Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Marosvásárhely polgármestere hétfôi sajtótájékoztatóján ismét kijött a sodrából. Az ingerültség oka az volt, hogy egyik újságíró rákérdezett a számvevôszék legutóbbi ellenôrzési jegyzôkönyvére, arra, hogy mi is a helyzet bizonyos licitekkel, cégekkel, társulásokkal, munkálatokkal. Azon túl, hogy Dorin Florea kioktatta, lekezelte és ironizálta a kérdezô újságírót, érdemlegeset nem mondott. Szinte harapófogóval kellett kiszedni belôle egyet s mást.

A Számvevôszék ellenôrzése nyomán készült, közel ezeroldalas jegyzôkönyvet (úgy látszik, van mivel elszámoltatni Floreát!) már március közepén megküldték a polgármesternek, ám nagy csend telepedett az ügyre. Mindaddig míg a sajtó nem kezdte el szellôztetni a részleteket. Konkrétan a polgármesteri hivatal és egy német aszfaltgyártó cég közötti társulást, ami a városi költségvetésnek becslések szerint közel 30 milliárd lejes kárt okozott. A múlt csütörtöki tanácsülésen pattant ki a botrány, amikor a képviselôk egy része követelte, hogy a polgármester bocsássa rendelkezésükre a Számvevôszék jegyzôkönyvét.

A hétfôi sajtótájékoztatón Dorin Florea (aki mellesleg kifogásait visszaküldte a Számvevôszéknek!) kijelentette azonban, hogy csupán az ellenôrzés bizonyos részleteit ismerteti a tanácsosokkal, még kedden, mert a teljes anyagot a biztonság kedvéért elôször a hivatal igazgatói kell tanulmányozzák. Hogy miért ennyire gyanakvó és mi a titkolózás oka, csak sejteni lehet. Sajtóberkekben az a hír járja, hogy az ellenôrzés jegyzôkönyvét a Számvevôszék már a Korrupcióelleni Ügyészséghez is eljuttatta, ahol az ügyészek majd eldöntik, indítanak-e bûnvádi eljárást a polgármester és más hivatalnokok ellen.

A Számvevôszék gyakorlatilag két dokumentumot bocsátott ki: egy közel ezeroldalas jegyzôkönyvet, illetve egy rövidített formájú, nyilvános jelentést (a polgármester szerint ez utóbbi nem létezik!). Mindkettônek el kellett volna jutnia a tanácsosokhoz is, hiszen több képviselô neve szerepel az iratokban. A Számvevôszék megyei vezetôje érdeklôdésünkre megerôsítette ezt, mondván, hogy feltétlenül az érintett tanácsosok tudomására kellett volna hozni a jegyzôkönyv tartalmát, joguk van tudni. Florea tehát visszaél hatalmával, amikor visszatartja ezeket az információkat.

Felmerül, hogy ezúttal van-e komoly oka aggodalomra a polgármesternek, hiszen az elmúlt években lefolytatott számvevôszéki ellenôrzések során komolyabb "bántódása" nem esett. Egy pár millió lejnyi büntetés nem nagy érvágás. Az elmúlt években – ô tudja hogyan – megúszta komolyabb botrányok nélkül, bár a sajtóhírek szerint súlyos rendellenességeket állapítottak meg az ellenôrök. Ezúttal a kormánykoalíció egyik pártjának ideiglenes megyei elnökeként az sem kizárt, hogy varjú a varjúnak nem vájja ki a szemét alapon ismét "megússza"…

Az Európa Tanács parlamenti közgyûlése tegnap tárgyalta az Európa Tanács és az Európai Unió együttmûködési lehetôségeit. A tanácskozás kiindulópontját Jean Claude Junker luxemburgi miniszterelnök jelentése képezte, aki az ET felkérésére jelentést készített az együttmûködés lehetôségeirôl.

A tanácskozáson Calin Popescu Tariceanu kormányfô is felszólalt. Frunda György szenátor, a román delegáció vezetôje a Népújságnak elmondta, hogy a miniszterelnök, szokásától eltérôen, érdekes beszédet mondott és konkrét javaslatot is megfogalmazott. Azt javasolta, hogy hozzanak létre egy öt-öt tagú munkacsoportot, amelyben az Európa Tanács részérôl vegyen részt a Miniszteri Bizottság elnöke, a leköszönô elnök, a soron következô elnök, az Európa Tanács közgyûlésének elnöke, illetve fôtitkára. Tariceanu felkérte az Európai Uniót, nevezze meg a bizottság tagjait és úgy keressék az együttmûködés lehetôségeit, hogy közben megôrizzék azt, ami mindkét intézményben a legjobb volt.

Frunda György elmondta, hogy az Európai Unió Bécsben létrehozna egy európai emberjogi ügynökséget, amely az Európai Emberjogi Bírósághoz hasonló hatásköröket gyakorolna a 27 tagország fölött. A javaslatot José Manuel Barosso tette, aki Frunda szerint hangsúlyosan 27 tagországról beszélt, vagyis Romániát és Bulgáriát is tagként említette. Barosso ugyanakkor kijelentette, hogy a Románia és Bulgária felvételét követô 10-15 évben nem kerül sor újabb bôvítésre, mert ki kell az unió intézményeit bôvíteni, biztosítani kell a mûködésüket.

Az európai ügynökséggel kapcsolatosan több képviselô – közöttük Frunda György is – fenntartásokat fogalmazott meg, mondván, hogy az Európai Emberjogi Bíróság több tíz éves múltra tekint vissza, kb. 12 éve módosították a mûködési szabályzatát, egy olyan nemzetközi bíróság, amelyhez az emberek közvetlenül fordulhatnak. Egy párhuzamosan létrehozott intézmény gyengítené a bíróságot. A véleményük az volt, hogy inkább az Európai Emberjogi Bíróságot kell erôsíteni.

A közgyûlés nem kevés izgalmat kiváltó, az Európa Tanács történetében egyébként soha nem tapasztalt momentum volt, amikor a lelátóról bekiabált valaki. Frunda szerint rossz franciasággal mondta el, hogy ô román állampolgár, és Romániában nem tartják tiszteletben az emberi jogokat. Az illetô aktív katonatiszt, és elmondása szerint, mialatt kint járt az Európai Emberjogi Bizottságban, ahol a felesége tisztviselô, Romániában szökevénynek minôsítették és elítélték. A rendbontót kivezették, folytatták a tanácskozást.

A tanácskozás vitatott pontját a palesztinai Hamász-kormány képezte. Az Európai Unió nem támogatja a terrorszervezetet. Az indoklás: húsz éve támogatták a palesztinokat, hogy kiépítsék a demokratikus jogrendet, a demokratikus intézményeket, de egy olyan kormányt, amelynek az a célja, hogy Izraelt lesöpörje a föld színérôl, nem támogatnak a továbbiakban.

Lapzártakor még tartott a vita.

"Nem tetszik az a hozzáállás, miszerint ma hallgatnunk kell, azért nem lesznek elôrehozott választások, mert Európa figyel bennünket, a csatlakozás után azonban folytathatjuk a vitát, a veszekedést a koalícióban" – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes keddi, bukaresti sajtóértekezletén.

Markó üdvözölte, hogy a demokratáknak és a liberálisoknak sikerült megállapodniuk, de véleménye szerint megtévesztô szándékról tanúskodnak azok a nyilatkozatok, melyek szerint a DA Szövetség legalább addig viszi mandátumát, amíg Románia csatlakozik az Európai Unióhoz. A szövetségi elnök szerint politikai kiegyensúlyozottságra, a párt és személyes érdekek háttérbe szorítására van szükség Románia EU- integrációs folyamatában. Szerinte a csatlakozás nagyon fontos kérdés, de ettôl még nem változik meg sem a hó, sem az ég színe. Akkor beszélhetünk igazán változásról, ha folyamatosan teszünk érte, ha arra törekszünk, hogy az integrációs feltételeknek eleget tegyünk.

Markó nehézkesnek minôsítette a koalíció mûködését, a további egyeztetések fontosságát emelte ki, megjegyezve ugyanakkor, hogy már két hete nem ült össze az Országos Koalíciós Egyeztetô Tanács. Nem vitattuk meg közösen a költségvetés- kiegészítést sem, ebben a kérdésben az RMDSZ még nem ismertette álláspontját a partnerekkel – tette hozzá.

Az RMDSZ figyelemmel követte a magyarországi választásokat, jelentette ki Markó Béla. Az elsô forduló eredményeit értékelve úgy vélte, a négypárti országgyûlési rendszer árnyaltabban tükrözi a választók akaratát. A magyarországi választási rendszer példájára hivatkozva a szövetségi elnök az egyéni szavazókörzetes, valamint helyi- és országos listás, kétfordulós szavazási rendszert nehézkesnek, bonyolultnak tekinti, ezért nem ajánlja azoknak, akik ennek bevezetését javasolják Romániában.

Markó Béla beszámolt továbbá a hét végén Sepsiszentgyörgyön megszervezett tanácskozásról, amelyen az RMDSZ Hargita, Kovászna és Maros megyei tisztségviselôi, parlamenti képviselôi és az ügyvezetô elnökség képviselôi a fejlesztési régiók átszervezésérôl, regionális stratégiáról tárgyaltak. A találkozón elhangzott, hogy a közös kormányprogram elôírja a korábbi, mesterségesen létrehozott régiók átalakítását, bár erre Románia uniós csatlakozásáig nem kerülhet sor. Addig is közös infrastrukturális, gazdasági projekteket dolgoznak ki a megye elöljárói, akik egyetértettek abban, hogy a korábban mesterségesen létrehozott régiók nem tükrözik az adott fejlesztési terület gazdasági érdekeit.

Markó kijelentette: az átvilágítási törvény szenátusi elfogadása bizonyíték arra, hogy mûködôképes a koalíció. A szövetségi elnök szerint a politikai pártoknak az RMDSZ- hez hasonlóan, már a ’90-es évek elején erkölcsi kötelességük lett volna átvilágítaniuk tisztségviselôiket. A szövetség már akkor beillesztette szabályzatába a temesvári nyilatkozat 8. pontját, és a legkisebb gyanú esetén visszahívta az illetô tisztségviselôt. A szavazás kapcsán Markó Béla hozzátette: arra számított, hogy az ellenzék szenátorai nem politikai, hanem erkölcsi kérdésnek tekintik a jogszabályt, és ôk is megszavazzák a tervezetet.

