Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

A marosvásárhelyi tanács holnap valóságos, a fogyasztók zsebe elleni merényletet készül megszavazni. Egészen közelrôl azt, hogy annak, aki leválik a központosított távfûtési hálózatról, közel 10 millió régi lejt kelljen lepengetnie az Energo-murnak. Ha a testület megszavazza a fentieket, a "bánatpénz"-nek is nevezhetô összeget a leválás okaitól függetlenül bevasalják.

A közgyûlés esetlegesen pozitív szavazata cseles módja annak, hogy hogyan lehet kijátszani a tisztelt fogyasztót, mint ahogy egyébként megtették a költségelosztók felszerelésével is. A cirkusz akkor kezdôdött, amikor az Egyesülés negyedbeliek számára helyezték kilátásba a 48 millió lejes leválási díjat, mondván, hogy a tanács által eszközölt beruházás túl jelentôs ahhoz, hogy valaki csak úgy, utólag, büntetlenül kiváljon a rendszerbôl. A Pro Európa Liga diszkriminációt emlegetett az Egyesülés negyedbeliekkel szemben, erre is hivatkozik a polgármesteri hivatal abban az elôterjesztésben, ami holnap kerül az ülés napirendjére, mondván, hogy ezután mindenkinek, aki ki szeretne válni a közös rendszerbôl, függetlenül, hogy a város melyik részén lakik, egyformán kell fizetnie. Eleinte legalább a látszatra ügyeltek, most már ürügy sem kell ahhoz, hogy jó mélyen a lakosok zsebébe nyúlhassanak. Ugyanis ha a hôszolgáltató beruházásokat eszközöl arra, hogy szolgáltatásai minôségét javítsa, akkor sem láncolhatja a hálózathoz a fogyasztókat.

Amirôl a tanács megfeledkezik (megfeledkezteti ôt az Energomur és a költségelosztókat szerelô cégek): a szolgáltató és a fogyasztó közötti alapviszonyról, ami arról szól, hogy a fogyasztó addig vesz igénybe egy szolgáltatást, amíg kedve, igénye tartja. A szolgáltató egyetlen fogyasztót sem köthet magához erôszakkal, még akkor sem, ha a legkülönbözôbb, hivatalos, de jogot sértô határozatokra hivatkozik.

A "merénylet" másik része: még az is, aki megengedheti magának, hogy "büntetéspénzt" fizessen, egy sor buktatón kell áthaladjon, bonyolult és költséges leválási procedúrát – jóváhagyások, illetékek – ír elô az Energomur, persze, tanácsi jóváhagyással. Mire a kedves fogyasztó befutja az akadályversenyt, "megadja magát", az Energomur pedig dörzsölheti a kezét!

Most már csak az hiányzik, hogy a távhôszolgáltató egészét pénzzé tegye a tanács, sokat ígérô és persze külföldi befektetônek eladva, akinek a beruházását valamilyen logika szerint szintén mi fogjuk kifizetni!

Lokodi Edit:

Marosvásárhely polgármesterének, Dorin Floreának a vádaskodásaira tegnap visszafogottan, személyeskedésektôl mentesen válaszolt Lokodi Edit megyei tanácselnök. A sajtótájékoztatón jelen volt a két alelnök, Alexandru Fratean és Emil Groza is.

Lokodi Edit nem kívánta kommentálni a polgármester által tett személyeskedô nyilatkozatokat, de végül elmondta, hogy alaptalanok azok a vádak, miszerint a megyei tanács vezetése ellopta volna a Florea ötleteit. "Ha csak nagyvárosi övezet kialakítását említjük, ez se nem a Florea, sem pedig a Lokodi ötlete, ez általános gyakorlat a világon, a városok körüli övezetet fejleszteni kell. Egyébként is Virág György volt megyei tanácselnök idejében körvonalazódott az ötlet" – mondta Lokodi Edit. Az sem igaz, tette hozzá, hogy kitessékelte volna a polgármesteri hivatal tárgyalásra érkezô képviselôit. Kétszer találkozott a polgármesterrel, még a mandátuma elején, de Dorin Florea semmit sem tartott be, amiben akkor megegyeztek. Az egyezségek a megyét érintô programokra, stratégiákra vonatkoztak. Nem épül a 112- es központi ügyelet székháza, amire a megyei tanács kiutalta a területet, a polgármester mai napig sem fizette ki a repülôtérnek megszavazott 4 milliárd lejt, a Samtid-pályázat majdhogynem befuccsolt, sôt, a polgármesteri hivatal vezetése, bár megígérte, még a függönyöket sem vette meg a turisztikai információs irodába. "Az egyezség szerint mi berendeztük az irodát, a polgármesteri hivatalnak kellett volna megvásárolnia a függönyöket. Ez nem történt meg, de majd megvesszük mi" – mondta a tanácselnök. Florea a konzultatív tanács ülésein sem vesz részt – rótta fel Lokodi Edit.

A lapunk kérdésére, hogy lát-e valamilyen közös érdeket Dorin Florea és dr. Benedek Imre megyei tanácsos között, hiszen a polgármester védelmébe vette Benedek Imrét, ám utóbbi sem bánik "kesztyûs kézzel" a tanácselnök asszonnyal, Lokodi Edit kijelentette: Benedek Imre magatartása annak tudható be, hogy képtelen feldolgozni az ezelôtt 2 évvel történteket, amikor az RMDSZ-tanácsosok 1 szavazatkülönbséggel Lokodi Edit javára döntöttek a tanácselnöki tisztségért való voksolás során. "Amikor az irodámban látogat meg, nincsenek olyan kirohanásai, mint az ülésteremben" – nyilatkozta a tanács elnöke. A közös érdekkel kapcsolatban pedig elmondta, hogy ezt értelmezzék az újságírók úgy, ahogy akarják, "de nem kell politikailag értelmezni". "Semmit nem hagytam jóvá valaki személyes érdekében. Nem vagyok polgármester, a golyóstollam csak a tanács által jóváhagyott iratokat írja alá. Az én golyóstollam nem elég erôs ahhoz, hogy más dokumentumokat is aláírjak vele" – tette hozzá a szavaknál többet sejtetôen Lokodi Edit. A polgármester állítólagos "üres csekkje", vagyis az, hogy szabad kezet kapott a Demokrata Párt központi vezetésétôl, "nem váltható be a megyei tanácsnál" – hangsúlyozta az elnök asszony.

A témába Alexandru Fratean is bekapcsolódott, mondva, hogy Maros megyében csak botrányok vannak intézmények, pártok között, és ideje lenne már véget vetni ennek az állapotnak. Dorin Floreara utalva kijelentette, hogy "ötletek minden kerítésen vannak, a megoldásokat nehéz megtalálni, egyesek pedig nem is találják meg". És ha már a közös programoknál tartunk, a megyei tanácshoz egyetlen együttmûködési javaslat-tervezetet sem nyújtott be a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal – mondta. A repülôklub ügyével kapcsolatban pedig elhangzott, hogy a megyei testület a repülôklub tevékenységének átvételérôl hozott határozatot, ami nem tulajdonjogi kérdés, a polgármester felkérését, hogy a szóban forgó területre vonatkozó határozattervezetet ne szavazzák meg a megyei tanácsosok, nem a tanácsnak címezte, hanem külön-külön a képviselôknek. "Mindaddig, míg a polgármester nem nyújt be hivatalos felkérést a megyei tanácshoz, nem válaszolhatunk sem pozitívan, sem elutasítóan" – nyilatkozta Lokodi Edit, aki szerint a megyére vonatkozó programok kidolgozását nehezíti, hogy a marosvásárhelyi polgármesteri hivataltól egyetlen adatot sem tudnak megszerezni. Bár van ott két RMDSZ-es alpolgármester, nem rendelkeznek aláírási joggal, leosztott feladatkörük a mai napig sincs.

Az Európai Unión belül a határok lassan eltûnnek, egy sokszínû, sokféle kultúrájú nagy Európa jön létre, amelyben minden nemzet ápolja saját kultúráját, bárhol is éljenek tagjai – fejtette ki kedden Bukarestben az MTI-nek Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, aki átvette Traian Basescu román elnöktôl a Románia Csillaga Tiszti Fokozatát.

A rangos kitüntetést a Román Tudományos Akadémia megalapításának 140. évfordulója alkalmából adományozta a román államfô az intézmény bukaresti épületében tartott ünnepség keretében. Az eseményen Basescun kívül a román közélet számos fontos személyisége is részt vett, így az ország két korábbi államelnöke, Ion Iliescu és Emil Constantinescu, jelen volt továbbá Teoctist román ortodox pátriárka is, valamint a külföldi meghívott küldöttségek tagjai.

Basescu személyesen adta át a Románia Csillaga Tiszti Fokozatát Vizi E. Szilveszternek, ugyanebben az elismerésben részesítette a francia akadémia két alelnökét, valamint az osztrák akadémia elnökét.

Az MTA elnöke köszönô beszédében a határon túli magyar kisebbség helyzetét is érintette. Az ünnepség idején az MTI bukaresti tudósítójának elmondta: ez a kitüntetés annak a megnyilvánulása, hogy Románia Európai Unióba való belépése elôtt szeretne változtatni eddigi politikáján. Annak a megjelenítése, hogy a magyar és a román akadémia között jók a kapcsolatok. Ebben mindig fontos szerepet játszottak azok a tudósok – fûzte hozzá –, akik magyar kisebbségiként Romániában élnek. Hiszen a Magyar Tudományos Akadémia 1990 óta a világon élô valamennyi magyar tudósnak az akadémiája – szögezte le Vizi E. Szilveszter, emlékeztetve, hogy az akadémia támogatja például az Erdélyi Múzeum Egyesületet.

A tudós szerint a két ország közötti kapcsolatok javulása szempontjából alapvetôen fontos, hogy a magyar székelység területi autonómiát, önkormányzatiságot kapjon.

Ez a kitüntetés azt jelzi – mondta az MTA elnöke -, hogy a román értelmiség, a román tudós társadalom teljesen nyitott, európai gondolkodású. Vizi E. Sziveszter kifejezte reményét, hogy az Európai Unión belül majd boldogan élnek együtt románok és magyarok, beleértve a magyar kisebbséget is Romániában.

Nincs kritikus állapot, ezúttal nem a vérhiány miatt hívták meg tegnap a marosvásárhelyi Regionális Vértranszfúziós Központba a sajtó képviselôit – szögezte le már a kezdet kezdetén dr. Florea Dana Paula, az egység vezetôje.

A cél valójában a kampány ismertetése volt, amelyet egy országos rendezvény részeként Tiszta szívbôl elnevezéssel az önkéntes véradás népszerûsítése érdekében indítottak.

