Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Székelyföld gazdasági fejlesztésének tervét készül kidolgozni Maros, Hargita és Kovászna megyék önkormányzata az RMDSZ segítségével. Az ötlet nem új, régóta hangoztatják annak szükségességét, hogy a magyarok által tömegesen lakott vidékek ne mások fejlesztési elképzeléseinek mellékszereplôi legyenek, hanem saját szükségleteik pontos ismeretében dolgozzák ki az önmaguknak szóló fejlesztési tervet, ám mostanáig várni kellett a kivitelezéssel. Külön elemzés tárgya lehetne, hogy eddig is miért kellett várni, hisz a régió valami oknál fogva – s ebben a politikumnak is volna mit saját szemére vetnie – elmaradt az ország dinamikusabban fejlôdô részeitôl, ám mégis jó, hogy legalább most elkezdôdik valami.

Az utóbbi évek egyértelmûvé tették, hogy a központi adminisztráció reformját megvárni nem vezethet eredményre, hisz Bukarest már többször bizonyságát adta annak, hogy a Székelyföld gazdasági fejlesztése tizedrangú prioritás a számára, de a heterogén fejlesztési régiók átrajzolása sem igazán van az ínyére. Az ellenkezés politikai indokai nyilvánvalóak, a "magyar gazdasági veszélyrôl" szóló handabandázásra pedig kár is szót pazarolni.

Bár ami azt illeti, bizonyos, saját privilégiumaikat féltô nacionalista körök joggal tarthatnak elôjogaik elvesztésétôl, mert már tizenöt éve tudott igazság, hogy a politikai jogok csakis erôs gazdasági háttérrel valósíthatók meg, illetve nélküle nem fejtik ki kellôen pozitív hatásukat.

Most már csak az a kérdés, hogy a stratégia milyenre sikerül. Úgy tûnik ugyanis, hogy az eddig bonyolított közös elképzelések csak kis részben fedik egymást, s már a mostani tanácskozáson is kiderült, hogy vannak olyan területek is (például a marosvásárhelyi repülôtérhez való csatlakozás kiépítése helyett a brassói légikikötô építésének támogatása), amelyekben a három érintett megyének bizony ellenkezôek az érdekei, s az is, hogy sok esetben a megyék élén álló személyek sem tudnak a szükséges szinten együttmûködni. Ilyen körülmények között pedig a munka elvégzésével megbízott stábnak nagyon körültekintôen kell eljárnia, hogy az elképzelés valóban a kitûzött célt szolgálja. Aztán pedig minden felelôs tényezônek azon kell munkálkodnia, hogy a dokumentum célkitûzései ne csak írott malasztot képezzenek, hanem valóra is váljanak.

A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal jövô héten megkezdi a versenytárgyalásokat az útjavítási munkálatok odaítélése érdekében, és folytatódik a tavaszi takarítási kampány. Dorin Florea tegnapi sajtótájékoztatójáról a politika sem hiányzott, a polgármester kijelentette: célja a Demokrata Párt újjászervezése.

A tavaszi nagytakarítással kapcsolatban Dorin Florea bejelentette: befejezték a November 7 negyedben valamint a Kárpátok sétányon, és következik az Egyesülés lakónegyed. A gond csak az, mondta, hogy nagyon sok tulajdonosi társulás nem tartja tiszteletben a polgármesteri hivatal által kidolgozott tervet, és a rossz idô is "betartott" a hivatalnak – mondta. De már nekifogtak az utcák festésének, a fanyírásnak is. Kérdésünkre, hogy mikor tûnnek el a lakónegyedekben egy-egy tömbház mellé halomba rakott száraz ágak, hulladékok, ugyanis a tulajdonosi társulások képviselôi a polgármesteri hivataltól várják ezt, Dorin Florea kifejtette: a hulladék elszállíttatása kizárólag a társulások feladata, nekik kell szerzôdést kötniük a köztisztasági vállalattal. Ne várják azt is tôlünk, hogy megszervezzük a munkájukat! – háborodott fel.

Az útjavításokra áttérve megtudtuk, hogy a javítási munkálatok odaítélésére elkezdik a versenytárgyalások kiírását. Jövô héten a Cutezantei utca esetében, aztán következik az 1918. December 1 út, amit a Telefonpalotától a Poklos- patakig rendbe tesznek, majd a Pandúrok és a terelôút. Idôközben folytatódik a Tudor Vladimirescu utca javítása valamint a fôtéri aluljáró munkálatai. Újságírói kérdésekre válaszolva elmondta, hogy áttekintette az utóbbi 5 évben javított utcák helyzetét, és rájött, hogy ezek csupán elenyészô részén vannak kátyúk, azok is amiatt, hogy a téli hónapokban megengedhetetlenül sok csôtörés volt a városban. Több mint 250 sürgôs beavatkozást igénylô csôtörés történt, 200 víz és 64 gázcsô esetében, ami jelzi, hogy a föld alatti vezetékrendszer Marosvásárhelyen nagyon rossz állapotban van. Florea szerint az is gondot okozott, hogy a hibákat elhárító munkacsoportok nem javították meg a feltört aszfaltburkolatot. A gázszolgáltató a Borsos Tamás, a Horea, az Aurel Filimon (volt Iskola), és az Arany János utcákban valamint a Kövesdomb utcáiban készül vezetékcserére, emiatt ezeken csak kátyúzási munkálatokat végeznek, ideiglenesen betömve a gödröket, a teljes felújításra csak a Distrigaz beruházása után kerül sor. Az utcáknál, parkolóhelyeknél maradva Florea kijelentette: megkezdik a megvalósíthatósági tanulmányok elkészítését a föld alatti, illetve emeletes parkolóhelyek építése céljából, ami egy 4 éves program és megoldaná a városközpontban a parkolóhelyek hiányát.

Dorin Florea elhárította azokat a vádakat, hogy nem versenytárgyalás eredményeként kötötték meg az önkormányzat- magánvállalat közötti partneri szerzôdést az Asfarom német aszfaltgyártó céggel. A számvevôszéki ellenôrzés után ugyanis kiderült, hogy a jegyzôkönyvben számos rendellenesség szerepel a versenytárgyalások kapcsán, ám a polgármester nem volt hajlandó még eddig a tanácsosok rendelkezésére bocsátani a jegyzôkönyvet. Majd ha igazgatói is áttanulmányozták és magyarázatokat adtak, csak ezt követôen kaphatják meg a képviselôk az adatokat. Florea szerint az Asfarom vállalattal társulási szerzôdésük van, amihez nem kellett licitet szervezni, és személy szerint elégedett az Asfamur néven futó társulás munkájával. Hogy hogyan volt lehetséges, hogy a kisebb tôkével rendelkezô német cég 55 százalékos részesedéshez jusson a társulásban, nem volt hajlandó részletezni, viszont kifejtette, hogy a polgármesteri hivatal 2002-ben szívesen átvette volna a megyei út- és hídügyi vállalatot, modernizálta volna, de az akkori megyei tanácselnök, Virág György nem egyezett bele.

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) Maros megyei állandó bürójának szombati határozatára, miszerint a megyei PNL felfüggeszti a kapcsolatot a Demokrata Párt (PD) ideiglenes vezetésével, illetve Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter szombati nyilatkozataira reagálva Dorin Florea kijelentette, nem fûz kommentárokat a történtekhez, csak annyit üzen, hogy "Eugen Nicolaescu mindinkább magára marad, idôvel rájön erre ô is". Florea kifejtette, hogy a PD "vékony" párt volt, és magától értetôdô, hogy meg kell erôsítenie, "egyesek nagy aggodalmára". "Ha a PNL-bôl távoznak az emberek, a miniszter úrnak van is miért aggódnia" – mondta. A PNL állandó bürójának nyilatkozatára, mely szerint amíg a PD nem rendezi belsô ügyeit, és "illegális" vezetése van, addig a PNL képviseli a DA Szövetséget a megyében, Dorin Florea ironikusan válaszolt: " ha valaki önmaga szövetségese tud lenni, akkor jó, bizonyára mindennap a tükörbe néz és szövetkezik". A PD bármikor képes párbeszédet folytatni, megoldásokat találni. Ha pedig a polgármesterek, alpolgármesterek a megyébôl ide igazolnak át, az ô dolguk, de "díjat" ajánl fel annak, aki bebizonyítja, hogy kényszeríti a polgármestereket arra, hogy belépjenek a PD-be – mondta. Mindezek után kiderült, mióta Florea a PD megyei ideiglenes elnöke, 12 polgármester iratkozott át a PD-be és 3-4 polgármester "van készülôdôben" ugyanezt megtenni. "Elinalnak a polgármestereik, bizonyára jó sportcipôik vannak" – humorizált a polgármester, aki azt is hozzátette, hogy megszokta már Eugen Nicolaescu hétvégi nyilatkozatait, és csak az zavarja, hogy a fôvárosi képviselôk nem törôdnek eleget a megye fejlesztési stratégiájával. A megyei tanfelügyelôség PD-s színezetû vezetôjével kapcsolatosan, akinek "a stílusát nem bírják", Florea elmondta, hogy a mandátuma befejezéséig támogatják, azonban a versenyvizsga feltételeinek nem felel meg a jelenleg funkcióban levô hölgy, akinek a jelek szerint Albertini Zoltán fôtanfelügyelô-helyettessel sem felhôtlen a viszonya. "Albertini a fôtanfelügyelôvel közös, nem pedig párhuzamosan futó programokat kellene kidolgozzon" – jelentette ki Florea.

Bár rengeteg mindenrôl szó esett az egészségügyi miniszterrel tartott péntek délutáni megbeszélésen, két fontos kérdésre nem kaptak pontos választ a családorvosok, egyrészt, hogy megvásárolhatják-e a rendelôt, amelyben dolgoznak, másrészt, hogy miképpen fog mûködni az a törvényesen megszabott anyagi keret, amelybe havonta be kell illeszkedniük a gyógyszerfelírás terén.