A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) titkára, Constantin Buchet hétfôn a MEDIAFAX hírügynökségnek elmondta, hogy a CNSAS megkapta Mugur Ciuvicatól Traian Basescu esetleges szekuritátéval való együttmûködésére vonatkozó dokumentumokat.

"A reggeli órákban átnéztem ezen dokumentumokat, majd kérésére továbbítottam Claudiu Secasiu elnöknek is. Egyelôre még nem hoztam döntést ebben az ügyben. Majd következik, hogy egyeztessünk, ha és mikor tárgyalunk ezen információkról" – nyilatkozta Buchet a CNSAS ülését megelôzôen. Az ülés napirendjén 57 dosszié elemzése szerepel. Mugur Ciuvica, a Politikai Kivizsgálásokat Végzô Csoport (GIP) elnöke olyan titkos dokumentumok tulajdonába került, amelyek szerint Traian Basescu 1973 és 1976 között egyetemista korában a katonai kémelhárítás szerveivel mûködött együtt. Ezen dokumentumok a kettôjük közötti perre voltak kikérve.

Traian Basescu elnök tagadta, hogy együttmûködött volna a Szekuritátéval, aláhúzva, hogy a hétfôn Mugur Ciuvica által nyilvánosságra hozott dokumentumokat a Honvédelmi Minisztérium már bemutatta a tárgyaláson a két fél közötti per során.

A testvériskolák küldöttei, külföldi pártfogók, meghívottak jelenlétében tartották tegnap a marosvásárhelyi 16-os általános iskola névadó ünnepségét. A Kárpátok sétányon mûködô tanintézet, amelyben 376 diák tanul, az egyetlen a megyeközpontunkban, ahol három – német, román és magyar – tagozat mûködik. Ezért döntött úgy már évekkel ezelôtt a tantestület, hogy felveszik a nagy német költô, Friedrich Schiller nevét.

A német testvériskola egy Schiller-szobrott adományozott, amit azonban a tanintézmény fennállásának 35. évfordulóján nem tudtak felavatni, mivel nem sikerült megszerezni a jóváhagyást a név felvételére. Ez az idén decemberben történt meg, s az errôl szóló határozatot a tanfelügyelôséget képviselô Iolanda Catinean olvasta fel. Pacuraru Liliana igazgatónô valamint Nagy Olga aligazgató, illetve Muresan Georgeta és Péterfi Katalin tanárok négy nyelven köszöntötték a vendégeket, köztük Büchel Norbertet és Schertl Hans Martint, Freihung illetve Vilseck polgármesterét, Seibold Klaus Dietert és Frieser Hermannt, a németországi testvériskolák igazgatóit, továbbá Mák Kornélt és Ágoston Gábort, a kecskeméti Móricz Zsigmond Általános Iskola vezetôit, John Alan Bird tanárt Angliából, dr. Liebhardt Mihait, a marosvásárhelyi Német Demokrata Fórum elnökét és a helyi meghívottakat.

Add meg minden napnak az esélyt, hogy a legszebb legyen az életedbôl – hangzott el az idézet az egyenlôség, testvériség eszméjét hirdetô nagy német klasszikus költô életmûvének bemutatása során, majd a német és magyarországi vendégeknek, a hivatalosságoknak emlékplakettet adományoztak. A kecskeméti testvériskola ajándékára Móricz Zsigmond szavait vésték a talajba mélyen gyökerezô és gazdagon termô homoki akácról, a német vendégek nyomtatót, fénymásolót, CD-lejátszókat, iskolai bútorokat valamint egy játékfociasztalt hoztak a Schiller Gimnáziumnak.

A kölcsönös köszöntôket követôen az iskolában folyó színvonalas munkát bizonyította a diákok mûsora, az Örömódát eljátszó elsô osztályosok, a három nyelven éneklô kórus, majd mindhárom tagozat népi tánccsoportja, a modern táncosok, a furulyán játszó harmadikosok, az ír táncot elôadó VI–VII.-es tanulók, a divat történetét bemutató csoportok. Az ünnepségen a diákok mellett felléptek a tanárok is, a magyar tagozat pedagógusai népdal-feldolgozásokat mutattak be, a mûsor pedig a három tagozat fiatal oktatóinak német táncával zárult.

Az ünnepség alkalmából a német kabinetben ôrzött Friedrich Schiller-mellszobor is a gimnázium bejáratával szemben felállított talapzaton végre a méltó helyére került.

Sikeresen lezajlott az Április 11. Irodalmi Kreativitás Verseny tizenegyedik alkalommal megrendezett országos szakasza. Az anyagi gondokkal küszködô IKV-nak a szovátai Teleki Oktatási Központ adott otthont, 43 középiskolás diák élvezhette a szabad alkotás mámorát. Az ország minden részérôl (Bukaresttôl Nagyváradig és Temesvárig) érkezô diákokat lelkes szervezôi gárda és fáradhatatlan zsûri segítette. A tételek összeállításáért Balázs Imre József, Láng Zsolt, Fehér Csaba és Szabó Róbert Csaba felelt. Ahogy azt már megszokhatták, a diákok bárhol megírhatták versenymûvüket (pingpongasztal, kanapé, tópart stb.) és a háromórás keret is csupán arra volt jó, hogy bármikor átléphessék. A versenyzés a kilenc- tizedikesek és tizenegy-tizenkettedikesek kategóriájában folyt, idén a szorosabb küzdelem az utóbbiak csoportjára volt jellemzô, alaposan megizzasztva és rekedtté téve a zsûri tagjait (Balázsi Pál Elôd, Bekô Jutka, Fehér Csaba, Simon György, Szabó Róbert Csaba). A Látó honlapján (www.lato.ro) nemsokára elérhetôvé fog válni a dolgozatok nagy része, a képgaléria, amely az IKV-n készült fotókat fogja tartalmazni, máris böngészhetô.

Díjak és díjazottak névsora:

Mikó András Emlékdíj: Láng Orsolya (11. oszt., Marosvásárhely)

9-10. osztály: I. díj – Kós Tímea Evelin (10. oszt., Temesvár); II. díj – Szabó- Györke Zsombor (10. oszt., Csíkszereda); III. díj – Venter Tímea (9. oszt., Nagyvárad)

11-12. osztály: I. díj: László Szabolcs (12. oszt., Nagyenyed); II. Varga Zsuzsánna (11. oszt., Nagybánya); III. Sütô Tímea (11. oszt., Marosvásárhely)

Különdíjak: Krónika-különdíj: Gyulai Róbert (9. oszt., Marosvásárhely); Új Magyar Szó-különdíj: Visky Ábel (12. oszt., Kolozsvár); Múzsa-különdíj: Kupás Anna (12. oszt., Marosvásárhely) és Nagy Ágota (9. oszt., Kolozsvár); Eposz- különdíj: Kertész Orsolya (11. oszt., Kolozsvár); Székelyföld-különdíj: Kós Tímea Evelin (10. oszt., Temesvár); Transindex- különdíj: Palkó László (12. oszt., Kraszna); Félsziget-különdíj: Lészai Orsolya (10. oszt., Kolozsvár) és Bertóthi Johanna (11. oszt., Nagybánya).

A díjak mellé 6-6 darab elôfizetést ajánlott fel A Hét mûvészeti és közéleti hetilap és az Új Magyar Szó napilap, valamint minden résztvevônek egyéves elôfizetést biztosít a Látó szépirodalmi folyóirat.

Köszönet illeti a támogatókat: Communitas Alapítvány, Illyés Közalapítvány, Teleki Oktatási Központ, Szováta, marosvásárhelyi közszállítási vállalat, Látó, Transindex, Székelyföld, A Hét, Új Magyar Szó, Krónika, Népújság, Mentor Könyvkiadó, TKK könyvesbolt.

Jegyzet

Szombat reggel Vásárhely egyik forgalmas zöldségpiacának közelében nagy tömegre leszek figyelmes. Húsz-harminc ember kört alkotva áll az utca kellôs közepén. Az elsô gondolat, amely átvillan a fejemen: baleset történt. A szirénázva érkezô mentôkocsi igazolja is a gondolatomat. A mellettem álló taxisofôr is elújságolja nekem, hogy odébb elütött valakit egy autó. Nem kérdeztem semmit, életemben nem láttam a férfit, mégis beavat. A mellettünk elhaladó két ember is felfigyel a mondottakra és lépéseiket felgyorsítva igyekeznek a helyszín felé. Miért ne kapjunk az alkalmon, ha ingyenmûsor kínálkozik? A mentôorvosok pedig alig tudnak keresztüljutni a tömegen. Miközben ilyenkor a másodperc is rengeteg idô. Élet múlhat rajta. És mi lesz az áldozat emberi méltóságával? Közszemlére kitett tárggyá válik, talán roncsolt arccal, leszakadt ruhákkal, akarata ellenére emberek sokasága bámulja. Kíváncsi lennék, hogyha fiatal zenészcsoport játszana az utcán, akkor is körülállná ôket ennyi ember? Kétlem. Úgy tûnik, a szerencsétlenségre vagyunk kiéhezve. Ezeket általában nem szalasztjuk el. Hányszor látjuk nap mint nap, hogy amint az utcán egy baleset történik, az ablakokban megjelennek a fejek, és számos embertársunk házipapucsban rohan le a tömbház elé, nehogy lemaradjon valamirôl. Hirtelen eszembe jut a vicc, amikor a kisfiú mozijegyre kér pénzt apjától, aki visszautasítja, mondván, hogy a héten látott már tömbházat leégni, két súlyos balesetet, és ezek után még több szórakozás kell neki? Sajnos, mindennapjainkban is akadnak ilyen viccbeli "apukák". Könnyû így elcsámcsogni mások baján, de vajon, ha mi lennénk az áldozatok, hogyan gondolkodnánk minderrôl? Szeretnénk-e, hogy elesett állapotunkban szemek sokasága szegezôdjön ránk? Egyértelmû a válasz és mégsem ehhez igazodunk.

