Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Azokban a falvakban, ahol a roma gyerekek nem javítják az arányt, talán nincs is olyan iskola, tagozat megyénkben, ahol teljes létszámmal (25 tanuló) mûködnének a magyar tannyelvû osztályok. Az elszórványosodó településeken pedig csak osztatlan osztályokban tanulnak a magyar gyerekek. Általában az I-III., II-IV.-et vonják össze, a felsôbb szinten pedig az V-VII., VI-VIII. osztályos gyerekek vannak együtt. Sem tanítónak, sem tanárnak nem könnyû feladat úgy megszervezni az órát, hogy az új ismereteket is átadja, s közben a két különbözô osztályba járó gyerekek teljesítményét mérni tudja úgy, hogy azalatt rend és fegyelem legyen. Hogy mégis némely iskolában sikerült viszonylag jó eredményeket elérni, az a pedagógusok érdeme mellett az elmúlt években annak volt köszönhetô, hogy az V-VIII. osztályok szintjén a kisérettségire, azaz a nyolcadik osztályt záró tesztre szükséges tantárgyakat, a matematikát, a románt, az anyanyelvet valamint a földrajzot és történelmet külön óra keretében tanították az osztatlan osztályokban is. Ez ugyanakkor lehetôvé tette a magyar tagozatok mûködését is, hisz az említett tantárgyakat tanító pedagógusoknak alapjában véve kijött az önálló katedrához szükséges óraszám, és mindössze egy-két óra kiegészítésre szorultak. Ennek vet véget és ezzel együtt jó néhány vegyes lakosságú vagy szórványtelepülésen mûködô magyar tagozat létét veszélyezteti az a március 6-i miniszteri rendelet, amely a szimultán oktatást szabályozza. Ha egy településen 4-22 I-IV. osztályos gyerek van, akkor csak egy tanítót helyeznek ki, aki egy osztatlan osztályban oktatja az elemistákat.

23-40 közötti gyereklétszám esetén két, 41-60 között három, és 60 gyerek fölött négy tanítóra jogosult az iskola. Az V-VIII.-ban ezentúl csak az elszigetelt településeken lehet megszervezni az összevont osztályokat, akkor, ha egy szinten legalább kilenc gyerek van. Az általános iskolát lezáró tesztre szükséges tantárgyakat pedig a rendelet értelmében csak a nyolcadikosok számára oktathatják külön órában, ami a jövô tanévtôl jó néhány, még mûködô magyar tagozat halálos ítéletét jelenti. Az idézett miniszteri rendelet valójában ártatlannak tûnô IV. b) cikkelye több kérdést vet fel. Melyek lesznek azok a települések, amelyeket elszigeteltnek lehet tekinteni? Mi lesz a jobbára fôút melletti, elszórványosodott falvakkal? Ha megszûnik a tagozat, iskolabusz hiányában hova járnak majd a gyerekek? A rendelet legkifogásolhatóbb elôírása, hogy az említett (IV. b) cikkely betartásával az összevont osztályokkal mûködô magyar tagozatokon a tanári kar teljesen leépül. Ha a fôtantárgyakat nem oktatják külön órában, sem a matematika-, sem a magyar-, sem a romántanárnak nem lesz teljes katedrája, ami azt jelenti, hogy ezentúl két település között fognak ingázni, vagy elvállalják más tantárgyak oktatását, ami a többi szaktanár hiányához vezet. A 2006. szeptember elsejétôl életbe lépô rendelet elôírásaira döntéshozatali helyzetben levô képviselôinknek jobban oda kellett volna figyelni, és talán lehetne még tenni valamit annak érdekében, hogy megôrizzük, ami még menthetô.

Az április 5-i kormányülésen kormányhatározattal jóváhagyták az Hôellátás 2006-2009 – minôség és hatékonyság címû országos beruházási programtervezetet, melynek célja a fogyasztók számára minôségi és hatékony energiaellátás biztosítása gazdaságos keretek közt az Európai Unió energiapolitikájának megfelelôen.

A programtervezet szorgalmazza a fûtési rendszerek korszerûsítését, a berendezések hatásfokának növelését, valamint a lakások hôszigetelését, kiemelve az ágazati minisztériumok és önkormányzatok együttmûködésének fontosságát. A program gyakorlatba ültetéséért felelôs minisztériumokon (Belügyminisztérium, Szállítási, Középítkezési és Turisztikai Minisztérium) belül a közeljövôben a tervezet lebonyolítását kivitelezô ügynökség alakul. A Hôellátás 2006-2009 – minôség és hatékonyság beruházási program becsült értéke 13 419 millió lej, ebbôl 1 400 millió lejt hôszigetelésre irányoznak elô – mondta Borbély László a kormányülést követôen.

Majdnem két és fél millió nyugdíjas részesül abban az egyszeri segélyben, amelyet áprilisban utalnak ki, egyszeri alkalommal. Az erre vonatkozó határozatot szerdán hagyta jóvá a kormány. A Munka- és Családügyi Minisztérium költségvetésébôl mintegy 105 millió (új) lejt különítettek el erre a célra. A segély a nyugdíj összegétôl függôen változik: 50 lejt (500.000 ROL) kapnak azok az állami nyugdíjasok, akiknek havi juttatása legtöbb 200 lej (2 millió ROL), illetve 40 lejes (400.000 ROL) egyszeri segélyben részesülnek azok, akiknek nyugdíja 200 és 305 lej (2 millió és 3.050.000 ROL) közötti. Utódlási nyugdíjakra vonatkozóan a határozat a következôképpen rendelkezik: 3 vagy több utód esetében a teljes összeget, 2 utódnak 75%-ot, míg egyetlen utódnak a segély 50%-át adják. A határozat nem vonatkozik a mezôgazdasági nyugdíjasokra, azokra, akiknek juttatását 2004 januárjában kétszeresre emelték, valamint azokra, akik szolgálati nyugdíjat kapnak.

A regionális fejlesztés, területfejlesztés, közös pályázatírás, a lakás- és építésügy, a határokon átnyúló együttmûködés volt a témája annak a szakágazati mûhelytalálkozónak, amelyet április 4. és 5. között tartottak a szovátai Danubius Szállóban. A rendezvényre a hazai Közmunkálati és Területrendezési Minisztérium javaslatára került sor.

Kedden Répássy Helga, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal területfejlesztési elnökhelyettese és Bara Gyula, a közmunkálati és területrendezési miniszter tanácsosa közös sajtótájékoztatón összegezte a rendezvény tapasztalatait.

Péter Ferenc polgármester üdvözölte a kezdeményezést, fontosnak nevezte, hogy a szakemberek a helyszínen láthassák, melyek a helyi megvalósítások és a fejlesztési lehetôségek, illetve, hogy szükség van komoly infrastrukturális beruházásokra, lévén Szováta az ország egyik legismertebb fürdôhelye. Reményét fejezte ki, hogy a rendezvény hasznára lehet mindkét félnek és Szovátának is az elkövetkezendôkben.

Bara Gyula elmondta, hogy a közös akció 2000 novemberében Gyulán kezdôdött, majd miután négy évig "jegelték", újra felújították. Fontosnak tartották, hogy ne Budapesten vagy Bukarestben tartsák a rendezvényt, hanem ott, ahol a területfejlesztésnek hatása kell legyen. Szeptemberi határidôvel konkrét célokat tûztek ki, közös akcióprogramokat tesznek a két kormány asztalára a panellakások rehabilitációja, az eurokódok bevezetése, a vidékfejlesztés, a turizmusfejlesztési stratégiák, a pólusvárosok kialakítása, a területfejlesztési stratégiák témakörben. Ugyanakkor hangsúlyt fektettek a klaszterek kialakítására, amelyek a romániai és magyarországi cégek közötti szorosabb együttmûködést teszik lehetôvé. Ennek érdekében hat ágazat politikáját integrált módon összekötik, hogy a projektek "megállják a helyüket". Tárgyaltak ugyanakkor az intézményfejlesztésrôl, a szakembercserérôl a humán erôforrások kialakítása érdekében.

Répássy Helga hangsúlyozta a magyar-román közös kormányülés eredményeként létrejött területfejlesztési munkacsoport fontosságát, amely tudatosan dolgozza ki a közös stratégiákat a hosszú távú együttmûködésre. A munkacsoport szeptemberre tûzött ki feladatokat, amelyek lényege az lesz, hogy a 2007–2013-as stratégiai tervidôszakban milyen közös programokat tudnak elkészíteni, amit benyújthatnak az Európai Uniónak, hogy minél több pénzt tudjanak lehívni az uniós alapokból. Magyarország úgy gondolja, jelentette ki, hogy ez a térség a mi terünk, Magyarországnak, Romániának és Bulgáriának olyan területei vannak, amelyeket csak közösen lehet megoldani. Ilyen szempontból különösen örül annak, hogy csak két év telik el Magyarország és Románia EU-csatlakozása között, így az adódó lehetôségek, a közös alapok felhasználása cél lehet. A román-magyar kétoldalú együttmûködés legfontosabb részének nevezte, hogy konkrét célokat, határidôket, eredményeket akarnak megfogalmazni, a szektorok együttmûködésében is egy modellt kifejleszteni, a magyar tapasztalatokat felkínálni a román kollégáknak, akik a saját feltételeikhez fogják adaptálni, felhasználni. Ugyanúgy, a magyar fél is tanulhat a román partnertôl. A területfejlesztés mellett kiemelten fontosnak tartják a turizmust, a környezetgazdálkodást, a panellakások rehabilitációját. Mint mondta, Magyarország komolyan veszi ezt az együttmûködést, ezért érkeztek komoly szakemberek a tanácskozásra.

Szó esett egyebek mellett arról is, hogy hogyan gondolják a romániai turizmus támogatását, az észak-erdélyi autópálya, illetve általában az autópályák, a határbontó értékû projektek ügyét, mint például a Duna-program (ahol egy országnak természetes módon nehéz egyedül építkezni) vagy a Tisza-program.

A konferencia szerdán ért véget.

A 15 helyi önkormányzat társulásával megalakított Maros Megyei Nagyvárosi Övezet Egyesület tegnap elutasította Marosvásárhely tanácsának azon javaslatát, miszerint az egyesület elnöki tisztségét a városi önkormányzat képviselôje töltse be illetve az egyesület székhelye költözzön át a polgármesteri hivatalba.