A szóban forgó keret a megjelenés elôtt álló úgynevezett reformcsomag egyik legnagyobb csapdája lesz a családorvosok számára, s hatályba lépése nyomán a konfliktus ezentúl nem a gyógyszertárak és a páciensek, hanem a családorvos és a beteg között alakulhat ki – vélekedtek egyesek. Mit mondjon a hónap végén jelentkezô súlyos betegnek az az orvos, aki a napi statisztikák összesítése alapján rájött, hogy nem írhat fel több ártámogatott gyógyszert, mivel annak értékét a következô hónapi mûködési költségeikbôl visszatartja a biztosítási pénztár? – hangzott el a megyei kórházban tartott találkozón. A családorvosok kifejtették, hogy a végsô tûréshatáron vannak, túlterheltek, hónap elején 80-100 beteget kell fogadjanak egy rendelés alatt, s idejük java részét a vények felírásával, a statisztikák készítésével és azoknak a pénztárhoz való benyújtásával töltik. Ezek után arra, ami a legfontosabb lenne, a betegek alapos vizsgálatára, továbbá, hogy elbeszélgessenek a pácienssel, nem marad idejük. Megalázónak nevezték, hogy 43.000 lejt kapnak egy vizsgálatért, s amint dr. Kovács Bea többek között kifejtette, a törvénycsomag családorvosokra vonatkozó részének egyik hiányossága, hogy összemossa az alap- és a családorvosi ellátást.

A családorvosok szempontjait Mihaescu Ileana az országos egyesület nevében ismertette. A bevezetôben említett kérdések mellett felvetette, hogy csökkenteni kellene a bürokráciát, informatizálni végre a rendelôket, lehetôvé tenni, hogy a jelenleg mûködô kabinetekre (azok méreteitôl függetlenül) engedélyt kapjanak az orvosok, elôsegíteni, hogy a családorvosok korszerû felszerelést vásárolhassanak, továbbá, hogy kevesebb legyen a kötelezô betegszám. A felvetett problémákkal kapcsolatban különbözô vélemények hangzottak el, többek között, hogy csak múzeum marad a jól felszerelt rendelô, ha az orvosnak nem lesz ideje használni a korszerû vizsgálóeszközöket. Kovács doktornô szerint nem a listán levô személyek számát kellene csökkenteni, hanem lehetôvé tenni számukra, hogy kezdô orvosokat alkalmazzanak, és kellene egy bank, amely kedvezményes hitelt nyújt a családorvosok számára. A biztosítási pénztárnak pedig olyan programmal kellene dolgoznia, amely a családorvosok számítógépével összeegyeztethetô. Az is elhangzott, hogy a szakorvosok által felírt gyógyszerek az ô keretüket kellene terheljék, és ne kelljen azokat átíratni a családorvossal, hogy a krónikus betegeknek lehessen hosszabb idôre érvényes vényeket felírni, hogy ismertek legyenek a különbözô betegségekre vonatkozó kezelési útmutatók és szóba kerültek egyéb gondok is, amelyek a családorvosok helyzetét megnehezítik.

Eugen Nicolaescu a meg nem válaszolt kérdéseken kívül több pénzt ígért a rendszerbe, a jelenlegi 5 százalék helyett 2007 januárjától 10-14 százalékot a pénztár költségvetésébôl. Továbbá azt, hogy az országos programok révén is újabb összegekhez juthatnak a családorvosok, ami például a cukorbetegek egy részének az ellátását is jelentené. Az elvégzett szolgáltatásokért többet fizet majd a pénztár, akárcsak a megelôzésben végzett munkáért és jövedelemhez juthat a családorvos az otthongondozói szolgáltatásokért is. A jelenlevôk figyelmébe ajánlotta az amortizációs költségek leírásának módját, amely összegeket a rendelôk fejlesztésére lehet fordítani.

Végül kijelentette, hogy a szaktárca célja több pénzt vonzani a rendszerbe, ami a szenvedélyadó behajtásával és a sürgôsségi ellátásnak az állami költségvetésbôl való finanszírozása révén valósulhat meg. Kilátásba helyezte továbbá, hogy az egészségügyi asszisztensek önálló vállalkozóként való mûködése nyomán az orvosok annyi idôre alkalmazhatják azokat, amennyire a különbözô tevékenységek során szükségük lesz.

Kérdés, hogy a találkozón elhangzott javaslatok, kérések mennyiben fogják befolyásolni a megjelenés elôtt álló törvénycsomag alkalmazási útmutatóit.

Egy azonban biztos, a kilátásba helyezett gyógyszerkeret és a várakozási listák a jelek szerint sok bosszúságot okoznak betegnek és orvosnak egyaránt.

Minôségi árukészlet, rendkívül gazdag választék, viszonylag alacsony árak, garantált minôségû friss termékek, elôzékeny kiszolgálás viszonylag közel a városközponthoz – ezt kínálja a nagyállomás közelében megnyílt kiskereskedelmi nagyáruház, ahol az élelmiszerjegyeket is elfogadják.

A hét európai országban mûködô német áruházláncolat marosvásárhelyi egysége közel nyolcmillió lejes beruházás eredménye. A 21.450 négyzetméteren épített 3.990 felületû áruház a legkorszerûbb építési technikával készült és 250 személy számára biztosít munkahelyet – hangzott el Gunter Grieb, a Kaufland bukaresti kirendeltsége vezetôjének bemutatójában. A Romániában mûködô áruházakról vetített képek nyomán ismertette a németországi Neckarsulmban székelô 1930-ban alapított cég történetét, amely jelenleg a Lidl&Schwarz Co&KG. Schwartz Csoport elnevezésû konszern tagja, és hat európai országban 660 üzletet mûködtet.

A cég jelmondata Mindent egy fedél alatt, és ennek megfelelôen a mindennapi szükségleteket kielégítô változatos árut kínálnak. A német márkájú termékek mellett az illetô ország, tájegység sajátos árukínálatát is megtalálja a vásárló, aki 500 féle romániai termék között választhat. A felhozatal elsôsorban élelmiszertermékekbôl a leggazdagabb, húst, felvágottat, tejtermékeket, zöldséget, gyümölcsöt, pékárut kínálnak igen gazdag választékban. Ezenkívül piperecikkeket, háztartási gépeket és eszközöket, papírárut, kisebb mennyiségben textilárut, cipôt és fehérnemût valamint játékokat és idény jellegû cikkeket lehet vásárolni.

Az alacsony árak mellett a cégvezetô a kényelmes vásárlási feltételeket, az elôzékeny kiszolgálást és a termékekért vállalt jótállást említette a fô célkitûzések között. A Kauflandban naponta 7.30- 22.00 óra között fogadják a vásárlókat. A megnyitón Burkhardt Árpád alprefektus értékelte az áruház elônyeit, amely hozzájárult Marosvásárhely ipari övezetének városiasításához. A felszentelés után Stamate Radu igazgató vette át a szimbolikus kulcsot, majd átvágták a szalagot. A vásárlók számára délután öt órakor nyílt meg az áruház.

Az Oázis Alapítvány meghívására a svédországi Centrum för Lättlästs Kiadó képviselôi jártak múlt héten Marosvásárhelyen, ahol arról tartottak képzést, hogy hogyan lehet az információkat eljuttatni azokhoz az emberekhez, akik olvasási nehézségekkel küszködnek. A svéd kiadó évente mintegy 30 könyvet valamint folyóiratot jelentet meg olyan szerkesztési módszerrel, amit easy-to- read-nek, azaz könnyen olvashatónak neveznek.

Bror Tronbacke, a központ igazgatója és Maria O’Donnel szerint Svédországban a felnôtt lakosság mintegy 25 százaléka küszködik olvasási nehézségekkel, de számukra is fontos az információ eljuttatása. Ezt vállalta fel a Centrum för Lättlästs Kiadó, olyan lap- és könyvszerkesztési módszerek alkalmazásával, amelyek lehetôvé teszik a hátrányos helyzetûek, a diszlexiások, a nehéz szociális helyzetben levôk vagy akár a frissen bevándoroltak számára a hírek, a közérdekû információk megértését, ugyanakkor szemináriumokat szerveznek, tanácsadást biztosítanak a hatóságok, vállalatok és civil szervezetek részére. A központ adja ki és terjeszti a könnyen olvasható kiadványokat, ezt a tevékenységet az önkormányzatok támogatják, mivel a hatóságok számára is fontos, hogy megfelelôen tájékozottak legyenek azok is, akiknek olvasási nehézségeik vannak – mondta lapunknak Bror Tronbacke. A lapkiadónál hivatásos újságírók dolgoznak, akik a fenti, easy-to-read stílusban írnak, ezt a módszert elsajátították. A kiadványt lapozva magyarázza, hogy az oldalak könnyen áttekinthetôek kell legyenek, nagyméretû fotókkal, a nyelvezet pedig egyszerû, közvetlen és közérthetô. A kiadó vezetôje szerint a demokrácia "kérdése" ez is, hiszen minden embernek joga van az olvasáshoz, az információkhoz, ezt lehetôvé kell tenni azok számára is, akiknek valamilyen oknál fogva a szokványos szöveg olvasása nehézséget jelent. A kiadót mûködtetô alapítványt 1987-ben hozták létre, de easy-to-read könyveket kísérleti jelleggel már 1968-tól adtak ki. A hetilapok száma eléri a 10-et Svédországban, 10-15 ezres példányszámban adják ki ôket, eljuttatva az elôfizetôknek, ugyanakkor internetcímen ingyenesen olvashatók. A lapokat kormánytámogatásból mûködtetik (a költségek 50 százalékát kormányalapokból fedezik), az elôfizetési díjakból és reklámból. Hasonló kiadványok jelennek meg Dániában, Norvégiában, Finnországban, Belgiumban és Hollandiában – mondta Bror Tronbacke. Az Oázis Alapítványnál szervezett szemináriumokon mintegy ötven személy vett részt, köztük közintézmények képviselôi is.

Tegnap, 2006. április 10-én délelôtt 10 órától a Kultúrpalota kisterme adott otthont az Alpha Transilvana Alapítvány sajtótájékoztatójának és az azt követô kerekasztal-beszélgetésnek. A sajtótájékoztató legfôbb témáját a jövedelemadóból felajánlható 2% képezte, amely lehetôséget nyújt a nemkormányzati szervezetek, alapítványok vagy egyesületek anyagi támogatására. Az április 10 – május 15. közötti általános tájékoztató kampány célja a lehetôségek és a feltételek ismertetése a lakossággal, amely alapján dönthetnek arról, hogy melyik szervezetnek szavaznak bizalmat.