A liberális újságban Kathrin Lauer budapesti tudósító annak a véleményének adott hangot, hogy "a választási krimi" folytatódni fog. Értékelése szerint a vasárnapi forduló éjszakája olyan feszült volt, mint egy krimi, mert a szavazatok összeszámlálásának az elején még úgy tûnt, hogy a Fidesz toronymagasan nyer, és Magyarország új Orbán Viktor-korszak elôtt áll. Az idô múlásával, valamint a szavazatok összeszámlálásának a haladásával azonban csökkent a különbség a két párt között, és éjfél felé világossá vált: a Gyurcsány Ferenc vezette szocialista-liberális koalíció az élre került az elsô forduló után.

A tudósító meglepetésnek minôsítette a kicsiny, de hagyományokban gazdag MDF parlamentbe jutását. Nagyon valószínûnek nevezte, hogy a szocialisták és a liberálisok továbbra is együtt akarnak kormányozni, ha a két hét múlva tartandó második forduló megerôsíti a gyôztes trendet. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elsô forduló nem hozott döntést a parlamenti erôviszonyokról. A Fidesz szempontjából hátránynak nevezte a koalíciós partner hiányát, kiemelve, hogy Orbánék a korábbi szövetséges MDF-re sem számíthatnak. Ezért valószínûnek tûnik, hogy a Fidesz most különösen agresszív kampányt indít, beleértve az utcai akciókat és a lakáslátogatásokat is – emelte ki.

A Die Presse címû konzervatív osztrák napilap Az nevet igazán, aki a végén nevet címmel közölte budapesti tudósítója beszámolóját az elsô választási fordulóról. Peter Bognar a választások legnagyobb meglepetésének minôsítette az MDF parlamentbe jutását. Annak a véleményének adott hangot, hogy az MDF a mérleg nyelve lehet a kormányalakításnál. A cikkíró szerint sok szakértô nem zárja ki, hogy az MDF összefog a Fidesszel, mert mégiscsak együtt kormányoztak 1998 és 2002 között. Hozzáfûzte azonban, ennek ellentmondani látszik, hogy mélypontra jutottak a két párt közötti kapcsolatok. A tudósító meglepônek minôsítette a kormánypártok jó választási eredményét, mert a gazdasági adatok meglehetôsen az MSZP-SZDSZ párosa ellen szólnak.

A Neue Zürcher Zeitung címû svájci napilap Nyitott kiindulási helyzet Magyarországon a választás után címû cikkében egyebek között megállapította, hogy a szocialisták csekély elônyt szereztek a Fidesszel szemben. A konzervatív napilap tudósítója szerint a szocialistáknak és a Fidesznek is gyôzelmi esélyeik vannak. Felhívta a figyelmet arra, hogy Dávid Ibolya MDF-elnök határozottan kizárta a koalíciót a Fidesszel. A cikkíró e kijelentés érvényben maradásával kapcsolatban bizonyosnak nevezte, hogy Dávid Ibolya rendkívüli nyomásnak lesz kitéve a választások második fordulójáig, mivel az MDF-en belül és a Fideszben is sok olyan politikus lesz, aki majd azt fogja tanácsolni neki, hogy vonja vissza a döntését.

A bukaresti Cotidianul címû független napilap szerkesztôje, Marius Cosmeanu kommentárjában úgy fogalmaz: a szavazásra jogosult magyar lakosságnak mintegy hetven százaléka lazább, konfliktusoktól mentes Magyarországra adta voksát, olyanra, amely sokkal kevésbé a múltba, mint inkább a jövôbe tekint. A szerzô emlékeztet: 2002-ben a Fidesz azzal nyerte meg a második fordulót, hogy radikalizálta nyelvezetét, magához vonzva Csurka István szavazóit. Most azonban Orbán Viktornak sokkal több választót kellene meghódítania. Ez nem lesz könnyû – véli Cosmeanu, utalva arra, hogy jelen pillanatban a közszolgálati televízió már nem áll közvetlenül a rendelkezésére.

A Ziarul Financiar címû pénzügyi-gazdasági napilap is úgy látja, hogy a magyar szocialistáknak komoly esélyük van egy második kormányzási mandátum megszerzésére. A Jurnalul National szerint a magyarok a rendszerváltás óta elôször szavaztak a kormánykoalíció hatalmon maradása mellett. Az Adevarul is úgy látja, hogy a hatalmon lévô párt megnyerheti a választásokat. A Curentul szerint az MSZP közel van a gyôzelemhez. Az Evenimentul Zilei azt írja: a magyar szocialisták éppenhogy nyertek az elsô fordulóban, és a legjobb esélyük van a nyerésre.

A belgrádi Politika napilap kedden megállapította: Orbán Viktor, az ellenzéki Fidesz-MPSZ elnöke "egyedül maradt, de nem fogja egykönnyen feladni", azonban valószínûleg hatalmon marad a jelenlegi kormánykoalíció.

Az országos terjesztésû szerbiai napilapok figyelmét általában elkerülte a magyarországi képviselôházi választás, sokkal inkább foglalkoztatja ôket az olaszországi választás, illetve az, hogy a francia kormány visszavonja az elsô munkavállalói szerzôdésrôl szóló törvényt.

A közel három hónapos társadalmi és politikai válságot okozó tiltakozó hullámot követôen a nemzetgyûlés kedden este kezdte meg annak a jogszabálynak a vitáját, amely Jacques Chirac elnök döntése nyomán az esélyegyenlôségi törvénycsomag 8. cikke helyére kerülhet a nehéz helyzetben lévô fiatalok szakmai beilleszkedésének érdekében.

A 26 év alatti munkavállalók esetében a két év próbaidôt és ez idô alatt a munkaadóknak indoklás nélküli felmondást lehetôvé tevô CPE visszavonása után az új jogszabály a már érvényben lévô, államilag támogatott munkaszerzôdések összehangolásával újfajta munkaszerzôdés bevezetése nélkül elsôsorban szociális alapon kívánja a francia fiatalok közel negyedét érintô munkanélküliség problémáját kezelni. Eszerint a 26 év alatti munkavállalókat határozatlan munkaidôre alkalmazó munkaadóknak személyenként az elsô évre havi 400 eurós, a második évre pedig 200 eurós állami támogatást ajánl a kormány. Az intézkedés 450 millió euróba kerülne az elsô két évben.

Az egyetemi blokádok beszüntetésének ellenére a diákok egy része folytatja a tiltakozó akciókat, mert az új jogszabály elfogadásáig nyomást kívánnak gyakorolni a kormányra.

Az olasz belügyminisztérium által hétfô éjszaka – a szavazókörök 71 százalékának adatai alapján – közölt részeredményekbôl kitûnt: a képviselôházi választásokon a balközép Unió pártszövetség a voksok 50,6 százalékát, a jobboldali Szabadságjogok Háza pedig 48,8 százalékát kapta meg. Korábban, eredmény-elôrevetítés alapján közölt adatok még arra utaltak, hogy a jobboldal 47 százalékos eredményt ér el az alsóházban, Prodi szövetsége pedig 52,3 százalékot.

A szenátusi választásokon – a szavazókörök 93 százalékának összesített eredményei szerint – a jobboldali pártszövetség a szavazatok 50 százalékát tudhatja magáénak, a balközép ellenzék pedig 49,1 százalékát.

A szavazókörök adatainak feldolgozottsága azért különbözik, mert Olaszországban a képviselôházi választásokon 18 éves koruktól vehetnek részt az állampolgárok, a szenátusi választásokon viszont 25 év a részvétel alsó korhatára. Ebbôl adódóan az alsóházi választásokon nagyobb a részvétel, több szavazatot kell összeszámolni.

Rocco Buttiglione kulturális miniszter – az olasz politikusok közül elsôként – hétfô este felvetette egy nagykoalíció megalakításának lehetôségét a jobbközép és a balközép pártszövetség részvételével. Korábban ezt mindkét tömb elvetette, a hétfô este közölt részeredmények alapján azonban felmerült annak lehetôsége, hogy a törvényhozás két házában két különbözô politikai tömb szerez többséget.

A balközép ellenzék tiltakozott hétfô este "a szavazatszámlálás lassúsága" miatt. Az Unió tiltakozó jegyzéket nyújtott át Giuseppe Pisanu belügyminiszternek, magyarázatot követelve a "késlekedésre".

Április 11-én Borbély László középítkezéssel és területrendezéssel megbízott miniszter a szaktárca székhelyén különbözô építkezési cégek munkaadói szövetségeinek képviselôivel tanácskozott. A találkozó napirendjén az építôiparbeli hozzáadott értékadó csökkentése, a cégek minôsítése, a klaszterek kialakítása, valamint az új technológiák felhasználása szerepelt.

A szaktárca egyetért és támogatja a vállalkozók, munkaadók álláspontját: szükséges a hozzáadott értékadó csökkentése az építôiparban, hiszen így kisebbek lennének a munkálati díjak, a lakosság nagyobb számarányban jutna lakáshoz, a befektetések értéke megugrana, új munkahelyek létesülnének – hangsúlyozta Borbély László.

Ahhoz, hogy építôiparbeli cégeink fel tudják venni a versenyt a hazai piacon a mind nagyobb számban megjelenô multinacionális cégekkel, szükséges, hogy a hazai cégek építsék, fejlesszék hálózataikat – mondta a középítkezéssel és területrendezéssel megbízott miniszter, hozzáfûzve: fontos a klaszterek, a cégek együttmûködésének kialakítása, nône a hazai cégek versenyképessége, és pozitívan hatna a romániai és magyarországi cégek együttmûködésére is. A határokon átnyúló kapcsolatokkal rendelkezô klaszterek a régióban az infrastruktúrát érintô beruházások esetében hatékonyabb fellépést biztosítanának.

A pályázatíró cégek valóságos teljesítményének, felkészültségének könnyebb megítélése érdekében szükséges az építôipari cégek minôsítése. A minôsítô testület egy független intézmény kell legyen. – értettek egyet az építôiparban tevékenykedô munkaadók szövetségeinek képviselôi.