A Maros Megyei Nagyvárosi Övezet Egyesület alakuló ülésén megválasztott vezetôségi tanácsban az elnöki tisztséget jelenleg Lokodi Edit, a megyei közgyûlés elnöke tölti be, alelnökök Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere, illetve Covrig Ioan, Nyárádtô polgármestere, az egyesület székhelye pedig a megyei tanács. Lokodi Edit tegnapra azért hívta össze az egyesület bôvített tanácsát, amely a 30 kilométeres körzetben levô települések polgármestereibôl áll, hogy "a további viták és nézeteltérések elkerülése végett" szavazat alá bocsássa a marosvásárhelyi közgyûlés azon javaslatát, amelynek következtében az egyesület vezetôtanácsában az elnöki tisztséget a következôkben nem Lokodi Edit, hanem a városi tanács egyik képviselôje töltené be. Az ülés kezdetén jócskán bonyolódtak a dolgok, mivel az egyesülethez eljuttatott javaslat, vagyis a marosvásárhelyi közgyûlés határozatának pontatlan megszerkesztése miatt (kihagyták Csegzi Sándor nevét) felmerült a kérdés, hogy ki is a városi tanács képviselôje. A szövegben ugyanis Dorin Florea polgármester kapott megbízatást a statútum és az alapító irat aláírására, a képviselôt pedig nem nevezték meg, amibôl azt a következtetést vonták le a jelenlevôk, hogy ezt a szerepet is a polgármester töltené be, ami viszont Csegzi Sándor alelnöki funkciójának elvesztését jelentené. Egyes polgármesterek felháborodtak, követelték Dorin Florea jelenlétét, vagy azt, hogy maga helyett nevezzen ki valakit, akinek aláírási joga van, ha már nincs ideje megjelenni a tanácskozáson. Csegzi Sándor telefonbeszélgetései nyomán aztán kiderült, hogy a határozatból "kifelejtették" a nevét, az egész egy kis malôr, és az alpolgármester a tanács jelenlegi képviselôje az egyesületben. Végül tehát a vitás ügy megoldódott, a bôvített tanács tagjai viszont megszavazták (Csegzi Sándor tartózkodott), hogy érvényben marad továbbra is az eredeti határozat, amely szerint az elnök Lokodi Edit és a székhely a megyei tanács. Azaz marad minden a régiben. Ami a statútumot és a bejegyzést illeti, az alapító tôke kifizetése után írhatók alá az iratok, a polgármesterek pedig kijelentették, remélhetôleg az aláírással megbízott Dorin Florea is szakít idôt a dokumentumok láttamozására. Ellenkezô esetben Marosvásárhely önkormányzata "megfigyelôi státussal" rendelkezik majd, mint például Marosszentanna.

Nem elsô alkalommal könyvel el nagy sikert a marosszentgyörgyi Jubilate katolikus ifjúsági kórus. A 20 lelkes fiatalból álló, rendkívül aktív daloló hangszeres együttes múlt hét végén Kecskeméten és Hetényegyházán lépett fel, nem kis sikerrel. Az anyaországi nézôk kíváncsiságát az is fokozta, hogy miután az elmúlt években a Jubilate az István, a király illetve a Megfeszített rockoperákat adta elô, idén egy saját szerzeményû rockoperát mutatott be Jézus él címmel. A darab a nagyböjti idôszak, illetve a húsvét lényegét próbálja feleleveníteni: Jézus értünk szenvedett, meghalt, de feltámadt. Ô ma is él! A zenei mûvet, melyet Szántó Árpád tervezett Kovács László és Sófalvi Szabolcs közremûködésével, Marosvásárhelyen a minoriták templomában is elôadták. Kecskeméten, a szombati fellépésük után, a jubilatés fiatalok a dr. Bábél Balázs kalocsai érsek által celebrált szentmisén is zenéltek, majd a mise végén ugyancsak saját szerzeményû dalokat adtak elô. A nézôk szemében megjelent könnycseppek, az elôadás utáni gratulációk valamint a nagy érdeklôdés a Jubilate által kiadott CD-k iránt azt tanúsították, hogy csoportunk munkája nem hiábavaló. Szükségünk van ilyen elôadásokra, ilyen jellegû, hitünkben, nemzeti öntudatunkban, összetartásunkban megerôsítô rendezvényekre, nyilatkozta egy kecskeméti vendéglátó. Jó érzés megtapasztalni azt a lelkületet, amellyel ezek a fiatalok énekelnek – említette egy másik. A Jubilate tagjai elégedetten tértek vissza Erdélybe. "Csodálatos emberek a kecskemétiek, az Európa Jövôje Egyesület tagjai, akik meghívtak, vendégszeretetük, odaadó munkájuk, kitûnô szervezôképességük ránk is hatással volt. Nem csak adtunk, kaptunk is, mi is megerôsödtünk szellemiekben, lelkiekben, istenszeretetben, hazaszeretetben, összetartásban" – foglalta össze élményeit Sófalvi Szabolcs, a csoport alaptagja. "Érdemes ilyen építô jellegû dolgokkal foglalkozni, hiszen a modern kor talán túlzottan világias csábításait ellensúlyozni kell igazi keresztény értékeket és tiszta élet lehetôségét hirdetô rendezvényekkel"– vélekedett vendégszereplésükrôl Szántó Árpád.

A marosvásárhelyi sportcsarnokban április 8-án 18.30 órától sorra kerülô P-Mobil-koncertre és a kaposvári Roxínház elôadására kisorsolt meghívók a következô tíz szerencsés olvasónk tulajdonába kerülnek: Vlád Erzsébet, Nagy Irén, Dósa Lajos, Szabó Bernadett, Kristóf Erzsébet, Mihálydeák Gyula, Orbán Imre, Kónya Ernô, Kovács Márta Melinda és Veress Sándor.

Meghívóikat átvehetik szerkesztôségünkben (Marosvásárhely, Dózsa György utca 9. szám, II. emelet, 57-es szoba) április 7-én, pénteken 12 és 14 óra között.

Jegyzet

– tette fel az igen költôi kérdést jó pár évvel ezelôtt az Irigy Hónaljmirigy paródia-zenekar, nem tudom melyik elôadó slágerét parafrazálva, örök magyar aktualitásba sodorva ezzel a szerencsétlen, amerikánus denevérembert – ki ezzel, szuperhôs mivolta mellett, a véget nem érô problémák önkéntelen szimbólumává (is) változott. Hány éves vagy...? – kérdezhetnénk mi is a szintén örök vásárhelyi, balkáni löttybe konzervált aktualitás kapcsán, melynek "áldásos" visszahatásaként immár haláleset is gazdagítja a listát. Az épülô fôtéri útkeresztezôdés (a nem túl régi Tó, avagy Tengerszem tér) kazamatáiban rosszul járt áldozatot bizony nem mentette meg a repülô emlôs védnöksége alatt tevékenykedô Bruce Wayne. Nem is tehette, hiszen a helyet mindjárt húsz éve takarja a jótékony, és árgus polgárok érdeklôdô szeme elôl az igazságot eltakaró beton. De sorolhatnánk tovább a helyi és környékbeli, a honi mentalitást jellemzô példákat – még szerencse, hogy Segesváron nem Károly herceg aktivistái fotóztak, amikor harminc méteren a várfal – megelégelve a sok évtizedes mellôzést – önállósította magát. Az lett volna nemzetközi buli és nemesemberhez méltó, szép halál...

Ugyanez természetesen Vásárhelyen sem elképzelhetetlen, itt a katonai istálló fontolgatja az elôbb említett alattomos cselekvést (ezek a mûemlékek...), még szerencse, hogy a Nemzeti Színház – külsô noszogatásra – meggondolta magát. Legfeljebb elôtte vágja fogra magát a kisestélyiben elôadásra igyekvô hölgy, és mögötte esik motorostól fejre egy jobb sorsra (és kevesebb gödörre) érdemes pizzafutár. A gödrök és hóvirágok megjelenése, illetve gyakorisága ugyanis egyenes arányban áll egymással. Hóvirágokat egyébként a Poklos-patak partján fekvô, Budai negyedbeli utcákról is alighanem szedhetünk – ezen növények a világon egyedülállóak, lévén, hogy az úttestbôl nônek ki. A hivatalnak az aszfaltozás helyett immár dendrológiai park kialakításán kellene gondolkodnia. Kolozsvárnak is van botanikus kertje. Nekünk állatkertünk van, megközelítése még mindig állati kaland. Talán az erdôn keresztül, gyalog a legkényelmesebb. Amennyiben átverekedjük magunkat a hajléktalanok, kóbor kutyák, juhnyájak és kóricáló, eltévedt elmeháborodottak egyre bôvülô gyûrûjén.

"Hány éves vagy, Batman?" – tehetnénk fel tehát a kérdést, de nem tesszük, hiszen tudjuk: a bôregér nagyon öreg már, nem ment meg mifelénk senkit és semmit, hiszen nem teheti. És ha tehetné, sem tenné, mert Batman idôs, és ül a székben, és mosolyog, és úgysem létezik.

Elvi megállapodásra jutottak az Európai Unió központi intézményeinek tárgyalói az EU 2007-2013 közötti költségvetésérôl kedden Strasbourgban folytatott egyeztetéseiken – szivárgott ki EP-forrásból a hajnalba nyúló megbeszélést követôen.

A hosszú távú büdzsé ügye zsákutcában toporgott egy ideje, miután az Európai Parlament – amelynek meg kell szavaznia a költségvetést – kevesellte azt a 862,3 milliárd eurós kiadást, amelyrôl a tagországok állam- és kormányfôi állapodtak meg tavaly év végi brüsszeli találkozójukon. Márciusban a parlament azzal fenyegetôzött, hogy az EU-t visszakényszeríti az évenkénti költségvetés több évtizeddel ezelôtti rendszeréhez, ha a kormányokat képviselô tanács – annak képviseletében az osztrák EU-elnökség – nem enged bizonyos követeléseinek.

