúzzanak a hajtási engedélyüktôl, illetve 14-en szakmai attesztáló bizonyítványuktól. A hatósági ellenôrök nem kevesebb, mint 64 forgalmi engedélyt vontak vissza, kereken egy tucatnyi busz leállítását rendelték el és öt bûncselekményt állapítottak meg.

A teherjármûveket és vezetôiket egy híján hatvan alkalommal tették próbára (három hónap alatt) a RAR, az ARR és a CNADN munkatársaival szövetkezett közlekedési rendôrök. Az együttes akciók során 257-szer találták úgy, hogy a leleplezett hibák és mulasztások miatt felelôsséggel tartoznak a kormánynál ülôk, illetve a veszélyesnek vagy veszélytelennek minôsülô árut szállító gépkocsik tulajdonosai, üzemeltetôi. Nem kevesebb, mint 97.100 új lejt "gomboltak le" a szankciók ürügyén.

Külön kategóriaként foglalkoztak a közúti közlekedés rendjéért felelôs szervek a taxisokkal. Jóllehet szám szerint kevesebbszer vizsgálódtak, viszont munkájukba bevonták a polgármesteri hivatalok alkalmazottait is. Ha azt vesszük, hogy az ellenôrzött 579 gépkocsi után 315 büntetés kirovását, 24.210 új lejnyi bírság behajtását látták szükségesnek, akkor azt kell mondanunk, hogy riasztó a helyzet. Legalábbis a rendôrség szemszögébôl. Az akciók nyomán elvettek 15 vezetôi engedélyt és ugyanannyi attesztáló okiratot, 9 forgalmi engedélyt, valamint 4 mûködési engedélyt és 3 bûnügyi feljelentést tettek. De a rendôrség nem hagyta ennyiben a dolgot. A taxizással foglalkozók megfegyelmezése érdekében februárban 5 találkozót szerveztek Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalával és a Taxizók Kamarájával. Ez alkalmakkor konkrét feladatokat és határidôket jelöltek ki, hogy elejét vegyék a kalózkodásnak. Továbbá partnerségi egyezményeket kötöttek a fontosabb taxis cégekkel a közúti balesetek gyakoriságának csökkentése végett.

Az elképzelés szerint nem 2006 végéig, hanem már július 31-ig 5 százalékkal kellene mérsékelni a súlyos balesetek számát. A vállalásoknak megfelelôen a közlekedési ügyosztálynak a rendôrség többi alakulataival olyan intelligensen szükséges összedolgoznia (például az információgyûjtés és -csere területén), hogy hatékonyabban lépjenek fel a bûnözés ellen a közutakon. Úgy ajánlatos bevonnia az együttmûködésbe a már említett többi ellenôrzô szervet és szervezetet, hogy valóban jobb belátásra bírhassák a szállítókat és a fuvarozókat. Nem utolsósorban olyan hozzáértéssel és következetesen kell bevetniük a rendelkezésükre álló mûszeres technikát, hogy azt az érzést keltsék, miszerint a közúti ellenôrök mindenütt résen vannak.

Vásárhelyi Gyôzô (1905–1997), ismertebb nevén Victor Vasarely Pécsett született, ott végezte a középiskolát is, majd beiratkozott a budapesti orvostudományi egyetemre, ahol el is kezdte tanulmányait. Az anatómia roppant érdekelte, bár tanulás helyett a vizsgák közeledtével hiába görnyedt a könyv fölé, egyre csak rajzolt, rajzolt biflázás helyett. Lehet, hogy jó orvos vált volna belôle. Azonban festôként – Victor Vasarely néven – világhírre tett szert.

– Az éles fekete-fehér kontrasztok, a kiegészítô színek kibírhatatlan vibrálása, a hálózatok káprázatos villogása, a plasztikai összetevôk mozgalmassága: megannyi elem mûveimben, melyeknek nem az a szerepük, hogy csodálatot váltsanak ki, vagy egyfajta édesbús melankóliába ringassanak, hanem hogy cselekvésre ösztönözzenek – mondta el egy Párizsban készült interjúban életfilozófiáját az akkor már idôs mester.