A tárca továbbra is fontosnak tartja az új technológiák támogatását. Jelentkezni kell a versenytárgyalásokra, mert lehet fából is és fémszerkezetre is építeni olcsón jó minôségû házakat. Ennek érdekében a közeljövôben versenytárgyalást hirdet meg a minisztérium új technológiákkal épített házak kivitelezésére – mondta Borbély László.

Április 10-én a koronkai ifjúsági életet összefogó egyesületet hoztak létre. Az alakuló ülésen részt vett Nagy Márton, Koronka polgármestere és Gönczi Béla helyi RMDSZ-elnök. Meghívottként és ülésvezetôként Csép Andrea, a megyei RMDSZ ügyvezetô elnöke tolmácsolta dr. Kelemen Atilla megyei elnök üdvözletét, aki támogatásáról biztosította a kezdeményezést. "Kiemelkedôen fontos egy község számára, hogy felkarolja, segítse az új kezdeményezéseket, és ezáltal támogassa a vidéken élô fiatalok önszervezôdéseit" – hangsúlyozta az ügyvezetô elnök. Az egyesület a Koronkai Gyöngyvirág nevet kapta, elnöknek Voniga Lorándot választották. Ezt követôen a jelenlévôk kidolgozták a 2006-os tevékenységi tervet. Az elsô jelentôs programra április 19-20-án kerül sor, amikor a helyi fiatalok átköltöztetik és berendezik a község könyvtárát. A szervezet képviselôi részt vesznek május 19-én Szovátán a Maros Megyei Ifjúsági Egyeztetô Tanács alakuló ülésén is.

A regionális fejlesztésrôl, a határokon átívelô együttmûködésrôl szóló szovátai román-magyar szeminárium egyik szünetében tartott sajtótájékoztatón a Népújság azokról a konkrét tervekrôl kérdezte Répássy Helgát, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal területfejlesztési elnökhelyettesét, illetve Bara Gyulát, a területrendezési miniszter tanácsosát, amelyeket szeptemberben a két kormány asztalára fognak letenni.

A szakemberektôl megtudtuk, hogy több kiemelt téma van: a Duna-program, a Tisza-térség, a gyógyturizmus. E tervek kidolgozásában kormányzati, regionális és ágazati szakértôk vesznek részt. Szeptemberig el kell jussanak oda, hogy olyan projektet dolgozzanak ki, például a nemzetközi hajóforgalom témakörben, amelyet be lehet illeszteni az országos fejlesztési programba. El kell készíteni a teljes ütemtervet, az elképzeléseket, bemutatva a forrásszükségletet, illetve azt, hogy mit lehet uniós pénzekbôl finanszírozni. Ezért a szakemberek folyamatosan egyeztetnek az Európai Bizottsággal is. Tehát ott sem lesz ismeretlen az elképzelés. Hasonló programokat készítenek a Tisza-térségrôl, a városok együttmûködésérôl és a gyógyturizmusról.

Bara Gyula szerint ezek "határbontó projektek", olyan tervrendszer és kihívás, amelyet egyetlen ország nem is tudna megvalósítani. Olyan terveket kell elkészíteniük szeptemberre, amelyekkel nemcsak pénzeket tudnak elérni, hanem bebizonyítják, hogy európai módon képesek elkölteni ezeket a pénzeket.

Az infrastrukturális fejlesztés témakörben természetes módon szóba került az autópályák ügye is.

Újságírói kérdésre válaszolva, hogy Budapestrôl nézve melyik fontosabb a Romániában épülô sztrádák közül, a dél-erdélyi, úgynevezett 4-es korridor, vagy pedig az Erdély autópálya néven ismert, Brassót, Marosvásárhelyt, Kolozsvárt is érintô, Répássy Helga kijelentette: mind a kettô egyformán fontos, mert elôsegíti Románia elérhetôségét. Magyarország mindkettôért lobbizik, és vállalta, hogy a határig ô is megépíti az autópályákhoz vezetô utakat.

Bara Gyula, a területfejlesztési miniszter tanácsosa szerint hibás felvetés, hogy az egyik fontos, a másik nem. Az országos fejlesztési programban benne van a Brassó–Nagyvárad nyomvonal, amelyben kiemelten szerepel Marosvásárhely, hogy ne téveszthessék össze a 10-es európai útvonallal. A következô években stratégiai célként fogalmazódik meg az autópálya-építés.

A továbbiakban megtudtuk, hogy Magyarországon összesen 700 kilométernyi sztráda van, ebbôl 263 km 2006-ban épült. Ezek mellett Magyarország gyorsforgalmú utakat épít. A tavaly ôszi román-magyar közös kormányülésen a magyar fél vállalta, hogy 2011- ig az országos közútfejlesztési terv módosításában benne lesz a Debrecentôl Nagyváradig vezetô M 305-ös út, ezt kell tovább autópályával folytatni Romániában.

A kérdésre, hogy Romániában miért nincsenek autópályák, Bara Gyula azt mondta, hogy a sok vita arról, hogy melyik nyomvonal fontos, melyik nem, még a létezô kevés kezdeményezést is lelassította. A szaktárca is, úgymond, az ökröket a szekér elé fogta, magyarán, a területfejlesztést helyezte elôtérbe az útépítéssel szemben.

Traian Basescu államfô kedden találkozott az EP- megfigyelôkkel, akiktôl azt kérte, hogy " igyekezzenek a politikai stabilitásra, és a kormány elkötelezettségére való üzenetet továbbítani", ami a 2007. január elsejei EU- csatlakozást illeti.

Az Elnöki Hivatal közleménye szerint "az államelnök kiemelte annak fontosságát, hogy a román euromegfigyelôk folyamatosan tájékoztassák az európai képviselôket a Románia által elért eredményekrôl, és járuljanak hozzá egy hû imázs kialakításához a felvállalt kötelezettségek helyzetét illetôen" – jelenti a Mediafax.

A Nemzeti Liberális Párt euromegfigyelôi elutasították, hogy kedden a Cotroceni-palotában Basescu elnökkel találkozzanak az Európai Parlamentben kifejtett tevékenység kapcsán. Mircea Cosea és Tiberiu Barbuletiu képviselôk egy sajtótájékoztatón megmagyaráztak ezen gesztus okát.

A két képviselô szerint a cotroceni-i meghívás alapját az Európai Néppárt titkárának "úgymond panasza" képezte. "Nem óhajtunk részese lenni Basescu úr újabb imázsgyakorlatának" – mondta Tiberiu Barbuletiu.

Ô aláhúzta, hogy több kollégája nevében beszél, úgy értékelve, hogy egy "osztályfônöki leckére" való meghívás alkalmatlan.

Mona Musca és Nicolae Vlad Popa liberális megfigyelôk részt vettek a Traian Basescuval való megbeszélésen.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke kedden kijelentette, hogy a szövetség euromegfigyelôi nem vettek részt a Traian Basescu államfôvel való cotroceni-i találkozón, mert késve értesültek a meghívásról.

Markó elmondta: támogatja, hogy Basescu a politikai pártokkal konzultáljon, de mint mondta, az Európai Parlamentben megfigyelôként jelen lévô személyek meghívásáról hétfô este értesült. "Nem ismerem a megbeszélés témáját sem" – nyilatkozta Markó Béla.

Elmondta, hogy az RMDSZ nem hozott olyan határozatot, mely a cotroceni-i találkozásokon való részvételt gátolná.

A Konzervatív Pártot csak az egyik euromegfigyelôjük képviselte, Silvia Ciornei szenátor.

A romániai magyarságot érintô problémák bemutatását, tudatosítását kezdeményezi levélkampány révén több erdélyi magyar civil szervezet és a Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF).

Felhívásukban emlékeztetnek: az Európai Unió bôvítési biztosa nemrég úgy értékelte, hogy az erdélyi magyarság helyzete összességében kielégítô. Az említett civil szervezetek és a HHRF szerint azonban ez nem felel meg a valóságnak.

"Mindennapi életünkben tapasztaljuk annak a sok éve tartó hátrányos megkülönböztetésnek a hatásait, amelynek mind a mai napig szenvedôi vagyunk. Teljes értékû államalkotó nemzeti közösségként kívánunk az Unióhoz csatlakozni és meg kívánjuk ôrizni identitásunkat. Ehhez, jogaink tiszteletben tartásán túl, olyan önálló intézményrendszerre is szükségünk van, amely az európai haladó gyakorlathoz igazodva biztosítja megmaradásunkat, fejlôdésünket" – áll a felhívásban. Tekintettel arra, hogy az Európai Bizottság 2006 április végére zárja le a Romániáról szóló országjelentést, átfogó levél és e- mail kampány beindítását indítványozzák a felhívás aláírói. Mindenkinek javasolják, hogy a saját maga által sérelmezett esetet vagy jelenséget mutassa be az országjelentés készítôinek.

A kezdeményezést együttesen támogatja többek között az amerikai székhelyû Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF), a Bolyai Kezdeményezô Bizottság (BKB), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), valamint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT).

A felhívás szerzôi leszögezik: legnagyobb értéke az egyéni levélnek van, ezért arra buzdítják az embereket, hogy saját véleményüket írják meg. Alternatívaként a felhívás mellé egy, Olli Rehn bôvítési biztosnak és Michael Leigh bôvítési igazgatónak címzett magyar és angol nyelvû levelet csatoltak, amelyben felsorolják, hogy több területen is "megoldatlan, diszkriminatív és elfogadhatatlan" a helyzet.

Telenézô

Arany László hôse azért persze nem ilyen volt. A Délibábok hôsébôl jobbára csak beszédes/beszélô neve maradt fenn, megváltozott jelentéssel, hiszen akire ma azt mondják: hûbelebalázs, arról az a pletyó, hogy azért van bepólyálva az orra, mert minduntalan nekimegy a falnak. A mai hûbelebalázsok nem álmodoznak, hanem fôleg jópofiznak, gyakran csak úgy, jó kedvükben, mint Balassi végvári vitézei futtattak, hülyéskednek.