A Brüsszelbe eljutott hírek szerint az EP-nek mintegy 4 milliárd eurós növekedést sikerült kiharcolnia az egyeztetéseken. A megállapodást mindazonáltal az EP részérôl még jóvá kell hagynia a frakcióknak, valamint a költségvetési bizottságnak.

Az állam- és kormányfôk decemberi megállapodása után mind az Európai Bizottság, mind az Európai Parlament élesen bírálta a szûkre szabott hétéves költségvetést. A két intézmény azzal érvelt, hogy kevesebb pénzbôl nem lehet több Európát finanszírozni, azaz a bôvített unió kielégítô hatékonyságú tevékenységéhez biztosítani kell a megfelelô forrásokat. Ám az intézmények végül beletörôdtek a helyzetbe, látva azt, hogy a tagországok között is súlyos nézeteltérések uralkodtak, amelyek miatt decemberben már a kormányfôi megegyezés puszta ténye is eredménynek számított.

Az új EU-tagországok a tárgyalások során mindvégig azt tartották a legfontosabbnak, hogy a megegyezés megszülessen, és mielôbb tervezhetôk legyenek a következô évek fejlesztései, programjai. A kormányfôi megállapodás idejére ezzel együtt több új tagállam – köztük Magyarország – pozíciója jelentôsen javult a korábbi javaslatokhoz képest.

(MTI) – A szlovák-magyar viszonyról és a kisebbségben élô magyarokról kérdezte a pozsonyi Új Szó címû napilap Szájer Józsefet, az Európai Parlament Fidesz-MPSZ- hez tartozó képviselôjét annak kapcsán, hogy Rómában, az Európai Néppárt múlt heti tisztújító közgyûlésén – sokakat meglepô módon – az EP több szlovák képviselôje is támogatta, hogy Orbán Viktor legyen az Európai Néppárt alelnöke.

A lap szerdai számában megjelent beszélgetésbôl tudni lehet, hogy az EP római közgyûlésén nemcsak a szlovák kormányhoz tartozó Magyar Koalíció Pártja (MKP), hanem a szlovák kormányfô, Mikulás Dzurinda vezette Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) és a Dzurinda-kormányból a közelmúltban kilépett szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) képviselôi – noha ezt nyíltan nem vállalták – "megsúgták: ôk is megszavazták Orbán Viktort az Európai Néppárt alelnökévé".

Szájer elmondta: "AZ EP-ben nem csupán kisebbségi kérdések mentén dolgozunk együtt, hanem a szlovák képviselôkkel a legkülönbözôbb ügyekben hatékonyan együttmûködünk." Annál is inkább, mert a régi és az új tagországok gazdasági fejlettsége közötti különbségek miatt az unióhoz való viszonyulásban is nagyok a különbségek, "a nyugati országoknál jobban rá vagyunk szorulva a felzárkóztatási alapokra, s az új tagországok igencsak egymásra vannak utalva".

A Fidesz delegálta EP-képviselô hangsúlyozta: "Arra jöttünk rá az EP-ben, hogy sokkal több az olyan közös ügy és elv, amely összeköt bennünket. Ilyen légkörben a kisebbségi kérdéseket is jóval józanabbul lehet felvetni, le lehet venni róluk azokat az éles elemeket, amelyek megrontották korábban ezeket a viszonyokat. Ezért nem meglepô, hogy kölcsönösen tudjuk támogatni egymás céljait."

A lap megkérdezte: miért vonták be a magyarországi pártok a határon túli magyarokat a választási kampányba. Szájer szerint nem kell bevonni ôket, de kijelentette: "Úgy vélem, a határon túl élô közösségek sorsa igenis sok tekintetben múlik azon, hogy Budapesten milyen kormány van. Ez nem azt jelenti, hogy a kampányban bármilyen módon részt kellene aktívan venniük, de állást foglalhatnak" – hiszen országaikban szólásszabadság van, adott esetben egy másik ország kormányával kapcsolatosan is véleményt nyilváníthatnak, és amikor valaki ezt teszi, akkor ezzel alapvetô jogait gyakorolja.

Tabajdi Csaba (MSZP), az intergroup elnöke – az MTI brüsszeli irodájához eljuttatott MSZP-tájékoztatás szerint – hangsúlyozta, hogy Figel mindenben számíthat a csoport segítségére, szövetségesként kell fellépniük egy kisebbségbarát unió megteremtése érdekében. Gál Kinga (Fidesz-MPSZ) alelnök – a Fidesz-MPSZ tájékoztatása szerint – egyebek között azt emelte ki, hogy az Európa Tanács-i nyelvi charta teljes körû elfogadásához ilyen és ehhez hasonló szakmai tanácskozásokon keresztül lehet eljutni.

A szlovák biztos beszédében leszögezte, az unió 2004-es bôvítése óta a közös Európán belül valamennyien kisebbségiek vagyunk. Hangsúlyozta, hogy személy szerint ô és az általa vezetett hivatal a sokszínû Európa híve, e nyelvi és kulturális sokszínûség megôrzése, ápolása közös feladat. Figel biztosként kiemelt figyelmet fordít a nyelvi sokszínûség támogatására, amely összefügg az unió többi politikájával, így többek között az ehhez gazdasági alapot nyújtó hétéves uniós költségvetéssel. – A soknyelvûség és a multikulturalizmus elveit komolyan kell vennünk. 2002 az európai nyelvek éve volt, a bizottság 2003-ban nyelvtanulási kampányt indított. Tavaly novemberétôl keretprogramot vázoltunk fel az unió nyelvi sokszínûségének megôrzésérôl – számolt be a biztos az eddigi eredményekrôl.

Elmondta, hogy a soknyelvûségnek társadalmi, gazdasági funkciója is van, ápolásához megfelelô intézményi keretekre van szükség. Még idén nyár elôtt a brüsszeli bizottság kidolgozza a soknyelvûségre vonatkozó uniós stratégiát. Ennek a folyamatnak a része lesz a kisebbségi kérdésekrôl és a regionális és ritkán használt nyelvek problémáiról Brüsszelben április 27-28- án tartandó konferencia. Feladatként jelölte meg megfelelô terminológiai adatbázis kialakítását s annak felmérését, áttekintését, milyen nyelveken folyik a kommunikáció, és hogyan lehet ezek sokszínûségét megôrizni és oktatását elôsegíteni. – A kisebbségek helyzetének minôsége a demokrácia fokmérôje. Az európai kultúrának csak multikulturális, interkulturális megközelítése lehetséges – szögezte le a biztos -, tegyük érzékennyé Európát a sokszínûség iránt, úgy, hogy ezzel megôrizzük, erôsítsük egységét.

Tabajdi Csaba hangsúlyozta, hogy a nyelv az identitás alapvetô része, a nyelvi sokszínûség megôrzése kiemelt feladata Európának. Ehhez az unió hatékony segítséget jelent, ezért az intergroup továbbra is mindent megtesz azért, hogy nagyobb figyelem és több európai forrás jusson a kisebbségi nyelvek, identitások megôrzésére. Tabajdi külön kiemelte, hogy a kisebbségek számára az anyanyelvi oktatás alap-, közép- és felsôoktatási szintjének biztosítása létszükséglet.

Gál Kinga szintén felvetette az oktatás fontosságát.

A terv kevéssé ismert, csupán az Elveszett frigyláda fosztogatói címû Indiana Jones-filmben történtek rá utalások.

Az Ahnenerbe szervezetet – amelyrôl az utóbbi években a nagy nyilvánosság elôtt csupán Az elveszett frigyláda fosztogatói címû Indiana Jones filmben esett szó – Heinrich Himmler, az SS birodalmi vezetôje hozta létre 1935- ben, ugyanabban az évben, amikor megszülettek a náci fajelméletet "szentesítô" nürnbergi fajvédô törvények. Célja annak a hitleri gondolatnak a bizonyítása volt, hogy az emberi civilizációt az árja faj hozta létre. Az Ahnenerbe az SS értelmiségi ága volt, és 1939-ben, mûködése csúcsán 137 kutatóval és 82 technikussal dolgozott. Ugyanakkor jelezte a náciknak a "tisztátalanokat" is, így szolgáltatott tudományos igazolást a Holokauszthoz. Döntô szerepe volt az árja birodalom felépítésének, a zsidók kiírtásának tervében is – írta a Corriere della Sera címû olasz napilap.

Abból az ôrült elképzelésbôl kiindulva, hogy a felsôbbrendû faj uralta a világot már a jégkorszak elôtt, a szervezet útnak indította embereit nyomainak felkutatására. A buzgó kutatók természetesen mindig megtalálták ezeket a bizonyítékokat, még azt is igazolni tudták, hogy Róma az árjáktól származik. Eljutottak Közel- és Közép-Keletre, Közép-Ázsiába és Latin-Amerikába. Tibetben többszáz embert fényképeztek le és végeztek rajtuk antropológiai méréseket, míg arra a következtetésre nem jutottak, hogy a tibetiek ôsei is németek voltak, beleértve azét a gyermekét is, akit ma a XIV. Dalai Lámaként ismer a világ. Az összehordott "leletek" alapján Hitler meggyôzte magát arról, hogy már ôsrégen létezett egy német birodalom, amely keleten Közép- Ázsiáig, nyugaton Bolíviáig terjedt.

Az Ahnenerbe operatív igazgatóját, Wolfram Sieverst, aki a második világháború idején a dachaui koncentrációs táborban is tevékenykedett, az 1948-as nürnbergi orvosperben halálra ítélték. Egy másik vezetô, Bruno Berger, aki zsidókon végzett kísérletekben is részt vett, megúszta három évi felfüggesztett börtönnel.

Pringle 2002-ben készített interjút az akkor 91 éves Bergerrel, aki továbbra is fenntartotta azt a véleményét, hogy a zsidók "alsóbb rendû fajhoz" tartoznak, azt azonban tagadta, hogy tudta volna, mi vár az általa "megvizsgáltakra".

Ollie Rehn bôvítési biztos az európai parlamenti képviselôk elôtt megállapította, hogy az ôszi jelentés lesz valójában döntô Románia csatlakozását illetôen, addig pedig a megfigyelés folytatódik, nyilatkozta Tiberiu Barbuletiu liberális képviselô.