Abban igaza volt, hogy mûvészetét sok mindenre felhasználták, csak arra nem, amire készítette különös festményeit. Hiszen egy op-art (optikai mûvészet) kép olyan jól mutat a kiállítóteremben vagy egy szoba falán, ezért kiállításai sorra nyíltak, és sznob vevôk bombázták még életében hihetetlen ajánlatokkal. Mindez azonban Vasarelyt nem zavarta abban, hogy töretlenül menjen elôre a saját maga által elképzelt úton. Amerre járt, ott alkotott, ezért korszakait a különbözô helységnevek alapján nevezték el. Sohasem tagadta, hogy egy-egy utazás, nyaralás vizuális tapasztalatai, megfigyelései indították mindig egy új irányzat felé. Így a kristálykorszakot 1951-tôl a Denfert-korszak követte, amikor hajszálrepedések ihlették a mestert arra, hogy egymást keresztezô vonalhálózatokat alkosson. 1955- tôl számítjuk a kinetizmus nagy korszakát, ez késôbbi mûveire is jellemzô, egészen haláláig, fôként e stílus jegyében alkotott.

1970-ben nyitotta meg alapítványát a gordes-i kastélyban, ez késôbb Aix-en-Provence-ba került. Két évvel késôbb fia, Yvaral megtervezte a Renault akkor még új arculatát és logóját, amelynek jellegzetes rombusz alakja máig megtalálható a vállalat emblémájában. Victor Vasarely egykori szülôházában, Pécsett, 1976 óta állandó kiállítása mûködik, a mûveket ô adományozta szeretett városának.

* Az Alkotómûhely címû képes magazin nyomán

Kisgyerekek szülôk, nagyszülôk kíséretében, pattogatott kukoricával, modellezett lufikkal a kezükben várakoztak a marosvásárhelyi lovardánál felhúzott cirkuszi sátorban az attrakció elkezdésére: elaludtak a fények, majd a reflektorok dobpergés kíséretében a mûsorvezetôre világítottak. Április 14-23. között látogatott Marosvásárhelyre a Kolumbia Cirkusz több országból származó artistáival. A csapat két éve jár országunkba, a március – november között tartó cirkuszi évadban az ország nagyobb városaiban lépnek fel.

A cirkuszisták bohózatokkal, beidomított állatok produkcióival, ügyességi mutatványokkal lepték meg a közönséget: a mûsorszámokba gyakran maguk a nézôk is bekapcsolódhattak, próbára tehették zenei tehetségüket, ügyességüket.

A cirkuszi szakma legtöbbször apáról fiúra száll – árulta el Varga Rudolf artista, akinek édesapja, nagyszülei, talán még ükapja is a cirkuszban élte le életét. Mestersége tehát "családi örökség", ebbe született bele. A famíliában van, aki a bûvészkedéssel, van, aki a zsonglôrködéssel, avagy a nyaktörô tornamutatványokkal kápráztatja el a közönséget. A Kolumbia Cirkuszt négy család alkotja, és évadonként újabb artisták szerzôdnek melléjük, köztük magyarok, németek, szerbek, románok, olaszok, tavaly pedig csehek is léptek fel mellettük.

A mûsort Mitica Cretu többtagú csapata nyitotta meg (és zárta is), akik veszélyes akrobatamutatványokkal ragadták meg a nézôk figyelmét. A cirkusz fiatal, csinos lányai a levegôben mutatták be légtornászi tehetségüket. Armando bohóc többször is jókedvet csiholt: az almadobálással, a gyerekek segédletével megszólaltatta a Szól a kakukk címû dalt, majd bebizonyította, hogy egy kis "mágiával" behunyt szemmel is lehet ugrókötelezni. A budapesti Antonio Duo egyensúlyozásai után a szerbiai Texasi Trio mutatta be izgalmas késdobáló produkcióját. Az állatidomárok ügyeskedô "táncos lábú" galambokkal, egyensúlyozó cicákkal, udvarias pónikkal, szamárral, lóval és lámákkal szerepeltek, de láthattunk nyaktörô trampolin gyorsaságot, koncentrációt és sok figyelmet igénylô zsonglôrmutatványokat. A bûvös dobozban rejtélyes módon tûnt el, majd került elô a csinos olasz lány.

Ökölvívás

A hét végén Marosvásárhely adott otthont az ifjúsági és kisifjúsági ökölvívó országos bajnokság zónadöntôjének. Hasonló eseményt már hosszú évek óta nem rendezett a város. A tizenkét megye legjobb ifjúsági öklözôjét felvonultató versenyen a két korosztály minden súlycsoportjának két legjobbja jutott az országos döntôbe, amit május hónap folyamán rendeznek Tulceán, illetve júniusban Craiován.