A bukaresti magyar adás havi ifimûsorát kimondottan fiataloknak készítik. Nem tudni, kimondottan kik nézik, a hétfôi 16 óra, amikor a magyar adás kezdôdik, nem az a kimondott csúcsidô. Elôdjét Ébresztônek hívták, ezzel némileg úgy volt a nézô, mint mikor a szabadság elsô hónapjaiban az RTV pontban éjfélkor az Ébredj, román!-nal kívánt jó éjszakát a popornak. De már ez a Hûbelebalázs is negyven adást ért meg, és én csak jót mondhatok a szerkesztôi szándékról, hiszen arról akarja meggyôzni nézôit, hogy a fiatalok (is) emberek, bár néha hûbelebalázs-módjára cselekednek, uram bocsá', álmodoznak is, azért érdemes, sôt kifejezetten hasznos rájuk (is) figyelni. A félórás mûsoridôbe sûrített három-négy téma erre a koncepcióra (!) épül, olvastam egy értékelôben. Rokonszenves szerkesztôje, Bíró Hajnal pörgô, eleven ifimûsort szeret készíteni, a témák elôtt kvázi humoros jelenetekkel. Sokszor a helyzet szüli az ötletet, ebbôl fakad aztán a komikum. Három esztendeje alatt a Hûbelebalázs ellátogatott különbözô ifjúsági rendezvényekre, kapható volt minden huncutságra, ott volt a Túlélôtúrán, az Omega-koncerten, a Félszigeten, a Minimum Partyn, a Motorostalálkozón, a Kerge Olimpián, a Téli Vagánykodáson, a Transylmánia koncertturnéján, a Hargita Rallyn, egyebeken. Volt a hegyimentôknél, beszélgetett fiatal vállalkozókkal, muzsikusokkal, képzômûvészekkel, siklóernyôssel, búvárral, olimpiai sportolókkal, szóval igyekezett színes, vidám és persze sikeres – "médiabefutó" – lenni.

Ami engem illet, szeretettel nézem, bármi legyen is a címe, semmit sem rovok fel a fiataloknak, mert alig negyven éve még én is fiatal valék, aztán pedig tudom, amit ôk is aj, de nagyon, vagyis hogy a jó mûsorhoz a szabadság mellett (amiben az én korosztályom nem dúskálhatott) három dolog kell igazán: elôször is pénz, aztán megfelelô idôkeret, mûsorrács, pompás mûszaki ellátottság, és végül persze szuperjó stáb.

Így a bolond is tudna, ugye. De azért mégis ciki, hogy manapság is "az a legény, aki állja" – vagyis az a mûvész, aki a semmivel, a semmibôl kénytelen minôséget alkotni, miközben a televíziók milliókat pallanak el "egyszeri és megismételhetetlen", mert alpári "közönségmûsoraikra"…

A rendszerváltás utáni gyorsnövekedésû új nemzedéket, a közvetlenül elôtte járóval együtt – nagyon komolyan kell venni. Ôk a bûntelenek, a tiszták. (De ôk a védtelenek is.) Mózes ilyen néppel lépett Kánaán földjére. Erôs felelôsségérzettôl áthatott jeleseit gyakrabban kell képernyôre segíteni (ha rajtam állna, nekik adnám az egész Transyilvánia Tévét, van ilyen?), gondolkodó és gondolkodtató mûsoraiknak a még oly szûkös viszonyok között is elsôbbséget kell biztosítani, mert csak így kerülhetô el a mindenkori kisebbségekre leskelôdô csapdahelyzet, hogy ti. a felcseperedô nemzedékekbôl a "nagypolitika" fényes rutinnal termeli ki és nyomja pozíciókba a maga janicsárjait, mamelukjait, sôt mankurtjait is. Látható már, miféle (efemér) pártérdekek mentén nevelôdik gyermekeink, unokáink nem elhanyagolható része. (Az erdélyi magyar ifjúság: "kétpólusú"… Az ember néha azt gondolja, inkább hülyéskednének tovább, mintsem politizáljanak.) Mégis üdvös némileg a hûbelemûsorok "balázstalanítása", illetve a balázsok "hûbeletelenítése". A mûsorpolitika rendszerint utána cammog az életnek; szerencsére a fiatalság okosabbik fele komolyan veszi magát, ledobja a vigyormaszkot, és (hogy József Attilára is utaljunk egy kicsit) – tudatos jövôt próbál konstruálni.

Ma a Marosvásárhelyi Televízió Érv- Velô címû magyar nyelvû beszélgetômûsorának elsô részében Szucher Ervin, a Krónika újságírója és két meghívottja, Jakabffy Attila politológus, illetve Gáspár Sándor újságíró a magyarországi választások eredményét értékelik az erdélyi magyarság szemszögébôl. Az adás utolsó tíz percében Baricz Lajos marosszentgyörgyi római katolikus lelkipásztor beszél a feltámadás ünnepérôl.

A Maros Megyei Könyvtár egy igen jelentôs, de kevéssé ismert vállalkozása, a Maros megyei bibliográfiák könyvsorozat 7., kétkötetes darabja, a Maros megye retrospektív helyismereti könyvészete a közelmúltban hagyta el a Mediaprint nyomdát. A közel 900 oldalas kiadvány egyedülálló a maga nemében mifelénk, nem tudunk arról, hogy tájainkon valaha is kiadtak volna hasonló köteteket. A könyv kitartó, hatalmas munka eredménye. A két szerzô, Fülöp Mária és Ferencz Klára hat évet dolgozott rajta. Nyugdíjazásuk óta naponta rendszeresen bejártak a könyvtárba, gyûjtötték az anyagot, szakszerûen feldolgozták, számítógépes adatbázissá, majd könyvvé alakították, anélkül hogy különösebb anyagi hasznot remélhettek volna rengeteg türelmet, idôt és energiát igénylô tevékenységüktôl. Fülöp Mária fôkönyvtárost kértük meg, részletezze az új kötetrôl a tudnivalókat.

– A helytörténet szempontjából nagyon fontos, értékôrzô kiadványról van szó, de a könyv anyaga jelentôségében túlmutat a megye határain. Könyvtárunk állománya a leggazdagabb a megyében, ez sok vonatkozásban vár feltárásra, feldolgozásra. Mostani munkánk a hatalmas gyûjtemény 1944-ig megjelent könyveit vértezi fel kellô könyvészeti információkkal. Az eltelt hat év alatt mintegy három-négyszázezer kötetet néztünk át, ezekbôl választottuk ki a Maros megyei szerzôk mûveit, a megyei kiadású könyveket, mindent, amirôl feltételeztük, hogy Maros megyei vonatkozásai lehetnek. Elképzelhetô, mennyit kellett dolgoznunk, hiszen egyetlen kötettel is sok idôt kellett eltöltenünk. Végül 4141 címet gyûjtöttünk egybe és közöltünk róluk minden szükségeset. Merem remélni, hogy a tudományos kutatók, tanárok, diákok, de mások is valóban hasznos és hiánypótló kiadványhoz jutnak általa. A tartalomjegyzék maga is külön fokos kötetté állt össze. Kötetünk kétnyelvû, a bevezetô szövegek négy nyelven, románul, magyarul, németül, angolul szólnak az olvasóhoz, a bibliográfia pedig a könyvtár állományának megfelelôen magyar, román, német, latin nyelven írt munkákat és néhány világnyelven kiadott mûvet tartalmaz. Tartalmi felosztás, tizedes osztályozás szerint szerkesztettük meg a könyvet, semmilyen jelentôsebb szakterület nem maradt ki belôle.

– Ránézésre is impozáns a két kötet, csakis olyanok csinálhatták, akik szenvedélyesen szeretik és ismerik is szakmájukat. Kevesen vállalkoznának ilyesmire olyankor, amikor már a megérdemelt nyugalmukat élvezhetnék. Miért fogtak bele?

– Csak a saját nevemben nyilatkozhatom, de biztos Ferencz Klára kolléganôm is a költôi kérdéssel válaszolna: ha nem mi, akkor ki csinálja meg? Régóta úgy érzem, hogy a Bernády György által létrehozott és azóta folyamatosan gyarapodó tekintélyes könyvtár állománya valósággal megköveteli, hogy szakszerûen foglalkozzunk vele, és az értékeit jobban kiaknázzuk, mint korábban. Tiltások meg egyéb akadályok miatt nehezen ment ez a munka. A most feldolgozott rész is zárt anyag volt, csak engedéllyel lehetett tanulmányozni, és nem készült szakkatalógusa. De a gyûjtemény más részei is többszörösen feldolgozhatók. A könyvtári kiadványsorozatunk elôzô hat kötete is tanúsítja ezt, például az idôszaki kiadványok bibliográfiája, a megyében kiadott könyvek, albumok, térképek könyvészete, a megye tudományos szakembereinek, íróinak a bibliográfiája úgyszintén. És még sorolhatnék példákat, van, amit a közönség is eléggé ismer. Tényleg komoly kitartást igénylô tevékenység ez, de mióta 1999-ben nyugdíjba mentem, nagy elégtételemre három ilyen kötetet tehettem le az olvasók asztalára.

– Ezután akár "le is tehetnék a lantot", de biztos vagyok benne, hogy még számtalan tervet szeretnének megvalósítani. Csodálkoznék, ha nem lenne máris munkában valamilyen újabb bibliográfia vagy más könyvészeti elképzelése.

– Tényleg van több tervem is. Jelenleg leginkább az izgat, hogy el kellene készítenem a Maros megyei életrajzi lexikont. Ez is helytörténeti kötet lenne, ugyancsak nagy jelentôségû, forrásként is felhasználható könyv. Persze, szintén rengeteg munkával jár, a pénzfedezettel, a honoráriummal pedig továbbra is gond van. De hogy is ne lenne, ha a könyvtár komputeres ellátottsága sincs még kellôképpen megoldva?! Én azért, ahogy magamat ismerem, dolgozom ezután is. Ettôl a vírustól nem lehet megszabadulni. Végül is különleges öröm, ha az ember a tevékenysége eredményességének ilyen kézzelfogható bizonyítékát láthatja. És az is elégtétel, hogy elmondhatom, a könyvtárban szerencsére ma is vannak olyan lelkes kollégák, akik már bekapcsolódtak ebbe a kiadói folyamatba, és kiegészíthetik, folytathatják mindazt, amit mi elkezdtünk. Mindenekelôtt a fiatal Vintila Annára gondolok, de mellette mások is fontosnak tartják, hogy könyves hajlékunk ebben a vonatkozásban is a legjobbak között legyen az országban.