A nyitórendezvényen mutatták be a (hat megye vértranszfúziós állomásának a tevékenységét összehangoló) marosvásárhelyi regionális központ honlapját. A weboldalt azért alkották meg, hogy számítógépes úton hatékonyan szólítsák meg az iskolázott fiatal felnôtt véradókat. Az uniós csatlakozás küszöbén ugyanis át kell alakítani a véradók összetételét. Jelenleg az évi 18.000 véradónak a 60 százaléka azért jelentkezik, mert családtagjának, munkatársának, ismerôsének vérre van szüksége, 40 százalékuk pedig az egy véradásra járó 30 új lejes, illetve az öt után járó 60 lejes ételjegy reményében. Az európai uniós csatlakozást követôen azonban csak önkéntes alapon képzelhetô el ez a tevékenység.

A 39 alkalmazottat foglalkoztató marosvásárhelyi központnak három kihelyezett egysége van, ahonnan 19 felhasználó számára biztosítják a vért. Florea doktornô szerint a szükségleteknek általában eleget tesznek, a 100 százalékot elérni azonban lehetetlen. Az országos harmadik helyen álló központ a hasonló egységek közül a legkorszerûbbnek számít, ez derült ki az épület megtekintése során is. A véradók vizsgálatától a vér feldolgozásáig és szállításra való elôkészítéséig mutatták be a központban folyó tevékenységet.

A tegnap kezdôdött kampány következô állomásaként iskolákban, egyetemeken népszerûsítsék a önkéntes véradást – fejtette ki Lazar Marinela pszichológus. Június 12-én országos tanácskozást tartanak e témakörben, június 13- án a Víkendtelep lesz a helyszíne a tájékoztató jellegû elôadásnak, a véradók világnapján (június 14.) váro- sunk neves személyiségei mutatnak példát az önkéntességre, az októberi zárórendezvényen a népszerûsítô akció eredményeit értékelik.

Amint a központ honlapján olvasható, véradásra 18-65 év közötti személyek jelentkezhetnek, évente ötször a férfiak, négyszer a nôk. Egy alkalommal 400 ml, valamint két kémcsônyi vért vesznek steril zsákokba, amelyet korszerû készülékekkel a legtüzetesebb vizsgálatnak vetnek alá. 100 véradó közül általában 30 esetben kapnak olyan eredményt, ami lehetetlenné teszi a vér felhasználását. Négy-ötévenként egy HIV-fertôzött személyt szûrnek ki, egyébként a hepatitiszvírus valamint a különbözô vírusmarkerek a leggyakoribbak a levett vérben – válaszolta a lapunk kérdésére Florea doktornô.

A regionális központ tevékenységét az állami büdzsébôl évi kilenc-, a helyi költségvetésbôl nyolcmilliárd lejjel támogatják. A tegnap indított kampánytól a központ vezetôi az önkéntes véradók számának 300 százalékos emelkedését remélik.

Az elmúlt napokban csökkent ugyan megyénkben a folyóvizek szintje, azonban egyes földterületek még mindig víz alatt állnak. Kutyfalván 400 hektár terület került víz alá, és egy háztáji gazdaságot is érintett a megduzzadt Maros. E településen 25 kútban a víz ihatatlanná vált. Marosbogáton 132 hektár földet, ebbôl 39 hektár kaszálót és 93 szántót, Cintoson 25 kertet és 1 hektár területet árasztott el a víz. Ádámoson a Kis-Küküllô lépett ki a medrébôl, itt 170 hektár földterület és 4 háztáji gazdaság van még mindig víz alatt. Továbbra is járhatatlan a Radnót és Lekence, illetve Lekence és Marosdátos közötti községi út, ez utóbbi köti össze Marosugrát Ódellôvel. Calin Fokt, a Vízügyi Igazgatóság szóvivôje elmondta, továbbra is készültségben állnak. Az utóbbi idôben megyénkben kevesebb – 5 liter négyzetméterenként – esô volt, mint máshol, kivéve Segesvár környékét, ahol a csapadék elérte a 15–l6 litert is. Árvízkészültség van Dicsôszentmártonban, Segesváron és Marosludason, ami azt jelenti, hogy a helyi katasztrófavédelmi egységek fokozott figyelemmel követik a vízállást. A megyénket érintô három vízgyûjtô tóban jelentôs mennyiséget fogtak fel: Zetelakán 13,7 millió köbméter, Bözödön 1 millió, míg Jobbágyfalván 1,5 millió köbmétert tartottak vissza és folyamatosan engedik vissza a folyókba. Mivel a hegyekben még mindig hideg van, csak fokozatosan olvad a hó, ezért nem kell nagyobb áradásoktól tartani. A Bucsinon még mindig 1 méteres, míg a Kelemen-havasokban 30 cm-es a hóréteg vastagsága. A hóolvadás csak hirtelen felmelegedés esetén okozhat majd gondot.

Tavaly szeptember 15. és október 15. között 458 lakáskérést nyújtottak be a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalhoz. Ezeket a helyi tanács által megállapított kritériumok szerint sürgôsségi sorrendbe helyeztek. A besorolással kapcsolatosan december 15-ig tizenhatan nyújtottak be óvást a hivatalhoz. A szociális lakásokat kezelô bizottság két eset kivételével jogosnak ítélte a panaszokat, s az ezt követôen összeállított jegyzéket fogadta el múlt heti soros ülésén a helyi tanács. Egyelôre azonban nagyon kevés az esélye annak, hogy valaki lakáshoz jusson, mivel a polgármesteri hivatal nem rendelkezik szociális lakásokkal.

Jegyzet

Már-már kóros az a tünet, miszerint Marosvásárhely polgármestere azért nem haladhat a városfejlesztési tervekkel, mert hol a megyei tanács, hol pedig a parlamenti képviselôink, szenátoraink, kormányzásban részt vevô politikusaink ügyet se vetnek szándékaira. A legutóbbi tanácsülésen ismét a megyei tanács ellen szólt, "közigazgatási amatörizmussal" jellemezve mindazt, ami ott történik. Többször említette, 14 olyan kormányhatározat-tervezetet juttatott el a Victoria palotába, amiben többek között azt kérte, kerüljön át a városhoz a stadion, a lovardánál levô sportkomplexum, s amiért tovább gyûrûzik a vita: a sportreptér is. Valóban elgondolkodtató, hogy ezek az ügyek ennyi idô után miért nem oldódnak meg valamiféleképpen, hogy abból az állampolgároknak legyen haszna. Egyre inkább úgy tûnik, hogy ezek mögött inkább személyes politikai ambíciók rejtôznek, mintsem az, hogy valamelyik fél azt keresse, hogy a közösség számára hozzon megfelelô döntést. Mert míg leginkább azt osztják, hogy kié legyen az épület, az érintett terület, addig a szóban forgó ingatlanok romlanak, haszontalanul, kihasználatlanul állnak. Elég, ha csak a stadionra gondolunk, vagy a már említett félbemaradt sportkomplexumra utalunk, de említhetjük a sportrepülôteret is, amelynek a kifutópályáján túl is van egy jókora terület, ahol juhokat legeltetnek és illegálisan szemetet tárolnak. Sajnos egyik fél részérôl sincs kompromisszumkészség, így ez a közigazgatási pingpong igencsak elhúzódhat. Ha az országos választásokat megnyerô, koalícióban levô pártok vezetôi le tudtak ülni egy asztalhoz, amikor a koncot, a vezetô bársonyszékeket osztogatták, ennek akkor is sikerülnie kellene, amikor a város, a megye fejlôdésérôl van szó. A megyeszékhely fejlesztését nem lehet elképzelni a megye gazdasági politikája nélkül és fordítva. Érthetetlen tehát az az érdekellentét, amelyet a már említett ambíciók táplálnak. A hatalmat nem elég elosztani, azt meg is kell tudni tartani és a közösség érdekében élni kell vele. Végtére is erre kaptak megbízatást. Ehhez azonban nem hadakozásra, sajtó elôtti szópárbajokra, szándékos konfliktusgerjesztésre van szükség, hanem értelmes, megoldásokat keresô párbeszédre. Az erre való igyekezetnek, sajnos, halvány jelét sem látjuk. Annál inkább a kölcsönös sértegetést, amely mögött "témáról témára" felsejlenek az egyes érdekcsoportok önös szándékai, s háttérbe szorul a valós közérdek. Meddig?

Az egyik központi napilapban megjelent, a Moldova Köztársaságban mûködô Szociológiai Elemzések és Felmérések Központ (CIVIS) által végzett közvélemény-kutatás szerint a románok Magyarországot tekintik Románia legnagyobb ellenségének, a legbarátibb országnak pedig az Amerikai Egyesült Államokat. De barátnak tekintik Franciaországot, Moldova Köztársaságot és Németországot is. A megkérdezettek 16,5%-a szerint Magyarország a "legellenségesebb", utána Oroszország következik 12,9%-kal, majd Irak jön a sorban 8,9%- kal. A felmérô szerint erre a kérdésre a megkérdezettek 54,5%-a nem tudott válaszolni.

A többi a hazai közvélemény- kutatásoktól az utóbbi idôben megszokott eredményeket hozta. Vagyis, ha jövô vasárnap parlamenti választásokat tartanának, a PNL-PD Szövetséget a választópolgárok 52%-a támogatná, a Szociáldemokrata Párt (PSD) 21%, a Nagy-Románia Párt (PRM) 11%, az RMDSZ 5%-ot érne el. Újdonság, hogy a Gigi Becali vezette Új Generáció Pártja (PNG) 6 százalékkal jutna be a parlamentbe.

Cozmin Gusa pártja, a Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN), a Gheorghe Ciuhandru vezette Kereszténydemokrata Néppárt (PPCD), de Dan Voiculescu Konzervatív Pártja (PC) egyenként 1%-ot érnének el.

Érdekes, hogy olyan nem létezô pártok, mint például a Demokrata Pártból (PD) és a Kereszténydemokrata Néppártból (PPCD) megalakuló esetleges Népi Pólusra (Pol Popular) a megkérdezettek 27%-ot, a Szociáldemokrata Pólusra , amely a PSD és a Petre Roman Demokratikus Erôkbôl (FD) jönne létre 23%-ot érnének el a jövô vasárnapi választásokon.