A sajtótájékoztatón tartott beszámolókból kiderült, hogy az elmúlt évben Maros megye volt a legaktívabb, országos szinten az elsô helyen áll az összegyûjtött 4.500.000.000-val, amely a jövedelemadóból felajánlott 1% révén a különféle alapítványok számlájára érkezett. Az alapítvány részérôl elhangzott, hogy a 2006-os évben egy úgynevezett "keresztúthoz" érkeztek, a 2007. január 1-jei európai uniós csatlakozás után a legtöbb támogatás megszûnik, így a helyhatóságok támogatására számítanak. Mintegy válaszként Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke kifejtette, hogy nem elegendôek az alapok és potenciális támogatókként szükség lenne a nagyvállalatok bevonására is.

Felszólalt Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke, aki elmondta, hogy az eltelt 16 körülményes év ellenére, idén az elmúlt évektôl eltérôen jelentôsebb mértékben hozzá lehet járulni a nemkormányzati szervezetek támogatásához. Csegzi Sándor alpolgármester kiemelte a városban levô nagyvállalatok és egyéb támogatók szerepét, valamint azt is, hogy az egyesületek és alapítványok számíthatnak Marosvásárhely támogatására is. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a lakosok döntenek arról, hogy melyik alapítvány számára ajánlják fel adójuk 2%-át.

Az Alpha Transilvana Alapítvány kampánytervét Nicoleta Vâlcan mutatta be. Ebben mint célközönség a gyerekek, idôskorúak, a beteg és a fogyatékkal élô személyek szerepelnek, de nem marad ki a nevelés, a kultúra, a környezet, illetve az állatvédelem támogatása sem. Jelen voltak, a Mozgássérültek Egyesületének, a Rhema Egyesület, a Milvus csoport, az Outward Bound, a Calepinus, a Philothea Klub képviselôi is.

A kerekasztal-beszélgetés során a kampány jelmondatában szereplô mondattal kapcsolatosan, "a kötelesség mostantól 2% kiváltság is" folytattak dialógust a megyei tanács, a nemkormányzati szervezetek és a sajtó képviselôi.

Mától kezdôdôen a város fôterén egy sátrat állítanak fel, amelyben a nemkormányzati szervezetek a lakosság figyelmének felkeltése érdekében bemutatják tevékenységüket, adójuk két 2%-ának felajánlására bátorítva a lakosokat.

A kampány legfôbb eleme a május 7–8. között megtartott nem-kormányzati szervezetek vására, ahová szeretettel várják a többi hasonló szervezetet is.

A megyei Drogmegelôzô, felmérô és tanácsadó központ A diákok nevelése – drogellenes pajzs címmel indított tájékoztató projektet március – május között a megyei tanfelügyelôséggel, a Dimitrie Cantemir Egyetemmel és a megyei rendôr-felügyelôséggel karöltve.

A megyei központ tanácsadóinak irányításával a Dimitrie Cantemir Egyetem pszichológia szakos hallgatói tájékoztató tevékenységet folytatnak a drogokkal szembeni viszonyulásról, a drogfogyasztás elkerülésére, hogy egyszeri vagy alkalmi kábítószer-fogyasztókból drogfüggôkké váljanak.

A projekt célcsoportját az általános és középiskolás diákok képezik, de az akció által meg szeretnék szólítani az egyetemi hallgatókat, pedagógusokat, de a tanulók szüleit, barátait, ismerôseit is. A tevékenységek során arra mutatnak rá, hogy a fiatalok szabadidejében milyen alternatív szórakozási lehetôségek létezhetnek, melyek azok a források, amely által jól érezhetik magukat, anélkül, hogy a drogokhoz folyamodnának. A programok során bemutatkozik a drogközpont is, ismerteti szolgáltatásait, szórólapokat osztanak ki. Az érdeklôdôk a 08008700700-as ingyenes telefonszámon kaphatnak újabb információkat.

A programot elsôként a Liviu Rebreanu Általános Iskolában és a Traian Vuia Iskolaközpont hetedikes, nyolcadikos és tizedikes diákjai körében ültették gyakorlatba, de a hasznos tudnivalókat minél szélesebb réteghez szeretnék eljuttatni.

Az Országos Drogellenes Hatóság harmadik alkalommal szervezte meg a Drogellenes üzenetem címû versenyt, melynek keretében a diákok különféle kategóriákben fejthették ki kábítószer-ellenes ötleteiket fotók, filmek, rajzok által, esszékben, szerkeszthetnek honlapot és szervezhetnek sporttevékenységet. A novemberben indult országos versenynek most zajlik a megyei szakasza, a nyerteseket májusban díjazzák.

(MTI) A 176 egyéni választókerületbôl 66- ban dôlt el a parlamenti mandátum sorsa a választás elsô fordulójában, 110 helyen második fordulót kell rendezni; az MSZP és a Fidesz elnöke egyaránt bizakodó hangulatban várja a folytatást.

A 66, elsô fordulóban eldôlt egyéni mandátum közül 34-et az MSZP, 4-et az MSZP-SZDSZ, 28-at pedig a Fidesz-KDNP jelöltje szerzett meg.

A listás szavazatok 100 százalékának összeszámlálása után az MSZP áll az élen 43,21 százalékkal, a második helyen álló Fidesz-KDNP eredménye 42,03 százalékos. Az SZDSZ 6,50 százalékos eredményt ért el, az MDF pedig 5,04 százalékot. A többi párt közül csak a MIÉP-Jobbik ért el egy százalékosnál magasabb arányt, 2,20 százalékkal.

A 110 választókerületbôl a jelenlegi kormánykoalíciónak 61, az ellenzéknek pedig 48 jelöltje végzett az elsô helyen. Az MSZP-nek 56 jelöltje, MSZP-SZDSZ támogatással pedig öt jelölt várhatja elsô helyrôl a két hét múlva sorra kerülô második fordulót. A Fidesz-KDNP-nek 47 képviselôjelöltje végzett az elsô helyen, az MDF- Fidesz-KDNP-nek pedig egy. Az egyetlen olyan jelölt, aki nem a nagy pártok színeiben indult és az elsô helyrôl várhatja a két hét múlva esedékes újabb szavazást, Gyenesei István, a Somogyért Egyesület színeiben.

Az elsô fordulóban az összes, 176 választókerületben a második helyen végzett 73 szocialista, egy-egy helyen MSZP-SZDSZ-es, illetve SZDSZ-es képviselôjelölt, továbbá 99 Fidesz-KDNP- és, egy MDF-Fidesz-KDNP-és és egy független jelölt.

A harmadik helyen áll a 176 választókerületben 92 SZDSZ-es jelölt, két MSZP-s, 70 MDF-es, továbbá négyen az MDF Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéért, illetve egy az MDF-Magyar Nyugdíjasok Pártja színeiben. További négy harmadik helyet sikerült szereznie a MIÉP-Jobbiknak, egyet-egyet a Munkáspártnak, a Zöldek Pártjának, a MESZ-nek, illetve egy független jelöltnek.

A választópolgárok döntô többsége arra szavazott, hogy megmaradjon a szocialista-szabaddemokrata kormánykoalíció – jelentette ki az MTV Nap-kelte címû mûsorában hétfôn reggel Hiller István, az MSZP elnöke. A szocialista politikus nem számít hosszú és elhúzódó tárgyalásokra az MSZP és az SZDSZ között mert – mint fogalmazott – egyrészt, nincsen rá szükség, kettô, mert nincsen rá idô". Négy éve "a második fordulóban majdnem elúszott az elsô forduló, na, most ez többet nem fog megesni" – hangsúlyozta Hiller István, hozzátéve, hogy pártja "ugyanolyan magas számon fog pörögni a két forduló között", mint a kampány eddigi szakaszában.

Pártlistán 3-5 százalékos vereséget jósoltak a közvélemény-kutatások tíz napja a Fidesznek, ez a hátrány vasárnapra egy százalékosra csökkent – mutatott rá Orbán Viktor, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke hétfô reggel az MTV Nap-kelte címû mûsorában. "A tendencia nekünk kedvez, azon kell dolgozni, hogy ne törjön meg" – jelentette ki. A Fidesz elnöke reális esélynek tartja, hogy a második fordulóban a 108 mandátumból 75-öt megszerezzen a jobboldal, és így megnyerje a választásokat.

A Szabad Demokraták Szövetsége 55, a Magyar Szocialista Párt pedig három helyen lépteti vissza jelöltjeit egymás javára az országgyûlési választások második fordulójában – jelentette be a két párt elnöke hétfôn, azt követôen, hogy mintegy két órán át megbeszélést folytattak Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknél a Parlamentben.

Kuncze Gábor SZDSZ-elnök elmondta: a fôváros V. kerületében Petô Iván, a IX. kerületben Gegesy Ferenc javára lép vissza a szocialista jelölt. Pest megye 12. számú választókerületében pedig az ô javára lép vissza az MSZP jelöltje – tette hozzá a liberális pártelnök.

Hozzátette: öt helyen a két párt közös jelöltjeinek van esélye nyerni, ezért ezeken a helyeken erôs kampányt folytatnak majd. Hankó-Faragó Miklós Szombathelyen, Szécsi Gábor Kecskeméten, Sándor Klára Szegeden, Balog József Kecskeméten és Kóka János Budapesten a második fordulóban is megméretteti magát közös jelöltként.

Hiller István, MSZP elnök közölte: a szavazók többsége vasárnap úgy döntött, hogy a koalíció folytassa a munkáját, és a két koalíciós párt mindent tegyen meg azért, hogy megalakulhasson a második Gyurcsány-kormány. "A két koalíciós párt vette az adást" – jegyezte meg.

Mint mondta, ennek eredményeként azt remélik, hogy a koalíciós jelöltek a legjobb eredményt érik el, és mandátumot szereznek. Arra szólította fel jelöltjeik támogatóit mindenütt az országban, hogy a visszalépések után támogassák a koalíció jelöltjeit.

Kérdésre válaszolva Kuncze Gábor elmondta: a megbeszélésen nem volt szó kormányzati pozíciókról, arról viszont igen, hogy a kampányt összehangolják a következô két hétben.

Hiller István szerint a stratégia nagyon egyszerû, "meg fogjuk nyerni a választást".