Hétfôn este 6 órától jótékonysági koncertre került sor a Kultúrpalotában a Máltai Segélyszolgálat, a Mûvészeti Líceum és a polgármesteri hivatal közös rendezésében.

A Máltai Segélyszolgálat részérôl a Tulit házaspár öt évvel ezelôtt ajánlotta fel a líceumnak, hogy jótékonysági koncertet rendez és a bevételbôl a tehetséges, de szerényebb anyagi háttérrel rendelkezô diákokat támogatja.

A már hagyománnyal rendelkezô koncerten V–XII. osztályos diákok csillogtatták meg tehetségüket. A megnyitóbeszédben találóan fogalmazta meg az iskola egykori diákja, hogy szem, fül és szív egyaránt szükséges. A jelen levô közel 300 nézô láthatta a diákok fellépés elôtti izgalmát, lelkesedését és a zenébe való belefeledkezését. Hallhatta a tisztán csengô hangokat és érezhette a zene és egymás iránti szeretetüket. A hangversenyen volt, aki énekelt, volt, aki hangszeren játszott és fellépett a vonószenekar is.

A diákok román, magyar, német és latin nyelvû darabokkal egyaránt készültek. Bár a polgármesteri hivatal ajándékozta a diákoknak kiosztott virágokat, és a rendezôk közel száz meghívót osztottak ki, színvonalas mûsorukat a város elöljárói közül senki sem tisztelte meg jelenlétével.

A több mint 3 millió lej adomány még nem tetemes összeg, de mindenképpen segítség a líceumnak. Ahhoz, hogy a rendezvény a jövôben még sikeresebb legyen, talán többen kellene megszívleljék Széchenyi szavait: "Akkor élsz, ha másokért is élsz".

Tárca

Amíg még olyan volt a világ, többen jártak errefelé, nem volt ilyen istenverte a vidék, sóhajtja. Ha nem jönnek bé "azok", úgy lehet, elkészül a székely körvasút, és akkor itt csattogna, kétszer naponta, a gôzös, a csûrkapun át. Abbahagyja egy szuszra az ablakpucolást, a vendégre sandít, hadd lám, érti-e a szót. Hogyne értené. Aztán maga vagy az ura nyitogatná a kaput? Nevetnek, a néni félszájjal, az ôszülô hajú úr kényszeredetten. Amit itt lát, a nyomorúságnak ezt a "tiszta" fajtáját, könny szökik a szemébe, ökölbe szorul a keze. Mintha a sivatagban élne az emberiség, szorul el a szíve. Fényképezés közben azon jár az esze, mivel örvendeztethetné meg a nénit, a színes, muskátlis képek mellett, amelyekkel két-három hét múltán ismét jelentkezik. Pár hónap múlva hozza a képes folyóiratot, amelyekben fotói folyamatosan megjelennek, és akkor együtt örülnek annak, hogy íme, híressé vált a néni.

Nehéz manapság arany fövenyt szerezni, magyarázza, miután sikerült becsuknia a megtisztított ablakot, és a házba tessékeli az urat. Csak kint, a Rókalyukaknál lehet ásni, és nekem már nincs elég erôm hozzá. Van egy fiatalasszony, Tuba Rózsi, szokott hozni egy-egy kosárral, sátoros ünnepek küszöbén. De most nem tud ô sem, erôsen megverte az ura. Az arany föveny arra jó, hogy szép sárgára tapasszuk a ház földjét. A tisztaszoba, az elsôház. Olyan, mint szegény uram idejében volt. Ide ravataloztuk hitvánt, a nagyágyra...

A vendég éppen akkor számolta fel rosszul sikerült házasságát, takarékba tette pénzét, kamatjaiból utazgat, fényképezi a világot. Könnyû a maga dolga, kacsint a néni. Maga nem fogott kezet a szerencsétlenséggel. Hát ahogy vesszük. A néninek viszont kijutott bôven mindenbôl. Sok gyermeket szült, csak egy nôtt fel, az sem él már. Az urát egyedül temette el, az unokák nyelvet és hitet váltottak, nem értik nannyót, hát elkerülik. Ha akkor nem jöttek volna bé "azok", most itt ejsze még helikopáter is járna, kacag. Van a rétben sós forrás, oda épült volna fürdô, tele volnánk turistákkal. Ja, bólint a fényképész. Minden erdélyi falu álma: legyen a neve Szováta.

Az uram itt akasztotta fel magát, né, mutatja a vackorfát az udvaron. Azt mondta, elég. Ô is világlátott embör volt, az elsô háború után munkára vitték a Duna mellé, Giurgiuba, alig jöve haza, elhurcolták az oroszok málenkij robotra. Onnan is hazajött, istók, azt hittem, odavész, szinte férjhez mentem!

Ha "azok" nem hajtanak bé a kollektívába, ma szép birtokunk volna, hallja-é...

A fotós érdeklôdik: mivel kedveskedhet legközelebb. A néni hosszasan tûnôdik. Aztán kislányosan vonakodva kiböki. – Egy ajzséniát, vaj' kettôt... Ha volna olyan kedves...

Odahaza sokáig gyötörte agyát az idegen, nem jutott eszébe a szó. Aztán, már a visszaúton, a falu közelében, hirtelen, a semmitôl, csak bekattant. Ajzsénia. Azonnal visszafordult, és fel Szovátára. – Tessék mondani: ajzsénia van? – kérdezte a Fekete Medve melletti önkiszolgálóban. Az eladók összenevettek. – Ejszen Jóanna nén'hez tetszik készülôdni – nézte meg a kasszás hölgy.

Kiderült: ismerik bizony Joó Anna nénit, ô az egyedüli, aki a sokoldalúan fejlett szocialista érának ezt a sajátos szimbólumát, az olcsó töltöttkeksz-féleséget, az Eugeniát, amely a székelyek száján Ajzséniává dallamosodott, még mindig igényli. Ha vásárló indul a városba, felírja Jóanna rendelését "ajzséniára". Az öregasszony számára nem lódult semmit az idô. De ezt a terméket már alig gyártják. Szerencsére nálunk ismét lehet kapni. Csomagoljanak hát be legalább öt kilónyit, kacagott a fotós.

A kocsiban ritmikusan ismételgette: Ajzsénia, Aj-zsé-ni- a, aj, te Zsénia.

Ezt kiáltotta nagy vidáman a kapunál is, a muskátlis ablakú ház elôtt. Ajzséééniiiaaa!

Kiáltott, kiabált, kiáltozott, végül kétségbeesve üvöltötte, majd nyöszörögve ismételgette: Ajzsénia, Ajzsénia.

Hiába. Nem jött elô senki.

A köztisztaságiak a lakókat hibáztatják

Húsvét elôtt fellángol a takarítási láz, a közterületeken, a tömbház-negyedekben, a város utcáin rakásban áll a szemét, a száraz ág. A marosvásárhelyiek arra várnak, hogy a temérdek szemetet elszállítsák. Sokan arra panaszkodnak, hogy az összegyûjtött hulladék hetekig ott áll, s a szél szanaszét fújja. Kinek a kötelessége elszállítani a szemetet? – kérdeztük Kacsó Károlyt, aki a marosvásárhelyi Salubriserv tavaszi nagytakarítási programjának lebonyolításáért felel.

– Idén három váltásban 200 személy vesz részt a tavaszi nagytakarításban. akik dolgoznak. A szemetet 31 autó szállítja, soha ennyien nem dolgoztak – mondja Kacsó Károly, aki tíz éve foglalkozik a tavaszi nagytakarítás lebonyolításával.

– Soha annyi gondunk nem volt, mint idén. Ez abból adódik, hogy a lakosság 75 százaléka nem tartja tiszteletben a programot. Pedig ezt egy héttel korábban meghirdetjük a sajtóban, a Népújságban is. Úgy látszik, hogy a lakosság ezt nem követi figyelemmel. Ahelyett, hogy segítenének a munkánkban, hátráltatnak. Miután egy övezeten végighaladtunk, azután helyezik ki a faágakat, a száraz leveleket. Természetes, hogy utánunk ott áll a szemét. S mit tesznek a lakók? Reklamálnak, hogy nem szedjük össze a szemetet. Az már nem érdekes, hogy miért, hogy ôk a hibásak. Nagyon nehéz a dolgunk, mert vissza kell térnünk oda, ahol már egyszer takarítottunk. Tudni kell, hogy a nagytakarítást egy magánvállalkozás végzi, s a tanács minden utcában, negyedben csak az egyszeri szemétösszegyûjtést számolja el. Tehát, ha kétszer-háromszor vissza kell térnünk ugyanarra a helyre, veszteségben dolgozunk.

– Hol végeztek már a nagytakarítással?

– A Felsôvárosban, a volt November 7 negyedben, a Marinescu utca környékén, a Kárpátok sétányon, a Marasti, Sinaia utca, a Kinizsi Pál utca környékén, el egészen a Kossuth Lajos utcáig. Az Egyesülés negyedben még dolgozunk, tegnap az Erdô, a Somos utca volt a soros. Itt egész gyümölcsösöket metszenek meg, s nekünk kell elszállítanunk az ágakat.

– Milyen utcák következnek?

– Ma folytatjuk az Erdô, a Somos utcát, s a program szerint következnek a beütemezett utcák. Csütörtökön a Gyôzelem téren, a Tusnád, az Ifjúsági, Városháza, Enescu, az Iskola, a Horea, a Bartók Béla, a Nyomda utcán, a Rózsák terén, a Színház téren, a Petôfi téren, a Posta utcában és a Forradalom utcában dolgozunk. Pénteken következik a Bolyai tér és környéke, szombaton a Görbe utca és környéke. A Tudor negyed takarítására a jövô héten kerül sor. Hangsúlyozottan kérem: a lakók tartsák be a programot, mert nem szeretnénk úgy járni, mint a Victor Babes, a Romanu Vivu, a Faget vagy az Eminescu utcák esetében, hogy a szemetet utólag rakják ki, s mégis minket hibáztatnak.