Ha külön indulna a PNL 25%, a PRM 11%, az RMDSZ 6%, a PNG 6%, a PC 2%-ot kapna. A megkérdezettek 76 százaléka szerint Traian Basescu külpolitikája jó vagy nagyon jó, a románság körében legnépszerûbb külföldi politikus 69 százalékkal Jaques Chirac. A második helyen az amerikai elnök George W. Bush áll (67%), a harmadikon az olasz kormányfô, Silvio Berlusconi (58%). Angela Merkel német kancellárt 36%, Vlagyimir Putyin orosz államfôt a megkérdezettek 25%-a szereti.A CIVIS a közvélemény-kutatást március 20 és 27. között végezte, 1200 személyt kérdeztek meg.

Franciaország több mint kétszáz városában tartottak kedden sztrájkkal egybekötött tiltakozó felvonulást a fiatalok elsô munkavállalási szerzôdését szabályozó törvény ellen.

Az elmúlt két hónapban ez volt az ötödik országos akciónap a 26 év alatti munkavállalókat érintô, két év próbaidôt és ez idô alatt indoklás nélküli azonnali elbocsátást lehetôvé tevô munkavállalási szerzôdésrôl (CPE) szóló törvény ellen. Bár Jacques Chirac francia elnök pénteken beiktatta a törvényt, így az vasárnaptól hivatalosan hatályba lépett, az államfô kérésére a kormányzó Népi Mozgalom Uniójának (UMP) parlamenti képviselôi a kormánnyal együttmûködve megkezdték kedden egy új törvény kidolgozását, amelyben a legvitatottabb pontok kerülnének módosításra.

Kormánypárti képviselôkkel tartott megbeszélése után Nicolas Sarkozy belügyminiszter a kormányzó UMP elnökeként hétfôn este kijelentette: "tabuk nélkül" kíván tárgyalni a szakszervezetekkel. Szavai szerint pártja parlamenti frakciójának elsôdleges célja kivezetni az országot a szociális válságból. A korábban a törvény visszavonásának lehetôségét is felvetô Sarkozyt Jacques Chirac figyelmeztette, hogy a kormánypárt által a CPE módosítására javasolt törvény kidolgozása a kormánnyal teljes összhangban kell, hogy történjen.

A szakszervezetek, a diákmozgalmak és az ellenzékben lévô baloldali pártok által meghirdetett, várhatóan utolsó nagy országos tüntetés elsôdleges célja a társadalmi megmozdulás szimbolikus gyôzelmének felmutatása, illetve az, hogy továbbra is nyomást gyakoroljanak a parlamenti képviselôkre, követelve az új törvény miatt gyakorlatilag felfüggesztett CPE teljes visszavonását. A kétszáz városban megrendezendô felvonulások Marseille-ben, Lyonban, Bordeaux-ban, Rennes-ben és Grenoble-ban kezdôdtek meg délelôtt, míg Párizsban, Toulouse-ban, Lille-ben és Montpellier-ben kora délután. A korábbi tiltakozó napok súlyos összecsapásai miatt a fôvárosban négyezer, országosan 15 ezer rendôr biztosítja a felvonulásokat.

Harald Willenbrock gazdasági újságíró nemrég publikálta "A Dagobert-dilemma, avagy miként határozza meg életünket a pénz utáni hajsza" címû kötetét, amelyben a közgazdaság egy viszonylag új ága – a happiness economics, vagyis a boldogság-gazdaságtan – a kutatási területét pásztázza végig.

Alaptételként a fenti ágazat egyik alapítójának, Richard A. Easterlinnek a megállapítását idézi, aki kimutatta: a tehetôsebb emberek ugyan elégedettebbek az életükkel, mint a szegények, ebbôl azonban nem következik az, hogy egy gazdag társadalomban az emberek boldogabbak lennének, mint a fejlôdô országokban.

Willenbrock a saját tapasztalatára hivatkozva erôsíti meg mestere tételét. Néhány évvel ezelôtt, új lakást vásárolva, azt hitte: ha majd kinyögte annak törlesztését, végre boldog lehet. A hitel visszafizetésének a napja el is érkezett – ám vele együtt felbukkant egy új kívánság is: tulajdonképpen nagyobb lakásra volna szükség. A következmény: újabb hitelfelvétel – és az ötlet a könyv megírásához.

A Dagobert-dilemma – amely Donald kacsa szupergazdag és fösvény nagybácsijáról kapta a nevét – a mesebeli halász telhetetlen feleségére emlékeztet: az is mindig többre, nagyobb kincsre, jólétre vágyott abban a reményben, hogy végül a csúcsra juthat. (Persze a mese végén ismét a szegényes halászkunyhóban találja magát.) Willenbrock leírja, miként törekednek az emberek egyre nagyobb tekintélyre, bemutatja, hogyan ragadtatják ôket ésszerûtlen tettekre a szociális lecsúszástól érzett félelmeik. A pénznek, gyarapodásnak, státusnak a szerzô szerint túl nagy jelentôséget tulajdonít a mai társadalom, miközben a család, a barátok háttérbe szorulnak.

Persze a pénz nélküli társadalom is idegen a valóságtól – és Willenbrock nagyon helyesen ezt is bemutatja, méghozzá konkrét példán. Választása egy 63 éves pszichiáterre esett: Heidemarie Schwermer tíz évvel ezelôtt csaknem teljes vagyonát elajándékozta, s azóta megpróbál pénz nélkül megélni. Németország közepén nomád módon éldegél, munkaerejét ajánlva fel élelmiszerért és szállásért. Végsô soron neki is szüksége van pénzre – csak éppen a másokéra.

Willenbrock könyve szórakoztató, okosan megírt kísérlet arra, hogy a szerzô elgondolkodtassa az olvasót a pénzzel összefüggô dolgokról. Miért zavar minket, ha tehetségtelenebb kollégánk többet keres nálunk? Miért sztrájkolnak az emberek néhány százalékkal magasabb bért követelve? Nem kellene a politikusoknak letaszítani a növekedést a legfôbb politikai célok piedesztáljáról és új értelmet adni a fogalomnak? E kérdések latolgatása közben egy pillanatra megfeledkezhetünk "az én házam, az én autóm, az én jachtom" mantráról – legalább addig, amíg újból rekord méretû nyereménnyel kecsegtet a hétvégi lottósorsolás

Traian Basescu államfôt kedden a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság ( CNSAS) székhelyének bejáratánál füttyszóval fogadta egy Ticu Dumitrescut támogató csoport. Az államfô a CNSAS Kollégiumának ülésén vett részt, mert a múlt héten Ticu Dumitrescu és Corneliu Turianu az intézmény tevékenységének feloldására kérték. Basescut az intézmény bejáratánál tiltakozók fogadták, akik kifütyülték és azt kiabálták, hogy ,,Ticu Dumitrescut akarjuk’’ . "Elsôként törvényt és demokráciát akarjatok"– replikázott Basescu. Turian lemondását követôen a CNSAS Kollégiumának tagjai az államelnök jelenlétében a NLP által javasolt Claudiu Secasiut választották az intézmény elnökének 8 "támogató" és 2 "ellen" szavazattal.

A Kollégium tagjai megegyeztek, hogy minden vezetô tisztséget( elnök, alelnök és titkár) féléves idôtartammal, rotációs alapon töltenek be a hat éves mandátum alatt.

Az alelnököt egy következô ülésen választják meg, a titkár a Nagy Románia Párt által javasolt Constantin Buchet marad.

Claudiu Secasiu, a CNSAS új elnöke az ülés végén azt nyilatkozta, hogy Traian Basescu megígérte a Kollégium tagjainak, hogy a Legfelsôbb Védelmi Bizottságban (CSAT) javasolni fogja, hogy a hírszerzô szolgálat vezetôi találkozzanak a CNSAS képviselôivel "hogy átadják az összes náluk lévô iratot, akár dosszié akár nyilvántartás".

A CNSAS új elnöke elmondta: a politikusok nevét akik szerepelnek azokban a dossziékban, melyek esetében a Kivizsgáló Igazgatóság már kezdeményezte a bizonyító eljárást "hamarosan" nyilvánosságra kerülnek.

Corneliu Turieanu, lemondását követôen Tariceanu miniszterelnökrôl azt állította, hogy a szekuritáté-kollaboránsa volt. Ezt a kormányfô nyilatkozatban cáfolta tegnap este. Ugyanakkor Emil Boc a Demokrata Párt elnöke üdvözölte a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságban( CNSAS) kialakult válság megoldását, kiemelve, hogy a CNSAS Kollégiumának volt elnöke, Corneliu Turian továbbra is élvezi a PD bizalmát. Turiant a demokraták javasolták az intézmény elnöki tisztségébe.

Az országos politikai bolondériában választottjainak nem jut ideje a gazdák, egyáltalán az egyszerû nép gondjaival is törôdni

"Jó, hogy vannak terveink" – összegezte Csép Andrea, a Maros megyei RMDSZ ügyvezetô elnöke a JóTanácsos Mozgalom kétnapos szovátai képzését. A tanácskozás egyik jelentôs eredménye a Maros megyei Ifjúsági Egyeztetô Tanács létrehozására vonatkozó döntés, amire május 19-én kerül sor. A szervezet létrehozását 14 település ifjúsági szervezete támogatja. A tanács céljai az ifjúsági szervezetek összefogása, a fiatal önkormányzati képviselôk, RMDSZ mozgalmárok, ifjúsági vezetôk közötti koordináció kialakítása, illetve a szövetség erôsítése.

Az április 1-2-án a Maros megyei RMDSZ által Szováta-fürdôn megszervezett Kommunikáció és szervezetépítés címû konferencián, mintegy 50 Maros megyei fiatal önkormányzati tisztségviselô és RMDSZ körül tevékenykedô fiatal vett részt. Dr. Kelemen Atilla, a Maros megyei RMDSZ elnökének üdvözletét Csép Éva Andrea tolmácsolta a jelenlévôknek.

A szombat esti kerekasztal-beszélgetés meghívottjai Borbély László miniszter, Frunda György szenátor és Lokodi Edit Emôke, a Maros Megyei Tanács elnöke ismertették az aktuális önkormányzatokat érintô programokat, fejlesztési terveket, valamint szó került azokról a lehetôségekrôl, amelyeket az Európai Unió nyújthat a fiataloknak.

A rendezvény második napján sor került a megyében létezô, az RMDSZ-szel együttmûködô ifjúsági mozgalmak, csoportok, szervezetek tevékenységének feltérképezésére. A Borboly Csaba MIÉRT- elnök és Kovács Péter RMDSZ ügyvezetô alelnök által moderált beszélgetés eredménye, hogy szükség van egy olyan Maros megyei egyeztetô fórumra, amely által sikerül összefogni a megyében mûködô ifjúsági szervezeteket, bôvíteni és segíteni lehet ezek tevékenységét.