Kitért arra is, hogy Gyurcsány Ferenc, kormányfô hajnalban telefonon beszélt Dávid Ibolyával, az MDF elnökével, aki megerôsítette, hogy nem lép koalícióra a Fidesszel. "Mi hiszünk neki" – fûzte hozzá.

Arra a kérdésre, hogy vajon az MSZP koalíciót köt-e az MDF-fel, Hiller István azt mondta: "errôl nem volt szó".

Aki eddig még nem tudta, az most megtudhatja, hogy a brit vizekben lubickoló összes bálna, delfin, bukódelfin és közönséges tokhal a királynô kizárólagos tulajdonában áll.

II. Erzsébet ugyan nem él a királyi halakról II. Edward által 1324-ben kibocsátott törvény nyújtotta jogokkal, de megtehetné, ha akarná. A törvény ugyanis még ma is hatályos, jóllehet a bálnák és a delfinek nem kimondottan halak. A királyi tulajdont képezô állatállományhoz tartoznak még lovak, tehenek, corgi kutyák és 88 fiatal hattyú a Temzén.

A világ minden részében hagyott hátra nyomokat (és ajándékokat) életének nyolc, és uralkodásának jó öt évtizedében a királynô. Még a Holdon is található üzenete, amelyet az Apollo-11 ûrhajósaihoz intézett 1969-ben, majd mikrofilmre vették és fémtokban hátrahagyták a Holdon. A világûrkutatás iránt mindig különös vonzalommal viseltetett II. Erzsébet. A Buckingham Palotában nemcsak a Holdra leszállt amerikai Neil Armstrongot, hanem Tyereskova és Gagarin szovjet ûrhajósokat is fogadta.

A palota közleménye szerint a királynô nagy türelemrôl tett tanúbizonyságot, amikor eddig már 139 portréhoz ült modellt. Összesen 23 hajót keresztelt meg és 15 hidat avatott fel. Erzsébet már 1939-ben azok közé a londoniak közé tartozott, akik metrón utaztak. Autóvezetôi jogosítványt 1945-ben szerzett, amikor a fegyveres erôknél szolgált.

Nagy-Britannia számos rocksztárjához hasonlóan a királynônek is van aranylemeze: a kedvenc számait megszólaltató "Party at the Palace" címû CD annak idején megjelenésének elsô hetében több mint százezer példányban kelt el. II. Erzsébet eddig "megélt" hat Canterbury-i érseket, tíz brit miniszterelnököt és tíz amerikai elnököt.

Nemcsak jó nevû szabók és ékszerészek örülnek, hogy kuncsaftjaik közé sorolhatják a királynôt, hanem a királyi posta is: II. Erzsébet eddig már kereken százezer táviratot küldött Nagy-Britanniában és a Brit Nemzetközösség más országaiban századik születésnapjukat ünneplôknek, s további 280 ezret gyémántlakodalmukat ünneplô házaspároknak – áll a Buckingham palota közleményében egyebek között.

Vasárnap, 2006. április 9-én, a Görgényüvegcsûr leválását célzó referendum sikere érdekében tartottak kampányülést a helyi kultúrotthonban. A teltházas rendezvényen jelen volt Lokodi Edit Emôke, a megyei RMDSZ Önkormányzati Tanácsának elnöke és Márk Endre kerületi elnök.

Lokodi Edit Emôke hangsúlyozta, hogy Görgényüvegcsûr leválása Görgényszentimre községbôl a térség fejlôdését mozdítja elô, mivel két szomszédos önkormányzat partneri viszonya sikeresebb pályázási lehetôségeket teremt. Lokodi Edit Emôke bátorította a helybélieket, ígéretet téve, hogy a megyei RMDSZ prioritásként fogja kezelni az új község fejlesztési programjait, valamint a helyi humán és gazdasági erôforrás aktivizálását. Megállapítása szerint a leválásból Görgényszentimre is profitálni fog, hiszen közös összefogással minden bizonnyal sikerül felújítani a pillanatnyilag szinte járhatatlanná degradálódott útszakaszt, ami a két települést – több kisebb települést érintve – összeköti. Lokodi elnök asszony kiemelte, hogy az új törvényes elôírások értelmében a kültelkekbôl származó adójövedelmek helyben maradnak, ami Üvegcsûr esetében rendkívül kedvezô gazdálkodási premisszákat teremt.

A rendezvényen jelen volt Görgényszentimre polgármestere is – Boar Laurentiu Dumitru –, aki beszédében hangsúlyozta, hogy a román lakosság nem kell tartson attól, hogy Üvegcsûr önállósodása valamiféle hátránnyal járó autonómiát kreálna – sôt, a maga részérôl megerôsítette Lokodi elnök asszony véleményét, mely szerint a szétválás olyan partneri viszony kialakítására teremt lehetôséget, ami mindkét önkormányzat hasznára lesz.

Márk Endre kerületi elnök aktív mozgósításra kérte fel a helyi RMDSZ tisztségviselôit, valamint a jelenlegi önkormányzati tanácsosokat. "Mindenkinek meg kell érteni, hogy elérkezett annak a lehetôsége, hogy Üvegcsûr kezébe vegye sorsának alakítását, ezt a lehetôséget most nem lehet elkönnyelmûsködni" – mondta Márk.

Azt mondja az orvos a betegnek: van egy jó hírem és van egy rossz hírem. Melyikkel kezdjem? – A rosszal. – A rossz az, hogy véletlenül az egészséges lábát amputáltuk. – A jó? – A beteg lába szépen gyógyul. Így jellemezhetnénk azt a titkos találkozót, amelyen Calin Popescu Tariceanu kormányfô, Mugur Isarescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója és Sebastian Vladescu pénzügyminiszter nemrégiben eldöntötte a jövô év adópolitikáját.

Röviden úgy foglalhatnánk össze az eredményt: egy meleg, egy hideg. A jó hír az, hogy nem növelik a hozzáadott értékadót (TVA). A rossz pedig az, hogy ezt kompenzálandó, egész sor más adót megemelnek.

Több mint három hónapja riogatnak azzal, hogy megemelik a TVA-t, vagy a 16%-os adókulcsot. Persze azért, mert "az Európai Unió szorgalmazza". Az "izgalmat" a miniszterelnöknek az a bejelentése váltotta ki, amely szerint amíg ô van a kormány élén, a 16%-os adókulcs nem változik. Így aztán április elején elvágták a gordiuszi csomót. A fent említett pénzügyi szakemberek, annak érdekében, hogy a költségvetési deficitet 0,5%-ról 0,9%-ra növeljék – amivel, úgy gondolják, fedezni tudják majd az állami kiadásokat – anélkül, hogy a TVA-hoz nyúlnának.

Az említett találkozót megelôzôen Sebastian Vladescu azt mondta, hogy politikai döntésre vár. Ami meg is született. A találkozón ugyancsak részt vevô Varujan Vosganian, a szenátus költségvetési bizottságának elnöke jelentette be, hogy "a TVA növelése problémát okozna a gazdaságban: negatívan befolyásolná mind az infláció alakulását, mind a lakosság vásárlóerejét.

Az elsô lépés az lesz, hogy a TVA emelése helyett a költségvetési deficitet növelik 0,5%-ról 0,9%- ra. Ugyanakkor emelik, egyebek mellett, az örökösödési adót és a környezetvédelmi adót. Mert a találkozón megállapították, hogy Romániában ez utóbbi adóból befolyó összeg a GDP (PIB) 0,3 %- át teszi ki, miközben ez az összeg az uniós tagországokban eléri a 3 százalékot. A Pénzügyminisztérium az utóbbi hetekben több "szcenáriumot" is kidolgozott az Adótörvénykönyv módosítására, a költségvetési bevételek növelésére. A következtetés: vagy nagyobb illetékek vagy nagyobb deficit. Vladescu – még a fent említett, úgynevezett, politikai döntést megelôzôen jelentette ki: vagy a TVA 3%-os növelése a megoldás, vagy egy "vegyes" megoldás, azaz a TVA és az egykulcsos adó egyidejû emelése, illetve egy olyan változat, amely szerint a két fô adó szintje a jelenlegi marad.

A politikai megoldás tehát az, hogy a két fô adó szintje nem változik az idén, de amolyan "kom- penzáló" adóemeléseket eszközölnek. Például a már említett örökösödési illeték növelése mellett növelik a mezôgazdasági területek adóját. Eszerint a szántóterületek hektáronkénti adója a jelenlegi 15 új lej helyett 36 lej lesz. Növelik a gépkocsiadót, fôleg, úgymond, környezetszennyezési szempontok figyelembevételével. És a sor folytatódik.

Az Európai Bizottság szakértôi azt sugallták Romániának, hogy a közeljövôben növelje a két legfontosabb adó egyikét. Ugyanezt ajánlotta a Nemzetközi Valutaalap (FMI) is a költségvetési bevételeket növelendô. Viszont a pénzügyminiszter "nem csinál gondot magának" a kormány és a FMI kapcsolatát, illetve a megcélzott költségvetési deficitre vonatkozó ajánlásokat illetôen, ugyanis, jelentette ki, a maastrichti egyezmény a tagországok számára maximum 3%-os költségvetési deficitet ír elô. Ugyanakkor, tette hozzá, az "illetékesdi" egyfajta "európai szeszély" (moft european), és úgy gondolta, "komolyabb dolgokkal is lehetne foglalkozni".

A lényeg az, hogy a miniszterelnök "megtartja" ugyan a szavát és nem növelik az adókulcsot, viszont olyan "kompenzációs" igazításokat találtak ki, amellyel még mélyebben kotorásznak az amúgy is lyukas zsebünkben. Vagyis mindenképpen a mi hátunkon csattan az ostor.

Az sem mellékes, hogy a kormány ide-oda kapkodásából, határozatlanságából gazdasági elemzôk, közöttük például Bogdan Baltazar azt a következtetést vonták le, hogy ez a döntés akár egy hónapon belül megváltozhat. Ezzel pedig bizonytalanságban tartják az esetleges befektetôket is. Mint mondta, 2007 január elseje messze van még...

Egyórás késés, kitérô, imádkozás egy templomnál, a Kultúrpalotában olajbarna, zajos zászlólengetô Steaua-drukkerek. Hódoló díszbeszédek, hálálkodó papi szónoklat, rövid, fellengzôs szöveg a fény lovagja részérôl az, úgymond, "szellemi harcról" (lupta spirituala), illetve arról, milyen szép lesz, ha megnyerik a következô választásokat. Így foglalhatnánk össze röviden a szombat délelôtti programot, amikor Gigi Becali, az Új Generáció Pártjának (PNG) elnöke Marosvásárhelyre látogatott.