A marosvásárhelyi ökölvívósportot két klub, a Ring Box és a (már megszûnt, de az ökölvívó szakosztályában még tovább mûködô) Armata képviselte, mindkettô több versenyzôt is kijuttatott az országos döntôre.

Íme a marosvásárhelyi kvalifikáltak listája: Kisifjúságiak, 50 kg: László József (Ring Box); 70 kg: Dózsa László (Armata); 80 kg: Urcan Dragos (Ring Box); +91 kg: Moldovan Claudiu; Gagyi Loránd (Ring Box). Ifjúságiak: 60 kg: Sucuturdean Emanoil (Ring Box); 75 kg: Szabó György (Armata).

Északi csoport: Holtmaros – Alsóidecs 2-0; Marosfelfalu – Erdôszakál 5-0; Görgényoroszfalu – Disznajó 0-3 (hivatalból); Gliga Companies – Görgénysóakna 5-3; Marosvécs – Lövér 4-3; Felsôidecs – Déda 2-2.

Közép csoport: Marosszentanna – Csittszentiván 3-1; Harasztkerék – Marossárpatak 5-1; Sáromberke – Székelymoson 0-3 (hivatalból); Mezôfele – Marosszentkirály 1-1; Ákosfalva – Koronka 2-0; Mezôpanit – Mezôbergenye 3-0 (a pályán 2-0, a vendégek jogosulatlan játákost használtak). Az elôzô fordulóból: Koronka – Mezôfele 4-2.

Déli csoport: Marosgezse – Vámosgálfalva 9- 0; Mezôzáh – Mezôceked 2-1; Búzásbesenyô – Marosugra 3-0 (a pályán 2- 1, a vendégek jogosulatlan játékost használtak); Nagysármás – Marosbogát 3-2; Mezôszengyel – Bonyha 3-0 (meg nem jelenés); Mezôbánd – Náznánfalva 3-1.

*

A Marosvásárhely körzeti falusi bajnokságban. I. csoport: Mezôkirályfalva – Mezômajos 3-0; FC Mezôpagocsa – Uzdiszentgyörgy 6-1; Galambod – Jedd 0-3 (a 72. percben 1-0-s állásnál a játékvezetô hazai játékosok általi bántalmazása miatt félbeszakadt); Mezôkapus – Mezôménes 3-0 (meg nem jelenés). II. csoport: Egrestô – Székelykövesd 5-2; Makfalva – Nyárádremete 1-1; Harcó – Csíkfalva 3-0 (a 41. percben 0-0-nál a vendégek levonultak a pályáról); Teremiújfalu – Cikmántor 5-3; Somosd – Szentgerice 5-2. Az elôzô fordulóból: Cikmántor – Somosd 0-3.

Kövesdombi bajnokság, 13. (utolsó) forduló: Vicenza – Dinamo 3-0; Speranta – C. Sharp 1-2; Juventus – Steaua 2-5; Brazilia – Villarreal 5-0; Inter – Valencia 0-6; Craiova – Como 5-3. Az Ascoli állt. Végsô állás: 1. Craiova 32 p. 2. Valencia 31 p. 3. C. Sharp 26 p. 4. Steaua 22 p. 5. Como 20 p. 6. Vicenza 19 p. 7. Speranta 18 p. 8. Juventus, Inter 15-15 p. 10. Brazilia 12 p. 11. Dinamo 8 p. 12. Villarreal 4 p. 13. Ascoli 1 p.

Marosszentgyörgyi bajnokság, 11. (utolsó) forduló: Juventus – Parma 1-3; FTC – Ajax 2-5; Inter – Milan 1-2; Valencia – Barcelona 7-3; Fortuna – Tudor 5-3. A Bayer állt. Végsô állás: 1. Milan 30 p. 2. Inter 27 p. 3. Fortuna, Parma 19-19 p. 5. Tudor 16 p. 6. Juventus 15 p. 7. FTC 12 p. 8. Valencia 10 p. 9. Ajax 9 p. 10. Barcelona 6 p. 11. Bayer 0 p.

Nagyernyei bajnokság, 3. forduló: Bayer – Regat 4- 1; Ajax – Bacchus 4-2; Manchester – Chelsea 2-1; Valencia – Bastia 2-2; Boca Juniors – Liverpool 2-4. Állás: 1. Bayer 9 p. 2. Liverpool, Valencia 7-7 p.