A konferencia kiértékelôjén Csép Andrea elmondta, hogy a rendezvény nemcsak információt nyújtott a résztvevôknek, hanem döntések is születtek, amelyek között a legfontosabb, hogy május 19- én megalakul a megyei Ifjúsági Egyeztetô Tanács, és ennek az egyik kiemelkedô célkitûzése az RMDSZ erôsítése.

"Mily csodálatos a technika! Csak megnyomok egy gombot itt, a szobámban, és te máris tudsz híreket olvasni rólam ott, a távolban..." – állt meg egy pillanatra az ütôér bennem tegnap sms-írás közben... Igen, jutott eszembe akkor, mily könnyen hozzászokunk mindenfajta technikai újdonsághoz és pár nap múlva már úgy bánunk vele, mintha azon nôttünk volna fel...

Szóval sms-t írtam, melyben elmondtam szeretteimnek, hogy zarándokolok a betonon. Furcsának tûnhet, de a Néri Szent Fülöp, mindannyiunk Fülöp atyája, által igen szorgalmazott "7 templom zarándoklatra" vállalkoztam két másik magyar társammal. A négy nagy bazilika mellett (Szent Péter, falakon kívüli Szent Pál, Laterán, Santa Maria Maggiore) gyalogos utunk elvitt a San Sebastiano, a Santa Croce in Gerusalemme, és a San Lorenzo bazilikákba is, ahol sikerült többé- kevésbé hálát adni mindazért, ami van, örömeimért, szeretteimért és erôt kérni ahhoz, hogy a mindennapok ne szürküljenek be túlságosan. Mondhatnám úgy is, kicsit sikerült közelebb férkôzni ahhoz a valósághoz, mely a rettegett, vagy éppen sokak által áhított Róma. És mindezt gyalog, úgy, hogy a szembejövôk szemébe tudok nézni, és sorra suhannak el mellettem a máskor általam is igénybe vett közlekedési eszközök. De ez a nap más. Ma valahogy íze van az együtt gyaloglásnak. No meg célja. Mert estére vár a Szent Péter tér, hisz éppen egy éve 21 óra 37 perckor a Mester hazahívta helytartóját, II. János Pál pápát.

Gyalogolunk, és érzem, hogy lépésrôl lépésre nem csupán elfogad, nem csupán megnyitja karjait elôttem, hanem egyenesen kitárja azokat s máris, szinte észrevétlenül úgy ölel, mintha "hûtlen" sem lettem volna hozzá egy pillanatra sem! Lassan-lassan lefejti magáról kemény burkát, feltárja érzéseit, elárulja, hogy valóban másabb lett az utóbbi egy évben. Mesélni kezd, mint régen látott barát csonkig égô gyertyák társaságában... Közben fáradt lábaink megérkeznek a térre. Cserkészek, önkéntesek osztják a gyertyákat, az énekek szövegét, meg 1-2 kis képet a virrasztáshoz. Egyre többen leszünk, és mégis oly csend van. És közben énekek, imák, és könnycseppek. Itt van Róma, de itt van Lengyelország is, hisz a tér fél órán belül piros-fehér zászlóktól pompázik, tövükben csendes emberek. Megjelenik XVI. Benedek pápa és elkezdôdik a virrasztás, az ima. És itt valami történik: a csendnek ereje lesz. Ez már nem a haláli torok sokszor mesterkélt csendje, hanem valami sokkal mélyebb. Föltekintek: vigyáz ránk a Hold és talán egy csillag valahogy fényesebben ragyog Rómára, mindannyiunkra, fényével mintegy örülve e több ezer ember imádságos együttlétének.

A virrasztás végeztével utunkat a kollégium felé vesszük, de kiderül: sajnos a közlekedési vállalat nem áll hivatása magaslatán. Tehát gyalog indulunk útnak, hogy majd valahol felvegyen minket is egy metró, vagy egy villamos. De bennünk él a nap minden izzó perce, és az est feledhetetlen hangulata. Most kezdem megérteni e közösségi élmény után, hogy mit is jelenthet a transzparens kiírása "Karol Wojtila, il Grande"...

Természetes, hogy minden, a történelem évezredei, avagy évszázadai alatt máig megmaradt népet érdekel saját ôstörténete. Vannak, akik szinte bizonyosan tudják, hogy egykoron mi és hogyan történt, vannak, akik csak ezt képzelik magukról, miközben teljesen más – kevésbé tudományos okok és elvek diktálta – irányba kutakodnak és csodálkoznak, ha az eredmények nem az ötletet igazolják. Teljes bizonyossággal azonban soha sem tudható, hogy valóban úgy és az történt-e, mint amit gondolnak, a legalátámasztottabb elmélet is megbukhat egy fél, elôkerült lószerszám kapcsán. A magyarok ôstörténetének, majd a honfoglalásnak, a finnugor rokonságnak az elmélete régóta elfogadott, miközben idônként újabb, szintén jól és logikusan alátámasztott teóriák jelennek meg, akár magyar, akár külföldi szerzôk tollából. Ilyen volt a sumér rokonságot bizonyítani próbáló elmélet, majd a Marco Alinei írta, igen érdekes (szintén nyelvészeti ismereteken alapuló) etruszkkapcsolat.

Az Amszterdamból érkezett dr. Marácz László hasonló témáról tartotta nemrég elôadását a Belvárosi szerdák múlt heti rendezvényén. Beszédének érdekességét fokozta, hogy a nyelvészeti problémákat, a tökéletes nyelv megalkotásának egykori nagy divatját Bolyai János nevével kapcsolta össze – és nem alaptalanul. Hiszen akkoriban a valódi polihisztorok is nagyobb számban fordultak elô.

Mint hallottuk, a XIX. század elsô felében a magyar nyelv még csak "népi" szinten leledzett, ország- vezetésre alkalmatlan volt. Ennek megváltoztatása érdekében hozták létre a Magyar Tudományos Akadémiát. Ám ehhez a nyelv szerkezetét kellett kikutatni – mint kiderült, a magyar, amellett, hogy ragozó, ôsi nyelv, úgymond gyöknyelv is. Legkisebb része a gyök, ez után lehetett a nyelvet etimologizálni, a megjelent szótár pedig ezen gyökrendszer alapelemeit tartalmazta. Az 1839-ben írott gyökszótár kitüntetésben részesült, szerzôje marosvásárhelyi gyógyszerész, Engel József. Bolyai János háziorvosa...

Mint az elôadó mondta, a mai magyar tudományos élet a magyart mint finnugor nyelvet kezeli. A finnél azonban az elemek két szótagúak, a magyarnál egy szótagú – teljesen félresiklott a magyar eredetkutatása, hamis szótári alapokkal dolgozunk. Az egykori gyökszótár 2000 gyököt sorol fel, és ezek mind egy szótagúak, a leghosszabbak három hangból állnak. Ebbôl a kétezer elembôl fel lehet építeni az egész magyar szótárat: a magyar nyelv óriási teremtô erô. A nyugati nyelvekben ez teljesen másképp mûködik, ott minden tárgyat külön szó jelöl, nincsenek olyan alapgyökök, mint például a "kör", nincsen a hangok és jelentések között kapcsolat. Mindezt azonban magyar egyetemeken ma "nem illik" tanítani. És mi köze mindennek Bolyai Jánoshoz? Nos, a legendás matematikus e gyökszerkezet alapján kívánta megalkotni a magyar nyelv alapján a tökéletes, univerzális nyelvet. Miután 1833 után visszavonult domáldi birtokára, akkor kezdett nyelvészeti kérdésekkel foglalkozni – a magyar leegyszerûsítésével próbálta megalkotni azt a bizonyos tökéletes nyelvet: noha hagyatékában az általa teremtett új nyelvnek terjedelmes szótárai találhatóak, eddig egyre, egy 1943-as keltezésûre sikerült rábukkanni. Bolyai az íróasztalnak írt ilyen jellegû gondolatait sohasem tette közzé. A nyelvet jelrendszerként fogta fel, matematikus szemmel tekintett rá – minden jelnek csupán egy jelentést akart meghagyni, az összetett betûket kiiktatta, új ABC-t alkotott. Minden, általa feleslegesnek, többértelmûnek tartott gyököt kiiktatott, helyettük új gyököket talált ki – ô is azt vallotta, hogy a magyar nyelv önmagáért van, gyökrendszerét egyetlen létezô nyelvbôl sem lehet levezetni.

Munkája sajnos soha sem jutott tovább a Teleki tékánál – zárta elôadását a meghívott, amely elôadást kérdések özöne követte.

Rendkívüli könyvbemutató helyszíne lesz április 8-án, szombaton 16 órától a marosvásárhelyi Bernády Ház. Ágoston Hugó Markó Bélával készült beszélgetései nyomán született és a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó gondozásában megjelent A lábujjhegyre állt ország címû kötetet lapunk helyettes fôszerkesztôje, Nagy Miklós Kund mutatja be. Jelen lesz a kötet két szereplôje, Markó Béla és Ágoston Hugó is. A Pallas-Akadémia Könyvkiadó legújabb könyveit Kozma Mária fôszerkesztô ismerteti az érdeklôdôkkel. A rendezvényt megelôzôen a könyvkedvelôket a Bibliofil könyvesboltba várják, ahol (szombaton) 13 órától Markó Béla és Kozma Mária dedikálják a könyveket.