Ha babonás valaki, akár jelnek is tekinthette volna a szombati eseményeket. Reggel, a tíz órára beharangozott "népgyûlés" még 11-kor sem kezdôdött el. A párt megyei elnöke, Doru Borsan két nappal korábban azt mondta, hogy legalább ezren lesznek az érdeklôdôk, ehelyett kb. kétszázan voltak a Kultúrpalotában, jó részük "Gigi Becali" feliratú sportmezbe öltöztetve. Meg kell adni, hangerôben azért nem volt hiány. Mikor végre megérkezett, a beharangozott Himnuszt csak nagy késôre, többszöri kísérlet után – amikor már Becali is megunta az álldogálást, s épp le akart ülni – sikerült a technikusoknak lejátszani.

Végül elhangzott a Himnusz, és a "fény lovagja" (razboinicul luminii) elmondta, hogy bár egy nehéz meccs után jött és egy újabb nehéz meccs elôtt áll, mégis eleget tett Borsan meghívásának, aki "lojális ember", egyike azoknak, akik a PNG-t életben tartják. Azt is elmondta, hogy (magán)repülôvel érkezett és útközben a reptérrôl megállt egy templomnál, és persze pénzt adott az építkezéshez, mert ô istenhívô, keresztény ember.

Kijelentette, nem kampányszöveget mond, mert aki eljött, az amúgy is rá szavaz majd, és Geoana- vagy Tariceanu- féle szónoklatokra sem hajlandó. Csak azt akarta a vásárhelyieknek elmondani, hogy a PNG csillaga felfele ível, mert a "narancssárga szövetség" szétesôfélben van, a PSD pedig – ha isten is úgy akarja – megreked a 15%-nál. Ezzel szemben az ô harca "szellemi", és "a nemzet megváltásáért" harcol. Ez a párt szellemi harcot folytat, jelentette ki.

Gheorghe Sincan ortodox esperes két társával szintén jelen volt a találkozón, és elmondta, hogy nem sok politikus látogat el a katedrálisba, de Becali a legutóbbi látogatása során odament és támogatta. Elmondta, hogy mennyi mindent tett a pártvezér, például az árvízkárosultakért. Amit a kormány nem tett meg, vagyis, hogy fedelet húzzon a fejük fölé, megtette ô. Arra kérte, ne felejtse el Erdélyt és az itt élô románokat.

A találkozót követô sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Traian Basescut az alatt a hat óra alatt, amíg együtt poharazgattak úgy megszerette, hogy amíg él a barátja marad és "sohasem fogom támadni". Ugyanis, kiderült, hogy Basescu is istenhívô, s azt mondta neki, hogy amit tesz, mind Isten segítségével teszi. Ô, aki mélyen vallásos, örökre megszerette és megvédi mindenkivel szemben.

Ezzel szemben továbbra is fenntartja amit Tariceanuról mondott, mert csak "azt mondta, amit gondol". Illetve, tette hozzá, "amit mindenki gondol, csak nincs bátorsága kimondani". Azt mondta, a miniszterelnök azért ült a Steaua meccsen a lelátón, mert ô "oda adott neki jegyet". Elvégre, jelentette ki szokásos arroganciával, a hivatalos páholy "az ô nappalija", azt hív meg oda, akit akar.

Végül megtudtuk, hogy a közeljövôben az Athosra (Görögország szent hegye) készül és 2 millió eurót adományoz az ottani ortodox egyháznak. Egyébként, tudtuk meg, a Rapid–Steaua meccset követô poharazgatáson az államelnökkel arról is beszélgettek, hogy Becali volt a Szentföldön is, és szóba került, hogy Görögországba készül. Basescu véleménye az volt, hogy "a legszentebb hely ezen a földön Bukovina. Ott lehet igazán megtisztulni." A kérdésre, hogy ha már ennyire megszerette Traian Basescut, ez azt jelenti, hogy a következô elnökválasztáson nem indul, hanem ôt fogja támogatni, kijelentette: annyira azért nem. Ô is jelölteti magát, "a nép majd eldönti melyiket választja". Ugyanakkor rossz néven vette az államelnöknek a kijelentését, miszerint bár megbánta, hogy Tariceanut tette meg miniszterelnöknek, 2007-ig mégis megtartja a tisztségében. Szerinte ez olyan, mintha azt mondta volna: "Ott tartalak, hogy kirabold az országot" (Te tin sa jefuiesti tara). Közben a teremben a "nép" lelkesen tapsolt és a fény harcosának a nevét üvöltötte.

Arra a kérdésre, hogy mit szól ahhoz, hogy az államfô az együtt átmulatott éjszaka után volán mögé ült, a szokásos hányaveti, lekezelô stílusában és megfelelô hangerôvel mondta: mit vagytok úgy oda, még tízen ittunk együtt, s mind a tízen a saját autónkkal mentünk haza. Amúgy az elnök "csak két fröccsöt" fogyasztott, utána reggelig csak ásványvizet ivott. Meg sem fordult a fejében, hogy azzal henceg, hogy – az államelnökkel az élen – mind a tízen törvényt sértettek. Holott, az alkotmány értelmében "senki sem áll a törvények fölött". Még az államfô vagy Gigi Becali sem.

Elsô kötetük megjelenésérôl vallott két fiatal irodalmár szombaton a Látó Irodalmi Színpadán: Szlukovény Katalin Kísérleti nyúlorr címû verseskötetét (Parti Nagy Lajos ajánlásával) és Papp Sándor Zsigmond Az éjfekete bozót címû novellagyûjteményét (Bodor Ádám ajánlásával) mutatta be Vida István mûsorvezetésével. Mindkét könyv a pécsi Alexandra Kiadó szépirodalmi Szignatúra Könyvek sorozatában jelenhetett meg.

Papp Sándor Zsigmond Erdélybôl nemrég Magyarországra települt publicista, író, aki – bár korábban itthon több könyve is megjelent – az Európai Elsôkötetesek Fesztiválján Magyarországot képviseli elbeszéléskötetével. Az irodalmi esten elsôként felolvasott Nehezék címû alkotásában a "kezdetek kezdetérôl" vall, hogyan sikerült szövegeinek elsô bemutatása Láng Zsoltnál, röviden fejtegeti, hogy szerinte mitôl is író az író. Bár sokszor egy szakácsra vagy séfre emlékeztet, mégis úgy érzi, "megtanult íróként öltözködni".

A gyôri Szlukovény Katalin tizenhét évesen kezdett publikálni, a Kísérleti nyúlorr címû versgyûjteménye az elsô kötete. Jelenleg az ELTE angol szakán doktorál ösztöndíjjal, így nem is tagadja, hogy az angolszász költészet mély hatást gyakorolt mûvészetére. Versíráskor mindig egy olvasóval kommunikál – amint vallja, és mindig versben közli, ami rohamszerûen a fejében motoszkál, tehát a kiindulópont mindig egy személyes indíték. Erre rímel Az éjfekete bozót írójának is a megjegyzése: "Én nem tudok nem írni. Valahogy ilyen a természetem."

Az irodalom számára "fenntartott" alaptémák száma nem végtelen, a századok alkotói ezeket variálták. Akadtak már olyan extrém gondolatok, hogy például a Pál utcai fiúkat vámpírokkal hozza össze – árulta el Papp Sándor Zsigmond, mégis úgy véli fontosabb ennél a hitelesség, hogy az adott korból valamilyen izgalmasat emeljen a sorok közé.

A fiatal költônô szerint a költészetben az eredetiségprobléma nem merül fel, tudatában van, hogy "nem lehet már a spanyolviaszt feltalálni". Szerinte a lényeg, hogy a már meglévô elemeket hogyan lehet másként felépíteni, ezáltal újat hozni, úgy összerakni – persze kellô intelligenciával – ahogyan elôtte senki nem tette.

Új mûfajok feltalálásában már nem hiszek – hangoztatta Papp Sándor Zsigmond, akinek elbeszélései hol harsogva, hol kuncogva nevetnek a nyomorúságon, és aki szerint a már leírt sorok, oldalak törléséhez is lelkierô kell: ettôl érezzük igazán, hogy dolgozunk.

A Marosvásárhelyi Máltai Segélyszolgálat irodalmi pályázatot hirdet az 5-8. osztályos tanulók részére Nincs olyan jó, nincs olyan szép, mint az én anyám címmel. A téma a közelgô anyák napjához kapcsolódó szabadon választott irodalmi mû lehet. Eredményhirdetés május 5- én, a székházban. A pályázati anyagot zárt borítékban kell elhelyezni, a borítékon feltüntetve a jeligét. Egy másik zárt borítéknak a nevet, osztályt és iskolát, valamint a jeligét kell tartalmaznia. A pályázatokat a következô címre várják: Tg. Mures, str. Livezeni, nr. 1. Máltai Segélyszolgálat.

Kúriák földjén élünk bizony, omladozó, szerteszét málló, lepusztult, és ilyen állapotban is gyönyörû kúriákhoz tartozó, egykori birtokokon. Romosak az ódon közép- és fônemesi házak, kastélyok, kisebb (szerencsés) részüket felújították ugyan, a többi – néma csend. Azaz majdnem. Mert mindig akadnak olyanok, akik szívükön viselik sorsukat: leszármazottak és/vagy szakemberek – történészek, mûvészettörténészek, építészek, néprajzosok, képzô- és fotómûvészek. Amikor pedig egy, a fentihez hasonló összetételû kis csoport bejárja, feltérképezi, lefényképezi Székelyföld fentebb említett hajlékait, csak jóra számíthatunk. Jelen esetben egy minôségi és átfogó könyv megjelenésére a közéletben és boltokban.

Kúriák földje – Háromszék a címe a szóban forgó, Kovászna Megyei Mûvelôdési Központ által megjelentetett kiadványnak, amelyet a hét végén mutattak be a marosvásárhelyi unitárius egyházközség Bolyai téri tanácstermében.