– Mi történik ilyen esetben?

– A legjobb esetben visszatérünk és ingyen elszállítjuk a szemetet, de ez nem kötelességünk! Vagy a lakótársulások szerzôdést kötnek a Salubriservvel, s e szerzôdésnek megfelelôen az utólagosan kirakott szemetet elszállítjuk.

– Arra van-e lehetôség, hogy az összegyûjtött szemetet a beütemezett nap elôtt elszállítsák?

– Természetesen, ha valamely lakónegyedben, valamely tulajdonosi társulás összegyûjtötte a szemetet, kérheti, hogy határidô elôtt, soron kívül szállítsuk el. Ezt megtesszük, s akkor kizárt, hogy a szél elhordja. Azonban eddig egy társulástól sem kaptunk rendelést ilyen tekintetben. Ha a társulások érdekeltek a szemét elszállításában, akkor forduljanak hozzánk.

Március 31-én véget ért a tejtermelôk referenciaéve, amely 2005. április 1-jén kezdôdött. Suba Kálmán állattenyésztési mérnököt, a Megyei Állatnemesítô és Szaporodásbiológiai Állomás igazgatóját kértük arra, hogy még egyszer ismertesse a tejkvótarendszer lényegét, de kérdeztük arról is, hogy a következô idôszakban mi a teendôjük a tejtermelôknek.

– Az EU tagállamaiban egységes és kötelezô érvényû piacszabályozás mûködik, aminek szerves része a tejkvótarendszer is. Ennek értelmében szigorú nyilvántartási rendszert vezettek be, bejegyeznek minden termelôt (farmregiszter), rögzítik az adott gazdaságra vonatkozó összes fontos adatot: területnagyságot, tehénlétszámot, állatmozgást, értékesített tejmennyiséget stb. Pontatlan adatok közlése esetén a termelôk szankciókkal sújthatók. A tejkvótarendszer meghatározza a megtermelt tej egyéni és országos szinten értékesíthetô mennyiségét. Minden országnak, így Romániának is van egy országos, nemzeti tejkvótája, amit a csatlakozási tárgyalásokon alkudott ki és kapott meg.

– Kérném, ismertesse a kvótatípusokat.

– A tejkvótarendszer kétféle kvótatípust különböztet meg: az egyik a feldolgozók felé történô értékesítésre vonatkozik, ún. feldolgozói kvóta, míg a másik a fogyasztók felé közvetlenül eladott mennyiségekre vonatkozik, ún. közvetlen értékesítési kvóta (a nyers tej házi kimérése és eladása a háztól). Az állatok takarmányozására és saját fogyasztásra felhasznált tejmennyiség nem képezi a kvóta tárgyát, de ezt is nyilván kell (kellett) tartani. Nagyon fontos elôírás, hogy tejet kizárólag az értékesíthet, aki rendelkezik kvótával (feldolgozói, közvetlen értékesítési), és csak annyit, amennyit a rendelkezésre álló kvótamennyiség tartalmaz. E két kvótatípus mellett még létezik egy nemzeti kvótatartalék- alap, ami lehetôséget ad – az EU jogszabályai értelmében –, hogy mindkét kvótatípus esetében további kvóták kerülhessenek kiosztásra bizonyos termelôi köröknek, mint: a tejtermelés bôvítését (pl. férôhelyszám-növelés) tervezô termelôknek; fiatal, pályakezdô gazdáknak, akik nem rendelkeztek megfelelô bázissal. Mindkét kvótatípus esetében meghatározták a Romániára vonatkozó nemzeti tejkvótamennyiséget, amelyet végsô soron szétosztanak az egyéni termelôk között. A termelôk között szétosztott kvótamennyiség típusonként nem haladhatja meg a nemzeti tejkvótaszintet. A tejkvóta bevezetése Románia EU-ba való csatlakozásának dátumával kezdôdik. A tejkvótaév április 1-jén kezdôdik és a következô év március 31-ig tart.

A tejkvótával kapcsolatban még tudni kell, hogy a kvótán felül, bármilyen csatornán vagy kvótatípuson keresztül értékesített tejmennyiség után büntetôilletéket kell fizetni. Az illeték mértéke a tej mindenkori irányárának 115%-a. Ezt csak akkor kell fizetni, ha a nemzeti tejkvótát túllépték, és azok a termelôk fizetik, akik hozzájárultak a túllépéshez.

– Mi történik, ha a megtermelt tej nem éri el a kvótában megállapított mennyiséget?

– Ha egy termelô nem használja ki 70%-ban a kvótáját, a tagállam elrendelheti, hogy a kihasználatlan kvóta egy részét vagy az egészet elvonják a termelôtôl és a nemzeti tartalékalapba kerül. Amennyiben egy termelô a kvótaév során nem értékesített tejet, a kvótája a nemzeti tartalékba kerül, amelyet átmenetileg újra leosztanak. Az elôre nem látott, elháríthatatlan akadályok esetén, amelyek hatással van a tejtermelés kapacitására, ezeket megfelelô módon igazolni kell az illetékes hatóságok felé.

– Miért fontos, hogy a gazdák rendelkezzenek kvótával?

– Kvóta nélkül a termelôk nem értékesíthetnek tejet sem a feldolgozó felé, sem a szabadpiacon. Érdemes megjegyezni, hogy a tejkvóta egy vagyon, amit ki lehet használni: a tej csak kvótával értékesíthetô; el lehet adni; bérbe lehet adni; örökölhetô. Ezenkívül minden kvótaév kezdete elôtt egyik kvótatípus átváltható a másik kvótatípusra, a gazda kérelme alapján és a hatóság jóváhagyásával.

– Hogyan juthat a romániai tejtermelô kvótához?

– A tejkvótához valamennyi romániai termelô térítés nélkül (ingyen) juthat, saját kérésére. A tejkvóta-mennyiséget típusonként (feldolgozói, közvetlen értékesítési) a referenciaévben megvalósított és nyilvántartott tejmennyiség után lehet igényelni díjmentesen. Ezért a termelônek a referenciaévre – 2005. április 1. és 2006. március 31. között – havonként és napokra lebontva pontos nyilvántartása kell legyen a megtermelt össztejmennyiségrôl, az értékesített tejmennyiségrôl (kvótatípusonként), valamint a saját fogyasztásra és takarmányozásra felhasznált tejrôl. Ezért szükséges, hogy minden tejtermelô gazdának legyen egy bekötött (archiválható) farmregisztere, amelyben havonta, napi lebontással, a megtermelt tej nyilván van tartva. Szintén ebben a farmregiszterben köteles a gazda naprakész nyilvántartást vezetni – fülszám szerint – a fejôstehenek számáról, ezek mozgásáról (vásárlás, eladás, elhullás) és szaporodásbiológiai mutatóiról (fedeztetés, ellés, szárazra állítás, eladás, vásárlás pontos dátumával).

– Hol szerezhetô be a farmregiszter?

– A Maros Megyei Szarvasmarha-tenyésztôk Egyesületénél: Marosvásárhely, Bodoni (Budiului) utca 76 szám, ügyintézô Miklea István titkár – tel. 0265/269-583, tel/fax. 0265/261-931, mobil: 0744-596- 350. Ebbôl a farmregiszterbôl a gazdáknak minden hónap lezártával egy nyilatkozatot (declaratie) kellett volna kitölteni összesítve és eljuttatni a Megyei Állatnemesítô és Sza-porodásbiológiai Állomáshoz, a tejkvótairodába – Marosvásárhely, Bodoni u. 76. sz. – ügyintézô Galatan Elena mérnök. Sajnos, a gazdák többsége ezt nem tette meg, a mintegy 27.000 tejtermelô gazdából csak kb. 8.000 küldte el több- kevesebb rendszerességgel (nem minden hónapra és halmozottan). A 102 közigazgatási egységbôl mintegy 40- bôl nem küldtek egyetlen nyilatkozatot sem. Nagyon fontos szerep hárult és hárul továbbra is a Szarvasmarha- tenyésztôk Egyesületének vezetôire, akik nem segítették (tisztelet a néhány kivételnek) hathatósan a gazdákat a nyilatkozatok helyes kitöltésében és abban, hogy ezeket idôben beadhassák.

Dr. Kincses Ajtay Mária Kábítószerek – Szenvedélybetegségek címû, igényes külalakú könyve bemutatójának adott otthont a Studium Alapítvány szombaton. A kötetet dr. Mezei Tibor László, az alapítvány ügyvezetô igazgatója ismertette. A könyvbemutató hangulatát oldotta a gyakorlati példákkal bôven tûzdelt K. J. egykori drogfogyasztó elôadása, ami kerekasztal-beszélgetéssé alakult át.

A Studium Alapítvány kiadásában kerülhetett az olvasó asztalára dr. Kincses Ajtay Mária kábítószerekkel foglalkozó, átfogó szakkönyve. A kábítószerek történeti áttekintése után a toxikománia definícióját, jellegzetességeit találhatja meg az olvasó, megismerkedhet a kábítószerhatás mechanizmusaival. Feltünteti a drogfüggôség diagnosztikai kritériumait, a kiváltó és motiváló tényezôit, kezelésének és megelôzésének alapelveit. Külön fejezetek foglalkoznak a különféle kábítószerfajtákkal: ópiummal, ópiátokkal, morfinnal, heroinnal, a központi idegrendszeri depresszánsokkal, benzo-diazepimekkel, pszichostimulá-torokkal, a kokainnal, hallucinogénekkel, canabisszal, marihuánával, hasissal, de nem marad ki az alkohol (az alkoholizmus) és a nikotin (dohányzás) sem. Részletesen tárgyalja az elemek kémiai, fizikai szerkezetét, tulajdonságait, hogy milyen tüneteket váltanak ki. Társadalmi szempontokat is figyelembe vesz, hogy a különféle országokban milyenek a drogokkal szembeni törvénykezések (pl. sok ország éppen a drogkereskedelembôl tudja fenntartani magát!). A könyv tartalmaz drogszótárt, színes mellékletet, angol tartalomjegyzéket is.