Ioan Paus

A Hivatalos Közlöny 2005. november 29-i 1074. számában tették közzé a betegszabadságokról és a biztosítási táppénzrôl szóló, 158. számú törvényerejû sürgôsségi kormányrendeletet, ami 2006. január 1-jén lépett hatályba. E jogszabály szerint jogosultak betegszabadságra és a vele járó táppénzre az egészségügyi biztosítással rendelkezôk, azzal a feltétellel, hogy állandó vagy ideiglenes lakhelyük Romániában van és: A. egyéni munka- vagy szolgálati szerzôdés alapján dolgoznak; B. mandátumok idején választott funkcióban vagy végrehajtó törvénykezô, illetve bírósági hatóságok keretén belül tevékenykednek, valamint azok a szövetkezeti tagok, akik az A pontban feltüntetett helyzetben vannak; C. a törvény elôírásai szerinti havi munkanélküli- segélyben részesülnek. D. ugyancsak jogosultak betegszabadságra és táppénzre a lentebb felsorolt helyzetben lévôk is, abban az esetben is, ha nem felelnek meg az A, B és C pontban ismertetett feltételeknek; a.) részvényesek, kereskedelmi vagy betéti társaság egyedüli vagy társtulajdonosai; b.) üzletvezetôi/admi-nisztrátori/vagy menedzseri szerzôdés alapján dolgoznak; c.) családi kereskedelmi társaság tagjai; d.) hatósági engedély alapján önálló tevékenységet végeznek.

A D pontban felsoroltak nem jogosulnak betegszabadságra és táppénzre, ha nyugdíjasok. E szabály alól kivételt képeznek a c és d pontban megjelölt nyugdíjasok, ha III. fokú rokkantak, illetve világtalanok. A fentebb felsorolt, egészségügyi biztosítással rendelkezô személyek a következô jellegû betegszabadságra jogosultak: a.) szokásos, mindennapi betegségek vagy munkán kívüli balesetek miatt bekövetkezett ideiglenes munkaképtelenségért járó betegszabadságra és táppénzre; b.) betegségek megelôzéséért és a munkaképesség visszanyeréséért járó betegszabadságra és táppénzre, kivéve a munkahelyi balesetek és szakmai betegségek eseteit; c.) szülésért járó betegszabadságra és táppénzre; d.) a beteg gyermek ápolásáért járó betegszabadságra és táppénzre; e.) anyasági kockázatért járó betegszabadságra és táppénzre.

A felsoroltakra csak azok jogosultak, akik befizették hozzájárulásukat a betegszabadsággal járó táppénz kifizetését fedezô alapba. Ez a kötelezettség a következôképpen valósul meg: 2006. január 1-jétôl 0,75 százalékponttal csökken a társadalombiztosítási pénztárba való befizetési kötelezettség: a.) az A és B pontokban felsorolt személyek munkaadójának; b.) a C pontban megjelölt személyek munkanélküli-segélyét folyósító hatóságnak; c.) a D pontban felsorolt személyeknek.

Ugyancsak 2006. január 1-jétôl a betegszabadságok után járó táppénz kifizetéséhez szükséges összegek fedezésére 0,75 százalék hozzájárulást kötelesek befizetni az országos egységes egészségügyi biztosítási alap költségvetésébe az erre a célra elkülönített szakaszra a következô jogi, illetve természetes személyek: a.) az A és B pontban felsorolt személyeket alkalmazó munkaadók béralapjuk 0,75 százalékát; b.) a C pontban megjelölt személyek számára munkanélküli-segélyt folyósító hatóság az erre a célra felhasznált alap 0,75 százalékát; c.) a D pontban felsorolt személyek jövedelmi adójának megállapításánál figyelembe vett jövedelem 0,75 százalékát.

A természetes vagy jogi személyiséggel rendelkezô munkaadók, valamint azok a személyek, akik nem mint alkalmazottak jogosultak betegszabadságra és táppénzre, kötelesek havonta befizetni az egészségügyi biztosítási alapba a szabályozásban megállapított hozzájárulásukat, és ugyancsak havonta közölni az esetleges adatbázis- változásokat, amelyek befolyásolják a befizetendô összeg nagyságát. A D pontban felsorolt személyek betegszabadságra abban az esetben jogosultak, ha a betegszabadság kezdete elôtti 12 hónapban legalább hat hónapra befizették hozzájárulásukat. A kötelezô minimális befizetési idô megállapításánál figyelembe veszik azokat az idôszakokat is, amikor a szóban forgó személy rokkantnyugdíjas volt, vagy tanulmányait elvégzett egyetemi hallgató (a nappali tagozaton).