"A Rehn úrral folytatott megbeszélésbôl kiderült, hogy annak ellenére, hogy az Európai Bizottság májusi jelentése átlagban véve derûlátó, Románia megfigyelés alatt marad ôszig. Ollie Rehn az európai parlamenti képviselôknek azt nyilatkozta, hogy az ôszi jelentés lesz valójában döntô" – mutatott rá a liberális képviselô egy keddi, Mediafax hírügynökségnek továbbított sajtóközleményben.

A közlemény szerint a bôvítési biztos még elmondta, a vétó záradékot csak abban az esetben, ha nagy problémák jelennek meg – de csak ebben az esetben – lesz aktiválva a vétó záradék és hasonló gondok különösen a korrupcióellenes harcban vagy az igazságügy reformjában jelenhetnek meg.

Pontosabban, az Európai Parlament Külügyi Bizottságának hétfôi ülésén elhangzott Rehn üzenete azt tükrözi, hogy Románia akkor fog 2007. január 1-jén EU-taggá válni, ha megnyeri a korrupcióellenes harcot és ha az igazságügy reformját végig viszi – véli Barbuletiu.

A liberális képviselô szerint Ollie Rehn fontosnak tartotta aláhúzni, hogy Románia lépéseket tett a közösségi acquis tiszteletben tartásában, és példáként említette a szerzôi jog tiszteletben tartását, valamint a gyermekjogvédelmet, de felhívta a figyelmet arra, hogy továbbra is gondok vannak az emberkereskedelem terén, valamint a kisebbségek jogainak tiszteletben tartásánál, említve a romák jogainak áthágását.

Barbuletiu úgy értékelte, hogy elsô ízben áll fenn az a lehetôség, hogy Romániát a csatlakozási terminusnál ne fogják "egy csomagba" Bulgáriával, mivel Románia az elmúlt évben látható eredményeket ért el.

Traian Basescu elnök és a belügyekért felelôs brit miniszter, Charles Clarke szerdán a Cotroceni- palotában megbeszélést folytattak Románia EU- csatla-kozásáról, valamint a kétoldalú együttmûködésrôl, a Fekete- tengerrôl, Irakról, Afganisztánról, Nyugat- Balkánról és a Moldáv Köztársaságról.

Az elnöki hivatal sajtóközleménye szerint az állam elnöke és a brit magas rangú tisztségviselô elsôsorban Románia EU- csatlakozására, valamint a kétoldalú együttmûködésre fektetett hangsúlyt.

Traian Basescu elnök megemlítette az elmúlt idôszakban elért eredményeket az adminisztráció valamint a belügy terén, aláhúzva, hogy ezen érzékeny területeken elért eredmények, amelyektôl Románia 2007. január 1-jei csatlakozása függ, "pozitívak" és "választ adnak az Európai Bizottság elvárásaira", olvasható a közleményben.

Ugyanezen forrás szerint Charles Clarke tolmácsolta Basescu elnöknek Tony Blair miniszterelnök üdvözletét és értékelte Románia erôfeszítéseit és elért eredményeit.

Charles Clarke elmondta, hogy Anglia továbbra is támogatja Romániát kitûzött céljainak elérésében, olvasható még a közleményben.

Traian Basescu kiemelte, hogy Románia figyelmet szentel a Fekete- tenger nemzetközivé tételének, a határok eredményesebb ellenôrzése érdekében.

Készültségi riadó van érvényben a Duna teljes romániai szakaszán, a folyam mentén elterülô tíz megyében több mint száz települést, 21 ezer lakóházat és gazdaságot, csaknem 290 ezer hektárnyi mezôgazdasági területet fenyeget az árvíz.

Napok óta árad a Duna romániai szakszán, de a legveszélyesebb árhullámot az április 9. és 11. közötti idôszakra várják a hatóságok. Máris különösen kritikus a helyzet a Dunába ömlô folyók – a Zsil, az Olt, a Ialomita, a Szeret – torkolatvidékén.

A két vaskapui erômû vízgyûjtôitôl délre és keletre a víz szintje 15-20 centiméterrel túllépte a veszélyes szintet. A Duna vízhozama Báziásnál és az elsô vaskapui erômûnél elérte a másodpercenkénti 12 200 köbmétert a sokévi átlagnak megfelelô másodpercenkénti 7900 köbméterrel szemben. A folyam vízszintje a két erômû térségében 709 és 717 centiméter között ingadozik.

A vízügyi hatóságok a hét végére, illetve a jövô hét elejére várják a legnagyobb árhullámot, amely másodpercenként 13 500 – 13 600 köbméterrel lép be a folyam romániai szakaszába.

A Duna teljes romániai hosszában a folyam máris sok helyen kilépett a medrébôl, teljesen megtöltötte az ottani, többnyire rendezetlen árterületet. Kikötôket, hajóépítô telepeket, lakott területeket, ipari létesítményeket öntött el a víz.

A legtöbb gondot a folyam a delta elôtti szakaszon, a belé ömlô folyók torkolatvidékén és magában a Duna-deltában okozza. Galac számos negyede máris víz alatt áll. A legnagyobb károk az egyik galaci hajógyár telepein és a Szeret folyó dunai torkolatvidékén keletkeztek, ahol házakat és mûvelt területeket öntött el a víz.

Súlyos közlekedési fennakadásokat okozott, hogy a Duna magas vízállása miatt a Galac elôtt fekvô Braila magasságában le kellett állítani a kompforgalmat. Emiatt Galacnál kilométeres gépkocsi- és kamionsorok alakultak ki a kompállomás elôtt. Az atomerômûnek otthont adó Cernavodánál és Konstanca megye több folyam menti településén lakóházakat öntött el a víz.

Erdély számos megyéjében, fôleg a Maros, a Fehér- és a Fekete-Körös vízgyûjtô medencéjében a hirtelen hóolvadástól és az utóbbi napok esôzéseitôl megduzzadt hegyi patakok kiléptek medrükbôl, lakott területeket, szántóföldeket és legelôket árasztottak el. Fehér megyében például Tövistôl lefelé, a folyás irányában nyolc-tíz települést érint az áradás. Aradnál a Maros-szigeten lévô nyaralók jó része víz alá került.

Az erdélyi magyarság számára biztosítani kell az önálló, államilag finanszírozott magyar egyetemet – hangsúlyozta Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti (EP) delegációjának vezetôje a parlament külügyi bizottságának rendkívüli ülésén, Olli Rehn bôvítési EU-biztos jelenlétében.

Az MTI brüsszeli irodájához eljuttatott MSZP-s közlemény szerint a magyar szocialista képviselô kérte a bôvítési biztost, hogy gyakoroljon nyomást Romániára a kisebbségi törvény mielôbbi elfogadása érdekében, mivel e téren hónapok óta nincs elôrelépés.

Tabajdi felvetette, hogy ha a szintén 7 százalékos kisebbséget alkotó svédajkú finnek számára teljes mértékben biztosított az államilag finanszírozott svéd nyelvû felsôoktatás, akkor miért nem illeti meg ugyanezen jog a romániai magyarság adófizetô polgárait. Az önálló magyar egyetem szükségességét különösen jól mutatja a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem körül kialakult vita. Nem csak az egyetem oktatói és diákjai, de Markó Béla, az RMDSZ elnöke, és Kötô József oktatási államtitkár is a romániai magyarság jogos igényének nevezte az önálló magyar állami egyetemet, és számos Nobel-díjas is levélben biztosította támogatásáról az ügyet – mondta a magyar politikus.

Tabajdi Csaba felszólalásában hangsúlyozta, hogy Románia EU-csatlakozása új helyzetet teremt a közös agrárpolitikát illetôen, mivel Romániában az aktív népesség majd 40 százaléka a mezôgazdaságban dolgozik. Elmondta, hogy komoly aggodalomra ad okot a romániai élelmiszerbiztonsági helyzet is. Ugyanakkor jelezte: támogatja Románia és Bulgária 2007. januárjára tervezett felvételét.

A képviselôház három, alapfokon megkeresett bizottsága – az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság, a jogi, fegyelmi és mentelmi bizottság, valamint a tanügyi bizottság – keddi együttes ülésén tovább tárgyalta a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet. Az – egyébként kvórum hiányában újra idô elôtt megszakadt – ülésen sikerült elfogadni a törvénytervezet 14. cikkelyének 3., 4. és 5. bekezdését a kormány által javasolt formában. Kisebb módosítások az említett cikkely 4. bekezdését érintették, azonban ezek nem tekinthetôk érdembeli módosításoknak. Fontos viszont, hogy e cikkely így elfogadott elôírásai tiltják a közigazgatási határok azon módosítását, amely az adott területen élô kisebbségek etnikai részarányának hátrányára történne.

A három illetékes testület elkezdte a 15. cikkely tárgyalását is, ám döntés errôl nem született. Az ülésen részt vevô Markó Attila államtitkár hangsúlyozta, hogy az Integrációs Minisztérium által megjelentetett véleményezés nem tekinthetô hivatalos álláspontnak, semmilyen jogi kötôerôvel nem rendelkezhet, így az érdekelt képviselôk nem használhatják fel javaslataik alátámasztására.

A Pro Európa Liga (PEL) soros sajtótájékoztatója ezúttal egy különös aktualitáshoz fûzôdött. A tegnapelôtti lapszámában a Cuvântul liber két teljes oldalt szentelt annak bizonygatására, hogy Smaranda Enache, a Liga társelnöke szoros kapcsolatot ápolt a volt szekuritátéval. Így a szervezet tevékenysége helyett errôl beszélt az érintett a sajtó képviselôivel.

Smaranda Enache elmondta, hogy egy ideje sajtókampány indult a Pro Európa Liga ellen és személyesen ellene. Ez ugyan nem újdonság, 1989 óta tart, mióta a szervezetet bejegyezték. Viszont márciusban erôsödött fel, amikor a PEL egyrészt az 1990 márciusi események újbóli kivizsgálását kérte, illetve miután sajtótájékoztatón a pártokon átívelô magyarellenes szövetségrôl beszélt.

Az elnök asszony felemlegette, hogy tizenhat éve rendszeresen támadja a Flacara, vagy Vadim Tudor, meg a Cuvântul liber, az utóbbi idôben azonban a demokratikus sajtó – Buna ziua Ardeal és a Ziua – is olyan rágalmakat fogalmaz meg, mint például: "idegen körök bérence", "a magyar titkosszolgálatok pénzelik" vagy a Magyar Polgári Szövetség fizeti.