K. J. alkalmi kábítószer-fogyasztóból (füvezéssel kezdte) vált négy évig ópiátfüggôvé. Átment jó néhány rehabilitációs programon, mára sikerült életét újból építenie: a függôség következtében elvesztett családtagjait, barátait visszaszerezte. Jelenleg pszichológia szakos hallgató, ambulancián is dolgozott, iskolásoknak tart elôadásokat a témában, saját példákkal tûzdelve. Szerinte csak úgy lehet a kábítószerekrôl leszokni, ha az emberben van kellô belsô motiváció, egyedül képtelenség kilépni belôle, támaszra van szükség. Találkozott sok "anyagossal", látta hozzátartozóik szenvedéseit, közeli barátok haltak meg keze között – mesélte K. J., aki szerint a tapasztalat azt mutatja, hogy a kábítószer- rehabilitációról kikerült tíz személy közül nyolc visszaesô. Így a könyvbemutató meghívottja ritka példának számít, hiszen át tudott lépni a négy év függôségen, és most másokon próbál meg segíteni.

Kárpótlási kérelmet nyújthat be 2006. március 31. és 2006. július 31. között:

* az a jogosult, akinek hozzátartozója 1939-1989 között a magyar hatóság politikai önkénye miatt életét vesztette,

* akinek hozzátartozója deportálás, szovjet kényszermunka ideje alatt halt meg,

* aki a II. világháború alatt faji, vallási, politikai okból munkaszolgálatot teljesített.

Kárpótlási igényt a fenti jogcímeken azok nyújthatnak be, akik ezt eddig bármilyen okból elmulasztották, valamint azok, akiknek a hozzátartozója korábban kérelmet nyújtott be, azonban azt késve terjesztette elô vagy nem tett eleget a hatóság hiánypótlási felhívásának.

A kérelmet adatlapon kell benyújtani a Központi Igazságügyi Hivatal Kárpótlási Fôosztályához (1116, Budapest, Hauszmann A. u. 1. Postacím: 1519 Budapest, Pf.46.).

Az adatlap letölthetô a www.karpotlas.hu honlapról. További információ kérhetô, illetve az adatlapok személyesen átvehetôek a Központi Igazságügyi Hivatal Kárpótlási Fôosztályán (06/1/371-8900, 06/1/371-8910) továbbá a megyei (fôvárosi) igazságügyi hivatalokban. (cím, telefonszám: www.im.hu, www.karpotlas.hu)

1.) Milyen fogadtatása volt a korábban bevezetett kárpótlási rendszernek? Hányan éltek a lehetôséggel?

Alkotmánybírósági döntést követôen, 1997-ben lépett hatályba a politikai üldözöttek kárpótlásáról szóló (1992: XXXII. Tv.) alaptörvény módosítása. Ennek értelmében azok a jogosultak terjeszthették elô kárpótlási kérelmüket, akiknek a hozzátartozója a magyar hatóság vagy hatósági személy politikai indíttatású önkénye miatt, továbbá a deportálás és a szovjet kényszermunka ideje alatt vesztette életét, illetve azok, akik a II. világháború alatt faji, vallási és politikai okból teljesítettek munkaszolgálatot. Az 1997. évi XXIX. törvény alapján benyújtott kérelmek száma: 205 458 db volt, ebbôl 116 523 db helyt adó határozat született.

2.) Járhat-e kiegészítô kárpótlás azoknak, akik akkor a jóval mérsékeltebb összegért vették igénybe mindezt?

Az elôzô kormány az 1999. évi költségvetésrôl szóló törvényben az egyösszegû kárpótlás mértékét 30.000,- Ft-ban határozta meg. Ezt az életelvesztés után járó "jóvátételt" az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte, ezért azt 1999. január 1-jére visszamenôleges hatállyal megsemmisítette. Ezt követôen a Medgyessy-kormány a 2003. évi költségvetésrôl szóló törvényben az egyösszegû kárpótlás mértékét 400.000,- Ft-ra emelte, és 26 Md Ft-ot különített el a végrehajtás fedezeteként.

Azok a jogosultak, akik beadták a kérelmeiket és megkapták a 30 000 Ft-ot, 2003-ban nem kellett külön igényt benyújtaniuk, a kiegészítô eljárás hivatalból indult meg, amelynek során a 400 000 -, Ft-ig terjedô kiegészítô juttatást megkapták.

Az életelvesztéses kárpótlás végrehajtása mára gyakorlatilag befejezôdött, ez idáig a hivatal mintegy 133.000 határozatot hozott, csupán az idôközben elhunyt kérelmezôk örököseinek felkutatása miatt vár határozathozatalra megközelítôleg 6.000 ügy.

3.) Hány jelentkezôre számítanak?

A 2006. március 31-én hatályba lépett ún. "határidô-megnyitásos" törvény alapján kárpótlás iránti kérelmét minden olyan jogosult benyújthatja, aki ezt eddig bármely okból nem tette meg, abban az esetben, ha a hozzátartozója a magyar hatóság vagy hatósági személy politikai indíttatású önkénye miatt, továbbá a deportálás vagy a szovjet kényszermunka ideje alatt vesztette életét, illetve azok, akik a II. világháború alatt faji, vallási és politikai okból teljesítettek munkaszolgálatot. Akik e jogcímen adták be igényeiket, de azt 1997-ben a Kárrendezési Iroda jogerôsen azért utasította el, mert azt határidôn túl nyújtották be, vagy a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak nem tettek eleget, szintén újra benyújthatják azt. Voltak sokan, akik el sem küldték a bizonyítékaikat, mert azok költsége (dokumentumok beszerzése, fordítása, hitelesítése, külföldrôl való postázása stb.) jelentôsen meghaladta volna magát a kárpótlási összeget, a 30.000,- Ft -ot.

Elôzetes becsléseink szerint, az új beadás nyomán a végrehajtására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô Igazságügyi Hivatalhoz mintegy 50.000 db kérelem benyújtása várható. Elképzelhetô azonban az is, hogy ennél több kérelem beadására kerül sor, mivel a korábbi tapasztalatok szerint nagy számban nyújtottak be kárpótlási igényt olyan kérelmezôk is, akik egyébként nem voltak kárpótlásra jogosultak.

4.) Mi alapján bírálja el a Hivatal a kérelem megalapozottságát?

A kárpótlási kérelem megalapozottságát elsôdlegesen a benyújtott okiratok, az állításokat igazoló dokumentumok, a közvetett bizonyítékok, valamint a közismert történelmi tények tekintetében a korábbi kárpótlási eljárások lefolytatása során nagy gyakorlatot szerzett határozathozó kollégák tapasztalatának figyelembevételével bíráljuk el. Azonban a kárpótlási eljárások, a határozathozatal során a hivatal a Ket. (a közigazgatási hatósági eljárásról szóló tv.) alapján jár el, ami azt mondja, hogy : "…az aránytalanul nehezen beszerezhetô irat helyett az ügyfél a bizonyítani kívánt tényrôl nyilatkozatot tehet."

5.) Biztosít-e más – nem feltétlen anyagi – formában is támogatást az állam ezen személyeknek?

Az állam a személyi kárpótlási törvényen túl, a sérelem jellegétôl, idôtartamától függôen nemzeti gondozási díjat, nyugdíj-kiegészítést, a Magyarországi Zsidó Örökség közalapítványon keresztül életjáradékot, a munkaszolgálat után – szintén a sérelemtôl függôen – közgyógyellátást, hadigondozotti pénzellátást és nyugdíj- kiegészítést, természetbeni juttatásként pedig gyógykezelést biztosít.

Budapest, 2006. március 23.

* A MAGYAR IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM, AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL TEVÉKENYSÉGÉÉRT ÉS A TÁRSADALMI KAPCSOLATOKÉRT FELELÔS FÔCSOPORTFÔNÖK TÁJÉKOZTATÓJA

Bölöni László, a francia élvonalban szereplô Rennes vezetôedzôje csapatával sorozatban a nyolcadik sikert könyvelte el a hétvégén a bajnokságban. A breton kiscsapat a Sochaux elleni 2-1-es sikere révén feljött a Ligue 1 3. helyére, s négy fordulóval a zárás elôtt jelentôs esélye van megôrizni a Bajnokok Ligájában való részvételre jogosító helyet. Siker esetén a Rennes történetében elôször fordulna elô, hogy a BL-ben indulhat, mint ahogy már a tavalyi UEFA-kupa- szereplés is komoly eredménynek számított a korábban az élvonal és a másodosztály közötti ingázáshoz szokott egyesületnek. A breton egyesület anyagi és támogatottsági hátterét többszörösen meghaladó siker ugyanakkor véglegesen a világ legjobb edzôi sorába emelné a marosvásárhelyi szakembert.

Déda – Marosvécs 7-0 (5-0)

Lágy és egyenetlen pályán nagyon jó napot fogott ki a hazai csapat, s sorban rúgta a gólokat az ellenfél kapujába, különösen az elsô félidôben. A sort Pascan nyitotta meg a 10. percben, Vîntu (25., 45.) és Todut (30., 44.) folytatta. A vendégeknek volt egy kapufájuk a 25. percben, Moldován R. révén, de ennél többre nem jutottak. Szünet után Marosvécs kicsit jobban összeszedte magát, többet támadott, de gólt nem sikerült szerezni, míg Déda a találkozó vége felé még kétszer betalált, Pascan (85.) és Vlaic (88.) góljaival. A dédai csapat a gyôzelmet volt csapattársuknak, Pascan Vasilének ajánlotta, aki a közelmúltban hunyt el vasúti balesetben.

Jól vezették: Calin Borda, Kozma István és Sofron Paul (mind Szászrégen).

Déda: Florea P. – Florea I., Chirilesc, Pop, Pascan, Todut, Vîntu, Man, Vlaic.

Marosvécs: Szabó – Moldován P., Gorbai, Balogh, Szakács, Bocskai, Szilágyi, Gazsi, Buf, Vaida, Moldovan R.

Vian Bont

Vasárnap és hétfôn a City'us Sportklub a Román Labdarúgó-szövetség közremûködésével rendezte meg a marosvásárhelyi sportcsarnokban a B osztályos teremlabdarúgó-bajnokság utolsó két fordulóját. A turné végén