Nagy László esperes-házigazda nyitószavai után Haller Béla méltatta a kötetet és az azzal kapcsolatos, egy idôben nyíló fotótárlatot. Mint mondta, a könyv és kiállítás egymással szorosan összefügg, hiszen a könyvben fellelhetô fotókból állították össze annak anyagát. A Nagy Balázs szerkesztette, kilenc szakember írta kötet eredetileg fotóalbumnak készült, végül mégis leíró szövegekkel kiegészített ,,kúriaismertetô" vált belôle. Hetvenöt nemesi lakról találunk benne ismertetôt, feljegyezték a házak, kastélyok történelmét, a rajtuk végrehajtott változtatásokat, jelenlegi állapotukat, illetve amit jövôjükrôl jelenleg tudni lehet. Kónya Ádám 22 oldalas bevezetôjérôl is szólt a méltató, de hallottunk az általános jellemzôkrôl, a kastély és kúria minôsítés körüli bizonytalanságokról, az 1949-es államosítást követô szomorú sorsokról, rombolásról és mentésrôl. A képek is hangulatteremtôek – a viharvertség csendes fényében mutatják a házakat, ábrázolják a pusztulást. A '89-es változás után felgyorsuló állapotromlás pedig a társadalom jelenlegi, sajnálatos tendenciáit mutatja.

Ami a kúriák, kastélyok további sorsát illeti – az új varázsige a turizmus. Nálunk is, nyugaton is. A nemesi réteg, az egykori tulajdonosok leszármazottai azt az új funkciót keresik, amelyet az új társadalomban betölthetnek, miközben továbbviszik hagyományaikat, a múltat. A régi kúriák biztos értékeikkel talán segítenek eligazodni... – mondta Haller Béla, mielôtt a szerkesztô-szerzô Nagy Balázs és a fotókat készítô Hlavathy Károly ismertette a közönséggel kutatómunkájuk részleteit.

A P. Mobil zúzott egy jókorát szombat este a Sportcsarnokban. Örökmozgóék Vásárhelyen elég rég nem látott (küzdôtéri) tömegmozgást idéztek elô (több) évtizedes riffeikkel, a hangulat pótolta a foghíjas tömeget – a Kétforintos dalnál vált érezhetôvé, hogy megremegett a föld. Schuszterék (noha ez alkalommal nem bújtak állatjelmezekbe) és közönségük végigmarhulták a koncertet, ez pedig jó – visszatért egy óra erejéig a régi, derûs, életvidám és energikus rockbulik pionírkorszakbeli hangulata. Ôket a Kárpátia, a helyi Slick és a kecskeméti Roxínszház István a király nyomán készült elôadása elôzte meg.

Az oroszpiac olyan szimbóluma a posztkommunista érának, mint '89-90-ben a lambada volt, pár éve pedig a manele. Most ugyanis nem lambada szól a megyeszékhely legsûrûbben látogatott "marketjén", hanem ez a jellegzetes havasalföldi populáris muzsika, amelynek eredeti balkáni- törökös hangzásvilágát elektronikusan felturbózva és a diszkó, techno stb. mûfajához "idomítva" alakítják. (Benkô Levente meghatározása) Nuku lagzilajcsi, bunyóspityu – itt a szubkultúra királynôje, a manele a méjnsztrím.

A városgazdák bizonyára nem veszik igénybe a tömegközlekedési eszközöket, nem a piacról élnek, és minden valószínûség szerint különleges helyeken és alkalmakkor pótolják élelmiszerkészleteiket, töltik fel hûtôládáikat, füstölög ismerôsöm, akinek (16 évvel a rendszerváltás után) meggyôzôdéssé érett gyanúja, hogy igazi változás nem is volt, egyik társaság ment, a másik jött: zakatolt, csörömpölt, csapott egy kis mûbalhét, etnikai bulit, bányászkoncertet-mit, újabban pedig (vértelen, de nem kevésbé látványos és undorító) eszközökkel a hatalom minden szintjén dúl a könyörtelen húsosfazék- háború. Mi pedig nyeljük nyálunkat a boltok, harckocsi-belterû jármûveken szorongva utazunk, mozgáskényszerünket jobbára a bolhapiaci, zsibvásári, "oroszpiaci színes forgatagban" éljük ki.

Mert az élet – mozgás. Vasárnap délelôttönként a hívek templomba mennek, az "elvilágiasodott" emberek pedig a szabadtéri piacokat, vásárokat árasztják el. Ha szép az idô, egy tût sem lehet leejteni az áradatban.

Hiába magyarázom ismerôsömnek: a jó vezetônek nem feltétlenül kell mindenhez értenie, elég, ha mindenrôl tájékozódik; e jól-értesültséghez használja fel aztán a szakértôk tanácsait, és hozza meg döntéseit. Járhat felôlem kabrión a városi tanácsos, frekventálhat szupermarketet a szenátor úr, ne tegyen naponta munkalátogatást a megye vezetôje a város illemhelyein, a burg urának sem muszáj cekkerrel koslatnia a kofák között –, elég, ha tudják, mi a helyzet, hogyan orvosolni a bajt.

De a jelek szerint, érvel vitázó társam, semmirôl sem tudnak, vagy nem akarnak tudni. Itt van mindjárt az "oroszpiac". Nemhiába mondják: annyian vannak, mint az oroszok (a világháborúban). A fél város ott tölti a vasárnap délelôttjét, és hétközna-pokon sem kong az ürességtôl; messzi földrôl érkeznek vásárlók oda. Nem oly rég az egész alkotmány leégett. Ember nem égett oda, de a kár tetemes. Azt hinné az ember, nosza, radikális intézkedést hoz a város: olyan helyre, ahol ilyesmi megtörténhet, többé nem engedélyez vásárt. Hiszen az a környék szemét- és zajtelepe! Nem szabad "felújítani" sem. Na, és mi lett? Ugyanolyan az új, mint a régi volt, közveszélyes. Állandó vészhelyzet fenyegeti ott az embert. Három soron eregél a vevôsereg, középen nyílt a tér, kétoldalt fedett "folyosón" araszolva jutsz elôre, jobbról- balról elkerített kisbolt-részek százai mindenféle áruval.

Egyetlen, nem elhanyagolható vonzerejük az olcsóság. Ezért jár ide az ember lánya-fia. Csakhogy a boldogságra könnyen ráfizethetünk. A zsúfoltság mézes lépként vonzza a zsebtolvajokat. Átadod magad a nézelôdésnek, derûsen bambulsz a hullámzó tömeggel, észre nem veszed: elrajzolták a bukszádat. Hiába csapnál ribilliót, a tumultusban a pillanat töredéke alatt illan el pénz, pikpók... Úgy fosztanak ki, hogy szóvá sem teheted, szólj a közegnek, közröhej leszel.

A hely – higiéniai normákról is regélhetnék – enyhén szólva diszkomfortot generál.

Ha tûz vagy verekedés okán pánik törne ki a tömegben, nincs menekülés. Egymást, fôleg gyermekeket és a nôket taposnák le a fejvesztve futamodók. A körlet, hogy úgy mondjam, be van dugulva: parkoló kocsik, eladó kerékpárok, kéziszekerek, mindenféle bódé; csak a röntgenbordájú gebék hiányoznak a romarádlival. Tûzoltókocsi be nem jut, ha napvilágon, kereskedelmi csúcsban harapódzik el a tûz, a lánglovagok tétlenül szemlélik, mint megy tönkre szemük elôtt a csinálmány, amelynek jóváhagyásakor elment otthonról az ész. Persze, a mentôsök kétségbeesett erôfeszítése, a tûz okainak vizsgálata és a kárfelmérés is izgalmas dolog, lehet "tácsogni".

Mondják, egy életunt hapsi, akinek sem sörrel, sem vodkával nem jött össze az aktív euthanázia, radikálisabb módszerrel próbálkozott: maréknyi nitroglicerin tablettát nyelt le, majd mély lélegzetet véve nekirontott egy masszív tûzfalnak. Mekkorát ámult, mikor látta, hogy nyemá, az istennek sem robban fel.

Ha idejében találkozunk, én mint fantáziás panelproli azt ajánlottam volna neki: keresse gyógyulását a marosvásárhelyi oroszpiacon. Ott minden megtörténhet, sôt mindennek az ellenkezôje is. Egyet kivéve.

A piacot nem költöztetik el alkalmas környezetbe. Akkor sem, ha középkori lovas martalócok csapnak rá, s végigrabolják; akkor sem, ha legközelebb porig ég; akkor sem, ha kitör a harmadik világháború.

Mert annak ott a helye. Mint a plakátnak: "Földrôl árulni tilos!"

Ungheni város küldöttségét fogadták

Múlt pénteken délben a szászrégeni polgármesteri hivatal tanácstermében Nagy András polgármester, Pui Sorin alpolgármester, a helyi tanács tagjai, illetve a hivatal osztályvezetôi a népes moldova köztársaságbeli Ungheni küldöttségét fogadták, élén Ilie Ciocan alpolgármesterrel.

A két város közötti kapcsolat 1992-ben kezdôdött gazdasági téren. A Hora a kisinyovi Rapsodia együttesnek szállított le hangszereket, így jutott el Szászrégen híre Unghenibe is. 1993-ban 24 kisinyovi fiatal ellátogatott a szászrégeni gyárba, ahol megismerkedtek a hangszerkészítés titkaival. Ekkor merült fel annak a gondolata, hogy a gazdasági kapcsolatokat ki kellene szélesíteni. Ungheni Szászrégenhez hasonló város, a lakosság száma is majdnem megegyezik, ezenkívül ugyanannyi oktatási és kultúrintézmény van a Pruton túli helységben, mint a Maros-parti városban.