Smaranda Enache kijelentette: "nem hagyom magam megfélemlíteni, sem zsarolni". Utalt arra, hogy az egyik helyi lap képviselôje azzal kereste meg, hogy nála van a szekuritátés dossziéja, amit nem igazán szeretne nyilvánosságra hozni. A válasza az volt, hogy megkérdezte, miért ment hozzá? Mert pénze nincs, hogy megfizesse az esetleges elhallgatását, megfélemlíteni nem tudja, így értelmetlen a zsarolás. Ugyanakkor kijelentette, a továbbiakban is azt fogja tenni, amit a szervezet megalakulása óta tett. A múltja közismert, itt élt Vásárhelyen. '84-ben a Kommunista Párt tagja lett, négymillió emberhez hasonlóan. Az állítólagos írásai is úgy "születtek", hogy intézményvezetôként (a bábszínház igazgatója volt) idônként felkérték, írjon egy-egy cikket. Ezeket az írásokat – épp a Cuvântul liber elôdjénél, és épp Lazar Ladariu "megfejelték", vagyis kiegészítették a pártbizottságtól eredô sablonos bevezetôkkel és befejezésekkel. Ha valamiért szemrehányást tehet magának, mondta, az az, hogy nem lázadt fel Doina Corneaként.

Smaranda Enache azt is elmondta, hogy kétszer akarták beszervezni, sikertelenül. Elôször, amikor a Építészeti Líceumban tanított, egy bizonyos Gravu kapitány akarta rávenni arra, hogy jelentse, mit beszélnek a kollégái. Ugyanis, a bábszínház (ahol azok kaptak munkát, akiket kirúgtak valahonnan, mint például Csíky Boldizsár, akit a filharmóniától tettek útra, Dan Culcer, akit a Vatratól menesztettek, vagy Garda Aladár, akinek a színházat kellett elhagynia) mellett, ez az iskola is egyfajta "elefánttemetônek" számított, ahol azok tanítottak, akiknek problémáik voltak a rendszerrel. Ezek nem kaptak posztot sem a Bolyaiban, sem a Papiuban. Második alkalommal ugyanaz a Gravu kapitány és egy ifjú hölgy akart információkat szerezni az értelmiségiekrôl. Smaranda Enache mind a két alkalommal visszautasította a kollaborációt. Ezek után fabrikáltak egy dossziét, amelyet '89-ben állítólag egy forradalmár talált meg a szeku lépcsôin. Ez a dosszié 16 éve létezik, és arról szerzett tudomást, hogy jelenleg a CNSAS-hoz került. Reméli, mondta, megvizsgálják, és fény derül mind a "szekusmúltjára", mind a "SRI-s jelenére".

A jelenlegi sajtókampányt annak tudja be, hogy februárban több alkalommal is érdeklôdött az OMIS- nál, hogyan lehet egy új pártot bejegyezni. Egyrészt, másrészt annak, hogy az 1990. márciusi események újrakivizsgálását kérte a Liga, illetve annak, hogy a civil társadalom kezd kényelmetlenné válni.

Enache asszony kijelentette: nem enged sem a zsarolásnak, nem hagyja magát megfélemlíteni és politikai ambícióiról sem mond le. A Cuvântul liber összes vádjait visszautasította, a lapot pedig bepereli, mondta végül a Pro Európa Liga társelnöke.

Románia 1991 óta részesül az uniós alapokból. Az elôcsatlakozási alapok – a PHARE, az ISPA és SAPARD – jelenleg több mint negyedét jelentik a nemzeti költségvetés beruházási összegeinek.

Továbbra is "jó esélye" van Romániának arra, hogy jövôre csatlakozik az Európai Unióhoz, de egy év halasztás sem kezdené ki hitelképességét, áll a Moody's Investors Service csütörtökön Londonban kiadott elemzésében.

A nemzetközi hitelminôsítô 12 oldalas éves országjelentése felidézi, hogy Románia szuverén devizakötvény-adósi besorolása jelenleg "Ba1" (egy fokozattal gyengébb a megszorításokkal már befektetôinek tekintett "Baa3"-nál). A Moody's szerint a mostani román szuverén adósosztályzat történelmi összehasonlításban magas, ahhoz képest azonban, hogy az EU egy jövôbeni tagjáról van szó, alacsony.

A cég szerint ennek fô okai közé tartozik a következetlen és "néha szeszélyes" pályán haladó makrogazdasági politika, a költségvetési rugalmasságot nem segítô legutóbbi adócsökkentések, valamint az, hogy jóllehet Románia megkapta az EU-tól a mûködô piacgazdaság státust, sok tekintetben még mindig inkább az átalakuló gazdaság jegyeit mutatja.

Romániát a nagy nemzetközi hitelminôsítôk közül már csak a Moody's tartja – "Ba1"-es besorolással – a spekulatív adósosztályzati sávban; a Standard & Poor's és a Fitch Ratings egyaránt egy fokozattal magasabb, "BBB mínusz" alapszintû befektetôi besorolással listázza a szuverén román devizaadósságot.

A marosvásárhelyi tanács rendszerint zsúfolt napirendje ismét "kétüléses" mûködésre kényszerítette a testületet. Az egyik elhalasztott, feltehetôen ma terítékre kerülô napirendi pont annak a tájékoztatónak a megtárgyalása, amely a taxiscégek körében végzett ellenôrzések tanulságait összegezi. Furcsa végkövetkeztetéssel, mert mint kiderül, a legtöbb gondot állítólag a Transaldea Kft. által mûködtetett társaság okozza. Ezért a szerzôk azt javasolják, hogy vonják vissza a cég mûködési engedélyét, ami, amennyiben nem eléggé megalapozott, a nyílt piaci versenybe való példátlan beavatkozás lenne.

A tájékoztató szerint a polgármesteri hivatal, a rendôrség, valamint a közúti hatóságok ellenôrei több alkalommal megállapították, hogy a cég Erdôszentgyörgyön szolgáltatást végzô autói (öt gépkocsiról van szó) a marosvásárhelyi taxiknak fenntartott parkolóhelyeket foglalták el. Továbbá azt is felróják a cégnek, hogy 2006 elsô negyedévében összesen 92 alkalommal büntették meg a taxisokat különbözô szabálysértésért. A többi társaság e tekintetben jóval elmarad mögöttük. A jelentésben szereplô statisztika szerint, többek között, a Royalnál 23, a Cornisánál 19, a Relaxánál 15, a Cristitaxinál 14 taxist büntettek. A legfegyelmezettebbek a Viva (9) és a Transil (7) alkalmazottai voltak. A továbbiakban három érdektelen esettel próbálják alátámasztani a várható konklúziót. Azt is felróják, hogy 15 közúti balesetbôl 5 esetben a transaldeás jármûvek hibáztak, míg a versenytársak egy-egy autóval szegték meg a közlekedési szabályokat. Súlyosnak minôsítik azt is, hogy a Transaldea cégnél 7 olyan jármûvezetôt "lepleztek le", akik szakmai bizonylat nélkül végeztek szolgáltatást.

A tájékoztatóból nem tudjuk meg a cég álláspontját, így a "napirend" okán magunk pótoltuk a mulasztást. Aldea Mihail, a Transaldea Kft. adminisztrátora elmondta, 15 évvel ezelôtt kezdte a taxizást. Azóta a város legnagyobb taxis szolgáltató cége lett. A 750 engedélyezett jármûbôl 125 nála dolgozik, 180 alkalmazottja van, s mintegy 40%-ban lefedik a város ilyenszerû közszállítási igényét. Az erdôszentgyörgyi polgármesteri hivatal kérésére nyitott munkapontot e városban, illetve jármûveket közlekedtetnek Segesváron is, így összesen 225 engedélyt váltott ki a cég. Több autót lízinggel, illetve ingatlangaranciával, bankkölcsönnel vásárolt meg, ezenkívül közel félszáz taxissal áll szolgáltatói szerzôdésben, ami azt jelenti, hogy az illetôk saját autóikkal csatlakoztak a Transaldea céghez.

Ami a tájékoztatóban szereplô vádakat illeti, Aldea Mihail lapunknak elmondta, ilyen nagy létszámú cégnél érthetô, hogy többen tévednek, hiszen jóval több jármûvel rendelkeznek, mint mások. Olyan szabálysértéseket említenek, amiért valóban felelôsségre vonhatóak az érintett sofôrök, ez nem kétséges, de néhány ember tévedéséért nem kell Marosvásárhely legnagyobb taxis társaságát megszüntetni, hiszen az intézkedés miatt több mint 200 ember maradhat munka nélkül.

A polgármesteri hivatal tájékoztatójában a taxiszolgáltatást szabályozó, 2003-ban kibocsátott 38-as számú törvény 19. számú cikkelyére hivatkoznak, amikor azt kérik, hogy szüntessék be a cég mûködési engedélyét, mivel az Erdôszentgyörgyön szolgáltatást végzô, már említett öt gépkocsi megszegte e szabályt. Emiatt Aldea Mihail jogtanácsosokkal is konzultált, akik felvilágosították, hogy engedélyét csak akkor lehet visszavonni, ha a cég diszpécserszolgálata olyan taxikat szolgál ki, amelyek törvénytelen úton szerezték be a rádióberendezést, ugyanakkor mûködési engedély nélküli vagy független taxisokat, illetve olyan bérautókat látnak el, amelyeknek betiltották az adó-vevô készülék használatát. A szállítással kapcsolatosan a törvény kimondja, hogy a szolgáltatást rendszerint (sz.m. de nem kötelezôen) abban a helységen kell nyújtani, ahol a mûködési engedélyt kiváltották, alkalmilag a kliens kérésére, a taxis engedélyével két település között is szállíthatnak ügyfeleket. A tájékoztatóban említett 19. számú cikkelyben pedig az áll: "Tilos a taxis személyszállítás a sofôr által elôre megállapított útvonalon, abban az esetben, ha elhagyják az engedélyezett helységet".