Sürgôs orvosi-sebészeti beavatkozások, valamint kormányhatározatban megállapított járványos, fertôzô betegségek, AIDS, rákos megbetegedések és tbc esetében a biztosítottak jogosultak betegszabadságra és táppénzre akkor is, ha nem fizették be hozzájárulásukat a kötelezô minimális idôszakra. A betegszabadságra járó táppénz nagyságának megállapításakor a szabadság megkezdése elôtti, 12 hónapi hozzájárulás idôszakából az utolsó hónap átlagjövedelmét veszik figyelembe. Amennyiben a járulék befizetésének ideje kisebb, mint 6 hónap, az elôzô bekezdésben felsorolt esetekben, valamint a szüléssel járó kockázat miatt elôírt betegszabadság esetében a fizetendô táppénz értékét a tényleges hozzájárulás havi átlagjövedelme alapján, illetve a munkába állás elsô hónapjára megállapított jövedelem figyelembevételével számítják ki.

Mellau György

A szobanövények is hálásak azért, ha tavasszal kicsit rendbe hozzák ôket és a lakás is szebb lesz a gondozott, egészséges virágoktól.

A legfontosabb, hogy megtisztítsák a növényeket az elszáradt levelektôl. Amennyiben nem kerül sor átültetésre, érdemes fellazítani a talaj felsô rétegét, óvatosan, nehogy megsérüljenek a gyökerek. A felnyurgult részeket le lehet levágni, a levágott részt egy csinos üvegbe vagy pohárba beállítva többnyire lehet gyökereztetni.

A kisebb példányokat hasznos enyhe, langyos zuhany alá állítani – ez nem vonatkozik az éppen virágzó egyedekre. Ezeknél érdemes várni az átültetéssel és mozgatással is.

A nagyobb virágok leveleirôl le kell törölni a port. Amelyik növény kinôtte végérvényesen a lakást, azt el kell adni vagy ajándékozni. Sokszor nincs kinek – ilyenkor a növény gazdái kirakják a lépcsôházba a virágot, hogy díszítse a közös tereket. Az átültetés elôtt már érdemes szétnézni a bútorboltokban mutatós virágtartók iránt. Sajnos, e tekintetben elég szûk a választék. Amikor visszateszik a helyére a növényt, jó megforgatni, hogy egyenletesen fejlôdjön. Mivel a legtöbb növény mindig a nap felé fordul, ha forgatják, formásabban fejlôdik.

A selejtezést, a virágoktól való érzékeny búcsút fôleg a kisebb lakásokban tanácsos megejteni. A növények ugyanis egy idô után elveszik a levegôt és a helyet a bútoroktól és az ott lakóktól.

Azokat a növényeket, amelyeken kártevôk vannak – ajánlja a Kerti Kalendárium áprilisi száma – jó, ha a szabadba kiviszik és ott permetezik le a megfelelô rovarölôvel. Zárt térben nem szabad komolyabb permetezést végezni.

Az új lakberendezési trend szerint nem az a szép, ha sok egyforma, jellegtelen növény van a párkányokon és a polcokon, hanem néhány, a lakás színharmóniájához és stílusához igazított, divatos, mutatós dísznövény.

Növényvédelem

A megye több övezetébôl jelezték, hogy a kalászosgabona-területeken megjelentek a kifejlôdött vetésfehérítô bogarak. Annak ellenére, hogy a fejlett bogarak nem okoznak kárt, ajánlatos ellenük védekezni a petézés elôtt, mivel a lárvák jelentôsen károsíthatják a kultúrákat. A kezelések végzésekor a következô rovarirtó szerek egyike használható: EFDACON 40 EC- 3,5 l/ha, SINORATOX 35 és 40 EC – 3,5 l/ha, DIGRAIN 4 – 0,1 l/ha, CIPERTIN 10 EC – 0,1 l/ha, FASTAC 10 EC – 0,1 l/ha, FASTER 10 CE – 0,1 l/ha, BULLDOCK 025 EC – 0,2 l/ha, CHINMIX 5 EC – 0,3 l/ha, EFCYMETRIN 10 EC – 0,1 l/ha, FURY 10 EC – 0,1 l/ha, KARATE ZEON – 0,15 l/ha, POLYTRIN 200 EC – 0,1 l/ha, SUMI-ALPHA 2,5 CE – 0,4 l/ha, DECIS 2,5 EC – 0,3 l/ha. Nagyon hatásos vegyszerek: SINORATOX PLUS – 1,6 l/ha, ALPHA COMBI 26,25 – 0,5 l/ha, REGENT 200 SC – 0,09 l/ha, RELDAN 40 EC – 1,25 l/ha.