Pénteken a polgármesteri hivatal gyûléstermében Nagy András polgármester köszöntötte a vendégeket, majd rövid ismertetôt tartott a városról, kiemelve azokat a területeket, amelyeken együttmûködhetnek a jövôben. A közeledést szorgalmazó két helyi tanácsos, Bâzgan Nicolae, a Hora vezérigazgatója és Tusnea Ioan tanár konkrét, közös tevékenységeket ajánlott fel. Ilie Ciocan, miután tolmácsolta Vitali Vrabie polgármester üdvözletét, elmondta, országuk is pályázik az európai uniós tagságra, így elsôsorban a romániai tapasztalatokból szeretnének tanulni. De ugyanilyen fontosnak tartják a lakosok közötti kapcsolatokat, hiszen a két ország között nincs nyelvi akadály, így minden valószínûséggel elsôsorban a kultúra és oktatás terén tesznek minél elôbb lépéseket. Az ungheni-i kereskedelmi kamara vezetôjétôl, majd a szabadkereskedelmi övezet igazgatójától megtudhattuk, hogy az utóbbi években gazdaságuk igencsak fellendült. A régió kiváló szôlôtermô vidék, díjazott borokat és konyakot állítanak elô. Fejlôdô készruhagyártó iparuk van, németországi, olaszországi vegyesvállalatokkal és büszkék a perzsaszônyeggyárra is. E téren felajánlották, hogy képviseleti üzletet nyitnának Szászrégenben (5 millió négyzetmétert termelnek évente). Bár nem volt bútoripar a környéken, a külföldi tôkebehozatalnak köszönhetôen ma több gyár luxusberendezési tárgyakat készít és exportál elsôsorban Keletre. A turizmus se elhanyagolható: Phare-pályázattal most dolgozzák ki a moldovai "borok útját", ami igazi attrakció lesz elsôsorban a külföldiek számára. A szabadkereskedelmi övezet három évvel ezelôtt nyitotta meg kapuit, azóta 33 termelô gazdasági egység mûködik a területen, eddig mintegy 20 millió dolláros beruházással. A tavaly a cégek áruforgalma elérte a 6 millió dollárt. A kereskedelmi övezet vezetôje azzal a felhívással fordult a régeniekhez, amennyiben érdekeltek az ottani befektetésben, igyekezzenek, mert már csak 30 % a szabad terület.

A fogadást követôen a vendégek meglátogatták a Petru Maior és az Alexandru Ceusianu iskolákat, valamint a Hora hangszergyárat. A moldova köztársaságbeliek hamarosan egy szászrégeni küldöttséget fogadnak majd Ungheniben, ahol várhatóan konkretizálják a kapcsolatokat.

Szászrégenben több éve mûködik a Bátorság és Fény Egyesület, amely a régeni és a Szászrégen melletti településeken élô nemlátó és mozgássérült személyek érdekeit képviseli. Az egyesületet öt személy alapította, ezek közül három nemlátó, kettô pedig mozgássérült. Az alapító tagok, valamint a Régen környéki fiatal nemlátók már több mint két éve egy szociális otthon létrehozásán fáradoznak, azonban jelenleg még mindig a legelsô lépéseknél tartanak. A legutóbbi helyi tanácsülésen a Görgényi utcában 1800 négyzetméter legelôt utaltak ki az egyesületnek, ahova 5 éven belül fel kell húzzák az említett otthont.

Csíki Árpád, az egyesület alelnöke és egyben a Vakok Országos Egyesületének tagja elmondta, hogy nem egy szokványos szociális otthonról lenne szó, hanem bentlakással egybekötött mûhelyrôl, amely álláslehetôséget biztosítana a munkaképes, önfenntartó mozgássérülteknek és nemlátóknak. Régenben és környékén közel 460 fogyatékos él, amelybôl 200 fiatal és ezeknek 30%-a teljes szakmai felkészültséggel rendelkezik. Ennek ellenére csupán 2-3 személynek sikerült állást találnia. A munkaadók ódzkodnak a sérültek alkalmazásától, ezért ezek az amúgy munkaképes személyek segélyre szorulnak. Alkalmat kell adni nekik, hogy bizonyítsanak – mondta az egyesület alelnöke. Az otthont illetôen Csíki Árpád elmondta, hogy a 18 ár szabad területet a Görgényi utcában márciusban kapták, ez ideális hely a nemlátóknak és a mozgássérülteknek, mivel itt megáll a városi busz is és nincsenek emelkedôk, amelyek akadályt jelentenének elsôsorban a mozgássérülteknek. Kár, hogy a helyi tanács közel két évig halasztotta a terület kiutalását, emiatt az egyesület lemaradt egy 80.000 eurós holland támogatásról. Most, hogy megvan a telek, pályázhatnak különféle pénzalapokra. Ha öt éven belül hozzáfognak az otthon építéséhez, akkor a használati jogot további 49 évre meghosszabbíthatják. A tervet Nagy András polgármester és a hivatal keretében mûködô Európai Integrációs Iroda támogatja, azonban a helyi cégek részérôl semmiféle anyagi segítséget nem kaptak. Az épület az európai követelményeknek megfelelôen 30-40 személynek adna otthont, állandó orvosi felügyelettel, bentlakással, sportteremmel, kulturális helyiséggel, szabó-varró mûhellyel. Az itt elôállított tárgyak értékesítésével tartanák fenn az otthont.

Menyhárt Borbála

Mintegy 70 tanár tiltakozik az új rendszer ellen

A szászrégeni Petru Maior Iskolaközpontban a tanév kezdetétôl új rendszert vezettek be, amely szerint az iskola biztonsága miatt kaputelefont szereltek fel és a naplókat külön szekrénybe zárták. A 120 tanárból 70 tiltakozott a rendszer bevezetése ellen. Ez ügyben a szakszervezet közvetítésével egyezkedtek a tiltakozó tanárok az igazgatósággal.

Böjte Vilmos aligazgató és fizikatanár németországi látogatásáról visszatérve ismertette a rendszer fô ismérveit az igazgatóval, amelynek gyakorlatba ültetését a Petru Maiorban két ok miatt tartotta fontosnak. Kifejtette, hogy elôzôleg az épületek biztonságára egy kapus ügyelt fel, emiatt a hátsó szárnyat már háromszor feltörték és 70 millió lej értékben tûntek el tárgyak.

Ezek után a fôbejáratot lezárták és kaputelefont szereltek fel. Ha valaki belép az épületbe, be kell számoljon a szolgálatban lévô diáknak, hogy mi céllal jött és kit keres. Minden épület és emelet biztonságáért külön szolgálatos diák illetve tanár felel.

Böjte szerint a tanároknak olykor hosszú utat kell megtenniük az egyik épülettôl a másikig, emiatt a naplók megrongálódtak. Ezért az igazgatóság úgy döntött, hogy a tanév kezdetétôl az összes naplót szekrénybe zárva tartja, így a tanárok az elôzôleg jegyzetfüzetbe beírt jegyeket szüneten másolják át a naplóba. Hozzáfûzte még, hogy az új rendszer javította a diákok teljesítményét. Az általuk készített felmérés is azt igazolja, hogy látványosan nôtt a diákok általánosa és nagyobb a rend és fegyelem az iskolán belül.

Rad Vilut igazgató szerint az új rendszer bevezetése után javultak az oktatási körülmények. A tanároknak tisztelniük kell a heti 40 óra munkaidôt, amihez hozzátartozik az a pluszmunka is, hogy átírják a jegyeket és hiányzásokat a naplókba. Ennek ellenére a 120 tanár közül 70 elégedetlen, idôpocsékolásnak tartják a folytonos másolgatást és a sorban állást, amíg hozzáférnek a naplókhoz. Emellett úgy gondolják, hogy a napló a legfontosabb hivatalos dokumentuma az iskolának, amely tükrözi a diákok teljesítményét, nincs értelme máshova vezetni a jegyeket. A pedagógus elveszíti becsületét és státusát, ha megfosztják a naplótól. Emellett azt is hiányolják, hogy senki sem kérte ki a véleményüket az új rendszert illetôen. Ezért az elégedetlenkedôk egy beadvánnyal fordultak az iskola vezetôségéhez, amelyben kérik a régi rend visszaállítását.

A tegnapi gyûlésen ideiglenes megoldást találtak, amelyben a régi és az új rendszert párhuzamosan alkalmazzák. A fôépületben továbbra is zárva maradnak a hátsó épület osztályainak naplói, de a többi dokumentumot a tanárok szabadon hordozhatják. Az alsóbb tagozaton minden a régi rend szerint mûködik. A héten további tárgyalásokat terveznek a helyzet megoldása érdekében.

Ferenczy Anna

Tavaly télen a szászrégeni polgármesteri hivatal átvette a hadseregtôl a Mocsári erdôben levô lôszerraktárt 16 épülettel és a hozzá tartozó 374.262 négyzetméter telekkel. Mivel az objektum ôrzését nem sikerült megfelelôen megoldani, ezért a helyi tanács legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy bérbe adja az épületeket. A Piatra Neamt-i Millennium Show Ro. Kft. tûzijátékgyártó cég jelentkezett a felajánlásra. A cég egy épületet használ majd, de emellett felvállalja a terület ôrzését is, ugyanakkor a város különbözô rendezvényeire ingyen biztosítja a tûzijátékokat, s négyzetméterre fizet bérleti díjat.

Az idén a szászrégeni tanács 10 személyiségnek adományoz díszpolgári címet. Ezek között van Bíró Donáth, Darvas Ignác (post mortem), Szász Gyula tanárok, valamint Varga László építész (post mortem), illetve Leon Rottmán olimpiai bajnok. A jelöltek között szerepel még Augustin Maior, Costin Alexandru, Sara Niculae Marin és Suciu Vasile tanárok is. A polgármesteri hivatal egy külön erre az alkalomra tervezett ünnepség keretében nyújtja majd át az okleveleket.

A szászrégeni tanács legutóbbi ülésén a lakosok kérésére napirendre tûzték azt a határozattervezetet, miszerint egy állandó maxitaxi-megállót létesítenének az Augustin Maior gimnáziummal szemben. A tanács azonban elutasította ezt az igényt. A járókelôket arról kérdeztük: mennyire elégedettek a helyi közszállítással?

Bluj Viorel, munkanélküli: – Nem igazán vagyok megelégedve a szászrégeni közszállítással. Késnek a buszok vagy egyáltalán nem jönnek. A jármûvek is régiek, kényelmetlen velük utazni. Amikor szükséges, a magántársaságok által közlekedtetett maxitaxira ülök, mert kedvezôbbek az utazási körülmények és a jármûvek is pontosabban is járnak. Pontosabban érkeznek a megállókba.

Csata Rodica, nyugdíjas: – Nem utazok gyakran maxi- taxival, mert nagyon drága, inkább az autóbuszt választom. Szerintem az autóbuszok idôben érkeznek, nincs gond a közszállítással. A nyugdíjasnak megítélt kedvezmény is csak az autóbuszokon érvényes, hiába ígérték, hogy kiterjesztik a maxitaxikra is.