Aldea Mihail szerint az említett öt gépkocsi vezetôje nem szegte meg a törvényt, hiszen a két város között jogosan szállíthatnak személyeket, mivel mindkét városban van mûködési engedélyük, az utóbbi törvény pedig azt a szándékot tiltja, miszerint a gépkocsivezetô önkényesen hosszabb úton szállítja a klienst, nyilván többletjövedelem- szerzés céljából. Ha a jármûvek törvénytelenül parkoltak Marosvásárhelyen, akkor ezért büntessék meg az érintetteket, de ne sújtsák a város legnagyobb cégét – vélte a Transaldea cégvezetôje.

Az érvek és ellenérvek összevetésébôl nem nehéz kiolvasni, hogy meglehetôsen tendenciózus retorzió készül a szóban forgó cég ellen. Kézenfekvô a kérdés, hogy kinek, kiknek kell helyet szorítani a piacon, esetleg terjeszkedési lehetôséget biztosítani? Ha sikerül a Transaldeát "kiiktatni" a piacról, bizonyosan sor kerül a parkolóhelyek újraelosztására. Akkor kiderülhet, hogy ki húzza a legnagyobb hasznot. Persze, hasznosabb lenne nem beavatkozni a piaci versenybe. Az ellenôrök pedig ellenôrizzenek, büntessenek. Ami egyébként az ellenôrzéseket illeti, észrevehetnék például a maxitaxisok krónikus szabálysértéseit is.

Tanácsi határozat tiltja ugyanis, hogy az ülôhelyek számánál több utast szállítsanak, ennek ellenére sûrûn látni zsúfolásig telt jármûveket. Így persze kevesebb a költség, nagyobb a jövedelem. Az utazók kényelmével meg ki törôdik! Fô, hogy fizessék a most már újra megemelt tarifát, az utazás minôségének javítása nélkül. Akkor ébrednek majd fel, ha (Isten ments!) tömegbaleset történik, s kiderül a szabálysértés? Ezzel kellene inkább foglalkozni és nem a taxizással, ami úgy ahogy, de elfogadhatóan mûködik.

"A Duna Televízió tevékenysége az Autonómia TV-vel válik teljessé" – mondta Cselényi László Pécsett, a Kamera Hungária mûsorfesztiválon tartott Duna televíziós közönségtalálkozón.

Az Autonómia TV a világ elsô, kisebbségekkel foglalkozó csatornája lesz, hangzott el a közönségtalálkozón. A Duna Televízió elnöke hangsúlyozta, a kisebbségben élô magyarok számára csupán az önrendelkezés megvalósulása jelenthet szebb jövôt.

Az új csatorna az ô autonómiatörekvéseiket is támogatni kívánja, de Európa más kisebbségeit is szeretné összekapcsolni. Szándékai szerint ez a terület ugyanolyan széles lesz, mint magának az autonómia szónak az értelme. "Ez lehet a szellem autonómiája, egy egyetem autonómiája, egy közösségé vagy akár egy televízió autonómiája is, és az autonómus gondolkodásmódot is jelenti, a döntés autonómiáját, a mûvészet autonómiáját is" – vélekedett Cselényi László.

Az elnök elmondta, az új médium magyar nyelven, illetve idegen nyelven, magyar felirattal jelentkezik majd. A világ számos részén fogható lesz, április 16-ától sugározza mûsorát.

Csütörtöki kimenô

Nemrégiben egy tanácskozás résztvevôje voltam. Sok okos múzeumi ember jött össze Vásárhelyen, ugyanis a Magyar Nemzeti Múzeum, tudják, az az épület, melynek lépcsején Petôfi mégsem szavalta el a Nemzeti dalt, szóval az ország elsô múzeuma, azt is Széchényi Ferenc alapította, mint a Nemzeti Könyvtárat, székely kiállítást tervez a jövô esztendôre. Teljesen közénk vetette a gyeplôt, mondván, okoskodjatok, tanácskozzatok, bucsáljatok mindent egybe, hogy legyen egy reprezentatív székely kiállítás, olyan, amilyent hatvan- száz esztendeje nem látott a székesfôváros és környéke Vancouvertôl Brisbaine-ig.

Az is kérdéses volt, ha a székely kiállítás a székelyekrôl szóljon vagy a Székelyföld lakóiról, ami azért nem két, teljesen egymást fedô fogalom, s különösen nem az lesz, ha a kivándorlás tovább folytatódik.

Szóval, hogy beszédem egybe ne habarodjék, beszéltek a régészek és a mûvészettörténészek, szóltak a könyvesek és a mûemlék-restaurátorok,
eszmét cseréltek a múzeumok kiállításszervezôi és a mûvelôdés múltjának fáradhatatlan hangyái és vidám tücskei. A természetrajzosok nem, holott a Székelyföld flórája és faunája sem érdektelen, de ôket valamiért mellôzték. Az antropológusokat is.

Tökéletes összhang csak a giccses festményeken és a mesékben van. A viták során két tábor alakult ki, egyik szerint a Székelyföldrôl az egyházi emlékeket kell kiállítani, a másik szerint egyebet is, amely, amint az idôben felénk araszolunk, haladunk, száguldozunk, egyre számosabb lesz, hiszen a székelység is elvilágiasodott. Ekkor aztán rögtön felmerült az idôhatár: meddig is terjedjen ez a monstre-tárlat? Az idô mélye felé hátrálva nem lehet határt szabni – a Székelyföld altalaja és emlékei a régészek szerencséjétôl függnek, mit találtak, mire bukkannak. Ám legfelül 1750-ben állapodtak meg a székely szentségek és egyházi mûveltség bemutatásában.

Így aztán kimarad Apáczai Csere János és a Bolyaiak, kimarad Benkô József és Orbán Balázs, kimarad a székely borvízkultúra, a fürdôélet és a körvasút, a városiasodás és a nem szakrális népmûvészet, elmaradnak az építészet nem egyházi emlékei, az iskolakultúra és a peregrináció, el a székelység feltalálóinak, mûvészeinek, a Puskás Tivadaroknak és a Nagy Imréknek teljesítménye.

Jól belegondolva – a Székelyföld szellemi kultúrája soha nem mûködött légüres, elszigetelt térben, termopán közegben. Folytonos volt a kölcsönhatás Erdély minden részével, Magyarországgal és Európával, hogy a Bölöni Farkas Sándorokról és a Teleki Samukról ne is szóljunk. A székelység mûvelôdése csak ezekkel össszefüggésben érthetô meg, hiszen a székely unitáriusok Kolozsvárhoz kapcsolódtak, a reformátusok Mekkája Nagyenyed volt, az örmények Moldvát hozták magukkal... Könyveket, Csíksomlyót kivéve, tömegesen nem nyomtak a 19. század elejéig. Hol lesznek a határôrök és Madéfalva, katonák és Háromszék önvédelmi harca, Gábor Áron és a csángók, Tamási Áron ábeli rengetege, a falutörvények, az, amit a Hadtörténeti Múzeum adna kölcsön...?

Persze, mondhatná valaki, szervezzetek egy második kiállítást Pesten, és ott mutassátok be a téli sportokat és a kézmûvességet, az irodalmat és néphagyományokat, Bartók felvételeit, régi képeslapokat, a székelység újságait és viseletét, lakáskultúráját... Nos, efféle nem lesz, legalábbis nem belátható idôn belül a Múzeum körúton. Legfennebb ha az összes székelyföldi múzeum összefog, Kolozsvárról kölcsönzik az aranyosszéki emlékeket, miket ott tárolnak inkább csak raktáron, beszólnak a Kossuth téri Néprajzi Múzeumba, s akkor ez a közös kiállítás vándorol majd Szentgyörgytôl Szentmiklósig és Keresztúrtól Vásárhelyig, sôt tovább is, akár Bukarestig, hadd lássák az autonómia ellenzôi, mik vogymunk feleim szümtükkel vagy eszünkön.

Már nehogy azt hihesse, aki bennünket nem ismer, hogy a székelység csupa imádkozó sáskából állott a múltban.

Bocsánatot kérek, ha indulatos voltam. A valóság, a múlt valósága sem volt soha egysíkú. Szakrális és profán együtt alkot(ott) kerek és furfangos egészet.

Bajnokok Ligája

Nem kellett egymás ellen játszaniuk a labdarúgó Bajnokok Ligája negyeddöntôiben, mint a bukaresti csapatoknak az UEFA-kupa hasonló fázisában, a két milánói szupercsapat közül azonban így is az egyik bejutott az elôdöntôbe, a másik viszont búcsúra kényszerült. Az AC Milan volt a szerencsésebb (vagy jobb), mely, miután megúszta kapott gól nélkül Lyonban, 3-1-es sikert aratott a pillanatnyilag legerôsebb francia együttes, az Olympique Lyon fölött. Ennek ellenére a továbbjutás egyáltalán nem volt sima, hisz két perccel a befejezés elôtt még 1- 1-et mutatott az eredményjelzô, s ennél az állásnál még a Lyon számított továbbjutónak. Ekkor azonban Sevcsenko két kapufát is érintô, kipattanó lövésére Inzaghi csapott rá elsôként, s megszerezte a továbbjutást jelentó gólt. A hosszabbítás perceiben aztán a teljes csapattal kitámadó vendégek egy újabb gólt kaptak. Az Inter viszont nem tudta megôrizni elônyét Villarrealban, a "Sárga Tengeralattjáró" legénysége 1-0-s gyôzelmet aratott, s az idegenben szerzett gólnak köszönhetôen (Milánóban 2-1-re nyert az Inter) lehet ott az elôdöntôkben.

Az elmúlt hét végén megkezdôdött a megyei labdarúgó bajnokság tavaszi idénye, noha Nagysármáson például el kellett halasztani a mérkôzést, mert a pálya víz alatt állt. A rajtot beárnyékolta két együttes, Sáromberke és Görgényoroszfalu visszalépése.

A 12. (elsô tavaszi) forduló eredményei:

Északi csoport: Holtmaros – Erdôszakál 7-1; Alsóidecs – Disznajó 0-2; Marosfelfalu – Görgénysóakna 5-2; Görgényoroszfalu – Lövér 0-3 (hivatalból); Gliga Companies – Déda 7- 2; Marosvécs – Felsôidecs 1-0.