Telenézô

Párthívek tömegei a tereken, a két nagy párt elégedett, a kis pártok nem. Valódi riválisok szembenállása. Védjük meg a köztársaságot! A pártok csatlakozzanak az árvízi kampányhoz. Rendzavarás nélkül zajlottak a nagygyûlések, robbantás nem volt. Két beszéd, amely nem tartalmazott új elemeket. Kormányfô a gátakon, aktivizálóbb Fidesz-mûsor, lázadó szoborpark, gyengébb Gyurcsány-beszéd. "A nemzet a szó, a köztársaság a tett!" – aki járatlan a magyar politikában, annak ez törökül hangzik. Kétféle tévút, mondják az elemzôk. A konszolidált demokrácia nem képzelhetô el, ha az úgynevezett kisemberek tömegesen a rendszerváltás veszteseinek érzik magukat, de illúziókeltés, hogy gondjaikat központi eszközökkel egybôl megoldja, aki kormányra kerül. Éppoly téves út viszont az atyáskodó államközpontú politika is. * Közben rekordot dönt a Duna vízállása, 860 cm-nél várják a tetôzést, harmincezer lakos kerül veszélybe. A választási kampány az árvízhelyzettel párhuzamosan fokozódik. Megy a sok szpícs: politikusok öntöltôs magabiztossága, szakértôk nagyképûsége sugárzik a képernyôkrôl. Mindenki várja a NAGY VITÁT, a két nagyvezír után a helytartók-basák- bégek is fenik hangszálaikat. Közben ki-ki lapátot ragad, tölt egy kis homokot a kamera elôtt, kezet ráz az ott dolgozó önkéntesekkel. Szolidaritás. * Választások idején sem jut eszébe sehol senkinek, hogy alapvetô erkölcsi normáink megkövetelik: boldogulásunkat ne építsük mások boldogtalanságára. Az ily módon szerzett boldogság késôbb épp a boldogtalanság forrása lesz. * Naivság, nemde. Én legyek boldog, pereat mundus. * Számunkra sem közömbös, ki nyer vasárnap. Álljon itt egy vélemény, a Duna tévében hangzott el: "Erdélyben azt tartja mindenki igazán fontosnak, hogy az anyaország vívjon ki magának egy olyan státust Kelet-Európában, amely – ne ijedjünk meg a nagy szavaktól – egy regionális nagyhatalom státusa lenne. Ebbôl következik, hogy a legtöbb erdélyi magyarnak teljesen mindegy, hogy az éppen aktuális magyar kormány ideológiai beállítottsága milyen. Ôk azt akarják, legyen egy olyan kormány, amelyik képes erôs Magyarországot létrehozni, egy olyan Magyarországot, amely a Nyugat számára szalonképes. És hogyha ezt a kormány meg tudja valósítani, akkor úgy vonul majd be az erdélyi magyarság emlékezetébe, mint a legjobb magyar kormány. És ha nem fogja tudni megvalósítani, vagy nem fog tudni megtenni döntô lépéseket efelé, akkor majd az az ideológia fogja elvinni ennek a kudarcnak minden ódiumát, amely a szóban forgó kormánykoalíció ideológiája volt."

Mielôtt azon morfondíroznánk, hogy de hiszen mindez már "megtörtént" egyik oldalon és a másikon is, gyorsan ideírom: a vélekedés 1995- bôl való. A kép árnyaltabb, de lényegét tekintve csaknem azonos. (Az idézett szöveg egyébként Szôcs Gézától való.) * Mindenesetre egy valami tutira "prognosztizálható": gyôzzön bárki is, a politikusok igencsak megfogadják Albert Schweitzer híres mondását, amely szerint a boldogság titka a jó egészség és a rossz emlékezet. * Válassz hát, te boldog árvízi Magyarország!

Tárca

Hányszor írtam föl magamnak: vasárnap kimenni az ócskára. Amíg pár száz méternyire tartották, a szakközépiskola sportpályáján, majd mögötte, a Poklos- patak partján. Néha elcsavarogtam odáig, sok a sörözô a környéken. Kíváncsi voltam, mi mindent képesek az emberek megôrizni, s oda kivinni, aztán ácsorogni a szögek, csavarok, szerszámok, mûszerek, lámpák, könyvek, képeslapok, rádiók, sporttévék, ruhák, cipôk, papucsok, kalapok, függönyök, szônyegek, edények, bútorok, halászszerelékek, elektronikus ketyerék mellett, hátha valakinek megtetszik egy kapcsoló, egy mozsár vagy egy vízcsap. Hölgyismerôsünk hetente bekopogott: van-e valami neki való. Mindig került ez-az, vitte. Az ócskára hajnalban kell kimenni, hangoztatta, kilenc órakor már csak a "dilettáncsok" forgolódnak ott. Néha hozott ajándékba vagy megvételre cukorkát, negyedkilós kávét.

Újabban a portékáért átbuszozik a határon, rokonai segítik a beszerzésben, hazatérve lakásról lakásra járva újságolja, mit kínál: ruhát, cipôt, piperét, kávét, vitamintablettát. Teákat, gyógyfüveket. "Tessék bejönni, mutatok valamit."

Amúgy nekem semmi sem hiányzott az ócskáról. Néha azért elábrándoztam. Rábukkanok például egy ócska hegedûre, nézem-forgatom, s alig bírom visszafogni magam: hú, ez egy Guarneri, az áldóját!... Nyilvánossághoz segítem a zsebriasztó feltalálóját, akit minden hivatalból kirúgnak, mert zsebtolvajnak nézik. Cikkem nyomán csak úgy özönlenek a jobbnál jobb ajánlatok.

Szakadozott, megsárgult, kávépecsétes kéziratköteget vásárolok, merô sznobizniszbôl, aztán itthon, mikor olvasni kezdem, derül ki: ismeretlen szerzô remekmûvét tartom a kezemben! (Natürlich, hogy a nevem alatt jelenik meg, a Nobel-díjat pedig önérzetesen visszautasítom.)

Meszeltetünk, fejtetôre állt a lakás, egyetlen szobába meg a limlomtárba zsúfoltunk könyvet, ruhát, apróbútort, az erkélyre és a folyosóra a közepes darabok kerültek, a szobák közepén letakarva a szekrények, ágyak, heverôk. Mindenfelé oda nem illô tárgyak, kendôk, lábtörlôk, plédek, párnák, fiókok, meg néhány matrac.

Edzett meszeltetôk vagyunk, csakhamar otthonossá tesszük a házi káoszt. Kiderül, hogy a konyhában is mûködik a számítógép, nem tévesztettem el a csatlakozókat, megy az internet. Csak a leolvasztott hûtôbôl ne áradna valami nagyon szokatlan szag, ha Stendhal volnék, nem adnám egy rohadt almáért, de így nagyon zavar. A tévét a "meszeletlen" gyerekszobába hurcolászom, toldva- foldva a kábelt – jobb a kép, mint azelôtt volt. Ezt nevezik pozitív depressziónak.

Reggel megtalálom a nadrágom és a cipômet is, a sapkát már nem, sebaj, Tóbiás, megvan az ürügy: kinézek az ócskára. Ja, és ugye, a "nagyszobában" tropára ment a lámpa: amit a szakboltok kínálnak, méregdrágán, az újgazdiék feje fölé való, sznobglóriának. Én azértis szétnézek az ócskán.

Aztán hazafelé bekapsz valamit, mondja a feleségem. Hát, semmi sincs kizárva.

Derûs a reggel, üdítô a túra. Valaki elindul a Poklos partjáról, és bejut a nagy Maros hídjára.

Ott van az ócskapiac, a túlparton. Gyaloghídon kelek át, a Kárpátok sétányról. Mit mondjak. Élénk a forgalom. Aki már szerzett valamit a cekkerbe, húz is haza. Felvillanyoz a nyüzsgô tömeg látványa.

A hídon azonban megtorpanok.

A hídon ott kuporog valaki.

A járókelôk nem akarnak tudni róla. Úgy mennek el elôtte, mintha láthatatlan volna.

Magam is ezt próbálom. Nem sikerül.

Ôk nem tudják, kicsoda az illetô. Én már láttam egyszer.

Két éve, július 30-án gázolt el egy kiskocsi a Hosszú utca elején, a Kereskedelmi Bank és a Takarék közötti átjárón. Zöld jelzésnél, a zebra negyedik csíkján. A zöldet csak a Segesvár felôl érkezôk látják. Alulról jövôknek pillogó lámpa jelzi, hogy ott emberek kel(het)nek át.

A lámpa rendszerint elfelejt pillogni.

Arcom, karom, térdem sérült, vállam törött, szeptemberig nem tudtam dolgozni.

Amikor az út közepén feltápászkodtam, ezt az alakot láttam üldögélni szemközt, a Kábelkocsma lépcsôjén.

A szeme helyén akkor sem volt semmi.

Figyelem: nevetôizmaink veszélyben!

A Szomszédnéni Produkciós Iroda újból nem hagyja nyugodni nevetôizmainkat. Fokozott veszélyre április 7–9. között a kincses városban lehet számítani – tudtuk meg a szakemberektôl, ugyanis akkor – immár harmadik alkalommal – humorfesztiválra várják a nagyérdemût. Béfét, azaz Bálint Ferencet, a szervezô Szomszédnéni Produkciós Iroda egyik oszlopos tagját kérdez(get)tük:

– Harmadik alkalommal szervezitek meg a Humorfesztivált... Ezek szerint van igény a humorra, a poénkodásra!

– Persze, hogy van igény, s remélem, hogy az idei sem lesz az utolsó. Remélem, hogy a nyolcvanadik Erdélyi Humorfesztivál elôtt is készítesz velem egy interjút errôl, hogy bókolhassak neked, hogy annak ellenére, hogy több vagy, mint százéves, nem nézel ki többnek nyolcvannál. Valószínûleg mindig lesz igény poénkodásra, nem szeretnék olyan korban élni, amikor nincs igény erre.

– Mi az idei rendezvény különlegessége? Kik a meghívottaitok?

– Az idei rendezvényünk három napig fog tartani, és aki belépôt vált a fesztiválra, a három nap alatt valószínûleg halálra fogja röhögni magát. Mi, a szervezô Szomszédnéni Produkciós Iroda olyan programot állítottunk össze, hogy aki belép, azt minden eszközzel nevettetjük, kacagtatjuk, ingereljük a nevetôizmait, sôt, ha ezek nem mûködnének, akár a csiklandozást is bevállaljuk. Meghívottaink között lesznek magyarországi sztárok, jön Maksa Zoltán, illetve a magyar abszurd humor királya Galla Miklós, a honiak közül pedig a legismertebbek Gáspárik Attila, Nagy István és persze a szervezô Szomszédnéni is. Szóval míg a tavaly mindössze egy sztárunk volt, Nagy Bandó András, addig idén lesz egy egész rakás belôlük.

– Mennyi résztvevôre számítotok?

– Tavaly a fesztivál ideje alatt megfordult körülbelül 3000 ember a rendezvényeinken, idén 5000 nézôre számítunk a három nap alatt.

– Mit nyerhet Erdély legpoénosabb embere?

– Elsôsorban ismertséget, azt a címet, hogy ô Erdély legviccesebb embere. Másodsorban elég pénzt ahhoz, hogy ezt a jókedvét nagyon sok sörbe fojtsa, 500 RONt ajánlunk fel 5 perc humorért, tehát percenként kereshet 1 millió régi lejt. Mellette lesznek különdíjak: további pénzdíjak, tévéfelvételi ajánlatok, könyvjutalmak. Bárki jelentkezhet, aki 5 percen át vicces tud lenni a színpadon a verseny@humorfeszt.ro címen vagy a 0742-466808 telefonszámon, és nagyon nagy eséllyel indulhat, tavaly például marosvásárhelyi versenyzô lett a második. Idén lehet javítani.