Molnár Rodica, elárusítónô: – Én meg vagyok elégedve a helyi közszállítással, de inkább a gépkocsimmal utazom. Inkább az utcák burkolatának a rossz minôségét rónám fel a tanácsnak. Az autóbuszok pontosak, az utazási körülmények is kielégítôek: a diákok, illetve kiskorúak kedvezményben is részesülnek.

Ercse Julianna, elárusítónô: – Meg vagyok elégedve a közszállítással, mivel az autóbuszok idôben érkeznek. Elfogadhatóak az utazási körülmények, de jobbak is lehetnének, nem beszélve az útfelületek minôségérôl. Bôvíthetnék a járatok útvonalait is, sok helyen nem közlekednek közszállítási jármûvek. A maxitaxik viteldíja pedig sokkal drágább, mint a buszjegyárak.

Horváth Stefan, tanuló: – Nagyjából elégedett vagyok a régeni közszállítással. A maxitaxikat részesítem elônyben, mert idôben érkeznek. Gyakran utazom a Régen–Marosvásárhely útvonalon. A többség ezt a járatot találja a legjobbnak. A jegyet drágának tartom, mivel erre nem vonatkozik a diákkedvezmény.

Az állampolgár nem alárendelt, kiszolgáltatott személy – a demokratikus államban – hanem meghatározója a mindenkori berendezkedésnek. Végeredményben az állam maga a nép, az állampolgár. A demokrácia a dolgozóknak a közügyekbe való bekapcsolódását is jelenti, biztosítja.

Nézzük meg a mai állampolgárok helyzetét. Az államvezetôket a nép, az állampolgárok választják, az ô érdekeinek, jogainak, igényének végrehajtása céljából.

Ez mindaddig így is van, ameddig a megválasztott honatyák el nem foglalják a bársonyszékeiket. Azonban amint telik az idô és megerôsödik a pozíciójuk, fokozatosan eltávolodnak a választópolgáraiktól. Elfelejtik a célt, a kötelességet, melyért ôket megválasztották és mindazt, amit a választóiknak fennhangon megígértek. Megszakad a kapcsolat a nép és a vezetôk között. Fokozatosan kialakul az önérdek, saját céljaik megvalósítása kerül elônybe, mindaddig, amíg mandátumuk tart.

A választópolgár magára maradva nincsen kitôl követelje, várja vélt jogainak az érvényesítését.

Mi, régi nyugdíjasok a létminimum alá süllyedtünk. A havi nyugdíjunk már alig fedezi a tömbházlakói közös költségeket, telefont, villanyt, kábeltévét, adót stb.

A mindennapi megélhetésre – nem is beszélve a szükséges gyógyszerek beszerzésére – már nem jut.

Úgy néz ki, hogy mi csak azért kapjuk a nyugdíjat, hogy a fenti költségek kifizetése után a kapott járandóság visszakerüljön az állam kasszájába. Sajnos, hiába választottunk érdekeink, bajaink orvoslására megbízható személyeket, ezek vagy nem tudják, nem ismerik és nem is érdeklôdnek a helyzetünk iránt vagy ez nehezükre esik, úgy találják, hogy nem is tartozik rájuk.

Mi meg törhetjük a fejünket, forgolódhatunk, hogy hogyan tudjuk beszerezni a mindennapi betevô falatot.

Vajon, akik – azok a honatyák, államférfiak – kiket olyan nagy bizalommal választottunk meg, tudják-e vagy hallottak-e arról, hogy a háború után tönkrement, összeomlott államot, gazdasági helyzetet kik állították talpra, kik hoztak azért emberfeletti áldozatot.

Talán korukból kifolyólag halvány fogalmuk sincs, hogy volt egy világháború és az milyen következményekkel járt.

Abban az idôben hosszú esztendôkön keresztül mi, mai öregek sokszor, mondhatni éjjel-nappal dolgoztunk egy kevés bérért. Abban az idôben nem volt sem szabad szombatunk, de még vasárnapunk sem. Szombaton a munkahelyeinken dolgoztunk, vasárnap meg vittek a mezôre kisegíteni a kollektív gazdaságokat. Több éven keresztül késô télig tördeltük, szedtük a kukoricát és végeztünk annyiféle munkát.

Közben lassan-lassan épült az ország, kiegyensúlyozódott a gazdasági helyzet. Emelkedtek a tömbházak, a városnegyedek születtek.

Mindez elfelejtôdött, senki sem értékeli a mi nagy erôfeszítéseinket, de úgy látszik, ez a felsô tízezret nem is érdekli. Mi nincsen kihez forduljunk az Istenen kívül. Talán már nehéz teherré váltunk és a kiéheztetésünkkel a halálunkat igyekeznek elôsegíteni.

Bartis Árpád, Marosvásárhely

A múlt hét elején az Önök városában, Marosvásárhelyen jártam, ahol sajnos, egy nagyon megrázó dolog történt velem. Én egyébként szatmárnémeti születésû vagyok, de már jó néhány éve Magyarországon élek.

Szóval Marosvásárhely utcáit járva, üzletekbôl ki-be járván azon kaptam magam, hogy elfogyott a román lejem. Mivel még meg szerettem volna venni egypár dolgot, egy pénzváltó felé vettem az irányt. Meg is pillantottam egyet, amely történetesen úgy tûnt, hogy többet ajánl szinte bármelyik valutáért, mint a többi pénzváltó. Ezért esett az egyik fôtéri váltóirodára a választásom. Mielôtt bementem volna, kiszámoltam, hogy mennyit kell majd kapjak a pénzemért.

Tudtam, hogy nagyon körültekintônek kell lennem, mert tavaly az egyik ismerôsömet úgy vertek át, hogy többet ígértek a forintért, mint a többi helyen. Végül miután váltott, rádöbbent, hogy átverték. Visszament és megkérdezte, hogy mit jelentsen ez… Ekkor megmutatta neki a pénztáros, hogy náluk 20% kezelési költséget vonnak le minden pénzváltáskor.

Tehát mivel tisztában voltam vele, hogy ilyen trükkös dolgok elôfordulhatnak, meg is kérdeztem, hogy vonnak-e le kezelési költséget. Erre semmi mást nem kaptam, csak egy durva választ, mégpedig azt, hogy ki van minden írva a táblára, és hogy nézzem meg, ha érdekel. Már ekkor ki akartam fordulni a váltóból, de mivel itt minden forintért 3 lejjel többet ígértek (legalábbis a tábla szerint), mint másfelé, ezért mégis maradtam, vesztemre. Átnyújtottam a váltani kívánt összeget, és vártam a pénzt. Amikor megkaptam, megszámoltam és észrevettem, hogy valami nincs rendben. Közel száz új lejjel kaptam kevesebbet, mint amennyit kellett volna. Azonnal meg is kérdeztem, hogy mit jelentsen ez. Ekkor mondta a hölgy, hogy olvassam el még egyszer az árajánlatot figyelmesen. El is olvastam. A csekkek esetében 134 lejt fizettek a forintért. Bankjegyek eladása esetén 137 lejért kínálták a forintot. Vásárlás esetén (szintén bankjegyekrôl volt szó) csak 103 lejt adtak érte.

Miután rájöttem, hogy melyik a reális ár, érvényteleníttetni szerettem volna a tranzakciót, de nem lehetett. Természetesen felháborodtam és szemrehányást tettem magáért a "pompás kiszolgálásért", a hangnemért és nem utolsósorban hoztam szóba, hogyha már azt ki tudták írni, hogy vânzare cecuri, akkor azt miért nem írták ki a másik két esethez, hogy vânzare/cumparare BANCNOTE!!!

Ekkor felszólított a biztonsági ôr, hogy maradjak csendben vagy távozzak, ha nem akarok bajt magamnak. Nem tudtam mást tenni, mint keserû szájízzel továbbállni.

A rendôrséghez hiába is fordultam volna, mert azt mondták volna, hogy ki van írva, nem kötelezett engem senki, hogy ott váltsak. Igen ám, de azt is ki kellene írni az eladás és a vásárlás alá, hogy itt már bankjegyet adnak-vesznek (ezzel is felhívva a figyelmet a váltani kívánóknak, hogy két különbözô dologról van szó, és ha azután is úgy dönt, hogy ott szeretne váltani, akkor az már az ô dolga).

Eddig legalább 30 embernek elmagyaráztam a történetet, de senki sem tudta, hogy mit jelent a csekkvásárlás.

Tehát, ha engem is át tudtak verni, aki ismerem a román nyelvet, akkor egy külföldit még könnyebben átverhetnek.

Egyáltalán legális dolog ez??? …Mert ha igen, akkor ez legális csalás, megtévesztés, szándékos félrevezetés, vagy nem is tudom, hogy minek nevezzem.

Bencze Gábor

(Szerk. megj.: Ajánlatos tehát a körültekintés, hasonló esetekben a Fogyasztóvédelmi Hivatalt kell értesíteni!)

A karácsony mellett a húsvét a legnagyobb ünnep, amelyet Jézus Krisztus feltámadásának emlékére tartunk meg évrôl évre. Az evangélium lényege a húsvét.

A legismertebb húsvéti szimbólumunk a tojás, amelyet az élet színére, pirosra festettek. Közép-Kelet-Európában húsvét hétfôjén a lányok festett tojást adnak az ôket vízzel, manapság inkább kölnivel meglocsoló legényeknek.

Nyugat-Európában a szokások másképpen alakulnak: nincs itt öntözés, a csokitojások vagy egyéb húsvéti ajándékok elrejtése a divat. Angliában különleges szokás fûzôdik a húsvéti ünnepkörhöz. Nagypénteken egy szomorú eseményre emlékeznek az angolok. A XVIII. században, Bow nevû faluban állt az a kúria, amely egy özvegy fiáról elnevezett kocsmának ad otthont. Az özvegyasszony fia a jobb sorsban reménykedve nekivágott a nagyvilágnak és soha többet nem tért vissza édesanyjához. Az asszony azonban nem tudott belenyugodni fia elvesztésébe, ezért nagypénteken egy forró zsemlét akasztott a ház gerendájára, abban reménykedve, hogy a fia hazatalál, nagypéntektôl kezdve a gerendán mindennap újabb és újabb zsemlével gyarapodott a k&eacut