Közép csoport: Marosszentanna – Marossárpatak 1-3; Csittszentiván – Székelymoson 4-1; Harasztkerék – Maros-szentkirály 1-1; Sáromberke – Koronka 0-3 (hivatalból); Mezôfele – Mezôbergenye 3-1; Ákosfalva – Mezôpanit 2-1.

Déli csoport: Marosgezse – Mezôceked 2-1; Vámosgálfalva – Marosugra 1-1; Mezôzáh – Marosbogát 3-0; Búzásbesenyô – Bonyha 1-0; Nagysármás – Náznánfalva elmaradt; Mezôszengyel – Mezôbánd 7-1.

I. csoport: FC Mezôpagocsa – Mezômajos 3-2; Galambod – Speranta Mezôpagocsa 5-3; Mezôkapus – Mezôszabad 3-2; Mezôménes – Jedd 3-4. Mezôkirályfalva és Uzdiszentgyörgy álltak.

A csoport állása: 1. Jedd 19 p (+19). 2. Mezôszabad 19 p (+15). 3. Mezôkirályfalva 18p (+16). 4. Mezôkapus 18 p (+8). 5. Uzdiszentgyörgy 16 p. 6. Mezômajos 15 p (+1). 7. FC Mezôpagocsa 15 p (0). 8. Mezôménes 8 p. 9. Speranta Mezôpagocsa 5 p. 10. Galambod 3 p.

II. csoport: Kibéd – Székelykövesd 5-0; Makfalva – Egrestô 0-5; Harcó – Nyárádmagyarós 3-1; Teremiújfalu – Nyárádremete 4-1; Somosd – Csíkfalva 7-1; Szentgerice – Cikmántor 2-4.

A csoport állása: 1. Teremiújfalu 28 p. 2. Kibéd 26 p. 3. Egrestô 25 p. 4. Somosd 22 p (+24). 5. Csíkfalva 22 p (+8) 6. Cikmántor 19 p. 7. Harcó 17 p. 8. Nyárádremete 15 p. 9. Makfalva 13 p. 10. Szentgerice 10 p. 11. Székelykövesd 8 p. 12. Nyárádmagyarós 4 p.

Gyakoriságát tekintve az eltartási szerzôdés (contractul de intretinere) az adásvételi szerzôdés után következik. Emellett alapelveinek ismerete indokolt, annál is inkább, hogy a román polgári törvénykönyv ezt a szerzôdésfajtát nem szabályozza, ellentétben az életjáradéki szerzôdéssel, amelyhez sokban hasonlít. Az eltartási szerzôdés lényeges alapelve, hogy a tulajdonátruházás pillanata nem az eltartott személy elhalálozásának napja, hanem az eltartási szerzôdés aláírásának, közjegyzô általi hitelesítésének napja, amit követ a tulajdonjognak az eltartóra, eltartókra történô azonnali betáblázása, telekelése. A halál beállta az eltartási kötelezettséget, az eltartás nyújtását szünteti meg. Tehát, amint a fentiekbôl kitûnik, a tulajdonjog születése az eltartó számára nem kötôdik ehhez a naphoz. A szerzôdés megkötése alapos megfontolást, körültekintést igényel, mert sajnos, a felek sokszor meggondolatlanul létesítik egymással ezt a szerzôdéses viszonyt. A szerzôdés kétoldalú, visszterhes, élôk közötti, tulajdonátruházó. Ennek alapján egy vagy több eltartó (legtöbbször házastársak) szerzôdéses jogviszonyt létesít egy vagy több eltartottal, nem ingyen, hanem az eltartásért, gondozásért, a részletesen felsorolt, az eltartáshoz kapcsolódó gondoskodásért, beleértve a temetésrôl való gondoskodást is, amiért nem pénzt, vételárat, hanem ingatlant vagy értékes ingóságot vagy mindkettôt juttat, ad eltartóinak, eltartójának. Az eltartó eltartottja elhalálozásakor már nem indít hagyatéki eljárást, mert az eltartásért juttatott ingatlannak ô már tulajdonosa. Létezik egy olyan lehetôség is, amikor az eltartott az eltartási szerzôdés alapján az eltartójára átruházott ingatlanára fenntartja magának az életfogytiglani haszonélvezeti jogot (dreptul de uzufruct viager), ugyanis ilyenkor csak az úgynevezett puszta tulajdonjogot (nuda proprietate) ruházza át eltartójára, és ezzel élete végéig használati jogot biztosít magának átruházott ingatlanára. Ezt a dologi jogot a telekkönyvi C teherlapon, mint az ingatlan terhét külön feltüntetik. Ha az eltartó mint új tulajdonos az ingatlant tovább kívánná adni, az új puszta tulajdonosnak a haszonélvezeti jogát tiszteletben kell tartania, mert a haszonélvezeti jogot az újabb tulajdonváltás már nem érinti. A haszonélvezeti jog a haszonélvezô halálával megszûnik, ez nem képezi hagyaték tárgyát, vagyis ezt nem örökli senki. A használati jog visszaszáll a puszta tulajdonosra, ebben az esetben az eltartóra. A haszonélvezeti jognak a telekkönyvbôl történô törlése a tulajdonos kérésére, a haszonélvezô halotti bizonyítványa alapján történik az illeték kifizetésével egyidejûleg. Az eltartási szerzôdésbôl kifelejtett vagyontárgyak az eltartott halálakor már a hagyatékba tartoznak, és ezeket az eltartó csak akkor örökli, ha az örökhagyó javukra szóló végrendeletet hagyott hátra, vagy az eltartó az eltartottnak egyedüli törvényes örököse. A végrendelet csak akkor rendelkezhet teljes egészében a vagyontárgyakról, ha a végrendelkezônek nincsenek kötelesrészes örökösei, vagyis leszármazói, apja és anyja, valamint túlélô házastársa. Ezek megtámadhatják a végrendeletet, ha róluk nem rendelkezik a végrendelkezô. Az eltartási szerzôdés közös megegyezéssel, per nélkül, közjegyzô által hitelesített okirattal felbontható. Ilyenkor a közjegyzô a felek akaratát közokiratba foglalja, és megegyezésük alapján az iratban rendezi a már nyújtott eltartás ellentételezését, az eltartó kártalanítását. Az ingatlan tulajdonjoga ilyen esetekben visszaszáll az eltartottra, és a telekkönyv az okirat alapján visszaállítja az eredeti helyzetet. Ha a felek nem tudnak vagy nem akarnak megegyezni, az eltartás elmaradása vagy annak elutasítása esetén a bírósághoz fordulhatnak az eltartási szerzôdés felbontásáért. Az eltartási szerzôdést – joggal – szerencseszerzôdésnek is nevezik.

Az idôskorúak védelme érdekében a törvényhozó létrehozta a 2000. évi 17. törvényt, amely a nyugdíjaskorú eltartottak esetében a közjegyzôt arra kötelezi, hogy az eltartási szerzôdés hitelesítése elôtt, tehát még idôben értesítse errôl a területileg illetékes gyámhatóságot, amelynek egy képviselôje akár jelen is lehet az eltartási szerzôdés megkötésénél. Ha a gyámhatóság a közjegyzô értesítésére sem küldi el képviselôjét, a szerzôdés megköthetô, tehát emiatt az nem lesz semmis vagy érvénytelen. A közjegyzô ellenben köteles lesz megküldeni a megkötött eltartási szerzôdést a gyámhatóságnak azért, hogy ez a helyi közigazgatási szerv nyomon tudja követni annak teljesítését.

Mellau György

Túraajánlat

Így is nevezhetnénk a tavaszi periódust, mely az ôsmagyar naptárban a találó szelek hava nevet kapta, eszerint 9-e a meggyfavirágzás ünnepe. Ugyanígy találó a csillagászati évszakok szerint az ébredés hava (március 21 - április 20.). S ha arra gondolunk, hogy erre a hétvégére esik virágvasárnap , lehet-e jobb túraajánlat, mint a Bekecs, a hóvirágok, tôzikék, sokféle tavaszi virág gazdag "virágoskertje"? Sokszor ismertettük már e rovatban is a túravonalakat (Nyárádmagyarós vagy Nyárádremete irányából jelzett utakat stb.), most inkább pár érdekességre hívnánk fel a figyelmet. Például Nyárádmagyarós szülötte Kendoff Károly, Udvarhelyi Károly, a hazai földrajztudomány jelese, vagy Kacsó Albert gyógyszerész, akinek kutatási területe a Kis- Küküllô mente gyógynövényei. Hisz sok tavaszi virág nem csak szépségével ajándékoz meg, hanem gyógyhatású teák, fûszerek alapanyaga is lehet, vagy csak egyszerûen finom saláták, levesek készíthetôk belôle. Ilyenek a kankalin, ibolya, madársaláta. S ilyenkor lehet kicsit nyelvészkedni is, például a kökörcsin dr. Xántusz János szerint talán az egyetlen olyan virágunk, mely a magyar nép Ázsiából hozott ôsi öröksége, neve az ótörök "kök" szóból ered, s kéket jelent. Hasonlóan török eredetû a kökény is. Különben régen a "kügülcsin" az állatgyógyászatban használt virág volt, de ne feledkezzünk meg a kikericsek, fürtös gyöngyikék, gólyahírek, héricsek, gyöngyvirágok illatos, színes pompájáról sem. Kerekes Péter-Pál kankalin (primula) fotójával kívánunk jó füvészkedést a természet nagy virágoskertjében.

Az Erdélyi Kárpát Egyesület Marosszéki Osztálya nevében:

Kerekes Ibolya

Hétfôtôl új munkaprogram szerint, 8.30-17.30 óra között dolgozik a rendôrség. Az intézmény vezetése úgy vélekedett, hogy ez az idôszak a legkedvezôbb ahhoz, hogy hatékonyan tevékenykedjenek. A rendôrségi alkalmazottak számára ugyanakkor 12.30-13.30 óra között ebédszünetet biztosítanak.