– Mivel készül most a Szomszéd-néni Produkciós Iroda?

– Egy egész fesztivállal. Mikor pár évvel korábban kitaláltam, hogy legyen olyan, hogy Erdélyi Humorfesztivál, még nem gondoltam volna, hogy azok a humoristák, akiket a tévéképernyôn keresztül csodáltam, egyszer a vendégeink lesznek. Remélem, ti is kíváncsiak vagytok rájuk.

Biztosan rákérdeztek, miféle cukrászdában található ez a különös kombináció... Természetesen Marosvásárhelyen, azonban nem egy ital formájában, ô valójában egy brazil lány, aki nemrég érkezett városunkba. A neve Viviane, 24 éves és az Exchange programon keresztül jött Marosvásárhelyre, a világ legnagyobb nemzetközi ifjúsági szervezete, az AIESEC által. Városunkban 10 hónapig fog dolgozni az IntegraSoft cégnél, ahol megteremti majd a marketingrészleg alapjait és segít a külföldi piacra való terjeszkedésben. Reméli ugyanakkor, hogy az itt töltött idô alatt megismerheti hagyományainkat és szokásainkat, minket, vásárhelyieket, és amennyiben lehetséges, minél több romániai helységet szeretne meglátogatni. Egy rövid interjúban megtudtuk, melyek voltak elsô érzései, hogyan döntötte el, hogy Romániába jön, és milyen volt elsô benyomása országunkról.

– Miért választottad Romániát?

– Európába akartam mindenképp jönni. Túl könnyû lett volna Angliába, Franciaországba vagy Spanyolországba utazni, mert ezekben az országokban még vízumra sincs szükségem. Akartam valami mást, látni Európa keleti részét. Romániát választottam, mert latin ország és reméltem, hogy könnyebb lesz alkalmazkodni, azonkívül nagyon sok szó hasonló anyanyelvem egyes szavaihoz.

– Milyen volt az elsô benyomásod Marosvásárhelyrôl és Romániáról?

– Ha senki sem várt volna Bukarestben, elloptak volna! Életemben nem éreztem ilyen hideget. Mikor elindultam, Brazíliában +35°C volt, Romániában viszont - 20°C. Marosvásárhely felé megfagytam a maxitaxiban. Eleinte megijedtem és elgondolkoztam, miért is jöttem ide? De amikor megérkeztem Marosvásárhelyre, 15 ember várt engem és annyira különleges volt, hogy elfelejtettem az utazás kellemetlenségeit. A város annyira kedves, nagyon sok kulturális értéket találtam itt. Jólesett a vendégszeretet, az emberek mindig próbálnak segíteni rajtam és soha nem képzeltem volna, hogy ilyen sokan tudnak angolul.

– Mit nyersz abból, hogy Romániában dolgozol?

– Meg szeretnék tanulni egy olyan országban dolgozni, ahol más a nyelv. Brazíliában pénzügyben dolgoztam, de akartam valami újat és különbözôt. Ez az esély nagyon kihívó. Most kezdtem el fejleszteni a marketingrészleget és nagyon sok munkám van. Mikor hazaérek, nyugodt lélekkel akarom mondani, Sikerült!

Amikor végre elkészül a CV a legtöbben elégedetten hátradôlnek, majd borítékba zárják, és postázzák kísérôlevél nélkül. Súlyos hiba! Rá kell szoktatni magunkat a kísérôlevél megírására is. Gondolj csak utána, az önéletrajz ugyan jelentôs erôfeszítést igényel, de formális és eléggé felületes mûfaj. A kísérôlevél alkalmat ad arra, hogy személyiséged egy részét is bemutasd. A levél szerepe az, hogy érdeklôdést keltsen irántad. Az önéletrajzzal ellentétben, amely az objektív feltételeknek való megfelelést tisztázza az adott állás betöltése szempontjából, a motivációs levél azt a célt szolgálja, hogy elérjük: hívjanak be minket meghallgatásra. A levélnek azt kell közvetítenie olvasója felé, hogy a munkádban képes vagy lelkesedni egy cég vagy egy tevékenység iránt.

A kísérôlevél kiegészíti, árnyalja az önéletrajzodban a rólad kialakított képet. Stílusát tekintve soha ne legyen erôltetett, nem szükséges lázasan bizonygatni rátermettségedet, inkább a zárómondatokban próbáld meg kieszközölni a személyes találkozót, mely során bebizonyíthatod alkalmasságodat. Akárcsak az önéletrajzírásnál, itt is aranyszabály, hogy tilos egyetlen séma alapján dolgozni és minden céghez ugyanazt küldeni. A motivációs levél legyen egyedi, igazodva a meghirdetett elvárásaidhoz, képességeidhez, készségeidhez.

A kísérôlevél tartalmazza az alábbiakat:

• Hivatalos levél formáját kövesd a szerkesztésnél. A lap bal felsô sarkába a címzett nevét, beosztását, címét írd. Ez alá kerül a Te elérhetôséged: neved, címed, telefonszámod, e-mail címed (ha van).

• A megszólítást középre helyezd, s ha csak lehet, névre szólóan írd. Derítsd ki, egy kis kutatómunkával (telefon, internet stb.) ki foglalkozik a személyzet alkalmazásával. Ügyelj neve helyesírására, és beosztásának pontos megnevezésére.

• Az elsô mondatokban írd le, hogy honnan jutott tudomásodra az álláslehetôség, és melyik állásra jelentkezel.

• Érdemes kihangsúlyozni azokat a szakmai tapasztalatokat és személyiségjegyeket, amelyek alapján alkalmasnak találod magad a munkakörre.

• Legyen átlátható, ha olvasója valamilyen információt keres benne, akkor hamar rátaláljon.

• Dátum: az önéletrajzban elhagyható, itt azonban kötelezô elem, legyen naprakész, a hónapot nevezd meg, és ne számmal jelöld, így esztétikusabb.

• Aláírás: ugyanaz érvényes rá, mint a dátumra.

• A szándéklevelet a CV-vel együtt egy nagy borítékba tedd. Ne tûrd össze a papírokat!

Hogyan ne írj motivációs levelet?

• Ne legyen hosszabb, mint egy oldal.

• Ne használj olyan mondatokat, amelyek "Én"-nel kezdôdnek. Az "én" gyakori használata csökkenti a levélben kívánt hatás elérését.

• Ne tartalmazzon barokk körmondatokat

• Ne használj idegen szavakat, szakkifejezéseket

• Csak az igazat állítsd magadról

• Ne rövidítsd a címzett rangját, beosztását (pl.: Ig. stb.)

• Ne arról írj, amit meg szeretnél tanulni az állás elnyerése után (pályakezdôknél gyakori hiba, hogy további tanulmányaikról írnak ebben a levélben, míg sokan azt hangsúlyozzák, hogy az adott állás betöltése kapcsán szeretnék megszerezni hiányzó tapasztalatukat).

• Ne tartalmazzon a motivációs levél az álláshirdetéshez nem kapcsolódó információkat (pl.: "ha szabadidôm engedi, imádom bevetni magam az éjszakai életbe!")

• Ha csak lehet, kerüld a tagadó mondatok használatát a levélben. Lehetôleg ne használj feltételes módot sem. Kerüld a töltelékszavak használatát is.

• Fizetési igényt mindenképpen kerülni kell, annak csak a személyes találkozás adhat lehetôséget.

Marosvásárhelyi Agora Iroda

Cím: Márton Áron u. 12/18

Tel./Fax: +40-265-263332 E-mail: agora.vasarhely@artelecom.net

www.agorairoda.net

Aggódva néztük az idôjárás- jelentést. Több napi esôzés után indultunk Szováta felé, ahol végül is izgalmakkal teli, csodaszép kora tavaszi hétvége várt ránk. A Rotaract Club Téka Marosvásárhely fiatal csoportját az Outward Bound csapatépítô tréninggel várta a szovátai központjába.

A Rotaract Marosvásárhelyen több mint egy éve kezdte el tevékenységeit, elsô akciójuk a Maros-part tisztítása. A Félszigeten a fesztivál egyik legsikeresebb, legeredményesebb akcióját bonyolították le: a mûanyag palack, pohár- gyûjtögetô fiatalokat sörrel, gulyással jutalmazták. A karitatív szervezet tagjai Pál atya árvaházi gyerekeit is felkarolták, megünneplik a gyermeknapot, a születésnapokat, Mikuláskor, karácsonykor megajándékozzák ôket.

Az Outward Bound trénerei csapatra szabott próbákkal építették ki a csoport kohézióját, rázták össze a tagokat. A Rotaract az alapító tagok mellett folyamatosan bôvül új tagokkal, a szovátai hétvége ezek bevonását is célozta, emellett egymás jobb megismerését, hogy rálátást nyerhessen a csapat erôsségeire és gyengeségeire, hiányosságaira, hogy hol van pótolnivalója. Elsô lépésként a résztvevôknek arról kellett vallaniuk, hogy milyen elvárásaik vannak a tréninggel szemben, és milyen félelmek miatt aggódnak. A csapatot a háromnapos rendezvény alatt többször is két csoportra osztották, hol játékosan (pl. születési hónap szerint), hol spontán módon. A változatos program hasznos tanulási célokat foglalt össze, interaktív, feladatmegoldást és csoportmunkát igénylô tevékenységeken kerültek közelebb a csapattagok egymáshoz, a konfliktuskezelésben gyakori segítség a humor lehetett.

Az elektromos huzalon áthaladva az egyenlô oldalú háromszögig, a tájékozódási túra fától fáig próbája, kisebb eltévelygései – és majdhogynem rekordideje – után együtt kideríthettük, kié is a zebra, bekötött szemmel megtaláltuk a cipônket, elérkeztünk az igazi nagy feladathoz: a kötélkertig. Itt mindenki kipróbálhatott minden szerepkört: hogy mit jelent mások biztonságára vigyázni, milyen felelôsséggel jár egy társsal nekivágni egy eleinte elérhetetlennek tûnô cél fele. A "kötéliskolában" gyakorolva, sokan aggódva pillantottunk az elôttünk álló megmérettetésekre: a magasban felfüggesztett, himbálózó gerendákra, amin karöltve kell végigmennünk, a Jákob-lajtorjára, amin ugyancsak egymás támogatásával juthatunk a célba. Az erôsebbek, céltudatosabbak a mászófalnak is nekivágtak.

A kapott feladatok mindenike után elmondhattuk véleményünket, érzéseinket a történtekrôl, míg a tréning végén összegeztük a három nap tapasztalatait: hogy hogyan, milyennek látjuk a csapatot, milyennek értékeljük saját munkánkat, hogy mi tetszett – avagy nem – az itt töltött idô alatt.