A fejlett bogarak elleni védekezés idôszaka egybeesik a gyomirtással. Komplex kezelések is végezhetôk, ez esetben a szerek kompatibilitását ellenôrizni kell.

A munkavédelmi, állat- és környezetvédelmi elôírások tiszteletben tartása mindenki számára kötelezô!

Dr. Marian Pogacian mérnök, a megyei növényvédelmi hivatal igazgatója

Olvasóink ismételten arról érdeklôdtek, mikor nyílik meg a marosvásárhelyi Gyôzelem téri telefonpalota földszinti ügyfélfogadója. A Romtelecom marosvásárhelyi kirendeltségénél arról tájékoztattak, hogy e hónapban egyelôre erre nincs kilátás, mert nagyon lassan haladtak a munkálatokkal. A határidôt közel egy hónappal túlhaladták, s elôreláthatólag még május elsejéig sem készülnek el a helyiség felújításával. Az elôfizetôknek marad az a lehetôség, hogy a számlákat a postahivatalokban, a bankokban fizessék ki.

Válaszolunk olvasóinknak

Szászcsávásról érkezett a levél, amelyben értesítenek, hogy már egy éve nincs a falunak postása, mert a postásnak távoznia kellett. Mikefalva községben ugyanabban az idôben nyugdíjba vonult, s ez az állás is üresen maradt. A meghirdetett állásra mindkét faluból volt jelentkezô, de a verseny elôtt egypár nappal értesítették a jelentkezôket, hogy csak egy hely van, s akinek sikerül, három faluban – Csávás, Mikefalva és Felsôkápolna – kell szolgálatot teljesítenie. Ezek után csak egy jelentkezô maradt és ô is lett a postás. Sajnos, nagyon sok munkája van, Mikefalva és Szászcsávás között gyengén kövezett úton 4 kilométer van. Mikefalva és Kápolna között 2 kilométer, így hetente kétszer jut el az újság a falvakba. Pár évvel ezelôtt több mint 50 újságelôfizetés volt, a múlt hónapban 17 Népújság és 3 központi lap járt. Nem hibáztatjuk a kézbesítôt, mivel rengeteg nyugdíjat, gyerekpénzt kell kézbesítenie a három faluban, nem bírhatja. Azonban mi nem szeretnénk újság nélkül maradni, de ha nem oldódik meg a helyzetünk, le kell mondanunk kedvenc lapunkról. Reméljük, segítenek a még megmaradt csávási olvasóknak – írja O. Á.

Szászcsávási olvasóink kérését Covaciu Ioannak, a megyei postahivatal fônökének továbbítottuk, aki tájékoztatott, hogy megtette a szükséges lépést a különálló posta megnyitására és egy postási állás jóváhagyására, ezért kérést nyújtottak be a brassói területi postaigazgatósághoz. A benyújtott kérésre rövidesen választ kapnak, s remélhetôleg megoldódik a kézbesítés kérdése. Ha nem, akkor e témára még visszatérünk.

Z. M. marosvásárhelyi olvasónk írja, hogy nyugdíjasként szeptemberben kapott nyugdíj- kiigazítást a nyugdíjátszámolás nyomán, azonban a határozatot mai napig nem kapta kézhez. Emiatt nem tudja, mennyi a nyugdíjpontszáma. Szakmai és krónikus betegségben szenved, éveken át fizioterápiás kezelést kapott, azonban most ezzel is alábbhagyott, mert a nyugdíjból nem fedezheti a közköltséget, a gyógyszert és a megélhetést. A nyugdíjával kapcsolatban a nyugdíjpénztártól várja a választ.

A nyugdíjpénztár illetékese a számítógépes adatbázisból tájékozódva elmondta, hogy nyugdíját szeptemberben számították át. Nyugdíjpontszáma 1,00216, ami azt jelenti, hogy december 31-ig (amikor a nyugdíjpont értéke 296,56 lej volt) 297 lej nyugdíjat kapott, januártól (amikor a nyugdíjpont értéke 323,1) 324 lej nyugdíjra jogosult.

Ami a határozatot illeti, ezek kézbesítése folyamatban van, a közeljövôben postázzák.

D. I. 81 éves maro