A munkaprogram módosulása nem befolyásolja a közönségszolgálati iroda tevékenységét, az itt dolgozó rendôrök továbbra is a polgárok rendelkezésére állnak és fogadják kéréseiket – áll a rendôrség által lapunkhoz eljuttatott közleményben. Mint ahogy az is, hogy az operatív ügyosztályok úgy alkalmazkodnak az új programhoz, hogy közben törvényes feladataikat bármely pillanatban ellátják. A munkaprogram módosulásával azt szeretnék elérni, hogy a munkahelyen való 8 órás jelenlét kizárólag a szakmai tevékenységre korlátozódjon (ugyanakkor külön biztosítják az ebédszünetet is), növekedjen a tevékenység hatékonysága, javuljon a polgárokkal való kapcsolat és felzárkózzanak az európai intézményekbeli gyakorlathoz. Az új munkaprogram kialakításánál azt is figyelembe vették, hogy összhangban legyen egyéb közintézményekével.

(antalfi)

A gyümölcstermô fákon a virágzás elôtti idôszakban ajánlatos kezeléseket végezni a különbözô kártevôk ellen, a betegségek megelôzése érdekében.

Cseresznye, meggy: virágzás elôtt, a virágok megjelenése elôtt a moniliás betegségek, az antrakózis (fenésedés), a levéllikasztó betegségek megelôzésében hatásos a következô vegyszerek egyike: BORDÓI LÉ – 0,5%, SUPER CHAMP 250 SC – 0,2%, ALCUPRAL 50 PU – 0,2%, CUPROXAT FLOWABLE – 0,35%, NOVOZIR MN 80 – 0,2%, CAPTADIN 50 PU – 0,25%, MERPAN 50 WP – 0,25%, TOPSIN 70 PU – 0,07%.

Szilva: ugyancsak a virágzás elôtti idôszakban a moniliás, baktériumos betegségek, szilvatáskásodás megelôzése érdekében ugyanazok a szerek használhatók, mint a cseresznye és meggy esetében.

Körte: a virágzás elôtti idôszakban, a varasodás és a baktériumos tûzelhalás ellen hatásosak a felsorolt vegyszerek egyike: BORDÓI LÉ – 0,75%, FUNGURAN OH 50 WP – 0,3%, KOCIDE 50 PU – 0,3%, SUPER CHAMP 250 Sc – 0,3%, ALCUPRAL 50 PU – 0,3%, CHAMPION 50 WP – 0,3%.

Alma: a varasodás, a baktériumos tûzelhalás, a lisztharmat, a kéreg- és törzsbetegségek, a levéltelenítôk ellen két kezelés elvégzése ajánlatos, a következôképpen:

I. kezelés: a felsorolt betegségek ellen a virágok megjelenése elôtti idôszakban alkalmazni lehet vegyszereket, mint pl: FUNGURAN OH 50 WP – 0,3%, KOCIDE 101 50 PU – 0,3%, ALCUPRAL 50 PU – 0,3%, CHAMPION 50 WP – 0,3%; – a lisztharmat ellen: TOPSIN 70 PU – 0,1%, BAVISTIN 50 WP – 0,5-0,7%, THIOVIT 80 WG – 0,3%, CTK SULF – 0,3%, MICROTHIOL SPECIAL – 0,3%; – a kártevôk ellen rovarirtó szerek adagolhatók: FYFANON 50 Ec – 0,6%, CARBETOX 37 CE – 1%, PALLAS – 0,6%, MALATHION 50 EC – 0,6%.

II. kezelés: a virágzat megjelenésekor az elsô virágok nyílásig szisztemikus vegyszerek használhatók: EUPAREN MULTI 50 WP – 0,16%, SHAVIT F 72 WP – 0,2%, SYSTHANE C PU – 0,1%, PUNCH 40 EC – 0,005%, GOLDAZIM 500 – 0,7%, CARBENDAZIM 500 SC – 0,1%. Az alma- és más gyümölcsfák második kezelésekor a vegyszerekhez rovarirtó szerek adagolhatók, amelyek védik a méheket, mint: MVRIC 2 E – 0,03%, CALYPSO 480 SC – 0,02%, ZOLONE 25 WP – 0,3%.

Komplex kezelések esetén ajánlatos ellenôrizni a vegyszerek összeférhetôségét (a bordói lé nem kompatibilis a rovarirtó szerekkel).

A munkavédelmi, környezetvédelmi és állatvédelmi normák tiszteletben tartása mindenki számára kötelezô!

Dr. Marian Pogacian mérnök, a Növényvédelmi egység igazgatója

Azok a kedves olvasók, akik nyomon követték a gombákkal kapcsolatos ismeretterjesztô cikksorozatot, amely a Népújság hasábjain jelent meg a 2005-ös év folyamán, már találkozhattak (2005 nov. 20- án) az alábbiakban bemutatásra kerülô gombával. De nemcsak a Népújság olvasói, hanem mindenki, aki kedveli a gombás ételeket, bizonyára ismeri ezt, a kereskedelemben is forgalmazott, kiadós, ízletes étkezési gombát, amit egyszerûen csak laskagombának, lasagombának nevezünk. Tehát tekinthetjük régi ismerôsnek, mivel sok jó tulajdonságát már ismerjük, de mégsem tudunk mindent róla. Amirôl nem mindenki tud, az a gomba gyógyító hatása. Nagyon jó koleszterinszint- csökkentô, megakadályozza a végtagok inainak merevségét, kezelhetô vele a lumbágó is. Megtalálhatók benne a C-vitamin valamint a B-vitamincsoport fontos alkotói, mint a riboflavin és a folsav. Az utóbbiak serkentik a fiatal emberi sejtek növekedését, fontos szerepük van a csontok fejlôdésében, a haj növekedésében. 10 deka friss laskagomba fedi egy felnôtt napi C-vitamin-szükségletének 15%-át és riboflavin-szükségletének 40%-át. Japán kísérletek eredményeként kimutatták, hogy a laskagomba vizes kivonata csökkenti a daganatok növekedési sebességét.

Késôi laskagomba – Pleurotus ostreatus

Természetes körülmények között lombhullató erdeink, parkok, kertek fatörzsein élôsködô gomba. Kalapjai egymás fölé hajolva ,,emeletesen" helyezkednek el. Néha szabályosak, máskor kajlák, féloldalasak, kagyló alakúak. Szélük aláhajló, tetejük benyomott. Színük szürkésbarna, kékesszürke, sötétebb vagy világosabb árnyalatú. Lemezei ritkán állók, mélyen lefutók, fehéresek, szürkésfehérek vagy krémszínûek. Tönkje fehér, rövid, zömök. Tulajdonképpen több tönk indul ki egy közös tôbôl. Húsa rugalmasan puha, a tönkben szálas, az idôsebb példányoknál szívós. Kellemesen fûszerszagú és fûszeresen édeskés ízû.

Tekintettel arra, hogy nagyon kedvelt étkezési gomba, már majdnem az egész világon mesterségesen termesztik. A gomba nagyüzemi termelése jórészt két magyar szakembernek, Tóth Lászlónak és Heltai Imrének köszönhetô, akik kidolgozták a szalmás táptalajon való termesztés módszerét. Hazai adatok nem állnak rendelkezésünkre, de például Németországban ezzel az eljárással évente 1500 tonnát termelnek, ami a gasztronómián kívül a gyógyászati célokat is kielégíti. Csehországban vérkoleszterint- csökkentô kivonatot állítanak elô, Oroszországban egy Pleurotin nevû antibiotikumot is készítenek a laskagombából. Öngyógyításként a házilag készített gombaport lehet ételbe keverni, teának vagy kapszulákba töltve használni. A napi adag 3-9 gramm. Friss gombából ennek tízszeresét kell elfogyasztani.

Érdekességként megemlítjük, hogy a laskagomba táplálékfelvétele folyamán olyan enzimeket bocsát ki környezetébe, amelyek képesek szénvegyületeket is lebontani. Ezt a tulajdonságát hasznosítva ígéretes kísérletek folynak olajjal vagy kátránnyal szennyezett területek feljavítására.

(Forrásanyag: Jan Lelley A gombák gyógyító ereje MGK Budapest – 1999)

Málnási András

Módosítás a szociális támogatások kifizetésénél

A villanyáram esetében alkalmazott szociális tarifát szociális támogatásra cserélik a hátrányos helyzetûek esetében, és az év második felében megemelhetik az egy fôre esô bevételi részt a földgáztámogatásnál – nyilatkozta szerdán Codrut Seres gazdasági miniszter. Seres elmondta: a szociális tarifa támogatásra való módosítását az EU által elfogadott árszabási metodológia is indokolja. Ugyanakkor négyrôl két órára csökkentik az idôintervallumot, amikor egyes kategóriákba sorolt ipari fogyasztók megemelt árat kell fizessenek az elektromos áramért. Megemelhetik az állam által megszabott egy fôre esô bevételi plafont is a gáztámogatások esetében. Ez jelenleg egy fôre számítva 3,1 millió régi lej. Seres újabb áremelésrôl is beszámolt. "Arra vállaltunk kötelezettséget, hogy évente átlag 25 dollárral emeljük a földgáz árát a paritás eléréséig. A tavaly novemberben Brüsszelbe küldött dokumentum szerint ez a felzárkóztatás 2008. december 31-e elôtt nem lehetséges" – tette hozzá Seres.

Felszámolták a székelyudvarhelyi tanácsot

Constantin Strujan, Hargita megye kormánymegbízottja szerdán egy, a székelyudvarhelyi helyi tanács felszámolására vonatkozó rendeletet adott ki, mert a testület közel öt hónapja nem ült össze, és ez idô alatt egyetlen határozatot sem fogadott el. Adrian Paunescu, a Hargita Megyei Prefektúra igazgatója szerdán arról tájékoztatott, hogy a határozatot már továbbították a székelyudvarhelyi önkormányzatnak, de a közigazgatási bíróságon 10 napig még megfellebbezhetô. Strujan a kiadott határozatban a törvényre hivatkozik, mely kimondja: ha egy helyi tanács egymást követô három hónapig nem ül össze, és három ülésen nem hoz határozatot, felszámolható. Szász Jenô, Székelyudvarhely polgármestere elmondta: azért kérte a Hargita megyei kormányhivatalt, hogy számolja fel a tanácsot, mert a testület tagjai tavaly december óta egyetlen határozatot sem fogadtak el, ezzel hátráltatva egyes intézmények mûködés