A csapatépítô tréninget a Maros Megyei Ifjúsági Igazgatóság támogatta anyagilag, pályázatukon több civil szervezet is finanszírozást nyert tevékenységeihez.

Márciusban elsô ízben került sor az I. Országos Mûhelytábor megszervezésére Szászrégenben, melyen több cserkészcsapat képviseltette magát az ország különbözô részeibôl. Tehát megláthattuk, hogyan mûködik a cserkészet irányítása országos szinten, hogyan futnak össze a szálak, amelyek összekötnek minden csapatot. Terítékre kerültek a cserkészet történelmének eddig általunk ismert, vagy kevésbé ismerôs részletei, megvitattuk a tanítási módszerek problémáját, részletes leírásának hiányát és ennek pótlási lehetôségeit, hogyan lehetne a cserkészek erôsségeit elônyösebben és ésszerûbben javunkra fordítani, foglalkoztunk adminisztratív ügyekkel, megpróbáltunk megoldásokat találni a felmerülô problémákra. Tanácskoztunk az újonnan alakuló csapatok szervezkedési, és mûködési gondjairól, hiányosságok pótlási lehetôségeirôl, megvitattuk a felmerülô kérdéseket. Úgy érzem, hogy ezenkívül ez a tábor segített abban is, hogy szorosabb kapcsolatokat alakítsunk ki a csapatok tagjai közt, baráti körünket tágítottuk, és teljes mértékben jól éreztük magunkat egy hétvégén. Reménykedünk, hogy nem volt hiába, hogy lesz folytatás, és a várt eredmények nem maradnak el.

Barabás Enikô

A civil szervezetek, helyi önkormányzatok és a sajtó kapcsolatát választotta témájául a Civilek a médiában címet viselô konferencia, melynek a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete szervezésében a szatmári Astoria Szálló adott otthont március 31 – április 2. között. A kétnapos rendezvényen a Szatmári Polgármesteri Hivatal, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Alapítványa (ERMACISZA), valamint az írott és elektronikus média képviselôi közt érdekes vita alakult ki arról, hogy a sajtónak hogyan, milyen mértékben kell felvállalnia, közvetítenie a civil szervezetek ügyét.

Az elôadások és a vita során bôven taglalták, hogy a civil hírek hogyan jelennek meg a médiában. Lapjaink, mûsoraink túlpolitizáltak – fejtették ki többek között, és sok esetben a sajtóorgánumok nem fektetnek arra hangsúlyt, hogy a nézôket, hallgatókat, olvasókat érdeklik a közvetlen környezetükben történt események. Másrészt viszont létezik az a tapasztalat is, hogy a civil szervezetek sem tudnak megfelelôképpen kommunikálni, megfogalmazni céljaikat. Az újságíró a nemkormányzati szervezetek PR-szakemberévé válhat.

Ilyés Gyula, Szatmár polgármestere azt hangsúlyozta, hogy a civil szervezetek és az önkormányzat között jó az együttmûködés, igaz, a kommunikáción még javítaniuk kell. Az átláthatóság érdekében a hónap elejétôl a hivatal honlapján olvashatók a tanácsi határozatok, a városháza szerzôdései. Európai uniós csatlakozásunk után a civil szervezetek nagyobb szerepet kapnak az önkormányzatok mellett a döntéshozatalban.

Az önkormányzat nem civil szervezeteket, hanem azok kulturális, tudományos vagy sportrendezvényeit támogatja – tudtuk meg továbbá a vendéglátó város vezetôjétôl. A konferencia során több alkalommal is felvetôdött a kérdés: a civil szervezetek jogosultak az önkormányati, állami támogatásra, közpénzekre, vagy az amerikai példát követve adományokból kell magukat fenntartaniuk. Valóban megszervezve a "civilek" támogatását.

Az ERMACISZA képviselôi, köztük a Civil Fórum nevû kiadványának fôszerkesztôje a nem- kormányzati szervezetek – sajtó közti kapcsolattartás nehézségeire hívták fel a figyelmet: sokszor nem tudják, kivel tartsák a kapcsolatot, szerintük minden sajtóorgánumnál egy civil referensre lenne szükség, ezáltal véleményük szerint a kommunikáció hatékonyabbá válhatna.

A próbaérettségi keretében tegnap a magyar írásbelit tartották megyénkben. Amint Albertini Zoltán fôtanfelügyelô-helyettes tájékoztatott, a feliratkozott 1014 diákból 917-en írták meg a dolgozatot. A Szász Adalbert Sportlíceumban a 30 végzôsbôl 25 vett részt a próbavizsgán - tájékoztatott Szabó Ferenc igazgató. Fényképünkön Kóródi Éva és Craciun Calin felügyelô tanárok a megírt dolgozatokat veszik át. Fazakas Szilárd, Marton István Keresztes György Zoltán és Kecskés Levente végzôs diákok szerint a románnál könnyebbnek tûnt a magyar dolgozat. A feladat egy Ady-vers és egy romantikus regény elemzése volt, s egy közmondásból kiindulva kellett szabad fogalmazást írni, amit a három tétel közül a legkönnyebbnek éreztek.

Kitartóan, sûrûn esik az esô. Délelôtt van. Nagyadorjánban mintha megállt volna az élet. Az utcán nem látni embert, csend van. A fôúton a 69-es számú ház nagykapuja tárva-nyitva. Fiatal háziaasszony fogad, a tornácon takarított, volt is mit, hiszen nagy a sár. Fekete Etelka, a háziaasszony. Férjét, Fekete Árpádot keressük, mert jó gazda hírében áll a környéken. Etelka asszony betessékelt a házba, telefonált férjének, aki egyik ismerôsénél segédkezett. Néhány perc múlva jött is a házigazda, aki megjegyezte, hogy ha jó gazdával akarnak beszélgetni, akkor az a felesége.

Beszélgetés közben elôkerülnek a család nyilvántartásai. A háziasszony a terményekrôl, a tejrôl, a költségekrôl, a kiadásokról, bevételekrôl és még sok minden másról vezet pontos nyilvántartást. Nyárádszeredában végezte a mezôgazdasági líceumot. Évrôl évre ô állítja össze a terményszerkezetet, így mondhatni, hogy mérnöki munkát is végez. Férjével együtt 10 hektáron termesztenek búzát, tritikálét, zabot, kukoricát. Ebbôl a területbôl 5 ha a sajátjuk, a többit bérlik. Állatokat is tartanak, az istállóban négy fejôstehén, két tinó egy borjú van. Az udvaron traktor és a hozzá való felszerelések. Miután fotóztunk, Fekete Árpád megjegyezte, hogy felesége, Etelka szükség esetén a traktoron is dolgozik. Ennek a traktornak története van. Árpád annak idején a Nyárád kisipari szövetkezetnél dolgozott. Egyre rosszabbul fizettek, úgy döntöttek feleségével, hogy hazaköltöznek Nagyadorjánba. Azzal kezdték, hogy Nyárád-szeredában eladták a házat és abból megvásárolták a traktort, az évek során pedig a felszereléseket, a kaszagépet, tárcsát stb. Családi vállalkozást indítottak, szolgáltatásként mûvelték a faluban a termôföldeket. Az elsô év után úgy tûnt, hogy sikeres lesz a vállalkozás. Sajnos, nemrég megszüntették vállalkozásukat, mert Nagyadorjánban a lakosság nagyon elöregedett, e miatt és a szegénység miatt a falu mezôgazdasági területének 70%-a parlagon van.

A gazdálkodó házaspár állítja, hogy 10 hektáron jövedelmet is meg lehet valósítani. A gabona nagy részét feletetik az állatokkal. Évente átlagosan 9,5 ezer liter tejet szállítanak a tejcsarnokba. A közeljövôben növelni szeretnék a szarvasmarha- állományt. Árpád és Etelka úgy döntött, hogy egy évre 10.000 literes tejkvótát igényelnek. Az egyre szigorúbb tejtermelési feltételeknek már jelenleg eleget tesznek, kétállásos fejôgépet is vásároltak, a fejôstehenek pedig tejkontrollban vannak.

Elmúlt dél, amikor elbúcsúzunk. Visszanézek a rendezett udvarra. A nehéz gazdasági körülmények között is lehet életképes egy kisgazdaság, ha a gazdálkodók komolyan veszik munkájukat, ha folytonosan gyarapítják szakmai ismereteiket, ha napirenden vannak a munkájukat érintô újdonságokkal és rendelkezésekkel, ha vállalják a kockázatokat. Mindezt bebizonyította Fekete Árpád és felesége, Etelka.

Mintha éveket menne vissza az idôben az a beteg vagy egészséges személy, aki a megyei sürgôsségi kórház épületében mûködô 1-es számú járóbeteg- rendelô intézetbe téved. A megyei közegészségügyi igazgatóság vezetôségének és ellenôreinek az iskolákkal, a család illetve szakorvosi rendelôkkel szembeni igényességét ismerve felmerül a kérdés, vajon van-e mûködési engedélye a szóban forgó intézetnek. Nos, ezt már az elsô pillanatban sem nehéz eldönteni. A rendelôk ajtaja mellett zsírosra koptatott falak, helyenként összetört mûkô padlóburkolat, amelyben meggyûl a piszok és ahol hasra eshet az óvatlan beteg, a csôtörések miatt leomló vakolattól "térképes" fal, a hajdan kényelmes ülôalkalmatosságok felhasított mûbôre alól kilógó szivacs, lehámozott burkolatú kisasztalok, az illemhelyek illúzióromboló állapota, a diszkréten elkoszlott lépcsôházak, tolakodó betegek, ideges tömeg egyes rendelôk elôtt – mindez szöges ellentétben áll a kórház egyes klinikáinak sokat hangoztatott európai színvonalával és tisztaságával.

Tévedés ne essék, nem új keletû jelenségrôl van szó, az egymást követô kórházigazgatók sora elfelejtett tenni valamit annak érdekében, hogy ebben az épületrészben legalább a minimális tisztasági festést, tatarozást elvégezzék.

Bár kedden délelôtt sem a megyei közegészségügyi igazgatót, sem a kórházigazgatót nem találtuk hivatalában, hogy a poliklinika helyzetérôl érdeklôdjünk, azt mégsem mondhatjuk, hogy nincsen rend az említett intézményben. Az elkattanó fényképezôgép láttán ugyanis egyenruhás biztonsági ôr támadt ki hevesen, hogy törvénytelen cselekedetet végez lapunk fotósa, s kísért vészjóslóan az igazgatói irodák felé, amit korábban üresnek találtunk. Agresszív viselkedése láttán felmerül a kérdés, hogy ennyi energiával, s a bérének megfelelô pénzért, akár egy karbantartót is foglalkoztathatnának, aki napi nyolc órában az ôrzô-védô tevékenység helyett rendbe tenné a lekoszlott, elhanyagolt épületrészt. Ami az éppen eltávozóban levô dr. Florea Constantin aligazgató szerint azért van továbbra is ilyen állapotban, mivel az átalakítására készülnek. Amint szavaiból kiderül, azért lett a senki földje a hajdan "szovjet mintára létrehozott járóbeteg-rendelô", mivel annak egyes helyiségeit a korábban ott mûködô szakorvosok bérlik. Az elképzelések szerint azonban az épületnek kizárólag csak a kórházi orvosok ambuláns rendelését kellene biztosítania, ami a felgyûlt tömeg alapján jelenleg is akadozik, mivel a szóban forgó orvosok a klinika és a poliklinika között ingáznak.

De addig is, amíg állítólag megtalálják a legjobb megoldást, legalább az alapvetô higiéniai feltételeknek megfelelôvé kellene tenni a járóbeteg-rendelôt, aminek elkeserítô, a sokat dicsért megyei kórházhoz méltatlan állapotát a jelek szerint fizetett személlyel ôrzik. A rendnek azonban valóban RENDNEK kellene lennie, különösen ha egy egészségügyi intézményrôl van szó, ahol betegek százai fordulnak meg naponta!

Teremlabdarúgás

Vasárnap és hétfôn Marosvásárhely ad otthont a B-osztályos teremlabdarúgó-bajnokság két utolsó fordulójának. A számos fiatal játékost felvonultató marosvásárhelyi City'usnak nem sikerült túlságosan fényesen az idény, így a bajnoki rangsorban az utolsó helyet foglalja el, ám tekintve a számos visszalépôt, nem biztos a kiesése. A City'us vasárnap 18 órától a Real Alexandria, hétfôn 16 órától a Siculum Csíkszereda csapatával találkozik.

Íme a torna teljes programja: vasárnap 12 óra: Elite Gyergyószentmiklós – Quasar Déva; 13:30: Moldocor Piatra Neamt – Distins Rm.-Vâlcea; 15: Energia Focsani – Mantrax Brassó; 16:30: FC Arad – Siculum Csíkszereda; 18: City'us – Real Alexandria; 19:30: Informatica Temesvár – Metropolis Bukarest. Hétfô, 8:30: Real – Elite; 10: Quasar – Informatica; 11:30: Metropolis – Moldocor; 13: Mantrax – FC Arad; 14:30: Distins – Energia; 16: Siculum – City’us.

Olimpia 2014:

A dél-koreai Pjongcsang elöljárói bíznak abban, hogy a 2014-es téli olimpia megrendezéséért zajló versengésben a szavazásnál nem jelent majd hátrányt, hogy a közelmúltban két dél- koreai sportvezetôt is kizártak a Nemzetközi Olimpiai Bizottságból (NOB).

Ezt Kim Dzsin Szun, a város kandidáló bizottságának igazgatója jelentette ki a NOB szöuli tanácskozásán.

"Remélem, elsô körben ott leszünk a legjobbak között. Úgy vélem, erre Salzburg, Szocsi és Jaca esélyes még rajtunk kívül" – mondta Kim, hozzátéve: Park Jong Szung, valamint Kim Un Jong saját "botlása" miatt került ki a NOB-ból, a dél- koreai sportélet szervezésére nem lehet és nem is szabad ezekbôl az esetekbôl általános következtetést levonni.

A NOB június 21. és 23. között szûkíti a pályázók listáját. Pjongcsang mellett az oroszországi Szocsi, az ausztriai Salzburg, a spanyolországi Jaca, a kazahsztáni Almati, a bolgár fôváros, Szófia, valamint a grúziai Borjomi jelentkezett. Az állva maradóknak 2007. január 10-ig újabb, a korábbinál részletesebb kérdôívet kell kitölteniük. 2007 februárjában és márciusában a szemlebizottság keresi fel a kandidálókat, és június elejére készíti el jelentését, amely a NOB-tagok számára egyedüli tájékoztatással szolgál. A végsô döntést 2007 júliusában, Guatemalavárosban hozza meg a NOB. Borjomi kivételével korábban már valamennyi város kandidált téli játékokra, Pjongcsang és Salzburg a 2010-es olimpiáért is harcban volt, elôbbi a gyôztes Vancouver mögött a második, utóbbi pedig a harmadik helyen végzett a szavazáson.

Szabadfogású birkózás

Két bronzéremmel tért haza a marosvásárhelyi Muresul küldöttsége a gyerek korosztály (1991-93-ban születettek) Székely-udvarhelyen megrendezett országos szabadfogású birkózó bajnokságáról. Az igen népes mezônyben, melynek kapcsán az is felmerült, hogy a következô évtôl zónabajnokságok bevezetésére lesz szükség, Simon László és Márton József tanítványai két bronzéremmel lettek gazdagabbak, a 66 kg-os Niomáti Ferenc és a 73 kg-os Zöld Loránd révén. A szászrégeni ISK (edzô: Szilágyi László) képviseletében a 38 kg-os Magyarósi Loránd az 5. helyen végzett.

Víkendtelepi City’us bajnokság, 4. forduló: Craiova – PSG 1-1; Piramida – Arsenal 0-4; Sportul – Villarreal 3-0; Black and White – Aleea 1-2; Monaco – Lecce 1-4; Tomy’s – Como 1-1. A Torino állt. Állás: 1. Aleea 9 p. 2. PSG 8 p. 3. Torino, Arsenal, Craiova 7-7 p.

Víkendtelepi oldboys bajnokság, 3. forduló: Monaco – Estudiantes 2-3; Jett – Bastia 0-1; Nike – Liverpool 9-2; 007 – Hertha 8-3; Leeds – Torpi 5-2; Como TFK – Electro 5-1; Atlantic – Carion 4-3. Az Ajax, Lornion és Poli álltak. Állás: 1. Como TFK, Nike, 007, Atlantic 9-9 p.

Kövesdombi bajnokság, 11. forduló: Juventus – Speranta 1-1; Brazilia – Vicenza 2-1; Inter – Dinamo 3-0; Craiova – C. Sharp 1-1; Ascoli – Steaua 2-7; Como – Villarreal 5-2. A Valencia állt. Állás: 1. Craiova 26 p. 2. Valencia 25 p. 3. Como, C. Sharp 20-20 p.

Tudor I bajnokság, 1. forduló: Roma – Villarreal 2- 2; Juventus – Reggina 6-1; Barcelona – Boca Juniors 2-2; Daneuro – River Plate 3-4; Pet Chicken – UTA 1-2; Lazio – Focus 2-1. A Rimotin állt.

Tudor II bajnokság, 2. forduló: Pandurii – Real 1- 3; Barcelona – Parma 2-2; Thalia – Arbaleta 2-5; Otelul – Banat 1-3; Chelsea – Milan 4-2; Rapid – Viitorul 0-1. A Deportivo állt. Állás: 1. Juventus, River Plate, UTA, Lazio 3- 3 p.

Kárpátok sétányi bajnokság, 10. forduló: Bastia – OMV 3-0; Dragon Star – Feyenoord 2-2; Pharma Tech – Parma 3-2; Craiova – Colo Colo 0-3; Prescon – Aleea 2-1. A Foruna és a Sanlacta álltak. Állás: 1. Prescon 24 p. 2. Colo Colo, Pharma Tech 19-19 p.

Meggyesfalvi bajnokság, 5. forduló:Fepa – Route 66 2-5; Milan – Brazil 4-0; Parma – Viitorul 2-9; Lyon – Romconstruct 1-6; Aur-Mob – Rapid 0-4; Deportivo – Steaua 3-0. Az Anakonda állt. Állás: 1. Romconstruct, Fepa 12-12 p. 3. Milan 11 p.

Maroskeresztúri bajnokság, 6. forduló: Metachim – Craiova 3-1; Chelsea – Speranta 2-1; Juventus – Oldboys 5-2; Transaldea – Foresta 0-1. A Flamingo állt. Állás: 1. Metachim 18 p. 2. Ajax 12 p. 3. Dinamo 10 p.

Marosszentgyörgyi bajnokság, 9. forduló: Inter – Ferencváros 5-0; Valencia – Juventus 1-5; Fortuna – Parma 1-1; Bayer – Ajax 5-11; Tudor – Milan 2-11. A Barcelona állt. Állás: 1. Milan, Inter 24-24 p. 3. Fortuna, Parma, Tudor 16-16 p.

Ioan Paus

A repülôjegyek július 1-je után 20-100 euróval drágulnak

A repülôjegyek 20 és 100 euró közötti összegekkel fognak drágulni, miután július 1-tôl a Tarom csökkenti a turisztikai ügynökségeknek nyújtott jutalékot, nyilatkozta kedden a Mediafax ügynökségnek a Turisztikai Ügynökségek Országos Egyesületének (ANAT) elnöke, Lucia Morariu. Elmondása szerint a Tarom a turisztikai ügynökségeknek nyújtott jutalékot 7-rôl 1%-ra csökkenti, ami Romániában a repülôjegyek drágulását fogja eredményezni. Jelen pillanatban a gazdasági osztályon egy jegy ára átlag 350-400 euró közötti és az ANAT becslése szerint egyes esetekben 100 eurós árnövekedésre is lehet számítani. Az elnöknô ugyanakkor elmagyarázta, hogy a jutalék értékének csökkentését nem kíséri a Tarom-járatok jegyárainak csökkenése, így a turisztikai ügynökségek kénytelenek lesznek hozzászámolni illetékeket, hogy fedezzék költségeiket. Az ANAT Patronátus elnöknôje szerint a Tarom magyarázata, miszerint a Világbankkal való egyezmény következtében pénzügyi eredményeket kell felmutatniuk, nem megalapozott. Az országos vállalat által alkalmazott intézkedést más, Romániában jelen lévô repülôvállalatok is fogják követni, amelyek jelen pillanatban 7 százalékos jutalékot alkalmaznak. A Tarom- jegyeladás 72%-a a turisztikai ügynökségeken keresztül történik, a különbözet a vállalat saját irodáin keresztül.

Seitan a magánnyugdíjak népszerûsítésére kér egy állami pénzalapokból finanszírozott kampányt

Mihai Seitan, az Országos Társadalombiztosítási és Nyugdíjpénztár (CNPAS) elnöke hétfôn kijelentette, hogy a lakosságot egy, az állam által támogatott kampány keret&eacu